Energetikai monitor

2016. december

© Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Tartalom

Táblázatjegyzék ............................................................................................................................

Ábrajegyzék ..................................................................................................................................

1 Vezetői összefoglaló ........................................................................................................... 1

2 Makrogazdasági helyzetkép ............................................................................................... 6

Nemzetközi környezet ................................................................................................. 6 2.1

Magyarországi környezet ............................................................................................ 8 2.2

3 Nemzetközi energiapiaci folyamatok ............................................................................... 12

Olajpiac ...................................................................................................................... 12 3.1

Földgázpiac ................................................................................................................ 13 3.2

Villamosenergia-piac ................................................................................................. 16 3.3

Földgázerőművek versenyképessége Európában ..................................................... 19 3.4

4 Hazai energiapiaci folyamatok ......................................................................................... 21

Villamosenergia-piac ................................................................................................. 21 4.1

Földgázpiac ................................................................................................................ 25 4.2

5 Az atomenergia Európában – trendek és jövőkép ........................................................... 29

Bevezetés ................................................................................................................... 29 5.1

Tanulmány tárgya ............................................................................................... 30 5.1.1

Tanulmány célja.................................................................................................. 31 5.1.2

Források .............................................................................................................. 31 5.1.3

Egyéb módszertani tudnivalók ........................................................................... 31 5.1.4

Atomenergia helyzetkép............................................................................................ 32 5.2

Atomenergia a világban ..................................................................................... 32 5.2.1

Jelenleg működő reaktorok főbb jellemzői ........................................................ 32 5.2.2

Változások a reaktorállományban ............................................................................. 34 5.3

Technológiai újítások a nukleáris iparban ................................................................. 36 5.4

A „III.+” generációs atomerőművi fejlesztések .................................................. 37 5.4.1

IV. generációs atomerőművi fejlesztések bemutatása ...................................... 41 5.4.2

Jelenleg folyamatban lévő atomerőmű építési projektek ......................................... 42 5.5

Hinkley Point C ................................................................................................... 44 5.5.1

Leningrad II ......................................................................................................... 45 5.5.2

Novovoronezh II ................................................................................................. 47 5.5.3

Mohi Atomerőmű, 3-as és 4-es blokk ................................................................ 49 5.5.4

Flamanville 3 ....................................................................................................... 51 5.5.5

Olkiluoto 3-as blokk ............................................................................................ 53 5.5.6

Európai nukleáris jövőkép ......................................................................................... 55 5.6

Az atomenergia jövőbeli jelenléte Európában ................................................... 55 5.6.1

Atomerőmű-építések tapasztalatai .................................................................... 56 5.6.2

Táblázatjegyzék

1. táblázat: Az energiahordozók tőzsdei jegyzésárának, valamint a gázerőművek

jövedelmezőségének változása éves összevetésben ................................................................. 2

2. táblázat: A főbb makrogazdasági változók várható alakulása Magyarországon ................. 11

3. táblázat: A Clean Spark Spread mutató kiszámítása során alkalmazott peremfeltételek az

európai, magas hatásfokú gázerőművek esetében ................................................................. 19

4. táblázat: A Clean Spark Spread mutató számítása során alkalmazott peremfeltételek a

Gönyűi Erőmű és a Dunamenti G3 esetében ........................................................................... 23

5. táblázat: Legmagasabb atomenergia-termelési részaránnyal rendelkező országok ........... 30

6. táblázat: Reaktortípusok főbb jellemzői és elterjedtsége .................................................... 33

Ábrajegyzék

1. ábra: A Brent-ár alakulása .................................................................................................... 12

2. ábra: Az európai és a nemzetközi földgázárak alakulása ..................................................... 15

3. ábra: A villamos energia csúcstermék árának alakulása a német és a francia tőzsdén....... 16

4. ábra: A németországi villamosenergia-termelés összetétele 2016. november második

hetében .................................................................................................................................... 18

5. ábra: A németországi villamosenergia-termelés összetétele 2016. február második

hetében .................................................................................................................................... 19

6. ábra: A Clean Spark Spread mutató alakulása Európában ................................................... 20

7. ábra: A hazai villamosenergia-rendszer forrásainak alakulása ............................................ 21

8. ábra: A Clean Spark Spread és a kihasználtság alakulása a Gönyűi Erőmű esetében .......... 23

9. ábra: A Clean Spark Spread és a kihasználtság alakulása a Dunamenti G3 esetében ......... 24

10. ábra: A hazai villamosenergia-rendszer forrásainak összetétele ....................................... 25

11. ábra: A belföldi földgázfelhasználás alakulása ................................................................... 26

12. ábra: A belföldi földgázfelhasználás forrásszerkezetének negyedévenkénti alakulása .... 27

13. ábra: A hazai földgáztárolói töltöttség alakulása (15°C) .................................................... 28

14. ábra: Üzemelő energiatermelő atomreaktorok életkor szerinti megoszlása .................... 34

15. ábra: Üzemelő, épülő és hosszú távra leállított energiatermelő atomreaktorok

régiónkénti megoszlása ............................................................................................................ 35

16. ábra: Megindult atomerőművi építkezések ....................................................................... 35

17. ábra: Atomreaktorok generációs fejlődése ........................................................................ 37

1

1 Vezetői összefoglaló

Nemzetközi energiapiaci folyamatok

2016 tavaszán az olajár a megelőző másfél–két évben tapasztalható radikális csökkenést

követően stabilizálódott, a Brent típusú olaj ára egészen november végéig a hordónkénti 40–

50 dolláros sávban ingadozott. November végén azonban többszöri sikertelen próbálkozást

követően megszületett a kitermelés csökkentéséről szóló megállapodás a Kőolaj-exportáló

Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai között, amelyhez 11 jelentős, OPEC-en kívüli

kitermelő is csatlakozott. A megegyezés hírére az olajár gyors emelkedéssel reagált,

amelynek mértéke ugyanakkor mérsékelt volt. Amennyiben a megállapodásban résztvevők

tartják magukat vállalásukhoz, akkor kitermelésük 2017 januárjától több mint napi 1,7 millió

hordóval eshet vissza. A kínálat csökkentése, a globális kereslet folytatódó bővülése,

valamint geopolitikai változások hatása a – 2001-et követő időszakhoz hasonlóan –

emelkedő pályára állíthatja az olajárat. A drágulást ugyanakkor fékezheti, hogy emelkedő

olajár mellett fokozódhat a magasabb termelési költséggel rendelkező nem konvencionális

olajtermelés (főként az USA-ban és Kanadában), valamint az amerikai kamatemelés hatására

esetlegesen bekövetkező dollárerősödés.

Az európai nagykereskedelmi földgázárak szempontjából irányadó holland gáztőzsdei ár

(TTF) a globális LNG-túlkínálat eredményeképpen, 2016 első hónapjaiban 12–13 euro/MWh-

ra esett vissza az egy évvel korábbi 19–22 euro/MWh-ról. 2016 októbere és novembere

folyamán a TTF-ár gyors és jelentős mértékű növekedése volt megfigyelhető. Az ár alakulása

részben fundamentális okokkal, részben egyedi tényezőkkel, részben pedig 2015-ben nem

érvényesülő földgázpiaci sajátosságokkal magyarázható:

Az ázsiai LNG-árak 2016 második felében tapasztalt emelkedése csökkentette az LNG-

piaci túlkínálatot és a lefele ható árnyomást Európában.

A szén világpiaci árának emelkedése növelte a gázerőművek villamosenergia-piaci

versenyképességét, ami a kereslet növekedését eredményezte.

A földgáz európai keresletét a vizsgált két hónapban jelentősen megnövelte a hirtelen

bekövetkező nukleáris kapacitáshiány, amely abból eredt, hogy biztonsági okok miatt 58-ból

18 francia atomerőművi blokkot leállítottak.

A magasabb földgázárhoz a korábbi évek azonos időszakához képest hidegebb

novemberi időjárás is hozzájárult.

Kiemelendő, hogy a földgázpiac alapvető jellemzője a gázár nyári és téli értékének

különbsége (szezonálisan fellépő tél–nyár spread). A különbség 2015-ös kialakulásának

globális túlkínálat miatti elmaradása tekinthető inkább kivételnek, míg a 2016 utolsó

hónapjaiban emelkedő gázár igazodott a szezonalitáshoz.

A tőzsdei villamosenergia-árak tekintetében is 2016 első hónapjaiban alakult ki a mélypont

Európában, amikor az ár 22–26 euro/MWh-ra esett vissza. Az október és a november a

2

földgázhoz hasonlóan a villamosenergia-piacon is kritikusnak bizonyult, az ár a lipcsei

áramtőzsdén 37–47 euro/MWh-ra emelkedett, a francia áramtőzsdén pedig egész

novembert 80 euro/MWh feletti csúcstermék-ár jellemezte. Az árakra gyakorolt hatások

közül a legjelentősebb a francia atomerőművi blokkok harmadának kiesése volt, a nukleáris

kapacitáshiányt pedig az Európa más országaiban egyidejűleg visszaeső atomerőművi

rendelkezésre állás is fokozta. Novemberben a megelőző éveknél alacsonyabb volt a

hőmérséklet, ami a villamosenergia-rendszerterhelés megugrását eredményezte. Az állapot

kritikusságát növelte, hogy a szélcsendes időjárás és a napsütéses órák alacsony száma

jelentősen visszavetette a szélerőművek és napelemek termelését, amelyek mára alapvető

villamosenergia-piaci fundamentummá váltak. A nukleáris kapacitáshiány, a terhelés

növekedése, valamint a megújulóenergia-termelés által biztosított kínálat csökkenése tehát

egyidejűleg következett be. Az előbbi tényezők miatt az európai szénerőművek és

gázerőművek termelésének megnövelésére volt szükség, amelyek a fosszilis energiaforrások

emelkedő ára miatt magasabb termelési költséggel tudtak villamos energiát biztosítani.

1. táblázat: Az energiahordozók tőzsdei jegyzésárának, valamint a gázerőművek

jövedelmezőségének változása éves összevetésben

Energiahordozó-ár (index)

Ár (2015. szept. – 2015. nov., átlag)

Ár (2016. szept. –2016. nov., átlag)

Változás (év/év)

Olajár (Brent) 48,0 USD/bbl 48,5 USD/bbl + 1 %

Földgázár (TTF) 18,1 EUR/MWh 15,4 EUR/MWh - 14,9 %

Villamosenergia-ár (EPEX

spot Germany peak) 39,4 EUR/MWh 39,7 EUR/MWh + 0,8 %

Clean Peak Spark Spread + 3,4 EUR/MWh + 9,9 EUR/MWh + 6,5 EUR/MWh

Forrás: Reuters, Századvég-számítás

Hazai energiapiaci folyamatok

A magyarországi villamosenergia-fogyasztás a 2015-ben bekövetkezett, kiugróan

nagymértékű 1,3–1,4 TWh-s emelkedését követően 2016 első 11 hónapjában – a

naptárhatást is figyelembe véve – éves összevetésben stagnált. A vizsgált időszakban az ipari

termelés bővülése a megelőző két évvel ellentétben nem volt számottevő. Az ipari

teljesítmény és az éves áramfelhasználás egyidejű stagnálása rámutat arra a magyarországi

trendre, miszerint a villamosenergia-fogyasztás konjunktúra-érzékenysége folyamatosan

növekszik. A villamosenergia-fogyasztás ugyan éves szinten nem változott számottevően, a

rendszerterhelés december első napjaiban többször is historikusan magas értéket ért el, a

MAVIR december 8-án 6749 MW-os történelmi rekordnak számító csúcsterhelést regisztrált.

A kiugróan magas csúcsterhelés elsődleges oka az alacsony hőmérséklet miatt

3

megnövekedett fűtési célú villamosenergia-felhasználás lehetett. A klímaberendezések

penetrációjának emelkedésével, valamint azok fűtési üzemmódban történő működtetésének

terjedésével a villamosenergia-fogyasztás hőmérsékletfüggése – a nyárihoz hasonlóan – a

téli időszakban is folyamatosan emelkedik. A csúcsterhelés alakulása a két időszakban

ugyanakkor hosszútávon eltérő lehet, hiszen míg nyáron a napelemek teljesítőképességének

növekedése ellensúlyozhatja a csúcsterhelés emelkedését, addig télen 17 óra körül alakul ki

a csúcsterhelés, amikor a napelemek termelése már nem számottevő.

Január–november között a hazai erőművi termelés 1400 GWh-t meghaladó mértékben

(5,3%) növekedett. A termelésbővülés két fő forrása a menetrendtartó gázerőművek

kihasználtságának ugrásszerű emelkedése, valamint a Paksi Atomerőmű magasabb

termelése volt. A Gönyűi Erőmű és a Dunamenti G3 kihasználtsága a vizsgált időszakban a

2015-ben regisztrált 14–19 százalékról 38–39 százalékra növekedett, ami éves szinten 3300–

3400 órás üzemidőt vetít előre. A kapacitások ilyen magas igénybevételére a 2013–2014-ben

számottevő termelést nem produkáló erőművek esetében még nem volt példa. A termelés

növekedése elsősorban az európai földgázár, ezen keresztül a hazai földgázimport-ár

drasztikus visszaesésének volt köszönhető. A hazai gázerőműveket a belföldi

villamosenergia-piacon európai társaiknál kedvezőbb helyzetbe hozza, hogy a magyarországi

tőzsdei villamosenergia-ár (HUPX) jelentős felárat tartalmaz a nyugat-európai, illetve a régiós

árakhoz képest.

2016 első háromnegyed évében a belföldi földgázfelhasználás közelítőleg 200 millió

köbméterrel meghaladta a 2015 azonos időszakában regisztrált értéket. A földgázigény

bővülése szinte kizárólag az erőművi földgázfelhasználás növekedéséből ered, amit a

menetrendtartó erőművek kihasználtságának jelentős emelkedése okozott. Az egész évet

tekintve a földgázfelhasználás 2016-ban elérheti a 9,2 Mrd köbmétert, amire utoljára 2013-

ban volt példa.

A 2009 óta csökkenő földgázkitermelés 2016 harmadik negyedévében ugyan átmenetileg

növekedni tudott, az első kilenc hónapot tekintve éves bázison ugyanakkor továbbra is

visszaesés volt jellemző. A következő években a kitermelés további csökkenése a legnagyobb

iparági szereplő szerint a mezők természetes öregedése ellenére is időlegesen

megfékezhető, hiszen az elmúlt években jelentős hatékonyságnövelő-beruházásokat

hajtottak végre. A kitermelés stabilizálásához az európai gázár 2016 őszén bekövetkezett

emelkedése és a 2013 óta minden évben meghirdetett koncessziós pályázaton elnyert

mezők termelésbe állítása is hozzájárulhat.

A hazai gáztárolók töltöttsége a 2016-os évben október folyamán érte el a csúcsát, amikor a

betárolt földgázkészlet meghaladta a 3,6 Mrd köbmétert. Ez az érték számottevően

magasabb volt a megelőző évi 3,2 Mrd köbméternél. A magasabb tárolói töltöttség két

tényezőből eredt. Egyrészt az egyetemes szolgáltatók számára 2016-tól jogszabály írja elő,

hogy minden év október 1-jén rendelkezniük kell a szolgáltatási terület elmúlt 120

4

hónapjának legmagasabb téli időszaki fogyasztása legalább 60 százalékának megfelelő, hazai

földgáztárolóban elhelyezett földgázkészlettel. Ennek megfelelően az egyetemes szolgáltatók

1975 millió köbméter gázt tároltak be. Másrészt, míg 2015-ben a téli földgázárak

alacsonyabbak voltak a nyáron jellemző áraknál (negatív tél–nyár spread), addig 2016-ban

megawattonként 4–6 eurós tél–nyár spread alakult ki, ami a kereskedőket magasabb

betárolásra ösztönözte, így lehetővé tette a kereskedelmi gáztárolás emelkedését.

Az atomenergia Európában

Az atomenergia komoly hagyományokkal rendelkezik Európában. A kontinens országai élen

jártak a nukleáris energia békés, energetikai célú hasznosításával kapcsolatos kutatás-

fejlesztési, gyártási és üzemeltetési tudás felhalmozásában és alkalmazásában, a saját

villamosenergia-termelésbeli részarányt tekintve a tíz leginkább atomenergia használó

országból kilenc Európában található. Az atomenergia jövője mégsem egyértelmű: az

elöregedő atomerőműpark, az utóbbi évtizedben az atomerőművek építésével kapcsolatos

költség- és időtúllépések, a Fukushima kapcsán újra előtérbe került nukleáris biztonság, a

keletkező hulladék kezelésének és tárolásának illetve az erősen tőkeigényes beruházás

megtérülésének kérdései mind-mind az iparág jövőjével kapcsolatos bizonytalanságot

erősítő tényezők. Mindezen befolyásoló tényezők hatására az európai országok álláspontja

eltérő: egyesek erősen elutasítóak, mások a fokozatos kivezetés, megint mások a kapacitás-

fenntartás mellett kötelezik el magukat.

Az atomenergia az elmúlt évtizedekben innováció útján igyekezte megválaszolni a

technológiával kapcsolatban felmerült aggályokat. A folyamatos, inkrementális fejlesztések

eredményeképpen létrejött harmadik generációs blokkok esetén az elért biztonság szintje

növekedett, a reaktorok takarékosabbak lettek, használati értékük növekedett. Emellett

fejlesztési fázisban vannak az alapvető működési elvek megváltoztatásán alapuló (de az

eddigiekhez hasonlóan fissziós elven működő), radikális innovációt hozó negyedik generációs

blokkok, melyek kereskedelmi megjelenése néhány évtized múlva várható.

A tanulmány során hat atomerőmű-létesítési projektet vizsgáltunk meg, amelyek az elmúlt

tíz évben Európában folytak. Ezekkel kapcsolatos meglátásaink a következőek:

A beruházások finanszírozása túlnyomó többségben (közvetlenül vagy közvetve)

állami forrásokból/hitelekből valósul meg.

A piaci alapon, akárcsak részben magántőke által történő építést a gazdasági

körülmények jelentősen hátráltathatják (pl. Mohi Atomerőmű 3-as, 4-es blokk).

A lakossági megítélés országonként jelentősen eltérő. A balesetekkel és

hulladékkezeléssel kapcsolatos félelmek mellé a pénzügyi sikertelenséggel kapcsolatos

aggályok is csatlakoztak (pl. Finnország).

Bizonyos blokkok esetén (pl. EPR) az új típusú blokkok konstrukciója jelentős

kockázatot hordoz magában, a komplex szállítandó termék és a bonyolult alvállalkozói

5

struktúrák miatt a kivitelező vállalatok nem tudnak hiteles garanciát adni a vállalt minőségre

(pl. Flamanville, Olkiluoto).

Az EU-n belül a kockázatcsökkentést célzó finanszírozási illetve a villamosenergia-

értékesítési konstrukciók közösségi szabályozást sérthetnek. Ezek vizsgálata az

engedélyeztetési eljárás időtartamát meghosszabbíthatja (pl. Hinkley Point C).

A beruházás mérete egy kis-közepes ország számára nagy, a projekt leállítása szintén

komoly költségekkel és kockázatokkal jár (pl. Bulgária által 2013-ban visszamondott erőmű

esetén).

A létesítéssel kapcsolatos aggályok ellenére a Fukushima utáni extrém kilengést követően az

iparág helyzete konszolidálódni látszik: ezt mutatják a 2016. novemberi svájci népszavazás

eredményei, vagy éppen a magyarországi bővítés jelentős társadalmi ellenállás nélküli

előrehaladása is. Néhány orosz gyártású harmadik generációs blokk már üzemben van, és

várhatóan a függőben lévő EPR projektek is hamarosan befejeződnek. A harmadik

generációs blokkokkal kapcsolatos első negatív tapasztalatokat a kivitelező vállalatok a

folyamatok fejlesztésére használhatják fel. A nukleáris technológia bevezetését korábban

fontolóra vevő európai országok (pl. Lengyelország) azonban egyelőre nem szándékoznak

újraindítani nukleáris projektjeiket.

6

2 Makrogazdasági helyzetkép

Nemzetközi környezet 2.1

Az idei harmadik negyedévben megtört az amerikai növekedés öt negyedéve tartó

folyamatosa lassulása, ám a kibocsátás bővülési ütemének 1,6 százalékra gyorsulása mögött

főként egyszeri hatások húzódnak meg. A kiemelkedően kedvező mezőgazdasági termés az

exportkivitel és a készletek növekedésén keresztül gyorsította az amerikai gazdaságot, ám

ezen két tételtől eltekintve az USA növekedése a második negyedévben regisztrált 1,3

százalék körül alakult volna. Bár a lakossági fogyasztás bővülési üteme továbbra is magas az

Egyesült Államokban, a magas készletfelhalmozás ellenérre is már harmadik negyedéve

csökken folyamatosan az amerikai beruházási aktivitás. 2010 óta először az állóeszköz

beruházások volumene is csökkent éves alapon: a –0,8 százalékra mérséklődő mutató

mögött elsősorban a lakáscélú beruházások bővülési ütemének drasztikus visszaesése áll,

miközben az üzleti célú beruházások növekedési rátája már három negyedéve negatív.

