20/2012.(viii.31.)emmirendelet anevelési...

OptiJus © Opten Kft. I. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeleta nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról

A 2012.9.1. és 2012.12.31. között hatályos szöveg

TartalomjegyzékI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 11. A rendelet hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. Az iskolai évfolyamok számozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

II. FEJEZETANEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKMŰKÖDÉSÉTMEGHATÁROZÓDOKUMENTUMOKTARTALMÁRA, ELKÉSZÍTÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 23. A munkaterv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24. A szervezeti és működési szabályzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35. A házirend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46. A pedagógiai program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

III. FEJEZETA NEVELÉSI ÉS A NEVELÉSI-TANÍTÁSI IDŐ FELOSZTÁSÁNAK SZABÁLYAI 77. A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . 78. Az egész napos iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

IV. FEJEZETAZ ÓVODAI FELVÉTEL, A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A KOLLÉGIUMI, EXTERNÁTUSITAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 99. Az óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 910. A tankötelezettség megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1011. A tankötelezettség teljesítésénekmegkezdése, az általános iskolai, alapfokúművészeti iskolai felvétel,

a tanulói jogviszony keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1012. A kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésével kapcsolatos szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . 1113. A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai . . . . . . . . . . . 1214. Felvétel a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába . . . . . . . . . 1815. Eltérő felvételi szabályok a szakközépiskola, szakiskola szakképzési évfolyamára . . . . . . . . . . 1916. A kollégiumi felvétel, az externátusi elhelyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1917. A vendégtanulói jogviszony létesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1918. Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi, externátusi elhelyezés, a kollégiumi tagság

megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

Készült: 2012. szeptember 4. 20:50 Hatályos: 2012.9.1.–2012.12.31.

OptiJus © Opten Kft. II. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

V. FEJEZETA GYERMEK, A TANULÓ KÖTELEZETTSÉGEINEK TELJESÍTÉSE 2019. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2020. Az óvodáztatási támogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2221. A fegyelmi és kártérítési felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2222. Az oktatásügyi közvetítő eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

VI. FEJEZETAZ ÓVODÁS GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE, A TANULÓ TELJE-SÍTMÉNYÉNEKMÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE 2523. Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérésével kapcsolatos szabályok . . . . . . . . . . . 2524. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok . . . . . . . 2625. Az országos pedagógiai mérések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3126. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

VII. FEJEZETIRATKEZELÉS A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN 3327. A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3328. A gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó eljárási szabályok . . . . . 3329. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3330. A kötelezően használt nyomtatványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3431. A tanügyi nyilvántartások vezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4232. A bizonyítványnyomtatványok kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

VIII. FEJEZETA NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK 4333. A nevelőtestület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4334. A szakmai munkaközösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4335. A szülői szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4336. A diákönkormányzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4437. Az intézményi tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4438. Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

IX. FEJEZETA KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK NÉVHASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 4639. A köznevelési intézmény hivatalos neve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4640. A köznevelési intézmény névhasználata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

X. FEJEZETAGYERMEK, ATANULÓEGÉSZSÉGÉNEK, BIZTONSÁGÁNAKVÉDELMÉVELKAPCSOLA-TOS FELADATOK, A FELADATOKBAN KÖZREMŰKÖDŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKANEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN 4841. A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben . 4842. Az egészséges táplálkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4943. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulá-

sához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a meg-előzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

44. Az óvoda- és iskolapszichológiai feladatok a nevelési-oktatási intézményben . . . . . . . . . . . . . 5045. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50


OptiJus © Opten Kft. III. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

XI. FEJEZETAHATÉSNYOLCÉVFOLYAMOSGIMNÁZIUMINEVELÉS-OKTATÁS,AKÉTTANÍTÁSINYEL-VŰ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS, VALAMINT A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM SZER-VEZÉSÉNEK FELTÉTELEI 5146. A gimnáziumi nevelés-oktatás hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében hét vagy kilenc

– évfolyamos formában történő megszervezésére vonatkozó külön szabályok . . . . . . . . . . . . 5147. A két tanítási nyelvű általános iskolai nevelés-oktatás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5148. A két tanítási nyelvű középiskolai nevelés-oktatás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5149. A nyelvi előkészítő évfolyammal induló középiskolai nevelés-oktatás feltételei . . . . . . . . . . . . 52

XII. FEJEZETA KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKRE, TANULÓRA VONATKOZÓ EL-TÉRŐ SZABÁLYOK 5250. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás . . . . . 5251. A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5252. A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

XIII. FEJEZETAZ ISKOLAI TESTNEVELÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 5353. A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5354. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára

történő beosztásának rendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

XIV. FEJEZETAFELNŐTTOKTATÁSRAÉSAFELZÁRKÓZTATÓOKTATÁSRAVONATKOZÓELTÉRŐREN-DELKEZÉSEK 5355. A felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5356. A szakiskolai, a felzárkóztató oktatás megszervezésének szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

XV. FEJEZETA NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN LEFOLYTATHATÓ SZAKMAI ELLENŐRZÉSEKSZABÁLYAI,AZORSZÁGOSPEDAGÓGIAI-SZAKMAIELLENŐRZÉSBENRÉSZTVEVŐSZAK-ÉRTŐ TEVÉKENYSÉGE FOLYTATÁSÁNAK SZAKMAI FELTÉTELEI 5457. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés megszervezésének és lebonyolításának általános szabályai 5458. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés lefolytatásának szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . 5559. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben résztvevő szakértő tevékenysége folytatásának szak-

mai feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

XVI. FEJEZETANEMAZÁLLAMI INTÉZMÉNYFENNTARTÓKÖZPONTÁLTALFENNTARTOTTNEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 5860. A működési engedély kiadására vonatkozó eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5861. A működési engedély iránti kérelem adattartalmára és mellékleteire vonatkozó szabályok . . . . . . 5962. Az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény

fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

XVII. FEJEZETANEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKÖTELEZŐFELSZERELÉSÉREVONATKOZÓSZA-BÁLYOK 6163. Az eszköz- és felszerelési jegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6164. Az iskolai, kollégiumi könyvtár működésére, eszközeire, felszerelésére vonatkozó szabályok . . . . 62


OptiJus © Opten Kft. IV. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

XVIII. FEJEZETA TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 6465. A nevelési-oktatási intézmény baleset-megelőzési tevékenysége, a tanuló- és gyermekbalesetek jelen-

tési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6466. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek . . . . . . . . . . . . 65

XIX. FEJEZETKÜLÖNLEGES PEDAGÓGIAI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ IGAZODÓ NEVELÉS- ÉS OK-TATÁSSZERVEZÉSI MEGOLDÁSOK 6567. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6568. Az óvodai fejlesztő program megszervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6769. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6770. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja . . . . 6971. Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja . . . . . . . . . . . . . . . . 6972. Sportiskolai nevelés-oktatásra vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7073. Egységes óvoda-bölcsőde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7174. A Köznevelési Hídprogramok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

XX. FEJEZETAZ ORSZÁGOS TANULMÁNYI VERSENYEK MEGHIRDETÉSE, TÁMOGATÁSA, VERSENY-SZABÁLYZAT 7275. Az országos tanulmányi versenyek típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7276. Az országos tanulmányi és tehetséggondozó verseny versenykiírását és lebonyolítását meghatározó

szabályzat tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

XXI. FEJEZETNEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK 7377. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7378. Vegyes rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

XXII. FEJEZETZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 7579. Hatályba léptető rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7580. Átmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7581. Hatályon kívül helyező rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 761. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 762. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 763. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79


OptiJus © Opten Kft. – 1. – 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeleta nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tör-vény 94. § (1) bekezdés a)-b), e)-j), m), p), s)-t) pont-jában kapott felhatalmazás alapján az egyes minisz-terek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtit-kár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.)Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott fel-adatkörömben eljárva – a szakképzést érintő kérdésektekintetében az egyes miniszterek, valamint a Minisz-terelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatáskö-réről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. §n) pontjában meghatározott feladatkörében, a nemze-ti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. §(1) bekezdés h) pontja szerinti egyes szolgáltatások-kal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekinteté-ben az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnök-séget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjábanmeghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdaságiminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelemel:

I. FEJEZETÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya1. § A rendelet hatálya – fenntartóra tekintet nélkül –kiterjed

a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tör-vény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés a)-h)pontjában foglalt nevelési-oktatási intézményekre,

b) a nevelési-oktatási intézménybe felvett gyerme-kekre, tanulókra,

c) a pedagógus és a nevelő és oktató munkát közvet-lenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óra-adókra, valamint a nevelési-oktatási intézménybennem pedagógus-munkakört betöltőkre (a továbbiak-ban együtt: alkalmazottak),

d) a gyermekek, tanulók szüleire, törvényes képvise-lőire (a továbbiakban együtt: szülők),

e) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra (a továb-biakban: kormányhivatal),

f) az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladat-körében eljáró, kormányrendeletben kijelölt közpon-ti hivatalára (a továbbiakban: hivatal),

g) a köznevelési intézmények intézményfenntartóira,

h) a pedagógiai szakszolgálat keretében ellátott szak-értői bizottsági tevékenységre,

i) a névhasználatra vonatkozó rendelkezések tekinte-tében a pedagógiai szakszolgálati intézményekre, apedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekre és atöbbcélú köznevelési intézményekre is.

2. Az iskolai évfolyamok számozása

2. § (1) Az iskolai évfolyamok számozása – a (2) be-kezdésben meghatározott kivétellel – az általános is-kola első évfolyamától kezdődően a középiskolai ta-nulmányok utolsó évfolyamáig, a kiegészítő nemze-tiségi oktatás feladatait ellátó iskola első évfolyamá-tól és az alapfokú művészeti iskolában az első alap-fokú évfolyamtól folyamatos.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

a) a kilencedik évfolyamot megelőző Hídprog-ram keretében szervezett évfolyamnak H/I, H/II/1,H/II/2,b) a nyelvi előkészítő évfolyammal szervezettnevelés-oktatás évfolyamának nyolc évfolyamosgimnázium esetében 5/Ny, hat évfolyamos gimná-zium esetében 7/Ny, egyéb esetben 9/Ny,c) a két tanítási nyelvű középiskola által szervezettnevelés-oktatás előkészítő évfolyamának esetében9/Kny,d) a nemzetiségi nevelés-oktatást folytató középis-kola nemzetiségi előkészítő évfolyamának nyolcévfolyamos gimnázium esetén 5/N, hat évfolyamosgimnázium esetén7/N, egyéb esetben 9/Naz elnevezése.

II. FEJEZET



A NEVELÉSI-OKTATÁSIINTÉZMÉNYEKMŰKÖDÉSÉT

MEGHATÁROZÓDOKUMENTUMOK

TARTALMÁRA, ELKÉSZÍTÉSÉRE,ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ

SZABÁLYOK3. A munkaterv

3. § (1) Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munka-terv határozza meg az óvodai nevelési év, valamintaz iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek el-készítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó,az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvo-dai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség,az intézményi tanács, a tanulókat érintő programo-kat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormány-zat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolábanfolyik, a gyakorlati képzés folytatójának véleményétis.

(2) Az óvodai nevelési év helyi rendjében, valamint aziskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meg-határoznia) az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolaitanítás nélküli munkanapok időpontját, felhaszná-lását,b) a szünetek időtartamát,c) az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvése-it tükröző, továbbá nemzeti múltunk mártírjainakemlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai(február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.),a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a már-cius 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, va-lamint az iskola hagyományai ápolása érdekébenmeghonosított egyéb emléknapok, megemlékezé-sek időpontját,d) az óvodai, az iskolai, a kollégiumi élethez kap-csolódó ünnepek megünneplésének időpontját,e) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek,szülői értekezletek, fogadóórák időpontját,f) az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiaicélú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett időpontját,g) az alapfokú művészeti iskola és kollégium kivé-telével a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálatidőpontját,h) minden egyéb, a nevelőtestület által szükséges-nek ítélt kérdést.

(3) Az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontjá-ról az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló tanu-lók elhelyezését biztosító kollégiumot, a gyakorla-ti képzés folytatóját és szervezőjét, valamint a ve-le kapcsolatban álló alapfokú művészeti iskolát tá-jékoztatja. A kollégiumban az iskolai tanítás nélkü-li munkanapokkal összhangban az adott iskolávaltanulói jogviszonyban álló tanulók vonatkozásábankollégiumi foglalkozás nélküli munkanap tartható.

(4) Az iskola és a vele tanulói jogviszonyban álló ta-nulók elhelyezését biztosító kollégium kölcsönösentájékoztatja egymást a tanév elfogadott helyi rend-jéről. Ha az iskolában rendkívüli tanítási napot tar-tanak, ennek időpontjáról az érdekelt kollégiumot, agyakorlati képzés folytatóit és szervezőit lehetőségszerint legalább hét nappal korábban írásban tájé-koztatni kell.

(5) Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a kollégi-umi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy ne-velési évben vagy egy tanítási évben az öt napot nemhaladhatja meg. Az iskolában a tanév rendjéről szó-ló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélkü-li munkanapok számát. A tanítás nélküli munkana-pok számát az iskola igazgatója a fenntartó egyetér-tésével megnövelheti abban az esetben, ha az iskolaaz Nkt. 30. § (2)-(3) bekezdéseibenmeghatározottakmegtartásával az ehhez szükséges időt megteremti.

(6) Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, az iskolaitanítás nélküli munkanapon és a kollégiumi foglal-kozás nélküli munkanapon – a szülő igénye esetén –az óvoda, az iskola és a kollégium ellátja a gyermekvagy kiskorú tanuló felügyeletét.

(7) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani,hogy a szülők – a házirendben meghatározottak sze-rint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarásanélkül behozhassák és hazavihessék. Az óvoda nyá-ri zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig,a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nap-pal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztat-ni kell.

(8) A nevelési-oktatási intézményben folyó – a köz-oktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továb-biakban: közoktatási törvény) 4. § (4) bekezdésébenszabályozott – fakultatív hit- és vallásoktatás idejé-nek és helyének meghatározásához be kell szerez-ni az intézményi tanács, az iskolaszék, óvodaszék,kollégiumi szék, vagy ennek hiányában, az iskolai,kollégiumi szülői szervezet, közösség, és az iskolai,kollégiumi diákönkormányzat véleményét.



4. A szervezeti és működési szabályzat4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és

működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ)kell meghatároznia) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, atanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek anevelési-oktatási intézményben való benntartózko-dásának rendjét,b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rend-jét,c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok ré-szére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintéz-ménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tag-intézménnyel, intézményegységgel való kapcsolat-tartás rendjét,e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcso-lattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közöt-ti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képvise-let szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcso-lattartás rendjét,f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítésrendjét,g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollé-giumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvo-dai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösségközötti kapcsolattartás formáját, rendjét,h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átru-házására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottbeszámolására vonatkozó rendelkezéseket,i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és mód-ját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, apedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjó-léti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyiellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval valókapcsolattartást,j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyo-mányok ápolásával kapcsolatos feladatokat,k) a szakmai munkaközösségek együttműködését,kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagó-gusok munkájának segítésében,l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rend-szeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,m) az intézményi védő, óvó előírásokat,n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges te-endőket,

o) annakmeghatározását, hogy hol, milyen időpont-ban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai program-ról,p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szerve-zetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggalruházza fel,q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóvalszemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás rész-letes szabályait,r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyom-tatványok hitelesítésének rendjét,s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tá-rolt dokumentumok kezelési rendjét,t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből le-adott feladat- és hatásköröket, munkakörileírás-mintákat,u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározá-sát jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatásiintézmény működésével összefüggő minden olyankérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapjánkészített szabályzatban nem kell, vagy nem lehetszabályozni.

(2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdés-ben foglaltakon kívüla) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit,időkereteit,b) a felnőttoktatás formáit,c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamintaz iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formájátés rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szük-séges feltételeket (helyiségek, berendezések hasz-nálata, költségvetési támogatás biztosítása),d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetéseközötti kapcsolattartás formáit és rendjét,e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést foly-tatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás for-máit és rendjét,f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztetőhelyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet,g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az isko-lai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-éttartalmazza.

(3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intéz-mény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kí-vül tartalmazza az intézmény által szakmailag tá-mogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyi-kére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyerme-kek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt tör-ténő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló te-



vékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkere-tét.

(4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok anevelési-oktatási intézmény biztonságos működésétgarantáló szabályok, amelyek megtartása kötelezőaz intézmény területén tartózkodó szülőknek, vala-mint az intézménnyel kapcsolatban nem álló másszemélyeknek.

(5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nemműködik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, isko-lai, kollégiumi szülői szervezet, közösség vélemé-nyét kell beszerezni.

(6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és ál-talános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazzaa működés közös szabályait és – intézményegysé-genként külön-külön – az egyes intézményegységekműködését meghatározó előírásokat.

5. A házirend5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében

kell szabályoznia) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztá-sának, késésének igazolására vonatkozó előíráso-kat,b) a térítési díj, tandíjbefizetésére, visszafizetésérevonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló általelőállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vo-natkozó díjazás szabályait,c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás meg-állapításának és felosztásának elveit, a nem ala-nyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztásrendjét,d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulókrendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit ésformáit,f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazá-sának elveit,g) elektronikus napló használata esetén a szülő ré-széről történő hozzáférés módját,h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolya-monkénti követelményeit, a tanulmányok alattivizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára je-lentkezés módját és határidejét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és akollégium házirendje állapítja mega) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek,valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünetidőtartamát, a csengetési rendet,

b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet,c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumifoglalkozások rendjét,d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosítá-sával kapcsolatos eljárási kérdéseket,e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kí-vüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást,f) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezésitárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tar-tozó területek használatának rendjét,g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiaiprogram végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kol-légiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói ma-gatartást.

6. A pedagógiai program6. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alap-

programja alapján pedagógiai programot készít,vagy az ily módon készített pedagógiai programokközül választ.

(2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározzaa) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célki-tűzéseit,b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket,amelyek biztosítják a gyermek személyiségénekfejlődését, közösségi életre történő felkészítését, akiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fej-lesztését, fejlődésének segítését,c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékeny-séget,d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai te-vékenységet,e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködé-sének formáit,f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvodaesetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápo-lásával járó feladatokat,g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elve-ket,h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézke-déseket,i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott továbbielveket.

7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározzaa) az iskola nevelési programját, ennek keretén be-lülaa) az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagó-giai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszköze-it, eljárásait,



ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagó-giai feladatokat,ac) az alapfokúművészeti iskola kivételével a teljes-körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinekegyüttműködésével kapcsolatos feladatokat,ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, azosztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnökfeladatait,af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcso-latos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatbanvaló részvételi jogai gyakorlásának rendjét,ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézménypartnerei kapcsolattartásának formáit,ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmasságivizsga szabályait, valamint középfokú iskola eseté-ben a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,aj) a felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti – he-lyi szabályait, valamint szakképző iskola tekinteté-ben a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvé-telre vonatkozó rendelkezéseit,ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével azelsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításávalkapcsolatos iskolai tervet,b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belülba) a választott kerettanterv megnevezését, ideért-ve bármely, az oktatásért felelős miniszter által ki-adott vagy jóváhagyott kerettantervek közül válasz-tott kerettanterv megnevezését,bb) a választott kerettanterv által meghatározottóraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, to-vábbá a kerettantervben meghatározottakon felül anem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandóés elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kö-telező, kötelezően választandó vagy szabadon vá-lasztható tanórai foglalkozások megnevezését, óra-számát,bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanul-mányi segédletek és taneszközök kiválasztásánakelveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentesigénybevétele biztosításának kötelezettségét,bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat)meghatározott pedagógiai feladatok helyimegvaló-sításának részletes szabályait,be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium ki-vételével a mindennapos testnevelés, testmozgásmegvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szer-vezik meg,

bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbáezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,bg) középiskola esetén azon választható érettségivizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a közép-iskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érett-ségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelező-en vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy atanulók milyen helyi tantervi követelmények telje-sítése mellett melyik választható érettségi vizsga-tárgyból tehetnek érettségi vizsgát,bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatár-gyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit,bi) a tanuló tanulmányimunkájának írásban, szóbanvagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelésimódját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formá-it, valamint a magatartás és szorgalom minősítésé-nek elveit,bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozásokszervezésének elveit,bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére atelepülésen élő nemzetiség kultúrájának megisme-rését szolgáló tananyagot,bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanu-lók fizikai állapotának méréséhez szükséges mód-szereket,bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével azegészségnevelési és környezeti nevelési elveket,bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szol-gáló intézkedéseket,bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanulómagatartásának, szorgalmának értékeléséhez, mi-nősítéséhez kapcsolódó elveket,bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott to-vábbi elveket,c) szakképző iskola esetén a szakmai programot,d) amennyiben az általános iskola egész napos is-kolaként működik, az oktatásért felelős miniszteráltal kiadott, vagy saját maga által kidolgozott ésaz Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyottnevelési-oktatási programot.

(2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tan-tervet használ.

(3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzéskivételével – meghatározza az iskolaváltás, valaminta tanuló átvételének szabályait, szükség esetén kü-lönbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türel-mi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.

(4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntésealapján a pedagógiai program tartalmazza az isko-lában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket,



beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás sorána témaegységek feldolgozása, a feladat megoldásaa tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógu-sok közös tevékenységére, együttműködésére épül aprobléma megoldása és az összefüggések feltárásaútján.

(5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell ha-tároznia) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámol-tatások, az ismeretek számonkérésének rendjét,b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshezelőírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásá-nak elveit és korlátait.

(6) Ha az általános iskolában a Nat Művészetek mű-veltségi területen vagy az annak megfelelő tantárgykeretei között emelt szintű oktatás folyik, továbbá haa szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szak-mai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfo-kú művészeti iskola pedagógiai programja előírhat-ja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások ke-retében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra közöttköteles részt venni művészeti próbákon és előadáso-kon. Az alapfokú művészeti iskola e feladatkörébena tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembevéve határozhatja meg a kötelező részvételt a művé-szeti próbákon és előadásokon.

(7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyószakképzés szakmai programjának elkészítésére aszakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezése-it kell alkalmazni.

(8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a köz-ponti program, kerettanterv vagy a Nat, továbbáaz érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményeialapján építi be a helyi tantervébe.

8. § (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású közne-velési intézmény és az általános művelődési központa különböző iskolatípusok nevelési és oktatási célja-inak megvalósításához külön-külön helyi tantervetalkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatí-pusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításá-hoz egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmaz-za a minden tanuló részére átadásra kerülő közös,továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatá-si céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követel-ményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket,amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítőtananyag és követelmények elsajátításába.

(2) Ha az egységes iskola az általános iskola feladataimellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakis-

kola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatá-rozza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladásfeltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelmé-nyeit pedagógiai programjában rögzíti. Ezt a rendel-kezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyam-nál kevesebb évfolyammal működő általános iskolaaz – általános iskola és a középiskola feladatait ellátó– egységes iskola tagintézményeként működik.

9. § (1) Az alapfokú művészeti iskola a helyi tantervétaz Alapfokú művészetoktatás követelményei és tan-tervi programja alapján készíti el, vagy az ily módonkészített tantervek közül választ, és azt építi be helyitantervként a pedagógiai programjába.

(2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai prog-ramja a 7. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül meg-határozzaa) az iskola nevelési programján belül az egyes mű-vészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét,b) az iskola helyi tantervén belülba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak ál-talános fejlesztési követelményeit,bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizs-ga követelményeit és témaköreit.

10. § A kollégium pedagógiai programja

a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzé-seit,

b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szerve-zésének pedagógiai elveit,

c) a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő fel-adatokat,

d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzár-kóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiu-mok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékeny-ség elveit,

e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése eseténa nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésénekfeladatait,

f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzár-kóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedéstsegítő foglalkozások tervét,

g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módsze-reit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékeny-ség szervezésének elveit,

h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevé-kenységet,

i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésénektervét,



j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás ésegyüttműködés formáit,

k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott továbbikérdésekettartalmazza.

11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanu-lóka) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai prog-ramja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányokcsökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékeny-séget,b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterva fogyatékosság típusához és fokához igazodó fej-lesztő programotis tartalmazza.

(2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfo-lyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanításiévnél hosszabb időt is megjelölhet.

III. FEJEZETA NEVELÉSI ÉS A

NEVELÉSI-TANÍTÁSI IDŐFELOSZTÁSÁNAK SZABÁLYAI7. A nevelési és a nevelési-tanítási időfelosztásának általános szabályai

12. § Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szük-séges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglal-kozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljesnyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden cso-portban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagó-gusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napikét óra átfedési idővel.

13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell meg-szervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belülaz egyes osztályok, valamint az osztályokon belülicsoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervez-hetők különböző évfolyamok, különböző osztályoktanulóiból álló csoportok részére is.

(2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óralehet kötelező, kötelezően választandó és szabadonválasztható tanítási óra.

(3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azoka kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztályvalamennyi tanulója köteles részt venni, valamint

hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelye-ken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak kö-zül kötelezően választva, a helyi tantervben megha-tározott óraszámban részt kell vennie.

14. § (1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a sza-badon választott tanítási órára, a tanítási év végéig,vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utol-só tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni.Erről a tényről – a szabadon választott tanítási óráratörténő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolcév alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (atovábbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokságalatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tá-jékoztatni kell.

(2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az ér-tékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a maga-sabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinte-ni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kis-korú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkozniakell arról, hogy a szabadon választott tanítási órák-ra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomá-sul vette.

(3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tan-anyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak aszabadon választott tanítási órákon való részvétellelteljesíthető, az iskolába történő beiratkozás – a (4)bekezdésben meghatározott kivétellel – a szabadonválasztott tanítási órákon való részvétel vállalását isjelenti.

(4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valaminta nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó is-kolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azokis megkezdhessék, valamint folytathassák tanulmá-nyaikat, akik a szabadon választott tanítási órákonnem kívánnak részt venni.

(5) Az iskolánakminden évmájus 20-áig fel kell mér-nie, hogy a tanulóa) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbáb) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstanórán, vagy – az állami általános iskolában – kötele-ző erkölcstan órán kíván-e részt venni.

(6) A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülő-nek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következőtanítási évben már nem kíván részt venni a szabadonválasztott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kívána szabadon választott tanítási órára.

(7) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat alkalmaznikell azoknál a tanulóknál is, akik az egységes iskolá-ban vesznek részt az alapfokú művészetoktatásban.



15. § (1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éigelkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően köz-zéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, ame-lyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tá-jékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történőfelkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaz-nia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pe-dagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előttbe kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában aszülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat vé-leményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai neve-lés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyinemzetiségi önkormányzat véleményét is.

(2) A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgyés a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatosdöntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltásmiatt nem tud élni a választási jogával, kérelménekelbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskolaigazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagó-gussal.

(3) A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazga-tó engedélyével módosíthatja választását.

(4) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát aszülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az év-től kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedikéletévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen-, gyermekével közösen gyakorolja.

16. § (1) Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – aziskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szerve-zet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véle-ményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perc-cel korábban meg lehet kezdeni.

(2) Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ide-je negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagyhosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkö-téssel, hogy a tanítási óra ideje kilencven percnélnem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanu-lók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határá-ra vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelezőtanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákatnegyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembevenni.

(3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között atanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ide-értve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rend-jét az iskola házirendje határozza meg.

17. § (1) A szakképző iskolában a gyakorlati képzésthatvanperces tanítási órákkal kell megszervezni. A

művészeti szakképzést folytató iskola eltérhet a hat-vanperces foglalkozások időtartamától a művészetiszakképzésre vonatkozó szakmai szabályok alapján.

(2) Ha a gyakorlati képzés nem iskolában folyik, atanuló munkarendje igazodik a gyakorlati képzéstfolytató munkarendjéhez.

(3) A szakképzésben a gyakorlati képzés megszerve-zésére az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak mel-lett a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell al-kalmazni.

18. § (1) Az alapfokú művészeti iskolában a normatívköltségvetési hozzájárulás meghatározásánál akkorlehet a tanulót egy tanulóként figyelembe venni, haa tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanulórészére biztosított négy foglalkozás együttes időtar-tamaa) zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozásvagy egyéni és csoportos foglalkozás esetén leg-alább százötven perc,b) kizárólag csoportos foglalkozás esetén – mindenművészeti ágban – legalább száznyolcvan perc.

(2) Az Nkt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásárólszóló Korm. rendelet alapján a tanuló térítési díj el-lenében igénybe vett heti tanórai foglalkozásainakösszes időtartama nem haladhatja meg a háromszázpercet. Ha a tanuló több alapfokú művészeti isko-lával létesít tanulói jogviszonyt, vagy egy alapfo-kú művészeti iskolában több művészeti ág képzésé-ben vesz részt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén aszülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy me-lyik iskolában, melyik művészeti ágban vesz részttérítésidíj-fizetési kötelezettség mellett a képzésben.Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a nyilatko-zatot beszerezni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott idő számí-tásánál az alapfokúművészeti iskola által a tanuló ré-szére biztosított foglalkozások idejét kell figyelembevenni, függetlenül attól, hogy a tanuló azokon résztvett, vagy igazoltan vagy igazolatlanul távol maradt.

8. Az egész napos iskola19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor

szervezhet az általános iskola, ha szükség eseténmásik osztály indításával, ha pedig ez nem oldhatómeg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülőegyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvé-telével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásá-ról, aki – kiskorú tanuló esetén akinek a szülei – nemkívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos is-kolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai



és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni idő-szakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a ta-nulók arányos terhelését figyelembe véve kell meg-szervezni. Az iskola a pedagógiai programját az Nkt.26. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján ké-szíti el.

(2) Az egész napos iskolai nevelés-oktatást a közok-tatási törvény 52. § (3) bekezdésében az adott év-folyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozá-sok megtartásával, továbbá legalább az 52. § (7) be-kezdésében és az 53. § (4) bekezdésében az adott év-folyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglal-kozások és napközis foglalkozások időkeretében kellmegszervezni, biztosítva továbbá az 52. § (11) be-kezdésében szabályozott egyéni foglalkozások meg-tartását szolgáló időkeretet.

(3) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretébenkell biztosítani

a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,

b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kap-csolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanu-lók részére, akik bármely okból kifolyólag egyénitanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési prob-lémájával küzdenek,

c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kap-csolatos feladatok ellátását.

(4) A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés ésoktatás megszervezése esetén is biztosítania kell azingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon ta-nulók számára, akik a külön jogszabályban foglaltfeltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az intéz-ményvezető közreműködésével meg kell teremtenietovábbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és mástanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásá-hoz.

(5) E szakasz rendelkezéseit az iskolaotthonosnevelés-oktatásra kifutó rendszerben kell alkalmaz-ni.

IV. FEJEZET

AZ ÓVODAI FELVÉTEL, ATANULÓI JOGVISZONY ÉS AKOLLÉGIUMI, EXTERNÁTUSI

TAGSÁGI VISZONYKELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

9. Az óvodai felvétel, óvodai jogviszonylétesítése

20. § (1) A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, azerről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának ha-táridejéről közleményt vagy hirdetményt tesz közzéa helyben szokásos módon, a beiratkozás első határ-napját megelőzően legalább harminc nappal.

(2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételrejogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles be-íratni az önkormányzat által közzétett közleménybenvagy hirdetményben meghatározott időpontban. Anapi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyer-mek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötele-zettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratko-zás idejének utolsó határnapját követő tizenöt naponbelül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annakhiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegy-zőt.

(3) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyer-mek személyazonosítására alkalmas, a gyermek ne-vére kiállított személyi azonosítót és lakcímet iga-zoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyiazonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.

(4) Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi ké-relem elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolás-sal, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással értesítia szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyer-mek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül érte-síti az előző óvoda vezetőjét is.

(5) A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője azNkt. 45. § (10) bekezdése szerint megküldött nyil-vántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennekhiányában tartózkodási helye szerint illetékes telepü-lési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvo-dába nem íratták be.

(6) Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye,ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékestelepülési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyerme-ket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hi-ányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatásiintézmény felvételi körzetében van.

(7) A kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértőivélemény vagy a kormányhivatal határozata alap-



ján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányábantartózkodási helye szerint illetékes települési önkor-mányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nemíratták be.

(8) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilván-tartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyil-vántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átve-vő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvet-tek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodaijogviszonya a (2) bekezdés szerint megszűnt.

10. A tankötelezettség megállapítása21. § (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a

gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségénekmegléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépés-hez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodainevelés országos alapprogramjának kiadásáról szólókormányrendelet határozza meg.

(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyer-mek fejlettségével kapcsolatbana) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépés-hez szükséges fejlettséget, ezt igazolja,b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltőgyermek óvodai nevelésben való további részvéte-léről,c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez agyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségé-nek megállapítása céljából, haca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlett-sége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fej-lődésének nyomon követéséről szóló óvodai doku-mentumok alapján,cb) a gyermek nem járt óvodába,cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállítottóvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel,vagyd) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez agyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségé-nekmegállapítása céljából annak eldöntésére, hogyaz augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyer-mek részesülhet-e további óvodai nevelésben.

(3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlett-ségének megállapítása céljából a szülő is kezdemé-nyezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.

(4) Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépés-hez szükséges fejlettségének megállapítása céljábóla szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti,ha

a) a szülő nem ért egyet a (2) bekezdés a) pontja sze-rint kiállított óvodai igazolással vagy a (2) bekezdésb) pont szerinti döntéssel, és arról az iskola igaz-gatója tudomást szerez, feltéve hogy a kérdésben aszakértői bizottság korábban nem hozott döntést,b) szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra azóvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kér-désben a szakértői bizottság korábban nem hozottdöntést.

11. A tankötelezettség teljesítésénekmegkezdése, az általános iskolai, alapfokú

művészeti iskolai felvétel, a tanulói jogviszonykeletkezése

22. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevé-telével az iskolai beiratkozás idejéről, az erről valódöntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejérőla kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt kö-teles közzétenni a helyben szokásos módon, a beirat-kozás első határnapját megelőzően legalább harmincnappal.

(2) Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeketa szülő március 1-je és április 30-a között – a kor-mányhivatal által közleményben vagy hirdetmény-ben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakó-helye szerint illetékes vagy a választott iskola elsőévfolyamára.

(3) Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos ne-velési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottságvéleményében vagy a kormányhivatal jogerős hatá-rozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a ki-jelölt iskolába.

(4) Az általános iskola első évfolyamára történő be-iratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazo-nosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított sze-mélyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazol-ványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fej-lettség elérését tanúsító igazolást.

(5) A felvételi eljárásban az Nkt. 50. § (3) bekezdés b)pontjában szabályozott felvételi vizsgának számít –a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül –a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmé-rettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyitudás, a tudásszint, készség megismerése.

23. § (1) Az alapfokú művészeti iskolába külön jelent-kezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételieljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. Abeiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját



megelőzően legalább harminc nappal korábban – ahelyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hoz-ni.

(2) Az alapfokú művészeti iskolában, ha az igazgatómásképp nem rendelkezett, a jelentkező képességeitaz iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzett-ségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bi-zottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képessé-geinek felmérése után javaslatot készít az igazgató-nak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozó-an, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fela jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti is-kola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelent-kezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bi-zottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokúművészetoktatás követelményeinek és tantervi prog-ramjának az adott évfolyamra meghatározott rendel-kezései alapján.

(3) Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvé-telről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy akérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatójaköteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírá-lásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, afellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá át-vétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskolaigazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásávalkapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mu-lasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcso-latos eljárás során a köznevelés rendszerében hozottdöntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.

(4) A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója akormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt is-kola a megküldött szakértői vélemény vagy a kor-mányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek la-kóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerintilletékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolá-ba nem íratták be.

(5) Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló la-kóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerintilletékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tan-köteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, en-nek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van.

(6) A tanuló átvételére – a (7) bekezdésben meghatá-rozott kivétellel – a tanítási év során bármikor lehe-tőség van. Az átvételi kérelemhez a 22. § (4) bekez-désében felsorolt iratokat kell mellékelni.

(7) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolátváltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár,az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerintkerülhet sor.

(8) Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleért-ve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Aziskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. §(1)-(3) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapjánvendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt ka-pott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tan-köteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántar-tása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő is-kola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad aza tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföl-dön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásábólazt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére atankötelezettség megszűnését követően megszűnik.

(9) Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utol-só évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolaifelvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskolaigazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányá-ban tartózkodási helye szerint illetékes kormányhi-vatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettsé-gének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban törté-nő részvételéről.

(10) Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás kereté-ben vették fel az iskolába, a beiratkozásának idő-pontját az iskola igazgatója állapítja meg.

12. A kötelező felvételt biztosító iskolakijelölésével kapcsolatos szabályok

24. § (1) A felvételi körzetek megállapításához a kor-mányhivatal minden év november utolsó napjáig be-szerzi az illetékességi területén található települé-si önkormányzatok véleményét, amely tartalmazzaa település jegyzőjének nyilvántartásában szereplő,a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózko-dási hellyel rendelkező halmozottan hátrányos hely-zetű, általános iskolába járó gyermekek létszámát in-tézményi és tagintézményi bontásban. A kormányhi-vatal február utolsó napjáig tájékoztatja a településiönkormányzatokat és az illetékességi területén mű-ködő általános iskolákat a kijelölt körzetekről.

(2) Ha a településen, kerületben több általános iskolavagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, ahalmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyesfelvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebbtizenöt százalékponttallehet magasabb, mint az általános iskolába járó hal-mozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a tele-pülés, kerület egészére kiszámított aránya. A hal-mozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a tele-pülésen belüli arányát oly módon kell meghatároz-ni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hi-



ányában tartózkodási hellyel rendelkező összes ál-talános iskolába járó halmozottan hátrányos hely-zetű gyermekek létszámát el kell osztani a tele-pülésen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodá-si hellyel rendelkező összes általános iskolába já-ró gyermek létszámával. A halmozottan hátrányoshelyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányánakmeghatározásához az egyes felvételi körzetekben la-kóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel ren-delkező összes halmozottan hátrányos helyzetű ta-nulónak a létszámát el kell osztani a felvételi kör-zetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodásihellyel rendelkező összes tanuló létszámával (a to-vábbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanu-lók körzeti aránya). Ha a településen több általánosiskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely műkö-dik, nem lehet a település egészét egyetlen körzet-ként kijelölni.

(3) Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító isko-lának az az általános iskola, amely körzetének kiala-kításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyerme-kek körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelke-zés nem tartható meg, feltéve hogy a halmozottanhátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné azötven százalékot, és egyébként a település többi is-kolája elégséges férőhellyel rendelkezik a településösszes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elég-séges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratá-ban meghatározott maximális tanulói létszám alap-ján kell megállapítani.

(4) A nemzetiséghez tartozó jelentkezőt – ha a felvé-teli követelményeknekmegfelel – a nemzetiség nyel-vén vagy a nemzetiség nyelvén és magyarul tanítóiskolába, tagozatra, osztályba, csoportba fel vagy átkell venni. A fenntartó szakiskolát és középiskolát iskijelölhet kötelező felvételt biztosító iskolának.

(5) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettségeteljesítése után további felvételi, átvételi kérelme-ket is teljesíteni tud, köteles először a halmozot-tan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesítenia (2) bekezdésben foglalt arányok figyelembevételé-vel. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoz-tatót a helyben szokásos módon – legalább tizen-öt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtásárarendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvá-nosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos hely-zetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat,akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodásihelye azon a településen vagy kerületben van, aholaz iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátásihelye található. A halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók felvétele után a további felvételi kérelmekelbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a je-lentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányábantartózkodási helye azon a településen található, aholaz iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátásihelye található.

(6) Ha az általános iskola – amegadott sorrend szerint– az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nemtudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók közöttsorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvéte-li kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsoláslebonyolításának részletes szabályait a házirendbenkell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyze-tű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítéseután sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelésiigényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt kü-lönleges helyzete indokolja.

(7) Különleges helyzetnek minősül, ha a tanulóa) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkalélő, vagyb) testvére az adott intézmény tanulója, vagyc) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munka-helye az iskola körzetében található, vagyd) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartóz-kodási helyétől egy kilométeren belül található.

25. § A24. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat a telepü-lésen lévő valamennyi általános iskolai feladatellátásihely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az iskolaszékhelye nem a településen található.

