Tranziens túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelemBővülő termékválaszték az OBO-nál

OBO BETTERMANN Kft.H-2347 Bugyi, Alsóráda 2.Tel. +36 (29) 349 000 • Fax +36 (29) 349 100E-mail: info@obo.hu • www.obo.hu

Tökéletes megoldások a villamos installáció minden területén.

VBS Összekötő- és rögzítő rendszerekTBS Tranziens túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelemKTS Kábeltartó rendszerekBSS Tűzálló és funkciótartó kábeltartó rendszerek

LFS Vezetékelrendezési rendszerekEGS SzerelvényekUFS Padlóalatti szerelési rendszerek

ElektrotechnikaA mAgyAr elektrotechnikAi egyesület hivAtAlos lApjA AlApítvA: 1908

102. évfolyAm

2 0 0 9 / 0 3

www.mee.hu

„energetikáról másként” vitanap, egy újságíró

szemszögéből

A villamos energia rendszerek

üzembiztonságának néhány kérdése

a 21. században i. rész

megalakult az európai villamos energiaipari rendszerirányítók új

társulása az entso-e

lakóépületek fővezeték méretezési szempontjai

világítástechnikai méretezőprogramok –vajon mindegyiknek

hihetünk? ii. rész

teljesítmény-leD-ek középtávú stabilitása

A MEE a Magyarregula 2009

kiemelt szakmai támogató partnere

MEE stand C/1012009. március 24-27.

finder®

Ha relé, akkor

Relék és tartozékaik, csatoló relé modulok, felügyeleti relék, időrelék,épületinstallációs készülékek (alkonykapcsolók, kapcsolóórák, lépcsőházi automaták, léptető relék).

FINDER-HUNGARY KFT.H-1046 Budapest, Kiss Ernő u. 1-3.

Telefon: (06-1) 369-30-54, (06-1) 369-34-76, Fax: (06-1) 369-34-54

E-mail: finder.hu@findernet.com www.findernet.com

Magyarregula 2009 B/802-es stand

ElektrotechnikaFelelős kiadó: Kovács AndrásFőszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László

Tagok:Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer ÁgostonDr. Vajk István (MATE képviselő)

Hirdetésszervezés: Dr. Friedrich MártaSzerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa

Rovatfelelősök:Technikatörténet: Dr. Antal IldikóHírek, Lapszemle: Dr. Bencze JánosVillamos fogyasztóberendezések: Dési AlbertAutomatizálás és számítástechnika: Farkas AndrásVillamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy GyulaVilágítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky ÁgnesSzabványosítás: Somorjai LajosOktatás: Dr. Szandtner KárolyLapszemle: Szepessy SándorSzakmai jog: Arató CsabaIfjúsági Bizottság: Turi Gábor

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt

Korrektor: Tóth-Berta AnikóGrafika: Kőszegi ZsoltNyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.Telefon: 353-0117 és 353-1108Telefax: 353-4069E-mail: elektrotechnika@mee.huHonlap: www.mee.huKiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai EgyesületAdóigazgatási szám: 19815754-2-41

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Index: 25 205HUISSN: 0367-0708

TaRTalomjEGyzéK

Güntner Attila Irodavezető beköszöntője .............................................. 4

AKTUÁLIS

Mayer György: „Energetikáról másként” vitanap, egy újságíró szemszögéből ......................................... 5

Felhívás jogi tagjainkhoz! Magyarregula 2009 ....... 6

ELECTROSALON, gondolatok, technika, kapcsolatok ......................................................................... 6

ENERGIA

Dr.Tombor Antal A villamos energia rendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. században I. rész .................... 7

Kerényi A.Ödön: Energiatározók telepítési elve a villamosenergia-rendszerben .......................... 9

Dr. Bencze János: Megalakult az európai villamos energiaipari rendszerirányítók új társulása az ENTSO-E .......................................................................... 10

POLLACK EXPO 2009 ....................................................... 11

ÉPÜLET VILLAMOSSÁG

Arató Csaba: Az erősáramú háztartási csatlakozószerelvénye biztonságának ellenőrzése .......................................................................... 12

Rajnoha László: Lakóépületek fővezeték méretezési szempontjai ................................................. 13

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

Kulcsár Attila: Világítástechnikai méretezőprogramok –Vajon mindegyiknek hihetünk? II. rész ............................................................... 16

Szekeres Sándor: Új kuratóriuma van a Magyar Világítástechnikáért Alapítványnak ........................... 18

Csizmadia Péter – Csuti Péter – Kránicz Balázs – Schanda János: Teljesítmény-LED-ek középtávú stabilitása ............................................................................ 19

HÍREK

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ..... 22

Dr. Benkó Balázs: Hírek az EU-ból ............................. 24

Dr. Bencze János: A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése Ausztria energiapolitikájáról ......................................................... 25

A fiatalok is az atomenergia mellett .......................... 26

Kiss Árpád: A gazdasági válságból a kutatás-fejlesztés a kiút konferencia ......................................... 26

Kiss Árpád: Kevés pénz, kevés kutató, gyorsított ügyintézés ........................................................................... 27

Tóth Éva Magyar Termék Nagydíj 2009 pályázat ..................... 27

Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2009. február 2. .................... 28

EGYESÜLETI ÉLET

Arany László: Hírek Szegedről .................................... 30

Bálozott az egyesület ...................................................... 31

LAPSZEMLE ......................................................................... 32

Föld órája ............................................................................. 33

NEKROLóG ......................................................................... 34Géczy Jenő

Hirdetőink / Advertisers

· Cason mérnöki zrt.

· Distrelec GmbH

· Elektrosalon

· Finder-Hungary Kft.

· oBo Bettermann Kft.

· WaGo Hungária Kft.

CoNTENTS

Attila GüntnerAddress of the Office Leader

TIMELESS

György Mayer: Discussion on “Energetics in another viewpoint”; as a standpoint of a journalist

Request for our joint companies! Magyarregula Exhibition 2009

Exhibition; titled: ELECTROSALON

ENERGY

Dr. Antal Tombor: Some questions about the reliability of the electrical energy systems, in the 21st. Century I. part

Ödön A. Kerényi: The settlement theory of the energy storage systems in electric energy system

Dr. János Bencze: The European Transmission System Operator Companies formed a new association ENTSO-E

POLLACK EXPO 2009

BUILDING ELECTRICAL SYSTEM

Csaba Arató: Test the safety of the plugs and sockets of the household electrical equipments

László Rajnoha: The measure of main electrical lines in an apartment house

LIGHTING TECHNICS

Attila Kulcsár: Lighting design software – Can we believe each? Part. II.

Sándor Szekeres: The Hungarian Foundation for Lighting Technic has a new Board of Trustees

Péter Csizmadia – Péter Csuti – Balázs Kránicz – János Schanda: Medium-term stability of high power LEDs

NEWS

Dr. János Bencze: News from the world of Energetics

Dr. Balázs Benkó: News from the EU

Dr. János Bencze: International Energy Agency (IEA) report from the energy policy in Austria

The youth generation support the atomic energy as well

Árpád Kiss: Conference on “The R & D work is the best way to avoid the crisis”

Árpád Kiss: Few money, few researcher, accelarated administration

Éva Tóth: Application for the Hungarian Prize for Excellent Products 2009

Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: The meeting of “Electric Shock Protection” working group, on the 2nd of February 2009

FROM OUR CORRESPONDENTS

László Arany: News from Szeged

The Hungarian Electrotechnical Association organized a Carnival ball

REVIEW

Earth Hour 2009

OBITUARYGéczy Jenő

Az előző szám főtitkári beköszöntőjének záró gondolatait szeretném felidézni, miszerint „válságot csak okos tervezéssel, tenni akarással és szorgalmas munkával lehet leküzdeni”.

Nagyon fontos üzenetnek tartom ezt, s kiegészíteném még azzal, hogy ne távoli álmokat, illúziókat kergessünk, hanem állítsunk föl reális értékrendet, és tanuljuk meg értékelni, amink van. A műszaki emberre a racionális gondolkodás jel-lemző. Úgy gondolom, ennek is köszönhető, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület az elmúlt több mint egy évszázad során Magyarország legnagyobb elektrotechnikával foglal-kozó, országos szintű szakmai egyesületévé fejlődött és ezt a rangot a mai napig megőrizte. Az egyesület működését biz-tos alapokra építették, amely szakszerű karbantartás mellett képes extrém körülmények között is fennmaradni, köszönhe-tően politikai és gazdasági függetlenségének.

Az Egyesületi Elnökség és a különböző szervezetek nem álmokat és illúziókat kergettek akkor, amikor összeállították a MEE 2009. évi programját, amely gazdagabb lett az elmúlt évekhez képest. Mi így kívánjuk a válságot leküzdeni.

Ebből az átfogó és színes programból hadd emeljem ki azokat, amelyek újdonságnak számítanak a MEE életében:• Ez évben a MEE első alkalommal szakmai támogatója a Ma-

gyar Regula Szakkiállításnak (2009. március 24-27.), amely megítélésünk szerint valóban az ipari automatizálás első számú fóruma. Véleményem szerint a jelenlegi gazdasági helyzettől függetlenül is hazánkban túlkínálat van a szak-mai kiállítások területén. Fő szakirányonként egy koncent-rált rendezvény lehetővé teszi, hogy a kiállítók a számukra fontos szakmai közönséggel találkozzanak, a látogatók pe-

Kedves Olvasó!

dig a számukra fontos cégek teljes spektrumát megtalálják. Fontosnak tartom a szakirányok koncentrált megjelenési formáját annak ellenére, hogy ma már nagyon nehéz a határvonalakat meghúzni. Az informatika rohamszerű fej-lődésével és elterjedésével az elektrotechnika különböző szakmacsoportjai átnyúlnak egymásba. Akkor, amikor egy villamos üzemzavarról „sms” formájában értesülhetünk, az otthoni fűtésünket interneten keresztül vezérelhetjük, és akár tőzsdén is vásárolhatunk villamos energiát, világossá válik, hogy nyitottnak kell lennünk olyan ágazatok iránt is, amelyek sokáig nem kapcsolódtak közvetlenül az általunk képviselt szakterületekhez. Bízunk abban, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület hozzájárul a rendezvény sike-rességéhez.

Szeptemberben legnagyobb szakmai konferenciánk és kiállításunk, a Vándorgyűlés mellett két rangos nemzetközi konferencia szervezésében is aktív szerepet vállalunk. • A CIGRE SC D1 páratlan években rendezendő Kollokviu-

mát illetve bizottsági üléseit, a hozzájuk kapcsolódó kul-túrprogramot a CIGRE Magyar Nemzeti Bizottságával és a BMF-el karöltve 2009. szeptember 20-25. között Budapes-ten a BMF Bécsi úti épületében szervezzük meg.

Az SC D1 főbb tématerülete a villamosenergia-iparban ér-dekes anyagok és technológiák alkalmazása.

• A CIGR IV. szekció 31. konferenciája szintén Magyarorszá-gon 2009. augusztus 30. - szeptember 2. között a MEE köz-reműködésével kerül megrendezésre Gödöllőn, a Szent István Egyetemen. A konferencia fő témája a megújuló energiaforrások racionális és gazdaságos alkalmazása a mezőgazdaságban.

Ezek a konferenciák lehetőséget biztosítanak arra, hogy a MEE ismertségét nemzetközi szinten, szélesebb körben növeljük.

Talán a fentiekből is jól látszik, hogy egy kihívásokkal teli, színes év áll ellőttünk. Bízom benne, hogy az év végén elége-detten számolhatunk be az új kihívások sikereiről is.

Güntner Attilairodavezető

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 9

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

„Energetikáról másként” vitanap

egy szakújságíró szemszögébőlMegalakult a Magyar Energetikusok

Kerekasztala (MEK)

AktuálisAktuálisAKTUÁLISAKTUÁLIS

A rendezvényt Kovács András okl. villamosmérnök a (MEE főtitkára) nyitotta meg, aki e nyilvános vitanappal kapcso-latos gondolatokat és célokat ismertette a hallgatósággal. A megnyitó után előadást tartott „Az energiamérleg torzulásai és javítási lehetőségei” címmel Dr. Járosi Márton, „A villamos-energia-termelés szerkezete és jövője” címmel Dr. Aszódi Attila, valamint „Épületek hatékony energiaellátá-sa” címmel Dr. Büki Gergely. Ezt követte a Magyar Energetikusok Kerekasztala nyil-vános vitája, majd a MEK megalakulásának bejelentése, állásfoglalásának ismertetése, Dr. Csom Gyula tolmácsolásában.

Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, az MTA Energetikai Bizottságának elnöke többek között arról beszélt, hogy a hazai nagyerő-művek átlagéletkora 24-év, nagyrészük 30 évnél is öregebb, ami azt jelenti, hogy rendkívül alacsony a hatásfokuk, nagy a kör-nyezetkárosító kibocsátásuk, ezért jelentős részüket a következő 10-15 évben le kell ál-lítani. A folyamatosan növekvő energiaigé-nyek, az elöregedett erőművek kiesése és az import csökkenése miatt 2025-ig mintegy 6000 megawatt új erőművi kapacitás építésével számoltak eddig a szakembe-rek, ami a gazdasági válság hatásainak figyelembe vételével is 4500-5000 megawatt új kapacitás építését jelenti.

Magyarországon a villamosenergia-termelés primer ener-giahordozó összetételében kiemelkedően magas a földgáz részaránya (38 százalék), ezt követi a nukleáris energiatermelés (37 száza-lék), a szén (18 százalék) a biomassza (3,7 százalék), míg az összes többi energiahordozó, beleszámolva a bio-masszán kívüli megújulókat is 3,3 szá-zalék. Tehát az erőművek építésénél, bár a földgáz továbbra is meghatározó marad, lehetőleg olyan megoldáso-kat kell preferálni, amelyek csökkentik egyoldalú és egész Európában egye-dülálló gázfüggőségünket. Vagyis nem lehet eltekinteni a hazai lignitvagyonra épülő szénbázisú áramtermeléstől és a

nukleáris energiatermelés-től sem, valamint célszerű egy tározós erőmű építé-sét is figyelembe venni a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett – hang-súlyozta Aszódi Attila. Sze-rinte a döntéseknél nem lehet eltekinteni a környe-zetvédelmi kérdésektől sem, vagyis figyelembe kell venni a CO2 kibocsátást is, ami például, ha a pak-si atomerőmű üzemidő-hosszabbítását nem végeznénk el, akkor már 2015-körül radikálisan megemelkedne.

Az ország 2007-es energiamérlege szerint 70 százalékos volt a végfelhasználás, ami azt jelenti, hogy a teljes 1125,5 petajoule primer energiafelhasználásból a végső felhasz-nálás 794,3 petajoule volt, vagyis 30 százalékos veszteség-gel és önfogyasztással számolhatunk, ami rendkívül rossz arány – hangsúlyozta Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat vezetője. A földgáz részaránya a teljes ener-gia felhasználásban 35 százalék, az olajé 36 százalék, ezért teljes szakmai irányváltást kell végrehajtani. Mégpedig olyan irányban, ami az ellátás biztonságát helyezi előtérbe, de nem a beszerzési oldalról megközelítve, hanem sokkal inkább az alternatív lehetőségek, az energiatakarékosság és hatásfokjavítás kérdésétől kiindulva.

Büki Gergely az épületek hatéko-nyabb energiafelhasználásának fon-tosságára hívta fel a figyelmet, jelezve, hogy Magyarországon a teljes energia-felhasználás 54,8 százalékát fordítjuk az épületek energiaigényének kielégí-tésére, ami rendkívül magas. Bár az egy főre jutó épület-energiaigény nálunk 40,9 gigajoule (az EU-s átlag 40,6 giga-joule), ám a Magyarországon az egy főre jutó lakóterület 20 négyzetméter, míg az uniós átlag 25 négyzetméter.

Az előadások után közzétették a Ma-gyar Energetikusok Kerekasztalának állásfoglalását, és ezzel megalakultnak tekintették szervezetüket. A kerekasz-talt kilenc energetikával foglalkozó

szakember hívta életre. Tagjai: Dr. Aszódi Attila, Dr. Járosi Márton, Dr. Tombor Antal, Dr. Büki Gergely, Kerényi A. Ödön, Dr. Varjú György, Dr. Csom Gyula, Kovács András, és Zarándy Pál. A magyar energetikusok által kiadott állásfogla-lás egyebek között rámutat: alapvető szemlélet és irányváltás-ra van szükség. Egyértelmű állami szerepvállalásra, a folyama-

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3

„Energetikáról másként” vitanap

egy szakújságíró szemszögébőlMegalakult a Magyar Energetikusok

Kerekasztala (MEK)

A Magyar Energetikusok Kerekasztala (MEK), „Energe-tikáról másként” címmel február 10-én a Gellért szálló-ban nyilvános vitát rendezett, majd ezzel összekötve bejelentették a MEK megalakulását és közzétették ál-lásfoglalásukat.

Kovács András megnyitja e rendezvényt

A kerekasztal tagjai

Mayer György szakújságíró

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3

Mayer GyörgyEnergetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő

Napi Gazdaság, Atomerőmű újság, MVM kiadványokgymayer@t-online.hu

tok elfogulatlan szakmai elemzésére, és ezek eredményeire alapozva időben meghozott állami döntésekre van szükség. Az állásfog-lalás arra is felhívja a figyelmet, hogy nincs gyors eredményt hozó megoldás, de a rossz folyamatokat meg kell álltani.

A MEK alapító tagjainak egybehangzó véleménye szerint jelenleg a legnagyobb gondot az okozza, hogy a gázfelhasználás olyan méreteket öltött, hogy az már meg-engedhetetlen. Ennek mérséklése a lokális hőellátásban és a központosított villamos-energia-termelésben, elsőrendű energiapo-litikai feladat. Ennek megfelelően együtte-sen, és összehangoltan növelni kell a lignit és az atomenergia felhasználásnak arányát.

Sürgősen meg kell kezdeni új atomerőművi blokkok építésé-nek előkészítését. Ez utóbbival egyetértve Podolák György, a Parlament gazdasági bizottságának elnöke is jelezte, hogy rövidesen, még a tavaszi ülésszakon a T. Ház elé kerül az új atomerőművi blokkok építéséről szóló előterjesztés.

Podolák György a Parlament Gazdasági Bizottságának elnöke

Teltház a vitanapon

ELECTROSALON – gondolatok, technika, kapcsolatok

3. Nemzetközi elektronikai, elektrotechnikai és automatizálási szakkiállítás

2009. május 19 - 22. között megújult környezetben várja a HUNGEXPO Zrt. 2 egymással szoros kölcsönhatásban lévő ipari ágazat képviselőit: az elektronika és elektro-technika szakembereit, valamint a gépgyártás-technoló-giai és hegesztéstechnikai iparágakat képviselő cégeket!

2007-ben 27 országból, több mint 16.300 látogató érkezett a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontba, hogy megtekintse ezt a kiállítási csokrot. Az ELECTROSALON 137 kiállítója közel 2.500 m2-en mutatta meg az iparágat a szakembereknek.

2009-ben befejeződött a vásárterület fejlesztési prog-ramja, így az elektronika és elektrotechnika egyik vezető hazai kiállítása méltó környezetben, az eddiginél magasabb színvonalú szolgáltatások segítségével valósulhat meg a megújult HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban, helyet

adva a már bevezetett és az innovációs termékeknek és a hagyományosan megrendezett NAGYDÍJ pályázat díjátadó-jának. Az érdeklődők a http://www.hungexpo.hu/megujulo-vasarkozpont oldalon olvashatnak a fejlesztésekről.

Nemcsak a vásárterület, de a kiállítások honlapjai és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások is megújultak, a regisztrációs díj befizetése után a Kiállítók és cégeik részére egyedülálló kommunikációs csatornát, hirdetési felületet és tárhelyet biztosít a Hungexpo Zrt.

Újdonság az ELECTROSALON 2009-en, hogy a mechatro-nika önálló témacsoportként került be a tematikába.

A jövő évi IPAR NAPJAI kiállítás-csokor keretén belül meg-rendezendő ELECTROSALON társrendezvénye a MACH-TECH 9. Nemzetközi gépgyártás-technológiai és hegesztéstechni-kai szakkiállítás (www.mach-tech.hu). A két rendezvény kiál-lítói és látogatói célcsoportja között fennálló szinergia haté-kony eszköz lehet a piaci sikerek elérésében.

A kiállítások szervezői bíznak benne, hogy az adott iparágak-ban tevékenykedő cégek felismerik a jelenlegi gazdasági hely-zet és az említett kiállítások adta lehetőségeket. Fontosnak tart-ják, hogy a vállalatok vezetői bemutassák és teszteljék az ága-zatban megjelenő újdonságokat, a szakemberek megosszák egymással ötleteiket és a trendekről alkotott véleményüket.

Bővebb információ és a jelentkezés feltételei a www.electrosalon.hu oldalon találhatók.

X

FELHÍVÁS JOGI TAGJAINKHOZ!MEE a Magyarregula 2009 Szakkiállításon

2009. március 24-27. SYMA RendezvényközpontA Magyar Elektrotechnikai Egyesület idén kiemelt szakmai támogató Partnere a Magyarregula szakkiállításnak és első alkalommal a C /101-es standon mutatkozik be. Március 26-án de. 10.00 órakor kerül megrendezésre a MEE szakmai napja „Informatika a villamos

energetikában” címmel. A programról az Elektrotechnika 2009/02 számában már részletes tájékoztatást adtunk. Azon jogi tagvállalatainknak, akik nem vesznek részt az idei szakkiállításon, felajánljuk, hogy céges információs kiadványaikat elhelyezhetik a MEE standon, továbbá lehetőséget adunk arra, hogy szakemberük a helyszínen termékeikről információt szolgáltasson az érdeklődőknek.

Amennyiben ezt a lehetőséget igénybe kívánják venni, úgy kérjük jelezzék azt a következő e-mail címeken:

Szelenszky Anna - szelenszky@mee.hu Tóth Péterné - toth.eva@mee.hu a kapcsolattartó személy nevének és elérhetőségének feltüntetésével.

feszültség-összeomlás elkerülése érdekében több erőműben csökkentették a hatásos teljesítményt, hogy növelni tudják a meddőteljesítmény termelést. Ez tovább rontotta a rendszer tel-jesítmény-egyensúlyát, miközben az átviteli hálózaton is növe-kedett az északkeleti-délkeleti áramlás. 17:30-tól a spanyol villa-mosenergia-rendszer kritikus üzemállapotba került, különösen Madrid és Levante térségében volt nagy a feszültség csökkené-se. A spanyol rendszerirányító (TSO, Transmission System Ope-rator) maximális termelésre utasította az összes rendelkezésre álló erőművet miközben a fogyasztói igények meghaladták az addig mért legnagyobb értéket. A TSO, hogy megelőzze a háló-zat szétesését, fogyasztói korlátozást rendelt el két elosztó társa-ságnál (Iberola, Union-Fendoza). Madrid térségében 300 MW, és Levante térségében 200 MW fogyasztót kapcsoltak ki.

A rendszer teljesítmény-egyensúlyának helyreállítása után a TSO 19:40-kor a kikapcsolt fogyasztók 50%-át, a többi fo-gyasztót 19:55-kor kapcsolták vissza. A teljes fogyasztói ki-esés meghaladta a 600 MW-ot .

2.2. Az események okai az elemzést végzők értékelése szerintA tartalék kapacitások hiánya az alábbiak miatt következett be:– A vízerőművi tartalékok jelentősen csökkentek, a különö-

sen száraz nyári időjárás miatt,– A hőerőművek egy része üzemen kívül volt, ugyanis az erő-

művek üzemeltetése során nem a villamosenergia-rend-szer biztonsága a legfontosabb, hanem a liberalizált piac nagykereskedelmi szereplőinek a nyeresége.

A szerző megjegyzése: Általánosságban megállapítható, hogy a liberalizáció bevezetése óta a piac szereplőinek tulajdonosi szempontjai érvényesülnek és a rendszer érdeke, ill. biztonsága egyre inkább háttérbe szorul.

– A fogyasztói csúcsigény rendkívül nagy volt. Egyidejűleg az európai átviteli hálózatból történő kisegítés sem volt lehet-séges az egész Európát sújtó kedvezőtlen meteorológiai helyzet miatt. A tartalékok az UCTE-n (Union for the Coor-dination of Transmission of Europe) belül is lecsökkentek.

A szerző megjegyzése:A liberalizáció bevezetése után a TSO már nem rendelkezhet a szabad termelői kapacitások fölött. A termelő kapacitások igénybevétele a tulajdonosi érdekek szerint történik.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3

1. BevezetésA villamosenergia-iparban a működési modellváltás, a piaci folyamatok bevezetése (liberalizáció) az 1990-es évek elején kezdődött és gyorsan terjedt az egész világon. Az új mo-dell célul tűzte ki a villamos energia árának csökkentését, a monopóliumok megszüntetését és a verseny bevezetését a villamosenergia-iparban. Az új működési modell beveze-tése politikai döntés volt. A politikusok csak kevéssé vették figyelembe a villamosenergia-ipar sajátosságait, meglévő adottságait, műszaki korlátait és fizikai folyamatait. A libera-lizáció tapasztalatai még ma is megosztják az energetikával foglalkozó műszaki és gazdasági szakemberek, valamint a politikusok véleményét. A piaci körülmények között működő villamosenergia-rendszerekben számos stratégiai dilemma (a villamosenergia-árak növekedése, a hálózatfejlesztés las-sulása, az erőműépítés problémái, a villamosenergia-rendszer romló biztonsága, stb.) vetődött fel. A cikk kilenc európai és egy északkelet-amerikai rendszerüzemzavar ismertetésén és elemzésén keresztül igyekszik bemutatni a villamosenergia-rendszer üzembiztonságának változását versenykörülmények között. Ennek során az egyes üzemzavarokat elemzők jelenté-séből kiindulva igyekszik általános következtetéseket levonni

2. 2001. december 17. hétfő – Spanyolország [1]

2.1. A körülmények és az események rövid ismertetése az elemzést végzők jelentése alapján.Spanyolországban a nagyon száraz nyár után december 17-én különösen hideg volt az időjárás. A vízerőművek csökkentett kapacitással üzemeltek. Egyidejűleg 2147 MW hőerőművi ka-pacitás sem állt rendelkezésre, amelyből 1656 MW az ország keleti és déli régióiban hiányzott. Ezért a spanyol átviteli háló-zaton északnyugatról délkeletre a teljesítményáramlások na-gyon megnövekedtek. Ezzel egyidejűleg az északnyugati tér-ségben a feszültség veszélyesen csökkeni kezdett. A fenyegető

A villamosenergia-rendszerek

üzembiztonságának néhány kérdése a 21. század elején

I.rész

Több mint 10 éve kezdődött el a modellváltás a villa-mosenergia-iparban. A piaci modell „javítgatása” még mostanában is folyamatban van. A felhasználó számára legfontosabb a villamosenergia ára, a szolgáltatás meg-bízhatósága, valamint a minősége. A piaci körülmények mindezekre hatással vannak. A cikksorozat a villamos-energia-ellátás biztonságának változásával és a változás okaival foglalkozik.

