vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2-10 zagyva...2011/04/01 · 9,(1)*)1:);

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv

2-10 Zagyva

1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 -

1-1. melléklet:

Vízfolyás típusok referencia jellemz ői (1, 2, 4, 5, 8, 9, 15,18, 19 típus)

��

��

�� !��!�

1-1. melléklet: Vízfolyások referencia jellemz�inek típusonkénti leírása

�"��#$%&'� ()*+�,-./,�!�&�,0,/1�2&�!�-%3�4�!�/,5&,�

�#�*+67�8�

(,-32923:20;*,4�

Jellemz�en a hegyvidéki patakok fels� szakaszai tartoznak ide: sz�k és mély völgyek, id�szakosan vagy tartósan kiszáradó medrek, vízmosások, szurdokok. A vízfolyás változatos morfológiájú mederalakulatokban fut, kövek és sziklák között csordogál, fák között kanyarog. Természetes környezete az erd�, referencia-állapotban nem is beszélhetünk más növényzónáról. Határozott meder esetén jellemz� a csésze alakú szelvény. A mederanyag szikla, k�törmelék, kavics, a lassú folyású szakaszokon finomabb szervetlen és durvább szerves (lomb és faanyag) üledék. Els�sorban szilikátos jelleg�, vulkáni és metamorf felszín közeli k�zetekkel. A karsztos területeken gyakori a beszivárgás. A vízgy�jt� terület kicsi (10-100 km2), a meder esése 1 % feletti. Az áramlás gyors, a sebességviszonyokat a helyi morfológiai tényez�k határozzák meg, zuhatagok, kis vízesések el�fordulhatnak. Éves viszonylatban és rövid id�távon is jelent�s a vízhozam ingadozása, a kis- és nagyvízhozam aránya elérheti az 1/1000-et.

�#�/.9,4�

��

��

�� !��!�

>,20;*,4�

Parti- és vízinövényzet:

A vízi és mocsári növényzet nem jellemz�, els�sorban az árnyékoltság, de a nagy áramlási sebesség miatt is. A zónák száma zavartalan feltételek mellett (referencia állapot) 2: növénymentes vízfelület (v. kiszáradt meder), erd�. Jellemz� hegyvidéki és kozmopolita fajok fordulhatnak el�, igen kicsi A-D értékkel (+). A fényjárta tisztásokon javulhat a fényklíma, ott a mederben is el�fordulhatnak lágyszárú növények.

Az egyes indexek súlya az IMMI-ben az alábbi:

��

��

��

�� !�H�!�

Lebeg� algák:

4��D��E�

4��

��

��

�� !��!�

1-1 melléklet: Vízfolyások referencia jellemz�inek típusonkénti leírása

�"��#$%&'�()*+�,-./,�!�0)&�)&�!�-%1�2�!�/,3&,�

�#�*+45�6�

�#�/.0,2�

7�� 8��

Kémhatás, pH [-] 6.5-7.5 (szilikátos), 7-8.5 (meszes)

Vezet�képesség, � [�S/cm]

��

��

�� !��!�

=,9;��

��?��@��

A��?��@��

��?��@��

:��?��@��

,00,��)B1�

2 0,9 0 0,05 0,05 1

Halak:

:>�� >��C:*D�� 7��@��E��

2��:*��E��CFD�

1. Omnivor fajok adult egyedei számának relatív gyakorisága (%):

min:25,0 max:40,0

10

2. Nyílt vízi fajok száma (db): min: 4 10

3. Metafitikus fajok adult egyedei számának relatív gyakorisága (%):

max: 0,0 10

4. Bentikus fajok száma (db): min: 4 10

5. Litofil fajok száma (db): min: 5 10

6. Fitofil fajok adult egyedei számának relatív gyakorisága (%):

max: 0,0 10

7. Reofil fajok száma (db): min: 6 10

8. Stagnofil fajok adult egyedei számának relatív gyakorisága (%):

max: 0,0 10

9. Specialista fajok adult egyedei számának relatív gyakorisága (%):

min: 90,0 10

10. �shonos fajok adult egyedei számának relatív gyakorisága (%):

min: 100,0 10

��

��

�� !�G�!�

Lebeg� algák:

2��C��D�

2��7��>�� 7��

A vegetációperiódusban gy�jtött minták legalább ¾-ed részében a a-klorofill tartalom nem haladja meg a 2,7 �g/l értéket, a fennmaradó esetekben is kisebb érték mérhet�, mint 15,5 �g/l.

