2015. XIV. évfolyam 2. szám (130.)

1

Tartalom Bevezető

Tudomány A Nagy Hadronütköztető 2

Filmklub Az Avatar világa 3

Beszámoló A krimi és Sci-fi 5 Drónok jelene jövője 8 Hungarocon 2015 11 Van képünk hozzá 15 Aréna rövidfilmek 18

XXXXXXXXXX

A Hírlevél júniusi száma igen

bőre sikeredett, hála lelkes mun-

katársunknak: Ágotának. 5 be-

számolót, cikket is köszönhetünk

neki. Természetesen továbbra is

várunk minden olyan anyagot,

mely gazdagíthatja a kiadványt.

A tudomány rovatban a nemrégi-

ben felújított és ismételten üzem-

be helyezett cerni létesítményről

lehet olvasni. Ezt követi a szoká-

sos filmklub, melyben egy igaz

nem mostanában vetített, de tu-

dományos szempontból érdekes

cikkel ismerkedhet meg a kedves

Olvasó. Ezután jönnek a jól meg-

szokott Írószövetségi és egyéb

rendezvényekről szóló tudósítá-

sok.

A Hírlevél következő száma vár-

hatóan októberre jelenik meg,

addig is mindenkinek kívánok a

szerkesztőgárda nevében jó pi-

henést, nyaralást!

-G.L.- főszerkesztő

2

Tudomány

A Nagy Hadron ütköztető

Napvilágot látott a hír, hogy újra üzembe áll némi szünet után a Nagy Hadron Üt-köztető (LHC). Az elmúlt évben ugyanis felújították, bővítették, korszerűsítették. De mi is ez a létesítmény és mi célt szolgál? Minden idők legnagyobb részecskefizikai berendezése a francia-svájci határ alatt húzódó LHC, egy 27km kerületű alagút-ban keringteti szédületes sebességgel a szubatomi részecskéket. Ezeket egy ré-gebbi gyorsító, melyet korábban építettek, adagolja be az LHC gyűrűjébe. A projekt-ben közel 50 ország több ezer tudósa dol-gozik. Az LHC fő detektorai a CMS és At-las, rendeltetésük, hogy föltárják az anyag alapvető tulajdonságait és a világegyetem elemi kölcsönhatásait. Az ALICE ólom atommagok ütközéseinek elemzése alap-ján vizsgálja a kvark-gluon plapzmát (ilyen állapotú volt a világ röviddel az ősrobba-nás után) és végül az LHCb segít megér-tenünk, hogy az ősrobbanásban miért is keletkezett több anyag, mint antianyag. Az LHC gyűrűjében több ezer közel 0 Kel-vinre lehűtött szupravezető mágnes talál-ható, ezek gyorsítják és irányítják a ré-szecskéket, majd egymásnak ütköztetik őket. A közel fény sebességgel száguldó részecskék olyan nagy energiával ütköz-nek, hogy az anyag energiává alakul, és új részecskék születnek. Az újonnan ke-

letkező részecskéket a detektorok észlelik és elemzik. A fizikusok azt remélik, hogy az eddig elérhetetlen energiával egymás-nak csapódó atommagok egzotikus, új részecskéket hoznak létre az LHC gyűrű-jében, az anyag olyan állapotai jelennek meg, melyek csupán a világegyetem szü-letésének első néhány pillanatában létez-tek. Az egyik ilyen megtalált részecske a Higgs-bozon. Ez ad tömeget az anyagnak. Az univerzumot leíró elmélet egyik fontos láncszeme. De hogyan is találták meg a Higgs-bozont? Nos, minden proton valójá-ban három kvarkból áll, és ezeket a tömeg nélküli gluonok tartják össze. A gluon egy erőátvivő részecske, az erős kölcsönhatá-sé. (négy erő létezik: az erős, a gyenge, az elektromágneses és a gravitációs) A fénysebesség 99,9999991 százalékával egymásnak ütköző protonok szétesnek, és a kvarkok-gluonok ütközése során létrejön a Higgs-bozon, mely rendkívül instabil, tömege 100-200 -szor nagyobb mint a protoné s a másodperc 10-25-öt része alatt elbomlik más részecskékké. Miután sikerült bizonyítékot találni a Higgs-bozon létezésére, tovább kutatnak a tudósok. Egyáltalán miért is létezik anyag? Az ős-robbanásban ugyanis elméletileg annyi anyagnak kellett volna keletkeznie, mint antianyagnak, de nem így történt. Felve-tődik az is, hogy a távoli galaxisok és szu-pernóvák mozgása azt sejteti, hogy a vi-lágűr sötét térségeiben jóval több anyag és energia van, mint amennyi a csillagok-ban és a galaxisokban látunk. Az LHC fény deríthet ennek mibenlétére. A Nagy Hadron ütköztető seregnyi új fel-fedezést ígér. Az ősrobbanás során kelet-kezett szimmetria sérülésére is fény de-rülhet, azaz, hogy miért van több anyag, mint antianyag. Sőt még miniatűr fekete lyukak is képződhetnek. Sokan tartanak attól, hogy az LHC minden eddiginél na-gyobb energiájú kísérleteiben fekete lyu-kak keletkezhetnek. Nos, ezek azonban még ha létre is jönnek, azonnal elpárolog-nak. Még ennél is fantasztikusabb rémké-pekkel is előálltak, miszerint olyan mágne-

3

ses monopólusok jöhetnek létre, melyek lebontják az atommagokat, vagy az uni-verzum átmegy egy alacsonyabb energia-állapotba, ezáltal megsemmisülünk. Ezek bizonyára nem következnek be, ugyanis a természetben vannak ennél nagyobb energia felszabadulások is. Ha lehetséges volna ez, akkor már megtörtént volna. Ám ha mégis létrejönne egy mini fekete lyuk, mely csak akkora, mint egy proton, az ér-dekes lenne, mert elbomlásakor keletkező részecskék számos kérdést megválaszol-nának. Ezeken túl felvetődik a kérdés, mire jó az LHC? Ezek az ún. alapkutatások később számos hasznot hoznak. Például jobb CT berendezéseket építhetünk, melyek nélkü-lözhetetlenek az orvosi képalkotásban, de gyakorlati haszna lehet a távközlésben is, és egy nap segítséget nyújthat a csillag-közi utazás megvalósításában is. Emellett persze nem árt tudnunk azt sem, hogy hogyan is épül fel az a világ, amely körül-vesz minket, hiszen ezt kutatták már a sumérek, a görgök, Kopernikusz és Gali-lei, Newton és sokan mások. -Garzó László-

Filmklub

Az Avatar világa tudo-

mányos szemmel

2010-ben került bemutatásra a hazai mo-zikban az Avatar című film, mely történe-

tében meglehetősen egyszerű, ám szá-mos tudományos vonatkozása van, főként csillagászati szempontból. Ezeket érde-mes szemügyre venni, a sztorit pedig fe-lejteni. Az első ilyen legfontosabb kérdés az exobolygók világa. Pandora ugyanis egy exohold, mely a Plüphemos névre keresztelt gázóriás körül kering. A gázóri-ás pedig a legközelebbi csillagrendszer az Alfa Centauri bolygója, mely 4,2 fényév-nyire van tőlünk. A film az akkori kutatási eredményeket lovagolta meg. 2010-ben számos Jupiter típusú gázóriást fedeztek fel, mely közel kering a csillagához, nem úgy, mint saját Naprendszerünkben, ahol a Jupiter jó 700 millió km-re van a Naptól. A Polüphemos a hármas rendszer (Alfa Centauri A, B és a Proxima) életövében található. Felvetődött a csillagászokban a gondolat, ha egy ilyen órásbolygó, mely-nek szép számmal vannak holdjai, köztük akkora is mint a Föld, akkor ha az olyan közel kering a csillagához, hogy rajta fo-lyékony lehet a víz, akkor bizonyára élet is kialakulhatott rajta. A csillagok többsége többes rendszer, s elsősorban gázóriások találhatók bennük. Eddig még egyetlen olyan exobolygó rendszert sem sikerült találni, mely egy az egyben megfelelne a Naprendszerünkben látottaknak. Nemré-giben sikerült felfedezni kőzetbolygókat is szép számmal, de ezek szuperföldek, me-lyek 2-5 Földátmérőjűek. Ezek egyikes sem kering kimondottan életövben. A Földi analógia a csillagászok szerint ritkaság számba megy, valahogy úgy vélik, hogy 2 Földtömeg alatt megfogyatkoznak a kő-zetbolygók. Akad néhány kisebb tömeg, de ezek túl közel keringenek csillagukhoz. A Föld tehát egy kivételes bolygó. Ma leg-alábbis így gondoljuk. Ellenben szép számmal létezhetnek Pandorához hasonló exoholdak. Így magától adódott a megol-dás. A Pandorra azonban teljes mértéké-ben Jupiteri analógia. A Jupiternek Galilei féle holdjai között akad a Merkúr bolygó-nál nagyobb is. Emellett a filmben felvázolt mágneses tulajdonságok is egyértelműen az órásbolygók sajátjai. Megjegyzendő egyébként, hogy a Jupiternek, így más

