Gomba Község Önkormányzata

2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2.

Gomba Község Önkormányzata

29/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás helyi szabályairól, valamint a szociális rászorultságtól függő

pénzbeli és természetbeni ellátásokról

/egységes szerkezetben a 22/2014. (IX. 25.) és a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelettel/

A rendelet kihirdetése

2013. december 17-én,

egységes szerkezetbe foglalása

2014. október 22. napján megtörtént

Gomba, 2014. október 22.

Kósa Erzsébet Anikó sk.

jegyző

Gomba Község Önkormányzata

29/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás helyi szabályairól, valamint a szociális rászorultságtól függő

pénzbeli és természetbeni ellátásokról

Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális

ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) ba) és bb) pontjaiában, 32. § (1)

bekezdés b) pontjában, 33. § (7) bekezdésében, 37/A § (3) bekezdésében, 38. § (9)

bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében,

58/B § (2) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés

a) pontjában, 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, az Alaptörvény 32. cikk

(1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket

rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § 1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Gomba község közigazgatási területén - a

szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a

továbbiakban: Szt.) 32/A. § (1) bekezdésével összhangban - érvényes lakcímmel

rendelkező, az Szt. 3. § (1) bekezdés a) - d) pontjaiban, és az Szt. 3. § (3)

bekezdésében megjelölt személyekre.

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében megjelölt ellátások

vonatkozásában az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a harmadik

országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.

törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó

állampolgáraira is kiterjed.

(3) A rendelet hatálya az aktív korúak ellátása és az önkormányzati segély kivételével

azon hajléktalan személyekre terjed ki, akik tartózkodási helyként Gomba község

közigazgatási területét jelölik meg az ellátás igénylésekor.

2. § 2. § A rendelet tárgyi hatálya az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló

63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) által nem szabályozott

kérdésekre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező

közeli hozzátartozók közössége

2. háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti személyek közössége

3. közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy

4. vagyon: az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon

5. pénzbeli ellátások: önkormányzati segély, babakelengye támogatás, kamatmentes

kölcsön, önkormányzati ápolási díj, rendszeres szociális segély

6. természetbeni ellátások: adósságkezelési szolgáltatás, közgyógyellátás

7. állástalan, munkanélküli: az az aktív korú személy, aki az állami foglalkoztatási

szervnél álláskeresőként nyilvántartott, és az állami foglalkoztatási szervvel

folyamatosan együttműködik

8. egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy

3. 2. Az ellátások megállapításának általános szabályai

4. § 3. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításakor - ha az Szt. és a

Korm. r. vagy e rendelet másként nem rendelkezik - az egy háztartásban élő személyek

szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani,

hogy elősegítsék a kérelmező létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

5. § 4. § Nem állapítható meg pénzbeli és természetbeni ellátás, ha a kérelmező vagy a

jogosultság szempontjából beszámítandó bármely családtagja az igénylés benyújtásának

időpontjáig nem vette igénybe, vagy az igénybevételi eljárást nem indította el azokra a

társadalombiztosítási, vagy rendszeres pénzellátásokra, melyekre szerzett vagy

származtatott joga fennáll.

6. § 1(1) 5. § Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban

Képviselő-testület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi

CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdésében kapott

felhatalmazással élve az Szt-ben meghatározott hatásköreit az e rendelet 12. § (2)

bekezdés i) pontjában foglalt kivétellel a polgármesterre ruházza át. 2

7. §

8. § 36. § A pénzbeli ellátásban részesülő - a polgármester ellentétes tartalmú döntése

hiányában - nem köteles elszámolni a szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatás

felhasználásáról.

4. Az ellátások igénylése

9. § 7. § (1) Az ellátásra irányuló kérelmet - ha e rendelet másként nem rendelkezik – a

Gombai Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) az e célra

rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemben fel kell tüntetni a Korm. r. 1. §-ában meghatározott adatokat, és a

kért támogatás igénylésének indokolását.

(3) Ha az Szt.,és a Korm. r. másképpen nem rendelkezik a kérelmező a kérelem

benyújtásakor köteles a saját maga és a vele egy háztartásban, vagy családban élő

személyek vagyoni -, jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez

elháríthatatlan akadályba ütközik, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában

nyilatkozatot tenni.

1 Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23. 2 3 Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott igazolás lehet különösen a munkáltató által

kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat

vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb

jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás,

szerződés.

(5)4 Az ápolási díj kérelemhez be kell nyújtani a Korm. r. 1. mellékletével

meghatározott vagyonnyilatkozatot.

(6) (5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi

IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdés d) pontjával meghatározott

álláskereső részére ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha az

álláskeresőként történő nyilvántartásáról a munkaügyi központ e rendelet 3. § 7.

pontjában meghatározott feltételeknek megfelel és az erről szóló igazolását

benyújtotta. E rendelkezés alól kivételt képez, az önkormányzati ápolási díjat

igénylő kérelmező, illetve ha a kérelmező igazolással alátámasztott okból - így

különösen: jelentős mértékű össz–szervezeti egészségkárosodás, egyéb súlyos

betegség, vagy jogszabályi rendelkezés erejénél fogva – nem tud megfelelni az

Flt. 58. § (5) bekezdés d) a 3. § 7. pontjában meghatározottaknak.

követelménynek.

