2.11. a személyiség pszichológiai értelmezése...segédeszköz, kiindulási pont. nincsenek jó...

A MANDALA JÓGASTÚDIÓK OKJ-s Sportoktató képzésének oktatási segédkönyve

Az oktatási segédkönyvet szerkesztette és összeállította: Németh Gergely – elnök Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100)

1

2.11. A személyiség pszichológiai értelmezése

Mi a személyiség? A személyiség az ember megnyilvánulásainak, mint egységes egésznek strukturálisan és funkcionálisan differenciálódott sajátos összeműködése. A személyiség azon pszichofizikai rendszereknek a dinamikus szerveződése az egyénen belül, melyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását. /Allport/ tipológiák: Az embereket hasonlóságuk és közös jellemzőik alapján tipológiai csoportokba sorolhatjuk. Ahány elkülöníthető alkati, idegrendszeri és pszichológiai tulajdonsággal rendelkeznek, annyiféle tipológiai csoportba oszthatjuk őket. A tipológia (típusalkotás s típusba sorolás) a személyiség vizsgálatának egy fontos eszköze. A személyiségtipológiák jelentőségét nem szabad felnagyítani, ugyanis a valóságban nem léteznek ún. „tiszta típusok”, legfeljebb bizonyos jellemzők dominánsak. A típus mindössze egy segédeszköz, kiindulási pont. Nincsenek jó és rossz típusok, csupán mások. Az egyén életet során fejlődik, változik, ezért más-más típus jellemzői válhatnak dominánsabbá.

személyiség-elméletek

tipológiák

testalkati Kretschmer

Sheldon

idegrendszeri és

pszichológiai

Hippokratész-Galénosz

Pavlov

Rotter

Atkinson dinamikus elméletek

Freud, Rogers

fejlődés-elméletek

Piaget, Erikson



2

1. testalkati és külső megjelenési tipológiák

a. Kretschmer testalkati típusai és jellemvonásaik: típus neve testalkati

jellemzők jellemvonások

PIKNIKUS zömök, gömbölyded, hízásra hajlamos, lágy izomzat, viszonylag rövid végtagok

Érzelemgazdag, jó humorú, életörömökre beállított, nagy hangulatingadozású, társasági.

ASZTÉNIÁS, LEPTO-SZOM

sovány, vékony, hosszú, gyenge izomzat, hosszú végtagok

Zárkózott, érzelmeiben túlérzékeny, gyakran irreális fantáziájú, absztrakt, rendszerező gondolkodású.

ATLETIKUS csontjai és izmai is nagyok, erőteljesek

Fegyelmezett, beszabályozott, gyakran indulatos, mogorva, gondolkodása inkább konvergens, koordinált mozgású izomember.



3

a. Sheldon testalkati típusai és pszichikai jellemzőik testalkati

típus ENDOMORF MEZOMORF EKTOMORF

jellemzők puha, gömbölyded

tempera-mentum

viszcerotóniás (zsigeri szervek túlsúlya, gyomorember)

szomatotóniás (csontrendszer és izomzat túlsúlya, izomember)

cerebrotóniás (központi idegrendszer, idegember)

jellem

Szeretik a társaságot, a kényelmet. A környezet ingereire történő reagálásuk lassú, általában elégedettek az élettel. Szeretnek enni, kedvelik a kényelmet

Az ingerekre történő gyors reagálás jellemzi, szeretik a változatosságot, jól alkalmazkodnak. Biztos fellépésű, energikus személyek, igyekeznek vezetői pozíciót betölteni, uralkodnak másokon.

Gyorsan reagálnak, de állandóan feszültek, kiegyensúlyozatlanok. Szorongóak, zárkózottak, introvertáltak, gyakran foglalkoznak egzisztenciális problémákkal,. Jobban kedvelik az egyedüllétet a hangos, vidám társaságnál.

Leginkább a kretschmeri piknikus alkatnak felelnek meg.

A kretschmeri atletikus alkatnak felelnek meg.

A kretschmeri leptoszom alkatnak felelnek meg.

