DietetikaAz otthoni Hospice-ellátásról

KutatásA dietetikushallgatók pályaorientációs és munkaerő-mobilitási elképzeléseinek felmérése

DietetikaÖregség és anorexia

Szakmai KollégiumDietetikai – táplálkozás-tudományi fogalomtár

Ott jártunkStanmark Conference Open Stakeholder Meeting

10 dolog...,amit a fügéről tudni kell

A M A g y A r D i e t e t i k u s o k L A p j AÚj

2011 / 2

Tegyünkmég többet az egészségért!

A további részleteket keresse honlapunkon:www.bunge.hu, www.floriol.hu

A Magyar DietetikusokOrszágos Szövetségének

ajánlásával.

Tavasszal keresse a megújult Floriol termékcsaládot, amely már 4 taggal az egészséges életmód tudatos képviselôje.

1

Új DIÉTA 2011/2

BeKöSzönTő

Észre sem vesszük, hogy az újévet követően már las-san a húsvéti locsolkodásra készülünk. A napfényes idő jó hatással van a munkakedvünkre is. Szerzőink aktivitásán is éreztük a tavaszi lelkesedést, hiszen számos hasznos té-mával és cikkel ajándékoznak meg minket a második lap-számunkban.

A szív- és érrendszeri betegek gyakori előfordulása mi-att kiemelten fontos, hogy a számukra javasolt nyersanya-gokról, élelmiszerekről minél több hiteles, szakmai infor-mációnk legyen. Ehhez nyújt segítséget több írás is, amely az olívaolajról, a borokról és az egyre több kérdést felvető tengeri halakról szól.

Részletesebben megismerkedhetünk a galaktolipidek egészségvédő hatásaival és a fügefogyasztás előnyeivel.

Hírt adunk többek között a nemrégiben Brüsszelben lezajlott konferenciáról, amelyen a gyermekeket célzó élel-miszer-marketing szabályozásához szükséges standardok-ról esett szó, valamint a Slimexpo kiállítás és vásár kere-tében megrendezett szakmai konferenciánkon elhangzott előadásokról.

Megjelent a Dietetikai – Humán Táplálkozási Szakmai Kollégium által összeállított fogalomtár, amely a dietetikus szakma által nap mint nap használt definíciókat tisztázza. A továbbiakban ezeket ennek megfelelően javasoljuk alkal-mazni a gyakorlatban.

A Horváth Gabriellával készült interjúból megtudhat-juk, milyen újabb lehetőségei vannak a dietetikusoknak a már eddig is jól ismertek mellett. Reméljük, ez további ins-pirációként is szolgál arra vonatkozóan, hogy mindig érde-mes új területeken is kipróbálnunk magunkat.

Bízunk benne, hogy ez alkalommal is sok tudással gaz-dagodva teszik le a lapot, s újult erővel folytatják a munkát. Kellemes kikapcsolódást kívánunk az előbbihez, sok sikert az utóbbihoz!

Dánielné Rózsa Ágnes főszerkesztő és Schmidt Judit főszerkesztő-helyettes

Tartalom

TartalomBeköszöntő .............................................................1

Az olívaolaj szerepe a kardiometabolikus kockázat étrendi csökkentésében gyermek- és felnőttkorban .....................................................2

Dietetikai – táplálkozás-tudományi fogalomtár .....4

A dietetikushallgatók pályaorientációs és munkaerő-mobilitási elképzeléseinek felmérése ....6

Öregség és Anorexia ............................................. 11

Dietetikusok országos diabetológiai továbbképzése ...................................................... 12

10 dolog, amit a fügéről tudni kell ........................ 13

IWF World Anti-doping Conference – Isztambul .. 14

A táplálékallergia adatbank terméklistái 2011-ben is segítik az allergiás betegek biztonságos élelmiszer-ellátását .............................................. 14

Hazai táplálkozási szokások – Kutatás magyarországi gyermekes nők körében ............... 15

Interjú Horváth Gabriellával ................................ 16

Az otthoni Hospice-ellátásról ............................... 19

Stanmark Conference Open Stakeholder Meeting 21

Slimexpo 2011 ....................................................... 23

Iso-Tea, több mint egy sportital ........................... 24

Kérdések és válaszok a halak nehézfém-szennyezettségével kapcsolatban ......................... 25

Egészségvédő galaktolipidek ................................ 27

Az alternatív táplálkozási formák helye és szerepe az iskolai közétkeztetésben, II. rész ..................... 28

Szerzőink .............................................................. 31

Kedves Támogatóink!A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik az elmúlt évek során adójuk

1 %-ának felajánlásával segítették tevékenységét.Ezúton kérjük, hogy az idén is tiszteljen meg

bennünket támogatásával!Adószámunk: 19676188-2-42

Köszönettel: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

2

Új DIÉTA 2011/2Dietetika

Az OlívAOlAj Szerepe A KArDIOmeTABOlIKuS KOcKázAT ÉTrenDI cSöKKenTÉSÉBen gyermeK- ÉS felnőTTKOrBAn

Bevezetés

Az olívaolaj szó hallatán a legtöbb embernek a mediter-rán tájak és a hozzájuk kapcsolódó, jellegzetes olajat tartal-mazó ételek jutnak eszébe. Például a különböző saláták, az e területen élő emberek kreativitásának és hagyományainak köszönhetően rendkívül változatosan elkészítve. Számos más étel is készülhet az olívabogyóból sajtolt olaj felhaszná-lásával. Az olívaolaj a mediterrán konyha egyik legfontosabb alapanyaga, ez adja a mediterrán étkezés „lelkét”.

Az olajbogyót több mint négyezer éve elixírként tisztelik a Földközi-tenger térségében. Plinius két folyadékot ajánlott az embereknek: a bort belső, míg az olívaolajat külső haszná-latra. Manapság már tudjuk, hogy egészségünket nem e két élelmiszer fogyasztása határozza meg, de azt bizonyították, hogy védőhatásúak, így fogyasztásukkal számos kardiovasz-kuláris betegség kockázata hatékonyan csökkenthető.

Az olívaolaj szerepe a megelőzésben és a gyógyászatban

Már a Bibliában is található utalás az olívaolaj gyógyítás céljára való felhasználására.Akkoriban többek között test- és betegápolásra alkalmazták. A görög, a római és az arab me-dicinában is megtalálható – kenőcsök, balzsamok és olajok alapjaként – az olívaolaj, amelyet sebek és égések kezelésé-re is használtak. Már az 1930-as évektől folytak kutatások a mediterrán „csodaszerrel” kapcsolatban, s ezeknek a sora napjainkban sem ért véget.

Az olívaolaj számos jótékony hatása közül különösen fon-tos, hogy napi négy-öt evőkanálnyi (1) olaj javítja az infark-tusos betegek vérképét, s napi kétharmad evőkanálnyi csök-kentheti a férfiak vérnyomását. Máj- és epebetegek diétájában megfelelő zsiradék lehet, mindemellett savcsökkentő hatást is tulajdonítanak neki. Az olívaolaj ellenállóbbá teszi a sejthár-tyát, ezáltal a sejtek védettebbé válnak a szabad gyökök káros hatásaival szemben. Feltételezik, hogy az olívaolajban levő an-tioxidánsok – ha az emberi sejtek elegendő mennyiségben ab-szorbeálják őket – ellenállóvá tesznek a kórokozókkal szemben.

Az olaszoknak az étkezéshez legalább annyira szüksé-gük van olívaolajra, mint nekünk kenyérre. Mindig ott van az asztalon, illetve a konyhában. Az egy főre eső havi, átlagos olívaolaj-fogyasztásuk több mint 1,3 liter. Ettől a magyar át-lag jócskán elmarad, hiszen az éves olívaolaj-fogyasztásunk 0,06 liter/fő (1). A KSH (Fogyasztói kosár) felméréseiben nem is külön pont az olívaolaj-fogyasztás, hanem az éves mérések alapján összegezve nézik a napraforgóolajjal együtt (étolaj, olívaolaj címszó alatt) (2).

Hazánkban egyelőre kevesen ismerték fel, hogy bár az olí-vaolaj drágább a napraforgóolajnál, ám bőven megéri az árát. Ezt az elmúlt öt év kutatásai is tükrözik. Az idült betegségek száma és halálozása az eddigi törekvések ellenére is nagy-mértékű. Ennek az oka többtényezős. Az okok között fő helyet foglal el a táplálkozás (rossz táplálkozási minta, szokások). Az idült betegségek kezelésében alkalmazott étrend szerves ré-sze az olívaolaj, amelynek nemcsak a kezelésben, hanem a megelőzésben is rendkívül fontos szerepet tulajdonítanak.

Egészségre vonatkozó állítás (health claim)

Bár nem kutatási eredmény, azonban a táplálkozástudo-mánnyal foglalkozók szempontjából nagy előrelépés, hogy 2004-től a minőségi olívaolajok címkéjére felkerült a health claim jelölés (3). Ez fontos tájékozódási pont a címkeolvasó, tudatos fogyasztó számára is, mert könnyebbé teszi az eliga-zodást a minőségi és az egyéb termékek között.

Új kutatási eredmények

Az olívaolajjal kapcsolatos kutatásoknak több évtizedes múltjuk van, s mostanában is számos tanulmány foglalkozik e termékkel. Beaucham és munkatársai 2005-ben egy különle-ges vegyületet mutattak ki az olívaolajból. Ez az oleokantal, amely dialdehid-szerkezetű, s az ibuprofentartalmú fájda-lomcsillapítókhoz hasonló módon hat (4). Gátolja a COX-1 és COX-2 enzimrendszereket, amelyek a gyulladások kiala-kulásában játszanak szerepet. A kutatások rávilágítanak az oleokantal daganatmegelőző hatására is. Bár ez még jórészt feltételezésen alapul, az újabb eredmények új szempontokat adnak a mediterrán étrendnek a daganatok megelőzésében betöltött szerepének megértéséhez.

2008-ban Spanyolországban rendezték meg azt a nem-zetközi konferenciát, amely az olívaolaj és az egészség kap-csolatát vizsgálta az új kutatások tükrében (5). Ott mondták ki, hogy a táplálkozással összefüggésbe hozható, nem fertőző betegségekben pozitív hatása van az olívaolaj-fogyasztásnak. Egyebek között a cukorbetegség, a metabolikus szindróma, az elhízás és az oxidatív stressz megelőzésében és kezelésében. A feltárt összefüggések újabb kutatásokat tettek szükségessé.

Three-City Study néven futott az a felmérés, amelyet Berr és munkatársai 2010-ben Franciaország (Bordeaux, Montpel-lier, Dijon) területén végeztek. 6947 idős korú, nem demens személy vett részt a vizsgálatban, amelynek eredményeként kimondták, hogy az olívaolaj-fogyasztás csökkenti a kognitív funkciók romlását (6). Arra a megállapításra is jutottak, hogy az olívaolajat funkcionális élelmiszernek kellene nyílvánítani. Ezt azzal indokolták, hogy 70–80%-os MUFA- és 8–10%-os PUFA-tartalma jogossá teszi e kategórába sorolását.

Cicerale és munkatársai 2010-ben megállapították, hogy a fenolos vegyületeket nagyobb koncentrációban tartalmazó olí-vaolajok fogyasztása előnyösebb (7). Ezt azzal magyarázták, hogy e vegyületeknek pozitív hatásuk van bizonyos élettani paraméterekre (1. ábra): a csontok egészségére, a gyulladásos markerekre, a sejtfunkciós markerekre, az oxidatív folyama-tok markereire, a mikrobiális aktivitásra, a vérlemezkék funk-cióira és a véralvadásra, a vérplazma lipoproteidszintjére.

Carmago és munkatársai Spanyolországban 2010-ben húsz metabolikus szindrómában szenvedő betegen végeztek vizs-gálatokat. Ezeknek eredményeként megállapították, hogy ki-lencvennyolc olyan génvariánsunk van, amelyre hatást gya-korolnak az olívaolajjal elfogyasztott fenolos vegyületek (8).

A MEDIS study keretében görög kutatók vizsgálták a zsír-fogyasztás és a szív-ér rendszeribetegségek (CVD) kapcso-latát (9). A tanulmányban 1486 időskorú, görögországi lakos

3

Új DIÉTA 2011/2Dietetika

vett részt. A kutatás eredményeként megállapították, hogy a részvevőknek csak kis százaléka (a férfiak 20,4%-a, míg a nők 11,5%-a) mondható a CVD kockázati tényezőitől (pél-dául cukorbetegségtől, magas koleszterinszinttől, elhízástól és magas vérnyomástól) mentesnek. Bizonyos hányadukra (a férfiak 18,5%-ára, míg a nők 33,3%-ára) viszont a CVD több kockázati tényezője is jellemző. A mediterrán térség embe-reire napjainkban is jellemző az olívaolaj nagy mennyiségű fogyasztása, de emellett számottevő a húsokból származó zsírfogyasztás is. Következtetésképpena mediterrán diéta napjainkra nyugatiassá vált, s ennek eredményeként nőtt a szív-ér rendszeri betegségek és halálozások száma.

Emellett már csak elgondolkodtató tény, hogy egy 2006-os francia kutatás során a mediterrán diétát költséghatékony-nak találták heveny szívinfarktuson átesett betegeken (10).

1. ábra A fenolos vegyületek biológiai aktivitása

„Gyermekhelyzet”

Régebbi tanulmányok és a MEDIS study is említést tesz arról, hogy a nyugati hatás nagymértékben befolyásolja a fi-atalok táplálkozását, ezért náluk fokozottan lehet számítani a későbbiekben – sőt, már egyre fiatalabb korban is – a szív-ér rendszeri betegségek kockázati tényezőinek megjelenésére.

Napjainkban szomorú tényként kezelendő, hogy a medi-terrán térségben élő gyermekek között is sok az elhízott és a túlsúlyos. Manapság ők is áldozatul esnek a gyorséttermek és a reklámok világának. Az ő esetükben a mediterrán di-étához való visszatérés lenne-e a megoldás. A mediterrán országok gyermekeinek táplálkozási szokásait tanulmányozó egyik program a CYKIDS study (11). A tanulmány készítőinek fő megállapítása, hogy azoknál a gyermekeknél, akik rend-szeresen fogyasztottak olívaolajat, halat, zöldségeket és ola-jos magvakat, kisebb volt az elhízottak száma, így a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is.

Érdekességként

Ünsel és munkatársai 2008-ban írták le, hogy egy huszon-nyolc éves férfin olívabogyó elfogyasztása után pár perccel allergiás tünetek jelentek meg (12). E kórkép vizsgálata során megállapították, hogy újfajta pollen–élelmiszer allergiáról van szó, amelyet „olive syndrome” (olívaolaj-szindróma) né-ven kategorizáltak. Előfordulása igen ritka, de érdemes szem előtt tartani kialakulásának lehetőségét.

Az olívaolajjal kapcsolatos kutatások 2010-ben sem zárul-tak le. Az újdonságok folyamatos nyomon követése mellett ha-zánkban fontos lenne több figyelmet fordítani a jó minőségű olívaolaj árának megfizethetőbbé tételére is. Ezzel csökkent-hető lenne a magyar lakosság körében az idült betegségek ki-alakulása, valamint a belőlük fakadó halálozás aránya is.

Töttösi Adrienn dietetikus, projektvezető és dr. Lelovics Zsuzsanna PhD

Irodalom1. Kovács, I.: 10 dolog, amit az olívaolajról tudni kell. Új Dié-

ta, 2, 29, 2005.2. Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja: Az egy

főre jutó éves élelmiszer-fogyasztás mennyisége. URL: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,109886&_dad=portal&_schema=PORTAL&szo=ol%EDvaolaj&x=21&y=12 (2009. szeptember 12.)

3. U.S. Food and Drug Administration hivatalos honlapja: FDA allows qualified health claim to decrease risk of coronary heart disease. URL: http://www.fda.gov/New-sEvents/Newsroom/PressAnnouncements/2004/ucm108368.htm (2004. november 1.)

4. Beauchamp, G. K., Keast, R. S. J. et al.: Phytochemistry: Ibuprofen-like activity in extra-virgin olive oil. Nature, 9, 45–46, 2005.

5. López-Miranda, J., Pérez-Jiménez, F. et al.: Olive oil and health: Summary of the II international conference on olive oil and health consensus report, Jaén and Córdoba (Spain) 2008. Nutr. Metab. Cardiovasc. Dis., 20, 284–294, 2010.

6. Berr, C., Portet, F. et al.: Olive oil and cognition: Results from the Three-City Study. Dement Geriatr. Cogn. Disord., 28, 357–364, 2009.

7. Cicerale, S., Lucas, L. et al.: Biological activities of pheno-lic compounds present in virgin olive oil. Int. J. Mol. Sci., 11, 458–479, 2010.

8. Camargo, A., Ruano, J. et al: Gene expression changes in mononuclear cells in patients with metabolic syndrome after acute intake of phenol-rich virgin olive oil. BMC Ge-nomics, 11, 253, 2010.

9. Polychronopoulos, E., Pounis, G. et al.: Dietary meat fats and burden of cardiovascular disease risk factors, in the elderly: a report from the MEDIS study. Lipids Health Dis. 9, 1–6, 2010.

10. Dalziel, K., Segal L. et al.: A mediterranean diet is cost-effective in patients with previous myocardial infarction. J. Nutr., 136, 1879–1885, 2006

11. Lazarou, C., Panagiotakos, D. B. et al.: Level of adherence to the Mediterranean Diet among children from Cyprus: the CYKIDS study. Public Health Nutr., 12, 991–1000, 2008

12. Ünsel, M., Ardeniz, Ö. et al.: Food allergy due to olive. J. Investig. Allergol. Clin. Immunol., 19, 497–499, 2009.

4

Új DIÉTA 2011/2Szakmai Kollégium

DIeTeTIKAI – TáplálKOzáS-TuDOmányI fOgAlOmTár

A Dietetikai–Humán Táplálkozási Szakmai Kollégium által összeállított fogalomtárral, célunk, hogy egységes nyelveze-tet használjunk szakmán belül, s lehetőleg a társszakmák is hasonlóképpen ismerjék nyelvezetünket.

Betegségspecifikus dietoterápia

A szájon keresztül problémamentesen táplálkozó bete-geknek a dietetikai alapelveknek megfelelően – korra, nemre, fizikai aktivitásra és tápláltsági állapotra tekintettel – hatá-rozzuk meg a betegségspecifikus dietoterápiát. Amennyiben a beteg szájon keresztül nem képes a szükséges napi energia- és tápanyagmennyiségeket elfogyasztani, vagy táplálkozásra képtelen, úgy ➙ klinikai (mesterséges) táplálást alkalmazunk a szükségletek fedezésére.

Diéta

A görög eredetű szó tágabb értelemben szabályozott életmódot, szűkebb értelemben szabályozott táplálkozást, (gyógy)élelmezést jelent.

Dietetika

Alkalmazott táplálkozástudomány, a betegség és a beteg által előidézett anyagcsere-folyamatokat vizsgálja, és a diete-tika alapelveit, főbb összefüggéseit tárja fel és foglalja össze.

Dietetikus

Olyan felsőfokú végzettségű élelmezési és táplálkozási szakember, akinek feladata a betegélelmezésen és közétkez-tetésen túl táplálkozási tanácsadás a gyógyítás különböző te-rületein, valamint a táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek megelőzése, vagyis a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás megismertetése a lakossággal.

Élelmiszer

Minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy fel-dolgozatlan anyag vagy termék, amelyet emberi fogyasztás-ra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el. Az élelmiszer fogalmába beletartozik az ital, a rágógumi, valamint az előállítás, feldolgozás vagy kezelés során szán-dékosan hozzáadott bármely anyag, többek között a víz is.

Élelmiszercímke

Az élelmiszer-jelölés fontos eszköze, amely a fogyasztók egészségét, biztonságát, tájékoztatását szolgálja, és lehetővé teszi a termék ellenőrzését. Teljes körű információt nyújt a fogyasztónak arról, hogy mit vásárol, informál az élelmiszer előállítójáról, segítséget nyújt az élelmiszer megfelelő kivá-lasztásához és használatához.

Étel

Különféle élelmiszer-nyersanyagokból konyhatechnoló-giai eljárásokkal, alap- (sütés, főzés, párolás) és kiegészítő műveletek (fűszerezés, sűrítés, lazítás, formázás stb.) útján előállított, közvetlen fogyasztásra alkalmas termék.

Étrend-kiegészítő

A hagyományos étrend kiegészítését szolgáló minden olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz táp-anyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat egyenként vagy kombináltan, vala-mint tápanyagok, amelyek vitaminok vagy ásványi anyagok lehetnek, és adagolt vagy adagolható formában kerülnek for-galomba. A termékek megjelenési formája eltér a hagyomá-nyos élelmiszerekétől, lehet por, kapszula, tabletta stb.

Funkcionális élelmiszer

Olyan élelmiszer, amelynek megjelenése hasonló egy „hagyományos” élelmiszerhez, amelyet a hagyományos ét-rendben fogyasztanak. Bizonyítható, hogy – az alapvető táplálkozási funkcióin túl – élettani előnyei vannak, és/vagy csökkenti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. A funkcionális készítményeknek az egészségre gyakorolt jótékony hatása tudományosan igazolt, és a hagyományos felhasználás esetén nem lehet káros mellékhatásuk. Továbbá nem tartalmazhatnak a fogyasztók egészségét veszélyeztető anyagokat, és fogyasztásuk élettani szempontból egyik fo-gyasztói csoportra nézve sem lehet hátrányos.

Enterális táplálás

A kifejezés folyékony táplálék bejuttatását jelenti szájon vagy szondán át részlegesen vagy teljesen működő gastro-intestinalis traktusba. Enterális táplálás alkalmazható önálló táplálási eljárásként vagy az orális táplálás kiegészítésére. Kényelmes és gazdaságos táplálási mód abban az esetben, ha az orális táplálkozás nem kielégítő vagy nem lehetséges.

Folyadékbevitel

A legjobb szomjoltó az ivóvíz. Biztonságos az a víz, amely egy életen át fogyasztva sem jelent veszélyt az egészségre. A jó minőségű víz színtelen, szagtalan és nem tartalmaz egész-ségre ártalmas anyagokat. A napi folyadékbevitel függ az időjárástól, a munkavégzéstől, a kortól, a nemtől, az egészsé-gi és tápláltsági állapottól stb. Az ivóvíz napi átlagosan aján-lott mennyisége 2–3 liter között van.

