vasarhelyipal.huvasarhelyipal.hu/wordpress/.../uploads/szmsz_2011.docx · web viewaz...

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola5000 Szolnok, Baross u. 43.

OM.azonosító:201166

Szervezeti és Működési Szabályzat

2011.

1


Tartalomjegyzék

1. Bevezetés_________________________________________________________________41.1. A SZMSZ célja, tartalma___________________________________________________4

1.2. Jogszabályi háttér_____________________________________________________________4

1.3. A SZMSZ hatálya__________________________________________________________5

1.4. Az intézmény alapító okirata___________________________________________________6

1.5. Az intézmény működését biztosító alapdokumentumok:____________________________10

2. Szervezeti felépítés_________________________________________________________112. 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése________________________11

2. 2. Vezetők, vezetőség, Vezetői Tanács_____________________________________________112. 2. 1. Az intézmény vezetősége:_________________________________________________________112. 2. 2. Vezetői Tanács és működése:_______________________________________________________122. 2. 3. A vezetők közötti feladatmegosztás__________________________________________________122. 2. 4. A vezetők közötti helyettesítés rendje________________________________________________172. 2. 5. Gazdasági szervezet felépítése és feladata_____________________________________________17

3. Pedagógusok közösségei________________________________________________________18

3. 1. Az iskola nevelőtestületének feladatai:__________________________________________18

3. 2. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, bizottságok, munkacsoportok__________19

3. 3. Munkaközösségek, munkaközösség-vezetők_____________________________________19

4. A diákönkormányzattal való együttműködés____________________________________22

5. Kapcsolattartás a szülői szervezettel___________________________________________23

6. Az intézmény és közösségei közötti kapcsolattartás rendje, formája__________________23

7. Kapcsolattartás az intézményben működő sportszervezetekkel:_____________________25

8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja________________________________25

9. A működési rendje_________________________________________________________279. 1. Az intézmény működési rendje______________________________________________27

9. 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel_____________________________________________________28

10. A tanórán kívüli foglalkoztatások szervezeti formái__________________________28

11. A felnőttoktatás, felnőttképzés formái_____________________________________30

12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok__________________________________________________________________32

13. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje___________________________32

14. A könyvtár működése_____________________________________________________33

15. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás____________________36

16. Intézményi védő, óvó előírások___________________________________________3816. 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje____________________________38

16. 2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén_38

2


16. 3. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők__________________39

16. 3. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje____40

17. Egyéb kérdések_______________________________________________________41

18. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága_______________________________42

19. Záró rendelkezések_______________________________________________________4319. 1. A SZMSZ hatálybalépése________________________________________________43

19. 2. Az SZMSZ módosítása__________________________________________________43

19. 3. Záradék__________________________________________________________________44

3


1. Bevezetés

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola

(5000 Szolnok, Baross út 43.)működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

1.1. A SZMSZ célja, tartalma

A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben.A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben a hatályos jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

1.2. Jogszabályi háttér

Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási

intézményekben 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás

rendjéről 23/2004.(VIII.27.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.)

MKM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002.

(II.26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló

44/2007. (XII.29.) OKM rendelet

További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a

végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.

évi LXXXVI. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.)

Korm. rendelet

4


az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet

A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III.23.) OM rendelet

A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet

az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendelet, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II.17.) OM rendelet

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV.27.) OM rendelet

Az iskolai egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és

véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet A 2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről. A 2003. évi LXXXVI. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés

fejlesztésének támogatásáról A 13/2008. (VII.22.) SZMM rendelet A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Tv. A pedagógusok továbbképzéséről szóló 277/1997 (XII.22) Kormány rendelet A munkaidőnyilvántartásról szóló 290/2006. (XII.13) Kormány rendelt és a 186/2006.

(VII.31.) Kormányrendelet A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. Törvény Munkaköri alkalmassági vizsgálatról szóló 33/1998 (VI.24.) NM rendelet A gyermekvédelemről szóló 1993. évi III. törvény és a 10/1999. (I.30) Kormány

rendelet Nemzeti, etnikai kisebbség jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény

A fenntartó Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának rendeletei

1.3. A SZMSZ hatálya

A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.

A SZMSZ előírásai érvényesek különösen az intézmény vezetőire, az intézmény dolgozóira, az intézmény tanulóira, az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

A SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződnek a tagintézmények előző szervezeti és működési szabályzatai

5


1.4. Az intézmény alapító okirata

6


7


8


1.5. Az intézmény működését biztosító alapdokumentumok:

Az intézmény működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat valamint azok mellékletét képező, a szakmai és a gazdasági munka vitelét segítő szabályzatok, munkaköri leírások.

Az SZMSZ-hez az alábbi belső szabályzatok kapcsolódnak:

Pedagógiai programIMIPHázirendKollektív szerződésKözalkalmazotti szabályzatMunkaköri leírásokTovábbképzési szabályzatEsélyegyenlőségi szabályzatEsélyegyenlőségi szabályzatKiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítés szabályzataPedagógusok teljesítményértékelési rendjeMunkaidő nyilvántartási szabályzatVagyonnyilatkozat tételi szabályzatGyakornoki szabályzatSzemélyes adatok védelmi szabályzataSzámítástechnikai, informatikai adatok védelmi, biztonsági szabályzataDiákönkormányzat SZMSZSzülői Szervezet SZMSZIskolaszék SZMSZIskolában működő Alapítványok SZMSZMunkavédelmi szabályzatTűzvédelmi szabályzatKockázatértékelési szabályzatVeszélyes anyagok kezelési szabályzatNemdohányzókat védő szabályzatKatasztrófavédelmi szabályzatEgészségnevelési programIratkezelési, ügyviteli szabályzatKulcskezelési szabályzatBélyegzőkezelési szabályzatVagyonvédelmi rendszer működési szabályzataTankönyvellátási szabályzatKönyvtári szabályzatGyűjtőköri szabályzatKirándulási, táborozási szabályzatHalmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségi terve

9


2. Szervezeti felépítés

2. 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése

SZOLNOKI SZOLGÁLTATÁSI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA szervezeti felépítése:

Lásd melléklet.

2. 2. Vezetők, vezetőség, Vezetői Tanács

Az intézmény felelős vezetője az igazgató.

Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Közoktatási törvény állapítja meg.Ellátja továbbá – a jogszabályok és a fenntartó által, valamint a munkaköri leírás alapján – a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el, akik egyben az intézmény vezetőségének tagjai.

2. 2. 1. Az intézmény vezetősége: Igazgató

Szakmai igazgatóhelyettes Oktatásszervezési, közismereti igazgatóhelyettes Felnőttképzési és gyakorlati oktatást irányító igazgatóhelyettes

Az igazgatóhelyettesek megbízását – a tantestületi vélemény figyelembe vételével – az igazgató adja.A megbízást az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphatja, a megbízás határozott időre (legalább 5 év) szól.Feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége azokra a területekre terjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz.

Gazdasági igazgatóhelyettesA gazdasági vezető felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező szakember, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában szereplő feladatokra.

Az intézmény vezetősége konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület.Hetente 1 alkalommal megbeszélést tart, amelyről emlékeztető jegyzőkönyv készül.

Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeivel, a szülői közösség és a diákönkormányzat választmányával.

Az intézmény vezetőségének tanácskozására szükség esetén meghívják a Közalkalmazotti tanács (KT) elnökét is. A vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

2. 2. 2. Vezetői Tanács és működése:Vezetője: az intézmény igazgatója.

10


Tagjai:A nevelőtestület véleménye és javaslata alapján az igazgató által kinevezett alábbi vezető és nem vezető beosztású dolgozók:

Szakmai igazgatóhelyettes Oktatásszervezési és közismereti igazgatóhelyettes Felnőttképzési és gyakorlati oktatásvezető igazgatóhelyettes Gazdasági igazgatóhelyettes Tagintézmény-vezetők Minőségügyi koordinációs csoport vezetője

A Vezetői Tanács ülésein a tárgyalt napirendeknek megfelelően – esetenként a jog és hatásköröket figyelembe véve – meghívottak is részt vesznek. (Közalkalmazotti Tanács, mentálhigiénés munkatárs, munkaközösség-vezetők, Diákönkormányzat képviselői)A Vezetői Tanács dönt:

Saját munkaprogramjáról. Az intézményegységek feladatainak összehangolásáról.

Állást foglal: Szakmai, pedagógiai, szervezeti kérdésekben. A vezetői megbízásokkal és a megbízások visszavonásával kapcsolatos

kérdésekben. A dolgozók fegyelmi ügyeiben. Az intézmény egészének működését befolyásoló pénzügyi, költségvetési,

személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról. Állást foglal továbbá minden kérdésben, amelyben az intézmény igazgatója

állásfoglalást kér.Véleményezi:

Az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket. Az intézmény költségvetési tervének javaslatát. A fejlesztési, beruházási és felújítási, karbantartási terveket.

Javaslattételi jogköre van: Az intézmény éves munkatervére Az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésben. Munkaterv szerint, vagy aktualitás szerint ülésezik.

2. 2. 3. A vezetők közötti feladatmegosztás

Igazgató: (stratégia, humánpolitika, menedzseri feladatok, minőségirányítás, gazdasági stratégia)

Az iskola egyszemélyi, önálló képviselője. Aláírásra közjegyző által aláírt aláírási címpéldány

szerint jogosult.

Feladatait és jogkörét az 1993. évi LXXIX. törvény 54-55.§-ai alapján látja el.

Az igazgatói megbízást Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése adja.

Az intézmény igazgatója felett a munkáltatói jogokat az Szolnok Megyei Jogú Város

Polgármestere gyakorolja.

Feladata alapvetően az intézmény fő folyamatainak tervezése, szervezése, felügyelete.

Feladatkörébe tartozik különösen, hogy

Dönt az intézmény működésével, az alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával és a tanulók felvételével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az intézmény valamely közösségének, vagy egy más személynek a

11


hatáskörébe. Biztosítja a szakmai feladatokkal összhangban lévő humánerő-gazdálkodást, gyakorolja a munkáltatói jogkört.

Felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási programjának működtetéséért.

Gondoskodik az intézmény pedagógiai programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint a módszertani feltételeiről.

Irányítja a Vezetői Tanácsot. Előkészíti a Vezetői Tanács jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat.

Előkészíti és vezeti a nevelőtestület és az alkalmazottak értekezleteit. Gyakorolja az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalási és

kiadványozási jogköröket. Az Intézményszolgálattal együttműködve irányítja és ellenőrzi az intézmény

gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát. Az iskolai költségvetés legjobb pozíciójának elérésére törekszik.

Gondoskodik a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos, valamint a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséről.

