10 N É P S Z A B A D S Á G K U L T Ú R A 1 9 9 9 . M Á R C I U S 4. , C S Ü T Ö R T Ö K

Méhkas régi címoldalakonKiss Gábor könyvespolcain több száz szótár sorakozik

A szótárak különleges változata a képes szótár. Egyik legkorábbi példája a XVII. század derekán Magyaror­szágon is tanárkodó Comeniusnak az Orbis sensualium pictus (A látható világ) című munkája; abban a képeken számmal jelzett tárgyak, személyek neve több nyelven — la t in u l, n é m e tü l, m síp v a ru l és csehül — is olvasható

A m ikor K iss G ábor k iállításra készül, la ­kásában m indenütt jó k o ra m űanyag reke­szek, bennük tárgy szerinti csoportosítás­b an szó tá rak garm adája v árja , hogy elszállítsák. A száz-egynehány kötet csak a m ustrá ja vendéglátóm m ajdnem félezer szótárjának. R oppant m ennyiség , egy át­lagos család szó tárállom ányának ö tven­szerese vagy százszorosa. A M agyaror­szágon m egjelent szó tárak közül itt van m inden huszadik, ső t talán m inden tized ik - a házigazda m aga sem tudja pontosan, tízezernél több vagy kevesebb szótár hagyta-e el ez idáig a hazai nyom dákat. Ú gy m ondja, Sági István 1922-ben elké­szült leltára a legfrissebb átfogó b ib liográ­fia, és m ár abban 479 szó tár szerepel.

A z első rekesz kopottas eredeti vagy ú jdonatúj hasonm ás kö te te i láttán m ag á­tó l értetőd ik a kérdés: m elyek v o ltak a legelső szótáraink?

— A nyom tato tt szó tárak közül Pesti G ábor hatnyelvű - la tin -o la sz - fra n c ia - c se h -m ag y a r-n ém e t - m unkájáé a d icső ­ség. A B écsben 1538-ban k iado tt szó tár­ban nem ábécérendben, hanem fogalom ­körök szerin t vannak benne a szavak. B a­ranyai D ecsi János annak a századnak az u to lsó év tized éb en szó lásg y ű jtem én y t adott ki, E rasm us görög és latin szólásait m agyar értelm ezéssel. A z első nyom ta­to tt kétnyelvű szó tárunk Szenczi M olnár A lbert 1604-ben m egjelen t m unkája.

B elelapozok: ács, ácsdolog, ácsm ester, ácsm esterség , ácsolok, ácsol, ácsi do log - és m indez la tinu l is. M eglepő gazdagság. Pedig a m ag y a r-la tin rész a k ö te tnek csak a k isebb ik fele. A la tin -m ag y a r o ldalak szám a am azénak a kétszerese.

- A szó tárak álta lában n em úgy szü let­nek, hogy a szerző ü l az íróaszta lnál, és rág ja a ceruzavéget. Szenczi M olnár sem ezt tette , hanem felhasznált tö b b ek között egy m ár m eg lévő la tin -n ém e t k iadványt. A z azonban csak kötete la tin -m ag y a r ré ­széhez segített. A m ag y a r-la tin m egfele­lésekben nem volt m ire tám aszkodnia, elő tte senki sem gyűjtö tte össze, és nem soro lta fö l ábécérendben a m agyar szava­kat. Ő tehát m ég iscsak rághatta a to lla v é­gét. A z u tódai persze m ár hozzányúlhat­tak az ő szó tárához, bővíthették , jav íth a t­ták. M eg is te tte ezt Pápai Páriz Ferenc egy évszázad m últán , m ajd B őd Péter 1767-ben. R égi szó tára inkró l szó lva k á r vo lna nem m egem líteni, hogy leg többjük c ím oldalán o tt egy m éhkas - a szótáríró ugyanolyan szorgalom m al gyűjti a sza­vakat, m int a m éh a m éznekvaló t. A z új szavak - honlap , egér, o lajszőnyeg , kör­nyezetbarát, bevásárlóközpont, fizetőzó­na — reg isztrá lása a m ai lex ikográfiának is feladata. N em kevésbé fon tos annak feltárása, m ilyen azonosságok és eltéré­sek v an n ak a n yelvek között. H ogy ez u tóbbira a legfrissebb példát m ondjam :

karácsonykor je len t m eg B árt István m ag y ar-an g o l ku ltu rális szótára.

A soknyelvű szó tárak reke­szében a csúcstartó egy P rágá­ban 1960-ban m eg jelen t 26 nyelvű szótár. A z egy ik n yelve m agyar, de u gyanaz a szó sze­repel benne k ínaiu l, h indiü l, in ­donézül is.