10. § 8. § (1) A szociális ellátás iránti kérelemhez - jogszabályban előírtakon kívül - csatolni

kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt igazolásokat.

(2) Tizenhatodiknyolcadik életévét betöltött gyermek tanulói jogviszonyát

iskolalátogatási lappal kell igazolni.

(3) A jövedelem igazolására jogosultság megállapítására az Szt. 10. § (2)

bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel biztosítandó szociális rászorultságtól

függő ellátások megállapításánál a család vagy a háztartás Szt. 4. § (1) bekezdés

a) és b) pontjai szerinti jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni.

(5) A vállalkozó jövedelmének igazolásához az adóbevallással már lezárt időszak

tekintetében az illetékes állami adóhatóság igazolása szükséges. A vállalkozási

tevékenység az Szt. 10. § (5) bekezdésében foglalt esetben tekinthető

megszűntnek.

(6) A gyermektartásdíjat - amennyiben az rendelkezésre áll - a megállapításáról szóló

jogerős bírósági ítélet eredeti vagy eredetivel megegyező hiteles másolatával kell

igazolni.

11. § 9. § Mellőzhető a környezettanulmány felvétele, ha a kérelmező a kérelem benyújtását

megelőző 6 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy

körülményeiben nem következett be változás.

5. Önkormányzati segély 5. Települési támogatás, rendkívüli települési támogatás

12. § 10. § (1) Önkormányzati segély Települési támogatás nyújtható az Szt. alapján nyújtott

pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként pénzbeli vagy természetbeni

ellátásként a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint

időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy és családja

részére az e rendeletben meghatározott célok és feltételek alapján.

4 Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

(2) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani a létfenntartást veszélyeztető

rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan

létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az Szt. 45. § (3) bekezdése

alapján.

(23) Önkormányzati segély Települési támogatás állapítható meg

a) élelmiszer vásárlása céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó

jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb

összegének 150 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj

legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

b) igazolással alátámasztott, nem várt többletkiadás keletkezése, vagy rendkívüli

élethelyzet kialakulása esetén, így különösen betegséghez, illetőleg

gyógyszerek beszerzéséhez, elemi kár elhárításához, vagy káresemény

bekövetkezéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából,

feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező

esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő

kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem

haladja meg.

c) a) fűtéshez kapcsolódó kiadások enyhítése céljából, feltéve, hogy az egy főre

jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj

legkisebb összegének 200 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi

nyugdíj legkisebb összegének 180 %-át nem haladja meg.

d) gyermekhez, illetőleg a gyermek neveléséhez kapcsolódó célból, így

különösen a gyermek iskoláztatásához, a nevelésbe vett gyermek családjával

való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének

elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából, feltéve,

hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az

öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő kérelmező

esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

e) 5halálesethez, illetőleg temetéshez kapcsolódó költségekhez való hozzájárulás

céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő

kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át,

családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

250 %-át nem haladja meg.

f) b) az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása a

válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása céljából,

feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező

esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át, családban élő

kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át nem

haladja meg,

g) c) természetbeni támogatásként a gennyes agyhártyagyulladás elleni védőoltás

biztosításával az egy évet betöltött, de két éves kort még el nem ért

gyermekek szülei részére, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem

egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400

5 Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

%-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb

összegének 300 %-át nem haladja meg,

h) 6

i) kamatmentes kölcsön formájában az e rendelet 17-20. §-aiban meghatározott

részletszabályok szerint.

d) a 18. életévét betöltött tartósan beteg közeli hozzátartozójának az ápolását,

gondozását végző személy részére, ha

da) az ápolttal életvitelszerűen közös háztartásban él, és

db) azonos állandó lakóhellyel rendelkeznek, és

dc) az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az

öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és

dd) az ápoló és családja nem rendelkezik a Szt.-ben meghatározott vagyonnal.

(4) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani

a) élelmiszer vásárlása céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó

jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb

összegének 150 %-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj

legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

b) igazolással alátámasztott, nem várt többletkiadás keletkezése, vagy rendkívüli

élethelyzet kialakulása esetén, így különösen betegséghez, illetőleg

gyógyszerek beszerzéséhez, elemi kár elhárításához, vagy káresemény

bekövetkezéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából,

feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező

esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő

kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem

haladja meg.

c) gyermekhez, illetőleg a gyermek neveléséhez kapcsolódó célból, így

különösen a gyermek iskoláztatásához, a nevelésbe vett gyermek családjával

való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének

elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából, feltéve,

hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő kérelmező esetén az

öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő kérelmező

esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

d) halálesethez, illetőleg temetéshez kapcsolódó költségekhez való hozzájárulás

céljából, feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő

kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át,

családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

250 %-át nem haladja meg.