The change in the market system of the electrical energy sector has begun more then ten years ago. The “tinkering” of this market system is going on even now. The most important for the consumers are the price of electrical energy, the reli-ability of supply, and the quality. Market circumstances have an influence on all of these requirements. The report serial deals with the change of the reliability of the electrical-en-ergy supply and looks for the reason of this change.

1. ábra Madrid és a tengerpart térségének hálózata

EnErgiaEnergiaEnErgiaEnErgia

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3

– A kritikus helyzet megoldását segítette a TSO és az erőművi ill. elosztóhálózati társaságok között, még az előző modell-ben kialakult együttműködési kultúra, amely a piaci körül-mények ellenére is működött.

2.3. Az üzemzavar fő okai a szerző szerintA. Rendkívüli időjárásB. Az átviteli hálózatot a biztonsági kritériumok határáig vet-

ték igénybe a kereskedelmi szállításokC. A piac szereplőinek tulajdonosi érdekei mellett háttérbe szo-

rultak a villamosenergia-rendszer érdekei és biztonsága

3. 2002. december 28. szombat –Dánia [1]

3.1. A körülmények és az események rövid ismertetése az elemzést végzők jelentése alapján.A dán villamosenergia-rendszer üzeme kiegyenlített volt. Európa északi részén a NORDEL-ben a csapadékhiányos meteorológiai helyzet miatt a vízerőművek kapacitása lecsökkent és ezek pót-lása érdekében a dán 400 kV-os átviteli hálózaton nagy mennyi-ségű szállítás történt északi irányba. Dánia északi részéből egye-náramú betéten keresztül 1180 MW-ot exportáltak Norvégiába (940 MW) és Svédországba (240 MW). Egyidejűleg 590 MW-ot importáltak Németországból. Dánia északi részén a fogyasztás kb. 1900 MW, az összes termelés kb. 2490 MW volt. A szélerőmű-vek kb. 330 MW, a decentralizált kombinált ciklusú erőművek kb. 880 MW, a nagyerőművek kb. 1280 MW terheléssel üzemeltek.

Az üzemzavar 6:45-kor kezdődött, amikor is a délről északra menő Kasso – Tjele – Endrup hárompontos 400 kV-os távvezeték alakzat egy relévédelmi hiba miatt Kassoban és Endrupban kikapcsolódott. A vezeték északi vége Tjele-ben nem kapcsolódott ki, ezért változatlan 940 MW-os ter-heléssel üzemben maradt az ebből az állomásból induló dán-norvég egyenáramú összeköttetés. A délről északra történő teljesítmény szállítás a 400 kV-os összeköttetés ki-esése miatt átterhelődött a 150 kV-os hálózatra. Ennek kö-vetkeztében Trige és Tange alállomások közötti kettős 150 kV-os összeköttetésen a teljesítményáramlás megengedett maximális érték 90%-ra növekedett. Tange alállomáson az egyik összeköttetést a relévédelem hibásan kikapcsolta. Az üzemben maradt másik 150 kV-os összeköttetés túlter-helődött és szintén kikapcsolódott.

Ezt követően két másodpercen belül az összes északra menő átviteli hálózati távvezeték kikapcsolódott és az északi rész le-vált a dán átviteli hálózatról. A levált hálózaton a teljesítményhi-ány miatt a frekvencia gyorsan csökkent. Ennek hatására kikap-csolódtak a Norvégiába és Svédországba irányuló egyenáramú összeköttetések, ezért megszűnt az 1180 MW-os export, továb-bá a frekvenciafüggő fogyasztói korlátozó automatika (FTK) kb. 800 MW fogyasztót kapcsolt ki a térségben. Egyidejűleg a frekvenciacsökkenés miatt kikapcsolódott 1130 MW erő-művi kapacitás is (310 MW szélerőmű, 470 MW decentralizált kombinált ciklusú erőmű, és 350 MW nagyerőmű). A területen működő két erőművi blokk házi üzeme is kiesett és a két blokk leállt. Az első hibát követően két másodpercen belül Dánia északi része áram nélkül maradt. A térségben lévő black start blokk (önállóan elindulni képes blokk) nem indult el. A hálózat újraépítése 7:04-kor kezdődött meg és 9:50-re fejeződött be. A kiesés becsült értéke 2200 MWh. Dánia déli részén keletkezett teljesítmény többletet diszpécseri intézkedésekkel kezelték.

3.2. az események okai az elemzést végzők értékelése szerint.Az átviteli hálózaton a relévédelmi rendszerben kettős hiba lé-pett fel, amelynek hatására Dánia északi része levált az átviteli hálózatról és teljes áramszünet volt ezen a területen. A Kasso-Tejle-Endrup három pontos alakzat védelmi rendszerének egy adatviteli hibája miatt kapcsolódott ki az összeköttetés két déli végpontja. A Tjele-i végpont kikapcsolódásának elmaradása miatt nem kapcsolódott ki a norvég irányú egyenáramú össze-köttetés. Ez a védelmek megfelelő beállításával is megakadá-lyozható lett volna. A 150 kV-os Trige és Tange közötti összeköt-tetés relévédelmi hibáját nem közölte a vizsgálat.

A szerző megjegyzése:Sem a NORDEL-ben, sem az UCTE-ben nincs egységes és átgondolt, a relévédelmekre vonatkozó rendszertechnikai és beállítási előírás. Egy hárompontos alakzat kikapcsolódásakor minden esetben mindhá-rom végpontnak ki kell kapcsolódnia. Ezt a védelmi rendszer tervezé-sekor kell megoldani. A relévédelmek beállítása is jobb koordinációt igényelt volna, különösen a 150 kV-os összeköttetéseknél kellett volna időt hagyni a diszpécseri beavatkozásra. A helyreállítást hátráltatta, hogy a nagy erőművi blokkok nem maradtak a háziüzemükkel üzem-kész állapotban és a black-start blokk sem működött. Mindkét ok kar-

bantartási és ellenőrzési hiányosságokra utal. Érdemes megfigyelni, hogy a szélerőművek

és a decentralizált erőművek is kikapcsolódtak a frekvenciacsökkenésre, tehát a hagyományos erőművekhez képest nem csökkentették, hanem növelték a frekvenciacsökkenés sebességét. Az ilyen erőműveket tartalmazó rendszerekben az FTK-ba több fogyasztót kell bevonni, mint a frekvenciacsökkenést jobban elviselő hagyo-mányos erőművek esetén.

3.3. Az üzemzavar fő okai a szerző szerint.D. Műszaki hibák, E. Személyi hibák

Folytatjuk!

2. ábra A dán átviteli hálózat kikapcsolásai

Dr. Tombor Antalvillamosmérnöka MAVIR Zrt. nyugalmazott elnök-vezérigazgatójaatombor@mvm.hu

EnErgia

Lektor: Reguly Zoltán okl. vill. mérnök

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 9

VER energiatárolókEnergiatározók telepítési elve a villamosenergia-rendszerben

EnErgiaEnergiaEnErgiaEnErgia

A kutatók az utóbbi időben számos új villamosenergia-tározási módszert fejlesztettek ki, amelyek már ipari méretekben, tehát az áramszolgáltatásban is figyelem-be vehetők. Telepítésük a villamosenergia-rendszerben analóg elvek szerint történhet, mint az erőműveké. Telje-sítőképességük (MW) szabja meg tehát, hogy az átviteli hálózatra, vagy az elosztó hálózatra kapcsolják őket.

A villamosenergia-rendszer (VER) erőművi kapacitás-bővítése rövidtávon a legkisebb fajlagos (Ft/kW) beru-házási költség alapján történik. Hosszabb távon azon-ban a legkisebb, fajlagos termelési költség (Ft/kWh) az irányadó szempont. Ezen mutatókat azonban állami támogatással kedvezőbbé lehet tenni. Ez történik pl. a megújuló energiából termelt villamos energiakötele-ző, hatósági áru átvételénél. Ilyen ösztönzés hatására bővült pár év óta a magyar VER is kb. 400 kiserőművel, amelyeket az áramszolgáltatók teljesítményüknek meg-felelő elosztóhálózati feszültségszintre kapcsoltak. Ez-zel függ össze az energiatárolás időszerű témája.

Az utóbbi időben számos nemzetközi tanulmány, konferen-cia és cikk foglakozott az energiatárolás időszerű témájával, amelyek széles körű áttekintést adtak a világban terjedő legkorszerűbb energiatárolási lehetőségekről. Érthető, hogy elterjedésüket elsősorban gazdasági versenyképességük szabja meg. Célszerű tehát, hogy a gyártók és a tervezők a villamosenergia-rendszerben (VER) való alkalmazás célját és előnyeit mutassák be.

Az energiatárolás megvalósítása sajnos még a józanésszel is belátható ügyekben sem mindig sikerül. Lásd pl. a Prédiká-lószék Szivattyús Energiatározó (SZET) történetét. Hiába bizo-nyítjuk a világgyakorlattal, hogy ez lenne, a magyar VER leg-korszerűbb és legolcsóbb szabályozási és villamosenergia-tá-rolási eszköze; hogy a világban a SZET-ek földalatti kamrákban épülnek, elsősorban a természetvédelmi területeken, mivel ott találhatók a legjobb telepítési viszonyok.(pl. Japán, az Alpok, stb.) A tározó medencék pedig nem rontják, hanem gazdagít-ják a környezetet az építkezés után. Az elfogult ultra-zöldek elvből, tudatlanságból, mások egyéni érdekek miatt gátolják a létesítést. Bár félnek a klímaváltozástól, de ellenzik az atom-erőműveket, amelyek nem bocsátanak ki füstgázt. Érvelnek a bioenergia mellett, de ellenzik pl. a szerencsi szalmaerőmű építését, holott annak füstgáza bizonyíthatóan nem zavarja a tokaji szőlők aszúsodását, stb.

az energiatárolás elterjedésével kapcsolatos vélemé-nyem következő pontokban foglalható össze:

1. Ma a korszerű áramszolgáltatás világszerte villamosener-gia-rendszerből (VER) történik. Ezért minden áramszolgál-tatást érintő témát a VER-ben betöltött szerepe szerint kell

értékelni. Erről a Magyar Villamosenergia-ipar története 1888-2005 címen könyvet is írtam és annak folytatásaként a VER mű-ködéséről minden évben elemző statisztika is kerül kiadásra. Az 2007. évi az MVM honlapjáról is lehívható a Szakmai anya-gok rovatból. Az elemzés kitér a távlati tervek készítésénél fontos trendekre, gazdasági mutatókra.

2. A VER két fő részből áll: az átviteli hálózatból és az elosztó hálózatból. Mindegyikre csatlakoznak erőművek is, de a csat-lakozás helyét a technikai-gazdasági paraméterek szabják meg. Nem indokolt tehát centralizált, illetve elosztott termelés-ről beszélni, mintha ez választható, tervezési stratégia lenne. A VER, szabályozhatósága az átviteli hálózatra kapcsolódó nagy-erőművek terhelésváltoztatási sebességén múlik, ez pedig jelen-leg a Szivattyús Energiatározó vízerőműveknél a legnagyobb.

2.1. az átviteli hálózat: A VER Statisztika 2007 24. oldalán található séma bemutatja, a VER legfontabb részét, az átviteli hálózatot, amely a nagyerőművek gyűjtősínje és az export-im-port kapuja is. Ezen bonyolódik az áramszolgáltatási forgalom 85 %-a. Az átviteli hálózat irányadó feszültségszintje az UCTE VER Egyesülésben a 400 kV. A 220 KV-os távvezetékek fokoza-tosan felszámolásra kerülnek, illetve azokat 400 kV-ra alakítják át. Az átviteli hálózatra elsősorban a nagyerőművek táplálnak be és ezen bonyolódik az export- import tevékenység is.

2.2. a VEr másik oldala az elosztó hálózat: Az átviteli há-lózatról ágaznak le a 120 kV feszültségű, főelosztó hálózatok, amelyek egy-egy áramszolgáltató régió fogyasztóit látják el villamos energiával. Az elosztó hálózatok sugarasan bővül-nek tovább. A következő feszültségszintek vidéken a középfe-szültségnek nevezett 2o kV-os légvezeték, városokban pedig a 10 kV-os kábel hálózat. A legkisebb elosztóhálózati feszült-ség a 0.4 kV, amely kb. 5 millió kisfogyasztót lát el.

2.3. a „kiserőművek” az elosztó hálózatra teljesítőképes-ségük nagysága szerint csatlakoznak.• 120 kV feszültségre 50 MW-os egységteljesítménytől a 100-

200 MW-ig terjedő teljesítményű erőművek kapcsolódnak.• Középfeszültségre az ÁSZ-ok már csak 50 MW-nál kisebb

erőműveket engedélyeznek csatlakozni.• Kisfeszültségen pedig 1-2 MW a szokásos határ.

3. a fentiekből levonható az a következtetés, hogy a be-mutatott energiatárolókat is az erőművi nagyságrendek szerint célszerű a VEr hálózataihoz csatlakoztatni.

3.1. az átviteli hálózaton jelenleg a Szivattyús Energia-tározó (SZET) és a nagynyomású levegős tározó jöhet szóba. Ezek közül a beruházó, nyilván azt választja, amelyik olcsóbb. Ezen projektek létesítéséhez állami támogatás az irányelvek szerint szóba sem jöhet. Önmagukban kell gazda-ságosnak lenniük. A magyar VER szabályozásához a jelenlegi viszonyok között legalább 600 MW SZET kapacitásra lenne szükség és ez lenne a leggazdaságosabb is.

3.2. Az elosztó hálózaton pedig a többi típus közül lehet vá-lasztani, MW teljesítményük nagysága szerint, ha a telepítés ma még hiányzó gazdasági indoka is kialakul.

A fentiekből az is kitűnik, hogy miért célszerűbb „elosz-tott” helyett „elosztó hálózati” termelésről beszélni, ugyanis az engedélyezési eljárást a tárolónak a VER hálózatokon kije-lölt csatlakozási helye szabja meg.

4. A VER elosztóhálózati energiatároló stratégiát a fentiek alap-ján, a következőképen foglalhatnám össze:

4.1. Energiatárolásban elsősorban olyan erőmű-tulajdono-sok lehetnek érdekeltek, akik az erőművük termelését bizonyos időszakokban nem tudják elhelyezni.

4.2. Mindaddig tehát, amíg a kötelező átvétel létezik, a meg-

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 1 0

újuló energiákból termelt villamos energiára elosztó hálózati energiatárolásra nincs is szükség!

4.3. Ösztönző hatás hiányában jelenleg sem a szélerőművek, sem a villamos energiát kapcsoltan termelő hőszolgáltató erő-művek tulajdonosai nem érdekeltek az energiatárolásban.

4.4. az elosztóhálózati tárolók elterjedéséhez meg kel-lene szüntetni a kötelező átvételt.

A MEH biztosan örülne neki, hiszen évente kb. 70 milliárd Ft támogatás szabadulna fel!

4.5. Érdekes lenne, ha a hivatal bemutatná, hogy a kiadott kötelező átvételi engedélyek pl. a szélerőművekre, kapcsolt ter-melésre mikor járnak le és mikor kell ezeknek a szabad piacra átmenni és önköltségi áron versenyeztetni termékeiket. Ez kész-tetné őket a tárolók létesítésére is.

4.6. Ezek után jogosan merül fel az a kérdés, hogy ma kinek lehet mégis érdeke az elosztó hálózati jellegű energiatárolás és a gyártók kiket tudnak meggyőzni a tárolás gazdaságosságáról. Feltehetően a VER hálózatra kapcsolódni nem tudó, vagy akaró, gazdag fogyasztók között lehetne ilyeneket találni.

5. Felhívom az olvasók szíves figyelmét az említett VER Sta-tisztika 2007. 17. oldalára.

5.1. Eszerint a VER 9014 MW erőműi BT kapacitásából 1962 MW-ot képviselt a 418 darab 50 MW-nál kisebb gépegység. Ezeket a beruházók zömében a kötelező átvétel (KÁP) 7-9 év alatt kifizetődő ösztönzésére telepítették. Ez azonban egy átmeneti beruházási szakasz volt, mivel a nagyerőművek építkezésre a 25-30 éves megtérülési idő miatt nem akadt vállalkozó.

5.2. Külön vizsgálatot igényelne az, hogy az elosztó háló-zaton kialakuló kis alrendszerek (pl. szélerőműpark és ener-giatároló telep) hogyan befolyásolja a VER egészének teljesít-mény- és csereteljesítmény-szabályozását, valamint a feszült-ség- és meddőteljesítmény-szabályozást.

A jelenlegi arányok még elviselhetők.

6. Ma már a kockázatot vállaló beruházók támogatás nélkül is létesítenek nagy blokkos erőműveket. Lásd pl. az E.ON gönyűi gázturbinás erőművét, a városnaményi, vagy az EMFESZ gáz-erőműveket stb. a Mátrai Erőmű MVM-mel közös 400 MW-os lignit blokkját.

A kapitalizmus ismert alapszabálya az, hogy a tőke mindig oda megy, ahol éppen üzletet lát.

Bízom abban, hogy hozzászólásom segíteni fogja, a VER fej-lesztésén fáradozó szakembereket.

Kerényi A. ÖdönÁllami díjas, vasdiplomás gépészmérnökMagyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettesekerenyia1@t-online.hu

Megalakult az európai villamos energiaipari rendszerirányítók új

társulása az ENTSO-ELapunk 2008/7-8. számában (26-27. old) viszony-lag részletesen tájékoztattuk Kedves Olvasó-inkat arról az elhatározásról, melyet az euró-pai TSO-k (Transmission System Operator; Villamosipari Rendszerirányító) különböző szervezetei tettek, nevezetesen, hogy egysé-ges szervezetet alakítanak ki a hatékonyabb együttműködés biztosítására, az ún. „Har-madik energiacsomag”-ban lefektetett elvek teljesítése/teljesíthetősége érdekében. (Érde-mes visszalapozni!)

Ez az új szervezet az ENTSO-E (European network of Trans-mission System Operator for Electricity; Európai Villamos-

energia-ipari Rendszerirányítók Szövetsége).Az ENTSO-E 2008. december 19-én megalakult, 34 ország-

ból, 42 európai rendszerirányítóval. (Az ENTSO-E-nek logója még nincs, azt jelenleg tervezik.)

A megalakulást követően legfontosabb feladatának a rész-letes munkaprogram kidolgozását és elfogadtatását, a tit-kárság megalakítását és a projektek koordinálása módjának kidolgozását tartják.

2009. február 5-i közgyűlésén megválasztották az ENTSO-E elnökét, főtitkárát és a tíztagú Igazgató Tanácsot.

Jelentős elismerése hazánknak, a MAVIR ZRt.-nek, de első-sorban Oroszki Lajosnak a MAVIR ZRt. vezérigazgató-helyet-tesének személyesen, hogy a tíztagú Igazgató Tanács tagjai sorába választották.

Oroszki Lajos kitüntető megbízatásához - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöksége és tagjai, valamint az egész elektrotechnika társadalom nevében őszinte szívvel - gratulálunk!

Dr. Bencze János

Sikerrel zárult a Pécs Expo Centerben a 2009. február 26-27-én meg-rendezett Pollack Expo. A rendezvény, amelyen mintegy 200 kiállító je-

lent meg, színvonalas előadásokat is hallgathattak az érdek-lődők az építész szakmai, villamos és informatikai, építőipari szakmai témákban, de emellett volt épületgépész tudomá-nyos ülésszak, mérnök fórum, állásbörze is. Külföldi előadók részvételével itt tartották meg a 27th Scientific Electrotechni-cal Conferenc „Science in Practice” címmel. A cégek számára az expo kiváló fórum is volt egyben, hiszen bemutatkozhat-tak az egyetem, a kar és a dél-dunántúli régió érdeklődőinek, ismertethették szakmai területeik technikai, technológiai új-donságait.

Az egyetem hallgatói-nak pedig remek alka-lom adódott arra, hogy tanulmányaikhoz meg-szerezzék a „kötelező” gyakorlati ismereteket. A kiállítók standjai előtt álló fiatalok kérdéseik-re részletes válaszokat, szakmai tájékoztatást kaptak a cégek szak-embereitől, így elméleti tudásukat kiegészíthet-ték gyakorlati tapaszta-latokkal. A MEE az eseményt támogató partnerek között szerepelt, az Elektrotechnika pedig a szaklapok kiadói között mutatkozott be.

Tóth Éva

POLLACK EXPO 2009EXPO CEntEr PéCs

Az Elektrotechnika standja

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 1 1

Nyitókonferencia

Ü d vözö l j ü k a D i s t re l e c - n é l !E u r ó p a l e g j e l e n t ő s e b b m i n ő s é g i e l e k t r o n i k a i é s s z á m í t á s t e c h n i k a i a l k a t r é s z d i s z t r i b ú t o r a

Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül.

Katalógusunk elérhető: Tel.: 06 80 015 847e-mail: info-hu@distrelec.comwww.distrelec.com

Amit a Distrelec Önnek kínál:• Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén• Mindössze 5,- EUR szállítási költség• Rendelés akár 1db-tól• Ingyenes cserelehetőség

w w w. d i s t r e l e c . c o m

Látogasson meg a Magyar Regula

szakkiállításon! Budapest 2009. március 24-27.

Felvételek: Lévai Gábor, Dési Albert

A kormány 2009. január 1-jén hatálytalanította a 8/1984. (VII. 1.) IpM miniszteri rendeletet, amelynek alapján eddig kötelező volt a háztartási csatlakozók független vizsgáló intézet általi minősí-tő vizsgálata és tanúsítása. Veszélyes helyzet alakult ki a rende-let hatálytalanításával e termékcsalád biztonsága és minősége szempontjából a jogszabályi háttér és a kötelező alkalmazású szabványok hiánya miatt!

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 1 2

Az erősáramú háztartási csatlakozószerelvények

biztonságának ellenőrzése

Tájékoztató jogszabály változásról

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon jogszabályi ren-delkezések kötelezően írták elő a kisfeszültségű villamossági termékek jelentős részének független vizsgáló- és tanúsító intézet által végzett forgalomba hozatal előtti kötelező típus-vizsgálatát és tanúsítását. A legutolsó ilyen jogszabály volt a 8/1984. (VII. 1.) IpM számú szakminiszteri rendelet egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről. A ren-delet kötelezően írta elő az 1. számú mellékletében felsorolt 1000 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű villamossági termékek ilyen vizsgálatát. A megjelölt melléklet gyakorlati-lag a teljes termékskálát tartalmazta. A rendelet ellenőrzési és minősítési jogosultsággal a Magyar Elektrotechnikai Ellen-őrző Intézetet hatalmazta fel.

Ez a helyzet 1997-ben változott meg, amikor Magyaror-szág az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás előkészítése során jogharmonizációs intézkedéseket hajtott vére. En-nek részeként a szakminiszter kiadta az „egyes villamos-sági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről” szóló 79/1997. (XII.31.) IKIM számú rendeletet. A rendelet alapja az EU által kiadott 73/23/EGK jelű direktíva, amely a kisfeszültségű berende-zések biztonsági követelményeit határozta meg. (A direktí-va bonyolult, hosszú címe helyett magyar műszaki köznyelv „Kisfeszültségű direktíva” /angol rövidítése: LVD/ rövid címet használja. Megjegyezzük, hogy az LVD-t 2006. évben, lénye-ges változtatás nélkül, a korábbi módosítások beépítésével 2006/95/EK jelzettel frissítették.)

A rendelet lényeges szemléletváltozást hozott az addigi magyar gyakorlathoz képest: összhangban az LVD rendel-kezéseivel, néhány kivételtől eltekintve eltörölte a köte-lező független vizsgálóintézeti vizsgálatokat. Továbbra is alapelv maradt az, hogy csak olyan termék hozható forga-lomba, amelyik „nem veszélyezteti az emberek, háziállatok biztonságát és a vagyonbiztonságot” és „kielégíti az alapve-tő biztonságtechnikai követelményeket”. Ennek igazolása a gyártó, forgalmazó, importőr, kereskedő (továbbiakban: forgalmazó) feladata, akinek forgalomba hozatal előtt megfelelőségértékelési eljárást kell lefolytatni a termékével kapcsolatban, amelynek eredménye alapján nyilatkozni kö-teles a termék megfelelőségéről, illetve annak biztonságos voltáról. A forgalmazó a termék megfelelőségének igazolá-sához szükség szerint független vizsgálóintézet segítségét is igénybe veheti.

Az előbb említett néhány kivétel közé tartoztak a „villamos szerelési anyagok”, konkrétan a villamos háztartási csatlako-zóaljzatok és -dugók, illetve ezek különböző alkalmazási célú változatai: az ilyen szerelvényekkel felszerelt hosszabbítók, csatlakozó sávok, átalakító csatlakozók (T-dugók, adapterek) stb., azért mert e termékcsoport nem tartozik a Kisfeszültségű Direktíva hatálya alá és ezekre a termékekre megfelelő kon-szenzus hiányában nem készültek közösségi színtű konstruk-ciós és műszaki követelményrendszert meghatározó Európai Szabványok (EN) sem. A kialakult helyzetnek megfelelően ezen termékek szabályozása nemzeti keretek között ma-radt, ezért ezekre továbbra is a többször módosított 8/1984. (VII.1.) IpM rendelet vonatkozott, tehát a korábbi gyakorlat-nak megfelelően csak kötelező MEEI vizsgálat és megfelelő MEEI tanúsítás után lehetett forgalmazni.