Irányadó napi beviteli érték (INBÉ)

Az irányadó napi beviteli értékek jelzik egy felnőtt ember kiegyensúlyozott étrendjéhez szükséges energia, cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium teljes napi mennyiségét.

Kiegészítő tápszeres táplálás

Abban az esetben, ha a hagyományos ételek fogyasztásá-val a szükséges tápanyagbevitel felvétel nem fedezhető, spe-ciális – gyógyászati célra szánt – tápszereket célszerű a dié-tába beépíteni. A folyékony, illetve a porformátumú speciális tápszerek kiegészítő, illetve kizárólagos táplálásra is alkalma-sak. Kis mennyiségben nagy energia-, tápanyag-, vitamin-, ásványianyag és nyomelem-tartalommal rendelkeznek. Ál-

5

Új DIÉTA 2011/2Szakmai Kollégium

landó összetételűek, speciális zsírsav- és antioxidáns-tartal-múak, vitamin-, ásványianyag- és nyomelem-kiegészítőként is alkalmazhatók. Egyes eszközös vizsgálatokat megelőzően és szűkületek esetén is a salakanyagmentes készítmények jól beiktathatók az étrendbe.

Klinikai táplálás (mesterséges táplálás)

Jellegét tekintve passzív táplálás, összetett folyamat, mely során az egészségügyi személyzet a beteg tápanyagigényét fedezi. Még manapság is gyakran nevezik – hibásan – mes-terséges táplálásnak vagy táplálásterápiának. E táplálási for-mánál a beteg megkapja az összes, az élettani táplálkozásnál is alkalmazott természetes tápanyagot, csak ezek más formá-ban (kémiai úton lebontva) és kevésbé élettani utakon (táp-láló ➙ szondán át gasztroenterálisan vagy parenterálisan) kerülnek a szervezetbe. A klinikai táplálás költségei bizonyí-tottan megtérülnek, mert indokolt és szakszerű alkalmazásá-val számos szövődmény szintén bizonyítottan (Evidence Ba-sed Medicine, EBM) megelőzhető, és a betegek átlagos kórházi tartózkodási ideje lerövidíthető. Napjainkban klinikai táplá-lást nemcsak a kórházakban alkalmaznak, hanem az otthoni ellátás során is.

Különleges táplálkozási célú élelmiszer

Kielégíti az olyan fogyasztók speciális táplálkozási igé-nyeit, akik emésztési vagy anyagcserezavarban szenvednek, akiknek sajátos élettani állapotuk miatt bizonyos anyagok el-lenőrzött mértékben történő fogyasztása előnyös, valamint az egészséges csecsemők és kisgyermekek speciális táplál-kozási igényeit is.

Malnutríció

Az alultápláltság olyan kóros állapot, melyben az energia és/vagy legalább egy tápanyag abszolút vagy relatív hiánya vagy többlete (vagy azok egyensúlyának hiánya) mérhető; kóros hatással van a szövet/test formájára/megjelenésére, funkciójára és a klinikai eredményekre.

Parenterális táplálás

Súlyos betegségek esetén alkalmazzuk, ha a beteg nem képes a számára szükséges, megfelelő mennyiségű tápanya-got elfogyasztani, s az emésztőrendszere nincs olyan állapot-ban, hogy a szondán odajuttatott tápszert hasznosítsa Úgy az érrendszerbe juttatott táplálékkal, intravénás tápoldatokkal biztosítjuk a páciens tápanyagszükségletét. Amennyiben a → per os táplálékfogyasztás nem elegendő az alapanyagcsere fenntartására és az aktuális betegség tápanyag- és energia-igényének ellátására, akkor szükséges a táplálás intravénás (centrális vagy perifériás vénán keresztüli) kiegészítése. Pa-renterális táplálásra van abban az esetben is szükség, ha a pá-ciens tápanyagigénye meghaladja az enterálisan biztosítható mennyiséget. A parenterális táplálás összeállítása az egyéni igények figyelembevételével történik oldatban lévő nutrien-sekkel.

Speciális gyógyászati célra szánt tápszer

Különleges eljárással, beteg emberek diétás ellátására készül és orvosi felügyelet mellett használandó élelmiszer. Olyan betegek kizárólagos vagy részleges táplálására szol-gál, akiknél a természetes eredetű tápanyagok vagy azok

metabolitjainak felvétele, emésztése, felszívódása, feldolgo-zása vagy kiválasztása korlátozott, csökkent vagy zavart, valamint más, orvosilag meghatározott tápanyagszükséglet áll fenn, és az nem biztosítható a hagyományos étrend meg-változtatásával, más különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerrel vagy e kettő kombinációjával.

Szondatáplálás

A klinikai táplálás egyik módja, ha a táplálékot gyomor-bél szondán keresztül juttatjuk az emésztőcsatornába. Szon-datáplálásra akkor van szükség, ha a normális nyelés akadá-lyozott, a tápcsatorna inoperábilis daganat miatt beszűkült, vagy a gyomor-, illetve bélbeteg ember szervezetét kímélni akarjuk. A beteg érdekében szondatáplálás válhat szükséges-sé, ha a szájon keresztüli táplálás nem kivitelezhető, például nagyfokú étvágytalanság esetében, vagy súlyos, elesett álla-potban.

Táplálásterápia

Táplálásterápiára szorulnak azok a betegek, akik a termé-szetes módon megfelelő táplálkozásra nem képesek. Formái: az ➙ enterális és a ➙ parenterális táplálás (perifériás, centrális).

Táplálék

Mindazoknak az anyagoknak, élelmiszereknek, ételek-nek az összessége, amit az ember éhségének csillapítására elfogyaszt.

Táplálkozás (per os táplálékbevitel)

Az egyén aktív és tudatos tevékenysége. Élettani folya-mat, mely során a szájba kerülő (per os) élelmiszerek és víz (ételek, italok) hasznosulnak a testben, illetve a hasznosulás melléktermékei távoznak onnan. Szakaszai: evés, rágás, nye-lés, emésztés, felszívódás, hasznosulás (anyagcsere), kivá-lasztás, ürítés.

Táplálkozási napló

A táplálkozási napló ún. elsődleges, vagy primer adatfor-rás a táplálékbevitel detektálásában. A napló vezettetése tör-ténhet egy héten keresztül folyamatosan hétfő reggeltől va-sárnap estig (7-day diet records; 7-day food diary), illetve egy héten adott három nap (kedd, csütörtök és vasárnap; 3-day diet records; 3-day food diary) minden étkezésének lejegyzé-sével. Úgynevezett validált (validation) és megbízható (relia-bility) eredményt csak az így kitöltött táplálkozási napló ad.

Tápláltsági állapot meghatározása

A tápláltsági állapot felméréséhez nem elegendő egy szempont vizsgálata, vagy egy-két kérdés megválaszolása. Több forrásból kell a teljes és reális helyzetet megállapítani, mivel a tápláltsági állapot összetett, annak számos paraméte-re van, ezért több módszer együttes alkalmazása szükséges és indokolt. A tápláltsági állapot meghatározására választott módszer legyen validált, és megfeleljen annak a kor- és be-tegségcsoportnak, akiknél alkalmazni akarjuk, mert a bizo-nyítékokon alapuló orvoslásban csak ezzel tudjuk bemutatni a táplálásterápia hitelét és hasznát.

Kubányi Jolán elnök, Dietetikai-Humán Táplálkozási Szakmai Kollégium

6

Új DIÉTA 2011/2Kutatás

A DIeTeTIKuShAllgATóK pályAOrIenTácIóS ÉS munKAerő-mOBIlITáSI elKÉpzelÉSeIneK felmÉrÉSe

Bevezetés

Az Új DIÉTA előző számában közölt cikkünkben beszámol-tunk a Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Dietetikai és Táplálkozástudományi Tan-székén végzett PhD-kutatómunka eredményéről, amelynek so-rán vizsgáltuk, hogy a magyar dietetikusképzés mennyiben felel meg a bolognai célkitűzéseknek és az EFAD elvárásainak (1).

Ez alkalommal kutatásunk további eredményét közöljük, amelyben vizsgáltuk, hogy a hazai és külföldi hallgatók meny-nyire tájékozottak a bolognai rendszer nyújtotta lehetőségek-ről, egyben felmértük munkaerő-mobilitási és pályaorientá-ciós elképzeléseiket is.

A bolognai deklaráció fontos célkitűzése az oktatási és képzési rendszerek összehasonlíthatóságának és átjárható-ságának megteremtése a tagállamok között, a képesítések szakmai tartalmának egységes értelmezése és kölcsönös elismerése, valamint az oktatási rendszerek európai szintű konvergenciája, amely lehetővé teszi a munkavállalók Euró-pai Unión belüli mobilitásának növelését. Az összehasonlít-ható végzettségek rendszerének kialakítása érdekében került sor az Egységes Európai Kreditátviteli Rendszer (European Credit Transfer System, ECTS), valamint az Europass dokumentum bevezetésére, amely elősegíti a diplomák elismerését külföl-dön, továbbá a szakemberek (így a dietetikusok) megjelené-sét a nemzetközi munkaerőpiacon, amelynek célja az európai egységes, közös munkaerőpiac kialakítása (2, 3).

Elméleti háttér

Az Europass-dokumentumok az egyén szaktudását, vég-zettségét, nyelvtudását és szakmai tapasztalatait egységes formátumban teszik összehasonlíthatóvá, megismerhetővé Európa országaiban. A dokumentum valójában egy portfólió elkészítését jelenti, amely amellett, hogy segíti a végzettség elismerését, megkönnyíti a külföldi elhelyezkedés vagy újabb oktatási intézménybe való felvétel folyamatát azáltal, hogy a pályázó egységes, részletes és átlátható dokumentumot nyújt be (4). A portfólió részei: Europass-önéletrajz (szokványos ön-életrajz, kiegészítve néhány információval, amilyen például a nyelvtudás önértékelése, vagy szervezési készségek és kom-petenciák), Nyelvi útlevél (a szokásos bizonyítványokkal alá-támasztott nyelvtudás helyett a nyelvi tapasztalatokra és a nyelvtudás egyéni megítélésére helyezi a hangsúlyt), Oklevél-melléklet (a megszerzett képesítés részletes leírása, beleértve az érdemjegyeket, a felsőoktatási rendszert és a lehetséges továbbtanulási lehetőségeket; ezt a mellékletet az eredeti diplomát adó felsőoktatási intézmény állítja ki a kiállító or-szág hivatalos nemzeti nyelvén és angol nyelven), Bizonyít-ványkiegészítő (az OKJ-s képzésekre vonatkozik, és segíti a szaktudás elismertetését), Mobilitási igazolvány (az európai országok valamelyikében szerzett szakmai gyakorlatokat, ta-nulmányokat vagy önkéntes munka során megszerzett kész-ségeket, tudást mutatja be) (5).

Dietetikushallgatók körében készített nemzetközi pá-lyaorientációs vizsgálatról 2010 decemberében jelent meg

először publikáció, amely e vizsgálat részeredményeit tartal-mazza (6). Ezt megelőzően az EFAD a tagállamok körében több alkalommal végzett felmérést a dietetikusi munkáról. A legutolsó, 1999-es adatok szerint a tagállamok dieteti-kusainak több mint fele kórházban dolgozik adminisztrációs (élelmezésvezető), klinikai és általános dietetikusként. A vizsgálat szerint az egészségnevelésben dolgozó dietetikusok (nutricionisták) aránya eltérő a különböző országokban. Ugyanebben a felmérésben olvashatjuk, hogy bizonyos or-szágokban dietetikusokat alkalmaznak az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a kereskedelemben is. Kis létszámban, de fontos munkát végeznek dietetikusok élelmezési menedzserként katonai éttermekben, a vendéglátóiparban, a közétkeztetés-ben, tanácsadóként, valamint a minőség-ellenőrzésben. Kevesen, de értékes dietetikusi feladatot látnak el a kutatásban, az ok-tatásban, valamint az írott és elektronikus médiában. Néhány országban foglalkoztatnak dietetikusokat a szépségiparban és szépségközpontokban is, de egyéb területeken is dolgoznak szaktanácsadóként (7).

Gaálné Labáth Katalin 1995-ös felmérése szerint a magyar dietetikusok 60%-a terápiás dietetikusként, 30%-a élelme-zésvezetői munkakörben és 10%-a egyéb területen dolgozik, s ez a három terület megegyezik az EFAD által összeállított Európai Oktatási és Hivatásgyakorlási Irányelvekben rögzí-tettekkel (8, 9).

A kutatás célja

A hallgatók körében végzett kutatásunk célja volt többek között felmérni, hogy a reform leginkább érintett szereplői, a hallgatók mennyire tájékozottak a bolognai rendszer alap-vető célkitűzéséről, a diplomák nemzetközi elismeréséről, valamint hogy a jövő dietetikusai kívánnak-e élni a diploma megszerzése után a külföldi munkavállalás lehetőségével. A vizsgálat során szerettünk volna képet kapni arról is, hogy mely szakterületek vonzók napjainkban a dietetikushallgatók számára, milyen munkavállalási elképzeléseik vannak,s ezek megfelelnek-e az EFAD által is deklarált klasszikus dieteti-kusi munkaköröknek: élelmezésvezető (adminisztratív), terápi-ás, illetve egészségnevelő (public health or community dietitian) dietetikus (9).

Ennek érdekében keresztmetszeti felmérést végeztünk hét európai felsőoktatási intézmény dietetikushallgatói kör-ében. A vizsgálat nem terjedt ki a teljes hallgatói népességre. A mintavételi eljárást nem tudtuk reprezentatív módon le-folytatni, ezért a kapott eredmények csak tájékoztató jelle-gűek. Ennek ellenére az információk igen hasznosak, hiszen ilyen jellegű adatfelmérés hallgatók körében még nem történt sem hazai, sem nemzetközi vonatkozásban.

Módszer

A kutatásba azoknak az európai felsőoktatási intézmé-nyeknek a dietetikushallgatóit vontuk be, amelyek részt vet-tek a képzések összehasonlító vizsgálatában, tehát a felmé-rést magyar (SE-ETK, Budapest, PTE-ETK, Pécs), holland

7

Új DIÉTA 2011/2Kutatás

(HAN, Nijmegen, HVA Amsterdam), török (Erciyes Univ. Kayseri), belga (Plantijn Hogeschool Antwerpen) és lengyel (SGGW Varsó) hallgatók körében végeztük (1).

A vizsgálatban aktív hallgatói jogviszonyú dietetika sza-kos hallgatók vettek részt. A felmérés online kérdőív segítsé-gével folyt, amelyet magyar, angol és lengyel nyelven a http://www.se-etk.hu weboldalon tettünk közzé. Minden hallgató az iskolájához rendelt jelszóval léphetett a rendszerbe, s érhette el a kérdőívet. Ez a módszer − amelyet a Semmelweis Egye-tem Egészségtudományi Karán erre a célra fejlesztettünk ki − bizonyult az adatfeldolgozás szempontjából legmegfele-lőbbnek. A saját fejlesztésű kérdőív szociodemográfiai adato-kat (nem, életkor stb.) nem tartalmazott. A kérdőívben egy- és többválasztásos kérdések vegyesen szerepeltek, de lehetőség nyílt egyéni véleménynyilvánításra is. A kérdőívek kitöltése önállóan és anonim módon történt. A hallgatók a kérdőívet a 2009/2010. tanév II. félévétől hat hónapon keresztül érték el. A felmérésről, szerepéről és fontosságáról a hallgatók − tan-székvezetőjük segítségével – internetes levelezési címükön keresztül értesültek. A kapcsolattartásra lehetőséget nyújtott a NEPTUN-rendszer által felkínált üzenetküldési program is.

A kérdőív eredményeinek elemzése statisztikai próbák-kal folyt. A válaszok mindegyike nominális skálán helyezhe-tő el, így a szükséges matematikai statisztikai eljárásokként megbízhatósági tartomány készítésére, c2-próba meghatá-rozására került sor. A szignifikancia szintjét előzetesen 5%-ban határoztuk meg (a = 0,05). Az adatfeldolgozást SPSS for Windows 15.00. verzió felhasználásával, valamint Microsoft Excel számítógépes program segítségével végeztük.

Eredmények

A vizsgálatba bevont intézmények dietetikushallgatói létszáma összesen kétezer-négyszáztizenkét fő, a kérdőívet négyszázhatvannyolc hallgató (19%) töltötte ki, de a külön-böző kérdésekre eltérő létszámban válaszoltak. A hallgatók száma országonként eltérő, aminek oka az intézetek eltérő oktatási időbeosztása. A vizsgálat időszakában a hallgatók egy része szakmai gyakorlatát töltötte (Belgium, Törökor-szág), ahol számítógép nem állt rendelkezésükre, így az elekt-ronikus kérdőívet nem érték el (1. táblázat). A választ adó hall-gatók többsége 2012-ben és 2013-ban szerzi meg diplomáját (2. táblázat).

Összes hallgató

(fő)

Dietetikushallgatók száma (fő)

2010 2011 2012 2013Nem jelölte

meg

468 fő 51 88 125 123 81

2. táblázat A diplomaszerzés várható ideje

A diploma külföldi elfogadásáról négyszázhatvanöt fő nyilatkozott. A választ adó hallgatók (százhatvannyolc hazai és kétszázkilencenhét külföldi) közül háromszázhuszonketten (69%) tisztában vannak azzal, hogy a diplomát külföldön el-fogadják, de az elismertetés módjában eltérő információkkal rendelkeznek. Csupán négyen tudják úgy, hogy diplomájuk nemzetközi szinten nem elfogadott, szerintük azt külföldön újra meg kell szerezni. Százharminckilenc hallgatónak (30%) semmilyen információja nincs erről a témáról (3. táblázat).

Hallgatói válaszok (n = 465) %

Elismerik

megfelelő dokumentumok alapján

14769,25

a fogadó ország szabályai szerinti feltételekkel

175

Nem ismerik el újra meg kell szereznie 4 0,86

Nem tudja, hogy elismerik

139 29,89

3. táblázat A hallgatók tájékozottsága a diploma külföldi elismeréséről

A négyszázhatvanöt hallgató 43%-a szeretne, 25%-a nem szeretne hazáján kívüli országban dietetikusként dolgozni, míg 32% nem tudja, vállalna-e külföldön munkát (4. táblázat).

Szeretne-e külföldön dietetikusként dolgozni?

fő %

Igen 202 43,44

Nem 116 24,94

Nem tudja 147 31,62

Összesen 465 100

4. táblázat A hallgatók külföldi munkavállalási elképzelései

IntézményHallgatói létszám

(fő)

Beküldött válaszok

(db)

Hallgatói részvételi

(%)

A felmérésben részt vett hallgatók intézmény

szerinti megoszlása (%)

SE-ETK Budapest 373 102 27,34 21,93

PTE-ETK Pécs 140 67 47,86 14,41

HAN Nijmegen, Hollandia 613 65 10,60 13,97

HVA Amsterdam, Hollandia 620 15 2,42 3,23

Erciyes Univ. Kayseri, Törökország 240 14 5,83 3,01

Plantijn Hogeschool Antwerpen, Belgium 207 13 6,28 2,8

SGGW Varsó, Lengyelország 219 189 86,30 40,65

Összesen 2412 468 19,40 100,00

1. táblázat A felmérésben részt vevők száma

8

Új DIÉTA 2011/2Kutatás

Nem

28%

20%52%

Nem

34%

28%

38%

A hazai dietetikus hallgatók mobilizációs szándéka (n = 169)

A külföldi dietetikus hallgatók mobilizációs szándéka (n = 296)

IgenNem tudja Nem tudja Igen

1. ábra A magyar és külföldi dietetikushallgatók mobilitási szándéka

A hallgatók több szakterületet is bejelölhettek a pálya-orientációs elképzelést érintő kérdésekben. A klasszikus di-etetikusi munkakörök közül a tanácsadást/egészségnevelést és a klinikai/terápiás munkakört részesítik előnyben. Az ad-minisztratív (élelmezésvezető) dietetikusi munkakör kevés-bé kedvelt mind a hazai, mind a külföldi hallgatók körében (5. táblázat). A magyar hallgatók körében nagyobb az egyéb dietetikusi munka iránti érdeklődés, mind a külföldi hallgatók táborában (2. ábra).

Megbeszélés

A hallgatók kétharmada (69%) megfelelően tájékozott a diploma nemzetközi elfogadásáról, viszont az elfogadtatás módjáról eltérők az ismereteik. Száznegyvenheten megfelelő-en tájékozottak, miszerint elegendő a dokumentumok bemu-tatása, míg százhetvenöten úgy tudják, hogy a fogadó ország szabályaitól függ, milyen feltételekhez van kötve a diploma elismerése (például vizsga és/vagy gyakorlat letétele). Való-színűleg azok a hallgatók nem tudtak megfelelő választ adni, akik nem is tervezik a munkavállalást idegen országban. A hazai és külföldi hallgatók közül a magyar hallgatók tájéko-zottabbak ebben a kérdésben, mint a külföldiek, s ez érthető is, hiszen őket jobban foglalkoztatja a külföldi munkavállalás kérdése (1. és 3. ábra). Az országok és a hallgatók tájékozottsá-ga a diploma külföldi elismeréséről szignifikánsan összefügg egymással (χ2 = 89,3; df = 18; p = 0,000). E téren legtájéko-zottabbak a magyar és a lengyel intézmények hallgatói.

A hallgatókat már tanulmányaik alatt is foglalkoztatja a külföldi munkavállalási lehetőség, hiszen a választ adók két-harmada (háromszáztizennyolc fő) határozott igennel (43%) vagy nemmel (25%) válaszolt. Az egyharmaduk még nem

Az 1. ábráról látható, hogy a magyar hallgatók több mint fele dolgozna hazáján kívül, a külföldiek esetében ez az arány 38%.