13. § 11. § (1) Az élelmiszer vásárlása céljából megállapíthatóott rendkívüli települési

támogatás önkormányzati segély megállapítható összege alkalmanként legfeljebb

az öregségi nyugdíjminimum 25 %-a lehet. Az önkormányzati segély A települési

támogatás élelmiszer vásárlása céljából - figyelemmel a 14. 12. § (1) bekezdésben

6 A 12. § (2) bekezdés h) pontját a 22/2014. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 2014. október 25. napjától

módosította, majd ugyanezen rendelet 2. § (2) bekezdése a h) pontot 2014. december 31. napjától hatályon kívül

helyezte.

foglalt rendelkezésre – egy naptári évben maximálisan négy alkalommal

állapítható meg.

(2) Az igazolással alátámasztott rendkívüli élethelyzet bekövetkezése, vagy nem várt

többletkiadás keletkezése okán megállapított önkormányzati segély rendkívüli

települési támogatás egy naptári évben - figyelemmel a 14. 12. § (1) bekezdésben

foglalt rendelkezésre – maximálisan két alkalommal állapítható meg, továbbá az

alkalmanként adható összeg maximum az igazolt költségek összege, de legfeljebb

az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a lehet.

(3)7 A fűtéshez kapcsolódó kiadások enyhítése céljából nyújtott rendkívüli települési

támogatás önkormányzati segély - figyelemmel a 14. § (1) bekezdésben foglalt

rendelkezésre – egy naptári évben egy legfeljebb három alkalommal állapítható

meg, összege maximálisan az öregségi nyugdíjminimum 50 150 %-a lehet. A

fűtéshez kapcsolódó kiadások enyhítése céljából rendkívüli települési támogatás

kérelmezhető önkormányzati segély – figyelemmel a fűtési időszakra – október 1.

napjától március 31. napjáig igényelhető.

(4) A gyermekhez, illetőleg neveléséhez kapcsolódó célból megállapított

önkormányzati segély rendkívüli települési támogatás egy naptári évben -

gyermekenként - legfeljebb két alkalommal állapítható meg, összege

gyermekenként és alkalmanként - figyelemmel a 14. 12. § (2) bekezdésében

foglaltakra – maximum az öregségi nyugdíjminimum 25 %-a lehet.

(5) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából

megállapított önkormányzati segély települési támogatás összege 30.000,- Ft.

(6) A halálesettel, illetőleg temetéssel járó költségekhez való hozzájárulás céljából

megállapított önkormányzati segély rendkívüli települési támogatás összege az

öregségi nyugdíjminimum 60 %-a lehet

14. § 12. § (1) A 12. 10. § (2) (4) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott célokból

megállapított segélyek rendkívüli települési támogatások együttes összege egy

naptári éven belül nem haladhatja meg családonként az öregségi nyugdíjminimum

200 150 %-át.

(2) A 12. 10 § (2) (4) bekezdés a)-db) pontjaiban meghatározott célokból adható

önkormányzati segélyek rendkívüli települési támogatások egy naptári éven belül

megállapítható együttes összege nem haladhatja meg családonként az öregségi

nyugdíjminimum 250 %-át.

(3) A halálesettel, illetőleg temetéssel járó költségekhez való hozzájárulás céljából

megállapítandó települési támogatás önkormányzati segély iránti kérelmet a

temetési számla keltétől számított 60 napon belül kell benyújtani, mely jogvesztő

határidő. A kérelem kedvező elbírálása esetén, az önkormányzati segély

megállapításának tényét és összegét a temetési számlán rögzíteni kell.

(4) A 12. 10. § (2) (3) bekezdés e)-h) a)-d) pontjai alapján benyújtott önkormányzati

segély települési támogatás iránti kérelmeket az egyéb célból benyújtott

kérelmektől függetlenül kell elbírálni.

(5) A megállapított önkormányzati segélyt települési támogatást a megállapító döntés

jogerőre emelkedését követően, de legkésőbb 15 napon belül, a rendkívüli

települési támogatást a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, de

legkésőbb 5 napon belül kell folyósítani.

7 Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

15. § 13. § (1) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása

céljából megállapított önkormányzati segélyre települési támogatásra jogosultak a

gyermeket saját háztartásukban nevelő szülők, amennyiben legalább az egyik

szülő - a gyermek születésekor, és a gyermek születését közvetlenül megelőző 12

hónapban - megszakítás nélkül gombai állandó bejelentett lakóhellyel

rendelkezik.

(2) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából

megállapított önkormányzati segélyt települési támogatást a szülő a gyermek

születését követő 6 hónapon belül igényelheti. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A kérelemhez az Szt-ben meghatározottakon túl csatolni kell

a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

b) a szülő/törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásban

neveli,

(4) Az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása céljából

megállapított önkormányzati segélyt települési támogatást elsősorban pénzbeli

támogatásként kell megállapítani. Amennyiben a szülő(k) életvitele indokolja, a

védőnő javaslata alapján természetbeni támogatásként is megállapítható.

16. § 14. § Települési támogatásként a 12. 10. § (2) (3) bekezdés g) c) és h) pontjaiával

biztosított védőoltásokhoz a vakcina beszerzéséről, annak önkormányzati kifizetéséről

és felhasználásának megszervezéséről, valamint a szükséges nyilvántartás vezetéséről

az önkormányzat alkalmazásában álló védőnő gondoskodik.