Ez helyzet 2009. január 1-jén ismét megváltozott: a kormány a 383/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletével az egyes villamos-sági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről szóló 8/1984. (VII.1.) IpM rendeletet hatályon kívül helyezte. Ugyanakkor nem adtak ki helyette olyan szabályozást, amely a csatlako-zók biztonságának ellenőrzését előírta volna. Jelenleg tehát e termékcsoport biztonságos kivitelét, jó minőségét, megbíz-hatóságát jogszabályi előírás és kötelező alkalmazású szab-ványok hiányában, a forgalmazó lelkiismeretén és jóakaratán kívül semmi sem biztosítja.

Igaz, hogy a fogyasztóvédelemről szóló többször módo-sított 1997. évi CLV. törvény 3.§-a előírja: „Csak biztonsá-gos termék forgalmazható. A gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságáról.” Ugyanez a § (4) bekezdése továbbá előírja, hogy „a forgalmazó a külön jogszabályban megha-tározottak szerint köteles elősegíteni az általa forgalmazott termék biztonságosságának ellenőrzését…”. A kormányren-delet pedig a fogyasztóvédelmi törvényben hivatkozott, e termékekre vonatkozó „külön jogszabály”-t hatálytalanította!

Az említett 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet minden hibája ellenére is kereteket szabott ennek az ellenőrző tevékeny-ségnek, és hatálytalanítása olyan helyzetet teremt, ami a „za-varosban halászó” vállalkozók részére előnyös igazán. A piac ugyanis a szabályozottnak tekinthető helyzet ellenére eddig is tele volt olyan villamos termékekkel, amelyek gyenge mi-nőségűek és nem tekinthetők biztonságosnak. A hivatkozott rendelet hatálytalanítása tovább erősíti ezt a nem kívánatos helyzetet, egyes gyártók, illetve forgalmazók lelkiismeretlen-sége miatt. Azok a forgalmazók, akik továbbra is elvégzik e költséges vizsgálatokat gazdasági és verseny hátrányba ke-rülnek a piac ezeket mellőző szereplőivel szemben.

Összefoglalva: úgy véljük, hogy 8/1984. (VII. 1.) IpM ren-delet hatálytalanításával a háztartási csatlakozó eszközök ter-mékcsalád biztonsága és műszaki minősége, megbízhatósága szempontjából nagyon veszélyes helyzet alakult ki, a jogsza-bályi háttér és a szabványok kötelező alkalmazásának hiánya miatt. Az sem világos, hogy ezek után az illetékes hatóság mi-lyen alapon végzi a termékcsalád ellenőrzését, illetve kitől és mi-lyen vizsgálatokat vagy vizsgálati eredményeket fogad el?

Kiegészítő információ:2009. február 25-én a TÜV-Rheinland MEEI a háztartási csatlako-zók biztonsági szabályozásával kapcsolatban szakmai egyeztető megbeszélést tartott, amelyre meghívták a témakörben érdekelt szervezetek (NFGM minisztérium, MSZT, fogyasztóvédelem, MEE) és cégek (Legrand Zrt., Tracon Kft.) képviselőit.

A megbeszélésen résztvevők egyetértettek abban, hogy az említett 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet hatálytalanítása után a háztartási csatlakozók minőségértékelési eljárása, illetve ennek szabályozása hazánkban nem egyértelmű és nem közérthető.

ÉpületvillamosságÉpületvillamosságÉpületvillamosság

ÉpüLEtVILLaMossáG

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 1 3

Ezért feltétlenül szükséges lenne a témakör olyan közérthető jogi szabályozására, pl. miniszteri rendelettel, amely egyértelmű helyzetet teremtene a csatlakozók biztonsági követelményeinek teljesítésével kapcsolatban, megfelelne az EU „új megközelítésű” szabályozási rendszerének és a „termékek szabad áramlása” el-vének.

E jogszabály kidolgozását vállalták a TÜV-MEEI szakemberei, a minisztérium képviselője pedig a jogszabálytervezet hatályba helyezéséhez szükséges további egyeztetések és teendők elvég-zését vállalta.

Arató Csabaokl. villamos üzemmérnök, a MEE tagjalabor@traconelectric.hu

Lakóépületek fővezeték méretezési szempontjai

A technikai és gazdasági fejlődés új fogyasztói szo-kások elterjedését tették lehetővé. Változik a konyha-technológia. A gázkészülékek helyett jelentős számban terjednek a korszerű villanytűzhelyek (kerámialapos tűzhelyek, elektromos sütők, grillezők). Egyre több lakó-épületbe építenek (utólag is) klímaberendezéseket. Az egyedi építésű lakásokban az elektromos forróvíztáro-lók kényelme az átfolyós gáz-vízmelegítőkkel szemben, szintén a villamos- teljesítmény-szükségletet növeli.

Változtak a tarifák. Csökkent a gáz- és villamos ener-gia közötti árkülönbség. Változtak az áramértékesítés szempontjai. Csökkent az igény a vezérelt üzemű (ked-vezményes díjszabású) villamos hőfejlesztő készülékek használatára. Vagyis növekszik az egyidejűség, nö-vekszik a csatlakozóvezeték és fővezeték terheltsége. Amennyiben a jövőben is 25-30 évre előre kívánjuk biztosítani a lakások kiszolgálását, úgy szükséges felül-vizsgálni a lakások jövőbeni várható teljesítményszük-ségletét és az egyidejűséget.

A lakóépületek csatlakozóvezetékének és fővezetékének méretezése évtizedek óta változatlan szempontok alapján, az MSZ 447 szabványban rögzítettek szerint történik. Tudjuk, hogy a szabványok előírásai nem kötelezőek, de az áramszol-gáltatók az MSZ 447 előírásainak betartását kötelező jelleggel elvárják a tervezőtől, kivitelezőtől. A több lakást ellátó főveze-ték (felszálló fővezeték) méretlen vezeték, ezért a tervezés-nél, kivitelezésnél az áramszolgáltató szempontjait (feszült-ségesés és a hozzáférhetőség, plombálhatóság) figyelembe kell venni. Egy új lakóépület fővezetékének tervezésekor, vagy egy meglévő épület fővezetékének felújításakor a tervező a szabványban megadott terhelési minimumra tervez. Az érvé-nyes előírás szerint a lakás villamosteljesítmény-szükséglete a lakások fűtési, főzési, vízmelegítési energiahordozójától függ. Vagyis a villamos energiát az általános háztartási célon túl milyen más energiafogyasztási célra használják. A lakóépüle-tek elektromos energiaellátó hálózatát, (csatlakozóvezetékét, fővezetékét, belső elosztó rendszerét) úgy kell megtervezni, hogy a 25-30 év múlva várható terhelést is elviselje. Az 1980-as években a szakmai grémium úgy döntött, hogy az átlagos la-kásokba (ez kb. 52 m2) beépíthető villamos berendezések tel-jesítménye nem fogja meghaladni a 10 kW-ot. Ez igazolódott is, hiszen több nagyteljesítményű villamos készüléket nem lehetett ezekbe a lakásokba elhelyezni. A Magyarországon ki-

épült a gázhálózat- és palackos gáz terjedése a konyhák több mint 90 %-ában a gázfőzést helyezte előtérbe. A gázellátott-ság és a gáz olcsó ára miatt nem kellett arra számítani, hogy a gáztűzhelyeket villanytűzhelyre cserélik. Emiatt egy átlagos felszereltségű lakás méretezési teljesítményét elégséges volt 6,6 kW-ban meghatározni. A tapasztalatok szerint a gázzal el-látott lakóépületekben ekkora alapteljesítményre méretezett fővezeték és csatlakozóvezeték keresztmetszet kielégítette a 25-30 évvel később jelentkező terhelési igényeket is.

Ma egyre több gázenergiával ellátott lakóépületben térnek át a villamos főzésre. Az új kerámia főzőlapos tűzhelyek, a külön beépíthető sütők és főzőlapok csábítóan hatnak lakás-felújítások esetén. Szükségessé válik a méretezési alaptelje-sítmény felülvizsgálata, azon lakóépületekben is, ahol erede-tileg gázos főzésre rendezkedtek be.

Méretezési szempontokA lakóépületek fővezetékét és csatlakozóvezetékét az MSZ 447 szabványban meghatározott alap méretezési teljesítménnyel (mint legkisebb érték) és egy egyidejűségi tényező figyelem-bevételével kell kiszámítani. Általános célú felhasználás esetén a méretezési teljesítmény lakásonként 6,6 kW. (Ez esetben a la-kásban a főzés, fűtés, használati melegvíz készítés nem villamos energiával történik). Ahol a főzés villanytűzhellyel van kialakít-va ott 10 kW méretezési teljesítménnyel kell számolni. A laká-sokban az általános háztartási és főzési célú villamosenergia-felhasználás nem egy időben jelentkezik, ezért egy csökkentési tényezőt lehet (kell) figyelembe venni. Az egyidejűségi tényező (jele=e) , amelyet a gyakorlati tapasztalatok alapján meghatáro-zott matematikai formulával írhatjuk le. Értéke az MSZ 447 szab-vány alapján a következő képlettel határozható meg:

A képletben szereplő c = 0,2 (konstans). Ez azt jelenti, hogy végtelen lakásszám esetén sem lehet az eredő méretezési teljesítmény (Pe) az összes beépített teljesítmény 20%-nál kisebb!Az egyidejűségi tényező néhány lakásra számított értékeit az 1.táblázat tartalmazza:

1-ce=c+√n

Lakások száman

Egyidejűségi tényezőe

1 1,00

2 0,76

5 0,56

10 0,45

20 0,38

1. táblázat

Lektor: Somorjai Lajos

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 1 4

Azokban a lakóépületekben ahol a használati melegvíz készítése, ill. az alapfűtés is villannyal történik, ott a fűtési teljesítményeket egyidejűség nélkül ( e = 1 értékkel) kell szá-mításba venni.

Ezek alapján a várható eredő méretezési teljesítmény meg-határozása a következő képlet szerint történik:

Pe a lakóépület eredő méretezési teljesítményePm egy lakás teljesítményszükséglete (6,6 kW vagy 10 kW)Pf a lakóépületbe beépített összes villamos fűtési teljesítményPv a lakóépületbe beépített összes forróvíztároló teljesítményen a lakások számae egyidejűségi tényező

Az eredő méretezési teljesítményéből határozható meg a vezetéken folyó áram. A nagyobb lakóépületekben a felszál-ló fővezeték ún. háromfázisú 4-, vagy 5 vezetős rendszerű. Ez a háromfázisú vezetékezés nem jelent háromfázisú ellá-tást! A lakásokban a terhelés mindig egyfázison jelentkezik. Nagyobb teljesítményű berendezésekhez (pl. tűzhelyhez, forróvíztárolóhoz) nem háromfázisú (forgóáram igényű), hanem háromszor egyfázisú csatlakozás szükséges. A lakó-épületek fővezetékét minden esetben egyfázisú ellátásra, adott esetben háromszor egyfázisú ellátásra (de közös nul-lavezetővel) kell méretezni.

Az egy fázisvezető (és a nullavezető) terhelőáramát az aláb-bi képlettel számíthatjuk ki:

Lakásfogyasztóknál a teljesítménytényező értéke cosφ=1, ezért ezzel a terhelőáram számított értékét nem kell módo-sítani. A fázisvezető méretezését a számolt terhelőáramon túl (I1f) más adminisztratív jellegű szempontok befolyásolják. Jelenleg hálózatfejlesztési hozzájárulás nélkül minden lakás 1x32A igénybevételre jogosult, amit a legtöbb felújítás során a lakó igénybe is vesz. Ha egy lakás teljesítmény-szükséglete pl. 10 kW, akkor ez háromfázisú táplálás esetén 3x14,5A számí-tott áramnak felel meg, de a kismegszakító névleges árama ( In=16 A) miatt lakásonként 3x16A terhelőárammal kell szá-molni. Egyfázisú fogyasztásmérés esetén 10 kW-nak megfelelő terhelő áram 43,5 A lenne, de a lakó csak In=32 A névleges ára-mú kismegszakítót kap (hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetése nélkül), azaz, csak 7,36 kW-ot kap 10 kW helyett. Az egyfázison rendelkezésére álló 32 A-al a fogyasztó jobban tud gazdálkod-ni, mint a háromfázisú 3x16 A-al.

A vezeték méretezésekor javasolt lakásonként, fázisonként legalább 7,36 kW –> 32A terheléssel számolni, az esetben is, ha a lakóépületben a főzés jelenleg gázzal történik. Háromfá-zisú vezetékezés esetén ez lakásonként 3x32 A-t jelent!

Hagyományos, háromfázisú szimmetrikus terhelésű rendszerben a nullavezető keresztmetszetét a fázisveze-tő keresztmetszeténél egy fokozattal kisebb méretre lehet választani. Ez a lakóépületekben sosem volt megengedett, de ott nem is lehet szimmetrikus terhelésre számítani. A fel-szálló fővezeték nullavezetőjének keresztmetszete meg kell egyezzen a fázisvezetőével. A háromfázisú betáplálás miatt elvben a nullavezetőben kisebb áramnak kell folynia, mint egy fázisvezetőben. Valóságban a nullavezetőben nagyobb áram is folyhat! Ennek oka, hogy a lakásokban is egyre terjed

az elektronika, ezáltal a felharmonikusok is megjelennek. A harmadik és ötödik felharmonikus áram a nullavezetőben összegződik, és azt melegíti. A felharmonikus áramok mér-téke a tervezés időpontjában még nem határozható meg. Azt csak utólag méréssel lehet kimutatni, számszerűsíteni. Az MSZ 2364-523 előírásai szerint felharmonikus tartalom esetén jelentős terhelhetőségcsökkenéssel (vagy vezeték-keresztmetszet növeléssel) kell számolni. A C52-1.táblázat szerint 20 % felharmonikus tartalom esetén a terhelhetősé-get 86 %-ra kell csökkenteni. A jelenlegi tapasztalat alapján a nullavezető keresztmetszetét nem szükséges nagyobbra választani a fázisvezetőénél.A fővezeték keresztmetszetét – figyelembe véve az oda és visz-szavezetést (2-es szorzó) - az ismert képlettel számíthatjuk ki:

A fázis- és nullavezető keresztmetszete (mm2),l nyomvonalhossz (m),If fázisvezető eredő terhelőárama (A),é feszültségesés (V),κ fajlagos vezetőképesség

A vonatkozó szabványelőírás szerint mind a fővezetéken, mind a csatlakozóvezetéken 1+1% feszültségesés, azaz é = 2,3+2,3V engedélyezett. Az épületen belüli felszálló fővezeték anyaga ma már csak réz, a csatlakozóvezeték jellemzően alumínium. A feszültségesésre történő méretezést ennek figyelembevételé-vel mind a két vezetékre külön-külön kell elvégezni.

Vezeték-keresztmetszet ellenőrzése melegedésre:A feszültségesésre méretezett vezetéket melegedésre is el-lenőrizni kell. A vezeték melegedése függ a vezeték (kábel) fajtájától, szerelési módjától, elhelyezésétől, a terhelt erek számától. Az MSZ 2364-523 szabvány 52-B2 táblázata 60 féle! elhelyezési módot (referencia módot) ismertet, melyhez 9 féle terhelési csoportot ír elő.

Az általunk általánosan használt besorolás:„a1” Köpeny nélküli vezeték hőszigetelt falba ágyazott védőcsőben (nem hőszigetelt falszerkezetbe süllyesztett védőcsöves sze-relési módot a szabvány nem tartalmazza!)„B1” Köpeny nélküli vezeték faszerkezetű falra szerelt védőcsőben. A védőcső és a falszerkezet közötti rés kisebb, mint a védő-cső átmérőjének 0,3-szerese. (Téglafalazatra, vagy betonfalazatra szerelt védőcsőbe húzott vezeték, kiskábel szerelési mód nincs rögzítve a szabványban!)

Hazánkban legelterjedtebb szerelési mód a vakolt téglafalba süllyesztett védőcsöves szerelési mód, amelybe köpeny nél-küli (csak érszigetelésű) sodrott-, vagy hajszálsodrat vezetőt húznak be. Az MSZ 2364 szabvány értelmében ez a főveze-ték kialakítás az „a1” szerelési csoportba sorolandó. A fa-lon kívüli szerelési mód (a téglafalra, vagy betonfalra szerelt védőcsöves technológia) a „B1” csoportba sorolandó. A fő-vezeték céljára használt vezetékek szigetelése PVC, melynél a vezető hőmérsékletét 70 ºC-ban maximálták. A megadott terhelőáramnál a levegő környezeti hőmérséklete max. 30 ºC. Az MSZ 2364-523; 52-C1. táblázata szerint a vezetékek terhelhetőségét a 2.táblázat szerint kell megválasztani:

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 1 5

Zárójelben szerepelnek a korábbi MSZ 14450 szabványban előírt alapterhelhetőségi értékek. Látható, hogy az új követel-mények kisebb terhelhetőséget engednek meg. Hőmérsék-leti korrekciót mindkét szabvány előír, ezek mértéke hasonló. Lakóépületekben a felszálló fővezetékek elhelyezése miatt elegendő az alapterhelhetőséget figyelembe venni.Szereléstechnológiai szempontból nem szerencsés 35 mm2-nél nagyobb keresztmetszet kiválasztása, ezek bekö-tő-, leágazó elemei (sorkapcsai) kezelhetetlenül nagyok a lakóépületekben. Ha a terhelőáram 35 mm2-nél nagyobb keresztmetszetet követel, úgy párhuzamosan több felszálló fővezetéket célszerű kiépíteni, és a terheléseket (lakásokat) több fővezeték között kell elosztani.

az egyidejűségi tényező Lakóépületekben az egyidejűségi tényezőt elsősorban nem

villamos szempontok, hanem fogyasztói szokások, munka-körülmények, szociális környezet, stb. befolyásolják. Az egy-idejűség pontos meghatározása műszakilag nem indokolt. Itt a hangsúly a „pontos” kifejezésen van! Általános tapasz-talat, minél nagyobb teljesítményű és minél több villamos készüléket használunk, az egyidejűség annál kisebb lesz. A gyakorlati tervezés számára elegendő a jelenleg is hasz-nált, a gyakorlatban már bevált, de egy kisebb kockázatot jelentő „pontatlanság”, mely több fogyasztó esetén a szük-ségesnél nagyobb vezeték-keresztmetszet beépítését teszi szükségessé. Ez sok esetben jól jön, mint későbbi tartalék. Külföldi példákat tanulmányozva a méretezési elvek hasonlóak a nálunk használatossal, de a méretezés alapjául szolgáló telje-sítmények eltérnek a hazai értékektől. Megvizsgáltam a német-országi csatlakozóvezeték és fővezeték méretezési eljárásokat. Németországban is szabvány írja elő a csatlakozóvezeték, főve-zeték méretezési szempontjait. A DIN 18015-1 szabvány a laká-sokat 2 csoportba sorolja, aszerint, hogy a fürdőszobai használa-ti melegvízellátást villamos energiával vagy anélkül építik-e ki. A németországi példa szerint a lakásokban főzésre gázenergiát nem vesznek figyelembe, a fürdőszobai használati melegvíz ellátáshoz nagyteljesítményű (18-24 kW!) átfolyós rendszerű villamosenergia-ellátással kell számolni. (Ott is, ahol kisebb tel-jesítményű, tárolós rendszerű forróvíztárolót alkalmaznak.)

Egy lakás méretezési alapteljesítménye (fürdőszobai elektromos forróvíztároló nélkül) 14 kW (a hazai 10 kW). A villamos vízmelegítővel szerelt lakás méretezési teljesítmé-nye 34 kW (a hazai 12 kW).

A német szabvány nem egyidejűségi tényezőt, hanem két görbét definiál 1-100 lakás tartományban, mely megadja a csatlakozóvezeték és fővezeték méretezéséül szolgáló telje-sítmény szükséglet értékét. A 3.táblázat tartalmazza a ma-gyarországi és németországi összehasonlítható méretezési teljesítményeket.

Rajnoha Lászlóokl.vill.üzemmérnökRAJNOVILL Kftrajnovill@externet.hu

Lektor: Dr. Szandtner Károly BME., Dési Albert NFGM

Látható, hogy 20 lakás fölött Németország-ban már kisebb a számításba veendő terhelés, mint hazánkban. 20 lakás alatti épületben vi-szont a számított teljesítmények nagyobbak! Magyarországon nem számolunk átfolyós rendszerű, nagyteljesítményű vízmelegítő el-terjedésével.

A hivatkozott szabvány a görbékhez rendeli a túláramvédelmi biztosító értékét. Minimális névleges érték 63 A, amelyhez a) esetben 1 la-kás; b) esetben 5 lakás tartozik. Ezzel a szelekti-vitást is biztosítani kívánják.

A feszültségesés mértékét a fogyasztói terhe-

léstől teszik függővé. A házi csatlakozó szekrény és a fogyasz-tásmérő között, valamint a fogyasztásmérő és a végkészü-lékek közötti szakaszra definiálják a feszültségesést %-ban. (lásd 4.Táblázat)

A fejlődési tendencia a németországi példából látható. Az egyedi klímaberendezések nagyszámú elterjedésével Né-metországban sem számoltak. Mi sem foglalkoztunk a laká-sokba beépíthető klíma berendezések terhelési hatásaival. A split-klímák árának jelentős csökkenése miatt pedig szé-leskörű elterjedésre lehet számítani, villamos szempontból fel kell készülni ezek kiszolgálására is. Véleményem szerint a jövőben nem kerülhető el a nagyobb lakótelepek (lakóépü-letek) villamosenergia-felhasználásnak, csatlakozási teljesít-ményének, fogyasztói szokásainak reprezentatív felmérése és kiértékelése, amelynek segítségével fokozni lehet a villa-mosenergia-ellátás biztonságát.

Vezető keresztmetszet

mm2

„A1” csoportsüllyesztett védőcsőbe húzott egyerű, köpeny nélküli, PVC szigetelésű vezető (pl. Mkh)terhelhetősége (Amper)

„B1” csoportFalra szerelt, védőcsőbe húzott, egyerű, köpeny nélküli, PVC szigetelésű vezető (pl. Mkh) terhelhetősége (Amper)

10 42 (48) 50 (65)

16 56 (63) 68 (87)

25 73 (83) 89 (115)

35 89 (110) 110 (143)

50 108 (140) 134 (178)

2. táblázatFogyasztói

terheléskVA

Feszültségesés a csatlakozó szekrény és

a fogy.mérő között

Feszültségesés a fogy.mérő és a fogyasztó berendezés

között

< -100 0,5 % 3 %

100 - 250 1,0 % 3 %

250 - 400 1,25 % 3 %

> 400 - 1,5 % 3 %

4. táblázat

Lakásszám

a) Vízmelegítővel-villanytűzhellyel, kW

b) Vízmelegítő nélkülvillanytűzhellyel, kW

Magyarország Németország Magyarország Németország

1 12 34 10 142 19,2 54 15,2 235 38 82 28 40

10 65 108 45 5515 90 125 60 6520 116 140 76 7250 255 175 155 95

3. táblázat

világítástechnikaVilágítástechnikavilágítástechnikavilágítástechnika

BevezetésA legnagyobb gondossággal tervezett világítás számított, és a megvalósulás után mért értékei között is adódhat eltérés. A fénytechnika programok egy adott lámpatest és fényforrás, adott geometriájú elhelyezésével számolnak. Az adatbevi-tellel megegyező steril viszonyok azonban a gyakorlatban a legritkább esetben fordulnak elő. Az alábbiakban tekintsük át azokat a fontosabb tényezőket, amelyek az elvi alapadatok-hoz képest eltérést okozhatnak:

Az adódható eltérések leggyakoribb okai:

– A fénypontmagasság és hajlásszög, ami – főleg lámpakarok esetén – gyártási és szerelési gondatlanságból adódhat

– A lámpaosztás, melynél a környezeti adottságok miatt a tervezett érték betartása gyakran okoz megoldhatatlan nehézségeket

– A fényforrás fényárama, annak típusától és életkorától függően

– A lámpatest felszerelési pontossága (pl. elcsavarodás)– A figyelembe vett optikai beállítástól (tükör, foglalat) való

eltérés– A lámpatest szennyezettsége

mérésmegvilágításmérés és körülményeiA gázkisülő fényforrások a bekapcsolás után nem érik el azonnal a névleges fényáramukat. Ezért azonos pontokban ellenőrző méréseket végeztünk, hogy meggyőződjünk arról,

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 1 6

hogy a fényforrások elérték-e stabil fényáramukat. A tényle-ges mérést csak akkor kezdtük el, amikor a mért értékek állan-dósultak. Mérőeszközként MINOLTA Illuminance meter T-1M műszert használtunk. A műszer fénymérő feje kábellel csatla-kozik így teljes mértékben elkerülhető volt a véletlen kitaka-rás. A mérés során a mérőfejet az útfelületen pozícionáltuk.

A mérés előtt minden lámpahelyen tápfeszültségmérést végeztünk. A névleges feszültséghez képest az eltérés a szab-ványban előírtnak megfelelt.

számítási háló - mérési pontokAhhoz, hogy a számított és mért értékek eredményeit minél pontosabban össze lehessen vetni, a mérési háló pontjai pon-tosan a méretezőprogramok által meghatározott helyeken lettek megjelölve.

rendszeridegen fényekA mintaterületen nem csak a felszerelt lámpatestek által lét-rehozott megvilágítást mértük, hanem a rendszeren kívülről érkező, kiszűrhetetlen idegen fények által létrehozott megvi-lágítást is. Ezek az értékek az egyes mérési pontokon, olyan kicsik voltak (Eátlag =0,79 lx), hogy azokat a vizsgált lámpates-tek által létrehozott értékeket lényegükben nem befolyásol-ták, így korrekcióra nem volt szükség.

időjárás, hőmérsékletMivel kültéri mérésekről van szó, így nem elhanyagolhatóak az időjárási körülmények. A világítástechnikai mérések során a hőmérséklet 7-13°C között alakult, így ez az értékelést nem befolyásolta.