4

óriásbolygónak is olyan erős a mágneses tere, és ezáltal a káros sugárzása, hogy elpusztítaná az emberi életet. A film másik fontos felvetése a csillagközi utazás. Nos a filmbéli ötlet a fotonrakéta elméleti megoldás. Ki is dolgozták a tudó-sok, de megvalósítása számos akadályba ütközik. Többek között az antianyag előál-lítása okoz komoly gondot. Ha a mai anti-anyag termelésünket vesszük figyelembe (amit CERN állít elő) akkor évmilliók alatt lenne meg az utazáshoz szükséges meny-nyiség. A másik gond az, hogy irtózatosan nagy és erős űrjárművet kellene építeni. Az annihiláció egy olyan el nem párolgó tükörrendszer fókuszában kell, hogy leját-szódjon, melyhez 700 km hosszú hűtő-rendszernek kell kapcsolódnia. Az anti-anyagot ezen felül mágneses palackok-ban kell tárolni, melyek semmilyen körül-mények között sem szivároghatnak, mert akkor felrobban az űrhajó. Ma még egyik feltételnek sem tudunk eleget tenni, gon-dolva csak arra, hogy ami elromolhat, az el is romlik. Nincs tapasztalatunk arról, hogy évtizedekig vagy évszázadokig va-lamilyen technikai eszköz folyamatosan működjön. Egyébként a fotonrakéta remek elgondolás, csak a megvalósítása nehéz. Az egyetlen eszköz, mellyel megközelíthe-tő a fénysebesség, és elérhető az Einsteni ikerparadoxon jótékony hatása. (Most hagyjuk figyelmen kívül a térhajtóműveket, melyek megvalósítása még az is lehet, hogy a fizika törvényeibe ütközik) A Pandora elképzelt állat és növényvilága meglehetősen érdekes, de azért mégsem akkora fantázia műve, mint azt gondol-nánk. A látványtervezők ugyanis felütöttek egy paleontológai könyvet, kicsit utána olvastak a dolgoknak. A földtörténet fo-lyamán szép számmal akadtak furcsább-nál furcsább állatok. Másrészt tanulmá-nyozták az őserdők állat és növényvilágát. Néhány növény és állat modelljét a földi őserdők ihlették. Ilyen a biolumineszancia is, melyet a mélytengeri élőlények vagy éppen a közönséges szentjánosbogár használ. A Navi-k pedig olyan antropo-morfra sikerültek, hogy már kívánni sem

lehet különbet. Persze, hiszen ki szimpati-zálna egy ocsmány idegen lénnyel? Az újkőkori társadalom, mely találkozik a mo-dern gonosz emberekkel egy gyönyörű mese, de semmi több. Persze valóság alapja lehet, hisz az ember kapzsisága és nyersanyag éhsége valószínűleg hasonló forgatókönyv szerint zajlana, mint azt a filmkészítők elképzelték. És akkor el is érkeztünk a rejtélyes Unobtániumhoz, mely ide csalta az embe-reket. Nos ez az az érc, mely magas hő-mérsékleten is szupravezető. Jelenleg az emberiség csak a 0K-hez közeli hőmér-sékletű szupravezetést ismeri, mikor is az elektromosság ellenállás nélkül halad a vezetőben. A magas hőmérsékletű szup-ravezetés egyelőre álom csupán, egy azonban biztos, hogy forradalmasítaná a földi technikát. Elmondható tehát, hogy a film összegyűj-tötte azokat a tudományos eredményeket, melyekkel a csillagászat az utóbbi évek-ben szolgált és olyan látványvilágot terem-tett, melyben addig nem volt részünk. Fel-vetett néhány etikai problémát is, de ez nem hozott újat. Ezt már elmesélték akkor, amikor a konkvisztádorok kifosztották Amerikát. -Garzó László-

Beszámoló

A krimi és az SF kap-

csolata

Beszámoló az Írószö-

vetség 2015 március 18-i

rendezvényéről

5

Jelen voltak (az ismerősök közül) Sárdi Margit, Németh Attila, Bukros Zsolt, Ko-vács „Tücsi” Mihály, Fedina Lídia, Kovács Andrea, Hidy Mátyás, Antal József. Sóhár Anikó, Szélesi Sándor, ez utóbbi három előadói minőségben. Az előadás kezdete előtt néhány perccel az asztalra tették a frissen megjelent Sherlock Holmes lehetetlen kalandjai című novelláskötetet, ami a beszélgetés apro-pójaként szolgált. A kötet fordítói nagy létszámban voltak jelen, és meg is kapták az őket illető tiszteletpéldányokat. Antal József kezdte, azzal a közléssel, hogy a továbbiakban igyekszik minél ke-vesebbet kimondani az SF kifejezést, ezt majd az utána következő előadók teszik meg. Feltette a kérdést: Tulajdonképpen mit nevezhetünk kriminek szerkesztés, tematika, vagy önálló írásmód szempont-jából? Egy meghatározás szerint bűnügy története, illetve annak felderítése. Miért sikeres?: Én is szeretem, és sokat olva-som. A műfaj elég régről ismert, az elsők között van az Ezeregyéjszaka egyik része, a Három alma története. Van benne meg-gyilkolt és feldarabolt fiatal lány, a történet több szempontból való magyarázata, meg-tévesztő bűnjelek,és téves vallomások is. Csak a nyomozó személye hiányzik, a nagyvezír. Dzsáfár, nem nyomoz, a sors és a szerencse hozza elébe a megfejtést. Még az ismerős motívum, a ketyegő óra is megvan, mert a nagyvezírnek egy napon belül meg kell oldania a rejtélyt, különben lefejezik. A következő ilyen történetet va-

lami Shakespeare követte el, Hamlet címmel. Ebben is van gyilkosság, a királyt ölik meg, Hamlet, aki nyomozni kezd a történtek után, és valamiféle bizonyítási kísérlet is. Kissé később eszembe jutott, hogy tulajdonképpen a Szeget swzeggel is krimi, van benne zsarolás, hatalmi visz-szaélés, megtévesztés egyaránt. A felfedő pedig maga az uralkodó. 1819-ben jelenik meg E. T. A. Hoffmann: Scuderi kisasszony című regénye, ami szintén egy bűncselekmény leírása, és nyomoznak is benne. Aztán 1841-ben megjelenik E. A. Poe köz-ismert novellája, a Morgue utcai kettős gyilkosság, benne minden különc detektív ősapjával. 1862-63-ban egy Adams nevű angol szer-ző megjelentetett néhány ilyen műfajú írást, aztán 1867-ban megjelenik az örök klasszikus, Sherlock Holmes figurája, az első novella, amiben szerepel, magyarul a Bíborvörös dolgozószoba címmel jelent meg. 1866-ban megjelenik egy lélektani krimi, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés című regénye. Az 1920-as években az éppen induló film-készítés is érdeklődik a műfaj iránt, ezzel némi hangsúlyeltolódás következik be. Előtérbe kerül a nyomozó karaktere, és a reálisan ábrázolt környezet. Az ötvenes évek elején megjelenik az ún, kemény öklű krimi irányzat, Ed McBain pedig hivatásos nyomozókról ír egy hosz-szú regénysorozatot, amiben minden de-tektívnek egyéni, érdekes karaktere van. Egyfolytában elolvasva, akár történelmi alapanyagnak is tekinthető. Ahogy a regény egyre elterjedtebbé vált, úgy csökkent az ilyen témájú novellák száma. Egyre rendszeresebbé váltak a sorozatok. Van bűnügyi dráma is, de ez nem túl gya-kori. Ezek egyike a Halálcsapda, a másik a Betörő az albérlőm. Mindkettőt filmre vitték, és ami az utóbbit illeti, a bűnügyi vígjáték nem túl gyakori műfajába tartozik. Ezt a műfajt is többféle szempontból lehet felosztani. Akunyin például 16 alműfajra

6

osztotta, és mindegyikhez írt egy-egy tör-ténetet. Ami őt illeti, nagyon népszerű Oroszországban többen olvassák a köny-veit, mint a Gyűrűk Urát vagy Harry Potter történeteit. Ami ez utóbbit illeti, Akunyin története annyiban hasonlít Rowlingéra, hogy az ő első műveit is számos kiadó utasította vissza. Antal József felosztása: a bűn fajtája, az elkövető személye, a felfedezés módja és a felfedező személye. A bűn fajtái: legtöbbször gyilkosság, de van gyújtogatás, szélhámosság, és ebben a műfajban is van ifjúsági regény. Ez utóbbira példa az Emil és a detektívek. Az elkövető általában kiemelkedik az átlag-ból, Jellemző az elkövetés módja, a tett elrejtése, sokszor még az is kérdéses, történt-e egyáltalán gyilkosság. A felfedő lehet akár hivatásos, akár ama-tőr nyomozó. Néhány vélemény szerint a nyomozó személye az íróét tükrözi, de remélhetően ez nem így van. A ki a tettes kategóriának Agatha Christie a nagymes-tere. Ennek az ellentéte, amikor a történet elejétől tudjuk, ki a tettes, az az érdekes, hogyan derítik ki, miért és hogyan történt. Van az ún, intellektuális krimi, ennek az egyik változata a zártszoba-rejtély. Az egyik első krimi, a Morgue utcai kettős gyilkosság már erről szólt. Igaz, itt a bűnt nem éppen egy szuperbűnöző követte el. Ami a felderítő személyét illeti, lehet hiva-tásos nyomozó, ( Ed Mcbain történetei) lehet magándetektív, (lásd Holmes) és lehet lelkes – és tehetséges – amatőr, mint Miss Marple. Az alvilági krimi az elkövető szempontjá-ból mondja el a történetet, vannak maffia-történetek, lásd Keresztapa, bérgyilkos krimi, kedves csirkefogó történet, lásd An-gyal. Úri betörő történetek, lásd Arsene Lupin. Van katonai krimi (Tábornokok éjszakája) ennek egyik alfaja a kémtörténet, pl. a Tű a szénakazalban, vagy a Kulcs a Manderley házhoz. A terrorizmus témája is egyre jobban divatba jött, Termelési krimi: Gyilkos nap, techno-thriller: Kongó.