Az intézmény teljes területén biztosítja az esélyegyenlőséget. Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat

jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más hatáskörébe. Eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az intézményi

Szülői Szervezet Választmányával, a Diákönkormányzat Választmányával valamint a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel.

Működteti az iskola külső kapcsolatait a nevelő-oktató munka, a szakképzés pozíciójának, feltételrendszerének biztosítása érdekében.

A beiskolázás belső feltételeinek és a munkaerőpiaci megfelelés legjobb összehangolását biztosítja a TISZK-kel, az RFKB-val, a Munkaügyi Központokkal együttműködve.

Teljeskörűen képviseli az intézményt a külső szervek előtt, de meghatározott ügyekben a képviseletre eseti vagy állandó megbízatást adhat.

Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Megszervezi az éves munkatervek elkészítését, jóváhagyását, fenntartóhoz történő benyújtását, a végrehajtásához szükséges feltételek megteremtését, a végrehajtás szervezését, értékelését.

Az igazgató jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

Az igazgató közvetlen segítői: az igazgatót vezetői feladatainak ellátásában az igazgatóhelyettesek, a gazdasági igazgatóhelyettes segíti.

Aláírási jogkör gyakorlása: az intézmény nevében az igazgató és a gazdasági igazgatóhelyettes jogosult.

A felnőttképzési és gyakorlati oktatási igazgatóhelyettes feladat- és jogköre: az igazgatót távollétében a felnőttképzési és gyakorlati oktatási igazgatóhelyettes teljes joggal helyettesíti, kivéve a munkáltatói jogkört, amelyet csak kivételesen indokolt esetben jogosult helyettesítési jogkörben gyakorolni. A helyettesítés magában foglalja az igazgató távollétében az intézmény nevében történő aláírási jogkört is.A gazdasági igazgatóhelyettes távollétében ezt a gazdasági csoportvezető látja el.

Szakmai igazgatóhelyettes:

12


Feladatait az igazgatóval együttműködve a tagintézményekkel egyeztetetten látja el, amelyet

részletesen munkaköri leírása tartalmaz.

Feladata különösen:

A Pedagógiai Program szakmai területe kidolgozásának segítése, a szakmai helyi tantervek állandó gondozása.

Intézményi alapdokumentumok figyelemmel kísérése, gondozása Az iskolai modultérkép állandó figyelemmel kísérése, aktualizálása, a modulrendszer

működtetése, a modulrendszerből adódó összehangolás biztosítása az átfedések kiküszöbölése. Képzési irányok erősítése, szükséges változások előkészítése.

A tanműhelyek legköltséghatékonyabb működésének tervezése, segítése, ellenőrzése.

A szakmai képzés humánerőforrásainak segítése képzésben, továbbképzésben, a szakmai feladatok teljesítésében.

Részvétel az iskolai kínálattervezésben, a munkaerő-piaci elvárásokkal történő összehangolásban, a TISZK-kel történő együttműködésben.

A szakképzési és szakközépiskolai képzés szakmai elméleti képzési részének eszköz és tárgyi feltételeinek biztosítás

Szakmai vizsgák szervezésének koordinálása. Pályázatok figyelése, folyamatos pályázati tevékenység. Tankönyvellátás koordinálása. A munkaterületéhez tartozó feladatok vezetői ellenőrzése. Felsőfokú szakképzésekkel kapcsolatos feladatok nyomon-követése

Oktatásszervezési, közismereti igazgatóhelyettes:Feladatait az igazgatóval együttműködve a tagintézményekkel egyeztetetten látja el, amelyet

részletesen munkaköri leírása tartalmaz.

Legfontosabb feladatai: A tanügyigazgatási dokumentáció kezelése, nyilvántartási rendszer felállítása. KIR statisztika A Pedagógiai Program közismereti területének gondozása. Intézményi alapdokumentumok figyelemmel kísérése, gondozása Tantárgyfelosztás összehangolása, elkészítése, humánerőforrás tervezése. A minőségügyi munkatárs bevonásával az intézményi minőségirányítás, a tanulók

belső nyomon-követése és után-követése, teljesítményértékelés, mérés. Közismereti terület képzéseinek szervezése. Tantervek gondozása. Érettségi felkészítés, érettségi vizsgák összehangolása. Országos mérések előkészítése, eredmények feldolgozása Intézményi szintű munkaközösségek működtetése. Intézményi szintű felkészítők, szakkörök, érdeklődési körök szervezése. Tanulást támogatás és esélyegyenlőség biztosításának szervezése. A Hátrányos

Helyzetű/Halmozottan Hátrányos Helyzetű SNI tanulókkal való foglalkozás irányítása. Ifjúságvédelmi feladatok irányítása az tagintézményi ifjúságvédelmi felelősök közreműködésével.

Kapcsolattartás szervezése a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal. Szabadidős tevékenységek megtervezése, iskolai szintű szervezése. Pályázatok figyelése, folyamatos pályázati tevékenység. Tankönyvellátás koordinálása. A munkaterületéhez tartozó feladatok vezetői ellenőrzése.

Felnőttképzési és gyakorlati oktatást irányító igazgatóhelyettes:

13


Feladatait az igazgatóval együttműködve a tagintézményekkel egyeztetetten látja el, amelyet részletesen munkaköri leírása tartalmaz.Kiemelten fontos feladatai:

Intézményi alapdokumentumok figyelemmel kísérése, gondozása Magas minőségi kapcsolattartás a Kamarákkal, a TISZK-kel, az RFKB-val, külső

gyakorlóhelyekkel. Az eszközfejlesztések tervezése, a belső és a külső gyakorlóhelyek eszközparkjának

összehangolása. A humán-erőforrás tervezése, képzése, továbbképzése a gyakorlati oktatás területén. A szakmai gyakorlati képzés tanterveinek gondozása, A moduláris képzés vizsgáinak koordinálása, a modulrendszerből adódó

összehangolás biztosítása az átfedések kiküszöbölése. Tanuló és felnőttképzési szerződések gondozása. A felnőttképzés (iskolai és iskolarendszeren kívüli) szervezése, tantervek gondozása, A felnőttképzési akkreditációk, jogosultságok megszervezése, érvényesítése. Szakmai Tanácsadó Testület működésének szervezése. Pályázatok figyelése, folyamatos pályázati tevékenység. A munkaterületéhez tartozó feladatok vezetői ellenőrzése. Kapcsolattartás a Városi Kollégiummal

Gazdasági igazgatóhelyettes (működtetés, személy- és munkaügyi tevékenység, a részben önálló gazdálkodással összefüggő tevékenység)Az SZMSZ .rendelkezéseit az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti megállapodásban rögzített munkamegosztás és felelősségvállalás keretei között kell alkalmazni.A megállapodás fogja tartalmazni: - a tervezés,

- a pénzkezelés,- az előirányzat felhasználás,- a pénzellátás,- a kötelezettségvállalás,- az utalványozás,- az információ áramlás, - a szolgáltatás,- a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés,- a működtetés,- a beruházás, vagyonkezelés témaköreit.

A gazdasági igazgatóhelyettes feladat- és jogköre különösen: Az Intézményszolgálattal együttműködve a költségvetés, és a beszámolók

elkészítése A szakmai feladatok ellátásához a szükséges gazdasági feltételek biztosítása, Bér-, és létszámgazdálkodás, Pedagógusok kéthavi órakeretének elszámolása, túlórák elszámolása Kötelezettségvállalások ellenjegyzése, pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez, és A követelések érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtétele Az állami vagyon megőrzése, és gazdaságos, előírásszerű kezelése. A leltározás megszervezése, a selejtezés szabályszerűségének biztosítása.

Adatszolgáltatások elkészítése gondoskodás arról, hogy az iskola valamennyi tagintézmény által nyújtott adat szerint, a jogszabályokban előírt pénzügyi, számviteli kötelezettségének határidőben eleget tegyen.

Feladata a kapcsolattartás a tagintézményekkel. Iránymutatást ad a tagintézmények gazdasági ügyintézőinek feladataik ellátásához.

14


Tagintézmény-vezetőkA tagintézmények közvetlen irányítását a tagintézmény-vezetők végzik.

Munkájukban közvetlen irányítójuk az igazgató és együttműködnek az igazgatóhelyettesekkel. Megbízásuk a Vezetői Tanács és a tagintézmény dolgozóinak véleménykikérésével történik. A megbízást az igazgató adja. Vezető állású dolgozónak minősülnek. Részt vesznek a Vezetői Tanács munkájában.Részletes feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza.Kiemelt feladataik:

Részvétel az intézményi SZMSZ, Pedagógiai Program, Házirend, Minőségirányítási Program elkészítésében, gondozásában. Ellátják a tagintézményük vezetését a központi programok, szabályzatok alapján.

A tanulók felvételét, jogviszony megszűntetését előkészítik. A tagintézményi humánerőforrás biztosítása érdekében közreműködnek a

munkáltatói intézkedések előkészítésében. Gondoskodnak tagintézményük éves munkaprogramjának összeállításáról,

végrehajtásáról. Megszervezik a közismereti, szakmai alapozó, a belső saját szakmai oktatást. Elkészítik a tantárgyfelosztást. Ellátják a nevelési feladatok tervezését, szervezését, megvalósítását. Biztosítják az ifjúságvédelmi munkát, a teljes esélyegyenlőséget. Közreműködnek a szakképzés helyi feltételrendszerének kialakításában, a gyakorlati

képzés megszervezése. Tanügyi nyilvántartás, tanügyi dokumentumok vezetését biztosítják, azért felelősek. A

létszámnyilvántartásokat, statisztikákat előkészítik. A térítési díjak beszedését elősegítik.

Felelősek intézményük törvényes működéséért, az ésszerű, takarékos gazdálkodásért, a vagyonvédelemért.

Közvetlenül irányítják a tagintézményük pedagógusi, oktatói, ügyviteli, technikai dolgozóinak munkáját. Ellenőrzik, értékelik munkájukat.

Szervezik, elrendelik, ellenőrzik, összesítik a helyettesítéseket, túlórákat. Igazolják a szabályszerűséget.

Kialakítják és biztosítják tagintézményük ügyeleti rendjét. Segítséget nyújtanak a Szülői Szervezet, DÖK munkájához, a helyi és a központi

szervezettel együttműködnek. Közreműködés a pedagógus továbbképzési terv elkészítésében. Munkaközösségek szakmai munkáját közvetlen irányítják. Tanév végi érettségi és szakmai vizsgákat szervezik, ellenőrzik, értékelik. Különbözeti-, osztályozó-, javító vizsgákat szervezik, ellenőrzik, értékelik. Kapcsolatot tartanak tagintézményük képzési helyeivel, gazdasági egységükkel.

Elemzik a munkaerőpiaci elvárásokat. A tagintézményi feltételeknek megfelelően kezdeményezik a képzési szerkezet változtatását.