15. § (1) A tartósan beteg közeli hozzátartozójának az ápolását végző települési támogatást

igénylő a kérelemmel egyidőben az ápolásra való alkalmasságáról háziorvosi

igazolást köteles benyújtani

(2) Tartósan betegnek minősül a közeli hozzátartozó az Szt. 41. § (3) bekezdés b)

pontjában meghatározott esetben.

(3) Meg kell szüntetni a települési támogatásra való jogosultságot,

a) ha az ápolást végző személy az Szt. 41. § (1) bekezdése, vagy 43/A. § (1)

bekezdése alapján válik ápolási díjra jogosulttá, vagy

b) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

c) a települési támogatásban részesülő személy az ápolási kötelezettségét nem

teljesíti,

d) a 10. § (3) bekezdés d) pontjában megjelölt jogosultságot kizáró körülmény

következik be.

e) ha a települési támogatásban részesülő önhibájából nem biztosítja az ápolt

személy szükséges felügyeletét, vagy az ápolt személy érdekeit, egészségét,

emberi méltóságát sértő magatartásával elhanyagolja gondozását, ápolását,

f) ha az ápolt személy meghal.

(4) Az ápolt személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásnak

minősül különösen:

a) az ápolt személyt körülvevő környezet tisztaságának elhanyagolása,

b) az ápolt személyi higiéniájának elhanyagolása,

c) az ápolt állapotának megfelelő élelmezés biztosításának elmulasztása,

d) ha az ápoló az ápoltnak az orvos által előírt kezeléseken való

megjelenéséről, részvételéről nem gondoskodik, az ápolt mielőbbi

felépülését szolgáló, előírt rehabilitációs kezeléseken való részvételét nem

biztosítja,

e) az ápoló az orvos által az ápolt részére előírt gyógyszerezés szabályait nem

tartja be, vagy az ápolt megfelelő gyógyszerekkel való ellátásáról nem

gondoskodik,

f) az ápoló az ápolt orvosi ellenőrzéseken való részvételét nem biztosítja, vagy

azt akadályozza, vagy

g) az ápolt személytől való életvitelszerű különélés.

(5) Az ápolást végző személyt kötelezettségeinek teljesítésében a jegyző ellenőrzi. A

jegyző az ellenőrzés során jogosult a családdal rendszeresen kapcsolatot tartani,

mely alkalmával meggyőződik az állandó felügyelet biztosításáról, annak

módjáról, az ápolási és gondozási tevékenység teljesítésének mikéntjéről.

(6) A települési támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben

meghatározott ápolási díj alapösszegének 80 %-a. A települési támogatást a

kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

(7) A települési támogatást első alkalommal a megállapító döntés jogerőre

emelkedését követő 15 napon belül, ezt követően minden tárgy hónap 5. napjáig

kell kifizetni.

(8) A települési támogatásra való jogosultság határozatlan időre kerül megállapításra,

mely évente felülvizsgálatra kerül.

(9) A települési támogatást

a) a (3) bekezdés a) pontja esetén az ápolási díjra való jogosultság

megállapításának napjával,

b) a (3) bekezdés f) pontja esetén a halál időpontját követő hónap utolsó

napjával

kell megszüntetni.

(10) A (9) bekezdésben meghatározottakon a települési támogatás folyósítását a

határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

17. § (1) Kamatmentes kölcsön nyújtható a mindenkori költségvetésben biztosított

előirányzat terhére

a) rendkívüli élethelyzet bekövetkezésekor, így különösen: baleset, súlyos

betegség, közeli hozzátartozó halála, elemi kár esetén,

b) közüzemi díjhátralék, vagy adó- és adók módjára behajtható köztartozás

rendezéséhez,

c) közművesítési hozzájárulás megfizetéséhez, amennyiben a hozzájárulás

megfizetése a talajterhelési díjfizetési kötelezettség megszüntetését

eredményezi.

(2) Kamatmentes kölcsön annak a kérelmezőnek nyújtható,

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a

egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150

%-át, családban élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb

összegének 130 %-át, de nem éri el egyedül élő kérelmező esetén az öregségi

nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át, családban élő kérelmező esetén az

öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át és

b) vagyoni körülményeinek mérlegelése alapján a kölcsön visszafizetése előre

láthatóan biztosított, és

c) olyan készfizető kezest állít, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó

jövedelem meghaladja egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb

összegének 400 %-át, családban élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb

összegének 300 %-át, vagy a tulajdonában lévő ingatlanra vállalja az önálló

zálogjogot alapító szerződés aláírását és a zálogjog ingatlan-nyilvántartásba

történő bejegyzési és törlési költségeinek megfizetését.

(3) A kamatmentes kölcsön visszafizetése kizárólag akkor tekinthető biztosítottnak,

ha a havi törlesztő összeg nem haladja meg a családnak a kérelem benyújtását

megelőző hónapban megszerzett, összes bevételének és igazolt havi kiadásai

különbözetének 50 %-át.