értékelésAhogy a méretezőprogramok összehasonlításakor már koráb-ban kiderült, az azok által számított értékekben számottevő különbség nincsen, így a mért értékek az általuk számolt ér-tékek átlagához kerültek viszonyításra. A tervezett és mért ér-tékeket mérési pontról mérési pontra való összehasonlítására nincsen minden esetben szükség, nagyságrendileg azonban mindenképpen érdemes összevetni őket. Különösen érde-mes odafigyelni arra, hogy a minimum és maximum értékek helye megegyezik-e a számítás és a mérés során. Ezeket az értékeket, az eredeti részletes táblázatok tartalmazzák. Ahol ezek helyileg számottevően eltérnek, ott felmerül a kérdés, hogy a lámpatest dőlése és hossztengelye menti elcsavaro-dása mennyire egyezik meg a tervezettel. Mivel a tesztsorozat keretében a cél a tervezetthez képesti legpontosabb kivitele-zés volt, a beállítások többször kontrollálva lettek, így az ilyen jellegű eltérések esetünkben nagy valószínűséggel nem a ki-vitelezés gondatlanságból adódnak.

A lámpák felszerelése során a gyárilag beállított tükör és foglalatpozíciókat nem változtattuk meg, és a számításokat is az ezekhez a beállításokhoz tartozó EULUMDAT fájlokkal végeztük.

Megjegyzések a táblázatokhoz:– A számított érték a három tervezői program átlaga– A százalékban kifejezett érték a mért érték a tervezetthez

viszonyítva– A 70 illetve 150 jelzés a mért nátriumlámpák teljesítményé-

re vonatkozik

„a” gyártóAz A70 lámpatest esetén a tervezettben szereplő maximális és minimális megvilágítású pontok a mérésben is azonos he-lyekre esnek. Ennek ellenére vannak pontok, ahol a tervezett és mért megvilágítási értékek között eltérés is mutatkozik, de

Világítástechnikai méretezőprogramok –

Vajon mindegyiknek hihetünk?

II. rész

Az előző részben (Elektrotecnika 2009/2) – ahol különböző vilá-gítástechnikai méretezőprogramok által számított értékek kerültek összehasonlításra – kiderült, hogy a szoftverek között a számított eredményekben lényeges különbség nincsen. Hátramaradt azon-ban az a kérdés, hogy a vizsgált lámpatestek a tervezett geometria alapján felszerelve milyen megvilágítási értékeket produkálnak a gyakorlatban, valamint, hogy ezen mért értékek mennyire korrel-álnak a számított értékekkel. Érdekes lehet még, hogy a méretező-programok eredményei által felállított rangsor igaz-e a gyakorlat-ban. Azért, hogy ezen kérdéseket megválaszolhassuk, a modellezett geometriai elrendezést a különböző lámpatestekkel fizikailag is megvalósítottuk és ellenőrző (megvilágítás) méréseket végeztünk.

In the previous part (Elektrotecnika 2009/2) where the lighting design software’s calculated values were compared, it turned out that there is no account difference in the results. One question had left, whether the installed luminaries are in accord with the calculated results or not. The other point of interest is whether the hierarchy changes or not. To an-swer these questions, we installed the scanned luminaries to the same geometrical formation and we made verifier measurements.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 1 7

esetben felmerülhet, hogy a ma gyártott lámpatestek fényel-oszlása – például egy esetleges fejlesztés miatt - nem egyezik meg a lámpatest dokumentációjában találhatóval. Érdemes volna egy ma gyártott lámpatest fényeloszlását megvizsgálni és azt összevetni az EULUMDAT fájlok tartalmával.

A pozitív eltérések is pontatlanságnak, így hibának számí-tanak, de kijelenthető, hogy mindkét lámpatest kiváló világí-tási paraméterekkel rendelkezik.

„c” gyártóA C70 lámpatest mérési pontjait megvizsgálva kiderül, hogy az egyes mérési pontok arányaiban közel azonos mértékkel kisebb megvilágítási értéket mutatnak a mért értékekben, mint a tervezettben. A mért átlagos megvilágítás ezért lénye-gesen kisebb szintet mutat. A minimum és maximum értékek pozíciói a mérés és a tervezés során megegyeznek.

A C150 lámpatest mért ér-tékei is hasonlóan eltérnek a tervezett értékektől. A határ-egyenletesség tervezetthez képesti pontossága megmu-tatja, hogy az egyes pontok tervezettől való eltérése min-den pontra arányos.

A „C” gyártó lámpatesteinek eredményét együttesen vizs-gálva, feltűnik, hogy mindkét termék esetén jelentős a téve-dés: a termékek nem tudják a tervezői számítások értékeit elérni. Különösen aggasztó a C150 lámpatest gyengébb átla-gos megvilágítási értéke a pon-tos határegyenletesség érték mellett.

„D” gyártóA D70 lámpatest mérési pont-jait vizsgálva feltűnik, hogy a tervezett és mért megvilágítás minimum értékek helye eltér egymástól. A világítótestek vonalával párhuzamos, azok-tól távolabbi két sor értékei a tervezett értékeknél némileg

kisebb, míg a közelebbi két sor nagyobb megvilágítási érté-keket mutat. Az átlagszámítás miatt ez nem játszik szerepet, így az átlagos megvilágítás mért értéke összhangban van a tervezett értékkel.

Az D150 lámpatest mérési hálójának eredményei alapján megállapítható, hogy az egyes pontok mért és tervezett eredményi között számottevő különbség nincsen. Ebből adó-dóan, az átlagos megvilágítás és a határegyenletesség értéke is igen közel áll a tervezetthez.

Mindkét lámpatest esetében elmondható, hogy a mérési és tervezett megvilágítási és határegyenletességi eredmé-nyek összhangban állnak.

általános észrevételekOlyan esetben, amikor a mért értékek jelentősen meghalad-ják a tervezőprogram által számítottat, az a kérdés merül fel, hogy az adott lámpatest fejlesztésekor készített EULUMDAT fájlok tartalmazta paraméterekkel a ma gyártott lámpatest is pontosan rendelkezik-e. Például egy többéves típus esetén a gyártás során olyan korszerűsítést hajtottak végre, amely

az átlagos megvilágítási érték megközelítőleg megegyezik a tervezettel. A határegyenletesség nem éri el a tervezett érté-ket. Érdekes, hogy a tervezett és mért értékek az egyes pon-tokban eltérést mutatnak, azonban az átlagos megvilágítás megközelítőleg megegyezik a tervezettel.

Az A150 lámpatest egyes mért értékeinek pontjai számot-tevően alacsonyabbak a tervezett értékeknél. A mérési és számítási eredmények különbségét tovább tanulmányozva kiderül, hogy az egyes mérési pontok hozzávetőlegesen 20% tervezési többletet mutatnak.

Ebből egyenesen adódik, hogy a mért átlagos megvilágí-tási érték is lényegesen kisebb a tervezettnél. Mivel az egyes mérési pontokon mért értékek arányosan kisebbek a tervezet értékeknél, ezért a határegyenletesség csak kis mértékben változott a tervezetthez képest. A minimum és maximum ér-tékek helye megegyezik a tervezettel.

„B” gyártóA B70 lámpatest mért maximális megvilágítású pontjának he-lye egy pontba esik a tervezett ponttal is. A minimális értékek esetén eltérés tapasztalható. A pontok nagy része jelentős mérési többletet mutat. Ez a többlet az átlagos megvilágítás értékében is jelentkezik.

A B150 lámpatest esetén is jelentős mérési többlet adó-dik. Mind a maximális mind a minimális megvilágítású pon-tok helye eltér a tervezettől. A pontokat tovább vizsgálva észrevehető, hogy a világítótestek vonalával párhuzamos, azoktól távolabbi két sor értékei a tervezett értékeknél né-mileg kisebb, míg a közelebbi két sor nagyobb megvilágí-tási értékeket mutat. A nagyobb értékek nagyságrendileg nagyobbak, így az átlagos megvilágítási érték is nagyobb a tervezettnél.

Külön említést érdemel a határegyenletesség értéke, amely igen nagy mértékben pozitív irányban tér el a tervezettől.

A gyártó lámpatesteinek eredményét együttesen vizsgálva látható, hogy mindkét termék esetében jelentős pozitív kü-lönbség mutatkozik a tervezett és mért értékek között. Jelen

Lámpatest Eátlag [lx] Emin [lx] Emax [lx] Emin/Eátlag

B70

Számított 10.23 3.10 21.50 0.30

Mért 14.58 5.10 33.50 0.35

% 42.56% 64.52% 55.81% 15.40%

B150

Számított 22.37 7.77 36.30 0.35

Mért 26.62 15.80 42.60 0.59

% 19.01% 103.35% 17.36% 70.87%

2. táblázat „B” gyártó – számított és mért értékek összevetése

Lámpatest Eátlag [lx] Emin [lx] Emax [lx] Emin/Eátlag

a70

Számított 11,93 5,41 26,87 0,45

Mért 11,72 3,50 30,70 0,30

% -1,74% -35,30% 14,25% -34,16%

a150

Számított 28,44 16,93 50,43 0,60

Mért 22,22 14,50 35,90 0,65

% -21,88% -14,35% -28,81% 9,63%

1. táblázat „A” gyártó – számított és mért értékek összevetése

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 1 8

jelentősen javítja a lámpatest paramétereit az eredeti álla-pothoz képest. Ez az eltérés egy berendezés megvalósulása esetén túlvilágítást okozhat.

Abban az esetben pedig, amikor az eltérés jelentős terve-zői többletet mutat a méréssel szemben, a szintén nem meg-engedhető eltérés mellett etikai problémákat is sejtet. Ez az eltérés egy berendezés megvalósulása esetén alulvilágítást eredményezhet.

Végezetül tekintsük át az azonos kategóriába eső lámpa-testek egymás közti rangsorát a mért értékek alapján. Az átla-gos megvilágítási értékek (Eátlag) tekintetében a 70W-os típu-soknál B, A, D, C, míg a 150W-os típusoknál B, D, A, C, sorrend alakul ki. (Emlékeztetőül: A számított értékek alapján mindkét teljesítményszinten A, C, B, D sorrendet állapítottunk meg.)

Kulcsár Attilavillamosmérnökvilágítástechnikai szakmérnökGE Hungary Zrt. attila.kulcsar@ge.com

Lektor: Szilas Péter, ELMŰ Zrt. nyugalmazott főtanácsos

Az egyenletesség (Emin/Eátlag) tekintetében a 70W-os típusoknál D, B, A, C, a 150W-os típusoknál D, A, B, C, sorrendet hozott ki a mérési eredmény. (Emlékeztetőül: A számítások alapján mindkét teljesítményszinten D, A, C, B, rangsor alakult ki)

Úgy gondolom, hogy a vilá-gítástechnikai méretezőprog-ramok méréssel történő ellen-őrzése még a kiválasztott kis mintavétel esetében is hasz-nos lehet a gyártók, a tervezők, és az üzemeltetők számára egyaránt, és egyben felvetheti az elvégzett kísérlet kiterjesz-tésének célszerűségét.

irodalomjegyzék1] Gergely Pál: Gyakorlati világítás-technika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977[2] Faragó György – Maróti György: Világítástechnika Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1962[3] EN 13201-3, 2003[4] EN 13201-4, 2003

[5] Arató-Borsányi-Kovács-Majoros-Molnár: Világítástechnika II., BMF KVK-2018, Budapest, 2005[6]Relux Professional 2007 Manual, Relux Informatik AG., Basel, 2007[7]DIALux User Manual ,Version 4.5, DIAL GmbH, Lüdenscheid, 2008[8] Ulysse súgó, © 2006 TUNGSRAM-Schréder Világítási Berendezések Rt.

Lámpatest Eátlag [lx] Emin [lx] Emax [lx] Emin/Eátlag

c70

Számított 11.45 3.82 34.30 0.33

Mért 8.28 2.20 22.50 0.27

% -27.70% -42.41% -34.40% -20.34%

c150

Számított 25.87 14.80 48.50 0.57

Mért 21.66 12.50 37.00 0.58

% -16.28% -15.54% -23.71% 0.88%

3. táblázat „C” gyártó – számított és mért értékek összevetése

Lámpatest Eátlag [lx] Emin [lx] Emax [lx] Emin/Eátlag

D70

Számított 10.58 4.91 20.10 0.46

Mért 10.88 5.40 23.70 0.50

% 2.88% 9.98% 17.91% 6.90%

D150

Számított 24.46 14.63 37.77 0.60

Mért 25.68 17.70 42.10 0.69

% 4.99% 20.98% 11.46% 15.23%

4. táblázat „D” gyártó – számított és mért értékek összevetése

világítástechnikavilágítástechnikaVilágítástechnikaVilágítástechnikavilágítástechnikavilágítástechnika

Új kuratóriuma van a Magyar Világítástechnikáért Alapítványnak

2002-ben 20 magánszemély és a MEE létrehozta a Magyar Vi-lágítástechnikáért Alapítványt. Első lépésként a felszámolt Vilá-gítástechnikai Állomás pótlására megvásároltak egy ingatlant, mely a Világítás Házaként szolgálja a szakma ügyét. Az eredeti kuratórium és felügyelő bizottság 2008-ban lemondott tisztsé-géről, így szükségessé vált új kuratóriumi és felügyelő bizott-sági tagok megválasztása. Az alapítók 2008. december 9-én és 2009. február 3-án üléseztek, és a feladatok meghatározása után felkérték a VTT tagok közül a megvalósításra alkalmasnak tartott jelölteket. A decemberi ülésen a jelöltek meghallgatása után kiválasztották a kuratóriumi és felügyelő bizottsági tago-kat. A februári ülésen a kuratórium elnöki tisztét a megválasz-tott tagok közül Szekeres Sándor vállalta el. Így alakultak meg a Magyar Világítástechnikáért Alapítvány új irányító testületei. A kuratórium: Szekeres Sándor elnök, Esztergomi Ferenc, Gyu-ris Géza, Kovácsné Jáni Katalin, Kozaróczky Kornél kuratóriumi

tagok. Felügyelő Bizottság: dr. Kovács Béla elnök, Major Gyula, Szalkai Tamás felügyelő bizottsági tagok.

Az alapítók megfogalmazták azokat a célokat, melyeket szeretnék, ha az alapítvány kuratóriuma megvalósítana. Az elképzelések felsorolásánál kezdetben szabadon szárnyalt a fantázia, de végül sikerült néhány olyan területet meghatá-rozni, ahol az alapítvány kuratóriuma sikeres lehet. Fő feladat a Világítás Házának gazdájaként oktatási, szakmai programok szervezésével, az intézmény megtöltése tartalommal, a köz-gondolkodás megismertetése a világítástechnikai kultúrával. Ezen célok elérése érdekében szükséges a vidéki kapcsolatok kiépítése, szoros kapcsolattartás mérnök kamarákkal, okta-tási intézményekkel. A tervek megvalósítása a VTT-vel és a világítástechnikával foglalkozó cégekkel szoros együttműkö-désben képzelhető el, hiszen a feladatok végrehajtói is ebből a körből kerülnek ki. A szükséges anyagi feltételek megte-remtése pályázatokkal, szponzori támogatással lehetséges. Reméljük, hogy az új kuratórium sikeresen kapcsolódik be abba a jövőnk szempontjából is fontos tevékenységbe, mely erőforrásaink ésszerű, takarékos felhasználását célozza.

Szekeres Sándor

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 1 9

melyben a sugárzás alapjaként egy kéken sugárzó LED szolgál, mely gerjeszti a LED-et lezáró burán belül elhelyezett sárga-fényport, így a két emisszió keverékét fehér fényként érzékel-hető sugárzást.

2. célkitűzésKorábbi kutatások eredményeiből, illetve tapasztalatból tud-hatjuk, hogy egy LED által kibocsátott sugárzás a bekapcsolás és termikus kiegyenlítődés beállta (pár perc) után már gyakor-latilag stabilnak nevezhető rövidtávon. A LED-ek várható élet-tartamának jellemzésére adott időtartamot határoznak meg óra egységben, mely azt mondja meg, hogy hány óra elteltével csökken a kezdeti sugárzási teljesítmény egy bizonyos küszöb-szint alá (általában 50%-a vagy 70%-a a kezdeti értéknek). Erről a hosszútávú öregedési folyamatról már számos cikk [2]-[4] be-számolt, és általában elmondható, hogy a több ezer órás mű-ködés során – a LED-ek felépítéséből adódó nagy áramsűrűség degradáló hatása miatt – a LED-ek fényárama csökkenni fog. Jelen dolgozatban a LED-ek élettartamának nagyságrendileg első 1000 órája alatt tapasztalható elváltozásokról számolunk be, mert – pl. fotometriai laboratóriumban – referenciaként használatos LED-ek esetén ebben az időszakban a leglényege-sebb a LED-ek fényének stabilitása.

3. mérési összeállításokEgy európai gyártó LED-jeit két különböző mérési összeállí-tásban vizsgáltuk. Az első összeállításban közel 100 darab LED fénysűrűségét mértük óránként, mintegy 1000 órán keresztül. A LED-eket kerámialapon rögzítettük forrasztással 10 sorban elrendezve, soronként sorba kötve, ezt pedig vízzel jól átjár-ható, üreges alumíniumlapra szereltük. A sorokban található LED-ek színezeteit, darabszámát és főbb villamos paraméterét az 1. táblázat foglalja össze.

Soronként külön áramgenerátor biztosította a LED-ek tápel-látását a táblázat utolsó oszlopában látható áramértékeken (Iset = 210 mA). A tíz darab áramgenerátor villamos ellátását saját készítésű kétcsatornás tápegység biztosította. A méré-seket képi felbontású fénysűrűségmérő kamerával végeztük, melynek valós mérési eredményét mutatja az 1. ábra. A hamis színek jól jelzik a különböző színezetű LED-eken mérhető elté-rő fénysűrűségi szinteket.

A LED-ek nagyon érzékenyen reagálnak a hőmérséklet vál-tozására. A LED-ekben nagyobb hőmérsékleten kevésbé haté-konyan rekombinálódnak a töltéshordozók, ezért ilyen esetek-ben csökken azok fényhasznosítása. Ennél az összeállításnál az állandó hőmérsékletet vízhűtéses Höppler-típusú termosztát biztosította. Az alaplap hőmérsékletét (Tset = 37°C) digitális

1. BevezetésNapjainkban a világítódiódák (LED-ek, Light Emitting Diodes) már kiléptek az egyszerű színes jelzőfények szerepköréből, és a teljesít-mény-LED-ek megjelenésével egyre több ál-talános célú, különböző ipari, illetve tudomá-nyos alkalmazásban is találkozhatunk azok-kal. Előnyük a hagyományos fényforrásokkal szemben többek között a jobb fényhasznosí-tás (fehér LED-ek esetén ma már η > 100 lm/W [1]), a kiváló mechanikai ellenállóképesség és a hosszú (több tízezer órás) élettartam. Ez utóbbi jellemzőből következik a kis karban-tartási igény.

A cikkben színes, illetve fehér fényt kibo-csátó 1 W-nál nagyobb teljesítményű LED-ek öregedését tárgyaljuk. Ezeket az eszközöket már teljesítmény-LED-eknek nevezzük, hi-szen a jól ismert 5 mm-es tokozású LED-ek estében megszo-kott 20 mA – 30 mA áramerősség helyett ezen eszközök névle-ges meghajtóárama 350 mA. A teljesítmény-LED-ek tokozása is eltér a korábban megszokott LED-ekétől, ezeknél ugyanis gondoskodni kell a nagyobb áramerősség miatt keletkező hőmennyiség megfelelő elvezetéséről, ezért ezek az eszközök külön hőelvezetővel is rendelkeznek. A színes LED-ek színképi teljesítményeloszlása aszimmetrikus harangformához hason-lít, melynek csúcshullámhossza a félvezetőt alkotó – jellemző-en III. és V. főcsoportbeli – elemek fajtájától és azok arányától függően változhat az ultraibolyától egészen az infravörösig terjedő tartományban.

A vizsgált fehér fényt adó LED-ek (továbbiakban fehér LED) úgynevezett fényporos konvertáló megoldással működnek,

világítástechnikavilágítástechnikaVilágítástechnika

világítástechnikaVilágítástechnikavilágítástechnika

világítástechnika

Teljesítmény-LED-ek középtávú stabilitása

A teljesítmény-LED-ek (Light Emitting Diode, világí-tódióda) rövid- és hosszútávú stabilitását egyre jobban ismerjük. Kétféle mérési módszerrel mintegy 1000 órán keresztül mértük európai és ázsiai gyártók LED-jeinek fénykibocsátását, színképi teljesítményeloszlását közép-távú stabilitásuk feltérképezésének céljából. A cikkben bemutatjuk a kétféle mérési elrendezést és beszámolunk a mérési eredményekről, melyek különösen fontosak azokon a területeken, ahol ezeket az eszközöket referen-ciaforrásként szeretnék használni.

The aging of high power LEDs is well known, although the detailed mechanism of the aging is not well enough understood. To get more information about the stability of the LED’s light output we used two different measure-ment setups. We measured the light output and the spec-tral power distribution of the individual LEDs which were made by manufacturers in Europe and Asia. The results of our measurements are important in applications whe-re LEDs with 0.1% long term stability have to be selected regarding both luminous output and colour stability.

Sorszám Színezet DarabU nyitó

[V]U sor[V]

I sor [A]

1. kék 8 3,085 25,041 0,207

2. kék 8 3,039 24,254 0,210

3. türkiz 7 3,326 23,342 0,213

4. zöld 9 2,874 25,887 0,208

5. sárga 10 2,042 20,441 0,211

6. narancs 10 1,922 19,208 0,204

7. piros 10 1,980 19,787 0,206

8. piros 10 1,978 19,773 0,204

9. melegfehér 8 3,181 24,639 0,202

10. hidegfehér 8 3,147 23,601 0,205

1. táblázat A vizsgált LED-ek színezete, darabszáma és főbb villamos paraméterei

hőmérővel mértük, szintén óránkénti adatrögzítéssel. A kisebb hőmérséklet-ingadozásokat utólag a 37°C < T < 41,5°C tarto-mányban felvett korrekciós görbe alapján korrigáltuk.

A 88 db LED-et mindig azonos időpillanatban mérő vízhűté-ses összeállítás mellett Peltier-hűtésű termosztáttal stabilizálva is mértünk LED-eket. Itt a LED-ek hátlapjain 25°C-t, ±0,1°C-t állí-tottunk be. A Peltier-lapka méretét a – teljes fényáram mérésé-re kalibrált – fotométergömb bemeneti nyílása határozta meg, ezért két darab kisebb méretű kerámialapon 6-6 db LED-et rög-zítettünk (2. ábra). A LED-eket öregítéskor ebben az összeállítás-ban 350 mA-es árammal tápláltuk – kikapcsolt Peltier-elem mel-lett –, minek hatására a lapka 50°C hőmérsékletig melegedett fel. A mérések itt az első összeállításnál ritkábban, 12 óránként történtek, viszont ezek a mérések a fénysűrűségi adatoknál több adatot szolgáltattak, hiszen egyenként rögzítésre került a LED-ek színképi teljesítményeloszlása, melyből könnyen származtathat-tuk a színinger-összetevőket is a teljes fényáramértékek mellett.

4. eredményekA cikk korlátozott terjedelme miatt csak a legtipikusabb jelen-ségeket mutatjuk be. A 88 darab LED-et tartalmazó összeállítás (1. ábra) 4. sorában található 9 darab zöld LED fénysűrűségé-nek változását követhetjük a 3. ábra grafikonján. A kilenc darab LED ugyanazon gyártó azonos típusú LED-je, ennek ellenére különböző módon változik azok fénysűrűsége: a kezdeti kis-

mértékű fénysűrűség-növekedést egy viszonylag stabil idő-szak követi, majd néhány LED fénysűrűsége marad ±0,5%-os szóráson belül, míg a maradék több százaléknyi fénysűrűség-visszaesést mutat az azt követő 400 órában. Több LED-típusnál is hasonló viselkedést tapasztaltunk. A 4. ábra sárga LED-ek öregedését mutatja (a pirosak fénysűrűség-változása is ha-sonló trendet követett). Majdnem mindegyik LED kismértékű fénysűrűség-növekedést mutatott az első 200 órában, majd utána némelyik fénykibocsátása erősen csökkent, míg a töb-bié 2%-os szóráson belül maradt mintegy 600 órán keresztül, de még ez is igen gyenge teljesítmény egy olyan forrástól, amit referenciaként szeretnénk használni. A harmadik tipikus fény-sűrűség-változást mutatja az 5. ábra, ahol a narancs színezetű LED-ek fénysűrűsége kezdetben növekedést, majd azt követő-en stabilizálódást (vagy enyhe csökkenést) mutatott. A 3-5. áb-rák fénysűrűség-tengelyein (y) azonos százalékos fénysűrűség-közt választottunk a könnyebb összehasonlítás érdekében.

Annak ellenére, hogy a kamera mérési hibája 0,1% alatt van, az ábrákon ennél esetenként nagyobb mérési bizonytalanságot láthatunk, melyeket a kiértékelő szoftver hiányosságai okoznak.

Ahhoz, hogy ezeken a hiányosságokon felülkerekedjünk, továb-bá legyen információnk a színességek változásáról is, készítet-tünk egy sokkal stabilabb rendszert, melyben a fényárammé-réssel párhuzamosan a LED-ek színképi teljesítményeloszlásai is rögzíthetők voltak. Az 1., 2. és 5. sorban található (kék és sárga) LED-eket leszámítva ugyanolyan típusú LED-ekből szereltünk fel 2-2 darabot a két kerámialapkára (2. ábra), mint amilyeneket az első összeállításban használtunk (1. ábra).