Mind az eurózóna, mind a teljes unió éves növekedési rátája három negyedéve változatlanul

1,7, illetve 1,9 százalékon áll, melyek mindhárom negyedévben meghaladták az amerikai

gazdaság bővülési ütemét. Az uniós növekedést is főként a lakossági fogyasztás bővülése

indukálja, ám az amerikai gazdasággal szemben a beruházások növekedési hozzájárulása

pozitív, viszont a nettó export továbbra is gátolja az uniós növekedés dinamizálódását. Bár

tagállami szinten továbbra is igaz, hogy a közép-európai államok többsége az uniós átlagot

meghaladó mértékben bővül, valamennyi visegrádi állam éves növekedési rátája enyhén

visszaesett az idei harmadik negyedévben. A lengyel bővülési ütem 1,1, a cseh 0,7, míg a

szlovák és a magyar ráta 0,4 és 0,3 százalékponttal csökkent a második negyedéhez

viszonyítva. Ezt részben a kifutó uniós források gyorsított lehívása miatti erős tavalyi

harmadik negyedév bázishatása indokolhatja, ami miatt az idei utolsó negyedében is

visszafogottan alakulhatnak a visegrádi négyek növekedési rátái.

Az unióban és az Egyesült Államokban is emelkedett a foglalkoztatottak állománya, amit

mindkét gazdaságban főként a szolgáltató szektor bővülő munkakereslete indukál.

Novemberben az Egyesült Államok munkanélküliségi rátája a válság előtti szintre, 4,6

százalékra esett, ám a mutató 0,3 százalékpontos csökkenéséből 0,1 százalékpontot a

munkanélküliek munkaerőpiacról való kilépése magyaráz. Októberben 8,3 százalékos

munkanélküliségi rátát regisztráltak az unió gazdaságában, melynél kedvezőbbet legutóbb

2009 februárjában mértek. A munkanélküliségi rátában továbbra is jelentős különbségek

mutatkoznak tagállami szinten: miközben a spanyol ráta nemrég 20 százalék alá

mérséklődött, augusztusban 4 százalék alatti mutatót regisztráltak a cseh gazdaságban.

A várakozásoknak megfelelően decemberi ülésén 0,5–0,75 közötti sávba emelte irányadó

rátáját az amerikai jegybanki feladatokat betöltő Fed Nyílt Piaci Bizottsága. Az amerikai

7

monetáris kondíciók szigorítását a közelmúlt kedvező munkaerőpiaci és növekedési adatai

mellett az inflációs folyamatok gyorsulása is indukálta. Eközben az Európai Központi Bank

Kormányzótanácsa mennyiségi lazítási programjának meghosszabbításáról határozott

decemberben, melynek kifutási ideje így 2017 márciusáról decemberre tolódott. A döntés

értelmében az EKB 2017 márciusáig havi 80 milliárd euró értékben vásárol az eurózóna

tagállamaiban kibocsátott állampapírokat és magas biztonságú vállalati kötvényeket, ám

áprilistól a felvásárlási keret 60 milliárd euróra csökken.

Az elmúlt hónapok globális pénzpiaci folyamatait a brit kilépés technikai lebonyolítása és az

amerikai elnökválasztás körüli bizonytalanság határozta meg. Októberben a brit 10 éves

állampapírhozam közel 50 bázisponttal emelkedett Theresa May brit miniszterelnök október

3-ai kijelentése miatt, mely alapján a korábban vártnál nagyobb gazdasági áldozattal járhat

az Egyesült Királyság unióból való kilépése. A kijelentés hatására a font jelentősen

leértékelődött valamennyi valutával szemben, a dollár/font árfolyam 31 éves mélypontig

zuhant október közepén. Novemberben az amerikai elnökválasztás hatására az euró

jelentősen le, míg a japán jen jelentősen felértékelődött a dolláral szemben, miközben a

hónapok óta negatív tartományban tartózkodó német és japán 10 éves állampapírpiaci

referenciahozamok ismét pozitív tartományba emelkedtek. Donald Trump megválasztásának

hatására novemberben új historikus csúcsra emelkedett az amerikai Dow Jones Industrial

Average tőzsdeindex értéke, amit az amerikai vállalati adókulcsok tervezet csökkentése

magyarázhat.

Az utóbbi hónapokban stabilan 40–50 dollár között ingadozott az olaj világpiaci ára, melyet

az OPEC november végi megállapodása növelhet a következő hónapokban. Az Egyesült

Államokban a háztartási energiahordozók árváltozása bázisba épült októberben, azaz a

lakossági energiaárak két évet követően ismét növelik az amerikai inflációs rátát, melynek

hatására a mutató 1,6 százalékra emelkedett. Az Európai Unió gazdaságában is dinamikusan

csökken a háztartási energiaárak inflációs mérséklő hatása, ám a 0,5 százalékos uniós

inflációs ráta továbbra is jelentősen elmarad az amerikai gazdaságban regisztrálttól.

Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint a következő években tovább

mérséklődhet az unió költségvetési hiánya. Az utóbbi évekhez hasonlóan a javuló fiskális

folyamatokat a közeljövőben is főként a konjunkturális hatások vezérelhetik: a visszafogott

mértékben bővülő foglalkoztatás és a vállalatok profitabilitásának növekedése egyaránt

emeli a költségvetési bevételeket, miközben a csökkenő munkanélküliség a szociális kiadások

mérséklésén keresztül csökkenti a tagállami kiadásokat. Várhatóan idén 2 százalékra

csökkenhet az unió költségvetési hiánya, ami a következő két évben további 0,2–0,3

százalékponttal mérséklődhet. A költségvetési hiány csökkenésével párhuzamosan az unió

GDP arányos adósságállománya is tovább mérséklődhet: az előrejelzések alapján 2016–2018

között az uniós adósságráta 86-ról 84 százalékra csökken.

8

Magyarországi környezet 2.2

A magyar gazdaság 2016. III. negyedévében 2,2 százalékkal növekedett az előző év azonos

időszakához képest. A bővüléshez termelési oldalról elsősorban a turisztikai és egyéb piaci

szolgáltatások iránti jelentős keresletbővülés és a mezőgazdasági termelésnek kedvező

körülmények járultak hozzá. . A mezőgazdaság számára kedvező volt az idei nyár és a tavalyi

alacsony bázishoz képest 21 százalékot ugrott a kibocsátása, amelynek következében a GDP

növekedési üteméhez 1 százalékponttal járult hozzá. Az ipari termelés bázisidőszakhoz

viszonyított 0,8 százalékos bővülése kis mértékben segítette a növekedést, míg az építőipar

11,9 százalékos visszaesése továbbra is fékezte azt. Ez utóbbi az Európai Uniós támogatások

átmeneti kiesésével magyarázható: a vállalkozások kivárják, amíg beruházásaikat olcsóbban

tudják végrehajtani vinni, ez pedig átmenetileg csökkenti az építőipari keresletet. Ebben az új

költségvetési ciklushoz kapcsolódó források lehívása valamint a Családi Otthonteremtési

Kedvezmény hozhat változást. A szolgáltató szektor továbbra is bővült, növekedése pozitív

tartományban, 2,6 százalékot tett ki, így a GDP-növekedéshez való hozzájárulása 1,3

százalékpont volt a III. negyedévben.

A háztartások fogyasztásának lendületes növekedése az előző negyedévhez hasonló

mértékben folytatódott. A fogyasztás bővülésének erejét mutatja, hogy a nyers adatok

szerinti 4,5 százalékos növekedés mellett 2 százalékponttal javította a GDP-növekedést

ütemét. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a fogyasztás bővülését a válság előtti

időszakokkal szemben nem a lakosság eladósodása, hanem a növekvő rendelkezésre álló

jövedelem okozta. Ez egyaránt visszavezethető a dinamikusan növekvő bérszínvonalra, a

rekord alacsony munkanélküliségre és a személyi jövedelemadó mértékének 2016

januárjától történt 1 százalékpontos csökkentésére. Bár a külkereskedelmi többlet abszolút

értékben továbbra is bővült, az import dinamikusabb növekedése az exportbővüléshez

képest összességében elvett a GDP-növekedési lendületből 0,2 százalékpontot. Ugyanekkora

mértékben a közösségi fogyasztás is a lassító tényezők közé került az előző év azonos

negyedévéhez mérten. A beruházások 8,8 százalékos visszaesése ismét fékezte a

növekedést.

Tovább folytatódott a munkaerőpiac dinamikus bővülése a III. negyedévben. A foglalkoztatás

és az aktivitás is a rendszerváltás óta nem látott szintre emelkedett. A munkanélküliségi ráta

új mélypontra, 5 százalékra mérséklődött a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Mind

arányaiban, mind nagyságában csökkent a tartós munkanélküliek száma, amelyet a

közfoglalkoztatottak számának mérséklődése mellett sikerült elérni. A közszféra

bérrendezéseinek és a munkaerőhiánynak köszönhetően a bruttó bérek 5 éve nem látott

mértékben, 6,2 százalékkal emelkedetek. Az SZJA kulcs csökkentésének és az alacsony

inflációnak is köszönhetően a nettó reálkeresetek kiemelkedő mértékben 7,8 százalékkal

emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

9

2016. III. negyedévének végén az árak ismét növekedésnek indultak, ezzel megszakítva a

négy hónapig tartó csökkenési trendet. Júliusban 0,3 százalékos deflációt figyeltek meg, míg

augusztusban már csak 0,1 százalékos csökkenést tapasztaltak. A trendfordulás

szeptemberben következett be: ekkor az árak 0,6 százalékkal emelkedtek éves

összevetésben. Októberben tovább növekedtek az árak és 1,0 százalékos inflációt mértek a

gazdaságban, amely novemberre 1,1 százalékos nagyságúra nőtt. Az infláció kialakulásához

hozzájárult az alacsony olajárak bázisba kerülése, az OPEC-tagországok tárgyalása a kitermelt

kőolaj mennyiségének korlátozásáról, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának

emelése. A jegybank kommunikációja alapján az infláció 2018 közepére érhet a kitűzött 3

százalékos szint közelébe, valamint 2017 végéig nem várható az alapkamat változtatása,

inkább nem konvencionális eszközök segítségével kívánják elérni a céljukat.

Sem a Fed, sem pedig az Európai Központi Bank nem változtatott a monetáris kondícióin az

elmúlt időszakban. A Fitch után két újabb nagy nemzetközi hitelminősítő intézet (a Standard

and Poor’s és a Moody’s) is felminősítette a magyar állampapírok besorolását, amelyek így a

befektetésre ajánlott kategóriába kerültek.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az ősz folyamán mindhárom kamatdöntő ülésén

egyaránt változatlanul (0,9 százalékon) hagyta az irányadó kamatát. Ugyanakkor nem

konvencionális eszköztárában módosítást hajtott végre, amelynek eredményeként az

egynapos jegybanki hitel kamata 1,15 százalékról 0,9 százalékra, a kötelező tartalékráta

mértéke pedig 2 százalékról 1 százalékra csökkent.

Az NHP III. keretében 2016 decemberének elejére leszerződött összeg nagysága elérte a 356

milliárd forintot. Az összeg nagyobbik felét a program forint lábában (268 milliárd forintot),

míg kisebb részét - 88 milliárd forintot - a deviza lábában kötöttek le a mikro-, kis- és

középvállalatok.

Új előrejelzésünk szerint a GDP várható növekedése 2016-ban a korábban vártnak

megfelelően 2,1 százalékot tehet ki, míg 2017-ben a korábban várt 3,2 százalékosnál

magasabb, 3,6 százalékos lehet. A magasabb növekedéshez a minimálbér 15 százalékos és a

garantált bérminimum 25 százalékos növekedése valamint a munkát terhelő járulékterhek

csökkentése járulhat hozzá. Ennek nyomán ugyanis a többi bérszegmensben is lesz fedezet a

bérek növelésére. Így a korábban vártnál nagyobb mértékben emelkedhet a háztartások

rendelkezésre álló jövedelme, és így a fogyasztásuk is. A fogyasztás bővülését tehát nem a

lakosság eladósodása okozza, szemben a válság előtti időszakkal. Ennek megfelelően

módosítottuk a fogyasztásra vonatkozó várakozásunkat is: jövőre a korábban várt 3,6

százalékos helyett 5,6 százalékos lehet a fogyasztás bővülése, amely még az idénre várt 4,8

százalékos is meghaladja. Az idei évben a beruházások jelentősen mérséklik a GDP

növekedését, mivel becslésünk szerint volumenük 10,3 százalékos visszaesést szenvedhet el.

Ennek oka az Európai Uniós támogatások átmeneti elapadása: a gazdasági szereplők kivárják,

amíg beruházásaikat olcsóbban tudják végrehajtani. Jövőre ugyanakkor már nagyobb

10

volumenben valósulhatnak meg uniós támogatással beruházások. A beruházások bővülését

segítheti elő a Családok Otthonteremtési Kedvezménye is. Az előző előrejelzéshez képest a

beruházások 2017-re várt növekedését felfelé módosítottuk az adójogszabályok változása

miatt is: mivel a társasági adó jelenlegi 10, illetve 19 százalékos kulcsa egységesen 9

százalékra mérséklődik, ezért jobban megéri Magyarországra beruházásokat hozni. Így a

beruházások növekedése a korábban várt 4,3 helyett 4,8 százalékos lehet.

Változtattunk a külkereskedelemre vonatkozó előrejelzésünkön is: idén az export 6,7, míg az

import 7,4 százalékkal nőhet. A korábbi előrejelzésünkhöz képest a III. negyedéves adatok

miatt gyengébb külkereskedelmi többlettel számolunk. Ennek oka elsősorban az ipar

gyengébb teljesítménye, amit az okoz, hogy a gazdaságban az idén nem épültek ki jelentős új

termelő kapacitások. 2017-ben az export korábban várt 6,2 százalékos növekedése helyett

5,8 százalékos növekedésre számítunk a várhatóan gyengébb külső kereslet miatt. Ezzel

szemben az import a korábban várt 6,6 helyett 7 százalékkal nőhet a külső kereslet élénkebb

növekedése miatt.

Modellünk eredményei szerint a kibocsátási rés értéke a III. negyedévben továbbra is negatív

volt, ám a IV. negyedévben a kibocsátási rés már záródhat, és a gazdaság teljesítménye

meghaladhatja a potenciális szintjét.

Előrejelzésünk alapján a munkaerőpiac növekedése idén és jövőre is tovább folytatódik. A

foglalkoztatottak száma 2016-ban várhatóan 4,35 millió főre emelkedik, ami a következő

évben 120 ezer fővel tovább növekedhet. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta idén

5,2 százalékra csökken, ami a 2015-ös értéknél 1,6 százalékponttal alacsonyabb, majd 2017-

ben 4,8 százalékra tovább mérséklődhet. A bérekre ható számos kedvező tényező hatására a

nettó átlagkereset idén 7,8, jövőre 10,7 százalékkal emelkedhet. Ez reálértéken 7,5, illetve

8,7 százalékos növekedést jelent.

A pénzromlás mértéke bár továbbra is mérsékelt, de az elmúlt időszakban növekedésnek

indult, és novemberben éves összehasonlításban 1,1 százalékot tett ki. A vártnál

dinamikusabb áremelkedés valamint a korábban előrejelzettnél jobban élénkülő belső

kereslet miatt az inflációra vonatkozó előrejelzésünket felfelé módosítottuk. Idénre 0,3

százalékos, míg jövőre 2 százalékos inflációt várunk, ami továbbra is elmarad a jegybank 3

százalékos inflációs céljától, de a 2 és 4 százalék közötti inflációs célsávot már eléri. A

maginfláció mértéke az idén 1,4, míg jövőre 2,1 százalék lehet, így erre vonatkozó

előrejelzésünk alig változott az előző negyedévhez képest.

Várakozásaink szerint az alapkamat szintje 2017 végéig változatlan, 0,9 százalékos lesz, azaz

a jegybank az alacsony infláció ellenére sem csökkent kamatot, inkább nem konvencionális

eszközöket (például a 3 hónapos betétbe befogadott pénzmennyiség korlátozása) alkalmaz

majd. A változatlan kamatszint fenntartását indokolja az infláció és a maginfláció

alapkamatot meghaladó szintje is. A jegybank kamatpolitikájára hatással lehet az EKB és a

11

Fed kamatpolitikája is. Míg azonban az EKB-nál egyelőre nem számítunk restriktív monetáris

politikai lépésekre, addig a Fednél csak ennek ütemezése kérdéses. A magyar monetáris

politikát ugyanakkor a szorosabb gazdasági kapcsolatok miatt sokkal jobban befolyásolhatják

az EKB, mint a Fed lépései.

2. táblázat: A főbb makrogazdasági változók várható alakulása Magyarországon

2015 2016 2017

Bruttó hazai termék (volumenindex) 3,1 2,1 3,6

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) 3,4 4,8 5,6

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) 1,9 –10,3 4,8

Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) 7,7 6,7 5,8

Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) 6,1 7,4 7,0

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 8,6 9,5 9,2

Fogyasztóiár-index (%) -0,1 0,3 2,0

A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 1,35 0,9 0,9

Munkanélküliségi ráta (%) 6,8 5,2 4,8

A bruttó átlagkereset alakulása (%) 4,3 6,2 10,7

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 3,4 5,2 4,3

Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 7,9 7,5 7,3

Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában 1,6 1,2 2,1

GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex) 2,1 1,9 1,6

* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás

12

3 Nemzetközi energiapiaci folyamatok

Olajpiac 3.1

A Brent típusú olaj ára 2016. április–november között a hordónkénti 40–50 dolláros szűk

sávban ingadozott, a rendkívüli termelés-kiesések vagy a keresletet–kínálatot érintő

prognózisok változása csak csekély mértékű hatást gyakorolt az árra. A jegyzésárat a közel

stacionárius állapotából a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tagállamai által

eredményesen megkötött megállapodás híre mozdította ki, amelynek nyilvánosságra

kerülése az olajár gyors emelkedését okozta, a Brent-ár a november végi 46 dollárról

december közepére hordónként 55–56 dollárra növekedett.

A OPEC államainak bécsi megállapodása értelmében a kartell tagjai 2017. január 1-jétől közel

1,2 millió hordóval csökkentik kitermelésüket a 2016. októberi referencia szinthez képest. A

csökkentés több mint egyharmadát Szaúd-Arábia vállalta. A paktumhoz 11 OPEC-en kívüli

ország is csatlakozott, amelyek összesen további 558 ezer hordó/nap mértékű

termeléscsökkentésről állapodtak meg. A jelentős olajtermelő országok közül az Egyesült

Államok és Kanada nem kötelezte el az olajpiac egyensúlyba hozását célzó magát a

korlátozás mellett.

1. ÁBR A : A BRE NT -ÁR AL AKULÁ SA

Forrás: Reuters

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint az OPEC olajkitermelése 2016

novemberében napi 34,2 millió hordó volt, ami napi 1,4 millió hordóval több, mint egy évvel

20

30

40

50

60

70

80

90

100

110

120

20

14.0

1.0

22

014

.02

.02

20

14.0

3.0

22

014

.04

.02

20

14.0

5.0

22

014

.06

.02

20

14.0

7.0

22

014

.08

.02

20

14.0

9.0

22

014

.10

.02

20

14.1

1.0

22

014

.12

.02

20

15.0

1.0

22

015

.02

.02

20

15.0

3.0

22

015

.04

.02

20

15.0

5.0

22

015

.06

.02

20

15.0

7.0

22

015

.08

.02

20

15.0

9.0

22

015

.10

.02

20

15.1

1.0

22

015

.12

.02

20

16.0

1.0

22

016

.02

.02

20

16.0

3.0

22

016

.04

.02

20

16.0

5.0

22

016

.06

.02

20

16.0

7.0

22

016

.08

.02

20

16.0

9.0

22

016

.10

.02

20

16.1

1.0

22

016

.12

.02

USD

/bb

l

Brent-ár

13

korábban, és 300 millió hordóval több, mint októberben1. Az IEA adatai alapján a

megállapodás az OPEC esetében azt eredményezheti, hogy kitermelése 2017 januárjától a

2015 második félévét jellemző mértékre esik vissza.

Amennyiben az OPEC-en belüli és kívüli államok is tartják magukat vállalásukhoz, akkor az

általuk piacra juttatott olaj mennyisége körülbelül napi 1,7 millió hordóval csökkenhet. Az

IEA legfrissebb prognózisa szerint 2017-ben 1,3 millió hordó/nap mértékű lehet a

kőolajkereslet bővülése. A két folyamat eredményeként 2017-ben a túlkínálat

megszűnésével egyensúlyba juthat az olajpiac, ami a jegyzésár emelkedését vetíti előre.

Figyelembe véve az olajpiac természetét – miszerint a keresleti–kínálat viszonyok mellett a

geopolitikai események is alapvető hatást gyakorolnak rá –, valamint az árat befolyásoló

egyéb tényezőket, az olajár jövőbeli alakulását erős bizonytalanság övezi. A 2000-es éveket

meghatározó olajár-emelkedés kezdetét a 2001 végén megkötött, termelés csökkentéséről

szóló megállapodás jelentette, ami egy nagy horderejű, az USA-t és a Közel-Keletet egyaránt

érintő geopolitikai eseményt követett. A 2016 végén megkötött új megállapodás hasonlóan

nagy horderejű, mindkét kulcsszereplőt érintő geopolitikai változást követően köttetett meg,

ami egy újabb áremelkedés kezdőpontját is jelentheti.