(4) A (3) bekezdés szempontjából havi kiadásnak minősülnek különösen az alábbiak:

a) közüzemi díjak,

b) lakbér, bérleti díj,

c) telefondíj,

d) kötelező és önkéntes biztosítás díjai,

e) adó - és adójellegű befizetések,

f) hiteltörlesztés,

g) létfenntartáshoz szükséges kiadások.

(5) A kamatmentes kölcsön megállapításának feltétele, hogy a kérelmező a kérelem

benyújtását megelőző havi, a (4) bekezdés a) – g) pontok szerinti kiadásait

igazolja, a h) pont szerinti kiadásokról írásbeli nyilatkozatot tegyen.

(6) Amennyiben a mindenkori költségvetésben rendelkezésre álló előirányzat nem

biztosít fedezetet kamatmentes kölcsönre, a kérelmet el kell utasítani.

18. § (1) A kamatmentes kölcsön felső határa 300.000,- Ft. Kivételes méltánylást érdemlő

körülmények fennállása esetén a felső határ további maximum 100.000,- Ft-tal

növelhető.

(2) A kamatmentes kölcsön - szerződésben rögzített feltételek mellett - legfeljebb 2

évi időtartamra adható.

(3) A törlesztés időtartamát a kérelmező jövedelmi viszonyaitól függően kell

megállapítani.

(4) A kamatmentes kölcsön folyósításáról a döntés jogerőre emelkedését követő 30

napon belül kell gondoskodni.

(5) A 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján nyújtott kölcsönösszeget közvetlenül a

hátralékot nyilvántartó szervnek kell átutalni.

19. § A kamatmentes kölcsön visszafizetésére biztosított időtartam alatt a kölcsönben

részesülő és családjának más tagja részére újabb kamatmentes kölcsön nem állapítható

meg.

20. § (1) Amennyiben a kamatmentes kölcsönben részesülő felszólítás ellenére sem tesz

eleget a kölcsönszerződésben rögzített részletfizetési kötelezettségének, úgy a

kamatmentes kölcsönből még fennálló tartozás a fizetési felszólításban

meghatározott napon egy összegben esedékessé válik.

(2) A kamatmentes kölcsön folyósítója az (1) bekezdés alapján egy összegben

esedékessé vált tartozás behajtása érdekében a bírósági végrehajtásról szóló 1994.

évi LIII. törvény rendelkezései szerint jár el.

(3) A kölcsön folyósítása és visszafizetése közötti időben az igénylő önhibáján kívül

bekövetkező, méltánylást érdemlő ok miatt a kölcsön visszafizetésére - a

részletfizetési határidő előtt benyújtott kérelem esetén - legfeljebb 6 havi halasztás

adható. A részletfizetési határidő eredménytelen elteltét követően halasztási

kérelem nem nyújtható be, halasztás nem engedélyezhető.

6. Az aktív korúak ellátására jogosult személyek lakókörnyezetének rendezettsége

21. § (1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglalkoztatást helyettesítő

támogatásra, vagy rendszeres szociális segélyre válik jogosulttá, az Szt. 33. §-

ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének

rendben tartására az alábbiak szerint:

a) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban a higiénikus

állapot biztosítása érdekében a hulladékszállításhoz rendszeresített

hulladéktároló egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és

rendeltetésszerű használata,

b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az

esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

gyomtalanítása

d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles

területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének

, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a

gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, különös

tekintettel az árok és áteresz rendben tartására,

e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata,

rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól,

kártevőktől való mentesítése,

g) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotról az aktív korúak

ellátása iránti kérelemmel egyidejűleg a lakókörnyezete rendezettségéről

nyilatkozni, majd a megfelelő állapotot, a jogosultság megállapítását követően is

fenntartani. A nyilatkozatot a rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon

kell benyújtani.

(3) A jogosultság feltételeként e rendeletben foglalt szabályok betartását jegyző

ellenőrizheti.

7. A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek együttműködésének eljárási

szabályai,

22. § (1) A Képviselő-testület a rendszeres szociális segély megállapításának feltételeként

az aktív korúak ellátására jogosult személy részére az Szt. 37/A. §-ában rögzített

együttműködési kötelezettség teljesítésére a Monor és Térsége Többcélú

Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában lévő Kistérségi Családsegítő és

Gyermekjóléti Szolgálatot (a továbbiakban: Szolgálat) jelöli ki.

(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú nem foglalkoztatott személy a

Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát, írásban megállapodik a beilleszkedést

segítő programról, valamint teljesíti az abban foglaltakat.

A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) egyéni készség-, és képességfejlesztő foglalkozás (Munkatanácsadás),

b) életvezetési tanácsadás.

(3) A rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú nem foglalkoztatott személy a

Szolgálattal történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:

a) meg kell jelennie a jogosultságát megállapító határozat jogerőre

emelkedését követő tizenöt napon belül a Szolgálat

családgondozójánál,

b) részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedését

segítő program kidolgozásában,

c) megállapodást kell kötnie a beilleszkedést segítő program

megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül,

d) eleget kell tennie a beilleszkedését segítő programra kötött

megállapodásban foglaltaknak,

e) folyamatosan kapcsolatot kell tartania a Szolgálat családgondozójával.