13. A középfokú iskolákba történő jelentkezésrendje és a felvételi eljárás szabályai

26. § (1) Az általános iskolai tanuló a középfokú isko-lába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljáráskeretében vehető fel.

(2) A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket azoktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjérőlszóló miniszteri rendeletben határozza meg.

27. § (1) A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hiva-tal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (atovábbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kellbenyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Köz-pontba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szó-ló miniszteri rendeletben meghatározott időszakbankell benyújtani és elbírálni.

(2) Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételikérelmekrőla) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a to-vábbiakban: tanulmányi eredmények), vagy



b) középiskola esetén a tanulmányi eredmények és aközpontilag kiadott egységes feladatlapokkal meg-szervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központiírásbeli vizsga) eredménye, vagyc) középiskola esetén a tanulmányi eredmények, aközponti írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga ered-ményeialapján dönthet.

(3) A (2) bekezdésben tanulmányi eredmények alattkizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló ál-talános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványá-ban, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplőosztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányieredményekbe amagatartás és szorgalom értékelése,minősítése nem számítható be.

(4) Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a hozzá jelentkező tanulók szöveg-értési kompetenciáinak a vizsgálatához a közpon-ti írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai helyetthelyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértésifeladatsort használhat.

(5) Ha a középfokú iskola a művészeti vagy testkultú-ra tanulmányi területen hirdet felvételt, a (2) bekez-désbenmeghatározottak mellett további képességek,készségek meglétét is vizsgálhatja.

28. § (1) Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki meg-felel a sportegészségügyi és fizikai képességfelmé-rési vizsgálat követelményeinek.

(2) A katonai és rendvédelmi középfokú iskola a fel-vételt egészségügyi, pályaalkalmassági feltételekhezkötheti.

(3) Ha a középfokú egyházi vagy magánintézményvallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intéz-ményként működik, a tanulók felvételét valamelyvallás, világnézet elfogadásához kötheti, és ezt a fel-vételi eljárás keretében vizsgálhatja.

(4) A speciális szakiskolába a felvétel kizárólag a sa-játos nevelési igényt megállapító szakértői bizottságiszakvélemény alapján történhet.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben szereplő, valamint a 27.§ (5) bekezdésben meghatározott szempontok vizs-gálatának eredménye a felvétel feltételeként figye-lembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásá-ban nem játszhat szerepet.

(6) A felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóranem háríthatók át.

29. § (1) A központi írásbeli vizsgához külön-különfeladatlapok készülnek azok részére, akik

a) a nyolc évfolyamos gimnáziumba,b) a hat évfolyamos gimnáziumba,c) a középfokú iskola kilencedik évfolyamárajelentkeznek.

(2) A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat akompetenciák és az évfolyamok szerint külön-különmegszervezett bizottságok készítik el. A feladatlap-készítő bizottság elnökből és tagokból áll. A bizott-ságok elnökét az oktatásért felelős miniszter, tagjaita hivatal kéri fel.

(3) A bizottság az elnök irányításával működik. Azelnök felelős a feladatlapok, javítási-értékelési út-mutatók szakszerű elkészítéséért, tartalmi és formaimegfelelőségéért.

(4) Amennyiben a középiskola valamely tanulmányiterületen felvételi eljárásában a jelentkezők számáraegyik vagy mindkét tárgyból előírja a központi írás-beli vizsgát, kötelesmindkét tárgybólmeghirdetni ésmegszervezni azt.

(5) A központi írásbeli vizsgán elért eredményt min-den olyan középfokú iskola köteles elfogadni, ame-lyik előírta az adott központi írásbeli vizsgán valórészvételt, függetlenül attól, hogy a jelentkező me-lyik iskolában vett részt a vizsgán.

30. § (1) A középfokú felvételi eljárást a középfokúintézmények felvételi információs rendszerében (atovábbiakban: KIFIR rendszer) kell lebonyolítani.A KIFIR rendszert a felvételi eljárás meghatározottszakaszaiban a felvételt hirdető középfokú iskolák-nak, a központi írásbeli vizsgát szervező középfokúiskoláknak, vagy az általános iskoláknak kell hasz-nálniuk. Az információs rendszerben rögzített ada-tok hitelességéért annak az intézménynek az igazga-tója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult.

(2) A KIFIR rendszer tartalmának meghatározása ésellenőrzése a hivatal feladata.

31. § (1) Az általános iskola október 31-éig tájékoztat-ja a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat a középfokúiskolai felvételi eljárás rendjéről.

(2) Az általános iskola október 31-éig tájékoztatja ahetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogygyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésbena szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról,hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülőkközött vita van, annak eldöntése a bíróság hatáskö-rébe tartozik, és gyermekük felvételi lapjait az álta-lános iskolának a bírósági döntés szerint kell továb-bítania.



32. § (1) A hivatal szeptember 30-áig honlapján köz-lemény formájában nyilvánosságra hozza az adotttanévre vonatkozóan a középfokú iskolák tanulmá-nyi területeinek meghatározási formáját.

(2) A középfokú iskola a tanulmányi területek fő jel-lemzőit és belső kódjait az (1) bekezdés szerinti köz-lemény alapján állapítja meg, és október 15-éig rög-zíti a KIFIR rendszerben.

(3) A középfokú iskola felvételi tájékoztatót készít, ésazt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KI-FIR rendszerében október 31-éig elhelyezi.

(4) A felvételi tájékoztató tartalmazzaa) a középfokú iskola OM azonosítóját, telephelyen-ként a meghirdetett tanulmányi területek leírását,az azokat jelölő belső kódokat,b) a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét,c) a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásá-nak módját, szabályait, ezen belül különösen a 27.§ (2) bekezdésében szereplő szempontok alapján ateljesítmények értékelésének módját és figyelembevételének arányait,d) a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszke-dési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő je-lentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályo-kat,e) ha az iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga kö-vetelményeit, a vizsga időpontját és helyét,f) ha az adott középfokú iskola nem készít fel érett-ségi vizsgára, az arra vonatkozó tájékoztatást,g) ha a többcélú köznevelési intézmény az általánosiskola feladatai mellett a gimnáziumi, szakközép-iskolai, szakiskolai feladatok közül legalább egyetellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója mi-lyen, a pedagógiai programban meghatározott fel-tételekkel léphet a gimnáziumi, szakközépiskolai,szakiskolai évfolyamokra.

33. § (1) A középfokú felvételi eljárásban – a 27. § (4)bekezdésben foglalt kivétellel – csak központi írás-beli vizsga tartható.

(2) A tanuló a központi írásbeli vizsgára való jelent-kezését a hivatal által e célra kiadott jelentkezési la-pon a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletbenmeghatározott határidőig küldheti meg közvetlenülvalamely általa választott, központi írásbeli vizsgátszervező intézménybe.

(3) Amennyiben a sajátos nevelési igényű, valaminta beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggelküzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) be-kezdésében biztosított jogával, a jelentkezési laphoz

csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valaminta szakértői bizottság véleményét. Az igazgató a ké-relemről döntését határozat formájában hozza meg.Az igazgató döntésében rendelkezik az iskolai ta-nulmányok során a tanuló által használt, megszokotteszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészí-téséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsgameghatározott részeinek értékelése alóli felmentés-ről.

(4) Az írásbeli vizsgát szervező intézmény a KIFIRrendszerben a tanév rendjéről szóló miniszteri ren-deletben meghatározott időpontig rögzíti a vizsgá-zók jelentkezési adatait. A hivatal a rögzített adatokalapján állítja össze az intézmények számára az írás-beli vizsga feladatlapcsomagjait.

34. § (1) Aközponti írásbeli vizsga a hivatal által meg-küldött feladatlapok megoldásából áll. A közpon-ti írásbeli vizsgát szervező iskola által biztonságoscsomagolásban átvett feladatlapcsomagok kibontá-sa a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, anevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik.A felbontás helyét, időpontját, a csomag – sértetlenvagy sérült, felbontott – állapotát és a jelenlévők ne-vét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A központi írásbeli vizsgát szervező középfokúiskola igazgatójának biztosítania kell a hivatal ál-tal működtetett elektronikus üzenetküldő rendszerfolyamatos figyelemmel kísérését minden vizsga-napon. A figyelemmel kísérést a vizsga kezdeteelőtt legalább harminc perccel meg kell kezdeni, ésaz írásbeli vizsgára meghatározott időtartam letelteután harminc percig kell folytatni.

(3) A központi írásbeli vizsgát szervező középiskolaigazgatója a vizsgázókat az iskola honlapján, vala-mint az írásbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgahelyszínén tájékoztatja arról, hogy hol és mikor te-kinthetik meg az általuk elkészített és az iskola általkiértékelt dolgozatokat, és tájékoztatást ad az érté-kelésre vonatkozó észrevételek megtételének szabá-lyairól.

(4) A központi írásbeli vizsga során a vizsgaszerve-ző iskola biztosítja a tanári felügyeletet. A vizsgate-remben a tanulók ültetési rendjét úgy kell kialakíta-ni, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és nesegíthessék. A vizsga során -a sajátos nevelési igé-nyű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartásinehézséggel küzdő tanulók részére a 33. § (3) bekez-dés alapján adott igazgatói engedélyben meghatáro-zott eltéréssel – a feladatlap-készítő bizottságok általmeghatározott, a hivatal honlapján közzétett, a tanév



rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti jelentke-zési határidőig nyilvánosságra hozott és az egyes fel-adatlapokon is feltüntetett segédeszközök használ-hatók. A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával,minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színűtintával kell elkészíteni.

35. § (1) A vizsga dolgozatainak javítását a hivatal ál-tal kiadott javítási-értékelési útmutató alapján kellelvégezni.A feladatlapokat és a javítási-értékelési útmutatókatlegkésőbb a vizsga napját követő napon a hivatal ahonlapján közzéteszi.

(2) Az írásbeli vizsgát szervező intézmény a KIFIRrendszerben rögzíti a vizsgán való részvétel tényét,a 33. § (3) bekezdés alapján biztosított speciális kö-rülményeket, a vizsgaeredményeket, valamint elvég-zi az értékelő lapok előállítását, kinyomtatását.

(3) Az írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizs-gázó és szülője az iskola képviselőjének jelenlété-ben, az igazgató által meghatározott helyen és idő-ben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikusúton másolatot készíthet, és – kizárólag a hivatalosjavítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén– az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában afeltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére asaját kiértékelt dolgozatáról másolatot kell készíteni.

(4) Amegtekintéshez – az adott írásbeli vizsgát köve-tő nyolc napon belül – egy munkanapot (nyolc órát)kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekin-tést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig –írásban adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyit-va álló határidő elmulasztása esetén egy napon be-lül lehet igazolási kérelmet benyújtani. Az igazolásikérelem benyújtási határideje jogvesztő.

(5) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldásértékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az is-kola az észrevételt érdemben elbírálja. Az iskola abírálat eredményét határozat formájában, megfelelőindokolással, az észrevétel benyújtását követő hárommunkanapon belül írásban közli az észrevételt tevő-vel.

(6) Ha az észrevételt tevő az iskola határozatánakkézhezvétele után is fenntartja korábbi észrevételét,ezt egy munkanapon belül írásban közli a vizsgátszervező iskolával. A határidő elmulasztása jogvesz-tő. Az iskola a fenntartott észrevételt az ügyre vo-natkozó dokumentumokkal együtt egy munkanaponbelül megküldi a hivatalnak.

(7) A hivatal a fenntartott észrevételt érdemben el-bírálja. A bírálat eredményét határozat formájában,

megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtásátkövető nyolc munkanapon belül rövid úton (elektro-nikus úton) írásban közli az iskolával, valamint pos-tai úton megküldi az iskolának és az észrevételt te-vőnek.

36. § (1) Az írásbeli vizsga eredményéről a vizsgátszervező iskola – a hivatal által kiadott, a vizsga rész-letes eredményeit tartalmazó, az iskola körbélyegző-jének lenyomatával, valamint az igazgató vagy az ál-tala kijelölt személy aláírásával hitelesített értékelőlapon – közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat.

(2) A középfokú iskola a jelentkező központi írásbe-li vizsgából származó felvételi teljesítményét az ér-tékelőlap alapján állapítja meg. A felvételi dolgozatvagy annak másolata a jelentkezőtől nem kérhető.

(3) A központi írásbeli vizsgán elérhető maximálispontszám a felvételi eljárás eredményének megálla-pításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhe-tő összesített eredmény, összpontszám ötven száza-lékánál nem lehet kevesebb.

(4) Ha a középfokú iskola a 27. § (4) bekezdése sze-rint helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegér-tési feladatsort használ, az e feladatsorral elérhetőmaximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgánelérhető maximális pontszám ötven százaléka le-het, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig aközpontilag kiadott egységes matematika-feladatsormegoldása alapján kell számítani.

37. § (1) Az általános iskola tanulója esetében a felvé-teli lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg.A felvételi lapokat – ha e rendelet másképp nem ren-delkezik – az általános iskola a kitöltéséhez szük-séges adatok ellenőrzése és rögzítése után a KIFIRrendszerben állítja elő, és megküldi a felvételt hir-dető középfokú iskolába, valamint a Felvételi Köz-pontba.

(2) Ha a kiskorú tanköteles tanuló a kilencedik évfo-lyamnál alacsonyabb évfolyamra jelentkezik, a fel-vételi lapjait a szülő is kitöltheti és a jelentkezési la-pot megküldheti a felvételt hirdető középiskolába atanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. Az ál-talános iskola ebben az esetben is megszervezheti afelvételi lapok kitöltését és továbbítását.

(3) Ha a jelentkező nincs tanulói jogviszonyban, vagytanulmányait külföldön végzi, a felvételi lapokat ajelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő tölti kiés a jelentkezési lapot a felvételt hirdető középfokúiskolába, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Köz-pontba küldi meg.



(4) A felvételi kérelmet a 27. § szerint kell benyúj-tani. A felvételi lapok többszörözhetők. Ha a felvé-teli kérelmet nem az e rendeletben foglaltak szerintnyújtották be, a kérelemben érintett középfokú isko-la szükség esetén a hiányok nyolc napon belüli pót-lására szólítja fel a kérelem benyújtóját. E határidőelmulasztása jogvesztő.

(5) A kiskorú felvételi lapjait mind a két szülő, ha akiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá – ha a je-lentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nemcselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. A felvéte-li lapokat az (1) bekezdésben meghatározott esetbenaz általános iskolának akkor is továbbítania kell, haazt a jelentkező nem írja alá. Nem szükséges a szülőaláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszün-tette, korlátozta, vagy ha a szülői felügyelet azértszünetel, mert a szülő cselekvőképtelen vagy kor-látozottan cselekvőképes, továbbá akkor sem, ha aszülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gya-korlásában ténylegesen akadályozott. A szülői fel-ügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia, hogy amásik szülő aláírására nincs szükség. A nagykorú,cselekvőképes személy felvételi lapjait a jelentkezőírja alá.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ál-talános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a különélő szülő nem írta alá, abban az esetben is továbbítja,ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről abíróság döntött, vagy a szülők a bírósági eljárást nemindították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesítimind a két szülőt, hogy a köztük lévő vita eldöntésea gyámhatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozik.

(7) A felvételi lapok aláírása hozzájárulást jelent ah-hoz, hogy a jelentkező személyes adatait a közép-fokú iskola, a hivatal, a Felvételi Központ és a kor-mányhivatal a felvételi eljárás törvényes lefolytatásaérdekében kezelje. Ha a jelentkező a 40. § (1) bekez-dése szerinti felvételi jegyzékben egyéni adat, jeligealkalmazását kéri, az erre vonatkozó nyilatkozatát ésaz egyéni adatát, jeligéjét a jelentkezési lapra rá kellírnia.

38. § (1) Az általános iskola által előállított és a 37. §(5) bekezdése szerint aláírt felvételi lapokra az álta-lános iskola további bejegyzést nem tehet. Indokoltesetben felhívja a tanuló, a szülő figyelmét a hiány-zó, a hibás adatokra, továbbá kezdeményezi azok ki-javítását. A jelentkezési lapnak az általános iskolaitanulmányi eredményekre vonatkozó részét – a 37. §(2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételé-vel – az általános iskola igazgatója aláírásával hite-lesíti.

(2) A jelentkező több jelentkezési lapot nyújthat be.Minden jelentkezési lapon egy iskola tüntethető fel.Egy jelentkezési lapon az iskola több tanulmányi te-rülete is megjelölhető. A jelentkezési lapokon a ta-nulmányi területnek a 32. § (2) bekezdése szerintibelső kódját minden esetben fel kell tüntetni.

(3) A felvételi kérelem benyújtásához a jelentkezőszámára jelentkezési lapjai számától függetlenül kétpéldányban tanulói adatlapot kell kiállítani. A tanu-lói adatlapon fel kell tüntetni a kiállított jelentkezésilapok számát, több tanulmányi terület esetén feltün-tetve azoknak a jelentkező által meghatározott rang-sorát. A rangsorolást nem iskolánként, hanem tanul-mányi területenként kell elvégezni.

(4) A felvételi kérelmek rangsorolásáról a középfokúiskola nem kérhet információt, a tanulói adatlaponfeltüntetett rangsorolást nem ismerheti meg.

(5) Az általános iskola a tanulói adatlap első példá-nyának 37. § (1) bekezdés szerinti elküldése után atanulói adatlap második példányát borítékba zárja,és a tanuló végleges döntéséig megőrzi oly módon,hogy ahhoz – az e rendeletben meghatározott módo-sítási lehetőségen kívül – ne lehessen hozzáférni.

(6) Az általános iskola a tanév rendjéről szóló minisz-teri rendeletben meghatározott időszakban egy al-kalmat köteles biztosítani ahhoz, hogy a tanuló ésa szülő közösen módosíthassa a tanulói adatlapot.A módosítás a módosító tanulói adatlap kitöltésé-vel történik. A módosítás során újközépfokú iskolanem jelölhető meg, a beírt tanulmányi területek nemtörölhetők, azonban az eredetileg benyújtott tanulóiadatlapon feltüntetett középfokú iskolához újabb ta-nulmányi terület írható be, továbbá az eredetileg be-írt rangsor megváltoztatható. Újtanulmányi területcsak az eredeti tanulói adatlapon szereplő, érintettközépfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alap-ján jelölhető meg. Az egyeztetés tényét a középfokúiskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kellfeltüntetni. A módosító tanulói adatlap kitöltésévela korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti.Az általános iskola a módosító tanulói adatlapokatmegküldi a Felvételi Központnak, a többi adatlapotvisszaadja a tanulóknak. A 37. § (2)-(3) bekezdé-sében meghatározott esetekben a módosító tanulóiadatlapot a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén aszülő küldheti meg a Felvételi Központnak.

(7) Ha a tanköteles tanuló nem nyújt be felvételi ké-relmet, az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót ésa szülőt a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatoskötelezettségekről.



39. § (1) Ha a középfokú iskola szóbeli vizsgát szer-vez, a vizsga kérdései a Nat általános iskolai köve-telményrendszerére és a középfokú iskola pedagógi-ai programjában meghatározott a felvételi tájékozta-tóban nyilvánosságra hozott követelményekre épül-nek.

(2) A szóbeli vizsgára a tanév rendjéről szóló minisz-teri rendeletben meghatározott időszakban kerülhetsor. A 27. § (5) bekezdésében és a 28. § (1)-(4)bekezdésében meghatározott eljárásokat ugyanezenidőszak végéig le kell zárni. A szóbeli vizsgákra aközépfokú iskola legalább három napot köteles kije-lölni.

(3) A szóbeli vizsgán elérhető eredmény a felvéte-li eljárás eredményének megállapításakor a felvételieljárás egészében megszerezhető összpontszám hu-szonöt százalékánál nem lehet több.

(4) A szóbeli vizsga nyilvános, amelyet az iskola igaz-gatója indokolt esetben korlátozhat.

40. § (1) A középfokú iskola a felvételi vizsgák befe-jezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló mi-niszteri rendeletben meghatározott időpontig a hon-lapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvéte-li jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben ajelentkező az oktatási azonosító számával szerepel,egyéb személyes adatai nélkül. Ha a jelentkező a 37.§ (7) bekezdése szerint a jelentkezési lapján kérte,hogy a felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkal-mazásával szerepeltessék, akkor a középfokú iskolaaz oktatási azonosító szám helyett a jelentkező egyé-ni adatát, jeligéjét tünteti fel.

(2) A felvételi jegyzéket tanulmányi területenkéntkell elkészíteni, valamennyi jelentkező feltüntetésé-vel. A jegyzék a jelentkező (1) bekezdésben megha-tározott azonosító adata mellett tartalmazza a jelent-kezőnek a felvételi eljárásban elért összesített ered-ményét és az iskola által meghatározott rangsorbanelfoglalt helyét.

(3) A rangsorolás során az azonos összesített ered-ményt elérő tanulók közül előnyben kell részesítenia halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt köve-tően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hi-ányában tartózkodási helye az iskola székhelyének,telephelyének településén található, vagy akinek kü-lönleges helyzete ezt indokolja. A különleges hely-zetet az iskola pedagógiai programjában kell szabá-lyozni.

(4) Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a nemzetiségi tanulmányi területe-ken a rangsorolás során előnyben kell részesíteni a

felvételi feltételeknek megfelelő, az adott nemzeti-séghez tartozó jelentkezőket.

41. § (1) A Felvételi Központ a beküldött tanulói adat-lapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi te-rületenként elkészíti a jelentkezők ábécésorrendbeszedett listáját (a továbbiakban: jelentkezők listája),és a KIFIR rendszerben a középfokú iskola számáraelérhetővé teszi.

(2) A középfokú iskola igazgatója a jelentkezők listá-jának felhasználásával tanulmányi területenként el-készíti az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenesfelvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell elké-szíteni, hogy a jelentkezők listájában minden jelent-kező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kap-csolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvé-teli követelményeket, a neve mellé a felvételi jegy-zékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beír-ni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi köve-telményeket, a neve mellett a felvételi kérelem el-utasítását az „E” betű alkalmazásával kell beírni. Aközépfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételirangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti afelvehető tanulók létszámát is.

(3) A tanulói adatlapok módosításának feldolgozásátkövetően a Felvételi Központ a KIFIR rendszerbenkiegészíti a jelentkezők listáját.

(4) A jelentkezők listájának kiegészítése után a kö-zépfokú iskola igazgatója a (2) bekezdésben meg-határozottak szerint, a tanév rendjéről szóló minisz-teri rendeletben meghatározott határidőig kiegészí-ti az ideiglenes felvételi rangsort, valamint tanulmá-nyi területenként közli a felvehető tanulók számát.A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvé-teli rangsort a KIFIR rendszerből kinyomtatja, ésminden oldalát aláírásával és az iskola körbélyeg-zőjének lenyomatával ellátva megküldi a FelvételiKözpontnak. Ha a középfokú iskola igazgatója ren-delkezik legalább fokozott biztonságú elektronikusaláírással, és az ideiglenes felvételi rangsort a sajátfokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátvaküldi meg a Felvételi Központ részére, a papíralapúhitelesítésre nincs szükség.

(5) A Felvételi Központ a KIFIR rendszer segítségé-vel az ideiglenes felvételi rangsorok alapján tanul-mányi területenként elkészíti az egyeztetett felvéte-li jegyzéket. Az egyeztetett felvételi jegyzéken min-den jelentkező esetében szerepel a felvételi kérelemelfogadásának vagy elutasításának ténye. Az egyez-tetett felvételi jegyzék elkészítése során a FelvételiKözpont a tanulói adatlapon a jelentkező által meg-



határozott sorrend, a középfokú iskola által megha-tározott felvételi rangsor, valamint a középfokú is-kola által közölt felvehető tanulói létszám együttesmérlegelése alapján az adott jelentkezőnek egyetlenfelvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, a többitelutasítja. A Felvételi Központ a jelentkezőnek aztaz adatlapon szereplő legalacsonyabb sorszámú fel-vételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, amelyet azadott tanulmányi területet meghirdető iskola elfoga-dott, és a jelentkező a középfokú iskola által közöltfelvehető tanulói létszámon belül van.

(6) A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben a kö-zépfokú iskolák számára elérhetővé teszi az egyez-tetett felvételi jegyzéket.

42. § (1) A felvételt hirdető középfokú iskola az egyez-tetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szó-ló miniszteri rendeletben meghatározott határidőigmegküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló ér-tesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező eseténa szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogvi-szonyban áll, az általános iskolának is.

(2) Az általános iskola értesítése jegyzékformájábanis történhet. A felvételről szóló értesítést a 37. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott esetben a tanuló-nak, kiskorú tanuló esetében a szülőnek kell megkül-deni, továbbá a 37. § (2) bekezdésben meghatározottesetben az általános iskolának is, ha a vele tanulóijogviszonyban álló tanuló a középfokú iskolába fel-vételt nyert.

(3) A 37. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott eset-ben az elutasításról szóló értesítést nem kell meg-küldeni az általános iskolának, a jogorvoslati eljáráseredményéről pedig csak akkor kell az általános is-kolát értesíteni, ha ennek eredményeképpen a tanulóa középiskolába felvételt nyert.

(4) Ha a középfokú iskola a benyújtott felvételi kérel-mek és a felvételi eljárás eredményeképpen megálla-pítja, hogy a meghirdetett tanulmányi területen nemtudja elindítani az oktatást, köteles erről hárommun-kanapon belül értesíteni a jelentkezőt, a fenntartót ésa hivatalt.

43. § (1) Aközépfokú iskola igazgatója a felvételi dön-tésekről szóló értesítések megtörténte után a követ-kező tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárástírhat ki.

(2) Abban az esetben, ha az általános felvételi eljá-rás keretében a középfokú iskolába az adott osztály-ba felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilenc-ven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvé-teli eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a

székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, továb-bá a hivatalnak, amely a megküldött és összesítettadatokat a honlapján közzéteszi.

(3) A rendkívüli felvételi eljárásban újjelentkezési la-pot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola általmeghatározott formában és időpontig. A rendkívülifelvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújt-ható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelöl-hető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazga-tója dönt.

44. § (1) AKIFIR rendszerének adatbázisában szerep-lő személyazonosításra alkalmas adatokat – a felvé-teli eljárás lezárását követően – a Felvételi Központlegkésőbb szeptember 15-éig törli, egyúttal a szemé-lyes adatokat tartalmazó papíralapú adathordozókatlegkésőbb ugyaneddig az időpontig megsemmisíti.

(2) AKIFIR rendszer adatbázisában a személyazono-sításra alkalmas adatok törlése után megmaradt ada-tokat a hivatal tárolja, kezeli, statisztikai célra fel-használhatja, továbbá statisztikai felhasználás céljá-ra átadhatja.

45. § (1) A jelentkezés elutasítása esetén az iskolaigazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorújelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét,hogy az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntésellen jogorvoslattal élhet.

(2) A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annaka középfokú iskolának a fenntartójához kell benyúj-tania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén aszülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kis-korú jelentkező esetén a szülő nem ért egyet.

(3) Az eljárást megindító kérelmeket az általános fel-vételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy ajogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befeje-ződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslatieljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát,amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. A37. § (2) bekezdésében leírt esetben csak akkor kellértesíteni az általános iskolát, ha a jogorvoslati eljá-rás eredményeképpen a tanuló a középiskolába fel-vételt nyert.

(4) A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratko-zásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben atanulmányait folytatta.

14. Felvétel a Hátrányos Helyzetű TanulókArany János Tehetséggondozó Programjába

46. § A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany JánosTehetséggondozó Programjába jelentkező tanulók a



programba történő beválogatás után a jelentkezésilapjukat elküldik abba az „Arany János” programotindító iskolába, amelyikbe a pályázat elbírálása fo-lyamán bekerültek. A programba jelentkező tanuló azadatlapján első helyen rangsorolja ezen iskola „AranyJános” tanulmányi területét. A tanulónak jogában állmás iskolát, tanulmányi területet megjelölni, valaminta programba való jelentkezésével kapcsolatos dönté-sét módosítani. A felvételi eljárással kapcsolatos idő-pontokat a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelettartalmazza.

15. Eltérő felvételi szabályok aszakközépiskola, szakiskola szakképzési

évfolyamára47. § (1) Ha a szakiskola, a szakközépiskola, szakkép-

zési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolábanközismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kí-vánja folytatni, a tárgyév február 15-étől (keresztfél-éves képzés esetén a folyó tanév december 1-jétől)az iskola által meghatározott időben kérheti felvéte-lét vagy átvételét.

(2) A honvédelmért és rendvédelemért felelős mi-niszter által fenntartott iskolákba és a rendészetértfelelős miniszter által fenntartott iskolákba a tanévrendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatáro-zott időpontig lehet benyújtani a jelentkezést, a köz-pontilag kiadott jelentkezési lapon. A felvételi dön-tésekre a pályaalkalmassági vizsgálatok után kerülsor.

16. A kollégiumi felvétel, az externátusielhelyezés

48. § (1) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezésiránt külön kérelmet kell benyújtani.

(2) A kollégiumban a jelentkezés, beiratkozás idejé-ről a kollégium igazgatója, vezetője dönt. Ezt az idő-pontot legalább hatvan nappal korábban a helybenszokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) Annak a tanulónak a kollégiumi felvétele nemtagadható meg, akinek felvételét vagy átvételét agyámhatóság kezdeményezte.

(4) Az externátusi elhelyezés keretében – a lakhatásifeltételek kivételével – a tanuló jogai és kötelessé-gei azonosak a kollégiumba felvett tanuló jogaivalés kötelességeivel. A lakhatási feltételekről a tanu-lónak kell gondoskodnia, ennek költségeit az iskola,a kollégium részben vagy egészben átvállalhatja.

(5) A kollégium igazgatója vagy a kollégiumvezető akollégiumi felvételi kérelem, externátusi elhelyezésiránti kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanulóesetén a szülőt is értesíti. Amennyiben a felvételre agyámhatóság kezdeményezése alapján került sor, ahatározatot a gyámhatóság számára is meg kell kül-deni.

17. A vendégtanulói jogviszony létesítése49. § (1) A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írás-

beli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezhe-ti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irá-nyú ismeretekmegszerzése céljából másik iskolábanelméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson ve-gyen részt.

(2) Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába já-rást nem teszi lehetővé, a tanuló, kiskorú tanuló ese-tén a szülő kérelmére az intézmény vezetője enge-délyezheti, hogy – tanulói jogviszonyának fenntartá-sa mellett – tanulmányait a fekvőbeteg-ellátás kere-tében gyógykezelését biztosító egészségügyi intéz-ményben vagy rehabilitációs intézményben biztosí-tott nevelés-oktatás keretében folytassa.

(3) Az alapfokú művészeti iskola tanulója az elő-írt követelményt – az iskolák közötti megállapodásalapján – a másik alapfokú művészeti iskolában iselsajátíthatja.

(4) Ahol e jogszabály vendégtanulót említ, azon az(1)-(3) bekezdések egyikében meghatározott tanul-mányokat folytató tanulót kell érteni.

(5) A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló a ven-dégtanulói jogviszonya létesítésének engedélyezésé-re a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójánaknyújtja be írásbeli kérelmét. Az iskola igazgatója akérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétőlszámított tizenöt napon belül beszerzi a döntésheza tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő isko-la javaslatát, vagy a (2) bekezdésben foglalt kérelemszerint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt léte-sítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezeléstbiztosító intézmény javaslatát.

(6) A tanulóval jogviszonyban álló iskola igazgató-ja az (1)-(2) bekezdés szerint benyújtott kérelemrőlmeghozott döntéséről értesíti a tanulót, kiskorú ta-nuló esetén a szülőt, valamint a tanulóval vendégta-nulói jogviszonyt létesítő iskola, vagy a (2) bekezdésszerinti kérelem esetében a tanulóval vendégtanulóijogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy agyógykezelést biztosító intézmény vezetőjét.



(7) A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fo-gadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval jog-viszonyban álló iskolát.

18. Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony,a kollégiumi, externátusi elhelyezés, a

kollégiumi tagság megszűnése50. § (1) Az óvodai elhelyezés a szülő kérelmére, má-

sik óvodába történő átvétellel megszűnik.(2) A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnésé-ről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó la-kóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerintilletékes települési önkormányzat jegyzőjét.

(3) Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermekadatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg azóvoda nyilvántartásából törölni kell.

(4) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a ta-nulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven be-lül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokúművészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mu-laszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanu-ló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásbanfigyelmeztette az igazolatlanmulasztás következmé-nyeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlanmu-lasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szólótörvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Atanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásbanértesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, to-vábbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye,ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékesregionális egészségbiztosítási pénztárat.

(5) Ha a tanulói jogviszony megszűnik, a tanuló ada-tait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az is-kola nyilvántartásából törölni kell.

(6) Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt atanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskolaigazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanulószülője kérelmére megszünteti. Az iskola igazgató-ja megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt akkoris, ha a tanuló a foglalkozásokról igazolatlanul leg-alább tíz alkalommal távol maradt, vagy a tanuló avendégtanulói jogviszonyból eredő kötelezettségeitnem teljesítette. A vendégtanulói jogviszonyt létesí-tő intézmény vezetője a jogerőre emelkedett döntés-ről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt ésa tanulóval tanulói jogviszonyban álló iskola igazga-tóját.

(7) Tanév közben szűnik meg a kollégiumi tagságijogviszonya annak a tanulónak, akinek a tanulói jog-viszonya – az áthelyezést kivéve – tanév közben

szűnt meg, a megszüntetés tárgyában hozott döntésjogerőre emelkedésével.

(8) A kollégiumi tagsági jogviszony megszűnéséről akollégium vezetője írásban értesíti a tanulót – kis-korú tanuló esetén a tanuló szülőjét – és az iskolaigazgatóját.

(9) Ha a kollégiumi tagsági jogviszony megszűnik, atanuló adatait a jogviszony megszűnésével egyide-jűleg a kollégium tanulói nyilvántartásából törölnikell.

V. FEJEZETA GYERMEK, A TANULÓKÖTELEZETTSÉGEINEK

TELJESÍTÉSE19. A gyermek, a tanuló mulasztásával

kapcsolatos szabályok51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meg-

határozott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése sze-rint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többigyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kisko-rú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időnbelül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogya gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatjaa nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglal-kozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnaktartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett tá-vollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakótanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészsé-ges tanulóktól el kell különíteni.

(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló atanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol ma-rad, mulasztását igazolnia kell. Amulasztást igazolt-nak kell tekinteni, haa) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogygyermekét nem viszi el az óvodába,b) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbelikérelmére – a házirendben meghatározottak szerintengedélyt kapott a távolmaradásra,c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirend-ben meghatározottak szerint igazolja,d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagyegyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettsé-gének eleget tenni.

(3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem iga-zolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola kötelesa szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén



– amennyiben a kollégium nem az iskolával közösigazgatású intézmény – a kollégiumot is értesítenia tanköteles tanuló első alkalommal történő igazo-latlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is,ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mu-lasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hív-ni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás követ-kezményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelenmaradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt,az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködésétigénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

(4) Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) be-kezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egynevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mu-laszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mu-lasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvodavezetője, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmiés gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, va-lamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékessé-géről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletbenfoglaltakkal összhangban – óvodás gyermek eseté-ben az annak tényleges tartózkodási helye szerint il-letékes általános szabálysértési hatóságot és a jegy-zőt, tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és agyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést kö-vetően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskolaés – szükség esetén – a kollégium bevonásával hala-déktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mu-lasztás okának feltárására figyelemmel meghatároz-za a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzástkiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tanköte-lezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyer-mek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

(5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egytanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mu-lasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési ha-tóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermek-jóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szü-lőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló iga-zolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az öt-ven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesítia tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illeté-kes jegyzőt és a kormányhivatalt.

(6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásrólés a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabály-sértési tényállás megvalósulásához szükséges mu-lasztás mértékea) a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alap-ján óvodai nevelésben részt vevő gyermek eseténtizenegy nap

b) tanköteles tanuló esetén harminc óra.(7) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt ésigazolatlan mulasztása együttesena) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában megha-tározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven ta-nítási órát,b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában megha-tározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés meg-szerzésére felkészítő szakaszában az elméleti taní-tási órák húsz százalékát,c) a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésébenmeghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven szá-zalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás,szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, va-lamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti –elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó ok-tatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát,d) a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésébenmeghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődő-en a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, atizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az OrszágosKépzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlatiszakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinakhúsz-húsz százalékát,e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egy-harmadát,f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc szá-zalékát meghaladja,és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közbennem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év vé-gén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestületengedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

(8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alap-ján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatjameg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak számameghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskolaeleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesí-tési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye atanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait év-folyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasz-tásainak száma már az első félév végére meghalad-ja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítményeérdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztá-lyozóvizsgát kell tennie.

(9) A szakképzés keretei között folyó gyakorlati kép-zésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról valóhiányzás következményeit a szakképzésre vonatko-zó jogszabályok határozzák meg.

(10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nemérkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben



foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kelladni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalko-zás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlanórának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki atanóráról, foglalkozásról.

20. Az óvodáztatási támogatás52. § (1) Ha a gyermek szülője óvodáztatási támoga-

tásra jogosult,a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon leg-alább hat órát az óvodában kell tartózkodnia,b) az óvoda vezetőjeba) az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatjaa szülőt a mulasztás következményeiről,bb) a kifizetés esedékességét megelőzően – a jegy-ző által meghatározott időpontban – tájékoztatja ajegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amely-ről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodá-ból mulasztott, feltéve, hogy a január-júniusi, vagya július-decemberi időszakban a mulasztott napokszáma együttesen meghaladja az óvodai nevelésinapok huszonöt százalékát, továbbá arról, hogy amulasztott napok száma nem érte el a fenti mérté-ket,bc) értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelye-zése megszűnik.

(2) Az 51. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazoltmulasztásból tíz napot a július-augusztus hónapokraeső mulasztásból a huszonöt százalék megállapítá-sánál figyelmen kívül kell hagyni.

21. A fegyelmi és kártérítési felelősség53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott

tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pe-dagógiai célokat szolgál.

(2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiak-ban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek céljaa kötelességszegéshez elvezető események feldolgo-zása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegésselgyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megál-lapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni.

(3) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehető-ség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérel-met elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a köte-lességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú köteles-ségszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyet-ért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesí-

tésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, haa kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, aszülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárásigénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú ta-nuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől szá-mított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be,ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyel-mi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás le-folytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés isko-lába, kollégiumba történő megérkezésétől számítotttizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetetteredményre.

(4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmijogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazásátelutasíthatja.

(5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és asérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írás-ban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bárme-lyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodásmellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslá-sához szükséges időre, de legfeljebb három hónaprafel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt asérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedőfél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folyta-tását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sé-relem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban afelek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait ésa megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő ta-nuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbáaz írásbeli megállapodásban meghatározott körbennyilvánosságra lehet hozni.

54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyel-mi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biz-tosítása (így különösen megfelelő terem rendelke-zésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levélkiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata.

(2) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy ve-zetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind akötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért fele-lősminiszter felügyelete alatt működő intézménybenműködő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítőjefelkérhető az egyeztetés levezetésére.

55. § (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásá-tól fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév vé-gi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezésnem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat tel-jesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújthatókötelességszegő magatartást.

(2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az is-kolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javá-



ra megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell ál-lapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni,hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagya független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizs-gát tegyen.

(3) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést meg-állapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, aközépiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskolautolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzéseután válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátha-tó érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a meg-kezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig,ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(4) A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás ki-vételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerinta fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi bün-tetés hatálya nem lehet hosszabba) meghatározott kedvezmények, juttatások csök-kentése vagy megvonása fegyelmi büntetés eseténhat hónapnál,b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportbavagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanévfolytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi bün-tetések esetén tizenkét hónapnál.

(5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehaj-tását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülmé-nyeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettellegfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.

56. § (1) A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szü-lője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényesképviselője képviselheti.

(2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kis-korú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkö-vetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétség-gel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az isko-la – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban:gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a te-rületileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kella tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésé-vel. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tár-gyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással,hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gaz-dálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazda-sági kamara képviselője szabályszerű értesítés elle-nére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabálysze-rű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítéstoly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülőkülön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappalmegkapja.