Helyi szintű elemzéseket végeznek. Közreműködnek az intézményi szintű döntések, stratégiák kialakításában, a minőségi elvárások a partneri elégedettség folyamatos biztosításában.

Helyi szintű vezetői ellenőrzés.

A tagintézmény vezetők munkáját a tagintézmény vezető helyettes / helyettesek, a gyakorlati oktatásvezető vagy gyakorlati oktatásvezető helyettes / helyettesek segítik.A feladataikat a munkaköri leírások tartalmazza, amit a tagintézmény vezető készít el. Megbízásuk a tagintézmény vezető véleményének megkérésével az igazgató által történik határozatlan időre.A vezetők közül egy főnek/külön időrendi beosztás szerint/az intézményben folyó nevelő oktatómunka időszaka alatt az intézményekben kell tartózkodnia.

15


Az igazgató munkáját közvetlenül segíti a fentieken kívül a titkárságvezető, akinek hatásköre és egyéni felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában szereplő feladatokra.A titkárságvezető a tagintézmények iskolatitkáraival együttműködik.

2. 2. 4. A vezetők közötti helyettesítés rendjeA távol lévő igazgatót az általános helyettesítési jogkörrel megbízott a felnőttképzési és gyakorlati oktatási igazgatóhelyettes helyettesíti. Ha a felnőttképzési és gyakorlati oktatási igazgatóhelyettes is akadályoztatva van a vezetői feladatok ellátásában, a helyettesítési feladatokat a szakmai igazgatóhelyettes látja el, az ő távolléte esetén pedig, az oktatásszervezési és közismereti igazgatóhelyettes látja el, mindegyik távolléte esetén az egyik tagintézmény vezetője, esetenkénti írásos megbízás alapján.Az igazgatót helyettesítő személy a fent leírt munkaterületeken jogosult intézkedni, teljes szakmai, erkölcsi és anyagi felelősséggel.

2. 2. 5. Gazdasági szervezet felépítése és feladataVagyonműködtetői munkakörök:A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre

pénzügyi csoportvezető pénztáros személyügyi ügyintéző

Karbantartói, takarítói, vagyonmegőrzői munkakörök gondnok

Egyéb vagyonműködtetői munkakörök titkárságvezető adminisztrátor

Belső ellenőrzés

Az intézményben a pénzügyi belső ellenőrzési tevékenységet a fenntartó Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Intézményszolgálat látja el.Az iskola részéről kezdeményezni lehet egy-egy tevékenység gazdaságosságának, hatékonyságának vizsgálatát.

Egyéb gazdasági feladatok

Az egyes munkakörök illetve dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A gazdasági szervezet és a műszaki dolgozók ügyrendjét és működését a következő dokumentumok szabályozzák:

Számviteli politika- Számlatükör és számlarend- Eszközök – források értékelési szabályzata- Pénzkezelési szabályzat- Leltárkészítési- és leltározási szabályzat- Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata,

melyeket az Intézményszolgálat készít el.

16


- Az önköltségszámítási szabályzat, - a Célszerűségi eljárási szabályzat melyeknek elkészítése az intézmény feladata.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgató, távollétében gazdasági igazgató-helyettes.A jogkört teljes szakmai, erkölcsi és anyagi felelősséggel látja el.Az iskola képviselőjeként az igazgató – esetenként a megbízottja jár el írásos meghatalmazás alapján.

A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlója az igazgató, távollétében írásos meghatalmazás alapján a szakmai igazgatóhelyettes.

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokért az igazgató és a gazdasági igazgató-helyettes a felelős.

3. Pedagógusok közösségei

3. 1. Az iskola nevelőtestületének feladatai:

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsadó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazotti munkaviszonyban álló pedagógus, a gazdasági igazgatóhelyettes, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatárs, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

Feladatait az 1993. évi Közoktatási törvény LXXIX. 56. §§-a, valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján látja el.

A nevelőtestület értekezletei

tanévnyitó és tanévzáró értekezlet félévi tantestületi értekezlet nevelési értekezlet

rendkívüli nevelőtestületi értekezletek

A félévi és tanév végi (tanévzáró) értekezletekről – a fenntartó részére is elküldött – jegyzőkönyv, a nevelőtestület egyéb értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról.

A nevelőtestület döntései, határozatai

A testület a döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata dönt. E döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

17


3. 2. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, bizottságok, munkacsoportok

A nevelőtestület az iskolai tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításával kapcsolatos ügyekben a döntést az egy osztályban tanító pedagógusokból álló bizottságra átruházza.Egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését, az osztályközösségek problémáinak megoldását az adott osztályban tanító tanárok közösségének értekezlete végzi. Ezeket az osztályfőnök szervezi és vezeti, szükség szerint az osztályfőnök megítélése alapján – bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására.

A nevelőtestület a tagintézményben tanító pedagógusokból álló bizottságra ruházza át az osztályozó vizsgára való bocsátás döntési jogát azokban az esetekben, amikor a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát.

A nevelőtestület tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja szakmai munkaközösségekre, a szülői közösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója tájékoztatni köteles a nevelőtestületet az átruházott ügyek állásáról a félévi, a tanév végi értekezleteken, ill. határidős feladat esetében annak lejártakor.A nevelőtestületben a következő típusú bizottságok működnek:

a) alkalmi vizsgabizottságok magántanulók vizsgáztatására, javítóvizsgákra, előrehozott vizsgákra, stb.

b) fegyelmi bizottságc) további feladatokhoz rendelt munkacsoportok

3. 3. Munkaközösségek, munkaközösség-vezetők

Munkaközösségek szervezhetők intézményi és tagintézményi szinten.

A munkaközösségek tagjai munkaközösség-vezetőt választanak a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A választást rendszeres időközönként megújítják, illetve megerősítik.

Feladatait az 1993. évi Közoktatási törvény LXXIX. 58. §§ alapján látja el. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.

A munkaközösségek feladatai

koordinálják, javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatokat

tesznek a fakultációs irányok kialakítására végzik a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását,

lebonyolítását, ezek elbírálását, az eredmények kihirdetését egységes követelményrendszert alakítanak ki, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget segítik a tankönyvrendelést a tagintézményekben azonos szakmai területen működő munkaközösségek együttműködnek

18


A munkaközösség-vezető jogai és feladatai

összeállítja a munkaközösség éves programját irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai

munkájáért, a szaktárgyi oktatásért módszertani és szakmai értekezletet tart, bemutató órákat szervez, segíti a szakirodalom

felhasználását elbírálja, jóváhagyja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenet

szerinti haladást és a követelményrendszernek való megfelelést javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésre, a tagok jutalmazására,

kitüntetésére, feljebb sorolására ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét állásfoglalásaival képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az

iskolán kívül elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a

nevelőtestület, a tagintézmény vezető vagy az igazgató számára állásfoglalása, javaslata előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. javaslattétel a szakszerű helyettesítésekre.

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Mentálhigiénés munkatársMegbízója: az igazgató.Közvetlen vezetője: az oktatásszervezési, közismereti igazgatóhelyettesTevékenységét az igazgatóval és a tagintézmény-vezetőkkel egyeztetetten végzi Feladatait a tagintézmények ifjúságvédelmi felelőseivel együttműködve önálló feladatként látja el.Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazzaKiemelt feladatai:

Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémával, hol és mikor fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

A megismert veszélyeztetett tanulók esetében a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.

Szükség esetén értesíti az ifjúságvédelmi szolgálatot.Az iskolában faliújságon közzéteszi az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó fontosabb

intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, pszichológiai és nevelési tanácsadó, drogambulancia, lelki segélytelefon stb.) címét és telefonszámát.

Kapcsolattartás az illetékes gyermekjóléti szolgálattal és családsegítő szolgálatokkal.A tanuló vagy osztályfőnök megkeresésére személyes (visszatérő) beszélgetéseket

folytat a tanulóval.

A központi mentálhigiénés munkatárs és a tagintézmények ifjúságvédelmi felelősei rendkívüli esetben az ügyeletes vezetővel való előzetes egyeztetés után szoros kivételként és egyéni tanácsadás céljából kihívhatja a tanulót a tanítási óráról.

Tagintézményi diákmozgalmat segítő tanár A diákmozgalmat segítő pedagógust tanulók felkérésére az tagintézmény-vezetők javaslatára az igazgató bízza meg.Feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, amit a tagintézmény-vezető az oktatásszervezési, közismereti igazgatóhelyettessel egyeztetve készít el.Közvetlen irányítója a tagintézmény vezetője.

19


Az intézményi DÖK működtetése érdekében az oktatásszervezési, közismereti igazgatóhelyettessel együttműködik.

Feladata kiemelten: a tagintézményi diákönkormányzat munkájának irányítása, koordinálása. A feladatainak részletes leírását az DÖK SZMSZ tartalmazza.

Könyvtáros – feladatkörét a tagintézményekben működő könyvtárak működési szabályzata határozza meg.

Rendszergazda feladata a tagintézményekben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola nevelési feladatainak alárendelve, az informatika tanáraival együtt, igényeiket figyelembe véve végzi. Tevékenységének részletezését munkaköri leírás tartalmazza.

Az osztályfőnök feladatai és határköre:

az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztálya tanulóit együttműködik az ODB-vel, segíti az osztályközösség kialakulását koordinálja és segíti az osztályban tanító tanárok munkáját, szükség szerint látogatja

óráikat aktív kapcsolatot tart fenn a szülői közösséggel figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,

különös gondot fordít a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók segítésére (segélyek, mentálhigiénés munkatárs, pszichológus, ifjúságvédelem)

minősíti a tanulók szorgalmát, magatartását az ODB javaslatát is figyelembe véve értekezleteket tarthat az osztályban tanító tanárok részvételével szülői értekezleteket tart, szükség esetén családot látogat ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról,

tanulmányi előmeneteléről ellátja az osztállyal kapcsolatos adminisztratív feladatokat (osztálynapló, statisztika,

továbbtanulás) a tanulók hiányzását igazolja, saját hatáskörében – indokolt esetben – 3 nap távollétet

engedélyezhet folyamatosan tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, mozgósít ezekre,

közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában osztályfőnöki tanmenetet készít

4. A diákönkormányzattal való együttműködésAz iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket, diákönkormányzatot hozhatnak létre, melyek a Ktv. 62-63. §-ban meghatározottak szerint működnek.Képviselőit minden évben újra kell választani, illetve kiegészíteni.A diákönkormányzat jogköre:véleményezési jogot gyakorol a Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségirányítási Program kialakításakor, az éves munkaterv elfogadásakor, a vezetői pályázatok kapcsán, egyetértési jogot gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadásakor, elkészítésekor illetve módosításakor.E jogosítványokat a Diákönkormányzat Választmánya gyakorolja a diákok felhatalmazása alapján.