2. Idegrendszeri és pszichológiai tipológiák

a. Hippokratész-Galénosz vérmérsékleti típusai:

TÍPUS URALKODÓ TESTNEDV IMPULZIVITÁS ALAPBEÁLLÍ-

TOTTSÁG ELEME, SZÍNE

szangvinikus vér nagyfokú bizakodó levegő,sárga kolerikus sárga epe nagyfokú lobbanékony tűz, piros melankolikus fekete epe kisfokú szomorú föld, kék

flegmatikus nyálka kisfokú közönyös víz, zöld

b. Pavlov idegrendszeri tipológiája: Az idegrendszeri működés két legfontosabb folyamatának (serkentés és gátlás) sajátosságai alapján állította fel a tipológiát, figyelembe véve azok erősségét (erős-gyenge), mozgékonyságát (gyors-lassú) és egyensúlyukat (kiegyensúlyozott- kiegyensúlyozatlan):



4

TÍPUS INTENZITÁS TERJEDÉS VISZONY

élénk izgalom, gátlás: erős gyors kiegyen-súlyozott

féktelen izgalom: erős, gátlás: gyenge

izgalom: gyors, gátlás: lassú

kiegyen-súlyozatlan

nyugodt izgalom, gátlás: erős lassú kiegyen-súlyozott

gyenge izgalom, gátlás: gyenge lassú kiegyen-súlyozott

c. Jung tipológiája A pszichikus energiák (a személy érzéseinek, gondolatainak és figyelmének) irányulása történhet a szubjektum belső világára, valamint a külső világra. Ez alapján 2 típus:

INTROVERTÁLT

Saját belső világára irányul (befelé forduló), a környezetéhez való viszonyát az intenzitás jellemzi: vagyis szűk körű, de mély kapcsolatokat igényel, a kevés közeli barátja kivételével viselkedése távolságtartó, zárkózott.

EXTROVERTÁLT

Pszichikus energiáit a környezetére irányítja (kifelé forduló), igényli maga körül az embereket, társaságkedvelő, közlékeny, szereti a változatosságot.

d. Rotter tipológiája: 2 típust különböztet meg az alapján, hogy az egyénnek van-e szerepe a környezete alakulásában:

BELSŐ KONTROLLÚ TÍPUS

a környezeti történések alakulásában saját cselekvésének aktív szerepet tulajdonít

KÜLSŐ KONTROLLÚ TÍPUS

a környezetében történő események alakulásában passzív szerepet tulajdonít magának és cselekvésének

e. Atkinson tipológiája a kockázatvállaló magatartást szabályozó

teljesítménymotiváció alapján (bizonyos eredmény elérésekor, pl. versenyhelyzetben mi a motiváló erő):

SIKERKÖZELÍTŐ Bízik cselekvésének sikerében, magabiztos, határozott.

KUDARCKERÜLŐ Nem bízik cselekvésének sikerében, fél a kudarctól, tétnélküli helyzeteket kedveli.



5

Dinamikus személyiségelméletek PSZICHOANALÍZIS A pszichoanalitikus elmélet egy teljesen új nézőpont kialakulását jelentette a pszichológiában. A viselkedés, személyiség nem tudatos összetevőjére helyezte a hangsúlyt, a személyiség fejlődésben pedig kiemelte a gyermekkori élményeket, melyek hatásai felnőttkorban mutatkoznak meg, a traumatikus élmények, megoldatlan krízisek pedig lelki megbetegedéseket eredményeznek. Általában minden felnőttkori zavar melegágyának Freud a gyermekkort tekintette, az itt elszenvedett kínos élményeknek. A pszichoanalitikus elmélet értelemében a viselkedés a motívumok, szükségletek drive-ok és konfliktusok harcának illetve kompromisszumának eredménye. A pszichoanalitikusok a személyiséget több oldalról közelítik meg. Egy bizonyos viselkedés egy vagy több motívum egyenes következménye lehet, azonban az egyes motívumok hathatnak tudattalanul is. Továbbá ugyanaz a viselkedési forma különböző személyeknél más-más motívum kielégítését célozhatja. Pl. az evés fakadhat egyszerű biológiai szükségletből de továbbá kielégíthet olyan rejtett vágyakat is mint a szerelem iránti igény.