(3) A fegyelmi eljárást – a megindításától számítottharminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejez-ni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra,hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szer-vezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezetképviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhas-son, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indít-vánnyal élhessen.

(4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót fi-gyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetnikell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a ren-delkezésre álló bizonyítékokat.

(5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjaiközül választott legalább háromtagú bizottság foly-tatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül vá-lasztja meg.

(6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyző-könyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni atárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos mi-nőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatko-zatok főbbmegállapításait. Szó szerint kell rögzíteniaz elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ezindokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.

57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a ha-tározathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Haehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők,hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytatle. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatko-zata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértőivélemény.

(2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell mindenolyan körülmény feltárására, amely a kötelességsze-gés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalá-nál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.

58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalá-son szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismer-tetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indo-kolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos okszükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését azelsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolcnappal elhalaszthatja.

(2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntet-ni, haa) a tanuló nem követett el kötelességszegést,b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmibüntetés kiszabását,c) a kötelességszegés elkövetésétől számított háromhónapnál hosszabb idő telt el,d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy



e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a ta-nuló követte el.

(3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét na-pon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érin-tett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha agazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban résztvett, a gazdálkodó szervezetnek.

(4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetésesetén a határozatot nem kell írásbanmegküldeni, haa fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló eseténa szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldé-sét nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáróllemondott.

(5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmaz-za a határozatot hozó szerv megjelölését, a határo-zat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, afegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüg-gesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra valóutalást.

(6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kö-telességszegés rövid leírását, a tényállás megállapí-tásának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését,a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasí-tott bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát.

(7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a ha-tározat meghozatalának helyét és idejét, a határoza-tot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megje-lölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a ha-tározatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki atárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kije-lölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.

59. § (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorútanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbe-zést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől szá-mított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmijogkör gyakorlójához benyújtani.

(2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellenbenyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gya-korlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc na-pon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyel-mi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt azügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokúfegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozóvéleményével ellátva.

60. § (1) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozatmeghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk.685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, to-vábbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességsze-gés érintett.

(2) Amásodfokú fegyelmi határozat meghozatalábannem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározot-takon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozatmeghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügybentanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt.

(3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles aztbejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú ta-nuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestülettagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola,a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben amásodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkál-tatója megállapítja az (1)-(2) bekezdésben meghatá-rozott kizárási ok fennállását.

61. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kártokozott, az igazgató, a kollégium vezetője kötelesa károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozottkár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a kár-okozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapí-tani.

(2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az isko-la, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredmé-nyéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét hala-déktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egy-idejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az oko-zott kár megtérítésére.

22. Az oktatásügyi közvetítő eljárás62. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyerme-

ket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszkö-zökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekkö-zösség, a tanulóközösség védelme érdekében indo-kolt, segítséget kérhet az oktatásügyi közvetítői szol-gálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi te-rületen működő szolgálattól.

(2) Az oktatásügyi közvetítő (a továbbiakban: közve-títő) a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiisme-retesen, a szakmai követelmények szerint közremű-ködik a megállapodás létrehozásában. A közvetítő-nek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztve-vők emberi méltóságát, és biztosítania kell, hogy arésztvevők egymással szemben is tisztelettel járja-nak el.

(3) A közvetítőt a fenntartó egyetértésével az intéz-ményvezető kéri fel és bízzameg írásban, a közvetítőe tevékenysége körében nem utasítható.

(4) Az egyeztetési eljárás dokumentációjának elké-szítéséért a közvetítő felel.



(5) Az eljárás sikere érdekében a közvetítő előkészítőüléseket tarthat.

(6) A közvetítő nem járhat el, haa) valamelyik felet képviseli,b) a felek bármelyikének a Ptk. 685. § b) pontja sze-rinti hozzátartozója,c) a felek bármelyikével vagy az érintett köznevelé-si intézménnyel munkaviszonyban, munkavégzésreirányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági vi-szonyban áll, ide nem értve a fegyelmi jogkör gya-korlójától kapott felkérést, a vele kötött megbízásijogviszonyt,d) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.

(7) Az összeférhetetlenségről a közvetítő köteles a fe-leket a felkérést követően haladéktalanul tájékoztat-ni.

(8) A közvetítőt – ha a felek az írásbeli megállapo-dásban másképpen nem rendelkeztek – titoktartásikötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot il-letően, amelyről a közvetítői tevékenységével össze-függésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartásikötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűné-se után is fennáll. A közvetítőt az egyeztetési eljárástárgyában későbbi fegyelmi, hatósági, bírósági, eljá-rásba nem lehet tanúként megidézni.

(9) Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési el-járás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jönlétre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességsze-gő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kármegtérítése vagy a káros következményeinek egyébmódon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azo-nos álláspont alakul ki.

(10) Az egyeztetési eljárás végén a megállapodás kö-telező elemekénta) az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét,b) az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, akötelességszegő tanuló, a képviselő, és az egyez-tetési megbeszélésen részt vevő személyek nevét,lakcímét,c) a kötelességszegés rövid összefoglalását,d) a sérelem jóvátételének módját, határidejét,e) az eljárási költség viselését (amennyiben megál-lapodás nem született, a felmerült eljárási költsége-ket a felek fele-fele arányban viselik),f) a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági szabá-lyokat,g) a felek, – kiskorú kötelességszegő esetén – a szü-lő és a közvetítő aláírásátírásban kell rögzíteni.

(11) A megállapodásban vállalt kötelezettségek nemütközhetnek jogszabályba, a kötelességszegésselarányban kell állniuk, és nem sérthetik a kötelesség-szegő tanuló emberi méltósághoz való jogát, vala-mint más alapvető jogait.

(12) A közvetítő a sérelmet elszenvedő fél és a kö-telességszegő tanuló között létrejött megállapodásegy-egy példányát a sérelmet elszenvedő félnek ésa kötelességszegő tanulónak vagy a jelen lévő kép-viselőjüknek átadja.

(13) Az egyeztetési eljárásban létrejött megállapodásnem érinti a sérelmet elszenvedőnek azt a jogát,hogy a fegyelmi eljáráson kívül a bűncselekmény-ből, szabálysértésből származó igényét egyéb eljáráskeretében érvényesítse.

(14) Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be,amikora) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegőtanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a köz-vetítői eljárás befejezését,b) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegőtanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását vissza-vonta,c) az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló tizenötnap eredménytelenül telt el, vagyd) megállapodás született.

VI. FEJEZETAZ ÓVODÁS GYERMEK

FEJLŐDÉSÉNEK FIGYELEMMELKÍSÉRÉSE, A TANULÓ

TELJESÍTMÉNYÉNEKMÉRÉSE,ÉRTÉKELÉSE

23. Az óvodás gyermek fejlődésénekfigyelemmel kísérésével kapcsolatos szabályok63. § (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését fo-

lyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Azóvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosantájékoztatni kell.

(2) Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyer-mek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének el-érése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezető-je tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. § (1) bekezdés a)pontjában foglalt kötelességekről, továbbá a köteles-ségek nem megfelelő teljesítéséből eredő következ-ményekről, valamint az Nkt. 72. § (4) bekezdésébenfoglalt jogokról.



(3) Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglal-taknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője azNkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4)bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nemértést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesí-ti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhi-vatalt.

(4) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-,látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükségszerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíte-ni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket,megállapításokat, javaslatokat.

24. A tanuló tevékenységének, munkájánakpedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és

érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbö-zeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyúj-tott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgákegyütt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell meg-állapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőtfolyamatosan tájékoztatni kell.

(2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a féléviés a tanév végi osztályzat megállapításához, haa) felmentették a tanórai foglalkozásokon való rész-vétele alól,b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy ta-nulmányi követelményének egy tanévben vagy azelőírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározottidőnél többet mulasztott, és a nevelőtestület dönté-se alapján osztályozó vizsgát tehet,d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megál-lapítása érdekében független vizsgabizottság előtttesz vizsgát.

(3) Egy osztályozó vizsga – a (2) bekezdés b) pont-jában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgyés egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésé-re vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osz-tályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszer-vezni.

(4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolá-ban – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések sze-rint – szervezett beszámoltató vizsga is.

(5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolábantehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.

(6) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról ne-ki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy

a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mi-előtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nemróható ok minden olyan, a vizsgán való részvételtgátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezé-se nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagygondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhatahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázóés az intézmény számára megszervezhető legköze-lebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, haennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésé-re a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adottválaszait értékelni kell.

(7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, haa) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott,b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgárólszámára felróható okból elkésik, távol marad, vagya vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

(8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója ál-tal meghatározott időpontban, az augusztus 15-étőlaugusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmaigyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha agyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákratanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kije-lölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől au-gusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, kü-lönbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgátmegelőző három hónapon belül kell a vizsgaidősza-kot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskolaa tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgákidőpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentke-zéskor írásban tájékoztatni kell.

(2) Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletbenmeghatározottak szerint – független vizsgabizott-ság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézmény-ben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll.A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsganem ismételhető.

(3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga ese-tén az igazgató, a független vizsgabizottság előttivizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyez-heti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előremeghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizs-gát.

(4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromta-gú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyibena nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottakvégzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség



van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagó-gust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy taní-tására.

(5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, ré-szeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakor-lati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskolapedagógiai programjában kell meghatározni. A ta-nulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szerve-zik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igaz-gató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait aterületileg illetékes kormányhivatal bízza meg.

66. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsá-gának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerűmegtartásáért, ennek keretébena) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizs-ga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételé-hez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kez-deményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozókkizárását,b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság ér-tekezleteit,c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a sza-bályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérésesetén szavazást rendel el.

(2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába avizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanárcsak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyataz Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja.

(3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát aziskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizs-ga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyo-lítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató efeladata ellátása sorána) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és le-bonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a hely-ben meghatározott szabályok nem utalnak más jog-körébe,b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükségesetén gondoskodik a helyettesítésről,c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,d) minden szükséges intézkedést megtesz annak ér-dekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosanmeg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

(4) A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el,és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti is-kolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig –tarthat.

67. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezése-ket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyi-ben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzítettmódon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztatópedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz,műszaki rajz, festmény, számítástechnikai programformájában – kell elkészíteni.

(2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésren-det a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgyköteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne za-varhassák és ne segíthessék.

(3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke avizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja ajelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbe-li vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tétele-ket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segít-ség nem adható.

(4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező in-tézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapo-kon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap)lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyébírásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladat-lap előírhatja számológép, számítógép használatát,amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosí-tania.

(5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyitanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszkö-zökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázókegymás között nem cserélhetik.

68. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásá-nak megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlaponfeltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgymegnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a la-pokon lehet készíteni.

(2) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megvá-laszolásához rendelkezésre álló maximális idő tan-tárgyanként hatvan perc.

(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli ese-ménymegzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázószámára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

(4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanu-lási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szak-értői bizottság szakvéleményével megalapozott ké-résére, az igazgató engedélye alapjána) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanu-lási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szá-mára az írásbeli feladatok megválaszolásához ren-delkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel megkell növelni,



b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanu-lási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szá-mára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmá-nyok során alkalmazott segédeszközt használja,c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulá-si, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbelivizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, ta-nulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó aszóbeli vizsgát írásban teheti le.

(5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján aszóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzá-sa után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellettkészíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére har-minc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgá-zó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár fel-olvassa.

69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásá-ban legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtarta-ni. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz,legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani.A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő be-iktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhe-tő.

(2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgánszabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladat-lapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt,továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadjaa vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. Avizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és amegtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazga-tójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követőenhaladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elköve-tésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgató-ja a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglal-ja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizs-gáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírá-sát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt,amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésé-nek kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pe-dagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá.A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre ráve-zetheti.

(3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamánkészített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – azüres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkalegyütt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizs-gáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírá-sával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizs-gairatokhoz mellékeli.

(4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pe-dagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgá-zó által használt tintától jól megkülönböztethető szí-nű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdé-sekre adott megoldásokat.

(5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javí-tása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázómeg nem engedett segédeszközt használt, segítségetvett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra,és értesíti az iskola igazgatóját.

(6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságotkövetett el, az iskola igazgatójából és két másik –a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pe-dagógusból álló háromtagú bizottság a cselekménysúlyosságának mérlegeli, ésa) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagyegészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvény-telen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli avizsgán nyújtott teljesítményt,b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – avizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagyc) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként kerültmegszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelenneknyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint ér-tékeli a vizsgázó teljesítményét.

(7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott dön-tést és annak indokait határozatba kell foglalni.

70. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb háromtantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgate-remben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartóz-kodhat.

(2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban megkell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely idő-pontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát,amelybe beosztották.

(3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húztételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyibenszükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükségessegédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgái-hoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanárgondoskodik.

(4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább har-minc perc felkészülési időt kell biztosítani a szó-beli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatta vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait sza-bad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgy-ból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama ti-zenöt percnél nem lehet több.



(5) Avizsgázók a vizsgateremben egymással nem be-szélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételbenszereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizs-gázó határozza meg.

(6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de haönálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagya vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hi-bát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

(7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan avizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, hameggyőződ-tek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte,vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibá-jából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtésesorán súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó atétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyostárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre állóidő eltelt.

(8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tá-jékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelésenem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alka-lommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli mi-nősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakí-tani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezniés egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztály-zatot ennek alapján kell kiszámítani.

71. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a követ-kező tantárgyból történő tételhúzás előtt legalábbtizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani,amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

(2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, avizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelésta vizsgajegyzőkönyvre.

(3) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanu-lási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szak-értői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kéré-sére, az igazgató engedélye alapjána) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanu-lási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szá-mára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tízperccel meg kell növelni,b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, ta-nulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó aszóbeli vizsgát írásban teheti le,c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulá-si, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbelivizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.

(4) Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján en-gedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbelivizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye

le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll,két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek meg-felelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és atétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenkéntkell számítani. A vizsgázó kérésére a második tételkifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell ad-ni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagy-hatja.

(5) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalansá-got követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizs-gabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy aszóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabályta-lanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarásáta vizsgabizottság megállapítja, az elért eredménytmegsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegy-zőkönyvében fel kell tüntetni.

(6) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elköve-tett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbelivizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

72. § (1) A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kellalkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatá-rozott követelményei eltérő rendelkezést nem állapí-tanak meg.

(2) A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizs-gát megelőző két hónappal – az iskola igazgatójahagyja jóvá.

(3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni,ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsga-feladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyifeltételek meglétéről.

(4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizs-gázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarészrendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudniva-lókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és amunkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédel-mi, egészségvédelmi előírásokról.

(5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához avizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatá-rozott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizs-gafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. Agyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésreálló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozó-an a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelke-zéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok vég-rehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónakfel nem róható okból kieső idő.

(6) A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok szá-mától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékel-ni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét,



születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, avizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését ésa javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati ok-tatást végző szaktanár írja alá.

(7) A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdem-jegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készí-tett önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszí-nén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alap-ján kell meghatározni.

73. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető ta-nulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szerve-zi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmaigyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szak-középiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzé-si törvényben meghatározott – országos szakképzésinévjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsga-bizottság tagjának

(2) A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a fél-év vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmin-cadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatáro-zott esetben az engedély megadását követő öt naponbelül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítá-sa céljából független vizsgabizottság előtt kíván szá-mot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelöl-ni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Aziskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül to-vábbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév,valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg avizsgát.

(3) A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizo-nyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérhe-ti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizs-gára utasították, akkor azt független vizsgabizottságelőtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon be-lül továbbítja a kormányhivatalnak.

(4) A kormányhivatal által szervezett független vizs-gabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki-nek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban aziskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogvi-szonyban áll.

74. § (1) A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az érte-sítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőbenkell tájékoztatni.

(2) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a ta-nuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is felkell tüntetni.

(3) Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, ok-tatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai program-ja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy

tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a féléviosztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az évvégi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell meg-állapítani.

(4) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyam-ra megállapított követelményeit egy tanévben telje-síti, osztályzatait minden érintett évfolyamra megkell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam va-lamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokatvalamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába bekell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai év-folyam valamennyi követelményét, az egyes tantár-gyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzettévfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, eztkövetően az adott évben kiállításra kerülő év végi bi-zonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell al-kalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alap-fokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vettékfel.

(5) Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagyvendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztatóintézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon törté-nő bejegyzés céljából három napon belül írásban ér-tesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jog-viszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépé-séről – figyelembe véve a független vizsgabizottságáltal adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztály-zatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulóijogviszonyban áll.

(6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozottérettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanul-mányi követelményeit teljesítette. Az iskola maga-sabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgytanulásával kapcsolatban a pedagógiai programbanfoglaltak szerint kell eljárni.

75. § (1) Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – atankötelezettségének magántanulóként kíván elegettenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerinta tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló ké-relem benyújtásától számított öt napon belül az isko-la igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennekhiányában tartózkodási helye szerint illetékes kor-mányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjó-léti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról,hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezett-ségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló eseténaz iskola igazgatójának a döntéshez be kell szerezniea gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjó-léti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldenivéleményét.



(2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülőkérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felké-szítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénilegkészül fel. A magántanuló magatartását és szorgal-mát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója kö-teles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magánta-nuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló azigazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanóraivagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kére-lemre felvehető a napközibe és a tanulószobai fog-lalkozásra.

(3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszke-dési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanu-ló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizott-sági feladatot ellátó intézmény szakértői véleményealapján tanulmányait magántanulóként folytatja, is-kolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, ér-demjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról,az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői vé-leményben foglaltak szerint az az iskola gondosko-dik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Aziskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosí-tásáróla) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatar-tási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szak-véleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó in-tézménynek,b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi,megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretébenkell gondoskodni.

(4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészíté-séről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapí-tásáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján ott-honi ellátás keretében részesül tartós gyógykezelés-ben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmá-nyait.

76. § Az alapfokú művészeti iskolában a művészetialapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjéről szólóminiszteri rendeletben meghatározott időpontban kellmegszervezni. Aművészeti alapvizsgát és záróvizsgátháromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizs-gafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kellkidolgozni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga le-bonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A mű-vészeti alapvizsgát és záróvizsgát több alapfokú mű-vészeti iskola közösen is megszervezheti.

77. § (1) Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamraelőírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait azévfolyammegismétlésével folytathatja. Az évfolyam

megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanu-ló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolábaneltiltottak a tanév folytatásától.

(2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nemtett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert azelőírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztástkapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmá-nyait felsőbb évfolyamon folytathatja.

(3) Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanu-ló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezteel az általános iskola hatodik osztályát – nem tagad-ható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló ta-nulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskolaigazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy atanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolábanvagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytat-hassa.

(4) Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikere-sen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére amagasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési év-folyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bo-csátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért évközbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osz-tályzatok alapján kell dönteni.

78. § A tanuló bizonyítványának kiadását az iskolasemmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

25. Az országos pedagógiai mérések79. § (1) Az országos pedagógiai mérések – a tanév

rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatáro-zottak szerinti – végrehajtásában az iskolák, az isko-lák vezetői és pedagógusai kötelesek közreműködni.

(2) Az országos mérések lebonyolítása tanítási napo-kon, kötelező tanórai foglalkozások keretében törté-nik. A mérésben részt vevő pedagógus a mérés nap-jára eső kötelező óráját a méréssel az adott naponösszefüggő feladatok végrehajtásával teljesíti. Amé-résen való részvétel vagy távolmaradás elbírálásá-ra a tanórai foglalkozáson való részvételre és a tan-órai foglalkozásokról való távolmaradásra vonatko-zó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az országos mérések időpontját, az eljárássalkapcsolatos feladatokat, határidőket évente a tanévrendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. Améréshez szükséges megfelelő feltételek biztosításaaz iskola fenntartójának és az intézmény igazgatójá-nak a közös felelőssége.

(4) Az országos pedagógiai mérések előkészítéséhezaz iskolák a hivatal által rendelkezésre bocsátott in-



formatikai rendszerben szolgáltatnak adatot a hiva-tal részére. Az informatikai rendszerben szolgálta-tott adatok valódiságáért az iskola vezetője felelős.

(5) Az országos mérések keretében az érintettnevelési-oktatási intézmények elvégzik az adatfel-vételt. Az adatfelvétel hivatal által meghatározottszabályainak betartásáért és az adatfelvétel soránszolgáltatott adatok valódiságáért az iskola vezetőjea felelős. A hivatal a tanév rendjéről szóló miniszterirendeletben meghatározott ütemezés alapján össze-gyűjti a méréshez alkalmazott feladatlapokat és kér-dőíveket, továbbá gondoskodik azok feldolgozásá-ról. A hivatal előállítja az országos mutatókat és azelemzés szempontjából releváns részminták alaps-tatisztikáit, valamint azokat az összevont mutatókat,amelyek alapján az iskola és a fenntartó összeha-sonlíthatja az iskola teljesítményét az országos mu-tatókkal és a hasonló helyzetű iskolák statisztikaijellemzőivel.

80. § (1) A hivatal minden fenntartónak megküldi azországos mérések eredményeit.

(2) Az iskola székhelye szerint illetékes kormány-hivatal felhívja az iskola fenntartójának figyelmét,hogy az általa fenntartott iskolában intézkedési tervelkészítését kell kezdeményeznie, ha az adott évbenelvégzett mérések központilag feldolgozott eredmé-nyei alapján a felmért évfolyamok vonatkozásábanaz iskola bármely telephelyére és bármely képzési tí-pusára vonatkozóana) a 6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegér-tésből és legalább fele matematikából nem érte el a2. képességszintet,b) a 8. évfolyamon a tanulók legalább fele szöveg-értésből és legalább fele matematikából nem érte ela 3. képességszintet,c) a 10. évfolyamon a tanulók legalább fele szöveg-értésből és legalább fele matematikából nem érte ela 3. képességszintet.

(3) Az iskola a felhívástól számított három hónaponbelül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak.

(4) Az iskola székhelye szerint illetékes kormányhi-vatal felhívja az iskola fenntartóját arra, hogy ké-szítsen intézkedési tervet és nyújtsa be jóváhagyásra,ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívást követőharmadik évben elvégzett mérés eredményei alapjánaz adott telephelyen, az adott évfolyamon és képzésitípusban a (2) bekezdésben meghatározott feltételektovábbra is fennállnak.

(5) A fenntartó a felhívástól számított három hóna-pon belül megküldi az intézkedési tervet a kormány-

hivatalnak. A fenntartó az intézkedési terv elkészí-téséhez – jogszabályban meghatározottak szerint –pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény, szakértővagymás szakmai szervezet közreműködését kötelesigénybe venni. Az intézkedési terv a kormányhivataljóváhagyásával válik érvényessé. A kormányhivatalhatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézke-dési tervben foglaltak végrehajtását.

(6) A képességszinteket az adott tanévben az orszá-gos mérési feladatok keretében felmért tanulók telje-sítményértékei alapján kell meghatározni pedagógi-ai, méréselméleti és statisztikai számítások alapján.

(7) A képességszinteket a tanév rendjéről szóló mi-niszteri rendelet – évente, az országos mérések lebo-nyolítása évének megjelölésével együtt – tartalmaz-za.

(8) Az országos pedagógiai mérések 6., 8. és 10. évfo-lyamra vonatkozó tartalmi keretét a 3. melléklet tar-talmazza.

26. A tanulók fizikai állapotának ésedzettségének vizsgálata

81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjábanmegha-tározott mérési időszakban és mérési módszer alkal-mazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára ki-terjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint fel-készülő tanulók részvételével megszervezi a tanulókfizikai állapotának és edzettségének mérését, vizs-gálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri al-kalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapigterjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának ésedzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testne-velés tantárgyat tanító pedagógusa végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizs-gálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus amérésben érintett tanulónként, osztályonként és év-folyamonként rögzíti, az eredményeket a testneveléstantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi ésmeghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjá-ból szükséges intézkedéseket.

VII. FEJEZET



IRATKEZELÉS ANEVELÉSI-OKTATÁSIINTÉZMÉNYEKBEN

27. A nevelési-oktatási intézményekdokumentumainak nyilvánossága

82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagó-giai programjának legalább egy példányát oly mó-don köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanu-lók szabadon megtekinthessék.

(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az ál-tala kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók ré-szére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.

(3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai progra-mot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annakhiányában a helyben szokásos módon nyilvánosság-ra kell hozni.

(4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába,kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a ta-nulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változásaesetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell.

(5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztat-ni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segéd-letekről, taneszközökről, ruházati és más felszere-lésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelőés oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kellőket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvek-ről, taneszközökről ésmás felszerelésekről, valamintarról is, hogy az iskolamilyen segítséget tud nyújtania szülői kiadások csökkentéséhez.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott kérdésekSZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszé-ket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nemműködik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szer-vezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákön-kormányzatot véleményezési jog illeti meg.

28. A gyermekkel, tanulóval kapcsolatosdöntések meghozatalára vonatkozó eljárási

szabályok83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény köteles a tanu-

lót, valamint a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjétírásban értesíteni gyermeke óvodai, iskolai, kollégi-umi felvételével, az óvodai, tanulói jogviszony és akollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a gyer-mek, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelé-vel kapcsolatos döntéséről, az intézmény működésé-nek rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről,amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja.

(2) A tanuló, a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjénekírásbeli nyilatkozatát be kell szereznia) minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi döntés-hez, amelyből a tanulóra, gyermek, kiskorú tanulóesetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul,b) a kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony, kol-légiumi tagsági viszony keletkezésével, megszűné-sével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanóraifoglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, azegyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányiidő rövidítésével kapcsolatos ügyekben, ésc) minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóanjogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja.

(3) Az óvodai, iskolai, kollégiumi felvételről hozottdöntést írásba kell foglalni. Az óvoda, iskola, kol-légium írásban értesíti a szülőt, ha a gyermeket, akiskorú tanulót törölte a nyilvántartásából.

(4) A nevelési-oktatási intézmény a döntését határo-zatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet részbenvagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányábanhoz a gyermekre, tanulóra hátrányos döntést, vagya tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntéshatározatba foglalását.

(5) A jogorvoslati eljárásban a gyermeket, a kiskorútanulót szülője képviselheti.

(6) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős,ha az Nkt.-ben meghatározott határidőn belül nemnyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az el-járást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.

(7) A tankönyvek, segédkönyvek beszerzésévelösszefüggő iskolai döntések előkészítésére a különjogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

29. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai84. § (1) Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási in-

tézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és amagánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. éviLXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfelada-tot ellátó szervek iratkezelésének általános követel-ményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendeletelőírásai figyelembevételével az e rendeletben fog-laltakra is tekintettel szabályozza.

(2) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagyaz intézményen belül keletkezett iratok kezelésénekrendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötele-zett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni.

(3) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az in-tézményben keletkezett iratokat iktatni kell.



(4) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatásnemzetiségi nyelven folyik, a gyermekek, tanulókóvodai nevelésével, iskolai oktatásával kapcsolato-san keletkezett iratokat külön iktatókönyvben, kétnyelven – a nemzetiség által használt ésmagyar nyel-ven – kell iktatni és tárgymutatózni.

(5) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolnikell.

(6) A jogszabályban meghatározottakon túl felbontásnélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szólóiratokat, a diákönkormányzat, az óvodaszék, az is-kolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, aszülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részéreérkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, ame-lyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magá-nak.

(7) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban fog-laltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a je-lenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elin-tézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatáskeretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kellvezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határide-jét és az ügyintéző aláírását.

85. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által kiadmá-nyozott iratnak tartalmaznia kella) a nevelési-oktatási intézményaa) nevét,ab) székhelyét,b) az iktatószámot,c) az ügyintéző megnevezését,d) az ügyintézés helyét és idejét,e) az irat aláírójának nevét, beosztását ésf) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjéneklenyomatát.

(2) A nevelési-oktatási intézmény által hozott határo-zatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelke-ző részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívültartalmaznia kella) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölé-sét,b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt,az erre történő utalást,c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat ésd) az eljárást megindító kérelem benyújtására törté-nő figyelmeztetést.

(3) Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály elő-írja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtes-tülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási

intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókravagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésbenhatároz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbáakkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli ese-mény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási in-tézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tar-talmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelen-lévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vo-natkozó lényeges megállapításokat, így különösenaz elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntése-ket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását.A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbáaz eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

(4) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annakmeg-történte, továbbá az irat átvételének a napja megál-lapítható legyen.

86. § (1) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni.Az irattári őrzés idejét az 1. mellékletként kiadottirattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét azirat végleges irattárba helyezésének évétől kell szá-mítani.

(2) Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intéz-mény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezettiratselejtezést annak tervezett időpontját legalábbharminc nappal megelőzően be kell jelenteni az il-letékes levéltárnak.

30. A kötelezően használt nyomtatványok87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt

nyomtatvány leheta) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott,szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyom-tatvány,b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány,c) elektronikus okirat,d) elektronikus úton előállított, az intézménySZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitele-sített papíralapú nyomtatvány.

(2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős mi-niszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásávalelektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus alá-írással ellátott, elektronikusan tárolt irat.

88. § Az óvoda által használt nyomtatvány

a) a felvételi előjegyzési napló,b) a felvételi és mulasztási napló,c) az óvodai csoportnapló,d) az óvodai törzskönyv,



e) a tankötelezettség megállapításához szükségesszakvélemény (a továbbiakban: óvodai szakvéle-mény).

89. § (1) Az óvodai felvételi előjegyzési napló az óvo-dába jelentkezett gyermekek nyilvántartására szol-gál.

(2) A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetniaz óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelé-si évet, a napló megnyitásának és lezárásának idő-pontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyom-tatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyoma-tát is. A napló nevelési évvégén történő lezárásakorfel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett ésa fellebbezés eredményeként felvett gyermekek szá-mát.

(3) A felvételi előjegyzési napló gyermekenként tar-talmazzaa) a jelentkezés sorszámát, időpontját,b) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, ál-lampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási helyé-nek címét, anyja születéskori nevét, apja (gondvi-selője) nevét,c) a kijelölt óvoda megnevezését,d) annak az óvodának a megnevezését, ahová agyermek jelentkezését még benyújtották,e) annak tényét, hogy a gyermek a jelentkezés idő-pontjában részesül-e bölcsődei vagy óvodai ellátás-ban,f) a szülő felvétellel, ellátással kapcsolatos igényeit,g) a felvételi elbírálásánál figyelembe vehető egyébszempontokat,h) az óvodavezető javaslatát,i) a felvétellel kapcsolatos döntést, annak időpont-ját,j) a felvétellel kapcsolatos fellebbezés időpontját ésiktatószámát,k) a felvétel időpontját.

90. § (1) A felvételi és mulasztási napló az óvodábafelvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaikvezetésére szolgál.

(2) A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetniaz óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelésiévet, a csoport megnevezését.

(3) A felvételi és mulasztási naplóa) a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azono-sító számát, nevét, születési helyét és idejét, állam-polgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tar-

tózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megala-pozó okirat számát,lakóhelyének, tartózkodási he-lyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagytörvényes képviselője nevét,b) a felvétel időpontját,c) az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és évesösszesítését,d) a szülők napközbeni telefonszámát,e) a megjegyzés rovatottartalmazza.

(4) Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényűgyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovat-ban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szak-értői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállí-tásának időpontját és számát, valamint az elvégzettfelülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felül-vizsgálat időpontját.

(5) A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztásinaplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt.

91. § (1) Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiaiprogramja alapján a nevelőmunka tervezésének do-kumentálására szolgál.

(2) Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni azóvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelésiévet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapeda-gógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpont-ját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumen-tum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pe-dagógiai program nevét.

(3) Az óvodai csoportnapló tartalmazzaa) a gyermekek nevét és óvodai jelét,b) a fiúk és lányok számának összesített adatait,ezen belül megadva a három év alatti, a három-négyéves, a négy-ötéves, az öt-hatéves a hat-hétévesgyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyer-mekek számát, továbbá azon gyermekek számát,akik bölcsődések voltak,c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek ne-vét,d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységekidőtartamát és a tevékenységeket,e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartal-mazó hetirendet napi bontásban,f) nevelési éven belüli időszakonkéntfa) a nevelési feladatokat,fb) a szervezési feladatokat,fc) a tervezett programokat és azok időpontjait,



fd) a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat akövetkező bontásban: vers és mese, ének, zene,énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, moz-gás, a külső világ megismerése,fe) az értékeléseket,g) a hivatalos látogatásokat, a látogatás célját, idő-pontját, a látogató nevét és beosztását,h) a gyermekek egyéni lapjait.

92. § (1) Az óvodai törzskönyv az óvodára vonatkozólegfontosabb adatok vezetésére szolgál.

(2) Az óvodai törzskönyv tartalmazzaa) a törzskönyvi bejegyzések hitelesítésének idő-pontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyom-tatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyo-matát,b) az óvoda nevét és címét,c) nevelési évenként az óvoda általános adatait (ön-kormányzati, nem önkormányzati jelleg, nevel-esajátos nevelési igényű és nemzetiségi gyermeke-ket, gyakorló intézményként működik-e, a gyerme-kek október 1-jei létszámát, az összes férőhely ésa szükséges férőhelyek számát, gyermekcsoportja-inak számát, az óvodapedagógusok számát, a bér-gazdálkodó, a munkáltató és gondnokság megne-vezését,d) az óvoda nyitvatartási idejét (év, heti időszak, na-pi időszak és időtartam),e) a gyermeklétszámot nevelési évenként összesítve,továbbá az október 1-jei és május 31-i állapot sze-rint, a korosztályonkénti bontást, a sajátos nevelésiigényű és a hátrányos, továbbá a halmozottan hát-rányos helyzetű gyermekek számát, a gyermekcso-portok október 1-jei számát,f) nevelési évenként az étkezésben részesülő és nemrészesülő gyermekek számát,g) az engedélyezett és betöltött összes álláshelyévenkénti számát,h) az óvoda telkeinek adatait nevelési évenként(összes terület, tulajdonos, a kert, a beépített területés az udvar területe),i) az óvoda épületeinek adatai (építés éve, használatjogcíme, fűtési módja, légtere, alapterülete, a WC-k száma, a szolgálati lakások száma, a felújításokadatai),j) kimutatást az óvoda helyiségeiről (alapterület, fé-rőhely, minőség, használat, a gyermekcsoportokközvetlen ellátását szolgáló helyiségek, egyéb he-lyiségek),

k) az óvoda könyvtárának adatait (állományát, ál-lományának gyarapodását, csökkenését) nevelésiévenként,l) az óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottakadatai közül a nevet, születési helyet és időt, a vég-zettséget, szakképzettséget, a beosztást, a szolgálatiidő kezdetét, a munkába lépés és kilépés időpont-ját.

93. § (1) Az óvodai szakvélemény az óvodának agyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalásá-ra szolgáló három példányból álló nyomtatvány.

(2) A tankötelezettség megállapításához szükségesóvodai szakvéleményen fel kell tüntetni az óvoda ne-vét, OM azonosítóját és címét.

(3) A tankötelezettség megállapításához szükségesóvodai szakvélemény tartalmazzaa) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakó-helyének, tartózkodási helyének címét,b) az állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az intéz-ményba) a gyermeknek az általános iskola első évfolya-mára való felvételét,bb) a gyermek további óvodai nevelését,bc) a gyermek szakértői bizottsági vizsgálatát, vagybd) a gyermek nevelési tanácsadás keretében törté-nő vizsgálatátjavasolja,c) a szakvélemény kiállításának helyét és idejét, azóvodavezető aláírását,d) a szülőnek a szakvéleménymegismerését igazolóaláírását.

(4) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentá-ció a gyermek anamnézisét, valamint a testi, szociá-lis, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcso-latos információkat képességekre, készségekre rész-leteiben lebontva tartalmazza az óvodai nevelés tel-jes időszakára kiterjedően.

(5) A tankötelezettség megállapításához szükségesóvodai szakvélemény egy példánya az óvodában ma-rad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyi-ben az óvodavezető a gyermek további óvodai neve-lésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt megkell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes te-lepülési önkormányzat jegyzőjének.

94. § Az iskola által használt nyomtatvány

a) a beírási napló,b) a bizonyítvány,



c) a nemzetiségi bizonyítvány,d) az érettségi bizonyítvány, az érettségi tanúsítvány,e) a szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány,f) a törzslap külíve, belíve,g) a nemzetiségi törzslap külíve, belíve,h) a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, azérettségi törzslap kivonata,

i) a törzslap külíve, belíve szakmai vizsgához,j) az értesítő (ellenőrző),k) az osztálynapló,l) a csoportnapló,m) az egyéb foglalkozási napló,n) a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához,o) az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához,p) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatá-rozott nyomtatványok,

q) az órarend,r) a tantárgyfelosztás,s) a továbbtanulók nyilvántartása,t) az egyéni és csoportos foglalkozási napló az alap-fokú művészeti iskolában,

u) az egyéni és csoportos foglalkozási napló a zene-művészeti szakközépiskolában,

v) az étkeztetési nyilvántartás,w) a közösségi szolgálati jelentkezési lap,x) a tanulói jogviszony igazoló lapja,y) a tanúsítvány a Hídprogram elvégzéséről.

95. § (1) Az iskolába felvett tanulók iskolai nyilvántar-tására beírási naplót kell vezetni.

(2) A beírási naplót az adott iskola kezdő évfolyamánkell megnyitni és folytatólagosan kell vezetni.

(3) A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt– nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – al-kalmazott vezeti.

(4) A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, haa tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a megfe-lelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.

(5) Ha az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartá-si nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényűtanuló nevelését, oktatását is ellátja, a beírási napló-ban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelésitanácsadói feladatot, a szakértői bizottsági feladatotellátó intézmény, nevét, címét, a szakvélemény szá-mát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgá-latok, valamint a következő kötelező felülvizsgálatidőpontját.

(6) Az iskola az (5) bekezdésben meghatározott ada-tok alapján minden év június 30-áig megküldi azilletékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intéz-mény részére azon tanulók nevét – a szakvéle-ményt kiállító intézmény és a szakvélemény számá-val együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következőtanévben esedékes.

(7) A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a ta-nulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön telje-sítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező tan-órai foglalkozásokon való részvétel alól felmentéstkaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepel-tetni kell a beírási napló megjegyzés rovatában.

(8) A beírási naplóban fel kell tüntetni az iskola ne-vét, OM azonosítóját és címét, a megnyitás és lezá-rás időpontját, az igazgató aláírását, valamint papír-alapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjé-nek lenyomatát is.

(9) A beírási napló tartalmazzaa) a tanulóaa) naplóbeli sorszámát,ab) felvételének időpontját,ac) nevét, oktatási azonosító számát, születési he-lyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózko-dási helyét,ad) anyja születéskori nevét,ae) állampolgárságát,af) reggeli ügyeletre, napközire és étkezésre vonat-kozó igényét az alapfokú művészeti iskola kivételé-vel,ag) jogviszonya megszűnésének időpontját és okát,továbbá annak az intézménynek a nevét, ahová fel-vették vagy átvették,ah) évfolyamismétlésére vonatkozó adatokat,ai) sajátos nevelési igényére vonatkozó adatait,b) az egyéb megjegyzéseket.

96. § (1) A tanuló által elvégzett évfolyamokról atörzslap alapján év végi bizonyítványt kell kiállíta-ni.

(2) A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola ne-vét, OM azonosítóját,címét és az iskola körbélyeg-zőjének lenyomatát is.

(3) A bizonyítvány tartalmazzaa) a sorszámát,b) a bizonyítványpótlap sorozatszámát,c) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, szüle-tési helyét és idejét, anyja születéskori nevét,



d) a tanuló törzslapjának számát,e) a tanévet és az elvégzett évfolyam sorszámát,f) a tanuló által mulasztott órák számát, ezen belülkülön megadva az igazolatlan mulasztások számát,g) a tanuló szorgalmának és – az alapfokúművészetiiskola kivételével – magatartásának értékelését,h) a tanuló által tanult tantárgyak megnevezését ésminősítését,i) a szükséges záradékot,j) a nevelőtestület határozatát,k) a kiállítás helyét és idejét, az iskola körbélyegző-jének lenyomatát,l) az igazgató és az osztályfőnök aláírását.