Politika krimi, lásd Archer művei, összees-küvés történet, lásd Pelikán ügyirat. Kém-történet, ebből a legjobban ismert Ian Fleming James Bondja, de John le Carré regényei is ebbe a kategóriába tartoznak. Újságírói krimi, erre szép példa Millennium trilógia. Történelmi krimi, magyar példa Marcellus Mihály római kori történetei. Eb-ben a korban játszódik Saylor Róma soro-zata is. Orvosi krimi, ennek mintadarabja Robin Cook-tól a Kóma. Pszichológiai krimi: John Harris művei. Dekadens krimi: Akunyintól a Halál szere-tője. Szerelmi szál is van a Tű a szénakazalban című regényben, ahol a szuperkém ezen bukik le. Felvilági krimi: Akunyintól a Koronázás. Politikai krimi Akunyin: Akhilleusz halála. Kémtörténet Akunyintól az Államtanácsos. Keményöklű krimi: Chandler regényei tar-toznak ebbe a kategóriába. Noir Hammettől a Máltai sólyom. Mostanában nagyon elterjedt a skandináv krimi műfaja, ebben a finnek a legjobbak, mert abban isznak a legtöbbet, nem csak a bűnözők, de a nyomozók is, ideértve a nőnemű de-tektíveket is. Van mediterrán krimi is, en-nek szép példája a Montalbano felügyelő. A jogi krimi szálat a tárgyalótermi krimi képviseli, John Grisham az ismert képvi-selője. Színházi krimi, ennek példája a már említett Halálcsapda. Egzotikus krimi, mint Graham Greene művei. Kisvárosi krimi, ennek Christie a mestere. Humoros krimi, ennek Rejtő Jenő az illusztris példá-ja. Ifjúsági krimi, ebben azért általában nem gyilkossági ügyben nyomoznak. Van persze paródia is, de ez ritkán sikerül jól. Egy idő után a krimi műfaja megmereve-dett, kanonizálódott, 10, illetve 20 pontban foglalták össze a követendő szemponto-kat, ezért a keményöklű krimi komoly vál-tozást hozott ebbe a műfajba, mert a tár-sadalmi problémákkal is foglalkozott. Már Christie is kilépett a sablonból, mert egy rendhagyó történetben az elkövető a nar-rátor. A kémregény a második világhábo-rú, illetve a hidegháború idején érte el a fénykorát, majd ez is séma lett. A lélektani

7

krimi a nyolcvanas években terjedt el, ilyen pl. a Vörös sárkény, vagy az Ameri-kai pszicho. Ezzel egyidőben a kemény-öklű krimi is feltámadt. Egy jelenlévő közbeszólt, hogy annak a krimik, amiben tudjuk, ki a gyilkos, szép példája Columbo hadnagy, és az ő esetei. Antal József azt felelte, hogy hadnagy úr azzal érte el a sikereit, hogy nem megy le a tettes nyakáról. Borzasztó szokása, hogy az ajtóból visszafordul, ennél is rosz-szabb, hogy fél perc múlva jön újra. Eddig szándékosan kerültem a sci-fi és a krimi összefonódását, ezt a témát áten-gedtem a következő előadónak, Sóhár Anikónak, akinek ezennel átadom a szót. Sóhár Anikó azzal kezdte, hogy némi ki-egészítést fűzött az elhangzottakhoz. Az Oidipus király is a krimi műfajba sorolható, itt a nyomozás furcsa eredménnyel járt, mert a nyomozó kiderítette, hogy saját maga volt a tettes. A hivatásos detektívek közül érdemes megemlíteni Maigret felü-gyelő nagyszámú történetét. Sárdi Margit kért szót, és erről a műfajról beszélt. Miért sikeresek ezek a történe-tek? Néhány vélemény szerint ez intellek-tuális műfaj, tétel és bizonyítás. Hogy ke-letkezett ez a tematika? A felsorolt előz-ményektől eltekintve XVIII. századi indult ez a folyamat. Addigra megerősödött a polgárság, erőssé vált a törvény, még Ma-gyarországon is, és ezt a polgári társada-lom igényelte is. A kalandokat már nem az életben, hanem az irodalomban keresték. Az 1670-es években Magyarországon el-terjedt volt Fortunatus históriája, Ez nem eredeti magyar mű volt, hanem fordítás, illetve átdolgozás az olasz eredetiből. Egy Mulatságok című kiadványban pedig sze-mélyiséglopás fordul elő. 1750-ben Her-nádi Dienes József, egy protestáns prédi-kátor arról ír, hogy egy bábasszonyt bo-szorkánysággal vádolnak, és halálra ítélik. Neki viszont sikerült bebizonyítania az ártatlanságát. Ezek után újra Sóhár Anikó vette át a szót. Mi is a sci-fi? Ennek is sokféle meghatáro-zása és sokféle alműfaja van. Anikó öt-vennégyet talált, ezeket fel is sorolta, de

sajnos, nem mindegyiket sikerült leírnom. Viszont legalább a leírtakat felsorolom. Ebben a műfajban is van hard és soft. Van tehát a közeljövőről szóló történet, szintetikus biológiai SF, cyberpunk, novopunk, génmanipuláció, az idegrend-szer és a gép összekapcsolása, steampunk, retro futurizmus. Ez utóbbi azt jelenti, milyennek képzelték a múltban ko-runkat, és a jelenlegi szerzők ezzel az anyaggal dolgoznak. Ebben is van ke-ményöklű irányzat, első találkozásról, megszállásról, összeesküvésről szóló, Külön irányzat az időutazásos krimi, eb-ben az időrendőrség igyekszik meggátolni azt, hogy valaki új irányt szabjon a törté-nelemnek. Szép példa rá az Időjárőr, illet-ve a Halhatatlanság halála. Érdekes új-donság az irodalmi krimi, ebben egy jól megírt könyvet igyekeznek megváltoztatni. Ez utóbbira példa Fforde: A Jane Eyre eset, ebben be lehet lépni a könyv világá-ba. Van persze zombikról, vámpírokról, és egyéb élőlényekről szóló történet, Speku-latív SF, xeno történet (ebben egy idegen derít föl valamit), űrwestern, középkori lovagi történet (ebben kereszteslovagok derítenek föl egy idegen bolygót), szerelmi történet, elveszett kolóniák, tenger alatti világok története. Ezek után próbáljuk összeilleszteni a két műfajt. A hangsúly a felderítésen van. Ki, hogyan, miért tette, amit tett. Campbell véleménye szerint ezt a két műfajt nem lehet összeegyeztetni. Asimov ennek cá-folatára írta meg az Acélbarlangok (lány-kori nevén Gyilkosság az űrvárosban) cí-mű regényt. Ebben egy nyomozópáros dolgozik együtt, egy robot és egy ember, ami kissé Holmes és Watson kapcsolatára emlékeztet. A szerző a cél érdekében lét-rehozta a robotika három törvényét. Aztán jó néhány folytatást is írt hozzá, mindany-nyiunk örömére. Ebben a műfajban is elő-fordul szabványos bűnözés, vannak űrka-lózok és szuperbűnözők is, akik sokszor az el nem ismert zseni kategóriába tartoz-nak. Erre szép példa Verne hőse, Hódító Robur, akiből aztán az őrült tudós őstípu-sa lesz. Főleg a történet második részé-

8

ben, a Világ urában. Ugyancsak az őrült tudós kategóriába tartozik a Francia zász-ló főhőse. Van persze itt is szupernyomo-zó, van olyan bűnöző, aki a rendszer hibá-it, illetve hiányosságait használja ki, mint a Rozsdamentes Acélpatkány, Van időuta-zásos krimi, amiben próbálják kikerülni az ún. nagypapa-paradoxont, ezt egyébként a rendőrség is igyekszik meggátolni. Van továbbá gondolatbűnözés és telepata nyomozó is. Külön téma a bűnüldözés, illetve a száműzöttek világa, ők többnyire egy fegyencbolygón építik ki a társadal-mon kívüliek társadalmát. Ennek is van magyar előképe. Jókai :A Nepean-sziget cím novellája. Van, ahol a bűnözők szerv-átültetés donorai lesznek, és van, ahol időhurokba kerülnek, van, ahol hibernálják őket. Van, ahol még a bűntett meghatározása is kétes, lásd Card: A holtak szószólója című regényét. Egy Donaldson nevű szerzőnek van olyan története, amiben az áldozat, a tettes és a felfedő szerepe állandóan cse-rélődik. Egy kanadai írónő könyvében a női detektívből először magánnyomozó, majd vámpír lesz, és ilyen minőségben zombik vérfarkasok és egyéb ilyen, termé-szetfölötti lények után kutat. Antal József: Van olyan krimi is, ami arról szól, hogy ellopták a történet kéziratát, ezt Ed McBain írta. Ezzel Anikó is befejezte az előadást, én viszont nem álltam meg, és közbevetet-tem, hogy két, szerintem kitűnő tárgyaló-termi drámát ismerek, mindkettőt többször is filmre vitték, az egyik a Vád tanúja, a másik a Tizenkét dühös ember. Dráma az Arzén és levendula is, éspedig a bűnügyi vígjáték elég ritka kategóriájába tartozik. Erle Stanley Gardner nagyon sok könyvet írt egy fortélyos ügyvéd, egy talpraesett magánnyomozó, továbbá egy okos titkár-nő hármasáról Egy résztvevő: Van olyan történet is, ami-ben nem derül ki, ki volt az elkövető, sok-féle magyarázat képzelhető el. Ilyen a Vi-har kapujában. Ezután Szélesi Sándor következett, el-mondta, hogy igenis van olyan krimi, ami-

ben az olvasó a tettes, persze, hogy Ka-rinthy Frigyes írta, a Lefűrészelt tüdő-csúcsok címmel, az Így írtok ti sorozatban jelent meg. Aztán rámutatott az asztalon látható könyvre, és elmondta, hogy a kötet szerkesztőjének, J. J Abramsnak nem ez az egyetlen, azonos témát taglaló novel-láskötete, van ilyen vámpírokról, illetve zombikról is. A Holmes téma azonban ed-dig is nagyon népszerű volt a különféle szerzők körében, és most összegyűjtötte belőle a legjobbakat. Olyan novellákat kö-zöl, amiben mai szerzők idézik fel a köz-ismert detektív alakját és történeteit. Leg-főbb alapelv Holmes híressé vált mondá-sa, mintegy védjegye, miszerint ha kizár-juk azt, ami lehetetlen, ami megmarad, bármilyen valószínűtlen is, az a megoldás. Ez utóbbi mondat 14 fordító tolmácsolá-sában tizennégy féleképp hangzott, úgy-hogy legalább ezt össze kellett csiszolni. Ezekben a történetekben is mindenre van megoldás, a zártszoba rejtélyre, a gabo-nakörökre és a Fermi paradoxonra egy-aránt. Ezután kiderült, hogy nem csak tisztelet-példányokat hoztak szétosztani, de meg is lehetett vásárolni a könyvet. -Pasztler Ágota-

