“Terek a térben”

Tértestek, térintenzitás és térhasználati mintázatokDeigner Ágnes

Meggyesi Tamás A tömeg és a külső tér viszonya 2004

Közterületek helyzete

Örökölt struktúra

Szabadabb térasználat

Pest környéki alvó települések válsága

IdentitáskeresésKorábban használt fontos közterületek átalakulása és leszűküléseÚj jelenlegi használathoz igazodó közterületek hiánya

A meglévő struktúra

A használat visszahúzódik a térfalak mellé, ill. keresi a lehetőségeket, erőteljesebben diferenciálódikMegnő a köz számára hozzáférhető térbővültek, kapcsolódó teresedések és udvarok szerepe

A tér tagolásaÁtmentekHatárokMintázatok

Piet Modrian: Broadway Boogie Woogie c. képe 1942-43

Velence középkori térszituációi Edmund Bacon 1967

Bernard Hoesli Mantovai San Andrea templom interpretációja

Kiemelt pontok helyzete

Szűkülő környező köz ill. Közösségi területekA közösség szempontok fontossága

Térnyerés

Összekötő köztes útszakaszok

FelaprozódásKorábbi struktúra eltűnéseEgyéni szempontok fontossága

Tér intenzitása

Dr. Hajnóczi Gyula rajzai

Tér intenzitása„A külső tér intenzitását jelentős mértékben befolyásolják a növényzet, a terep szintbeli változásai, a vízfelületek, valamint a berendezés: az utcabútorok. Olyan térképző szerepekről van szó amelyek tagolják a teret: a tagolt teret sűrűbbnek érezzük. Mint a tagolatlant.” Meggyesi Tamás: A külső tér

Teret tagoló struktúrák

Térhasználat, a tér használhatósága

A felaprozódás is gátolja a megfelelő térhasználatot!

Térhasználati mintázatok

Nyilvánosság mértékeHasználati szempontok

A nyilvánosság mértéke szerinti használati

mintázatok

Tulajdonképpen a magán- és a közterületek, mint szélsőértékek egyértelmű elkülönülésével, és a közöttük lévő átmenetek, félnyilvános területek, kialakításával egyfajta önálló szöveti tulajdonságokkal rendelkező rajzolatot hoznak létre a külső térszínen. Ezek a folyamatosnak tekinthető, egyben hálózatot is alkotó köztérre fűződnek fel, és finoman artikulálják a privát és a közösségi szféra határait, ahol azok kapcsolódási pontjai találhatóak. Ezek a pontok, ajtók, kapuk, előterek, udvarok egyben városi mintázatok, amelyek a helyi karakterképzés szempontjából meghatározóak, és egyúttal a közeg kulturális és társadalmi lenyomatai lehetnek.

A térhasználati szövet

A fentiekben említett átmeneti, köztes zónák használati differenciáltságának ábrázolásával állíthatunk elő azt a rajzolatot, amely konkrétabban tárja elénk a külső és belső nyilvános terek kapcsolati rendszereit, azok differenciáltságának mértékét, eloszlását.

Az így létrejött „patchwork” jellegű szövet lehetővé teszi az egyes városrészek nyilvánosság mértéke szerinti területhasználati szempontú jellemzését, lehetőséget ad azok feltérképezésére, és átgondolására. Akár az építészet kulturális és társadalmi vetületei is leolvashatóak belőle. A későbbiekben ezt árnyalni lehet a használat intenzitás ábrázolásával, annak növekedésével és csökkenésével, időbeli megoszlásával, a terület jellegének meghatározásával.

Különösen nagy szerepe van a használati szövetnek a meglévő területek revitalizációjánál, és az új beépítések kidolgozásánál, mivel adott terület morfológia kialakításhoz szorosan kapcsolódó, differenciált használati szövettel rendelkező külső tér nagyban képes az életminőség befolyásolására.

Pollack Mihály tér

Pollack Mihály tér Mikszáth tér

Jáva sziget

használati differenciáltság kortárs városfejlesztési projektekben20. és 21. századi amszterdami városfejlesztés

GWL terrein

Borneo-Sporenburg-

szigetek

Feldat:-Helyi téri/térhasználati mintázatok - teret tagoló struktúrák elemése-Helyspecifikus használati igények/lehetőségek feltérképezése

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!