Ugyanakkor több olyan tényező is azonosítható, amely az áremelkedés ellenében hat. A

magasabb termelési költséggel rendelkező szénhidrogén-mezőkön az olajár esetleges

emelkedése lehetővé teszi a kitermelés növelését, ami elsősorban az amerikai és kanadai

nem konvencionális olajtermelők esetében gyakorolhat pozitív hatást, növelve az OPEC-en

kívüli kínálatot. Erre utal, hogy a megállapodást követő héten az USA-ban ugrásszerűen

megnövekedett a működésben lévő fúrótornyok száma. A kitermelés a megállapodásban

kedvezményeket kapott Nigériában és Líbiában is emelkedhet. Szintén fékezheti az olajár

emelkedését az amerikai kamatemelés nyomán előrevetíthető dollárerősödés.

Földgázpiac 3.2

Az európai földgázpiacot a 2015–2016 első fele közötti időszakban döntően a következő,

egymásra is kölcsönhatást gyakorló trendek befolyásolták:

Globális LNG-túlkínálat kialakulása, a túlkínálat növekedésére vonatkozó

várakozások;

Olajár-esés hatása az olajindexált árazású szerződéses földgázárakra;

Ázsiai földgázár konvergenciája az európai árakhoz;

A Henry Hub ár globális ármeghatározó szerepének növekedése;

A szén árának csökkenése.

1 IEA: Oil Marker Report, 13. December 2016. https://www.iea.org/oilmarketreport/omrpublic/ (Letöltés: 2016.

12.14.)

14

2014 végén – 2015 első hónapjaiban az ázsiai LNG-ár drasztikusan visszaesett és az európai

szint közelébe konvergált (2. ábra). Ebben kulcsszerepe volt annak, hogy az ázsiai LNG-piacon

jelentős túlkínálat jött létre. Az előrejelzések szerint 2015–2020 között 200 Mrd köbméternyi

földgáz-cseppfolyósító kapacitás állhat termelésbe (döntően az USA-ban és Ausztráliában),

ami fokozza a túlkínálatra vonatkozó várakozásokat. Amint az említett árkonvergencia

bekövetkezett, az európai földgázár (TTF) is csökkenésnek indult, mivel az ázsiai piacon

kialakult túlkínálat eredményeként Ázsiából kiszorult LNG-exportőrök szállítmányai

Európában kerestek piacot, ami a kontinensünkön túlkínálatot, illetve lefelé ható árnyomást

generált. Szintén globális szintű nyomást gyakorolt a gázárakra a 2014 augusztusában

kezdődött olajár-csökkenés, amelynek hatása 6–9 hónapos késéssel jelent meg az

olajindexált szerződéses gázárakban. Az olajindexált árazás súlya Európában ugyan

folyamatosan csökken, Ázsiában ugyanakkor az LNG-értékesítés 80 százalékban továbbra is

olajindexált árak mellett történik. A Would Mackenzie számítása szerint az olajár hordónként

1 dolláros emelkedése 0,07–0,15 USD/MMBtu mértékű csökkenést okoz az ázsiai

olajindexált LNG-árakban2.

A földgáz árára annak villamosenergia-piaci helyettesítő termékének, a szén árának jelentős

csökkenése is hatást gyakorolt. Ennek eredményeként ugyanis megnövekedett a

szénerőművek versenyképessége, ami fokozta a földgázerőművek villamosenergia-piacról

történő kiszorulását, csökkentve a földgázkeresletet.

Az LNG-piac likviditásának növekedése a régiós helyett egy globális földgázár kialakulását

segíti elő. E globálissá váló piacon egyre meghatározóbb szerepet játszik az amerikai tőzsdei

földgázár a Henry Hub, amely az elemzői várakozások szerint elsődleges ármeghatározóvá

válhat.

Az említett faktorok eredőjeként a TTF-ár a 2015 első hónapjaiban jellemző 19–22

euro/MWh-ról (6,5–7,5 USD/MMBtu) 2015 végére 15–17 euro/MWh-ra (4,5–5

USD/MMBtu), 2016 februárjára 12–13 euro/MWh-ra (4–4,3 USD/MMBtu) esett vissza.

2016. október–november folyamán jelentős fordulat következett be az európai

földgázárban, amely novemberre 18 euro/MWh-ra (5,6 USD/MMBtu) emelkedett. Az ár

alakulása részben a korábban ismertetett tényezők esetén bekövetkezett változásokkal,

részben egyedi tényezőkel, részben pedig 2015-ben nem érvényesülő földgázpiaci

sajátosságokkal magyarázható.

2 Business Recorder: Asian spot prices of LNG rise first time since 2015., 11. December, 2016.,

http://www.brecorder.com/fuel-a-energy/193/112295/ (Letöltés: 2016. 12.13.)

15

2. ÁBR A : AZ EURÓ PAI ÉS A NEM ZE T KÖZI FÖL DG ÁZ ÁR AK AL AKUL ÁSA

Forrás: Reuters, Századvég-számítás

Az Ázsiában jellemző LNG-ár április és november között 4,3-ról 7,6 USD/MMBtu-ra

növekedett, ami csökkentette az európai LNG-piaci árnyomást és túlkínálatot. Az ARA típusú

szén ára a 2016. szeptember elején jellemző tonnánkénti 60 dolláros szintről novemberre

80–90 dollárra emelkedett, ami versenyképesebbé tette az európai földgázpiacon a

földgázerőműveket, növelve a gázkeresletet.

A földgázpiacot hagyományosan jellemzi a fűtési célú felhasználás által kiváltott szezonalitás

a fogyasztás, illetve az árak tekintetében. A 2015/2016-os gázévben a téli hónapokat

jellemző árnövekedés elmaradt, mivel a túlkínálat és az olajár-esés kompenzálta a kereslet

szezonális növekedését. 2016 novemberében az elmúlt években jellemzőnél alacsonyabb

volt a hőmérséklet, ami a földgázkereslet növekedését eredményezte. A várakozások szerint

az egész téli időszakot a megelőző éveknél hidegebb időjárás jellemezheti, ami szintén

árnövekedés irányába hat.

Az egész európai energiapiacot (legnagyobb mértékben a villamosenergia-piacot – ld.

később) megrázta, hogy 2016. október–november folyamán 18 francia atomerőművi blokkot

leállítottak biztonsági okokból (illetve több más európai atomerőmű is állt biztonsági

kockázat vagy karbantartás miatt). A villamosenergia-piacon váratlanul fellépő kínálati hiány

következtében jelentősen megnövekedett a kiesett atomerőművek helyébe lépő

földgázerőművek (és szénerőművek) termelése, amely a földgázigény lökésszerű

emelkedését vonta maga után3.

Az európai földgázár 2017-es alakulását fundamentális oldalról két fő trend alakíthatja.

Egyfelől az elemzői várakozások szerint az LNG piacát továbbra is túlkínálat fogja jellemezni,

3 Reuters: France turned to fossil fuels in October to offset nuclear shortfall, 28. November 2016.,

http://www.reuters.com/article/us-france-power-idUSKBN13N1C4

0

2

4

6

8

10

12

14

20

14. a

ug.

.

20

14. s

zep

t..

20

14. o

kt..

20

14. n

ov.

.

20

14. d

ec..

20

15. j

an..

20

15. f

eb

r..

20

15. m

árc.

.

20

15. á

pr.

.

20

15. m

áj..

20

15. j

ún

..

20

15. j

úl..

20

15. a

ug.

.

20

15. s

zep

t..

20

15. o

kt..

20

15. n

ov.

.

20

15. d

ec..

20

16. j

an..

20

16. f

eb

r..

20

16. m

árc.

.

20

16. á

pr.

.

20

16. m

áj..

20

16. j

ún

..

20

16. j

úl..

20

16. a

ug.

.

20

16. s

zep

t..

20

16. o

kt..

20

16. n

ov.

.

USD

/MM

Btu

Japán - Korea LNG-ár (JKM) TTF Henry Hub

16

amelyet az amerikai gázexport megindulása is támogat. Ugyanakkor amennyiben az OPEC és

OPEC-en kívüli államok kitermelés-csökkentésről szóló megállapodása és a geopolitikai

változások nyomán erőteljes olajár-emelkedés bontakozik ki, akkor az az olajindexált

szerződéses árakon keresztül Európában is a tőzsdei ár emelkedése irányába ható nyomást

eredményez .

Villamosenergia-piac 3.3

Az európai villamosenergia-ár 2012 óta tartó trendszerű csökkenése – annak 2015-ben

tapasztalt időleges megszakadását követően – 2016-ban folytatódott. Az európai

nagykereskedelmi árak szempontjából irányadó lipcsei villamosenergia-tőzsdén február és

május között a zsinórtermék ára 22–24 euro/MWh-s, a csúcstermék ára 23–26 euro/MWh-s

szinten érte el mélypontját. Az előző év azonos időszakában a zsinórterméket 25–36, a

csúcsterméket 27–41 euro/MWh-s ár jellemezte.

Május és szeptember között emelkedés jellemezte a villamosenergia-árat, amely szeptember

végén 31–32 euro/MWh volt, 1,5–2 euro/MWh-val alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

3. ÁBR A : A V ILL AMO S E NE RGI A CSÚ C STER MÉK ÁR ÁNAK AL AKUL ÁSA A NÉMET ÉS A F R ANCI A

TŐZSDÉ N

Forrás: Reuters

Október és november során az európai tőzsdei villamosenergia-árak gyors és nagymértékű

emelkedése volt megfigyelhető.

A villamosenergia-ár emelkedésének kiváltói között a következő, egymásra szuperponálódó

hatások azonosíthatók:

18 francia atomerőművi blokk leállítása, illetve a nukleáris energiatermelés ideiglenes

visszaesése más európai országokban is;

-40

-20

0

20

40

60

80

100

120

20

15.0

1.0

1

20

15.0

2.0

1

20

15.0

3.0

1

20

15.0

4.0

1

20

15.0

5.0

1

20

15.0

6.0

1

20

15.0

7.0

1

20

15.0

8.0

1

20

15.0

9.0

1

20

15.1

0.0

1

20

15.1

1.0

1

20

15.1

2.0

1

20

16.0

1.0

1

20

16.0

2.0

1

20

16.0

3.0

1

20

16.0

4.0

1

20

16.0

5.0

1

20

16.0

6.0

1

20

16.0

7.0

1

20

16.0

8.0

1

20

16.0

9.0

1

20

16.1

0.0

1

20

16.1

1.0

1

20

16.1

2.0

1

eu

ro/M

Wh

Német csúcstermék-ár Francia csúcstermék-ár

17

a hideg időjárás miatt megnövekedett villamosenergia-igény;

a megújulóenergia-termelés szempontjából kedvezőtlen időjárás;

a fosszilis energiaforrások árának emelkedése.

Francia atomerőművi blokkok leállítása

Az áremelkedés egyik elsődleges oka az volt, hogy a nukleáris létesítmények ellenőrzése

során több francia atomerőmű esetében biztonsági kockázatot azonosítottak. Ennek

következtében október–november folyamán az ország 58 atomerőművi blokkjából 18-at

leállítottak4. Emellett különböző okokból Európa más országaiban is jelentős nukleáris

kapacitás termelése szünetelt, a brit és a cseh atomerőművi termelés is visszaesett. A francia

atomerőművek termelése az európai villamosenergia-árak ugrásszerű emelkedését váltotta

ki, a csúcstermék ára a német villamosenergia-tőzsdén november 7-én és 9-én 60

euro/MWh fölé emelkedett, a francia áramtőzsdén pedig november egészében 80

euro/MWh feletti ár volt jellemző (3. ábra). Az EDF nyilatkozata szerint január közepére 4

kivételével az összes leállított atomerőművi blokkban újraindulhat a termelés5.

Az atomerőművi termelés visszaesése több egymással összefüggő folyamaton keresztül

járult hozzá az említett áremelkedéshez. Egyrészt Franciaországban a nukleáris termelés

hirtelen kiesése miatt kapacitáshiány keletkezett, aminek egyenes következménye volt az

árak emelkedése. A villamosenergia-igény kielégítése érdekében újra kellett indítani a már

leállított korszerűtlen szénerőműveket, illetve növelni kellett a gázerőművek termelését,

amelyek termelési költsége a fosszilis energiahordozók árának emelkedése következtében

megnövekedett. Franciaország éppen a kiemelkedően magas atomerőművi kapacitása

folytán nettó villamosenergia-exportőr. A 18 blokk kiesése azonban azt eredményezte, hogy

azok az országok, amelyek előtte áramot importáltak Franciaországból, nem számíthattak

erre a forrásra, így egyfelől kénytelenek voltak emelni szén- és gázerőművi termelésüket,

másfelől, áramigényüket elsősorban Németországból történő importtal pótolták, ami

„szívóhatást” eredményezett a német villamosenergia-piacon, ez pedig a lipcsei

áramtőzsdén is számottevő áremelkedéshez vezetett.

Hőmérséklet

November folyamán egész Európát a korábbi éveknél alacsonyabb hőmérséklet jellemezte. A

fellépő nukleáris kapacitáshiány azért is érintette olyan érzékenyen a villamosenergia-piacot,

mert az alacsony hőmérséklet miatti, magasabb fűtési célú villamosenergia-igény

következtében markánsan megemelkedett a villamosenergia-rendszerterhelés.

Szélerőművek és napelemek termelésének visszaesése a kedvezőtlen időjárás folytán

4 The Economist: France’s nuclear-energy champion is in turmoil, 3. December 2016.,

http://www.economist.com/news/business/21711087-electricit-de-france-has-had-shut-down-18-its-58-nuclear-reactors-frances-nuclear-energy 5 Reuters: UPDATE 2-French nuclear plant availabilty back normal mid-Jan – EDF, 12. December 2016.,

http://uk.reuters.com/article/france-power-edf-idUKL5N1E75B6

18

A naperőművek és szélerőművek beépített teljesítőképessége Nyugat-Európa egyes

országaiban – különösen Németországban – már olyan magas, hogy termelésük első számú

villamosenergia-piaci fundamentummá vált. Például Németországban 2016-ra a napelemek

beépített teljesítőképessége elérte a 40,2 GW-ot, a szélerőműveké pedig a 49,6 GW-ot6, ami

együttesen a német nettó erőművi teljesítőképesség fele, illetve meghaladja a német

villamosenergia-csúcsterhelést.

A kritikus novemberi nukleáris kapacitáshiány, illetve megnövekvő rendszerterhelés éppen

akkor érte a kontinenst, amikor az időjárás sem a szélerőművek, sem a napelemek

termelésének nem kedvezett. A következő két ábrán (4. ábra, 5. ábra) a november második

hetében, illetve február második hetében mért németországi villamosenergia-termelés

mennyiségét és összetételét hasonlítjuk össze. Szembetűnő, hogy míg a szélerőművek és

napelemek termelése a vizsgált novemberi időszakban a kereslet 8–10 százalékát tudta

kielégíteni, addig ez az arány februárban jellemzően meghaladta a 25 százalékot, de egyes

időszakokban az 50 százalékot is elérte. A nulla közeli változó költséggel rendelkező

megújulóenergia-termelést pedig az ábra tanúsága szerint a szén- és gázerőművek magasabb

termelése pótolta, ami – ahogyan írtuk – a fosszilis energiaforrások megnövekedett ára,

valamint a német forrásból származó villamos energia iránti külső igény (mint egyfajta

„szívóhatás”) fokozódása miatt magasabb áramárhoz vezetett.

4. ÁBR A : A NÉMETORSZ ÁG I V ILLAMO SE NERGI A -TERM ELÉS Ö SSZETÉTELE 2016. NOVEMBER

MÁSOD IK HETÉBE N

Forrás: Fraunhofer energy-charts

6 Fraunhofer ISE: Installierte Netto-Leistung zur Stromerzeugung in Deutschland, https://www.energy-

charts.de/power_inst_de.htm , (Letöltés: 2016. 12.15.)

nap

szél

biomassza

nukleáris

lignit, barnaszén

feketekőszén

földgáz

19

5. ÁBR A : A NÉMETORSZ ÁG I V ILLAMO SE NERGI A -TERM ELÉS Ö SSZETÉTELE 2016. FEBR UÁR M ÁSOD IK

HETÉBEN

Forrás: Fraunhofer energy-charts

Földgázerőművek versenyképessége Európában 3.4

Az Európában működő, magas hatásfokú (kombinált ciklusú) gázerőművek

jövedelmezőségének vizsgálatát az ún. Clean Spark Spread mutató kiszámítása révén

végezzük el, amely a tőzsdei villamosenergia-árnak és a gázerőművek rövid távú

határköltségének (földgáz+széndioxid-kvótaköltség, figyelembe véve az erőművi hatásfokot

és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátást) a különbsége. Amennyiben a mutató értéke pozitív,

akkor a gázerőművek villamosenergia-értékesítésen elérhető árbevétele meghaladja a folyó

költségeit, míg ha negatív, akkor az erőmű termelése a villamosenergia-piacon veszteséges.

A mutató számítását a következő energiapiaci peremfeltételek mentén végeztük (3.

táblázat):

3. táblázat: A Clean Spark Spread mutató kiszámítása során alkalmazott peremfeltételek az

európai, magas hatásfokú gázerőművek esetében

Peremfeltételek

Földgázár TTF

Villamosenergia-ár EPEX spot Germany baseload és peak

Villamosenergia-termelés hatásfoka 55%

Fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 0,36 T CO2/MWh

Forrás: Platts, Századvég-becslés

A Clean Spark Spread értéke 2013–2015 szeptembere között egy-egy hónaptól eltekintve

mind a villamos energia zsinórterméke, mind a csúcsterméke esetében negatív volt, ami a

gázerőművi villamosenergia-termelés radikális visszaesésével járt. A 2015 végén

20

bekövetkezett földgázár-esés időlegesen pozitív tartományba emelte a mutatót, ugyanakkor

a 2016 tavaszán tartósan 30 euro/MWh alatti tőzsdei áramár hatására az ismét negatív

előjelet vett fel. A Clean Spark Spread értéke 2016 júliusa óta számottevően magasabb

nullánál. A pozitív trend fennmaradása ugyanakkor kérdéses, hiszen a villamosenergia-ár

jelentősen csökkenhet, amennyiben az atomerőművi termelés helyre áll Európában,

valamint az időjárás a megújulóenenergia-termelés szempontjából kedvezőbben alakul.

6. ÁBR A : A CLEAN SPARK SPREAD MUTATÓ ALAKUL Á SA EURÓ PÁBAN

Forrás: Reuters, Századvég-számítás

-25

-20

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

13. j

an..

20

13. m

árc.

.

20

13. m

áj..

20

13. j

úl..

20

13. s

zep

t..

20

13. n

ov.

.

20

14. j

an..

20

14. m

árc.

.

20

14. m

áj..

20

14. j

úl..

20

14. s

zep

t..

20

14. n

ov.

.

20

15. j

an..

20

15. m

árc.

.

20

15. m

áj..

20

15. j

úl..

20

15. s

zep

t..

20

15. n

ov.

.

20

16. j

an..

20

16. m

árc.

.

20

16. m

áj..

20

16. j

úl..

20

16. s

zep

t..

20

16. n

ov.

.

eu

ro/M

Wh

Clean base spark spread Clean peak spark spread

21

4 Hazai energiapiaci folyamatok

Villamosenergia-piac 4.1

Villamosenergia-felhasználás

2016 harmadik negyedévében megszakadt a magyarországi villamosenergia-fogyasztás 2014

második negyedéve óta tartó növekedése, július–szeptember között a VER bruttó

villamosenergia-felhasználás 191 GWh-val, mintegy 1,8 százalékkal elmaradt a megelőző év

azonos időszakában regisztrált értéktől. A csökkenés elsősorban a rendkívül magas bázisnak

tudható be. Ugyanis 2015 júliusában és augusztusában a historikusan forróság

következtében rendkívül magas – a megelőző évinél 5 százalékkal magasabb –

villamosenergia-fogyasztás alakult ki.

7. ÁBR A : A H AZ AI V ILL AM OSE NERG I A -REND SZER FO RRÁSAI NAK ALAKUL ÁSA

Forrás: MAVIR

2016 első 11 hónapjában a VER bruttó villamosenergia-felhasználás 40.081 GWh volt, ami

115 GWh-val, azaz 0,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A szökőév-hatást is

figyelembe véve a hazai áramigény stagnálása állapítható meg. Tekintettel arra, hogy 2016-

ban több munkanap volt, mint 2015-ben, a munkanap-hatással kiigazított áramfogyasztási

adat január–november között éves alapon csökkenést mutatott.