20


A diákönkormányzat az alábbiak szerint szerveződik:Tagintézményenként:

DiákközgyűlésTagintézményi Diákönkormányzat

Intézményi szinten:Diákok KüldöttközgyűléseDiákönkormányzat Választmánya

A diákönkormányzat alulról építkező közösségi szervezet. Az intézmény egészét érintő ügyekben a Diákok Küldöttközgyűlése és a Diákönkormányzat Választmánya az illetékes. Az Intézményi Diákönkormányzat munkáját a tanügyigazgatási és közismereti igazgatóhelyettes segíti, aki eljárhat az intézmény tanulóinak képviseletében a Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola igazgatójánál. A tagintézmények tanulóinak ügyeiben a tagintézmények diákönkormányzatai járnak el. A diákönkormányzatok munkáját a diákmozgalmat segítő tanárok segítik, akik eljárhatnak a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzatok maguk határozzák meg saját Szervezeti és Működési Szabályzatukat, melyet a választó tanulóközösség fogad el, és a nevelőtestület hagy jóvá.

A diákönkormányzatok ülésein állandó jelleggel részt vesz a diákönkormányzatot segítő tanár, időszakonként, vagy felkérésre az igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdésekben, a tanulók helyzetét elemző beszámolók elfogadásához, a pályázatok, versenyek szervezéséhez, a közösségi programok, tevékenységformák meghatározásához, az SZMSZ és a Házirend meghatározásához.

A tagintézményekben évente legalább egy alkalommal Diákközgyűlést kell megszervezni. A diákok küldöttközgyűlését – szükség szerint - az intézmény összes tanulóját érintő kérdés eldöntésekor kell összehívni. Az évi rendes Diákközgyűlésen a diákönkormányzatok képviselői beszámolnak az előző közgyűlés óta végzett munkáról, a diákjogok érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzathoz, az intézmény, a tagintézmény vezetéséhez.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához, az intézményvezetővel kötött írásbeli megállapodásban rögzítettek szerint térítésmentesen használhatja a tagintézmények helységeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza a tagintézmények működését, a költségtakarékosság szem előtt tartásával.

5. Kapcsolattartás a szülői szervezettel

Feladatukat az 1993. évi Közoktatási törvény LXXIX. 59. §§-a alapján látják el. A szülők jogaik érvényesítése, kötelezettségük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

Szülői közösség

a.) A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességeik teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre.A szülői szervezet jogköre:

21


véleményezési jogot gyakorol a Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségirányítási Program kialakításakor, az éves munkaterv elfogadásakor, a vezetői pályázatok kapcsán, egyetértési jogot gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadásakor, elkészítésekor illetve módosításakor.E jogosítványokat a Szülői Szervezet Választmánya gyakorolja a szülők felhatalmazása alapján.

A szülői közösség maga dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről.

b.) Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A közösségek véleményeiket, javaslataikat választott képviselőjük vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez.A Tagintézményi Szülői Szervezetekkel a tagintézmény-vezetők tartanak kapcsolatot.A Szülői Választmánnyal az intézmény igazgatója tart kapcsolatot. A választmány működési feltételeinek biztosításáról a közismereti és oktatásszervezési igazgatóhelyettes gondoskodik.

c.) A szülői közösség képviselőit az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, aktuális feladatairól, pedagógia programjáról, és ugyanezekről meghallgatja a szülők véleményét.

A működési feltételeikhez a szükséges kellékek térítésmentes biztosítását az igazgatóval kötött írásbeli megállapodásban rögzítik a takarékossági szempontok figyelembe vételével.

6. Az intézmény és közösségei közötti kapcsolattartás rendje, formája

Az intézmény vezetése és a nevelőtestület

Az iskola igazgatója a Vezetői Tanácson keresztül és közvetlenül is irányítja, koordinálja és ellenőrzi az oktató – nevelő munkát. A Vezetői Tanács bevonásával vagy közvetlenül ellenőrzi a gyakorlóhelyeken végzett pedagógiai munkát.

Az igazgató a Vezetői Tanácsot (igazgatóhelyettes és tagintézmény vezetők) kéthetente hívja össze, de kezdeményezhető az igazgató vagy a tanács tagjai részéről rendkívüli összejövetel is.

A Vezetői Tanács működésének általános elvei: A Vezetői Tanács általános feladata a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti

közösség értekezletének az előkészítése. Dönt az értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Előzetesen véleményezi az értekezlet elé kerülő előterjesztéseket. Előkészíti a nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői pályázat, illetve megbízás tárgyában összehívásra kerülő értekezleteket, melyek előkészítését az előkészítő bizottság végzi.

A Vezetői Tanács az általa elfogadott munkaterv szerint végzi munkáját. Két hetente illetve szükség szerint ülésezik. Üléseit az intézmény igazgatója hívja össze.

Akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A személyi kérdésekkel és a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos döntéseket titkos szavazás keretében hozza meg.

A Vezetői Tanács ülései között az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezetők rendszeresen tájékoztatják az igazgatót és a többi vezetőt a területükön folyó munkáról és az aktuális feladatokról.

22


Az iskola valamennyi tantestületi tagját érintő döntések meghozatala érdekében nevelőtestületi értekezletet kell kezdeményezni.

Az iskolai vezetőség (Vezetői Tanács) tagjai tájékoztatják az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az üléseken hozott döntésekről, határozatokról. Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdésit, véleményét, javaslatait közvetítik az iskolai vezetőség (Vezetői Tanács) felé.

Pedagógusok és tanulókA tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató, a tagintézmény vezető, a diákönkormányzatot segítő pedagógus a diákönkormányzat vezetőségi ülésein, a Diákközgyűlésen, az osztályfőnök osztályfőnöki órán tájékoztatja.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

A tanulók a jogszabályokban biztosított jogaik érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján – az igazgatósághoz, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak, kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat közölhetik.

Pedagógusok és szülők

Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A közösségek véleményeiket, javaslataikat választott képviselőjük vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez.A Tagintézményi Szülői Szervezetekkel a tagintézmény-vezetők tartanak kapcsolatot.A Szülői Választmánnyal az intézmény igazgatója tart kapcsolatot. A választmány működési feltételeinek biztosításáról a közismereti és oktatásszervezési igazgatóhelyettes gondoskodik.

A szülői közösség képviselőit az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, aktuális feladatairól, pedagógia programjáról, és ugyanezekről meghallgatja a szülők véleményét.

A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülők a tanulók és saját jogszabályokban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az intézmény igazgatóságához, a tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak, kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat közölhetik.

A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az igazgatótól, igazgatóhelyettesektől, a tagintézmény vezetőtől, helyettesektől kérhetnek tájékoztatást.

A pedagógiai program és a házirend nyilvános, megtekinthető: Az intézmény (tagintézmények) honlapján Az intézmény fenntartójánál A tagintézmények könyvtáraiban A tagintézmények nevelői szobáiban

23


Az igazgatónál és helyetteseinél A tagintézmény vezetőknél és helyetteseiknél

A házirend egy példányát beiratkozáskor a szülők megkapják

7. Kapcsolattartás az intézményben működő sportszervezetekkel:A tagintézményekben működő sportegyesületekkel és sportkörökkel az igazgató együttműködési megállapodást köt.A tagintézmény vezetők tartanak közvetlen kapcsolatot a szervezetek képviselőivel.

A mindennapos testedzés formája:

Az iskolában minden a törvényben kötelezett tanuló részére legalább heti két tanítási órában kötelező testnevelés, valamint a diáksport biztosítják a testmozgás és testedzés lehetőségét.

A tagintézményekben diáksportkör és diák-sportegyesületek működnek, különféle sportágakban szervezett foglakozásaik is biztosítják a tanulók mindennapos testedzését.

A tagintézményi diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az igazgató által megbízott testnevelő tanár segíti. Egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját, amelyet az intézményi munkaterv részeként a nevelőtestület fogadja el. A diáksportkör foglalkozásit (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában határozza meg.

A tagintézményi diák-sportegyesülettekkel az igazgató együttműködési megállapodást köt, melyet évenként kell felülvizsgálni.

A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez a tagintézmények biztosítják, hogy a tornaterem, sportudvar, edzőterem az órarendben meghatározott időben testnevelő tanár felügyelete mellett rendelkezésre áll.

Az iskola tanulói a tornatermet, edzőtermet csak abban az esetben vehetik igénybe, ha a testnevelő tanárok valamelyike vagy a tanulók testi épségéért felelősséget vállaló pedagógus, edző jelen van.

8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Az intézmény nevelő-oktató munkája során pedagógiai programjában meghatározott feladatai megvalósítása során rendszeres munkakapcsolatot tart:

fenntartójával, Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata TISZK-kel, ÉARFKB-val, közoktatási intézményekkel és felsőoktatási intézményekkel Városi Kollégiummal, pedagógiai, szakmai szervezetekkel gazdálkodó szervezetekkel, magánvállalkozókkal gyermekjóléti szolgálatokkal egészségügyi szolgáltatókkal biztosító társaságokkal munkáltatói érdekképviseleti szervekkel tagintézményekben működő alapítványokkal civil szervezetekkel, társadalmi szervezetekkel

24


külföldi testvériskolákkal egyéb intézményekkel

Az intézmény külső kapcsolataival a kapcsolattartás egyedi egyeztetés alapján kialakított rendszerben történik, szükség szerint határidők és felelősök megjelölésével

Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli.Az igazgató e feladatát megosztja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársaival.

Tanévenként egy alkalommal az iskola igazgatója meghívja az iskolával kapcsolatban lévő gazdálkodó szervezetek képviselőit. Itt tájékoztatja őket az iskola feladatairól, céljairól, megbeszélik a felmerült problémákat.

Az iskola ifjúságvédelmi feladatokért felelős igazgatóhelyettese, tagintézményi ifjúságvédelmi-felelős pedagógus tartja a kapcsolatot az illetékes gyermekjóléti szolgálattal.

Az egészségügyi szolgáltatóval a kapcsolatot a gyakorlati oktatási és felnőttképzési igazgatóhelyettes és a gazdasági igazgatóhelyettes tartja.

Szakmai Tanácsadó Testület

Az intézményben a szakmai érdekegyeztetés rendszerének fejlesztése, a szakképzésben érdekelt szervezetek együttműködésének ösztönzése, a munkáltatók igényei érvényesítésének érdekében, a gazdasági kamara, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezet, a fenntartó képviselői részvételével Szakmai Tanácsadó Testületet kell létrehozni.