(4) A rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú nem foglalkoztatott személy az

együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

a) nem jelenik meg az (3) bekezdés a) pontjában előírt határidőben a

Szolgálatnál,

b) nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat,

c) nem tartja be az együttműködés eljárási szabályait.

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Szolgálat az alábbiak

szerint jár el:

a) az (4) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt esetekben három munkanapon belül

megkeresi a jogosultat, és megvizsgálja a mulasztás okát. Amennyiben a

rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú nem foglalkoztatott személy

aa) önhibáján kívül nem tett eleget kötelezettségének – melyet az

akadályoztatás megszűnését követő nyolc napon belül igazolni köteles –

akkor megkezdi, illetve folytatja az együttműködést;

ab) önhibájából nem tett eleget kötelezettségének, nyolc napon belül jelzi a

jogosultságot megállapító szervnek az együttműködés létrejöttének

elmaradását, illetve megszegését.

8. A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek lakókörnyezetének

rendezettsége

23. § (1) Az a kérelmező, aki lakásfenntartási támogatásra válik jogosulttá, az Szt. 38. §-

ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének

rendben tartására az alábbiak szerint:

a) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab

szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,

b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az

esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

gyomtalanítása

d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles

területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes

területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének

a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, különös

tekintettel az árok és áteresz rendben tartására,

e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata,

rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól,

kártevőktől való mentesítése,

g) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotról a lakásfenntartási

támogatás megállapítása iránti kérelemmel egyidejűleg a lakókörnyezete

rendezettségéről nyilatkozni, majd a megfelelő állapotot, a jogosultság

megállapítását követően is fenntartani. A nyilatkozatot a rendelet 3. melléklete

szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A jogosultság feltételeként e rendeletben foglalt szabályok betartását a jegyző

ellenőrizheti.

9. Önkormányzat által megállapítható ápolási díj

24. § (1) Ápolási díj állapítható meg annak a nagykorú személynek, aki:

a) 18. életévét betöltött, tartósan beteg Ptk. 685. § b) pont szerinti

hozzátartozójának gondozását végzi, és

b) az ápolttal életvitelszerűen közös háztartásban él, és

c) azonos állandó lakóhellyel rendelkeznek, és

d) az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az

öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és

e) az ápoló és családja nem rendelkezik a Szt.-ben meghatározott vagyonnal.

(2) Ápolási díjat igénylő a kérelemmel egyidőben az ápolásra való alkalmasságáról a

Hivatalnak háziorvosi igazolást nyújt be.

(3) Meg kell szüntetni az ápolási díjra való jogosultságot,

g) ha az ápolást végző személy az Szt. 41. § (1) bekezdése, vagy 43/A. § (1)

bekezdése alapján válik ápolási díjra jogosulttá, vagy

h) az Szt. 42. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, különösen, ha az

ápoló önhibájából nem biztosítja az ápolt személy szükséges felügyeletét,

vagy az ápolt személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő

magatartásával elhanyagolja gondozását, ápolását.

(4) Az ápolt személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásnak

minősül különösen:

h) az ápolt személyt körülvevő környezet tisztaságának elhanyagolása,

i) az ápolt személyi higiéniájának elhanyagolása,

j) az ápolt állapotának megfelelő élelmezés biztosításának elmulasztása,

k) ha az ápoló az ápoltnak az orvos által előírt kezeléseken való

megjelenéséről, részvételéről nem gondoskodik, az ápolt mielőbbi

felépülését szolgáló, előírt rehabilitációs kezeléseken való részvételét nem

biztosítja,

l) az ápoló az orvos által az ápolt részére előírt gyógyszerezés szabályait nem

tartja be, vagy az ápolt megfelelő gyógyszerekkel való ellátásáról nem

gondoskodik,

m) az ápoló az ápolt orvosi ellenőrzéseken való részvételét nem biztosítja, vagy

azt akadályozza, vagy

n) az ápolt személytől való életvitelszerű különélés.

(5) Az ápolást végző személyt kötelezettségeinek teljesítésében a jegyző ellenőrzi. A

jegyző az ellenőrzés során jogosult a családdal rendszeresen kapcsolatot tartani,

mely alkalmával meggyőződik az állandó felügyelet biztosításáról, annak

módjáról, az ápolási és gondozási tevékenység teljesítésének mikéntjéről.

(6) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben

meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(7) Az ápolási díjat a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, legkésőbb

30 napon belül kell folyósítani.

10. 6. Köztemetés

25. § 16. § Az Szt. 48. § (4) bekezdése alapján a Képviselő-testület átruházott hatáskörében

eljárva a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítése alól - kérelemre - teljes

mértékben mentesíti a 18 év alatti eltemetésre köteles személyt.

10. Közgyógyellátás méltányossági jogcímen

26. § (1) Méltányossági alapon közgyógyellátási jogosultság állapítható meg annak a

személynek, akinek

a) a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi

nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, egyedül élő esetében a

210 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi

nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

b) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem és a rendszeres gyógyító

ellátása havi költségének különbözete nem haladja meg a mindenkori

öregségi nyugdíjminimum összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-

át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közgyógyellátási jogosultság megállapítására

irányuló kérelmeket a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a

polgármester határozatban bírálja el.