A villamosenergia-igény stagnálása összhangban van a feldolgozóipari termelés alakulásával,

amely 2016. január–szeptember időszakában éves bázison mindössze 1,5 százalékkal

emelkedett. Mivel a villamosenergia-felhasználáson belül folyamatosan emelkedik az ipari

szektor súlya, így egyre meghatározóbbá válhat az áramigény konjunktúra-függése, amit a

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

2014Q1 2014Q2 2014Q3 2014Q4 2015Q1 2015Q2 2015Q3 2015Q4 2016Q1 2016Q2 2016Q3

GW

h

Hazai termelés Importszaldó

22

2015. és 2016. évi, hőmérséklet által kevésbé befolyásolt tavaszi és őszi hónapok adatai is

tükröznek.

A villamosenergia-fogyasztásra az ipari konjunktúra mellett a hőmérséklet alakulása is egyre

fokozottabb hatást gyakorol. Jól mutatja a jelenséget az idei december, amikor is a megelőző

években jellemzőnél számottevően alacsonyabb hőmérséklet, és az ennek nyomán

megemelkedett fűtési célú áramfogyasztás megugrása következtében egymás után dőltek

meg a napi, illetve órás villamosenergia-fogyasztási rekordok. A MAVIR 2016. december 8-án

(csütörtök) 6749 MW-s negyedórás rendszerterhelés mért7, ami közel 150 MW-tal magasabb

az addigi csúcsot jelentő 2007. novemberi értéknél (6602 MW). A MAVIR szerint januárban

ez a csúcs is megdőlhet.

2015-ben a historikus forróság nyomán kialakult nyári terhelési csúcs, 2016-ban az

elsősorban szintén hőmérsékleti okokkal magyarázható téli terhelési csúcs hívta fel a

figyelmet arra, hogy növekvő csúcsterhelések kezelése a csökkenő erőművi kapacitás mellett

kínálati és keresleti oldalon is beavatkozást igényel. Nyáron a fogyasztói (főként a háztartási

méretű) napelemek beépített teljesítőképességének növelése a jövőben mérsékelni fogja a

csúcsterhelés emelkedését. A rendszerirányítót ugyanakkor komoly kihívások elé állítja a téli

csúcsterhelés kezelése, hiszen a december–január folyamán a csúcsigény 17 óra körül

jelentkezik, amikor már nem számottevő a napelemek termelése. Így az energiahatékonyság

általános javítása mellett a téli csúcsterhelés letörése fogyasztó oldali beavatkozást tesz

szükségessé (demand response, demand side management).

Kiemeljük, hogy a MAVIR és a MEKH felülvizsgálta a 2015. évi villamosenergia-fogyasztást, és

43750 GWh-ról helyett 43942 GWh-ra módosította. (Mivel a havi szintű felülvizsgálat nem

ismert, az évközi adatok elemzése során a felülvizsgált értékeket nem tudtuk venni.)

Hazai erőművi termelés

A 2016-os év folyamán a hazai erőművi termelés jelentős növekedése volt megfigyelhető. Az

idei harmadik negyedévben 610 GWh-val (8,4%), január–november között 1437 GWh-val

(5,3%) emelkedett a termelés éves összevetésben. A növekedés két forrásból táplálkozott:

1. Gönyűi Erőmű és a Dunamenti G3 magasabb kihasználtsága:

A Gönyűi Erőmű kihasználtsága 2016 első tíz hónapjában 37,9 százalékra emelkedett a

megelőző év azonos időszakában regisztrált 19 százalékról, míg a Dunamenti G3

kihasználtsága ugyanilyen összevetésben 14 százalékról 38,9 százalékra növekedett (8. ábra,

9. ábra). A két erőmű villamosenergia-termelése a vizsgált időszakban 1300–1400 GWh-val

nőtt.

7 MAVIR Sajtóközlemény: Áramfogyasztási rekordokat döntöget a december, MAVIR, 2016. december 9.

http://mavir.hu/documents/10258/211028631/Rendszerterhelesi_csucs.pdf/269bdbe5-dd1f-477a-b960-9834606e7132 (Letöltés: 2016.12.12.)

23

A Gönyűi Erőmű és a Dunamenti G3 kihasználtsága – összhangban az európai folyamatokkal

– a földgáz nagykereskedelmi árának radikális csökkenése miatt emelkedett. A jelentős

változás mögött meghúzódó összefüggés részletesebb bemutatása érdekében mindkét

erőmű esetében kiszámítottuk a nemzetközi energiapiaci folyamatok elemzése során

ismertetett Clean Spark Spread mutatót a hazai energiapiac és az erőművi paraméterek

figyelembe vételével (4. táblázat).

4. táblázat: A Clean Spark Spread mutató számítása során alkalmazott peremfeltételek a

Gönyűi Erőmű és a Dunamenti G3 esetében

Peremfeltételek

Földgázár TTF + 1 euro/MWh

Villamosenergia-ár HUPX day-ahead baseload és peak

Villamosenergia-termelés hatásfoka Gönyűi Erőmű: 55%, Dunamenti G3: 53%

Fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 0,36 T CO2/MWh

Forrás: Reuters, Századvég-számítás

A 2015. január–2016. október közötti időszak adatai rámutatnak arra, hogy a Gönyűi Erőmű

esetében a kihasználtság rendkívül szorosan együtt mozgott a Clean Spark Spread értékével,

két mutató közötti korreláció magas volt. A Clean Spark Spread értéke 2015 első felében

masszívan negatív volt, aminek következtében az erőmű kihasználtsága nem volt

számottevő. 2015 júliusától a mutató átlépett a pozitív tartományba, aminek következtében

ugrásszerűen megnövekedett az erőmű termelése.

8. ÁBR A : A CLEAN SPARK SPREAD ÉS A K IH ASZ NÁLTSÁG ALAKUL ÁSA A GÖ NYŰ I ERŐMŰ ESETÉBEN

Forrás: Reuters, Dr. Stróbl Alajos

8, Századvég-számítás

8 Dr. Stróbl Alajos: Villamosenergia-ellátásunk forrásoldalának alakulása az európai fejlődés tükrében, EnKon

2016.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

20

15. j

an..

20

15. f

eb

r..

20

15. m

árc.

.

20

15. á

pr.

.

20

15. m

áj..

20

15. j

ún

..

20

15. j

úl..

20

15. a

ug.

.

20

15. s

zep

t..

20

15. o

kt..

20

15. n

ov.

.

20

15. d

ec..

20

16. j

an..

20

16. f

eb

r..

20

16. m

árc.

.

20

16. á

pr.

.

20

16. m

áj..

20

16. j

ún

..

20

16. j

úl..

20

16. a

ug.

.

20

16. s

zep

t..

20

16. o

kt..

eu

ro/M

Wh

Kihasználtság Gönyűi Erőmű (jobb tengely) Clean Base Spark Spread Gönyűi Erőmű (bal tengely)

Clean Peak Spark Spread Gönyűi Erőmű (bal tengely)

24

A mutató 2016. csaknem egészében pozitív volt, aminek következtében első tíz hónap közül

pedig mindössze háromban mértek 30 százaléknál alacsonyabb kapacitás-kihasználtságot.

A Dunamenti G3 termelése tekintetében a Gönyűi Erőműhöz hasonlóan 2015 júliusa hozta a

fordulópontot, ugyanakkor a Dunamenti G3 egység kihasználtsága rendkívül rapszódikus és

alacsonyabb korrelációt mutat a Clean Spark Spread mutatóval. Figyelemre méltó, hogy

2016. június–szeptember között az erőmű kihasználtsága 65–85 százalékos volt, amilyen

kedvező periódusra az erőmű telepítése óta nem volt példa. Az októberben tapasztalt

meglepően alacsony, nulla közeli termelés fő oka az lehetett, hogy az erőmű két és fél hétig

karbantartás miatt nem üzemelt.

9. ÁBR A : A CLEAN SPARK SPREAD ÉS A K IH ASZ NÁLTSÁG ALAKUL ÁSA A DU NAME NTI G3 ESETÉBE N

Forrás: Reuters, Dr. Stróbl Alajos

8, Századvég-számítás

2. Paksi Atomerőmű termelésének növekedése

A Paksi Atomerőmű termelése 2016. január–október között több mint 500 GWh-val volt

magasabb, mint 2015. azonos időszakában, ami a karbantartások rövidebb időtartamának,

illetve eltérő ütemezésének volt köszönhető.

A villamosenergia-importszaldó a harmadik negyedévet tekintve 22,6 százalékkal, a január–

november közötti időszakot tekintve 10,4 százalékkal csökkent éves bázison. Az idei utolsó

negyedévben azonban az importarány növekedése figyelhető meg. A novemberben

regisztrált 34 százalékos importszaldó historikusan magas, ami korábbi években tapasztaltnál

alacsonyabb hőmérséklet okozta áramfogyasztás-bővülésnek tudható be, továbbá annak,

hogy a Paksi Atomerőmű 2-es blokkja a hónap folyamán karbantartás miatt nem termelt.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

20

15. j

an..

20

15. f

eb

r..

20

15. m

árc.

.

20

15. á

pr.

.

20

15. m

áj..

20

15. j

ún

..

20

15. j

úl..

20

15. a

ug.

.

20

15. s

zep

t..

20

15. o

kt..

20

15. n

ov.

.

20

15. d

ec..

20

16. j

an..

20

16. f

eb

r..

20

16. m

árc.

.

20

16. á

pr.

.

20

16. m

áj..

20

16. j

ún

..

20

16. j

úl..

20

16. a

ug.

.

20

16. s

zep

t..

20

16. o

kt..

eu

ro/M

Wh

Kihasználtság Dunamenti G3 (jobb tengely) Clean Base Spark Spread Dunamenti G3 (bal tengely)

Clean Peak Spark Spread Dunamenti G3 (bal tengely)

25

2017–2018 folyamán új, jelentős kapacitású erőmű termelésbe állítására nem lehet

számítani. Számottevő bővülés egyedül a megújulóenergia-termelés terén lehet, ahol

elsősorban a háztartási méretű napelemek gyors terjedésének folytatása várható. Az uniós

források felhasználásával megvalósított projektek valószínűleg döntően szintén napelemek

telepítését fogják célozni. A megújuló alapú villamosenergia-termelés bővítését szolgáló új

támogatási rendszer, a METÁR, 2017-ben még csak részlegesen fog elindulni, jövőre az 1

MW-nál kisebb beépített teljesítőképességgel rendelkező beruházások juthatnak

ártámogatáshoz. Az 1 MW-nál nagyobb teljesítményű erőművek esetében szükséges

kapacitástenderek kiírása az uniós jogharmonizáció lezárulta után várható.

10. ÁBR A : A H AZAI V ILL AMOSE NERGI A -RENDSZER FORRÁSAI NAK Ö SSZETÉTELE

Forrás: MAVIR

Földgázpiac 4.2

Földgázfelhasználás

A belföldi földgázfelhasználás mérsékelten növekvő trendje 2016 harmadik negyedévében is

folytatódott, amikor a gázigény 56 millió köbméterrel, azaz 5,1 százalékkal haladta meg az

előző év azonos időszakában regisztráltat. Az első kilenc hónap során a gázfelhasználás

bővülése 195 millió köbméter (3,3 százalék) volt. Tekintettel az időarányosan közel 200 millió

köbméterrel magasabb gázfogyasztásra, valamint a megelőző években tapasztaltnál

alacsonyabb novemberi–decemberi hőmérsékletre, a belföldi földgázfelhasználás 2016-ban

elérheti a 9,2 Mrd köbmétert, ami alig marad el a 2013-ban jellemző szinttől.

A földgázfelhasználás bővülése szinte kizárólagosan az erőművi földgázfogyasztás

növekedéséből eredt. A gáztüzelésű erőművek kihasználtsága (8. ábra, 9. ábra) az európai

földgázár drasztikus csökkenése (2. ábra) következtében ugrásszerűen megemelkedett,

74% 73% 72% 59% 62% 63% 62% 66%

74% 72% 71% 76% 75% 74% 73% 68% 70% 66% 76%

70% 77% 72%

66%

26% 27% 28% 41% 38% 37% 38% 34%

26% 28% 29% 24% 25% 26% 27% 32% 30% 34% 24%

30% 23% 28%

34%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

20

15. j

an..

20

15. f

eb

r..

20

15. m

árc.

.

20

15. á

pr.

.

20

15. m

áj..

20

15. j

ún

..

20

15. j

úl..

20

15. a

ug.

.

20

15. s

zep

t..

20

15. o

kt..

20

15. n

ov.

.

20

15. d

ec..

20

16. j

an..

20

16. f

eb

r..

20

16. m

árc.

.

20

16. á

pr.

.

20

16. m

áj..

20

16. j

ún

..

20

16. j

úl..

20

16. a

ug.

.

20

16. s

zep

t..

20

16. o

kt..

20

16. n

ov.

.Hazai termelés Importszaldó

26

ahogyan arról korábban írtunk. Ennek eredményeként az erőművi földgázfogyasztás 2016

első kilenc hónapjában 209 millió köbméterrel (21 százalékkal) meghaladta az egy évvel

korábbi szintet.

11. ÁBR A : A BEL FÖLD I FÖ LDG ÁZ FELH ASZ NÁL ÁS ALAKULÁSA

Forrás: MEKH

Hazai földgázkitermelés

A hazai földgázkitermelés 2009 óta tartó csökkenő trendje a 2016 első kilenc hónapjában

sem szakadt meg, január–szeptember között éves összevetésben 58 millió köbméterrel,

mintegy 5 százalékkal esett vissza a kitermelés. Pozitívumként értékelhető ugyanakkor, hogy

a harmadik negyedévben éves bázison már növekedés volt regisztrálható. A kitermelés

visszaesése, valamint a kinyert földgáz minőségének romlása a mezők öregedésének, illetve

az ország magas kutatottságának természetes következménye. Ugyanakkor az elmúlt

években a szabályozási környezet kedvezőtlen alakulása, valamint a 2015 utolsó, illetve 2016

első hónapjait jellemző gyors és nagymértékű európai földgázár-esés (2. ábra) is negatív

hatást gyakorolt a kitermelésre. A legnagyobb hazai iparági szereplő szerint az elmúlt évek

hatékonyság-növelő beruházásai, valamint a szabályozási körülmények stabilizálódása,

kismértékű javulása (az új koncessziós eljárás során 19-ről 16 százalékra csökkent a

bányajáradék minimális mértéke, a bányajáradék kulcsa 2 százalékra csökkent a nem

hagyományos kitermelés esetében) lehetővé teszik a földgázkitermelés csökkenésének

időleges megfékezését. Szintén pozitívan hathat az iparág teljesítményére a 2016 utolsó

hónapjaiban bekövetkezett gázárnövekedés, valamint, hogy 2013 óta minden évben

meghirdetett és sikeres koncessziós pályázatok eredményeként növekszik a kutatott

területek nagysága, ami elősegíti a magasabb készletutánpótlást.

2 2,7

7,2

11,8

16,6

20,8

24,1 24

17,7

10,2

7,1

2,8

-1

5,8 7,3

13

16,4

21,3 22,5

20,8 18,7

-5

0

5

10

15

20

25

30

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

16002

015

. jan

..

20

15. f

eb

r..

20

15. m

árc.

.

20

15. á

pr.

.

20

15. m

áj..

20

15. j

ún

..

20

15. j

úl..

20

15. a

ug.

.

20

15. s

zep

t..

20

15. o

kt..

20

15. n

ov.

.

20

15. d

ec..

20

16. j

an..

20

16. f

eb

r..

20

16. m

árc.

.

20

16. á

pr.

.

20

16. m

áj..

20

16. j

ún

..

20

16. j

úl..

20

16. a

ug.

.

20

16. s

zep

t..

°C

mill

ió m

3

Belföldi földgázfelhasználás Hőmérséklet

27

12. ÁBR A : A BEL FÖLD I FÖ LDG ÁZ FELH ASZ NÁL ÁS FOR RÁSSZERK EZETÉ NEK NEGYE DÉVENK É NTI

ALAKUL ÁSA

Forrás: MEKH

Földgáztárolás

A gáztárolói készletfelhasználás értéke 2016 első kilenc hónapjában – 862 millió köbméter

volt, azaz 862 millió köbméterrel több földgáz került a tárolókba, mint amennyit kitároltak. A

tárolói töltöttség október elején volt a legmagasabb, amikor meghaladta a 3,6 Mrd

köbmétert, illetve több mint 450 millió köbméterrel magasabb volt a 2015-ös maximális

töltöttségnél. A készletállomány növekedése 2 alapvető forrásból táplálkozott. Egyrészt a

19/2009 Korm. rendelet (I. 30.) módosítása értelmében az egyetemes szolgáltatóknak

közvetlenül vagy közvetve rendelkezniük kell minden év október 1-jén (az új gázév első

napja) a szolgáltatási terület elmúlt százhúsz hónapjának legmagasabb téli időszaki

fogyasztása legalább 60 százalékának megfelelő, hazai földgáztárolóban elhelyezett

földgázkészlettel. Ennek megfelelően az egyetemes szolgáltatók 2016-ban 1975 millió

köbméter földgázt tároltak be. Emellett a kereskedelmi célú tárolás is emelkedni tudott, ami

annak volt köszönhető, míg 2015-ben a téli földgázárak alacsonyabbak voltak a nyáron

jellemző áraknál (negatív tél–nyár spread), addig 2016-ban 4–6 eurós tél–nyár spread alakult

ki. Egy kereskedőnek ugyanis csak akkor racionális földgázt tárolni, ha a nyári és a téli

gázárak közötti különbség magasabb, mint a tárolás, illetve a kapcsolódó szállítás költsége,

ami október–november folyamán teljesült.

-2000

-1000

0

1000

2000

3000

4000

2014Q1 2014Q2 2014Q3 2014Q4 2015Q1 2015Q2 2015Q3 2015Q4 2016Q1 2016Q2 2016Q3

mill

ió m

3

Hazai termelés Importszaldó Készletfelhasználás Belföldi felhasználás

28

13. ÁBR A : A H AZAI FÖLD G ÁZTÁROLÓ I TÖLTÖT TSÉG ALAKUL ÁSA (15°C)

Forrás: MFGT, MMBF, Századvég-számítás

A földgázimportszaldó 2016. január–szeptember között több mint 1,8 Mrd köbméterrel

meghaladta az előző év azonos időszakában regisztrált szintet, ami elsősorban a tárolók

magasabb szintre történő feltöltésével magyarázható, ami mellett a belföldi

földgázfelhasználás közel 200 millió köbméteres emelkedése is szerepet játszott.

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

20

15.0

1.0

1

20

15.0

2.0

1

20

15.0

3.0

1

20

15.0

4.0

1

20

15.0

5.0

1

20

15.0

6.0

1

20

15.0

7.0

1

20

15.0

8.0

1

20

15.0

9.0

1

20

15.1

0.0

1

20

15.1

1.0

1

20

15.1

2.0

1

20

16.0

1.0

1

20

16.0

2.0

1

20

16.0

3.0

1

20

16.0

4.0

1

20

16.0

5.0

1

20

16.0

6.0

1

20

16.0

7.0

1

20

16.0

8.0

1

20

16.0

9.0

1

20

16.1

0.0

1

20

16.1

1.0

1

20

16.1

2.0

1

mill

ió m

3

Mobilgáz-mennyiség (15°C)

Stratégiai készlet: 915 Mm3

ESZ tárolás: 1975 Mm3

Kereskedelmi tárolás: 751 Mm3

29

5 Az atomenergia Európában – trendek és jövőkép

Bevezetés 5.1

Az atomenergia a XX. század derekának áttörő energetikai innovációja. A tudományos

kísérletek és fegyverfejlesztési projektek során felhalmozott magfizikai és mérnöki tudás

felhasználásával elsőként 1954-ben sikerült békés, energetikai célokra létesített reaktort

elektromos hálózatra kapcsolni a hajdani Szovjetunióbeli Obnyinszk-ban. A fisszión alapuló

energiatermelés a kor egyik csúcstechnológiájának tekinthető, melyet elterjedt kereskedelmi

alkalmazása az emberiség haladását mutató, öncélú találmányból valódi, üzleti alapon

alkalmazható innovációvá emelt. Az első reaktorok létesítését követő évtizedekben a

nukleáris energia jelentős teret nyert a villamosenergia-termelésben, bár egyes korai

jóslatokkal ellentétben nem tudott uralkodó technológiává válni.