SzakterületSzavazat (n = 1411)

Klasszikus dietetikusi munkakör(42%)

Tanácsadás/egészségnevelés

279

Klinikai/terápiás dietetikus

263

Adminisztratív 54

Egyéb(57%)

Sporttáplálkozás 159

Élelmiszeripar 98

Gyógy-idegenforgalom 92

Kutatás 90

Média 74

Oktatás 73

Reklám 48

Kereskedelmi vendéglátás

46

Gyógyszerforgalmazás 45

Szakirányítás 45

Élelmiszer-kereskedelem

36

Nem szeretne dietetikus lenni (1%)

9

5. táblázat A hallgatók által választott szakterületek

Magyar hallgatók elhelyezkedési preferenciái (n = 567)

Külföldi hallgatók elhelyezkedési preferenciái (n = 844)

15%6%

44% 21%2%

20%13%9%

50%

Klinikai/Terápiás diet. Adminisztratív Tanácsadás/Egészségnevelés Sport Egyéb

2. ábra A hazai és külföldi hallgatók elhelyezkedési preferenciái

9

Új DIÉTA 2011/2Kutatás

tudja, hogy hazájában vagy külföldön vállal-e munkát, va-lószínűleg később kerülnek döntési helyzetbe, s potenciális szereplők lehetnek a nemzetközi munkaerőpiacon. A külföl-di munkavállalást különböző motivációk szerint választják a hallgatók, elsősorban tapasztalatszerzés, illetve idegen nyelv gyakorlása céljából (elsősorban a külföldi hallgatók), majd ezt követi a remélt nagyobb anyagi elismerés (magyar hallgatók esetében) (6. táblázat, 4. ábra). A hazai dietetikushallgatók munkaerő-mobilizációs hajlandósága nagyobb, amelynek oka a szakma hazai kisebb anyagi és erkölcsi elismerésével magyarázható. Ebben az összefüggésben vizsgálva felmerül a kérdés, hogy: ezt munkaerő-mobilizációnak, vagy munka-erő-elvándorlásnak tekinthetjük-e?

SzempontSzavazat(n = 1205)

%

Szakmai tapasztalatszerzés 282 23,41

Nyelvgyakorlás 268 22,24

Anyagi meggondolás 241 20,00

Szakmai kihívás 179 14,85

Magasabb erkölcsi elismerés reménye

100 8,30

Továbbtanulás 92 7,63

Magánéleti kötődés 43 3,57

6. táblázat Külföldi munkavállalás motivációs szempontjai

A szakterület-választást illetően − eredményünket össze-hasonlítva az EFAD és Gaálné felmérésével − azt tapasztal-

tuk, hogy a dietetikushallgatók körében csökken a klasszikus dietetikusi munkakörök kedveltsége (42%), s növekszik az egyéb szakterületek iránti vonzódás (57%). Az adminisztra-tív (élelmezésvezetői/élelmezésmenedzseri) munkakör csu-pán a kilencedik helyen áll a hallgatói ranglistán. Elenyésző azoknak a száma (kilenc fő), akik nem szeretnének dietetikusi munkakörben dolgozni, de a jövőben is az egészségügyi pá-lyát választják (orvosként, mikrobiológusként), s dietetikusi tanulmányaikat ezen a területen alkalmazni tudják.

A szakterület választásában a jövő dietetikusai az egyéb szakmai lehetőségek széles skáláját tervezik kiaknázni, olyan új területek közül választhatnak, amelyekben néhány évvel ezelőtt még nem dolgoztak dietetikusok, például: alapellátás, reklám, média, idegenforgalom, vendéglátás, idősek otthona, számítástechnika és szakmapolitikai döntések előkészítése (10, 11, 12, 13, 14). A szakterületek bővülése a betegségmeg-előzési munka újabb lehetőségeit nyújtja a fiatal szakembe-rek számára, így több csatornán, szélesebb körben tudják eljuttatni a tudományos alapú táplálkozási és életmódbeli felvilágosító üzenetet a lakosságnak.

Összefoglalás, következtetés

Közleményünkben hazai és külföldi dietetikushallgatók körében végzett kutatásunk eredményét mutattuk be. Vizs-gáltuk, hogy a bolognai rendszer leginkább érintett szereplői, a hallgatók mennyire tájékozottak arról, hogy diplomájukat külföldön is elfogadják-e, valamint felmértük, milyen mun-kaerő-mobilitási és pályaorientációs elképzeléseik vannak. Hallgatók körében ilyen jellegű felmérés a kutatásunkat meg-előző időszakban még nem történt.

A hallgatók kétharmada jól tájékozott arról, hogy olyan

Külföldi munkavállalás oka a hazai hallgatók körében

(n = 464)

Külföldi munkavállalás oka a külföldi hallgatók körében

(n = 741)

20% 4%9%7%

23%

26%16%15%21%

12%28%

10%6% 3%

Nyelvgyakorlás

Szakmai tapasztalat szerzés

Szakmai kihívás

Anyagi megfontolás

Nagyobb erkölcsi elsimerés

Továbbtanulás

Magánéleti kötődés

4. ábra A munkavállalás oka a hazai és külföldi hallgatók körében

Hazai dietetikus hallgatók tájékozottsága a diploma nemzetközi elismeréséről

(n = 168)

Külföldi dietetikus hallgatók tájékozottsága a diploma nemzetközi elismeréséről

(n = 297)

34% 38% 30%

31%1%49%

1%16%

Elismerik, megfelelődokumentumok birtokában

Elismerik a fogadó ország szabályai szerinti feltételekkel

Nem fogadják el, újra meg kell szerezni

Nem tudja

3. ábra A hazai és külföldi hallgatók tájékozottsága a diploma nemzetközi elismeréséről

10

Új DIÉTA 2011/2Kutatás

diplomát kapnak a végzés után, amellyel külföldön is tudnak munkát vállalni, de az elismertetés módjában eltérő informá-cióik vannak. A hallgatóknak lehetővé kell tenni, hogy már a felsőfokú tanulmányaik megkezdése előtt megismerjék az európai felsőoktatási rendszert, a bolognai képzésben rejlő lehetőségeket (ez a közoktatás szerepe), a dietetikusképzés ideje alatt pedig bővítsék ez irányú ismereteiket. Ebben és hasonló kérdésekben is kiemelkedő szerepet vállalhat a fel-sőoktatási intézményekben rendelkezésre álló tanulmányi és életpálya-tanácsadási szolgáltatás (karrieriroda) (15, 16).

Örvendetes, hogy a jelenlegi képzés lehetővé teszi a szak-emberek mobilizációját, de ennek célja a szakmai tapasz-talatszerzés, a szakmai kihívás kellene legyen, nem pedig a magasabb erkölcsi és anyagi elismerés reménye.

A jelenségre a dietetikusi szakmának, a szakmai szer-vezeteknek, az oktatásnak és az egészségügynek egyaránt figyelnie kell, különösen arra, hogy fiatal kollegáink itthon, a magyar lakosság érdekében fejtsék ki szakmai tevékeny-ségüket. Közös összefogással olyan helyzetet kell teremteni, amellyel megtarthatjuk szakembereinket, hogy a mobilizáció valódi szerepét tudja betölteni, a külföldi kitekintés után ér-demes legyen hazajönni, s a kinti tapasztalatokat itthon ka-matoztatni, nem a munkaerő elvándorlását támogatni.

A hallgatókat elsősorban az egészségnevelés és tanács-adás, a klinikai dietetikusi munkakör és a sporttáplálkozás érdekli, de a klasszikus dietetikusi munkakörök mellett fo-lyamatosan nyílik lehetőség az új szakterületek kiaknázására (média, kutatás, élelmiszeripar, kereskedelem, idegenforga-lom, szakmapolitika, számítástechnika stb.), ahol a dieteti-kusokat hivatásuknak megfelelően lehet alkalmazni. Az ok-tatásnak ezekre a szakterületekre, specializációkra is fel kell készítenie a hallgatókat. Ezt célozzák a folyamatos tanterv- és tantárgyfejlesztések, valamint az új gyakorlóterületek ki-alakítása.

Rövidítések

❖❖ ECTS: Európai Kreditátviteli Rendszer, European Credit Transfer and Accumulation System

❖❖ EFAD: Európai Dietetikus Szövetségek Szervezete, European Federation of the Association of Dietitians

❖❖ SE-ETK: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar❖❖ PTE-ETK: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar❖❖ HAN: Hogeschool van Arnhem en Nijmegen (HAN), Oplei-

ding Voeding en Diëtetiek (Department Food & Dietetics), Hollandia

❖❖ HVA: Hogeschool van Amsterdam (HVA), Opleiding Vo-eding & Diëtetiek/Amsterdam School of Nutrition & Dietetics, Hollandia

❖❖ Erciyes Univ.: Erciyes University Atatürk Health School Department of Nutrition and Dietetics, Kayseri, Törökország

❖❖ Plantijn Hogeschool: Plantijn Hogeschool Antwerpen, Belgium

❖❖ SGGW: Department of Dietetics, Faculty of Human Nutrition and Consumer Sciences, Warsaw University of Life Sciences, Lengyelország

Németh Istvánné, Hajdu György Gábor, Horváth Zoltánné dr., Csajbók Róbertné,

dr. Mák Erzsébet, dr. Barna Mária

Irodalom:1. Németh, I., Horváth, Z et al.: Dietetikusképzési progra-

mok elemzése. Új DIÉTA, 1, 22–25, 2011.2. Az Európai Parlament és Tanács ajánlása az egész éle-

ten át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeré-nek létrehozásáról. Európai Parlament/Európa Tanács, 2008. URL: http://ec.europa.eu/education/llp/doc/call11/pri-or_hu.pdf (2010. augusztus 22.)

3. Az Európai képesítési keretrendszer. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2009. URL: http://www.okm.gov.hu/europai-unio-oktatas/europai-kepesitesi/europai-kepesitesi (2010. feb-ruár 11.)

4. Az Europass-tájékoztató. Europass Magyarország. URL: http://www.europass.hu/EPdokumentumok (2010. február 11.)

5. Csizmadia, K.: A Semmelweis Egyetem Egészségtudo-mányi Kar és az Arnhemi és Nijmegeni Egyetem (HAN) dietetikusképzéseinek bemutatása és összehasonlítása az Európai Dietetikusok Szövetsége (EFAD) ajánlása alapján, az európai képzések egységesítése jegyében. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, szakdolgozat, 2010.

6. Németh. I., Veresné, B. M. et al.: Career orientation plans of dietetics students from different member states of the European Union. New Medicine, 4, 138–141, 2010.

7. International Confederation of Dietetic Associations Edu-cation and Work of Dietitians (ICDA) URL: http://www.internationaldietetics.org/Downloads/Education-and-Work-of-Diettiians-2004.aspx (2011. április 5.)

8. Gaálné, L. K.: Dietetikusképzés a gyakorlat tükrében. Egészségtudomány, 39, 305–310, 1995.

9. The European Academic and Practitioner Standards for Dietetics (also known as the European Dietetic Ben-chmark Statement or EDBS) for the education and tra-ining of dietitians throughout Europe were adopted by EFAD in 2005. EFAD. URL: http://www.efad.org/everyo-ne/1117/5/0/32 (2010. október 4.)

10. Krasznai, A., Lichthammer, A. et al.: Dietetikusok szere-pe az alapellátásban, avagy mi dolgunk lehet a háziorvo-sokkal? Miért volna fontos az együttműködés? Új DIÉTA, 6, 24–27, 2010.

11. Veresné, B. M., Németh, I. et al.: Malnutrition and nutrient intake values in the Hungarian elderly. New Medicine, 4, 133–137, 2010.

12. Mák, E., Pintér, B. et al.: A formal domain model for dieta-ry and physical activity counseling. Lecture Notes in Com-puter Science, 6276/2010, 607–616, 2010.

13. Mák, E., Veresné, B. M. et al.: Improving the quality of life the population through the Internet by surveying demand for use of diet planning software. New Medicine, 3, 98–101, 2010.

14. Pálfi, E., Horváth, Z. et al.: Dietary management of food allergy – different channels of education of patients in Hungary. New Medicine, 3, 94–98, 2010.

15. 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 46§(3) k. net. jogtár URL: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0500139.tv (2010. augusztus 22.)

16. Németh, I.: Dietetikusképzési programok elemzése. Dok-tori értekezés, Semmelweis Egyetem, 2011.

11

Új DIÉTA 2011/2Dietetika

ÖREGsÉG És AnoRExiA

Az öregségre jellemző seregnyi élettani és kórélettani változás közé tartozik az étvágy romlása és a hiányos táp-lálkozás is, amely súlyos esetben öregkori anorexiára vezet. Ennek a gyökerei a felnőttkorra nyúlnak vissza, ugyanis egy bő két és fél évtizedig tartó amerikai felmérés szerint a napi energiafelvétel akár 25%-kal is megkisebbedhet ennyi idő alatt, s hosszabb időtávon még nagyobb csökkenésre lehet számítani (1). Míg a megvizsgált tizenkilenc éves férfiak átla-gosan 3048 kilokalória, addig a hetvennégy évesek átlagosan 1734 kilokalória energiát fogyasztottak naponta, ugyanakkor a tizenkilenc éves nők napi átlagos 1687 kilokalóriás ener-giafelvételével szemben a hetvennégy évesek átlagos 1270 kilokalóriája állt.

Magától értődik, hogy ha a napi energiafelvétel kisebb az energiafelhasználásnál, annak testtömegcsökkenés lesz a következménye. Ha ez elér bizonyos értéket (a testtömeg-index 22 kg/m2-nél kisebb lesz), abból egyebek között alul-tápláltság, fekélybetegség, romló immunműködés, fertőzés, csonttörés, vérszegénység, vizenyőképződés és végső soron halálozás származhat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az öregkori étvágytalanság és alultápláltság veszélyeit alábe-csülik. Arról nem szólva, hogy az okait nem mindig könnyű kideríteni, hiszen különböző testi, lelki, társadalmi, kulturális, pénzügyi stb. tényezők akadnak közöttük.

Depresszió, elbutulás, gyógyszer…

Az öregedő emberek lesoványodását számos heveny és idült betegség idézheti elő (2). A gyakoribb okok közé tarto-zik a nyelési, emésztési és felszívódási zavar, az idült vírusos vagy baktériumos fertőzés (gümőkór, AIDS, vírusos májgyul-ladás stb.), a súlyos vese-, máj- és szívbetegség, a rosszindu-latú daganat és nem utolsósorban a foghiány miatti rágási képtelenség. Az utóbbi elsősorban a rossz anyagi helyzetben levő öregekre jellemző, akiknek nincs pénzük arra, hogy az elvesztett fogaikat pótolják. De nem megy ritkaságszámba az öregkorban gyakori depresszió és elbutulás (például Alzhei-mer-kór) miatti lesoványodás sem, ugyanis a súlyos betegek nemegyszer képtelenek arra, hogy egymagukban egyenek, márpedig sokan közülük egyedül, a társadalomtól többé-ke-vésbé elkülönülve élnek. Köztudomású, s ezt a felmérések is igazolják, hogy a társasággal (jobbára a családtagokkal) ét-kezők többet és táplálóbbat esznek, mint azok, akik maguk-ban étkeznek (3).

Számos példa akad arra is, hogy gyógyszerek marasz-talhatók el az anorexiáért. Minthogy jó néhány készítmény beavatkozik az étvágyba és a tápanyagok felszívódásába, en-nek a testtömegre gyakorolt hatása azért szembeszökőbb az öregek körében, mert általában egynél többféle gyógyszert kénytelenek szedni, s közöttük előfordulhatnak olyan ható-anyag-tartalmúak, amelyek előnytelenek a táplálkozás szem-pontjából. Tekintetbe kell venni az anorexia szempontjából a zsírsejtekből származó leptin hormont, amely csökkenti az étvágyat, s fokozza az energiafelhasználást, valamint azt is, hogy kapcsolatot találtak a citokinek közé tartozó interleu-kin-1 és -6, tumornekrózis-faktor-alfa és gamma-interferon vér-

ben mérhető magas szintje és az étvágycsökkenés között (4). Az aminosavak közül a fenil-alanin étvágycsökkentő hatású, ugyanis hatására kolecisztokinin szabadul fel a vékonybél-ben, amely a központi idegrendszeren keresztül jóllakottság-érzést kelt.

Akadnak azután olyan öregek is, akik azért esznek ke-veset, következésképp azért soványodnak le, mert vérük koleszterinszintjét kívánják csökkenteni, amellyel szív- és ér-rendszeri betegség ellen kívánnak védekezni. Igen ám, csak-hogy a vér túl alacsony koleszterinszintje halállal fenyegethe-ti az ilyen embereket (5).

Étrend és gyógyszer

Az öregkori anorexia kielégítő étkezéssel és gyógysze-rekkel is kezelhető. Az előbbi a család, a gondozók vagy a di-etetikusok, míg az utóbbi az orvosok feladata. Mindenekelőtt kellő tápanyag- (energia-) tartalmú ételeket kell az öreg em-bernek egyénre szabottan ennie, amelyek ráadásul ízletesek kell legyenek, ugyanis az ízérzés és a szaglás öregkori rom-lása is közrejátszik az étvágy csökkenésében. Arra kell töre-kedni, hogy ne csak a főétkezések során jusson kellő meny-nyiségű tápanyag a testbe, hanem a kisétkezések alkalmával is. Tudatosítani kell a páciensben, hogy minden alkalommal ennie kell, amikor eljön az ideje, függetlenül attól, hogy éhes-e. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az évszaknak megfele-lő, változatos, kedvelt, ízletes, gusztusosan tálalt és tetszetős ételeket szívesebben eszik meg az öregek, míg az egyhangú, ötlettelen, nem elég gusztusos, nem jó ízű és nemszeretem ételek nem csábítanak rendszeres evésre.

Az anorexia kezelésére különböző támadáspontú gyógy-szerek vannak forgalomban, de minthogy mindegyiknek mellékhatásai vannak, az orvosok csak megokolt esetekben ajánlják őket az öregeknek.

Az öregkori anorexia kezelése azért is elengedhetetlen, mert súlyos formája az anorexia nervózára emlékeztet, amely a legtöbb halálesettel jár a pszichiátriai betegségek közül. A felmérések szerint tíz év alatt a páciensek 10%-a, míg húsz éven belül a 20%-a hal meg miatta.

dr. Pécsi Tibor

Irodalom:

1. Hallfrisch, J., Muller, D. et al.: Continuing diet trend in man: the Baltimore longitudinal study of aging (1961–1987). J. Gerontol., 45, M186–M191, 1990.

2. Plata-Salamán, C. R.: Anorexia during acute and chronic disease. Nutrition, 12, 69–78, 1996.

3. de Castro, J. M., de Castro, E. S.: Spontaneous meal pat-terns of humans: influence of the presence of other peop-le. Am. J. Clin. Nutr., 50, 237–247, 1989.

4. Yeh, S. S., Schuster, M. W.: Geriatric cachexia: the role of cytokines. Am. J. Clin. Nutr., 70, 183–197, 1999.

5. Kaiser, F. E., Morley, J. E.: Cholesterol can be lowered in older persons. Should we care? Am. J. Geriatr. Soc., 38, 84–85, 1990.

12

Új DIÉTA 2011/2Ott jártunk

DIeTeTIKuSOK OrSzágOS DIABeTOlógIAI TOváBBKÉpzÉSe

Évek óta igény mutatkozik arra, hogy a dietetikusoknak speciális, diabetológiai továbbképzésük legyen. A 77 Elektro-nika Kft. cég vezetői − akik eddig is elismerték a dietetikusok edukációs munkáját, hiszen hatodik éve érhető el szervizük-ben heti két alkalommal diétás tanácsadás – mellénk álltak. Ennek eredményeként − hogy a képzésben is érvényesüljön a team munka − a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), a Magyar Diabetes Társaság (MDT) és a Magyar Di-etetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) szakmai segítségével a 77 Elektronika Kft. szervezésében és anyagi támogatásával országos pontszerző továbbképzésre kerül sor. A rendezvény célja a szakmai továbbképzés mellett a betegedukáció egysé-gessé tétele. A képzést az indokolja, hogy az elmúlt időszakban a diabétesz per os és inzulinos kezelésében változás követke-zett be, s a dietoterápiának követnie kell a korszerű kezelés lehetőségeit. Ugyanakkor a dietetikusok edukációs munkájára is szükség van a betegek együttműködésének javítása végett az önellenőrzés és önmenedzselés területén. Ezeknek nélkü-lözhetetlen elemei a vércukornapló rendszeres és az étrendi napló időszakos vezetése, valamint az élelmiszerek mérésének alkalmankénti visszaellenőrzése. Egyre inkább igény van arra is, hogy a páciensek személyre szabott mintaétrendet kapja-nak az „életmód-terápia” étrendi részének megvalósításához.

Februárban két továbbképzés már megvalósult, Budapes-ten ötvenhat, míg Győrben negyvennégy fő részvételével. A rendezvények háziasszonya Hidvégi Annamária volt, aki mun-katársaival a szervezési feladatokat végzi. A rendezvényt a MESZK akkreditáltatta. Kubányi Jolán, a MESZK általános alelnöke a rendezvények programjának egyik üléselnökeként jelent meg. Társelnök Budapesten prof. dr. Halmos Tamás, az MDT tiszteletbeli elnöke, Győrben dr. Hidvégi Tibor, az MDT főtitkára volt.

