1 · web view3.11. szakkÉpzÉsi kerettanterv a 35 522 01 audio- És vizuÁltechnikai mŰszerÉsz...

3.11.

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a

35 522 01 AUDIO- ÉS VIZUÁLTECHNIKAI MŰSZERÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és– a 35 522 01 Audio- és vizuáltechnikai műszerész szakképesítés-ráépülés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó rendeletalapján készült.

II. A szakképesítés-ráépülés alapadatai

A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 522 03

A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Audio- és vizuáltechnikai műszerész

A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség:

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: 34 522 01 Elektronikai műszerész

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

.

Pályaalkalmassági követelmények: -

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség- -

Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs

V. A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakközépiskolai képzés összes szakmai óraszáma 1 évfolyamos képzés esetén: 1085 óra (31 hét x 35 óra)A szakközépiskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 1 évfolyamos képzés esetén: 976 óra (31 hét x 31,5 óra)

1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

Szakmai követelmény-

modulokTantárgyak Elméleti

heti óraszámGyakorlati

heti óraszám

11266-12Audio- és vizuáltechnika

Elektronika 2

Elektronika gyakorlat 10

Audiotechnika 3,5

Vizuáltechnika 4

Audio és vizuáltechnika gyakorlat 12

Összesen: 9,5 22

Összes óra: 31,5

A 2. számú táblázat „A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma” megadja a fent meghatározott heti óraszámok alapján a teljes képzési időre vonatkozó óraszámokat az egyes tantárgyak témaköreire vonatkozóan is (szabadsáv nélküli szakmai óraszámok).

.

2. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma

Szakmai követelménymodul Tantárgyak/témakörök Elméleti

órák számaGyakorlati órák száma

11266-12Audio-és

vizuáltechnika

Elektronika 62Elektronikus áramkörök 16Összetett elektronikus áramkörök 31Digitális technika 15Elektronika gyakorlat 310Elektronikai alapgyakorlatok 122Elektronikai mérések 96Szimulációs gyakorlat 92Audiotechnika 108A hang 32Elektroakusztika 32Hangrögzités 32Digitális adatrögzítő eszközök 12Vizuáltechnika 124Televízió 31Televízió adás és vételtechnika 31Mágneses képrögzítés 31Mikrohullámú és televíziós műsorszórás 31

Audio és vizuáltechnika gyakorlat 372

Alkalmazástechnika gyakorlat 124Elektroakusztikai mérések gyakorlat 124

Televízió mérések gyakorlat 124Összesen: 294 682

Összes órák száma: 976Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya: 30,1 69,9

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

.

A

11266-12azonosító számú

Audio-és vizuáltechnikamegnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

.

A 11266-12 azonosító számú Audio– és vizuáltechnika megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11266-12 Audio– és vizuáltechnika

Elektronika

Elektronika gyakorlat Audiotechnika V

izuáltechnika

Akusztika és

vizuáltechnika

gyakorlat

Elek

troni

kus

áram

körö

kÖ

ssze

tett

elek

troni

kus á

ram

körö

kD

igitá

lis te

chni

kaEl

ektro

nika

i ala

pgya

korla

tok

Elek

troni

kai m

érés

ek

Szim

ulác

iós g

yako

rlat

A h

ang

Elek

troak

uszt

ika

Han

grög

zíté

sD

igitá

lis a

datrö

gzítő

esz

közö

kTe

leví

zió

Tele

vízi

ó ad

ás é

s vét

elte

chni

kaM

ágne

ses K

éprö

gzíté

sM

ikro

hullá

mú

és te

leví

ziós

műs

orsz

órás

Alk

alm

azás

tech

nika

gya

korla

tEl

ektro

akus

ztik

ai m

érés

ek g

yako

rlat

Tele

vízi

ó m

érés

ek g

yako

rlat

FELADATOKDokumentáció alapján hibakeresést végez

x x x x x

Segítséggel behatárolja a hibás áramköri egységet x x x x xSegítséggel megkeresi a hibás alkatrészt x x x x xBehatárolt hibás egységet, modult kicseréli x x x x xBehatárolt hibás alkatrészt kicseréli x x x x xUtasítások alapján ellenőrzési feladatokat végez x x x x xMűszaki leírások alapján elvégzi az előírt beállításokat x x x x

Jegyzőkönyvet készít a javítási munka feladatairól x x x x xKészre szereli a készüléket, berendezést x x x x xEllenőrzi a kész berendezés helyes működését x x x x xElőírás szerint dokumentálja az elvégzett feladatokat x x x x x

SZAKMAI ISMERETEKÁramkörépítés, össze- és szétszerelési módjai x x x x xForrasztási eszközök (állomások) kezelési, használati módjai x x x x x

Mechanikai eszközök, szerszámok, műszerek kezelési, használati módjai x x x x x x

Villamos kéziszerszámok kezelési, használati módjai x x

Egyen- és váltakozó áramú villamos alapmérések x x xElektrotechnika alapjai, villamos alapfogalmak x x x x x x x x x x x x x x x x xErősítő áramkörök (alapkapcsolások típusai, erősítőjellemzők, zajok, torzítások) x x x x x

Félvezető diódák működése, típusai (normál, x x x x x x x x

.