Négy darab fehér (2 meleg- és 2 hidegfehér) LED öregedését szemlélteti a 6. ábra. Ahogyan az látható, az egyik melegfehér LED fényárama 200 és 300 óra között hirtelen kitérést mutat, majd kismértékű növekedéssel folytatódik a stabilizálódás. 400 óra után már csak 0,5%-os ingadozás tapasztalható három LED esetében, a negyedik LED fényárama pedig a kezdetektől fogva folyamatosan csökkent (−2%/1000 óra).

1. ábra A kamera pillanatképe hamis színekkel megjelenített fénysűrűségi szintekkel

világítástechnika

2. ábra Peltier-hőmérsékletstabilizált kerámialapka 6 db teljesítmény-LED-del

3. ábra 9 db zöld LED relatív fénysűrűsége az öregedés során

4. ábra 10 db sárga LED relatív fénysűrűsége az öregedés során

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 2 0

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 2 1

ben megbízhatóbb adatokat szolgáltat, és további előny a szín-képi teljesítményel-oszlás, valamint a LED feszültségek rögzíté-sének lehetősége.

Kísérleteink meg-mutatták, hogy az öre-gedés akár diódánként eltérő tendenciával történik. A referencia-LED-ek gyártóinak ezt mindenképpen figye-lembe kell venniük, amikor az eszközeik stabilizációs elektroni-káját tervezik. Ahhoz, hogy a teljesítmény-LED-ek stabilitásban és fényáramban fel-vegyék a versenyt az izzólámpa-referenci-ákkal, növelni kell a teljesítmény-LED-ek egységteljesítményét (fénykibocsátását) és azok színképi teljesít-ményének stabilitását.

irodalomjegyzék[1] National Institute of Standards and Technology

(NIST) által mért adatok, http://www.netl.doe.gov/ssl/highlights_cree08.html

[2] Alteri P, Jaeger A,Windisch R, Lindner N,Stauss P, Oberschmid R, Streubel K. Color-dependent deg-radation of high-brightness AlGaInP LEDs, SPIE 5349-416, 2004

[3] Manyakhin F, Kovalev A, Yunovich A.E. Aging Me-chanisms of InGaN/AlGaN/GaN Light-Emitting Diodes Operating at High Currents. MIJ-NSR 3, Article 53. 1998

[4] Alteri P, Jaeger A,Windisch R, Lindner N,Stauss P, Oberschmid R, Streubel K. Internal quantum effi-ciency of high-brightness AlGaInP light-emitting devices. J. Applied Physics 98, 086101 (2005)

A színes LED-ek öregedését mutatja a 7. ábra. Láthatjuk, hogy a legtöbb LED fényárama 400 óra után már stabilizálódik, a ki-vétel ezen az ábrán a piros-1 nevezetű, aminek 800 óra kellett a stabilizálódáshoz. A fehér és színes LED-ek 1000 óra alatt vég-bemenő színességének változását összegzi a 2. táblázat.

Egy ázsiai gyártó hét darab melegfehér LED-jét is a fotomé-tergömbös elrendezésben öregítettük mintegy 800 órán ke-resztül. Az öregedés első 400 órájában körülbelül 5%-os fény-áram-növekedés történt, majd a második 400 órában a fény-áram stabilizálódott, illetve enyhe csökkenés mutatkozott.

A LED korrelált színhőmérséklete folyamatosan emelkedett 3000 K-ről mintegy 3100 K-re, az ennek megfelelő színesség-változást a 8. ábra szemlélteti, ahol a változás irányát nyíl jelöli. Ez az öregedési jelenség a fehér LED-ekben található: a sárga emissziót biztosító fénypor-réteg gyengülésére vezethető vis-sza, ugyanis méréseink alapján az öregedés során a színkép kék tartalma növekedett. Ennek következtében a kék és a sár-ga csúcsintenzitások aránya 0,86-ról 0,94-re változott.

5. ÖsszefoglalásKét mérési módszert dolgoztunk ki teljesítmény-LED-ek örege-désének vizsgálatára. A kameraalapú módszer előnye, hogy egy-idejűleg nagy számú LED öregedése mérhető. A mérések közben és azok kiértékelésekor jelentkező problémák túlnyomó része a kamera vezérlőprogramjának frissítésével orvosolható. A kamera német gyártója ígéretének megfelelően a frissített programmal nem csak a fénysűrűség-mérés lesz időzíthető, hanem egyidejűleg tristimulusos színingermérő módban is fog tudni működni. A ter-mikus stabilitás modernebb termosztátot alkalmazva javítható.

A fotométergömbön alapuló módszer hátránya, hogy egy-idejűleg csak egyetlen LED mérhető ezzel a módszerrel, ellen-

világítástechnika

5. ábra 10 db narancsszínben emittáló LED relatív fénysűrűsége az öregedés során

6. ábra Négy darab fehér LED relatív fényárama az öregedés során

7. ábra Színes LED-ek relatív fényárama az öregedés során

8. ábra 7 db ázsiai gyártótól származó melegfehér LED-ek színességeinek változása 800 óra alatt a CIE 1931-es színességi diagramban.

leD Δ(u’,v’) leD Δ(u’,v’)

HidegF-1 0,0016 Zöld-1 0,0002

HidegF-2 0,0022 Zöld-2 0,0002

MelegF-1 0,0003 Narancs-1 0,0001

MelegF-2 0,0004 Narancs-2 0,0001

Türkiz-1 0,0011 Piros-1 0,0001

Türkiz-2 0,0006 Piros-2 0,0000

2. táblázat A LED-ek színességének változása 1000 óra alatt

Kránicz BalázsPannon EgyetemVirtuális Környezetek ésFénytan Laboratórium

Csuti PéterPannon EgyetemVirtuális Környezetek ésFénytan Laboratórium

Schanda JánosPannon EgyetemVirtuális Környezetek ésFénytan Laboratórium

kraniczb@almos.uni-pannon.hu

csizipeti@gmail.com

schanda@vision.uni-pannon.hu

csutip@vision.uni-pannon.hu

Csizmazia PéterPannon EgyetemVirtuális Környezetek ésFénytan Laboratórium

HírekHírekhírek

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 2 2

Energetikai hírek

a világból

Hírek

Románia külföldi befektetőkkel állapodott meg új atomerőmű létesítésébenA CeZ, (Cseh), az enel (Olasz), az rWe (Német) és a Traktabel (Belga), valamint kisebb részesedéssel az Iberdola (Spanyol) és az ArcelorMittal (román) cégek előzetes megállapodást írtak alá a többségi részesedéssel bíró román kormánnyal atomerőmű létesítésére. A két új nukleáris reaktor Cernavo-dában (Délkelet-románia) épül meg, ott, ahol a jelenleg is üzemelő két darab egyenként 700 MW-os erőmű működik. A meglévő atomerőmű-kapacitás az éves villamosenergia-termelés 18%-át adja. Az új beruházás teljes költsége meg-haladja a 4 milliárd €-t és a tervek szerint 2014 – 2015-re valósul meg. A meglévő telephelyre eredetileg öt ún. CANDU típusú reak-tor telepítését tervezték, az 1975-ben a kanadai kormánnyal közösen készített esettanulmány szerint. eddig ebből két re-aktor épült meg, az egyik 1996-ban, a másik az elmúlt évben.

Franciaország délnyugati területei energia ellátása sebezhetőNovember 3-án, hétfőn, extrém időjárási viszonyok miatt a Marseille és Nizza közötti nagyfeszültségű távvezeték meg-sérült, így az ezzel táplált régió három órán keresztül áram nélkül maradt. ez az 1500 MW-os teljesítmény kiesés hívta fel a figyelmet a régió sebezhetőségére. A szóban forgó terüle-ten csak az igény 40%-át kitevő áramtermelés folyik, a többi 400 kV-os távvezetéken érkezik. e távvezeték meghibásodása veszélyezteti Marseille, Nizza, Avignon és Toulon energiaellá-tását. ezen a területen több mint 4 millió ember él.

Ukrajna EU országokba történő energia exportja ez év szeptemberében 9,6%-al csökkentUkrajna villamos energiát exportál Magyarországra, Szlováki-ába, Lengyelországba és romániába.A Január-szeptemberi időszakban az eU-ba irányuló export 4,7%-al növekedett. ezen belül a Magyarországba irányuló export 16,15-al csökkent, amíg a Szlovákiába irányuló export növekedést mutatott. Ugyancsak csökkent a Lengyelország-ba menő export mennyisége is. Az Ukrán kormány tervei sze-rint az eU-ba irányuló villamos energia exportot a jövőben 4,5%-al fogja növelni.

Növekvő érdeklődés az atomerőművek üzembeállításraÉvről évre növekszik az érdeklődés, és nő azon országok „listá-ja”, amelyek atomerőmű építését határozták el, vagy legaláb-bis annak gondolatával kacérkodnak. A megfontolás alapja az energiabiztonság és a klímaváltozás kvázi ellentmondása. ennek egyik feloldási lehetősége az atomerőmű, és ezért ke-rült ez napjainkban a politika látókörébe.Az Amerikai egyesült Államok, az egyesült királyság és kína jelentősen növelni kívánják nukleáris erőmű beruházásaikat, kapacitásaikat, Lengyelország, ahol a villamosenergia-terme-

lés 90%-át széntüzelésű erőművekkel állítják elő, dél-koreai segítséggel építi első atomerőművét. Folytatandó a sort, az egyesült Arab emirátusok is megkezdte nukleáris energetikai fejlesztését, amerikai segítséggel.Látható, hogy egyre több ország ismeri fel az atomenergetika békés célú felhasználásának szükségszerűségét, és bátorítja a beruházókat a vonatkozó fejlesztésekre.A legfontosabb dolog a lehető legmagasabb biztonság meg-teremtése, hiszen az 1979-es Three Mile Island-i és az 1986-os csernobili katasztrófák okán lassultak le a fejlesztések, és szinte megálltak a beruházások.

Számos gond volt az utóbbi időben a nuk-leáris erőművek be-ruházásai kapcsán. Jelentős csúszások voltak, melyek nö-velték a beruházás költségeit.Felismerték a gyár-tók (Westinghouse, Areva, Ge) a szabvá-nyosítás fontosságát,

amellyel a beruházások ideje csökkenthető, költségeik kézben tarthatók és jól becsülhetők. A fosszilis tüzelőanyagok jelentős – minden várakozást meghaladó – növekedése is az atomerő-művek mellett szólnak.ezen szempontok figyelembevételével a különböző kormá-nyok más és más eszközökkel igyekeznek elősegíteni és tá-mogatni a nukleáris erőművek építését.

Le kell építeni a fosszilis tüzelőanyagok támogatásátLord Browne a British Petrol (BP) közelmúltban leköszönt egyik magas rangú tisztségviselője sajtótájékoztatóján többek kö-zött azt is szóvá tette, hogy amíg a fosszilis tüzelőanyagokat je-lentősebben támogatja az állam, mint a megújuló energiákat, addig nem valósítható meg a CO2-mentes gazdaság.Az adózási rendszeren keresztül globálisasan több mint 200 milliárd $ támogatást kap fejlesztéseihez a fosszilis tüzelő-anyag-ipar, amíg a megújuló energiák és a nukleáris ipar globálisan mindösszesen 33 milliárd $ fejlesztési támoga-táshoz jut.Browne szóvá teszi, hogy a támogatási rendszert gyökere-sen át kell alakítani. Le kell építeni a fosszilis tüzelőanya-gokra adott kedvezményeket és azokat az új technológiák kifejlesztésére, mint például az ún. szén-dioxid-csapdák ki-fejlesztésére és az így „nyert” szén-dioxid tárolására kellene fordítani.Megjegyezte továbbá, hogy az olajtársaságoknak is fel kell készülniük arra, hogy előbb-utóbb visszaszorulóban lesznek a fosszilis tüzelőanyagok, és akkor is tenniük kell valamit. Példának hozta fel a távközlést. A mobiltelefonok megjele-nése és várakozáson felüli gyors elterjedése váratlanul érte a vonalas telefonszolgáltatókat. Hasonló kihívásokkal kell a fosszilis tüzelőanyag-iparnak is szembenéznie néhány évti-zeden belül.

Tajvan energiafelhasználása első alkalommal csökkentA tajvani recesszió jele, hogy történetében először, energia-felhasználása 2007-hez képest 2008-ban 0,8%-ot csökkent. ez annak köszönhető, hogy a szigetország exportja a világgaz-dasági válság miatt - elsősorban félvezetőtermékek és ház-tartási elektronikus berendezések tekintetében - csökkent. A várható gazdasági növekedés 2009-ben 1,87% lesz, amely érték 2001 óta a legalacsonyabb.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 2 3

Sumitomo japán kereskedőház 2,2 milliárd $-t invesztál indonéziai energetikai fejlesztésekbeSumitomo - Japán harmadik legnagyobb kereskedőháza - 2,2 milliárd $-ért közel megkétszerezi Indonézia széntüzelésű erőműparkját. A kapacitásnövelés mértéke 2 640 MW. Az új kapacitás 2012 márciusában kezd termelni. Szakértők számí-tásai szerint 2016-ig Indonézia villamosáram-igénye évente 7%-kal fog növekedni.

Belenergo villamos áramot kíván exportálni a balti államokbaBelenergo Fehéroroszország villamos energia társasága megfontolandónak tartja, hogy villamos energiát exportál-jon a balti államokba. Jelenleg Lengyelországba exportál - igényektől függően 08-1 milliárd kWh - villamos energi-át, a jövőben azonban új üzleti lehetőségeket látnak a balti államokkal kapcsolatban is. 2010-ben ugyanis be kell zárni az ignalinai atomerőművet, amelynek pótlására még nincsenek felkészülve. Fehéroroszország még jelentős szabad kapacitá-sokkal rendelkezik, exportját képes tovább növelni.

Az indiai kormány előírta a megújuló energiák használatának minimumátAz indiai kormány szabályozta a megújuló energiák hánya-dát az energiamixben. ennek értelmében 2009-ben már minimum 5%-nak kell lenni az értékesített villamos energi-ában a megújuló energiáknak. Az elkövetkezendő 10 évben évente legalább 1%-kal kell növelni a megújuló hányadot. Az Indiai energia Szabályozó Hatóság tájékoztatása szerint két államban, nevezetesen karnatakában és Tamil Naduban már jelenleg is 10% fölött van a megújuló energia az ener-giamixben.

Vietnam energiatakarékossági program segítségével tervezi csökkenteni energiaáraitVietnam teljes energiafelhasználásának 5%-át kell, hogy meg-takarítsa 2010-re, és 8%-át 2015-re, írja elő egy új energiata-karékossági kormányhatározat. Az egy főre jutó éves ener-giafogyasztás 2000-től napjainkig – jelentősen - 288-ról 540 kWh-ra emelkedett. ennek oka a korszerűtlen háztartási és ipari berendezésekben keresendő. A vietnami villamosener-gia-igény drasztikusan megnőtt az elmúlt években. Vietnam energiahatékonysága messze elmarad a környező országoké-tól. Például a cementipar 50%-kal több energiát használ fel egységnyi cement előállítására, az acéliparnál ez a szám 20%. A vállalkozások számára a villamos energia ára 1,5-szer akko-ra, mint Thaiföldön, Malajziában, vagy kínában. ez jelentősen rontja az ország versenyképességét.

Ausztráliának fontolóvá kell tennie nukleáris erőmű építésétAusztráliának nincs más választása, mint a jövő energiamix-ében számolni a nukleáris energia hasznosításával is. Még akkor is számolni kell a nukleáris energiával, ha a megújuló energiák hasznosítása a megfelelő ütemben növekszik, és si-kerül a CO2 leválasztási technológia alkalmazását határidőre megoldani.Jelen feltételrendszerben alaperőműnek csak nukleáris erő-mű tud eleget tenni, ha Ausztrália be akarja tartani a káros-anyag-kibocsátására vállalt kötelezettségeit.31 ország használ nukleáris erőművet, ezek az erőművek a tel-jes, globális villamosenergia-fogyasztás 15%-át adják. A mai ismeretek szerint 2020-ra 50 ország lesz tagja, az ún. „nukleá-ris klub”-nak. Ausztrália is ezek közé kell, hogy tartozzék.

Transelectrica 2020-ig 2 milliárd €-t költ hálózatfejlesztésre Transelectrica románia energetikai vállalata 2 milliárd € értékbe, jelentős átviteli hálózat fejlesztést határozott el. A fejlesztés célja az átviteli hálózat hatásfokának növelése, az átvitel minőségének javítása, a rendszer jobb kihasználható-sága, a határkeresztező kapacitások jelentős növelése, és a tervezetteken felüli karbantartási munkák lényeges csökken-tése. A fejlesztés során súlyt helyeznek a rendszer megnövelt biztonságára, a megújuló energiák zavartalan fogadására és a piaci működés lehetőségének biztosítására.Megvalósíthatósági tanulmány készül továbbá Törökország-gal összekötő, nagyfeszültségű egyenáramú, energiaátviteli tengeralatti kábel fektetésére is.

Kína segít Pakisztánnak két új nukleáris erőmű építésébenA közelmúltban kínai–pakisztáni csúcstalálkozó volt, amelyen megállapodtak abban, hogy kína a már meglévő, kínai segít-séggel épített nukleáris erőmű mellé, egy újabb 680 MW-os erőművet építenek. A pakisztáni kormány tervei között szere-pel, hogy 2030-ra a nukleáris erőmű kapacitásukat a jelenlegi 450 MW-ról 8 800 MW-ra bővítik, tekintettel arra, hogy a gaz-dasági növekedés becslése ezt a teljesítmény szintet igényeli. A közlemény megjegyzi, hogy kína igen jó politikai kapcsola-tokat ápol Pakisztánnal, az egyik legnagyobb fegyverszállító-ja, és Pakisztán adta el a kínától szerzett „atomtitkot” Iránnak, Líbiának és Észak koreának.

A széndioxid (CO2) szűrés (angolul „capture”; szó szerint elfogást jelent) költséges technológia, emiatt a vonatkozó projektek késnekA széndioxidszűrés jelentős technológia. Lehetővé teszi a széntüzelésű erőművek használatát anélkül, hogy környeze-tet szennyezné. ehhez a technológiához tartozik a „kiszűrt” CO2 elszállítása és tárolása is. A technológia angol rövidítése „CCS” (Carbon dioxid Capture and Storage; magyarul széndi-oxidszűrés és tárolás). Érdemes ezt a betűképet megjegyez-ni, mert egyre gyakrabban fogunk találkozni vele. A párizsi székhelyű Nemzetközi energia Ügynökség (IeA) foglakozott e kérdéssel az „energia Technológiák Jövője 2008” jelentés-ében. A jelentés ismertetése során az IeA vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy fel kell gyorsítani a kutatásokat, hogy a következő évtized végére már bizonyítottan hatékonyan mű-ködő „rendszer” álljon rendelkezésre, hogy a CO2 kibocsátásra előírt terveket 2050-re teljesíteni lehessen. ellenkező esetben 2050-re a mai kibocsátás kétszerese lesz, ami elkerülhetetlen katasztrófához fog vezetni.A világ CO2 kibocsátásának 60%-a -, és az üvegházhatású gázok 69%-a a villamos energiatermelés „bűne”. erre megoldást a mai ismeretek szerint csak a CCS jelent. Ahhoz, hogy a mai kibocsá-tást 2050-re a felére tudjuk korlátozni, 10,4 Gigatonna CO2-t kell kiszűrni évente. egy Gigatonna CO2 kiszűrése 200 $. (!!!)

Forrás: Internet

Dr. Bencze Jánosszakmai tanácsadóMAVIR Zrt. vezérigazgatóság bencze@mavir.hu

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 2 4

A mai napon az európai Parla-ment brüsszeli üléstermében a Polgármesterek Szövetsége alapító okiratának aláírásával több mint háromszázötven eu-rópai város ünnepélyes keretek között vállalást tett arra, hogy nem pusztán teljesíti, hanem túl-teljesíti az eU egyik fontos ener-

giapolitikai célkitűzését: 2020-ig 20%-kal mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást. Az európai Bizottság e kezdeményezése nyomán, amelyben a régiók Bizottsága is fontos szerepet vállalt, több mint 60 millió polgár képviselői fognak együtt törekedni a környezetünk megváltoztatásával és a bölcsebb energiafogyasztással kapcsolatos közös célok elérésére.

„Az európában előállított energia legnagyobb részét a vá-rosi területek használják fel, ezért az éghajlatváltozás ellen is a városoknak kell felvenniük a harcot, nekik kell kivívniuk a győzelmet. ez az oka – különös tekintettel a mostani ne-héz helyzetre – annak, hogy ennyire fontos számunkra az a reménykeltő üzenet, amelyet az európai polgármesterek ma

a Polgármesterek Szövetsége alapító okiratának aláírásával, a dokumentumban tett vállalásaik révén kifejeztek” – nyilat-kozta Andris Piebalgs, az európai Bizottság tagja.

Luc Van den Brande, a régiók Bizottsága elnöke az ünne-pélyes aláíráson a következőket mondta: „A Polgármesterek Szövetsége kitűnő kezdeményezés, és a régiók Bizottságával együttműködve a jövőben bizonyosan tovább fog bővülni. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogá-sára vonatkozó ambiciózus európai célkitűzések csak akkor teljesíthetők, ha az európai helyi és regionális önkormányza-tok partnerként fognak össze egymással. A Szövetség nem csupán a nagyvárosokat várja: kisebb városok, falvak és teljes régiók egyaránt bátran csatlakozhatnak az alapító okirat alá-írásával, és megtehetik környezetvédelmi célú felajánlásukat. A régiók Bizottsága most egy olyan hálózat létrehozásának lehetőségeit kutatja, amely segítené a Szövetség alapító ok-iratát aláíró városokat és régiókat bevált gyakorlati megoldá-saik és tapasztalataik egymással való megosztásában.”

Az ünnepélyes aláíráson több mint száz európai polgár-mester vett részt. A rendezvényen José Manuel Barroso, az európai Bizottság elnöke, Andris Piebalgs energiaügyi biztos, Luc Van den Brande, a régiók Bizottsága elnöke, Alejo Vidal Quadras, az európai Parlament alelnöke, valamint öt városve-zető: Demszky Gábor Budapestről, Ole von Beust Hamburg-ból, Alberto ruiz Gallardón Madridból, Jānis Birks rigából és Bo Frank a svédországi Växjőből közösen elnökölt.

Ugyancsak ma, az ünnepséggel egy napon kezdte meg működését a Polgármesterek Szövetsége új honlapja, amely internetes portálként és támogató struktúraként egyaránt a részt vevő városok és a polgárok igényeinek kielégítésére tö-rekszik. A www.eurmayors.eu címen elérhető új honlap hírek-kel és képes beszámolókkal szolgál a szövetség működéséről, és a részt vevő városokat is bemutatja.

További információk: MEMO/09/59.

Felavatták az első, több rendszerirányító együttműködését lehetővé tévő regionális központot

gióban. (megjegyzés: az eU energia régióit a 1228-as számú európai Bizottság szabályozás határozta meg. Magyarország a közép-kelet-európa (Cee) régió tagja.) A központ kezdetben minden délután integrált előrejelzést ad a következő napra a nemzeti rendszerirányítóknak. Júliustól kezdődően a központ éjjel-nappal fog működni, lehetővé téve az állandó hálózati felügyeletet. Az alapítók nagy jelentőségűnek tartják az első, több TSO által működtetett műszaki központ létrejöttét.A kitűzött cél az európai hálózatok biztonságának növelése, úgy hogy minimálisra csökkentsék az egyes nemzeti hálózat-részekben bekövetkezett üzemzavarok miatti fogyasztói ki-eséseket. Az alapító rendszerirányítók kihangsúlyozták, hogy a Coreso az információ megosztás és az összehangolt folya-matok regionális megközelítése révén jelentős hozzáadott ér-téket jelent a régióban működő TSO-k eddigi együttműködési gyakorlatához képest. A végső cél az, hogy fönntartsák a hálózat rövid távú egyen-súlyát, a hálózat “forró pontjainak” érzékelésével a lehető legkisebbre csökkentsék a fogyasztói keséseket. A Coreso ja-vaslatot tehet a hálózat biztonságának optimalizálásra, de a végső döntés meghozatali joga a nemzeti rendszerirányítók felelőssége marad. Az rTe és az elia várják a régió többi TSO-inak részvételét is, de a legvégső cél, hogy a különböző villamosenergia régiók együttműködésének erősítésével el lehessen jutni „az európai piacok integrációjának új fázisába”. A National Grid, az egyik brit TSO, várhatóan néhány héten belül csatlakozik a Coreso-

A villamosenergia ipari rendszerirányítók (TSO) együttműkö-dése elengedhetetlenül szükséges az összekapcsolt európai hálózat biztonságos működtetéséhez és a fogyasztók meg-bízható ellátásához. Az egységes európai árampiac létrejöt-téhez az eU 3. energiacsomag tervezetben megfogalmazott állásfoglalása szerint is a régiókon belüli, majd a régiók kö-zötti együttműködésen át visz az út. Az UCTe-ben (az európai kontinens szinkron terület rendszerirányítóinak egyesülése) már hosszabb ideje vizsgálják, miként lehet megvalósítani a rendszerirányítók valós idejű együttműködését. ehhez olyan összehangolt műszaki és szervezési megoldások szüksége-sek, amelyekkel a TSO-k időben észlelhetik a kritikus hálózati állapotok bekövetkeztét, és kellő időben beavatkozhatnak a nagyobb üzemzavarok megelőzése érdekében. Az első több TSO műszaki együttműködését lehetővé tévő regi-onális központ 2009. február 16-án kezdte meg működését Brüs-szelben. két nappal később tartották az ünnepélyes avatást.A központot a francia rTe és a belga elia rendszerirányítók “Coordination of electricity System Operators (Coreso)” néven alapított közös vállalata működteti. Feladata, hogy a hálózati előrejelzéseket készítsen és támogassa a hálózati áramlások valós idejű megfigyelését a „közép-Nyugat-európa (CWe)” ré-

HírekHírekhírek

A Bizottság kezdeményezésére a Polgármesterek Szövetsége

keretében négyszáz város vállalta, hogy túlteljesíti az EU „20%-os”

energiapolitikai célkitűzését

HíREK

Húsz tagállam nem felel meg az uniós energiahatékonysági

jogszabálynak

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése

Ausztria energiapolitikájáról

HírEk Az EU-Ból

* * *

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 2 5

Dr. Benkó BalázsFőmunkatársMAVIR Zrt. benko@mavir.hu

Magyarország is egyike azon tagállamoknak, amelyek késés-ben vannak a hatékony energiafelhasználásról szóló uniós irányelv nemzeti jogrendszerükbe való átültetésével.