A részletes program

❖❖ A diabetes mellitus diagnózisa és klasszifikációja❖❖ A diabetes mellitus diagnózisa és klasszifikációja. Epide-

miológiai adatok, a korai felismerés jelentősége – Prof. dr. Halmos Tamás

❖❖ Az 1-es típusú diabetes kezelése – dr. Blatniczky László (Bp.), dr. Niederland Tamás (Győr)

❖❖ A 2-es típusú diabetes kezelése – Prof. dr. Kempler Péter❖❖ Dietoterápia inzulinpumpa-kezelés mellett –

Prof. dr. Figler Mária (Győr), Kicsák Mariann (Bp.)❖❖ A diabetes mellitus dietoterápiája felnőttkorban –

Szebenszki Erzsébet❖❖ Diabetes és terhesség – Gordos Lívia❖❖ A dietetikai edukáció elmélete és gyakorlata – Gyurcsáné

Kondrát Ilona❖❖ A diabetes mellitus idült szövődményei, az önellenőrzés

jelentősége – dr. Hidvégi Tibor❖❖ A vércukor-önellenőrzés elsajátítása a gyakorlatban –

a 77 Elektronika Kft. szaktanácsadói❖❖ Az étrendtervezés elméleti és gyakorlati sajátosságai dia-

betes mellitusban – dr. Biró Lajos

A programot az ESZTB a maximális 10 pontra értékelte. A rendezvényen a diabetológiai általános ismeretek ismétlé-se mellett naprakész információkat hallhattunk a gyógysze-res és az inzulinterápiákról, valamint étrendi sajátosságaik-ról. Megismerkedhettünk a Dietetikai-Humán Táplálkozási Szakmai Kollégium által elkészített „Diabetes mellitus dietote-rápiája felnőttkorban” protokollal, amely megteremti az edu-káció egységes elméleti hátterét. Gyakorlati tanácsok hang-zottak el az edukációs lehetőségekről és az egyedi mintaétlap készítéséről a NutriComp DietCAD 2.0 automatikus étrendter-vező szoftver segítségével, amely a NutriComp Bt. legújabb fejlesztésű programja. Munkánkat segíti a vércukornaplók eredményeinek értékelése is, amelyeknek megfejtéséhez dr. Hidvégi Tibortól kaptunk ötleteket. A 77 Elektronika Kft. ta-nácsadói a cég készülékeivel ismertettek meg bennünket. Ez azért fontos, mivel nemegyszer előfordul, hogy a páciensek hozzánk fordulnak segítségért a készülékek használatával kapcsolatban. Szakmai presztízsünket is növeli, ha a tanács-adás mellett abban is segítséget tudunk adni, hogy milyen gyakran és milyen technikával ellenőrizze magát a páciens.

A két rendezvény után a továbbképzés az alábbi helyszí-neken és időpontokban folytatódik:

❖− 2011.04.30. Szeged❖− 2011.05.07. Nyíregyháza❖− 2011.05.28. Miskolc❖− 2011.06.11. Pécs❖− 2011.09.03. Békéscsaba

A továbbképzés meghívásos alapon szerveződik, a 77 Elektronika Kft. területi képviselői elsősorban a kiemelt di-abétesz-szakellátó helyeken dolgozó dietetikusokat keresik meg a részvétellel kapcsolatban. Az egyéb területen dolgozó dietetikusok a cég képviselőivel tudnak egyeztetni a rendez-vényen való részvételről.

Gyurcsáné Kondrát Ilona, a MDOSZ főtitkára

13

Új DIÉTA 2011/210 dolog

…AmIT A fügÉről TuDnI Kell

1. A füge (Ficus carica) ősi kultúrnövény. Az Ószövetségben az „ígéret földjének” egyik legfőbb kincseként szerepel. Éva a Paradicsomban a hagyomány szerint a fügefa le-velét viselte, akárcsak Ádám, az első férfi. A füge így, akárcsak az alma, az édenkert gyümölcse. Eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria és Izrael területei. Hazánkban kb. a XIV. századtól honos, leginkább Buda vidéke, Szentendre, Ti-hany, Badacsony, Pécs és Esztergom területén fordul elő.

2. Szubtrópusi, lombhullató, általában alacsony fa, míg a mérsékelt égövön jobbára 3-4 méter magas cserje (de elérheti a 10 méteres magasságot is), amelynek zömök törzse szétterülő, koronája laza, könnyen átlátható. A fü-gének több száz alfaja létezik. Egyetlen fügében akár 1500 apró virág is található, amelyek közül sokból apró magok válnak. A fügét egy apró rovar, a fügedarázs porozza be. Nélküle a növény megtermékenyülésre nem volna képes.

3. Termése zöldes-lilás, nyersen is fogyasztható. Hazai ter-mesztése esetén érdemes jó, trágyázott talajon nevelni. A hazai bokrok nagy százaléka adriai típusú; ezek megter-mékenyítés nélkül, mag nélküli gyümölcsöket érlelnek. A termés július végén szüretelhető. Napfényes, hosszú ősz esetén második termés is beérhet. A gyümölcs csak telje-sen éretten élvezhető, amikor is mézédes, puha és finom. Nehezen szállítható, hűtőben is csak néhány napig tárol-ható. Egy termő fügebokor akár 15–20 kg gyümölcsöt is hozhat egyszerre.

4. A nyers füge 100 grammjának energiatartalma 74 kcal, amely 0,8 gramm fehérjét, 0,3 gramm gyümölcssavat, 16,3 gramm szénhidrátot és 2,9 gramm élelmi rostot biz-tosít. Hamutartalma 0,7 gramm, víztartalma 79,1 gramm. Jellemző ásványi anyagai a kalcium, vas, magnézium, foszfor, kálium, nátrium, cink, mangán és szelén, vitamin-jai pedig a B1-, B2-, B6-, C-, A-, E- és K vitamin, niacin, pan-toténsav, kolin, folsav, béta-karotin. A szárított füge 100 grammjának energiatartalma 249 kcal, 3,3 gramm fehér-jét, 0,9 gramm gyümölcssavat, 63,9 gramm szénhidrátot tartalmaz. Élelmirost-tartalma 9,8 gramm, a hamutartal-ma 1,9 gramm, a víztartalma 63,9 gramm. Megemlítendő az oxálsavtartalma is, amely 10 mg. Jellemző vitaminjai és provitaminja: B1-, B2-, B6- és C-, A- és K-vitamin, niacin, kolin, folsav és Béta-karotin.

5. Az érett gyümölcsből befőttet és lekvárt is készítenek. A szokásosnál kevesebb cukor kell az előállításukhoz, mert a füge cukortartalma igen nagy. Gyümölcséből édes csemegebort és pálinkát is erjesztenek. Eredeti termővi-dékén 40–50°C-on aszalják, sásra fűzve, koszorú alakban kerül forgalomba, esetleg hordóba préselik. Az olaszok a szárított fügét pörkölik, őrlik, majd kávét főznek belőle. Nemcsak pótkávénak, hanem frissen, borban párolva vadételekhez vagy akár főzeléknek is kiváló.

6. A fügében fehérjebontó enzim ( ficin) található, amelyet húspuhításra használnak. A termésben és a fiatal levelek-ben található bioaktív anyagok emésztést elősegítő, lágyí-tó, nyugtató, gyulladásgátló és köptető hatásúak.

7. A füge igen nagy rosttartalmú gyümölcs. Apró magvai a gyomor féregszerű (perisztaltikus) mozgásának köszön-hetően könnyen a bélbe jutnak. A táplálék jobb felszívó-dását a füge B-vitamintartalma elősegíti. A B-vitaminok az emésztést is javítják, míg a cinktartalom pozitívan be-folyásolja az ivarmirigyek működését. A fügét, valamint a belőle előállított készítményeket renyhe bélműködésre és emésztési zavarokra használhatjuk. Gyomorégés esetén inkább a füge levét fogyasszuk. A gyomor és a vékonybél működését a füge fehérjéi és szénhidrátjai is serkentik. A füge rügyeit glicerinbe áztatják, s az így nyert kivonatot gyomorhurut kezelésére használják.

8. A gyümölcs enyhíti a szájüregben levő afták okozta kel-lemetlen érzést, s csillapítja a köhögést. Főzete a köhögés és a tüdőbaj régi, házi készítésű szere. Légúti panaszok esetén hatásos köptetőszernek bizonyul.

9. A fügének nem ismeretes mérgező hatása, azonban has-hajtó hatására vannak adatok. Tejnedvét külsőleg kisebb fájdalom enyhítésére használják, ezen kívül baktériumel-lenes hatású is.

10. Ha rendelkezésünkre áll friss füge, kellemes a fogyasztá-sa. A szárított gyümölcsöt édesítőnek is használhatjuk. Tejjel vagy gyümölcslével pépesítve kitűnő éhségcsillapí-tó, energiában dús csemege.

Venczel Anita dietetikushallgató

14

Új DIÉTA 2011/2Ott jártunk

IWf WOrlD AnTI-DOpIng cOnference – ISzTAmBul

A londoni olimpia közeledtével 2011. március 17-én és 18-án Isztambulban a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) megrendezte a sportág első doppingellenes konferenciáját, amelyen a világ nyolcvanhét országa százötven delegálttal vett részt. A rendezvény célja, hogy a sportág szereplőit – sportági vezetőket, edzőket, keretorvosokat, dietetikusokat és nem utolsósorban magukat a versenyzőket – megismer-tesse a doppingellenes küzdelem fontosságával, a WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) működésével, illetve ellenőrzési metodikájával.

A részvevők a témában nemzetközi szinten elismert szak-emberektől hallhattak érdekes és értékes előadásokat. A rendezvényt dr. Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke nyitotta meg, majd számos kiváló prezentáció hang-zott el, köztük Magyarországról két előadó, dr. Tiszeker Ág-nes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője, valamint dr. Un-gár Mónika, az IWF jogi tanácsadója részéről. Az előadások

az alábbi témaköröket ölelték fel: dopping elleni küzdelem hazai és nemzetközi szinten, nemzetközi iránymutatások a doppingmentes kezelési módokról, táplálkozási ajánlások, az étrend-kiegészítők veszélyei, géndopping stb. Az előadások szüneteiben lehetőség nyílt a felmerülő kérdések megvitatá-sára, a tapasztalatok megosztására. A rendezvény zárásaként átadták az év női és férfi sportolója díjat.

A konferencia sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a részvevők jelezték igényüket a konferencia rendsze-res megrendezésére, így a sportolókat naprakész tudású szakemberek segíthetik a maximális teljesítmény eléréséhez a „fair-play” jegyében.

Ezúton köszönöm a rendezvényen való részvételi lehe-tőséget a Magyar Súlyemelő Szövetségnek és a Nemzetközi Súlyemelő Szövetségnek.

Turcsák Katalin dietetikus

felhívás

A TáplálÉKAllergIA ADATBAnK TermÉKlISTáI 2011-Ben IS SegíTIK Az AllergIáS BeTegeK BIzTOnSágOS ÉlelmISzer-elláTáSáT

Ebben az évben is sikerült kiadni a táplálékallergiában szenvedő betegek biztonságos élelmiszer-választását segítő allergén- és intoleranciafaktor-mentes élelmiszerek listáját.

A táplálékallergia kezelésének alapja az, hogy a panaszt okozó táplálékot kizárjuk az étrendből. Ebben a megfogalma-zásban egyszerűnek látszik a megoldás: a tehéntej-allergiás beteg ne igyon tejet, a tojásallergiában szenvedő pedig ne egyen tojást. A valóságban az ilyen diéta betartása nagyon nehéz, mert ezek az élelmi anyagok más élelmiszerekben is előfordulnak összetevőként, „rejtett allergénekként”. A leg-több élelmiszer több komponenst tartalmaz, és sokszor ab-ban sem lehetünk biztosak, hogy ha az alapanyag nem is tar-talmazza az allergént, nem szennyeződött-e vele a gyártási folyamat során.

Az eliminációs diétához nyújt segítséget a Táplálékallergia Adatbank azáltal, hogy összegyűjti, nyilvántartja, évenként felülvizsgálja, kibővíti és kiadja azoknak az élelmiszereknek a listáját, amelyek – a gyártók nyilatkozata alapján – nem tar-talmazzák a kérdéses komponenst, s nem is szennyeződhet-tek vele a gyártási eljárás során.

A rendelkezésre álló terméklisták a következők:❖− tejfehérjementes,❖− laktózmentes,❖− gluténmentes,❖− tojásmentes,

❖− szójamentes,❖− földimogyorótól mentes,❖− benzoesavtól és származékaitól mentes,❖− azoszínezékektől mentes,❖− kén-dioxidtól és származékaitól mentes.

Az élelmiszer-előállítók vállalják, hogy a regisztrált élel-miszer összetételét a határidőn belül nem változtatják meg oly módon, hogy az a mentességet befolyásolná. Az egyes füzetek érvényességi ideje egy év. Az érvényesség határ-idejét a lista valamennyi lapján feltüntetik; a listák az eddigi gyakorlat szerint minden év december 31-éig érvényesek. A legtöbb regisztrált termék mindenki számára hozzáférhető a www.taplalekallergia.hu honlapon.

A Táplálékallergia Adatbank ingyenesen hívható telefon-számon heti egy alkalommal diétás tanácsadást végez: 06-486-4826.

A 2011. január 1-jétől érvényes kiadványok az Allergia Adatbank Alapítvány címén rendelhetők meg. Cím: 1088 Bu-dapest, Szentkirályi u. 14., internetes elérhetőség: www.tapla-lekallergia.hu.

A teljes kiadványcsomag ára 4500 Ft + postaköltség. A füzetek egyenként is megrendelhetők; egy füzet ára 500 Ft + postaköltség.

dr. Barna Mária, a kuratórium elnöke

15

Új DIÉTA 2011/2promóció

Táplálkozási szokásaink hosszútávon hatá-rozzák meg egészségi állapotunkat. Ezek az alapvető ismeretek egyre inkább a lakos-ság érdeklődésének homlokterébe kerülnek, de mint látni fogjuk, ma még nem elég mé-lyek és teljes körűek. Talán ennek köszönhe-tően lehet arról beszélni, hogy az elhízás vi-lágszerte epidemiológiai probléma. A hazai statisztikák azt mutatják, hogy a BMI alap-ján meghatározott elhízott és túlsúlyos isko-láskorú gyerekek aránya a populációban 33% /Szonda Ipsos/, más vizsgálatok szerint 40% /OÉTI/. A felnőtt lakosságban ez az adat 61,8% /OÉTI/.A tápanyagainkkal és különösen az EFA /esz-szenciális zsírsavakkal/ kapcsolatos ismerete-inkről ad képet a Kutató Centrum online vizs-gálata. A célcsoport 18 éven felüli, gyerme-kes nők voltak. A Magyarországon, Szlovákiá-ban, Csehországban végzett felmérések közül most a hazai 1000 főre kiterjedő eredménye-ket mutatjuk be.Az édesanyák általánosságban ismerik a táp-lálékcsoportokat: 86%-a fontosnak tartotta a fehérjéket, 46%-uk a szénhidrátokat, 30%-uk a zsírokat tartotta szükségesnek. A vitamino-kat 95%, a rostokat 91%, az ásványi anyago-kat 89% gondolta fontosnak.Nem ilyen kedvező a zsírsavakkal kapcsola-tos ismeretanyag. Tíz megkérdezettből nyolc édesanya állította, hogy az elhízásban a zsír-savaknak döntő jelentősége van, ezért fo-gyasztásuk kerülendő. Mint azonban ismere-tes, egyrészt a szénhidrátok szerepe az elhí-zásban legalább is azonos fontosságú, továb-bá a zsírsavak fontos energetikai jelentősé-ge alapvető. Lényeges tehát valamennyi táp-anyag megfelelő arányú bevitele.Különösen hiányos az anyák ismerete az ún. EFA vonatkozásában. Tudjuk, hogy a te-lítetlen zsírsavak a szervezetben vitamin-ként viselkednek, önálló előállítására az emberi szervezet képtelen. Két fő cso-portja az n-6 /arachidonsav/, valamint az n-3 /alfa-linolénsav, eicosapentoténsav, docosahexoensav/ ismeretes. Számos bioló-giai hatása több élettani funkcióra terjed ki. A központi idegrendszer, a látás funkciók, az immunológiai történések, a sejtmembránok szerkezeti felépítése, a szérum koleszterin-szint szabályozásának fontos vegyületei a te-lítetlen zsírsavak. Ezért a zsírsavakon be-lül táplálkozásunkban az n-3 csoport optimá-lisan 8%-ot, az n-6 csoport 2%-ot kell tar-talmazzon. Ezeket a fontos tudnivalókat az

édesanyák 1-34%- a ismeri csak, miközben tíz megkérdezettből kilenc hallott már az EFA- ról. Valójában azonban alig harmaduk tudja, mik is az esszenciális zsírsavak.Az esszenciális zsírsavaknál még kevesebb a megkérdezettek ismeretanyaga a transz-zsír-savak vonatkozásában. Európa számos or-szágában ezeket a zsírsavakat igyekez-nek kiküszöbölni az élelmiszerekből, miköz-ben a hazai anyukák fele tudja csak, hogy a transz-zsírsavak biológiai hatása káros. 12%-a nem is hallott róluk, harmaduk pedig elő-nyösnek gondolja táplálkozás-élettani szem-pontból. A következő évek edukációs feladata lesz a transz-zsírsavak előnytelen hatásainak széleskörű megismertetése, továbbá azoknak a táplálékoknak /chips, sült krumpli, krémek, vaj, stb./ az ismerete, amelyek jelentős mennyiségű transz-zsírsavat tartalmaznak.Az elméleti tudás mellett ugyanis legalább olyan lényegesek a gyakorlati tudnivalók is. Fontos tudni, hogy mely élelmiszerekkel le-het a fiziológiás igényeket kielégíteni. A te-lítetlen zsírsavak fő forrásai a tengeri halak, hazánkban a busa, az olíva-olaj, de általá-nosságban a növényi olajok, a ma már igen jó minőségű, korszerű margarinok. Sajnos a megkérdezettek mindössze harmada mond-ta csak azt, hogy havonta többször fogyaszta-nak tengeri halat, 28-29%-uk havonta legfel-jebb egyszer-, vagy még ritkábban eszik ha-lat. 72%-a a megkérdezetteknek semmilyen formában nem pótolta a hiányzó esszenciális zsírsavakat. Valamivel jobb a helyzet a mar-garinokkal, amelyeket a kérdezettek 71%-a fontosnak tartotta ugyan, de naponta még-sem fogyasztja rendszeresen. Az édesanyák 39%-a a vajat — tévesen —– egészségesebb-nek gondolja, 27%-a mindkettőt egyformán jónak jelölte meg. Mindössze a megkérdezet-tek negyede tudja, hogy a növényi eredetű margarin korszerűbb, egészségesebb kenyér-kenésre, főzésre egyaránt jól alkalmazható.Itt kell megemlékeznünk a reggelizési szoká-sokról. A táplálkozás-élettani szakemberek a bőséges, rendszeres reggelizést igen fontos-nak tartják. Jelentős a reggeli étkezés az el-hízás megelőzésében is. Az obez gyermekek rendszerint nem reggeliznek, ugyanakkor a folyamatos nassolás jellemző erre a csoport-ra. A felmérés szerint a 10 éves kor feletti-ek valamivel több, mint a fele, a 16 évesek kevesebb mint a fele reggelizik. A reggelizők többnyire tejet, turmixot, joghurtot fogyasz-tanak, amelyeknek telített zsírsav tartalma

viszonylag nagy. A megkérdezettek háromne-gyede margarinos-, vagy vajas kenyeret eszik reggelente. Arra a kérdésre, melyiket tart-ja egészségesebbnek a válaszadó anyák a va-jat 55%-ban, a margarint 33%-ban gondolták jobbnak. A müzli- és gabonafélék fogyasztá-sa nagyon ritka épp úgy, ahogy a reggelire fo-gyasztott gyümölcsöt is ritkán adják az édes-anyák gyermekeiknek.A gyermekek szempontjából összefoglalóan elmondható, hogy a fehérje, szénhidrát be-vitelen kívül szükség van zsírokra, azaz zsír-savakra is. A tápanyagok élettani szerepe ugyanis külön-böző. A szénhidrátok és zsírok, azaz a telített zsírsavak energetikai jelentősége ilyen mó-don nem kétséges. A zsírsavak három csoportja, a telített zsírsa-vak, telítetlen zsírsavak és a transz-zsírsavak szerepét és ismereteit jelzi ez a nem repre-zentatív mintán végzett tanulmány. A telített zsírsavak túlzott fogyasztása / állati zsiradé-kok, zsíros tejek, sajtok, vaj, stb./ kétségkí-vül obezitást okozhatnak. A telítetlen zsírsa-vak élettani jelentősége, hogy a vitaminok-hoz hasonlóan azokat kívülről kell bevinnünk a szervezetbe, miközben biológiai szerepük a sejtanyagcserében, és ezen keresztül szá-mos fiziológiai folyamatban nem megkerül-hető. A gyermekek táplálkozásában a telítet-len zsírsavak étrendi mennyisége ugyanak-kor az életkor előrehaladtával egyre kisebb. Hazánkban a növényi olajok, a margarin, a halfogyasztás növelésével lenne javítható a helyzet. Ehhez azonban a szülök széles köré-hez kellene eljutatni a helyes étkezési isme-reteket. Ugyanez vonatkozik a harmadik cso-portra, a transz-zsírsavak előnytelen biológiai hatásának ismeretére is. A fogyasztók tuda-tos felkészítése javíthat az élelmezésipar ter-mékeinek egyre egészségesebb termékská-láján. Ilyen példát láthatunk a hazai piacon megjelent étkezési margarinok egyre korsze-rűbb, kedvezőbb zsírsavösszetételének kiala-kításánál. A helyes ismeretek, az edukáció ma a meg-kérdezettek szerint az orvosoktól és a dietetikusoktól származik. Ezt a forrást két-harmaduk említette. A sorban a védőnők és a média következik /harmaduk/, míg az ÁNTSZ - t mindössze negyedük jelölte. Kizárólag a teljes népesség körében megvalósított szé-leskörű edukáció hozhat eredményt korsze-rű étkezési szokásaink kialakításában és ezen keresztül egészségünk megőrzésében.

Hazai táplálkozási szokások – kutatás magyarországi gyermekes nők körében

Prof. Czinner Antal

ujdieta�210�297.indd 1 2011.03.21. 10�15�49

16

Új DIÉTA 2011/2riport

IInTerjÚ hOrváTh gABrIellávAl

A dietetikusi szakma sokszínű, változatos és folyamatos szak-mai és emberi kihívások elé állítja művelőjét. A megújulás, a vál-tozásokra való rugalmas reagálás lételeme egy dietetikusnak, aki cserébe újabb és újabb sikereket élhet meg mind szakmailag, mind emberileg. Horváth Gabriella példája bizonyítja, hogy mindig lehet változtatni és a megszokott munkától teljesen más területtel fog-lalkozni. Figyelemre méltó, a dietetikusi szakma hírnevét erősítő munkájának hátteréről, szépségeiről, esetleges nehézségeiről be-szélgettem vele.

