2014 5.qxd (page 1)reformprogram elemzését követõen a bizottság arra jutott, hogy a...

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének lapja

MAGYAR GYÁRIPAR

LIV

. ÉV

FOLY

AM

, 201

4. 5

. SZ

ÁM

Kötelezõ kamarai tagság:miért igen, miért nem?

2., 8-10. oldal

Ingyenes onlinemunkajogi tanácsadás

14. oldal

Innovációfejlesztés:új szabályok, gyorsításra

16. oldal

Stabilnövekedéskezdõdhet

Galler Károly,

a KEMGYE új elnöke

Komárom-Esztergom megye

üzleti kilátásairól (11–12. oldal)

2 LIV. ÉVFOLYAM, 2014. 5. SZÁM

MAGYAR GYÁRIPAR

KOMMENTÁR

A MAGYAR GYÁRIPARaz MGYOSZ hivatalos havilapja

Kiadja a Munkaadók és GyáriparosokOrszagos Szövetsége

Szerkesztõség:1054 Budapest, Széchenyi rakpart 3.

Telefon: 06 (1) 474-2041E-mail: [email protected]: www.mgyosz.hu

Layout: Abonyi BrigittaFotó: Vámos Judit

Hirdetesfelvétel: [email protected]: 06 (1) 474-2041

ISSN: 1219-6193

TARTALOM

FÓKUSZBANHét javaslat a magyar gazdaságnak . . . .3

NAPIRENDENTiltakozások

a kötelezõ kamarai tagság ellen . . . . .6MGYOSZ-állásfoglalás

a kötelezõ kamarai tagság tervérõl . . .7KÖRKÉRDÉS: Kötelezõ kamarai

tagság: igen vagy nem? (Vadnai Gábor, Szentpéteri István,Vámos György) . . . . . . . . . . . . . . . . .8

CÍMLAPINTERJÚÚj megyei elnök, régi-új tervek

és lehetõségek (Galler Károly) . . . . .11

MGYOSZ-HÍREKOnline szolgáltatás: ingyenes

tanácsok munkajogból . . . . . . . . . . .13Vállalkozói Hírlevél . . . . . . . . . . . . . . . .14

EURÓPAI UNIÓInnovációfejlesztés: új szabályok

a gyorsításra . . . . . . . . . . . . . . . . . .16A geopolitikai bizonytalanságok

felgyorsították az új energiabiztonságistratégia kidolgozását . . . . . . . . . . . .17

Munkahelyi egészségvédelem: stratégiai keret határozza meg az uniós célkitûzéseket . . . . . . . . . .19

KÖNYVJELZÕA tudásmenedzsment az egyik

legfontosabb gazdasági erõforrás . . .20

Házi Zoltán vezérigazgató,Budapesti Nagybani Piac,

az MGYOSZ alelnöke

Kinek, milyen szavazati joga lesz?

„Úgy látom, nem lesz fájdalommentes megoldás"

Egyelõre nem tudni, valójában milyen koncepció alapján képzelik el, ké-

szítik elõ a kötelezõ kamarai tagságot. Nem mindegy, kinek milyen sza-

vazati joga, befolyása lesz. Legalább két koncepció vetélkedik egymással:

egyik az MKIK javaslata, mely valamilyen elvek szerint a tagdíj nagyságához

igazítaná a beleszólási jogokat is. A BKIK viszont az egy tag – egy szavazat

elvet kívánja érvényesíteni. Ez azt jelentené, hogy ugyanolyan joga lenne az

5 ezer forintos tagdíjat fizetõnek, mint mondjuk a 1 millió forintot, vagy többet

fizetõnek. Nem hiszem, hogy ez helyes lenne így. És még egy lényeges

kérdés: ha a kisebb cégeknél marad az ötezer forint – ezt egyébként he-

lyeslem –, mi lesz a nagy cégek tagdíjával? Azok nem változnak? Vagy ott is

várható mérséklés? Ha nem, az is feszültséghez vezetne a kamarán belül. Ha

meg csökkenne, akkor a kamaránál forráshiány alakulhatna ki… A két kon-

cepciót a jelenleg megismert formájában nehezen tartom összeegyeztet-

hetõnek. Azt el tudom képzelni, hogy valamilyen egyéb, kamarai vezetõi

testületekben jutnak garantáltan, valamilyen arányban helyekhez a nagyvál-

lalatok, de lehet más megoldás is. Ennek kidolgozása után lehet érdemben

véleményt nyilvánítani.

Ugyanakkor úgy látom, hogy a kötelezõ kamarai tagság bevezetése, amennyi-

ben a tagdíj jelentõsen növekszik, elvezethet a szakmai szervezetek le-

értékelõdéséhez is. A vállalkozások ugyanis nem akarnak már több tagdíjat

fizetni, így ha a kamarai tagság kötelezõ lesz, esetleg elgondolkodnak a szak-

mai szervezeti tagságon. Ne felejtsük el, bár van már némi élénkülés a gaz-

daságban, azonban a cégeknek még nem megy annyira jól, hogy plusz költ-

ségeket felvállaljanak, még mindenhol keményen fogják az ilyen jellegû ki-

fizetéseket. Most úgy látom, nem lesz fájdalommentes megoldás. Persze,

törekedni kell erre is. Például úgy, hogy a kamara együttmûködik a szakmai

érdek-képviseleti szervekkel, s valamiféle beleszólási jogot garantál a

mûködésbe, a megfelelõ forma kialakításába.

LIV. ÉVFOLYAM, 2014. 5. SZÁM

FÓKUSZBAN

A z ajánlásnak a gazdaság helyzetételemzõ szakaszában a Bizottság

szakemberei megállapítják, hogy a Brüsz-szelbe eljuttatott konvergenciaprogram-ban és nemzeti reformprogramban a kor-mány jövõre a Bizottságnál valamivelnagyobb, 2,5 százalékos növekedésreszámít. A bizottság szakemberei szerint2017-re a programok túl derûlátó elõre-jelzést adnak, és bár a 2014-es hiánybecs-lés kiegyensúlyozott, jövõre a tervezett-nél magasabb lehet a deficit.

STRUKTURÁLIS HIÁNYCÉLElsõ helyen az államadósság csökkenõpályára állítását és az úgynevezett közép-távú strukturális hiánycél teljesítését szor-galmazza az Európai Bizottság, amely astabilitási és növekedési paktumhozképest a bruttó hazai termék (GDP) 0,9százalékának megfelelõ rést vél látni amagyar költségvetéssel szemben támasz-tott követelmények terén. Magyarországszámára a középtávú cél a GDP 1,7 száza-lékának megfelelõ strukturális hiány,Brüsszel szerint ugyanakkor ettõl a bu-dapesti büdzsé a következõ évekbenjelentõsen eltér majd, miközben viszontaz államadósság a GDP 79 százalékáról2017-ig fokozatosan 75 százalékra csök-ken. A kormány által Brüsszelbe eljutta-

AZ AJÁNLÁSOKUTÓÉLETEAz Európai Bizottság ország-specifikus ajánlásait a tagál-lamok pénzügyminiszterei-bõl álló tanács, továbbá azállam- és kormányfõket tö-mörítõ Európai Tanács ismegvitatja, majd formálisanazokat a pénzügyminiszterektanácsa hagyja jóvá, a tervekszerint július 8-án.

MAGYAR GYÁRIPAR

3

HÉT JAVASLAT A MAGYAR GAZDASÁGNAK

tott konvergenciaprogram és nemzetireformprogram elemzését követõen aBizottság arra jutott, hogy a makrogaz-dasági forgatókönyv alapjában vévetartható. A középtávú strukturális hiánycélés az adósságplafon, illetve a folyama-tosan csökkenõ adósságot elõíró szabályteljesítése érdekében Brüsszel struk-turális konszolidációs lépéseket tartanaszükségesnek.

HITELEZÉSI GONDOKA hitelezés beindítása érdekében a Bi-zottság azt az ajánlást fogalmazza meg,hogy a többi között csökkenteni kellene apénzintézetekre kivetett különadót, illetveát kellene alakítani a pénzügyi tranzakciósilletéket annak érdekében, hogy a meg-takarítások a bankokban maradjanak, és azilleték az elektronikus fizetést ösztönözzea készpénzhasználattal szemben. Emelletta Bizottság azt is kívánatosnak tartaná,hogy lehetõvé váljon a bankok számára aportfóliótisztítás, hogy megszabadulhas-sanak a rossz követeléseiktõl. A Bizottságszakértõi úgy látják, hogy a bankokranehezedõ és megemelt szabályozói ter-hek és az egyre több nem fizetõ adósszûkíti a hitelezési piacon a kínálatot. Ezutóbbit, a nem teljesítõ hitelesek magasarányát a pénzügyi szektor egyik legna-

Vannak biztató fejlemények a magyargazdaságban, ám javítandó területek is.Az Európai Bizottság hét gazdaságpoli-tikai javaslatot tett Magyarországnak,amibõl többet a magyar kormány vitat.


nélkül, csökkenjen a szegregáció, és minélszélesebb tömegek számára elérhetõvéváljon az oktatás a hátrányos helyzetû cso-portok, így a romák számára is. A Bizott-ság rámutat, hogy Magyarországon emel-kedik a korai iskolaelhagyók aránya, a hát-rányos helyzetû csoportok, különösen aromák hozzáférése az oktatáshoz pedigtovábbra is problémás.

Az energiaszektorban a Bizottság annakfelülvizsgálatát javasolja, hogy milyenhatással van a hatósági árak folyamatoscsökkentése a versenyre és a beruházá-sok ösztönzésére. Brüsszel úgy véli, hogya rezsicsökkentés és az energiacégeketsújtó különadók miatt romlott e vállalatokköltségeinek, beruházásainak és karban-tartási intézkedéseinek megtérülése. Abizottság kitér arra is, hogy a fajlagos ener-giafelhasználás tekintetében a magyarháztartások az elsõk között vannak azUnióban, és az energiafelhasználás haté-konyságának növelésével is jelentõs meg-takarítás volna elérhetõ. A Bizottság emel-lett az energiahivatal függetlenségénekmegteremtését sürgeti a hálózathasználatfeltételeinek és díjainak megállapításaterén.

MAGYAR VÁLASZA bizottsági ajánlások nem veszik fi-gyelembe a magyar gazdaság elmúlt év-ben bekövetkezett vitathatatlan javulását -közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium(NGM) az Európai Bizottság 2014. éviországspecifikus ajánlásaira reagálva.