Az energetikai alkalmazás hatvan éve során a nukleáris technológia számos változáson ment

keresztül. A technológia fejlődése mentén különböző irányú és célú fejlesztések, új

generációs, az előzőeknél hatékonyabb, biztonságosabb, gazdaságosabb konstrukciók

jelentek meg. A nagyléptékű fejlődés és a kereskedelmi elterjedés mellett az atomenergia

történetéhez hozzátartozik a társadalmi kételkedés és félelem, a – bár a működő reaktorok

üzemóráihoz képest rendkívül alacsony gyakorisággal, de mégis időről időre előforduló –

üzemzavarok és balesetek rémképe. Mindezek nagyban befolyásolták a nukleáris

energiatermelés elterjedését: a nagyobb balesetek jellemzően egy-egy fellendülési időszak

végét jelentették. A legutóbbi, 2011-ben Japánban történt fukushima-i baleset óta egy

hasonló, a korábbi, késő 1990-es és 2000-es éveket jellemző nukleáris reneszánszhoz képest

az iparág szempontjából bizonytalanabb időszak vette kezdetét, melyben a világ bizonyos

országaiban a nukleáris technológia biztonsági aggályokra alapozva visszaszorul, míg más

helyeken a technológia fenntartása, bővítése illetve bevezetése mellett kötelezik el magukat

a döntéshozók. A rendkívüli események mellett a keletkező radioaktív hulladék kérdése

jelenti

Európában a globális elterjedéshez képest hagyományosan erős az atomenergia jelenléte. Az

európai országok – a két akkori szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió mellett – élen jártak

a nukleáris technológiák fejlesztésében. A nukleáris villamosenergia-termelés belföldi

villamosenergia-termelésbeli részaránya továbbra is bizonyos európai országokban a

legmagasabb a világon (lásd 5. táblázat).

30

5. táblázat: Legmagasabb atomenergia-termelési részaránnyal rendelkező országok

Ország Atomenergia részaránya a villamosenergia-

termelésben 2015-ben

Franciaország 76,3%

Ukrajna 56,5%

Szlovákia 55,9%

Magyarország 52,7%

Szlovénia 38,0%

Belgium 37,5%

Örményország 34,5%

Svédország 34,3%

Finnország 33,7%

Svájc 33,5%

Forrás: IAEA Reactor Database, 2015

Bár a legtöbb egy országban lévő energetikai reaktor az Egyesült Államokban található,

Franciaország az egyetlen állam a világon, amely villamosenergia-termelésének túlnyomó

részét, több mint 70 százalékát atomenergia segítségével állítja elő. Emellett számos európai

országban az atomenergia a villamosenergia-termelési portfolió meghatározó alaperőművi

forrása, ezen országok közé tartozik Magyarország is.

Az atomenergia ezentúl az európai közösségi integráció kezdetének egyik pillére is. Az

atomenergia békés célú felhasználásáról és az atomipar közös fejlesztéséről szóló, az Európai

Atomenergia Közösség (EURATOM) alapítását elhatározó dokumentumot a római

szerződéssel egy napon írta alá a hat alapító ország 1957. március 25-én. Európa ideális

terepet biztosított a teret nyerő csúcstechnológiának: a nukleáris értéklánc működtetése

ugyanis magas technológiai színvonalat, fejlett szervezési, adminisztrációs képességet, stabil

infrastruktúrát és hosszútávra tervezhető gazdasági környezetet igényel. Mindez a fejlett

európai országokban már ekkortájt is rendelkezésre állt.

A nukleáris ipar helyzete, elfogadottsága időről időre, országról országra változik,

folyamatosan teret nyújtva az atomenergia jövőjével kapcsolatos találgatásoknak. Az –

atomenergia időléptékével tekintve – közelmúlt eseményei (pl. a fukushima-i baleset, német

kivezetési döntés, 2016 novemberében svájci népszavazás az atomenergia kivezetéséről)

vizsgálandó kérdések sorát vetették fel az európai kontinensen, ezek egy részét igyekszik

megválaszolni jelenlegi tanulmányunk.

Tanulmány tárgya 5.1.1

A tanulmány tárgyát az atomerőművi blokkok építésével kapcsolatos legújabb európai

trendek ismertetése és azok elemzése képezi. Az elemzés elvégzéséhez először áttekintjük az

iparág jelenlegi globális helyzetét, különös tekintettel az épülő atomerőművekkel

31

kapcsolatos történésekre. Ezután az elmúlt időszakban felmerülő technológiai újításokról

adunk átfogó képet, bemutatva a jelenleg épülő és a jövőben megvalósíthatóvá váló

reaktortípusokat egyaránt. Az elméleti ismertetést követően a tanulmány gerinceként

európai kötődésű konkrét építési projekteket vizsgálunk meg egységes metodológia

segítségével, mind technológiai, mind üzleti szempontból. Az egyes projektek vizsgálata

során gyűjtött meglátásainkat, megállapításainkat a tanulmány lezárásában összegezzük.

Tanulmány célja 5.1.2

A tanulmány célja, hogy a globális atomenergetikai trendek, illetve a nukleáris

energiatermelés keresletének és kínálatának bemutatásával átfogó képet alkosson az olvasó

számára az iparágban végbemenő üzleti, és technológiai folyamatokról. Ezentúl cél, hogy az

ágazatban azonosítható trendeket, illetve a folyamatban lévő atomerőművi beruházások

tapasztalatait szintetizálva rámutasson az adatokból kiolvasható összefüggésekre, azonosítsa

az elérhető legjobb gyakorlatokat és számszerűen, konkrét példákkal alátámasztva

bemutassa az atomerőművi beruházások rövid- és hosszú távú előnyeit és hátrányait, illetve

a megvalósítás során fellépő egyes kockázati tényezőket.

Források 5.1.3

A tanulmány elkészítése során kizárólag nyilvánosan elérhető forrásokat dolgoztunk fel. A

makro- és iparági tényezők azonosítása során elsősorban nemzetközi szakmai szervezetek

(pl. Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA), World Nuclear Association, Nuclear Energy

Insititute) és tanácsadócégek tanulmányait, illetve saját iparági ismereteinket vettük

irányadónak. Az egyes projektek és vállalatok vizsgálatánál kizárólag a nyilvánosan elérhető

vállalati beszámolók, pénzügyi kimutatások, sajtóközlemények, szakmai cikkek jelentették az

elemzés alapját.

Egyéb módszertani tudnivalók 5.1.4

A kutatómunka és az elemzések során az elérhető pénzügyi adatok gyakran különböző

devizában voltak elérhetőek csupán. A pénznemek közötti átváltásokat az IMF weboldalán

elérhető historikus átváltási adatokat segítségével hajtottuk végre; állományi változó esetén

az adott időpontban érvényes árfolyam, míg folyamatváltozó esetén az adott időszak átlagos

árfolyamát alkalmaztuk. Ennek megfelelően az összehasonlíthatóság érdekében a

tanulmányban minden pénzösszeget feltüntetünk euróban, azonban a jelentős árfolyambeli

változások torzító hatása miatt (pl. a rubel gyengülése okán) az eredeti pénznemben számlált

összeget is feltüntetjük.

32

Atomenergia helyzetkép 5.2

A tanulmány felvezetéseként bemutatjuk a nukleáris energiatermelés globális állapotát,

különös tekintettel a kivezetési és építési folyamatokra.

Atomenergia a világban 5.2.1

A nukleáris energiatermelés aktuális mutatóiról, statisztikáiról gyakori időközönként jelennek

meg kiadványok különböző nemzetközi szervezetek kiadásában. A legutóbbi részletes

jelentés 2016 augusztusában jelent meg a World Nuclear Association gondozásában. E

jelentés alapján jelenleg a világon 440 kereskedelmi céllal működő energiatermelő reaktor

üzemel, melyek együttesen több mint 390 GW beépített teljesítménnyel rendelkeznek. Az

üzemelő atomerőművek a világ villamosenergia-termelésének 11,5 százalékát adták a

legutóbbi teljes évet (2015-öt) tekintve.

Jelenleg közel 60 reaktort építenek szerte a világban, melyek összesen 62 GW beépített

(villamos) teljesítménnyel rendelkeznek majd. Az építés alatt álló blokkokat tekintve az

átlagos egységméret – jól mutatva a jelenleg elérhető, modern blokkok által kínált nagyobb

egységkapacitást – 1.000 MW felett van. Ez több mint 20 százalékkal magasabb érték, mint a

már üzemelő erőműpark átlagos blokk-teljesítménye (889 MW). Az épülő reaktorok mellett

további 167 reaktor van ún. rendelési/tervezési fázisban (e körbe tartozik például a

Magyarországon tervezett Paks-2 beruházás két blokkja is), melyek esetében megtörtént a

beruházásról szóló döntés, biztosított a finanszírozás és megkezdődött az engedélyeztetési

folyamat. Ezen túl 345 blokkot számlál a „javasolt” fázisban lévő projektek köre, amelyek

megvalósítása meglehetősen bizonytalan. Ebbe a kategóriába olyan projektek kerülnek

besorolásra, amelyekkel kapcsolatban mindeddig csupán előzetes tervezési lépések

történtek, de már rendelkezésre áll egy-egy konkrét telephely és projekt javaslat. Ugyan az

építés alatt lévőhöz képest a tervezési illetve javasolt szakaszban lévő projektek jelentősen

magasabb száma a blokkok létesítésének gyorsuló ütemét támaszthatja alá, azonban a

trendek meghatározásánál figyelemmel kell lennünk az ajánlott állapottól a megvalósításig

tartó folyamatban rejlő magas bizonytalanságra. A javasolt szakaszban lévő projektek

jelentős része ugyanis sohasem jut el a megvalósítási fázisig, a lemorzsolódás aránya

jelentős.

Jelenleg működő reaktorok főbb jellemzői 5.2.2

A jelenleg üzemelő 440 reaktor közül a legrégebbieket 1969-ben helyezték üzembe (két

indiai illetve egy svájci reaktor). Az nukleáris reaktorok technológiai konstrukció alapján

különböző típusokba sorolhatóak két fő ismérv mentén: a hűtőközeg (amelynek feladata a

keletkező hő biztonságos elszállítása) és a moderátor (a neutronok lassítására szolgáló

közeg) kiléte alapján. A hűtőközeget tekintve beszélhetünk vízhűtése és gázhűtésű

reaktorokról; vízhűtés esetén megkülönböztetjük a nyomottvizes reaktorokat (Pressurized

33

Water Reactor), melyek esetében a közeg elforrása nem megengedett, illetve a forralóvizes

reaktorokat (Boiling Water Reactor), ahol a hűtőközeg forrása megengedett a zónában. A

moderátorok esetében a víz (könnyű- vagy nehézvíz) és a grafit a legelterjedtebb használt

közeg. A reaktortípusok további fontos tulajdonsága a felhasználandó üzemanyag, amely

lehet természetes (dúsítatlan) urán, vagy dúsított uránból előállított urán-dioxid (esetleg

plutónium-dioxid).

6. táblázat: Reaktortípusok főbb jellemzői és elterjedtsége

Forrás: World Nuclear Association, 2016

A világon üzemelő reaktorok többsége nyomottvizes, vízhűtésű, vízmoderálású reaktor, mely

dúsított urán-dioxidot használ üzemanyagként (ilyenek a jelenleg üzemelő és a tervezett

paksi egységek is). Ezen kívül jelentős továbbá a forralóvizes reaktorok és a nyomott

nehézvizes reaktorok (pl. CANDU) száma is. Utóbbi előnye, hogy természetes uránból

készített urán-dioxiddal képes üzemelni, így az üzemanyag-gyártás kevésbé költséges e típus

számára. Ezen kívül kis számban üzemelnek még „egzotikusabb” reaktorkonstrukciók, mint

például a gázhűtésű vagy a grafitmoderálású reaktorok.

Az üzembe helyezés idejét tekintve megállapítható, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművek

átlagéletkora igen magas, 29 év, illetve a reaktorok zöme 25 évnél idősebb. Ez a 1980-as

évek közepén tapasztalható jelentős építési csúcsnak köszönhető, melyet Csernobil után

nem követett hasonlóan magas intenzitású beruházási időszak.

34

14. ÁBR A : ÜZEMELŐ ENE RGI ATERMELŐ ATO MREAKTO ROK ÉLET KOR SZERI NTI MEGOSZL ÁSA

Forrás: IAEA Reactor Database, 2016

A kihasználási óraszámokat tekintve körülbelül 400 reaktorra vonatkozóan áll rendelkezésre

megbízható historikus adat. Habár 1980 és 2000 között a medián kihasználási óraszám

ezeket a reaktorokat tekintve 68 százalékról 86 százalékra emelkedett és a 2010-es évekig

ezen a szinten maradt, 2011 után a kihasználási óraszámokat tekintve is jelentős

visszaeséseket tapasztalhatunk a fukushima-i balesetnek köszönhető ideiglenes leállítási

vagy visszaterhelési intézkedések miatt. 2012-ben (Japán kivételével) 80 százalékra csökkent

az átlagos kihasználási faktor, mely azóta is hasonló szintén maradt. A világon üzemelő

reaktorok közel egynegyede továbbra is 90 százaléknál magasabb kapacitásfaktorral üzemel,

és közel kétharmada 75 százaléknál magasabb értékkel. Különösen jól teljesítő reaktorok

találhatóak az USA-ban és Dél-Koreában, de teljes élettartamukat tekintve a magyarországi

egységek is előkelő üzemeltetési mutatókkal bírnak.

Változások a reaktorállományban 5.3

Az atomenergia jellemzően a fejlett országok kiváltsága volt a XX. században, azonban

legújabban a fejlődő országok jelentik a nukleáris energia térnyerésének legfontosabb

bázisát, a fejlett országokban inkább a korábbi kapacitások fenntartása jellemző. Az építési

hajlandóság földrajzi fókuszának megváltozását jól mutatják az elmúlt évek adatai, melyek

alapján az atomerőmű-építés éllovasává egyértelműen Kína vált. A 2015-ös évben tíz

újonnan épített blokkot kapcsoltak a kereskedelmi hálózatra, ebből nyolcat Kínában, míg

2016 végéig szintén 10 új blokk hálózatra kapcsolása várható, melyek közül öt kínai. Az

újonnan kezdődő építkezéseket tekintve a 2015-ban megkezdett nyolc építkezésből hat, a

35

2016-ban megkezdett két építkezésből egy Kínában történik. Általánosságban elmondható,

hogy az építési kedv az ázsiai, távol-keleti régióban jelentősen meghaladja az atomenergiát

hagyományosan alkalmazó fejlett országokban tapasztalható beruházásokat, ezáltal az a

régió adja a jelenleg futó beruházási projektek többségét. Működő, építés alatt álló és

hosszú távon leállított (de üzemből még ki nem vont) blokkok globális régiónkénti

megoszlását mutatja a 15. ábra.

15. ÁBR A : ÜZEMELŐ , ÉPÜ LŐ ÉS HO SSZÚ TÁVR A LEÁL L ÍTOT T ENERGI ATERMELŐ ATOMREAKTORO K

RÉGIÓ NKÉ NTI MEGO SZLÁ SA

Forrás: IAEA Reactor Database

Az atomenergetikai beruházások földrajzi súlypontjának áttevődése mellett érdemes

megvizsgálni a beruházások számának időbeli alakulását is. Ezt tekintve egyértelmű, hogy a

2011-ben történt fukushima-i baleset hatásai még ma is érezhetőek az ágazatban.

16. ÁBR A : MEGI ND ULT ATOMERŐM ŰVI ÉP ÍT KEZÉSEK

Forrás: IAEA Reactor Database

36

Az adott évben elindított építkezések száma az elmúlt tíz évet tekintve 2010-ben, a baleset

előtti évben tetőzött, amikor is tizenhat projekt konstrukciós fázisa kezdődött meg. Ezzel

szemben a baleset évében mindössze négy építkezésbe fogtak bele. Ugyanez a szám a

rákövetkező két évben növekedésnek indult, de hosszabb trend nem bontakozott ki, és

várhatóan 2016-ban lesz a legalacsonyabb az elmúlt tíz évet tekintve, mindössze két

kivitelezés elindításával.

Technológiai újítások a nukleáris iparban 5.4

Az alábbi alfejezetben az atomenergetikában az elmúlt egy-két évtizedben megvalósított (az

atomenergia relatíve hosszú fejlesztési ciklusát tekintve újnak mondható), illetve jelenleg is

kutatás alatt álló főbb technológiai fejlesztéseket mutatjuk be. Jellegük alapján ezek a

fejlesztések két főbb csoportra bonthatóak.

Egyrészt a napjainkban széles körben üzemelő víz munkaközegű atomerőművek terén

történtek jelentős előrelépések gazdaságossági és biztonsági szempontokból egyaránt. Ezek

a fejlesztések folyamatosan végbemenő, inkrementális lépések sorozatainak tekinthetőek, a

mögöttes technológiai koncepció gerince ezek során nem változik. A II. III. illetve III.+

generációs erőművek működésének fizikai alapjai szinte teljes mértékben megegyeznek,

vízhűtéses és víz moderátoros9 típusok, melyek üzemanyaga dúsított urán, így a technológia

korszerűsítése egyértelműen a már üzembe helyezett típusok finomításában, korábbi

pontatlanságok, hibák kijavításában rejlik. E fejlesztések célja a nukleáris technológia

versenyképességének, piaci helyzetének, társadalmi megítélésének javítása. E célok elérését

illetően az atomenergia két főbb pillérre támaszkodik. Egyrészt arra, hogy a jövőben az

eddigiekhez képest is jelentősen redukálják olyan súlyos balesetek bekövetkezésének a

valószínűségét, mint amelyek Csernobilben vagy Fukushimaban történtek. Másrészt arra,

hogy az atomerőművekben előállított villamos energia a piacon a versenytársaihoz képest

alacsonyabb áron legyen értékesíthető. A technológiai előrelépés elengedhetetlen az iparág

hatékony működéséhez, hiszen a korábbi katasztrófák keltette bizalmatlanságot a biztonsági

intézkedések minél magasabb színvonala tudja orvosolni, illetve a több országban is

tapasztalható elutasításra a piaci alapon létrejövő, versenyképes gazdasági helyzet lehet a

válasz.

A másik főbb irányt a technológiai újítások terén a IV. generációs atomerőművekkel

kapcsolatos kutatásfejlesztési eredmények jelentik, melyek központjában a fenntarthatóság,

gazdaságosság, biztonság, megbízhatóság és a non-proliferációs10 célok kielégítése áll. Az

előzőekkel ellentétben ez egy radikális innovációt végrehajtó fejlesztési irány, amely a

jelenleg kereskedelmileg elterjedt technológia alapvető feltételezéseit kérdőjelezi meg,

9 Az atomerőmű primerkörében alkalmazott anyag, amelynek az a szerepe, hogy a maghasadásból származó

gyors neutronokat lassítja, így lehetővé teszi, hogy azok újabb maghasadást váltsanak ki. 10

Hadászati felhasználástól való ellehetetlenítés

37

ezáltal kiterjesztve annak korlátait. A később részletesen is bemutatásra kerülő hat

reaktorkoncepció próbaüzemét 2020 és 2030 közé tervezik, melyekkel szemben teljesen

egységes nemzetközi szabályozást kívánnak létrehozni.

Ezeknek az erőműveknek a működési alapelve jelentősen eltér a napjainkban

alkalmazottaktól, illetve az előállított végtermék is módosulhat valamelyest. A korábbi

generációkra jellemző vízhűtés és -moderátor helyett só olvadék, hélium, ólom illetve grafit

töltené be ezeket a szerepköröket, előtérbe került a gyors-neutron spektrum alkalmazása (a

jelenleg elterjedt reaktorok a neutronspektrum ún. termikus tartományát hasznosítják),

illetve az üzemanyag is több esetben eltér a korábban alkalmazott urán-dioxidtól. Az üzemi

hőmérséklettartományok jelentősen növekedtek, a korábban alkalmazott, a víz fizikai

korlátaiból adódó, maximum körülbelül 330 °C -os hőmérsékleti érték helyett, 500 – 1000 °C-

os primerköri kilépő értékek is elérhetőek, amelyek jelentősen kiterjesztik a villamosenergia-

termelés lehetséges hatásfoktartományát, illetve lehetővé teszik, hogy a villamosenergia-

termelés helyett vagy mellett hidrogén előállításra is használjuk a technológiát.

A „III.+” generációs atomerőművi fejlesztések 5.4.1

A nukleáris ipar az elmúlt közel öt évtized során folyamatosan fejlesztette és javította az

atomerőművi technológiákat, illetve tervezte a következő generációs reaktormodelleket is,

hogy a folyamatosan változó igényekhez minél magasabb szinten tudjon alkalmazkodni.

Több reaktorgenerációt különböztetünk meg, melyek időrendi fejlődése a következő ábrán

(17. ábra) látható.

17. ÁBR A : ATOMREAKTOROK GE NER ÁC IÓ S FEJLŐD ÉSE

Forrás: Dr. Aszódi Attila

11, Századvég-szerkesztés

11

Dr. Aszódi Attila: Atomenergiáról – mindenkinek, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2005. április 28.

38

Az első generációs erőműveket az 1950-es ’60-as években helyezték üzembe, nagy részük

különböző prototípusnak tekinthető, amelyek az Egyesült Királyságon kívül máshol már nem

üzemelnek. Napjainkban a második generációs típusokból üzemel a legtöbb világszerte, a

hazai négy üzemelő nyomottvizes (PWR) paksi blokk is ebbe a csoportba tartozik.

A III. és III.+ generációs erőművek a II. generációs típusok továbbfejlesztett változatai,

melyek közt pontos határvonalat nehéz húzni. A szakma egy 1996-ban üzembe helyezett

Japán blokkot tekint határvonalnak e téren. III.+ generáció határvonala még inkább

elmosódott, nincs kitüntetett első III.+ generációs erőmű, azonban a napjainkban épülő

erőművek döntő többsége e kategóriába sorolhatóak. A IV. generációs erőművek terén

bekövetkező konstrukciós változások miatt e technológia jelentősen elkülöníthető a

korábbiaktól, hiszen a korábbiaktól eltérő fizikai alapelvek fogják ezek működtetésének az

alapját nyújtani. A sikeres kutatási eredmények bizakodásra adnak okot, bár e típusoknak az

üzeme 2020 előtt nem várható.