Új DIÉTA: Kedves Gabi, kérlek, mondj magadról néhány szót!

Horváth Gabriella: Bármibe kezdtem is életemben, az mindig kapcsolatban állt az egészségüggyel, a gyógyítással. Már tizenhárom évesen is ragaszkodtam hozzá, hogy gim-názium helyett egészségügyi szakközépiskolába mehessek, majd a kilencvenes évek végén megszereztem dietetikusi diplomámat Pécsett. Az egészség fontosságával kapcsolatos elgondolásaimat szeretem másokkal is megosztani, ebben segítségemre volt, hogy 2006 és 2010 között a Magyar Die-tetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagjaként a kom-munikációért felelős bizottság tagja, majd vezetője voltam. Az elmúlt tíz évben a világ egyik vezető egészségügyi vállala-tánál dolgoztam, ahol azon munkálkodtam, hogy minél több beteg számára elérhető legyen a számára legmegfelelőbb, legkorszerűbb műtéttechnikai beavatkozás és orvostechni-kai eszköz. A Johnson&Johnsonnál végigjártam a ranglétrát, én vezettem az Ethicon üzletág magyarországi csapatát, meg-szereztem MBA diplomámat, és született egy kislányom.

ÚD: Úgy hallottuk, most valami egészen új do-logba kezdtél. Erről mit lehet tudni?

HG: Most olyan egyedi és különleges dologba vágtam bele, amely lelkesít és felszabadítja a kreatív energiáimat, valamint kibontakoztathatom az eddig tanultakat és tapasz-taltakat.

Ez év elején dietetikus kollégák közreműködésével elin-dítottuk a Foodmanager (www.foodmanager.hu) nevű vállal-kozást, amely a tudományosan igazolt, legújabb táplálkozási irányelvek alapján dietetikus szakember által összeállított, személyre szabott étrend ételeit készíti el és szállítja ki. Ez te-hát egy ételt házhoz szállító cég, s állíthatom, hogy egyedül-álló és különleges a piacon. Jelenleg kismamák (gyermeket tervezők, várandósok és szoptató édesanyák), hajszolt mene-dzserek, valamint szív- és érrendszeri problémákra hajlamos, vagy e betegségekben szenvedő emberek számára kínálunk előre összeállított menüsorokat, amelyeknek ételeit kiváló, szakmai versenyeken is érmeket gyűjtő séfünk készíti el.

ÚD: Ez nagyon érdekesen hangzik, egyben igen nagy szakmai kihívás. Miben más ez a szolgáltatás, mint a hasonló jellegű cégek kínálata?

HG: A dietetikusunk által tervezett, speciális ételsorok-nak köszönhetően mindenki úgy állíthatja össze étrendjét, hogy az testalkatához, életviteléhez, adott életszakaszához, szükségleteihez és céljaihoz alkalmazkodva a lehető legop-

timálisabb legyen. Menüink tulajdonképpen mintaétrendek-ként is szolgálhatnak, hiszen a kínálatban található összes étel esetében kiszámoljuk és feltüntetjük a csoportoknak szóló ajánlás alapján lényeges makro- és mikrotápanyagok meny-nyiségét. Ennél azonban többet is nyújtunk. A Foodmanager személyre szóló tanácsadási programokat is kínál, amelyek-nek keretében igény esetén a dietetikus házhoz megy, majd az állapotfelmérést követően táplálkozási tanácsokat ad. El-magyarázza az ügyfélnek, milyen ételsorok, ételtípusok közül érdemes választania, és segít a megvalósításban is. A tanács-adás részeként elkészített, személyre szóló étrend ételeit mi el is készítjük és házhoz is szállítjuk.

ÚD: Kikkel dolgozol együtt?

HG: Napi szinten két munkatárssal dolgozom együtt. Tóth Bernadett dietetikus kolléganő felel egyrészt azért, hogy az elfogadott szakmai ajánlások alapján kerüljön összeállításra minden kínálatunk, másrészt ő az, aki a személyes tanács-adás keretében az érdeklődőknek útmutatást ad. Bernadett az MDOSZ vezetőségi tagja, valamint 2010 óta az Európai Dietetikusok Szövetségének magyar küldöttje. Varga István séf gondoskodik a kulináris élvezet megvalósításáról, ő fe-lel az ételek minőségéért és a konyha működéséért. István rendszeresen képviseli hazánkat a szakácsok olimpiáin és

17

Új DIÉTA 2011/2riport

NOBEL-DÍJAS PROGRAM MAGYARORSZÁGON

A z e g é s z s é g j ö v ő j e

A legújabb orvosi Nobel-díjas Elisabeth Blackburn és a kaliforniai kardioló-gus professzor, Dr. Dean Ornish közös kutatási eredményei alátámasztották, hogy az életmóddal döntően befolyásolható számos betegség kockázata.

Igazolták, hogy módszerükkel a szív-és érrendszeri betegségek megelőzhetők vagy visszafordíthatók, és jelentősen csökkenthe-tő az emlőrák és a prosztatarák kiújulásának kockázata is.

Az erre épülő életmódváltó programok már hazánkban is elérhetőek:

quintessclub.com

Quintess Szívbarát Program Quintess Rózsa Program

Nobel hird 180x120.indd 1 2010.02.16 11:22:17

világbajnokságain „munkahelyi közétkeztetés” kategóriában, ahonnan az elmúlt tíz esztendőben több alkalommal is bronz-éremmel, 2010-ben pedig ezüstéremmel tért haza csapata.

Vannak még néhányan (főleg dietetikusok), akik a hát-térben támogatnak szakmai tanáccsal, és segítenek terveink gyakorlati megvalósításában.

ÚD: Miben áll a munkád nagy része?

HG: Mivel most indult a vállalkozásunk, ezért leginkább az alapfeltételek megteremtésével vagyok elfoglalva, hogy a csapatom minél hatékonyabban tudjon dolgozni. Jelenleg a legtöbb időmet a különböző feladatokért felelős emberek munkájának összehangolása foglalja le. Elkészült a honla-punk is, amely folyamatosan frissül. Úgy gondolom, sikerült remek csapatot összehozni, és mindannyian ugyanolyan lel-kesedéssel munkálkodunk céljaink megvalósításán.

ÚD: Mik voltak az eddigi nehézségek, ha voltak egyáltalán?

HG: Inkább kihívásokról tudok beszámolni. A menüter-vezés például több időnkbe telt, mint gondoltuk. Levontuk a tanulságokat, s átgondoltuk, hogyan lehetne ezt hatékonyab-ban megvalósítani, így a második heti menü már lényegesen gyorsabban készült el.

ÚD: Hogyan készül a heti étlap, hányféle menüt terveztek?

HG: A Bernadett által elkészített séma alapján össze-állítjuk a heti menütervet, majd a dietetikus és a séf közös

munkával kitalálja, hogy milyen ételek (milyen receptúrával) legyenek benne. Ez azért egyedi, hiszen mindenki azt teszi hozzá, amiben a legjobb. A dietetikus megmondja a szakmai irányelveket, a séf pedig kreativitásával például a „hús rizzsel, zöldséggel” ételből kulináris élményt vázol fel. Ezt követően a megálmodott recept felkerül a NutriComp DietCad ener-gia- és tápanyagszámító, étrendtervező szoftver rendszeré-be, így megtudható, hogy miként alakul a tápanyagok értéke. Végső simításként a személyre szabásra kerül sor, amelynek során úgy módosítjuk a receptúrát – ha szükség van rá –, hogy a kiemelten fontos tápanyagokból valóban annyi legyen az ételben, amennyire a menü szempontjából szükség van.

Jelenleg hétféle menüsort kínálunk, így az is fontos, hogy ezeket összehangoljuk és technikailag is kivitelezhe-tővé tegyük.

ÚD: Mik a további terveitek?

HG: Az elkövetkező időszak legfontosabb feladata, hogy népszerűsítsük a szolgáltatást, s minél több potenciális „ügy-felünkhöz” eljusson személyre szabott menüsoraink híre. Fontos számunkra, hogy szakértők (dietetikus kollégák és orvosok) is bizalommal ajánlják pácienseiknek cégünket és programjainkat. Terveink között szerepel a programcsoma-gok bővítése (jelenleg alap-, hathetes csomagokat kínálunk), s hogy igény esetén többféle csoport számára kínáljunk egye-di kulináris élvezetet.

ÚD: Sok sikert kívánunk hozzá!

Schmidt Judit dietetikus

18

Új DIÉTA 2011/2promóció

OR

AL1

1PH

A07

Biztonságosabb nyelés dysphagiás betegeknek Nutilis sűrítőporralA Nutilis sűrítőpor amiláz-rezisztens tulajdonságának köszönhetően az italok, táp sze rek, ételek sűrítésekor megtartja a kívánt állagot, ezáltal elősegíti a bizton ságos nye lést.

A dysphagia leggyakrabban az alábbi diagnózisokban fordul elő: stroke, dementia, Parkinson kór, Sclerosis multi plex, fej-nyaki resectio és daganatok1. Az idős gondo zottak 40-50%-a szenved nyelési nehezítettségben.2

Referenciák:

1. Groher ME, Bukatman R. The prevalence of swallowing disorders in two teaching hospitals. Dysphagia 1986 1. 3-62. Easterling, C and Robbins, E. Dementia and dysphagia. Geriatr Nurs. 2008;29(4):275-285.

www.nutilis.comwww.nutricia.hu

A Nutilis vény nélkül kapható a gyógyszertárakban. Ajánlott fogyasztói ára: 1800 Ft.

1. fokozat 2. fokozat 3. fokozat

szirup állag méz állag puding állag

200 ml Italok:kávé, tea, gyümölcs lé, víz 2-3 adagolókanál 3-4 adagolókanál 4-6 adagolókanál

200 ml Iható tápszerek:Nutridrink, Diasip 2-3 adagolókanál 3-5 adagolókanál 5-7 adagolókanál

100 ml Pépes ételek 1 adagolókanál 1,5 adagolókanál

Szabadalmazott amiláz-rezisztens tulajdonságA BIZTONSÁGOSABB NYELÉSÉRT

ORAL11PHA07.indd 1 2011.03.18. 16:43:32

2 4 6 8 9

®

®

®

Extrém lassú szénhidrát felszívódás

Idõ (óra)

Tipikus szénhidrát rágcsálnivaló

Glü

kózz

á al

akul

ás

További információk: www.extendbar.hu, info@extendbar.hu; importõr: Pharma-Marketing Kft., tel.: 06-1-242-2146

®

®

®

IKTASSA KI VÉRCUKORSZINT INGADOZÁSAIT!

FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZER

4 cukorbetegeknek

4 gluténérzékenyeknek

4 fogynivágyóknak

4 sportoláshoz

4 utazáskor

alacsony glikémiás index, magas rosttartalom, gluténmentes, transzzsír- és koleszterin nélkül; OÉTI számok: 5651-5655/2009

...akár 9 órán át...!

Gluténmentes!

5 fi nom ízben!

40 g

www.extendbar.hu www.extendbar.hu

Májustól

újra kapható!

19

Új DIÉTA 2011/2Dietetika

Az OTThOnI hOSpIce-elláTáSrólA dietetikus, mint a hospice-team tagja

Egy friss, nemzetközi felmérés szerint a megkérdezettek (kilenc-ezer fő, német, angol, holland, belga, portugál, spanyol és olasz állampolgárok) 71%-a minden másnál többre tartja az élet minő-ségét az életük végén. Ebben nyújt komoly segítséget a hospice (1).

Körülbelül egy éve kerültem közelebbi kapcsolatba a hospice-szal, előtte csak hallottam erről a mozgalomról, valamint a pallia-tív ellátás lényegéről, de testközelből megtapasztalni ezt az ellátási formát teljesen más, mint ahogy azt egy (ebből a szempontból) lai-kus ember gondolná.

Mi a hospice?

A mozgalmat és az első hospice-házat dr. Cecily Sanders alapította 1967-ben Nagy-Britanniában. Hazánkban az 1990-es évek elejétől kezdtek működni a hospice-szal foglalkozó cégek és intézmények.

A hospice a végső (terminális) állapotú (túlnyomórészt daganatos) betegek testi, lelki, spirituális és szociális gondo-zásával foglalkozik. Terminális állapotú az a beteg, aki gyó-gyíthatatlan betegségben szenved, állapota a kezelések mel-lett is folyamatosan romlik, élettartama behatárolt, általában kevesebb, mint egy év.

Ebben a szakaszban aktív terápia már nincs, a beteg pal-liatív kezelést kap. „A palliatív ellátás olyan alap- és szakellá-tás szintjén működő, szabadon, térítés nélkül igénybe vehető gondozási forma, amelynek célja nem a betegség gyógyítása, hanem a gyógyíthatatlan – különösen a rákbetegség gyógyít-hatatlan stádiumába került –, szenvedő betegek fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek megszüntetése vagy csökkentése, a betegek életminőségének javítása” (2). A palliatív ellátás mindig holisztikus, multidiszciplináris, a beteg döntésén ala-pul, őszinte kommunikáció jellemzi, s kiterjed a beteg hozzá-tartozóira is.

Az életminőség javításához tartozik elsősorban a fájda-lomcsillapítás, a megfelelő segédeszközök beszerzése és használatuk megtanítása a betegnek és a hozzátartozónak (például szobavécé, fürdetőszék stb.), a kielégítő higiénia

(fürdetés, pelenkázás stb.), táplálkozási problémák kezelése, szükség esetén klinikai táplálás, a klinikai tápszerek ismerte-tése. A szakápoláson túl legalább ennyire fontos a beteggel, valamint a hozzátartozókkal való kommunikáció, idetartozik a beteg állapotának „megvitatása”, de akár az előző napi fo-cimeccs megbeszélése is, ha a betegnek ez fontos és jólesik.

Hazánkban a hospice keretében ápolt betegek túlnyomó többsége valamilyen daganatos betegségben szenved, mivel nálunk a rosszindulatú daganatok igen gyakori idült betegsé-gek. Külföldön, ahol egyéb halálos kórképek (például AIDS) gyakoribbak, „színesebb” az ellátott betegek palettája. A hos-pice-ellátás politikailag és felekezetileg független, s a beteg számára ingyenes.

A hospice-ellátás fajtái

❖❖ hospice otthoni ápolás❖❖ hospice palliatív részleg (kórházban)❖❖ nappali szanatórium❖❖ önálló, független hospice-otthon

A hospice-ellátás alapelvei

1. Jog a természetes halálhoz.2. A haldokló betegek szeretetteljes testi-lelki ápolása, gon-

dozása, szenvedéseinek és magányának oldása.3. A „minden áron, csak azért is gyógyítás”, valamint az eu-

tanázia elutasítása.4. A haldokló szeretetteljes gondozása.5. A fájdalom csillapítása egyénre szabottan.6. A haldokló betegek életük befejező szakaszát testi-lelki

erejük lehető legnagyobb birtokában, számukra optimális körülmények között töltsék (életminőség, lelki támogatás és gondozás).

7. Lelki támogatás a betegnek és a hozzátartozóknak egya-ránt.

8. Segítségnyújtás a hozzátartozóknak a betegség, majd a gyász ideje alatt.

20

Új DIÉTA 2011/2Dietetika

Valóban szükséges?

A kórházban gyakran nincs hely és megfelelő számú személyzet, hogy minden terminális beteggel az igényei szerint (kellő gyakorisággal, megfelelő kommunikációval, fi-gyelemmel) foglalkozzanak, de ez valahol érthető. A másik ok, hogy a betegeknek általában mindennél többet ér, hogy otthon lehetnek, a saját környezetükben, a saját lakásukban, hozzátartozóval vagy akár a nélkül is. Úgy látszik, egy kicsit elhanyagolt ez a betegcsoport. Előfordul, hogy sem az önkor-mányzati szociális munkás, sem a háziorvosi rendelő szak-emberei nem mennek ki a beteghez (3). Ez a tény akkor is elszomorító volna, ha csak egyetlen beteget érintene.

speciális hozzáállás – a dietetikus részéről is

A hospice-ban végzett munka sokrétű. Az első feladat, hogy a beteg táplálkozási anamnézisét felvegyük, a tápláltsá-gi állapotát felmérjük. Néha azonban ez az egyszerű feladat is akadályokba ütközik, például a beteg testtömegét nem tud-juk megmérni, mivel vagy nincs mérleg, vagy a beteg any-nyira rossz általános állapotban van, hogy alig tud felkelni az ágyból, így a testtömegmérés miatti zaklatása legalábbis megkérdőjelezhető.

A munkám kezdetén gyakran találkoztam csodálkozó pil-lantásokkal, hogy egy haldokló beteg mellett mit keres egy dietetikus. A kezelések során számtalan mellékhatás jelenhet meg, amely befolyásolhatja a beteg táplálkozását. Idetartozik a csökkent ízérzékeléstől a hányingeren, hányáson, nyelési zavaron és székrekedésen át a kahexiáig sok minden. Ilyen-kor a beteg és a hozzátartozók oktatása a legelső feladat. Fi-gyelembe kell venni a beteg lelki állapotát, hiszen a terminá-lis állapotban gyakori a depresszió, s a páciens nem akar még az evéssel is foglalkozni (miért egyen máshogy, mint eddig, nincs étvágya, stb.).

Mivel a terminális állapotú daganatos betegek kb. 60–70%-a alultáplált, a klinikai tápszerek adása mindennapos. A fogyasztásukkal kapcsolatos tippeket és trükköket a beteg negatív hozzáállása esetén a hozzátartozóval kell megbeszél-ni. Gyakori panasz, hogy az iható tápszerek hasmenést okoz-

nak a betegnél, ezért először hígítva (tejjel, vízzel) kell kapja. Elutasítás esetén érdemes semleges ízű változatot felíratni, s azt belekeverni a reggeli kakaóba, tejbe, a kész, kitálalt főze-lékbe vagy gyümölcslevesbe. A betegek túlnyomó többsége szorulással küzd, ezért a hashajtó hatás néha kifejezetten jót tesz, akár a hashajtó készítményeket is feleslegessé teheti. Minden többletkilogramm óriási sikerélmény lehet, még ak-kor is, ha átmeneti.

A dúsítás hagyományos módjait is szívesen meghallgat-ják és a gyakorlatban is alkalmazzák.

Nagyon gyakori, hogy ha tudják, hogy dietetikus megy hozzájuk, számtalan kérdéssel készülnek, hiszen ők is hal-lanak mindenféle csodaszerről, étrend-kiegészítőről, cso-daterápiáról és csodadiétáról. Ezek közül szinte mindegyik hatástalan, jobb esetben „nem árt”. Ugyanakkor ilyen eset-ben nagyon óvatosan kell fogalmazni, hiszen számtalanszor tapasztaltam, hogy a betegben egy-egy ilyen csodaszerbe vetett hit tartotta a lelket. Ha úgy ítélem meg, hogy az adott szer/terápia többet árt, mint használ, konzultálok a hospice orvosával, s közösen ajánlunk másik terápiát a betegnek, pél-dául sok zöldség, gyümölcs, vitaminkészítmények és gyógy-teák fogyasztását, amelyek nem ártanak.

A beteglátogatások alkalmával a tanácsadás után − néha helyette is − a beszélgetés marad a „terápiás módszer”, ha bizalmi kapcsolat alakult ki a beteg és köztem, a dietetikus között. Ez utóbbira az egyik különösen kedvelt betegem jó példa, egy kilencvenkét éves férfi beteg, akinél veseelég-telenség, szívelégtelenség és prosztatadaganat áll fenn. A tanácsadások után egyszer csak elkezdtünk sakkozni. Táp-lálkozási tanácsadásra nincs már szüksége, de minden két hétben megyek hozzá egy sakkpartira. Bár ez nem kifejezet-ten dietetikusi munka, de amikor arra az egy-másfél órára elfelejti a panaszait, nagy sikerélményben van részem, rá-adásul hihetetlenül érdekes történeteket mesél közben, így őszintén szólva én is jól szórakozom. Gyakori, hogy munka közben mintegy családtaggá válunk, ekképp rendkívül sok-színű élettörténetekkel találkozhatunk.

Moharos Melinda dietetikus

Irodalom:

1. A végén az élet minősége a fontosabb, nem a hosz-sza…, ELTE TÁTK hírlevél. URL: http://sociomater.hu/hu/110418/A_vegen_az_ elet_minosege_a_ fontosabb_nem_a_hossza_.page (2011. március 28.)

2. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a ter-minális állapotú daganatos felnőtt és gyermek betegek hospice-es palliatív ellátásáról, Egészségügyi Közlöny, LX,7. 1458, 2010.

3. Szabóné, B. I.: Terminális állapotú rákbetegek vélemé-nye az otthoni hospice ellátásról, Thanatológiai Szemle, VI., 2002. URL: http://epa.oszk.hu/02000/02002/00016/pdf/2002-osz_szabone-terminalis.pdf (2011. március 8.)

A képek forrásai:http://www.amitabhahospice.org/public/what_we_offer/offer.phphttp://www.familychoicecares.com/New_Jersey_Home_Health_Care.htmlhttp://www.mycanceradvisor.com

21

Új DIÉTA 2011/2Ott jártunk

STAnmArK cOnference Open STAKehOlDer meeTIng

A MDOSZ és az EFAD (Európai Dietetikus Szövetségek Szervezete) képviselőjeként vehettem részt 2011. március 9-e és 10-e között Brüsszelben a Nemzetközi Elhízástudományi Társaság (IASO) által szervezett StanMark (Standardok a gyer-mekeket célzó élelmiszer-marketing szabályozásához) konferencia nyílt szekcióján.

A StanMark-projekt az Európai Unió (EU) kezdeménye-zésére jött létre az EU és az Egyesült Államok kutatóinak és kormányzati, valamint független szervezeteinek transzatlanti együttműködésével a gyermekeket célzó, országhatárokat nem ismerő élelmiszer-marketing ellenőrizhetővé és sza-bályozhatóvá tételéért, valamint a gyermekkori elhízás és társbetegségeinek visszaszorításért. A szabályozhatóság ér-dekében használható, minden érintett (szakértők, törvényho-zás, egészségügyi szervezetek, például WHO, élelmiszeripar) számára elfogadható standardok szükségesek, mint azt a konferencián elnöklő dr. Tim Lobstein, a PolMark- (Gyermekeket célzó élelmiszer-marketing szabályozása) projekt – (ennek EU-n túli kiterjesztése a StanMark) – koordinátora a megnyitó elő-adásában elmondta.

