10bio gal.qxd 2019. 06. 26. 9:44 page 1 a termÉszetrÕl ... · mibõl következtethetünk arra,...

A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKM·ZA

IKB

IOLÓ

GIA

A

Z É

LÕLÉ

NY

EK

VÁ

LTO

ZA

TO

SSÁ

GA

BIOLÓGIA10

M·ZAIKwww.mozaik.info.hu

M·ZAIKwww.mozaik.info.hu

10

Mozaik Kiadó · 6701 Szeged, Pf. 301., Tel.: (62) 554-664E-mail: [email protected]; WEB: www.mozaik.info.hu

MS-2641

AZ

ÉLÕ

LÉN

YE

KVÁ

LTO

ZA

TO

SSÁ

GAKÉMIA

A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK

M·ZAIK

11-12

KÖ

ZÉ

P-É

S E

ME

LT S

ZIN

TÛ

É

RE

TT

SÉG

IRE

KÉ

SZÜ

LÕK

NE

K FELADATGYÛJTEMÉNY


BIOLÓGIA

M·ZAIK

11-12

KÖ

ZÉ

P-É

S E

ME

LT S

ZIN

TÛ

É

RE

TT

SÉG

IRE

KÉ

SZÜ

LÕK

NE


FÖLDRAJZ11-12

KÖ

ZÉ

P-É

S E

ME

LT S

ZIN

TÛ

É

RE

TT

SÉG

IRE

KÉ

SZÜ

LÕK

NE



M·ZAIK

FIZIKA11-12

KÖ

ZÉ

P-É

S E

ME

LT S

ZIN

TÛ

É

RE

TT

SÉG

IRE

KÉ

SZÜ

LÕK

NE

K


M·ZAIK


BIOLÓGIA11

M·ZAIK

A S

EJT

ÉS

AZ

EM

BE

RB

IOLÓ

GIÁ

JA

KÉMIA

KÖ

ZÉ

P-É

S E

ME

LT S

ZIN

TÛ

É

RE

TT

SÉG

IRE

KÉ

SZÜ

LÕK

NE

K


M·ZAIK

11-12

A TERMÉSZETRÕLTIZENÉVESEKNEK

TERMÉSZETISMERET · BIOLÓGIA · FIZIKA · KÉMIA · FÖLDRAJZ

Érettségire készülõknek ajánljuk

Hundidac ’97 Arany-díjV. Budapesti Könyvfesztivál DíjSzép Magyar Könyv ’98 Oklevél

Szép Magyar Könyv ’98 KülöndíjHundidac ’99 Arany-díj

Hundidac 2001 Arany-díjSzép Magyar Könyv 2001 Díj

Hundidac 2003 Arany-díj

10bio_gal.qxd 2019. 06. 26. 9:44

Az élõlények változatossága

BIOLÓGIA

TIZENHATODIK, VÁLTOZATLAN KIADÁS

MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2019

10

A TERMÉSZETRÕL TIZENÉVESEKNEK

G I M N Á Z I U M I TA N KÖ N Y V

MS-2641T_10gbio_2019_16kiadas.qxd 2019. 07. 02. 9:24 Page 3

I. fejezetBEVEZETÉS. VÍRUSOK, PROKARIÓTÁK.

EGYSZERÛBB EUKARIÓTÁK

II. fejezetAZ ÁLLATOK TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSE

III. fejezetA LEGFONTOSABB ÁLLATTÖRZSEK

KÉPVISELÕINEK SAJÁTOSSÁGAI

IV. fejezetAZ ÁLLATOK

VISELKEDÉSE

V. fejezetA NÖVÉNYEK TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSE

VI. fejezetA GOMBÁK

MS-2641T_10gbio_2010_8kiadas.qxd 2010.05.13. 11:45 Page 5

TARTALOMBEVEZETÉS. VÍRUSOK, PROKARIÓTÁK.EGYSZERÛBB EUKARIÓTÁKA rendszerezés alapjai ................................................ 10A biológiai szervezõdés .............................................. 14Az élõlények vizsgálata és csoportosításuk .......... 16A vírusok ........................................................................ 20A prokarióták (I.) ......................................................... 22A prokarióták (II.) ........................................................ 25Az egyszerûbb eukarióták általános jellemzõi ....................................................... 28Az egyszerûbb eukarióták táplálkozása, kiválasztása .......................................... 33Az egyszerûbb eukarióták szaporodása ................................................................... 36Az egyszerûbb eukarióták rendszerezése (I.) ......................................................... 38Az egyszerûbb eukarióták rendszerezése (II.) ........................................................ 40Összefoglaló tesztfeladatok ....................................... 44

AZ ÁLLATOK TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEAz állatok szervezõdési szintjei ............................... 50Az állati sejt és a fõbb szövettípusok jellemzõi (I.) .................................................................. 53Az állati sejt és a fõbb szövettípusok jellemzõi (II.) ................................................................ 57Az állati sejt és a fõbb szövettípusok jellemzõi (III.) ............................................................... 60Az állatok mint heterotróf élõlények ...................... 64Önfenntartó mûködések: légzés, keringés, kiválasztás ...................................................................... 69Az állatvilág önreprodukciója .................................. 74Az állatvilág önszabályozása .................................... 77Összefoglaló tesztfeladatok ....................................... 79

A LEGFONTOSABB ÁLLATTÖRZSEKKÉPVISELÕINEK SAJÁTOSSÁGAIAz álszövetes és a testüreg nélküli szövetes állatok ............................................................. 82A férgek törzsei ............................................................ 86Puhatestûek, a szelvényezetlen testtájasok ............ 91Az ízeltlábúak: a fantasztikus változatosság ......... 96A rovarok, a „bevágottak” ......................................... 102


TARTALOMÚjszájúak ........................................................................ 110Halak: a vizek gerincesei ........................................... 113Kétéltûek: a víz és a szárazföld határán ................. 117Hüllõk: a földtörténeti középidõ urai ...................... 120Madarak: a levegõ szárnyas meghódítói ................ 123Az emlõsök: a legfejlettebb állatok ......................... 128Összefoglaló tesztfeladatok ....................................... 135

AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSEAz állatok öröklött magatartása ............................... 138Az állatok tanult magatartása .................................... 142Viselkedési típusok (I.) ............................................... 146Viselkedési típusok (II.) ............................................. 153Összefoglaló tesztfeladatok ....................................... 159