Zener, tűs, kapacitás, alagút, Schottky)Hibakeresés, áramkörjavítás módjai x x x x x xHuzalozási, kábelezési technikák x x xImpulzustechnikai áramkörök x x xLogikai áramkörök alapjai x x x xMechatronikai készülékek szerelési, gyártási módjai x x x x x x

Mérőműszerek méréstechnikai jellemzői x x xMérés digitális műszerekkel x x x xMérés oszcilloszkóppal x x xMérési jegyzőkönyv készítés x x x x x xMűszaki dokumentáció értelmezése x x x x x xTápegységek, stabilizált tápegységek

x x x x

Tranzisztorok típusai (bipoláris, unipoláris), működési elve x x x

Villamos alkatrészek vizsgálati, szerelési módjai x x x x xVillamos és elektronikai készülékek szerelési, gyártási módjai x x x x x

Villamos méréstechnikai alapismeretek x x x xDigitális jelfeldolgozó áramkörök x x x x xErősáramú félvezető eszközök fajtái (tirisztor, Diac, Triac, UJT) x x x x

Memóriák (RAM, ROM, PROM, újraprogramozható ROM-ok) x x x x x

Mikroszámítógépek, mikroprocesszorok x x x x xOptoelektronikai alkatrészek (fotoellenállás, fotodióda, napelem, fototranzisztor, LED, lézerdióda,

x

optocsatoló, optikai kijelzők) x xSzámítógépek alkalmazása a méréstechnikában x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKVillamos műszerek és méréstechnikai eszközök használata x x x x

Villamos kéziszerszámok, kézi fémforgácsoló gépek használata x x

Mechanikai kéziszerszámok használata x xForrasztástechnikai eszközök használata x xOlvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x x x x x x x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKPrecizitás

x x x

Kézügyesség x x x x x xMozgáskoordináció x x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKIrányíthatóság

x x x x

Kommunikációs rugalmasság x x x x x x x x x x x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁKFigyelem összpontosítás

x x x x x x x x

x x x x x x x x x

.

Gyakorlatias feladatértelmezés x x x x x xHibakeresés (diagnosztizálás) x x x x x x

.

1. Elektronika 62 óra

1.1. A tantárgy tanításának céljaAz elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére, elektronikai kapcsolások méretezésére1.2. Kapcsolódó szakmai tartalmakA tantárgy a képzés bemeneti feltételeként megjelölt elektronikai műszerész szakma szakmai tartalmaira épül

1.3.Témakörök

1.3.1. Elektronikus áramkörök 16 óra Félvezetők

Félvezető diódákTranzisztorok

Bipoláris tranzisztorokFelépítéseMűködéseKarakterisztikái

Unipoláris tranzisztorokFelépítéseMűködéseKarakterisztikái

Erősáramú félvezető eszközökTirisztorDiacTiacUJT

Optoelektronikai alkatrészekFotoellenállásFotodiódaNapelemFototranzisztorLEDLézerdiódaOptocsatoló

Erősítő alapkapcsolásokTranzisztoros erősítők munkapont beállítása

Bipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállításaUnipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása

Tranzisztoros erősítők kisfrekvenciás helyettesítő képeBipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képeUnipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe

Erősítő áramkörökErősítők jellemzői

Bemeneti ellenállásKimeneti ellenállásFeszültség, áram, teljesítmény erősítés

.

KivezérelhetőségErősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorralErősítő alapkapcsolások unipoláris tranzisztorral

VisszacsatolásMűveleti erősítők

FelépítéseAz ideális műveleti erősítőA valóságos műveleti erősítőVisszacsatolás alkalmazása műveleti erősítő eseténLineáris alapkapcsolások műveleti erősítővelNem invertáló alapkapcsolásInvertáló alapkapcsolásÖsszegző, különbségképző áramkör

1.3.2. Összetett elektronikus áramkörök 31 óraTöbbfokozatú erősítők

Többfokozatú erősítők felépítéseErősítőfokozatok csatolása

Galvanikus csatolásRC csatolásTranszformátoros csatolás

Szélessávú erősítőkSzélessávú erősítők felépítése, alkalmazási területeiKisfrekvenciás kompenzálásNagyfrekvenciás kompenzálás