- A zt hiszem , valam iféle nagyzolásbó l ad ták ki, h iszen napi használa tra vo ltaképpen a lkalm atlan . A z efféle soknyel­vűségre az akár zakózsebben is e lférő szám ítógépes szó tárak sokkal a lkalm asabbak . É rdeke­sebb ennél P aczo lay G yula nem rég m egjelen t, v ilág figye­lem tő l öveze tt m unkája: euró­p a i k ö zm ondások 55 nyelven arab, perzsa, szanszkrit, k ínai és jap án m egfelelőkkel. K ide­rü l belő le, hogy o lyan a lapköz­m ondások , m in t a „ki korán kel, aranyat le l” vagy a „jobb m a egy veréb , m in t ho lnap egy tú zo k ” a v ilág nagyon sok o r­szágában , nyelvén ő sidők ó ta ism ertek valam ilyen form ában.

A közism ere t szerin t - és ez a napi v a lóság is - a szó tár leg ­inkább ké tnyelvű m űfaj. K iss G áb o r g y ű jtem én y én ek leg ­több darab jában m ég is csupán vagy főképpen m agyar szavak szerepelnek. H árom rekeszből ta lá lom ra veszek k i egyet-egyet.

- A m agyar növénynevek szó tára a szakszó tárak közé tartozik . M eg tudhat­ju k belő le pé ldáu l azt, hog y m ily en sok neve v an a spárgának: csirág , ispárga, is- ten lovafarka, gérőfű , kaláris, k láris, ló fa­rok, nyú lám y ék , nyúlnyugodó , spárinkó. E z egyebeken kívül azért van így, m ert országos vásárokon nem igen árulták. A z országos vásárokon is áru lt árpának, zab ­nak, bú zán ak azonban egységes neve ala­kult ki. K iss L ajos m unkájából, a Föld­rajzi nevek etimológiai szótárából m eg ­tudhatjuk , m i v o lt a neve évszázadokkal

ezelő tt valam ely telepü lésnek , hegynek , fo lyónak, és m eg tudhatjuk azt is, hogy valam ely név hogyan változott. M iért kap ta példáu l szűkebb pátriám , A lbertfa l­v a M ária Terézia vejérő l, A lbert herceg­rő l a nevét? A m agyarázat: K risztina és A lbert egyebeken k ívü l ezt a te lepülést kap ta nászajándékul az uralkodónőtől.

K iss Tam ás Bakadumája a sz len g szó ­tá rak egy ik legérdekesebb - és a leg több v ask o s k ife jezést tarta lm azó - darabja. A m ikor a Magyar szókincstáron d o lg o z­tunk, a m u n k atársa im 28 kü lö n fé le sz ó ­tá rt lap o z tak át. A n n ak a k o llég an ő n k ­

nek , ak in ek a Bakaduma ju to tt, ham aro san elege is le tt a vas- k o sságokbó l, é s kérte , hogy fe ld o lg o zásra ad jak n ek i m ás szótárt.

A k iá llítási anyagból te rm é­szetesen a T inta K iadó m ár em ­lített, tavaly év v égén m egjelent Magyar szókincstára - alcím e: R okon érte lm ű szavak , szó lá­so k és e llen té tek szó tára - sem hiányzik . H ogy is hiányozna, h iszen érdem es m unka, és ép­p en vendéglá tóm v o lt a főszer­kesztő je.

— A k iá llításon o tt lesznek, p e rsz e , ré g e b b i sz in o n i­m aszó tárak is. Igaz, nem sok van belő lük . A két legnagyobb Pora F erenc 1907-es Magyar rokonértelmű szók és szólások kézikönyve c ím ű m unkája és O. N ag y G áb o r-R u zsiczk y É va Magyar szinonimaszótára 1978-ból. E zek a szó tárak - az em líte ttekkel és a kü lönféle tá j­szó tárakkal, író i szótárakkal, helyesírási szótárakkal, értel­m ező szó tárakkal együtt — na­g y o n fo n to s se g ítő i annak , hogy nyelvünket továbbadhas­suk a következő évezrednek.

Egy szó tár h iányzik nagyon a gyűjtem ényből: a m agyar iro­dalm i nyelv nagyszó tára. N em csoda: m ég n incs készen. Pedig m ár egy teljes évszázada do l­

goznak ra jta nyelvészeink . Ö sszegyűlt hatm illió kézzel vagy géppel írt cédula , és szám ítógépben v an harm incm illió szó. A gyűjtés - am ennyire ez egyáltalában lehetséges - befejeződött. D e arra, hogy a m ost 25 köte tesre tervezett m űvet bárki k iállításon lássa vagy kézbe vehesse, m ég várn i kell. K iss G ábor, ak i m aga is bábás­ko d ik a szó tár m egszü letése körül, úgy gondolja , hogy a m agyar nyelv fél évez­redének legfon tosabb m ozgásait feltérké­pező szó tár m egírása ö tven em ber továb­b i két év tizednyi m unkáját igényli.