A NÖVÉNYEK TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEA növények és anyagcseréjük ................................... 162A növényi test szervezõdése ..................................... 166A növényi szövetek (I.) .............................................. 169A növényi szövetek (II.) ............................................. 171A növények szervei – a gyökér ................................ 176A növények szervei – a szár és a levél ................... 180A hajtás mûködése ....................................................... 182A növény egyéb mûködései ...................................... 186A növényi hormonok .................................................. 190A növények szaporodása ............................................ 192A növények egyedfejlõdése ....................................... 196A növények rendszertani csoportjai ........................ 202Összefoglaló tesztfeladatok ....................................... 209

A GOMBÁKA gombák teste és életmûködése ............................. 212A legfontosabb ehetõ és mérgezõ gombák felismerése ..................................................... 215A zuzmók ....................................................................... 218Összefoglaló tesztfeladatok ....................................... 219

AZ ÖSSZEFOGLALÓ TESZTFELADATOK MEGOLDÁSA ............. 220

FOGALOMTÁR ....................................................... 221

NÉVMUTATÓ ........................................................... 225


ELÕSZÓA középiskolai biológiaoktatás a kerettanterv bevezeté-sével lehetõséget kap bizonyos tartalmi megújulásra,korszerûsítésre, a tananyag szerkezetének módosítására.

A több mint húsz év tanítási tapasztalata azt mutattaszámomra, hogy a pedagógus szerepe döntõ a tanításfolyamatában. A legjobb tankönyv is csak az õ személyi-ségén, szakmai tudásán, pedagógiai sokoldalúságán ke-resztül lehet eredményes segítõje a tanulók munkájának.A tankönyvek, valamint a táblázatokat, kiegészítõ isme-reteket, feladatokat tartalmazó segédkönyv megírásakorigyekeztem elérni, hogy a tartalom feleljen meg a mabiológiájának, és adjon lehetõséget a tanulók gondolkod-tatására, egyes problémák elemzésére.

Ugyanakkor szeretném, ha a diákok olyan könyvetkapnának a kezükbe, amely biztosítja számukra az egyénitanulás lehetõségét, hiszen az önmûvelés igénye a közép-iskolás korosztályban is egyre fokozottabban jelentkezik.Ezért törekedtem arra, hogy a könyv érthetõ, tanulhatólegyen, látsszanak világosan a tudást megalapozó biológiaifogalmak.

A tankönyv egy témát folyamatos, összefüggõ szöve-gezéssel dolgoz fel. Azon belül azonban tagoltabb, mertaz volt a célom, hogy egyrészt az anyag a kerettanterv általmegszabott – a tudományunk megismeréséhez bizonymeglehetõsen szûkös – órakeretek között is átfogó képetnyújtson a biológia adott területérõl, másrészt hogy azalapszintû és az emelt szintû érettségi vizsga anyagatartalmilag elkülönüljön. Ezért külön jelöltem az olyankiegészítõ anyagot vagy érdekességet, amely a keret-tanterv alapkövetelményébe már nem tartozik bele, ugyan-akkor segíti a tananyag megértését, vagy az emelt szintûérettségi-felvételi vizsgához szükséges. Így a tankönyvazoknak az érdeklõdõbb tanulóknak is lehetõséget biztosít,akik kiegészítenék egy-egy rész ismereteit, illetve akikemelt szinten szeretnék tanulni a biológiát.

A rendszerezõ ábrák, grafikonok a pedagógus mun-káját segíthetik, biztosíthatják a biológiai gondolkodás óraifejlesztését. A kiegészítõ kötet tartalmával, felépítésévelmindezekhez további támogatást nyújt.

HANGSÚLYOZOM, HOGY AZ APRÓ BETÛS RÉSZEKAZ EMELT SZINTÛ BIOLÓGIAI ISMERETEK ELSA-JÁTÍTÁSÁT SZOLGÁLJÁK!

Köszönöm családomnak, hogy minden körülménytbiztosítva segítették a munkám, kollégáimnak, a szegediRadnóti Miklós Kísérleti Gimnázium biológia munka-közössége pedagógusainak, hogy szakmai észrevételeikkel,javaslataikkal adtak újabb és újabb inspirációt a sorozatelkészültéhez.

a Szerzõ

Állatok

GerincesekTÖRZS

ORSZÁG

A legfontosabb fogalmak kiemeléséta kék színû háttér is segíti.

HOGYAN HASZNÁLJUKA TANKÖNYVET?

A tankönyv az ismereteket szövegesen,ábrán és képen jeleníti meg. Az eredmé-nyes tanuláshoz együttes használatukszükséges. A legfontosabb ismereteketvastag, illetve dõlt betûs szedés jelöli.A középszintû érettségi követelményeibenszereplõ szakszavakat *, míg az emeltszintûekét ** jelzi.

A színes sáv melletti, kisebb betûs részek-ben érdekességek, kiegészítések találhatók,egyúttal az emelt szintû érettségihez(a biológia felvételihez) szükséges isme-reteket is tartalmazzák. Ilyeneket ti isgyûjthettek más könyvekbõl, információ-hordozókból, és elõadhatjátok az órán.

Világoskék színnel és eltérõ betûtípussal azanyaghoz tartozó feladatok, kísérletek leírásátjelöltük. Gondolkodj el a felvetett problémán, ésigyekezz megoldani!

Az adott élõlénycsoport rendszerezésétkülön színes nyilakkal emeljük ki. Ez azismeretek könnyebb rögzítését, értelmezé-sét segíti. Érdeklõdésedtõl, céljaidtól függ,mennyit sajátítasz el belõlük.

ELLENÕRIZD TUDÁSOD!

A tananyagot kérdések zárják. Segítségük-kel kipróbálhatod, sikerült-e megértened,elsajátítanod a tananyagot.

A fejezetek ismereteinek öszefoglalásáttesztfeladatok segítik.


38 BEVEZETÉS. VÍRUSOK, PROKARIÓTÁK. EGYSZERÛBB EUKARIÓTÁK

OSTOROS EGYSEJTÛEK

Növényi és állati jellegû élõlények egyaránt tar-toznak ebbe a csoportba. Az ostorosmoszatok tör-zsének képviselõi együtt viselik a két csoportjegyeit. A növényi tulajdonságaik (színtest, foto-szintézis klorofill segítségével) mellett megfi-gyelhetõk az állatokra jellemzõk is (sejtszáj,sejtgarat, emésztõ ûröcske, szemfolt). Táplálkozá-suk mixotróf, vagyis az életkörülményeiktõl függ,

hogy heterotróf módon vagy fotoszintetizálvaállítják elõ a szerves anyagaikat. Jellegzetességeikalapján feltételezik, hogy õsi képviselõjük lehe-tett az eukarióta növények, gombák és állatok szét-válásának kiindulópontja. Egyik mai képviselõjüka tiszta édesvizekben elõforduló zöld szemes-ostoros (Euglena). (38.1.)