Folytatta a szabálysértési eljárást az európai Bizottság húsz európai uniós tagország, köztük Magyarország ellen, mert még nem tájékoztatták Brüsszelt arról, hogy nemzeti jogrendszerükbe átültették volna a hatékony energiafel-használásról szóló uniós irányelvet.

A tavaly nyári első figyelmeztetés után a testület immár úgy-nevezett indoklással ellátott véleményt küldött hazánk mellett Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh köztársaság, az egyesült király-

Húsz tagállam nem felel meg az uniós energiahatékonysági

jogszabálynak

hoz. A németországi Vattenfall is kifejezte érdeklődését, hogy valamilye mértékben részt vegyen a munkában.A Coreso nemcsak a piacegyesítést támogatja, hanem segít ab-ban is, hogy a megújuló energia források alkalmazása nagyobb mértékben terjedjen európában. A teljesítményáramlások emiatt is egyre változékonyabbak lesznek, ez is elengedhetetlenné teszi a rendszerirányítók eddiginél intenzívebb együttműködését.Az avatási ünnepségen Fabrizio Barbaso az európai Bizottság közlekedési és energia igazgatóságának (DG TreN) helyettes vezetője megállapította: “ez egy nagyon fontos lépés aTSO-k együttműködése és a hálózat biztonsága területén a CWe régi-óban. Ha a Coreso csak egy nagy fogyasztói kiesést (blackout) meg tud előzni, akkor már évtizedekre kifizetődnek a költségei”A központ létesítési költségét mintegy 1millió €-ra, az éves üzemeltetési költséget pedig 4 millió € körülire becsülik. Az alapító TSO-k hangsúlyozták, hogy ez kis költség azoknak a veszteségeknek a költségeihez képest, amelyeket az áram-szolgáltatás megszakadása okozhat. A központban kezdetben öt mérnök dolgozik, majd a működés teljessé válásával továb-bi kilenc fog csatlakozni hozzájuk.Az európai Unióban –elsősorban az energia társaságok tulaj-donosi szétválasztásáról képviselt különböző álláspontok mi-

att- még nem fogadták el a harmadik energiacsomagot, ami részletesen szabályozná többek között a TSO-k kötelező együtt-működését is. Már ennek elébe menve 42 európai TSO megalapí-totta 2008 decemberében a Villamosenergia rendszerirányítók európai Hálózatát (european Network of Transmission System Operators for electricity [eNTSO-e]). (megjegyzés: ennek folya-matáról az elektrotechnika már többször is hírt adott.) A szerve-zet fő célja és feladata az eU-n belül a piaci integráció elősegítése és a hálózatok üzemeltetési biztonságának növelése.

További forrás: www.coreso.eu, www.elia.be, www.rte.fr

Az IeA ötévente vizs-gálja tagországai energetikai helyze-tét. Ausztriáról szóló

2008-ban megjelent jelentése a 2002-2007. éveket fogja át.Megállapítja, hogy a vizsgált időszakban Ausztria energiapoli-tikája, és intézkedései az energetika területén számos pozitív fejleményt mutatnak. Ausztriában – az IeA tagországok között – a legmagasabb az energiamixben a megújuló energiák há-nyada. ezzel jelentősen nőtt Ausztria energiaellátási biztonsága és határozottan csökkent a CO2-kibocsátás. Jelentős előrelépés történt a biomassza alkalmazása területén úgy a fűtés, mint a villamosenergia-termelés területén. A továbbiakban azonban még számos kihívással kell Ausztriának szembenéznie.A klímastratégiát Ausztria 2007. évben felülvizsgálta, amely reális megállapításokat tartalmaz, és célirányos feladatokat

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése

Ausztria energiapolitikájáról

tűz ki. Az IeA jelentés meg-állapítja, hogy a megújuló energiák területén történt dicséretes előrelépést nem követték az energiahaté-konyság kellő javítását cél-zó intézkedések.Gondot lát az IeA az auszt-riai liberalizációval, az energiapiac működésével kapcsolatban. ennek okát a rendszer gyengeségében, a nem kellő transzparen-ciában, és a szabályozó ha-tóság munkájában látja.Összességében a jelentés

határozottan pozitív kicsengésű, és a megfogalmazott fel-adatok irányt mutatnak Ausztriának a „hogyan tovább”-ra.

Forrás: www.iea.org Dr. Bencze János

ság, Finnország, Görögország, Hollandia, írország, Lengyelor-szág, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Portugá-lia, románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia kormányának.

A szóban forgó irányelv a bizottság közleménye szerint azt “biztosítja, hogy az energiahatékonyság melletti politikai el-kötelezettség tükröződjék az egyes országok jogalkotásában”. A jogszabály olyan keretet hoz létre, amelyen belül a tagálla-mok gazdaságuk egészében az energiahatékonyságnak ked-vező üzleti feltételeket és infrastruktúrát teremthetnek.

Az európai Bizottság több tucatnyi más döntést is hozott csütörtökön szabálysértési ügyekben, elsősorban a környezet-védelem, a távközlés és az állami támogatások felhasználásá-nak területén. Magyarországot ezek nem érintik.

(MTI )Zöldtech * 2009.02.02

* * *

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 2 6

A fiatalok is az atomenergia mellett

A Fiatalok a Nukleáris energetiká-ért (FINe), a Magyar Nukleáris Tár-saság ifjúsági szakcsoportja, 2009. február 21-22-én, kecskeméten tartotta évösszegző szakmai kon-ferenciáját.A hétvége során több elismert szak-értő előadása foglalkozott az elmúlt évek nukleáris eseményeivel és fejleményeivel. Szinte valamennyi előadó kitért az elmúlt hetekben

bejelentett és azonnal nagy érdeklődést kiváltó elképzelésre, a paksi atomerőmű bővítésének kérdésére. A FINe kecskeméti ta-

nácskozásán résztvevő fiatal mérnökök és fizikusok üdvözölték, hogy az új paksi atomerőművi blokk építése terítékre került.A fórumon szó volt az alacsony széndioxid-kibocsátású ener-giatermelő módszerekről, a fúziós energiatermelésről, a janu-ári gázválságról, a magyarországi gáztárolók szerepéről, vala-mint az éppen szerveződő orvosi fizikai oktatásról is.Az előadásokban elhangzott, hogy jelenleg 436 atomerőmű-vi blokk üzemel és 44 áll építés alatt. Az atomenergia fejlesz-tése és térnyerése illeszkedik az európai Uniónak az alacsony széndioxid-kibocsátású energiaellátást célzó programjába, és egyben csökkentheti Magyarország gázimport-függőségét. ez utóbbi cél elérésében hatékony eszköz lehet a földgáztá-rolók bővítése és a megújuló energiaforrások fejlesztése is. Az előadók szerint mind az energetikai, mind az orvosi nukleáris szakemberképzés terén a közeljövőben hazánk az élmezőny-be tartozhat a régióban.

Kósa PéterFINE elnök

http://www.nuklearis.hu http://www.reak.bme.hu/FINe/http://nukleraj.blog.hu

HírekHírekhírekHíREK

A regionális innovációról tartott közös konferenciát február 4-én a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ). A rendezvény elsődleges célja a MTESZ Regionális Innovációs Ügynökségekről (RIÜ) szóló jelentésének, illet-ve a regionális innováció helyzetének áttekintése volt.

Dr. Gordos Géza professzor emeritus, a MTeSZ elnöke – a konferencia házigazdája – megnyitó beszédében el-mondta, hogy a MTeSZ tagegyesületei úgy látják a jelenlegi válsághelyzet-ből a kutattás-fejlesztés jelentheti a kiutat. ezért országos vizsgálatot végeztek a kutatás-fej-lesztés eddigi regionális eredményeiről. A vizsgá-latot Dr. Valastyán Pál, a MTeSZ alelnöke vezette.

A vizsgálat alapján elkészült jelentés rész-ben összefoglalja a rIÜ-k tevékenységének ered-ményeit, másrészt javas-latokat tesz a későbbi monitoring tevékenység finomítására. A MTeSZ által készített dokumentum számos európai ország gyakorlatát is megvizsgálta és elemezte, annak érdekében, hogy a külföldi tapasztalatok is felhasz-nálhatóak legyenek a magyar innovációs rendszer irányítási struktúrájának kialakításában.

A konferencián Dr. Kolber István, kutatás-fejlesztési állam-titkár a magyar innovációs rendszer jelenlegi helyzetéről szá-molt be. A kutatás-fejlesztés nem csak az ország versenyké-pességének növelése, de a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésében is fontos szerepet játszik. Mindezeknek a szempontoknak a minél határozottabb érvényesítését köve-teli meg a gazdasági válság, amelyből – ahogy ezt európa ve-zető országai is felismerték – a kutatás-fejlesztés jelentheti a kiutat. Most különösen nagy a kutatás-fejlesztés kormányzati irányításának a szerepe abban, hogy az ország k+F tevékeny-ségének fejlesztésére tett erőfeszítések ne csökkenjenek, hogy a versenyképesség szempontjából kritikus kutatói állás-helyek megmaradjanak. A váláságtól függetlenül a Lisszabo-ni Stratégia is arra kötelezi Magyarországot, hogy növelje a k+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát.

Dr. Csopaki Gyula, az NkTH elnöke Nemzeti kutatási és Technológiai Hivatal (NkTH) által kezelt, a k+F tevékenység pályázati támogatására létrehozott, kutatási, Technológiai

és Innovációs (kTI) Alap 2009-2010 évi felhaszná-lási stratégiáját ismertet-te. Az Innovatív Magyar-ország: „Ötlettől a Piacig” címet viselő program négy alprogramot foglal ma-gában. A Tudás Magyar-ország alprogram a hazai tudásbázis megerősítését célzó pályázatokat fogja össze. A Technológia Ma-gyarország alprogram a globális piacon verseny-képes termékek előállítá-sára, technológiai fejlesz-tésének támogatására ad lehetőséget. Az együtt-

működő Magyarország alprogram Magyarország nemzet-közi k+F programokban, kezdeményezésekben való minél aktívabb és sikeresebb részvételét támogató pályázati kiírá-sokat foglalja magában. A Vállalkozó Magyarország alprog-ram pályázatai a vállalatok k+F tevékenységét támogatják.

konferencia a regionális innovációról A gazdasági válságból

a kutattás-fejlesztés jelentheti a kiutat

kevés pénz, kevés kutató, gyorsított ügyintézés

Elnökségi asztal

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 2 7

kevés pénz, kevés kutató, gyorsított ügyintézés

közös sajtótájékoztatót tartott február közepén dr. Molnár károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, és dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke. Molnár károly a Magyar Szabadalmi Hivatal 2008-as teljesít-ményét értékelve, a 2009-es terveket taglalva kijelentette hogy, az innovációs teljesítményt mérő egyesített innovációs mutató a tavalyi évben 0,31-0,32 volt, amely elmarad a 0,46 európai uniós átlagtól. ennek ellenére az értékelés szerint a Magyar Szabadalmi Hivatal a 2008. évben sikerrel teljesítette az irányadó intézményi célkitűzéseket. A miniszter szerint a GDP kutatás-fejlesztésre fordított 1 szá-

zaléka, ami számszerűsítve 250 milliárd forint, nagyon kevés. Az utóbbi időszakban nőtt a vállalati k+F források aránya, így most már körülbelül a felét teszi ki a kutatás-fejlesztésre for-dított összes költségnek. A pénzhiányon kívül a miniszter egy másik problémát is megemlítetett, a fiatal kutatók hiányát, amely megnehezíti a k+F projektek megvalósulását. Bendzsel Miklós beszámolójában kiemelte, hogy a hazai be-jelentők formatervezési minta-oltalmi bejelentéseinek száma majdnem duplájára emelkedett. ez mutatja azt a tényt, hogy a hivatal iparjogvédelmi hatósági tevékenységével a magyar és külföldi bejelentők elégedettek voltakA Magyarországon működő külföldi cégek számára lehetővé tették, hogy bejelentéseiket már angol nyelven is megtehes-sék, ezzel elősegítve azt, hogy e miatt ne kelljen külföldre vin-niük szabadalmi bejelentésüket. A szabadalmi hivatal az ügyfelek igényei érdekében elektro-nikus rendszert alakított ki. Az elektronikus nyilvántartás az MSZH honlapjáról elérhető és – mivel az adatok nyilvánosak – bárki számára megtekinthető. A hivatal nemzetközi tevékenységéről elhangzott, hogy az MSZH a közép-kelet-európai régióban – a szakmai kiválóságra építve – kezdeményező szerepet tölt be. Idei terveikről szólva Bendzsel Miklós a hivatal 2009-es tervei között említette egy szabadalmi fórum szervezését, amelyet a belföldi nagybejelentők részvé-telével szeretnének megvalósítani. ezen kívül a 2009-es World Science Fórumhoz kapcsolódóan szerveznék meg a „Tudás, kre-ativitás, és szellemi tulajdon a XXI. században” című rendezvényt. A szabadalmi fenntartási díjak csökkenéséről is szeretnének tár-gyalni a pénzügyminisztériummal. Ugyanis a magas díj okozta felmondás miatt hazánk a már nem védett termék esetleges külföldi gyártása miatt piacot veszthet.

Kiss ÁrpádA képek a szerző felvételei

Molnár Károly és Bendzsel Miklós

A pályázatok megfogalmazásában, értékelésében kulcssze-repe van a regionális Fejlesztési Tanácsoknak; a pályázatok meghirdetését, koordinálását az NkTH végzi.

A regionális innováció szervezeti hátteréről Lippényi Tivadar, az NkTH regionális elnökhelyettese beszélt bővebben, aki azt is elmondta, hogy a regionális innováció megfelelő színvonalú tá-jékoztatásához megfelelő informatikai támogatásra is szükség

van. Az elnökhelyettes azt is bejelentette, hogy az NkTH és a rIÜ-k megállapodást írtak alá a regionális innováció szereplőit szervezetileg is összefogó rIÜNeT létrehozásáról. így szorosabb, koordináltabb szakmai együttműködésre nyílik majd lehetőség a tagok között. Az együttműködés az egységes fellépésre, ér-dekképviseletre is lehetőséget ad majd, aminek például a ma-gyar innováció brüsszeli képviseletében lehet jelentősége.

Meghirdették a 2009.évi MAGYAR TERMÉK NAGYDÍJ

PályázatotMottó:”Mi dolgunk a világon? Küzdeni Erőnk szerint a legnemesebbekért..”

/Vörösmarty Mihály/

A Magyar Termék Nagydíj® Pályáza-tot 2009-ben tizenkettedik alkalom-mal hirdette meg az eXIMBANk Zrt., az INDUSTOrG – VÉDJeGYIrODA kft., az ITD – Hungary np. Zrt., a MeHIB Zrt., a Nemzeti Fogyasz-tóvédelmi Hatóság, a TerC kft. és a TÜV – SÜD kerMI kft.Pályázat a minőségtudatos szemlélet elterjesztését tűzte ki legfőbb feladataként, mellyel a tudatos fogyasztói magatar-tás kialakulását is segíti.A civil kezdeményezésű pályázat cél-

ja, hogy emblémájával ellátott termékek és szolgáltatások fe-jezzék ki az előírt és önként vállalt gyártói, forgalmazói garan-ciákat a fogyasztók és felhasználók előtt! A globális gazdasági válságból a kivezető út két fontos alternatívája az innováció és az aktív minőségpolitika alkalmazása.

együttesen kell tenni azért, hogy a megbízható kiemelkedő minőségű termék és szolgáltatás győzzön az értéktelenség felett hirdetik a kiírók mellett a pályázat szakmai támogatói: a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, az Önkor-mányzati Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztéri-um és a környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

Idén már 16 témakörben lehet pályázni, amelyek szinte a gazdaság teljes palettáját felölelik.

A Pályázat benyújtási határideje: 2009. május 22. (péntek)

Az ünnepélyes eredményhirdetés, a nagydíjak és a külön-böző elismerések átadása 2009. szeptember 2-án a Parla-ment Felsőházi Termében lesz.

Tóth Éva

* * *

HírekHírekhírek

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 2 8

HíREK

1. közismert, hogy az analóg (hagyományos) műszerek mérési hibája két részből áll: a műszerhibából (amit a vég-kitérési érték százalékának megfelelő „hibaosztály” jelöl) és a leolvasási hibából, amely – ha függ is a műszer skálá-jának és mutatójának kialakításától –meglehetősen szub-jektív érték. Az új digitális műszerek hibájának megadása azonban nem közismert, ezért – felkérésre – ezt Novothny dr. ismertette a munkabizottsággal:

A digitális műszerek mérési hibája is két részből áll: a „vé-letlen hibából”, és a „számláló hibájából”. A véletlen hibát általában a leolvasott érték százalékában adják meg (read digit), (pl. 1,2% rdg), bár – ritkábban – előfordulhat végki-térésre vonatkozó megadás is (full screen), (pl. 1,5% fs). A számláló hibát viszont digitekben adják meg (digits), pl. 4dgts. A mérési hiba határa mindkét irányban a két hiba összege (±), pl. ± (1,2% rdg + 4dgts). A mérési hiba tehát mértékben a műszer jellemzőitől függ, azaz szubjektív le-olvasási hiba nincs.

A mérési hiba meghatározásához ismerni kell a műszer kijelzőjére vonatkozó adatokat is:• Hány digites;• Mekkora a maximális számkijelzés.

A digitszám lehet: • egész számú (ennyi teljes 0-9 terjedő digit van), • 1/2 digites, (ez esetben az első szám csak 0 vagy 1 lehet),• 3/4 digites (ez esetben az első szám csak 0, 1, 2 vagy 3 le-

het).

Tehát pl. ha a kijelző 3 1/2 digites, akkor a négy digitális kijelzőn 2000 eredményt lehet kijelezni, 0000-tól 1999-ig, mert három teljes értékű kijelző van és az első 1/2 értékű, azon csak 0 vagy 1 állhat!

A kijelezhető értéket azonban a számláló nagysága is be-folyásolhatja (pl.: 3 3/4 digites, de ha a max reading 3200, ez azt jelenti, hogy a legnagyobb kijelölhető érték: 3199)

Vegyünk példának egy automatikus méréshatár-választá-sú digitális műszert, s mérjünk ezzel egy ellenállást. A mű-szer kezelési útmutatója a következő táblázat szerint.

A kijelzőn látható érték 0,337 kΩ (mert 320 Ω-ba nem fért bele).

A véletlen hiba: 0,012*337 = 4 Ω. A digitális hiba a mű-szerkönyv szerint 4dgts, azaz miután a méréshatár 3,2 kΩ, és a felbontás 1 Ω, tehát1digit =1 Ω, így a digitális hiba ohm-ban: = 4 Ω.Az abszolút hiba ±8 Ω, míg a százalékos hiba ± [(4+4)/337]*100% = ±2,37%, tehát az ellenállás valóságos értéke 329 Ω és 345 Ω között lehet.

2. Aggregátorokról táplált dugós csatlakozású fogyasz-tók érintésvédelme. A gyakorlatban az alkalmilag, egyen-ként egy telepítési helyen csupán rövid időtartamra al-kalmazott aggregátorok generátorainak csillagpontját általában nem földelik le. Sok esetben ezt a földelést a kezelési útmutatók kifejezetten tiltják, s vannak olyan generátorok is, amelyeknek egyáltalán nincs kivezetett csillagpontja. ezért fogyasztóinak érintésvédelme vagy IT-rendszerű, vagy ha a fogyasztók teste sincs földelve, ak-kor „védelem földeletlen egyenpotenciálú összekötéssel”, illetve „védőelválasztás”. A Munkavédelmi és Munkaegész-ségügyi Főfelügyelet felügyelői több helyen az MSZ 2364-551:1999 szabvány 551.4.4.2 szakaszra hivatkozva kifo-gásolták, hogy a rendszerben nem alkalmaztak 30 mA-es áram-védőkapcsolót. ez a szakasz azonban csupán azokra a mobil áramforrásokra vonatkozik, amelyekről táplált be-rendezések érintésvédelme TN, TT vagy IT rendszerrel van megoldva.

Az IT-rendszerben, ha a generátor csillagpontja egyálta-lán nincs leföldelve, akkor az áram-védőkapcsoló az első hibára (első testzárlatra) műszakilag csak abban az esetben működhetne, ha a generátor több olyan leágazást táplálna, amelyek földkapacitása egyenként meghaladná az áram-védőkapcsoló érzékenységét (30 mA-t). ez a feltétel a szo-kásos alkalmazásoknál nem teljesül. ezért, ha IT-rendszert kívánnak alkalmazni, akkor érdemes áram-védőkapcsoló alkalmazása helyett az adott szabvány ZB mellékletében a Németországra megadott kivételt a szabványossal „bizton-sági szempontból azonos értékű”-nek tekinteni. e szerint az áram-védőkapcsoló elhagyható, ha az összes testet védő-vezetőn át egymással összekötik, ezt a védővezetőt 100 Ω-nál nem nagyobb ellenállású földeléssel látják el. ez a kön-nyítés azonban csak akkor érvényes, ha ezen túlmenően a generátor túláramvédelmét is úgy választják meg, hogy az kioldjon, ha a két egymástól (villamosan) legmesszebb lévő testen két különböző fázisvezetőn fellépő testzárlat esetén a közöttük lévő védővezető („hurok-”) ellenállásán olyan nagy zárlati áram lép fel, ami ezen 50 V-nál nagyobb feszült-ségesést idézne elő. ezek a feltételek általában teljesülnek ugyan, de ezek teljesülésének ellenőrzése és bizonylatolása nem könnyű.

A „földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötéssel” mód többnyire azért nem teljesíthető, mert a testeket összekötő védővezető, illetve az ezzel összekötött testek földelődése a gyakorlati esetekben általában nem akadá-lyozható meg.

Marad a „védőelválasztás”. ez az MSZ HD 60364-4-41:2007. 413.1.3, illetve C 3.3 szakaszai szerint akkor alkalmazható, ha a berendezéseket legalább kioktatott személyek felügye-lik, az összes csatlakozóaljzatnak van védőérintkezője, ezek egymással össze vannak kötve, s a rendszer 400 V névleges feszültsége esetén az innen táplált vezetékek összes hossza

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése

2009. február 2.

rangeMéréshatár

resolutionFelbontás

AccuracyPontosság

320 Ω 0,1 Ω

± (1,2%rdg + 4dgts)

3,2 kΩ 1 Ω

32 kΩ 10 Ω

320 kΩ 100 Ω

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 2 9

nem haladja meg a 250 m-t. (e feltételek az alkalmazások többségében könnyen teljesíthetők.)

3. Ugyancsak a Főfelügyelőség felügyelői egyes esetek-ben kifogásolták, hogy az érintésvédelmi ellenőrzések idő-szakos ellenőrzésénél a gyakoriságot nem az előző ellenőr-zés napjától, hanem naptári évenként számolták, s így két ellenőrzés között ténylegesen több mint három év telt el. A (már visszavont) MSZ 172/1-1986 5.1.2.4 szakaszának 3. megjegyzése (ez tehát nem magyarázat, hanem a szabvány teljes értékű szövege) egyértelműen kimondta, hogy: „A gyakoriságra megadott idők naptári évet jelentenek, tehát az új szabványossági felülvizsgálat időpontjánál nem kell figyelembe venni, hogy az előző felülvizsgálat a naptári év elején vagy végén történt-e”. ezt a kérdést az azóta kiadott rendeletek nem szabályozták, így értelemszerűen ez az ér-telmezés ma is érvényben lévőnek tekinthető. A tűzvédel-mi felülvizsgálatokra vonatkozóan ugyanígy rendelkezik az OTSZ 3. részének I. fejezet 1.2 szakasza is.

4. A jelenleg hatályban lévő OTSZ 3. részének IV. feje-zet 2.3 szakasza úgy rendelkezik, hogy az elektrosztatikus szikrakisülés elleni vizsgálatot csak a mérnökkamarai, tűz-védelmi vagy igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett villamos (elektromos) szakértő végezheti. A most kidol-gozás alatt lévő új OTSZ javaslatba azt kívánjuk felvenni, hogy ennek elvégzésére az érintésvédelmi felülvizsgáló-kat is jogosultnak minősítsék. ezzel a javaslattal a Munka-bizottság egyhangúan egyetértett.

5. Bihary Zoltán kartársunk egy feltehetően villamos ere-detű tűzesetet ismertetett, s kérte ennek konzultációját. egy budapesti panellakásban szilveszterkor este tízig szó-rakoztak, majd átmentek egy másik házba, s amikor hajnali négy órakor hazatértek, a lakásból dőlt a füst, a tv-készülé-ket szétrobbanva találták, az ezt és az összeégett DVD ké-szüléket tápláló hosszabbítós elosztó elszenesedett. A tűz fészke szemmel láthatóan (és a tűzoltósági szakvélemény szerint is) az ezt a két készüléket tápláló hat dugaszolóalj-zatot tartalmazó, gyári hosszabbítós elosztó volt, amely a padlón egy kis polc alá beszorítva volt elhelyezve. A lakás ablakai jól zártak, ezért a tűz inkább izzással és nem nagy lánggal folyt le, átterjedt a szomszédos fürdőszobára is, amelynek fénycsöves lámpateste is összeégett.