Daniss Győző

É rettség i után K iss G ábor 1974-ben n em a sz íve szerin t való bö lcsészkarra , h a ­nem a p iaristák g im názium át könnyebben m egbocsátó p rogram ozó m atem ati­ku s szak ra je len tkezett. Fölvették . D iplom ázott. K özben sikerü lt beira tkoznia az álta lános és a lkalm azo tt nyelvészet szakra is. A z M TA N yelv tudom ány i In ­tézete akkoriban vásáro lta első szám ítógépét^ „jól jö t t” tehát, hogy akad a ny el­vészhallga tók között, ak i ért a kezeléséhez. így aztán K iss G ábor m ár a m áso­d ik d ip lom ája m egszerzése előtt o tt do lgozhato tt. A fonetikai osztá lyon első fő ­nökével, B olla K álm ánnal o roszul b eszélő szám ítógépet fe jlesz te ttek ki, m ás kollégáival ped ig m agyaru l b eszélő szám ítógépekre n yú jto ttak be két szabadal­m at. E z a feladat teljesü lvén , a lex ikográfia i o sz tá ly ra került, hogy o tt bek ap ­cso lód jék a m agyar irodalm i nyelv nagyszó tárának m unkálata iba . E zzel a m unka és a kedvtelés, a szó tárgyűjtés k apcso la ta in tézm ényesü lt. É s a gyű jtő ­szenvedély nem szoru l be a négy fa l közé: a szó tárak egy része k iá llításró l k i­állításra vándorol. A legú jabb b em uta tó t az érdek lődők az A lbertfa lv i H ely tö r­téne ti G yűjtem ény és Isko lam úzeum ban láthatják.

Magyar napok a milánói ScalábanRost Andrea milánói sikerei után újabb magyar operaénekesnő is­merkedik a Scala színpadával és kritikus közönségével. A világhí­rű rendező, Riccardo Muti ezút­tal Lukács Györgyit szerződtette, aki Verdi A végzet hatalma című operájában Donna Leonóra sze­repét alakítja. Noha az olasz saj­tó beugrásról beszél, a művésznő római tudósítónknak nyilatkozva kiigazította a félreértést.

- M u ti szo k ásáh o z h íven két én ek est h ív o tt m eg L eo n ó ra sze ­repére , egy arg en tin lán y t és en ­gem . M in d k etten m eg h atáro zo tt e lő ad ásszám ra szerző d tü n k , ez ­ze l szem b en én én ek e ltem a p re ­m ieren , ső t azó ta az arg en tin h a ­z a u ta z o tt, ú g y h o g y v a ló já b a n eg y ed ü l m arad tam . N em tudom , ho n n an v e tték az ú jság író k , hogy én b eu g ró vagyok . É p p en fo rd ít­v a tö rtén t a do log : szo k ásá tó l e l­té rő en M u ti m ár három hétte l a p rem ie r e lő tt tuda tta , hogy én én ek elem L eo n ó rá t, m ajd nem so k k al k ésőbb h aza is k ü ld te a he ly e ttes ítő m et. A z is k iderü lt, hog y M u ti jó id e je f ig y e lt engem . Tudta, ho g y v ég ig já rtam a v ilág

Lukács Gyöngyi nem beugró volt a bemutatón

BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE

le g n a g y o b b o p e ra s z ín p a d a it , én ek eltem B écsb en , H am b u rg ­ban , B erlinben , S an F ran ciscó ­ban , a london i C o v en t G arden- ben . M in t m eg tud tam , ő a bécsi

op erah ázb an a D on C arlosban lá ­to tt engem , s u tán a jö t t a m eg h í­v ás a v ilág leg e lism erteb b o p era ­sz ínpadára , a Scalába .