Az intézmény – tanulói létszámát, a szakképzésben érintett szakmacsoportokat valamint a velünk kapcsolatban álló munkaadók szerepét, súlyát tekintve – 16 fős szakértői munkacsoportot hoz létre az alábbi összetétellel:

- 5 fő iskolai képviselő (igazgató, tagintézményi delegáltak)- 1 fő önkormányzati képviselő- 2 fő kamarai képviselő- 8 fő gazdálkodó szervezeti delegált

A tagok létszámánál, a testület kialakítása során tekintettel kell lenni -a jogszabályi előírások mellett- az iskolát érintő szakmacsoportok alakulására.A tagok összetétele ezek figyelembevételével változhat.

A Szakmai Tanácsadó Testület tagjait az igazgató kéri fel.

A szakértő testület alakuló ülésén meghatározza működésének formáját, megválasztja tisztségviselőit (elnök és titkár), valamint elkészíti saját Szervezeti és Működési Szabályzatát, ügyrendjét.

A Szakmai Tanácsadó Testület feladatai, működése

A felnőttképzések vonatkozásában:Jóváhagyja a szakképzést folytató intézmény éves képzési tervét.Jóváhagyja a szakképzést folytató intézmény kétéves, felnőttképzésról szóló jelentését.

25


Közreműködik az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakításában.Segíti az intézmény szakmai nyilvánosságának és közönségkapcsolatainak kialakítását.Elfogadja az intézmény éves képzési terv megvalósításáról szóló beszámolót.

A Szakmai Tanácsadó Testület javaslattételi jogkörrel rendelkezik, és véleményt nyilváníthat a szakképző iskolában folyó szakképzéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben. Különösen:

- az iskola szakmai programjának elfogadása előtt,- az iskola pályakövetési tevékenységének értékeléséről,- az iskolában oktatott szakképesítések körének meghatározása tekintetében,

összhangban a fenntartói engedélyekkel,- a gazdálkodó szervezetek részéről fejlesztési megállapodás alapján nyújtott fejlesztési

támogatás felhasználásáról.

A Szakmai Tanácsadó Testület munkáját az iskola felnőttképzéséért felelős igazgatóhelyettese koordinálja.

A Szakmai Tanácsadó Testület működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja. A Szakmai Tanácsadó Testület feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit az iskola vezetőségével egyeztetett időpontokban.A testületi tagok tevékenységüket ellenszolgáltatás nélkül végzik.

9. A működési rendje

9. 1. Az intézmény működési rendje

Az igazgatóság székhelye: Szolnok, Baross út 43. I. emelet

Az intézmény igazgatóságának munkarendje:A szorgalmi időszakban hétfőtől csütörtökig 7.30-16.30, pénteken 7.30-14.00.Pénztári órák: minden nap 7.30-12.00

Tagintézmények működési rendje

A szorgalmi időszakban az iskola tagintézményei hétfőtől péntekig 6.00 órától 20.00 óráig tart nyitva. Ettől eltérő időben, pl. munkaszüneti napon, korábbi nyitás-zárás az igazgatóval történt előzetes engedélyeztetés alapján lehet nyitva tartani. Az iskola épületeibe történő belépés 6.30-tól lehetséges.

A belépéstől kezdve a tanulók számára pedagógusi felügyeletüket biztosítjuk. Az épületet zárás érdekében 19.30-kor el kell hagyni.

Az iskolában az elméleti tanítás 7. 30 órától 17.45 óráig tarthat. Az elméleti tanítási órák a 45 percesek. Az egységes csengetési rendet a Házirend szabályozza.

A csengetési rendet évente szükség esetén felülvizsgáljuk.

A tanműhelyi szüneteket a Tanműhelyi ügyrend szabályozza.

26


A tagintézményekben az elméleti és a gyakorlati oktatás teljes ideje alatt vezetői ügyeletet kell tartani, melyet a tagintézmény vezetők, helyetteseik és a gyakorlati oktatásvezetők, helyettesek, a tanévenként megállapított beosztás szerint látnak el.

A szorgalmi idő előkészítése augusztus 25-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik előzetes munkarend szerint. Ebben az időszakban kell megszervezni a különbözeti-, osztályozó- és javítóvizsgákat is.

A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére minden héten, szerdán 9 - 12 óráig ügyeletet kell tartani, amely a tagintézményekre és az igazgatóságra is vonatkozik.

A pedagógus köteles első tanítási órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén megjelenni.

A pedagógus számára kötelező a jelenlét az éves munkatervben rögzített programokon és az igazgató valamint a tagintézmény vezető által meghatározott egyéb esetekben.

A pedagógus a munkából való távolmaradás okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb munkájának kezdete előtt 15 perccel köteles a tagintézményi ügyeletes vezetőnek vagy az iskolatitkárnak bejelenteni. Mulasztás esetén orvosi vagy egyéb hivatalos igazolás fogadható el.

A nem pedagógus dolgozók munkarendjét külön beosztás tartalmazza, amelyet az igazgató hagy jóvá.

Az tagintézmények között közlekedő kollégák utazási ideje a heti 40 órába beleszámít.

9. 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

A nem iskolai dolgozók és a hivatalos ügyet intézők az iskola épületébe csak a tagintézményi portákon bejelentkezve léphetnek be, meghatározva a belépésének a célját, rögzítve a belépő nevét a belépés idejét és a távozást.

10. A tanórán kívüli foglalkoztatások szervezeti formái

A tanórán kívüli foglalkozások tanítási időn kívül szervezhetők, legfeljebb az épület nyitva tartásáig. A foglalkozásoknak ezen időponton túl történő megtartásához az igazgató külön engedélye szükséges.

Az iskolában tanórán kívüli foglalkozásként lehet szervezni: tantárgyi szakköröket, egyéni foglalkozásokat, felkészítő, felzárkóztató foglalkozásokat sport- és szabadidős foglalkozásokat, önképző kört, tanulmányi és sportversenyeket, diáknapot, szakmai napokat, iskolai ünnepélyek műsorait.

27


A tanórán kívüli foglalkozásokra jelentkezés a házirendben szabályozott módon lehetséges

A diáknap tanítás nélküli munkanap. A tanuló a diákönkormányzat által kötelezőnek szervezett programon köteles részt venni.

A foglalkozások vezetőit - a munkaközösség-vezetők véleményének meghallgatásával - az igazgató bízza meg.

Az önképző kör bármilyen nem tanórai foglalkozáshoz kapcsolódó ismeret elsajátítása céljából létrehozható, megfelelő szakértelemmel rendelkező nagykorú személy vezetésével.

A tanulók az iskolán kívüli sport, kulturális, illetőleg egyéb intézmények munkájában egyénileg vehetnek részt. Amennyiben ez az elfoglaltság iskolai időt érint, ahhoz az iskola igazgatójának hozzájárulása szükséges. Az engedély visszavonható, ha a külön foglalkozás a tanuló előmenetelét gátolja.

Önköltséges tanfolyam térítés ellenében a tanulók vagy a szülők kérésére szervezhető.

Esetenkénti, tanórán kívüli foglalkozások

A kirándulás szabályozása:

A Közoktatási törvény az alábbiak szerint szabályozza a nevelési-oktatási intézményekben az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat.

„114.§ (4) Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. A szülői szervezet – annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.”

Az iskola az osztálykirándulásokra a tanulók számára nem tud támogatást biztosítani.

A Közoktatási törvény 53.§(2) e) pontja a tanulmányi kirándulást tanórán kívüli foglalkozásnak minősíti.

„53.§ (2) e) Tanórán kívüli foglalkozás az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.”

Fentiek alapján: Minden tanuló számára csak a tanítási idő alatt szervezett költségmentes kirándulás, múzeumlátogatás, stb. tehető kötelezővé. Ha a tanuló az iskola által szervezett költségmentes programon nem vesz részt, elfogadható igazolás hiányában mulasztását igazolatlannak kell tekinteni.

Osztálykirándulást, tanulmányi kirándulást tanév elején – az osztályfőnöki tanmenetben – előre meg kell tervezni, a tagintézmények éves munkarendjében meghatározott, kirándulásra kijelölt időpont figyelembe vételével.

28


Az osztályfőnök iskolai keretek között szervezhet egyéb (rendkívüli) kirándulást, amelyet írásban köteles előterjeszteni az iskola igazgatójának, a tagintézmény vezető javaslatával és a szülői szervezet, valamint a Diákönkormányzat véleményezésével.

Az osztályfőnöki előterjesztés tartalmazza: az útitervet, költségeket (utazás, szállás, egyéb), tervezett résztvevőket, kísérők megnevezését.

A kirándulást az iskola igazgatója engedélyezheti. Iskolai keretek között kirándulás engedély nélkül nem szervezhető. Osztálykirándulás, múzeumlátogatás, egyéb kiadással járó program szervezése csak akkor lehetséges, ha a szülők, illetve a tanulók írásban vállalják az ezzel járó anyagi terheket. Olyan méltányos összeget kell megállapítani – valamint dönteni az összeg felső határáról – amihez az osztályfőnök az osztály szülői szervezet és az osztály diákönkormányzat egyetértését beszerezte.

Ha valamelyik tanuló anyagi ok miatt nem tud részt venni osztálykiránduláson, múzeumlátogatáson, egyéb fizetős programokon, akkor az iskolának gondoskodnia kell a kirándulás idejére a tanuló másik osztályban történő elhelyezéséről.

Iskolai, osztálykirándulás csak pedagógus kísérettel lehetséges, minden megkezdett 20 tan kíséréséhez egy pedagógus kísérő szükséges.

Az egyéb módon szervezett kirándulások, programok előtt a szülőket tájékoztatni kell arról, hogy nem iskolai keretek között történik a szervezés, és a felelősség a szervezőt terheli.

11. A felnőttoktatás, felnőttképzés formái

Az intézmény az Alapító Okiratában meghatározottak értelmében felnőttoktatást és felnőttképzést folytat.A képzések jellegük szerint lehetnek iskolarendszerűek (felnőttoktatás) és iskolarendszeren kívüliek (felnőttképzés), megszervezhetők nappali, levelező, esti és távoktatásos formában.

A felnőttoktatásban a résztvevők tanulói jogviszonnyal rendelkeznek és képzésük során alkalmazni kell a közoktatási és a szakképzési jogszabályok előírásait.

Felnőttoktatási csoportok indítására a fenntartó ad engedélyt a tanév órakeretének terhére, a képzésekben résztvevők az iskola közoktatási tanulólétszámába beszámítanak, az oktató pedagógusok és szakemberek feladatukat közalkalmazotti jogviszonyuk keretében végzik.

Az iskolarendszeren kívüli képzések esetén a résztvevők nem rendelkeznek tanulói jogviszonnyal, esetükben a felnőttképzési és a szakképzési jogszabályok előírásai az irányadóak.Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben résztvevőkkel az intézmény felnőttképzési szerződést köt.