Az õs-ostorosok törzsébe színtesttel nem rendel-kezõ egysejtûek kerültek. Közöttük parazitákat istalálunk. Ezek a sejtszáj nélküli egysejtûek a sejt-felületen keresztül veszik fel a gazdaélõlényszerves anyagait. Az álomkór ostoros (38.2.) a vér-ben és a szövetek közötti folyadékban élõsködõ,fõleg Afrikában elterjedt faj. A vérszívó cecelégyterjeszti.

A nõk hüvelyváladékában szaporodik el és okozmegbetegedést a hüvelyostoros (Trichomonas).

A törzsben paraziták mellett szimbionta fajokis jellemzõek. A hüvelyostoros közeli rokona atermeszek belében élõ cellulózbontó ostoros egy-sejtû. A termesz által elfogyasztott növényi táplá-lék cellulóztartalmát emészti, így teszi felhasznál-hatóvá a termesz számára. Eközben õ maga védetthelyen, megfelelõ körülmények között juthat táp-lálékhoz.

A galléros-ostorosok törzsének képviselõi álta-lában édesvíziek, helytülõ magányos vagy telepeséletmódú fajok. Az ostoruk körül plazmagallértalálható, amely emlékeztet a szivacsok galléros-ostoros sejtjeire. Emiatt közeli rokonságot vélhe-tünk a többsejtû állatokkal.

AZ EGYSZERÛBB EUKARIÓTÁKRENDSZEREZÉSE (I.)

38.2. Az álomkór ostoros és barázdásmoszatok

38.1. A mixotróf táplálkozású ostorosmoszat felépítéseés mikroszkópos képe

38.3. Sejttársulásos (Volvox) zöldmoszatok

fotoszintetizálószíntest

lüktetõ ûröcske

emésztõ ûröcske

fotoszintézisselelõállított,

raktározott cukor

szemfolt

sejtszájsejtgarat

ostor

sejtmagMIKROSZKÓPOS KÉP


AZ EGYSZERÛBB EUKARIÓTÁK RENDSZEREZÉSE (I.) 39

39.1. Likacsoshéjú fajok különbözõ mészváza. Keressrégi épületek kõlépcsõiben ilyen maradványokat!

A páncélos ostorosok (barázdásmoszatok) tör-zsének minden tagja egysejtû. Zöld színanyagottartalmazó színtesteikkel fotoszintézisre képesek.Nevüket a cellulóz sejtfalukon futó két barázdárólkapták, melyekbe belesimulhat a helyváltoztatásu-kat biztosító két ostoruk. Nagy tömegben elszapo-rodva megfestik az édesvizet vagy a tengereket,„vízvirágzást” okozva. (38.2.)

A zöldmoszatok törzsének õsi képviselõibõlalakulhattak ki a növények. Ennek bizonyítékai afotoszintézis színanyagai (klorofill-a, klorofill-b,β-karotin, xantofill) és termékei (keményítõ).Fõleg édesvizek felsõ rétegében élnek. Általábanegysejtûek, de néhány többsejtû is elõfordul kö-zöttük. (38.3.)

ÁLLÁBAS EGYSEJTÛEK

Állat- vagy gombaszerû, színtestet nem tartalma-zó, heterotróf táplálkozású egysejtûek tartoznakide. A legegyszerûbb egysejtû állati karakterû sej-teknek az amõbák tekinthetõk. Jellegzetességeiktovábbadódtak, és megvannak a fejlettebb, több-sejtû állatok tulajdonságaiban is. Annak ellenére,hogy a sejt alakja változó, gyakran alakul ki szilárdváz. Ez megfigyelhetõ a változó állatkák között,


1. Milyen jellegzetessége van az óriás amõbának?2. Mibõl következtethetünk arra, hogy a zöld szemesostoros õseibõl növényi, gomba és állati

élõlények is kialakulhattak?3. Mi a közös az óriás amõba és egy nyálkagomba között? Miben térnek el?4. Miért nincsenek növényszerû protoctiszták az állábasok között?

39.2. Nyálkagombák – Fuzárium. Nézz utána, milyenhaszonnövényeket károsítanak élõsködõ fajai!

egyes amõbáknál, de jellemzõ a hálózatos állá-búaknál, a likacsoshéjúaknál is. Alikacsokkal átjártmészváz csigaházszerû, egy- vagy többüreges.A lyukakon keresztül nyúlik ki az álláb, mellyelmozog és táplálkozik az egysejtû. Többségükmikroszkopikus méretû tengeri élõlény, de a kihaltfajok között volt 12 cm átmérõjû is. (39.1.)

A nyálkagombák amõboid egysejtû élõlények.Többnyire korhadó fakérgen, avaron élnek. Kisebbszervesanyagszemcséket, baktériumokat vagyélesztõsejteket kebeleznek be. Vannak közöttükélõsködõk is. A sejtek képesek ún. plazmódiumotlétrehozni. Ennek kialakulásakor az eddig önállósejtek összeolvadnak, és egy sejtfal nélküli, sokszorélénk színû, mozgó plazmatömeggé válnak. A plaz-módium képezi a fajra jellemzõ spóratartót, amely-ben kialakulnak a cellulóz sejtfallal rendelkezõspórák. (39.2.)

Milyen törzsre, törzsekre érvényesek az alábbi megállapítások: 1. sejtszáj, cellulóz tartalmú sejtfal, aktív helyváltoztató moz-

gás ostorral, klorofill-b;2. lüktetõ ûröcske, emésztõ ûröcske, átlyuggatott mészváz,

bekebelezés;3. ostor, fotoszintézis, egysejtû vagy többsejtû szervezõdés,

klorofill-a és -b?


74 AZ ÁLLATOK TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSE

A FAJFENNTARTÁS AZ ÁLLATVILÁGBAN

A szaporodás a fajfenntartás életjelensége, mely-nek eredményeként a szülõ(k)höz hasonló újegyedek jönnek létre. Azzal, hogy az élõlény utó-dot hoz létre, növeli fajának egyedszámát.