11. 7. Tanyagondnoki szolgálat

27. § 17. § (1) A tanyagondnoki szolgálat - melynek fenntartója a GTÜ Gomba Község

Településüzemeltető, Településfejlesztő és Szociális Közhasznú Nonprofit

Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft) -

közreműködik a településen az étkeztetés biztosításában.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása érdekében

együttműködési megállapodásban közszolgáltatási szerződésben rögzíti a GTÜ

Közhasznú Nonprofit Kft-vel a tanyagondnoki feladat, mint átadott

önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét.

(3) Amennyiben a tanyagondnoki szolgálat által ellátott területen élő lakosok részére

az étkeztetés megállapításra kerül, részükre a GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft

alkalmazásában álló tanyagondnok szállítja ki az ebédet.

11. 8. Étkeztetés

28. § 18. § (1)8 Az étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmeket a szociális alapszolgáltatás

fenntartójának képviselője bírálja el.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásra vonatkozóan az ellátottal Szt.

94/C. § (3) bekezdésében rögzített adattartalommal megállapodást kell kötni.

(3)9

29. § 19. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi

egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve

eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani,

különösen

a) koruk, vagy

b) egészségi állapotuk, vagy

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, vagy

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk miatt, vagy

f) annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az

ellátás elmaradása veszélyezteti.

30. § 20. § (1) Az étkeztetés biztosítása esetén szociálisan rászorultnak tekintendő:

a) a 60 65 év feletti személy, vagy

a) egyedül élő és egészségi állapota miatt önmaga ellátására tartósan vagy

átmenetileg nem képes, vagy

b) fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

c) pszichiátriai beteg, vagy

d) szenvedélybeteg, vagy

e) hajléktalan, vagy

f) 12 hónapnál régebben nyilvántartott együttműködő álláskereső, vagy

g) vagy közfoglalkoztatásban részt vevő, vagy

h) az a) pontban meghatározott életkort el nem ért még nem érte el, de a

társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a

szerinti öregségi teljes- vagy résznyugdíjban, vagy a megváltozott

munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdésével meghatározott

rehabilitációs-, vagy rokkantsági ellátásban részesül, vagy

i) átmeneti jelleggel krízishelyzetben van.

(2) Az (1) bekezdés i) pontja alapján az étkeztetést legfeljebb 1 hónap időtartamra

lehet megállapítani, és azt egy alkalommal, legfeljebb további 1 hónappal lehet

meghosszabbítani.

31. § 21. § (1) Az étkeztetés iránti kérelem benyújtása során a rászorultság igazolására az

alábbi dokumentumokat kell csatolni:

a) önellátási képesség hiányáról szóló háziorvosi igazolás, vagy

b) fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozat, vagy

c) pszichiátriai betegség fennállásáról szakorvosi igazolás, vagy

d) szenvedélybetegség fennállásáról házi- vagy szakorvosi igazolás, vagy

8 Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23. 9 Hatályon kívül helyezte a 25/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése

e) illetékes munkaügyi központ kirendeltségének az álláskeresőkénti

nyilvántartásra vonatkozó igazolása, vagy

f) a nyugellátást, rehabilitációs- vagy rokkantsági ellátást megállapító határozat

rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást a megállapító nyugdíjfolyósító

szerv határozata ,igazolása,

g) a krízishelyzet fennállásáról családgondozói vélemény.

(2) A 30. § (1) bekezdés i) pont szerinti jogosultság meghosszabbításához a

krízishelyzet további fennállását a családgondozó újabb véleménnyel támasztja

alá.

32. § 22. § (1) Az étkeztetést meg kell szüntetni, ha:

a) az étkeztetésre való jogosultság megállapítása határozott időre vagy feltétel

bekövetkeztéig szólt és a határozott idő vagy a feltétel bekövetkezett,

b) az ellátott az étkeztetést előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig)

nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az étkeztetést lehetetlenné teszi vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését a részére

tértivevényes levélként megküldött figyelmeztetés ellenére elmulasztotta,

feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne,

e) az ellátott érvényes lakcíme Gomba községben megszűnt,

f) az ellátott meghalt.

33. § 10 23. § Az étkeztetés megszüntetéséről a szociális alapszolgáltatás fenntartójának

képviselője dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt, vagy hozzátartozóját.

11. Az étkeztetésért fizetendő térítési díj

34. § 24. § (1) Az étkezésért térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díj összege -

figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - megegyezik az intézményi térítési díj

összegével.

(2) Az étkeztetés igénybe vételéért térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében

meghatározott térítési díj fizetésére kötelezett köteles fizetni.

(3) A fizetendő személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy az nem haladhatja

meg a szolgáltatást igénybevevő személy rendszeres havi jövedelmének, kiskorú

igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelemnek a 30

%-át.

(4) A térítési díj fizetésére kötelezett - az GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft által

rendelkezésre bocsátott befizetési utalványon, vagy átutalással - havonta előre,

tárgyhó 15. napjáig egy összegben köteles megfizetni a térítési díjat.