A drónok jelene és jövője

Beszámoló a Ferencvá-

rosi Művelődés Központ

2015 március 20-i ren-

dezvényéről

Ezen a rendezvényen három, viszonylag rövid időtartamú előadás hangzott el. Kis-sé korábban érkeztem, ezért volt időm körülnézni. Találkoztam néhány, jelmezbe öltözött szereplővel, ezek némelyike nem volt ismerős számomra, de könnyen lehet, hogy ez az én hibám. Ami ismerős volt számomra, az egy jedi-lovag, továbbá egy olyan pilótanő, aki a Csillagok háborúja IV. részében szerepelt. Kissé később kiderült,

9

hogy ő Bálint Diana, és a film robotjainak modellezéséről beszélt. Ott volt egy való-ban katonás megjelenésű, sok kitüntetés-sel dekorált katonatiszt a Csillagkapu so-rozatból, azt hiszem, őt láttam már a Hungarocon alkalmával is. Sikerült meg-néznem a két kiállított drónt, nagyon tetszetősek voltak. Ahogy említettem, Bá-lint Diana beszélt a robotok elkészítéséről, akár modell, akár természetes nagyság-ban. Sajna, képek nélkül nem könnyű ér-zékeltetni, milyenre sikerültek, de állítom, hogy jól.

Elmondta, hogy a készítők a sufnituning hívei, és előnyben létesítik a pepakura technikát, ami háromdimenziós papírhaj-togatást jelent. Persze, a modellezéshez nem csak papír és ragasztó kell, használ-ják a hungarocellt, a könnyű fémlapokat, sőt egynéhány műanyagfajtát is. Ebben is több kategória létezik, elsőnek a rögzített szobor típust említette. Ezt képekkel il-lusztrálta,ezek egyikén Yoda mester volt látható, a rajta lévő ruha textilből, a fej és a kéz műgyantából készült. Ugyanígy ké-szült a buckalakó is, mint a kisebb, mint a nagyobb változatban, nem is beszélve a csinos ewok maciról. A második kategóri-ába tartozott a karbonitba fagyasztott Han Solo. Ez már összetettebb munka volt, perlitből és műgyantából öntötték ki, a ru-ha és a cipő valódi, Nem túl nehéz, hiszen a szállítás és bemutatás során többször kellett ide-oda helyezni, és vigyázni arra, hogy a rajongók ne simogassák le róla a

bevonatot. A harmadik kategóriába a rög-zített szobor tartozik ez mozgatható ugyan, de csak minimálisan. A fényképen egy IG-88 fajvadász robot szerepelt, ami 210 centi magas és 20 kiló. Kiállítási tárgyként, szoborként és jelmezként is használható. Aztán jött a csúcs, C3-PO, no meg a barátja R2-D2. Ez utóbbihoz alighanem volt szerencsém a Hungarocon alkalmával, találó füttyentéseivel ívta ki őszinte elismerésemet. A súlya 35 kiló, de képes volt arra is, hogy egy száznégy ki-lós személyt vigyen el egy darabig. Ez utóbit is egy fényképpel illusztrálta. Következett Kovács „Tücsi” Mihály, aki a drónok jelenéről és jövőjéről beszélt. Azzal kezdte, hogy ő nemrégiben vette meg az első drónját, még kissé nehéz az irányítá-sa, de a technika fejlődik, és ez egyre könnyebb lesz. Hamarosan általános lesz az automatikus irányítás, elvileg előfordul-hat, hogy egy cég drón futárszolgálatot használ. Ezt viszont egyelőre nem enge-dik a törvények, legalábbis az Únió kerete-in belül. Dubait viszont nem kötik az ilyen törvények, ezért az állami iratokat már így szállítják egyik épületből a másikba. Ezek a gépek 4 rotorral működnek, egyre ki-sebbek és okosabbak lesznek. Felmerül viszont a kérdés, hol közlekedhetnek ezek a gépek? Mi lesz, ha egy cég pl. úgy dönt, hogy egy pizzafutár szolgálatot üzemeltet? Átrepülhetnek-e a gépek egy családiházas övezet fölött? Mi lesz, ha pl. a paparazzik röptetnek egy ilyen gépet, és indiszkrét fotókat közölnek vélt vagy valódi híressé-gekről? További kérdés, mi lesz, ha elkap-ják? A pizzát jóízűen megeszik, a gépet meg eladják, akár alkatrészenként is. Franciaországban egyszer öt drón röpkö-dött az elnöki hivatal, illetve más középület fölött. Nem történt semmi érdekes, de a közvéleményt foglalkoztatta az ügy. Lehet, hogy nem volt terrorizmus, de légi felderí-tés azért lehetett. Van már olyan változat, ami 17 kiló súly elszállítására is képes. Ennyi robbanóanyaggal már komoly káro-kat lehet okozni. Kérdéses a szállított csomagok védelme is. Megoldást jelenthet jogi szempontból, hogy a drónok a közte-

10

rületek (utca, tér) fölött repülhetnek. Van olyan készülék is, ami képes a vízen, illet-ve a víz alatt közlekedni. Ezeket általában járőrözésre használják. Sok, még kihasz-nálatlan lehetőség van. Például ha egy autó forgalmi dugóba kerül, kiereszt egy drónt, és az felméri, hogy merre érdemes menni, majd ezt közli az autó GPS-ével is. A katonai felhasználás még ennél is széleskörűbb lehet. Előfordulhat, hogy nemsoká már nem lesznek pilóták, hiszen ők a gép legkönnyebben sebezhető, leg-drágább és legproblémásabb alkatrészei. Ha automata vezeti, a pilóta biztonságban van, egy szobában ül, és onnan irányítja a gépet vagy gépeket. Már van egy katonai bázis Utahban, ott egy hőlégballon van a levegőben, és ha egy kamera valami gya-nús mozgást érzékel, egy drón felszáll, kideríti, mi történt, és ha szükséges, intéz-kedést javasol. Van már lánctalpas jármű is, kamerával, hangszóróval, no meg egy géppuskával. Az is megoldható, hogy egy drón berepül az ablakon, és felderíti, van-e ott gyanús személy vagy tárgy. A leg-újabb típusokon hat forgószárny van, és képes arra, hogy menet közben korrigálja az irányt és a sebességet. Már van drónverseny is, ebben elhagyott gyárépületekben röptetik a gépeket, minél gyorsabban igyekezve átmenni minél több akadályon. Szerencsére ezen kívül is van polgári al-kalmazás, például vízből mentés esetén. Ha a figyelő valami szabálytalanságot, például fuldokló személyt lét, kiküld egy drónt a mentőövvel, és a gép a bajba ke-rült ember mellé ejti a mentőövet. Nagyon alkalmas arra is, hogy személyeket vagy hajókat keressenek vele. Itt megkérdez-tem, alkalmas-e arra, hogy eltűnt háziálla-tokat, kirándulókat vagy gyerekeket keres-senek vele. Erre a kérdésre igenlő választ kaptam. Ezek után két fiatalember következett, akik a gyakorlatban mutatták be a drónjaikat. Az egyik kissé nagyobb, a má-sik kisebb és kecsesebb volt. Az előadó elmondta, hogy az Úniós rendelkezés sze-rint a drónok esetében 2016 végéig tör-

vényt kell hozni az alkalmazásukról. Re-mélhetőleg a légügyet is megkeresik, mie-lőtt a törvényt meghozzák, hiszen ők a gyakorlatban ismerik a témát. Ők már több felkérést kaptak, jó néhány érdekes fel-adatról. Ezek egyik a terményfigyelés, a kisgépet végigröptetik a tábla fölött, és vagy fényképeket készít, vagy élőben to-vábbítja a látottakat. Ezek után a gazda megtudja, hol és mennyire gyomos a táb-la, van-e vadkár, és hogy fejlődnek a nö-vényei. Ha valaki például képeket, illetőleg filmet akar készíteni pl. a Mátyás templom tete-jéről, akkor először eseti kérelmet kell be-adnia. Erre három héten belül kell vála-szolni. A kérelmező általában több időpon-tot is megjelöl, hiszen lehetséges, hogy erős szél vagy zuhogó eső hátráltatja a felvételt. Fel és leszállási engedélyt is kell kérni. Ha valaki ezt engedély nélkül teszik akár 3-8 év büntetés elé nézhet, bá a pénzbüntetés jóval gyakoribb. Ennek 50.000-300.00 forint lehet az összege. Szekeres András, az egyik előadó, el-mondta, hogy a fejlődést nem lehet megál-lítani, viszont a törvények elég későn kö-vetik a technikát. Érdekes módon sokan érzelmi szállal is kötődnek a drónhoz, pél-dául az amerikai katonák megsiratták azt a drónt, amit lelőttek, hiszen előtte sok és fontos hírt továbbított az ellenség mozgá-sáról, és a környéken telepített robbanó-szerkezetekről. Szinte úgy tekintik, mint egy kedves kutyát. Ami azt illeti, az itt be-mutatott kisebbik drónnak itt is neve volt, Emmának hívták. Illetve most is így hívják. A polgári alkalmazások köre is sok érde-kességet hozhat, ilyen például a lakás, illetve gyerekek és öregek felügyelete. Elképzelhető olyan személyi drón, amit követi az autóban lévő távirányítót. A tervek szerint 2020-ra várható az auto-mata sofőr, lehet, hogy ez is drónt használ az út felderítésére. Ehhez az kell, hogy az akkumulátorok könnyebbek legyenek, és sokáig lehessen használni őket, de ezen a téren is áttörés várható. Ezután következett a gyakorlati bemutató, Emmát röptették a teremben. Tetszetős