(4) A nemzetiségi bizonyítvány a (3) bekezdésbenfelsorolt adatokat magyar és nemzetiségi nyelven istartalmazza.

(5) A bizonyítványban záradék formájában fel kelltüntetni a művészeti alapvizsga és záróvizsga leté-telének tényét.

(6) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról– kérelemre – a törzslap alapján bizonyítványmásod-lat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért a különjogszabályban meghatározottak szerint illetéket kellleróni.

(7) Törzslap, póttörzslap hiányában az iskolábanmeglévő nyilvántartások alapján kérelemre pótbizo-nyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsít-ja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezteel.

(8) Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmi-sült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni,hogy az abban megjelölt személy az iskola tanuló-ja volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állíthatóki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy amegjelölt tanévben az iskola melyik évfolyamán ta-nult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagykét évfolyamtársának igazolását. A tanár nyilatko-zata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban aziskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kellmutatniuk bizonyítványukat.

97. § Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány és az érett-ségi vizsgát tanúsító törzslap, törzslapkivonat tartal-mát és kiállításának módját az érettségi vizsga vizsga-szabályzatának kiadásáról szóló jogszabály határozzameg.

98. § A szakmai vizsgáról kiállított bizonyítvány éstörzslap tartalmát és kiállításának módját a szakmaivizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjé-ről szóló jogszabály határozza meg.

99. § (1) A törzslap két részből áll, a tanulókról külön-külön kiállított egyéni törzslapokból és az egyénitörzslapok összefűzését szolgáló borítóból (törzslapkülív). Az iskola a tanulókról – a tanévkezdést köve-tő harminc napon belül – egyéni törzslapot állít ki.

(2) Ha az iskolai nevelés és oktatás nyelve a nemzeti-ség nyelve, a törzslapot magyar nyelven és az oktatásnyelvén is vezetni kell. Ha a két szöveg között eltérésvan, és nem állapítható meg, hogy melyik a helyesszöveg, a magyar nyelvi bejegyzést kell hiteleskéntelfogadni.

(3) Az egyéni törzslap tartalmazzaa) a törzslap sorszámát,b) a tanuló nevét, állampolgárságát, nem magyar ál-lampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogsze-rű tartózkodást megalapozó okirat számát, oktatásiazonosító számát, születési helyét és idejét, anyjaszületéskori nevét,c) a tanuló osztálynaplóban szereplő sorszámát,d) a tanuló által elvégzett évfolyamot,e) a tanuló magatartásának és szorgalmának értéke-lését,f) a tanuló által tanult tantárgyakat, és ezek év végiszöveges minősítését,g) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatosadatokat,h) az összes mulasztott óra számát, külön-különmegadva az igazolt és igazolatlan mulasztásokat,i) a nevelőtestület határozatát,j) a tanulmányok alatti vizsgára vonatkozó adatokat,k) a tanulót érintő gyermekvédelmi intézkedéssel,hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzetmegállapításával kapcsolatos és tanulói jogviszo-nyából következő döntéseket, határozatokat, zára-dékokat.

(4) Ha az iskola sajátos nevelési igényű tanulónevelés-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tün-tetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság ne-vét, címét, a szakvélemény számát és kiállításánakkeltét, a felülvizsgálat időpontját.

(5) Az egyéni törzslapokat az alsó tagozat, a felső ta-gozat és a középfokú iskolai tanulmányok befeje-zését követően, a törzslap külívének teljes lezárásaután szétválaszthatatlanul össze kell fűzni, és ilyenmódon kell tárolni.

(6) A törzslap külívén fel kell tüntetni a kiállító is-kola nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás éslezárás helyét és idejét, az osztályfőnök és az igaz-gató aláírását és az intézmény körbélyegzőjének le-nyomatát.



(7) A törzslap külíve tartalmazzaa) az osztálymegnevezését,b) az osztály egyéni törzslapjainak az osztálynap-lóval és bizonyítvánnyal való összeolvasásának té-nyét igazoló összesítés évenkénti hitelesítését,c) a hitelesítést végző osztályfőnök és az összeolva-só tanárok, valamint az igazgató aláírását,d) a törzslap külívének lezárásakor hatályos osztály-névsort (a tanuló sorszáma, neve, törzslapszámafeltüntetésével).

(8) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett– a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – pót-törzslapot kell kiállítani.

100. § (1) Az értesítő (ellenőrző) a tanuló magatartá-sáról, szorgalmáról, évközi és félév végi tanulmányieredményéről szóló tájékoztatásra, a hiányzások iga-zolására, valamint az iskola és a szülő kölcsönös tá-jékoztatására szolgál. Az alapfokú művészeti iskolaiértesítőben a tanuló magatartását nem kell értékelni.

(2) Az értesítőben (ellenőrzőben) fel kell tüntetni aziskola nevét, OM azonosítóját és címét.

(3) Az értesítő (ellenőrző) tartalmazzaa) a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, születési he-lyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartóz-kodási helyét, anyja születéskori nevét, lakcímét,ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbenitelefonszámát és apja, törvényes képviselője ne-vét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,napközbeni telefonszámát,b) a tanuló magatartása, szorgalma értékelését,c) a tanuló által tanult tantárgyak felsorolását és mi-nősítését,d) a félévi osztályzatokat,e) a mulasztások igazolását.

(4) A tanuló félévi osztályzatairól az iskola az iskolaielektronikus napló alkalmazása esetén is köteles azértesítő (ellenőrző) útján, az osztályfőnök aláírásá-val és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellá-tott írásbeli tájékoztatást adni.

101. § (1) A pedagógus a tanórai foglalkozásokról azórarendnek megfelelően osztálynaplót vezet.

(2) Az osztálynaplóban fel kell tüntetni az iskola ne-vét, OM azonosítóját és címét, a napló megnyitásá-nak és lezárásának időpontját, a kiállító osztályfő-nök és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatványesetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.

(3) A naplót az iskolai nevelés-oktatás nyelvén kellvezetni.

(4) Az osztálynaplóa) haladási és mulasztási, valamintb) értékelőnaplórészt tartalmaz.

(5) A haladási és mulasztási naplórésza) a tanítási napok sorszámát és időpontját,b) a megtartott tanítási óra tantárgyának nevét, azóra tanévi és napon belüli sorszámát,c) a tanítási óra anyagát,d) az órát megtartó pedagógus aláírását,e) igazolt és igazolatlan órák szerinti csoportosítás-ban a tanulók hiányzásának kimutatását,f) a hiányzások heti, féléves és éves összesítését ésaz összesítést végző pedagógus aláírását tartalmaz-za heti és napi bontásban.

(6) Az értékelő naplórésza) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcí-mét, oktatási azonosító számát, társadalombiztosí-tási azonosító jelét, anyja születéskori nevét és el-érhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevétés elérhetőségét,b) a tanuló naplóbeli sorszámát, törzslapszámát,c) a tanult tantárgyakat és azok értékelését havi bon-tásban, valamint a félévi és év végi szöveges érté-kelését, osztályzatait,d) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatosadatokattartalmazza.

102. § (1) Az osztálykerettől eltérő, csoportbontássalkialakított tanórai foglalkozásokról és azok résztve-vőiről a pedagógus csoportnaplót vezet.

(2) A csoportnaplóban fel kell tüntetni a kiállító isko-la nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyi-tásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagó-gus és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatványesetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.

(3) A csoportnaplóa) a csoport megnevezését,b) a csoportba tartozó tanulók osztályonkénti meg-oszlását,c) a csoport tanulóinak névsorát,d) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztá-lyát, valamint hiányzásait,e) a tanuló értékelését,f) a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontjátés a tananyagot,g) a foglalkozást tartó pedagógus aláírásáttartalmazza.



103. § (1) Az egyéb foglalkozásokról, így különösen afakultációs foglalkozásról, a szakkörről, a sportkör-ről és a napköziről a pedagógus egyéb foglalkozásinaplót vezet.

(2) Az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni akiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a nap-ló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiál-lító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapúnyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének le-nyomatát is.

(3) Az egyéb foglalkozási naplóa) a csoport megnevezését, a foglalkozás helyét ésidejét vagy időtartamát,b) a csoportba tartozó tanulók névsorát,c) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát,d) a tanuló anyjának születéskori nevét és elérhető-ségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és el-érhetőségét,e) a megtartott foglalkozások sorszámát és időpont-ját, a foglalkozás témáját,f) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását tartalmaz-za.

104. § (1) A tanulmányok alatti vizsgákról tanulón-ként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani.

(2) A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni a vizsgát lebo-nyolító intézmény nevét, OM azonosítóját és címét.

(3) A jegyzőkönyva) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, állam-polgárságát, anyja születéskori nevét, lakcímét, an-nak az iskolának a megnevezését, amellyel tanulóijogviszonyban áll,b) a vizsgatárgy megnevezése mellettba) az írásbeli vizsga időpontját, értékelését,bb) a szóbeli vizsga időpontját, a feltett kérdéseket,a vizsga értékelését és a kérdező tanár aláírását,bc) a végleges osztályzatot,c) a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét,d) az elnök, a jegyző és a vizsgabizottság tagjainaknevét és aláírását tartalmazza.

105. § (1) Az iskola a pedagógiai munka tervezéséheztantárgyfelosztást készít.

(2) A tantárgyfelosztása) a tanév évszámát,b) az iskola nevét,c) a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét,végzettségét, szakképzettségét és az általa tanítotttantárgyakat,

d) az osztályok, csoportok megjelölését és óratervióráik számát,e) a pedagógus által ellátott óratervi órák számátosztályonként és tantárgyanként,f) a pedagógus összes óratervi órájának számát,g) pedagógusonként a kötelező óraszámba beszá-mítható egyéb feladatok óraszámát,h) pedagógusonként az összes óratervi óra és a köte-lező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óra-számát,i) pedagógusonként az összes óraszámból a tartóshelyettesítések számát,j) az egyes pedagógusok kötelező óraszámát,k) pedagógusonként a kötelező óraszám feletti több-letórák számát,l) az órakedvezményre jogosító jogcímeket,m) az e)-k) pontok szerinti külön-külön összesítettóraszámot,n) a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek számáttartalmazza.

(3) A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából mindenév augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak.

(4) A tantárgyfelosztás alapján készített összesített is-kolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb fog-lalkozások időpontját, osztályonként és tanóránkéntaz adott tantárgy és a tanár megnevezésével.

(5) Az alapfokú művészeti iskolában és a művészetiszakközépiskolában a tantárgyfelosztásban az egyé-ni órák és a csoportos tantárgyak óráit azzal az el-téréssel kell feltüntetni, hogy abból a (2) bekezdéstartalma megállapítható legyen.

106. § (1) Az iskola a végzett tanulóiról nyilvántartástvezet.

(2) Anyilvántartásban fel kell tüntetni az iskola nevét,OM azonosítóját és címét.

(3) A nyilvántartása) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, szüle-tési helyét és idejét, anyja születéskori nevét,b) a tanuló iskolán belüli tanulmányai befejezésé-nek évét,c) a tanulót átvevő iskola nevét, OM azonosítóját,címét és szakirányát tartalmazza.

107. § Az alapfokú művészeti iskolák által használt to-vábbi és speciális nyomtatvány

a) a bizonyítvány (az alapfokú művészeti iskola mű-vészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző-és iparművészet, szín- és bábművészet – szerint),



b) a törzslap külív, belív (az alapfokú művészeti is-kola művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet,képző- és iparművészet, szín- és bábművészet – sze-rint),

c) az összesítő kimutatás a térítési díj és a tandíjbefi-zetéséről,

d) az eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény,e) az eszköz- és hangszernyilvántartó lap,f) a szülői nyilatkozat az alapfokú művészeti iskolá-ban folytatott tanulmányokhoz.

108. § A kollégium által használt nyomtatvány

a) a kollégiumi csoportnapló,b) a kollégiumi napló (ügyeleti napló),c) a kollégiumi törzskönyv.

109. § (1) A kollégium által évenként kialakított cso-portok foglalkozásairól a pedagógus kollégiumi cso-portnaplót vezet.

(2) A kollégiumi csoportnaplón fel kell tüntetni a ki-állító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, amegnyitás és lezárás időpontját, a pedagógus és azigazgató aláírását, papíralapú dokumentum eseténaz intézményi körbélyegző lenyomatát is.

(3) A kollégiumi csoportnaplóa) a csoport megnevezését, a foglalkozások helyétés idejét,b) a foglalkozás megnevezését,c) a foglalkozást tartó pedagógus nevét,d) a csoportba tartozó tanulók évfolyamonkénti ésosztályonkénti megoszlását,e) a csoport tanulóinak névsorát,f) a megtartott foglalkozások sorszámát,időpontjátés a foglalkozás témáját,g) a tanulók nevét és osztályát, valamint igazolt ésigazolatlan hiányzásait,h) a tanulók értékelését, a haladásukkal kapcsolatosbejegyzésekettartalmazza.

110. § (1) A kollégiumi napló a kollégiumban foly-tatott pedagógiai tevékenységek dokumentálásáraszolgál. A kollégiumi napló szervezeti egységenkéntkülön is vezethető.

(2) A kollégiumi naplón fel kell tüntetni a kiállító in-tézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitásés lezárás időpontját, az igazgató aláírását, papírala-pú dokumentum esetén az intézmény körbélyegző-jének lenyomatát.

(3) A kollégiumi naplóa) csoportonkénti bontásban a tanulók névsorát,b) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, iskolájanevét, évfolyamát, érkezésének és távozásának idő-pontját, anyja születéskori nevét,c) a pedagógusok nevét, beosztását, elérhetőségét, avezetett csoport nevét,d) a létszámnyilvántartást, ennek részekéntea) a kitöltés napját,eb) a délelőtti, délutáni és éjszakai nevelőtanár ne-vét,ec) az ügyeletes tanuló nevét,ed) a csoportok számát, aktuális létszámát, az iga-zoltan és igazolatlanul távollévők létszámát,ee) a betegek nevét és tartózkodási helyét, a járóbe-tegek számát, a kórházban, a kollégiumban és azegyéb helyen tartózkodó fekvőbetegek számát, azösszes beteg létszámát,ef) az ügyeletes nevelőtanár jelentését,eg) az ügyeletes tanár és az igazgató aláírásáttartalmazza.

(4) A létszámnyilvántartást napokra lebontva kell ve-zetni.

111. § (1) A kollégiumi törzskönyv a kollégiumban el-helyezett tanulók nyilvántartására szolgál. A törzs-könyvet tanítási évekre lebontva kell vezetni.

(2) A kollégiumi törzskönyvben fel kell tüntetni a ki-állító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, amegnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírá-sát, papíralapú dokumentum esetén az intézményikörbélyegző lenyomatát.

(3) A kollégiumi törzskönyva) a tanuló törzskönyvbeli sorszámát,b) a tanuló nevét, állampolgárságát, oktatási azono-sító számát, születési helyét és idejét, társadalom-biztosítási azonosító jelét, anyja születéskori nevétés elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselőjenevét és elérhetőségét,c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodásjogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó ok-irat számát,d) a tanuló lakcímét, szülő elérhetőségét,e) azon iskola nevét, amelyikkel a tanuló tanulóijogviszonyban áll, osztályát,f) a tanuló kollégiumba történő be- és kiköltözésé-nek időpontját,g) a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, hatá-rozatokat, záradékokattartalmazza.



31. A tanügyi nyilvántartások vezetése112. § (1) A pedagógus csak a nevelő-oktató munká-

val összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügy-viteli tevékenységet köteles elvégezni.

(2) Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzs-lapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbta-nulással összefüggő nyilvántartást.

(3) Az alapfokú művészeti iskolában a hangszeresvagy a csoportos tantárgyat oktató szaktanár – az in-tézményvezető megbízása alapján – vezeti az egyéniés a csoportos foglalkozási naplót, a törzslapot, va-lamint kiállítja a bizonyítványt.

(4) A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bi-zonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök ésaz iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó-pedagógus felelős. A törzslapra és a bizonyítvány-ba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valaminta továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfe-lelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által alkal-mazható záradékokat az 1. melléklet tartalmazza.

113. § (1) A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántar-tásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan mó-don, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegy-zést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezés-sel és papíralapú nyomtatvány esetén az iskola kör-bélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.

(2) Névváltozás esetén a volt tanuló kérelmére, azengedélyező okirat alapján a megváltozott nevet atörzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bi-zonyítványról – beleértve az érettségi vizsgáról ésa szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt is – bi-zonyítványmásodlatot kell kiadni. Az eredeti bizo-nyítványt meg kell semmisíteni, vagy – ha tulajdono-sa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy irat-lyukasztóval történő kilyukasztással érvénytelenítnikell, és vissza kell adni a tulajdonosának.

(3) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki,hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyít-ványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cse-re az érintett számára díjmentes.

114. § (1) A köznevelés rendszerében kiállított bizo-nyítványmásodlat az eredeti okirat pótlására szolgá-ló, a törzslap tartalmával megegyező, a kiállításánakidőpontjában hitelesített irat.

(2) A bizonyítványmásodlatnak – szöveghűen – tar-talmaznia kell az eredeti bizonyítványon találhatóminden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadásátaz eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutód-ja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az

végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték(a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyít-ványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntet-ni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállí-tó szerv nevét, címét, a kiadás napját, valamint elkell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének(vagy megbízottjának) aláírásával és körbélyegzőjé-nek lenyomatával.

(3) Bizonyítványmásodlat kiadása esetén a törzsla-pon fel kell tüntetni a kiadott másodlat iktatószámát,a kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyít-ványt megsemmisítették vagy érvénytelenné nyilvá-nították. Amennyiben az eredeti érettségi bizonyít-vány, szakképesítő bizonyítvány szerepel a hivatalvagy a szakképzésért felelős miniszter által kijelöltszervezet által vezetett központi nyilvántartásában,az eredeti bizonyítvány megsemmisítéséről, érvény-telenné nyilvánításáról és a másodlat kiadásáról aközponti nyilvántartás vezetőjét értesíteni kell.

(4) A bizonyítványokról, az érettségi és a szakké-pesítő bizonyítványokról másodlatot engedélyezett,sorszámozott bizonyítványnyomtatványon nem lehetkiállítani.

32. A bizonyítványnyomtatványok kezelése

115. § (1) Az iskola az üres bizonyítványnyomtatvá-nyokat köteles zárt helyen úgy elhelyezni, hogy ah-hoz csak az igazgató vagy az általa megbízott sze-mély férhessen hozzá.

(2) Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, továb-bá a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít,és a bizonyítványt megsemmisíti.

(3) Az iskolaa) az üres bizonyítványnyomtatványokról, tanúsít-ványokról,b) a kiállított és kiadott bizonyítványnyomtatvá-nyokról, tanúsítványokról,c) az elrontott és megsemmisített bizonyítványok-ról, tanúsítványokról nyilvántartást vezet.

116. § Az iskola az elveszett, megsemmisült üres bizo-nyítványnyomtatvány, tanúsítvány érvénytelenségérőlszóló közlemény közzétételét kezdeményezi az okta-tásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hi-vatalos lapjában, megjelölve az adott bizonyítvány-nyomtatvány egyedi azonosításához szükséges adato-kat és az érvénytelenség időpontját.



VIII. FEJEZETA NEVELÉSI-OKTATÁSI

INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐEGYEZTETŐ FÓRUMOK

33. A nevelőtestület117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó

ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból –meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságothozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlá-sát átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az is-kolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruhá-zott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatniköteles – a nevelőtestület által meghatározott időkö-zönként és módon – azokról az ügyekről, amelyek-ben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelke-zéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program,az SZMSZ és a házirend elfogadására.

(2) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívnia) az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégium-igazgató, a kollégiumvezetőb) a nevelőtestület tagjai egyharmadának,c) az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményitanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az is-kolai, kollégiumi diákönkormányzatkezdeményezésére.

(3) A nevelőtestület meghatározza működésének ésdöntéshozatalának rendjét.

(4) A nevelőtestület véleményéta) az iskolai felvételi követelmények meghatározá-sához,b) a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztáselfogadása előtt,c) az egyes pedagógusok külön megbízásának el-osztása során,d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásnakvisszavonása előtt,e) külön jogszabályban meghatározott ügyekbenki kell kérni.

34. A szakmai munkaközösség118. § (1) A szakmai munkaközösség dönt

a) működési rendjéről és munkaprogramjáról,b) szakterületén a nevelőtestület által átruházottkérdésekről,c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.

(2) A szakmai munkaközösség – szakterületét érintő-en – véleményezi a nevelési-oktatási intézménybenfolyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatottesz a továbbfejlesztésére.

(3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakte-rületét érintően -a) a pedagógiai program, továbbképzési program el-fogadásához,b) az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatástsegítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, se-gédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásá-hoz,c) a felvételi követelmények meghatározásához,d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és felada-tainak meghatározásáhozbe kell szerezni.

(4) Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét,működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását azérdekeltek közötti megállapodás határozza meg.

35. A szülői szervezet119. § (1) Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban

több szülői szervezet, közösség működik, az a szü-lői szervezet, közösség járhat el az óvoda, az isko-la, a kollégium valamennyi szülőjének a képvisele-tében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumbafelvett tanulók szüleinek több mint ötven százalékaválasztott meg. Ilyen szülői szervezet, közösség hiá-nyában a szülői szervezetek, közösségek a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézéséreközös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhat-ják valamelyik szülői szervezetet, közösséget a kép-viselet ellátására (a továbbiakban: óvodai, iskolai,kollégiumi szülői szervezet).

(2) A szülői szervezet, közösséga) saját működési rendjéről, munkatervének elfoga-dásáról,b) tisztségviselőinek megválasztásárólszótöbbséggel dönt.

(3) Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösségkezdeményezheti az iskolaszék, kollégiumi szék lét-rehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szü-lők képviseletét az iskolaszékben, kollégiumi szék-ben.

(4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet,közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jo-gok érvényesülését, a pedagógiai munka eredmé-nyességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő



bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozóügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggalrészt vehet a nevelőtestület értekezletein.

36. A diákönkormányzat120. § (1) Ha az iskolában, kollégiumban több diákön-

kormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, ame-lyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vettrészt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mintötven százalékának képviselete biztosított. Ilyendiákönkormányzat hiányában az iskolában, kollé-giumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésé-re közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbíz-hatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiak-ban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat).

(2) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményé-nek kikérésével dönta) saját működéséről,b) a diákönkormányzat működéséhez biztosítottanyagi eszközök felhasználásáról,c) hatáskörei gyakorlásáról,d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoz-tatási rendszerének létrehozásáról és működtetésé-ről, valamintf) amennyiben az intézményben működik, anevelési-oktatási intézményen belül működő tá-jékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói veze-tőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainakmegbízásáról.

(3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanu-lóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jó-vá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadhatómeg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskolaSZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyá-sáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő be-terjesztést követő harminc napon belül nyilatkozniakell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváha-gyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harmincnapon belül nem nyilatkozik.

(4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, ja-vaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény műkö-désével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kér-désben.

(5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vélemé-nyét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározot-takon túl -

a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozata-lánál,b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolókelkészítéséhez, elfogadásához,c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez,megszervezéséhez,d) az iskolai sportkör működési rendjének megálla-pításához,e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásá-hoz,f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rend-jének kialakításához,g) az intézményi SZMSZ-benmeghatározott ügyek-benki kell kérni.

(6) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkor-mányzat véleményének kikérése kötelező, a diákön-kormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hív-ni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jog-szabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás ha-tárnapját legalább tizenöt nappal megelőzően megkell küldeni a diákönkormányzat részére.

(7) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához té-rítésmentesen használhatja az iskola, a kollégiumhelyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályoz-za az iskola, a kollégium működését.

(8) Adiákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiu-mi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tan-év helyi rendjében meghatározottak szerint.

(9) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlésmegrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságrakell hozni. (10) A diákönkormányzatok jogosultakszövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni.A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákön-kormányzat jogait nem gyakorolhatja.

37. Az intézményi tanács121. § (1) Az intézményi tanács létrehozását kezde-

ményezhetia) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százalé-ka,b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselő-je, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogvi-szonyban álló tanulók legalább húsz százalékánakszülei,c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolaidiákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanu-lók legalább húsz százaléka,



d) az intézmény fenntartásáért, működtetésért fele-lős jogi személy, intézményfenntartó,e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egy-házak képviselői,f) az intézmény székhelye szerinti települési önkor-mányzat,g) szakiskolában és szakközépiskolában az érintetthelyi gazdasági kamarák képviselői (a továbbiak-ban ezen alcím vonatkozásában az a)-h) pont alat-tiak együtt: érdekeltek).

(2) Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az ér-dekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kez-deményezik a megalakítását, és részt vesznek mun-kájában.

(3) Azonos számú képviselőt küldhet az intézményitanácsbaa) a nevelőtestület,b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője,ennek hiányában az intézménybe járó tanulók leg-alább húsz százalékának szülei,c) az iskolai diákönkormányzat, ennek hiányában aziskolába járó tanulók legalább húsz százaléka,d) az intézmény székhelye szerinti települési önkor-mányzat,e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egy-ház,f) szakiskolában és szakközépiskolában az érintetthelyi gazdasági kamara.

(4) Az intézményfenntartó az intézményi tanácsbaegy főt delegálhat.

(5) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezde-ményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezde-ményezéstől számított harminc napon belül az intéz-ményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek általdelegált, azonos számú képviselőből álló bizottságothoz létre az intézményi tanács megalakításának elő-készítéséhez.

(6) Az intézményi tanács dönta) működési rendjéről és munkaprogramjának elfo-gadásáról,b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbác) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestü-let a döntési jogot az intézményi tanácsra átruház-za.

(7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat anevelési-oktatási intézmény működésével kapcsola-tos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intéz-ményi tanács véleményét a pedagógiai program, az

SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továb-bá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

(8) Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítés-mentesen használhatja az iskola helyiségeit, beren-dezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola műkö-dését.

(9) Intézményi tanács hiányában az erre jogosultak is-kolaszék létrehozását kezdeményezhetik.

38. Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumiszék

122. § (1) Az iskolaszék létrehozását kezdeményezhe-tia) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százalé-ka,b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselő-je, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogvi-szonyban álló tanulók legalább húsz százalékánakszülei,c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, ennekhiányában az iskolába járó tanulók legalább húszszázaléka (a továbbiakban ezen alcím vonatkozá-sában az a)-c) pont alattiak együtt: érdekeltek).

(2) Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltekközül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezika megalakítását és részt vesznek a munkájában.

(3) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe azérdekelta) fenntartó,b) települési, területi nemzetiségi önkormányzat,térségi vagy országos feladatot ellátó iskola eseténaz országos nemzetiségi önkormányzat, ha nem aziskola fenntartója,c) szakiskola és szakközépiskola esetében területigazdasági kamara.

(4) Az iskolaszékbea) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tag-jai,b) a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezet,közösség, ennek hiányában az iskolában tanulógyermekek szülei,c) az iskolai diákönkormányzat képviselőit az is-kolai diákönkormányzat tagjai, iskolai diákönkor-mányzat hiányában az iskolába járó tanulókválasztják.

(5) Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szülőiszervezet, közösség képviselője, ennek hiányában a



szülők legalább húsz százaléka vagy az iskolai diá-könkormányzat képviselője, iskolai diákönkormány-zat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húszszázaléka kezdeményezi, a nevelőtestület képviselő-inek közre kell működniük az iskolaszék megalakí-tásában és munkájában.

(6) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kez-deményezi az iskolaszék létrehozását, a kezdemé-nyezéstől számított harminc napon belül az iskola-szék munkájában részt vevő érdekeltek által dele-gált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hozlétre az iskolaszékmegalakításának előkészítéséhez.

(7) Az iskolaszék dönt

a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfo-gadásáról,b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbác) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestü-let a döntési jogot az iskolaszékre átruházza.

(8) Az iskolaszék véleményezési joggal részt vesz atanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségei-nek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatásiintézmény által hozott döntések, intézkedések ellenbenyújtott kérelmek elbírálásában.

(9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos vala-mennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véle-ményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbáa házirend elfogadása előtt.

(10) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmente-sen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit,ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

(11) Az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményiszék, az általános művelődési központban (a továb-biakban: ÁMK) az ÁMK-szék megalakulására, mű-ködésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vo-natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az el-téréssel, hogy az óvodaszék tekintetében a diákön-kormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem kellalkalmazni, az ÁMK-szék tevékenysége pedig kiter-jed a nem köznevelési feladatokat ellátó intézmény-egységekre is, és tagjai közé – az érdekeltek meg-állapodása alapján – a (3) bekezdésben felsoroltakmellett más szerv, szervezet is delegálhat egy képvi-selőt.

IX. FEJEZET

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKNÉVHASZNÁLATÁRA

VONATKOZÓ SZABÁLYOK39. A köznevelési intézmény hivatalos neve

123. § (1) A köznevelési intézmény a működése soránkizárólag olyan nevet használhat, amely megfelel aze rendeletben meghatározottaknak és – a (2) bekez-dés e) pontját kivéve – szerepel a köznevelési in-tézmény alapító okiratában. (2) A köznevelési intéz-ménya) hivatalos nevet,b) többcélú intézmény esetében a hivatalos névbőlképzett rövid nevet,c) tagintézmény esetében a hivatalos név vagy a rö-vid név feltüntetésével képzett tagintézményi nevet,d) az a)-c) pont szerinti nevet nemzetiségi vagynemzetközi nyelven,e) rövidített nevethasználhat.

(3) A köznevelési intézmény hivatalos neve az azegyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátottfeladatokat tükröző, jogszabály szerinti megnevezé-sekből álló elnevezés, amely kifejezi azt a tevékeny-séget, amelyre az adott köznevelési intézményt lét-rehozták.

(4) A köznevelési intézmény jogszabály szerinti meg-nevezésea) óvoda,b) általános iskola,c) szakiskola,d) gimnázium,e) szakközépiskola,f) alapfokú művészeti iskola,g) speciális szakiskola,h) készségfejlesztő speciális szakiskola,i) előkészítő szakiskola,j) nyelvoktató nemzetiségi iskola,k) kollégium,l) pedagógiai szakszolgálat,m) fejlesztő nevelés-oktatást végző iskola,n) pedagógiai intézet,o) egységes gyógypedagógiai módszertani intéz-mény, valamintp) egységes konduktív pedagógiai módszertani in-tézménylehet.



(5) A honvédelemért felelős miniszter által fenntar-tott, szakképzési feladatot ellátó katonai köznevelésiintézmények esetében – az oktatásért felelős minisz-ter egyetértésével – a (4) bekezdésétől eltérő megne-vezés is alkalmazható.

124. § (1) A köznevelési intézmény hivatalos elneve-zésekora) a szakiskola és a szakközépiskola helyett a szak-képző iskola,b) a speciális szakiskola, az előkészítő szakiskolaés a készségfejlesztő speciális szakiskola helyett aspeciális szakiskola,c) a gimnázium és a szakközépiskola helyett a kö-zépiskolamegnevezés is alkalmazható.

(2) Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátóköznevelési intézmény hivatalos megnevezése leheta 123. § (4) bekezdés f) pontjában meghatározottmegnevezés és előtte a művészeti ágra, ágakra tör-ténő utalás is.

(3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intéz-mény vagy az egységes konduktív pedagógiai mód-szertani intézmény hivatalos nevében az intézmény-ben működő nevelési-oktatási feladatot ellátó szer-vezeti egység tekintetében a 123. § (4) bekezdés a)-j) pontja szerint kell a nevelési-oktatási alapfeladatjogszabály szerinti megnevezését feltüntetni.

(4) Ha a köznevelési intézmény a nevelő-oktató mun-kához kapcsolódó nem köznevelési tevékenységet isalapfeladatként ellát, a köznevelési intézmény hiva-talos nevében a 123. § (4) bekezdésében megha-tározott jogszabály szerinti megnevezés mellett felkell tüntetni a nem köznevelési alapfeladat jogsza-bály szerinti megnevezését vagy annak a közismertelnevezését. Kulturális, közművelődési feladat ellá-tása esetén az intézmény megnevezésként az általá-nos művelődési központ megnevezés is alkalmazha-tó.

125. § (1) Egyedi elnevezésként bármilyen megneve-zés adható, ha az nem megtévesztő vagy a használa-tát nem más jogszabály nem tiltja. Az egyedi elne-vezés a köznevelési intézmény hivatalos nevében azellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti meg-nevezések előtt áll, és elősegíti a köznevelési intéz-mény azonosítását és más, azonos vagy hasonló te-vékenységet folytató intézménytől való megkülön-böztetését.

(2) Egyedi elnevezésként

a) kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személyneve,b) tárgynév,c) földrajzi név,d) feladatellátási hely szerinti település neve,e) közterület neve,f) fenntartó neve,g) mese-, mitológiai szereplő, irodalmi alak neve,h) kifejezés, jel, jelölés vagy mozaikszóadható.

(3) Az alternatív nevelési-oktatási intézménykéntműködő köznevelési intézmény esetén az egyedi el-nevezés részeként fel kell tüntetni a nevelési, oktatá-si módszer nevét.

(4) A gyakorló nevelési-oktatási intézmény és gya-korló pedagógiai szakszolgálati intézmény nevébenmegkülönböztető elnevezésként feltüntethető a gya-korló elnevezés.

(5) A felsőoktatási intézmény nevelési-oktatási intéz-ményének a nevében fel kell tüntetni a felsőoktatásiintézmény hivatalos nevét vagy annak elfogadott rö-vidítését.

(6) A szakképző intézmények a 123. § (2) bekezdésa)-c) pontja szerinti nevében megkülönböztető elne-vezésként feltüntethető a nemzetgazdaságnak az azága, amelynek keretében az iskolai oktatás folyik.

126. § (1) A rövid név a többcélú köznevelési in-tézmény hivatalos nevéből képzett olyan kifejezés,amely tartalmazza az egyedi elnevezést vagy annakegy rövidebb változatát ésa) azokat a jogszabály szerinti megnevezéseket,amelyek leginkább meghatározzák a köznevelésiintézmény alapfeladatát, vagyb) azt a jogszabály szerinti megnevezést, amelybőlegyértelműen megállapítható az a feladatellátás,amelynek keretében a tanuló szakképesítést, vég-zettséget szerez.

(2) A tagintézmény neve két vagy három részből áll.Az első részben előtagként az intézmény hivatalosnevét vagy rövid nevét kell feltüntetni, utótagkénta megkülönböztető megjelölést az előtaggal birtok-viszonyban. A megkülönböztető megjelölés kifejez-hető az ellátott feladat 123. § (4) bekezdése szerin-ti megnevezéssel, valamint a tagintézmény, tagisko-la, tagóvoda kifejezés egyikével. Ha a köznevelésiintézménynek két vagy több tagintézménye van, azegyes tagintézményeket egyedi elnevezés közbeikta-tásával meg kell különböztetni.



(3) Ha a köznevelési intézményben folyó nevelés, ok-tatás – részben vagy egészben – nemzetiségi vagymás idegen nyelven folyik, a köznevelési intézménynevét két nyelven, magyarul és a nemzetiségi nyel-ven, vagymagyarul és amásik idegen nyelven is megkell határozni.

(4) A rövidített név a hivatalos névből képzett, legfel-jebb harminckét karakter hosszúságú megnevezés,amelyet a diákigazolványon és a pedagógusigazol-ványon lehet használni.

40. A köznevelési intézmény névhasználata

127. § (1) A köznevelési intézmény nevét fel kell tün-tetni valamennyi feladatellátási helyen címtáblán, anyomtatványokon és a bélyegzőkön. A címtáblát jóllátható helyen kell elhelyezni. Ha egy épületben többkülönböző köznevelési intézmény található, mindenköznevelési intézmény esetén önálló címtáblát kellelhelyezni.

(2) Ha a köznevelési intézmény nevének nem része,a köznevelési intézmény címtábláján és bélyegzőjénfel kell tüntetni a feladatellátási hely településéneka nevét. A nemzetiségi nevelést, oktatást ellátó köz-nevelési intézmény feladatellátási helyének a neve anemzetiség nyelvén is feltüntethető, amennyiben atelepülésnek van ilyen neve.

(3) A köznevelési intézmény a hivatalos és a rövid ne-vét, beleértve a velük kapcsolatos nemzetiségi vagynemzetközi nevet is, kizárólag a székhelycímmelegyütt használhatja.

(4) Ha a rövid névben, a tagintézményi névben kétvagy több iskolai alapfeladat szerepel, a tanuló bi-zonyítványában aláhúzással kell jelölni azt az iskolaialapfeladatot, amelyben az irat keletkezett.

X. FEJEZET

A GYERMEK, A TANULÓEGÉSZSÉGÉNEK,

BIZTONSÁGÁNAK VÉDELMÉVELKAPCSOLATOS FELADATOK, A

FELADATOKBANKÖZREMŰKÖDŐKRE

VONATKOZÓ SZABÁLYOKANEVELÉSI-OKTATÁSI

INTÉZMÉNYBEN41. A nevelési-oktatási intézmény feladatai agyermek, a tanuló egészségfejlesztésével

összefüggésben128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy

a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időbenminden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jól-létét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fej-lesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapja-iban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő te-vékenységekben.

(2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetettteljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amely-nek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a he-lyi pedagógiai programot és szervezeti működést, agyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogyaz a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedve-ző irányú változását idézze elő.

(3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos mű-ködésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyer-mek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogaialapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüg-gő feladatokra, amelyek különösena) az egészséges táplálkozás,b) a mindennapos testnevelés, testmozgás,c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedé-si függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezetőszerek fogyasztásának megelőzése,d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,f) a személyi higiénéterületére terjednek ki.

(4) A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljeskörű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyerme-kek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátos-



ságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézmény-ben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

(5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egész-ségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált,nyomon követhető és mérhető, értékelhető módonkell megtervezni a helyi pedagógiai program részétképező egészségfejlesztési program keretében.

(6) A helyi egészségfejlesztési programot a nevelő-testület az iskola-egészségügyi szolgálat közremű-ködésével készíti el.

(7) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívülcsak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogvi-szonyban nem álló szakember vagy szervezet prog-ramjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhat-ja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szerve-zett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesz-tési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, akivagy amely rendelkezik minőségbiztosított egész-ségfejlesztési, prevenciós programmal és az egész-ségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intéz-mény szakmai ajánlásával.

(8) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egész-ségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásá-nál beszerzia) az intézményben dolgozó iskolapszichológus,b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbác) amennyiben működik, a helyi vagy megyei Kábí-tószerügyi Egyeztető Fórum véleményét.

(9) A nevelési-oktatási intézményekben megvalósulóteljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási ke-retrendszerét az egészségfejlesztésért felelős orszá-gos intézet dolgozza ki.

(10) Az alapfokú művészeti iskolában az (1)-(9) be-kezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

129. § (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támo-gató intézményi munkarendben és házirendben elő-írt szabályok betartása az intézményben mindenkiszámára kötelező.

(2) A nevelési-oktatási intézmény közreműködik agyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelő-zésében és megszüntetésében, ennek során tevéke-nyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal,valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsoló-dó feladatot ellátó más személyekkel, intézmények-kel és hatóságokkal.

(3) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, ta-nulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel

nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség,a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, meg-keresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagymás, az ifjúságvédelem, területen működő szerveze-tet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézke-désekre.

(4) A nevelési-oktatási intézményben, valamint anevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek,tanulók részére szervezett rendezvényeken a nép-egészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. tör-vény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és do-hánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási in-tézményben, valamint a nevelési-oktatási intézmé-nyen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezettrendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fo-gyasztható.

(5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ébenkell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat,amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodá-ban, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodássorán meg kell tartaniuk.

42. Az egészséges táplálkozás130. § (1) A nevelési-oktatási intézményben biztosí-

tott közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszer-zését az étkeztetés megszervezője lehetőség sze-rint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és -előállítással.

(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény fenntartója vagyaz intézmény vezetője – amennyiben erre az in-tézmény alapító okirata feljogosítja – megállapo-dást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmi-szerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére,döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgá-lat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgá-lat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukí-nálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonat-kozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyanterméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmé-nek, magatartásának olyan mértékű befolyásolásá-ra, hogy azzal megzavarja az nevelési-oktatási in-tézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munkahatékonyságát.