Az ivartalan szaporodás során egyetlenegyed képes önállóan utódokat létrehozni. Mivelnem szükséges a partnert felkutatni, megtalálni,viszonylag könnyen és rövid idõn belül igen nagyszámú utódot eredményez. Természetesen az újegyedek tulajdonságai nem különböznek a szü-lõétõl. Ez a faj számára nem mindig elõnyös.A sok azonos tulajdonságú egyed ugyanis egyhátrányos környezetváltozásra egyszerre elpusz-tulhat, így kipusztulhat a faj.

Megfigyelhetõ azonban, hogy idõközönkénta hosszú ideig ivartalanul szaporodó fajok eseténis bekövetkeznek ivaros folyamatok, létrejön azivaros szaporodás. Az utódok a két szülõ örö-kösei. A szülõk tulajdonságait keverten (nemösszegzõdve!) tartalmazzák, bizonyos mértékigegymástól is eltérõen alakulnak ki. Így fokozódika fajon belül az egyedek változatossága. Nemhagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a lét-rejött utód mindig fiatalabb lesz, mint a szülõ, te-hát idõben várhatóan késõbb pusztul el. A háromjelenség (egyedszámnövelés, változatosság, kor-eltérés) eredményeként a faj fennmarad. (74.1.)

A szaporodás formája szorosan összefügg azéletmóddal, a létfeltételekkel. A fajok igen eltérõkörülményekhez alkalmazkodtak, ezért a szapo-rodásnak rengeteg módja alakult ki. Úgyszólván

74.1. A kutyaalom változatossága

74.2. Bimbózó csalánozó (zöldhidra)

minden faj szaporodása legalább egy-egy mozza-natban eltér a többi fajétól. Az állatok ivartalanszaporodástípusa a kettéosztódás és a bimbózás(74.2.). Ezek a szaporodási formák elsõsorban azalacsonyabb fejlettségû állatoknál alkalmasakúj egyedek létrehozására.

Szûznemzés: az ivartalan szaporodás egyik saját-ságos formája, mely során az állat egy ivarsejtjé-bõl, de megtermékenyítés nélkül jön létre az utód.

Az ivaros szaporodás az állatok körében ivar-sejtekkel történik (74.3.). A különbözõ ivarsejtekkét külön egyedben jönnek létre (váltivarúság).A két egyed eltérõ nemisége sokszor az állat kül-sõjében is megfigyelhetõ, ez az ivari kétalakúság(szexuális dimorfizmus, 75.2.). Sok olyan – úgy-nevezett hímnõs – fajt is ismerünk, melynélegyetlen egyedben mind a nõi, mind pedig a hím-ivarsejtek kialakulnak. E fajokban természete-sen nincs ivari kétalakúság, de a szaporodó két

AZ ÁLLATVILÁG ÖNREPRODUKCIÓJA

74.3. A nagyméretû petesejt és az apró hímivarsejtek


AZ ÁLLATVILÁG ÖNREPRODUKCIÓJA 75

Ivartalan szaporodásIvaros szaporodás

Szivacsok bimbózás, gyöngysarj, teleprészletek

osztódás, bimbózás, teleprészletek

osztódás

osztódás

egyes esetekben osztódás

–

–

–

Csalánozók

Laposférgek

Fonálférgek

Gyûrûsférgek

Puhatestûek

Ízeltlábúak

Gerincesek

nincs hímnõsek, nincs ivarszervük –

nincs váltivarúak nincs

van hímnõsek –

van váltivarúak van

van hímnõsek –

van hímnõsek, ill. váltivarúak általában nincs



ivarszerv ivar ivari kétalakúság

75.1. Az állatok szaporodási formái

75.2. Az ivari kétalakúság a madaraknál

hímnõs állat kölcsönösen termékenyíti meg egy-mást. Ezzel biztosítják az öröklõdõ tulajdonságokkeverését.

A két ivarsejt összeolvadása létrejöhet a külsõkörnyezetben vagy az anyaállat testében. Az elõb-bi a külsõ, az utóbbi a belsõ megtermékenyítés.Mindkettõ eredménye a zigóta, a megterméke-nyített petesejt. A zigóta osztódásával indul az újtöbbsejtû élõlény egyedfejlõdése.

A szaporodási típusok állatok közötti jellem-zõ elõfordulását a 75.1. táblázat rendszerezi.

A legtöbb gerinces fajban az ivari kétalakúság kialakulásakora nõivarú egyedek jelentéktelenebb színûek, kisebb méretûek.Milyen evolúciós elõnye lehet ennek?

AZ EMBRIONÁLIS ÉS A POSZTEMBRIONÁLIS FEJLÕDÉS FORMÁI

Az állatok egyedfejlõdése azokat az alaki, szer-kezeti és mûködésbeli változásokat jelenti, me-lyek a zigóta kialakulásától az egyed haláláig azélõlényben bekövetkeznek. Két szakasza az emb-rionális és a posztembrionális fejlõdés. A fejlõdéselválaszthatatlan az élõlény növekedésétõl.

Növekedés:* olyan mennyiségi változásoksora, amelyek sejtosztódással vagy sejtmeg-nyúlással térfogat- és tömeggyarapodást ered-ményeznek.

Fejlõdés:* olyan minõségi változások sorozata,amelynek eredményeként új szervek, szövetekalakulnak ki a sejtek mûködésbeli elkülönülése(differenciálódása) következtében.


76 AZ ÁLLATOK TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSE

Az embrionális fejlõdés elsõ szakasza a ba-rázdálódás, mely a sejtek gyors egymás utániosztódását jelenti. A mennyiségi változás, a sej-tek szaporodása után megindul a csíralemezekkialakulása, ami a szöveti-szervi differenciáló-dással folytatódik. Vagyis a sejtek minõsége meg-változik, mûködésükben egyre jobban eltérnekegymástól, más-más szerepet töltenek be a szer-vezetben. A fejlõdõ élõlényt embriónak nevezzük.

A posztembrionális fejlõdés igen változatos azállatvilágban. Ahogy az ivaros szaporodásnakszámos megjelenési formája alakult ki, úgy azegyedfejlõdés e szakasza is hihetetlenül sokszínû.Közvetlen fejlõdés esetén az önálló életet kezdõutód nagyon hasonlít a kifejlett élõlényre. A fiatalegyed kisebb és ivaréretlen.

Az állatok fajainak jelentõs része posztemb-rionális fejlõdését lárvaként kezdi meg. A lárvaaz élõlény átmeneti fejlõdési alakja, mely külön-

bözik a kifejlett élõlénytõl. Hiányozhatnak bizo-nyos szervei. De rendelkezhet más szervekkel,eltérõ közegben és életmódban élhet, mint azivarérett kifejlett állat. Ha a fajnak lárva alakja isvan, a fejlõdést közvetett fejlõdésnek vagy átala-kulásnak nevezzük. (76.2.)