35. § 25. § (1) Az étkeztetésért fizetendő térítési díj

a) 147,- Ft + ÁFA, amennyiben az étkeztetésben részesülő családjában az

egy főre eső jövedelem nem haladja meg a

mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének

150 %-át,

b) 186,- Ft + ÁFA, amennyiben az étkeztetésben részesülő családjában az

egy főre eső jövedelem meghaladja meg a mindenkori

10Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

törölt: a

öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, de

nem haladja meg annak 300 %-át,

c) 245,- Ft + ÁFA, amennyiben az étkeztetésben részesülő családjában az

egy főre eső jövedelem meghaladja meg a mindenkori

öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A fizetendő személyi térítési díjat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások

térítési díjairól szóló 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet szabályaira figyelemmel

kell megállapítani.

12. 10. A házi-segítségnyújtásért fizetendő térítési díj11

35/A §12 26. § Gomba Község közigazgatási területén a házi-segítségnyújtás során

alkalmazásra kerülő óradíjat - az ellátó intézmény fenntartójaként - Monor Város

Önkormányzata állapítja meg.

12. 11. Szociálpolitikai kerekasztal

36. § 27. § (1) A Képviselő-testület szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott

feladatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére Szociálpolitikai

Kerekasztalt hoz létre.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(3)13 A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében

meghatározottakon túl:

a) a Pénzügyi Bizottság elnöke,

b) a területileg illetékes családgondozó

c) a védőnő

d) a Gólyafészek Óvoda intézményvezetője

e) a Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

fenntartója által delegált személy.

12. Záró rendelkezések

37. § 28. § (1) E rendelet 2015. március 1. 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti Gomba Község

Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások

helyi szabályairól a szociális igazgatás helyi szabályairól, valamint a szociális

rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 29/2015. (XII.

17.) 9/2012. (IV. 13.) önkormányzati rendelete. , valamint a gyermekvédelmi

támogatásokról szóló 5/2009. (III. 27.) önkormányzati rendelete.

(3) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően indult eljárásokra az eljárás

megindulásakor hatályos önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.

Gomba, 2013. december 12. 2015. február 26.

11 Kiegészítette a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23. 12 Kiegészítette a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23. 13 Módosította a 25/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet Hatályba lépése: 2014. október 23.

Lehota Vilmos Kósa Erzsébet Anikó

polgármester jegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése

2015. február …. –én 2013. december 17-én,

egységes szerkezetbe foglalása

2014. október 22-én

megtörtént.

Gomba, 2014. október 22. 2015. február ….

Kósa Erzsébet Anikó

jegyző

29/2013. (XII. 17..) önkormányzati rendelethez

NYILATKOZAT

Az aktív korúak ellátását vagy lakásfenntartási támogatást igénylő lakókörnyezeteéről

rendezettségének biztosításáról

Alulírott:

Név: …………………………………………………………………………………………….

Születési idő: ……………………………………………………………………………………

Anyja neve: ……………………………………………………………………………………..

Lakcím: …………………………………………………………………………………………

szám alatti lakos, mint aktív korúak ellátását/lakásfenntartási támogatást14 igénylő

büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az általam lakott ingatlan

lakókörnyezetének rendezettsége megfelel a …………………….. önkormányzati rendeletben

foglalt feltételeknek az alábbiak szerint:

a) az általam lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban a higiénikus állapot biztosítása

érdekében a hulladékszállításhoz rendszeresített hulladéktároló egy-egy darab

szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata megvalósul,

b) a lakáshoz tartozó udvart, kertet rendben tartom, különös tekintettel az esetlegesen ott

található szemét és lom eltávolítására,

c) az ingatlanhoz tartozó kertet rendeltetésszerű használom, művelem, gyomtalanítom,

d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda

melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének , legfeljebb az épület 10 méteres

körzetén belüli területének a gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és

gyommentesítéséről gondoskodom, különös tekintettel az árok és áteresz rendben

tartására,

e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint valósul meg:

ea) a lakás folyamatos tisztán tartásáról, takarításáról gondoskodom,

eb) a vizes helyiséget és illemhelyet rendeltetésszerű használom, rendszeres

takarításáról, fertőtlenítéséről gondoskodom,

f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való

mentesítéséről gondoskodom,

g) az állattartásra vonatkozó szabályokat betartom

Nyilatkozom, hogy a kötelező szemétszállítási szolgáltatást igénybe veszem, és a díjat

megfizetem.

Tudomásul veszem, hogy a nyilatkozatomban foglaltakat a jegyző ellenőrizheti. Amennyiben

az ellenőrzés során a lakókörnyezetemet ellenőrzés során nem a nyilatkozatomban foglaltak

szerinti rendben találja, és a kiadott felszólításra határidőre lakókörnyezetemet nem teszem

rendbe, a szociális ellátás megszüntetésre kerül.

Gomba, 20…. év. ………………………hó……..nap

……………………………………

igénylő aláírása

14 A megfelelő ellátási jogcím aláhúzandó!