A gy�jtött minták legalább ¾ -e esetén igaz, hogy a bentikus kovaalgák TIB aránya meghaladja a 75%-ot, s a fönnmaradó részt planktonikus kovaalga fajok A B C D adják. Az N P T Z X3 X1 Y funkcionális csoportok fajai el�fordulhatnak, de dominanciájuk nem jellemz�.

Bevonatképz� algák:

2��E��?��8��

2��E��E��

Referencia index érték 15,7 Gomphonema pumilum dominanciája, Achnanthidium minutissimum domináns lehet

Vízi makroszkópikus gerinctelenek

2��7>�� 1�� 7��

Igen durva mederanyagú altípus

Egy vegetációs perióduson belül vett két minta közül legalább az egyikben az 5. és 12. karakterfajcsoportokba tartozó fajok száma eléri vagy meghaladja a 27-et, melyek legalább 60%-a az 5. karakterfajcsoportba tartozik és a karakterfajok egyeds�r�sége meghaladja az adott fajra vonatkozó referencia küszöbértéket.

Durva mederanyagú altípus

Egy vegetációs perióduson belül vett két minta közül legalább az egyikben a 7. és a 12. karakterfajcsoportokba tartozó fajok száma eléri vagy meghaladja a 15-öt, melyek legalább 30%-a az 7. karakterfajcsoportba tartozik, továbbá az 5. karakterfajcsoportba tartozó fajok száma minimum 8. Mindemellett a karakterfajok egyeds�r�sége meghaladja az adott fajra vonatkozó referencia küszöbértéket.

��

��

�

��

1.1 melléklet: Vízfolyások referencia jellemz�inek típusonkénti leírása

!"��#$%&'� ()*+�,(-.,�/�*0&�0&�/�(%1�2�/�.,3&,�

�#�4567�8�

9,(1)*)1:);��

Kémhatás, pH [-]


��

��

�

��

+,);

��

��

�

�� H�

Lebeg� algák:

2��D��E�

2��=��?�� =��




2��F��@��>��

2��F��F��

Referencia index érték 14,1 Achnanthidium minutissimum és Gomphonema pumilum dominancia, Nitzschia dissipata lehet szubdomináns


2��=?�� 1�� =��




Egy vegetációs perióduson belül vett két minta közül legalább az egyikben a 7. és a 12. karakterfajcsoportokba tartozó fajok száma eléri vagy meghaladja a 15-öt, melyek legalább 30%-a az 7. karakterfajcsoportba tartozik, továbbá az 5. karakterfajcsoportba tartozó fajok száma minimum 8. Mindemellett a karakterfajok egyeds�r�sége meghaladja az adott fajra vonatkozó referencia küszöbértéket.

Biogeográfiai altípus

Egy vegetációs perióduson belül vett két minta közül legalább az egyikben a 7. és a 12. karakterfajcsoportokba tartozó fajok száma eléri vagy meghaladja a 31-et, melyek legalább 60%-a az 7. karakterfajcsoportba tartozik, továbbá az 5. karakterfajcsoportba tartozó fajok száma minimum 2. Mindemellett a karakterfajok egyeds�r�sége meghaladja az adott fajra vonatkozó referencia küszöbértéket.

��

��

�

��


!"��#$%&'� ()*+�,(-.,�/�*0&�0&�/�(%1�2�/�.3�0$0&�

�#�4567�8�

9,(1)*)1:);��

Kémhatás, pH [-] 7-8.5


��

��

�

��

+,);

��

��

�

�� H�

Lebeg� algák:

2��D��E�

2��=��?�� =��




2��F��@��>��

2��F��F��


2��=?�� 1�� =��




Egy vegetációs perióduson belül vett két minta közül legalább az egyikben a 7. ésa 12. karakterfajcsoportokba tartozó fajok száma eléri vagy meghaladja a 15-öt, melyek legalább 30%-a az 7. karakterfajcsoportba tartozik, továbbá az 5. karakterfajcsoportba tartozó fajok száma minimum 8. Mindemellett a karakterfajok egyeds�r�sége meghaladja az adott fajra vonatkozó referencia küszöbértéket.

Biogeográfiai altípus

Egy vegetációs perióduson belül vett két minta közül legalább az egyikben a 7. és a 12. karakterfajcsoportokba tartozó fajok száma eléri vagy meghaladja a 31-et, melyek legalább 60%-a az 7. karakterfajcsoportba tartozik, továbbá az 5. karakterfajcsoportba tartozó fajok száma minimum 2. Mindemellett a karakterfajok egyeds�r�sége meghaladja az adott fajra vonatkozó referencia küszöbértéket.