Gyakori, hogy a lárva és az imágó (a rovarokkifejlett alakja) közé a fejlõdés során még egyátmeneti alak, a báb iktatódik. A bábban a lárvatestének anyagai jórészt lebomlanak és a kifejlettélõlény testévé rendezõdnek. Az ilyen posztemb-rionális fejlõdést teljes átalakulásnak nevezzük.

A 76.1. táblázat a jellemzõ posztembrionálisfejlõdési típusokat foglalja össze.

Közvetett fejlõdés (átalakulás – van lárva)Közvetlenfejlõdés

szabadon élõ laposférgek

nyeregképzõgyûrûsférgek,

pókok

gerincesek (kivéve a

kétéltûeket)

nem teljes átalakulás (lárva – imágó)

kifejlés átváltozás

a lárva és az imágó azonos helyen,hasonló módon él

tojócsövesek, poloskák, tetûalakúak, kabócák, fülbemászók

a lárva és az imágó más megjelenésû, eltérõ módon él

bogarak, lepkék, kétszárnyúak, bolhák,

hártyásszárnyúakszitakötõk, kétéltûek

teljes átalakulás (lárva – báb – imágó)

76.1. Posztembrionális fejlõdés

76.2. A szöcske kifejlése. Melyik lehet a bábállapot?


1. Minek a hatására alakul ki a belsõ megtermékenyítés?2. Mi a szerepe az ivartalan szaporodásnak az evolúció során?3. Miért alakult ki az evolúció során a hímnõs állatoknál a kölcsönös megtermékenyítés?4. Mi történik a rovarok bábjában?5. Milyen szakaszokra osztható az embrionális fejlõdés?

Embrionális fejlõdés:* a zigóta kialakulásá-tól a petébõl való kibújásig, a tojásból való ki-kelésig vagy a megszületésig tartó fejlõdésifolyamat.

Posztembrionális fejlõdés:* az utód világra-jöttétõl annak haláláig tartó fejlõdési folyamat.


KÉTÉLTÛEK: A VÍZ ÉS A SZÁRAZFÖLD HATÁRÁN 117

Elülsõ végtag Hátulsó végtag

felkarcsont combcsont

singcsont szárkapocscsont

kéztõcsontok lábtõcsontok

kézközépcsontok lábközépcsontok

ujjpercek

A kétéltûek az elsõ szárazföldi gerincesek, melyeka két élettér (víz, szárazföld) határán, mindkettõtkihasználva élnek. Az elsõ képviselõik a földtör-téneti óidõ devon idõszakában a nedves, párás,meleg éghajlaton a bojtosúszósok õsi képvise-lõibõl alakulhattak ki.

A bojtosúszósok páros úszóiban már csontokattalálunk, melyek képesek voltak az állat testét meg-támasztani, ezzel a vizek aljzatán való mozgástbiztosítani. Ugyanakkor az úszóhólyagjuk kezdet-leges tüdõre emlékeztet.

A kétéltûek virágkorukat (amikor a legelterjed-tebbek, a legnagyobb a faj- és az egyedgazdagsá-guk) a földtörténeti óidõ karbon idõszakában élték.Ekkor a szárazföld legnagyobb részén a mai trópu-sihoz hasonló éghajlat uralkodott. A páradús leve-gõ, a mindennapos esõk, a sok mocsár biztosítottaa megfelelõ életteret, az elszaporodó rovarok, fér-gek pedig a táplálékot.

A kétéltûek az elsõ négylábúak, hiszen a halpáros úszóiból kialakult a két pár ötujjú végtag.A végtag tolólábként mûködik, de a fejlettebbfarkatlan kétéltûeknél az ugróláb is kialakul. Azugróláb hosszabb, hiszen a lábtõ- és a lábközép-csontok összenõnek. A megnyúlt végtagon hosz-szabb izmok találhatók, melyek alkalmasabbaka hirtelen, gyors erõkifejtésre, az ugrásra.

Miért elõnyös a béka számára, hogy teste zömök, a gerinc-oszlopát mindössze 5–9 csigolya alkotja?

Kültakarójuk felületét gyengén elszarusodótöbbrétegû laphám alkotja. Az irharétegbennagyon sok bogyós mirigyet találhatunk, melyeknagy mennyiségû – gyakran mérgezõ – váladékottermelnek. A nedvesség a védekezés mellett fontosszerepet tölt be az állat bõrén keresztül történõdiffúz légzésben. (65.3.)

A kétéltûek nagyon jól alkalmazkodnak a kör-nyezethez. Ez a kültakaró irhájában lévõ számospigmentsejtnek köszönhetõ.

Értékeld a következõ kísérletet! 1. Két, azonos fajhoz tartozó békát világos helyre teszünk,

majd fél óra múlva az egyik békát sötét helyre helyezzük.Újabb fél óra után visszatesszük az állatot az eredeti he-lyére: sokkal sötétebb a bõre, mint a társáé!

2. A világos helyen lévõ egyik békánk szemét kormozottkrémmel óvatosan befedjük. Mit várhatunk, és miért?

Hogyan szabályozódik a bõrszín változása? Milyen elõnyeszármazik ebbõl az állatnak?

A pigmentsejtekben található festékek (pl. a bar-násfekete melanin) a sejt citoplazmájának össz-húzékony fehérjéivel mozgathatók. Mûködésüketa hormonrendszer szabályozza. Ha a festékek szét-oszlanak, az állat sötétebb, ellenkezõ esetben vilá-gosabb lesz.

KÉTÉLTÛEK: A VÍZ ÉS A SZÁRAZFÖLDHATÁRÁN

Ötujjú végtag:* a szárazföldi gerincesek (két-éltûek, hüllõk, madarak, emlõsök) valódi vég-tagja, melynek – bár jelentõsen módosulhata környezethez, az életmódhoz való alkalmaz-kodással – alapszerkezete mindenütt megegye-zik. Részeit a 117.1. kép mutatja be.

Tolóláb:* a törzshöz általában oldalról kapcso-lódó valódi végtag, amely nem képes tartósana felszín fölé emelni a testet.

Ugróláb:* a lábtõ- és a lábközépcsontok ösz-szenövésével és a csontok megnyúlásávala földtõl való elrugaszkodásra sajátosan alkal-mazkodó valódi végtag.

(Járóláb: a testet általában alátámasztó, azttartósan a felszín fölé emelõ végtag.)