Az ajánlásokban megfogalmazott célok – apénzügyi egyensúly fenntartása, a nö-vekedés dinamizálása és a foglalkoztatásbõvítése – az elõzõ évekhez hasonlóanegybevágnak a kormány törekvéseivel –írja közleményében a szaktárca.

A tavalyihoz hasonló tartalmú ajánlásokazonban alig tükrözik azt a nyilvánvalójavulást, amely a magyar gazdaságban azelmúlt évben bekövetkezett: a GDP ideinövekedése meghaladja a korábbi vára-kozásokat, a beruházások kiugró ütembenbõvülnek, a foglalkoztatottak száma immármeghaladja a 4,1 milliót, miközben azállamháztartás hiánya a GDP 3 százalékaalatt maradt, és az infláció rekord alacsonyszinten áll.

gyobb kihívásának nevezi a dokumentum,amely azt is megjegyzi, hogy a legtöbbadósmentés nem a bajbajutottakon segí-tett, valamint rontotta az újabb és újabbkormányzati segítségben bízó háztartásokfizetési fegyelmét.

FOGLALKOZTATÁS, VERSENY ÉS ÁTLÁTHATÓSÁGA Bizottság következõ ajánlása arra vo-natkozik, hogyan kellene fenntartható mó-don növelni a foglalkoztatottságot, a ver-senyt és az átláthatóságot, milyen módonkellene csökkenteni a korai iskolaelhagyókarányát, továbbá hogyan kellene ösztönözia beruházásokat és a hatékonyságot azenergiaszektorban.

A foglalkoztatás terén Brüsszel annak be-vezetését sürgeti, hogy a foglalkoztatásiszolgálat személyre szabott ajánlatokatkínáljon az álláskeresõknek, a fiatalok szá-mára jöjjön létre mentorhálózat, valamintaz mûködjön együtt a helyi oktatási in-tézményekkel és munkáltatókkal a rend-szer hatékonyságának növelése érdeké-ben. A bizottság a közmunkaprogram új-ragondolására is javaslatot tesz, mert úgyítéli meg, hogy 2013-ban csak az abbanrésztvevõk 10 százaléka tudott késõbb amunkaerõpiacon is elhelyezkedni, holott aprogram felemészti a munkahelyterem-tésre szánt költségvetési pénzek jelentõsrészét.

A Bizottság a szabályozás stabilizálását ésa versenyt gátló akadályok lebontását sür-geti a szolgáltató szektorban. Megjegyzi,hogy a jogszabályi környezetet gyakori vál-tozások jellemzik, az állam egyre többterületen korlátozza a versenyt. A doku-mentum arra is kitér, hogy azokban a szek-torokban, amelyeket különadó terhel,különösen nagy mértékben esett vissza aberuházás. Az energiaszektorban 44 szá-zalékkal, a pénzügyi szektorban 28 száza-lékkal, a távközlésben pedig 18 száza-lékkal, miközben mindent egybevetve aberuházások 3,4 százalékkal emelkedtek.

OKTATÁS, ENERGIAAz oktatás terén a nemzeti stratégia meg-valósítását sürgeti az Európai Bizottságannak érdekében, hogy minél kevesebbenhagyják el az iskolát annak befejezése

NÖVEKEDÉSIPROGNÓZIS: SZEPTEMBERBENFELÜLVIZSGÁLATAz Európai Uniónak áprilisvégén elküldött konvergen-ciaprogram szerint a magyarkormány 2014-re a bruttóhazai termék (GDP) 2,3százalékos növekedéséreszámít, egybehangzóan azEurópai Bizottság tavaszigazdasági elõrejelzésével.A legutóbbi, elsõ negyed-éves GDP-adat alapján azon-ban az NGM már jelezte:Magyarország 2014-es növe-kedése 0,3-0,6 százalékpontfeletti mértékben is megha-ladhatja a konvergenciaprog-ramban prognosztizált 2,3százalékos mértéket. A Köz-ponti Statisztikai Hivatal(KSH) adatai szerint a GDP2014 elsõ negyedévében 3,5százalékkal nõtt az elõzõ évazonos idõszakához viszo-nyítva. A szezonálisan ésnaptárhatással kiigazítottadatok szerint a gazdaságteljesítménye az elõzõ évazonos negyedévéhez ké-pest 3,2, az elõzõ negyedévi-hez képest 1,1 százalékkalbõvült.

MAGYAR GYÁRIPAR

FÓKUSZBAN

4


FÓKUSZBAN

ilyen eljárás; 11 tagállam marad eljárásalatt.

A Bizottság örömmel nyugtázza, hogy alegsebezhetõbb országok által végrehaj-tott reformok kezdenek kifizetõdni; Ír-ország, Portugália és Spanyolország iskilépett a pénzügyi segítséggel párosulókiigazító programból, idén pedig Görög-országba is visszatérhet a növekedés.

A testület megjegyzi, hogy a munkaerõ-piaci folyamatok általában legalábbféléves csúszással követik a makrogaz-dasági fejleményeket, ám várhatóan idénmár mérsékelt növekedés lesz tapasztal-ható a foglalkoztatás terén, 2015-benpedig átlagosan 10,4 százalékra csökken-het az állástalanok aránya a tavalyi 10,8százalékos munkanélküliségi mutatótkövetõen.

A Bizottság arra is rámutat, hogy ezen atéren óriásiak az eltérések a tagállamokközött, mert míg Ausztriában például csak4,9 százalékos a munkanélküliség, Görög-országban 27,3 százalék az állástalanokaránya.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a válságraa tagállamok többsége adóemelésselreagált, az adóterhek nõttek, viszontmiután ezen a téren viszonylag szûk atagállamok mozgástere, Brüsszel az adó-fizetési fegyelem javítását, az adóelke-rülés felszámolását szolgáló lépéseketjavasol, valamint a munkaerõ helyett azingatlanok, a fogyasztás adóztatásátrészesítené elõnyben.

A bankszektor további stabilizálása a Bi-zottság szerint Olaszországban, Görögor-szágban, Spanyolországban, Litvániában,Szlovéniában, Horvátországban és Ciprusonjavasolt, ezekben az országokban a kis- ésközepes vállalkozások banki finanszírozásamég mindig elmarad a kívánatos szinttõl.

A Bizottság emellett általános adósság-csökkentést is javasol, és arra számít, hogyaz államadósság szintje idén tetõzik, aztánpedig csökkenõ pályára kell állítani. Ezen atéren Belgiumot, Írországot, Görögorszá-got, Spanyolországot, Olaszországot, Cip-rust és Portugáliát emeli ki a brüsszeli tes-tület, ahol az államadósság meghaladja aGDP 100 százalékát.

Éppen ezért a Bizottság értékelésével – ésrészben az ebbõl levezetett ajánlásokkal –a kormány több ponton nem ért egyet,amit jelez is a Bizottságnak – közölte atárca. Az NGM tájékoztatása szerintMagyarország nem ért egyet egyes, azadórendszert érintõ kritikákkal és ajánlá-sokkal. Az adórendszer átalakítása, afoglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhekmérséklése és a kisvállalkozások adóter-heinek csökkentése, egyszerûsítése fon-tos szerepet játszott abban a növekedési,beruházási és foglalkoztatási fordulatban,amelyet immár a statisztikai adatok isegyértelmûen visszaigazolnak – hangsú-lyozza a közlemény.

Az ország nem ért egyet a rezsicsökken-téssel kapcsolatban megfogalmazott kri-tikával sem, hiszen a csökkenõ hatóságienergiaárak nemcsak a háztartások jöve-delmi pozícióját javítják, hanem a hazai vál-lalkozások versenyképességét is. A kor-mány a következõ hetek egyeztetéseinarra törekszik, hogy az ajánlások végleges,az Európai Tanács által csak június végénelfogadandó változata jobban figyelembevegye a magyar gazdaság vitathatatlaneredményeit – közölte a szaktárca. Az EUtöbb országában folytatni kell a strukturálisreformokat.

EURÓPAI KILÁTÁSOKAlapvetõen pozitívan ítéli meg az európaigazdaság fejleményeit az Európai Bizott-ság, ám miután a fellendülést kiegyensú-lyozatlannak és törékenynek tartja, továbbistrukturális reformokat javasol az Uniótagállamainak.

Elemzésében a brüsszeli testület arra amegállapításra jut, hogy a növekedés visz-szatért, az idén már csak Ciprusnak ésHorvátországnak kell recesszióval szá-molnia. Brüsszel szerint javul a tagállamiköltségvetések helyzete, a tagállamokösszesített deficitje a válság kezdete ótaelsõ ízben csökken a bruttó hazai termék(GDP) 3 százaléka alá. A Bizottság azt isközölte: hat ország, Ausztria, Belgium,Csehország, Dánia, Szlovákia és Hol-landia esetében a túlzottdeficit-eljárásmegszüntetését javasolja. Ha a pénz-ügyminiszterek tanácsa rábólint erre, ak-kor többségbe kerülnek az EU-ban azokaz országok, amelyek ellen nem folyik

IMF: MAGYARORSZÁGKIKERÜLT A RECESSZIÓBÓLA Nemzetközi Valutaalap(IMF) éves országjelen-tésében megállapította,hogy a magyar gazdaságkikerült a 2012-es recesszió-ból, és fõleg a kormányzatiberuházásnak, fogyasztás-nak és nettó exportnakköszönhetõen tavaly 1,1százalékos növekedést pro-dukált. Továbbra is jelentõskockázatot jelent azonban abizonytalan globális kör-nyezet, a még mindig magasállamadósság, a nagy finan-szírozási igény és a külföldifinanszírozásra való széleskörû támaszkodás. Az IMFszakértõi által összeállítottés az igazgatótanács általjóváhagyott jelentés 2014-ben 2, az ezt követõ kétévben egyaránt 1,7 száza-lékos növekedéssel számol.A jelentés hangsúlyozza amakrogazdasági irányvon-alak újrakalibrálásának szük-ségességét és ambiciózusstrukturális reformokat sür-get a középtávú növekedésikilátások javításáért.

MAGYAR GYÁRIPAR

5


A Magyar Adótanácsadók és Könyvvi-teli Szolgáltatók Országos Egyesületeszerint a kötelezõ iparkamarai tagság nemszolgálja a mikro- és kisvállalkozásokérdekét, ezért elutasítják és tiltakoznakellene. Közleményük szerint elsõsorban aszakmai alapon, önkéntesen vagy szak-mai köztestületként létrejövõ szervezetektudnak szakszerûen segítséget nyújtanitagjaiknak, mert közvetlenül ismerik aszakmai elõírásokat és tagjaik problémáit.Az adótanácsadók arra hívják fel a figyel-met, hogy a kötelezõ iparkamarai tagságegyszer már csõdöt mondott, és a jelen-legi éves 5000 forint „regisztrációs” díj iscsak arra alkalmas, hogy az összes vál-lalkozás 98 százalékát kitevõ mikro- éskisvállalkozások terheit éves szinten – ateljes kör fizetése esetén mintegy 4,5 mil-liárd forinttal növelje.