Hangolt erősítőkHangolt erősítők felépítése, alkalmazási területeiHangolt erősítők párhuzamos LC rezgőkörrel

Hangolt erősítők sávszűrős csatolássalTeljesítmény erősítők

Teljesítményerősítők jellemzőiA, B, AB és C- osztályú teljesítményerősítőEllenütemű teljesítményerősítőkKomplementer teljesítményerősítőkTeljesítményerősítők túlterhelés elleni védelme

ImpulzustechnikaImpulzus jellemzőkAktív és passzív jelformáló áramkörökTranzisztoros multivibrátorok

Astabil multivibrátorMonostabil multivibrátorBistabil multivibrátorSchmitt-trigger áramkör

Multivibrátorok műveleti erősítővelTápegységekHálózati transzformátor

EgyenirányítókEgyfázisú egyutas egyenirányítóEgyfázisú kétutas egyenirányító

SzűrőkStabilizátorok

.

Lineáris egyenfeszültségű stabilizátorokKapcsoló üzemű tápegység

OszcillátorokOszcillátorok működési elveVisszacsatolt oszcillátorok

1.3.3. Digitális technika 15 óra

A logikai hálózatok alaptörvényeiA logikai algebra szabályai

Boole algebra szabályaiLogikai műveletek

Negáció, ÉS,VAGY, Nem-ÉS , Nem-VAGY , kizáró-VAGYAlgebrai alakIgazságtáblázatKapcsolási rajzjel

Logikai függvények megadási módjaiAlgebrai logikai függvény megadásIdődiagramos logikai függvénymegadás Grafikus logikai függvény megadásLogikai függvény megadása kapcsolási rajz segítségével

Logikai hálózatokKombinációs hálózatok

Kapuáramkörök jelölése, felépítése és működéseLogikai hálózatok tervezéseLogikai hálózatok megvalósítása NÉV, NAND és NOR kapuáramkörök segítségévelFunkcionális áramkörök alkalmazása logikai függvények megvalósításánálKódolókDekódolókMultiplexerekDemultiplexerekKomparátorokKijelzőkA/D, D/A átalakítók

Sorrendi hálózatokRS, JK, T,D flip-flop

Felépítés, működés Aszinkron sorrendi hálózatok

TervezésSzámláló áramkör realizálása adott feladat alapján

Szinkron sorrendi hálózatokTervezésSzámláló áramkör realizálása adott feladat alapján

MemóriákTípusai

ROMmaszkROMPROM

.

EPROMEEPROM

RAMSRAMDRAM

Memória modul illesztése processzorhozTervezésAdott illesztési feladatott megvalósító kapcsolási rajzkészítése

1.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Szaktanterem

1.5 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)MagyarázatSzemléltetésSzimuláció

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozásaInformációk feladattal vezetett feldolgozásaOlvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

1.6 A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

2. Elektronika gyakorlat 310 óra

2.1 A tantárgy tanításának céljaA tanulók legyenek képesek elektronikus rendszerek üzembe helyezésére, a meghibásodott egységek hibáinak megállapítására. A gyakorlatok során a tanulók sajátítsák el a gyakorlati munkához szükséges fogásokat, módszereket.

2.2 Kapcsolódó szakmai tartalmak A tantárgy a képzés bemeneti feltételeként megjelölt elektronikai műszerész szakma szakmai tartalmaira épül

2.3 Témakörök

2.3.1. Elektronikai alapgyakorlatok 122óraEgyszerű analóg elektronikus áramkörök építése és vizsgálataEgyenirányító megépítése , beüzemelése és vizsgálata

Működés vizsgálata különböző szűrőkondenzátorok és terhelő ellenállás esetén

Feszültségstabilizátor megépítése, beüzemelése és vizsgálata

.

Oszcillátor kapcsolás beüzemeléseRezgési feltétel beállításaRezgési frekvencia meghatározásaOszcillátor kapcsolás jellemzőinek mérése, lehetséges hibák meghatározása

Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások megépítése, beüzemelése és vizsgáltaMunkaponti jellemzők ellenőrzéseErősítőjellemzők beállítása és méréseLehetséges hibák felismerése és javítása

Műveleti erősítő kapcsolások alkalmazásának vizsgálataMűveleti erősítős alapkapcsolások vizsgálata

Invertáló alapkapcsolásNeminvertáló alapkapcsolás

Műveletvégző kapcsolás ellenőrzéseÖsszegző kapcsolásKülönbségképzőkapcsolás

Nem lineáris alkalmazások (komparátor)Digitális áramkörök építése és vizsgálata

Kapuáramkörök vizsgálataLogikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknálÁramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálataFunkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal

Alap kapuáramkörök realizálása NAND és NOR kapukkalEgyszerű kombinációs hálózatok vizsgálata

Működés ellenőrzése igazságtábla felvételével

2.3.2. Elektronikai mérések 96 óraMűszer kezelési gyakorlatok

Elektronikus feszültségmérő műszerek vizsgálataHanggenerátorok vizsgálataOszcilloszkóp kezelési gyakorlat

Mérések oszcilloszkóppalPasszív négypólusok méréseR-L-C áramkörök méréses vizsgálata

Rezgőkörök paramétereinek meghatározása mérésselTápegységek mérése

Graetz-hidas egyenirányító kapcsolás méréseZener-diódás elemi stabilizátor vizsgálataSoros áteresztő tranzisztoros szabályzó áramkör méréseMérési utasítás alapján egyenfeszültségű stabilizált tápegység ellenőrzése

Erősítők méréseTranzisztoros erősítő alapkapcsolás bemérése

Munkaponti jellemzők ellenőrzése méréssel Erősítőjellemzők meghatározása méréssel

Műveleti erősítők alkalmazástechnikai vizsgálata Neminvertáló alapkapcsolások mérése

Erősítőjellemzők meghatározása mérésselInvertáló alapkapcsolások mérése

Erősítőjellemzők meghatározása mérésselDigitális áramkör jellemzőinek mérése

.

Egyszerű kombinációs hálózat működésének ellenőrzése mérésselMűködés ellenőrzése (igazságtáblázat felvétele)Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségévelLogikai szintek méréseFan out méréseÁramfelvétel mérése

2.3.3. Szimulációs gyakorlat 92 óraEgyenirányító működésének vizsgálata különböző szűrőkondenzátorok és terhelő ellenállás esetén szimulációs szoftver segítségével

JelalakBrumm feszültség

Feszültségstabilizátor működésének vizsgálata szimulációs szoftver segítségévelOszcillátor kapcsolás működésének vizsgálata szimuláció segítségével

Visszacsatolatlan erősítő és a visszacsatoló hálózat átvitelének meghatározása szimulációvalRezgési feltétel beállításaOszcillációs frekvencia meghatározása

Tranzisztoros erősítőkapcsolás működésének vizsgálata szimulációs szoftver segítségével

Munkaponti adatok felvételeErősítő jellemzők meghatározásaFrekvenciaátvitel

Műveleti erősítő kapcsolások alkalmazásának vizsgálata szimulációs szoftver segítségével

Összegző, különbségképzőKomparátor

Kombinációs hálózatok működésének elemzése szimulációs szoftver segítségével

Kapuáramkörök jellemzőinek meghatározása szimulációvalLogikai áramkör működésének elemzése szimulációval Kódátalakítók működésének vizsgálata szimulációval

Sorrendi hálózatok működésének elemzése szimulációs szoftver segítségévelTárolóáramkörök jellemzőinek meghatározása szimuláció segítségévelSzámláló áramkörök jellemzőinek meghatározása szimulációval

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)TanműhelyMérőszoba

2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)MagyarázatMegbeszélésSzimulációSzemléltetés

.

2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Műveletek gyakorlásaMunkamegfigyelés adott szempontok alapjánKiscsoportos szakmai munkavégzés irányítássalÖnálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

2.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

3. Audiotechnika 108 óra

3.1 A tantárgy tanításának céljaA tanulók legyenek tisztában a hang keletkezésével, a hang tulajdonságaival, terjedésével és érzékelésével. Ismerjék az analóg hangtechnikai eszközök felépítését és működését. Legyenek tisztában a digitális hangrögzítés és visszaalakítás megoldási lehetőségeivel és eszközeivel.


3.3 Témakörök

3.3.1 A hang 32 óraA témakör a hang előállításával, érzékelésével és továbbításával foglalkozikA hang mint akusztikus jel

A hang terjedése és sebességeA hangrezgés frekvenciája és amplitúdójaA tiszta hang és összetett hangA hangmagasságA hangszínezetA hangerősség és hangintenzitás

A természetes ás mesterséges hangA beszédA zenei és az énekhangZörejek és zajok

A hallás A fizikai hang és jellemzőiA hallás mechanizmusaA hangmagasság és a hangosság érzeteHallásküszöb, fájdalomküszöb, egyéni hangérzetA fül sajátosságaiból következő akusztikai jelenségek

Elfedés jelenségeA fül nemlineáris torzításaHaas effektusIrányhallás

Sztereofónikus hangvisszaadás

.