A III.+ generációs atomerőművekre jellemző legfontosabb technológiai újítások az

alábbiakban olvashatóak:

- Standardizált kialakítás minden típusra, annak érdekében, hogy megkönnyítse az

engedélyeztetést, illetve csökkentse a beruházási költséget és az építési időt.

- Egyszerűbb és robosztusabb kialakítás, amely könnyebb üzemvitelt tesz lehetővé,

továbbá az erőmű ellenállóbbá válik a működési zavarokkal szemben.

- Magasabb rendelkezésre állási mutató, illetve hosszabb tervezési üzemidő –

általában 60 év.

- A zónaolvadási valószínűség jelentősen lecsökkent.

- Jelentős türelmi idő, így a blokk a leállítás után 72 óráig nem igényel aktív, külső

beavatkozást.

- Magasabb kiégési szintek, hatékonyabb üzemanyag felhasználás a hulladék

mennyiségének csökkentése érdekében.

- Kiégő mérgek12 szélesebb körű használata a hosszabb üzemanyag élettartam

érdekében.

- Részterheléses üzemmódban is hatékony üzemvitel.

Az építési idő rövidülését elsősorban a moduláris konstrukción alapuló kivitelezés tette

lehetővé. Ez azt jelenti, hogy több apró alkatrész összeszerelése üzemi környezetben valósul

meg, akár távol a tényleges telephelytől, és a kész szerkezetet akár 1000 tonna körüli

modulokban teszik a végső helyükre. A gyakorlatban – ahogy azt a későbbi példák során

láthatjuk majd – ez az előny kevésbé érvényesül, egyrészt az engedélyeztetési és

adminisztratív korlátok, másrészt a műszaki komplexitás miatt váratlanul fellépő esetleges

hibák, hiányosságok következtében.

12

A reaktor üzeme során neutronbefogással fogynak, az üzemanyagkampány esetén a magasabb dúsítású pálcákon alkalmazzák

39

A teljesítménykövető – részterheléses – üzemvitel során a névleges érték 50 százalék és 100

százaléka közti villamos teljesítmény értéken képes az erőmű üzemelni. A francia fejlesztésű

EPR reaktorok esetén például a kiadott teljesítményt a névérték 25 százalékig lehet

csökkenteni. A teljesítményszint 2,5 százalék/perc-es sebességgel változtatható a 25 százalék

- 60 százalékos értéktartományban, míg a 60-100 százalékos tartományban 5 százalék/perc

sebességgel lehet növelni vagy csökkenteni a kiadott villamos energia mértékét. Ezen

értékek mellett a kiadott villamos teljesítményt 25 százalékról a névleges értékig emelni

kevesebb, mint 25 perc alatt lehetséges.

A legjelentősebb fejlődés a passzív, illetve inherens biztonsági elemek megjelenése volt,

amelyek nem igényelnek emberi beavatkozást vagy külső erőforrást a balesetek

elkerülésének érdekében, bármilyen jellegű meghibásodás esetén. E berendezések a

gravitációra, a természetes konvekcióra, illetve a fizika egyéb alaptörvényeire támaszkodnak

működésük során.

A külső passzív védelmet szolgáló berendezés a reaktor kettősfalú konténmentje. A külső,

akár több mint 50 méter átmérőjű épület védi a berendezéseket a külső veszélyekkel

szemben, míg a belső konténment egy ettől több méterrel kisebb átmérőjű, vastag betonfal,

amelyet egy 5-10 mm acélburkolat fed le. A belső konténment szerepe az, hogy

hermetikusan elzárja a környezettől a radioaktív anyagokat tartalmazó primer kört. A két fal

közti légtérből folyamatos levegőelszívás történik, így a szivárgások elkerülése érdekében

depressziót hoznak létre.

A külső hatások, – természeti csapások, illetve emberi eredetű veszélyek – amelyekkel

szemben a primer kör védelmét megvalósították:

- Földrengéssel szembeni ellenállóság

- Egy esetleges külső robbanás, illetve az azt követő lökéshullám

- Nagyméretű utasszállító repülőgép rázuhanása

- Több méter magas nedves hótakaró következtében kialakuló terhelések

- Extrém hőmérsékleti értékek, nagy erejű szél, illetve tornádó

A biztonsági rendszereket az aktív berendezési elemek és a passzív biztonsági megoldások

diverz, redundáns és összetett rendszere alkotja. A passzív elemek funkcióinak ellátását

egyszerű fizikai folyamatok biztosítják, így üzemzavari esetben megoldható az aktív zóna

hűtése operátori beavatkozás nélkül is. Ilyen berendezések például a hidroakkumulátorok,

amelyekből a bennük tárolt vizet a gáztérben található nagynyomású hidrogénpárna juttatja

a reaktorba.

Nemcsak a megelőzés, de a súlyos balesetek kezelése terén is történtek a számottevő

fejlesztések. A maradványhő elvezetésére két passzív rendszer is rendelkezésre áll, melyek

közül az egyik a gőzfejlesztőből, míg a másik a konténmentből szállítja el a hőt. E rendszerek

több párhuzamos ágból állnak, melyekben a természetes cirkuláció biztosítja az áramlást,

40

illetve ezek segítségével megvalósítható, hogy akár minden külső beavatkozás nélkül, 72

órán keresztül megakadályozzák a zónasérülést. Az esetleges zónasérülést követően, a

cirkónium-vízgőz reakció következtében keletkező hidrogén robbanásveszélyt okozva

veszélyeztetheti a konténment épségét, amelynek berobbanását az autokatalitikus

rekombinátorok akadályozzák meg.

A zónaolvadás következményeinek csökkentése érdekében a reaktortartály alatt

olvadékcsapdát alakítottak ki annak érdekében, hogyha a zóna megolvadása után a

reaktortartály is megsérülne, az olvadék ebbe kerüljön. A tartályban olyan speciális

alumínium- és vas-oxid tartalmú kerámia van, amely képes a zónaolvadékkal keveredni.

Ennek következtében az olvadék felhígul, és csökken a maradványhő-felszabadulás

koncentrációja. A kerámia további adaléka a gadolínium, amely erős neutronelnyelőként

viselkedik, így az olvadék szubkritikussága erősödik. Ezt követően egy kívülről vízzel hűtött

acéltartályba, az ún. száraz csapdába kerül az olvadék, így megakadályozható, hogy az

alaplemezzel kölcsönhatásba kerüljön, és a hasadási termékek kikerüljenek a környezetbe.

(1: a konténment alaplemeze, 2: reaktortartály, 3: betonakna, 4: beton tartószerkezet, 5:

hűtőközeg belépés, 6: hűtőközeg kilépés, 7: gyűrűkamra a csapda körül, 8: olvadékcsapda, 9:

védőlemezek, 10: hőszigetelés, 11: léghűtésű csatornák, 12: hőszigetelés, 13: alsó

tartólemez)

41

IV. generációs atomerőművi fejlesztések bemutatása 5.4.2

A IV. generációs fejlesztések a Generation IV International Forum (GIF) keretein belül

történnek. A GIF egy széleskörű nemzetközi együttműködés, amely a 2000-es évek elején

alakult olyan országok részvételével, amelyek a világ nukleáris iparának legfontosabb

szereplői. A kooperációt az Amerikai Egyesült Államok vezeti, emellett tagja Argentína,

Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Japán, Oroszország, Dél-Korea, Svájc, Egyesül Királyság,

illetve az EU, az Euratomon keresztül. A továbbiakban hat technológia kerül részletesebb

bemutatásra, melyek közül három típust terveznek gyorsneutron spektrummal üzemeltetni.

5.4.2.1 Gázhűtéses gyorsreaktor (GFR)

A többi hélium hűtésű típushoz hasonlóan ezek is magas hőmérsékletű blokkok, melyekben

850°C –ig melegszik a hűtőközeg, így alkalmasak lesznek villamos energia előállításra,

hidrogéntermelésre, illetve folyamathő kiadásra is. A referencia blokkok tervezett

teljesítménye 2400MWt / 1200MWe. A primer körben három, 800MWt teljesítményű hurok

kerül kialakításra, amelyek átadják a hőt a szekunder köri hőhordozó gáznak, amely Brayton-

ciklus elvén működve termel villamos áramot. A folyamathő kiadása a tercier körön keresztül

történne. Terveznek egy alacsonyabb hőmérsékletű, nyomású, illetve teljesítményű verziót is

kialakítani, amely esetén az alacsonyabb értékek végett egyszerűbb berendezési elemek is

alkalmazhatóak lennének. Az első prototípus megjelenése 2022 utánra várható.

5.4.2.2 Ólomhűtéses gyorsreaktor (LFR)

Az LFR egy flexibilis üzemű, gyorsneutronokat hasznosító reaktor, amely képes üzemelni

szegényített urán vagy tórium mátrixok, illetve kiégett PWR üzemanyaggal is. A folyékony

halmazállapotú ólom hűtőközeg atmoszférikus nyomáson, természetes konvekció

segítségével áramolna. A blokkok tervezett mérete és üzemi hőmérséklete a kisebb 300-400

MWe egységteljesítményű, illetve 550°C-os mérettől az 1400MWe illetve 800°C értékig

terjedne. Az alacsonyabb paraméterű modellek prototípusát 2025-re, míg a magasabbakét

2040 környékére várják.

5.4.2.3 Sóolvadékos reaktor (MSR)

Az MSR működésének alapelve az, hogy az urán üzemanyagot feloldjuk a nátrium-fluorid sót

tartalmazó hűtőközegben, és ezt keringetjük a grafit modulok körül. A grafit modulok

segítségével érhető el a láncreakció fenntartásához szükséges termikus neutronspektrum. A

tervezett blokk mérete 1000MWe. A hasadási termékek eltávolítása folyamatos a primer

körből, továbbá az egyéb aktinidák „újrahasznosulnak” neutronbefogás és magátalakulások

révén. A primer hűtőközeg hőmérséklete 700-800 °C körül mozogna, amely a szekunder köri

hűtőközeg segítségével termelne áramot, illetve termokémiai úton hidrogént.

5.4.2.4 Nátriumhűtéses gyorsreaktor (SFR)

Az SFR technológia esetén a reaktor hűtőközege folyékony nátrium, így magas

energiasűrűség érhető el alacsonyabb hűtőközeg mennyiség és nyomás esetén is. E típus

42

esetén áll rendelkezésre a legtöbb üzemelési tapasztalat, mely 8 országban gyűlt össze az

elmúlt öt évtized során. A reaktor hűtőközegének hőmérséklete 500-550°C körül alakulna,

atmoszférikus nyomás mellett. A primer köri hűtőközeg a hőjét a szekunder köri nátriumnak

adja át, amely segítségével megtörténik a villamos energia előállítása.

A blokkméret és az alkalmazott üzemanyagok széles skálán mozognak, az 50-150 MWe

teljesítmény esetén a leggyakoribb az U-Pu üzemanyag, míg a 300-1500 MWe teljesítményű

medencetípusú és 600-1500 MWe körös kialakítás esetében a MOX üzemanyag a

legjellemzőbb.

5.4.2.5 Szuperkritikus víz -hűtéses reaktor (SCWR)

Az SCWR egy nagyon magas hőmérsékletű, vízhűtéses reaktortípus. Ennek a különlegessége

az, hogy az üzem során a víz termodinamikai paraméterei meghaladják annak kritikus pont

(374°C; 22 MPa)- béli értékeit, így akár 30 százalékkal magasabb körfolyamati hatásfok

érhető el a napjainkban alkalmazott nyomott vizes típusokhoz képest. A kutatási

eredmények alapján 44 százalékos termikus hatásfok értéket lehetne elérni 500°C –ot

meghaladó primerköri kilépő hőmérséklet esetén. A szuperkritikus vizet (25MPa; 510-550 °C)

közvetlenül a turbinára vezetik rá, így az erőműben nincs szekunder kör.

5.4.2.6 Nagyon magas hőmérsékletű gázhűtéses reaktor (VHTR)

A VHTR egy grafit moderátoros, hélium hűtéses, termikus neutron spektrumú reaktortípus. A

900-1000 °C kilépő hőmérsékletű hélium egy belső hőcserélőben átadja az energiáját a

szekunder köri közegnek, amelyet aztán a későbbiekben tovább hasznosítanak. A reaktor

magas hőmérsékletének köszönhetően, a technológia segítségével megvalósítható a

termokémia úton történő hidrogén előállítás, kapcsolt energiatermelés, illetve közvetlen,

nagy hatásfokú villamos energia előállítás is a gázturbinában (Brayton-ciklus). Alacsonyabb

hőmérsékleti értékek esetén elsősorban Rankine-ciklus során állítják elő a villamos áramot a

gőzturbinákban.

Jelenleg folyamatban lévő atomerőmű építési projektek 5.5

Az alábbi fejezet során részletesen bemutatjuk az Európában folyó atomerőmű-építési

projekteket. Az európai erőműpark, ezen belül is kifejezetten a nukleáris iparhoz sorolandó

telephelyek igencsak elöregedő jelleget mutatnak, ugyanis az elmúlt évtizedek során nagyon

kevés újonnan épített atomerőművet helyeztek üzembe. A jelenség magyarázata több okra

vezethető vissza.

Egyrészt, számos európai uniós ország energiapolitikája teljes mértékben elfordult az

atomerőművek építésétől, új blokkok üzembe helyezésétől, nem kerül számításba e

megoldás a hazai belpolitikai vonatkozások miatt sem, mert több esetben egy-egy beruházás

a belpolitikai csatározások eszközéve vált. Ezen országokra jellemző leginkább, hogy

kifejezetten a megújuló energiaforrások fejlesztésére fókuszálnak, azt tekintik a jövő

43

energiastratégiája terén a további irányvonalnak is. Ennek hátterében elsősorban a

klímaváltozás elleni küzdelem, illetve a CO2 és egyéb káros anyagok kibocsátásának

csökkentése áll. E téren gyakran nem tekintenek az atomenergiára, mint lehetséges

megoldásra, pedig e technológia is káros anyag és szén-dioxid emisszió mentesen üzemel.

Másrészt egy atomerőművi beruházás kifejezetten tőkeigényes a többi erőműtípushoz

képest, hiszen a beruházás jelentősebb költségtényező, mint az üzemeltetési, illetve

üzemanyag költségek. E költségszerkezetnek köszönhetően kifejezetten magas önrész

szükséges egy atomerőmű felépítéséhez, amely befektetés megtérülése csak 20-30 év múlva

várható. Sajnos a 2008-as gazdasági világválság következtében jelentősen megnehezedett

egy ilyen beruházásra megfelelő befektetők találása. Sok kisebb ország – például

Magyarország – pedig önerőből nem tud megvalósítani egy ilyen mértékű befektetést.

Ezen két tényező hatásai mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a 2011-ben, Japánban

történt fukushimai atomerőmű balesetet sem. A katasztrófa jelentősen felerősítette a két

korábban bemutatott jelenséget, így még inkább visszavetette az új atomerőművi blokkok

építésének a lehetőségét. Az esemény következtében például Németország a teljes, még

üzemképes atomerőműparkját leállította, illetve teljes mértékben a zöld energiaforrások felé

fordult. A baleset a befektetői bizalmat sem erősítette, továbbá fontos megjegyezni, hogy a

szabad emberi illetve pénzügyi erőforrásokat is a biztonsági felülvizsgálatokra, és leginkább a

földrengésvédelem megerősítésére fordították.

E fentebb említett hátráltató tényezők ellenére azonban több erőmű-építési projekt is

elkezdődött, illetve folytatódott Európában, melyeket ismertetni fogunk a későbbiekben. A

bemutatott projektek négy uniós országot érintenek, Angliát, Franciaországot, Finnországot

és Szlovákiát. Ezen felül orosz beruházásokat is bemutatunk. A hazai tervezett két új blokkot

a projekt korai fázisa okán (konstrukciós fázis még nem kezdődött meg) nem ismertetjük e

tanulmány keretein belül.

A különböző erőművek esetén célunk ismertetni a tulajdonosi, illetve beruházói szerkezetet,

a beruházás kezdetét, annak előrehaladottsági szintjét, valamint az ütemtervtől való eltérés

mértékét, annak esetleges okait. Kitérünk a költségek terén tapasztalható eltérésekre, ezek

magyarázatára, a megtermelt villamos energia árazására, illetve az esetleges egyedi

problémákra is. Amennyiben releváns, bemutatjuk a projektek európai uniós joggal

kapcsolatos ügyeit, és az e téren megjelenő eljárásokat, vizsgálatokat. A különböző

projekteket egymás után ismertetjük. Az épülő erőművekkel kapcsolatos

összehasonlításokat, és a jövőre vonatkozó kitekintést a 4. fejezetben taglaljuk.

44

Hinkley Point C 5.5.1

5.5.1.1 Erőmű bemutatása

Az atomerőmű egy ikerblokkos kialakítású, 1600 MW egységteljesítményű, EPR típusú

reaktorból fog állni a tervek szerint. Az új létesítmény Anglia délnyugati részén kerül

megépítésre, Somerset mellett. Amennyiben az összesen 3200 MW elektromos

teljesítménnyel a hálózatra termel, az Egyesült Királyság villamos energia igényeinek

körülbelül 7 százalékát fogja fedezni a jövőben. Az új erőművi blokkok elsősorban nem a

nukleáris kapacitások bővítését szolgálják, hanem a telephelyen meglévő Hinley Point A és B

erőművek kieső kapacitásait célzottak pótolni. A már korábban leszerelt Magnox13, illetve

még jelenleg is üzemelő AGR14 típusok leállítását követően több mint 1800 MW villamos

teljesítményt szükséges pótolni.

5.5.1.2 Tulajdonosi és kivitelezői háttér

E céloknak megfelelően az Egyesült Királyság kormánya 2008-ban zöld utat adott az új

erőművi blokkok építésének, amelyek az első tervek szerint a 2020-as évek elejére

készülnének el. A projekt keretein belül a 85 százalékos francia állami tulajdonú EDF

felvásárolta a Hinkley Point B erőművet, illetve annak üzemeltetési jogát 12,4 milliárd

fontért. E keret-megállapodásnak része volt az is, hogy a francia cég lehetőséget kap részt

venni az Egyesült Királyság újonnan épülő atomerőmű projektjeiben. Ennek következtében,

még 2008-ban, az EDF bejelentette, hogy egy ikerblokkos EPR15 reaktort szeretne építeni a

telephelyre. A megállapodás részeként a kivitelező a francia Areva cég lenne, amely

időközben az EDF tulajdonába került, így a tulajdonos és kivitelező is egy cégcsoport lenne.

5.5.1.3 Pénzügyi háttér

2010-ben megállapodás született, és az EDF 2012-ben 16 milliárd fontban (19,73 milliárd

EUR) határozta meg az erőmű építésének a költségét. A beruházási költségeket 2015-re már

18 milliárd fontra (24,8 milliárd EUR) növelték. E téren nincs további fejlemény, mert a

projekt még kezdeti, tervezési fázisban van. Az Európai Bizottság előzetesen 24,5 milliárd

fontra becsülte az összköltséget beleértve a kamat és egyéb pénzügyi terheket is. 2016 július

28-án az EDF meghozta a végső beruházói döntést, melynek keretein belül 18 milliárd font

értékben megépíti a két blokkot, 64 százalékos brit beszállítói háttér mellett.

A projekt finanszírozását az EDF vállalta, a kínai állami tulajdonú CGN-nel közösen, amely a 6

milliárd fontos részesedéssel 33,5 százalékát birtokolja a projektnek. Ezt követően az angol

13

Grafit moderátoros, természetes urán üzemanyagú rektortípus, amelyben a CO2 volt a hűtőközeg. A reaktor még képes volt robbanóanyagként is hasznosítható plutónium előállítására. 2x250 MW elektromos teljesítményűek voltak a blokkok, melyeket 2000-ben állítottak le véglegesen. 14

Advanced gas-cooled reactor – gázhűtéses reaktortípus, amely 1600 MW termikus illetve 660 MW elektromos teljesítménnyel bírnak. A leszerelését 2023-ra tervezik. 15

Europen Pressurized Reactor- Európai Nyomottvizes Reaktor Areva fejlesztésű, III+ generációs atomerőmű típus, 1600 MWe egységteljesítménnyel

45

állam további 2 milliárd fontos (2,42 milliárd euro) garanciát írt alá a projekt teljesítéséhez.

2016 év elejére az EDF gazdasági helyzete jelentősen romlott, így ennek következtében

kilátásba helyezték további erőforrások bevonását. E céloknak megfelelően 4 milliárd euró

értékben új részvényeket bocsátanának ki, hogy segítsék az új erőmű létesítését, amelyből a

francia állam jegyezne 3 milliárd eurónyit.