A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) til-takozik a kötelezõ iparkamarai tagságellen. A mérnökkamara rámutat arra, hogya gazdasági kamarákról szóló törvényvalamennyi egyéni és társas vállalkozásszámára kötelezõen elõírta a kamarai re-gisztrációt, az MKIK ennek kötelezõ ka-marai tagsággá alakítását javasolja. AzMMK elsõsorban egyéni vállalkozó, vagy

AMagyar Szakmai Kamarák Szövet-sége (MSZKSZ) tiltakozik a Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kül-döttgyûlésén elfogadott vitaanyag ellen,amely egyebek mellett a kötelezõ iparka-marai tagság bevezetését tartalmazza –közölte a szövetség. Közleményükbenkiemelik, hogy a szakmai kamarák jelenlegis ellátják az „iparkamarai feladatokat”, ígyszükségtelennek tartják mind az iparkama-ra, mind pedig a tagjaik további terhelését.Az MSZKSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a ter-vezett módosítás során a törvény hatályaalól az agrárkamarához hasonlóan a szak-mai kamarák tagjai és nyilvántartottjai iskerüljenek ki. A szakmai kamarák törvényifelhatalmazás alapján több éve regisztrál-nak vállalkozásokat, amelyeknek tevé-kenysége már eleve kamarai tagsághozvagy regisztrációhoz kötött – hívja fel afigyelmet a szövetség közleményében. Aközel 300 ezer tagot tömörítõ MSZKSZvéleménye szerint az évi 5000 forint iparka-marai hozzájárulási díj – amelybõl 2012-bena 45 százalékos fizetési hajlandóságellenére is 2,5 milliárd forint bevétele szár-mazott az iparkamarának – a továbbiakbanindokolatlanná vált, mivel az iparkamarajogosult lett a cégbírósági nyilvántartásbóladatok lekérésére.

NEM JELENT KETTÕSTAGSÁGOTNem jelent kettõs tagságot,ha valaki egyszerre tagja ahivatásrendi kamarának, il-letve a kereskedelmi és ipar-kamarának, mert eltérõ jog-viszonyról van szó – nyilat-kozta Dunai Péter, a MagyarKereskedelmi és Iparkamara(MKIK) fõtitkára az MTI-nek.Dunai Péter kifejtette: a hiva-tásrendi kamarákban a tagoktermészetes személyként, akereskedelmi és iparkama-rában vállalkozásként van-nak jelen. A fõtitkár szerintennek tisztán látása, egyér-telmûvé tétele azért is fon-tos, mert jelenleg a hiva-tásrendi kamarák túlterjesz-kednek hatáskörükön, vál-lalkozásokat is tömörítenek,ezzel pedig a kereskedelmiés iparkamara illetékességiterületére lépnek. Az a világ-tendencia, hogy hivatásrendikamarák csak olyan szakmákesetében szervezõdnek,amelyeknél élet, egészség,

MAGYAR GYÁRIPAR

NAPIRENDEN

6

Nem váltott ki tetszést a kötelezõ kama-rai tagság ötlete, amelyet pár hete azMKIK közgyûlése elfogadott. A megszó-laló szervezetek különbözõ szempontból,de bírálták az ötletet. Az MGYOSZ állás-foglalásában felhívta a figyelmet, hogy a kamara köztestület, állami felada-tokkal, tehát más, mint az alulról szerve-zõdõ érdek-képviseleti szervek.

TILTAKOZÁSOK A KÖTELEZÕ KAMARAITAGSÁG ELLEN


NAPIRENDEN

kötelezné, amit elfogadhatatlannak tart aszakmai kamara. Kéri a kormányt, legyentekintettel azokra a mérnöki szellemi szol-gáltatásokat végzõ, tõkeegyesítõ vál-lalkozásokra is, amelyeknek tevékeny-ségüknél fogva értelemszerûen a szakmaikamaránál nyilvántartásban kell lenniük.

betéti társaságot mûködtetõ tagjai nevé-ben tiltakozik, amelyek tevékenységétszakmai kamarai tagsággal rendelkezõmérnökök végzik – fogalmaz nyilatkoza-tában a szakmai kamara. Ebben a vál-lalkozási formában dolgozó mérnököketaz MKIK javaslata kettõs kamarai tagságra

testi épség, szabadságjogokvannak veszélyben, másholnincs szükség önálló szakmaikamarára – vélekedett a fõ-titkár, aki szerint ezt a trendetkövetve Európában csökken aszakmai kamarák száma.

MAGYAR GYÁRIPAR

7

MGYOSZ-állásfoglalása kötelezõ kamarai tagság

tervérõlA Kamara egy köztestület, mely eltérõ feladatokatlát el, mint az alulról szervezõdõ érdek-képviseletiszervezetek, melyek körébe a Munkaadók és Gyár-iparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) is tarto-zik. A kéttípusú szervezet az eltérõ státuszuk ésfunkcióik miatt tehát nem lehet egymás versenytár-sa. Az MGYOSZ szerint a kötelezõ kamarai tagság-hoz kapcsolódó tagdíj lényegében egy, a vállalkozá-sokra kivetett adónak tekinthetõ. Éppen ezért a leg-nagyobb hazai munkaadói szervezet szerint létfon-tosságú, hogy a tagdíj törvényben szabályozott le-gyen, ne pedig a Kamara saját döntésétõl függjön, ésne haladja meg a jelenlegi regisztrációs díj inflációvalnövelt értékét. Az MGYOSZ általánosságban is csakolyan megoldást tud támogatni, melyben a kötele-zettségek, vagyis a fizetendõ tagdíjak mértéke, il-letve a kapott szolgáltatások és a szavazati jogokarányban maradnak egymással a jövõben is.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban:Kamara) egy köztestület, amelyhez állami feladatok kerül-nek kiszervezésre, és ez sok szempontból meghatározzamûködésének kereteit. Gazdasági kamara számos ország-ban sikeresen mûködik – nem érdek-képviseleti szervként– leginkább a gazdaságszervezés és a törvények alka-lmazásában kiszervezett állami közfeladatok ellátásában.Az MGYOSZ-hoz hasonló érdek-képviseleti szervezetekadott témákban szükség esetén egyeztetnek,együttmûködnek a kamarákkal minden országban, külön-bözõ státuszuk és funkcióik okán nem versenytársaiegymásnak. A Kamara ugyanakkor értelemszerûen nemszereplõje a versenyszféra országos és ágazati érdek-egyeztetõ fórumainak, és nincs szerepe a szigorúanmunkaadók, munkavállalók és a kormány kompetenciájá-

ba tartozó kérdésekben, így különösen a munkatörvénykönyve, a minimálbér és a bérajánlások ügyében.

Az MGYOSZ álláspontja szerint a kötelezõ kamaraitagság és az ehhez kapcsolt kötelezõ tagdíj a vállalkozókszempontjából egy ugyanolyan adófajta, mint számosilleték, eljárási díj, azaz lényegében az üzletvitel egyikköltsége. Fontos kérdés, hogy a tagdíj mértéke törvény-ben szabályozott-e – és ez esetben minden érdekeltszámára egyértelmû, hogy az állami szabályozórendszerrésze –, vagy a Kamara belsõ döntése-e. Ez utóbbi hely-zet folyamatos konfliktusok forrása lenne, ezért azMGYOSZ ezt nem támogatja.

A jelenlegi egy tagra jutó egy szavazat elve, vagyis azegységes tagdíjrendszer egyfajta egyensúlyt jelent,tudomásul véve, hogy a Kamara álláspontja – az általukmegválasztott vezetõkön keresztül – a gazdaság kisebbszereplõinek a véleményét tükrözi elsõsorban. Ugyan-akkor, ha a tagdíj és a szavazati jog is a vállalatok mére-tével lenne arányos, akkor egy sok éves status quo dõl-ne meg. Az MGYOSZ ezt a megoldást elvileg elfogad-hatónak tartja, bár jelen helyzetben nem látja célsze-rûnek. Azt a harmadik megoldást azonban, hogy akötelezettségek (tagdíj) és a jogok (szavazati jog és akapott szolgáltatások) ne legyenek arányban egymással,az MGYOSZ elfogadhatatlannak tartja.

A legnagyobb hazai munkaadói szervezet emellett cél-szerûnek tartja, hogy kötelezõ tagság és tagdíj eseténtörvényi biztosíték legyen arra nézve, hogy a vállalkozá-sok terhét jelentõ tagdíj mértéke a kamara ígéretéhezhíven ne legyen magasabb a jelenlegi regisztrációs díjinflációval növelt értékénél.


kamarai tagság megszüntethetõ lesz-e ésmikor, hogyan, milyen döntéshozataliszerv döntésével, és milyen következmé-nyei lesznek a vállalkozóra nézve a kilép-tetés/kizárás esetén. Amennyiben a ka-mara a kormánnyal való együttmûködésttekinti prioritásának – már csak az eddigmegkapott jelentõs költségvetési támo-gatás miatt is (kamarai programok köz-vetlen finanszírozása, Kárpátrégió ÜzletiHálózat és a MKIK MNKH-ban létreho-zott többségi tulajdonosi szerepe, stb.)– akkor a tagság valószínûleg képtelenlesz érvényt szerezni esetleges nem-tetszésének a mindenkori vezetésselszemben.A régi, önkéntes kamarai tagok, akik eddigbüszkén vállalták és fontosnak tartottákkamarai tagságukat, most úgy érezhetik,hogy a továbbiakban a több évtizedestagságuk elértéktelenedik. Ezek tehát aszkeptikus vélemények.Ugyanakkor vannak tagvállalataink, ame-lyek ismert külföldi példák alapján egyet-értenek azzal, hogy minden vállalkozó szá-mára legyen kötelezõ a kamarai tagság.Õk meg is fogalmazták, hogy kívánatos-nak tekintik, hogy az MKIK és a területi kamarák a vállal-

kozások valós igényeit kielégítõ, ehhezszolgáltatásokat és érdekképviseletetmagas szinten nyújtó fejlõdésen men-jenek keresztül, mind a tagok, mind agazdaság elõnyére,

