2010.10.14. védákról És a védikus irodalomról - ii. rész

3
 Maharishi a Védákról és a védikus irodalomról – II. rész Második rész: A természet hét nyelve 1982-ben Maharishi egy formulát alkotott meg a védikus irodalom hét aspektusának csoportosítására. Ezt a rendszert „a természet hét nyelvének” nevezte. Ennek révén  bármilyen tudományágat rendszer ezhetünk, ám Maharishi azt mutatta meg, hogy a Védák esetében miként működik. Alapja a klasszikus és a kvantumfizika közötti különbség. Anélkül , hogy a különbségek részleteinek vizsgálatába bocsátkoznánk, mondjuk azt, hogy a klasszikus fizika a régebbi megközelítés, amely a relatív  jelenségeket tanulmányozza. A kvantumfizika az újabb fi zika, amely elsősorban a rendszerekben uralkodó koherenciát, avagy a rendezettség mintázatait tanulmányozza. Az egyszerűség kedvéért Maharishi a klasszikus fizikát megfelelteti a „relatívval”, a kvantumfizikát pedig az „abszolúttal”. A relat ív és az abszolút közé  pedig egy olyan területet hel yez, amelyet „kapocsnak” vagy „résnek” nevez. A kvantumfizikát számos szintről megközelíthetjük. A saját szintjéről tekintett kvantumfizika például lehet egy adott kvantummező matematikája, ahogyan azt az egyik kvantumfizikus elmagyarázza a másiknak. Ez a kvantumszintről tekintett kvantumszint. A klasszikus szintről tekintett kvantumszint lehet például egy kvantummező magyarázata egy egyetemi csoport számára, a matematikai képletek használata nélkül, a klasszikus fizika koncepcióinak keretei között, amelyekhez a diákok viszonyítani tudnak. Bár a fizikus tudatában van annak, hogy a részecskék nem részei a kvantumfizikának (a hullámok elkülönült csomagokban érkeznek, és csupán ezeket értelmezzük részecskékként), mégis használhatja a „részecske” kifejezést annak érdekében, hogy hallgatói könnyebben megértsék.

Upload: vandor-david

Post on 03-Nov-2015

215 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Maharisi

TRANSCRIPT

  • Maharishi a Vdkrl s a vdikus irodalomrl II. rsz

    Msodik rsz: A termszet ht nyelve

    1982-ben Maharishi egy formult alkotott meg a vdikus irodalom ht aspektusnak csoportostsra. Ezt a rendszert a termszet ht nyelvnek nevezte. Ennek rvn brmilyen tudomnygat rendszerezhetnk, m Maharishi azt mutatta meg, hogy a Vdk esetben miknt mkdik. Alapja a klasszikus s a kvantumfizika kztti klnbsg. Anlkl, hogy a klnbsgek rszleteinek vizsglatba bocstkoznnk, mondjuk azt, hogy a klasszikus fizika a rgebbi megkzelts, amely a relatv jelensgeket tanulmnyozza. A kvantumfizika az jabb fizika, amely elssorban a rendszerekben uralkod koherencit, avagy a rendezettsg mintzatait tanulmnyozza. Az egyszersg kedvrt Maharishi a klasszikus fizikt megfelelteti a relatvval, a kvantumfizikt pedig az abszolttal. A relatv s az abszolt kz pedig egy olyan terletet helyez, amelyet kapocsnak vagy rsnek nevez.

    A kvantumfizikt szmos szintrl megkzelthetjk. A sajt szintjrl tekintett kvantumfizika pldul lehet egy adott kvantummez matematikja, ahogyan azt az egyik kvantumfizikus elmagyarzza a msiknak. Ez a kvantumszintrl tekintett kvantumszint. A klasszikus szintrl tekintett kvantumszint lehet pldul egy kvantummez magyarzata egy egyetemi csoport szmra, a matematikai kpletek hasznlata nlkl, a klasszikus fizika koncepciinak keretei kztt, amelyekhez a dikok viszonytani tudnak. Br a fizikus tudatban van annak, hogy a rszecskk nem rszei a kvantumfiziknak (a hullmok elklnlt csomagokban rkeznek, s csupn ezeket rtelmezzk rszecskkknt), mgis hasznlhatja a rszecske kifejezst annak rdekben, hogy hallgati knnyebben megrtsk.