��

��

�

��


!"��#$%&'� ()*+�,(-.,�/�*0&�0&�/�.1�0$0&2,3)*�/�.,4&,�

�#�5678�9�

:,(;)*);2)�

Ártere referencia-állapotban a teljes völgy, de ha a völgy 1 km-nél szélesebb, akkor minimálisan 500 m. Referencia-állapotban meg kell lennie a küls� növényzónáknak is, a teljes hossz több mint 70%-án és 10%-nál nagyobb hosszon összefügg�en nem hiányozhat 1-1 zóna. Az egyes növényzónák szélességét a mindenkori domborzati viszonyok határozzák meg: A terepszint emelkedését�l függ�en változó szélesség�ek. A növényzónák közötti átmenet általában soha nem éles, hanem fokozatos. Az erd� a meghatározó tényez�, ezért er�s az árnyékoltság, lágyszárú zóna a mederben nem lehetséges. A fényjárta helyeken azonban kisebb-nagyobb állományok mozaikosan kialakulhatnak. Az erd�-ökoszisztémát ezeknél a vízfolyásoknál sem helyettesíti faültetvény, de a patak mentén gyakori, hogy füzes, égeres zóna kíséri a patakot, ami fokozatosan vált át a szárazabb term�helyi körülményeket igényl�, a tájegységre jellemz� erd�be. Ezek a vízfolyások már többnyire jellegzetes keskenyebb-szélesebb völgyben futhatnak, ahol a patakkísér� fás zóna mögött el�fordulhatnak üde rétek, vagy az erd�t is azok válthatják.

��

��

�

��

+,)�

Parti- és vízinövényzet:

Zavartalan állapotban patakkísér� fás vegetáció miatt nagy az árnyékoltság, azért a vízben a hinarak el�fordulási gyakorisága kicsi. A lassú folyású szakaszokon a mederben is megjelenhetnek a mocsári elemek. A vízfelület növényfedettsége 10 ± 5%. Mivel széls�séges vízjárású típusokról van szó, a mederben el�fordulhatnak W: 9-7 érték� fajok is. A zónák száma zavartalan feltételek mellett (referencia-állapot) 3: növénymentes vízfelület, erd� és magaskórós (v. ruderális, v. rét).

Az egyes indexek súlya az IMMI-ben az alábbi:

��?@��

��A��B��

C��A��B��

��A��B��

2��A��B��

,**,��0D;�

8 0,8 0,05 0,05 0,1 1

Halak:

2@�� @��E25F�� ?��B��G��

>��25��G��EHF�


min:25,0 max:40,0

10



max: 0,0 10




max: 0,0 10



max: 0,0 10


min: 90,0 10

10.�shonos fajok adult egyedei számának

�#�.-*,>�

?�� I��

Kémhatás, pH [-] 6.5-7.5 (szilikátos), 7-8.5 (meszes)


��

��

�

�� J�

Lebeg� algák:

>��E��F�

>��?��@�� ?��




>��G��A��I��

>��G��G��

Referencia index érték 14,1 Gomphonema pumilum, G. olivaceum jelenléte


>��?@�� ;�� ?��

Egy vegetációs perióduson belül vett két minta közül legalább az egyikben az 1., a 11., a 14. és a 17. karakterfajcsoportokba tartozó fajok száma eléri vagy meghaladja a 12-t, melyek legalább 50%-a a 1. karakterfajcsoportba tartozik, továbbá a 7. és a 12. karakterfajcsoportba tartozó fajok száma minimum 5. Mindemellett a karakterfajok egyeds�r�sége meghaladja az adott fajra vonatkozó referencia küszöbértéket.

��

��

��

��


!"��#$%&'� ()*+�,(-.,�/�*0&�0&�/�.1�0$0&2,3)*�/�

.1�0$0&��#�4567�8�

9,(:)*):2);�� ?��



��

��

��

��

+,);@��

��A��B��

C��A��B��

��A��B��

2��A��B��

,**,��0D:�

9 0,7 0,1 0,1 0,1 1

Halak:

2@�� @��E24F�� >��B��G��

=��24��G��EHF�


min: 60,0 max: 70,0

10



min: 5,0 max: 15,0

10




min: 5,0 max: 8,0

10



min: 5,0 max: 10,0

10


min: 35,0 10


min: 99,5 10

��

��

��

�� I�

Lebeg� algák:

=��E��F�

=��>��@�� >��




=��G��A��?��

=��G��G��


=��>@�� :�� >��


��

��

�

��


�!"��#$%&'�(�)*+()�,�-.&�.&�,�(/�.$.&0)12-�,�()3&)�

�#�4567�8�

9)*:2-2:02;�� ?��



��

��

�

��

@)2;A��

��B��C��

D��B��C��

��B��C��

0��B��C��

)--)��.E:�

15 0,75 0,1 0,05 0,1 1

Halak:

0A�� A��F04G�� >��C��H��

=��04��H��FIG�


min: 60,0 max: 70,0

10

2. Nyílt vízi fajok száma (db): - -


min: 75,0 max: 85,0

20


5. Litofil fajok száma (db): - -


max: 0,0 20

7. Reofil fajok száma (db): - -


min: 65,0 20


min: 60,0 10


min: 97,5 10

��

��

�

�� J�

Lebeg� algák:

=��F��G�

=��>��A�� >��

A vegetációperiódusban gy�jtött minták legalább ¾-ed részében a a-klorofill tartalom nem haladja meg a 4,2 �g/l értéket, a fennmaradó esetekben is kisebb érték mérhet�, mint 28 �g/l.



=��H��B��?��

=��H��H��

Referencia index érték 14,1 Achnanthidium minutissimum dominancia, vagyAchnanthidium minutissimum/Fragilaria capucina dominancia subdomináns: Meridion circulare, Planothidium lanceolatum


=��>A�� :�� >��


��

��

�� !��!�

1-1, melléklet: Vízfolyások referencia jellemz�inek típusonkénti leírása

�"#��$%&'(�'$)�*+,)*�!�-.'�.'�!�)/�.%.'0*12-�!�

)/�.%.'��$�3456�7�

8*+92-2902:;3*

��

��

�� !��!�

?*2:;3*

��

��

�� !�I�!�

Lebeg� algák:

<��E��F�

��

��

�

��

1-1.melléklet: Vízfolyások referencia jellemz�inek típusonkénti leírása

�!"��#$%&'�(�)*+()�,�-.&�.&�,�(/�.$.&0)12-�,�1345�

�#�4567�8�

9)*:2-2:02;��



��

��

�

��

?)2;

��

��

�

�� I�

Lebeg� algák:

3��E��F�

3��=��@�� =��

A vegetációperiódusban gy�jtött minták legalább ¾-ed részében a a-klorofill tartalom nem haladja meg a 4,2 �g/l értéket, a fennmaradó esetekben is kisebb érték mérhet�, mint 28 �g/l.

A gy�jtött minták legalább ¾ -e esetén igaz, hogy a bentikus kovaalgák TIB aránya meghaladja az 50%-ot, s a fönnmaradó részt planktonikus kovaalga fajok A B C D funkcionális csoportok fajai adják. Ez utóbbiak olykor dominánsak is lehetnek. Az N P T Z X3 X1 Y funkcionális csoportok fajai el�fordulhatnak, de dominanciájuk nem jellemz�.


3��G��A��>��

3��G��G��

Referencia index érték 16,6 Achnanthidium minutissimum dominancia, Surirella angusta jelenléte


3��=@�� :�� =��

Igen finom mederanyagú altípus

Egy vegetációs perióduson belül vett két minta közül legalább az egyikben a 8., a 15., a 16. és a 17. karakterfajcsoportokba tartozó fajok száma eléri vagy meghaladja a 19-t, melyek legalább 60%-a a 8. karakterfajcsoportba tartozik, továbbá a 10. és a 13. karakterfajcsoportba tartozó fajok száma minimum 5. Mindemellett a karakterfajok egyeds�r�sége meghaladja az adott fajra vonatkozó referencia küszöbértéket.

Közepesen finom mederanyagú altípus

Egy vegetációs perióduson belül vett két minta közül legalább az egyikben a 10., a 13., a 16. és a 17. karakterfajcsoportokba tartozó fajok száma eléri vagy meghaladja a 7-t, melyek legalább 30%-a a 10. karakterfajcsoportba tartozik, továbbá a 7., a 8., a 12. és a 15. karakterfajcsoportba tartozó fajok száma minimum 15. Mindemellett a karakterfajok egyeds�r�sége meghaladja az adott fajra vonatkozó referencia küszöbértéket.

vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2-10 zagyva...2011/04/01 · 9,(1)*)1:);

Documents