A tagvállalatainknak is továbbítottam a fel-tett kérdést, és így, a tagság egy ré-

szétõl kapott visszajelzések figyelembe-vételével a következõket tudom válaszolni:Egyetértek azzal, amit Parragh László, azMKIK elnöke a május 28-i MKIK küldött-gyûlésén mondott, nevezetesen, hogy aMagyar Kereskedelmi és Iparkamaránakjavítania kell tagvállalatai felé történõ kom-munikációjában. A kötelezõ kamarai tag-ságra vonatkozóan egy gyors felméréstvégeztem tagjaink körében, s az derült ki,hogy tagjaink még nem pontosan ismerikaz MKIK kötelezõ tagsággal kapcsolatoskoncepcióját, ezért tagjaink többsége nema lehetséges elõnyöket és fejlõdést,hanem – a vállalkozásokra bevezetendõújabb törvényi kötelem kiterjesztésével – apénzügyi bevételek növelésének kamaraicélkitûzését látja csak.Tagjaink közül sokan egyszerû nemmelválaszoltak, fõként azzal indokolva az el-utasítást, hogy a kötelezõ tagság való-jában nem tagság, hanem törvényi köte-lem. Az igazi tagság akkor keletkezik, ha atag tag kíván lenni valahol, és ezzel a szer-vezet mûködésére is motiváló hatása van,hiszen a biztos bevétel tudatában halvá-nyodhat a szolgáltatás. Sok-sok, évek ótajól mûködõ nemzetközi szervezet adhatpéldát arra, hogy törvényi kötelezettségitagság nélkül is hatékony érdek-képvise-leti és gazdaságélénkítést eredményezõmunkát lehet végezni. Kérdéses, hogy a

Vadnai Gáborfõtitkár,

Magyar Gépipari és EnergetikaiOrszágos Szakmai Egyesület

„Nehéz egy egyszerû igen-nel vagy nemmel válaszolni,mert pontosabban kellene

ismernünk a kötelezõtagságból fakadó elõnyöket-

hátrányokat, és a kamaramegvalósítható, fõként atagság számára elõnyöskorszerû célkitûzéseit.”

MAGYAR GYÁRIPAR

NAPIRENDEN

8

Kötelezõ kamarai tagság:igen vagy nem?

Egyetért Ön azzal, hogy 2016-tól minden magyar vállalkozóra kötelezõ lesz a kama-rai tagság? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? – E hónapban erre a kérdésre ke-restük a választ. Mint kiderült, inkább nem, mint igen, de az is tény, hogy egyelõre a részletes koncepció nem ismert, s inkább annyi látszik, újabb anyagi teher kerül avállalatokra. A kérdés az, hogy ennek fejében pontosan mit nyernek.

Vadnai Gábor: Várjuk meg a részleteket!


NAPIRENDEN

szerveitõl elkülönítetten mûködõ szerve-zeteket a Gazdasági Kamarákat hozza létrea törvény.” 2. „A gazdasági kamarákköztestületek, ágazati, szakmai, munkál-tatói és munkavállalói érdekképviseletetnem láthatnak el.” Ezt az indoklást a rend-szerváltás elején a kötelezõ tagsággalegyetemben a vállalkozók többsége elfo-gadta, a külföldi tulajdonú nagyvállalatokpedig természetesnek vették. A mega-lakulás után a kamarák külön-külön meg-szervezték a megyei szervezeteiket, szerve-zeti szabályokat alkottak, és kisebb-nagyobbállami feladatokat vettek át. Megpróbáltákpozícionálni magukat az éppen újraindultkapitalista gazdaságban. És természetesentagsági díjat szedtek, amely a gazdasági ka-marák esetében az évek során csinos kis va-gyonná kerekedett a megyei szerveze-teknél. A kézmûves kamarák melyek elsõsorban a kisiparosokat és kiskereskedõkettömörítették, ezzel szemben 1999-re márkomoly finanszírozási gondokkal küszködtek.A „kicsik” a tagdíjfizetési kötelezettségetkomoly gazdasági traumaként élték meg, ésez sokuknak az is volt.

M ielõtt válaszolnék, hadd idézzem fela múltat.

1650-ben Marseilles-ben az 1559-bennégy nagykereskedõ által létrehozott bi-zottság külön termet kapott a városházán(chambre) és ettõl kezdve a Chambre ducommerciale, azaz a kereskedelmi kama-ra intézményesen mûködött Franciaor-szágban.Magyarországon a kamara története az1811-ben rendeletileg létrehozott fiumeikereskedelmi kamarával indult és válto-zása még napjainkban is tart. Az újkori ka-marai történet az 1994-es XVI-os törvény-nyel kezdõdött, melyet 2000-ben módosí-tottak és napjainkban újra változtatni kí-vánják. A 1994-es törvény indoklásából kétlényeges megállapítás, amellyel ma is tud-nék azonosulni. 1. „Az állam gazdaságiszerepvállalásának csökkentéséhez szük-ség van a gazdasággal összefüggõ közfel-adatok egy részének az érintettek önigaz-gatása útján történõ ellátására. Ehhez agazdaság szereplõi által alakított, önkor-mányzattal rendelkezõ, az államigazgatás

Szentpéteri Istvána Magyar Klaszterek

Szövetségének elnöke, az MGYOSZ alelnöke

„A kötelezõ tagság akkorelõnyös a vállalkozóknak,

ha a kamarák közjogi,közigazgatási feladatokat iselláthatnak, ahogy Európa

számos országábantörténik”

MAGYAR GYÁRIPAR

9

„Az igazi tagság akkor keletkezik,

ha a tag tag kíván lennivalahol, és ezzel a szervezet

mûködésére is motiválóhatása van,

hiszen a biztos bevételtudatában halványodhat

a szolgáltatás.”

támogassák a tagokat a mindennapiproblémáik megoldásában

a Kamara saját tevékenysége átlátható-ságának és hatékonyságának növelésé-vel, a mûködési költségek csökkentésé-vel a gazdaságfejlesztésben, elsõsorbanaz ipar és a szolgáltatások minõségi szín-vonal-növekedését, a szakmaiság fejlesz-tését kell célul kitûzni.

a Kamara a keletkezõ nagyobb tagdíjbe-vételt fordítsa a beszállítók munkája mi-nõségi színvonalának emelésére, a klasz-szikus kamarai tagságból adódó elõnyökbiztosítására.

kezelje kiemelten az innováció támogatá-sát, ennek legyen az egyik fõ intézményibázisa.

a szakmai kompetenciák növelésével(mûvelt és szakmailag felkészült szak-munkások és kellõ természettudomá-nyos alapokkal rendelkezõ szakemberekképzésének támogatásával), az európaimértékben is versenyképes tudás biz-

tosításával a Kamara segítse – a gazdaságpolitikai célok elérését,

– az ipari fejlõdés beindítását.Mindezeket feltétlenül képviselnie kellmajd a kamarának a szakpolitikai egyez-tetések során.Parragh László elõadásából kiderült, hogyszámos elképzelése van a mostani kama-rai vezetésnek, amelyek viszonylag össz-hangban vannak a fenti felvetésekkel. Amegvalósításhoz azonban a társadalmipárbeszéd elengedhetetlen lesz, még akára területi kamarák és az MKIK esetében is,ahol komoly vitákra kell számítani a fel-merülõ érdekellentétek miatt.

A kérdésre „kötelezõ tagság: igen vagynem?” tehát azért nehéz egy egyszerûigennel vagy nemmel válaszolni, mert pon-tosabban kellene ismernünk a kötelezõtagságból fakadó elõnyöket-hátrányokat, ésa kamara megvalósítható, fõként a tagságszámára elõnyös korszerû célkitûzéseit.

Szentpéteri István:Közigazgatási feladatokkal hasznos lehet


mára ez a kötelezettség idõszerûtlennévált.” Munkaadó Lapja, 25. szám (2000.január 15.)Most újra felmerült a változtatás lehetõ-sége. Én a magam részérõl, semmi jónaknem leszek ellenzõje, ami a gazdaságotfejlesztheti, lendítheti, és engem, mint vál-lalkozót támogat, segít. Hogy milyen kamara lenne jó..? Vélemé-nyem szerint mindkét kamarai rendszer-nek (francia, angolszász) megvannak a ma-ga elõnyei és hátrányai. A kötelezõ tagságakkor elõnyös a vállalkozóknak, ha a ka-marák közjogi, közigazgatási feladatokat iselláthatnak, ahogy Európa számos orszá-gában történik. Ha nem kapják meg ajogosítványokat, s marad a kvázi szolgál-tatási kamara, nincs értelme a kötelezõtagságnak. Elégedetlenné válnak ugyanisazok, akik nem „használják" a kamarát,mivel a befizetett tagdíjért nem kapnaksemmit. A megoldás a kormány kezében van. Jómagam, mint érdekvédõ és mint vál-lalkozó, szeretném, ha mint 1994-ben,komoly egyeztetés indulna az érintet-tekkel, azaz a kormány, a kamara, s amunkaadói szervezetek konzultálnának atörvény megalkotása elõtt, hogy az elkö-vetkezendõ száz évben ezzel már ne kell-jen foglalkozni.

2000-ben a rendszer átalakításának igényekerült napirendre. Pár idézet az akkori saj-tóból.„A nyugat-európai tapasztalatok azt mu-tatják, hogy a nagyvállalatok általában vál-lalják a tagdíjfizetést. Írországban például avállalkozásoknak mindössze 17 százalékatagja a kamarának, ám ezek a cégek állítjákelõ a gazdaság teljesítményének 84 száza-lékát – így az általuk befizetett tagdíj nemcsekély. Az arány Magyarországon ishasonló: a tagdíjbevételek 75-80 százalékamindössze néhány vállalattól származik. Akisvállalkozók számára bizonyára köny-nyebbséget jelent, ha „megszabadulnak" akötelezõ tagság nyûgétõl, ám hozzá kelltenni: a magyar gazdaság, azon belül is akisvállalkozói szektor helyzetének elke-serítõ jellemzõje, hogy havi 3-500 forintoskiadás is a gazdálkodást befolyásoló té-tel.” Cégvezetés (archív) 26. száma (2000.június 1.) „A kamarai törvény elõkészítését végzõkormánymegbízott, Sümeghy Csaba a par-lamentben az angolszász típusú, közhatal-mi jogosítványokkal nem rendelkezõ, ön-kéntes tagságon alapuló gazdasági ka-marák rendszerét ajánlotta megfontolásra.Azzal érvelt, hogy míg 1994-ben a gaz-daság szétzilált állapota miatt indokolt volta kötelezõ kamarai tagság bevezetése,

MAGYAR GYÁRIPAR

NAPIRENDEN

10

„Szeretném, ha mint 1994-ben, komoly

egyeztetés indulna az érintettekkel,

azaz a kormány, a kamara,s a munkaadói szervezetek

konzultálnának a törvény megalkotása

elõtt, hogy azelkövetkezendõ

száz évben ezzel már nekelljen foglalkozni."