A PolMarkból levonható következtetések

1. Nagy különbségek vannak a marketing gyermekeket érintő hatásának és a kontroll szükségességének megíté-lésében. Ezt természetesen befolyásolja, hogy mely szer-vezet képviselőjéről van szó.

2. Az erős, törvényhozói oldalt is szerepeltető szabályozási modellnek a nagy befolyású cégek és szervezetek ellen-állhatnak, míg a kisebbek támogathatják a törekvéseket. Az utóbbiaknak ugyanis nincsenek a törvényhozók befo-lyásolásához szükséges forrásaik.A konferencia első napja az eddigi eredmények ismerte-

tésével telt.Az Egyesült Államok Egészségügyi Szervezetének képvi-

selője kutatásaikat és programjaikat ismertette felsorolássze-rűen. Közülük kiemelendő:

❖❖ Az élelmiszer-csomagolásokon megjelenő, tápanyagérté-kekről tájékoztató rendszerek, valamint fogyasztói értel-mezésük és a gyermekkori elhízás kapcsolatának vizsgá-lata.

❖❖ Közvetlenül az élelmiszerek csomagolásán, a boltokban és a gyorséttermekben megjelenő marketing gyermekek-re és szüleikre gyakorolt hatásának vizsgálata.

❖❖ Előrehaladást értek el a nagy energia-, só- és cukortartal-mú ételek újraterveztetésében, ebben szerepet kapott egy márkacégeket tömörítő gyártói szervezettel való együtt-működés, amelynek egyik fő célja a gyermekkori elhízás visszaszorítása. Segítő tényező, hogy erős elnöki hatalom ellenőrzése alatt zajlik a program.

❖❖ A gyermekeket célzó médiamarketing már az internetet és a mobiltechnológiát is hasznosítja. Segítségükkel az élet minden területe lefedhető a marketing szempontjá-ból, hatásuk nehezen vizsgálható és kontrollálható; álta-luk közvetlenül gyűjthetők adatok használójuk viselkedé-séről. Megjelentek az egyénre szabott, sőt, a felhasználó által generált reklámtípusok.

A Hastings szakirodalmi áttekintés összefoglalója szerint az élelmiszerreklámoknak egymagukban nincs direkt visel-kedésbefolyásoló hatásuk. Önfenntartó szokásrendszer ré-szévé válhatnak, ám a gyermekkori elhízás okai közül csak egy tényezőt képviselnek. A gyermekeket nem csak a kifeje-zetten számukra készített reklámok érik el.

Európai és amerikai szakértők mutatták be az élelmiszer-marketing kutatásának jelenlegi helyzetét és kihívásait:

❖❖ A márkás élelmiszereket a gyermekek kívánatosabbnak tartják, könnyen azonosítják azokat a reklámok alapján, s a túlsúlyosak is többet fogyasztanak belőlük a szüksé-gesnél. A televízióban találkoznak először élelmiszerrek-lámokkal, ugyanis nem csak a gyerek-, hanem a sport- és családi csatornákat meg műsorokat is nézik. A kutatók által „nem fontosnak kategorizált” nagy zsír-, só- és cu-kortartalmú élelmiszerek reklámokban való megjelenése mindegyik csatornán nagyobb arányú a „fontosnak kate-gorizáltaknál”. Ez egyben rávilágít a standardizálás szük-ségességére, például arra, hogy meddig tekintünk valakit gyermeknek, s milyen kritériumok alapján történik a rek-lámok és a bennük megjelenő élelmiszerek osztályozása.

❖❖ Az újdonságtól való félelem a reklámoknak köszönhető-en nem működik, illetve legyőzhető az ún. junk food ka-tegória estében, míg az egészséges ételeket nem tudják elfogadtatni az erősen neofóbokkal. Az ellenmarketing kevéssé hatékony eszköznek tekinthető.

Előrehaladás a standardok meghatározásában

Jane Landon, Nemzeti Szív Fórum (Egyesült Királyság):Egy technikailag is gyorsan fejlődő környezetben csak

magas szintű szabályozással lehet megoldani a különböző médiumokon keresztül, egyszerre több oldalról „támadó”, nemzetközi élelmiszermarketing-kampányok ellenőrzését. Az önszabályozó médiatestületek egymagukban nem látsza-nak alkalmasnak erre a feladatra.

Dr. Deborah Cohen, Rand Intézet (USA):Az élelmiszerreklámok alapvetően eltérnek minden más

reklámtípustól, ugyanis már az étel látványa is éhessé tesz, hiszen biológiai és pszichológiai reakciók sorát indítja be. A gyermekek életkortól függően különböző mértékben befolyá-solhatók. Öt–nyolcévesen megkülönböztetik a reklámokat a többi programtól, ebben az életkorban már felismerik a fél-revezetésükre tett kísérletet. Nyolc–tizenkét évesen megér-tik, hogy meg akarják győzni őket. Tizenkét–tizennyolc éves korukra impulzuskontrolljuk visszafejlődik, meggyőzhetőbbé válnak. A reklámok nem tudatos működéseinket, például a szemmozgás részleges kontrollhiányát kihasználva irányít-hatják a figyelmet.

Az internetet böngészve a gyermekeket nem érdeklik a számukra készült oldalakon megjelenő reklámok, azokra tu-datosan nem figyelnek, mégis nő a fogyasztásuk a reklámo-zott élelmiszerekből.

Az élelmiszer promóciója, kipróbáltatása alkalmával az egyszeri kóstolás befolyással lehet a gyermek egész életére; felnőttkorban pedig a szakértelem sem véd meg a nem tuda-tos szférába érkező impulzusok hatásától.

22

Új DIÉTA 2011/2Ott jártunk

Ott jártunk

A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége 2011. március 23-án országos szakmai napot tartott a Nemzeti Erő-forrás Minisztériumban (1051 Budapest, Arany J. u. 6–8).

A rendezvény célja a közétkeztetéssel kapcsolatos aktua-litások bemutatása, valamint ötletek és módszerek gyakorlati megvalósítása a közétkeztetés területén.

A program ennek megfelelően rendkívül színes és érde-kes volt. Az előadások sorát a jövő élelmiszereiről prof. dr. Bardócz Zsuzsanna, az MTA doktora (Vidékfejlesztési Minisz-térium Stratégiai Főosztály, Biodiverzitási és Génmegőrzési Osztály) előadása nyitotta. Ezt követte dr. Martos Éva főigaz-gató főorvos (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) előadása az új közétkeztetési törvény tervezetéről, amelynek keretében bemutatta a legutóbbi felmérések ada-tait, például a sófogyasztás mértékét a különböző korcsopor-tokban a menzákon. Erre prof. dr. Kéry Ágnes A fűszernövények táplálkozás-élettani hatása című prezentációjában jó, köny-

Dr. Martineau (WHO):A Nutrient Profile-program célja az élelmiszerek rangsoro-

lása, katalogizálása tápanyagtartalmuk, összetételük alapján egy többlépcsős, visszacsatolásos rendszerben fejlesztve azt. A WHO folyamatosan frissítené a tápanyagprofilokat. Segít-ségükkel nem kell majd az országoknak mindent teljesen újra kezdeni a standardizálásnál.

Fogyasztóvédelmi szervezetek:A szabályozási és ellenőrzési módszerek közül az ideális

modellben államközi szintű törvények szavatolnák az egye-lőre még nem létező nemzetközi standardok kifejlesztését és alkalmazását, ennek ellenőrzését pedig független szerveze-tek végeznék.

Dr. Tim Lobstein (IASO) záró előadása az első napon:Az élelmiszer-ipari világcégek marketingkampányai

(némi helyi viszonyokra való adaptációval), a műholdas tévé-adások, például a sportközvetítések és nem utolsósorban az internet nem ismeri az országhatárokat. Szabályozásukhoz nemzetközi összefogásra van szükség.

Második nap – A fejlesztés alatt álló szabályozási modellek áttekintése

A második nap előadásainak összefoglalásaként elmond-ható, hogy leghamarabb az Egyesült Államokban várható nemzeti szintű szabályozás a gyermekeket célzó élelmiszer-marketing területén. A kongresszus előzőleg integrált munka-csoportot hozott létre az FDA-ból, az USDA-ból és a CDCP-ből a gyermekeket célzó marketinggel kapcsolatos javaslatok kidolgozására. Munkájuk eredményeként már vannak erős standardok például a tápanyagprofilokra és az életkori beso-rolásra (tizenhét éves korig tekintenek valakit gyermeknek), mondta el Mary Engle, az Amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bi-zottság képviselője. A szabályozás egyfajta iránymutató for-mában fog elkészülni, az abban foglaltak betartása azonban a cégek részéről önkéntes.

A globális szabályozáshoz a StanMark, különböző társprogramjai és a közreműködő szervezetek, például a

WHO és a PAHO (Pánamerikai Egészségügyi Szervezet) is csak tanácsokkal, javaslatokkal és előkészítő programokkal tud hozzájárulni. Bár ismerik betartatásuk korlátait, s ugyan csak első lépcsőfoknak tekintik, de a gyermekeket célzó élelmi-szer-marketing szabályozásának megvalósításánál egyelőre mindenki az enyhe, önkéntes rendszerekben gondolkodik.

Az EU Biztosíték – élelmiszer-ipari cégek önszabályozó szervezete és kritikája

A Landmark Europe, az EU Biztosíték PR cégének igaz-gatója az önszabályozó marketingtömörülés munkájáról, például a gyermekeket célzó televíziós élelmiszerreklámok számának „önkéntes” csökkentéséről beszélt – nem említve, hogy közben más csatornákon, így az interneten is megugrott a számuk.

Ezt követően Ileana Sondergaard, a Koppenhágai Metropo-litan Egyetem kutatója tényfeltáró előadásában az elhangzot-takat más megvilágításba helyezte. Kifejtette, hogy az élel-miszer-ipari cégek számára a kellően rugalmas standardok, például a tápanyagprofilok alkalmatlanok a valódi szabályo-zásra. Oktatási rendszereiket, valamint az egészséges élet-módot és táplálkozást népszerűsítve, az összképet elfedve próbálnak bizalmat kelteni a cég iránt. Példákkal illusztrálta, hogy a vállalatok kommunikációs gyakorlata mennyire félre-vezető és ellentmondásokkal teli lehet; rendszerük kellően át nem látható, meghatározásaik gyakran homályosak. Befeje-zésként, óvatosan fogalmazva, fejlődésre biztatta őket.

Végezetül köszönetemet szeretném kifejezni mindazok-nak a kollégáknak, akik lehetővé tették a konferencián való részvételemet.

Az érdeklődők az alábbi internetes linken olvashatják az IASO által szervezett StanMark Konferencia nyílt szekciójá-nak előadásait angol nyelven:

http://www.iaso.org/publications/library/?paper_type=presentations&search=%28enter+keyword%2C+surname+or+PMID%29.

Zsákai Antal dietetikus

nyen megvalósítható praktikákat hallhattunk. Az élelmiszer-biztonság témakörében kiváló előadást hallottunk prof. dr. Darvas Bélától (Magyar Tudományos Akadémia Növény-védelmi Kutató Intézet) A hazai felszíni, talaj- és nyers vizek növényi védőszermaradék-szennyezettsége címmel. A Sodexo Magyarország Kft. képviseletében Jenei Tamás beszélt arról, hogy mennyire nehéz feladat új, a reformtáplálkozásba illő ételeket bevezetni a gyermekek közétkeztetési étrendjeibe, ezáltal kedvező irányba terelni az ízlésvilágukat. Ugyanakkor rendkívül örömteli volt, hogy mégis vannak sikeres próbálko-zások, mint például a szakmai napon bemutatott zöldség- és hal alapú szendvicskrémek (zöldborsókrém, tonhalas-med-vehagymás krém stb.), amelyeket volt szerencsénk a helyszí-nen megkóstolni, s amelyek osztatlan sikert arattak.

Arató Györgyi dietetikus

23

Új DIÉTA 2011/2Ott jártunk

SlImexpO 2011nemzedéket is dicséret illeti, ugyanis színvonalas előadása-ikkal teljessé tették a konferenciát. Schmidt Judit a karcsúság, egészség, fiatalság elérésének és megtartásának kérdéseit járta körbe, míg Tihanyi András (az egyetlen férfi dietetikus előadónk) az étrend-kiegészítők fogyókúrába illesztésével kapcsolatos tényeket és tévhiteket osztotta meg velünk. A na-pot Tóth Bernadett előadása zárta, aki a testtömegcsökkentés kapcsán a valóságot és a hiedelmeket szedte egy csokorba.

Azt gondolom, hogy aki ellátogatott a konferenciára, nemcsak „frissített”, hanem új, értékes, hasznos információk-kal indult haza.

A rendezvény lakossági részére kilátogató érdeklődőket sok, színes program várta. Az egészségügyi szűrésektől az orvosi, táplálkozási, életmódi és esztétikai tanácsadásokon, előadásokon át a sportbemutatókig minden szerepelt a palet-tán. A legtöbb kiállítónál lehetőség nyílt kipróbálni az adott szolgáltatást, illetve megkóstolni az adott terméket.

Szövetségünk standjánál dietetikus kollégák válaszoltak az érdeklődő laikusok és a leendő szakemberek kérdéseire.

Dietetikusként körbejártuk a kiállítókat, s összegezve azt mondhatjuk, hogy érdeklődtünk (például: mi az a hidegterá-pia?), örültünk (például a biotermékeknek) és csodálkoztunk (például: mi az a rezisztens keményítő?).

Ember (szakember) legyen a talpán, aki ennyi informá-ció között eligazodik, úgyhogy szükség van a (jó) dietetikus munkájára.

Barnáné Susa Éva dietetikus

2011. március 11-e és 13-a között rendezték meg Buda-pesten, a Papp László Sportarénában a Slimexpót, azaz a Fo-gyókúra, Szépség, Egészség Fesztivált.

Szövetségünk a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) mellett a rendezvény szakmai partnere is volt, így éltünk a lehetőséggel, s egy interdiszciplináris kon-ferenciával csatlakoztunk a fesztivál első napjához, illetve a rendezvény ideje alatt táplálkozási tanácsadással vártuk az érdeklődőket.

A konferencián, amelyen szép számmal vettek részt die-tetikus kollégák, sok érdekes, elméleti és gyakorlati informá-ciókat nyújtó előadást hallottunk.

A délelőtti szekciót szövetségünk elnöke, Antal Emese elő-adása nyitotta, amelyben az elhízás szociológiai aspektusait mutatta be, majd Henter Izabella az elhízás anyagcsere-hátte-rét, míg Bozóné Kegyes Réka a szív-ér rendszeri betegségek és az elhízás kapcsolatát helyezte olyan tudományos alapokra, hogy úgy éreztük magunkat, mintha a főiskola padjában ül-tünk volna. A szekciót Szalayné Kónya Zsuzsanna előadása zár-ta. Tőle a daganatos betegségek és az elhízás kapcsolatáról hallottunk a hétköznapi gyakorlatban jól használható informá-ciókat. Az előadások után kerekasztal-beszélgetés keretében lehetőség nyílt a felmerült kérdések megvitatására. A nyitva maradt kérdést, vagyis a „margarin–zsír–vaj” problémakörét következő számunkban igyekszünk bővebben is körbejárni.

A délutáni szekcióban Gyurcsáné Kondrát Ilona a cukorbe-tegek testtömegcsökkentésének nehézségeit mutatta be, majd dr. Varga Zsuzsannától hallhattunk előadást a fogyókúrába beilleszthető energiaszegény élelmiszerek köréről. A fiatal

FELHÍVÁS

Örömmel jelezzük, hogy az Európai Dietetikus Szövetség (EFAD) minden regisztráló szakember részére elér-hetővé tette weboldalának tartalmát! A részleteket az alábbi meghívóban olvashatják:

Dear Colleagues,

I am delighted to finally be able to inform you that the EFAD web site EXTRANET is now open!Please inform all members of your organisation that they are invited to register to use this part of the EFAD web site.

To promote the EXTRANET you might wish to use the following text:❖❖ All EU dietitians are invited to join the free EFAD Extranet to access information about:❖❖ EFAD Reports,❖❖ Dietetic Education and Training Standards,❖❖ Registration of Dietitians in Europe,❖❖ Schools of Dietetics,❖❖ EU Policy & Advocacy on food, nutrition and dietetics,❖❖ Diary Dates,❖❖ Links to EU organisations

To keep up to date with what is happening in EU dietetics register to use the EXTRANET today on www.efad.org

We hope that the EXTRANET will help us to promote the work of EFAD widely within Europe. Please help us by infor-ming as many people as you can about it.If you have any ideas to improve the extranet please also let me know.

regards

Judith LiddellEFAD Secretary General

DIETS Network Manager

24

Új DIÉTA 2011/2promóció

ISO-TeA, TöBB mInT egy SpOrTITAl

Az Életfa Országos Egészségőrző Program nem pusztán a megfelelő minőségű, a természet értékes ható-anyagait tartalmazó termékek hasz-nálatát jelenti, sokkal több ennél. Az Életfa virágszirmain helyet kap a termékek mellett többek között a család egészsége, a szellemi fejlődés, a kultúra. Fontosnak tartja továbbá a szakmai hátteret, s nem kevésbé az anyagi biztonságot.

Egészség azonban nem létezhet rendszeres mozgás nélkül. A prog-ram erre is lehetőséget kínál, ki-ki megtalálhatja a számára megfelelő mozgásformát.

A 2009-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálatból kiderült, hogy a felnőtt magyar la-kosság csaknem kétharmada (61,8%) a testtömegindex alapján túlsúlyos vagy elhízott.

Számos felmérés igazolja, hogy a mozgásnak betegségmegelőző szerepe van, s a helyes táplálkozás-sal együtt segít az ideális testtömeg megtartásában, elérésében. Ezek ismeretében meg kell állapítanunk, hogy a sportnak valamilyen formá-ban jelen kell lennie az életünkben.

Ha valaki elhatározza, hogy sportolni kezd, s eddig ki-egyensúlyozottan táplálkozott, akkor ezek után sem kell más-képpen tennie, hiszen a sportolók számára ajánlott étrend semmiben sem különbözik az egészséges táplálkozás irány-elveitől. Természetesen vannak ezt befolyásoló tényezők, például ha valaki versenyszerűen vagy éppen szabadidejében sportol, sazt milyen intenzitással végzi. Az egészséges táplál-kozástól való eltérés a nagyobb energiaigényben mutatkozik meg, de nő az ásványianyag- és vitaminszükséglet is.

A megfelelő folyadékpótlás rendkívül fontos. Számos sporti-tal közül választhatunk, a legfontosabb szempont ilyenkor az, hogy megbízható eredetű, bevizsgált készítményt fogyasszunk.

A svájci Nahrin cég citromízű Iso-Teája sportolás során tud segíteni, ám ez a készítmény nem csak sportolóknak készült.

Aki sportol, annak napi 1,5-2 liter folyadék elfogyasztásá-ra van szüksége, mert izzadás hatására vizet és elektrolito-

kat veszít. Ezt a mennyiséget a nap folyamán elosztva kell meginnia. Ezenfelül a sporttevékenység meg-kezdése előtt nagyjából egy órával további 0,5 liter folyadék elfogyasz-tására van szükség. Mozgás közben sem szabad elfeledkezni a megfelelő folyadékpótlásról, húszpercenként két-három decilitert kell meginni.

A sportitalok általános jellemző-je, hogy az elvesztett ásványi anya-gokat (legfőképpen a nátriumot), a szénhidrátot és a folyadékot pótolják.

A Nahrin Iso-Tea több ennél. Ez egy izotóniás italpor, amely össze-tételének köszönhetően folyamatos energiával látja el a szervezetet, gaz-dag C-vitaminban, tartalmaz továb-bá káliumot, magnéziumot, kalciu-mot és nátriumot is.

Fogyasztható hidegen vagy melegen, ízlés szerint jégkockával vagy citrommal ízesítve. Nemcsak sportitalként fogyaszthatjuk, hanem nagy segítségünkre lehet nyáron a nagymérvű izzadás, valamint há-nyás és hasmenés esetén, amikor is az elvesztett elektrolitok egy része visszapótolható a segítségével.

A Nahrin Iso-Tea italporból spor-tolás alkalmával elegendő egy evőkanál port egy deciliter víz-zel elkeverni, s terhelés során húszpercenként egy decilitert elfogyasztani.

Egy deciliter kész ital 30 kilokalóriát és nagyjából 7 gramm szénhidrátot tartalmaz.

A készítmény laktóz- és gluténmentes, s a vegetáriánusok is fogyaszthatják.

A Wessling Hungary Kft. Doppingellenőrző laboratóriu-ma vizsgálta a Nahrin Iso-Teát, amelynek mérési eredményei alapján a készítményben nem mutathatók ki anabolikus hatá-sú szerek, stimulánsok és narkotikumok sem.

Kívánom mindenkinek, hogy ismerje meg ezt a kiváló ké-szítményt, s használja fel a benne rejlő energiákat!

Kanizsárné Vaskó Nikolett dietetikus

FELHÍVÁS

Az Országos Tisztiorvosi Hivatal meghatározta és 2011. március 9-én közzétette a vállalkozó dietetikusok átmeneti működési engedélyének kiadásához készült szakmai minimumfeltételeket.

Az ÁNTSZ honlapján a minimumfeltétel teljes szövege elérhető az alábbi linken:

http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/euigazgatas/minimumfeltetelek_atmeneti/7600_dietetika_20110331.pdf

Szakfeladat, szaktevékenység megnevezése: dietetika. Szakmakód megnevezése: 7600

25

Új DIÉTA 2011/2Kutatás

KÉrDÉSeK ÉS válASzOK A hAlAK nehÉzfÉm-SzennyezeTTSÉgÉvel KApcSOlATBAn

szenciális aminosavakban bővelkedő és minden korosztály számára könnyen emészthető. Általánosságban elmondható, hogy a tengeri gyümölcsök kisebb zsír- és energiatartalmú-ak, mint a marha-, szárnyas- vagy sertéshúsok, s ugyanannyi, vagy egy kissé kevesebb koleszterint tartalmaznak. A halak zsírtartalma a fajuknak és az évszaknak megfelelően válto-zik. A kagylók, a rákok és a fehér halak kevesebb mint 5% zsírt tartalmaznak (ilyenek például a garnélarákok, a homár, a kagylók, a tintahal, a foltos tőkehal, a lepényhal és a nyelv-hal). Az olajban gazdag halak zsírtartalma 5–25% közötti; a szardíniáé és a tonhalé 5–10%, a heringé, az ajókáé, a makré-láé és a lazacé 10–20%, míg az angolnáé 25%.