(3) A nevelési-oktatási intézmény fenntartója, ve-zetője nem köthet megállapodást, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint azárukínálat nem felel meg a (3) bekezdésben meg-határozott ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai, kol-légiumi szülői szervezet, közösség a megállapodásmegkötését támogatja.



(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározottakat a szer-ződés módosítása esetén is alkalmazni kell.

(5) Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üz-let nyitvatartási rendjének és az áruautomataműköd-tetési időszakának a megállapodásban történő meg-határozásához a nevelési-oktatási intézmény vezető-je beszerzi a fenntartó, az iskolai, kollégiumi szülőiszervezet, közösség és az iskolai, kollégiumi diákön-kormányzat egyetértését.

43. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése,a magatartási függőség, a szenvedélybetegségkialakulásához vezető szerek fogyasztásának

és a gyermeket, tanulót veszélyeztetőbántalmazásnak a megelőzése

131. § 1

44. Az óvoda- és iskolapszichológiai feladatoka nevelési-oktatási intézményben

132. § 2

45. A közösségi szolgálattal kapcsolatosrendelkezések

133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a ta-nuló közösségi szolgálatának teljesítésével, doku-mentálásával összefüggő feladatok ellátását. A ta-nuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal meg-bízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő do-kumentumokban az iratkezelési szabályok megtar-tásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közös-ségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportostevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érett-ségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatá-rozott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése iga-zolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványakiadásának időpontjára.

(2) A közösségi szolgálat keretei közötta) az egészségügyi,b) a szociális és jótékonysági,c) az oktatási,d) a kulturális és közösségi,e) a környezet- és természetvédelemi,f) a katasztrófavédelmi,g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyer-mekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös

sport- és szabadidős területén folytatható tevékeny-ség.

(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdésa) pontjában meghatározott tevékenységi területenminden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában megha-tározott esetekben szükség szerint mentort kell biz-tosítania.

(4) A középiskola a 9-11. évfolyamos tanulói számáralehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztvaszervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább öt-ven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytőlazonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehettérni.

(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetébenkoordináló pedagógus az ötven órán belül – szük-ség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órásfelkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozásttart.

(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy óránhatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal,hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazásideje nem számítható be a teljesítésbe.

(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattalérintett személy segítése alkalmanként legkevesebbegy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köte-les vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, mi-lyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötele-ző elemekénta) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési la-pot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségiszolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítástervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértőnyilatkozatát,b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pe-dagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szol-gálat teljesítését,c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről iga-zolást állít ki két példányban, amelyből egy példánya tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos do-kumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatá-ban rögzíti,e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködőmentor bevonásakor az iskola és a felek együttmű-

1A jogszabály 131. §-a 2013.09.01-jén lép hatályba a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 192. § (4) bekezdésének megfelelően.2A jogszabály 132. §-a 2013.09.01-jén lép hatályba a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 192. § (4) bekezdésének megfelelően.



ködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tar-talmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatainés vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás idő-tartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

XI. FEJEZETA HAT ÉS NYOLC ÉVFOLYAMOS

GIMNÁZIUMINEVELÉS-OKTATÁS, A

KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLAINEVELÉS-OKTATÁS, VALAMINT

A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐÉVFOLYAM SZERVEZÉSÉNEK

FELTÉTELEI46. A gimnáziumi nevelés-oktatás hat vagy

nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében hétvagy kilenc – évfolyamos formában történőmegszervezésére vonatkozó külön szabályok

134. § Hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyamesetében hét vagy kilenc – évfolyamos gimnáziuminevelés-oktatás abban a nevelési-oktatási intézmény-ben folytatható, amelyik esetében az alábbi feltételekegyüttesen teljesülnek:

a) a nevelés-oktatás az oktatásért felelős miniszter ál-tal az ilyen típusú intézményekre 2012. szeptember1-je után kiadott vagy jóváhagyott kerettanterv alap-ján kerül megszervezésre,

b) az országos pedagógiai mérések központilag fel-dolgozott országos és intézményi adatai alapján azérintett nevelési-oktatási intézményben, az adott te-lephelyen, az adott képzési típusban a legutóbbi há-rom tanév adatai alapján a matematika és a szövegér-tés átlageredmény a tizedik évfolyamon mindháromtanév esetében meghaladja a tizedik évfolyamra szá-mított országos átlagot,

c) a gimnázium fenntartója a többcélú köznevelési in-tézménye keretében működő kollégiumában, vagyönálló, vagy más köznevelési intézmény részekéntműködő kollégiumban ilyen igény esetén meg tudjaszervezni valamennyi, a gimnáziummal tanulói jog-viszonyban álló és annak székhelyétől számítva hu-szonöt kilométernél távolabbi lakóhellyel, ennek hi-ányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulójánaka kollégiumi elhelyezését,

d) az e § szerinti gimnáziumi nevelés-oktatásra je-lentkezők száma indítandó osztályonként minden

tanévben legalább húsz százalékkal meghaladja azNkt.-ben az intézménytípusra meghatározott mini-mális osztálylétszámot,

e) a gimnáziumi nevelés-oktatásban a pedagógus-munkaköröket a tantárgynak megfelelő mesterfo-kozatú pedagógus végzettséggel, szakképzettséggelrendelkezők töltik be, és

f) a pedagógusok legalább fele két- vagy többféle tan-tárgy tanítására jogosító, a tantárgynak megfelelőmesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakkép-zettséggel rendelkezik.

47. A két tanítási nyelvű általános iskolainevelés-oktatás feltételei

135. § (1) Nyolc évfolyamos általános iskolai kéttanítási nyelvű nevelés-oktatás abban az általá-nos iskolában folytatható, amelyik három egy-mást követő tanév átlagában teljesíti azt a felté-telt, hogy a nevelés-oktatásban részt vevő tanulóklegalább hatvan százaléka megfelel a hivatal ál-tal szervezett, az idegennyelv-tudást igazoló álla-milag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldönkiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosítá-sáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. szá-múmellékletében meghatározott Közös Európai Re-ferenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A2, to-vábbá a KER szerinti B1 szintű nyelvtudást mérőcélnyelvi mérésnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célnyelvi mé-rést a hivatal a tanév rendjéről szóló miniszteri ren-deletbenmeghatározott időpontban szervezimeg az-zal, hogy a KER szerinti A2 szintű nyelvtudást mérőcélnyelvi mérést az ötödik évfolyamos, a KER sze-rinti B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérést anyolcadik évfolyamos tanulók bevonásával kell le-bonyolítani az érintett iskolában.

(3) A mérések eredményét az érintett iskola a hivataláltal közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg ésaz eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamon-ként lebontva a honlapján teszi közzé, továbbá a hi-vatal által meghatározottak szerint elektronikus útonmegküldi a hivatal részére.

48. A két tanítási nyelvű középiskolainevelés-oktatás feltételei

136. § (1) Két tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban aközépiskolában folytatható, amelyik három egymástkövető tanév átlagában teljesíti azt a feltételt, hogya két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban részt vevő



tanulók kilencven százaléka a befejező évfolyam vé-gére megfelel a hivatal által szervezett, a KER sze-rinti B2 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérésnek.A mérést a hivatal a tanév rendjéről szóló minisz-teri rendeletben meghatározott időpontban szervezimeg.

(2) A mérés alól mentesül az a tanuló, akik a mérésidőpontjáig bemutatja a célnyelvből szerzett, a KERszerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló államilag elis-mert nyelvvizsga-bizonyítványát.

(3) Amennyiben a középiskola az (1) bekezdésébenfoglaltaknak nem felel meg, új két tanítási nyelvűnevelés-oktatásra a következő tanévben a 9. évfolya-mon nem hirdethet felvételt.

(4) Az iskola akkor szervezheti meg ismételten – azintézmény fenntartójának hozzájárulásával – a kéttanítási nyelvű nevelés-oktatást a kilencedik évfolya-mon kezdődően, felmenő rendszerben, ha a két taní-tási nyelvű, az iskolában kifutó évfolyamokon folyta-tott nevelés-oktatást a hivatal ismételten ellenőrizte,és az iskola megfelelt a feltételeknek.

49. A nyelvi előkészítő évfolyammal indulóközépiskolai nevelés-oktatás feltételei

137. § (1) Nyelvi előkészítő évfolyam csak abban a kö-zépiskolában folytatható, amelyik három egymástkövető tanév átlagában teljesíti azt a feltételt, hogy aképzés indítását követő harmadik tanév végéig az el-ső idegen nyelvből a nyelvi előkészítő évfolyamokontanulók legalább hatvan százaléka aKER szerinti B2szintű nyelvtudást igazoló, a hivatal által szervezettmérést sikeresen teljesíti. A mérést a hivatal a tan-év rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatá-rozott időpontban szervezi meg.

(2) A mérés alól mentesül az a tanuló, akik a mérésidőpontjáig bemutatja a célnyelvből szerzett, a KERszerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló államilag elis-mert nyelvvizsga-bizonyítványát.

(3) Az iskolának a második idegen nyelvből a nyelvielőkészítő évfolyamot követő, a 9-12. évfolyamokonfolyó nevelési-oktatási szakaszban az oktatás feltéte-leit oly módon kell biztosítania, hogy a képzést nyel-vi előkészítő évfolyamon kezdő tanulók legalább öt-ven százaléka a tanulmányok befejezéséig vagy aKER szerinti B2 szintű államilag elismert nyelvvizs-gát, vagy a KER szerinti B2 szintű idegennyelvtu-dásnak megfelelő emelt szintű érettségi vizsgát te-gyen.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeketnem teljesítő nevelési-oktatási intézményben újnyel-vi előkészítő évfolyamot a következő tanévtől kezd-ve nem indíthat az iskola.

XII. FEJEZETA KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT

IGÉNYLŐ GYERMEKRE,TANULÓRA VONATKOZÓELTÉRŐ SZABÁLYOK

50. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célúhabilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás138. § 3

51. A fejlesztési feladatok meghatározása ésdokumentálása

139. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a sajátos ne-velési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyénifejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közre-működő pedagógus évente legalább egy alkalommalrögzíti a fejlesztés eredményét.

(2) Az többi tanulóval együtt oktatott tanuló egész-ségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját közpon-tilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja.

52. A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás140. § (1) A tankötelezettség teljesítését a fejlesztő

nevelés-oktatásbana) az a gyermek kezdheti meg, aki hatodik életévétmájus 31. napjáig betölti,b) a szülő kérelmére az a gyermek is megkezdheti,aki a hatodik életévét az év december 31. napjáigbetölti.

(2) A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csopor-tokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményénekkikérésével – az intézmény vezetője dönt. A cso-portok létszáma nem haladhatja meg a közoktatásitörvény 3. számú mellékletében a gyógypedagógiaiosztályok számára meghatározott átlaglétszámot.

(3) A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmo-zottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, ok-tatásának irányelve alapján készített intézményi re-habilitációs pedagógiai program és a tanév helyirendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik.

3A jogszabály 138. §-a 2013.09.01-jén lép hatályba a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 192. § (4) bekezdésének megfelelően.



(4) A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez iga-zodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti reha-bilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követőegységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési te-rületeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tago-lódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékeny-ség tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz al-kalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővíté-sében jelenik meg.

(5) A tanév tizenkettedik hetének végéig minden ta-nuló részére el kell készíteni a személyre szabott,a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározóegyéni fejlesztési tervet.

(6) A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási évvégén, a központilag kiadott nyomtatványon szöve-gesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a ta-nulónak az egyes fejlesztési területen elért eredmé-nyeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási évegyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükségesjavaslatokat.

XIII. FEJEZETAZ ISKOLAI TESTNEVELÉSSELKAPCSOLATOS SZABÁLYOK

53. A mindennapos testnevelés, testmozgásmegszervezése

141. § (1) Amindennapos testnevelést azokon a napo-kon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2) bekez-désben foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásá-val kell biztosítani.

(2) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórátaz iskolai sportkörben vagy az iskolában működődiáksport-egyesületben történő sportolással biztosítaz iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolábanműködő diáksport-egyesület e feladatának ellátásakapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet.

54. A könnyített és a gyógytestnevelésszervezésének, a tanulók könnyített vagy

gyógytestnevelési órára történő beosztásánakrendje

142. § (1) A tanulót, ha egészségi állapota indokol-ja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alap-ján könnyítetttestnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. A könnyítetttestnevelés- vagygyógytestnevelés-órát – lehetőség szerint – a többitanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni.

Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálatoka később következik be – május 15-éig kell elvé-gezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolánaknyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tün-tetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatokeredményét.

(2) A könnyítetttestnevelés-órát az iskolaorvosi, szak-orvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az is-kola által megszervezett külön foglalkozás keretébenúgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelésezekben az esetekben is megvalósuljon.

(3) A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szak-szolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkeve-sebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra kereté-ben. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alap-ján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számárais biztosítani kell a mindennapos testnevelésen valórészvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és atestnevelésórákon való részvételnek együttesen kellelérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos teszjavaslatot.

(4) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán valórészvétel alól, hamozgásszervi, belgyógyászati vagyegyéb, szakorvos által megállapított egészségkáro-sodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-óránvaló részvételét sem.

XIV. FEJEZETA FELNŐTTOKTATÁSRA ÉS AFELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁSRA

VONATKOZÓ ELTÉRŐRENDELKEZÉSEK

55. A felnőttoktatásra vonatkozórendelkezések

143. § (1) A felnőttoktatásban a 26-36. és a 39-45. §-ok rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a felnőttok-tatást folytató nevelési-oktatási intézmény azonbana felvételt a pedagógiai programjában meghatározottfelvételi követelményekhez kötheti.

(2) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intéz-mény vezetője – az (1) bekezdésben meghatározot-takkal összhangban – a jelentkezőt kérelmére felve-szi az intézménybe.

(3) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intéz-mény a képzés indítását legalább harminc nappalmegelőzően a képzés indításának tényét a helybenszokásos módon nyilvánosságra hozza.



(4) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intéz-ménybe történő beiratkozáshoz be kell mutatni a je-lentkező nevére kiállított személyi azonosítót és alakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a je-lentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállí-tott bizonyítványt.

(5) A felnőttoktatásban a tanuló nappali, valamintesti, levelező vagy más sajátos munkarend szerintmegszervezett oktatásban, az iskola helyi tantervé-ben meghatározottak szerint vesz részt a kötelezőtanórai foglalkozásokon.

(6) A felnőttoktatásban résztvevő tanuló esetében aze rendeletben foglaltakat az alábbi eltérésekkel kellalkalmazni:a) a tanuló tudását – ha az iskola helyi tanterve el-térően nem rendelkezik – a tanítási év végén osztá-lyozó vizsgán kell értékelni,b) az elméleti tanítási órákat délelőtt vagy délután,vagy ha nem áll rendelkezésre megfelelő számútanterem, délelőtti és délutáni váltásban kell szer-vezni, e beosztások azonban a helyi sajátosságokalapján módosíthatók,c) a tanulmányok alatti vizsga reggel nyolc óra előttis elkezdhető és tizennyolc óra után is tarthat.

(7) Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tan-órai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását,távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradásigazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazo-latlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja,hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogvi-szonya.

(8) Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásbantájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő ta-nulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében,az adott osztályban hány tanítási órát szervez az is-kola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztá-sok jogkövetkezményeire.

(9) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha aszorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasz-tott igazolatlanul.

(10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint öt-ven százalékáról távol maradt, félévkor és év végénminden esetbenosztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról.Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Azosztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgátlegalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizs-gát szervező intézmény feladatellátási helye szerintilletékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbí-zottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán.

56. A szakiskolai, a felzárkóztató oktatásmegszervezésének szabályai

144. § A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakvégzettségi és szakképzettségi követelményei tekinte-tében

a) a szakiskolai felzárkóztató oktatásban és a Nat-banmeghatározottak átadásához a közismereti kerettan-terv alapján folyó közismereti oktatás során az Nkt.3. mellékletében, továbbá 98-99. §-ában foglaltakat,

b) a szakiskola szakképzési évfolyamain, a szakkép-zési kerettanterv szerinti szakmai elméleti és gya-korlati oktatásban az Nkt. 3. mellékletében, továb-bá 98-99. §-ában foglaltakat a szakképzésről szó-ló törvény 30-31. §-ában megfogalmazottak szerinta szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkalszembeni követelményekre vonatkozó eltérésekkelkell alkalmazni.

XV. FEJEZETA NEVELÉSI-OKTATÁSI

INTÉZMÉNYBENLEFOLYTATHATÓ SZAKMAI

ELLENŐRZÉSEK SZABÁLYAI, AZORSZÁGOS

PEDAGÓGIAI-SZAKMAIELLENŐRZÉSBEN RÉSZT VEVŐSZAKÉRTŐ TEVÉKENYSÉGEFOLYTATÁSÁNAK SZAKMAI

FELTÉTELEI57. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés

megszervezésének és lebonyolításánakáltalános szabályai

145. § Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés ál-talános célja, hogy a nevelési-oktatási intézményekszakmai tevékenységét a pedagógusok munkájánakáltalános pedagógiai szempontok alapján történő ér-tékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiaiés vezetéselméleti szempontok szerint történő értéke-lésére és az intézmények saját céljainak megvalósulá-sára alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmaifejlődéséhez támogatást adjon.

146. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjeminden év augusztus 15-éig megküldi a megyei



kormányhivatalnak a nevelési-oktatási intézmény-ben alkalmazott pedagógusok névsorát és oktatásiazonosító számát.

(2) A kormányhivatal minden év május 31-éig a kö-vetkező tanévre szóló megyei ellenőrzési tervet ké-szít a hivatal által megadott szempontok alapján,amelyhez előzetesen kikéri a fenntartók véleményét.Amegyei ellenőrzési tervet a nevelési-oktatási intéz-mények által beküldött adatoknakmegfelelően felül-vizsgálja, és szükség szerint augusztus 31-éig korri-gálja. A tervet úgy állítja össze, hogy az legalább öt-évente egyszer a megyeminden intézményénekmin-den pedagógusára kiterjedjen.

(3) A kormányhivatal az ellenőrzés tervezett időpont-ja előtt tizenöt nappal elektronikus formában bekériaz ellenőrzéssel érintett intézmény vezetőjétől az in-tézményben alkalmazott pedagógusok órarendjét, ezalapján megtervezi az ellenőrzés menetét, és erről azellenőrzést végző szakértőt értesíti.

147. § (1) A szakértő az ellenőrzés előtt legalább kétnappal felveszi a kapcsolatot az intézményvezető-vel. Intézményellenőrzés esetén az ellenőrzést veze-tő szakértő az ellenőrzés előtt legalább két héttel fel-veszi a kapcsolatot az intézményvezetővel.

(2) Az ellenőrzést követően az ellenőrzésben érintettpedagógusok és az intézményvezető értékelőlapottölt ki a szakértőről. Az értékelőlapot három naponbelül elektronikus formában eljuttatja a szakértő-nek és a kormányhivatalnak, és két eredeti, az intéz-ményvezető által aláírt és lebélyegzett példánytmeg-küld a kormányhivatalnak, aki ebből egyet a szakér-tőnek ad át.

(3) Az ellenőrzések eredményéről az érintettek általvégzett elektronikus adatszolgáltatás alapján a hi-vatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás feladata aköznevelés döntés-előkészítési és hatáselemzési fel-adatainak támogatása.

58. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéslefolytatásának szabályai

148. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésfajtái:a) a pedagógus ellenőrzése,b) az intézményvezető ellenőrzése,c) az intézményellenőrzés.

(2) A pedagógus ellenőrzése általános pedagógiaiszempontok szerint történik, célja az ellenőrzött pe-dagógus pedagógiai készségeinek fejlesztése, mód-

szere a foglalkozások, tanítási órák egységes szem-pontok szerinti megfigyelése, a pedagógus minden-napi nevelő-oktató munkáját megalapozó pedagógi-ai tervezés dokumentumainak vizsgálata, valamintinterjú felvétele.

(3) Egy szakértő egy nap alatt négy pedagógus egy-egy tanítási óráját, foglalkozását látogatja meg.Min-den pedagógust egyidejűleg két szakértő látogatmeg, akik még a látogatás napján megbeszélik a pe-dagógussal a látogatás során tapasztaltakat.

(4) A pedagógust látogató két szakértő a látogatásután a pedagógusról értékelőlapot készít, amely-nek tartalmáról a pedagógust látogató két szakér-tő egyeztetést folytat, majd azt aláírja. Az értékelő-lapot, amely egyben az ellenőrzés jegyzőkönyve, aszakértő legkésőbb öt munkanapon belüla) elektronikus formában, továbbáb) két eredeti, aláírt példányban postai úton ismegküldi az intézményvezetőnek, aki ebből egyetátad a pedagógusnak, egyet pedig a pedagógus sa-ját véleményének feltüntetése után a pedagógus mi-nősítési személyi anyagához csatol. Az intézmény-vezető az értékelőlapot a kézhezvételtől számítottöt munkanapon belül feltölti a pedagógusminősíté-si informatikai rendszerbe.

149. § (1) Az intézményvezető ellenőrzése az Nkt. 7.§ (1) bekezdés a)-h) pontja által meghatározottnevelési-oktatási intézmény vezetőjére és a többcé-lú intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önál-ló, nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó intéz-ményegységének vezetőjére terjed ki. Célja az intéz-ményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fej-lesztése az intézményvezető munkájának általánospedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbáaz intézményvezető saját céljaihoz képest elért ered-ményei alapján. Módszere a foglalkozások, tanítá-si órák egységes szempontok szerinti megfigyelése,az intézményvezetővel egységes szempontok alap-ján készített interjú és a dokumentumelemzés.

(2) Az intézményvezető ellenőrzésére leghamarabbaz intézményvezetői megbízás második, legkésőbbnegyedik évében kerülhet sor abban az esetben, haaz Nkt. 69. § (4) bekezdése által előírt kérdőíves fel-mérést már legalább egyszer lefolytatták.

(3) Amennyiben az intézményvezető megbízásánaknegyedik évét megelőzően az intézményben mégnem került sor az ötévenkénti intézményellenőrzés-re, az intézményvezetői megbízás negyedik évében,intézményellenőrzés keretében kell lefolytatni az in-tézményvezető ellenőrzését.



(4) Intézményvezető ellenőrzése esetén a 146. § (3)bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás soránaz intézményvezető órarendje mellett meg kell kül-deni az intézményvezetői pályázat részeként benyúj-tott vezetői programot és az Nkt. 69. § (4) bekezdéseáltal előírt, az előző vezetői ellenőrzés óta lefolyta-tott kérdőíves felmérések eredményét is.

(5) Az ellenőrzés során a szakértők meglátogatják azintézményvezető egy óráját, foglalkozását, interjútkészítenek az intézményvezetővel vezetői program-jának megvalósulásáról, és nyilvános szempontokalapján elemzik a kérdőíves felmérés eredményét.

(6) Az intézményvezetőt látogató szakértők a látoga-tás után az intézményvezetőről értékelőlapot készí-tenek, amelynek tartalmáról az intézményvezetőt lá-togató szakértők egyeztetést folytatnak, majd azt alá-írják. Az értékelőlapot, amely egyben az ellenőrzésjegyzőkönyve, a szakértő legkésőbb öt munkanaponbelüla) elektronikus formában, továbbáb) két eredeti, aláírt példányban postai úton ismegküldi az intézményvezetőnek. Az intézmény-vezető az értékelőlapot a kézhezvételtől számítottöt munkanapon belül feltölti a pedagógusminősíté-si informatikai rendszerbe.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott két eredeti alá-írt példányból egy példány az intézményvezetőnélmarad, egyet pedig saját véleményének feltüntetéseután csatol minősítési személyi anyagához.

150. § (1) Az intézményellenőrzés célja iránymutatásaz intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fej-lesztéséhez annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pe-dagógiai programját. Módszere a 148. § (2) és a 149.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl a kérdő-íves felmérés is. Az intézményellenőrzést az e §-banfoglaltak szerint kell lebonyolítani.

(2) Intézményellenőrzésre minden nevelési-oktatásiintézményben legalább ötévente egyszer, a megyeiellenőrzési terv alapján kerül sor, abban az esetben,ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvanszázalékát már értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében, és legalább egyszersor került vagy az intézményellenőrzés során sor ke-rül az intézményvezető ellenőrzésére is.

(3) A szakértők az intézményvezetőtől vagy a hiva-tal által vezetett központi nyilvántartásból elektroni-kus formában megkapják az intézmény és a korábbiellenőrzések dokumentumait, amelyeket megadott

szempontok alapján elemeznek. Az intézményveze-tőnek elektronikus formábanmegküldik a nevelőtes-tület, az alkalmazottak, a szülők és az egyéb part-nerek részére kiosztandó kérdőíveket, amelyeket azintézményvezető eljuttat a címzetteknek.

(4) Az intézményvezető a nyilvános szempontokalapján elkészíti az intézmény – ennek részeként sa-ját – önértékelését, amelyet a nevelőtestület hagy jó-vá.

(5) A fenntartó értékelőlapon értékeli az intézménymunkáját.

(6) A helyszíni ellenőrzés során a szakértők az intéz-mény pedagógiai eredményességének feltárása érde-kében a nevelőtestület tagjainak legalább öt százalé-kát meghallgatják.

(7) Az intézményellenőrzést vezető szakértő legké-sőbb egy héten belül eljuttatja az intézményvezető-nek és a fenntartónak az ellenőrzés jegyzőkönyvéülszolgáló szakértői összegző dokumentumot, amelyetaz összes szakértő aláír. A dokumentuma) az intézmény önértékelése,b) a fenntartó értékelése,c) a helyszíni ellenőrzés dokumentumai,d) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés ke-retében az előző ellenőrzési ciklusban készültpedagógus-értékelőlapok összegzése,e) az intézményvezető ellenőrzésének értékelőlapja,f) az ellenőrzést megelőző öt évben lefolytatott or-szágos mérések adatai,g) a korábbi intézményellenőrzés szakértői összeg-ző dokumentuma,h) a legutóbbi törvényességi és hatósági ellenőrzé-sek eredményeinek összegzésealapján készül.

(8) Az intézményvezető az intézményellenőrzésösszegző szakértői dokumentuma alapján öt évreszóló intézkedési tervet készít, amelyben kijelöli azintézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésé-nek feladatait. Az intézkedési tervet a nevelőtestü-let az intézményellenőrzés összegző szakértői do-kumentumának kézhezvételétől számított harmincnapon belül hagyja jóvá. Az intézkedési tervet jóvá-hagyása után meg kell küldeni az intézmény fenn-tartójának.

151. § Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésbármely szintjében részt vevő szakértő az általa vég-zett ellenőrzések során hozzá eljuttatott és általa ké-szített dokumentumokat a róla szóló értékelőlap szá-mára megküldött példányának kivételével az ellenőr-zés befejeztével a kormányhivatalnak köteles átadni.



A kormányhivatal és az ellenőrzésben érintett intéz-mény az irattárában az ellenőrzéstől számított húszévig megőrzi az ellenőrzés dokumentumait.

152. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéssorán használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigye-lési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédle-tek és szempontsorok (a továbbiakban együtt: ellen-őrzési eszközök) egységesek és nyilvánosak.

(2) Az ellenőrzési eszközöket a hivatal dolgozza ki,és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.

(3) A kormányhivatalok a hivatal által meghatározottformai előírások alapjánminden év június 30-áig be-számolót küldenek a hivatalnak az ellenőrzések ta-pasztalatairól. Ez alapján a hivatal minden év július31-éig jelentést készít az oktatásért felelős minisz-ter részére, amelyben javaslatot tehet az ellenőrzésieszközök módosítására.

59. Az országos pedagógiai-szakmaiellenőrzésben résztvevő szakértő tevékenysége

folytatásának szakmai feltételei153. § Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésbenolyan köznevelési szakértő vehet részt, aki

a) megfelel az Nkt. 82. § (1)-(3) bekezdésében előírtfeltételeknek,

b) rendelkezik az ellenőrzés szerinti szakiránynakmegfelelő végzettséggel és szakképzettséggel,

c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshezszükséges szakmai ismereteket a hivatal által szer-vezett hatvan órás továbbképzés keretében elsajátí-totta, valamint

d) szerepel a hivatal által az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben résztvevő szakértőkről ve-zetett névjegyzékében (a továbbiakban: ellenőrzésiszakértői névjegyzék).

154. § (1) A pedagógus ellenőrzését az ellenőrzésiszakértői névjegyzékben az ellenőrzött pedagógus-munkakörének megfelelő szakirányra bejegyzettszakértő végezheti.

(2) Az intézményvezető ellenőrzését jogszabálybanmeghatározott, a megjelölt szakirányra bejegyzettszakértő végezheti.

(3) Az intézményellenőrzést az intézményben nevelt-oktatott gyermekek, tanulók és az intézmény által el-látott feladatok számától függően három-öt szakértővégzi, akik közül a 149. § (3) bekezdésében foglalt

esetben legalább egynek az intézményvezetői ellen-őrzésre jogosult, jogszabályban meghatározott szak-értőnek kell lennie.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, többcélú intézményesetén az intézmény minden feladatának megfelelőszakirányra bejegyzett szakértő részt vesz.

155. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőr-zésben résztvevő szakértőt a kormányhivatal a szak-értővel mint természetes személlyel kötött megbízá-si szerződés keretében bízza meg az illetékességi te-rületén lévő nevelési-oktatási intézményben ellátan-dó ellenőrzéssel. Nem rendelhető ki a szakértő abbaaz intézménybe, ahol őt vagy közvetlen hozzátarto-zóját pedagógusként alkalmazzák, továbbá olyan in-tézménybe, ahol az ellenőrzést megelőző két évbenőt vagy közvetlen hozzátartozóját pedagógusként al-kalmazták.

(2) A megbízási szerződés aláírása előtt a szakértőbeszerzi a munkavégzés alóli mentesítésre vonat-kozóan munkáltatója egyetértését. A munkáltató azegyetértést csak abban az esetben tagadhatja meg, haa szakértő távolmaradása a nevelési-oktatási intéz-mény munkatervében tervezett program megvalósu-lását akadályozza, vagy ha a szakértő helyettesítéseaz adott napon nem megoldható.

(3) A szakértő a megbízást évente egy alkalommal in-dokolás nélkül visszautasíthatja, további visszauta-sítás esetén a visszautasítást indokolnia kell. A meg-bízás visszautasításának indokaa) a (2) bekezdés szerinti munkáltatói egyetértés hi-ánya,b) a megbízás időpontja előtt az ellenőrzés időtarta-mára kiadott szabadság,c) a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinta munkavégzés alóli mentesítés vagyd) összeférhetetlenséglehet.

(4) Ha a szakértő a megbízást egy éven belül másod-szor utasítja vissza indokolatlanul, a kormányhivatala visszautasítások körülményeinek vizsgálata utánkérheti a hivataltól a szakértő ellenőrzési szakértőinévjegyzékről való törlését. A kormányhivatal kéré-sére a hivatal törli a szakértőt az ellenőrzési szakértőinévjegyzékből.

(5) A megbízási szerződés megkötése előtt a kor-mányhivatal a szakértő személyére vonatkozóan kö-teles beszerezni az ellenőrzésben érintett intézményfenntartójának a véleményét.



(6) A kormányhivatal az Nkt. 86. § (3) bekezdésébenfoglalt esetben megkeresi az érintett nemzetiségi ön-kormányzatot, hogy az kíván-e saját delegálttal résztvenni az ellenőrzésben.

(7) Amennyiben a kormányhivatal nem talál olyanszakértőt, akinek illetékességi területéhez az ellen-őrzésben érintett intézmény tartozik, és akinek a sze-mélyét egyúttal a fenntartó is elfogadja, a fenntartóegyetértésével olyan szakértőt is felkérhet, akinek il-letékességi területén az ellenőrzésben érintett intéz-mény kívül esik. Az ilyen megbízást a szakértő min-den alkalommal indokolás nélkül visszautasíthatja,ebben az esetben a (2)-(3) bekezdésben foglaltakatnem kell alkalmazni.

(8) A szakértő kormányhivatal által történt felkérésétkövető munkavégzését az intézményvezető egy tan-évben legalább négy alkalommal köteles biztosíta-ni országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kereté-ben pedagógus vagy intézményvezető ellenőrzésé-vel, és egy alkalommal intézményellenőrzéssel kap-csolatban.

(9) Nyugdíjas és nem pedagógusként alkalmazottszakértő egy tanévben legfeljebb negyven ellenőr-zéssel bízható meg.

156. § (1) A szakértő egy pedagógus, intézményveze-tő ellenőrzéséért járó tiszteletdíja havi alapilletmé-nyének tizenöt százaléka. Intézményellenőrzés ese-tén a szakértő napidíja havi alapilletményének húszszázaléka. Nyugdíjas és nem pedagógusként alkal-mazott szakértő esetén a pedagógus-munkakörbentörténő alkalmazásnak megfelelő besorolás szerintipedagógusbért kell alapul venni.

(2) A 155. § (7) bekezdése szerinti esetben a szakér-tő utazási és esetleges szállásköltségeit az ellenőrzésáltal érintett intézmény fenntartója biztosítja a szak-értő által bemutatott számla ellenében. Egyéb eset-ben a szakértő költségtérítésre nem jogosult.

XVI. FEJEZET

A NEM AZ ÁLLAMIINTÉZMÉNYFENNTARTÓ

KÖZPONT ÁLTAL FENNTARTOTTNEVELÉSI-OKTATÁSI

INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓKÜLÖN SZABÁLYOK

60. A működési engedély kiadására vonatkozóeljárási szabályok

157. § (1) A nem az állami intézményfenntartó köz-pont (a továbbiakban: Központ) által fenntartottnevelési-oktatási intézmények működésének meg-kezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet az in-tézmény nyilvántartásba vételét követő hat hónaponbelül lehet benyújtani az intézmény székhelye sze-rint illetékes kormányhivatalhoz. A telephelyre vo-natkozó működési engedély kiadása iránti kérelmeta telephely szerint illetékes kormányhivatalhoz kellbenyújtani. A telephelyre vonatkozóműködési enge-dély kiadása tárgyában a telephely szerint illetékeskormányhivatal az intézmény székhelye szerint ille-tékes kormányhivatal véleményének kikérésével hozhatározatot. A határozatot meg kell küldeni a szék-hely szerint illetékes kormányhivatalnak is, amely aműködési engedélyt a telephelyre vonatkozó műkö-dési engedéllyel egységes szerkezetben adja ki.

(2) Újnevelési-oktatási intézmény indítása esetén, va-lamint az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetekbena tervezett indítás vagy az átszervezés, fenntartóvál-tás évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja bea fenntartó a kormányhivatalhoz az intézmény mű-ködésének megkezdéséhez szükséges engedély irán-ti kérelmet. Az Nkt. 84. § (8) bekezdésében megha-tározott egyéb átszervezés esetében a benyújtási ha-táridő július utolsó munkanapja.

158. § (1) A kormányhivatal a nem a Központ általfenntartott nevelési-oktatási intézmény működésé-nek megkezdéséhez szükséges engedély kiadásá-val kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy anevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelke-zésre álló vagy felmenő rendszerben megteremthe-tő személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, köz-egészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a ne-velő, oktató munka folyamatos, hosszú távú, bizton-ságos, egészséges, szakszerű megszervezését.

(2) A kormányhivatal határozatában feltüntetia) az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét,



b) a nevelési-oktatási intézmény nevét, típusát, OMazonosítóját, adószámát, székhelyét, valamennyitelephelyét, tagintézményét, pénzforgalmi számla-számát,c) feladatellátási helyenként az ellátott alapfeladato-kat, szakfeladatokat jogszabály szerinti megneve-zéssel,d) iskola esetén az évfolyamok számát, az oktatásmunkarendjét,e) feladatellátási helyenként azt a legmagasabbgyermek- és tanulólétszámot, amelyet a nevelési-oktatási intézmény fogadni képes,f) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátá-sa esetén a sajátos nevelési igényt megalapozó fo-gyatékosságnak a Sajátos nevelési igényű gyerme-kek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos ne-velési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveszerinti meghatározását,g) szakképzés esetén a szakképesítés megnevezését,azonosító számát és szakközépiskola esetén az ága-zat megnevezését az Országos Képzési Jegyzékbenmeghatározottak szerint, feladatellátási helyenkéntés munkarendenként,h) alapfokú művészetoktatás esetén feladatellátásihelyenként a művészeti ágakat, azon belül a tansza-kok megnevezését,i) az intézmény gazdálkodásának módját.

(3) Ha az engedélyezési eljárás arra irányul, hogy anevelési-oktatási intézmény székhelye vagy telephe-lye másik nevelési-oktatási intézmény által használtépületben legyen, az engedélyezési eljárásbana) be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenn-tartójának hozzájáruló nyilatkozatát,b) meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért te-vékenységre az adott épület használatba vételi en-gedélye kiterjed-e,c) meg kell vizsgálni, hogy az épület befogadóké-pessége alapján biztosított-e a nevelési-oktatási in-tézmények együttes zavartalan működése, ésd) meg kell vizsgálni, hogy nem lépik-e át a befoga-dó intézmény alapító okiratában engedélyezett ma-ximális létszámot.

(4) Ha a szakképző iskola fenntartója saját gyakor-lati oktatási hely hiányában úgy nyilatkozik, hogya gyakorlati képzés folytatója részben vagy egész-ben nem a szakképző iskola, a kormányhivatal az(1) bekezdésben foglalt eljárása keretében vizsgál-ja a szakképzési törvényben kijelölt, a gyakorlatiképzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántar-tását vezető szerv bevonásával, hogy a nyilatkozat-

ban megjelöltek szerint a gyakorlati képzés feltételeibiztosítottak-e.

(5) Ha a határozatban szereplő adatokban változáskövetkezik be, a kormányhivatal – figyelemmel az(1) bekezdésben foglaltakra – határozatot ad ki a ki-egészítéssel vagy a módosítással egységes szerke-zetben. Ha a nevelési-oktatási intézmény feladata,feladatellátási helye megváltozik, a kormányhivatala működési engedély kiadása érdekében indított el-járásban azokat a feltételeket vizsgálja, amelyeket aváltozás érintett.

(6) Ha a kormányhivatal megtagadja a működési en-gedély kiadását, továbbá ha a törvényességi ellenőr-zés keretében talált törvénysértés megszüntetésérőla fenntartó a megadott határidőn belül nem intézke-dett, a kormányhivatal a működési engedélyt vissza-vonja, a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilván-tartásból. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni,ha a nevelési-oktatási intézményt a települési önkor-mányzat vagy a települési, területi, országos nemze-tiségi önkormányzat tartja fenn.

61. A működési engedély iránti kérelemadattartalmára és mellékleteire vonatkozó

szabályok159. § (1) Aműködési engedély iránti kérelemnek tar-

talmaznia kella) a működési engedélyiránti kérelem tárgyát,b) a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásbavevő szerv nevét, címét, a nyilvántartásba vételrőlszóló határozat számát, keltét,c) az alapító nevét, működési formáját, nyilvántar-tásba vételének formáját és azonosítóját, székhe-lyét, értesítési címét,d) a fenntartó nevét, működési formáját, nyilvántar-tásba vételének formáját és azonosítóját, székhe-lyét, értesítési címét,e) a nevelési-oktatási intézmény hivatalos nevét, azintézmény típusát, székhelyét,f) a nevelési-oktatási intézmény székhelyére és min-den telephelyére vonatkozóan külön-különfa) az ott ellátott feladatokat,fb) az épület tulajdonosának megnevezését,fc) amennyiben nem a fenntartó az épület tulajdono-sa, az épület feletti rendelkezési jog időtartamánakkezdő és befejező dátumát,fd) a köznevelési feladat megkezdésének tervezettdátumát,fe) az épületbe felvehető maximális gyermek-, tanu-lólétszámot,



ff) a tantermek számát,fg) a tantermek alapterületét,fh) a tervezett évfolyamok felsorolását,fi) az óvodai csoportszobák számát,fj) az óvodai csoportszobák alapterületét,fk) a tervezett óvodai csoportok számát,fl) az óvoda napi nyitvatartási idejét, a nyitás és azárás időpontját,fm) szakképzés esetén a szakképesítés megnevezé-sét, azonosító számát és szakközépiskola esetén azágazat megnevezését az Országos Képzési Jegy-zékben meghatározottak szerint, a gyakorlati kép-zés megszervezésének módját (iskolai tanműhely,tanulószerződés alapján, megállapodás keretében,munkarendenként),fn) alapfeladatonként és munkarendenként a legma-gasabb gyermek- és tanulói létszámot,g) a nevelési-oktatási intézmény feladatával, műkö-désével kapcsolatos egyéb tudnivalókat, sajátossá-gokat, bejelentéseket.