  • Maharishi megltsa a modern s a vdikus tudomny egyezsgrl

    A klasszikus szintet megrhetjk a sajt szintjrl (ilyen amilyen a newtoni fizika) vagy a kvantumszintrl. A klasszikus mechanika tanulmnyozsa a kvantum perspektvbl tekintve egszen ms, mint a klasszikus szemszgbl nzve. Noha ilyen mdon nem formalizltk, a fizika terleteinek szemllete rgta jl ismert minden fizikus szmra. me a modell alkalmazsa a vdikus irodalomra:

  • a klasszikus nzpontbl UpavdaKlasszikus

    a kvantum nzpontbl Vdnga- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

    a klasszikus nzpontbl PurnaRs a rs nzpontjbl Szmriti

    a kvantum nzpontbl Itihsza- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

    a klasszikus nzpontbl UpngaKvantum

    a kvantum nzpontbl Vda- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

    Maharishi az albbi mdon magyarzza ezt az sszetett brt: A Vda olyan, mint a sajt szintjrl tekintett transzcendens. Olyan, mint a tiszta matematika, vagy mint az nmagn bell mozg nval. A transzcendens lerst a relatv, intellektulis szintrl az upngk [a hat darsana, a hat blcseleti iskola] nyjtja.

    Hogy a transzcendens miknt lt formt milyen alakot, ramlst, jelentst, hangot, hasznlatot vesz fel azt a vdngk [a vda segdtudomnyai] rjk le. Azt bontjk ki, hogy a ricsk, a Vda-versek miknt kvetnek bizonyos strukturlis s grammatikai szablyokat. Az upavda [jurvda, Gandharvavda, Szthpatjavda, Dhanurvda] Maharishi szerint a fiziolgival foglalkozik, s oda kell helyezni, ahol a relatv sajt keretei kztt tekint nmagra. A legfinomabb relatv, az odaads terlete, a rs, ahol a relatv elkezd tllpni sajt struktrjn. Maharishi erre a terletre helyezi a purnkat. A mozgsba lendlt Vda, azaz a Vda viselkedsbeli megnyilvnulsnak felfogsa az itihsza [Mahbhrata, Rmjana] terlete. Maharishi a szmritit [ms nven dharma-ssztrkat] a rs nzpontjbl szemllt rs terletre helyezi, mivel a szmriti az emlkezet, s meditci kzben visszaemlkeznk a cselekvsre, cselekvs kzben pedig visszaemlkeznk a meditcira, a helyes cselekvs alapjra.

    Maharishi megksrelte integrlni a vdikus irodalomban tallhat klnfle knyveket. Felvetse szerint, a vdikus irodalom egsznek vgs alapja a vdikus szanhitkban tallhat. A szanhitk a Rigvdban foglaltakat bontjk ki rszletesebb mdon, s a Rigvda maga is teljes egszben benne foglaltatik a sajt kezdszavban, mely gy hangzik: agnim. A vdikus irodalom megrtse Maharishi szerint az egyn tudatossgnak tisztasgn mlik. A tudat egy bizonyos szintjrl tekintve a vdikus irodalom egy rsze rtelemmel brnak mutatkozik, egy msik tudatszintrl az irodalom egy msik rsze lesz rtelemmel rendelkez. Az ember nmaga tkrzdst tallja meg a vdikus irodalomban. Maharishi szerint az egsz vdikus irodalomban fellelhet egy kzs jelents szl, nevezetesen az let teljes kibontakozsa nmaga szmra, amely a tudatossg megtiszttsn keresztl megy vgbe.