A halfogyasztást minden korosztálynak ajánljuk. A ked-vező zsírsavösszetétel mellett meg kell említenünk, hogy a halak B2-, B12- és D-vitamin, niacin, kalcium (lazac), króm (kagyló, rák), réz, f luor, jód, foszfor, vanádium, valamint a halmájak A-vitamin természetes forrásai.

Az ajánlás szerint hetente legalább 15 dkg halat kell enni két-három részre elosztva (9). Az ómega-3- és ómega-6-zsír-savak egészséges fogyasztási aránya 1:4–10. Ez az arány hazánkban, sajnos, az ómega-6zsírsavak javára igen eltoló-dott. Bár a szervezet is elő tudja állítani ezeket a zsírsavakat, szükség van arra, hogy táplálékkal egészítsük ki. Ez naponta 250–500 mg ómega-3-zsírsav fogyasztását jelenti egészsé-ges ember esetében, míg koszorúér-betegség esetén napi 1 gramm ómega-3-zsírsavra van szüksége a szervezetnek (10).

Meg kell említeni azt is, hogy állati eredetű forrásokból az ómega-3-zsírsavak jobban hasznosulnak, mint növényi ere-detűekből. Természetesen ennek ellenére a növényi források sem elhanyagolhatók, mert a fontos, esszenciális zsírsavak megtalálhatók a tofuban, a mandulában és a dióban ugyan-úgy, mint a lenmagból, a dióból és a repcéből származó nö-vényi olajokban (8).

Válasz a rémhírekre

Amikor azzal szembesülünk, hogy a rádióban vagy a te-levízióban mérgező halakról és egyéb halált okozó élelmi-szerekről esik szó, mindig hozzá kell tennünk, hogy a sajtó gyakran elferdíti az igazságot a nagyobb hatás kedvért. Ez, persze, nem szabad levonjon semmit abból, hogy a környe-zetszennyezés miatt valóban nagyobb arányban találhatók nehézfémek és egyéb mérgező anyagok a halakban, mint száz-kétszáz évvel ezelőtt. A halfogyasztás előnyéből igen sokat levon, hogy a halhús számos, a környezetben tartó-san megmaradó szerves anyaggal, például metil-higannyal, dioxinokkal, poliklórozott bifenilekkel (PCB-kkel) és több más halogénezett anyaggal szennyeződik. A metil-higany ismert idegméreg, de szerencsére általában igen kis meny-nyiségben van jelen a halakban. Érdekes ellentét, hogy míg az ómega-3-zsírsavak a heveny szívinfarktus megelőzésében nagy szerepet játszanak, addig epidemiológiai bizonyítékot találtak arra, hogy a halakban levő metil-higany számotte-vően növeli az infarktus kockázatát (11). Nagyobb aggoda-lomra adnak okot a halakban található dioxin és dioxinszerű

Manapság egyre hangosabb a vita a halfogyasztás körül. Egyre bővül ama emberek köre, akik ilyen vagy olyan okok miatt elzárkóznak a halevéstől, míg a másik tábor egyre több szomorú példával támasztja alá azt, hogy ha kihagyjuk az étrendünkből a halat, akkor bizony sokat ártunk az egész-ségünknek. Az ellenzők legtöbbször a halak nehézfém- és dioxinszennyezettségével érvelnek. Sajnos, sokszor a szak-értőnek sem sikerül józanul megítélnie az interneten olvas-ható cikkek helyességét, illetve objektíven reagálni egy-egy rémhírt terjesztő levélre. Az alábbiakban megkísérlek választ adni az ezzel a témával kapcsolatban felmerült kérdésekre.

Az ómega-3-zsírsavak szerepe a szervezet műkö-désében

Az ómega-3- és ómega-6-zsírsavak a többszörösen telí-tetlen zsírsavak közé tartoznak. Az előbbiek közül az eiko-zapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) csökkenti a vérrögképződés kockázatát. A vizsgálatok kimutatták azt is, hogy csökkenti a vérnyomást, növeli az inzulinérzékenységet, s kedvezően befolyásolja a metabolikus szindróma kockázati tényezőit (1, 2). A terhesség harmadik harmada alatt, illetve a szoptatás első hónapjában az anyának kiegészítésként ada-golt ómega-3-zsírsavak hosszú távon pozitív hatást gyakorol-tak a gyermekek értelmi fejlődésére (3). Gyulladáscsökkentő hatásuk ellensúlyozza az endotélsejtek rendellenes működé-sét, ezáltal csökkenti az érelmeszesedést. Emellett közvetlen gyulladáscsökkentő hatásukat is kimutatták idült gyulladá-sos folyamatok esetén (4). Egyre több kutatás támasztja alá immunmoduláló hatásukat is, amely a gyulladásos markerek szabályozásban betöltött szerepükből fakad. Emiatt később alkalmazhatók lehetnek autoimmun betegségekben és a ki-lökődés megelőzésében szervátültetést követően (5). Ezek a zsírsavak feltételezhetően bizonyos táplálkozással összefüg-gő depressziós betegségben szintén jó hatásúak lehetnek, miként időskori depresszióban is eredményesen alkalmaz-hatók (6). Jelenleg is folynak kutatások annak kiderítésére, hogy valóban szerepet játszanak-e a sárgafolt elfajulásának (makuladegenerációnak) a megelőzésében, amely a vakság gyakori oka. Megjegyezzük, hogy vizsgálatok folynak a rák-kezelés területén is, mivel növelik bizonyos sejtek sugárérzé-kenységét (7).

Az ómega-3-zsírsavak forrásai, a halak tápanyag-tartalma

Mint tudjuk, az ómega-3-zsírsavak igen bőséges forrásai a tengeri halak, rákok és kagylók. A kísérletekből egyértelmű-en kiderült, hogy a friss halban szignifikánsan nagyobb volt a többszörösen telítetlen, vagyis LCPUFA zsírsavak aránya, mint a feldolgozottban. A halak és a kagylók olyan tökéle-tes fehérjeforrások, amelyek egyben kis zsírtartalmúak is. A legtöbb hal- és kagylófaj húsának 100 grammja 20 gramm fehérjét tartalmaz, amely az ajánlott napi szükséglet mintegy egyharmada. A halban található fehérje jó minőségű, esz-

26

Új DIÉTA 2011/2Kutatás

PCB-k, amelyek rákkeltők, immuntoxikusak, és a szaporo-dás szempontjából is károsak a szervezetre nézve. Tudni kell, hogy ezek az anyagok a zsírszövetben halmozódnak fel, így a nagy testű, zsíros halak, például a lazac, a makréla és az an-golna naponkénti fogyasztása kevéssé ajánlott. Éppen ezért egy Seattle-ben végzett 2007-es kutatás óvatosságra inti a szakembereket, s azt ajánlja, hogy jótékony hatásai ellenére bizonyos halak fogyasztását korlátozzák a gyermekek, vala-mint a várandós és a szülőképes korú nők számára. Körül-tekintően kell mérlegelni az előny és a kockázat viszonyát, s ezután újra kell gondolni a halfogyasztási ajánlásokat. A korlátozás mértékére és a veszélyes halak fajára nem térnek ki. (12). Egy 2006-ban és 2007-ben végzett spanyolországi vizsgálat is megerősíti a mérlegelés és a halfogyasztás kor-látozásának szükségességét, annak ellenére, hogy mind ne-hézfémek, mind PCB-k és dioxinok vonatkozásában határ-érték alatti értékeket mértek a lakossági fogyasztásra szán makréla, lazac és márna mintáiban (13). 2008-ban és 2009-ben Lengyelországban is végeztek hasonló kutatást a piacon fellelhető halkészítmények körében. Az általuk vizsgált hal-fajokban igen kis szennyezettségi szintet mértek az említett anyagokból, ám felhívták a figyelmet arra, hogy a várandós és a szoptató nőkre meg magzataikra, illetve gyermekeikre a határértékhez közeli dioxinszennyezettség is veszélyes le-het (más forrásból származó dioxin mérésére a kutatóknak nem volt lehetőségük) (14). Egy 2007-es vizsgálat, amely a belga halpiacot térképezte fel, arra is felhívta a figyelmet, hogy a heti háromnál többszöri halfogyasztás, ha a metil-hi-gany mennyiségét nem is, de egyéb dioxinszerű vegyületekét növelheti, s az meghaladhatja a megengedhető mennyiséget (15). Hasonló vizsgálatot végeztek 2009-ben Csehországban a csukamájolajakkal és a kapszulázott ómega-3-készítmé-nyekkel. A vizsgálatot végzők arra a következtetésre jutottak, hogy a hal és a halolaj fogyasztása biztonságos, ezért ösztö-nözni kell (16).

Érdekességként jegyezném meg, hogy nemcsak barom-fi-, hanem sertés- és marhatakarmányozással is kutatások folynak, s ígéretes eredmények születtek, amelyek szerint nemcsak a szárnyasok, hanem a marha és a sertés húsának ómega-3-tartalmát is növelni lehet lenmaggal kevert takar-mánnyal (17).

Mi a helyzet hazánkban?

Megkeresésemre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) néhány kérdésemre választ adott. Harmadik or-szágokból származó, az Európai Unió területére már belép-tetett, étkezési célú tengeri hal honi forgalmazását megelő-ző kötelező laboratóriumi vizsgálatot és engedélyeztetést a jogszabály nem ír elő. Hatósági élelmiszer-vizsgálatra gyanú alapján vagy úgynevezett monitoring mintavételi-vizsgálati terv alapján kerül sor. Ha a vállalkozó szükségesnek tartja, saját költségén, akkreditált laborban elvégeztetheti a vizsgá-latokat.

A vizsgálatok elvégzésére az MgSzH évente megújí-tott Élelmiszerlánc-felügyeleti Tervet hoz létre és valósít meg, amelynek egyik része az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Monitoring Terv. Vizsgálatnak vetik alá a csomagolóanyagot, s mérik az adalékanyagok, valamint a kémiai és szennyező anyagok mennyiségét, valamint a mikrobiológiai tisztaságot.

Érdekességképpen jegyezném meg, hogy higanyt, arzént, kadmiumot, ólmot és ónt a thaiföldi mintákban átlagosan két esetben találtak, míg a magyar mintákban 7–52 esetben (2007–2009, 325 vizsgálat). A vizsgálatok eredményei azt mu-tatják, hogy az évek során nem nő a nehézfémek és egyéb szennyező anyagok szintje a halakban, illetve a vizsgált min-tákban a határérték alatt maradt a káros anyagok szintje (18).

Következtetés

Bár a kutatások azt mutatják, hogy a vizsgált szennye-ző anyagok szintje a határérték alatt maradt, mégis érdemes néhány kérdést átgondolni a vizsgálatok tükrében. Figyelem-be véve, hogy a kutatások során vizsgált veszélyes anyagok mindegyike felhalmozódik a táplálékláncban, érdemes a nagy testű ragadozó halak fogyasztását elkerülni (például cápát, kardhalat és óriási tonhalat). Tekintettel arra, hogy a honi halállományban is több esetben találtak szennyező-dést, érdemes többfajta halból válogatni. Általánosságban elmondható, hogy minél öregebb és/vagy nagyobb testű egy hal, annál több szennyező anyagot raktároz a szervezetében (például a tokhal akár negyven–nyolcvan évig is elél, mire kifogják). Különösen megfontolandó ilyen halak fogyasztása gyermekek, valamint szoptató és várandós nők esetében. Felmerül a kérdés, hogy miből pótolják akkor a számukra na-gyon is szükséges ómega-3-zsírsavakat. A halolajkapszulák megfelelő alternatívát jelenthetnek, hiszen a vizsgált minták-ban nulla vagy a méréshatár alsó szintjén levő szennyező-anyag-mennyiséget találtak. Mindemellett mindenféle koc-kázat minimalizálható, ha a hivatalos irányelveket követjük, hiszen a halfogyasztás egészségre gyakorolt előnyei messze meghaladják a veszélyeket.

Zsibrita-Zámbori Zita dietetikus

Irodalom

1. O’Sullivan, T. A., Bremner, A. P. et al.: Polyunsaturated fatty acid intake and blood pressure in adolescents. Jour-nal of Human Hypertension,10:1038, 2011.

2. Pilon, G., Ruzzin, J. et al.: Differential effects of various fish proteins in altering body weight, adiposity, inflammatory status, and insulin sensitivity in high-fat-fed rats. Meta-bolism, 2011. URL: www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/2130675 (2011. március 1.)

3. Helland, I. B., Smith, L. et al.: Maternal supplementati-on with very-long-chain n-3 fatty acids during pregnancy and lactation augments children’s IQ at 4 years of age. Pediatrics, 111, 39–44, 2003.

4. Calder, P. C.: n-3 polyunsaturated fatty acids, inflam-mation, and inflammatory diseases. Am. J. Clin. Nutr., 83:1505S–1519S, 2006.

5. Iwami, D., Nonomura, K. et al.: Immunomodulatory ef-fects of eicosapentaenoic acid through induction of re-gulatory T cells. International Immunopharmacology, 11, 384–389, 2011.

6. Rondanelli, M., Giacosa, A. et al.: Long chain omega 3 polyunsaturated fatty acids supplementation in the treat-ment of elderly depression: effects on depressive symp-toms, on phospholipids fatty acids profile and on health-related quality of life. J. Nutr. Health Aging, 15:37–44, 2011.

27

Új DIÉTA 2011/2Kutatás

7. Manda, K., Kriesen, S. et al.: Omega-3 fatty acid supp-lementation in cancer therapy: does eicosapentanoic acid influence the radiosensitivity of tumor cells? Strah-lenther Onkologie, 2011. URL: www.ncbi.nlm.nih.gov/pub-med/21267532 (2011. március 1.)

8. Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC), URL: http://www.eufic.org/article/en/page/FTARCHIVE/artid/omega-3-fatty-acids/ (2011. március 2.)

9. Rodler, I. (szerk.): Új tápanyagtáblázat. Medicina, Buda-pest, 2005.

10. MDOSZ TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA, III. évfolyam, 11. szám, 2010. november.

11. Roman, H. A., Walsh, T. L. et al.: Evaluation of the car-diovascular effects of methylmercury exposures: current evidence supports development of a dose-response func-tion for regulatory benefits analysis, 2011. URL: www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21220222 (2011. március 2.)

12. Costa, L. G.: Contaminants in fish: risk-benefit considera-tions. Arh. Hig. Rada Toksikol., 58:367–374, 2007.

13. Domingo, J. L., Bocio, A. et al.: Benefits and risks of fish consumption. Part I. A quantitative analysis of the intake of omega-3 fatty acids and chemical contaminants. Toxi-cology, 230: 219–226, 2007.

14. Zygmund, U., Richert-Szlinder, J. et al.: Fish products ava-ilable in Polish market – assessment of the nutritive value and human exposure to dioxins and other contaminants. Chemosphere, 74, 1420–1428, 2009.

15. Sioen, I., De Henauw, S. et al.: Evaluation of benefits and risks related to seafood consumption. Verh. K. Acad. Gene-eskd., 69:249–289, 2007.

16. Smutna, M., Kruzikova, K. et al.: Fish oil and cod liver as safe and healthy food supplements. Neuro Endocrinol. Lett., 1, 156–162, 2009.

17. Kouba, M., Mourot, J.: A review of nutritional effects on fat composition of animal products with special emphasis on n-3 polyunsaturated fatty acids. Biochimie, 93: 13–17, 2011.

18. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Ta-karmány-biztonsági Igazgatóság. Adatok a tengeri halak nehézfém-szennyezettségéről – válaszlevél 2011. március 9.

Dietetika

egÉSzSÉgvÉDő gAlAKTOlIpIDeKAz étkezési célra használt növényekben számos olyan

vegyületcsoport lelhető fel, amely nemcsak tápanyagként és vitaminként szolgál, hanem bizonyos betegségek ellen is óvja a szervezetet. Az egészségvédő anyagok közé tartoznak egye-bek között a karotenoidok, a fitoszteroidok, a polifenolok (köztük a f lavonoidok), a glükózinolátok, a glükolipidek és a galaktolipi-dek (1, 2). Az utóbbiakról elsősorban a botanikusok hallottak, ugyanis nagy arányban fordulnak elő a fotoszintézisben részt vevő zöld színtestek (kloroplasztiszok) határhártyáiban. A növé-nyi galaktolipidek mono- vagy digalaktozil-diacil-glicerinek, vagyis olyan molekulák, amelyek egy vagy két galaktózból, valamint glicerinből és zsírsavakból épülnek fel. A zsírsavak telítettek (palmitinsav, sztearinsav) és telítetlenek (linolsav, al-fa-linolénsav, olajsav, hexadekatriénsav) lehetnek. A növények nem egyféle galaktolipidet tartalmaznak. Például a piros szí-nű kaliforniai paprikából eddig tizenháromfélét mutattak ki. A galaktóz és a glicerin kapcsolódási módja révén alfa- és béta-sztereoizomérje lehet ugyanannak a galaktolipidnek. Például a friss spenótlevélben főleg béta-, míg a szárítottban főleg alfa-típusú monogalaktozil-diacil-glicerinek fordulnak elő, ugyanak-kor a digalaktozil-diacil-glicerineknek mind a két sztereoizomér-je bőségesen fordul elő a friss és a szárított levélben is.

Érdekes az is, hogy a kaliforniai paprikának aszerint is változik a galaktolipid-tartalma, hogy milyen a színe. A zöld színű paprikában 243, a pirosban 167, míg a sárgában 37 milligramm két alfa-linolénsavat tartalmazó monogalak-tozil-diacil-glicerint mértek kilogrammonként (3). Ezenkívül a termesztési feltételek, a szedési érettség, a tárolási mód, a feldolgozás stb. is befolyásolja a zöldségek és gyümölcsök galaktolipid-tartalmát. Míg a talaj nitrogénhiányos állapota esetén fokozódik a digalaktozil-diacil-glicerinek szintézise, addig a nehézfémek közé tartozó kadmium, a szárazság és

a fagyasztásos tárolás hatására csökken a növényekben levő galaktolipidek mennyisége.

Japán kutatók mutatták ki (s a felfedezésüket szabadal-maztatták is), hogy a spenót leveléből kivont alfa-típusú ga-laktolipidek a DNS szintézisét katalizáló enzim gátlásával akadályozzák a daganatos sejtek osztódását (4). Az édesbur-gonyának viszont a béta-típusú galaktolipidjeit találták rákel-lenes hatásúnak. A gyepűrózsából származó galaktolipidek pedig az ízületi gyulladást enyhítik. Bár ezek a vegyületek mindmáig nincsenek reflektorfényben, a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend miattuk is egészséges. Az em-lítetteken kívül bőséges galaktolipid-forrás a petrezselyem, a póréhagyma, a bab, a borsó, a saláta, a spárga, a karfiol, az uborka, a tök és a káposzta is.

dr. Pécsi Tibor

Irodalom

1. Brandt, K., Christensen, L. P. et al.: Health promoting compounds in vegetables and fruits: a systematic appro-ach for identifying plant components with impact on hu-man health. Trends Food Sci. Technol., 15, 384–393, 2004.

2. Christensen, L. P.: Galactolipids as potential health pro-moting compounds in vegetable foods. Recent Patents on Food, Nutr. Agricult., 1, 50–58, 2009.

3. Larsen, E., Christensen, L.P.: Common vegetables and fruits as a source of 1,2-di-O-α-linolenoil-3-O-β-D-galactopyranosyl-sn-glycerol, a potential anti-inflam-matory and antitumor agent. J. Food Lipids, 14, 272–279, 2007.

4. Mizushina, Y., Hada, T. et al.: Japán szabadalom. Szá-ma: 2004JP13432, nemzetközi publikációs száma: WO05027937, 2005.

28

Új DIÉTA 2011/2Kutatás

Az AlTernATív TáplálKOzáSI fOrmáK helye ÉS Szerepe Az ISKOlAI KözÉTKezTeTÉSBen, II. rÉSz

Az elégedettségi vizsgálat mutatóiból kiderült, hogy ser-dülőkorban nemcsak a fiúk és a lányok táplálkozási szokásai, hanem a táplálkozás elégedettségi mutatói is eltérnek egy-mástól (1. táblázat).

Elégedett Elégedetlen

Fiúk 69,2% 30,8%

Lányok 47,7% 52,3%

1. táblázat A jelenlegi táplálkozás elégedettségi mutatói

A fiúk 69%-a elégedett a táplálkozásával, s közülük 54% úgy tartja, hogy egészséges is. A két válasz közötti 15 száza-lékpont különbség arra utal, hogy a fiúk kevésbé tudatosak a táplálkozásukat illetően. Változtatandó területként csak a több zöldség- és gyümölcsfogyasztást jelölték meg.

A lányok 48%-a elégedett a táplálkozásával, de csak 41% tartja egészségesnek. A lányok megfontoltabban válaszoltak, ezt az bizonyítja, hogy a két kérdésre adott válaszaik különb-sége 7 százalékpont. A lányok egészségesebben táplálkoznak, mint a fiúk, ugyanakkor az étkezések közben 6,6 százalék-ponttal nagyobb számban végeznek más tevékenységeket. Ez a válasz korrelációt mutat arra a kérdésre adott válasz-szal, hogy a lányok több mint kétszer annyian hajlamosak elhanyagolni az étkezéseket bizonyos tevékenységek miatt, mint a fiúk. Tudatában vannak ennek a problémának és az étkezésük reformjához első helyen a rendszeresebb étkezést jelölték meg. A serdülőkort a sport abbahagyás időszakának is nevezik. Érdeklődésük más irányba fordul, ez a lányokat érinti leginkább. A 15-18 éves korcsoport sportolási szokások vizsgálatának eredménye: több mint 20 %-kal kevesebb lány sportol, mint fiú. (1. táblázat, 3. ábra).