5.5.1.4 Villamos energia értékesítése, árazása

A megtermelt villamos energia átvétele egy előre fixált minimum áron történik meg, amely

kötelező átvételi tarifa a Hinley Point C esetében 92,50 font (114 EUR) megawattóránként.

Ez az érték még 2012-ben került meghatározásra, évről évre inflációindexáltan nő a

következő 35 évben. Ez az ár 89,50 font/MWh-nyira (110,4 EUR) csökken, amennyiben a

Swizell C atomerőmű is működésbe lép. Több külső szakértői vélemény szerint ez az ár

túlságosan magas, hiszen az energiaár az Egyesült Királyságban jelenleg 45 font/MWh (55,35

EUR) körül mozog, így a garantált átvételi árnak köszönhetően a fogyasztókat közel 30

milliárd font többletköltség terheli a jövőben az erőművel kapcsolatban.

5.5.1.5 EU kapcsolatok

2013 decemberében az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak felmérésére, hogy a

projekt sérti-e az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, valamint nem valósul-e meg

tiltott államközi támogatás az Egyesült Királyság kormánya részéről. 2014. október 8-án az EB

túlnyomó többséggel jóváhagyta a projektet.

5.5.1.6 Társadalmi elfogadottság, egyedi pro blémák

Az erőmű létesítése folyamatos társadalmi vitákat gerjeszt, azonban az atomerőmű

fogadtatása általában véve pozitívnak mondható. Egy kisebb, Stop Hinkley nevű ellenálló

csoport alakult a legelső bejelentéseket követően, akiknek az elsődleges célja az volt, hogy

bezárassák a Hinkley Point B erőművet, illetve hogy megakadályozzák új erőművek építését a

telephelyre. Ezt követően is legfeljebb pár száz fős tüntetések formálódtak az erőműépítés

ellen, jelentősebb társadalmi ellenállás nem alakult ki. A legjelentősebb ellenvéleményt

Theresa May politikai tanácsadója, Nick Timothy írása jelentette, amelyben azt fejtette ki,

hogy a kínai kormány ilyen nagymértékű beavatkozása egy kulcsfontosságú projektben

kiemelt nemzetbiztonsági kockázattal járhat.

Leningrad II 5.5.2

5.5.2.1 Erőmű bemutatása

2007. augusztus 30-án született meg arról a döntés, hogy az NPP-2006 projekt keretein belül

Oroszország számos új atomerőművi blokkot kíván építeni. E megállapodás szerint a jelenleg

is üzemelő Leningrad atomerőmű mellé több újépítésű blokkot is szeretnének építeni. A

telephely Oroszország északnyugati részén található, Szentpétervártól mindössze 75

46

kilométerre. A telephelyen jelenleg négy RBMK16 típusú blokk üzemel, melyek teljesítménye

egyenként 1000 MWe. Az új erőmű nyomottvizes, VVER típusú atomerőmű lesz, azon belül is

az AES-2006, VVER-1200 altípus épül, melyek elektromos teljesítménye 1200 MW, üzemideje

pedig 60 év. Hazánk szempontjából azért fontos ez a beruházás, mert ezt az alapmodellt

tervezik megépíteni a Paks II projekt keretein belül is, a korábban említett reaktorcsaládnak

ez lesz az első megépült erőműve.

5.5.2.2 Tulajdonosi és kivitelezői háttér

2008. február 28-án nyílt tenderes eljárás keretein belül a győztes a szentpétervári

tervezőiroda – amely iroda elnyerte a paksi blokkok építését is – lett, amellyel még az év

március 14-én alá is írták a kivitelezői szerződést, melynek keretein belül megbízást kaptak a

tervezésre, kivitelezésre, építésre és üzembe helyezésre is. A tervezőiroda a Rosenergoatom

orosz állami tulajdonú cégcsoportnak a tagja, amely a későbbiekben tulajdonosa és

üzemeltetője is az erőműnek.

5.5.2.3 Pénzügyi háttér

Az erőmű pénzügyi hátterét az orosz állam biztosítja, amely több cégen keresztül

100 százalékban birtokolja mind a kivitelező szentpétervári tervezőirodát, mind a jövőbeli

üzemeltető Rosenergoatom cégeket. A termelt villamos energia értesítésével kapcsolatosan

semmilyen speciális jellegre utaló információ nem található.

5.5.2.4 Építkezés főbb eseményei

A 2008 márciusában aláírt kivitelezői szerződést követően nagyon hamar, már az év

októberében megkezdődtek az építkezési munkálatok. A gyors átfutási idő elsősorban a

szabályozásbeli különbségeknek köszönhető, illetve annak, hogy a helyi hatóságok

lényegesen gyorsabban vitték végig az erőmű engedélyeztetési eljárást. A rövidebb

engedélyezési időtartam két fő okra vezethető vissza: egyrészt kevesebb külső, például

európai uniós jogszabálynak kell a projektnek megfelelnie, másrészt a telephely ismert volt a

hatóságok számára. Az eredeti tervekhez képest egy évvel elhalasztották az erőmű

üzemszerű működésének indulását, így az, a tervek szerint 2018. január elsejétől fog a

hálózatra termelni, a reaktor üzembe helyezése pedig 2017 májusára várható. A cég

menedzsmentje a csúszás indoklása kapcsán megjegyezte, hogy az nem az építkezéssel

kapcsolatos problémáknak a következménye, hanem a villamosenergia-igények csökkenése

váltotta ki ezt a döntést.

Főbb események az építkezést illetően:

- 2008. október: Az építkezés kezdete

- 2010. október: Elkészült az első hűtőtorony

- 2013. március: A híddaruk tesztjei sikeresen lezajlottak

16

Orosz fejlesztésű, grafit moderátoros reaktortípus. Csernobil is ilyen típusú volt, a baleset után leállították e típus gyártását, azonban az üzemelő blokkok megnövelt biztonsági kritériumokkal tovább üzemelhetnek.

47

- 2013. szeptember: A gőzturbina telepítését megkezdték

- 2013. október: A primer kör betonozásának első fázisát befejezték

- 2013. november: Az alacsony nyomású melegítők telepítését megkezdték

- 2014. március: A pihentető medencék építése befejeződött

- 2014. május: A nyomástartó a helyére került

- 2014. június: A biztonsági sprinkler rendszereket sikeresen elhelyezték

- 2014. augusztus: Megérkeztek a transzformátorok

- 2015. március: A teljeskörű szimulációs berendezések tesztelése befejeződött

- 2015. június: Az összes gőzfejlesztő telepítésre került az erőműben

- 2015. augusztus: A reaktortartály behelyezését megkezdték

- 2016. március: A turbinarendszer elhelyezése befejeződik

- 2016. július: A primerköri csővezetékrendszer telepítése befejeződött

- 2016. július: A technológiai rendszerek első ütemének a telepítése megtörtént

- 2016. augusztus: A primerköri konténment szivárgásának a tesztelése megkezdődött

- 2016. augusztus: Az összes főkeringető szivattyú elhelyezése megtörtént

- 2016. szeptember: A reaktorcsarnok épületének előfeszítése megkezdődött

- 2016. október: A blokkok téli fűtési rendszere teljesen elkészül

- 2016. november: Az első főkeringető szivattyút üres járási tesztje megkezdődik

- 2016. november: A turbinák olajozási rendszerének a telepítése megkezdődik

- 2016. december: A primerköri konténment véglegesen elkészült

5.5.2.5 Társadalmi elfogadottság, egyedi problémák

Lakossági ellenállással kapcsolatban nem található semminemű jelentősnek mondható

esemény, felmerülő probléma az erőmű építésével kapcsolatban.

Novovoronezh II 5.5.3

5.5.3.1 Erőmű bemutatása

A Leningrad II erőmű kapcsán említésre került NPP-2006 projekt egy további eleme volt a

novovoronyezsi atomerőmű telephelyre új blokkokat építeni. A telephely Oroszország

nyugati részén található, Voronyezs régióban, a Don folyó partján. A nyomottvizes VVER

család szinte összes eleme megtalálható ezen a helyszínen, többek közt itt helyezték üzembe

az első VVER típusú reaktort is, amelyet 1984 leállítottak. A 2000-es évek során két VVER-440

típusú blokk több mint 800 MWe teljesítménnyel üzemelt, melyek leállítását 2017-re

tervezik. Az új beruházás részeként először két VVER-1200 / 392M típusú blokkot terveztek a

telephelyre, azonban további két blokk létesítését is kilátásba helyezték. A VVER-1200 /

392M típus a legelső eleme az 1200 MWe egységteljesítményű reaktorcsaládnak, ennek

továbbfejlesztett verziója a V-491-es típus. Az erőmű földrajzi elhelyezkedésnek

köszönhetően a régi, illetve új blokkok is frissvízhűtésűek lesznek, a kondenzátor hűtővizét a

Don folyóból vételezik.

48

5.5.3.2 Tulajdonosi és kivitelezői háttér

2007 májusában a Rosatom kiválasztotta az Atomenergoprojekt moszkvai tervezőirodáját

generálkivitelezőnek, mely keretein belül kulcsrakész erőművet rendeltek meg a

kivitelezőtől. A jövőbeni tulajdonos, illetve üzemeltető a Rosenergoatom, szintén orosz

állami tulajdonú vállalat lett. Az erőmű szinte összes berendezését a Rosatom cégcsoport

tulajdonában álló valamely vállalat gyártja, illetve szállítja le.

5.5.3.3 Pénzügyi háttér

A termelt villamos energia értesítésével kapcsolatosan semmi speciális jellegre utaló

információ nem található.

A létesítmény finanszírozásának hátterében az orosz állam áll, amely 100 százalékban

birtokolja mind a tervező, mind az üzemeltető céget. A két blokk beruházási költségét 2008-

ban 220-240 milliárd rubelre becsülték, amely akkori árfolyamon közel 6,6 milliárd eurónak

felelt meg. A projekt tényleges végösszegeiről nem találtunk további információkat.

5.5.3.4 Az építkezés főbb eseményei

Az építkezés a generálkivitelező kiválasztását követő egy éven belül megkezdődött, 2008.

június 24-én. A beruházás tervezett időtartamát előzetesen hét évre becsülték, azonban a

korábban említett oroszországi energiaigény csökkenésre hivatkozva egy évvel eltolták az

erőmű üzembe helyezését. Az erőmű 1-es blokkjának építésének főbb eseményei az alább

láthatóak:

- 2009. január: Befejezték az alap betonozását, amelybe mintegy 17ezer köbméter

betont helyeztek el.

- 2009. április: Legyártották az első gőzfejlesztőt.

- 2009. december: A zónaolvadék csapda építését megkezdték

- 2010. július: A több főberendezés leszállításra kerül.

- 2010. július: a Hidraulikai tesztek sikeresen befejeződnek. 20 éve ez az első

Oroszországban készített reaktor.

- 2010. december: Megkezdődik a magas fordulatszámú turbinák tesztelése

- 2011. május: A reaktortartályt elkezdik szállítani hajón, és július 15-re megérkezik a

telephelyre.

- 2012. május: Az első transzformátort beszerelik a telephelyen.

- 2012. szeptember: Befejezik a reaktortartály végleges beszerelését

- 2012. szeptember: Az első hűtőtorony elkészül

- 2012. november: Az összes gőzfejlesztő elhelyezésre kerül

- 2013. július: A primer kör tetejének a betonozását befejezik

- 2015. július: A reaktor teljesen összeszerelt állapotba kerül, készen áll arra, hogy

feltöltsék

- 2016. március 24: Megkezdődik az üzemanyag behelyezése a reaktortartályba.

49

- 2016. április 4: Az összes üzemanyagot behelyezték a primer körbe.

- 2016. május 20: Először válik kritikussá17 a reaktor.

- 2016. augusztus 5: A reaktort a hálózatra kapcsolják

- 2016. október 27: A reaktor teljes teljesítményen termel a hálózatra.

5.5.3.5 Társadalmi elfogadottság, egyedi problémák

Hasonlóan a Leningrad II projekthez, ez esetben sem találtunk az interneten semminemű

lakossági elutasításra, vagy társadalmi elfogadatlanságra utaló eseményt, hírt.

Mohi Atomerőmű, 3-as és 4-es blokk 5.5.4

5.5.4.1 Erőmű bemutatása

A Mohi (Mochovce) Atomerőmű Dél-Szlovákiában, Nyitra és Léva városok között található. A

telephelyen négy darab VVER-440/V-213-as típusú, 440 MWe beépített teljesítményű

nyomottvizes reaktor található, melyből kettő üzemel, kettő pedig építés alatt áll. A többi

vizsgált projekttől eltérően, itt egy harminc éve megkezdett, félbehagyott, majd újraindított

beruházásról beszélünk, mely ennek megfelelően második generációs atomreaktorok

kivitelezésére irányul. A projekt befejezése különböző indokok miatt több mint 30 éve

húzódik, a legutóbbi időkben is történtek halasztások a kedvezőtlen piaci környezet miatt. A

jelenlegi befejezési céldátum a 3-as blokk esetében 2017, míg a 4-es blokk esetében 2018

novembere.

5.5.4.2 Tulajdonosi és kivitelezői háttér

A telephelyen 1981-ben kezdték meg az alapozó munkálatokat, majd 1982-ben kezdődött

meg az 1-es és 2-es blokk építése. Öt évvel később, 1987-ben a 3-as és 4-es blokkok

kivitelezése is megkezdődött. 1990-ben műszaki problémák miatt különböző

irányítástechnikai rendszerek cseréjére volt szükség, majd 1991-ben finanszírozási

problémák miatt mind a négy blokk kivitelezése leállításra került. A 1-es és 2-es blokk

építését 1996-ban újraindították, és 1998-ban illetve 2000-ben hálózatra kapcsolták ezeket a

blokkokat. A 3-4-es blokkok kivitelezésének újraindítás egészen 2008-ig váratott magára. A

legutóbbi elérhető adatok alapján (2016. szeptember) a 3-as blokk készültsége 93,4

százalékos, míg a 4-es blokké 78,6 százalékos.

Az erőmű tulajdonosa a Slovenské Elektrárné (szlovák villamos művek, SE) vállalat, amelyben

kisebbségi tulajdonrésze van a szlovák államnak. A vállalat többségi tulajdonosává (a Slovak

Power Holding BV-n (SPH) keresztül) a 2000-es évek elejétől az olasz ENEL csoport vált,

amely a 2010-es évek közepén tulajdonrészének 50 százalékos eladása mellett döntött. Új

tulajdonosként a cseh hátterű energetikai holdingvállalat, az EPH lépett be, mely az SPH 50

százalékos tulajdonosává (így közvetve az SE 33 százalékos tulajdonosává) vált egy 2016

17

Két neutronciklusban található neutronok száma megegyezik, tehát az átlaghasadásból származó és újabb hasadást kiváltó neutronok száma egyenlő eggyel.

50

nyarán lezárt tranzakció eredményeképp. Az EPH-nak opciója van a SPH további

50 százalékának megszerzésére is, a vásárlásban azonban a legnagyobb bizonytalanságot

éppen az épülő 3-4-es mohi blokkok jelentik: az EPH az építkezés kimenetelétől tette

függővé további befektetését a vállalatba.

A kivitelezést az SE koordinálja. A gépészeti rendszereket a Skoda, az ENESCO és a VUJE

vállalatok szállítják, az elektronikai rendszereket pedig a szlovák PPA Controll vállalat. Az

irányítórendszereket az Areva/Siemens biztosítja. A földmunkákat és egyéb építési munkákat

egy kassai vállalat végzi. A Szlovákia legnagyobb magánberuházásaként számon tartott

építkezés kétharmadát szlovák cégek végzik.

5.5.4.3 Pénzügyi háttér

Az eredeti, 1980-as évekbeli tervek alapján a mohi erőmű állami finanszírozással épült volna

meg. Az 1991-92-es leállítás egyik legfőbb oka a pénzügyi források hiánya volt. A leállításig a

projekt 665 millió USD-t emésztett fel. 1994-ben, Szlovákia függetlenné válása után a francia

EDF és a szlovák villamos művek konzorciumot hozott létre az 1-es és 2-es blokkok

befejezésére, 51 százalékos francia tulajdonnal. Ez a konzorcium hiteligénylést nyújtott be az

EBRD-hez, amely azonban gazdasági és biztonsági feltételekhez kötötte a beruházás

támogatását. Hosszas viták után 1995-ben az EBRD hitelajánlatát elutasították, és orosz

illetve cseh forrásokból valósították meg az 1-2. blokkok befejezését.

A 3-as és 4-es blokkok szükségességét nem ítélték meg kritikusnak az ország

energiastratégiája szempontjából, ezért annak finanszírozását magán útra terelték. 2005-ben

az olasz ENEL vásárolta meg a Slovenské Elektrárné kétharmados tulajdonrészét, és a

tranzakció egyik feltétele volt, hogy az új tulajdonos befejezi a Mohiban félbehagyott két

blokkot. Ennek tervezett költsége 3,4 milliárd EUR-t tett ki az előzetes tervek szerint.

5.5.4.4 Villamos energia értékesítése, árazása

A 3-4-es blokkok esetében a villamos energia értékesítése piaci alapon, előre meghatározott

hatósági ár nélkül fog történni. Ez a körülmény jelentősen befolyásolja az újraindított

építkezés kimenetelét, az átadási és hálózatra kapcsolási határidő sorozatos kitolását. Kisebb

műszaki indokok mellett elsősorban ez az oka annak, hogy az erőmű a 2007-ben tervezett

2012-es céldátumtól jelentősen eltérve, többszöri határidő-kitolás után a jelenlegi tervek

szerint csak 2018-ban áll majd üzembe.

5.5.4.5 EU kapcsolatok

Az erőmű, illetve a 3-as és 4-es blokkok engedélyeztetése és építésének megkezdése az

1980-as években történt, így ennek kapcsán az EU szerepe nem értelmezhető. Szlovákia

európai uniós csatlakozásakor feltételként szabta az EU a bohunicei atomerőműben működő

két VVER-440/230-as blokk leállítását, amely elvárásnak rövid derogációs időszak után a

szlovák fél eleget tett 2006 (1-es blokk leállítása) illetve 2008 (2-es blokk leállítása) végén.

Ezáltal az EU közvetve jelentősen befolyásolta a Mohi 3-4-es blokkok kivitelezését, hiszen a

51

bohunicei blokkok hiánya teret adott a korábban egyrészt a kapacitásbőség miatt be nem

fejezett mohi munkálatok újraindítására.

Ezentúl az Európai Bizottság az Euratom szerződésben foglaltaknak megfelelően jóváhagyta

a 3-as és 4-es blokkok építését.

5.5.4.6 Társadalmi elfogadottság, egyedi problémák

Az erőmű hosszadalmas építése során a társadalmi elfogadottsága jelentősen változott. A

telephely kiválasztásánál szélsőséges megoldást választottak a néhány száz fős, magyarlakta

Mohi falu teljes lerombolásával és elköltöztetésével, amely az akkori lehetőségekhez mérten

negatív visszhangokat keltett a projekttel kapcsolatban, emellett a telephely földrengés-

veszélyessége is jelentős médiafigyelmet kapott. Az idő múlásával, a hosszúra nyúló

konstrukciós szakasz miatt időről időre felmerültek biztonsági aggályok, mely szerint a régi

konstrukciójú szovjet blokkok nem képesek teljesíteni a legújabb, magas szintű biztonsági

elvárásokat. Az 1990-es évek során egyes környezetvédelmi szervezetek (pl. Greenpeace)

igyekeztek tiltakozni a beruházás ellen, az ehhez hasonló hangok a 2011-es fukushima-i

baleset után is felerősödtek. A kivitelező a biztonsági aggályokra a projekt 2008-as

újraindításakor a blokkok biztonsági rendszereinek megerősítésével és frissítésével reagált,

mely a költségek emelkedését hozta magával.

Mindezek ellenére azonban a projekt jelenleg erős társadalmi támogatást élvez. Az utóbbi

évtized megfelelő érintett-menedzsmentjének köszönhetően a környező lakosság (10 km-es

körzeten belüli lakók) közel 90 százaléka támogatja a projektet. Az országos elfogadottság

közel 70 százalékot tett ki (2007-es GfK felmérés alapján).

Flamanville 3 5.5.5

5.5.5.1 Erőmű bemutatása

A Flamanville atomerőmű Északnyugat-Franciaországban található, az Atlanti-óceán partján.

Jelenleg két 1300 MWe egységteljesítményű nyomottvizes blokknak tulajdonosa és

üzemeltetője az EDF a telephelyen, melyeket 1986-ban illetve a rákövetkező évben helyeztek

üzembe. 2004-ben az EDF vezetősége szeretett volna egy francia demonstrációs blokkot

építeni az új EDF reaktornak, amely telephelyéül Flamanville-t választották. E döntés

következtében jött létre a Flamanville 3 atomerőmű építési projekt.

5.5.5.2 Tulajdonosi és kivitelezői háttér

A 2004-es elhatározást követően 2006-ra született végső döntés az EDF részéről Flamanville

telephelyre történő új atomerőmű megépítéséről, amely az első, 1650 MWe teljesítményű

EPR blokk lesz. A cég vélekedése szerint ez egy elengedhetetlen lépés volt az EDF nukleáris

iparban betöltött szerepének megújítása terén. Az új erőműi blokk kivitelezője az EDF

tulajdonában álló AREVA cég, a későbbi tulajdonos illetve üzemeltető pedig az EDF lesz 100

százalékban.