Vámos György: A szolgáltatáscsomag kevés

Aszakmai, ágazati érdekvédelmi, ér-dek-képviseleti szervezetek számára

döntõ kérdés lenne a vállalkozások kötele-zõ kamarai rendszerében, hogy a köztes-tület milyen állami feladatokat láthat el ol-csóbban és egyszerûbben, mint az állam,továbbá milyen szolgáltatásokat nyújthattagjainak.Teljesítmény, megfelelõ feladatok hiányá-ban a tagdíjat adóként élhetik meg a vállal-kozások, aminek nyilván sok értelmenincs. Mindebbõl következik, hogy a kö-telezõ kamarai rendszer elõkészítésében,a vitákban arról kell szólni, melyek legye-nek az új feladatok. Az ugyanis nyilvánva-ló, hogy a jelenlegi szolgáltatáscsomagkevés lenne a vállalkozások számára elfo-gadottá, megnyerõvé tenni az új rend-szert. Ezzel lehetne elérni azt, hogy a ren-

des kamarai tagságon kívüli vállalkozásokszámára ne „nyûg” legyen az esetlegeskötelezõ kamarai tagság. Lényegeskérdés az is, milyen lehet a kamarák és aszakmai érdekképviseletek kapcsolata. Akamara számára is fontosnak kell lennie,hogy a szakmai, ágazati érdekképvise-letekkel józan együttmûködés alakuljon ki.Ennek záloga, hogy az ágazati érdek-képviseletek jelenlegi érdekérvényesítõ,érdek-képviseleti súlyukat megõrizhes-sék. A tagdíjrendszer kialakításában fon-tos, hogy a vállalkozásokat ez ne terheljearánytalan mértékben (ezért is fontos akamara feladatvállalása, amivel új szolgál-tatásokat is nyújt a vállalkozásoknak). Atagdíjnak a nyújtott szolgáltatásokhoz kelligazodniuk, aránytalan nagysága vissza-tetszést keltene.

Vámos György fõtitikár,Országos Kereskedelmi

Szövetség

„A kamara számára isfontosnak kell lennie,

hogy a szakmai, ágazatiérdekképviseletekkeljózan együttmûködés

alakuljon ki.”


CÍMLAPINTERJÚ

MGy: Ön a megye egyik nagyvállalatá-nak, a Lábatlani Vasbetonipari Zrt.-neka vezérigazgatója, tehát jól ismeri azország, s a megye gazdaságát is. Hogylátja a kilátásokat országos, s megyeiszinten?

GK: Véleményem szerint minden terüle-ten van észrevehetõ változás, akár az ipariszegmenst, akár a szolgáltatások vagy akereskedelem piacát vesszük figyelembe.Jelentõs számú építõipari tagvállalatunk ispozitív jelekrõl ad számot, mely úgy gon-dolom, ha nem is azonnal fordítja vissza azelõzõ idõszak kedvezõtlen tendenciáját, dehosszú távon stabil növekedési pályát biz-tosíthat.

MGy: Nemrégiben felállt az új kor-mány. Milyen lépéseket tart fontosnaka magyar gazdaság fellendítése érdeké-ben?

GK: Bízom benne, hogy a kormány folytat-ni kívánja az elõzõ ciklusban megkezdettmunkát és hosszú távon erõs támogatás-sal segíti a saját beruházások, munkahely-teremtések megvalósulását.

Magyar Gyáripar: A múlt év végén vet-te át az elnöki pozíciót a Komárom-Esz-tergom Megyei Munkaadók és Gyár-iparosok Egyesületében (KEMMGYE).Mi történt azóta?

Galler Károly: Alapvetõen két elsõdlegescélt tûztem ki magam és a megyei szövet-ség elé rövid és középtávra. Fontosnaktartjuk, hogy növeljük a taglétszámot,illetve hogy bõvítsük a tagoknak nyújtottszolgáltatások körét. Mindkét cél eléréseérdekében sokat tettünk már ez alatt arövid periódus alatt is. Természetesennemcsak a magunk erõforrásaira támasz-kodhatunk, hanem az MGYOSZ is támo-gat minket mindenben.

MGy: Tervez változásokat a szervezetmunkájában?

GK: A KEMMGYE az MGYOSZ vezetésé-vel épp egy sikeres TÁMOP pályázati rész-vételt tud maga mögött, melynek támo-gatási céljai kifejezetten egybecsengenekaz általunk kijelölt iránnyal. Természetesena megnyert pályázat megvalósítása vál-tozásokat jelent a munkánkban, de atagság érdekeinek még nagyobb mértékûkiszolgálását teszi lehetõvé.

AZ ÚJ ELNÖKGaller Károly mérnök-köz-gazdász, menedzser. Szak-mai karrierjét a Videotonbankezdte, majd nemzetköziautóipari és elektronikaicégeknél dolgozott vezetõipozíciókban, mind Magyar-országon, mind az AmerikaiEgyesült Államokban, Íror-szágban, s Németországban.2007-ben iparágat váltott,ekkor kezdett el ingatlanfej-lesztéssel, építõiparral, épí-tõanyag-gyártással foglal-kozni.

MAGYAR GYÁRIPAR

11

ÚJ MEGYEI ELNÖK, RÉGI-ÚJ TERVEK ÉS LEHETÕSÉGEK

Nagy gazdasági lehetõség van még a helyi vállalkozások s nagy cégekszorosabb együttmûködésében – mondja a KEMMGYE új elnöke. Galler Károly összességében kedvezõnek látja a megye és az országgazdasági kilátásait.


lett, hogy vezérigazgatóként cége ope-ratív életét is irányítania kell?

GK: Mindig igyekeztem a legjobb szakem-berekkel körülvenni magam, akik önállódöntéshozatalra alkalmasak. Ez garantáljaannak a „szabad idõnek” a rendelkezésreállását, amelyben a társadalmi felelõsség-vállalásnak és a családi felelõsségvállalás-nak is eleget tudok tenni.

MGy: A válság egyik nagy „áldozata”az építõipar volt. Cége megérezte azágazat lejtmenetét?

GK: Igen, sajnos a mi vállalatunkat semkerülte el a válság. A 2008-2011-esidõszak a pályakorrigálás útja volt szá-munkra. Szerencsére a cég több lábon áll,ráadásul a termékek felhasználása külön-bözõ iparágakban (út/vasútépítés, villa-moshálózatok, telekommunikáció, agrár,magasépítés) történik, így a klasszikus„etesd az erõset, éheztesd a gyengét”üzleti alapelvet kellett többek közt alka-lmaznunk a döntéseink során.

MGy: Hogy látja az építõipar kilátásait?Sokan mondják, ott már vége van a vál-ságnak, elindul újra a fellendülés...

GK: Véleményem szerint az elmúlt évek-ben, fõként az EU által finanszírozott/társ-finanszírozott beruházások adták a fõhúzóerõt az építõiparnak. E mellett perszenagy befektetések, fõképp az autóipariszektorból érkeztek hazánkba. A belsõpiac pozitív jelzései adnak némi optimiz-musra okot, de sokkal lassabb ez a fel-ívelés, mint azt reméltük.

MGy: Összességében elmondható,hogy e megye gazdasága tele van vég-letekkel: nagyon sikeres vállalatokkal, sa válságot az átlagosnál nehezebbenátvészelõ cégekkel?

GK: Természetszerûleg bizonyos ágazatokelõbb érezték meg a válság hatását,némelyeket pedig még sodort a lendület aválság kirobbanásakor. A jelenlegi hely-zetben a gazdasági igények ütemezik avisszarendezõdést, így vannak vállalatok,amelyek korábban tudják kedvezõ iránybafordítani a vitorlát, vannak, amelyek még akedvezõ szél irányát próbálják meghatá-rozni.

MGy: Mit tart ígéretesnek a megyeüzleti életében? Mit tart gyenge pon-toknak?

GK: A mi megyénkben tradicionálisan issok az egymásra épülõ, egymáshoz kap-csolódó vállalkozás, ez mindenképp nagyerõsségünk. A megyére kidolgozotthosszú távú fejlesztési tervek is kecseg-tetõek a vállalatok és a vállalkozások szá-mára, biztosítva a hosszú távú fenntart-hatóságot, jövedelmezõséget. Gyengepontnak, másként fogalmazva fejlesz-tendõ területnek a helyi vállalkozásoknagyvállalatokkal való szorosabb együtt-mûködését jelölném meg. Véleményemszerint ez kulcsa a közös sikerek eléré-sének.

MGy: Ön nemcsak a megyei GYOSZelnöke, de a Magyar BetonelemgyártóSzövetség alelnöke is. Hogy gyõzi idõ-vel és energiával e sok feladatot, amel-

EZ A MEGYEKomárom-Esztergom megyeaz ország legkisebb területû,és a második legsûrûbbenlakott megyéje. A megyének11 városa van. SzékhelyeTatabánya. Az egy fõre jutóGDP-ben Budapest, s Gyõr-Moson-Sopron megye utánKomárom-Esztergom megyetartósan a 3. helyen van.2011-ben a fõvárosban ez azérték 6037 ezer forint volt,Gyõr-Moson-Sopronban3476 ezer, Komárom-Esz-tergomban 2879. Ezt a jó he-lyezést nem kis részben a Suzuki autógyárnakköszönheti.

MAGYAR GYÁRIPAR

CÍMLAPINTERJÚ

12

„Bizonyos ágazatok elõbb érezték meg a válság hatását, néme-lyeket pedig még sodort a lendület a válság kirobbanásakor. A jelenlegi helyzetben a gazdasági igények ütemezik a visszaren-dezõdést, így vannak vállalatok, amelyek korábban tudják kedvezõirányba fordítani a vitorlát, vannak, amelyek még a kedvezõ szélirányát próbálják meghatározni.””


MGYOSZ-HÍREK

MAGYAR GYÁRIPAR

13

centráltak. Olyan program kialakításáratörekedtek, mely segíti a törvénykönyv ér-telmezését, hogy a munkaadók és munka-vállalók egyaránt alkalmazkodni tudjanak akollektív tárgyalások megváltozott keretei-hez. A program bázisát eddig munkajogá-szok által készített anyagok alkották,melyek pontról pontra mutatják be az ér-demi kollektív szerzõdések megkötésétlehetõvé tevõ szabályokat. „A munka vilá-ga a kétoldalú megállapodások tükrében”elnevezésû projektje keretében azMGYOSZ, az MSZOSZ, a Norvég Vállalko-zások Szövetsége, az NHO közremûkö-désével mostantól ingyenesen használha-tó, online tanácsadói felülettel is segíti amunka törvénykönyvének gyakorlati alkal-mazását.