117.1. Az ötujjú végtagtípus

I.

II. III. IV.

V.

orsócsont sípcsont


118 A LEGFONTOSABB ÁLLATTÖRZSEK KÉPVISELÕINEK SAJÁTOSSÁGAI

Nyálkahártya:* a hám és a vele érintkezõ kötõ-szövet mûködési együttese. A nyálkahártya mi-rigysejtekben (pl. kehelysejt), erekben gazdag.

Az osztály fajai ragadozó életmódúak. A száj-ban ránõtt (gyökértelen) fogakat, kiölthetõ, gyak-ran a szájüreg elején rögzült ragacsos nyelvettalálunk. A szájüregbe nyílnak a nyálmirigyek,melyek váladéka nedvesen tartja a száj nyálkahár-tyáját, ugyanakkor emésztõ enzimet nem tartalmaz.

A kétéltûek emésztése a gyomrukban és a vé-konybelükben zajlik, a felszívás pedig a tápcsa-torna teljes hosszában. A salakanyagok a kloákánkeresztül ürülnek ki.

A tápcsatorna felszívását segítik a bélcsövön végig-húzódó redõk és a vékonybél redõin – az evolúciósorán elõször – megjelenõ felületnövelõ bélbolyhok.

A kétéltûek kifejlett egyedei az elõbél kitürem-kedésébõl kialakuló tüdõvel lélegeznek. A tüdõgázcserét lebonyolító légzõfelülete meglehetõ-sen kicsi, hiszen vagy sima falú, vagy redõs felü-letû páros zsákként jelenik meg. Benne még nagy– a gázcsere szempontjából kihasználatlan –„központi üreg” található. (118.2.)

A redõs tüdõ összfelülete sem éri el a testfe-lület kétharmadát. Így a kétéltûeknek szükségükvan a bõrlégzésre, sõt a szájüreg dúsan erezetthámján keresztül is vesznek fel oxigént. Mivelbordáik elcsökevényesedtek – nem alakult kimellkas –, a kétéltûek nyelik a levegõt.

A szájfenék kétféle mozgást végez: – apró (oszcilláló) mozgásokkal a levegõ a szájüregnyálkahártyájához kerül, és megtörténhet a gázcsere;

– a szájfenék nagyobb erejû mozgására a szájüregmegtelik levegõvel, majd zárt orr- és szájnyílásmellett a levegõt a szájfenék izmaival és a szem-golyók behúzásával a tüdõbe préseli (belégzés).

A kilégzés általában a megnövekedett nyomásmiatt passzívan következik be (a tüdõ rugalmassá-ga préseli ki a gázt), de a hasfal segíthet a folya-matban.

A kétéltûek lárvái kopoltyúval lélegeznek.Amikor átalakulnak kifejlett állattá, a kopoltyúkfelszívódnak, és megjelenik a tüdõ. Azoknál a fa-joknál, amelyeknél a kifejlett élõlény továbbra isvízi életmódot folytat, megmaradhat a kopoltyú,miközben a tüdõ is kifejlõdik. (69.1.)

A gerincesek között a kétéltûeknél jelenikmeg elõször a két vérkör, amit a háromüregû szívkialakulása tesz lehetõvé. Az egy kamra mellettkét pitvar alakul ki. (71.3.)

A kamra ugyan osztatlan, de a benne találhatómély öblök miatt a beérkezõ oxigénben dús, il-letve szén-dioxidban dús vér bizonyos mértékigelkülönül, és egy speciális billentyû segítségévela tüdõbe szén-dioxid-dús, az agyhoz oxigéndús,míg a test szöveteibe kevert vér jut. A bõrlégzésüknöveli meg a test szöveteibe érkezõ vér oxigén-tartalmát. (119.1.)

Kis vérkör:* a szív és a légzõszerv közöttikapcsolatot teremti meg.

Nagy vérkör:* a szív és a test (kivéve a lég-zõszervet) között teremti meg a kapcsolatot.

A kétéltûek lárváiban is elõször az elõvese alakul ki.A kifejlett egyedekben viszont már az õsvese távo-lítja el a felesleges és káros anyagokat.

koponya

lapocka

mellsõvégtag

hátsóvégtag

(ugróláb)

medence

combcsont

gerincoszlop

a szájüreg hámjánkeresztüli gázcsere

a szájüregfeltöltése

a levegõ nyelése = oxigéndúslevegõ a tüdõben

kilégzés

orrnyílás szájgarat üregtüdõ

118.1. Farkatlan kétéltû váza 118.2. A béka légzése. Miért kell nyelnie a levegõt?


KÉTÉLTÛEK: A VÍZ ÉS A SZÁRAZFÖLD HATÁRÁN 119

Az osztály tagjai váltivarú állatok, a nõstényés a hím egyedeken – bár csak szakszerû megfi-gyeléssel – tapasztalható az ivari kétalakúság.Jellegzetes párzási tevékenységet végeznek a víz-ben, annak ellenére, hogy a megtermékenyítésáltalában külsõ.

A kétéltûek kocsonyás burokkal rendelkezõpetéi a vízben fejlõdnek ki. Az egyedfejlõdésüksorán lárvaállapot is kialakul, vagyis átalakulás-sal fejlõdnek.

Vegyes táplálkozású lárvájuk, az ebihal vízbenél, kopoltyúval lélegzik. Az átalakulás után több-ségük szárazföldi életmódot folytat, és csak szapo-rodni tér vissza a vízbe (119.3.). Tengeri fajuk nincs.


1. Milyen sajátságai igazolják a vízi eredetet, miben látszik a csoport szárazföldre kerülése?

2. Hogyan képes a kétéltû életben maradni úgy, hogy a szívében keveredik az oxigénben és a szén-dioxidban dús vér?

3. Miért nevezzük a kétéltûek légzését aktív légzésnek?

119.3. Miért van szükség vízre a béka egyedfejlõdéséhez?

119.2. Gilisztagõte és foltos szalamandra

kamra

elosztóbillentyû

jobb pitvar

oxigéndús véraz agyhoz

szén-dioxidbandús vér a tüdõhöz

kevert véra testbe

bal pitvar

jobb oldali erek(agyhoz, tüdõhöz,

testhez)

kevertvér

119.1. A kétéltûek szívének felépítése

párzás

pete

kifejlõdõbéka

átváltozás

fejlõdõembrió

ebihal

ebihal hátsólábakkal

elsõ lábakmegjelenése

FARKOS KÉTÉLTÛEK

kínai óriásszalamandra, barlangi vak-gõte, foltos szalamandra, tarajos gõte,mexikói axolotl

Kifejlett állapotban is van farkuk. A vízben élõk ál-talában a gõték, a szárazföldiek a szalamandrák.