Freud strukturális modellje (a személyiség struktúrája)

ID: o Ösztön Én, minden ösztön energia forrása. o Az örömelv alapján működik célja az örömszerzés és a fájdalom elkerülése. o Úgy képzelhető el mint egy elkényeztetett kis gyermek amit akar azt nagyon és

azonnal akarja. Az Id minden esetben rögtöni és teljes kielégülésre vágyik, nem fogad el kompromisszumokat, nem tolerálja a frusztrációt és az ösztönenergiák nem gátolhatóak, nem akadályozhatóak. o Az Id követelőző, logikátlan, impulzív, aszociális, öncélú és vak.

EGO o Én a realitást keresi. Az Id számára biztosítja azokat a társadalmi kereteket

melyek segítségével az ösztönkésztetések kielégülést nyernek. o Nem azonnali megoldást kínál, hanem megtalálja azokat a lehetőségeket

melyek révén az Id kilengéseit, kicsapongásait szabályozni tudja. Például ha vitatkozunk a főnökünkkel, elképzeljük (Id) amint a nyakát tekergetjük, az agresszív energia ezek után is fennmarad és kilépve az irodából belerúgunk főnökünk kutyájába (Én).

ID EGO SUPEREGO



6

o Az Ego képes megkülönböztetni a vágyakat a kívánságokat a fantáziát a realitástól, tűri a feszültséget, kompromisszumra képes és változik az idők folyamán.

SZUPEREGO o A super ego teljesen szembe áll az iddel, azokat a morális, etikai normákat

tartalmazza melyek a személy sajátjai és a társadalmi együttélés elengedhetetlen feltételei.

o E struktúra feladata, hogy a viselkedést a társadalmi szabályok szerint irányítsa, jutalmat ígér a jó viselkedések számára és büntetést a negatív viselkedések számára.

o Az egyén erkölcsi normáit, értékei, a társadalmi szabályokat a szüleitől sajátítja el, megszegésük bűntudatot eredményez.

Ösztön-én Én Felettes-én

Mindhárom összetevő jellemezhető tartalmával, működési módjával és egymáshoz való viszonyuk pedig a személyiség dinamikáját határozza meg.

Jéghegymodell:

HUMANISZTIKUS PSZICHOLÓGIA

Rogers:

- Énkép: az önmagára vonatkoztatott elképzelések, észleletek, érzelmek, értékeke és attitűdök.

- Énideál: az a személy, akivé válni szeretne. - személyközpontú terápia: feltétel nélküli elfogadás, empátiás

visszatükrözés. - énkép és énideál távolsága:



7

Ha az énkép és az énideál között nagy az eltérés irreális célkitűzések. Ha az énkép és az énideál között kicsi az eltérés nincs motiváció a fejlődésre.

Maslow szükségletelmélete:

I. hiány alapú szükségletek: 1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexualitás 2. Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, kiszámíthatóság 3. Szeretet, valahová tartozás szükséglete: gyengédség, viszonzott szeretetkapcsolat 4. Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások elismerése, hírnév, becsvágy II. növekedés alapú szükségletek: 5. Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni 6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség 7. Önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket.

Fejlődéselméletek szerint a személyiség egymást követő szakaszok során válik egyre fejlettebbé (pl.: Piaget fejlődéselmélete)

Piaget kognitív fejlődéselmélete

1. 0-2 éves korig: SZENZOMOTOROS intelligencia szakasza→a külvilágnak nincs tartós belső repre-zentációja. Szemléletes cselekvő gondolkodás.

2. 2-7 éves korig: MŰVELETEK ELŐTTI szakasz →a külvilágnak képi reprezentációja van. Szemléletes képszerű és intuitív gondolkodás.

3. 7-11 éves korig: KONKRÉT MŰVELETI szakasz →a külvilágnak fogalmi

reprezentációja van (7-10 évig konkrét fokon, 10-14 évig absztrakt fokon).

4. 11 éves kortól: FORMÁLIS MŰVELETI SZAKASZ: Elvont kijelentések logikai elemzésére képes, hipotéziseit módszeresen ellenőrizni képes. Jövőre, lehetőségekre és ideológiai problémákra vonatkozó kérdésekkel is foglalkozik.

Önmegvalósítás szükséglete Esztétikai

szükségletek Kognitív

szükségletek Megbecsülés szükséglete

Szeretet szükséglete Biztonság

szükséglete Fiziológiai

szükségletek

2.11. a személyiség pszichológiai értelmezése...segédeszköz, kiindulási pont. nincsenek jó...

Documents