A környezet hatása a hangképreUtózengési időHangreflexióHelmholtz-rezonátorokSüketszobaÁllóhullámok

ModulációSzinuszos vivő jel modulációja- Amplitúdómoduláció- A moduláció gyakorlati megvalósítása- Frekvenciamoduláció- Fázismoduláció Demoduláció- AM-demodulátorok- FM-demodulátorok- Zajok hatása a modulációraImpulzusmodulációk- Impulzusmodulációval kapcsolatos alapfogalmak- Analóg impulzusmodulációk

Impulzusamplitúdó modulációImpulzusidő moduláció

- Digitális impulzusmodulációkMintavételezésKvantálás Kódolás

3.3.2 Elektroakusztika 32 óraA témakör az analóg hangtechnika eszközök, eszközrendszerek felépítésével, működésével foglalkozik.Elektrosztatikai átalakítók

Elektromágneses átalakítókElektrodinamikus (kapacitív) átalakítókPiezoelektromos átalakítók

MikrofonokMikrofonok működési elveMikrofonok jellemző adatai

ÉrzékenységFrekvenciamenetTorzításÖnzajBelső ellenállásIrányérzékenység

Mikrofonok fajtái SzénmikrofonKristálymikrofonElektrodinamikus rendszerű mikrofonSzalagmikrofonKondenzátormikrofonElektrétmikrofon

.

A hangsugárzók, mint elektromechanikai átalakítókA hangszórók általános jellemzői

TerhelhetőségSzinuszos terhelhetőségZenei terhelhetőségImpedancia (1 kHz-n )FrekvenciamenetHatásfokRezonanciafrekvenciaIrányjelleggörbe

A hangszórók fajtáiKondenzátor- hangszóróElektrodinamikus hangszóró

A hangfal és a hangdoboz szerepeA hangdoboz megvalósítási lehetőségei

Teljesen zárt dobozReflexnyílásos dobozAkusztikus labirintusExponenciális tölcsér

HangváltókHangsugárzók és megválasztásuk

Első (front) hangsugárzókKözépső (center) hangsugárzóHáttér (surround) hangsugárzókMélyhang (subbass) hangsugárzó

A több hangsugárzós hangvisszadás lehetőségei

3.3.3 Hangrögzítés 32 óraA témakör a hang rögzítésének megoldási lehetőségeit mutatja be

A Hi-Fi lemezjátszó főbb szerkezeti egységei és működéseA lemezjátszó felépítéseA futóműKözvetlen szíjáttételű hajtásA motorHangszedőkA lejátszókarA vezérlő elektronikaA hanglemezA hanglemez műszaki jellemzői

Mágneses hangrögzítés és lejátszás elveA magnetofonszalag mint információhordozó Jelhordozó felépítése

A szalag jellemzőiMágnesezhető rétegekMagnószalagfajták

0rsós magnószalagokKazettás magnószalagokFelvétel folyamata

Az előmágnesezés fajtáiA felvevő fej felépítése

.

A szalag mágneseződéseA lejátszás

A torzító hatások okaiLejátszó fej jellemzői

A mágnesszalag törléseTörlőfejTörlő oszcillátor

A magnó elektromos felépítéseOszcillátorFelvevő erősítőLejátszó erősítő

Mechanikai FelépítésZajcsökkentő áramkörök

Dolby-B rendszerDinamikus zajhatároló rendszer

A hang digitalizálásának folyamataA digitális hangrögzítés előnyei és hátrányaiAnalóg jelről digitális jelre átalakítás

MintavételA/D átalakításA kódolás folyamata

A PCM jeltől az analóg jeligA D/A átalakítóHibafelismerés és hibajavításA hibajavítás szükségessége

HibafelismerésHibajavításHibaelfedés

3.3.4 Digitális adatrögzítő eszközök 12 óraA témakör részletes kifejtéseCompakt Disc

A CD-DA legfontosabb jellemzőiGeometriai adatokFizikai paraméterekHangfrekvenciás jellemzők

CD-S (Compakt Disk-Single)CD-Maxi SingleCD+G (CD+ Graphics)CD+ Midi(CD + Musical Instrument Digital Interface)CD-V (CD Video Single)A CD-DA előállításának lépései

Előerősítők előkiemelésselAluláteresztő szűrőkMintavevő és tartó áramkörökAnalóg/digitális (A/D) átalakítóCIRC

A CD-DA rendszer felvételi eljárásaiElőerősítők előkiemelésselAluláteresztő szűrők

.