54

42

2 2

41

56

2 1

0

10

20

30

40

50

60

igen nem nem tudom nem válaszolt

%

FiúkLányok

3. ábra Jelenlegi táplálkozás értékelése az egészség szempontjából (nemek szerinti bontásban)

A középiskolások közétkeztetéshez és az alternatív táplálkozási formákhoz való viszonyulása

A megváltozott társadalmi berendezkedés − a nők mun-kába állása − nem teszi lehetővé az iskoláskorú gyermekek felügyelet melletti, rendszeres, életkornak megfelelő táplál-kozását, ezért ezt a közétkeztetéssel lehet megoldani.

Az étkezések körülményei, elégedettségi vizsgálatok

Az Új DIÉTA előző számában ismertettem a kutatásban részt vett tanulók táplálkozási szokásait és a különböző étel-féleségek fogyasztásának gyakoriságát (1). Ezúttal a táplálko-zás körülményeit kívánom bemutatni, s az egészségtudatos magatartás kialakításának szükségességére szeretnék rávilá-gítani.

A megkérdezett tanulók (kétszáztizenkilenc fő) majdnem fele szed rendszeresen C-vitamint, harminchárman valami-lyen multivitamin-készítményt, tizennégyen vasat, tizenket-ten kalciumot, tízen magnéziumot és B-vitaminokat fogyasz-tanak (1. ábra). Kisebb mértékben szednek még D-, E- és A-vitamint, cinket és folsavat. A vizsgált mintából 5% rend-szeresen szed valamilyen étrend-kiegészítőt. A fogalmakkal nincsenek tisztában, sok esetben a vitaminokat az étrend-ki-egészítőkhöz sorolták.

98

33

1412 10 10

4 2 2 2 10

20

40

60

80

100

C Multi Fe Ca Mg B D E Zn A Folsav

Fő

1. ábra Egyes vitaminok és nyomelemek fogyasztásának gyakorisága

Az adott korcsoport táplálkozásában kifogásolható a nagymértékű nassolás, amely a főétkezések helyett és között is jellemző (2. ábra). A megkérdezett kilencvenegy fiú 75%-a rendszeres nassolónak tartja magát. A lányoknál ez az érték valamivel nagyobb, a százhuszonnyolc lányból 82% él nap nap után ennek a szenvedélyének. A tizenöt–tizennyolc éve-sek közül legtöbben csokoládét esznek. A népszerűségi listán a csokoládé után a kekszféléket, a joghurtot, a gyümölcsöt, az édességeket és a süteményeket jelölték meg.

68

22

0 1

106

19

1 20

20

40

60

80

100

120

igen nem nem válaszolt ritkán

Fő

FiúkLányok

2. ábra Nassolási szokások (nemek szerinti bontásban)

29

Új DIÉTA 2011/2Kutatás

A tanulóknak az iskolai közétkeztetéssel való elégedettsé-güket 1-től 5-ig terjedő skálán kellett bejelölniük (4. ábra). A Babits Mihály Gimnáziumban a tanulók 69%-a 3-as és 4-es értékkel jelölte az iskolai étkeztetés minőségét. A Szent Imre Gimnáziumban a tanulók 71%-a jelölte meg ezeket az értéke-ket. Mind a két iskolában a tanulók több mint a fele elégedett az iskolai közétkeztetéssel, a két alsó értéket megközelítőleg a tanulók 30%-a jelölte be.

16

14

16

48

21

10

5

18

42

29

0 20 40 60

Nem válaszolt

Ehetetlen

Legyűröm valahogy

Meg lehet enni

Anyám azért jobban főz

Tökéletes

Fő

Szent I.Babits M.

4. ábra Elégedettségi vizsgálat (iskolai közétkeztetés)

A Babits Mihály Gimnáziumban tizenhét fő, míg a Szent Imre Gimnáziumban harmincnyolc fő tartja egészségesnek azokat az ételeket, amelyeket az iskolában kapnak (5. ábra). A 15%-os eltérés feltehetően az iskolához való toleráns maga-tartásnak tudható be a keresztény gyermekek részéről.

17 17

38

56

81

10

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

igen nem nem válaszolt

Fő

Szent I.Babits M.

5. ábra Az iskolai élelmezés értékelése az egészség szempontjából

Kétszáztizenkilenc tanulóból negyvenöt főnek a család-jában van olyan személy, aki vegetáriánus vagy valamilyen speciális táplálkozási formát követ. A legismertebb alternatív táplálkozási forma a vegán táplálkozás, amelyről kétszázti-zenhárom főnek vannak ismeretei. A második helyen a lak-tovegetáriánus formát találhatjuk, ezt összesen kilencvenöt fő ismeri. Harmadik helyre a fruitarian (gyümölcs) alapú étrend került a népszerűségi listán, ugyanis hetvenhárom fő jelöl-te be, megelőzve a szemivegetáriánus formát, amelyet negy-venegy fő jelölt be. Az ovo- és ovo-laktovegetáriánus formát harminchatan-harminchatan ismerik, míg a makrobiotikus étrendet harmincegyen. A mazdaznani étrendről és a bicsér-dizmusról négy-négy fő hallott (6. ábra).

213

41 36

95

30

73

314 4

0

50

100

150

200

250

vegán

szemive

getáriánus

ovoveg

etáriánus

laktoveg

etárián

us

ovo-lakto

vegetárián

us

fruitar

ian alap

ú étren

d

makrobio

tikus é

trend

mazdazn

ani étr

end

bicsér

dizmus

Fő

6. ábra Az alternatív táplálkozási formák ismertsége

Arra a kérdésre, hogy ha lenne lehetősége, milyen táplál-kozási formát választana az iskolában, a válaszadók többsé-ge az általa előnyben részesített ételféleségekre, az étkezések gyakoriságára vagy ételféleségek minőségére tett javaslatot, például arra, hogy legyen több hús, zöldség, édesség, vagy legyen tízórai is, vagy zsírszegény legyen az étel. A kérdésben felajánlott lehetőségek közül négy fő a vegetáriánus formát választotta. A válaszokból kiderült, hogy az „à la carte” ét-kezési forma a legnépszerűbb (holott ez nem volt felajánlva, mint választási lehetőség). A tizenöt–tizennyolc év közötti időszakban elindul a felnőtté válás folyamata, előtérbe kerül a döntési szabadság jelentősége, s ez a táplálkozás terén is megjelenik. Ezt támasztja alá a második legtöbbet megjelölt igény, nevezetesen az, hogy a kínálat választékosabb legyen. A vizsgált korcsoportnak nagy szabadsága van a saját táp-lálkozását illetően. A megkérdezett kétszáztizenkilenc diák közül százkilencvenhétnek nem szólnak bele a szülei abba, hogy mit reggelizik, ebédel vagy vacsorázik. A zsebpénzük-ből olyan étel- és italféleségeket vásárolnak, amelyek szá-mukra a legszimpatikusabbak. A kortárscsoport véleménye ebben az életkorban nagyon meghatározó, ezért is fontos, hogy megismerjék a serdülők az alternatív táplálkozási for-mákat és a jótékony hatásaikat, ugyanakkor felhívjuk a fi-gyelmet a nem körültekintően megválasztott étrendek veszé-lyeire is. Nincsenek kellő ismereteik az alternatív táplálkozási formákat illetően, nem igénylik a bevezetésüket az iskolai közétkeztetésbe.

A kérdőívben rákérdeztem a tanulók testtömegére és testmagasságára is, s az antropometriai adatokból kereszt-metszeti vizsgálatot végeztem. Minden tanulónál testtömeg-indexet (BMI) számoltam, az így kapott értékeket nemenkén-ti és koronkénti bontásban a percentilisek (kg/m2) értékeinek megfelelő kategóriákba soroltam (2). A fiúknál a tizenhét éve-sek közül 4-4% sorolható a kórosan sovány (alultáplált) és a sovány kategóriába. Az elhízást illetően a tizenhat éves fiúk a legveszélyeztetettebbek. A fiúk 72%-a normál testalkatú, 12%-a túlsúlyos, 8%-a elhízott, 8%-a pedig kórosan elhízott. A tizennyolc éves korúaknál eltűnt a két szélsőséges érték, a fiúk 65%-a a normál kategóriába tartozik − életmódjuk a mu-tatók szerint egészséges, a rendszeres fizikai aktivitás része a mindennapi életüknek −, míg 35%-a túlsúlyos. Az utóbbi ka-tegóriába tartoznak az örökletesen „vaskosabb” testalkatúak és az inaktív életmódú tanulók (7. ábra).

30

Új DIÉTA 2011/2Kutatás

A tizenötéves lányok 65%-a normál testtömegű, 23%-a túlsúlyos, míg 3%-a az elhízott kategóriába sorolható Ebben a korban kezdik a lányok a fogyókúrázást, a legszélsősége-sebb irányzatokat is kipróbálva.

Tizenöt–tizennyolc éves kor között a normál kategóri-ába tartozó lányok százalékos megoszlása 65%-ról 57%-ra csökken, ellenben 10%-ról 30%-ra nő a sovány lányok gya-korisága, s 4%-ban megjelennek a kórosan sovány, alultáp-lált lányok (7-8. ábra). A túlsúlyos lányok előfordulása 9%-ra csökken. A lányoknál is a tizenhatodik év a legveszélyesebb életkor, amikor megjelenik a rendszeres fogyókúra, s több-nyire sanyargatással, éhezéssel próbálják leadni a fölösleges kilókat (8. ábra).

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

15év 16 év 17 év 18 év

kórosan elhízott

elhízott

túlsúlyos

normál

sovány

alultáplált

7. ábra Fiúk tápláltsági mutatói, BMI-értékek szerinti besorolása

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

15év 16 év 17 év 18 év

kórosan elhízott

elhízott

túlsúlyos

normál

sovány

alultáplált

8. ábra Lányok tápláltsági mutatói, BMI-értékek szerinti besorolása

Testzsírszázalékot nem vizsgáltam, ezért a BMI-felmérés-ben részt vett fiúk 1%-a kórosan sovány (alultáplált), 1%-a sovány, 74%-a normál, 14%-a túlsúlyos, 7%-a elhízott, 3%-a pedig a kórosan elhízott kategóriába tartozik. A vizsgált lá-nyok 3%-a kórosan sovány, 14%-a sovány, 14%-a túlsúlyos, 1%-a elhízott. A lányok az elhízástól való félelmükben sokat diétáznak, ennek veszélyei egyértelműen megmutatkoznak a 14% sovány és a 3% kórosan sovány kategóriában (9. ábra).

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Fiúk Lányok

kórosan elhízott

elhízott

túlsúlyos

normál

sovány

éhező

9. ábra 15-18 éves korcsoport táplálkozási mutatói, BMI-értékek szerinti besorolásban

Az iskolai vezetés véleménye a diákoknak nyújtott közétkeztetésről

A Babits Mihály Gimnázium önkormányzat által fenn-tartott iskola, ahová ötszázhetvenöt diák jár. 2004. január 1-jétől a JUNIOR Zrt. szállítja az ebédet − egyféle menüt −, amelyet kétszázharmichét fő vesz igénybe. Az iskola az 1-től 5-ig terjedő skálán hármassal jelölte az elégedettségét a szol-gáltatóval kapcsolatban. Az iskolai vezetése a szolgáltatott ebéd egészségességét az ötös skálán kettessel jelölte, amely otthoni kiegészítésekkel tehető megfelelővé. Kérdésemre vá-laszolva az iskola azt nyilatkozta, hogy partnerek lennének az alternatív táplálkozási formák bevezetésére, de nem látnak esélyt a megvalósításra.

A Szent Imre Gimnázium egyházi fenntartású iskola, aho-vá nyolcszázhetvennyolc diák jár. 2002-től egy olyan magán-vállalkozás szolgáltatását veszik igénybe, amely csak három intézménynek főz. Reggelit, ebédet és uzsonnát is kaphatnak a tanulók. Ötszázhúsz fő veszi igénybe a közétkeztetést. A diákok 20%-a veszi igénybe a teljes étkezést, 40% csak az ebédet. Nincs menüválaszték, az iskola a szolgáltatással való elégedettségét az ötös skálán négyessel jelölte. Az alternatív táplálkozási formák bevezetésére nem lennének partnerek, mert a diákok körében nem népszerű, s csak a szülők kis ré-sze szeretné, továbbá véleményük szerint anyagi okok miatt megvalósíthatatlan. Az iskolavezetés szerint kellőképpen odafigyelnek a tanulók egészséges táplálkozására, a büfé-ben folyamatosan lehet kapni gyümölcsöt, a szendvicsekben mindig van valamilyen zöldségféle.

Összefoglalás

A vizsgálatból kiderült, hogy a lányok és a fiúk táplálkozá-si szokásai már a tizenöt–tizennyolc éves korcsoportnál eltér-nek mind az ételféleségek, mind az étkezés körülményeinek a megválasztását illetően. Mindkét nemre az egészségkárosító magatartás jellemző. Kiderült, hogy a kutatásban részt vevő iskolák az alternatív táplálkozási formák bevezetésével járó pénzügyi problémákat önerőből nem tudják megoldani, s nem találták kellően népszerűnek azokat a diákok körében.

Az étkezési szokások a legkorábban kialakuló, éppen ezért nehezen változtatható magatartásformák. A serdülőkor

31

Új DIÉTA 2011/2Dietetika

Szerzőink

A 2011/2. szám szerzői

Arató Györgyi dietetikusMDOSZ szerkesztőbizottsági tagNutricomp Bt.aratogyorgyi@nutricomp.hu

Armbruszt Simon tanársegédPTE ETK Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék7621 Pécs, Vörösmarty u. 4.simon.armbruszt@etk.pte.hu

Barna Mária dr.SE-ETK, Alkalmazott Egészségtudományi IntézetDietetikai és Táplálkozástudományi TanszékBudapest 1088 Vas u. 17.Telefon: (1) 486-4824barna.maria1@gmail.com

Barnáné Susa Éva egészségfejlesztő-dietetikusKomárom-Esztergom Megyei KormányhivatalNépegészségügyi Szakigazgatási SzerveEgészségfejlesztési OsztályTelefon: (34) 522-510barnane.eva@kdr.antsz.hu

Bonyárné Müller Katalin docensPTE ETK Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék7621 Pécs, Vörösmarty u. 4.muller.katalin@pte.hu

Csajbók RóbertnéSE-ETK Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék1088 Budapest, Vas u. 17.csajbokne@se-etk.huTelefon: (1) 486-4823

Czinner Antal dr. prof. tudományos igazgatóHeim Pál Gyermekkórház

Figler Mária dr. egyetemi tanárPTE ETK Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék7621 Pécs, Vörösmarty u. 4.

Gubicskóné Kisbenedek Andrea tanársegédPTE ETK Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék7621 Pécs, Vörösmarty u. 4.andrea@etk.pte.hu

Gyurcsáné Kondrát Ilona vezető dietetikus, MDOSZ főtitkárOrszágos Korányi TBC és Pulmonológiai IntézetTelefon: (70) 244-1030gyurcsaili@freemail.hu

Hajdu György GáborSE-ETK Dékáni Hivatal, Informatikai és oktatástechnikai csoport1088 Budapest, Vas u. 17.Telefon: (1) 486-5962g_hajdu@se-etk.hu

Horváth Zoltánné dr.SE-ETK Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék1088 Budapest, Vas u. 17.Telefon: (1) 486-4826horvathzne@se-etk.hu

Kalóné Németh Éva diplomás egészségfejlesztő, rekreációszervezőLélek TV (az interneten található) Életmód Magazin szerkesztő-műsorvezetőBudapest, XIII., Katona József u. 26.http://tapcsatorna.noxnet.huTelefon: (20) 542-4211evalaksmi@gmail.com

egy érzékeny életszakasz, az attitűdök, magatartásformák megszilárdulásának időszaka, amelyek az egész élet során befolyásolják többek között az egészségi állapotot (3). Az egészséggel kapcsolatos viselkedés összefügg az iskolázott-ság szintjeivel, ezért az oktatásnak kiemelkedő szerepe van a helyes egészségmagatartás kialakításában. Az egészségne-velés célja tudatos, önmagáért felelősséget vállaló emberek nevelése. Fontos, hogy a gyermekek az egészség értékeivel már fiatalkorban tisztába kerüljenek, és képesek legyenek fel-nőttkorban saját sorsukat irányítani, valamint a legmegfele-lőbb alternatívák kiválasztásával az egészségüket fejleszteni. A tudás elmélyítésében és alkalmazásában szükségük van további választási lehetőségekre.

Kaloné Német Éva egészségfejlesztő, rekreációszervező

Irodalom1. Kaloné, N. É.: Az alternatív táplálkozási formák helye és

szerepe az iskolai közétkeztetésben I. rész, Új DIÉTA, 1, 32–35, 2011.

2. Pintér, A. (szerk.): Útmutató és táblázatok a gyermekkori tápláltság megítéléséhez. Országos Gyermekegészség-ügyi Intézet, 2004. URL: http://www.ogyei.hu/upload/files/gyermekkoriTaplaltsag.pdf (2011. február 28.).

3. Németh, Á., Szabó, M.: Táplálkozás és étkezési szokások. In: Aszmann, A. (szerk.): Iskoláskorú gyermekek egész-ségmagatartása. Nemzeti jelentés 2002. OGYEI, Buda-pest, 2003.

32

Új DIÉTA 2011/2Szerzőink

iMPREssZUM

www.ujdieta.hu, www.mdosz.huFőszerkesztő és a szerkesztőbizottság elnöke:Dánielné Rózsa ÁgnesFőszerkesztő-helyettes:Schmidt JuditA szerkesztőbizottság tagjai:Arató Györgyi, Balázs Brigitta, Domjánné Fejős Szilvia, Gyuricza Ákos, Koszonits Rita, Moharos Melinda, Polyák Éva Szaktanácsadók 2007 októberétől: dr. Barna Mária, dr. Biró György, dr. Bodoky György, dr. Figler Mária, dr. Halmos Tamás, dr. Hoffmann Artúr, Kubányi Jolán, dr. Martos Éva, dr. Nékám Kristóf, dr. Pap Ákos, dr. Pécsi Tibor, dr. Rigó János, dr. Simon László, dr. Szabolcs István, dr. Török Attila, dr. Winkler Gábor

Felelős szerkesztő és az MDOSZ elnöke: Antal EmeseSzerkesztőség: 1092 Budapest, Ferenc krt. 2–4. 3/24. Telefon: (+36) 1-269-2910 Fax: (+36) 1-210-9075E-mail: mdosz@mdosz.huISSN 1587-169XKiadó: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége - MDOSZFelelős kiadó: Antal Emese, az MDOSZ elnökeCímlap: Arató Györgyi / Harsányi LászlóNyomdai előkészítés: HarVar-d Design StudioNyomás: NestPress Kft.A hirdetések tartalmáért a kiadó felelősséget nem vállal!Hirdetésfelvétel: Moharos MelindaTelefon: +36-70-398-4687E-mail: melinda.moharos@gmail.com

Polyák ÉvaPTE ETK Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék7621 Pécs, Vörösmarty u. 4.eva.polyak@etk.pte.hu

Schmidt Judit dietetikusÚj DIÉTA főszerkesztő-helyettesTelefon: (30) 5800-822schmidt.judit@quintessclub.com

Szekeresné Szabó Szilvia tanársegédPTE ETK Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék7621 Pécs, Vörösmarty u. 4.szilvia.szabo@etk.pte.huTelefon: (72) 513-674, (20) 216-2339

Töttösi Adrienn dietetikus, projektvezetőNemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, PécsTelefon: (20) 201-1924tottosi.adrienn@gmail.com

Turcsák Katalin magándietetikusMDOSZ vezetőségi tagTelefon: (20) 824-6225.

Venczel Anita dietetikushallgatóSE-ETKanita.venczel86@gmail.com

Zsákai Antal György dietetikusMDOSZ tudományos bizottsági tagzsakai.antal@gmail.com

Zsibrita-Zámbori Zita vállalkozó dietetikus (jelenleg szünetel)Piliscsabazambori.zita@gmail.com

PTE-ETK = Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi KarSE-ETK = Semmelweis Egyetem Egészségtudományi KarPTE-ÁOK = Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostu-dományi Kar

Kanizsárné Vaskó Nikolett dietetikusJNS Hungária Kft.Telefon: (70) 708-4431kanizsarne.nikolett@just.hu

Kiss Szabina dietetikusPTE ETK Fizioterápiás és Táplálkozástudományi IntézetTáplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék7621 Pécs, Vörösmarty u. 4.

Kubányi Jolán elnökDietetikai-Humán Táplálkozási Szakmai KollégiumTelefon: (20) 669-5454kubanyi.jolan@meszk.hu

Lelovics Zsuzsanna dr., PhDNemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, PécsTelefon: (30) 288-2889lelovics@yahoo.com

Mark László egyetemi adjunktusPTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet7624 Pécs, Szigeti u. 12.laszlo.mark@aok.pte.hu

Mák Erzsébet dr.SE-ETK Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék1088 Budapest, Vas u. 17.make@t-email.hu

Moharos Melinda dietetikus, MDOSZ szerkesztőbizottsági tagTelefon: (70) 398-4687melinda.moharos@gmail.com

Németh Istvánné főiskolai docens, dietetikusSE-ETK Alkalmazott Egészségtudományi IntézetDietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék1088 Budapest, Vas u. 17.Telefon: (1) 486-4824nemethine@se-etk.hu

Pécsi Tibor dr. címzetes docensTelefon: (20) 567-6352tmpecsi@yahoo.com

Szerkesztõség és Bemutatóterem: 1114 Budapest, Bocskai út 21.

Telefon: 279 0527 • Fax: 279 0528 • E-mail: info@springmed.hu

Honlap: www.springmed.hu

SPRINGMED KIADÓ

A SpringMed Kiadó ajánlatadietetikus szakembereknek

Ar: 2980 Ft

Ar: 2980 Ft

Ár: 2200 Ft

Új!

dietas konyvek sorozat.qxd 6/23/2010 1:42 PM Page 1