A villamos berendezésben az egyes áramkörök túláram-védelmére felszerelt 16 A-es kismegszakítók nem kapcsol-tak le, de a lakás közös, 30 mA érzékenységű áram-védő-kapcsolója igen. A kapcsolós, hosszabbítós elosztó gyári készítményű, több éve használatban volt, annak betáplá-ló vezetéke teljesen ép volt és egy védőérintkező nélküli aljzatból volt táplálva. Az elszenesedett elosztóba csak a tv-készülék, valamint a DVD készülék dugaszolója és egy dugaszolható túlfeszültségkorlátozó csatlakozott. Maga az elosztó nem megolvadt, hanem elszenesedett. Ugyan-így teljesen elszenesedett a dugaszolható túlfeszültség-korlátozó háza is, de a benne lévő alkatrészek látszólag épek maradtak. A TV-készülék kézi kapcsolója bekapcsolt állapotban volt, tehát ez vagy stand-by, vagy bekapcsolt állapotban volt a tűz kitörésekor.

A tűz keletkezésének oka feltehetően az egyik dugaszo-ló rossz érintkezésénél keletkező ív lehetett. ehhez azon-ban a tv vagy DVD készülékek normál üzemi árama nem elegendő, több amperes áramerősség szükséges. ezért

legvalószínűbb az, hogy ezen készülékek valamelyikében keletkezett egy korlátozott áramerősségű (pl. a tápláló transzformátor menetzárlata következtében előálló) zár-lat, amely nem érte el a kismegszakítók kioldásához szük-séges értéket. Földelés, védővezető sem az elosztóban, sem az innen táplált készülékekben nem volt, így az áram-védőkapcsoló kioldása feltehetően a tűz következtében megégett fürdőszobai lámpatest testzárlata következmé-nye lehetett. A jelen lévők egyhangúan valószínűtlennek tartották azt a (másik) felvetést, hogy az elosztó dugaszo-lóaljzatainak esetleges elpiszkolódásán át fellépő kúszó-áram is okozhatott volna olyan íves átütést, aminek áram-erőssége nem érte el a kismegszakítók kioldóáramát. Ilyen eset egyikük eddigi gyakorlatában sem fordult elő.

6. Morvai László kartársunk egy most felújítandó aszta-los üzem villamos berendezésének kialakításával kapcso-latban feltett néhány kérdést. elhagyható-e a főelosztóból az erőátviteli, illetve a világítási hálózat külön főkapcso-lója?

erre vonatkozóan az OTSZ 5. rész I/4. fejezet (az építmé-nyek általános tűzvédelmi követelményei) 4. cím (tűzsza-kaszok, tűzgátló elválasztások) 4.16.19 és 4.16.7 szakasza rendelkezik. A 4.16.19 szerint: „A főelosztó berendezésből kiinduló áramköröket, valamint felszálló és leágazó főve-zeték rendszereket fogyasztócsoportonként kell kialakí-tani és az egyes fogyasztócsoportok ellátására kiinduló fővezetéket vagy fővezetékeket csak a főelosztó berende-zésben kell leválasztókapcsolóval ellátni.”

Bár a szövegezésből látható, hogy ez a rendelkezés az MSZ 447 szerinti méretlen hálózatokat veszi alapul, ez az egyetlen előírás, ami a főelosztókban elhelyezendő kap-csolókra vonatkoztatható. A 4.16.7 szerint: „A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó kapcsolót kell beépíteni.” ennek értel-mezése szerint ez a szakasz nem az általános, hanem a biztonsági világításra vonatkozik. (Az új OTSZ-ben ez előre láthatóan egyértelműbben lesz szövegezve.) Másutt (5. rész II. fejezet – használati szabályok – 17.1 pontban) van előírva, hogy az üzemi munkaidő befejezésekor a világí-tást és a folytonos üzemű berendezéseket tápláló hálóza-tok kivételével a többit ki kell kapcsolni.

kérdés volt az is, hogy a főelosztót el kell-e látni túlfe-szültségvédelemmel. kifejezett előírás erre nincs, az OTSZ ugyan előírja a belső villámvédelmi (a szabványban H-val jelzett) fokozatba és az ennek következtében a belső villámvédelmi intézkedésre vonatkozó (a szabványban B-vel jelzett) besorolás elvégzését, de az ehhez tartozó túlfeszültségvédelemről nem intézkedik. ennek ellenére ma már minden olyan helyen, ahol félvezetőt tartalmazó gyártmányok alkalmazása várható (tehát gyakorlatilag mindenütt) a túlfeszültségvédelem kialakítása gazdasági-lag föltétlenül indokolt. Az ePH kialakításánál az új MSZ HD 60364-5-54:2007 542.4.1 szakasz 1. megjegyzése sze-rint nem kötelező külön ePH gerincvezető kiépítése, erre a célra a különválasztott Pe védővezető felhasználható.

Kádár Aba,az ÉV MuBi tb. elnöke

Dr. Novotny Ferencaz ÉV MuBi vezetője

Tájékoztató a MTESZ. jelenéről és jövőjérőlDr. Valastyán Pál tájékoztatójában szólt a MTESZ múltjáról, jele-néről és a várható jövőjéről. Kiemelten foglalkozott az elmúlt 10 év történéseivel, változásaival, az egyes tagszervezeteikkel való kapcsolatukkal, tevékenységükkel. Beszélt a bel- és külföldi partnerekkel való együttműködéseikről, így többek között ki-emelte a kínai társszervükkel létrejött megállapodást a nemzet-közi együttműködés keretében. Szólt a MTESZ és a MEE kiváló és példaértékű együttműködéséről, úgy országos szinten, mint helyi vonatkozásokban. Külön említést tett még a mindennapi munkájukat igencsak megnehezítő jelenlegi körülményekről is, majd részletesen foglalkozott a Csongrád megyei szervezet tevékenységével, terveivel és működésével. Ennek során adott tájékoztatást arról, hogy 2008-ban a MTESZ Szegedi Szervezete megbízást kapott arra, hogy a régiós innovációs tevékenységet ellenőrizze, szakmai tanácsadást is ellásson. Ezen munkájukkal kapcsolatosan is pozitív tapasztalatokról tudott számot adni. A Szegedi Szervezetünket is érintő változás az új szegedi MTESZ

székház építésének megkezdése és a régi székház 2010-ig történő leadása. Ez utóbbi része a MTESZ szükségessé vált országos takarékossági koncep-ciójának, a miskolci, székesfehérvári, salgótarjáni, ceglédi, nagykőrösi és a budapesti székházak im-már folyamatban lévő eladásaival összhangban. Új, korszerű, de lényegesen kisebb méretű ingatlanok kerülnek kialakításra valamennyi felsorolt helyszí-nen. Az előadó a jelenlévők megnyugtatására ki-hangsúlyozta, hogy a MEE helyi szervezetének ren-dezvényei számára az új székház is rendelkezésre fog állni. A taggyűlés résztvevői a tájékoztatót kö-vetően választ kaptak a MTESZ-szel kapcsolatosan felmerült és megfogalmazott kérdéseikre.

Beszámoló Taggyűlés SzegedenA tájékoztatót követően Dobi László elnök ismer-tette a vezetőség beszámolóját a 2008. évi mun-káról. Beszámolójában összegezte az országos és helyi rendezvényeken való közreműködésünket, illetve részvételünket. Kiemelte azokat a rendez-vényeket, melyek tárgyi időszakban is tagtársaink szakmai ismereteinek bővítését, a közösségi élet továbbfejlődését és a szabadidő hasznos eltöl-tését szolgálták. Különösen hangsúlyozta fontos szerepét - úgy országos, mint helyi szinten - a rendszeres közösségi rendezvényeknek. A szak-mai és egyéb ismeretterjesztő előadásoknak, valamint a szakmai jellegű bemutatóknak, tanul-mányi utaknak köszönhetően tagtársaink egyre jelentősebb része aktívan bekapcsolódott a szer-

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 3 0

vezeti életünkbe. Ezt szolgálta az elmúlt évi kilenc saját szerve-zésű szakmai jellegű előadás, a két ismeretterjesztő előadás, a három „többnapos” szakmai tapasztalatcsere és a két „egyna-pos” szakmai jellegű üzemlátogatás is. Hasonló célt szolgált az évente megrendezésre kerülő igen nagy népszerűségnek ör-vendő „Baráti Találkozó” is, melynek bevált helyszíne Ruzsa.

Ugyanakkor a beszámoló arra is rámutatott, hogy a még ak-tívan dolgozó tagtársak, illetve a fiatalok bevonása a munkába, továbbra is komoly erőfeszítéseket követel valamennyiőnktől.

A 2008. 12. 31-i állapot szerinti tagsági létszámunk 246 fő, most először fordult át a nyugdíjas tagtársaink javára, mivel az összlétszámból 124 fő nyugdíjas. Mindez egyben mutatja egyik legfontosabb teendőjét szervezetünknek, ezt az arányt a fiatal szakemberek bevonásával javítani szükséges. Itt kell azonban kiemelni azt a kivételes aktív és példamutató közösségi tevé-kenységet, amit a Szegedi Nyugdíjas Csoport tagjai végeztek, illetve végeznek.

A beszámoló pénzügyi részét illetően megállapítható, hogy a tervezett kiadások és bevételek közel terv szerinti teljesítésével a következő időszak pénzügyi feltételei továbbra is biztosítottnak látszanak. Természetesen szükséges továbbra is az ésszerű és takarékos gazdálkodás, valamint a jelenlegi gazdasági körülmé-nyeinkhez való talán még gondosabb igazodás. A taggyűlés a vezetőség 2008. évi beszámolóját egyhangúlag elfogadta.

A 2009. évi mun-katervünk – ha-sonlóan az előző évihez – részlete-sen tartalmazza és meghatározza azo-kat a feladatokat, teendőket, melyek szükségesek a szer-vezeti életünk fej-lesztéséhez. Külön kiemelten foglalko-zik az országos szin-tű rendezvényeken való részvételünkkel (Küldött Közgyűlés, Vándorgyűlés, ElektroSalon, Világítástech-nikai Ankét, Országos Elnök – Titkári Értekezlet, Közvilágítási Ankét…stb.), valamint meghatározza a szakmai jellegű helyi (saját szervezésű) rendezvényeket: tervezett nyolc szakmai elő-adás, háromnapos (dunántúli, kárpátaljai), egynapos üzemlá-togatás (Kecskemét, Százhalombatta), és további egy külföldi többnapos (célja várhatóan: Bulgária) szakmai tapasztalatcserés út. Természetesen szerepel ez évi programunkban is az immár hagyományosnak számító és nagy érdeklődésre számot tartó „Baráti Találkozó” ismételt megrendezése is. (tervezett helyszíne: Ruzsa). A 2009. évi pénzügyi terv összeállítását mindenekelőtt a lehetőségek, ugyanakkor a szükséges fejlődés követelménye határozta meg.

Kiemelten is megfogalmazásra került három „érzékeny” terü-lete szervezeti életünknek:– fiatalok bevonásának - égető - szükségszerűsége– tagtársaink, (egy részének) bevonása még aktívabb közössé-

gi munkába– tagdíjfizetési morál további javítása (határidők betartása)A taggyűlés a 2009. évi feladatokat jóváhagyta, azokat végre-

hajtásra alkalmasnak találta.Ezt követően a taggyűlés az alapszabályzatunkban foglaltak-

nak megfelelően ismételten felhatalmazta, illetve megbízta a küldötteket, hogy felelősségteljesen képviseljék szervezetün-ket a május 23-i Küldött Közgyűlésen.

Arany LászlóSzeged

EgyEsülEti élEtEgyesületi életEgyEsülEti élEtEgyESülETi élET

a Beszámoló Taggyűlés résztvevőinek egy csoportja

dr Valastyán Pál tájékoztatóját tartja

Dobi László elnök a vezetőség beszámolóját ismerteti

EgyEsülEti élEtEgyesületi életEgyEsülEti élEt

Hírek Szegedről

A 2009. január 29-i Beszámoló Taggyűlés első részében – hagyo-mányainknak megfelelően tájékoztató előadás formájában – dr. Val-astyán Pál MTESZ alelnök, a MTESZ Csongrád megyei elnöke adott tájékoztatást a MTESZ átalakulásáról és munkájáról.

A taggyűlés második részében került sor a MEE Szegedi Szervezet 2008. évi beszámolójára. A taggyűlés elfogadta a vezetőség 2008. évi beszámolóját, majd a 2009. évi feladatok jóváhagyásával meg-határozta a következő időszak legfontosabb teendőit.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 3 1

Bálozott az EgyesületBudapESTi MEE-BálA január végi, február eleji hetek főszereplői a bálok, s a mulatsá-gok sorából a Magyar Elektrotechnikai Egyesület rendezvényei sem maradhattak ki. A hagyományokhoz híven tehát tagjaink idén is két helyszínen mutathatták meg, hogy az elmúlt egy év alatt mit sem kopott tánctudásuk.

A budapesti eseményre február 6-án került sor a BW Grand Hotel Hungária báltermében, ahol – akár az elmúlt évben – Kovács András főtitkár köszöntötte a részvevőket. A bá-

lozók száma talán kisebb volt az eddig megszo-kottnál, de a hangulatnak ez egyáltalán nem ár-tott. A kellemes muzsikát most is Kemény Kázmér és a Canada Dry zene-kar szolgáltatta, s mivel a felhangzó dalok igen változatosak voltak, így minden korosztály meg-találta köztük a számára kedveset. A tánc mellett a kulináris élvezetek sem maradtak el, a szálloda étterme ismét két remek menüsort állított össze a bálozóknak, hozzájárulva az est sikeréhez. Amikor pedig nem mozogtak sem a kezek, sem a lábak, akkor jött el a beszélgeté-sek ideje. A megszokott baráti társaságok öröm-mel üdvözölték egymást, s egész este nem fogytak ki a történetekből. De új arcokat is láthattunk, akik reményeink szerint ép-púgy élvezték a báli for-gatagot, mint a rutinos részvevők.

Éjfélkor a hagyomá-nyos tombola követke-zett, amely most is nagy sikert aratott. A rendezők

ezúton is szeretnének köszönetet mondani az ajándékokat biztosító cégeknek.

Összegezve az este élményeit: a hangulat remek volt, a tár-saság még inkább, a kitartó vendégek hajnali 3-ig ropták a táncok. Köszönet minden szervezőnek, lelkes bálozónak!

Jövőre újra találkozunk!

pécSi ElEkTro-BálIdén február 20-ra szervezte hagyományos, immár 21-dik bál-ját a MEE Pécsi Szervezete. A Hotel Palatinus Bartók termé-ben az est folyamán ismét remek hangulat alakult ki, és – a visszajelzések alapján – egy fergeteges bál részesei voltak a vendégek.

A 123 fős rendezvényt Gelencsér Lajos elnök nyitotta meg, majd a hagyományoknak megfelelően az Elektro-Sopianae (ES) díj átadása következett. 2009-ben a díjbizottság a tagok javaslatai alapján két díj átadásáról döntött. A 17-dik ES díjat Kvasznicza Zoltán a PTE PMMK Villamos Intézeté-nek vezetője kapta, aki több évtizedes elismert oktatói munkájáért, a különböző szakmai szer-vezetek (MTESZ, MEE) vezetőségeiben kifejtett irányító és szervező te-vékenységéért, és a MEE Pécsi Ifjúsági Tagozatának alapítói támogatásáért ér-demelte ki az díjat. A 18-dik ES díjat Sebők Gyula vehette át, aki a MEE Pécsi Szervezetének vezetőségi tagja, szakmai, és szerve-zési munkájának elisme-réseként különösen Pécs térsége villamosenergia ellátásának fejlesztéséért, a vállalkozók oktatásáért, és szervezetünk rendez-vényeinek szervezéséért részesült kitüntetésben.

A fiatal táncegyüttes nyitótáncai után a bál-vendégek is mozoghat-tak egy kicsit a parketten, majd megkezdődött a va-csora. Ezután ismét tánc következett, mely közben mindenki a vásárolhatott a neki legjobban megfe-lelő tombolajegyekből. A szponzorok értékes nye-reménytárgyakat ajánlot-tak fel, melyek éjféltájban találtak gazdára. Aki nem nyert semmit az sem tá-vozott üres kézzel, mert magával vihette a helyi szervezet által kifejezet-ten erre az alkalomra ké-szíttetett 21000 Ft címle-tű játékpénzt.

A legoldottabb han-gulat hajnali négy órára alakult ki, amikor a tánc mellett a bátrabbaknak alkalmuk nyílt egy-egy zenekari kísérettel törté-nő éneklésre is.

Köszönet illeti a szerve-zőket, és a szponzor cé-gek képviselőit, akik mun-kájukkal, adományaikkal támogatták a bált.

Tóth Éva és Kovács Gábor Felvételek: Szűcs György

EgyEsülEti élEtEgyesületi életEgyEsülEti élEtEgyESülETi élET

Sebők Gyula és Kvasznicza Zoltán

Színes napelem-homlokzatok

A Fraunhofer-Institut napenergiával foglalkozó kutatóintézete Solare Ener-giesysteme (ISE) a világ legnagyobb nanotechnológiai szakvásárán Tokió-ban egy 200x60 cm-es ajtónagyságú különleges színes anyagból készült napelemmodult mutatott be. Az új modul alapanyaga egy szerves színe-zék, amely nanorészecskékkel kombi-nálva a napsugárzást árammá alakítja

át. Azáltal, hogy a nanorészecskék olyan kisméretűek, a szo-lármodulok félig transzparensek és így könnyen integrálha-tóak épülethomlokzatokba. Az első prototípus borostyánkő színű, de más színek is előállíthatóak és tetszés szerinti mo-tívumok is bedolgozhatóak a modulokba, és így azok dekor-lemeztáblaként is felhasználhatók és különböző színekben ragyoghatnak a napsütésben. A kutatók a színes szolármodulokat nem tekintik hagyomá-nyos szilíciumos napelemek konkurenciájának, hiszen hatás-fokuk csak 4%-os. Ezeket egészen más célra érdemes felhasz-nálni, mint a háztetőkre szerelhető nagyobb hatásfokú nap-elemeket. A szupervékony áramot termelő réteget, amely két üveglemez közt van elhelyezve, nanorészecskékből álló szita-nyomással viszik fel az üvegfelületre. Az ilyen anyagból készült üveghomlokzat (lásd ábra) megóvja az épületet a zavaró direkt napsugárzástól, dekoratívan alakítható ki és jól felhasználható színes reklámlogónak miközben áramot is termel. Nagy kihí-vást jelent a gyártásnál, hogy a két üvegréteg közti finom rést hermetikusan kell a külvilágtól elzárni, nehogy a külső levegő a reaktív anyagokat tönkretegye. Bár még csak prototípusok léteznek a különböző időjárási körülmények közt elvégzett tar-tóssági vizsgálata megmutatta, hogy az új típusú napelemek több ezer órás használat után is működőképesek.

BULLETIN 3/2008 Szepessy Sándor

A világ leghosszabb HGÜ távvezetékeA State Gird Corporation of China, Kína állami villamos ener-gia hatósága az ABB konszerntől rendelte meg a világ leg-

hosszabb távvezetékét. A vezeték több mint 2000 km hosszan vezet a Kína délnyugat részében lévő Xiangji-aba vízerőműtől a Kína keleti partjain Sanghaj körzetében elhelyezkedő ipa-ri és lakócentrumokhoz. A nagyfeszült-ségű egyenáramú áramátvitel HGÜ (HochspannungsGleichstromübertra-gung) kapacitása 6400 MW. Kínában jelenleg 1800 kWh villamos energiát

fogyasztanak el évente fejenként, tehát ez a teljesítmény 31 millió embernek biztosítja a villamos energia ellátást. Az átviteli veszteség minimalizálása érdekében a távvezeték feszültsége 800 kV. Ezáltal a hálózati veszteség 7% alatt ma-rad, ami lényegesen kisebb a hagyományos HGÜ távvezeté-kekhez képest is. A HGÜ technológiát ott érdemes alkalmazni, ahol az ipari és lakossági centrumok nagyon messze vannak az erőművektől. A távvezeték nyomvonalát lásd ábránkon. A nyomvonalon Svájc körvonalai is be vannak rajzolva, hogy a távolság nagyságrendjét még jobban érzékeltesse meg azért is, hogy emlékeztessen arra, hogy a HGÜ rendszert erede-

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 3 2

tileg 50 évvel ezelőtt a svájci BBC, ma ABB fejlesztette ki. A HGÜ rendszerről részletes leírást az Elektrotechnika 2008/11. számában a nagyfeszültségű egyenáramú áramátvitel Olasz-ország és Szardínia között c. szemelvényünkben közöltünk. Ehhez még az a megjegyzés tartozik, hogy az ABB tovább fejlesztette rendszerét, és a kínai egyenáramú átfeszítés már ezzel a szupermodern ULTRA-HGÜ technológiával készül.

BULLETIN 3/2008 Szepessy Sándor

Szolárfa világít a bécsi RingstrassénA bécsi Ringstrassén mutatták be először azt az autark fényinstal-lációt, amely egy fát ábrázol. Az ágak helyén hajlított fémcsövek merednek az égre. A levelek és virágok szolárcellákból vannak megformálva. Ezek napközben befogadják a napfényt, áram formájában akkumulátorokban tárolják az energiát, és éjszaka a fényt leadják a szabad térnek. A világítást energiatakarékos LED fényforrások biztosítják (lásd az ábrát). Az akkumulátorok, ame-

lyeket 38 db szolárcella táplál, a fa törzsében vannak elrejtve. Elektronikus vezérlés optimalizálja a töltést és a kisülést. A szép esztétikus rendszer nincs a villamos hálózathoz kötve, ennek ellenére a téli hónapokban is kifogástalanul működik.

BULLETIN 3/2008 Szepessy Sándor

Mégis lesz új atomerőmű SvédországbanA svéd kormány szabaddá tette az utat új atomerőművek megépítése számára - erről állapodott meg Fredrik Reinfeldt jobbközép kormánya a stockholmi SR rádióadó csütörtöki beszámolója szerint. A kabinet eddig kifejezetten ellenezte új atomerőművek építését. Svédországban jelenleg az áram-szükséglet felét a meglévő tíz atomreaktor adja. Az ország egy 1981-es népszavazáson döntött arról, hogy bezárják az atomerőműveket, eddig azonban mindössze a Malmö mel-lett lévő Barsebäck két reaktorát vonták ki a forgalomból.

Forrás: MTIDr. Bencze János

Történelmi technika találkozik a legkorszerűbb frekvenciaátalakítóval

Méltóságteljesen emelkedik a levegőbe 2,7 km/h sebességgel a bécsi Práterben az Óriáske-rék, amelyről az egész várost át lehet tekinteni. 1897-ben épült Ferenc József uralkodásának 50 éves jubileumára. Többször kor-szerűsítették, most teljesen mo-dern hajtóművel szerelték fel. Az Óriáskerék átmérője 60,98 m, amely a legmagasabb pontján 65,75 métert ér el. A tengelye, amelyen az egész kerék van fel-függesztve 10,78 m hosszú és

átmérője 0,5 m, tömege 16,3 t. Magának a keréknek tömege 245 t, a teljes szerkezet össztömege 430 t.Az eredeti Óriáskerék 1944-ben teljesen kiégett, 1947-ben

lapszemleLapszemlelapszemlelApSzeMle

3 2

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 3 3

eredeti formájában újra működött. A kerék nagy tömege ellenére csak két 15 kW teljesítmé-nyű hajtómotorral ren-delkezik, amelyek egy szinkron fordulatszám elérésére egy tengel-lyel vannak összekötve. A két váltakozó áramú csúszógyűrűs motor, amelyeket az 1984-es

felújításkor szereltek fel szíjhajtással lendkerekeket hajtanak meg. (lásd 2 ábra). Mindkét motor önállóan is képes volna az Óriáskerék forgatására, de a teljes biztonság érdekében to-vábbi két kisebb motor is rendelkezésre áll. Esetleg az áram-kieséskor szükségáramforrás biztosítja az energiát. A 2008-ban történt legújabb modernizálás során a motorok frekvencia-átalakítókkal való táplálását határozták el. Így feleslegessé vált a motorok cseréje. A csúszógyűrűket rövidre zárták, ezáltal a motorok normál aszinkronmotorként működnek. Az átalakítás során kiderült, hogy a fékező rend-szer sem felelt már meg a legújabb előírásoknak. Minden problémát megoldottak a Danfoss moduláris frekvencia-át-alakító rendszerének beiktatásával (lásd 3. ábra) beleértve a fékezés szükség szerinti vezérlését is. Az alkalmazott szi-nuszszűrők segítségével csökkentették a keletkezett zajt is. Az új berendezés jól áttekinthető, könnyen beállítható, folya-matosan bemutatja az aktuális paramétereket. A kiszolgáló

személyzet nagyon meg van elégedve az új berendezés adta komforttal. A gondolák pozicionálása egyszerűbb és ponto-sabb, ami további biztonságot jelent a beszállásnál.

etz 10/20 Szepessy Sándor

Ventomobil, direkt széllel működő jármű

2008 augusztusában európai egyetemek kutató intézetei versenyt szerveztek a leggyorsabb, kizárólag szélenergiával működő jármű konstrukciói között Hol-landiában. Az első helyezést az „Aeolus Race” elnevezésű Versenyen a Stuttgart-i Egyetem elegáns konstrukciója nyerte (lásd ábránkat) öt másik egyetem hason-ló konstrukcióját megelőzve. A versenyt egy teljesen egyenes útszakaszon a szél-irányra merőlegesen bonyolították le. Már az előfutamok során kiderült, hogy a stuttgarti Ventomobil a legkönnyebb és legjobb hatásfokú jármű a bemutatot-tak között. A szélsebesség kétharmadával futotta végig a 3 km-es távot. A mozga-tó tengely és a háromlapátos szélkerék különleges erősítésű rostanyagból készült. A 2 m átmérőjű rotor egy láncszerke-zettel viszi át az energiát a tengelyre.