REND

FAJ

FARKATLAN KÉTÉLTÛEK (BÉKÁK)

vöröshasú unka, zöld levelibéka, barnavarangy, kecskebéka, makibéka, gyo-morbanköltõ béka

Kifejletten farok nélküliek. Testük rövid, zömök, ge-rincoszlopuk csak néhány (5–9 db) csigolyából áll.A hátsó lábuk ugróláb, az ujjak között úszóhártyatalálható.

REND

FAJ

LÁBATLAN KÉTÉLTÛEK

afrikai gilisztagõte

A talajban való mozgáshoz alkalmazkodtak. Hosszútestükön nincsenek végtagok.

REND

FAJ

Mit igazolhat a következõ kísérlet? Ebihalakat két csoportraosztva az egyik csoportot hússal, míg a másikat pajzsmirigy-õrleménnyel tápláljuk. Azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi cso-port gyorsabban átalakul kifejlett állattá. A gyorsabban átala-kult csoport tagjainak átlagos mérete kisebb lesz! Mi lehetennek az oka?


180 A NÖVÉNYEK TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSE

A SZÁR

A szár tartja a szerveket, ezzel biztosítja a növényalakját. A szállítószövetével továbbítja a tápolda-tot és a kész szerves anyagokat. Õsibb típusa a fásszár, de a lágy szár is nagyon elterjedt.

Hajtás: leveles szár.Szártag:** két legközelebbi levél, csomó vagyelágazás közötti szárrész.

A fás szár típusai a fatörzs, a cserje és a pálma-törzs. A lágy szár megjelenési formája a dudvaszár(paradicsom), szalmaszár (búza), nádszár, palka-szár (káka), tõszár (kövirózsa), tõkocsány (hóvirág).

A szár föld alatti vagy föld feletti része az alkal-mazkodás során módosulhat. A föld feletti szármó-dosulások: pozsgás szár (kaktusz), szárkacs (tök),tövis (kökény), inda (szamóca). A föld alatti szár-módosulások: gyöktörzs (pitypang, gyöngyvirág),tarack (tarackbúza), szárgumó (burgonya), hagyma(vöröshagyma), hagymagumó (kardvirág). (180.1.)

Milyen szártípusokkal találkoztál lakókörnyezetedben vagya kirándulásaid során?

A fiatal szár bõrszövete általában egyrétegû,rajta gázcserenyílások is elõfordulnak. Kereszt-metszetben a szállítónyalábok körkörösen vagy

180.1. Szártípusok (t) és szármódosulások (m)

180.2. Körben elhelyezkedõ szállítónyalábok fiatal nap-raforgó szárában (balra) és a kukorica szórtan elhelyez-kedõ nyalábokat tartalmazó szára

szórtan helyezkednek el. A kétszikûeknél a kör-körös, az egyszikûeknél a szórt a jellemzõbb.

A fás szár szerkezetét a 172–173. oldalon is-merhetted meg.

Hogyan helyezkedhetnek el az elõször megjelenõ szállító-nyalábok a fiatal fenyõ szárában? Milyen szöveteket ésszállítónyaláb-típusokat látsz a 180.2. képen?

A leveles szár a hajtás, melynek fiatalkori alakjaa rügy. A rügyben megtaláljuk a szár és a levelek(hajtásrügy) vagy a virág (virágrügy) kezdemé-nyét. Kialakulhat vegyesrügy is, amennyiben minda levelek, mind a virág megtalálható egyetlen haj-táskezdeményben. Elhelyezkedése alapján a csúcs-rügyet és az oldalrügyet különíthetjük el. (181.1.)

A NÖVÉNYEK SZERVEI – A SZÁR ÉS A LEVÉL

szalmaszár (t)

palkaszár (t)

tõkocsány (t)

gyöktörzs (m)

tövis (m)inda (m)

pozsgás szár (m)

tõszár (t)szárkacs (m)


A NÖVÉNYEK SZERVEI – A SZÁR ÉS A LEVÉL 181

181.1. A rügy hosszmetszete


1. Milyen közös sajátságai vannak a szárnak és a levélnek?2. Mi a feladata a hajtás alkotóinak?3. Mi a közös a gyökér- és szárgumó, a gyökér- és szárhagyma között?4. Milyen szerepe van a rügynek?5. Mi a különbség az egyszerû és az összetett levél között?

A LEVÉL

A szövetes növények szára a levéllel együtt alkot-ja a hajtást. A levél a fotoszintézis, a gázcsere ésa párologtatás szerve.

A levélalap rögzíti a szárhoz, a levélnyél pedigtartja a változatos, fajra jellemzõ alakú levél-lemezt. Ha egy levélalaphoz több levéllemez istartozik, összetett levélrõl beszélünk. (181.2.)

Keress a Növényismeretben található fajok között példát a181.2. ábrán látható típusokra!

A levélnek több típusát különítjük el: sziklevél,allevél (a lomblevelek zónája alatt – pl. rügypik-kely), lomblevél, fellevél (a lomblevelek zónájafelett – pl. pelyvalevél).

A levél az alapfeladatainak ellátása mellettmódosulhat is. A sóskaborbolya levéltövise a vé-delmet, a lednek levélkacsa a kapaszkodást, a rovar-fogó növények levelei a különleges táplálkozástsegítik. (181.2.)

csúcsrügyLEVÉLRÜGY

VIRÁGRÜGY

oldalrügy

tengely

levél-kezdemény

szártag

csomó

181.2. A levél típusai

LEVÉLALAK

LEVÉLSZÉL

LEVÉLCSÚCS ÉS -VÁLL

LEVÉLELRENDEZÕDÉS

ÖSSZETETT LEVELEK


MS-2641T_10gbio_2010_8kiadas.qxd 2010.05.13. 11:46 1

A LEGFONTOSABB EHETÕ ÉS MÉRGEZÕ GOMBÁK FELISMERÉSE 215

A feltételezések szerint a gombaszerû egyszerûbbeukarióta élõlényekkel együtt a gombák fajszámaelérheti akár a másfél milliót is. Ma ezek közülalig több mint százezret ismerünk. Közülük nagyonsok igen apró, ami a felfedezésüket nagymérték-ben megnehezíti.