Ezen a honlapon dr. Dudás Katalin és dr.Horváth István munkajogi kérdésekben,dr. Lóránt Szabolcs társadalombiztosításijárulékfizetéssel kapcsolatos kérdésekbenvárja a vállalkozások kérdései, 2014. de-cember 31-ig.

A tanácsadó felület

pontos elérhetõsége:

http://www.decentwork.hu/index.php/

tanacsadas

AMunkaadók és Gyáriparosok Orszá-gos Szövetsége (MGYOSZ) munka-

vállalói szervezetekkel karöltve 2011 ótadolgozik a kollektív szerzõdések megköté-sének könnyítésén. A program most aNorvég Alap „Tisztes Munka és Három-oldalú Párbeszéd” Alaprészének támo-gatásával létrehozott www.decentwork.hu oldallal bõvült, melynek neves szak-értõi munkajogi- és társadalombiztosításikérdésekben adnak ingyenes tanácsot.

Számos gazdasági szereplõnek okozhatnehézséget a tavaly januárban életbelépett munka törvénykönyvének értel-mezése. Az elmúlt egy év tapasztalataialapján munkaadói és munkavállalóioldalon egyaránt akadnak értelmezésiproblémák, az MGYOSZ ezért is tartjafontosnak, hogy tanácsadással segítsen isezek megoldásában. A Norvég Alap „Tisz-tes Munka és Háromoldalú Párbeszéd”Alaprészének támogatásával indított prog-ramjának keretében az MGYOSZ azMSZOSZ bevonásával már 2011 óta dol-gozik a társadalmi egyeztetés megerõ-sítésén. Annak érdekében, hogy hosszútávon is fenntartható eredményeket sike-rüljön elérni, az elmúlt években elsõsor-ban az új munka törvénykönyvére kon-

KÉRDEZZEN, VÁLASZOLUNK!Az új munka törvénykönyveelsõdleges rendeltetése atisztességes foglalkoztatásszabályainak megállapítása,a vállalkozás és a munka-vállalás szabadságánakelve szerint, figyelembevévea munkáltató és a munkavál-laló gazdasági, valamint szo-ciális érdekeit. A napimunka során merülhetnekfel olyan problémák, melyekkezelése a jogszabályokalapján nem egyértelmû. AzMGYOSZ ezért teremtettemeg az ingyenes munka-jogi konzultáció lehetõségét.Kérdezzenek, a szakértõkválaszolnak!

„A munka világa a kétoldalú megálla-podások tükrében” elnevezésû projekt-jének keretében már online tanácsadóifelülettel is segíti az új munka törvény-könyvének értelmezését a legnagyobbhazai munkaadói szervezet.

ONLINE SZOLGÁLTATÁS:INGYENES TANÁCSOKMUNKAJOGBÓL


MAGYAR GYÁRIPAR

MGYOSZ-HÍREK

14

VÁLLALKOZÁSOKAT SEGÍTÕ GAZDASÁGI ELEMZÕ ÉS TÁJÉKOZTATÓ

SZOLGÁLTATÁS AZ „A MUNKÁÉRT!” PROGRAM

KERETÉBEN

Az MGYOSZ a LIGA Szakszervezetekkel és a VOSZ-szal közösen megvalósításra kerülõ programjában elindította új, vállalkozókat

támogató szolgáltatását, a 2015. augusztus 31-ig 15 alkalommal megjelenõ Vállalkozói Hírlevelet.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a több mint 6000

tagját segítse abban, hogy naprakész információk birtokában hozhassák meg akár nemzetközi, akár a hazai piacot

érintõ gazdasági döntéseiket. A sikeres TÁMOP2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A munkáért!” címet viselõ

pályázatunknak köszönhetõen az elkövetkezõ idõszakban elõre láthatóan 15 hónapon keresztül, havi rendszeres-

séggel jelentkezünk a mostanihoz hasonló kiadványokkal.

A Hírlevél összeállítója a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Zrt, mely 2015. augusztus 31-ig járul hozzá a Vállalkozói

Hírlevél magasan színvonalon történõ megjelentetéséhez.

A Hírlevél kizárólag elektronikus úton elérhetõ az alábbi webhelyen:

http://mgyosz.hu/hu/index.php?fo=2&al=6

Szintén e projektje keretében készítette el az MGYOSZ Vállalkozói kutatását a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel együtt-

mûködve, melynek célja az, hogy az MGYOSZ megfelelõen széles felhatalmazást szerezzen érdek-képviseleti

munkájához az elkövetkezõ 1 évre, és megismerhesse a magyar vállalkozások véleményét a legalapvetõbb gaz-

dasági környezetet érintõ tényezõkrõl.

Ez a kutatás a Szövetség számára egyedülálló lehetõség és mind hazai, mind nemzetközi szinten végzett, tagok

érdekeit szolgáló munkához. A kutatás eredményeit más hazai és nemzetközi elemzéssel egységes szerkezetbe

foglalva egy 2014 júliusában megjelenõ MGYOSZ Vállalkozói Évkönyvben mutatjuk be az érdeklõdõk számára.

Bõvebb információ és kapcsolat:

Bálint Adrienn

[email protected]

+361-4742045


HIRDETÉS

MAGYAR GYÁRIPAR

15

A HOCHTIEF Facility Management Hungária Kft.2013. december 6. óta SPIE Hungária Kft. néven

folytatja tevékenységét. A HOCHTIEF Részvény-társaság stratégiai átszervezésének következtébenrészvényei értékesítésre kerültek a francia SPIE cso-port részére. A SPIE csoport több mint 37 000 mun-kavállalóval, 31 országban, több mint 500 telephe-lyen, 4,6 milliárd éves árbevétellel folytatja te-vékenységét.

Abudapesti székhelyû SPIE Hungária Kft. amûszaki és infrastrukturális Facility Manage-

ment integrált szolgáltatója. Piaci jelenléte 2002. évelejére elejére nyúlik vissza, s alapítása óta dina-mikus fejlõdést mutat. A társaság tevékenységébenaz irodaépületek és bevásárlóközpontok teljes körûüzemeltetése mellett jelentõs hangsúlyt kap az ipariügyfelek részére kínált Facility Management szol-gáltatás. Példaként említhetõ az AUDI, valamint azELMÛ-ÉMÁSZ társaságcsoport. A SPIE HungáriaKft. az AUDI gyõri gyárában már a 2000. év óta nyújtmûszaki, gazdasági és infrastrukturális facility ma-nagement szolgáltatásokat, ezen túlmenõen azELMÛ-ÉMÁSZ Társaságcsoport több mint 800 épü-lete, valamint külsõ területei üzemeltetési te-vékenységének ellátásáért 11 éve felel Magyaror-szág teljes területén.

S zolgáltatásait a társaság megbízásspecifikusan,mindenkor az ügyfelek igényei szerint kínálja.

Tevékenységének fókusza a teljes körû megbízá-sokon alapul, nagyarányú saját mûszaki teljesítéssel. www.spie.hu

SPIE GmbHA SPIE GmbH Németország, Közép-Európa és továb-bi német nyelvterületek meghatározó multitechnikaiszolgáltatója. Több mint 5000 munkatársával jelenleg2000 objektum üzemeltetési tevékenységének ellá-tásáért felel 26 millió m2-nyi területen. Teljes körû megoldásai 3 fõ részre tagolódnak:épület- és ingatlanszolgáltatások, üzemi folyama-tokkal és berendezésekkel összefüggõ szolgáltatá-sok, valamint elemzések és koncepciók. Mindezekenkívül a SPIE GmbH és leányvállalatai hûtõ- és fû-tõrendszerek, sûrített levegõ, villamosenergia, vi-lágítás és víz termeléséhez és elosztásához szük-séges rendszerek üzemeltetését, optimalizálását éskezelését látja el. Ehhez a társaság megfelelõ finan-szírozási megoldásokat is kifejlesztett. A SPIE GmbHmindezeken keresztül megvalósítja partnerei részéreaz üzemeltetési költségek csökkentését és évente 100 000 tonnával mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást.www.spie.de

SPIE S.A.Az energia- és kommunikációs szolgáltatások füg-getlen európai piacvezetõjeként a SPIE a közigazga-tási és egyéb partnerei részére kifejleszti, létrehozza,üzemelteti és karbantartja az energiatakarékos éskörnyezetbarát berendezéseket. 2013-ban a SPIE 31 országban, közel 500 telephellyel és 37 000 mun-katárssal 4,6 milliárd EURO árbevételt ért el. Ezenárbevétel négy stratégiai üzleti területre tagolódik:energia, épülethatékonyság, smart city és ipari szol-gáltatások. A társaság 298 milliós adózás elõttinyereséget ért el. www.spie.comwww.myspie.eu

SPIE Hungária:Az integrált Facility Management szolgáltató

erõteljes startja

HIRDETÉS


neten közzétenni minden olyan – államiszervek által vállalkozásoknak nyújtott –pénzügyi támogatás részleteit, amelynekértéke meghaladja az 500 ezer eurót. Ígya többi ország, a vállalkozások és aközvélemény is nyomon követheti, hogymilyen állami támogatásban részesül agazdaság az EU különbözõ országaiban.

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÕ HATÁS Az új szabályozás rugalmas lehetõségeketbiztosít a tagállamoknak, hogy beruházá-sokkal segítsék, például innovációs klasz-terek létrejöttét, a széles sávú infrastruk-túra kiépítését, vagy a kulturális örökségmegõrzését, feltéve, hogy a támogatásegyértelmûen munkahely-teremtési, illet-ve versenyképesség-javító célzatú.A remények szerint e reformoknak kö-szönhetõen 2020-ra akár 50 százalékkalnõhetnek Európa K+F és innovációs rá-fordításai. Ezek a ráfordítások másrészrõlsegítenék a vállalkozásokat abban, hogy újtermékekkel álljanak elõ és új munkahe-lyeket teremtsenek.A július 1-jétõl hatályos reform a ver-senyjogi ügyek határozathozatali eljárá-sainak felgyorsítását szolgáló nagyobbintézkedéscsomag része. Az elmúltnéhány évben számos egyedi rendelkezésszületett a különféle szektorok – köztük avidékfejlesztés, a kockázatfinanszírozás ésa repülõterek – támogatási szabályaivalkapcsolatban.