A rra a k érd ésem re , hogy az o lasz m es te r v a jo n m iért kedveli enny ire a m ag y aro k at, L ukács G yö rg y i íg y válaszo lt:

- N em an n y ira m ag y aro k at, m in t egy sajá tság o s hang an y ag o t keres. O m aga b eszé lt errő l o lasz ú jság író k e lő tt, ak ik éppen azt rek lam álták , hogy a V erd i-operá- kat m ié rt nem o laszo k k al én ek el­teti. M uti e lm ond ta , hog y k itűnő líra i és k o lo ra tú rszo p rán én ek es­nőket ism er Itá liában , kom oly d rám ai szoprán azo n b an nem lé ­tezik . Talán ezé rt is k ap tam k é t év ad ra v a ló fe lkérést. Jú n iu sb an m ég v issza jö v ö k a V égzet h a ta l­m án ak három e lőadására , az őszi év ad o t p ed ig a T oscával nyitjuk . D e m áris szó ese tt a M acbeth rő l, a T rubadúrró l, az A id á ró l és Ver­di R equ iem jérő l, ú g yhogy , ha m in d en igaz, ham aro san o tth o ­no s le szek a S ca la sz ínpadán . Pe­d ig m ég n in cs két h ete , hogy a V égzet h a ta lm án ak p rem ierjén , a fü g g ö n y fe lg ö rd ü ltév e l o tt v o lt a lev eg ő b en a kérdés: k i ez a m a­g y ar nő?

Seres Attila

A Ki nyer ma? harmincévesMUNKATÁRSUNKTÓL

A K i ny er m a? cím ű rád ióm űsor 1969. m árcius 3-án szólalt m eg e lőször - je len te tték be a kom oly ­zenei veté lkedő tegnap i jub ileum i adásán. A harm incad ik szü letés­nap ját ünneplő , egyenes adásban közvetíte tt m űsor k italáló ja és e g y ik m ű so rv e z e tő je C z ig án y G yörgy.

A 73 éves M agyar R ádió tö rté ­netében je len tő s esem ény a m o s­tan i ju b ileu m - m ondta a tegnapi m egem lékezésen H ajdú István e l­nök. A rád ióban egyébként het­v en évvel ezelő tt fo rgattak le e lő ­szö r egy te ljes operát lem ezről, s hatvanö t éve - ugyancsak m árcius

3 -án - m ár E uro -koncerte t közve­títe ttek Svájcból. A K i nyer m a? adása harm inc éve m inden hét­köznap je len tkez ik , s szépszám ú tö rz sk ö z ö n sé g k a p c so ló d ik az egyszerre tan ító és szórakoztató m űsorhoz.

C zigány G yörgy úgy em léke­ze tt v issza az első - az akkori H ungária , m a N ew York kávéház­b ó l je len tk ező - adásra, hogy ak­kor egy évet ado tt a m űsornak . A tegnapi v iszont m ár a 7852. adás v o lt. A m ű so rv eze tő k sze r in t azo n b an csak akkor m arad h at fen n továbbra is a veté lkedő , ha közönsége m egú ju l, azaz sokkal több fiatal je len tk ez ik já tékosnak .

Juhász Jud it, a rád ió ale lnöke

bejelentette: a m űsor edd ig csak hazai helyszínekrő l je len tkezett, a jö v ő b en azonban havon ta egyszer v a lam ely ik határon túli térségből - E rdélyből, a Felvidékről, K ár­pátaljáró l, a V ajdaságból, illetve B urgenlandból - közvetítik m ajd. E hhez várhatóan anyagi tám oga­tást kapnak az Illyés K özalap ít­ványtó l, ille tve a N em zeti K ultu­rális Ö rökség M inisztérium ától.

A tegnap i ju b ileu m i adás a szo­kásos tíz helyett húsz percig tar­tott, s a k isorso lt já ték o so k n ak nem egy, hanem tíz egykori és je ­lenlegi m űsorvezető tette fel a kérdéseket. A rád ió e lnöke n ívó ­d íjakat ado tt át a m űsor m unkatár­sainak.

LXXXIV.Vehicula. S ít ©%<tt

A’ Szekerek.

7WM I CRit6m©<WÍtffH * Stinan I C▼éhiraur fairen n»tr jinmkQízinkizunk) fc irclífnefup«r nhnkttt Ubfr ©$H<e az hibán, na *-Sncbtl*£«.>• »»•«♦. íUj*™. ZzTbuV

KUculum mtir- emSBS«|<n®ltmt<m AiijjHrrtí/irtfr tbolel«gebntmfo*mm, o.IL C3W/ „dirim ®irt»f»ninní htattvik Javrfepákát m.lIT. t i l t f r t f f c ; % ttlicrkának; a íacfv (húrtt) 2Uróiuni n. II. miitown ÍXdfcfW a•kfrketekít o övrud> foicfkdl

fínjcarrt; 3 tMÍjii<inak; {JnlytfsA- fc . Cemrrtui 3 m.H. nak) 3 \quadrivtum n. II. mit tinta a* négy Verthtlcttrrtu, m. IV. cin JÉaiClW fxtkf.nek, jVUj/SU* |wl$fr Ift'ncUy U<Vf

v*l