BULLETIN 17/2008Szepessy Sándor

2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, mely-nek egyik sarokpontja a csillagos égbolt védelme. De ezzel nem csak az éjszakai lát-ványt védjük, hanem földi környezetünket is. Napjainkban egyre több szó esik a klíma-változásról, és a szélsőségessé váló időjárás hatásait magunk is érezzük. Arra kérjük, hogy városukkal, településükkel önök is csatlakoz-zanak egy olyan akcióhoz, amely jól látható módon felhívja a figyelmet a problémára. 2007-ben több mint kétmillió Sidney-i lakos, cég és maga a város is kikapcsolta a nélkülöz-hető fényeket egy órás időtartamra. A WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet irányításával az idén már másodszor indul világméretben is az akció. Az „Föld Órája” rendezvénnyel csak egy piciny cseppnyit csökkenthetünk az energiapazarláson, de a figyelem fel-hívásával talán többet is előreléphetünk. 2008-ban több hazai város, köztük Budapest és intézmény csatlakozott az egy órás világításcsökkentéshez. Több település – a jó szándék ellenére – , azért nem kapcsolódott ténylege-sen, mert pl. a díszvilágítást nem tudták a közvilágítástól függetlenül kikapcsolni. Ez már csak azért is tanulságos, mert ezeken a helyeken már csak a szükséges módosí-tással minden éjjel tehetnének Földünkért, ha éjfélkor lekapcsolnák az utána fölöslegesen működő díszvilá-gítást. Nagyon hasznos lenne, ha ebben az évben még több települése, intézmény, vállalat és lakosok is csat-lakoznának a nemzetközi akcióhoz, és március 28-án, szombaton este 20:30-tól kezdve egy órányi időszakra

kikapcsolnák a köz-, vagyon-, és a közlekedésbiztonság szem-pontjából nélkülözhető fényeket. Az élhető Föld fenntartásához szükséges környezettudatos szemlélet kialakításában fontos

lehet a sikeres akció. Az akció folyamán, a te-lepülések díszvilágításának kikapcsolásával, a városképet romboló, egyéb zavaró fények ha-tása kontrasztosan kiemelkedik. Ez lehetősé-get ad arra, hogy az energiapazarló, sok eset-ben a megfelelő díszvilágítást elfojtó, elrontó fényszennyezésre is felhívjuk a figyelmet. A csatlakozó települések lakosai megfelelő idő-járás esetén ismét felfedezhetik a csillagos ég-boltot városuk felett.

Szervezeteink szívesén közreműködnek az esemény koordinálásában, azok tanul-ságainak felfedésében. A Világítástechnikai Társaság szakmai segítséget nyújt az energia-

hatékony, zavaró fényektől mentes kültéri világítás meg-valósításában. A Magyar Csillagászati Egyesület vállalja az akció idején, hogy a lakosok számára – az időjárás függvényében – bemutatásokat szervez. A nemzetközi kampányról további információ található a www.ear-thhour.org honlapon.

Kérjük, hogy március 28-án Önök is csatlakozzanak az akcióhoz, legyen mindenkié a „Föld Órája”!

Tisztelettel:Nagy János elnök, MEE Világítástechnikai Társaságwww.vilagitas.orgDr. Kolláth Zoltán elnök, Magyar Csillagászati Egyesület www.mcse.hu, www.fenyszennyezes.csillagaszat.huCsáki Roland kommunikációs igazgató, WWF Magyarország www.wwf.hu

Felhívás a „Föld Órája” akció támogatására

VILÁGÍTÁSTECHNIKAI TÁRSASÁGA MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET SZERVEZETE

MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET

WWF MAGYARORSZÁG

Felhívás a „Föld Órája” akció támogatására

2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, melynek egyik sarokpontja a csillagos égbolt védelme. De ezzel nem csak az éjszakai látványt védjük, hanem földi környezetünket is. Napjainkban egyre több szó esik a klímaváltozásról, és a szélsőségessé váló időjárás hatásait magunk is érezzük. Arra kérjük, hogy városukkal, településükkel önök is csatlakozzanak egy olyan akcióhoz, amely jól látható módon felhívja a figyelmet a problémára. 2007-ben több mint kétmillió Sidney-i lakos, cég és maga a város is kikapcsolta a nélkülözhető fényeket egy órás időtartamra. A WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet irányításával az idén már másodszor indul világméretben is az akció. Az „Föld Órája” rendezvénnyel csak egy piciny cseppnyit csökkenthetünk az energiapazarláson, de a figyelem felhívásával talán többet is előreléphetünk. 2008-ban több hazai város, köztük Budapest és intézmény csatlakozott az egy órás világításcsökkentéshez. Több település – a jó szándék ellenére – , azért nem kapcsolódott ténylegesen, mert pl. a díszvilágítást nem tudták a közvilágítástól függetlenül kikapcsolni. Ez már csak azért is tanulságos, mert ezeken a helyeken már csak a szükséges módosítással minden éjjel tehetnének Földünkért, ha éjfélkor lekapcsolnák az utána fölöslegesen működő díszvilágítást.

Nagyon hasznos lenne, ha ebben az évben még több települése, intézmény, vállalat és lakosok is csatlakoznának a nemzetközi akcióhoz, és március 28-án, szombaton este 20:30-tól kezdve egy órányi időszakra kikapcsolnák a köz-, vagyon-, és a közlekedésbiztonság szempontjából nélkülözhető fényeket. Az élhető Föld fenntartásához szükséges környezettudatos szemlélet kialakításában fontos lehet a sikeres akció. Az akció folyamán, a települések díszvilágításának kikapcsolásával, a városképet romboló, egyéb zavaró fények hatása kontrasztosan kiemelkedik. Ez lehetőséget ad arra, hogy az energiapazarló, sok esetben a megfelelő díszvilágítást elfojtó, elrontó fényszennyezésre is felhívjuk a figyelmet. A csatlakozó települések lakosai megfelelő időjárás esetén ismét felfedezhetik a csillagos égboltot városuk felett.

Szervezeteink szívesén közreműködnek az esemény koordinálásában, azok tanulságainak felfedésében. A Világítástechnikai Társaság szakmai segítséget nyújt az energiahatékony, zavaró fényektől mentes kültéri világítás megvalósításában. A Magyar Csillagászati Egyesület vállalja az akció idején, hogy a lakosok számára – az időjárás függvényében – bemutatásokat szervez. A nemzetközi kampányról további információ található a www.earthhour.org honlapon.

Kérjük, hogy március 28-án Önök is csatlakozzanak az akcióhoz, legyen mindenkié a „Föld Órája”!

Tisztelettel:

Nagy János elnök - MEE Világítástechnikai Társaság - www.vilagitas.org

Dr. Kolláth Zoltán elnök - Magyar Csillagászati Egyesület - www.mcse.hu - fenyszennyezes.csillagaszat.hu

Csáki Roland kommunikációs igazgató - WWF Magyarország – www.wwf.hu

VILÁGÍTÁSTECHNIKAI TÁRSASÁGA MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET SZERVEZETE

MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET

WWF MAGYARORSZÁG

Felhívás a „Föld Órája” akció támogatására

2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, melynek egyik sarokpontja a csillagos égbolt védelme. De ezzel nem csak az éjszakai látványt védjük, hanem földi környezetünket is. Napjainkban egyre több szó esik a klímaváltozásról, és a szélsőségessé váló időjárás hatásait magunk is érezzük. Arra kérjük, hogy városukkal, településükkel önök is csatlakozzanak egy olyan akcióhoz, amely jól látható módon felhívja a figyelmet a problémára. 2007-ben több mint kétmillió Sidney-i lakos, cég és maga a város is kikapcsolta a nélkülözhető fényeket egy órás időtartamra. A WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet irányításával az idén már másodszor indul világméretben is az akció. Az „Föld Órája” rendezvénnyel csak egy piciny cseppnyit csökkenthetünk az energiapazarláson, de a figyelem felhívásával talán többet is előreléphetünk. 2008-ban több hazai város, köztük Budapest és intézmény csatlakozott az egy órás világításcsökkentéshez. Több település – a jó szándék ellenére – , azért nem kapcsolódott ténylegesen, mert pl. a díszvilágítást nem tudták a közvilágítástól függetlenül kikapcsolni. Ez már csak azért is tanulságos, mert ezeken a helyeken már csak a szükséges módosítással minden éjjel tehetnének Földünkért, ha éjfélkor lekapcsolnák az utána fölöslegesen működő díszvilágítást.

Nagyon hasznos lenne, ha ebben az évben még több települése, intézmény, vállalat és lakosok is csatlakoznának a nemzetközi akcióhoz, és március 28-án, szombaton este 20:30-tól kezdve egy órányi időszakra kikapcsolnák a köz-, vagyon-, és a közlekedésbiztonság szempontjából nélkülözhető fényeket. Az élhető Föld fenntartásához szükséges környezettudatos szemlélet kialakításában fontos lehet a sikeres akció. Az akció folyamán, a települések díszvilágításának kikapcsolásával, a városképet romboló, egyéb zavaró fények hatása kontrasztosan kiemelkedik. Ez lehetőséget ad arra, hogy az energiapazarló, sok esetben a megfelelő díszvilágítást elfojtó, elrontó fényszennyezésre is felhívjuk a figyelmet. A csatlakozó települések lakosai megfelelő időjárás esetén ismét felfedezhetik a csillagos égboltot városuk felett.

Szervezeteink szívesén közreműködnek az esemény koordinálásában, azok tanulságainak felfedésében. A Világítástechnikai Társaság szakmai segítséget nyújt az energiahatékony, zavaró fényektől mentes kültéri világítás megvalósításában. A Magyar Csillagászati Egyesület vállalja az akció idején, hogy a lakosok számára – az időjárás függvényében – bemutatásokat szervez. A nemzetközi kampányról további információ található a www.earthhour.org honlapon.

Kérjük, hogy március 28-án Önök is csatlakozzanak az akcióhoz, legyen mindenkié a „Föld Órája”!

Tisztelettel:

Nagy János elnök - MEE Világítástechnikai Társaság - www.vilagitas.org

Dr. Kolláth Zoltán elnök - Magyar Csillagászati Egyesület - www.mcse.hu - fenyszennyezes.csillagaszat.hu

Csáki Roland kommunikációs igazgató - WWF Magyarország – www.wwf.hu

Már javában harcban állott kegyetlen betegségével, ami-kor leírta: „A zúzmara a termé-szet egyik csodája, fizikai virá-ga.” Úgy hatott tőle ez a meg-fogalmazás, mint a lovagias küzdőtől ellenfele csodálata, mielőtt az úgyis letűnik, mint a tiszavirág. Őhozzá viszont nem volt kegyes a gyilkos kór és legyőzte nem sokkal azután, hogy megjelent a „100 éves az áramszolgáltatás Veszprém-ben” című könyv, amelynek szerkesztőbizottságát ő hozta

létre, és amiben a fenti idézet olvasható.2009. február 20-án Veszprémben a család gyászában osztozva,

volt munkatársaival, barátaival és tisztelőivel együtt vettünk bú-csút Géczy Jenőtől az ÉDÁSZ Vállalat ny. vezérigazgatójától, a MEE Veszprémi, majd Győri Szervezete korábbi elnökétől. Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt vezetése és munkatársai nevében Pa-tay László, az Igazgatóság elnöke búcsúzott az elhunyttól, kiemelve cégvezetői érdemeit, szakmai és emberi példamutatását.

Az alábbi sorokban Géczy Jenő kollégánkra, egyesületi tag-társunkra emlékezünk, hogy kifejezzük tiszteletünket emberi, és nagyrabecsülésünket műszaki-gazdasági kvalitásai előtt. (Mun-kahelyi, egyesületi és társadalmi pályájáról, sikereiről és magán-életéről alig két éve, az Elektrotechnika 2007. januári számában olvashattunk részleteket, az Ő visszaemlékezése szerint.)

Odaadással végzett hivatásgyakorlása teljességgel az áram-szolgáltatáshoz kötötte. Ennek a szakmai életpályának szinte min-den lépcsőjét megjárta, a kezdő évektől a vállalati elsőszámú veze-tő székéig bezárólag. Elkötelezetten és fáradhatatlanul dolgozott a fogyasztókért, munkaadójáért, az iparágért. Jelképesen ezért is megilleti egy Életpálya-díj, amit egyesületi tevékenységéért a MEE-től ténylegesen is megkapott, az Egyesület 100 éves jubileumán.

Szülőfalujában Szilben töltött gyermekévek után Budapesten, az Üteg utcai Villamosenergia-ipari Technikumban szerzett tech-nikusi oklevelet. Az ÉDÁSZ Vállalatnál a Győri Üzemvezetőségen kezdte pályáját 1954. augusztus 1-jén. Munka mellett 1966-ban szerezte meg erősáramú villamosmérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetemen. Különböző mérnöki beosztások ellátása után a vállalat Beruházási Osztályán előbb osztályvezető helyettes, majd 1975-től osztályvezető lett.

Előmenetelét mindvégig szakmai tudásának gyarapítására alapozta. Ennek jeleként 1971-ben a BME-n megszerezte a gaz-dasági mérnök oklevelet is.

1976-tól vette át a vállalat Veszprémi Üzemigazgatóságának vezetését, amit 12 éven át folytatott eredményesen. Gyorsan is-merte meg működési területének speciális sajátosságait, ezek közt elsősorban a Balaton-felvidék meredeken növekvő terhelé-si problémáit és a fogyasztói igényesség fokozódását, valamint a Bakony egyes területein fellépő, légköri eredetű veszélyeztető hatásokat, amelyek téli időben támadják a hálózatokat. Be-csülte és a témakörök folytatásával gondjaiba vette az elődök fejlesztő és kutató munkáit, őrizte és tovább gyarapította ezen a téren Veszprém rangos hírét. A zúzmaraterhelések elleni vé-

In memoriam Géczy Jenő(1936 - 2009)

dekezés módszereinek fejlesztése érdekében szoros együttmű-ködést alakított ki tudományos intézetekkel. Szorgalmazásával és bedolgozó segítségnyújtásával épült fel Hárskúton a VEIKI zúzmara mérő és vizsgáló állomása.

Mesterségbeli tudásához mély emberbaráti pozitívumokat is társítani tudott, mert kollégaként és vezetőként is „ember” volt elsősorban. Amikor üzemigazgatóként műszaki-gazdasági elemzései alapján szót kért a vitákban, érveléseit nem elsősorban a saját, hanem a többi üzemigazgatóság erőfeszítéseit is méltá-nyolva tette meg. Kitűnő szakmai kapcsolatait minden irányban kisugárzó segítő és toleráns magatartásának köszönhette.

Fáradhatatlan volt a közéleti feladatvállalásokban is, ahol szintén általános tisztelet övezte. Jó kapcsolatokat ápolt Veszp-rém város vezetésével is, a villamos fejlesztéseket nemcsak hi-vatástudatból, de lokálpatrióta érzületből is támogatta. Mind-ezek eredményét 2000-ben Veszprém megyei jogú város Pro Urbe díjával ismerték el.

1982-ben megszervezte és irányította a Veszprém megyei Te-rületi Energiaipari Bizottságot. 1984-ben a MTA Veszprémi Egye-temi Albizottság Energetikai Munkabizottság létrehozására kér-ték fel, melynek több cikluson keresztül az elnöke volt.

Az ÉDÁSZ Vállalat vezérigazgatójává 1988. január 1-jétől ne-vezték ki, elismerve a Veszprémi Üzemigazgatóság eredményes vezetését is, mely beosztását 1992. január 29-i nyugdíjazásáig látta el. Ezen időszak alatt a vállalat sikeresen állt helyt a rend-szerváltozás átalakuló társadalmi alapjai között, felelt meg az erősödő fogyasztói kihívásoknak. Mindezt széles körű műszaki és gazdasági tudására, megalkuvás nélküli szakmai igényességére és követelménytámasztására, és nem utolsósorban emberi köz-vetlenségére épülő irányításával, döntéseivel érhette el.

Váratlan nyugdíjazásáról a rá jellemző nyíltsággal és egysze-rűséggel így beszélt: „Traumaként éltem meg, de a problémákon igyekeztem túltenni magam.” Társadalmi megbízatásait tovább-ra is a Tőle megszokott alapossággal és megbízhatósággal vé-gezte a MEE Etikai Bizottságában, a Nyugdíjasok Kovács Károly Pál Szervezetében és az Idős Nyugdíjas Villamos Szakemberek Megsegítése Alapítvány kuratóriumában.

1966-ban lett a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja. A Veszprémi Üzemigazgatóság vezetése mellett 1976-1988-ig a

MEE helyi csoport elnöke volt. Az 1984. évi Országos Elnök-Titkári Tanácskozásnak a Veszprémi Szervezet volt a házigazdája, amely Balatonfüreden került megrendezésre. Erre az alkalomra készíttet-te Herenden Géczy Jenő ill. a Veszprémi Szervezet azt az OET ván-dorserleget, amely azóta is a tanácskozás védjegye.

Az ÉDÁSZ Vállalat vezérigazgatói funkciója mellett lelkesen ellátta a MEE Győri Szervezet elnöki tisztségét, 1988-1994-ig. 1997-től az Etikai Bizottság tagja, majd 2000-2003-ig az Etikai Bizottság elnöke, egyben az országos Elnökség tagja volt.

1987-ben METESZ díjat kapott. A MEE 2000-ben, az egyesület centenáriumi évében Életpálya-díjjal ismerte el tevékenységét. 2004-ben, a Győr városi áramszolgáltatás 100 éves évfordulóján Emlékéremmel tüntették ki.

Lokálpatriotizmusa és hobbija Veszprémbe vitte vissza nyugdí-jazása után. Ekkor már visszavonhatatlanul kötődött megszeretett környezete, a Balaton-felvidék és a bakonyi táj atmoszférájához. Mencshelyi szőlője egyszerre biztosította számára a fizikai erőálla-pot megőrzését és jelentette a szellemi felfrissülést. Hobbija és érdek-lődése a borok szakavatott ismerőjévé emelte.

Amit Géczy Jenő tett az áramszolgáltatás és a MEE épülésére jóakaratból, meggyőződéssel és szívvel-lélekkel cselekedte.

2009. február 14-én csak a szíve szűnt meg dobogni. Cseleke-detei, eredményei az utókorra hagyományozódnak, de lelke itt él közöttünk, munkatársai, barátai jóemlékezetében.

Főhajtással búcsúzunk Tőle.

Lechner László és Horváth Tibor Horváth József ny. üzemigazgatók MEE Győri Szervezet korábbi elnöke

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 3 3 4

nekrológNekrológnekrológnekrológ

Épületautomatizálás az energiahatékonyság szolgálatában

Regisztráljon a www.muszakilapok.hu hírlevelére, így az Intelligens Épület Konferenciával kapcsolatos hírek és információkaz elsők között jutnak el önhöz!

Időpont: 2009. május 26.Helyszín: Budapesti Műszaki FőiskolaKandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Automatika Intézet1034 Budapest, Bécsi út 94-96.

Rendezők: Magyar Mediprint Szakkiadó Kft., BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar - Automatika Intézet, EIB/KNX Épületautomatizálási Egyesület, Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Magyar Épületgépészek Koordinációs Szövetsége

A konferenciát a hagyományokhoz híven kiállítás is kíséri. A részletes program honlapunkon olvasható: www.mediprint.hu/intelligensepkonf

Részvételi díj: 22 500 Ft+ÁFAElőjelentkezéssel fizetendő ár: 20 250 Ft+ÁFAElőjelentkezést a részvételi díj 2009. március 31-ig történő beérkezése esetén áll módunkban elfogadni.

A rendezvény kreditpontos.

HőszivattyúÁrnyékolásVilágítástechnikaVillám- és túlfeszültségvédelem

II. Szekció

További információ: Szabadfalvi ÁgnesTelefon: (1) 301-3875 Fax: (1) 301-3814 szabadfalvi.agnes@mediprint.hu

Plenáris ülésMegújuló energiák jelentősége a hazai felhasználásbanA "Smart metering" lényege és hatása

TÁJÉKOZTATÓ PROGRAM

I. SzekcióEsettanulmányok, megvalósult létesítmények műszaki és gazdasági áttekintéseAz energiatanúsítás lényege és buktatóiPasszív házak a gyakorlatban: - építészeti kérdések - energetikai kérdésekSzolár berendezések

Igen, részt veszek az Intelligens Épület Konferencián 22 500 Ft + áfa/fő* részvételi díjért,amely magában foglalja az elméleti anyag, valamint a vendéglátás költségeit is.

Résztvevő neve: Beosztása: Cégnév: Adószám: Cím: Számlázási cím (ha más, mint a postázási cím): Telefon: Fax: E-mail: Dátum: Tudomásul veszem, hogy a jelentkezési lap visszaküldése egyben fizetési kötelezettséget is jelent. A jelentkezési lap beérkezése után számlát küldünk. A jelentkezéslemondását csak írásban, legkésőbb 2009. május 8-ig tudjuk elfogadni. Amennyiben a lemondás ezután történik, úgy a részvételi díj teljes egészében leszámlázásra kerül.*előjelentkezéssel 20 250 Ft+ÁFA, a részvételi díj 2009. március 31-ig történő beérkezése esetén.

Kérjük, jelölje x-szel, 10% kedvezményt biztosítunk a részvételi díjból! MÉgKSZ MÉGSZ MEE ÉTE EMOSZ EIB/KNX-tag vagyok.

Visszaküldhető postai úton zárt borítékban, faxon vagy e-mailen.Magyar Mediprint Szakkiadó Kft., Intelligens Épület szaklap,Szabadfalvi Ágnes 1363 Budapest, Pf. 98, Fax: (1) 301-3814e-mail: fresz.zsuzsanna@mediprint.hu

J E L E N T K E Z É S I L A P

Aláírás:

Intelligens Épület Konferencia és Épületautomatika 2009

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

1-1f.ai 1 26/02/2009 20:28:50 PM

Ex-esvédelematengeren

A Wago IO System biztonsági moduljainak használata engedé-lyezett a hajóépítésben, a fúró platformoknál, az egyéb tűz ésrobbanás biztos helyeknél, és a kapcsolódó alkalmazásoknál:• 1 csatornás Digitális NAMUR Bemeneti Modul, Diagnosztikával• 2-csatornás Digitális NAMUR Bemeneti Modul• 2-csatornás Digitális Kimeneti Modul• 2-csatornás Analóg Bemeneti Modul, Diagnosztikával• 2-csatornás Analóg Modul Mérőcellához, Diagnosztikával• 2-csatornás Analóg Kimeneti Modul• 24 VDC Tápfeszültség Modul

I/O-Fagyoshideg TO-PASS megoldásatávolifelügyeletre®

FelhasználóáltalbeállítottHőmérsékletmérés

Hálózatok

Válassza a WAGO I/O SYSTEM 750-es sorozatából azokatez egységeket, melyek ellenállnak az extrém hőmérsékleteknekis -20˚C-tól +60˚C-ig. Megfelelően alkalmazhatóak kültéren,fűtés nélküli helyiségekben (pl.: vasúti alkalmazásokban vagyraktárépületekben, melyek talán védettek a nedvesség és porellen, de nem védettek az extrémhőmérséklet ellen).

A , a WAGO egy széleskörű telekommunikációsmegoldása, amely önálló egységként képes a hibagyűjtésreés a GSM rendszerben való továbbítására. OpcionálisanIP66-os védettséget, és egy telekontrol PLC-t tartalmazhatamely összekapcsolható a WAGO I/O SYSTEM-mel. Ennekkövetkeztében a lehetővé teszi a csatlakozást anagy távolságokban, elszórtan elhelyezett installációkkal éselzárt helyeken lévő állomásokkal is. A GPS-es verzióműholdas helyzetmeghatározással rendelkezik. Egy Internetesszerver MySQL adatbázissal teszi teljessé a rendszerkifinomultságát.

TO-PASS

TO-PASS

®

®

Az új JUMPFLEX hőmérséklet átalakító paraméterei DIP kap-csolókon vagy a szoftveren keresztül konfigurálhatóak azalkalmazott hőelemnek megfelelően. Az alapbeállítások isteljesítik a NAMUR szabványt, de további beállítások is lehet-ségesek (mérési értékek pontosságának állíthatósága,futási idő, vezeték ellenállás kompenzálása, jelfordítás, stb.)A Jumpflexhez FDT kommunikációs felület, valamint DTMegység driver kapható.

Az új 852-es széria a WÁGO-tól: A 852-es széria lehetővéteszi nagy kiterjedésű hálózatok kialakítását. A termékekegyszerű 5db 10/100 BaseTX portos Ethernet switch-től,egészen a 7db 10/100 BaseTX porttal valamint 2db100Base-FX portal ellátott multifunkciós, konfigurálhatóEthernt swich-ig terjed.

WAGOSPEEDWAY 767:Azújteljesítményosztály

TM

A WAGO SPEEDWAY 767 rendszer minden részletébentökéletes. Ez az új zárt I/O rendsezr ideális a gépek közvetlenközelében való alkalmazására, akár ha azok száraz vagynedves, valamint poros ipari környezetekben vannak. Arendszer az IEC 61131-3 szabványnak megfelelőenprogramozható. A rendszer igan nagy kiterjedű lehet és képesmás egységekkel együtt vagy önálló PLC-ként isműködni.

TM

Egyrendszer,azösszesalkalmazásra

A nagy teljesítményű, programozható WAGO vezérlők használatalehetőséget ad a komplex irányítási feladatok elvégzésére. A vezérlők ésa csatolók, valamint a sokféle kommunikációs és jelfeldolgozó modulhasználatával egy a feladatnak pontosan megfelelő és jó ár/értékarányú rendszer alakítható ki.

WAGO-I/O-SYSTEM

nyitott-rugalmas-innovatív

0

5

25

75

95

100

0

5

25

75

95

100

0

5

25

75

95

100

0

5

25

75

95

100

W:\Maxima\Hirdetes_2009_03_04\hirdetes_2009_03_04.cdr2009.március4.15:15:21

Colorprofile:GenericCMYKprinterprofileCompositeDefaultscreen

Látogasson meg minket a Magyarregula Szakkiállításon március 24-27 között a D/701 standon!