(2) A működési engedély iránti kérelemhez eredeti-ben vagy másolatban – másolat esetén az eljárás so-rán a kormányhivatal kérheti az eredeti dokumentumbemutatását – csatolni kella) a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, va-lamint a nyilvántartásba vételről szóló jogerős ha-tározatot,b) a pedagógiai programot,c) fenntartói igazolást arról, hogy a feladatai ellátá-sához szükséges, jogszabályban meghatározott he-lyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatásiintézmény működéséhez legalább öt nevelési évre,tanítási évre biztosított (tulajdoni lap, megállapo-dás, hozzájáruló nyilatkozat),d) annak igazolását, hogy a helyiségek a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátására alkalma-sak (használatba vételi engedély, hatósági bizonyít-vány),e) szakképzésben részt vevő iskola esetén annak is-mertetését, hogy a gyakorlati oktatást milyen mó-don szervezikmeg, saját gyakorlati oktatási hely hi-ányában a gyakorlati oktatási hely biztosítására kö-tött megállapodást vagy nyilatkozatot arról, hogy agyakorlati képzést tanulószerződés alapján végzik,f) a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatko-zóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét iga-zoló tételes jegyzéket – a 161. § (1) bekezdése sze-rinti kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési

jegyzékbenmeghatározottak szerint elkészítve, kü-lön feltüntetve a testnevelési és a gyakorlati fog-lalkozások megtartását szolgáló helyiségeket -, va-lamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a mű-ködés megkezdéséhez, a nevelő, oktató munkáhozszükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi fel-tételek rendelkezésre állnak vagy fokozatosanmeg-teremthetők, felmenő rendszerben történő oktatás-szervezés esetén az eszközök és felszerelések be-szerzésének ütemtervét, szakképzésben részt vevőiskola esetén a gyakorlati képzésre vonatkozó fel-szerelési jegyzéket,g) a székhelyre és valamennyi telephelyre vonat-kozóan külön-külön az óvodai nevelésben, az is-kolai nevelésben-oktatásban foglalkoztatott peda-gógusok, óraadók listáját, feltüntetve a pedagógu-sok nevét, végzettségét és szakképzettségét, iskolaesetén tantárgyi bontásban, valamint a pedagógus-végzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az okle-vél számát, a tantárgyfelosztást, továbbá a műkö-déshez szükséges többi alkalmazott nevét, végzett-ségét és szakképzettségét, foglalkoztatásuk módjátés időtartamát, valamint a fenntartó nyilatkozatátarról, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő,oktató munkához szükséges, jogszabályban meg-határozott személyi feltételek biztosítottak,h) a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásáhozha) a nevelési-oktatási intézmény egészére vonatko-zóan székhelyre és valamennyi telephelyre vonat-kozóan együttesen részletes kimutatást arról, hogyaz intézmény tevékenységét milyen forrásokból fi-nanszírozzák, a források között feltüntetve a fel-adatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a be-fektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a ter-vezett bevételi forrásokat, az állami támogatást éshozzájárulást, a köznevelési szerződés alapján já-ró kiegészítő támogatás mértékét, az egyházi ki-egészítő támogatást, az előírt tandíjat, az alapítvá-nyi támogatást, a bankhitelt, minden egyéb bevé-telt, bármilyen, a működéshez felhasználható tár-gyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben valóingyenes közreműködést,hb) a fenntartó által jóváhagyott egy évre szóló költ-ségvetést, amely tartalmazza aműködéshez szüksé-ges befektetett eszközök és forgóeszközök beszer-zési értékét, a dologi és személyi kiadások össze-gét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, an-nak közterheit és a tanulói juttatások költségeit, va-laminthc) a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatokellátásához szükséges fedezetet biztosítja.



62. Az egyházi és más nem állami, nemtelepülési önkormányzati fenntartásúnevelési-oktatási intézmény fenntartói

tevékenységének törvényességi ellenőrzése160. § A kormányhivatal az egyházi és más nemállami, nem települési önkormányzati fenntartásúnevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységé-nek törvényességi ellenőrzése keretében különösenazt vizsgálja, hogy

a) van-e joga a fenntartónak a tevékenység folytatá-sához,

b) összhangban áll-e az alapító okirat, a működésmegkezdéséhez szükséges engedély és a pedagógi-ai program,

c) a nevelési-oktatási intézmény törvényes és szak-szerű működése érdekében milyen intézkedésekettettek,

d) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bo-csátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meg-határozott feladatok végrehajtását, a 161. § (1) be-kezdése szerinti kötelező (minimális) eszköz- és fel-szerelési jegyzékben foglaltak meglétét,

e) a fenntartó által elkészített éves költségvetésbiztosítja-e az Nkt.-ben meghatározott feladatok el-látását,

f) az Nkt. 23. § (3) bekezdése szerinti ütemtervbenfoglaltak teljesülnek-e,

g) egyházi fenntartó esetében az SZMSZ jóváhagyá-sával kapcsolatos eljárás törvényes-e,

h) a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének alkal-mazása törvényes-e,

i) vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intéz-mény pedagógiai programjában meghatározott fel-adatok végrehajtását, a szakmai munka eredményes-ségét,

j) a fenntartó a döntései meghozatalakor betartja-e azelőírt egyeztetési kötelezettségét.

XVII. FEJEZETA NEVELÉSI-OKTATÁSI

INTÉZMÉNYEK KÖTELEZŐFELSZERELÉSÉRE VONATKOZÓ

SZABÁLYOK63. Az eszköz- és felszerelési jegyzék

161. § (1) A 2. melléklet határozza meg azokat a kö-telező (minimális) eszközöket és felszereléseket, to-

vábbá helyiségeket, amelyekkel a nevelési-oktatásiintézményeknek rendelkezniük kell [a továbbiak-ban: kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésijegyzék].

(2) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésijegyzékben foglaltak a nevelési-oktatási intézményrészére fenntartóra tekintet nélkül kötelezőek, haaz intézmény működésének megkezdéséhez szük-séges engedélyt a rendelet hatálybalépése után ad-ják ki, vagy ha az állami, önkormányzati fenntartásúnevelési-oktatási intézmény a rendelet hatálybalépé-se után kezdi meg a tevékenységét.

(3) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésijegyzékben meghatározott eszközöket és felszerelé-seket az alapító okiratban meghatározott tevékeny-séghez kell biztosítani. Az egyházi és magánintéz-mény esetén a kötelező eszközök és felszerelésekmeglétének vizsgálatához a működés megkezdésé-hez szükséges engedélyben meghatározottakat is fi-gyelembe kell venni.

(4) Ha az óvoda, kollégium fokozatosan kezdi meg te-vékenységét, az eszközöket és felszereléseket a tény-legesen ellátott feladatokhoz kell fokozatosan meg-teremteni. Ha az iskola nem valamennyi évfolyamonkezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felsze-reléseket felmenő rendszerben lehet beszerezni olymódon, hogy – a nevelő és oktató munka megkezdé-sekor, ezt követően felmenő rendszerben – az adottévfolyam mellett legalább a következő évfolyam in-dításához szükséges eszközök és felszerelések ren-delkezésre álljanak. Új iskola, kollégium indításaesetén az induló könyvtári állományba tartozó do-kumentumok száma nem lehet kevesebb az előírt ál-lomány ötven százalékánál. A teljes könyvtári doku-mentumállományt három év alatt kell elérni.

(5) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottszakképesítésre történő felkészítés szakmai tantár-gyai oktatásához szükséges feltételeket a szakkép-zésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(6) A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges esz-közök és felszerelésekminimumát a szakképesítésekszakmai és vizsgakövetelményének eszköz- és fel-szerelési jegyzéke tartalmazza.

162. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény több fel-adatellátási helyen működik, a kötelező (minimális)eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározotta-kat nem kell minden feladatellátási helyen teljesíte-ni, feltéve, hogy azok a tanulók, akiknek a feladat-ellátási helyén az adott helyiség, eszköz, felszerelés



nem áll rendelkezésre, aránytalan teher és többlet-költség, továbbá az egyenlő bánásmód követelmé-nyének sérelme nélkül igénybe tudják venni azokata másik feladatellátási helyen.

(2) Amennyiben a mindennapos testnevelés megszer-vezése érdekében további tornaszoba, tornateremkialakítása válik szükségessé, annak biztosítása –amennyiben az a gyermeknek, tanulónak aránytalanterhet és többletköltséget nem jelent – tornaterem-mel, tornaszobával rendelkezőmás nevelési-oktatásiintézménnyel vagy sportolásra alkalmas létesítményüzemeltetőjével kötött megállapodás alapján is tel-jesíthető a helyiség használati jogának és rendjénekírásbeli rögzítésével.

(3) Az aulára vonatkozó előírások megtartása nemkötelező abban az esetben, ha a nevelési-oktatási in-tézményben vagy annak közelségében található kö-zösségi tér rendelkezik azokkal a funkciókkal, ame-lyekre az aula szolgál.

(4) Az orvosi szobára vonatkozó előírások megtartá-sa nem kötelező abban az esetben, ha – az óvoda-, iskola-egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint– a gyermekek, tanulók ellátása a nevelési-oktatásiintézmény közelségében található egészségügyi in-tézményben megoldható. Azon nevelési-oktatási in-tézmények esetében, ahol az orvosi szobára vonatko-zó előírások megtartása nem kötelező, a szűrővizs-gálatok végzésére olyan helyiséget kell biztosítani,amelynek felszereltsége az iskola-egészségügyi el-látás adminisztratív tevékenységeinek és a védőnőiszűréseknek a kivitelezésére elegendő. Gyógypeda-gógiai, konduktív pedagógiai óvodában és iskolábanorvosi szobát minden esetben helyben kell kialakíta-ni.

(5) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésijegyzékbenmeghatározott eszközök és felszerelésekhelyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkci-óját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.

(6) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésijegyzékben felsorolt helyiségek kialakítására előírtkövetelmények teljesülnek, ha a nemzeti szabvány-ban rögzített, vagy a nemzeti szabvánnyal azonosvagy azzal egyenértékű építési és műszaki előírások-nak megfelel az épület. Amennyiben a nemzeti szab-vány vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, továbbáazzal egyenértékű építési és műszaki előírás eltér aze rendelet mellékletben meghatározott követelmény-től, abban az esetben a kötelező (minimális) eszköz-és felszerelési jegyzék rendelkezése az irányadó.

(7) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésijegyzékben felsorolt helyiségekre előírt követelmé-

nyek teljesülnek, ha az épület megfelel a létesítésére,kialakítására vonatkozó nemzeti szabványban rögzí-tett, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, továbbá az-zal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak az-zal az eltéréssel, hogy az óvodai csoportszoba alap-területe nem lehet kevesebb mint 2,0 m2/fő.

64. Az iskolai, kollégiumi könyvtárműködésére, eszközeire, felszerelésére

vonatkozó szabályok163. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola,

kollégium működéséhez, pedagógiai programjánakmegvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanulás-hoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését,feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgál-tatásainak elérését és mindezek használatát, továb-bá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosí-tó, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységétkoordináló szervezeti egység.

(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e sza-bályozza működésének és igénybevételének szabá-lyait. E rendelet határozza meg azokat az előíráso-kat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyv-tár működtetésénél meg kell tartani, továbbá ame-lyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételé-vel és használatával kapcsolatos rendelkezéseket elkell készíteni.

(3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezia) a gyűjtőköri szabályzat,b) a könyvtárhasználati szabályzat,c) a könyvtárostanár, könyvtáros munkaköri leírása,d) a katalógus szerkesztési szabályzata,e) a tankönyvtári szabályzat.

(4) Az iskolai, kollégiumi könyvtár állományába csaka könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehe-tő fel.

(5) A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezel-ni, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és haszná-latának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat-ban kell rögzíteni.

(6) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét – el-fogadása előtt – iskolai könyvtár szakterületen köz-nevelési szakértői tevékenység folytatására jogosultszakértővel kell véleményeztetni.

164. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár nyilvánoskönyvtári feladatokat is elláthat, ha azt a könyvtáratműködtető iskola, kollégium alapító okirata lehetővé



teszi, továbbá az iskola, kollégium vezetőjének kez-deményezésére bejegyezték a nyilvános könyvtárakjegyzékébe.

(2) A nyilvános könyvtár iskolai, kollégiumi könyv-tár feladatait is elláthatja, ha e tevékenységre az ala-pító okirata feljogosítja, továbbá iskolai, kollégiu-mi könyvtárostanárt, könyvtárostanítót alkalmaz, ésmegfelel az e rendeletben meghatározott követelmé-nyeknek.

165. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár felszerelé-sének alapkövetelményea) legalább egy olyan, a használók által könnyenmegközelíthető helyiség, amely alkalmas az állo-mány (állományrész) szabadpolcos elhelyezéséreés legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoz-tatására,b) legalább háromezer könyvtári dokumentummegléte,c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részéremegfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása.

(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtárnak rendelkez-nie kell a különböző információhordozók haszná-latához, az újabb dokumentumok előállításához, akönyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartásokvezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszkö-zökkel.

(3) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kapcsolatot tart atöbbi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyv-táraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműkö-dik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.

(4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységétkönyvtár-pedagógiai program alapján végzi.

166. § (1) Az iskolai könyvtár alapfeladataa) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása,őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról ésszolgáltatásokról,c) az intézmény helyi pedagógiai programja éskönyvtár-pedagógiai programja szerinti tanóraifoglalkozások tartása,d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportoshelyben használatának biztosítása,e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértvea tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.

(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő felada-ta

a) az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozásoktartása,b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumen-tumok többszörözése,c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosí-tása,d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumikönyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatáso-kat ellátó intézményekben működő könyvtárak, anyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgálta-tásairól,e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások el-érésének biztosítása,f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- ésinformációcserében.

(3) Az iskolai könyvtár a (2) bekezdésben meghatá-rozottakon kívül közreműködik az iskolai tanköny-vellátás megszervezésében, lebonyolításában.

167. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár gyűjtemé-nyét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, atanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevé-telével kell fejleszteni.

(2) A köznevelési intézmény számára vásárolt doku-mentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni.A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokróllelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

(3) A könyvtár SZMSZ-ében kell meghatározni az is-kolai, kollégiumi könyvtára) könyvtárhasználóinak körét,b) a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezettváltozások bejelentésének módját,c) a szolgáltatások igénybevételének feltételeit,d) a könyvtárhasználat szabályait,e) a nyitva tartás, kölcsönzés idejét, a nyitva tartásés a kölcsönzés módját és idejét,f) a tankönyvtári szabályzatot, a tartós tankönyvekrevonatkozó szabályokat,g) katalógusszerkesztési szabályzatot,h) a könyvtárostanár, könyvtárostanító munkakörileírását.

(4) Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdése-it meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kellhozni.

XVIII. FEJEZET



A TANULÓ- ÉSGYERMEKBALESETEKKELÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK65. A nevelési-oktatási intézmény

baleset-megelőzési tevékenysége, a tanuló- ésgyermekbalesetek jelentési kötelezettsége

168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ébenkell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény ve-zetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalma-zottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetekmegelőzésében és a baleset esetén (intézményi vé-dő, óvó előírások).

(2) A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatar-tási időben biztosítani kell a gyermekek, tanu-lók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira.

(3) A nevelési-oktatási intézményekbena) olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmasa balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, maga-tartási formák kialakítására,b) a tanórai és az egyéb foglalkozások során anevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figye-lemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságosintézményi környezet megteremtésének készségét,át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbbközúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladásveszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés té-makörében,c) fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságratörekvő viselkedését.

169. § (1) A nevelési-oktatási intézményben bekövet-kezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kelltartani.

(2) Anyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló-és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizs-gálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a köz-reható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeketa baleseteket az oktatásért felelős miniszter által ve-zetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektro-nikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kellnyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény mi-att átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kellfelvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – azelektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételé-vel – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb atárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kellküldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöl-tött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papírala-

pú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanu-lónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek.A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni.

(3) Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt avizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem le-het befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kellindokolni.

(4) Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkorazt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre ál-ló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefa-xon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intéz-mény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásá-ba legalább középfokú munkavédelmi szakképesí-téssel rendelkező személyt kell bevonni.

(5) Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amelya) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is,amelynek bekövetkezésétől számított kilencven na-pon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint abalesettel összefüggésben életét vesztette),b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesz-tését vagy jelentős mértékű károsodását,c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életve-szélyes sérülését, egészségkárosodását,d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujjvagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részénekelvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltor-zulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodásátokozza.

(6) Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálatáltal tartott foglalkozás alatt következik be, a jelen-tési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kö-telessége.

(7) A nem állami intézményfenntartó a részére meg-küldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belülmegküldi a nevelési-oktatási intézmény működésé-hez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal ré-szére.

(8) A kormányhivatal a nem állami intézményfenn-tartótól, a Központ a nevelési-oktatási intézmény-től érkezett, nem elektronikus úton kitöltött balesetijegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsónapjáig megküldi az oktatásért felelős minisztériumrészére.

(9) A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kelltenni az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék,ezek hiányában a szülői szervezet, közösség és aziskolai diákönkormányzat képviselője részvételét atanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.



(10) Minden tanuló- és gyermekbalesetet követőenmeg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló ese-tek megelőzésére.

66. A tanulók által nem, vagy csak felügyeletmellett használható eszközök, gépek

170. § (1) Az iskolában keményforrasztás, ív- és láng-hegesztés, ipari gázpalack, valamint tartály felszere-lése az épületen szakkivitelező által folytatott építé-si, felújítási, javítási munka kivételével nem végez-hető.

(2) A szakképzésben történő gyakorlati képzés soránaz adott szakma elsajátításához szükséges bemutatásés eszközhasználat esetét kivéve a tanuló által nemhasználható gép, eszköz különösen:

a) a villamos köszörűgép,b) a barkácsgép faesztergálásra,c) a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombináltgyalugép,d) a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valaminte) a jogszabályban, használati utasításban veszé-lyesnek minősített gép, eszköz.

(3) A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus fel-ügyelete és irányítása mellett használható eszköz,gép:

a) a villamos fúrógép,b) a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong-és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,c) a törpefeszültséggel működő forrasztópáka,d) a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésűúgynevezett „pillanat”-forrasztópáka,e) a villamos háztartási gép,f) a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz(az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanu-ló),g) a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanya-got és a motort nem kezelheti a tanuló).

XIX. FEJEZET

KÜLÖNLEGES PEDAGÓGIAICÉLOKMEGVALÓSÍTÁSÁHOZ

IGAZODÓ NEVELÉS- ÉSOKTATÁSSZERVEZÉSI

MEGOLDÁSOK67. A képességkibontakoztató és az integrációs

felkészítés szabályai171. § (1) Az általános iskola és a középfokú iskola

a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből ere-dő hátrányának ellensúlyozása céljából képességki-bontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez,amelynek keretei között a tanuló egyéni képessé-gének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésénekelősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyé-nek kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésbenvesznek részt azok a képesség-kibontakoztató fel-készítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba,osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkala tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességki-bontakoztató felkészítésben.A képességkibontakoztató és az integrációs felkészí-tés (a továbbiakban: képességkibontakoztató felké-szítés) megszervezése nem járhat együtt a halmozot-tan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével.

(2) A képességkibontakoztató felkészítés keretében –a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva – biztosítja aziskolaa) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztésselkapcsolatos pedagógiai feladatokat,b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését se-gítő programot,c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiaitevékenységet.

(3) A képességkibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóvalegyütt, azonos osztályban, csoportban folyik.

(4) A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelé-se az oktatásért felelős miniszter által kiadott prog-ram alkalmazásával történik.

(5) A képességkibontakoztató felkészítésben az a ta-nuló vesz részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1)bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrá-nyos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányoshelyzetű tanulók számának megállapításánál a sajá-tos nevelési igényű halmozottan hátrányos helyzetűtanulókat csak akkor kell figyelembe venni, ha is-kolai nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt,



azonos iskolai osztályban, csoportban történik. Azo-kat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a fo-gyatékosság típusának megfelelően létrehozott isko-lai tagozaton, osztályban, csoportban teljesítik tan-kötelezettségüket, és akikről a szakértői bizottságáltal kiadott szakvélemény megállapította, hogy ki-zárólag a többi tanulótól elkülönítetten oktatható-ak, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szá-mának, arányának meghatározására irányuló vala-mennyi számításnál figyelmen kívül kell hagyni. Ahalmozottan hátrányos helyzetű tanulók e rendeletalapján meghatározott száma, aránya az adott tanévsorán az adott tanév októberi létszámstatisztikábanmegállapított létszámhoz, arányhoz igazodik.

(6) Az iskola igazgatója felveheti a képességkibonta-koztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem hal-mozottan hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanu-ló hátrányos helyzetűnek minősül. Az így felvehe-tő tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg azadott osztályba felvett, képességkibontakoztató fel-készítésben részt vevő tanulók létszámának harmincszázalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve.

172. § (1) A képességkibontakoztató felkészítésbenrészt vevő tanuló – az oktatásért felelős miniszteráltal kiadott program szerinti egyéni fejlesztési tervalapján történő – haladását, fejlődését, továbbá azezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az egyé-ni fejlesztésben részt vevő pedagógusok legalább há-romhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívnia tanulót, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülőjét, agyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt eset-ben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és anevelési tanácsadó képviselőjét.

(2) A képességkibontakoztató felkészítést az intéz-mény a külön jogszabályban erre kijelölt szerve-zettel kötött együttműködési megállapodás alapján,a szervezet szakmai támogatásával szervezi meg,amely szakmai szolgáltatás kiterjed az egyenlő bá-násmódról és az esélyegyenlőség előmozdításárólszóló törvény 31. §-a szerinti önkormányzati intéz-kedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedé-si terve elkészítésének támogatására is. A szerve-zet minőségirányítási követelményeknek megfelelőszakmai támogató rendszert épít ki és működtet aminőségi pedagógiai szolgáltatáshoz történő hozzá-férés érdekében, továbbá a képességkibontakoztatófelkészítésben részt vevő intézmény az érintett tanu-ló programnak megfelelő fejlesztése céljából készí-tett intézményi fejlesztési terv megvalósításában tör-ténő előrehaladás folyamatos nyomon követése mel-lett szakmai-módszertani fejlesztő munkát végez.

(3) Nem nyújtható többlettámogatás a képességki-bontakoztató felkészítéshez, haa) az általános iskola székhelye és tagintézménye,tagintézményei azonos településen, azonos főváro-si kerületben működnek, és ezek között az adottszékhelyre, tagintézménybe járó halmozottan hát-rányos helyzetű tanulók létszámának az adott szék-helyre, tagintézménybe járó összes tanuló létszá-mához viszonyított aránya eltérő, amennyiben ezaz eltérés bármely két tagintézmény, továbbá bár-mely tagintézmény és a székhely között meghaladja– tört létszám esetében felfelé kerekítve – a huszon-öt százalékpontot. A különböző településen lévőszékhely és tagintézmények esetén az eltérést csakaz adott településen lévő székhely, tagintézményekesetében kell vizsgálni;b) az általános iskolában évfolyamonként több osz-tály működik, és évfolyamonként az egyes osztá-lyokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanu-lók létszámának az osztályba járó összes tanu-ló létszámához viszonyított aránya (a továbbiak-ban: osztályon belüli arány) eltérő az osztályok kö-zött, amennyiben ez az eltérés meghaladja – törtlétszám esetében felfelé kerekítve – a huszonötszázalékpontot. Tagintézmények esetén az eltéréstcsak az adott tagintézményen belül kell vizsgálni.Amennyiben bármely feladatellátási helyen össze-vont osztály és nem összevont osztály egyaránt mű-ködik, az összevont osztály osztályon belüli ará-nyát az összevonásban érintett évfolyamok osztá-lyon belüli arányának átlagával kell összehasonlí-tani;c) a településen, a fővárosi kerületben több általá-nos iskola működik, és azok bármelyikében a hal-mozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolán be-lüli aránya a településen vagy az adott kerületbenműködő összes iskolában a halmozottan hátrányoshelyzetű tanulók létszámának a település vagy azadott kerület összes iskolájába járó tanulók létszá-mához viszonyított arányához (a továbbiakban: te-lepülési arány) képest – tört létszám esetében felfe-lé kerekítve – több mint huszonöt százalékponttaleltér.

(4) A (3) bekezdés c) pontja tekintetében a települé-si arány megállapításához a nem állami intézmény-fenntartó által működtetett iskolák tanulói összeté-telét is vizsgálni kell, ha köznevelési megállapodásalapján vagy az Nkt. 32. § (2) bekezdése szerin-ti egyoldalú nyilatkozattal közreműködik az önkor-mányzati feladatellátásban, figyelembe véve az Nkt.31. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat. A nem



állami intézményfenntartó által működtetett iskolákesetében az arányszámítást a helyben lakóhellyel,ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező ta-nulókra kell vonatkoztatni.

(5) A képességkibontakoztató felkészítést vala-mennyi évfolyamon, osztályban meg kell szervezniabban az esetben, ha az adott osztályban van hal-mozottan hátrányos helyzetű tanuló. Ha valamelyi-kosztályban nincs halmozottan hátrányos helyzetűtanuló, az osztályban a képesség-kibontakoztató fel-készítést nem lehet megszervezni.

(6) E § alkalmazásában általános iskola alatt többcélúintézmény esetén az általános iskolai intézményegy-séget kell érteni.

68. Az óvodai fejlesztő program megszervezése173. § (1) Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek számára az oktatásért felelős miniszteráltal kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó,felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő prog-ramot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az agyermek vehet részt, aki a közoktatási törvény 121.§ (1) bekezdés 14. pontja alapján halmozottan hátrá-nyos helyzetűnek minősül. Az óvoda vezetője felve-heti az óvodai fejlesztő programba azt a gyermeketis, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, feltéve,hogy a gyermek hátrányos helyzetűnek minősül. Azígy felvehető gyerekek létszáma azonban nem halad-hatja meg – tört létszám esetén felfelé kerekítve – azadott csoportba felvett, óvodai felkészítésben résztvevő gyermekek létszámának tizenöt százalékát.

(2) Az óvodai fejlesztő program keretében – a gyer-mek igényéhez igazodva – biztosítja az óvodaa) a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiaifeladatokat,b) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógi-ai tevékenységet,c) az együttműködések kialakítását azokkal a szol-gálatokkal, amelyek a gyermekek óvodai nevelésesorán a szülőket támogatják, és a gyermekek szá-mára szolgáltatásokat biztosítanak.

(3) Az óvodai fejlesztő program szervezésének felté-tele, hogy az adott nevelési évben az óvoda, tagóvo-da felvételi körzetében élő, óvodás korú halmozottanhátrányos helyzetű gyermekeknek korcsoportonkéntlegalább hetven százaléka részt vesz az óvodai neve-lésben, továbbá az óvodában, tagóvodában a halmo-zottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya – törtlétszám esetén felfelé kerekítve – eléri a tíz százalé-kot.

(4) Amennyiben az óvodában, az adott feladatellátá-si helyen korcsoportonként több párhuzamos csoportműködik, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerme-kek létszámának a csoportba járó gyermekek létszá-mához viszonyított aránya és a párhuzamos csoportugyanezen aránya közti eltérés nem haladhatja meg ahuszonöt százalékpontot. E rendelkezést vegyes cso-portok között is alkalmazni kell abban az esetben,amennyiben az adott feladatellátási helyen több ve-gyes csoport működik. Vegyes csoport esetében avegyes csoportba járó halmozottan hátrányos hely-zetű gyermekek aránya és az óvoda, tagóvoda egé-szében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekaránya közötti eltérés nem haladhatja meg – tört lét-szám esetén felfelé kerekítve – a huszonöt százalék-pontot.

(5) Az óvodai fejlesztő programban részt vevő gyer-mek – az oktatásért felelős miniszter által kiadottprogram szerinti egyéni fejlesztési terv alapján tör-ténő – haladását, fejlődését, továbbá az ezeket hát-ráltató okokat az egyéni fejlesztésben résztvevő pe-dagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az ér-tékelésre meg kell hívni a gyermek szülőjét és indo-kolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámható-ság, valamint a nevelési tanácsadást végző pedagó-giai szakszolgálat képviselőjét.

(6) Az óvodai fejlesztő programot az intézmény akülön jogszabályban erre kijelölt szervezettel kö-tött együttműködési megállapodás alapján, a szer-vezet szakmai támogatásával szervezi meg. E szak-mai szolgáltatás kiterjed az egyenlő bánásmódról ésaz esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. éviCXXV. törvény 31. §-a szerinti önkormányzati in-tézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézke-dési terve elkészítésének támogatására is. A szer-vezet az óvodai fejlesztő program vonatkozásában a172. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyújt szak-mai támogatást.

69. A Hátrányos Helyzetű Tanulók AranyJános Kollégiumi Programja

174. § (1) AHátrányos Helyzetű Tanulók Arany JánosKollégiumi Programjában részt vehet az a kollégi-um és középiskola, amelynek célja megteremteni afeltételeket ahhoz, hogy a hátrányos és halmozottanhátrányos helyzetű, továbbá a különböző társadalmihátránnyal küzdő tanulók megkezdhessék és sikere-sen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, kö-zépiskolai végzettséget szerezhessenek, továbbá ja-vuljanak esélyeik a felsőfokú tanulmányok megkez-désében.



(2) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kol-légiumi Programjában részt vevő kollégium kivá-lasztása az oktatásért felelős miniszter által vezetettminisztérium által kiírt nyilvános pályázat útján tör-ténik. A pályázatot az oktatásért felelős miniszter ál-tal vezetett minisztérium honlapján kell meghirdet-ni.

(3) A pályázatokat az e célra létrehozott döntés-előkészítő bizottság bírálja el a pályázati határidő le-jártát követő harminc napon belül, majd a támoga-tásról javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszter-nek. A javaslattételtől számított tizenöt napon belül agyőztes pályázók nevét az oktatásért felelős minisz-ter által vezetett minisztérium honlapján nyilvános-ságra kell hozni.

(4) A döntés-előkészítő bizottság háromtagú, amely-be az oktatásért felelős miniszter delegálja az AranyJános Programiroda vezetőjét, a Hátrányos Helyze-tű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja men-tori tanácsadó testületének egy tagját és a Kollégi-umi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség egy tag-ját. A bizottság maga határozza meg működésénekrendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egysze-rű szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységükellátásáért díjazás nem illeti meg.

(5) A pályázathoz csatolni kella) a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kol-légiumi Programjának indítására és az alapító ok-irat ennek megfelelő módosítására vonatkozó szán-déknyilatkozatot,b) a fenntartónak a pályázaton való részvételt támo-gató nyilatkozatát,c) a kollégium - a Kollégiumi nevelés országos alap-programjának kiadásáról szóló rendeletben foglalt,a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollé-giumi Programjának követelményei szerint elkészí-tett – pedagógiai programjának tervezetét, amely-nek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázómódosítja a pedagógiai programját,d) a Hátrányos Helyzetű Tanulók Kollégiumi Prog-ramjában partnerként közreműködő középiskolanyilatkozatát arról, hogy a résztvevők középisko-lai tanulmányokra történő felkészítését, a tanulmá-nyok megkezdését és a tanulmányok alatti felkészí-tést biztosítja a kerettantervek kiadásának és jóvá-hagyásának rendjéről szóló rendeletben foglalt, aHátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégi-umi Programjának követelményei szerint.

(6) Fenntartóváltás esetén a Hátrányos Helyzetű Ta-nulók Arany János Kollégiumi Programja további

működtetésének feltételeként a jogutódnak függet-len köznevelési szakértői véleménnyel kell rendel-keznie arról, hogy a Hátrányos Helyzetű TanulókArany János Programjában zajló tevékenységekről,szolgáltatásokról továbbra is megfelelő színvonalontud gondoskodni oly módon, hogy annak igénybe-vétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem je-lent aránytalan terhet. A szakértői véleményt az ok-tatásért felelős miniszter számára meg kell küldeni,aki a szakértői vélemény függvényében dönt a Hát-rányos Helyzetű Tanulók Arany János KollégiumiProgramja folytatásáról.

(7) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kol-légiumi Programja működtetésének feltételeiről arésztvevő köznevelési intézmények, azok fenntartóiés a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kol-légiumi Programjának országos koordinációjáért fe-lelős szervezet évente megállapodást köt.

(8) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Kollégiumi Prog-ramjába a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet-ben meghatározottak szerint kapcsolódhat be, aki –abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetés-re kerül -a) tanulói jogviszonyban áll és a középiskola kilen-cedik évfolyamára jelentkezik, ésb) az e pontban meghatározott valamelyik feltétel-nek megfelel:ba) a közoktatási törvény szerint halmozottan hátrá-nyos helyzetű,bb) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazga-tásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiak-ban: Gyvt.) 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakel-látás otthont nyújtó ellátási formájában részesülőátmeneti nevelésbe van véve vagy a programba tör-ténő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyalvan elhelyezve,bc) törvényes felügyeletét ellátó szülője a Gyvt.-benszabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozataszerint a tankötelezettség beállásának időpontjábanlegfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folyta-tott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendsze-res gyermekvédelmi kedvezményre való jogosult-sága nem állapítható meg,bd) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre valójogosultságát a jegyző megállapította, és a törvé-nyes felügyeletét ellátó szülők egyike a Gyvt.-benszabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozataszerint a tankötelezettség beállásának időpontjábanlegfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folyta-tott tanulmányait fejezte be sikeresen, amásik szülőlegfeljebb szakképesítéssel rendelkezik,



be) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben ré-szesül és lakóhelye, ennek hiányában tartózkodá-si helye a szociális igazgatásról és szociális ellátá-sokról szóló 1993. évi III. törvény 64. §-ában fog-lalt családsegítő szolgáltatás vagy a Gyvt. 40. §-aszerint a gyermekjóléti szolgálat által végzett kör-nyezettanulmány alapján az egészséges fejlődéshezszükséges feltételeket nem biztosító, elégtelen la-kókörnyezetnek minősül,bf) árva és a gyermekjóléti szolgálat – az általánosiskola és a gyám kezdeményezésére elkészített – ja-vaslata alapján rászorult. A gyermekjóléti szolgá-latnaka rászorultság kérdésében annakalapján kelldöntenie, hogy kellett-e a Hátrányos Helyzetű Ta-nulók Arany János Kollégiumi Programjába törté-nő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt.39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intéz-kednie;c) a bc)-be) pontokban szereplő feltételek szerintfelvehető tanulók aránya együttesen nem haladhat-ja meg az adott osztályba felvett tanulók harmincszázalékát.

(9) Az intézmény tájékoztatja a tanulót a HátrányosHelyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Prog-ramjában való részvétel során őt megillető jogokrólés az őt terhelő kötelezettségekről.

70. A Halmozottan Hátrányos HelyzetűTanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai

Programja175. § (1) A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanu-

lók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program-jában részt vehetnek azok a szakiskolák és kollé-giumok, amelyek közösen vállalják, hogy a Hal-mozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany JánosKollégiumi-Szakiskolai Programjában résztvevő ta-nulóknak nappali rendszerű iskolai oktatás kereté-ben szakiskolában, kollégiumi elhelyezéssel állami-lag elismert szakképesítés megszerzését biztosítják.

(2) A Halmozottan Hátrányos Helyzetű TanulókArany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjábanrészt vevő kollégium kiválasztása a 174. § (2)-(5)bekezdése szerinti eljárással megegyező módon tör-ténik. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű TanulókArany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja ese-tében a pályázathoz a 174. § (5) bekezdésében fog-laltakon túl csatolni kell a partnerként közreműkö-dő szakiskola nyilatkozatát arról, hogy a résztve-vők szakiskolai tanulmányokra történő felkészítését,a tanulmányok megkezdését és a tanulmányok alatti

felkészítést biztosítja. A kollégium fenntartói jogá-nak átadása esetén a 174. § (6) bekezdésében foglal-tak az irányadók.

(3) A Halmozottan Hátrányos Helyzetű TanulókArany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjába atanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben megha-tározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, akia) tanulói jogviszonyban áll, a szakiskola kilence-dik évfolyamára jelentkezik és egyúttal kollégiumiellátást is kér, vagyb) a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése alapjánfelzárkóztató oktatásban kíván részt venni és egy-úttal kollégiumi ellátást is kér, ésc) az alábbi alpontokban meghatározott valamelyikfeltételnek megfelel:ca) a közoktatási törvény szerint halmozottan hátrá-nyos helyzetű,cb) a Gyvt. 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakel-látás otthont nyújtó ellátási formájában részesülőátmeneti nevelésbe vett vagy a programba történőjelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhe-lyezett.

71. Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany JánosTehetséggondozó Programja

176. § (1) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany Já-nos Tehetséggondozó Programjában részt vehetnekazok a középiskolák és kollégiumok, amelyek közö-sen vállalják a program célkitűzéseinek a megvaló-sítását, valamint céljuk esélyt teremteni a felsőokta-tásba történő bejutásra azoknak a hátrányos helyze-tű tanulóknak, akik a Tehetséggondozó Programbanvaló részvétel nélkül nem vagy csak aránytalan ne-hézséggel kezdhetnék meg tanulmányaikat a felső-oktatásban.

(2) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Te-hetséggondozó Programjában résztvevő kollégiumkiválasztása a 174. § (2)-(5) bekezdésben foglalt el-járással megegyező módon történik. A pedagógi-ai program tervezetét a Hátrányos Helyzetű Tanu-lók Arany János Tehetséggondozó Programja kö-vetelményeivel összehangolva kell benyújtani, majdnyertes pályázat esetén annak megfelelően módosí-tani. A kollégium fenntartói jogának átadása eseténa 174. § (6) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3) A (2) bekezdésben foglalt eljárásba bevontdöntés-előkészítő bizottság háromtagú, amelybe azoktatásért felelős miniszter delegálja az Arany János



Programiroda vezetőjét, a Tehetséggondozó Prog-ram tanácsadó testületének egy tagját és a Hátrá-nyos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondo-zó Program Intézményei Egyesületének az elnökét.

(4) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Te-hetséggondozó Programjába a tanév rendjéről szólóminiszteri rendeletben meghatározottak szerint be-kapcsolódhat be, akia) tanulói jogviszonyban áll és a középiskola kilen-cedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben,amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, ésb) az alábbi alpontokban meghatározott valamelyikfeltételnek megfelel:ba) a közoktatási törvény szerint hátrányos helyze-tű,bb) a Gyvt. 52. §-a szerint gyermekvédelmi sza-kellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesü-lő átmeneti nevelésbe van vvéve vagy a program-ba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes ha-tállyal van elhelyezve,bc) a gyermekjóléti szolgálat Gyvt. 40. §-a szerinti –az általános iskola és a szülő kezdeményezésére el-készített – javaslata alapján rászorult. A gyermek-jóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annakalapján kell döntenie, hogy kellett-e a HátrányosHelyzetű Tanulók Arany János TehetséggondozóProgramjába történő jelentkezést megelőző hároméven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanulóérdekében intézkednie.

(5) A 174. § (8) bekezdésében, a 175. § (3) bekezdé-sében és a 176. § (4) bekezdésében foglalt, a tanulóipályázatok benyújtásával kapcsolatos eljárást a hi-vatal szakértők bevonásával ellenőrzi. Ha a szakmaiellenőrzés tanügy-igazgatási szabálytalanságokat tárfel, a hivatal hatósági ellenőrzést végez.

(6) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany JánosKollégiumi Programjában, a Halmozottan Hátrá-nyos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában és a Hátrányos HelyzetűTanulók Arany János Tehetséggondozó Programjá-ban résztvevő kollégiumok köréből felmenő rend-szerben kikerülhet az az intézmény, amelya) a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjá-nak kiadásáról szóló rendeletben foglalt követelmé-nyeknek nem tesz eleget,b) hatóság vele szemben a programok megvalósí-tásával összefüggő súlyos szabálytalanságot állapítmeg vagyc) jogutód nélkül megszűnik.