A LEGFONTOSABB EHETÕ ÉS MÉRGEZÕGOMBÁK FELISMERÉSE

215.2. A vánkospenész (monília) „boszorkánygyûrûi”, a tömlõsgombák közé tartozó kucsmagomba, sárgagyûrûstinóru, sárga szegfûgomba

GOMBÁK

burgonyarák kórokozója, Allomyces

ORSZÁG

Rajzóspórás gombákTÖRZS

FAJ

Vízben vagy talajban élõ szaprofita vagy parazitagombák. Hifák építik fel. A gombák között egyedülmár csak itt található meg az ostor.

fejespenész

Járomspórás gombákTÖRZS

FAJ

Testük gombafonalak szövedékébõl áll. Többségükszaprofita, de vannak közöttük kórokozók is. Vannakközöttük mikorrhizagombák is. Szaporodásukbanátmeneti egyesüléssel (konjugációval) létrejövõtöbbmagvú járomspórák a jellegzetesek. A törzsneve is erre utal.

élesztõgombák (sör, kenyér), dér-gomba (taphrina), ízletes kucsma-gomba, nyári szarvasgomba, almafalisztharmat, kenyérpenész, anyarozs

TömlõsgombákTÖRZS

FAJ

A legnagyobb és legelterjedtebb gombacsoport.Szaprofiták, paraziták és szimbionták is vannak kö-zöttük. Egysejtû és fonalas szervezõdésû fajok a jel-lemzõek, de kalapos gombákra emlékeztetõ teleptes-tet is találunk. Jellemzõ spóratartójuk a tömlõ, melyáltalában 8 spórát tartalmaz.

fülgomba, korallgomba, rókagomba,taplógomba, laskagomba, ízletes var-gánya, farkastinóru (m), pereszke, csi-perke, tintagomba, gyilkos galóca (m),galambgomba, nagy õzlábgomba, su-sulyka (m), tölcsérgomba (m), pöfeteg,gabonarozsda, kukoricaüszög

Bazídiumos gombákTÖRZS

FAJ

A hétköznapokból ismert gombák ide tartoznak. Jelleg-zetességük a bazídium, melyben 4 spóra alakul ki.

215.1. Rajzóspórás és járomspórás gombafajok, dérgomba az õszibarackon, gabonalisztharmat


216 A GOMBÁK

MINDIG SZEM ELÕTT KELL TARTANIA KÖVETKEZÕKET:

A gombaszedés és -fogyasztás szabályai

– Mindenkinek fel kell ismernie a gyilkosgalócát!

– A saját szedésû gombát mindig meg kellvizsgáltatni gombaszakértõvel!

– Házalótól sose vegyünk gombát!– A piacon csak engedéllyel rendelkezõ árus-

tól, engedélyezett tételbõl vásároljunk va-don termett gombát!

– Ne higgyünk semmiféle gombafogyasz-tással kapcsolatos babonának! („A mérgekfõzéskor lebomlanak, így forrázva mindengomba jó!”; „A nyersen jó ízû gomba mindjó!”; „Csak a megkékülõ gomba mérges”;„A mérges gombától az ezüstkanál megfe-ketedik.”; „A gombát fogyasztás elõtt ku-tyával, macskával kell megkóstoltatni.”;„A csigák vagy egyéb állatok által megrá-gott gombák mindig jók!” stb.)

– Csak friss, egészséges termõtestek alkal-masak fogyasztásra!

– Ne fogyasszunk nyersen gombát!– A kész gombaételt hûtõszekrényben se

tároljuk egy napnál tovább!– Kisgyermekeknek és érzékeny gyomrú-

aknak ne adjunk gombaételt! Az egészsé-gesek se fogyasszanak túl sokat belõle,mert kitintartalmú sejtfala miatt nehezenemészthetõ!

– Mérgezés gyanúja esetén forduljunk orvos-hoz. Ha a tünetek a gombafogyasztástkövetõ 12 órán túl jelentkeznek, azonnalhívjunk mentõt!

HASZNOS

KÁROS

GOMBÁK

roth

asztá

s

mikonhizák

allergia

mikotoxinok

állatiés emberimikózisok

növényi

betegségek

biomassza

biológiai

védekezéserdõsítés

enzim-

aktivitás

hasz

nos

metabo

litok

biol

ógia

iát

alak

ításo

k

fonálférgek

rovarokgomba-termesztés

étkezésiélesztõiparienzimek

sajtérlelés

koji

fermentációnövényi

növekedési

hormonok

antib

iotik

umok

szter

oidok

erje

dés

alko

hol

keny

ér

216.2. A gombák jelentõsége. Keress példákat a kör-nyezetedben!

Téves az a nézet, hogy nagy fehérjetartalmamiatt a gomba kiváló húspótló, de fehérjéinekösszetétele miatt kedvezõbb, mint sok növényitáplálék. Fontos a magas aroma- és rosttartalma,valamint az alacsony energiatartalma. A nagy ki-tintartalom emészthetetlensége miatt gombátkisebb mennyiségben fogyasszunk. Sok gombatartalmaz biológiailag aktív, gyógyhatású anyagot.

Halálosan veszélyes gombák: gyilkos galóca,fehér gyilkos galóca.Életveszélyes gombák: parlagi tölcsérgomba,rozsdás õzlábgomba, vörhenyes õzlábgomba, tégla-vörös susulyka, kerti susulyka, párducgalóca, légy-ölõ galóca, nagy döggomba, redõs papsapkagomba,mérges pókhálósgomba.Mérges gombák: sárga kénvirággomba, viaszfehértölcsérgomba, párducpereszke, világító tölcsér-gomba, farkastinóru, sátántinóru.

A mérges gombák felismerésére általános ér-vényû szabály nincs! A gombák azonban feloszt-hatók sajátságos alakokkal bíró csoportokra, me-lyeken belül könnyebben meghatározhatjuk a fajt.

216.1. Trombitagomba, lemezestapló és pöfeteg


KÉPES LEXIKON 217

KÉPES LEXIKON

Nagy õzlábgomba Párducgalóca Császárgomba Légyölõ galóca

Sárga rókagomba Világító tölcsérgomba Mezei szegfûgomba Kerti susulyka

Erdõszéli csiperke– tönkje alul alig vastagodik,– gallérja van,– spóratartó lemezei fiatalon halványszürkék, késõbb

sötétbarnák.

Gyilkos galóca– tönkjének töve gumósan megvastagodik,– bocskort és gallért visel,– spóratartó lemezei mindig fehérek.


10bio gal.qxd 2019. 06. 26. 9:44 page 1 a termÉszetrÕl ... · mibõl következtethetünk arra,...

Documents