EB Magyarország

Akutatási és fejlesztési tevékenységekfellendítését célzó szabályozás re-

formjával az Európai Unió a jövõben megkívánja könnyíteni a kormányok számára avállalkozások támogatását.A reform egyik elsõdleges célja, hogy azerõforrásokat azoknak az állami (kormány-zati) támogatásoknak a kivizsgálására le-hessen összpontosítani, amelyek a legin-kább hátrányosak lehetnek a versenytár-sak számára.

NAGYOBB MOZGÁSTÉR A jövõben a vállalkozások a tevékeny-ségek szélesebb köréhez különféle típusúés magasabb összegû támogatást kaphat-nak anélkül, hogy terveiket az unióshatóságok elõzetes vizsgálatnak vetnékalá.Az új, liberalizált szabályozás értelmében atagállamoknak a becslések szerint mind-össze az állami támogatások 10–25százalékát kell majd bejelenteniük a Bi-zottságnak a jelenlegi mintegy 40 százalékhelyett – miután jelentõsen csökken ahivatalos bejelentési kötelezettségetmagával vonó feltételek száma.A jelenlegi kormányzati támogatások mint-egy háromnegyede, illetve az állami szub-venciók mintegy kétharmada mentesülmajd a Bizottság felé fennálló bejelentésikötelezettség alól – és ugyanennyivelcsökkennek a cégekre, a nemzeti közigaz-gatásra és magára az EU-ra nehezedõadminisztratív terhek. Ennek fejében atagországok kötelesek lesznek az inter-

EZ A CÉLAz EU jelenleg gazdaságiössztermékének mintegy 2 százalékát fordítja K+F+Itevékenységekre. Ha ez aberuházási arány elérné a 3 százalékot, az Unióutolérné e tekintetben az Egyesült Államokat és Japánt.

MAGYAR GYÁRIPAR

EURÓPAI UNIÓ

16

INNOVÁCIÓFEJLESZTÉS:ÚJ SZABÁLYOK A GYORSÍTÁSRAÚj uniós szabályok jönnek annakérdekében, hogy a K+F+I tevékenységnagyobb lendületet kapjon az EurópaiUnióban. Ma már nem vitás, a szellemimegújulás a versenyképesség záloga.


EURÓPAI UNIÓ

Ezek keretében a földgáz-ellátási zavarokszimulációjára kerülne sor regionális, il-letve uniós szinten. A stressztesztek aztmodellezik, hogyan tudja kezelni az ener-getikai rendszer az ellátásbiztonság kocká-zatait. Eredményeikre alapozva fejlesz-tenék ki a készenléti terveket és hoznáklétre a szükséges biztonsági mechanizmu-sokat. Ez utóbbiak magukba foglalhatják aföldgázkészletek növelését, a gázkereslettüzelõanyag-váltással való csökkentését(elsõsorban a fûtés esetében), készenlétiinfrastruktúra kialakítását – például akétirányú áramlási lehetõségek megvaló-sításával – és a meglévõ energiabiztonságitartalékok megosztását.

JAVASLATOKAz ellátás biztonságával kapcsolatosközép- és hosszú távú kihívások kezelésé-re a Bizottság a következõ fõbb területe-ken javasol fellépéseket:

A belsõ energiapiac megvalósítása és ahiányzó összekötõ infrastruktúrák kiépí-tése létfontosságú ahhoz, hogy az EUgyorsan reagálni tudjon az esetleges el-látási zavarokra, a szükségleteknek meg-felelõ módon és irányokba biztosítva azenergiaáramlást az egész Unióban. Hatuniós ország földgázellátása például teljesegészében Oroszországtól függ. Ha azellátásbeli zavarok esetén más tagállamok-ból könnyen és gyorsan lehetne energiátszállítani ezekbe az országokba, csökken-teni lehetne ez utóbbiak kiszolgáltatott-ságát. A Bizottság 33 olyan infrastruktúra-projektet azonosított, amelyek az EU ener-giabiztonsága szempontjából kritikusak.

A geopolitikai fejleményekre tekintettelaz EU intézkedéseket javasol az ener-

giaellátás biztonságának garantálására.Mint ismert, az EU importból fedezi ener-giaszükségletének 50%-át, ami azt jelenti,hogy ki van szolgáltatva a határain túl zajlótörténéseknek, politikai fejleményeknek.A gázellátás különösen veszélyeztetett eb-bõl a szempontból: míg a külföldrõl im-portált kõolaj nagy része tengeri úton ér-kezik, a földgáz csõvezetékeken kerül azUnió tagállamaihoz. Ezért rövid távon na-gyon nehéz alternatív szállítókat és útvo-nalakat találni.

Az EU már korábban is tett lépéseket azenergiaellátás biztonságának javítására,miután 2006 és 2009 telén ideiglenesenszünetelt, illetve akadozott a földgázszál-lítás. Az orosz földgáz tranzitországánakszámító Ukrajnában kialakult válság azon-ban világossá tette, hogy még sok a ten-nivaló az ellátásbiztonság javítása terén.

Az új stratégia nagy hangsúlyt helyez anemzeti energiapolitikai döntésekkel kap-csolatos koordináció, valamint a külsõpartnerekkel folytatott tárgyalások soránmutatott egységes szándék szükséges-ségére. A Bizottság a 2009-es gázválságóta megvalósított eredményekre alapozzakoncepcióját. A bizottsági javaslatokat –köztük az idei tél energiaellátásának fo-lyamatosságát biztosító intézkedéseket –az állam-, illetve kormányfõk a június 26-27-i Európai Tanács ülésén vitatják meg.A Bizottság a téli folyamatos ellátás biz-tosítása érdekében átfogó kockázatér-tékelést kezdeményez (stressztesztek).

BARROSO:SEBEZHETÕEKVAGYUNK„Az EU a 2009-es gázválságóta sokat tett azért, hogynövelje az energiabiztonsá-gát. De el kell ismernünk,továbbra is sebezhetõekvagyunk. Az Ukrajna körülifeszült helyzet újra emlé-keztet bennünket erre. Hafigyelembe vesszük, hogyösszességében az Unió ener-giaimport-függõsége megha-ladja az 50%-ot, muszájtovábbi lépéseket tennünk.A Bizottság átfogó straté-giát tett le az asztalra, me-lyet az EU vezetõi júniusbanfognak megvitatni. Számítokerõteljes támogatásukra,hiszen az energiabiztonságnövelése mindannyiunkközös érdeke. Az energiabiz-tonság kérdésében egy ál-láspontot kell képviselnünkés egységesen kell fellép-nünk” – hangsúlyozta azEurópai Bizottság elnöke,José Manuel Barroso.

MAGYAR GYÁRIPAR

17

A geopolitikai bizonytalanságok felgyorsították az új energiabiztonsági stratégia kidolgozását

Új európai energiabiztonsági stratégia kidolgozását sürgeti az Európai Bizottság. A koncepció fõbb sarokpontjai: a külsõ energiabeszerzés diverzifikálása, az ener-getikai infrastruktúra korszerûsítése, az uniós belsõ energiapiac megvalósítása és az energiatakarékosság. A jelenlegi geopolitikai környezet és az EU importfüg-gõsége gyors, ám stratégiailag végig gondolt megoldásokat tesznek szükségessé.


Tovább kell dolgozni az energiatech-nológiák fejlesztésén.

Növelni kell az energiahatékonyságot.Miután az épületek felelõsek energiafo-gyasztásunk 40%-áért és földgázfel-használásunk egyharmadáért, az építõipariágazatra e tekintetben kulcsszerep hárul.

ELÕZMÉNYEKA közelmúlt politikai eseményei Unió-szerte aggodalmat keltettek azzal kapcso-latban, hogy a jövõben is biztosítható lesz-e az energiaellátás folyamatossága ésaz árszintek stabilitása. A 2014. márciusiEurópai Tanács alkalmával a Bizottságígéretet tett arra, hogy részletes tanul-mányban foglalkozik az európai energiabiz-tonsággal, és átfogó tervet készít az uniósenergiafüggõség csökkentésének lehet-séges módjairól. Az ebbõl megszületõkövetkeztetéseket és javaslatokat azEurópai Tanács június 26-27-én fogjamegvitatni.

Egyik oldalról a világ folyamatosan nö-vekvõ energiakereslete 2030-ra várhatóan27%-kal meghaladja a jelenlegi szintet. Amásik oldalról az EU belsõ energiaterme-lése 1995 és 2012 között közel egy-ötödével zsugorodott. Az EU jelenlegenergiaszükségletének több mint 50%-átkülsõ szállítóktól szerzi be: 2012-ben azEU-ban felhasznált kõolajnak közel 90%-a,a földgáznak 66%-a, a szilárd tüze-lõanyagoknak pedig 42%-a importból szár-mazott, ami naponta több mint 1 milliárdeurónkba kerül.

Ezen túlmenõen a Bizottság javasolja,hogy a kiépített villamosenergia-kapacitá-sok összekapcsolódási szintjét 2030-ig15%-ra növeljék, figyelembe véve a költ-ségszempontokat, illetve az érintett régiókközötti kereskedelmi potenciált is. (A tag-államok korábban elkötelezték magukatamellett, hogy 2020-ig 10%-os össze-kapcsolási rátát valósítanak meg.)

Diverzifikálni kell a szállító országokatés útvonalakat. 2013-ban az uniós gázim-port volumenének 39%-a Oroszországból,33%-a Norvégiából és 22%-a Észak-Afrikából (Algériából és Líbiából) szárma-zott. A megbízható partnerekkel meglévõkapcsolatok fenntartása mellett az EU újpartnerországokkal is fel kívánja venni akapcsolatot és új ellátási útvonalakat akarkiépíteni, például a Kaszpi-medence régió-jában a Déli Gázfolyosó meghosszabbításarévén, illetve a Földközi-tengeri földgáz-szállítási csomópont és a cseppfolyósítottföldgázszállítás fejlesztésével.

A készenléti és szolidaritási mecha-nizmusokat és a kritikus infrastruktúravédelmét meg kell erõsíteni. A Bizottságennek figyelembe vételével felül fogjavizsgálni például a földgázellátás bizton-ságáról szóló rendelet rendelkezéseit ésvégrehajtását is.

A belsõ energiatermelési kapacitáso-kat növelni kell: többek között folytatnikell a megújuló energiaforrások fejlesz-tését és a fosszilis tüzelõanyagok fenn-tartható kitermelését. Európa energiater-melése 1995 és 2012 között csaknem20%-kal csökkent, de a fosszilis tüze-lõanyagok fenntartható kitermelése és amegújuló energia felhasználásának növe-lése révén ez a tendencia megfordítható.