(7) A (6) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak tekin-tetében az Arany János Programiroda vezetője, aHátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégi-umi Programja és Halmozottan Hátrányos HelyzetűTanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Prog-ramja mentori tanácsadó testületének tagja és a Kol-légiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség tagjatesz javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, akia javaslat kézhezvételét vagy a még szükséges ada-tok beszerzését követően tizenöt napon belül döntésthoz a programokból történő kikerülésről. Az okta-tásért felelős miniszter dönthet továbbá arról, hogya programból kikerült intézmény feladatát a térségmás nevelési-oktatási intézménye számára pályázatiúton lehetővé teszi.

72. Sportiskolai nevelés-oktatásra vonatkozószabályok

177. § (1) Az iskola akkor láthatja el a köznevelési tí-pusú sportiskolai feladatot ellátó iskola (a további-akban: köznevelési típusú sportiskola) feladatait, hajogszabályban foglaltak szerint beépíti a helyi tan-tervébe a miniszter által kiadott kerettanterveket, to-vábbá eleget tesz az alábbi feltételeknek:a) az iskola összes évfolyamán beépíti a helyi tanter-vébe aminiszter által a sportiskolák részére kiadott,testnevelés és sport műveltségterület tantervét,b) az iskola pedagógiai munkája, sporttevékenysé-geinek szervezése során alkalmazza az adott sport-ág országos sportági szakszövetsége vagy országossportági szövetsége (a továbbiakban együtt: szak-szövetség) által jóváhagyott és az iskola által sza-badon választott sportágak sportági tanterveit,b) az általános iskola alsó tagozatán beépíti a helyitantervébe a miniszter által kiadott küzdelem és já-ték, továbbá a sportágválasztó kerettanterveket,c) az általános iskola felső tagozatán beépíti a helyitantervébe a miniszter által kiadott küzdelem és já-ték, továbbá a tanulásmódszertan kerettanterveket,d) a középiskolában beépíti a helyi tantervébe a mi-niszter által kiadott tanulásmódszertan, továbbá akövetkező sportelméleti kerettanterveket: sporttör-ténet, testnevelés-elmélet, edzéselmélet, sportpszi-chológia, sportegészségtan, sport és szervezetei,sportági ismeretek.

(2) A sportiskola akkor rendelkezik a sportiskolaiprogram végrehajtásához szükséges feltételekkel, haa fenntartója egyetértésével kialakította az infra-strukturális feltételeket, és együttműködési megálla-podást kötött



a) a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműkö-dő sportegyesülettel,b) a szakszövetséggel ésc) a központi sportigazgatásért felelős szerv szak-mai szervezetévelaz utánpótlás-neveléssel kapcsolatos szakmai mun-ka segítésére.

(3) A köznevelési típusú sportiskola nem láthat el kö-telező beiskolázási és felvételi feladatokat, továbbábiztosítania kell a köznevelési tanulmányok folytatá-sát azok részére is, akik a nem megfelelő sporttevé-kenység vagy nem megfelelő sportbéli fejlődés mi-att a köznevelési sportiskolára vonatkozó kerettan-tervi szabályok alapján végzett sportiskolai nevelés-oktatásban nem vehetnek részt.

(4) A köznevelési típusú sportiskolára vonatkozó ke-rettantervi szabályozás alapján végzett oktatásba aza tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyialkalmassági és fizikai képességfelmérési vizsgálatkövetelményeinek és – a sportágválasztás után – asportági szakszövetség ajánlásával rendelkezik.

(5) A köznevelési típusú sportiskola működéséhezszükséges – a sportegyesülettel, valamint az adottsportág szakszövetségével kötött megállapodás alap-ján nem fedezett – többletköltségeket a fenntartónak,állami fenntartó esetében az oktatásért felelős mi-niszter javaslata alapján a központi költségvetésnekkell biztosítania.

73. Egységes óvoda-bölcsőde178. § (1) Az egységes óvoda-bölcsőde többcélú köz-

nevelési intézmény alapítására, a fenntartói jog gya-korlására, működésének megkezdésére, működésé-re, a működéshez szükséges személyi, tárgyi, mun-kavédelmi, közegészségügyi feltételekre, a nevelésifeladatok megszervezésére, a nevelésbe történő be-kapcsolódásra – az e §-ban foglalt kivételekkel – azóvodákra, az óvodai nevelési jogviszonyra vonatko-zó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait önállóintézményként ellátó egységes óvoda-bölcsőde ak-kor létesíthető, haa) a helyi önkormányzat az illetékességi területénnem köteles gyermekjóléti alapellátásként a böl-csődei nevelést megszervezni,b) az adott településen elégséges gyermek hiányá-ban a gyermekek száma nem teszi lehetővé a húszfőt elérő óvodai csoport kialakítását, továbbá önál-ló bölcsődei csoport létrehozását, feltéve hogymin-

den, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tar-tózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvé-teli kérelme teljesíthető, ésc) a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikaiés személyi feltételei valamennyi feladat ellátásá-hoz biztosítva vannak.

(3) A bölcsődei és az óvodai csoport létrehozását ki-záró feltételek fennállása esetén az egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önál-ló intézményegységként is működhet. Az egységesóvoda-bölcsőde intézményegység olyan óvoda ré-szeként szervezhető meg, amelyben az óvodai cso-port vagy csoportok gyermeklétszáma eléri a húszfőt.

(4) Több egységes óvoda-bölcsőde létesítése egy tele-pülésen nem engedélyezhető, továbbá az sem, hogyazon a településen, ahol bölcsőde működik, egysé-ges óvoda-bölcsőde létesüljön.

(5) Az egységes óvoda-bölcsődében – függetlenül at-tól, hogy önálló intézményként vagy intézményegy-ségként működik – egy csoport alakítható ki.

(6) Az egységes óvoda-bölcsődében a bölcsődés korúgyermekek száma nem haladhatja meg az öt főt. Azóvodás gyermekek létszáma a közoktatási törvény 3.számúmellékletébenmeghatározott lértzámot akkorhaladhatja meg, ha az óvodai csoportszoba alapte-rületére figyelemmel a 2. mellékletben előírt m2/főfeltétel biztosítható.

179. § (1) Az egységes óvoda-bölcsődében egész na-pos, napi tíz órás nyitva tartás eseténa) két óvodapedagógust,b) egy bölcsődei gondozót vagy szakgondozót,c) egy dajkátkell kötelezően alkalmazni.

(2) Az egységes óvoda-bölcsődében foglalkoztatottbölcsődei gondozó vagy szakgondozó képesítésielőírásaira a személyes gondoskodást nyújtó gyer-mekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamintszemélyek szakmai feladatairól és működésük fel-tételeiről szóló rendeletben, alkalmazási feltételeirepedig a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyer-mekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szólórendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az egységes óvoda-bölcsődében óvodapedagógu-si munkakört az óvodapedagógus akkor tölthet be,ha rendelkezik az Nkt.-ben meghatározott felsőfokúiskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint



a) legalább hatvan órás felkészítésben elsajátítottaa három évnél fiatalabb gyermekek gondozásáhozszükséges alapismereteket, vagyb) rendelkezik a bölcsődei gondozói, bölcsődeiszakgondozói munkakör betöltéséhez szükséges,külön jogszabály szerinti szakképzettséggel.

(4) Az egységes óvoda-bölcsőde csoportszobájábanaz egy gyermekre jutó alapterület nem lehet keve-sebb három négyzetméternél. Az egységes óvoda-bölcsődében – a bölcsődékre meghatározott követel-mények szerint -a háromévesnél fiatalabb gyermekéletkorának megfelelően biztosítani kella) a megfelelő bútorzatot,b) az egészséges táplálkozás követelményeinekmegfelelő étkezést.

(5) Az óvodai pedagógiai programnak a három évalatti gyermekek gondozásához-neveléséhez szük-séges feladatokat is tartalmaznia kell a bölcsődékrevonatkozó útmutató szerint.

(6) A fenntartó a működés megkezdése előtt köte-les beszerezni az egységes óvoda-bölcsőde székhe-lye szerint illetékes regionális módszertani bölcső-de (a továbbiakban: módszertani bölcsőde) szak-mai véleményét annak eldöntéséhez, hogy az egy-séges óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a három évnélfiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, e §-ban meghatározott feltételekkel. A fenntartó jóvá-hagyásához az egységes óvoda-bölcsőde megkül-di a módszertani bölcsőde által véleményezett pe-dagógiai programját, minőségirányítási programját,házirendjét, SZMSZ-ét. A fenntartó az egységesóvoda-bölcsőde működésének megkezdéséről érte-síti a módszertani bölcsődét.

(7) A fenntartó az egységes óvoda-bölcsődében ter-vezett ellenőrzés időpontjáról értesíti a módszertanibölcsődét, és felkéri ellenőrzésben való részvételre.Amódszertani bölcsőde a három év alatti gyermekeknevelés-gondozásával összefüggő szakmai kérdése-ket ellenőrizheti.

(8) Az egységes óvoda-bölcsőde együttműködik amódszertani bölcsődével. Az együttműködés kérdé-seit az SZMSZ-ében kell meghatározni.

74. A Köznevelési Hídprogramok180. § 4

181. § 5

182. § 6

XX. FEJEZETAZ ORSZÁGOS TANULMÁNYIVERSENYEKMEGHIRDETÉSE,

TÁMOGATÁSA,VERSENYSZABÁLYZAT

75. Az országos tanulmányi versenyek típusai183. § (1) Országos tanulmányi és tehetséggondozó

versenya) az oktatásért felelős miniszter által meghirdetettés finanszírozottaa) Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (atovábbiakban: OKTV),ab) országos szervezésű művészeti tanulmányi ver-seny,b) az oktatásért felelős miniszter által meghirdetettés anyagilag támogatottba) országos általános iskolai nemzetiségi tanulmá-nyi verseny,bb) országos szervezésű diáksportverseny, diák-olimpia,bc) sajátos nevelési igényű tanulók részére szerve-zett országos tanulmányi verseny,c) az oktatásért felelősminiszter által szakmailag tá-mogatott verseny,d) a szakképzésért felelős miniszter által szervezettszakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tan-tárgyak versenye,

(2) Országos tanulmányi és tehetséggondozó ver-senyt az (1) bekezdésben meghatározottakon túla) magyarországi nevelési-oktatási és felsőoktatásiintézmény,b) pedagógiai szakszolgálati intézmény,c) pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény,d) a köznevelésben a tanulók érdekében, sporttevé-kenységük szervezésére létrehozott országos diák-sportszövetség,e) a köznevelésben a tanulók tehetséggondozása ér-dekében a művészeti tevékenység szervezésére éstámogatására létrehozott országos művészetoktatá-si szervezet,

4A jogszabály 180. §-a 2013.03.01-jén lép hatályba a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 192. § (3) bekezdésének megfelelően.5A jogszabály 181. §-a 2013.03.01-jén lép hatályba a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 192. § (3) bekezdésének megfelelően.6A jogszabály 182. §-a 2013.03.01-jén lép hatályba a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 192. § (3) bekezdésének megfelelően.



f) az alapító okirata szerint nevelési-oktatási te-vékenység végzésre jogosult, továbbá nevelési-oktatási intézményt fenntartó, Magyarországon be-jegyzett belföldi székhelyű jogi személyhirdethet meg.

76. Az országos tanulmányi éstehetséggondozó verseny versenykiírását éslebonyolítását meghatározó szabályzat

tartalma184. § (1) Az országos tanulmányi és tehetséggondo-

zó verseny versenykiírása és szabályzataa) a verseny megnevezését,b) a verseny pedagógiai célját,c) a verseny kategóriáit, az évfolyamok vagy korcso-portok születési dátum szerinti megjelölését,d) a verseny jellegét, részeit, így elsősorban azt,hogy írásbeli, szóbeli, gyakorlati vagy pályázatirendszerű-e,e) a verseny fordulóit, amelyea) iskolai forduló,eb) megyei, és ha szerveznek, akkor területi váloga-tó,ec) országos döntőlehet,f) a megyei, és – ha szerveznek – területi váloga-tókról történő továbbjutás feltételeit, a továbbjutottversenyzők értesítésének módját, határidejét,g) az országos döntőben részt vevő versenyzők ma-ximális létszámát,h) a nevezés módját, a nevezési lapot,i) a versenyző vagy intézménye által fizetendő dí-jakat, úgymint a, nevezési díjat, a megyei és – haszerveznek – a területi fordulón való részvétel díját,a részvételi díjat (szállás, ellátás) a döntő fordulóra,valamint ezek mértékét, továbbá annak megjelölé-sét, hogy a fizetés tanulónként vagy csapatonként,iskolánként értendő-e, valamint a díjak fizetésénekmódját,j) a verseny témáját, ismeretanyagát, felkészüléshezfelhasználható irodalmat,k) a fordulók feladatainak rövid ismertetését,l) a verseny díjait,m) a versenyrendező nevét, címét, elérhetőségéttartalmazza.

(2) A verseny lebonyolítását érintő rendkívüli esemé-nyek bekövetkezéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

XXI. FEJEZETNEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ ÉS

VEGYES RENDELKEZÉSEK77. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések

185. § (1) Ha Magyarország területén élő, tartózkodá-si engedéllyel nem rendelkező kiskorú nem magyarállampolgár kéri a felvételét nevelési-oktatási intéz-ménybe, a felvételkor igazolnia kell, hogy a szülőifelügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el, to-vábbá hogy az iskolai tanulmányokhoz szükségesfeltételekről ki gondoskodik.

(2) A nevelési-oktatási intézmény közvetlenül telje-síti a külföldi megkereséseket, valamint közvetlenülküldhet külföldre megkeresést. A nevelési-oktatásiintézmény nemzetközi kapcsolatait önállóan alakít-ja.

(3) Ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyarnyelv ismeretének hiánya vagy a külföldi és a ma-gyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gá-tolja, az iskola igazgatója – a szülő egyetértésével– az évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is,hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon ésnyelvórákon vesz részt. A foglalkozások idejét, azannak keretében oktatott ismeretek körét, az ismere-tek elsajátításáról történő számadás módját az igaz-gató állapítja meg.

78. Vegyes rendelkezések186. § (1) E rendelet alkalmazásában azNkt. 4. §-ában

meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkal-mazni.

(2) Egyéb foglalkozás alatt az Nkt. 95. § (8) bekezdé-sében foglaltak alapján 2013. szeptember 1-ig tan-órán kívüli foglalkozást kell érteni.

187. § Az e rendeletben foglaltakat a közös igazgatá-sú köznevelési intézmény és az általános művelődésiközponttekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) az SZMSZ-ben meg kell határozniaa) a közös igazgatású köznevelési intézmény és azáltalános művelődési központ vezetési szerkezetét,a vezetők közötti feladatmegosztást,

ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésé-nek szabályait,

ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek lét-rehozásának, működésének szabályait, jogkörét,



b) az intézményegység munkáját az intézmény-egység vezetője irányítja, intézményegység-vezetőimegbízást a közös igazgatású köznevelési intézményés az általános művelődési központ igazgatója iskaphat.

188. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, be-leértve a tagintézmény, az intézményegység vezető-jét is – az SZMSZ-ben foglaltak szerint – kötelesgondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének aka-dályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi fel-adatokat ellássák.

(2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek – bármelyoknál fogva – nincs vezetője vagy a vezető a fel-adatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, avezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben megha-tározottak szerint kell biztosítani.

189. § (1) A nevelési-oktatási intézményvezetői pá-lyázattal összefüggésben az alkalmazotti közösségabban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e apályázó vezetői megbízását.

(2) A nevelőtestület az alkalmazotti közösség érte-kezletét megelőzően alakítja ki véleményét a pályázóáltal benyújtott vezetési programról. A nevelőtestü-let véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén– a döntéshozatalt megelőzően – ismertetni kell.

(3) A nevelőtestület – a pályázatok benyújtására meg-határozott időpontig – elnökből és két tagból állóbizottságot (a továbbiakban: előkészítő bizottságot)választ. Az előkészítő bizottság feladata megszer-vezni az alkalmazotti értekezletet és a nevelőtestü-let értekezletét. Ha a nevelési-oktatási intézmény ne-velőtestületének a létszáma nem haladja meg a tízfőt, az előkészítő bizottság feladatait a nevelőtestü-let tagjai közül választott megbízott is elláthatja.

(4) Az előkészítő bizottság elnöke a pályázati felhí-vásban megjelölt határidő lejárta után a pályázati el-járás előkészítőjétől (a továbbiakban: pályáztató) anevelési-oktatási intézményben véleményezési jog-gal rendelkezők részére átveszi a pályázatokat, ésegyezteti azt az időpontot, amelyen belül a vélemé-nyeket ki kell alakítani.

(5) Az előkészítő bizottság elnöke a pályázatok átvé-telekor egyezteti azt is, hogy a pályázatokat a bi-zottság vagy a pályáztató küldi meg azoknak a véle-ményalkotásra jogosultaknak, akik nem a nevelési-oktatási intézményben működnek.

(6) A pályáztató a vélemények kialakításához – a pá-lyázatok átvételétől számítva – legalább harminc na-pot köteles biztosítani. A véleményalkotásra megál-lapított határidő jogvesztő.

(7) A pályáztató valamennyi – határidőre benyújtott –pályázatot megküldi az előkészítő bizottságnak.

(8) A pályázatot át kell adni a nevelési-oktatási intéz-ményben működő szakmai munkaközösség részéreis, amely írásban véleményezi a vezetési programot.

190. § (1) Az alkalmazotti közösség értekezlete akkorhatározatképes, ha a nevelési-oktatási intézménybendolgozók legalább kétharmada jelen van. A nevelő-testületi értekezlet határozatképességéhez a nevelő-testület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges.

(2) Az alkalmazotti közösség értekezlete meghatá-rozza működésének rendjét. A nevelőtestület magahatározza meg, hogy milyen módon alakítja ki vé-leményét azzal a megkötéssel, hogy az intézményvezetésére vonatkozó program és a szakmai hely-zetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támoga-tásáról vagy elutasításáról szakmai vita és a szak-mai munkaközösség véleményének megtárgyalásátkövetően, titkos szavazással határoz. A nevelőtestü-let véleményét írásba kell foglalni, amelynek tartal-maznia kell a szakmai munkaközösség véleményétis.

(3) A nevelőtestületi értekezletre és az alkalmazottiközösség értekezletére meg kell hívni azt, aki pályá-zatot nyújtott be. A pályázónak lehetőséget kell biz-tosítani, hogy a pályázatával kapcsolatos döntés előttismertesse elképzeléseit.

(4) A pályázó nem vehet részt az alkalmazotti közös-ség, valamint a nevelőtestület döntésének meghoza-talában akkor, amikor személyéről, továbbá az általabenyújtott vezetési programról szavaznak.

(5) Azt, aki a nevelési-oktatási intézménnyel mun-kaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll,az alkalmazotti értekezletre, a nevelőtestület tagjáta nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. Azt,akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszo-nya szünetel, az alkalmazotti közösségi értekezletés a nevelőtestületi értekezlet határozatképességé-nek meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni,amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg. Azóraadó tanár tanácskozási joggal vehet részt az al-kalmazotti értekezleten, nevelőtestületi értekezleten,és a határozatképesség számításánál figyelmen kívülkell hagyni.

191. § (1) A pedagógus szakmai szervezet a pályáza-ti határidő lejártáig jelentheti be a pályáztatónak, haélni kíván véleményezési jogával.

(2) Az iskolaszék, kollégiumi szék, óvodaszék, vala-mint más véleményezési joggal rendelkezők maguk



határozzák meg, hogy miképpen alakítják ki állás-pontjukat a vezetői programról. A véleményezésrejogosultak álláspontjukat közösen is kialakíthatják,továbbá véleményüket közös okiratba foglalhatják.

(3) Az alkalmazotti közösség értekezletén a nevelő-testület, az iskolaszék, kollégiumi szék, óvodaszékésmás véleményezésre jogosult véleményét az alkal-mazotti értekezlet döntése előtt ismertetni kell.

XXII. FEJEZETZÁRÓ RENDELKEZÉSEK79. Hatályba léptető rendelkezések

192. § (1) E rendelet – a (2)-(4) bekezdésben foglaltkivétellel – 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 194. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép ha-tályba.

(3) A 180-182. § 2013. március 1-jén lép hatályba.(4) A 131-132. § és a 138. § 2013. szeptember 1-jénlép hatályba.

80. Átmeneti rendelkezések193. § (1) Szakképző iskolában a közoktatási törvény

szabályai szerint szervezett kifutó évfolyamokon a(2) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(2) Az első szakképzési évfolyam törtjel utáni kiegé-szítő számát a szakképzésbe való bekapcsolódás elő-feltételeként meghatározott iskolai végzettség alap-ján kell meghatározni az alábbiak szerint: ha a szak-képzésbe való bekapcsolódása) iskolai előképzettséghez nem kötött, az első szak-képzési évfolyam jelölése 1/8.,b) alapfokú iskolai végzettséghez kötött, az elsőszakképzési évfolyam jelölése 1/9.,c) a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött, az elsőszakképzési évfolyam jelölése 1/11.,d) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzésé-hez vagy középiskolai végzettséghez kötött, az elsőszakképzési évfolyam jelölése 1/13.

(3) Az iskola azon évfolyamain, ahol a mindenna-pos testnevelés bevezetése még nem kötelező, amásodik-negyedik évfolyamon a helyi tantervbe év-folyamonként legalább heti három, a többi évfolya-mán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kellépíteni. A helyi tantervbe – a nem kötelező tanóraifoglalkozások időkeretének terhére – további egyvagy több testnevelés óra is beépíthető. A többlet

testnevelés órákkal a közoktatási törvény 52. § (3)bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tan-órai foglalkozások száma megnövelhető. Ha az isko-lában iskolaotthonos nevelés, oktatás folyik, a helyitantervbe minden tanítási napra – a délelőtti vagy adélutáni tanítási időszakra – be kell építeni a testne-velés órát.

(4) Az iskola a további felvételi, átvételi kérelmek tel-jesítésének, továbbá a tanulók osztályba vagy cso-portba való beosztásának szempontjait, elveit, prio-ritásait 2012. december 31-ig rögzíti és fogadja el apedagógiai programjában, az Nkt. 26. §-ában foglalteljárásrendben.

(5) A 135. § szerinti célnyelvi méréseket a két tanítá-si nyelvű általános iskolában a hivatal első ízben a2013/2014. tanévben szervezi meg.

(6) A 137. § rendelkezéseit először a 2012/2013.tanévben nyelvi előkészítő évfolyammal indulónevelésre-oktatásra kell alkalmazni.

(7) A képesség-kibontakoztató felkészítést a2012/2013. tanévet követően bevezető középfo-kú köznevelési intézmény felmenő rendszerben,a kilencedik évfolyamon szervezi meg először aképesség-kibontakoztató felkészítést. A képesség-kibontakoztató felkészítést a 2012/2013. tanévet kö-vetően bevezető alapfokú köznevelési intézmény fel-menő rendszerben, első és ötödik évfolyamon szer-vezi meg először a képesség-kibontakoztató felké-szítést. Az e bekezdésben foglaltak nem érintik a2012/2013. tanévet megelőzően indított képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezését és lebo-nyolítását.

(8) A 134. §-ban foglalt rendelkezéseknek történőmegfelelést a 2016/2017. tanévtől kezdve kell vizs-gálni.

(9) A 135. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek tör-ténő megfelelést a 2014/2015. tanévtől kezdve kellvizsgálni.

(10) A 2015/2016. tanévtől nem indítható két tanítá-si nyelvű nevelés-oktatás abban a középiskolában,ahol a 136. § (1) bekezdésben foglalt feltételeket a2015/2016. tanév kezdetéig nem teljesítik. Ezen in-tézményekben a két tanítási nyelvű oktatás felmenőrendszerben megszűnik.

(11) A 2015/2016. tanévtől kezdve nyelvi előkészí-tő évfolyammal működő nevelés-oktatás csak abbana nevelési-oktatási intézményben szervezhető, ame-lyekben a képzés 2012. szeptember 1-jei indításátkövető harmadik tanév végéig teljesítik a 137. § (1)bekezdésben előírt feltételeket.



(12) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tan-évben csoportnaplóként és egyéb foglakozási nap-lóként a nevelési-oktatási intézmények működésérőlszóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiak-ban: MKM rendelet) alapján alkalmazott nyomtat-ványt is használhatja.

(13) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. tan-évben megkezdett tanügyi nyomtatványokat az adottosztály, csoport vonatkozásában kifutó rendszerbentovább alkalmazhatja.

(14) E rendelet hatálybalépésekor működő nevelési-oktatási intézmények esetében a fenntartónak, mű-ködtetőnek 2013. május 31-éig kell eleget tennie a2. mellékletben meghatározott követelményeknek.

81. Hatályon kívül helyező rendelkezések194. § (1) Hatályát veszti a közoktatás minőségbizto-

sításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II.15.) OM rendelet (a továbbiakban: OM rendelet) 1-9. § és 15-17. §-a, 2. számú melléklete.

(2) 7

(3) Hatályát veszti az MKM rendelet.(4) Hatályát veszti a nevelési-oktatási intézményeknévhasználatáról szóló 31/2005. (XII. 22.) OM ren-delet.Balog Zoltán s. k.,emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMIrendelethez

Anevelési-oktatási intézmény irattári terve és az is-kolai záradékok

I.Irattári terv

II.Az iskolák által alkalmazott záradékokA kollégiumok által alkalmazható záradékok


JEGYZÉKa nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimá-

lis) eszközeiről és felszereléséről

Az e jegyzékben felsorolt helyiségek kialakításáraáltalános szabályként a nemzeti szabványban, vagy anemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékűépítési és műszaki előírásoknak való megfelelőség fo-gadható el. Amennyiben a nemzeti szabvány, vagy anemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékűépítési és műszaki előírás eltér az e mellékletben meg-határozott követelménytől, abban az esetben a mellék-let rendelkezése az irányadó.

A mellékletben az intézménytípusonként felsorolthelyiségek kialakítása minimum követelmény.

A gyermekek részére kialakított helyiség akkormegfelelő, ha – rendeltetésétől függően – alapterüle-te lehetővé teszi legalább egy óvodai csoport, iskolaiosztály, kollégiumi csoport valamennyi tagjának egy-idejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmé-nyek közötti foglalkoztatását, tanítását, pihenését, öl-tözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel azépítésügyi jogszabályokban előírt követelményeknek, aközegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi, egészség-védelmi, munkavédelmi követelményeknek.

Ha a helyiséget létszám figyelembe vételével kellkialakítani, a helyiség olyan méretű és berendezésűkell, hogy legyen, amelyben minden egyidejűleg jelen-lévő tanuló, munkát végző felnőtt igénye egyidejűlegteljesíthető.

A fűtés megoldási módjáról, a helyiségek rendelte-tésszerű használatát biztosító – a mellékletben fel nemsorolt további – eszközökről (pl. lábtörlő, virágállvány,színes képek, tájékoztató tábla) helyben, építési ter-vezési program elkészítése alkalmával kell dönteni. Anevelési-oktatási intézmények helyiségeiben előírt hő-mérséklet követelményeiről szabvány rendelkezik.

Az e mellékletben előírt minimum követelményekteljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírá-sok figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozá-sokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használtpedagógiai eszközöket.

A gyermekek, tanulók részére vásárolt eszközök-nek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek,tanulók testméretéhez.

A taneszközkészlet meghatározásához az alapfo-kú művészeti iskolákban az Alapfokú művészetoktatástantervi programja nyújt segítséget. Taneszközre vanszükség minden olyan jellegű tananyag feldolgozásá-hoz, amelyik a szemléltetés, illetve tanulói tevékenységnélkül nem valósítható meg.

Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figye-

7A jogszabály 194. § (2) bekezdése 2013.01.01-jén lép hatályba a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 192. § (2) bekezdésének megfe-lelően.



lembevételével kell beszerezni, az adott eszközből, fel-szerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűlegjelen lévő gyermek, munkát végző felnőtt igényét egy-idejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközö-ket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, azadott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt lét-számnak megfelelően kell az előírt mennyiséget besze-rezni.

Ahol a melléklet az óvoda pedagógiai programjá-ra utal, azon az Óvodai nevelés országos alapprogram-ja, továbbá nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvo-da esetén a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve,sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését biztosítóóvoda esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek óvo-dai nevelésének irányelve figyelembevételével készítettvagy az Nkt. 26. §-ának alapján jóváhagyott pedagógiaiprogramot kell érteni.

Ahol a melléklet az iskola pedagógiai programjárautal, ott a Nat, továbbá a nemzetiségi oktatást biztosítóiskola esetén a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai okta-tásának irányelve, sajátos nevelési igényű tanuló okta-tás esetén a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai ok-tatásának tantervi irányelve, a két tanítási nyelvű okta-tást biztosító iskola esetén a Két tanítási nyelvű iskolaioktatás irányelve, érettségi vizsgára felkészítő középis-kola esetén pedig az Érettségi vizsga vizsgaszabályza-ta követelményei figyelembevételével készített vagy azNkt. 26. §-a alapján jóváhagyott pedagógiai programot(a továbbiakban: eltérő pedagógiai elveket tartalmazópedagógiai program) kell érteni.

Ahol a melléklet a művészetoktatási intézményekjegyzékében az iskola pedagógiai programjára utal,azon az Alapfokú művészetoktatás követelményei éstantervi programjára építő vagy az Nkt. 26. §-a alap-ján jóváhagyott pedagógiai programot (a továbbiakban:eltérő pedagógiai elveket tartalmazó pedagógiai prog-ram) kell érteni. Az eltérő pedagógiai elveket tartalma-zó nevelési program az eszköz- és felszerelési jegyzék-től eltérően határozhatja meg a nevelőmunka eszközés felszerelési feltételeit. Ha vitás, hogy az előírt esz-közök, felszerelések rendelkezésre állnak, köznevelésiszakértői tevékenység folytatására jogosult szakértő vé-leményét kell beszerezni.

Az óvodai játszóudvar, az iskolai udvar akkor meg-felelő, ha alapterülete az óvodában lehetővé teszi va-lamennyi gyermekcsoport-, az iskolában valamennyiosztály tagjainak egyidejű befogadását és egészséges,biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását.

Elfogadható az óvodai játszóudvar kialakítása azóvoda közelében, az óvodán kívül, például közterüle-ten, amennyiben garantált, hogy azt csak az óvodábafelvett gyermekek veszik igénybe.

Ugyanígy elfogadható az iskolai udvar kialakításaaz iskola közelében, az iskolán kívül, például közterü-leten, amennyiben garantált, hogy azt csak az iskolábafelvett gyermekek veszik igénybe.

Ha az óvoda, az iskola, a művészetoktatási intéz-mény, kollégium sajátos nevelési igényű – különösena szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményealapján mozgásszervi fogyatékossággal küzdő – gyer-mekek, tanulók nevelésével foglalkozik, a gyermekek,tanulók által használt helyiségek kialakításánál az esz-közök és felszerelések beszerzésénél biztosítani kellaz akadálymentes, balesetmentes és érzékelhető, vala-mint biztonságos környezetet, – a fogyatékosság típusá-tól függően – a kapaszkodókat, a nagyobb alapterületű,szélesebb ajtónyitású mellékhelyiségeket stb. A fogya-tékosság típusát és mértékét az eszközök és felszerelé-sek megvásárlásánál figyelembe kell venni.

Ha az óvoda nemzetiséghez tartozók óvodai neve-lésében, vagy az iskola (ide értve a művészetoktatásiintézményeket is) a nemzetiséghez tartozók iskolai ok-tatásában, illetve a kollégium nemzetiséghez tartozókkollégiumi nevelésében vesz részt, az eszközök és fel-szerelések megvásárlásánál a nemzeti, etnikai sajátos-ságokat figyelembe kell venni.

Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál a „óvo-dánkénti” megjelölést alkalmazza, azon az óvodátkell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívülrendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épülete van.Ebben az esetben a helyiség a székhelyen vagy/és a te-lephelyen (azaz minden feladat ellátási helyen) is kiala-kítható.

Amennyiben a melléklet a mennyiségi mutatónálaz „óvodánként (székhelyen és telephelyen)” megje-lölést alkalmazza úgy valamennyi feladat ellátási he-lyen kialakítandó a helyiség, biztosítandó a megneve-zett eszköz, felszerelés.

A „gyermekcsoportonként”megjelölésen a kialakí-tott óvodai gyermekcsoportokat kell érteni.

A „gyermeklétszám” megjelölésen az óvoda alapí-tó okiratában (feladatellátási helyenkénti bontásban is)rögzített felvehető maximális gyermeklétszám értendő.

Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál az „is-kolánkénti” megjelölést alkalmazza, azon az iskolátkell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívülrendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épülete van.Ebben az esetben a helyiség a székhelyen vagy/és a te-lephelyen (azaz minden feladat ellátási helyen) is kiala-kítható.

Amennyiben a melléklet a mennyiségi mutatónálaz „iskolánként (székhelyen és telephelyen)” megje-lölést alkalmazza, úgy valamennyi feladat ellátási he-lyen kialakítandó a helyiség, biztosítandó a megneve-



zett eszköz, felszerelés.Az „osztály” fogalmán a ténylegesen kialakított, a

tanórai foglalkozáson együtt résztvevők csoportját, aziskolai osztályközösséget kell érteni.

Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál a „kollé-giumonkénti” megjelölést alkalmazza, azon a kollégi-umot kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyenkívül rendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épületevan. Ebben az esetben a helyiség a székhelyen vagy/ésa telephelyen (azaz minden feladat ellátási helyen) iskialakítható.

1. Ó V O D A(a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodára

vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben kü-lön feltüntetve)

1. HELYISÉGEKAz egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait

(alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burko-lat, megvilágítás) a hatályos építészeti, egészségügyi,munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmaz-zák.

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉBBERENDEZÉSI TÁRGYAI

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések he-lyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját ki-váltó, korszerű eszközzel, felszereléssel

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERE-LÉSEK

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZSZÜKSÉGES ESZKÖZÖK


V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉSEGYÉB ESZKÖZÖK

VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERME-KEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZ-KÖZEI


VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZ-KÖZÖK

2. I S K O L A(általános iskola, gimnázium, szakközépiskola,

szakiskola)(a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolára

vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben kü-lön feltüntetve)

I. HELYISÉGEKAz egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait

(alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burko-

lat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészség-ügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartal-mazzák.



III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖKIV. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERME-

KEK NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK TOVÁBBIESZKÖZEI


V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZ-KÖZÖK

Az óvodáknál ismertetettek szerint.3. K O L L É G I U M(a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai diákott-

honra vonatkozó külön előírások a megjegyzésben fel-tüntetve)

I. HELYISÉGEKAz e pontban felsorolt helyiségek kialakítására a

nemzeti szabványban, vagy a nemzeti szabvánnyal azo-nos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírá-soknak való megfelelőség fogadható el



III. NEVELŐ- ÉS OKTATÓMUNKÁT SEGÍTŐESZKÖZÖK


IV. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZ-KÖZÖK

Az óvodáknál ismertetettek szerint.4. ALAPFOKÚMŰVÉSZETI ISKOLÁKA MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

ÉS MŰVÉSZETI ÁGAIK KÖZÖS KÖVETELMÉ-NYEI

I. HELYISÉGEK(mind a négy művészeti ághoz) Az egyes helyiségek

jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbmé-ter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos épí-tészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jog-szabályok tartalmazzák.

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉBBERENDEZÉSI TÁRGYAIMINDENMŰVÉSZETI



ÁG RÉSZÉREIII. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖKIV. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZ-

KÖZÖK(berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)4.1 AZ EGYES MŰVÉSZETI ÁGAK, TANSZA-

KOK KÖVETELMÉNYEI4.1.1 ZENEMŰVÉSZET (ZENEISKOLÁK)4.1.2. TÁNCMŰVÉSZET(balett, moderntánc, kortárstánc, néptánc, társas-

tánc tanszak)4.1.3. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET4.1.4 SZÍNMŰVÉSZET-BÁBMŰVÉSZET5. TÖBBCÉLÚ KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYAz Nkt. 20. §-ának felhatalmazásával létesíthető

többcélú intézményen belül az adott intézményegysé-gek kialakításakor az e melléklet szerinti intézménytí-pusra előírt minimumfeltételeket kell teljesíteni,

A funkcionális egységek (mint pl.: a szaktanter-mek, a könyvtár, a tornaterem, a tornaszoba, a gyógy-testnevelési/erőnléti terem, az ebédlő, a konyha, moso-gató, tálaló, illemhelycsoportok, mosó, vasaló, szárítóhelyiségek, aula, többcélú helyiség – szülői fogadásra,tárgyalásra, ünnepekmegtartására -, udvar) közös hasz-nálatra is kialakíthatóak.

Amennyiben az óvoda többcélú köznevelési intéz-ményben működik, a gyermekek csoportszobai és ud-vari foglalkoztatása – a testnevelés kivételével – az ecélra kialakított és kizárólag az óvoda által használt he-lyiségben, udvaron történhet.

Ha az iskola többcélú köznevelési intézménybenműködik, a felnőttek részére kialakított helyiségek, afelnőttek munkaeszközei, továbbá a köznevelési célúhelyiségek, a felszerelési eszközök, a különböző isko-lák feladatainak az ellátásához igénybe vehetők. A nemköznevelési célú helyiségek abban az esetben vehetőkigénybe, ha e mellékletben meghatározottaknak meg-felelnek.

Ha a kollégium többcélú köznevelési intézménybenműködik, a felnőttek részére kialakított helyiségek, afelnőttek munkaeszközei a kollégiumi feladatok ellátá-sához is igénybe vehetők. A tanulók által használt he-lyiségek és felszerelések a kollégium feladatainak azellátásához igénybe vehetők, amennyiben biztosított,hogy a kollégiumi nevelés teljes időszakában a tanulókigénybe tudják venni. A nem köznevelési célú helyisé-gei abban az esetben vehetők igénybe, ha e melléklet-ben meghatározottaknak megfelelnek.

Alapvetés, hogy a többcélú intézmény kialakítása-kor figyelemmel kell lenni arra, hogy a benne létesü-lő különböző intézményegységek valamennyi sajátospedagógiai követelménye teljesülhessen és a közösen

használható helyiségek kialakításával a kivitelezésévelaz adott intézményegység pedagógiai tevékenysége, agyermekek foglalkoztatása, a tanulók tanítása, tanulá-sa, életrendje nem akadályozható.

A többcélú intézmény létesítését megelőzően, a ter-vezésnek ki kell terjednie a különböző korosztályokés intézményegységek sajátosságainak felmérésére, azigények rögzítésére, a nem teljesülés következményei-re, s külön figyelemmel kell lenni a közös használatbakerülő funkcionális egységek felxibilis, sokrétű igénytkielégítő megvalósíthatóságára.


Az országos pedagógiai mérések 6., 8. és 10. évfo-lyamra vonatkozó tartalmi kerete

MATEMATIKA TESZTA mérés matematika tesztje főként a mindennapi

életben előforduló, matematikai problémákra visszave-zethető feladatokból áll. A felmérés figyelembe veszi akerettanterveket, de nem azoknak az egyes évfolyamok-ra vonatkozó követelményeit kéri számon.

A tesztek olyan, többnyire életszerű szituációbanmegjelenített feladatokat tartalmaznak, amelyek meg-oldásához szükséges ismeretekkel már rendelkezhet-nek a diákok. A pedagógiai mérés matematika tesztjea diákok matematikai eszköztudását méri. A matema-tikai eszköztudás magában foglalja

- az egyénnek azt a képességét, amelynek segítsé-gével megérti és elemzi a matematika szerepét a valósvilágban;

- a matematikai eszköztár készségszintű használa-tát;

- az elsajátított matematikai tudás valós élethely-zetekben való alkalmazásának igényét és az erre valóképességet;

- a matematikai eszközök használatát a társadalmikommunikációban és együttműködésben az egyén élet-korának megfelelő szinten.

A matematikai eszköztudás felmérésekor elsősor-ban a hétköznapi életben is előforduló problémákraépülő feladatokkal találkoznak a tanulók, és azokatmeglévő matematikai képességeik és az iskolában, va-lamint a mindennapokban szerzett készségeik segítsé-gével kell megoldaniuk..