Mintavevő és tartó áramkörökAnalóg/digitális (A/D) átalakítóCIRC kódolóEllenőrző és vezérlőjel blokk

A CD-DA lejátszó felépítése és működéseLetapogató egységFókusz szervorendszerSávkövető szervorendszerSzán-szervorendszerCD szervo-szabályzó rendszerFolyamatvezérlő egységLeválasztó egységEFM-dekódolóHibajavító egységD/A átalatóIllesztőfokozatKezelőszervekKijelzőegységTápegységA túlmitavételezési (oversamoling) eljárás

R-DATAz R-DAT kazetta jellemzőiAz R-DAT rendszer üzemmódjaAz R-DAT rendszer jellemzőiSávfekvéses felvételi formátumA felvétel és a lejátszás folyamata

DVDA DVD-lemezek típusai, jellemzői

DVD-5DVD-9DVD-10DVD-17

A DVD adatformátumaA DVD lejátszó felépítése

KezelőszerDigitális kép-és hangdekódolóNTSC/PAL dekódolóLetapogatóegység

A DVD alkalmazási területei, szabványaiA-könyvB-könyvC-könyvD-könyvE-könyv

Super Audio CDMiniDisc

A rögzítés elveAz olvasás elveA MiniDisc jellemzői

.

3.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem


3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)SzemléltetésMagyarázatSzimuláció



4 Vizuáltechnika 124 óra

4.1 A tantárgy tanításának célja: A tanulók ismerjék a televízió adás és vételtechnika alapjait, a mágneses képrögzítés elvét és legyenek tisztában mikrohullámú és a kábeltelevíziós műsorszórás működésével


4.3 Témakörök

4.3.1 Televízió 31 óraFénytechnikai és színelméleti ismeretek

A fény természete, fénytechnikai jellemzőkAz emberi szem felépítése

LátásSzínvisszaadásÉrzetjellemzők

A színek és a színek érzékeléseA háromszínelméletA színkeverés törvényeiA színes televízió alapszínei

Négy alapszínA televíziós képjel előállítása, képfelbontás

A képfelbontás elve, képbontó eszközökA mozgás átvitele

.

A váltott soros letapogatás elveAz fekete-fehér alapsávi képjel és az összetett videojel felépítése

VilágosságjelA színjelek, a színkülönbség, a színezet és telítettség tv-technikai értelmezése

A videojel sávszélességeA videojel és a tv-hangátvitel modulációs rendszere

Színes televízió rendszerekKövetelmények a színes TV rendszerekkel szemben

NTSC rendszerekAz NTS rendszer főbb jellemzőiAz NTS rendszer főbb előnyeiAz NTS rendszer főbb hibái

SECAM rendszerSECAM rendszer főbb jellemzőiSECAM rendszer előnyeiSECAM rendszer hátrányi

PAL rendszerPAL rendszer főbb jellemzőiA színsegédvivő modulációjaA PAL rendszerű összetett színes videojel felépítéseA PAL kódoló áramkör felépítése

PALplusz rendszerA PALplusz rendszer főbb jellemzőiA colrplus-eljárás

4.3.2 Televízió adás- és vételtechnika 31 óraTelevízió adástechnika

A videojel és a tv-hangátvitel modulációs rendszereA televízió csatornák és szabványok fő műszaki adataiA TV adóberendezések felépítése és korrektorai

Képbontó és képvisszaadó eszközökA fényelektromos átalakítás elve

Fotoemissziós képbontóeszközökA fotovezetést felhasználó képbontó eszközökCCD képbontóeszközök

Felvevőeszközök jellemzőiFelbontásEmlékezésFényérzékenységSpektrális érzékenységSötétáram

Képvisszaadó eszközökFekete-fehér képcsövekSzínes képcsövekSzuperlapos képcsövekFolyadékkristályos képernyő (LCD)DLP technológiaPlazmaképernyők

A tv-vevőkészülékek általános felépítése

.

Nagyfrekvenciás hangolóegységKF –erősítő és demodulátorfokozat

A KF erősítő feladataiA KF fokozat felépítéseA demodulátor feladataiAz AGC feszültség előállítása

Hangcsatorna felépítéseKépjelcsatornaSzinkroncsatornaEltérítőgenerátorA képcső áramköreiTápegységProgramválasztó egység

TeletextSzinkron teletextrendszer főbb jellemzőiTeletext-szolgáltatásA teletext adatjel felépítéseA teletext adatjel dekódolása

Televíziós képjavító módszerek100 Hz-es technikaSebességmodulációDinamikus fókuszálásSzínátmenet-javító áramkörFésűszűrőDigitális zajelnyomás

Digitális televízióA videojel tömörítésének alapjaiMPEG-2 kódoló működéseMPEG-2 szabvány

4.3.3 Mágneses képrögzítés 31óraA mágneses képrögzítés követelményei

A mágneses jelrögzítés elveModuláció választása a mágneses képrögzítéshez

Széles frekvenciasávú jelek rögzítéseHelikális sebességfokozó módszer

A szalag és fejdob felépítéseA szalag írásaA fejdob elhelyezése

A frekvenciatranszponálás elveSávok közötti áthallások csökkentése

Y jel áthallásának csökkentése az azimut felvételi módszerrelAzimuthatás nagy frekvenciánAzimuthatás kis frekvencián

A színjelek áthallásának csökkentése a színsegédvivő fázisléptetéses módszerrel

A jelkimaradás (drop-out) kiküszöböléseDrop-out áramkör működési elve

Időzítési pontosság mágneses képrögzítés és lejátszás eseténA videomagnetofon általános felépítése

.