11

látvány volt a fehér színű kis gép, a villogó vörös és kék lámpákkal. Ahogy elnéztem, leginkább lepkéhez vagy szitakötőhöz ha-sonlított, és nagyon nagy örömmel és ér-deklődéssel figyeltem. Ezek után kötetlen beszélgetés követke-zett, de ezt már nem vártam meg. -Pasztler Ágota-

Tavaszi Hungarocon

2015

A rendezvény hivatalosan tíz órakor kez-dődött, valamivel előbb voltam ott, és ki-csit körülnéztem. Nos, ami a cosplayt illeti, találkoztam tündelánnyal, jedi-lovaggal, birodalmi rohamosztagossal, Avatar-béli szereplővel, szemlátomást jól érezték ma-gukat egymás társaságában. Abban a teremben, ahol a játékosok gyülekeztek, jó sokan voltak, és lelkesen rakosgatták a figurákat a táblára. Láttam olyan társasjá-tékot, amiben Lowecraft műveire épül, ahhoz képest a címlapján egy kedélyes figura volt, aki inkább egy kocavadász ka-rikatúrájának tűnt számomra, mint vakme-rő felfedezőnek. További meglepetés volt egy Munchkin nevű játék, erről eddig ezt hittem, hogy egy rövid lábú macskafajta. Aztán bementem a nagyterembe, ahol kezdődött az első előadás. Ezt Imre Lász-ló tartotta, a Star Wars Ébredő Erő című, új folytatásáról beszélt. Ő egyébként az SW magyarországi klubjának elnöke. Az előadást a közismert zene kísérte, ami a legtöbb jelenlévőnek nosztalgikus mosolyt csalt az ajkára. Elsőként Imre László egy sivatagos boly-gót mutatott, ami nem a Tatuin, bármeny-nyire hasonló is. Ebben a környezetben menekült egy néger fiatalember, roham-osztagos egyenruhában, és az arcán páni félelemmel. A következő képen Solo kapi-tányt és Csubit láttam, a Millenium Falcon fedélzetén. Számomra megrázó volt Har-rison Fordot ilyen öregen látni, még sze-rencse, hogy Csubi nem változott.. Az el-hangzó mondat is érdekes: Itthon va-

gyunk, Csubi! Lehet, hogy hőn szeretett űrhajójára gondolt? Az utána lévő képen a BB8 elég jellegzetes külsejű droid, gurult. Megtudtuk, hogy ez nem trükkfelvétel, tényleg megépítették. Egyébként a bemu-tatott részletek tele vannak a régi (4-5-6) részre való hivatkozással. Örömmel köz-löm, hogy nem csak sivatagos, de jég-bolygó is lesz. A magyarországi bemutató időpontja még bizonytalan, december 18 és 21 egyaránt szóba jött. Akármelyik is lesz, ott a helyem! Következett dr. Tóth Csaba politológus, aki Szuperhősök vs. politika címmel tartott előadást. Jóképességű előadó volt, lát-szott rajta az egyetemi gyakorlat. Az ELTE politika szakán a különböző sci-fi világok, illetve a szuperhősök történetével illuszt-rálja a társadalmi berendezkedést. Azzal kezdte, hogy ha valaki mostanság a politi-ka szót meghallja, rögtön elhúzza a száját, és enyhe undorhangokat hallat. Viszont a spekulatív univerzumokon elég jól lehet néhány helyzetet érzékeltetni. Ilyen pél-dául Palpatine hatalomra kerülése, illuszt-rálva ezzel a demokrácia bukását. Ezt a helyzetet alighanem Augustus császár, illetve valamivel később Napóleon történe-te ihlette. A Gyűrűk Ura Anglia és Német-ország szembenállását szimbolizálja, a vidéki angol élet és az iparosodott környék ellentétét. Tolkien szépen elfeledte, hogy az ipari forradalom Angliában kezdődött. Ezután áttért a szuperhősök, illetve az ellenfeleik bemutatására. Supermen em-beri lénye (Clark Kent) inkább az átlag karikatúrájának hat. Ügyetlen, szemüve-ges, nem nagyon mer a nőkhöz közeledni, alig vannak barátai. Mindjárt az első gond abból adódik, hogy milyen az a társadalom, ahol ilyen, ember-feletti képességekkel bíró lények élnek? Hogyan tudjuk szabályozni őket? Aligha-nem destabilizálná a társadalmi rendet. Mennyire érvényesül az egy ember, egy szavazat elv? Mit lehet tenni a hősökkel? Lehet, hogy állandósulna a háború. Hogy áll a dolog a nemzetközi helyzettel? Ame-rika kapitány a második világháborúban a németek ellen harcolt, csuda hazafiasan.

12

Viszont az alkotói elfeledkeztek arról, hogy ebben az időben a Szovjetunió szövetsé-ges volt. Mi egy szuperhős politikai moti-vációja? Egy Max Weber nevű társada-lomtudós alapvető megállapítása, hogy az erőszak az állam monopóliuma. A szuper-hősök tagadják ezt, és képesek ellenállni az állami erőszaknak. Tulajdonképpen önbíráskodást gyakorolnak. Ezt a helyze-tet már Karinthy is megírta a Legenda az ezerarcú lélekről című novellájában. En-nek hőse mondja az Egyesült Államok elnökének: Engem el nem pusztíthat, meg nem ölhet ember vagy állat a Földön – és ön, az em-beri jog ismerője jól tudja, hogy mit jelent ez: azt jelenti, hogy én viszont büntetlenül ölhetek meg és pusztíthatok el bárkit, akit akarok. Ugyanezt a helyzetet fejtegeti a Delejes halál című, szintén Karinthy novel-la. Mik a szuperhősök lehetőségei? Titkos szuperhős, mint Peter Parker, alias Pókember. Rejtőzködő szuperhős, mint Batman. Ellenséges szuperhős, mint X-men. Ez utóbbi a legvalószínűbb. Államilag támogatott szereplő, lásd Ameri-ka kapitány. Vannak olyan szereplők, akik a hősökkel tartják a kapcsolatot. A személy vagy intézmény dilemmában a személy hátránya az esetlegesség. Lehet rosszindulatú, megszállott, vagy akár el-meháborodott is. A kapcsolattartó sze-mélyt megölhetik vagy megzsarolhatják. Ezért aztán a Pókember jól teszi, hogy senki nem ismeri a nevét vagy az arcát. Az egyik ilyen történetben szerepel egy mutáns minisztérium, de az együttélés ezzel együtt sem könnyű. Amerika kapi-tány regisztrálni akarja a szuperhősöket, ami nem túl jó ötlet. Ezek a mutánsok a Shield című sorozatban már intézménye-sített szerepet játszanak. Viszont ha Ame-rikának van szuperhőse, akkor lehet Indi-ának, Kínának, Japánnak vagy Oroszor-szágnak is. Ez olyan eredménnyel járhat, mint a hidegháború idején a nukleáris

fegyverkezés. Elvileg persze ők is ki-egyenlíthetik egymást. Örömmel közlöm, hogy nekünk is van szuperhősünk, de van ám! Éspedig részint a Rádiumember, részint pedig Turulfi. Mindegyikük eléggé szabványos kalando-kat élt át. Ráaádás, hogy az intrikusnak igazán szép neve van, ő a Markoláb. Ami a Shield problémáját illeti, nem tudni, hogyan lehet kontrollálni őket? Persze le fogják tagadni a létezésüket, de ez hosszú távon nem megy. Kérdés az is, mi motivál-ja a szereplőket? A témának komoly iro-dalma van, ezek szerint a szuperhősök jobboldaliak és konzervatívak. Hol vannak a baloldali szuperhősök? Egy, szerintem túlzó megállapítás az, hogy Szupermen kifejezetten fasiszta. Batman pedig fizikai erőszakkal intézi el az ellenségeit. Teszi ezt a kiemelkedő személyiség jogán. Rá-adásul a fizikai edzettsége mellett renge-teg szuperszerkentyűt használ. Nem cso-da, hogy a rendőrség a nyomába sem ér, elvégre nincs sem Batmobilja, sem spe-ciális páncélja, ezért jóval nehezebben küzd meg a bűnözőkkel. Ezzel befejeződött az előadás, és Tóth Csaba megkérdezte, van-e kérdés. Kér-dezni ugyan nem kérdeztem, de megje-gyeztem, hogy szerintem ezen történetek népszerűsége arra vezethető vissza, hogy az állami erőszakszerveztek lassúak és körülményesek. Ha valaki kilopja a pénz-tárcámat, és én megfogom a kezét, az illető feljelenthet személyes szabadság korlátozása miatt. Tóth Csaba erre azt mondta, hogy a dolog nem ennyire egy-szerű, hiszen előfordulhat, hogy szegény szuperhőst megtévesztik, és pl. a tolvaj állítja, hogy tőle loptak. Azonkívül Chur-chillt idézte, miszerint a demokrácia a leg-rosszabb államforma, az összes többit kivéve. Szerintem ez csak arra vall, hogy sir Winstonnak nem volt pörös ügye sem Angliában, sem Magyarországon… Óha-tatlanul eszembe jutott R. Daneel Olivav, aki szerint igazságról akkor beszélünk, ha az összes törvényt betartják. Igen ám, de később ő is tanult egyet s mást. A hetve-nes években a sci-fi klubban is beszéltünk