A felnőttképzés elismertségének növelése, a képzési piac elvárásainak való megfelelés érdekében az iskola törekszik a felnőttképzési intézményi- és program-akkreditáció szabályainak való megfelelésre.A résztvevők nem szerepelnek az intézmény közoktatási tanulói létszámában, az itt tanító pedagógusok, szakemberek munkájukat közoktatási feladataik ellátása mellett végzik.

29


A felnőttoktatás, felnőttképzés megszervezése:

A felnőttoktatás, felnőttképzés intézményi szintű összehangolására az intézmény felnőttoktatási munkaközösséget hoz létre.Tagjai a felnőttképzési igazgatóhelyettes és a tagintézmények felnőttképzésért felelős szakemberei.A munkaközösség fő feladata a felnőttoktatás, felnőttképzés intézményi szinten történő összehangolása.

A felnőttoktatás:A jelentkezés módja az iskola által meghatározott időszakban, a közoktatási tanév rendjéhez igazítottan történik.A képzésben részt venni szándékozó a tagintézménnyel egyeztetett módon jelentkezési nyomtatványt tölt ki és tanulói jogviszonyt létesít.A jelentkezéshez szükséges előfeltételek meglétét (iskolai végzettség, szakmai előképzettség, igazolt szakmai előgyakorlat, egészségi alkalmasság) a tagintézmény ellenőrzi, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságáról a tagintézmény vezetője dönt.A képzésben résztvevő a képzés megszervezésének módjától, a választott szakképzés jellegétől függően az érintett tagintézménnyel tart kapcsolatot, a szakmai elméleti és gyakorlati kompetenciák kialakítása az ott meghatározott módon zajlik, a képzési programban leírtaknak megfelelően.

A felnőttképzés:

Szervezésük eltérhet a tanév rendjétől, az intézmény a munkaerőpiac igényeit figyelembe véve a kezdés, a befejezés, a vizsgáztatás tekintetésben a tanév rendjétől eltérően is indíthat képzéseket.A képzésekről az intézmény éves képzési tervet készít, melyet a Szakmai Tanácsadó Testület hagy jóvá.A képzésekre való jelentkezés folyamatos, a csoportok indítása a munkaerő piaci igényekhez és a létszámokhoz igazodik.A jelentkezésnél figyelemmel kell lenni az iskolai végzettségre, a szakmai előképzettségre, a szakmai előgyakorlatra, az egészségi alkalmasságra. –ezek meglétét az érintett tagintézmény vizsgálja, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságáról a tagintézmény vezetője dönt.A felnőttképzési tevékenység szervezését, bonyolítását a Felnőttképzési Minőségirányítási Program szabályi alapján végezzük.

A felnőttoktatás, felnőttképzés finanszírozása

A közoktatási, szakképzési, felnőttképzési jogszabályok előírásai és az önkormányzat idevonatkozó rendelkezései értelmében a felnőttoktatásban, felnőttképzésben résztvevők tandíjat, térítési díjat, vizsgadíjat fizetnek.A tandíj, térítési díj, vizsgadíj fedezete lehet a képzésben résztvevő befizetése, munkáltatójának befizetése, munkaügyi központ támogatása, pályázati forrás és mindezek megosztva.A tandíj-, térítési díj, vizsgadíj kiszámítása, a befizetésére vonatkozó előírások meghatározása a gazdasági igazgatóhelyettes feladata.A tanév tervezésekor előzetes várható díjat számít, melynek véglegesítése a konkrét létszám, képzési program ismeretében történik.

30


12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Nemzeti és állami ünnepeink:Meg kell emlékezni a nemzeti és állami ünnepeinken (március 15, augusztus 20, október 23.), valamint az OM által a tanévnyitó utasításában előírt eseményeken (Holocaust napja, Diktatúrák áldozatainak napja). Ezen túl megemlékezéseket tartunk az Aradi vértanúk tiszteletére.

A tagintézmények épületét a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG lobogójával fel kell díszíteni. (132/2000. (VII. 14.) sz. Kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről)

A nemzeti ünnepet megelőző időszakban a tagintézményekben ünnepséget kell szervezni, melynek műsorszámait az iskola tanulói állítják össze és adják elő.

Rendezvények: Tanévnyitó ünnepély - tagintézményenként Szalagavató ünnepély - tagintézményi hagyományok szerint Ballagás - tagintézményenként Tanévzáró ünnepély - tagintézményenként tagintézmények hagyományainak megfelelő rendezvények

A tagintézmények rendezvényein az ott dolgozó pedagógusok és a nem pedagógus dolgozók részvétele kötelező.

A tanulók az iskolai rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözékben kötelesek megjelenni. Az iskolai ünnepélyeken és a vizsgákon fehér blúzban/ingben, illetve sötét szoknyában/nadrágban, vagy az osztály által készített formaruhában kötelesek megjelenni. A tagintézményi sajátosságot és összetartást erősítő sálak, nyakkendők, jelvények viselhetők. A tanuló az oktatáson köteles szolíd, esztétikus, kultúrált öltözékben megjelenni.

Az iskola dolgozóinak hagyományos rendezvényeit az érdekvédelmi szervezetek szervezik (karácsony, pedagógus nap, nyugdíjasok búcsúztatása stb.) az iskolai vezetőség vagy a tagintézményi vezetés javaslata alapján.

13. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A belső ellenőrzési munka átfogja az intézmény működésének egészét. Célja biztosítani a felmerülő hibák feltárását és fokozni a hatékonyságot.

A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, működtetéséért az intézmény igazgatója, illetve a maga területén minden vezető felelős. A feladat elvégzése érdekében ellenőrzési tervet kell készíteni, azt a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján ütemezni.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, illetve szükség szerint az illetékes szakmai munkaközösséggel, valamint az érintettekkel meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat nevelőtestületi értekezleten – intézményi és tagintézményi szinten – összegezni és értékelni kell.

Az igazgatóhelyettesek és tagintézmény vezetők munkáját az igazgató ellenőrzi.

A belső ellenőrzésnek az alábbi követelmények megvalósulását kell elősegítenie:

31


a) járuljon hozzá az intézmény feladatkörének minél hatékonyabb ellátásáhozb) az éves munkaterv alapján vizsgálja a nevelési, oktatási folyamatokatc) segítse elő a szakmai, a gazdasági feladatok szakszerű és gazdaságos

végrehajtását, biztosítsa a gazdasági fegyelmetd) védje az intézmény tulajdonáte) támogassa a belső kezdeményezéseket, mutasson rá a hiányosságokraf) segítse a vezetői utasítások végrehajtásátg) járuljon hozzá a szabálytalanságok megelőzéséhez.

A belső ellenőrzésre jogosult személyek: a) az igazgatób) az igazgatóhelyettesekc) a tagintézmény vezetőd) a szakmai munkaközösségek vezetőie) akit az igazgató esetenként ezzel megbíz.

Az ellenőrzés formái:a) beszámoltatás szóban, írásbanb) eredményvizsgálatok, dokumentum, iratanyag vizsgálatok, felmérésekc) tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatásad) egyéb, az ellenőrzésre jogosult személyek által elrendelt forma

A pedagógia munka ellenőrzésének szempontjait, a használandó dokumentumokat az Intézmény Minőségirányítási Program alapján készült Pedagógus teljesítményértékelés szabályzata tartalmazza.

14. A könyvtár működése

Minden tagintézményben könyvtár működik, amelyet könyvtáros tanár vezet, aki a tanítási napokon gondoskodik a tanulók, pedagógusok, dolgozók részére a napközbeni nyitva tartásról.

A tagintézményi könyvtár alapfeladata

A tagintézményi könyvtárat a könyvtáros tanár vezeti, aki tanítási napokon gondoskodik a tanulók, pedagógusok, dolgozók részére a napközbeni nyitva tartásról.

A tagintézményi könyvtár gyűjteménye biztosítja a tagintézmény nevelő és oktató tevékenységhez szükséges információkat és információhordozókat.

A tagintézmények könyvtárai kapcsolatot tartanak a többi tagintézmény iskolai könyvtárával, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.

Elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását.

A tagintézményi könyvtár feladata a fentieken túl:

gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,

tanórai foglalkozások tartása, az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, könyvtári dokumentumok, tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése,

32


tanórán kívüli foglalkozások tartása, dokumentumok másolása, lehetőség szerint számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő

könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól, szolgáltatásairól. intézményi dokumentumok hozzáférésének biztosítása pályaválasztással kapcsolatos dokumentumok, információs anyagok hozzáférésének

biztosítása

A tagintézményi könyvtár működésének alapelvei

A tagintézményi könyvtár gyűjteményét - a rendelkezésre álló pénzügyi keretek között - a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni.

Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni.

A tagintézményi könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár.A tagintézményi könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, dolgozói a nyitvatartási időben használhatják.

Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

A beiratkozás módja

A beiratkozáshoz szükséges egy adatlap kitöltése, amelyen a tanuló legfontosabb adatai (név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme) valamint a szülő (jótálló) legfontosabb adatai (név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, személyi igazolványának vagy útlevelének száma) és aláírása szerepelnek.

A könyvtár a személyes adatok védelméről a jogszabályban megfogalmazottak szerint gondoskodik.

Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására.

Minden beiratkozott olvasó köteles a könyvtáros felé jelezni, ha személyes adataiban változás következik be.

A könyvtárhasználat módja

A tagintézményi könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse.

Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos

helyben használatát (olvasótermi, kézikönyvtári állományrész használatát). A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók az alábbiak:

olvasótermi, kézikönyvtári könyvek periodikumok nem nyomtatott (számítógéppel olvasható) dokumentumok

Ezen kiadványokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.

33


A kölcsönzés módja: A könyvtár bármely dokumentumát csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásba vétellel lehet. A kölcsönzés feltételeit minden tagintézményi könyvtár egyedileg határozza meg.

A kölcsönzéskor a könyvtárhasználó kézjegyével igazolja a dokumentum átvételét.

A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy a technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért.

A tanulók és a dolgozók tanulói ill. munkaviszonya – lehetőség szerint - csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után szüntethető meg.

A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból a dokumentumok tárolására alkalmas.

Az elvesztett dokumentumot a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja: a dokumentum azonos kiadásának a beszerzésével a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével a dokumentum másolási értékének megtérítésével a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó (hasonló tartalmú és értékű) dokumentum

beszerzésével.A pótlás egyéb módját a könyvtáros határozza meg.

A könyvtár egyéb szolgáltatásai:

Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt.

A tanév során az iskolai könyvtárban tartott tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat a könyvtáros tanárral egyeztetni kell.

Segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez.

Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében, megtartásában.

A könyvtárhasználati ismeretek tanítása során (amennyiben a könyvtáros tanár nincs jelen a tanítási órán) az órát tartó szaktanár is köteles a könyvtárban kialakított rend megőrzésére, az állomány fizikai és jogi védelmének biztosítására.