Az összetett videojel felvétele és lejátszásaA világosságjel felvételeA világosságjel lejátszásaA színjel felvételeA színjel lejátszása

A hangcsatornaaz FM hangjelaz FM hangjel elhelyezkedése a spektrumban

SzervorendszerA képmagnó szervorenszerének általános felépítéseA szervoszabályozás elveA szervorendszerhez szükséges segédjelek előállítása

FG é PG jeladókA fejátkapcsoló jel előállításaMesterséges képszinkronjel előállítása

A videomagno mechanikai felépítéseRendszervezérlő áramkör

4.3.4 Mikrohullámú és televíziós műsorszórás 31 óraMűholdas műsorszórás

DBS rendszer elemeiA DBS rendszerrel kialakított sugárzás előnyei

Közvetlen műholdas műsorszórásGeostacionárius pályán keringő műhold

A műhold helyzete a Földhöz képestA legfontosabb műholdak Európa felettAz elevációs szög értelmezéseAz azimut szög értelmezése

Alkalmazott modulációAnalóg FM

FrekvenciasávokMagyar műholdas műsorok frekvenciakiosztása

Az antenna és a kültéri egységAz antennagörbültség és az F/d viszonyA „polarmount” követés Műholdas fej felépítéseKültéri egység elemeiFej típusok

Beltéri egységBeltéri egység felépítéseNegatív frekvenciamodulációÁthidalt T-taggal megvalósított deemfázisBeltéri egység csatlakozási lehetőségei

Digitális műholdas műsorszórásDigitális műholdas műsorszórás jellemzőiDigitális műholdvevő felépítése

AM-mikro rendszerAM-mikro rendszerjellemzői, felépítéseAM-mikro adórendszereAM-mikro adóantenna

.

Jel- és zajszintek a mikrohullámú összeköttetésbenAM-mikro vevőantennákAM-mikro kültéri és beltéri egysége

Kábeltelevíziós rendszerekAlapfogalmak

Frekvenciamultiplex-elvCsillapításReflexióJelszint mérése, számításaErősítésZavartartás, zavarvédettség

FrekvenciatartományokHálózati topológiák

Csillagpontos (mellékágas, sugaras)Felfűzéses (leágazásos)

FejállomásHálózati építőelemek

4.4 A képzés javasolt helyszíne Szaktanterem


4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Magyarázat

SzemléltetésSzimuláció



5 Audio és vizuáltechnika gyakorlat 372 óra

5.1 A tantárgy tanításának céljaA tanulók legyenek képesek elektronikus rendszerek üzembe helyezésére, a meghibásodott egységek hibáinak megállapítására. A gyakorlatok során a tanulók sajátítsák el a gyakorlati munkához szükséges fogásokat, módszereket.


.

5.3 Témakörök

5.3.1 Alkalmazástechnika gyakorlat 124 óraTöbbfokozatú erősítő megépítése és vizsgálata különböző (galvanikus, R-C, transzformátoros) csatolási megoldásokkal.

Munkaponti jellemzők ellenőrzéseErősítés beállítása potenciométer segítségévelErősítőjellemzők beállítása és méréseLehetséges hibák felismerése és javítása .

Többfokozatú erősítő bemérése és javítása Munkaponti jellemzők ellenőrzése, mérése Erősítőjellemzők mérése

Szélessávú erősítő kapcsolás vizsgálataMunkaponti jellemzők ellenőrzése

Erősítőjellemzők méréseHangolt erősítő kapcsolás vizsgálata

Munkaponti jellemzők ellenőrzése, mérése Erősítőjellemzők mérése

Teljesítmény erősítő Munkaponti jellemzők ellenőrzése, mérése

Erősítőjellemzők méréseImpulzustechnikai áramkör építése, vizsgálataDiszkrét áramköri elemek impulzustechnikai áramkörökben

Integráló, differenciáló áramkör építése, vizsgálataMűveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök vizsgálataAstabil és monostabil multivibrátor kapcsolás mérése Bistabil és Schmitt –trigger kapcsolás vizsgálata