13

erről egyszer, és arra a következtetésre jutottunk, ami így fogalmazható meg: ha valaki ilyen képességekkel rendelkezik, ne nagyon használja, csak akkor, ha saját maga, a családja, vagy az ország, ahol él, komoly veszélybe kerül. Ezután következett az 501 légió, továbbá a lázadók bemutatkozása, akik szemláto-mást jól megértették egymást, és elszóra-koztatták a közönséget. Miután itt nagyon sok jól kidolgozott jelmezt lehetett látni, Például Leia hercegnőt, pár birodalmi ro-hamosztagost, Luke Skywalkert (még megvolt mindkét keze), no meg a mamá-ját, Padmét. A kedves papa ezúttal hiány-zott. Az előadó örömmel közölte, hogy ősz óta gyarapodott a létszámuk, pedig szabá-lyos tagfelvételin kell részt venni a jelent-kezőknek, érdekes módon ez bonyolul-tabb és hosszadalmasabb a lázadóknál, mint a birodalmiaknál, lásd a fentebbi elő-adást. Az újonnan felvettek közül megis-merhettük Darth Malapith-et, Darth Maul női megfelelőjét, ő is fekete-vörösben pompázott, de szarvai azért nem voltak, szerencsére. Van korhatár is, 18 éven alul nem vesznek fel senkit, de vigaszul van Galaktikus Akadémia a gyereknek, ott nincs korhatár. Jelmezt is kaphatnak, ha kérnek. Ez volt az a perc, amikor odasúg-tam a mellettem ülőnek, hogy a számukra az ewok jelmez lenne az igazi. A követke-ző percben azt hallottam, hogy volt olyan szülő, aki már megvalósította ezt az ötle-temet, az egész család örömére. A csapatuk sok jótékonysági célú rendez-vényen vesz részt, idén gyereknapon is szerepelnek a Ligetben, és nemrégiben egy csontvelő átültetésen átesett gyereket látogattak meg. Neki az volt a leghőbb vágya, hogy láthassa ezt a társaságot, és ez teljesült is. Elnyerték a Disney cég en-gedélyét a klubjukhoz, van egy Kelet-Európai szekció, ők is ide tartoznak, rajtuk kívül Ausztria, Horvátország és Románia is. Ha meghívják őket, természetesen ezen országokban is fellépnek. Aki keresi őket az a Csilalgokháborúja.hu cím alatt találja meg.

A következő előadás Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Star Wars címmel hangzott el. A mese csak a hu-szadik században lett gyerekműfaj, azelőtt inkább felnőtteknek szólt, Nem az a lé-nyeg bennük, hogy sárkányok vannak, hanem az, hogy le lehet győzni őket. Az előadó a mesék és a filmsorozat közötti hasonlóságokat elemezte. Már a kezdet is jellemző, a mesékben ugyebár egyszer volt, hol nem volt, az SW-ben réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban a nyitó mondat. Egy tévésorozatban az volt a lényeg, hogy a mesehősök köztünk élnek, éspedig Maine államban. Ezek a történetek két szálból állnak, az egyik a jelenben játszó-dik, a másik pedig visszaemlékezés. Saj-nos, ezt a sorozatot sem láttam, ezért csak leírom, amit hallottam. A történet alapja hasonló. Adott egy, illet-ve két hős, aki nem tudja, kicsoda is való-jában, és fogalma sincs, mi vár rá. A sorozat hősnőjéről, Emmáról kiderül, hogy Hófehérke és a herceg lánya, Luke-ról pedig az, hogy egy jedi lovag az apja. Luke inkább cselekvő hős, Emma belső fejlődésen megy keresztül, aztán szánja rá magát a tettekre. A továbbiakban megérkezik egy hírnök, aki elmondja a tudnivalókat, az egyik esetben R2-D2, a másikban Emma kisfia, akit örökbe adott. Az üzenet mindkét eset-ben egy hercegnőtől származik, aki bajba került, egy sötét erő tartja foglyul. Érdekes megfigyelni (és ezt képekkel is illusztrálta) hogy ha egy férfi főhős gonosz lesz, egyre kevesebb látszik belőle, ha viszont egy nő válik gonosszá, minél rosszindulatúbb, annál mélyebb a dekol-tázsa. A negatív hősök annyiban is hasonlóak, hogy mindketten elvesztettek egy szeretett személyt, mindketten manipulatívak, és a valódi arcuk ijesztő. Hősből lettek gonosz-szá, és ezzel Luke és Emma egyaránt kénytelen szembenézni. Mindkét történetben szerepel egy-egy sármos kalóz, akik antihősből lettek hő-

14

sök, és kölcsönadják a legjobban szeretett tulajdonukat, a hajójukat. Luke-t és Emmát egyaránt egy furcsa se-reglet segíti győzelemre. Az egyiküket ewokok és droidok, a másikukat törpék és tündérek. Mindketten az apai kardot örök-lik, és egyaránt fontos számukra a múlt feltárása. Az is mindegyikükre jellemző, hogy miután szembetalálkoznak a gonosz-szal, nem ölik meg, hanem átállítják őket a saját oldalukra, a szülői szeretet miatt az antihősök megtérnek. Végül a befejezés: és boldogan éltek, amíg nem jön a folytatás… Következett a kockaasztal, ezen hét részt-vevő szerepelt, Miután egymás szavába vágva beszéltek, és igen jól feladták a labdát a másiknak, veszem a bátorságot, és nem írom meg, ki mit mondott, csak általában ismertetem a témákat. Megbeszélték, hogy a Google azt tervezi, hogy háttérbe szorítja a nem túl fontos híreket, ezért aztán kéne egy szűrő, ami szűri a szűrőket. Értesültem arról is, hogy a spoiler szót valaki rontócra magyarította, és ez rögvest megtetszett. Használni is fogom, legföljebb senki sem érti. Megtudtam, hogy miután Niels Bohr meg-kapta a Nobel-díjat, egy sörgyár felszerelt a lakásában egy sörcsapot, amiből közvet-lenül csapolhatott élete végéig. Ez megfe-lelő motiváció lenne az ifjú tudóspalánták-nak. Örömmel tudatom, hogy az Avanger leg-újabb folytatása már túl van az egymilliárd dolláros bevételen Bezzeg az Amerika kapitány harmadik része csak kétszázmil-liót hozott, sajnálták is szegényeket. A folytatásoknak alighanem az a lényege, hogy elfogy a koncepció. Erre jó példa a Holló, az első része jó volt, (nekem az se nagyon tetszett) a második és a harmadik egyre rosszabb. Az Őrzők megbukott a moziban, a Konstantin, a démonvadász sem volt sikeres. Bezzeg a Daredevil! In-kább a tévésorozatoknak van sikerük ilyen témakörben. Ami a Star Treket illeti, nincs róla újabb hír, alighanem mozifilm lesz

belőle, lehet, hogy űrkadétokkal, illetve a flottaakadémia tanulóival? Az eredeti szereplőkkel folytatódik az X-akták, ezúttal hat rész készül belőle. Nem egy beszélgető vallotta be, hogy az első részek jó néhány története nyomasztóan hatott rá, lásd pl. a gumiember története. Azóta viszont megedződtek. Van igény 6-8-10 részes minisorozatokra, ezek a ke-vesebb pénz, több ötlet jellemzi. Főleg az angolok jeleskednek ebben a műfajban. A filmek közül persze a legjobban a Star Wars újabb folytatását várjuk, ezúttal en-gem is beszámítva. A rendező számos hivatkozást épített be a történetbe, vicce-sen megjegyezte, hogy egy alkalommal felvillantja Jar-Jar Brinks csontvázát. Egyes pletykák szerint a Star Wars első variációja nem ilyen volt, de Lucas akkori felesége kedvelte a hős útja történeteket, és ő javasolta ezt a cselekményvázt. El-ismerésem a derék hitvesnek! Az új film alapján, illetve a mellékszálakból 20-25 könyv is íródik. Ez viszont nekem több mint sok, ne nagyon számítsanak rám. Ha minimális igény és pénz van rá, a so-rozatokat szívesen folytatják. A magyar példa rá az Egy óra múlva itt vagyok. En-nek záró részében lelövik a két intrikust, Oszit és Dezsőt. Csakhogy ebbe a színé-szek (Koncz Gábor és Bujtor István) nem akartak belenyugodni, ezért a lelövetésük után felpattantak és elfutottak. Ezt viszont a rendező helytelenítette, ezért aztán kompromisszumos megoldás született. Ha lesz folytatás, a nyitóképen azt látjuk, hogy az állítólagos halottak közül Dezső óvatosan körülnéz, Oszi pedig megkérdi: - Elmentek, Dezső bátyám? - De el ám, Oszikám! Ezzel meg is van a következő részek kez-dete. Ezután kimentem egy kicsit levegőzni, és amikor visszamentem, megtudtam, hogy az utolsó előadás elmarad. Sajnálattal ugyan, de tudomásul vettem, és hazain-dultam. -Pasztler Ágota-

15

Van képünk hozzá! Sci-fi

és vizualitás.