Egységes álláspontot kell képviselni akülsõ energiapolitikai kérdésekben ésjavítani kell a nemzeti energiapolitikákközötti koordinációt is. A Bizottság sze-retne idejekorán tudomást szerezni a har-madik országokkal tervezett kormányközimegállapodásokról, amelyek hatássallehetnek az energiaellátás biztonságára.Emellett õrködni fog afölött, hogy az EUterületén megvalósuló minden ilyen jel-legû megállapodás és infrastrukturális pro-jekt maradéktalanul megfeleljen a vonat-kozó uniós jogszabályoknak.

GÜNTHER OETTINGER:KONKRÉT TETTEK KELLENEK„Erõs és szilárd partner-

ségekre törekszünk nagyszállítókkal, de el kell kerül-nünk, hogy politikai éskereskedelmi zsarolásáldozataivá válhassunk. AzEU-ra és tagállamaira is szá-mos feladat vár a saját házatáján: elõször is együttesennagyobb szolidaritást kellvállalnunk a kiszolgáltatot-tabb helyzetben lévõ tagál-lamokkal. Meg kell valósíta-nunk a belsõ energiapiacot,korszerûsítenünk kell infra-struktúránkat, növelnünkkell az energiahatékonysá-got és jobban ki kell aknáz-nunk saját energiaforrá-sainkat. Emellett pedig felkell gyorsítani a külsõ ener-giaszállítók diverzifikációjátis, különösen a földgázesetében. Itt csak a konkréttettek segíthetnek” – mond-ta Günther Oettinger ener-giaügyi biztos.

MAGYAR GYÁRIPAR

EURÓPAI UNIÓ

18


EURÓPAI UNIÓ

mikrovállalkozásoknak, hogy jobban megtudjanak felelni az egészségügyi és bizton-sági szabályoknak. A vállalkozások tech-nikai segítségnyújtásban részesülhetné-nek, és olyan gyakorlati eszközöket hasz-nálhatnának, mint például az online inter-aktív kockázatértékelés (OiRA). Ez egyolyan internetes platform, amely ágazat-specifikus kockázatértékelési eszközöketbocsát az érdeklõdõk rendelkezésére.3. A tagállamok jogérvényesítõ erejénekjavítása egyebek között a nemzeti mun-kaügyi felügyelõségek teljesítményénekértékelése révén.4. Amennyiben szükséges, a meglévõszabályozás egyszerûsítése a szükségte-len adminisztratív terhek kiküszöbölése ér-dekében, megõrizve ugyanakkor a mun-kavállalók egészségének és biztonságánakmagas szintû védelmét.5. Az európai munkaerõ elöregedésévelkapcsolatos problémák megoldása és afoglalkozási megbetegedések megelõzé-sének javítása a már meglévõ, illetve az újkockázatok – mint például a nanoanyagok,a zöld technológia és a biotechnológiák –kezelése érdekében.6. A statisztikai adatgyûjtés javítása annakérdekében, hogy megbízhatóbb információkálljanak rendelkezésre, emellett pedig meg-felelõ ellenõrzési eszközök kidolgozása.7. A nemzetközi szervezetekkel (például aNemzetközi Munkaügyi Szervezettel, ILO,az Egészségügyi Világszervezettel, WHOés a Gazdasági Együttmûködési és Fej-lesztési Szervezettel, OECD), és más part-nerekkel folytatott együttmûködés erõ-sítése a balesetek és a megbetegedésekcsökkentése, valamint a munkakörülmé-nyek javítása céljából. EB Magyarország

A z EU-ban élõ több mint 217 milliómunkavállaló munkával kapcsolatos

balesetekkel és foglalkozási megbete-gedésekkel szembeni jobb védelme érde-kében az Európai Bizottság ismertette amunkahelyi egészségvédelemrõl és biz-tonságról szóló 2014–2020-as új stratégiaikeretet, amely meghatározza a munkahe-lyi egészségvédelemre és biztonságra vo-natkozó legfontosabb kihívásokat és stra-tégiai célkitûzéseket, valamint ismerteti akulcsfontosságú intézkedéseket és a célk-itûzések elérését szolgáló eszközöket. HÁROM KIHÍVÁSA stratégiai keret három fõ kihívást nevezmeg a munkahelyi egészség és biztonságterén:1. Javítani kell a meglévõ egészségügyi ésbiztonsági elõírásokat, elsõsorban azáltal,hogy megerõsítik a mikro- és kisvállalkozá-sok arra vonatkozó kapacitását, hogyhatékony és eredményes kockázat-megelõzési stratégiákat vezethessenek be;2. Javítani kell a foglalkozási megbete-gedések megelõzését azáltal, hogy beha-tóbban foglalkoznak az új és jövõbeni koc-kázatokkal, anélkül azonban, hogy elha-nyagolnák a már meglévõ kockázatokat;3. Figyelembe kell venni az uniós mun-kaerõ elöregedését.HÉT INTÉZKEDÉSA stratégiai keret e kihívásokat egy sor, azalábbi hét kulcsfontosságú célkitûzés ke-retében végrehajtandó intézkedéssel kí-vánja kezelni:1. A nemzeti egészségügyi és biztonságistratégiák további erõsítése, például aszakpolitikák összehangolása és az egy-mástól való tanulás révén.2. Gyakorlati támogatás nyújtása a kis- és

ELÕZMÉNYEKAz új stratégiai keret az EU2007–2012-es munkahelyiegészségvédelmi és bizton-sági stratégiájára épül,amely különösen ahhozjárult hozzá, hogy a háromnapot meghaladó hiány-záshoz vezetõ munkahelyibalesetek száma 27,9%-kalcsökkent az EU-ban. Azakkori stratégia közösegyüttmûködési keretet biz-tosított és közös irányt ha-tározott meg. Ma már 27tagállam rendelkezik a mun-kahelyi biztonságra ésegészségvédelemre vonat-kozó nemzeti stratégiával.A 2007–2012-es munkahelyibiztonsági és egészségvédel-mi stratégia értékelésénekeredményei megerõsítették,mekkora jelentõsége vanegy uniós stratégiai keretneka munkahelyi biztonság ésegészségvédelem terén tettszakpolitikai intézkedé-seknél.

MAGYAR GYÁRIPAR

19

Munkahelyi egészségvédelem: stratégiai kerethatározza meg az uniós célkitûzéseket

A munkakörülmények javítását és a munkahelyi balesetek számának csökkentésétcélozta meg erõteljesebben az Unió. Évi több mint 3 millió ember szenved súlyosmunkahelyi balesetet Európában, és négyezren halnak meg ilyen balesetek követ-keztében. (Súlyosnak azok a munkahelyi balesetek minõsülnek, amelyek több mint3 nap munkakiesést okoznak.)


Az élenjáró technológiák elterjedésénekkiemelkedõ gazdasági és társadalmi jólétisúlya miatt az IP menedzselése folyama-tosan magára vonja a jogtudósok, filozó-fusok, gazdasági elemzõk, innováció kuta-tók és a gazdaságpolitika alakítóinak fi-gyelmét. Jelentõs vita folyik ipari, kor-mányzati és tudományos körökben, mi alegjobb tudásmenedzsment az innováció-vezette növekedés elõmozdítására, és mi-ként támogatható a közérdeknek megfe-lelõ hatékony menedzsment. Ezek a vitákelkerülhetetlenül kiterjednek a szellemitulajdonra vonatkozó szabályok és poli-tikák alkalmazási módjaira, s az oltalmijogok paradox természetére is – idézzük aszerkesztõk bevezetõjét összegezve, ami-bõl jól érzékelhetõ a négy témakörbe so-rolt 14 tanulmányból álló kötet tartalma.Az elsõ témakör különbözõ ágazatokbanvizsgálja a tudásmenedzsment és azinnovációs kultúra viszonyát. A másodikaz érdekelt egyének és a jogi-intézményikörnyezet kapcsolataiban vizsgálja emenedzselést. A harmadik az IP-kultúrákés a tudásmenedzsment fejlesztését ésformálását elemzi az ipar– állam – felsõok-tatás és tudományos kutatás összefüg-gésrendszerben. A negyedik a technikaitudományok és a globális IP-rezsimek kap-csolatának történelmi alakulásáról ad ké-pet.

Dr. Osman Péter

A z élvonalbeli, s az oda igyekvõ cégekvagyonának nagy hányadát a szellemi

vagyonuk (IP) adja. A kritikus kérdés: aszabályozás hogyan ossza meg az IP-hasz-nainak szedését a piaci szereplõk és a tár-sadalom között.

Ez a könyv újszerû betekintést ad a tudás-menedzsment fejlõdéstörténetébe. Be-mutatja a megközelítések sokrétûségét. E spektrum egyik végét a törvényekretámaszkodó stratégiák jelentik, amelyekáltalában az IP jogi oltalmának, különösena szabadalmi oltalomnak a kiaknázásánalapszanak. Másik végén azok állnak, akikazt használják fel, hogy az értékes tudásbirtokosai – akár elismeri õket a jog tulaj-donosként, akár nem – olyan gyakorlatok-hoz folyamodhatnak, amelyek révénbiztosan az ellenõrzésük alatt tarthatják etudást. Része ennek az üzleti titokkéntõrzés, s az üzleti titok jogi védelme is.Nyilvánvaló, hogy a tudásmenedzsmentsikeressége a választott gyakorlatokhatékonyságától függ. Kiemelést érde-mel viszont, hogy az utóbbiakra hatássalvan az üzletileg hasznosított innovációkváltozó és fejlõdõ kultúrája – amelyre vi-szont hatnak ezek a gyakorlatok is –, atörvényi és szabályozási környezet általkínált lehetõségek, és a morális gazdaságszerepe vagy hiánya e kultúra alakí-tásában.

STATHIS ARAPOSTATHIS, GRAHAM DUTFIELD

(szerk.)

Knowledge Management

and Intellectual PropertyConcepts, Actors

and Practices from thePast to the Present

Tudásmenedzsment és szellemi vagyon

Fogalmak, szereplõk, gyakorlatok múlttól jelenig

Edward Elgar, 2013

MAGYAR GYÁRIPAR

KÖNYJELZÕ

20

A TUDÁSMENEDZSMENTAZ EGYIK LEGFONTOSABB GAZDASÁGI ERÕFORRÁS

A gazdálkodásban versenyelõnnyé kovácsol-ható tudás a legfontosabb termelési ténye-zõvé lett, s gazdasági jelentõsége folyama-tosan növekszik. Fontosabb a pénznél, mertahhoz sokkal több forrásból hozzá lehet jut-ni, mint speciális tudáshoz. Ez a könyv a tudás menedzselésérõl szól.

2014 5.qxd (page 1)reformprogram elemzését követõen a bizottság arra jutott, hogy a...

Documents