Digitális áramköri családok, kombinációs hálózatok alkalmazása, vizsgálata.A DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőinek értelmezése atalógusadatok alapján. Alapkapuk, kombinációs hálózatok megépítése, jellemzőinek vizsgálataSorrendi hálózatok alkalmazása és vizsgálataTároló áramkörök jellemzőinek értelmezése katalógusadatok alapján.Számláló áramkörök megépítése, jellemzőinek vizsgálata.Optoelektronikai eszközök, kódolók vizsgálata

Szerelési gyakorlatA villamos kapcsolási rajzok és utasítások alapján áramkörök és készülékek megépítése.Az elkészült áramkörök, készülékek beüzemelése, beállítása, behangolása, a szükséges mérések elvégzése

5.3.2 Elektroakusztikai mérések gyakorlat 124 óraAktív hangszínszabályzó jellemzőinek mérése

ÁramfelvételVezérlés nélkülmaximális kivezérlés esetén

KivezérelhetőségBemeneti ellenállásKimeneti ellenállás

.

Feszültség erősítésÁramerősítésTeljesítményerősítésÁtviteli karakterisztika meghatározása

Végerősítő mérése, vizsgálataMunkaponti adatok meghatározásaKivezérelhetőség méréseBemeneti ellenállás mérésKimeneti ellenállás mérésFeszültség erősítés mérésÁramerősítés mérésTeljesítményerősítésTorzitás vizsgálataÁtviteli karakterisztika meghatározása Érzékenység meghatározása

RIAA korrektor vizsgálata Munkaponti adatok meghatározásaKivezérelhetőség méréseBemeneti ellenállás mérésKimeneti ellenállás mérésÁramfelvétel, terhelőáram mérés illesztett terhelés eseténÁtviteli karakterisztika meghatározása

AM-KF szűrőKarakterisztika meghatározása,Jelleggörbe felvétele

Hosszúhullám (LW) méréseKözéphullám (MW )méréseRövidhullám (SW) mérése

Hangfal mérésekHangfal átvitelének mérése harmonikus mérőjellel az 50 Hz - 20 kHz tartományban, oktávsávonként (a sávközépi frekvenciákon)Hangfal frekvenciamenetének és impulzusválaszának mérése az 1 Hz - 25 kHz tartományban szélessávú gerjesztéssel.

5.3.3 Televízió mérések gyakorlat 124 óraTV képadó vizsgálata, megismerése

Amplitúdó és frekvencia karakterisztikaOldalsáv karakterisztikaNégyszögimpulzus átvitelAmplitúdó linearitásSzinkronszint és kioltószint stabilitásJel-zaj viszonyBemenő impedanciaNagyfrekvenciás teljesítményVégfokozat hatásfoka

A kép KF erősítő méréseÁram teljesítmény felvétel mérés nyugalmi és max. kivezérelt állapotbanElőerősítő fokozat vizsgálata

Bemeneti impedancia mérésErősítés mérés

.

KF átviteli jelleggörbe felvételeAGC feszültség mérésSzinkronmodul mérése

Sorszinkron beállítás Sorfázis beállításOszcillátor jeleSormeghajtó jeleSorvisszafutási jelKépszinkron jelA kép vízszintes linearitásának beállítása

A video végerősítő méréseKépcső katódfeszültségének méréseFűtőfeszültség,fűtőáramFénypontkioltó áramkör Átviteli jelleggörbe felvétele

Képeltérítő modulKépszinkronjel mérésOszcillátor jeleFűrészjel generátor jele

Elválasztó fokozat jeleElőerősítő bemeneti, kimeneti jeleVégerősítő kimeneti jelOszcillátor alsó és felső határfrekvenciájaEltérítő tekercs árama Képkioltó jelKépszinkron jelTeljesítmény felvétel

TELETEX-jel vizsgálataA TELETEX olyan információátviteli rendszer, melyben szövegek és grafikai jelek segítségével készített oldalakat használnak kódolt formában az egyébkén nem használt , félképkioltás alatti televíziósorokbanMérési feladatok:

TXT jelek vizsgálata a modulátor előtt és a demodulátor utánBitsebesség meghatározása (mérése)Átlagos hozzáférési idő meghatározása, méréseÁtvitel vizsgálata zaj jelenlétében (szövegérthetőség)Az adóoldali csatorna sávszélességének vizsgálataA vevőoldali csatorna sávszélességének vizsgálata

5.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)TanműhelyMérőszoba


5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)MagyarázatMegbeszélésSzimuláció

.

Szemléltetés

5.5.2.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Műveletek gyakorlásaMunkamegfigyelés adott szempontok alapjánKiscsoportos szakmai munkavégzés irányítássalÖnálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett


1 · web view3.11. szakkÉpzÉsi kerettanterv a 35 522 01 audio- És vizuÁltechnikai mŰszerÉsz...

Documents