52

A beruházás teljes költségét 2005-ben még mindössze 3,3 milliárd euróra becsülték, amely

mellett 46 EUR / MWh-ra becsülték az előállított villamos energia árát. Ekkor az erőműtípus

költségéről úgy vélekedtek, hogy szériagyártás esetén az összköltség akár 20 százalékkal

alacsonyabb is lehet.

5.5.5.3 Pénzügyi háttér

A projektet az EDF saját forrásból valósítja meg a dolgok jelenlegi állása szerint, azonban

korábban a finanszírozásba más cégek bevonása is megtörtént. Az erőműi beruházás

kezdetén az ENEL olasz közmű társaság 12,5 százalékos részesedés vásárlásáról állapodott

meg az EDF-el, amely keretein belül 200 MW villamos teljesítmény került volna a

tulajdonába, illetve az új blokkok tervezésének, üzemeltetésének és kivitelezésének is

részese lett volna. A francia cég 2007 év elején még ki akart hátrálni a szerződésből, de végül

az év novemberében 450 millió euro értékben értékesítésre került a részesedés. 2012

decemberében az ENEL kiszállt a projektből és az EDF 613 millió euróért visszavásárolta a

korábban értékesített részesedést.

A blokk építésének anyagi kiadásai a folyamatos csúszások, illetve kivitelezői problémák

végett évről évre emelkedtek. 2008 végére a becsült beruházási költséget 21 százakkal

megnövelték 4 milliárd euróra, majd 2010-re már 5 milliárd euróra, illetve 2012-re már 8,5

milliárd euróra. Ezzel párhuzamosan az erőmű üzemelésének a kezdetét is folyamatosan

csúsztatták, az eredetileg kitűzött 2012-ről, 2016-ra. A legfrissebb információk alapján az

erőmű indulása 2018 végére várható leghamarabb, a beruházási költség becsült értékét

pedig már

10,5 milliárd euróra teszik, amely több, mint háromszoros növekedés a kezdetihez képest.

A jelentős csúszásnak több különböző, egymástól függetlenül bekövetkező oka is van.

Egyrészt a reaktortartály mechanikai tulajdonsága harmadával gyengébbek bizonyos

helyeken a megnövekedett szén koncentrációnak köszönhetően, e probléma orvoslása

hosszú időt vett igénybe. Másrészt, az erőmű hűtő, illetve tápvízrendszerével is akadtak

problémák, illetve az elektromechanikai rendszerek telepítése is a vártnál tovább tartott.

5.5.5.4 Villamos energia értékesítése, árazása

Az erőműépítési projekt kezdetén 46 EUR / MWh villamos energia árral számoltak, amely

2005-ben még a kombinált ciklusú gázturbinával előállított villamos energia árral volt egy

szinten. A beruházás drágulásával a becsült energiaár értéke is folyamatosan növekedett. A

villamos energia értékesítése terén semminemű megkülönböztetést nem alkalmaztak, az

erőmű demonstrációs jellege mellett is a szabadpiacon szeretnék értékesíteni azt.

5.5.5.5 EU kapcsolatok

Hasonlóan a finnországi Olkiluoto 3-as blokkhoz, az Európai Unió a blokk engedélyeztetési és

építési folyamatában szabályszerűen, a korábbi gyakorlathoz hasonlóan járt el. Az

53

építkezéssel kapcsolatos csúszások elsősorban bizonyos berendezések kivitelezésével

kapcsolatos problémákból adódnak.

5.5.5.6 Társadalmi elfogadottság

A nukleáris technológia elfogadottsága Franciaországban kifejezetten magas, a lakosság nagy

arányban támogatja az atomerőművek üzemeltetését, új blokkok építését.

Olkiluoto 3-as blokk 5.5.6

5.5.6.1 Erőmű bemutatása

A finnországi Olkiluoto atomerőmű Nyugat-Finnországban az Olkiluoto-szigeten, a Botteni-

öböl partján található. A telephelyen két darab forralóvizes reaktor (BWR) található, melyek

egyenként 658 MWe nettó villamos teljesítményt szolgáltatnak. Ezeket az egységeket a svéd

Asea Atom szállította, a reaktorokat 1978-80 között helyezték üzembe. Három évtizednyi

üzemviteli tapasztalat után a reaktorok teljesítményét 860 MWe-ra emelték, élettartamukat

pedig 60 évre hosszabbították meg, évtizedenkénti biztonsági felülvizsgálati kötelezettség

mellett. Az üzemeltető TVO a teljesítmény további, 1000 MWe-ra való emelését

szorgalmazza.

A 3-as blokk egy EPR típusú, 1600 MWe beépített teljesítményű egység, a maga típusából az

első, amelynek megépítésébe belefogtak. Ezzel együtt a finnországi blokk az első harmadik

generációs európai erőmű is egyben, melynek konstrukciója elkezdődött.

5.5.6.2 Tulajdonosi és kivitelezői háttér

Az első, hármas blokkra vonatkozó engedély 2000 decemberében érkezett be a finn

hatóságokhoz. A finn parlament 2002. május 24-én hozott előzetes támogató határozatot az

erőmű bővítésével kapcsolatban, amely több mint egy évtized után az első nyugat-európai

nukleáris beruházást helyezte kilátásba. Ezután a finn kormány 2005. február 17-én adott

zöld utat az olkiluoto-i bővítésnek. Az építési munkák 2005 júliusában kezdődtek meg, az

üzem kezdetének várható időpontját 2010-re tűzték ki, a blokk azonban a mai napig nem

került üzembe, sőt, el sem készült.

A 3-as blokk tulajdonosa a TVO finn atomerőmű társaság. A későbbi üzemeltető TVO a

projektet kulcsrakész állapotban veszi át, az építés és az engedélyeztetés alatt azonban a

TVO feladata a finn hatóságokkal, különösen a Sugárzási és Nukleáris Biztonsági Hatósággal

(STUK) való kapcsolattartás és egyeztetés.

A blokk építése az Areva és a Siemens által alkotott konzorcium által kezdődött meg. A

francia Areva a konzorcium vezetője, amely felelős a projektkoordinációért és a technológiák

integrációjáért az egész erőművet illetően. Ezentúl a cég profiljának megfelelően felelős a

primerkör tervezéséért, főbb berendezéseinek, irányítórendszereinek, műszerezésének, a

nukleáris gőzfejlesztő rendszer részeinek szállításáért. A Siemens a szekunderkör és a

turbinasziget alapozási munkáiért, mérnöki tervezéséért, az elektromechanikai

54

berendezések beszerzéséért és szállításáért, a turbogenerátor gépcsoport és a szekunderköri

irányítástechnika szállításáért volt felelős.

A projekt megvalósítása során jelentős csúszások keletkeztek, főképp a nukleáris oldalról (a

Siemens a szekunderköri berendezések szállításában viszonylag gyorsan, terv szerint tudott

eljárni). A legkomolyabb problémák az irányítástechnikai rendszerek és műszerezés területén

jelentkeztek, ahol a szabályozó hatóság vizsgálataira is szükség volt a telepítéshez. 2011

decemberében a projekt 82 százalékos készültséggel állt, azonban az említett rendszerek

hatóság általi vizsgálata egészen 2014-ig húzódott.

2009-ben a Siemens eladta a konzorciumban való részesedését az Arevának, és

alvállalkozóként folytatta a projektben való részvételt. Az Areva a 2010-es évek során a

nagymértékű túlköltekezés miatt folyamatos konfliktusba került a tulajdonos és megbízó

TVO-val a költségek fedezete, illetve a projekt késéséért való felelősség kérdései miatt. A

sorozatos jogi viták, bírósági eljárások eredménye még várat magára, a kompenzáció

megoszlásáról mindeddig nem született végleges döntés.

5.5.6.3 Pénzügyi háttér

A projekt indításakor az eredetileg tervezett költségek 3 milliárd EUR-t tettek ki. 2012

decemberében az Areva becslése alapján a reaktor tényleges költsége 8,5 milliárd EUR-ra

tehető, amely az eredeti tervezett költségeknek közel háromszorosa. A projekt körüli

bizonytalanságok nagyban hozzájárultak az Areva helyzetének megrendüléséhez, a vállalat

ügyvezetője 2014-ben távozni kényszerült, majd 2016-ban a vállalat bizonyos ágazatai

felvásárlásra kerültek az EDF által. Az Areva-Siemens konzorcium 3,5 milliárd EUR-t kér

számon a megbízó TVO-n a megkésett kifizetések, kamatok és elmaradt haszon fedezésére.

5.5.6.4 Villamos energia értékesítése, árazása

A blokk építésének elhatározásánál az egyik alapvető szempont volt, hogy az versenyképes

árú villamos energiát legyen képes szolgáltatni a finn fogyasztók számára. Az akkori

számítások szerint ez reális opciónak mutatkozott, azonban a későbbi valós kimenetel

alapján a blokk által termelt villamos áram árának versenyképessége rövidtávon

mindenképpen korlátozott. Az utóbbi években a finn villamosenergia-rendszer jelentős, több

mint 20 százalékos importra szorult. Ugyan az ország az északi egységes kereskedelmi övezet

része, az import jelentős része Oroszországból származik, így az energiafüggetlenség

megteremtése érdekében fizikai értelemben véve mindenképpen lesz igény az új blokk

termelésére.

5.5.6.5 EU kapcsolatok

Az Európai Unió a blokk engedélyeztetési és építési folyamatában a megszokott eljárásnak

megfelelően járt el, a projekt csúszásai itt elsősorban nem az EU-s elvárásokhoz és

engedélyeztetéshez, hanem a kivitelezési problémákhoz köthetőek.

55

5.5.6.6 Társadalmi elfogadottság, egyedi problémák

Az atomenergia elfogadottsága Finnországban általában véve magasnak mondható. Egy

2010-es, TNS Gallup által ezerfős mintán végzett kutatás alapján a finnek 48 százalékának

pozitív véleménye van az atomenergiáról, míg csupán 17 százalékuk véleménye negatív a

kérdést illetően, azonban a bizonytalan aránya a valaha mért legmagasabb volt. Ez a magas

bizonytalanság elsősorban az olkilouto-i erőmű építése körüli visszásságoknak volt

köszönhető, azonban meglepő módon az atomenergia különösen népszerűnek mutatkozott

a fiatalok és (a korábbi eredményekhez képest) a zöldpárti szavazók körében is.

Egy későbbi, 2014-es Gallup felmérés alapján 41 százalék vélekedett pozitívan, míg 24

százalék negatívan az atomenergiáról, amely a negatív vélemény erősödése ellenére még

mindig általánosságban véve jó eredménynek mondható. A negatív trend elsősorban a

fukushima-i balesetnek volt köszönhető.

Európai nukleáris jövőkép 5.6

Az atomenergián belüli trendek, a fejlesztési irányok és hat konkrét projekt vizsgálatának

eredményeképpen megállapításokat fogalmazunk meg a nukleáris energiatermelés európai

kilátásaival kapcsolatosan.

Az atomenergia jövőbeli jelenléte Európában 5.6.1

Az atomenergia megítélése továbbra is élesen megosztja az egyes EU-s országokat: vannak,

amelyek elkötelezettek annak használata iránt, és vannak, amelyek határozottan ellenzik azt.

Az utóbbi évtized tapasztalatai azonban megmutatták, hogy ez a határoló fal átjárható:

vannak országok, amelyek erős nukleáris pozíciójuk ellenére a kivezetés mellett határozzák el

magukat, illetve vannak újonnan belépni igyekvő országok is. Mindazonáltal kijelenthető,

hogy Európában a fukushima-i események után öt évvel – elsősorban a német kivezetési

döntés által vezérelve – még mindig inkább kivezetési, mint bevezetési hullám tapasztalható.

Különösen rossz időpontban történt ez a baleset az európai országok szempontjából, hiszen

nukleáris beruházás nélkül eltelt hosszú idő után a 2000-es évek második felében számos

beruházás indult meg. Bár ezek tapasztalatai nem voltak pozitívak, rendszerint új típusú

blokkok (pl. EPR) első konstrukcióiról lévén szó, a csúszások és költségtúllépések önmagában

még nem feltétlenül riasztottak volna el minden szereplőt a nukleáris beruházások

megfontolásától. Mindezek mellett a Fukushima utáni extrém kilengést követően az iparág

helyzete konszolidálódni látszik: ezt mutatják a 2016. novemberi svájci népszavazás

eredményei, vagy éppen a magyarországi bővítés jelentős társadalmi ellenállás nélküli

előrehaladása is. A nukleáris technológia bevezetését korábban fontolóra vevő európai

országok (pl. Lengyelország) azonban egyelőre nem szándékoznak újraindítani nukleáris

projektjeiket.

56

Az Európai Unió országaitól elkülönített módon kell szólnunk Oroszországról, amely

mindezen történések ellenére következetesen fejleszti a 2000-es évek második felében

elfogadott nukleáris energiatermelési programját. Az orosz vállalatok ennek

eredményeképpen tapasztalatra tesznek szert fejlett, III. és III.+ generációs erőművek

kivitelezésében, és az eddigi tapasztalatok alapján, a projektek műszaki problémáit illetve

csúszását tekintve jobban teljesítenek pl. francia versenytársaiknál. Megjegyzésként

megemlítendő, hogy az orosz hatósági elvárások illetve eljárásrendek, az erőművek

gazdasági konstrukciójával kapcsolatos elvárások az EU-n belül tapasztaltakhoz képest

eltérhetnek a projekt megvalósítását könnyítő irányba, illetve a projektek műszaki problémái

vélhetően kevésbé részletesen vannak kommunikálva a nyilvánosság felé.

A jelenlegi trendekből egyértelműen kirajzolódik, hogy az EU-ban az atomerőművet

üzemeltető országok esetén Németország kivételével a lassú, természetes kifutású kivezetés

(pl. Svájc) vagy a kapacitás-fenntartás (pl. Magyarország, Szlovákia) tűnik reális opciónak. A

kapacitás-fenntartási beruházások szinte kivétel nélkül már meglévő telephelyeken

létesülnek, felhasználva a rendelkezésre álló infrastruktúrát illetve a telephellyel kapcsolatos

részletes megfelelőségi, megvalósítási vizsgálatokat. Új belépőkkel rövidtávon nem

számolhatunk. Ennek eredményeképpen a nukleáris fejlesztések fókusza továbbra is

Ázsiában marad, elsősorban a kínai igények kiszolgálására fókuszálva.

Atomerőmű-építések tapasztalatai 5.6.2

A vizsgált projektek alapján kirajzolódnak bizonyos mintázatok, amelyek az elmúlt évtized

európai atomerőmű-létesítési projektjeit jellemzik. Ezeket a megvalósítás fázisai alapján

három csoportra bonthatjuk. Megkülönböztetjük az engedélyeztetési (konstrukció előtti)

eljárásokkal kapcsolatos, a kivitelezési fázissal kapcsolatos és az üzemeltetési kilátásokkal

kapcsolatos meglátásokat.

A kivitelezést megelőző fázisok esetében egyértelmű, hogy az Európai Unió tagországaiban

az EU jelenléte miatt az engedélyeztetési fázis hossza és költsége jelentősen

megnövekedhet, amely jelentős többletkockázatot jelent. Elsősorban nem a szigorúan vett

műszaki, nukleáris biztonsági sztenderdek magas fokú felügyelete okozza a késedelmeket,

hanem az erőművek finanszírozási, üzleti konstrukcióival kapcsolatos, a szabad piac EU-s

szabályainak betartását vizsgáló eljárások. Különösen fontosak ezek az eljárások amiatt is,

mivel a legtöbb építtető, megbízó cég, de még a megbízott kivitelezők is általában közvetve

vagy közvetlenül állami tulajdonú vállalatok. Értelemszerűen ez az Európai Unióban történő

beruházás kockázatait növeli.

A kivitelezést illetően két fő akadály azonosítható: műszaki problémák és finanszírozási

problémák. Az általunk vizsgált projektekben alapvetően vagy a francia Areva, vagy valamely

orosz atomerőmű-kivitelező vállalat a kivitelező. A műszaki problémák a szállítandó

végtermék komplexitásából eredeztethetőek, és mennyiségüket, késleltetési és

57

költségnövekedési hatásukat az épülő blokk típusa jelentősen befolyásolja. A vizsgált

projektek közül a francia fejlesztésű EPR típus építései mutatnak kritikus, műszaki okokon

alapuló késési és költségtúllépési tüneteket. Ennek ésszerű okai, hogy ezek a típust illető első

beruházások, illetve az EPR minden eddiginél nagyobb egységteljesítménnyel (1600 MWe)

rendelkezik, így a méretből illetve a kiterjedt biztonsági rendszerekből adódóan a

konstrukció gyárthatósága, építhetősége az átlagosnál egyelőre rosszabbnak mondható.

Figyelemre méltó, hogy az orosz gyártmányú harmadik generációs erőművekkel

kapcsolatban hasonlóan nagyszabású késési és költségtúllépési tünetekről nem számolnak

be a nyilvános források. A blokk újszerűsége mellett műszaki problémákhoz vezethet

továbbá a különböző technológiák ötvözése, például a Mohiban épülő 3-4-es blokkok

esetében az idősebb, 1980-as évekbeli szovjet reaktor és a húsz évvel fiatalabb

irányítástechnikai rendszerek összekapcsolása.

A finanszírozás kulcskérdés az atomerőművi beruházásokat illetően. A jelenlegi beruházások

extrém tőkeigényesek, a közepes európai országokban gyakran a valaha volt legnagyobb

beruházásoknak minősülnek (pl. Szlovákia). Ezen túl az olkiluoto-i 3-as blokk például

bizonyos mérések alapján a világ legdrágább műtárgyainak tízes listájára is jó eséllyel

pályázik, jól érzékeltetve az atomenergetikai beruházások valódi méreteit. Meglehetősen

korlátozott azoknak a pénzügyi szolgáltatóknak, hitelezőknek a köre, akik ilyen

nagyságrendben képesek projekteket finanszírozni. Ez a kör jellemzően nem tartalmazza a

kisebb vagy közepes méretű országok költségvetéseit, így a stratégiai célú beruházások

esetén is magán- vagy egyéb külföldi tőke bevonására van szükség. Másrészről a jelenleg

építendő atomerőművek üzemideje jellemzően hatvan év, amely extrém hosszú távú

tervezést igényel egy turbulens, erősen változó piaci környezetben, amely a projektek

pénzügyi kockázatait növeli. Nem véletlen, hogy az atomenergiába beruházó országokban,

ahol egyébként maga a technológia viszonylagos elfogadottságnak örvend, az utóbbi időben

a legnagyobb aggodalmat a társadalom számára a finanszírozással kapcsolatos hátrányok, a

gazdasági versenyképesség kérdése okozza. Ezentúl egy kis vagy közepes méretű ország

számára már az is pénzügyileg megterhelő lehet, ha megszakítja a beruházás folyamatát.

Erre jó példa Bulgária esete, amely jelentős összegeket köteles fizetni a Roszatomnak egy

meghiúsult atomerőművi beruházással kapcsolatban.

A beruházás finanszírozási kérdései mellett szükséges szót ejteni az üzemelésre vonatkozó

gazdasági kockázatokról is. Itt elsősorban a termelt villamos energia értékesítését illetően

jelentkeznek erős kockázatok, amelyeket az építtetők megpróbálnak fedezni. Erre láthatunk

példát a Hinkley Point C erőmű esetében egy előre meghatározott értékesítési konstrukció

kialakításával. Ahogy korábban már az engedélyezésre vonatkozó meglátásoknál említettük,

az Európai Unió különösen vizsgálja az ehhez hasonló, piactorzító hatású megállapodásokat,

amely ezáltal az Unión belüli beruházás esetén kockázatokat rejt magában. Érdekesség, hogy

az EU bizonyos célok érdekében viszont kifejezetten ösztönzi a hasonló, piactorzító jellegű

58

támogatásokat: a megújuló energiaforrásoknál, azok CO2-kibocsátás mentességére

hivatkozva ez egy megszokott támogatási forma. Mindazonáltal elképzelhető olyan stratégiai

helyzet, amelyben egy adott ország számára még akkor is előnyös lehet egy ilyen fixen

árazott szerződés megkötése, ha az a piacinál némileg magasabb áron átvett energiát rögzít.

Ezt magyarázhatja az atomenergia megbízható, alapterhelést ellátni képes jellege, mely – a

már említett megújulókhoz hasonlóan – szintén CO2-kibocsátás nélkül képes üzemelni, és

emellett a villamosenergia-rendszer stabilitását (mely elsősorban az időjárásfüggő megújulók

térnyerésének köszönhetően válik egyre hangsúlyosabb problémává) és a rendszerben lévő

kiszámíthatóságot növelni. Emellett a nukleáris fűtőanyag, még ha nem is áll az adott

országon belül rendelkezésre, jól raktározható, így a külföldi kitettség is (részben)

orvosolható atomenergia alkalmazásával.