Tudományos-

fantasztikus képregé-

nyek.

Beszámoló az Írószö-

vetség 2015 április 15-i

rendezvényéről.

A találkozót Kovács Andrea szervezte, és ő vetítette az illusztrációkat, hiszen ezek nélkül nehéz lenne a képregényről be-szélni. Előadók: Bayer Antal (Magyar Képregénykiadók Szövetsége), mint mo-derátor. Kiss Ferenc (Képregény Kedvelők Klubja) Magyar képregények. Dr. Süle Zoltán francia képregények Harza Tamás (Kingpin kiadó) Szuperhő-sök az amerikai képregénykultúrákban Az előadás elvileg úgy ment volna, hogy egyvalaki jut szóhoz, és ismerteti a rá eső érdekességeket, ezt egy darabig be is tar-tották, de a végén kötetlen beszélgetés lett belőle, a négy előadó remekül kiegé-szítette egymást, ezért aztán csak eleinte írom meg, ki mit is mondott, később ezt nem tudtam feljegyezni, de nem is túlzot-tan fontos.

Bayer Antal kezdte a bemutatkozást, ő foglalkozik a képregényfordítással, a klasszikus és a mai művek kiadásával. Azzal az érdekes hírrel kezdte, hogy má-jus 10-én lesz a 11. Budapesti Képregényfesztivál a Dürer kertben, jó néhány érdekes külföldi vendéggel. Harza Tamás a szuperhősökkel foglalko-zik, főleg a Pókember terén szakértő, ő segít a mozifilmek esetében is. Kiss Ferenc, képregény gyűjtő, főleg az adaptációs képregényekkel foglalkozik, de gyűjti az SF műveket is, Dr. Süle Zoltán. Ő nem csak a képregényt és az SF-t kedveli, de azért gyűjtő, főleg a francia képregényekkel foglalkozik. Bayer Antal: Minden előadó akár egyedül is tudna két órán át beszélni a választott témájáról, de most kénytelenek lesznek kissé rövidebbre fogni a fejtegetést. A kér-dés az, hogy mi az, amit csak ilyen formá-ban lehet elmondani. A műfaj 1907-ben kezdődött Amerikában, egy vicces kis figu-ra, egy módfelett jámbor alien szerepelt a képen, amint éppen lerobbant az autója. Úgy látszik, ez bárkivel előfordulhat. Az első folytatásos képregény, ami sikeres volt, az 1929-ben megjelent Buck Rogers történet. A tartalmát illetően kaland, illetve ponyva volt. 1934-ben megjelent a Flash Gordon képregényfüzet is. 1940-ben a Planet Comics kiadó már erre a műfajra specializálódott. Harza Tamás: Az első szuperhős 1938-ban jelent meg, az Action Comics-ben, Igaz, egy idegen bolygóról jött, de a ké-pességei csak fokozatosan bontakoztak ki, miután népszerű lett a műfaj kedvelői körében. Bayer Antal: Mennyire tekinthető ez sci-finek? A főhős eleinte főleg azzal foglala-toskodott, hogy bájosan sikoltozó nőket mentett ki, ők általában idegen bolygókon kerültek veszélyes helyzetbe. Tamás: Eleinte nem ilyen volt, a képessé-gei csak fokozatosan bontakoztak ki. Az-tán összeismerkedett Batmannal, aki to-vábbi ösztönzést adott a történetnek. Ami Batmant illeti, ő kütyümániás, minden technikai újítás érdekli, és szívesen hasz-

16

nálja őket. Aztán jött Amerika kapitány, ő a háború szülötte, módfelett hazafias, pofont ad Hitlernek. Érthető, ha a háború után megszűnik. Bayer Antal: Amerika kapitány szerzői óvatosak voltak, ezért a hőst befagyasz-tották egy jégtömbbe, és a hatvanas években sikerrel kiolvasztották. A Zöld Lámpás misztikus történet, aminek a hőse szintén visszatért a hatvanas években. Marvell kapitány az űrbéli történetekben jeleskedett, nem túlzottan tudományos alapon. Dr. Süle Zoltán: A francia képregény Zig et Puce történetével indult, 1935-ben ők a XXI. században éltek, és a történet Verne hatását tükrözi. A szereplők tizenéves fia-talok. A történet lendületes, mert oldalan-ként jelent meg, és ezért minden lapra jutott egy kaland. Viszont nem annyira a két emberi szereplő lett népszerű, hanem Alfred, a pingvin, amit (vagy akit) a két fiú az Északi-sarkon szedett fel. Igaz, hogy pingvinek a Déli-sarkon élnek, de nem ez a történet lényege. Alfréd olyan sikeres volt, hogy az 1977-89 közötti időszakban egy, a képregényeknek adott díjat is róla neveztek el. Aztán következett Futuropolis, a jövő városa, már ahogy 1937-ben elképzelték a nagyvárosokat. Magyarországon 1937-ben jelent meg az első képregény, egy holdrakétában utaz-nak, a történet Verne hatását tükrözi. A Magyar Cserkész című újságban adták ki, az egyik képen egy bájos, de kissé csüg-gedtnek látszó kis robot üldögél, a széke alatt néhány lombik, a háta mögött elekt-romos eszközök. Nem olyan sűrűn, mint külföldön, de kiadtak néhány képregényt ebben az időszakban. A háború után 1956-ben jelent meg néhány képregényfüzet. Bayer Antal: Japánban 1952-ben jelent meg az első, saját készítésű képregényfüzet, aminek Astro Boy volt a hőse, akinek a megjelenése Walt Disney rajzfilmjeinek a hatását tükrözte. Ezt a mű-fajt Tezuka Oszamu kezdte, őt tartják az anime és a manga istenének. Sok rajzfil-met is készített. A háború utáni technikai

fejlődés hatott mind a történetekre, mind a stílusra. Manapság Japánban adják ki a legtöbb képregényt. Dr. Süle Zoltán: Franciaországban 1945-ben a Reménység úttörői címmel jelent meg egy sorozat, ami nálunk is kapható volt. A történetnek nem egy hőse volt, egy tudóscsoport dolgozott a helyzetek meg-oldásán. A sorozat egyik darabja a Fan-tasztikus kert, ez műfaját tekintve inkább thriller, némi sci-fi beütéssel, és a Földön játszódik. Az alaphelyzet később más tör-ténetekben is visszaköszön. Bayer Antal: A képregényekhez jó szerep-lő kell. Kérdés, hogy engedték azt, hogy a francia képregény nálunk is megjelenjen? Dr. Süle Zoltán: Csere alapján, bár nem tudom, mit adtak ki Franciaországban. A képregény műfaj nem volt népszerű a háború utáni Magyarországon, inkább csak irodalmi adaptációkat jelentettek meg, főleg a Fülesben. Igaz, ezeket na-gyon magas színvonalon rajzolták, Zórád Ernő vagy Korcsmáros Pál nagy nevek a szakmában. 1983-ban Kuczka Péter és Cs. Horváth Tibor kissé összekülönböztek a műfaj ér-tékelésén, ez utóbbi támadta, hogy ez a műfaj egytől-egyig fércmű, Kuczka védte. Végül is hajlandók voltak együttműködni. Franciaországban Edgar P. Jacobs alko-tott maradandót, az ő hősei, Blake és Mortimer, híresek lettek, A megjelent füze-teket Belgiumban is terjesztették. Dr. Süle Zoltán: Flash Gordon népszerű volt a háború alatt, utána nem, ezért befe-jezték, elvarrták a szálakat. Igaz, inkább rögtönözve, mint következetesen zárták le. Akkoriban inkább a sárga veszede-lemmel foglalkoztak, ezeknek a történe-teknek az egyik hőse fizikus, a másik pe-dig kém. Nem csak angol, illetve francia és japán képregények vannak, kiadnak ilyet spa-nyol vagy olasz nyelven is. A francia kép-regényben híres lett a Tintin kalandjai, ennek egyik részében a szépnevű főhős a Hol-don is járt Az űrrakéta is kezd hasonlítani

17

a valóságosra. Maga a sorozat inkább detektív, illetve kalandtörténet. 1962-ben Franciaországban megjelenik a felnőtteknek szánt Barbarella. Ez a fősze-replő független, kalandvágyó és erős jel-lemű nő. A történet további szereplői in-kább jelképes figurák, Amerikában az 1950-es években a Weird Science 1950-ben jelentetett meg egy olyan képregényt, amiben öt UFO szálldos a Fehér Ház fölött. Az előtérben egy rádió-riporter készít interjút két, módfelett ügy-nök kinézetű férfival. Az a legérdekesebb, hogy tudomást sem vesznek a hátuk mö-gött zajló légiparádéról, hiszen ez nyilván megszokott esemény lehetett. Ebben a műfajban jó néhány horror, illetve rémtörténet is megjelent, Néhány esetben nem írták ugyan le az LSD nevet, de elég jól ismertették a hatásait. Az öncenzúra sokszor ebben az esetben is fennállt. Aztán elkezdték keverni a műfajokat, pl. Batman az űrben. Jött a Fantasztikus Né-gyes, egy kitalált hősökből álló szupercsa-pat. Képességeiket egy űrbéli úton, a su-gárzás hatására nyerték. Több szuperhősből álló csapattal dolgozik az Igazság Ligája, a csapat összetétele: Szupermen, Batman, Zöld Lámpás, Flash Gordon, Wonder Womam, Sólyomlány, Marsbéli Fejvadász. Érdekes összeállítás. H a harmincas évek voltak a képregény aranykora, akkor a hatvanas éveket te-kinthetjük az ezüstkornak. Igyekeznek némi tudományos színezetet adni a törté-neteknek, például Pókember egyik ellenfe-le, a Keselyű gépe tranzisztorral működik. Ez mai szemmel elég nevetséges. Egyéb-ként próbálnak lépést tartani a tudomá-nyos haladással, eleinte minden rosszat a sugárzás hatásaival magyaráztak, mosta-nában a génmanipulációval. Magyarországon 1956-ban Zórád Ernő rajzaival és Rónaszegi Miklós szövegével jelent meg néhány képregényfüzet, dr. Karafanda fogadása címmel, a Szivárvány könyvek sorozatban. Ez a sorozat jó né-hány érdekes történetet közöl, ezek egyi-két Örkény István, illetve Molnár Gábor írta. Nem is beszélve Karinthy Frigyesről.