Az adott tárgyi feltételeken belül az iskola gyűjteményében megtalálható dokumentumokról - a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével - másolatot is készíthet a könyvtáros tanár. Az anyagok másolatát kölcsönözni nem szabad, csak oktatási segédletként használhatók.

A tagintézményi könyvtár letéti állományt helyez el a kabinetekben. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást vezet a könyvtár.

A tagintézményi könyvtár nyitva tartása:

A tagintézményi könyvtár nyitva tartása tanévenként az igényeknek megfelelően kerül meghatározásra (heti 22 óra).

A könyvtárhasználók kezdeményezhetik a könyvtárhasználati szabályzat módosítását.

34


15. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás

A tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje

A tankönyvrendelést úgy kell elkészíteni, hogy a következő tanítási évben a használni kívánt tankönyvekről a szülők és a tanulók időben tájékoztatást kapjanak.

Az intézményi tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és gazdasági vezetője felelős.

Az intézmény éves munkatervében rögzíteni kell azoknak a felelős dolgozóknak a nevét, akik az adott tanévben: elkészítik az iskolai tankönyvrendelést, részt vesznek az iskolai tankönyvterjesztésben.

Magasabb jogszabályok előírásai alapján a tankönyvellátás rendjéről évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével:

November 15-ig az igazgató – a tagintézmény vezetők, osztályfőnökök, közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni.

November 15-ig az igazgató – a tagintézmény vezetők, osztályfőnökök, közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hány tanuló jogosult normatív kedvezményre.

A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket igénylőlapon jelezhetik. A felmérés eredményéről november 30-ig az igazgató tájékoztatja a nevelőtestületet, az

iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület december 15-ig dönt, és erről az igazgató írásban értesíti a szülőket.

Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább 25%-át a könyvtár részére tartós tankönyv, ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani.

Tilos a tanulókkal a tankönyvrendelésben szereplő könyveken túl utólag más könyveket megvetetni. A tanulóval az utólagosan megvetetett tankönyvekre az iskolának nem áll módjában a támogatás összegét kifizetni. A tankönyv-támogatásra való jogosultságot a mindenkori jogszabályban előírtaknak megfelelően kell alkalmazni.

Minden tanár köteles a munkaközösség által kiválasztott tankönyvekből tanítani.

A tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje

A nevelőtestület minden év június hó 30-ig – a közoktatásról szóló törvény 118.§-ának (5) bekezdésében meghatározott eljárási rend szerint – meghatározza a tankönyvtámogatás módját, azzal a megkötéssel, hogy az iskola részére jutó összeg legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyv vásárlására kell fordítani.

A tartós tankönyveket a tagintézményi könyvtárak tartják nyilván.

A tartós tankönyvek kölcsönzését a könyvtáros tanár bonyolítja.A kölcsönzés általában egy tanévre szól. A kölcsönzési idő lejártakor vagy a tanulói jogviszony megszűnésekor a tanulónak a tankönyvet a könyvtár részére le kell adnia. Ha a tanuló a tankönyvet elveszíti vagy megrongálja, akkor az okozott kárt meg kell térítenie.

35


Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje:

Az iskola minden évben felméri, hány tanuló kíván a tagintézményi könyvtárból a következő tanévben tankönyvet kölcsönözni.

Tájékoztatja az iskola a szülőket arról, hogy jogszabály szerint kik részesülhetnek normatív kedvezményben. A normatív és a nem normatív kedvezmény igénybevételéhez igénylőlapot kell benyújtani, és ezzel egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.

A nevelőtestület minden évben meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban tájékoztatja a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót.

Ingyenes tankönyvellátás:

A tankönyvpiac rendjéről szóló 23/2004. (VII. 27.) OM rendeletben megszabott feltételeknek megfelelő tanulók ingyenes tankönyvellátásra jogosultak.

Az ingyenes tankönyvtámogatás iránti igényt igénylőlapon kell benyújtani az illetékes tagintézmény vezetőnek. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.

Ha az igényjogosultság a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás igénylését követő időpont után állt be, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő igénylőlapot nyújthat be az illetékes igazgatóhelyettesnek.

Az ingyenes tankönyvellátás történhet a tagintézményi könyvtárból való kölcsönzés vagy a tankönyvek iskola által történő megvásárlásával.A tanuló köteles a tagintézményi könyvtárból kölcsönzött tankönyvek épségét megóvni, és jól használható formában a lejárati idő végén visszaadni, ha a tankönyv a tanuló hibájából elvész, megrongálódik, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülője vagy törvényes képviselője köteles megtéríteni az iskolának okozott kárt. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő tanuló jogviszony bontás esetén a tankönyv csomagját az iskola könyvtárába köteles leadni.

Az elveszett tankönyvekkel a tagintézményi könyvtár felé el kell számolni, a tagintézményi könyvtár tankönyveket nem értékesít.

A tankönyvrendelés előtt az iskola egyezteti az érintettekkel (szülői választmány, diákönkormányzat) a tankönyvlistát.

A tankönyv és taneszköz igényükről a tanulókat és szüleiket, törvényes képviselőiket a tanévet megelőző május 30-ig tájékoztatják (illetve beiratkozáskor).

16. Intézményi védő, óvó előírások

16. 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

36


A tanulók iskolaegészségügyi orvosi ellátását tagintézményenként szakorvos végzi, munkáját ifjúsági védőnő segíti. A szolgáltatást végzővel megállapodást az intézmény fenntartója köt, az iskolával nem állnak közalkalmazotti jogviszonyban. Az együttműködés során kiemelt feladataik:

- középiskolai felvételhez kötött alkalmassági vizsgálatok elvégzése- rendszeres orvosi felügyelet biztosítása meghatározott rendelési idő szerint- szűrővizsgálatok elvégzése, koordinálása- gondoskodás a szakmai gyakorlatok folytatásához szükséges

munkaegészségügyi alkalmassági vizsgálatok érvényességéről.- Elkészíteni a tanulók gyógytestnevelési, könnyített testnevelési besorolását. - Együttműködés az iskolai egészségnevelési program megvalósításában

Az iskola tanulói évente rendszeres fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt.

Az iskolaorvosi vizsgálaton, szűrővizsgálaton való részvétel – amennyiben tanítási időben történik – a jogszabályban meghatározott mértékig igazolt hiányzásnak tekintendő.

A dolgozók a közalkalmazotti jogviszony létesítését megelőzően munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. A vizsgálatot foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzi, meghatározott rendelési időben, saját telephelyén. Az egészségügyi szolgáltatóval együttműködést a fenntartó köt.Munkavégzés során munkakörtől függően meghatározott időközönként időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzése szükséges.Betegjogi törvényben előírt jogosultságok érvényesítési lehetőségének feltételeit biztosítjuk.

16. 2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén

A tanulói balesetek megelőzése érdekében az alábbi feladatokat kell ellátni:

Az iskola rendeltetésszerű üzemeltetését az iskola gazdasági vezetője ill. gondnoka biztosítja. A gondnok és a munkavédelmi megbízott ellenőrzi a tantermek, a folyosók, a kommunális helyiségek állapotát. Amennyiben az iskola területén dolgozó vagy tanuló balesetveszélyes tárgyi helyzetet észlel, köteles jelenteni az ügyeletes vezetőnek ill. közvetlenül az iskola gondnokának. A tanműhelyben észlelt problémákat azonnal az igazgatóhelyettesnek vagy a gyakorlati oktatásvezetőnek kell jelenteni.

Az iskola az óraközi szünetekben a diákok felügyeletét folyosóügyelet ellátásával biztosítja. Baleset észlelése esetén az esethez legközelebb álló felnőtt dolgozó köteles az elsősegély -nyújtást megkezdeni, esetleg segítséget kérni, az ügyeletes vezető útján orvost hívni, súlyos sérülés estén a vezető a tanuló szülőjét értesítse.

Tanulóbaleset esetén a baleset kivizsgálása és a szükséges intézkedés az iskola munkavédelmi megbízottjának a feladata.

Az osztályfőnökök tanév elején a munkavédelmi megbízott által összeállított balesetvédelmi előírásokat ismertetik a diákokkal. A testnevelés tanárok az első testnevelés órán a tanórával kapcsolatos balesetvédelmi oktatásban részesítik a diákokat. A szaktanárok a tanév elején vagy veszélyes tevékenység megkezdése előtt eseti balesetvédelmi oktatást tartanak. A diákok aláírással igazolják, hogy részesültek balesetvédelmi oktatásban.

Szakképzésben résztvevő tanulók munkavégzésének szabályait a gyakorlati képzőhelyre vonatkozó munkavédelmi szabályzatok tartalmazzák.

37


Tanulóbaleset esetén elsősegélynyújtásról a védőnő, az iskolaorvos, távollétükben az ügyeletes vezető gondoskodik.

16. 3. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőkRendkívüli esemény, bombával való fenyegetés esetén az igazgató, tagintézmény vezető vagy helyetteseik jogosultak és kötelesek intézkedni az alábbi módon, 1. Azonnal értesíteni kell:

- Az intézmény fenntartóját- Tűz esetén a tűzoltóságot- Robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget- Személyi sérülés esetén a mentőket

2. Gondoskodni kell az épület kiürítéséről

Az épület elhagyására utasítást az igazgató, a tagintézmény vezető vagy ügyeletes helyettese adhat az iskolarádión keresztül, vagy az osztálytermeket végigjárva személyesen. Az épület elhagyását az igazgató, a tagintézmény vezető vagy az ügyeletes vezető utasítására azoknak a pedagógusoknak a vezetésével kell végrehajtani, akik az adott osztályban órát tartanak, ill. ott a következő órájuk lesz.

A tanulókat osztályonként, szervezett rendben kell az iskolaépületből kikísérni, a tűzvédelmi szabályzatban rögzített menekülési útvonalak igénybevételével.

Bombariadó estén a tanulók minden felszerelésüket kötelesek magukkal vinni.

Az épület elhagyása a felnőttek számára is kötelező.

Az épületben kizárólag a tűzszerészeket kísérő kijelölt dolgozó tartózkodhat.

Az épület elhagyására való felszólítással egyidejűleg az igazgató, a tagintézmény-vezető vagy helyettese közli azt az időpontot is, amikor aznap a tanítás előreláthatóan folytatódik. A tanulók kötelesek az elhagyását irányító pedagógussal a kijelölt gyülekezőhelyen tartózkodni. A bombariadót kieső időnek tekintjük, a tanítást ott folytatjuk, ahol abbamaradt.

A bombariadó tényéről, és a tanítási idő kitolódásáról a törvényes képviselőt ellenőrző könyvön keresztül értesítjük.