A teszt összeállításának szempontjaiA matematika teszt feladatait a hivatal aszerint ál-

lítja össze , hogy egyrészt a matematika mely tartal-mi elemei jelennek meg a feladatban, másrészt milyentípusú gondolkodási műveletek, kompetenciák segítsé-gével oldható meg az adott probléma. A feladatokban



lévő matematikai tartalmi területek négy fő csoportbasorolhatók. Ez a besorolás különbözik a hagyományostantervi felosztástól, de megfeleltethető annak. Min-den tartalmi területhez különböző matematikai képes-ségeket, készségeket, műveleteket igénylő, különbözőnehézségű feladatok, alkalmazások tartoznak. Az or-szágos pedagógiai mérésben a gondolkodási műveletekhárom csoportját határoztuk meg.

A különböző képességű, tudású tanulók teljesítmé-nyének értékeléséhez eltérő nehézségű feladatokra vanszükség a tesztben, a feladatok nehézség szerinti elosz-lásánál törekedni kell arra, hogy az leképezze a tanu-lók képességek szerinti eloszlását. Az egyes területekesetében a feladatok a matematika minél szélesebb te-rületét le kell fedjék, és az egyes tartalmi területeketképviselő feladatokban a gondolkodási műveletek ele-mei megfelelő arányban jelennek meg. Ennek érdeké-ben a hivatal tesztmátrixok készülnek, amelyek a vizs-gált korosztályok életkori sajátosságait figyelembe vé-ve meghatározzák az egyes teszteken belül a tartalmiterületek és műveleti csoportok arányait.

A felmérés minden tanévben formailag is külön-böző típusú feladatokat tartalmaz, amelyek arányát amérési-javítási idő és a tanulói válaszokból nyerhetőinformációk figyelembevételével határozza meg a hi-vatal.

A teszt összeállításának további fontos szempontja,hogy az változatos kontextusú feladatokból álljon.

Tartalmi területekAz országos pedagógiai mérésben a matematikán

belül négy tartalmi területet különböztethető meg:- mennyiségek és műveletek,- hozzárendelések és összefüggések,- alakzatok síkban és térben,- események statisztikai jellemzői és valószínűsé-

ge.Mennyiségek és műveletekSzámokkal, mennyiségekkel az élet legkülönbö-

zőbb területein lehet találkozni, ezekkel a tanulók, apedagógusok számításokat végeznek. A számítások-hoz ismerni kell a műveleteket és azok tulajdonságait.A bennünket körülvevő tárgyakat, anyagokat jellemzőmennyiségekről mérések és mértékegységek segítségé-vel kaphatunk információkat. A mérés problémaköré-hez kapcsolódó feladatok a mennyiségek és műveletektartalmi területéhez sorolhatók. Ez a tartalmi terület te-hát magában foglalja a számok, műveletek ismeretét,az oszthatósági problémákat, idetartozik még a mérés,valamint a mértékegységek ismerete, átváltása is.

- Számok, számérzék (számábrázolás, előjeles szá-mok, számok közötti kapcsolat (közönséges és tize-des törtek), számhalmazok és kapcsolatuk, számok a

számegyenesen, nagyság szerinti rendezés, nagyság-rendi becslések stb.)

- Számítások, műveletek (műveletek és művele-ti tulajdonságok ismerete, műveletek kapcsolata, sor-rendje, végrehajtása, megfelelő képlet alkalmazásastb.)

- Oszthatóság (prímek, [közös] osztók, [közös]többszörösök, oszthatósági tulajdonságok és szabá-lyok, számrendszerek közötti kapcsolat stb.)

-Mérés (mértékegységek használata, átváltása, mé-rési pontosság stb.)

Hozzárendelések és összefüggésekA világban működő rendszerek olyan elemekből,

jelenségekből állnak, amelyek és amelyek változásaihatással vannak egymásra; összefüggnek egymással.A természeti vagy társadalmi jelenségeket vizsgálvatöbbnyire azt tapasztalható, hogy folytonosan változ-nak. Az összefüggések, változások kezeléséhez szük-séges, hogy az esetleges szabályosságokat felismerjük,a változásokat értelmezni tudjuk. Az összefüggésekre,a változások vizsgálatára, az összefüggésekkel kapcso-latos műveletekre épülő problémák tartoznak ide.

Ez a terület magában foglalja a matematikai, algeb-rai kifejezések, hozzárendelések, függvények különbö-ző ábrázolásával kapcsolatos problémákat; a szabályos-ságok, sorozatok, összefüggések felismerésével, meg-adásával, alkalmazásával megoldható feladatokat, azegyenletek, egyenlőtlenségek felírását, megoldását, pa-raméteres kifejezések kezelését. Idesoroljuk az elemihalmazokkal kapcsolatos ismeretek, valamint a logikaiismeretek alkalmazását.

- Mennyiségek egymáshoz rendelése, mennyiségekés a közöttük lévő összefüggések felismerésével, meg-jelenítésével [táblázat, képlet, grafikon] kapcsolatos te-vékenységek: adatleolvasás, ábrázolás, algebrai kifeje-zések és ábrázolás közötti összefüggések megtalálása,felismerése; sorozatok stb.

- Arányosságok, így egyenes és fordított arányossá-gok,

- Paraméter-algebra formulákkal, képletekkel vég-zett műveletek, algebrai kifejezések összehasonlítása,egyenletmegoldás, .

- Szöveges egyenletek, egyenlőtlenségek kezelése,matematizálása,

- Szabályjáték (szabályosságok felismerése, szabá-lyok követése stb.,

- Halmazok (halmazműveletek és tulajdonságaik,- Logika (állítások igazságtartalma,Alakzatok síkban és térbenAhhoz, hogy a tárgyakat képesek legyünk össze-

hasonlítani és megkülönböztetni, fel kell ismerni, hogy



azok milyen speciális jellemzőkkel rendelkeznek, mi-ben hasonlítanak, illetve különböznek, esetleg egysze-rűbb, szabályos alakzatokká, összetevőkké kell bontaniőket.

Ahhoz, hogy biztosan el lehessen igazodni a há-romdimenziós térben, ahol élünk, értenünk kell, mit je-lentenek egy alakzat különböző irányú nézetei. Külön-böző nézeteikben, megjelenési formáikban fel kell tud-nunk ismerni a tárgyakat, alakzatokat. Meg kell érte-nünk a térbeli és síkbeli koordináták jelentését, és tud-nunk kell ezek alapján tájékozódni. Az alakzatok tu-lajdonságainak, jellemzőinek ismeretét, a síkbeli vagytérbeli tájékozódás képességét igénylő problémák tar-toznak az alakzatok síkban és térben tartalmi terület-hez.

Ez terület magában foglalja a két- és háromdi-menziós geometriai alakzatokkal kapcsolatos művele-teket, a szimmetriákkal, egybevágósággal, hasonlóság-gal, geometriai transzformációkkal kapcsolatos prob-lémákat. Ide tartoznak a trigonometriai összefüggésekalkalmazásai is. Ehhez a tartalmi területhez soroljuka koordináta-rendszerbeli eligazodást, térbeli tájékozó-dást is.

- Alakzatok, így geometriai alakzatok [egyenesek,szögek, két- és háromdimenziós alakzatok] tulajdon-ságainak ismerete, csoportosítás adott tulajdonság sze-rint, tárgyak, alakzatok felismerése különböző megje-lenítési formákban, alakzatok komponensekre bontásastb.

- Transzformációk, így különösen geometriaitranszformációk, szimmetriák felismerése, alkalma-zása, egybevágóság és hasonlóság felismerése, alkal-mazása stb.,

- Dimenziók, így különösen testek és hálóik, néze-teik, vetületeik összekapcsolása, alakzatok láthatóságszerinti ábrázolásainak ismerete stb.,

- Tájékozódás síkban és térben, az objektumokegymáshoz viszonyított helyzete, viszonyítás a meg-figyelő térbeli pozíciójához, eligazodás a koordináta-rendszerben [pl. pontok, egyenesek helyzetének meg-határozása] stb.)

- Trigonometriai összefüggések alkalmazása.Események statisztikai jellemzői és valószínűségükA tantervi szabályozás előírásai alapján különbö-

ző valószínűségű eseményekkel, a biztos, illetve a le-hetetlen esemény fogalmával, kombinatorikai problé-mákkal az egyszerű játékokban, a természet jelensége-iben és a tudomány területén egyaránt találkoznak a ta-nulók. Naponta nagy mennyiségű információ, adatoksokféleképpen megjelenített halmaza jut el a tanulók-hoz. A statisztikai módszerekkel képzett adatok ese-tén fontos tudnunk, hogy mennyire tekinthetők meg-

bízhatónak vagy bizonytalannak, milyen feltételekmel-lett, milyen valószínűséggel érvényesek stb. Ehhez tisz-tában kell lenni bizonyos statisztikai fogalmakkal, is-merni kell bizonyos szintű statisztikai számítási mód-szereket. E területhez azok a feladatok tartoznak, ame-lyekben statisztikai számításokat kell végezni, azokatstatisztikai szempontból kell értékelni, vizsgálni, vagystatisztikai ábrázolásokat, így elsősorban diagramokat,táblázatokat stb. kell készíteni, vagy az ábrázolt ada-tokkal kell műveleteket végezni. A kombinatorikai ésvalószínűség-számítási problémákat megjelenítő fel-adatok, valamint a gráfok mint egyszerű modellek isitt szerepelnek.

- Adatgyűjtés szövegből, grafikonról, diagramról,táblázatból stb., adatok megjelenítése, ábrázolása, jel-lemzése [grafikon, táblázat, diagram stb.]

- Statisztikai számítások végrehajtása, átlag, medi-án, szórás stb.

- Statisztikai mutatók és eljárások értelmezése,elemzése, következtetések levonása, következtetésekkritikus elbírálása stb.

- Valószínűség-számítás, valószínűségi problémákmegoldása

- Kombinatorika (kombinatorikai problémák meg-oldása)

- Gráfok, gráfok modellként alkalmazása.A tartalmi területek helyenként nehezen határolha-

tók el egymástól, szinte minden területnek van közösrésze, metszete más területekkel. Amikor egy feladatotvalamely tartalmi területhez sorol a hivatal, akkor arróldönt, hogy melyik a dominánsan megjelenő terület azadott esetben.

Az országos pedagógiai mérés tartalmi területei ésa tantervi területek közötti összefüggés

Gondolkodási műveletekMivel a mérés matematika tesztjében szereplő fel-

adatok többsége életszerű szituációban jelenik meg, afeladatok megoldásakor a diákok legelőször értelme-zik a feladat szövegét, az adott helyzetet, azt lefordít-ják a matematika nyelvére, azaz modellt hoznak lét-re. Ezt a már tisztán matematikai problémát az isko-lában vagy a hétköznapi életük során szerzett mate-matikai ismereteik, képességeik révén megoldják, majda matematikai megoldást az eredeti, valós szituációesetében is értelmezik, megvizsgálják a megoldás ér-vényességét, és az eredményt világos, érthető formá-ban interpretálják. A feladatok megoldásához külön-böző képességekre, készségekre van szükség, így értel-mezés, érvelés, kommunikáció, ábrázolás, modellezés,formális nyelvhasználat, eszközhasználat), amelyeknekkülönböző összetettségi, nehézségi szintjei lehetnek.A különböző szintű készségekhez, készségcsoportok-



hoz rendelhető gondolkodási műveleteket – összetett-ségük alapján – három csoportra osztottuk. Az össze-tettebb műveletek alkalmazását igénylő feladatok több-nyire nehezebbek, ám nem minden esetben, ezért min-den műveleti csoportban lehetnek viszonylag könnyebbés nehezebb feladatok.

A gondolkodási műveletek három csoportja az or-szágos pedagógiai mérésben:

- tényismeret és rutinműveletek,- modellalkotás, integráció,- komplex megoldások és kommunikáció.Egy feladat műveleti besorolása attól is függhet,

hogy melyik évfolyam tesztjében szerepel, így ugyanaza feladat más-más besorolást kaphat, mert a rutinműve-letek értelmezése nem egyforma az egyes évfolyamo-kon.

Tényismeret és rutinműveletekEbbe a csoportba a matematikai nyelv legalapve-

tőbb fogalmainak ismerete; alapvető matematikai té-nyek, tulajdonságok, szabályok felidézésének és egy-szerű alkalmazásának, végrehajtásának képessége tar-tozik. Itt elsősorban a tanulók részéről begyakorolt tu-dás mozgósítására van szükség. A feladatok a korábbanelsajátított alapvető ismeretek felidézését és alkalmazá-sát várják el, többnyire egyetlen lépéssel megoldhatók,nem igénylik különböző eljárások együttes végrehajtá-sát. Kontextusuk tisztán matematikai, illetve könnyenkövethető, valós helyzetet írnak le, amely egyszerűenmatematizálható.

- Egyszerű matematikai definíciók, alapfogalmak,jellemzők felidézése (pl. számok, műveletek, mérték-egységek, síkidomok tulajdonságainak felidézése)

- Matematikai objektumok (alakzatok, számok, ki-fejezések), valamint ekvivalens matematikai objektu-mok azonosítása (pl. törtek grafikus szemléltetése, kü-lönböző helyzetű egyszerű geometriai alakzatok azo-nosítása)

- Számítások végrehajtása (pl. műveletek és műve-letek kombinációinak végrehajtása, egyenletek megol-dása, kifejezések, képletek értékének kiszámítása, szá-zalékszámítás, átlagszámítások mennyiség adott arányszerinti változtatása, egyszerű kombinatorikai számítá-sok elvégzése, algebrai kifejezések egyszerűsítése, bő-vítése)

- Mérés (pl. leolvasás mérőeszközökről, mérték-egységek, mérési becslések)

- Adatgyűjtés leolvasással (pl. grafikonok, tábláza-tok, skálák leolvasása), ábrázolás (pl. adatok megjele-nítése, pontok ábrázolása koordináta-rendszerben)

- Osztályozás, halmazba sorolás (pl. matematikaiobjektumok csoportosítása közös tulajdonság alapján,beletartozás vizsgálata)

- Rutinproblémák megoldása (az iskolában begya-korolt algoritmusok végrehajtása)

Modellalkotás, integráció, különböző műveletek in-tegrálása

Modellalkotás és integráció alatt a diák számáraszokatlan problémák matematikai modellezését; többmatematikai terület, művelet összekapcsolását értjük.

Azok a feladatok sorolhatók ebbe a csoportba, ame-lyekben a nem rutin jellegű problémák jelennek meg.Még tartalmaznak ismerős elemeket a tanulók számá-ra, és a megfelelő információk, műveletek, ismert mód-szerek, algoritmusok kombinációival, integrációjávalmegoldhatók.

- Modellalkotás a problémát leíró egyenletrend-szer megadása; grafikonon vagy algebrai kifejezések-kel megjelenített összefüggések összekapcsolása a va-lós problémával, bizonytalan kimenetelű eseményhezvalószínűségi modell megadása, összetett alakzatokmodellezése.

- Ismerős módszerek, műveletek, információkkombinálása, több rutinművelet összekapcsolása az áb-rázolt információk leolvasás utáni felhasználása vala-milyen további problémamegoldáshoz.

Komplex problémák megoldásai és az eredményekkommunikálása

A komplex megoldások és kommunikáció csoport-jába a legmagasabb szintű műveletek tartoznak. Azidesorolt feladatok a tanuló számára általában újsze-rű problémát vázolnak fel, ezért összetett matematikaimodell felállítását, önálló megoldási stratégia kidolgo-zását igénylik, illetve komplex műveletek kombináci-ójával oldhatók meg. A diákok a feladatok megoldá-sa során elemeznek, értelmeznek valamely problémát,esetleg szélesebb körben is érvényes általánosításokatfogalmaznak meg. A gondolkodási műveleteknek eb-ben a csoportjában kiemelt szerepet kap a jó kommuni-kációs készség, a matematikai nyelv pontos használata,a világos, pontos fogalmazás és a logikus érvelés.

- Összetett modell megalkotása, a modell érvényes-ségi határainak kritikus vizsgálata

- Újszerű szituációban megjelenő összefüggésmeghatározása, elemzése, így elsősorban. adatsorok,statisztikai ábrázolások vizsgálata, elemzése, összefüg-gések értelmezése, . képletben szereplő változók hatá-sának vizsgálata, értelmezése

- Matematikai elképzelések, feltételezések, straté-giák, módszerek, bizonyítások értékelése és ezek kom-munikálása

- Művelet érvényességének vagy állítás igazságá-nak igazolása, bizonyítása, ezek kommunikálása

- Saját megoldási módszerek kitalálása, ismerteté-se, kommunikálása



- Általánosítás, agy. síkbeli probléma térbeli álta-lánosítása

A matematika teszt mátrixa a vizsgált évfolyamokesetén a tartalmi területek és a gondolkodási műveletekarányát mutatja az országos pedagógiai mérés matema-tikatesztjeiben.

A 6. évfolyam matematika tesztjének mátrixaA 8. évfolyam matematikatesztjének mátrixaA 10. évfolyam matematikatesztjének mátrixaFeladattípusokA tesztekben szereplő feladatok formájuk szerint a

következők lehetnek:Feleletválasztós feladatok- Egyszerű választásos feladatok- Igaz-hamis típusú feladatokNyílt végű feladatok- Rövid választ igénylő feladatok- Többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést

igénylő feladatokAz egyszerű választásos feladatok esetében a diá-

koknak négy vagy öt válaszlehetőség közül kell kivá-lasztaniuk az egyetlen helyes megoldást.

Az igaz-hamis típusú feladatokban egy adott prob-lémára vonatkozó több (3-5) állítás helyességét kell el-dönteniük a diákoknak. A választ ebben az esetben ak-kor tekinti a hivatal teljes értékűnek, ha az összes állításhelyességét jól bírálta el a diák.

A tesztben szereplő nyílt végű, rövid választ igény-lő feladatok esetében a választ a tanulók maguk adják,írják le, azzal, hogy kérdésekre adott válasz többnyireegyetlen szó, egyetlen szám, egy egyszerű ábrázolás.

A nyílt végű, többlépéses számolást vagy hosszabbkifejtést igénylő feladatokban nemcsak azt várjuk a ta-nulótól, hogy egy-két szavas választ adjon a kérdés-re, hanem azt is, hogy ismertesse a megoldás menetét,megfogalmazzon egy matematikai érvelést, vagy írjonle egy matematikai módszert. A feladatok javítása, ér-tékelése a szaktárgy tanítására végzettséggel, szakkép-zettséggel rendelkező pedagógust igényel.

Míg a feleletválasztós feladatok főleg az alacso-nyabb szintű gondolkodási műveletek mérésére al-kalmasak, a nyílt végű, többlépéses számolást vagyhosszabb kifejtést igénylő kérdésekre adott válaszoknagyobb szabadságot, többféle utat, módszert biztosí-tanak a tanulónak a feladat megoldásához, ezáltal több-féle lehetőség nyílik a magasabb szintű ismeretek vizs-gálatára, mérésére is.

A megoldásra szánt idő, a megoldásokból nyerhetőinformációmennyiség és a kódolás szempontjait figye-lembe véve a mérés matematikatesztjében a feleletvá-lasztós és a nyílt végű kérdések arányát a következő-képpen határozza meg a hivatal.

A feleletválasztós és nyílt végű feladatok arányaA tesztfeladatok egyéb jellemzőiAz országos pedagógiai mérés tesztjeiben főleg

olyan feladatok szerepelnek, amelyekkel a diákok amindennapi életben – az iskolában, otthon vagy egyébközösségekben – találkozhatnak. Akadnak azonbanolyan feladatok is, amelyekben nem jelenik meg valósélethelyzet, mert olyan matematikai ismeretet kérnekszámon, amelyet nem lehet vagy nem érdemes életsze-rű szituációba ágyazni.

A feladatokban megjelenő helyzetek, szituációkkülönböző mértékben állnak közel a tanulókhoz. A szi-tuáció lehet a diák személyes életével, a tanulással,munkával kapcsolatos, közösségi, társadalmi vagy tu-dományos kontextusú. A tesztben szereplő feladatok ahelyzetek minél szélesebb skáláját igyekeznek lefedni.

A feladatok minél sokszínűbb kontextusán túl azt isbiztosítanunk kell, hogy a tesztben ne legyenek több-ségben olyan feladatok, amelyek esetében a szociokul-turális, nem- és tájegységbeli különbségek előnyt vagyhátrányt jelentenek valaki számára.

Mivel a mérésre szánt idő korlátozott, a kérdé-sekhez tartozó „bevezető szöveg” hosszának igazodniakell a feladathoz, például nem tartalmaz felesleges in-formációt, nem kell egy hosszadalmas leírást értelmez-ni a tanulónak ahhoz, hogy utána az egyébként egysze-rű matematikai kérdést megválaszolhassa.

A mérésben szereplő többkérdéses feladatok elő-nye, hogy közös háttérszövegből indulnak ki, ezérta diákok jobban elmélyülhetnek a feladathelyzetben.Ugyanabból a szituációból kiindulva eltérő nehézségű,különböző tartalmi területhez tartozó, különböző gon-dolkodási műveletek alkalmazását igénylő, összetettsé-gében eltérő feladatokat oldhatnak meg. Ebben az eset-ben kevesebb idő szükséges a feladat megismeréséhez,ami segíti a mérési idő jobb kihasználását.

A teszt megírásakor a tanulók rendelkezésére kell,hogy álljon golyóstoll, vonalzó és számológép. Mindenkérdés megoldható ezek alkalmazásával, nem fordul-nak elő például szerkesztési feladatok. A tesztfüzet vé-gén minden esetben található egy táblázat, amely a leg-fontosabb kerület-, terület-, felszín-, térfogat-számításiképleteket tartalmazza, ugyanis a tesztben szerepelhet-nek olyan feladatok, amelyek megoldásához szükségvan a képletekre. Ha olyan ismeretek szükségesek a fel-adat megoldásához, amelyek nem szerepelnek a fentifelsorolásban és nem elvárás, hogy a tanuló kívülrőltudja azokat, a feladat szövege tartalmazza azokat azinformációkat, amelyek segítségével a kérdés megvá-laszolható.

SZÖVEGÉRTÉSI TESZTA szövegértési feladatok a szövegértést tantárgykö-



zi kulturális kompetenciának tekintik, így a minden-napi életből vett szövegekben szereplő tények, össze-függések feltárását, problémák, helyzetek megoldásátvárják el a tanulóktól. A tesztek elbeszéléseket, re-gényrészleteket, ismeretterjesztő szövegeket, újságcik-keket, hirdetéseket és szokványos táblázatokat tartal-maznak. A tanulóknak a különböző információhordo-zókhoz kapcsolódó kérdések megválaszolásakor a szö-vegek átfogó értelmezésén túl különböző műveleteketkell végrehajtaniuk. Ezek közé egészen egyszerű éskomplex műveletek is tartoznak a konkrét információvisszakeresésétől az egyes szövegelemek funkciójánakmeghatározásán át a szövegmegformáltságára való ref-lektálásig.

Az országos pedagógiai mérésben felmért mindhá-rom évfolyam határpontnak tekinthető a szövegértésiképesség alakulásában, fejlődésében.Míg a hatodik év-folyamos tanulók körében elsősorban az alapvető szö-vegértési műveletek elsajátítása mellett azok bővítésénés alkalmazásán van a hangsúly, addig a tizedik évfo-lyamosok esetében már elvárás, hogy szövegértési ké-pességeiket minél szélesebb körben alkalmazzák a kü-lönféle szituációkban. A 8. évfolyam – az általános is-kola lezárásaként – átmenetet képez az alap-és közép-fokú oktatás között. A mérés szövegértési tesztjei a ha-zai és nemzetközi mérési értékelési trendhez illeszke-dő, részletesen kidolgozott tartalmi keretre épülnek. Akülönböző szövegtípusok és a tematikai sokféleség ré-vén a tesztek komplexen modellezik a mindennapokbólismert olvasnivalókat és a feldolgozásukhoz használtszövegértési műveleteket. A modern társadalmak ele-mi feladata és érdeke a tanulók szövegértési képessé-gének vizsgálata. Nemcsak állampolgári jog, de általá-nos társadalmi érdek, hogy az írás- olvasás képességétminél többen és minél hatékonyabban tudják használ-ni a mindennapi életben. Míg a szövegértés fogalmána köztudatban továbbra is elsősorban az olvasási tech-nika elsajátítását értik, a helyes olvasási technika elsa-játítása csak része, a kifinomult szövegértési képességkialakulásának.

A szövegértés komplex fogalom, amely a szöve-gekkel folytatott párbeszédet, az olvasó tapasztalatai-nak integrálását, az egymásra épülő gondolkodási mű-veletek alkalmazását is magában foglalja. A hazai ésnemzetközi szakirodalom és kutatások nyomán a tar-talmi keretben a szövegértés fogalma a következő:

A szövegértés az írott nyelvi szövegek megértésé-nek, használatának és a rájuk való reflektálásnak a ké-pessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait,fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrelalkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kom-munikációs helyzetekben.

Ahhoz, hogy a szövegértési képességek széles kö-rét országosan és az egyes tanulók szintjén is értékelnitudja a hivatal, különböző nehézségű és típusú szövege-ket tartalmazó tesztet kell összeállítani. A vizsgálatbanrészt vevő korosztályok számára készített szövegérté-si teszt modellezi, és a különböző műveleteket igénylőkérdésekkel irányítja is a szövegfeldolgozás folyama-tát.

A szövegértési teszt összeállításának szempontjaiA szövegértési teszt szövegeinek kiválasztásakor

és feladatsorainak összeállításakor az alábbiak a szem-pontok :

- szövegek típusai,- gondolkodási műveletek típusa,- a tanulói háttértudás szerepe a feladatok megol-

dásában,- a feladatok típusa,- a különböző típusú szövegek és feladatok aránya.SzövegtípusokElbeszélő típusúnak azok a folyamatos, összefüg-

gő írásos szövegek, amelyek célja egy történet elbeszé-lése vagy események, személyek, tárgyak, problémákstb. leírása. E szövegtípus fő jellemzője, hogy nem tá-jékoztatni, informálni vagy meggyőzni akarja elsősor-ban az olvasót, inkább az érzelmi bevonására irányul.Az elbeszélő szövegek gyakran személyes hangvételű-ek, jellemzőjük az emberi kapcsolatok, cselekedetek,érzelmek hatásos megformálása. Az elbeszélő szöveg-típusba tartoznak a novellák, a mesék, a vallomások,az esszék, az útleírásokat, a kritikák, a recenziók vagya tudósítások. Az elbeszélő típusú szövegek gyakortafiktív, képzeletbeli elemeket tartalmaznak, ezáltal azolvasót aktív befogadói részvételre késztetik.

Magyarázó típusúnak azokat a tudományos, illetveismeretterjesztő szövegek, amelyek elsősorban ismere-tet közölnek, legyen az egy jelenség magyarázata, egyesemény bemutatása. Hangvételük általában higgadt,tárgyszerű. A magyarázó szöveg közléseinek fő cél-ja a tájékoztatás, ami természetesen nem jelenti, hogye szövegek szerzői ne akarnák meggyőzni olvasóikatsaját álláspontjukról. A magyarázó szövegek közé tar-toznak a tudományos ismeretterjesztő cikkek, tanulmá-nyok, kommentárok. A magyarázó típusú szövegekhezkapcsolódó feladatok vizsgálata azért is fontos, mert atankönyvi szövegek többsége is e típusba sorolható.

A dokumentum típusú szövegek elsősorban formaialapon különböztethetők meg az előző típusoktól. Averbális közlést és tipográfiai jeleket, képeket, rajzokatis tartalmazó szövegtípusba soroljuk a listákat, grafiko-nokat, menetrendeket, különféle táblázatokat, a térké-peket, a szövegekhez készített ábrákat, a használati uta-sítást. Idetartoznak a mindennapi életben gyakran elő-



forduló szövegek, mint például a nyomtatványok, kér-dőívek, szabályzatok. A dokumentum típusú szövegekmegértésében a szöveg elrendezésének, a verbális ésnem verbális jelek összjátékának különösen nagy a sze-repe. Ilyen szövegek előfordulhatnak önállóan vagy azelőző két szövegtípus kiegészítéseként is.

E szövegtípus segítségével képet kapunk arról,hogy a tanuló hogyan igazodik el a mindennapi szituá-ciókban és az azokhoz tartozó köznapi – nem csak ver-bális jeleket tartalmazó – szövegekben.

A szövegek egyéb jellemzőiA szövegek kiválasztásakor figyelembe vettük a

mérni kívánt évfolyam életkori sajátosságait, a tanköny-vi szövegek nehézségét és a tantervi követelményeketis. A mérés időbeli korlátai egy-, maximum másfél ol-dalas szövegek feldolgozását teszik lehetővé. A szöve-gek, szövegrészek válogatása közben ügyeltünk arra,hogy azok önmagukban is megállják helyüket. A fel-adatok kapcsolódhatnak egy önálló szöveghez, de a té-mához illeszkedő rövidebb szövegekből is állhat egyszövegegység. Ez utóbbi lehet például két diák véle-ménye egy filmről vagy egy jelenség más-más szem-szögből történő vizsgálata. A tanulóknak ezeket külön-külön vagy egymással összefüggésben is kell olvasni-uk, a kérdések az egyik, másik vagy mindkét szövegrevonatkozhatnak.

Az egyes évfolyamok esetében vannak eltérések afeladatokhoz alkalmazott szöveg hosszában, a megfo-galmazás összetettségében, az információk szövegbeágyazottságában. Ezek a tényezők befolyásolják a szö-veghez kapcsolódó feladatok nehézségét. Fontos szem-pont a szövegek stiláris sokszínűsége, valamint az,hogy ne csupán szépirodalmi vagy rangos publiciszti-kai, hanem köznyelvi szövegek is szerepeljenek a tesz-tekben.

A feladatlapok összeállításakor a szövegeket a te-matikai sokszínűség jellemzi: egyaránt helyet kaptak atörténelem, a sport, a nyaralás és utazás, az egészség,az irodalom és a színház, a diákélet, az állatok és nö-vények élete, a gazdaság, a család, a szórakozás, a tévéés egyéb médiumok stb. témakörébe tartozó szövegek.A tesztekben olyan szövegeket szerepeltetünk, amelyeka 6., 8. és 10. évfolyamos tanuló érdeklődésére számottarthatnak.

A tematikai és stiláris sokféleség mellett fontos,hogy a tesztben ne legyenek túlsúlyban az egyes rész-populációknak kedvező szövegek.

Gondolkodási műveletekA szövegek olvasását követően, a feladatok megol-

dásakor a tanuló különböző szövegértési műveletekethajt végre, és a kérdésekre, utasításokra adott válaszok-kal bizonyítja, hogy megértette és felhasználta a szö-

veget. Az egyes művelettípusok szétválasztása a méréstechnikai szükséglete, de minden művelettípus a globá-lis megértés, a szöveg egészéről kialakult kép oldalárólis értelmezhető.

A szövegértési tesztekben szereplő legfontosabbműveletek: a szöveg információinak (pl. tényeinek,adatainak) azonosítása, visszakeresése, a szövegben lé-vő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felis-merése, a szöveg egészének, egy részének vagy konk-rét tartalmi elemeinek, továbbá stiláris jellemzőinek ésa szöveg üzenetének értelmezése.

Információ-visszakeresésAz információ-visszakeresés művelete egy vagy

több elem visszakeresését és azonosítását kívánja mega tanulótól. A szöveg explicit szó szerinti vagy impli-cit elemeit kell felismernie, és a feladatban megadottszempontok szerint kiválasztania. A tanulónak a szö-vegben elszórt adatokra kell figyelnie, szelektíven kellolvasnia, és ki kell választania a kívánt adatot.

Az információk visszakeresése feltételezi az adottszöveg egészéről kialakult, az aktuális olvasási élmé-nyen alapuló tudást, amely nélkül nem lehetséges a szö-vegben való tájékozódás.

Az információ-visszakeresés műveletének nehéz-sége függ a visszakeresendő elemek számától, azokkapcsolódásának módjától, a visszakeresést meghatá-rozó kritériumok mennyiségétől és minőségétől, továb-bá attól, hogy a keresett elem mennyire szembetűnő aszövegben. E művelettípusba tartoznak egyrészt a ki,mit, mikor stb. típusú kérdések, amelyekre a helyes vá-lasz egy vagy több konkrét adat, másrészt a kérdésbenszereplő kifejezések szinonimáinak azonosítását igény-lő feladatok.

Kapcsolatok és összefüggések felismeréseA szöveg olvasása közben a befogadó különféle,

szövegen belüli és szövegek közötti kapcsolatok, össze-függések hálózatát alkotja meg. Szavak, tematikai ele-mek motívumokra világítanak rá, bekezdések egymásellentétei vagy kiegészítőivé válnak, a szöveg más szö-vegeket, háttérismereteket idéz fel. A szöveg kohézióserői szerepet játszanak a szöveg egészének megértésé-ben.

A kapcsolatok és összefüggések felismerésénekművelettípusába sorolt feladatokban, különböző tartal-mi és logikai összefüggések felismerésére van szük-ség. A szövegkörnyezetből kell egy adott cselekedet-nek, történésnek az okaira vagy céljaira vonatkozó kö-vetkeztetéseket levonni, illetve ezek következményeités hatásait vizsgálni.

A feladat nehézségét természetesen befolyásolja aszöveg bonyolultsága, az elemek közti hasonlóság ésazok áttételes volta. Egészen könnyű feladatok is tar-



toznak ide, amelyek a szöveg egyik kijelölt része alap-ján egyszerű következtetést igényelnek, de vannak ne-hezebbek is, amelyek rejtettebb kapcsolatok felismeré-sét kívánják a tanulóktól. A kapcsolatok és összefüggé-sek felismerése művelettípusba soroljuk a szöveg tar-talmi, logikai elemeire, ok-okozati, egyéb viszonyokraés a szerkesztésbeli elemekre, bekezdésekre, az egysé-gek közötti kapcsolatokra vonatkozó kérdéseket, vala-mint az általánosítást, a szöveg belső összefüggésrend-szerének és utalásainak felismerését igénylő feladato-kat.

ÉrtelmezésBár a szöveg értelmezése a megértésre támaszko-

dik, de egyben alkotótevékenység is, így reflexív vi-szonyt feltételez az olvasott és megértett szöveggel. Azértelmezés műveletéhez tartozó feladatok esetében ref-lektálni kell a szövegre, értékelni kell a szöveg egészé-nek vagy egy-egy részletének a szöveg egészben be-töltött szerepét, megalkotottságát. Az értelmezés mű-velettípusába sorolt kérdés vonatkozhat a szöveg tartal-mi vagy stiláris elemeinek értékelésére, amely kritikaielemzést is igényel.

A kapcsolatok, összefüggések felismeréséhez ha-sonlóan e művelettípusban is a szöveg egésze és a szö-vegrész közötti kapcsolat megértése szükséges. A tanu-lónak ebben a művelettípusban a szöveg szó szerinti ésátvitt értelmének lehetőségeit is érzékelnie kell.

Vannak egészen könnyű feladatok, amelyek a szö-veg egyes tartalmi vagy formai jegyeinek az azono-sítását kérik, és vannak nehezebbek, amelyek a szö-veg elemző megértésére támaszkodva a szöveg objek-tív vagy szubjektív megítélését várják el. Az értelme-zés műveletéhez sorolt feladatokat három nagyobb cso-portba oszthatjuk: egyrészt általános szövegértési fel-adatok, amelyekben az üzenet, mondanivaló felismeré-se, a szöveg egészének értelmezése a cél; másrészt ref-lektálás a szöveg tartalmi elemeire, egy adott szöveg-egység értelmezése, illetve véleményalkotás egy adotttartalmi elemről; harmadrészt reflektálás a stiláris ele-mekre, a szöveg megfogalmazás módjának értelmezé-se, illetve vélemény a megfogalmazás módjáról, stílu-sáról.

Az általános szövegértési feladatok közé tartoznakazok a kérdések, amelyek megválaszolásához a tanuló-nak saját tapasztalataival, nézeteivel kell összevetnie aszövegben olvasottakat. A szöveg tartalmi elemeire va-ló reflektálás jó példája, amikor a tanulónak a szövegtételmondatát, központi állítását kell azonosítania, új-rafogalmaznia. A stiláris elemekre való reflektálás ese-tében pedig a kérdés a szöveg hangnemének jellemzé-sét, értékelését, a mögöttes vagy alkalmi jelentés feltá-rását várja el a tanulótól.

A szövegtípusok és a műveleti szintek mátrixa azegyes évfolyamokon:

A szövegtípusok és a műveleti szintek mátrixa a 6.évfolyamos tesztben



FeladattípusokA szövegértési feladatlapokon két alapvető feladat-

típust és ezek változatait használja a hivatal: feleletvá-lasztós kérdéseket, valamint nyílt végű, szöveges vá-laszt igénylő feladatokat. A válaszadási formákat és akitöltés módját a feladatlapokat bevezető útmutató mu-tatja be a diákok számára.

A feleletválasztós feladatokat az jellemzi, hogy adiáknak a felkínált viszonylag kis számú lehetőség kö-zül kell kiválasztania a helyeset. Többnyire négy vá-laszlehetőség kapcsolódik a kérdéshez, és közülük egya helyes. A többi válaszlehetőség egyértelműen rossz,a válaszok terjedelme nagyjából ugyanakkora, az opci-ók között félrevezető válaszok is szerepelnek, amelyeknehezítik a feladat megoldását. A feleletválasztós kér-dések közé tartoznak azok a feladatok is, amelyekbentöbb állítás igaz vagy hamis voltát kell eldönteni.

A nyílt végű feladatok esetében a diáknak rövidebb-hosszabb választ kell adnia írásban. A nyílt végű felada-tok két nagy csoportba sorolhatók. A nyílt végű, rövidszöveges választ igénylő feladatok közé olyan kérdésektartoznak, amelyek esetében a tanulónak egy-egy rövidelemmel kell válaszolnia. Idesoroljuk azokat a felada-tokat is, amelyekben a tanulónak a kérdésben megadottszövegrészt kell megjelölnie, aláhúznia. A nyílt végű,hosszabb szöveges választ igénylő feladatok értelem-szerűen hosszabb magyarázatot, bővebb kifejtést igé-nyelnek a diáktól.

A feleletválasztós és a nyílt végű feladatok arányaa feladatokban

A tanulói háttértudás szerepe a szövegértési felada-tok megoldásában

A felmérés során a tanuló olyan szövegekkel dol-gozik, amelyekkel első alkalommal találkozik, de nemszabad megfeledkeznünk arról, hogy meglévő ismere-tei, képességei, készségei birtokában olvassa azokat.A feladatmegoldási helyzetben a diák tárgyi ismerete-ire, tudására, megszokott olvasási stratégiáira, egyénijellemzőire, önismereti tényezőire stb. támaszkodik. Aszövegértés voltaképpeni folyamatát megelőzi a szövegtémájára, műfajára, közlési helyére, formájára, a szerzőszemélyére, a tipográfiára stb. és az ezek által mozgó-sított előismeretekre is támaszkodó előzetes megértés.

A szövegértési teljesítmény mérésekor tehát figye-



lembe veszi a hivatal a tanulói háttértudás – általá-ban nehezen megragadható, konkretizálható – szere-pét is az adott szöveg feldolgozásában, amely az aktu-ális feladatmegoldási helyzetben az előzetes tudás sze-repének minimalizálására törekszik, mert például egyismert szépirodalmi szöveghez kapcsolódó kérdéssortnagyobb hatékonysággal tud megoldani egy olyan di-ák, aki már olvasta az adott szöveget.

Egyrészt a mérő jelleg, másrészt az egyértelműkódolás és értékelés érdekében törekszik a feladatokösszeállításánál a hivatal a tanulói háttérismeretek sze-

repének csökkentésére, és arra is, hogy a szövegen be-lüli információkat, gondolatokat feldolgozzák, értel-mezzék a tanulók. A tesztek összeállításakor ezért tesz-tek készítőire vonatkozófontos szabály, hogy a szöve-gek tematikája mellett a feladatok megfogalmazása sekedvezzen egyik tanulói részpopulációnak sem, a fel-adatokmegoldásához ne legyen szükség olyan háttértu-dásra, amely a tanuló szociokulturális hátterének, egyé-ni motivációjának és ismereteinek vagy éppen tárgyifelkészültségének a függvénye.


20/2012.(viii.31.)emmirendelet anevelési...

Documents