Eredeti történetek voltak, jó rajzokkal. A Háry János című újságban érdekes for-mában jelent meg a képregény: egy oldal szöveg, egy oldal kép. A francia képregényben az 1970-80 években legnépszerűbb hősök az Idő ha-jótöröttjei című kiadványban szerepeltek. Egy szerelmespár eltéved az időben, és igyekszik hazatalálni. Végre egy olyan történet, amiben nem minden idegen go-nosz. Érdekes, hogy az egyik szereplőt Zoltánnak hívják. Adam Valarian 1962-től egy újszerű törté-netet adott ki. Ennek a főhősei a XXVIII. században élnek, időrendőrök. A rendőr-páros egyik tagja egy olyan nő, aki erede-tileg a XI. században élt, de aztán bekerült az időrendőrségbe, ahol kitűnően megfe-lelt, lévén erős és intelligens. 1967-től jelent meg Franciaországban a Luc Orient sorozat, ami eleinte kissé Flash Gordon utánérzésnek tűnt, de a történetek eredetiek és szellemesek voltak. Ebből a történetből tizennégy folytatást adtak ki, aztán abbamaradt, és nem sok sikerrel akarták feltámasztani. A Lone Sloane so-rozat 1972-ben indult, ez tekinthető az új aranykornak a műfaj területén. A főszerep-lő inkább akcióhős, megbízásból és pén-zért küzd. A képeket Philippe Druillet raj-zolta, az ő képeivel jelent meg a Galaktika 16 száma. Aztán 1975-ben megjelent egy újabb so-rozat, ami a La ville qui n’ existe pas (A város nem létezett) címet viselte. A szö-vegírója Pierre Christin, a rajzolója Enki Bilal, egy jugoszláv származású férfi volt. Nem egy képregényt kifejezetten arra a célra szánták, hogy elolvassák a metrón, majd kidobhatják. Nem ebbe a kategóriába tartozik Chantal Montellier munkája, aki a műfajban szo-katlan módon, női rajzoló. A Les cités obscures füzetben olyan városállamok szerepelnek, amik csak nagyon lazán érintkeznek egymással. A L’incal noir címűben egy, a távoli jövő-ben játszódó történet, aminek egy ma-gándetektív a főhőse. A rajzolóját felkérték a Dűne díszleteinek és jelmezeinek a ter-

18

vezésre, de ez a film végül nem valósult meg. Viszont néhány motívuma visszakö-szön az Ötödik elem című filmben. Visszatérve Magyarországra, Kuczka Pé-ter javaslatára és támogatásával megje-lent a Négy békeszerető földlakó a Füles-ben, az 1969 évfolyam 40-51 számában, Zórád Ernő rajzaival. Szintén ő rajzolta a Népszabadság 1970-es évfolyamában az Üvegváros című képregényt. Mindkettő szövegét Kuczka Péter írta. Ugyanő ki-adott amerikai és francia képregényeket is. Fazekas Attila rajzolta Perseus kapi-tány történetét, ő először Pierre Barbet regényének (A psziborgok álmai) képre-gény változatában szerepelt. Először a Fülesben jelent meg, majd a Botond című képregényújságban. A Fülesben, 1998-ban jelent meg a Tranai képregény változata, Cserkuti Dávid rajza-ival. Japánban előretört a manga, ennek a mű-fajnak Akira a legismertebb rajzolója. Angliában a felnőtteknek szánt Dredd bíró lett sikeres, ami kemény világot ábrázol, de nem hiányzik belőle az angol humor sem. Ezt a jól sikerült sorozatot az ameri-kaiak is átvették, ők is felnőtteknek szán-ták. Szintén nekik szánták az Utolsó férfi című képregényt, amiben egy járvány után kipusztul a Föld minden férfija és minden hímnemű emlősállata. Az egyetlen kivétel egy hétköznapi fiatalember, Yorick Brown. Próbálja megtalálni a helyét az új világ-ban, de csöppet sincs könnyű dolga. Azt hiszem, még sok érdekességet láthat-tunk-hallhattunk volna, de lejárt az idő. menni kellett. -Pasztler Ágota-

Aréna

Magyar fantasztikus

rövidfilmek

Aréna. 24 perces rövidfilm. A forgatóköny-vet írta dr. Matos Lajos, fényképezte

Bodrossy Félix, rendezte Vas Judit. A sze-replők: Koncz Gábor, Gyulai Károly és Kárpáthy Zoltán. A film az 1970 őszén tartott trieszti sci-fi fesztiválon a kisfilm kategóriában első dí-jat nyert. Állítom, hogy megérdemelten. A forgatókönyv alapját képező novella, amit szintén Matos Lajos írt, megjelent a Forrás 1970 évi 3. számában. Azt hiszem, ha valaki a magyar sci-fi rö-vidfilmeket idézi fel az emlékezetében, elsősorban animációs filmek jutnak az eszébe, ezek közül is Foky Ottó zseniális filmjei, a Bizonyos jóslatok, illetve a Bab-film. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen mindkettő csodásan sikerült, szellemes alapötlet és nagyszerű kivitelezés jellemzi őket. Szívesen emlékszem rájuk, és bol-dogan nézem meg bármikor. Most, hogy utána olvastam Foky műveinek, csodál-kozva állapítottam meg, hogy a szintén sci-fi kategóriába sorolható Ezüstmajom című rövidfilmet is ő készítette. Ez élősze-replős történet, egy, az űrből érkezett lény alkalmazkodási kísérletét mutatja be. Ha sikerül neki a tökéletes álca, nem várha-tunk szép jövőt. Ezt csak háttéranyagként említem, noha megérdemelne egy hosszabb fejtegetést, hiszen a hetvenes évek a magyar animá-ciós filmek nagy korszaka volt. Az Aréna című rövidfilmet majdnem negy-ven éve láttam, és ha még emlékszem, mi több, jól emlékszem rá, ez arra vall, hogy tetszett annak idején, és alaposan el is gondolkodtatott. A történet szerint három férfit egy labirintusba zárnak valaki, és figyelik a reakciójukat. A területet magas fal köríti, még átlátni sem lehet fölötte, nemhogy átmászni. A bennlévők kapnak ételt, italt, ruhát, és néhány fémtárgyat, amit próbálnak összerakosgatni, hátha sikerül létrát készíteni belőle. Sajna, az így elkészített létra túl rövid, nemhogy átjutni, még átnézni sem lehet a falon. A labirintus időről-időre kissé megnyílik, és egy ember bemehet, hogy megpróbáljon tájékozódni, jobb esetben kiutat találni. Csak az egyi-kük próbálja a homokba rajzolni azt, hogy merre járt a másik kettő nem nagyon tud

19

tájékozódni. Viszont sikerrel raknak össze egy gerelyfélét, no meg egy olyan három-ágú szigonyt, amit a gladiátorok használ-tak az ókori Rómában. Valahonnan egy háló is kerül, amivel nem nagyon tudnak mit kezdeni, legalábbis egyelőre. A három ember számára a bizonytalanság lehetett a legrosszabb. Nem tudták, hol vannak, mit akarnak tőlük, kikerülnek-e innen valamikor? Még abban sem lehet-nek biztosak, hogy mennyi időt töltöttek el a helyen, hiszen nem volt órájuk, és állan-dó mesterséges megvilágításban telt az idejük. Az operatőri munkát dicséri, hogy ilyen körülmények között is sikerült a bizonyta-lan atmoszférát érzékeltetni. A történet érdekessége, hogy az utolsó perc kivételével senki nem beszél, az el-hangzó pár mondatnál pedig nem látjuk a beszélőt. A szenvtelen hangszínből ítélve gépi berendezés szólhatott. Nem akarom részletesen leírni a cselek-ményt, mert szeretném, hogy ha sikerül valakinek megnézni, az újdonság erejével hasson rá. Ajánlom mindazoknak, akik szeretik és értékelik a drámai helyzeteket, no meg némi pszichológiát is és a film vége után el is gondolkodnak a látottakon.

Impresszum

KÉRJÜK, TÁMOGASSA AZ AVANA EGYESÜLET KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉT!

AJÁNLJA EGYESÜLETÜNKNEK ADÓJA 1%-ÁT!

ADÓSZÁMUNK: 18635212-1-12

KÖSZÖNJÜK TÁMOGATÁSÁT!

SZÁMLASZÁMUNK:

SALGÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SALGÓTARJÁN 55400187-11032814

ÉVES TAGDÍJUNK 4000 FT

AVANA SF Hírlevél

XIV. évfolyam44. szám (130.)

2015.június

Felelős kiadó:

Avana Egyesület, 3100 Salgótarján Fő tér 5.

Főszerkesztő:

Garzó László (garzo_@freemail.hu)

Munkatársak: Pasztler Ágota

Maruzs Éva Garzó László

Design: Heim Attila

Szabadon terjeszthető