A vizsgák alatti bombariadó esetén a fenti eljárási rend az alábbi módon érvényes:

Írásbeli vizsgán:

A vizsga zavartalansága érdekében az épületbe érkező tanulók mobiltelefonjaikat kikapcsolt állapotban a vizsga időtartamára leadják. Az írásbeli vizsga befejezéséig vezetékes telefonhívásokat az iskola telefonközpontja nem fogad.

Szóbeli vizsgán:

A vizsgabizottság iskolavezetést képviselő tagja a vizsgát megszakítja, a vizsgázókat tájékoztatja a vizsga folytatásának helyszínéről és időpontjáról. A vizsgáztató tanárok és a jegyző gondoskodik a vizsgadokumentációk új helyszínre történő átviteléről.A vizsga folytatásának módjáról a vizsgabizottság dönt.

38


Az épület és vagyon védelme.

Az intézmény épületeinek és vagyonának védelme érdekében a fenntartó teljes körű biztosítási szerződést kötött a Broker Royal Biztosítási Alkusz Kft-vel.

Az épület őrzése és védése 6 óra és 20.00 óra között az iskolai portások feladata. 20 és 6 óra között őrző-védő szolgáltatókhoz bekötött riasztórendszerrel, és egyéb biztonsági berendezésekkel biztosított.

A tanulók személyes tulajdonával kapcsolatos teendőket és felelősséget a HÁZIREND tartalmazza.

Az iratok kezelésére, a vagyon- és titokvédelemre, az arra vonatkozó szabályzatok utasításai a mérvadók.

Rendkívüli események kapcsán külön rendelkezések érvényesek (Tűzvédelmi Szabályzat).

A munkavállalók testi épségének, egészségmegőrzésének biztosításáról, a felnőtt balesetek esetén az eljárási rendről külön szabályzatok, rendeletek intézkednek.

A tanulók egészségének és testi épségének védelmében hozott, a tanulók intézményben tartózkodására vonatkozó magatartási szabályokat a Házirend rögzíti, melyet a tanév első munkanapján ismertetni kell, és amelynek tudomásulvételét a tanuló aláírásával igazolja. Tanév elején a tanulók balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek tudomásulvételét aláírásukkal igazolják. Azokon a foglalkozásokon, amelyek fokozottan veszélyesek, a tanulók a tanév elején vagy az óra elején külön oktatásban részesülnek, amelyet az osztálynapló haladási részében kell rögzíteni.

Az iskola egész területén a 18 éven aluli tanulóknak SZIGORÚAN TILOS a dohányzás egészségük védelmének érdekében.

16. 3. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjeA szervezeti és végrehajtási rendet az iskola Tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. Katasztrófa bekövetkezte esetén az épületet kiürítési tervnek megfelelően kell kiüríteni.

17. Egyéb kérdések

a) A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai

Az iskola épületében csak a nevelő-oktató munkához kapcsolódó reklámtevékenység folytatható. Szóró- vagy reklámanyag csak vezetői aláírással és pecséttel helyezhető ki!

b) A kereset kiegészítés feltételei (Kollektív Szerződés szabályozza).

c) Kéthavi tanítási időkeret

A közoktatásról szóló többször módosított 1993: LXXIX törvény (továbbiakban Kt.) 16.§ (4) alapján, az 1. számú melléklet III. rész II/6 pontja szerint a szintén többször módosított 1992: XXII. Munka törvénykönyve (továbbiakban Mt.) 118/A.§ előírásainak megfelelően, 2006.

39


szeptember 1-jétől a pedagógusok foglalkoztatását a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok szerint kell megszervezni.

A pedagógusok kéthavi tanítási időkeretének elszámolását az igazgató (vagy e feladattal megbízott helyettese) az erre a célra rendszeresített elszámoló lap segítségével végzi, minden kéthavi ciklust követő hónap 8. napjáig. Az elszámoló lap tartalmazza a pedagógus által ténylegesen teljesített órákat, helyettesítéseket, rendes és rendkívüli túlmunkát és egyéb tanórai vagy tanórán kívüli tevékenységet. Az elszámoló lapot a pedagógus és az ellenőrzést végző igazgató (helyettes) aláírásával hitelesíti. Az elszámoló lapot az iskola gazdasági irodája a pénzügyi bizonylatokkal együtt kezeli.

A nevelési oktatási intézményben vezetett tantárgyfelosztás, órarend, tanórán kívüli foglalkozások mulasztási és haladási naplói tartalmazzák a pedagógusok munkaidő nyilvántartását és az elszámolás dokumentumait.

d) A teljesítménypótlék összege, meghatározásának alapelvei (Kollektív Szerződés szabályozza)

e) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai:

A tanév során a tanuló által előállított dolgok feletti rendelkezési jog az iskolát illeti meg. A tanuló személyhez fűződő jogai nem szállnak át az iskolára. Ezért az iskolán kívüli rendezvények, kiállítások esetében a tanulót vagy törvényes képviselőjét nyilatkoztatni kell.

f.) A térítési díj, tandíj befizetése, visszafizetésre vonatkozó rendelkezésekAz iskolában a térítési díj, tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységet a magasabb jogszabályokkal és az önkormányzat rendeleteivel összhangban, az iskolai munkatervben kell meghatározni.A térítési díjak és tandíjak mértékéről, a kedvezményekről, a befizetési határidőkről tanévenként az iskolavezetés dönt. A kedvezmény megadása függ a tanulmányi eredménytől és a szociális rászorultságtól. A tandíjak megállapítása a gazdasági igazgatóhelyettes feladata. A térítési díj és a tandíj csökkentése vagy részletekben történő befizetése iránti kérelmet írásban kell benyújtani az igazgatónak.Az étkezési díjat a tanulók az előre kijelölt befizetési napokon fizetik be. Díjhátralék esetén az igazgató írásban felszólítja a szülőt vagy a nagykorú tanulót a hátralék befizetésére. Eredménytelenség esetén az igazgató negyedévente tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtására vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.

g.) Az állami nyelvvizsga bizonyítványnak, illetve az azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okmánynak az iskola tanulmányokba valóbeszámítását az érvényes jogszabályok szerint végezzük.Bizonyítvány, illetve okirat alapján az idegennyelvórák alóli felmentést jogszabály szerint biztosítjuk.

h.) A diákigazolványok és az ezzel kapcsolatos nyomtatványok átvételét, tárolását, a térítési díj begyűjtését, az érvényesítést, az új igazolvány, ideiglenes igazolvány kiadását, a régi bevonását, a nyilvántartás vezetési rendjét külön utasításban szabályozzuk.

j.) A mulasztások engedélyezése, igazolása, a távollét igazolásának rendje a Házirendünk szerint szabályozott.

k.) A jutalmazás, díjazás elvei, formái, időpontjai a Házirendünkben rögzítettek szerint történik.

A felnőttekre vonatkozó eltérő rendelkezést külön szabályozásban rögzítettük.l.) A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Házirendünkben szabályozott. A felnőttekre vonatkozóan a Mt. és a Kjt. szerint történik.

40


m.) Más, egyéb dolgozó fogalmának meghatározása intézményünkben /a személyi kifizetés jogszerűsége érdekében/ a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet végző személy.

n.) Alkalmazottaink részére az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagdíjfizetési kötelezettséget nem vállalunk át.

o.) Alkalmazottaink magán-nyugdíjpénztári tagdíjának kiegészítését nem vállaljuk.p.) A nemdohányzók védelmét külön szabályzatban rögzítettük. Az ellenőrzését az igazgató

által írásban megbízott személyek végzik.

18. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága

Az iskola Pedagógiai Programját, az SZMSZ-t, Minőségirányítási Programját valamint Házirendjét, amelyek nyilvánosak, a titkárság hivatalos munkaidejében, a tagintézmények könyvtáraiban egyeztetett időpontban, valamint az iskola honlapján a szülők és a tanulók is megtekinthetik.

Az iskola igazgatója, vagy a tagintézmény vezetője minden tanév első összevont szülői értekezletén tájékoztatást ad a szülői szervezet képviselőinek a pedagógiai program megvalósításáról. Egyébként a pedagógiai program kapcsán felmerülő kérdésekről - egyeztetett időpontban - személyes tájékoztatást kaphatnak a szülők és a tanulók az igazgatói, ill. igazgatóhelyettesi fogadóórán.

41


19. Záró rendelkezések

19. 1. A SZMSZ hatálybalépése

Az SZMSZ …….. év …… hó …. napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét vesztik a tagintézmények Szervezeti és Működési Szabályzatai.

19. 2. Az SZMSZ módosítása

Az SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A kezdeményezést az igazgató 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszti,s döntésről a javaslattevő tájékoztatja. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Szolnok, 2011. év ………… hó … nap

PH ……………………………..igazgató

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2011. év ………. hó … napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

……………………………diákönkormányzat vezetője

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 2011. év ……….. hó … napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

…………………………………..Szülői szervezet képviselője

42


19. 3. Záradék

Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola nevelőtestülete elfogadta.

Az SZMSZ elfogadását a nevelőtestület képviselője, és a hitelesítők jelen aláírásukkal igazolják.

Kelt: Szolnok, 2011.………………… igazgató

................................................... ..............................................hitelesítő hitelesítő

…………………………………………a nevelőtestület képviselője

Fenti Szervezeti és Működési Szabályzat megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve az előírt tartalmi és formai követelményeknek, ezért azt az 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (10) bekezdése alapján jóváhagyom:

Szolnok, 2008. …………….. hó …… napján

…………………………………………..fenntartó

43


Mellékletek

1. számú melléklet: Az iskola szervezeti felépítése

2. számú melléklet: Gyűjtőköri Szabályzat

3. számú melléklet: Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

4. számú melléklet: Gyakornoki szabályzat

5. számú melléklet: Esélyegyenlőségi szabályzat

6. számú melléklet: Ügyviteli és iratkezelési szabályzat

7. számú melléklet: Informatikai biztonsági szabályzat

8. számú melléklet: Nemdohányzók védelmi szabályzata

9. számú melléklet: Bélyegző nyilvántartás

10. számú melléklet: Kulcs nyilvántartás

44

Igazgató

Vezetők Tanácsaigazgatóhelyettesek, tagintézmény vezetők

Felnőttképzési, gyakorlati igh.

Gazdasági igazgatóhelyettes

Oktatásszervezési, közismereti igh.

Titkárság vezető

Szakmai igazgatóhelyettes

Gazdasági szervezet dolgozói

Ruhaipari tagintézmény

vezető

Személyzeti munkatárs

Vásárhelyi Pál tagintézmény

vezető

Kereskedelmi tagintézmény vezető

Gyakorlati okt. vez.




Tagintézmény vez. helyettes






1. sz. melléklet

SZOLNOKI SZOLGÁLTATÁSI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA szervezeti felépítése

45

vasarhelyipal.huvasarhelyipal.hu/wordpress/.../uploads/szmsz_2011.docx · web viewaz...

Documents