3. kép a völgy legfeltűnőbb kaktuszai: astrophytum ornatum,...

3. kép A völgy legfeltűnőbb kaktuszai: Astrophytum ornatum, Echinocactus grandis, Mammillaria geminispina var. nobile Fotó: Balogh László

D E B R E C E N I S U Í X I I L E N T M A G A Z I N

A DEBRECENI K A K T l ISZC.YÜJTÖK K Ő Z H A S Z N l j Educational Journal o f Cactu

P O Z S G Á S T A R OF DEBRECEN ( H U N G A R Y ) EGYESÜLETÉNEK ISMERETTERJESZTŐ F O L Y Ó I R A T A s Col lectors ' Society in Debrecen

I n t e r n e t h o n l a p : w w w . c.T. A- mkoe/ debr. h t m l E - m a i l : macko@externet. hu S : 52/ 481-985 @ / fax: 52/ 447-027 L e v é l r i m (Address ) : 4015 Debrecen, Pf: 82 vagy 40,^2 Debrecen, Poroszlay u. 38. I I /5 . A z Egyesület t isztségviselő i ( O f ü c i a l s ) : E l n ö k (Pres lden t ) : Papp László 4225 Debrecen, Zsindely u. 1. @ : 52/.316-666/20.37 T i t k á r (Sec re ta ry ) : Horvá th Lá.szló 4027 Debrecen, Nádor u. 1 7 . ® : 06(20)9735738 Gazdaság i ügyv i vő ( H o n . T r e a s u r e r ) : Mo lnár Imre 4032 Debrecen, Poroszlay u.38. 11/5. S : 5 2 / 481-985 E-mai l ;macko(ííexternet. hu Be l f ö l d i kapcso la tok re ferense: Ficzere M i k l ó s 4028 Debrecen, Ké tma lom. 6 ® / F a x : 5 2 / 447-027 K ü l l ö l d i kapcso la tok re ferense: Herceg István 4200 Hajdúszoboszló, Kösial ja u.22. ffi:52/360-939 Magfelelős: Szani Károly 4032 Debrecen, Lehel u.lO. . V I V / l l I g?:52/4.39-479 , X szerkesztőség ( E d i t o r i a l o fHce) : 4032 Debrecen Poroszlay u. 38. I I /5 .vagy 4015 Debrecen Pf :82 í e : 5 2 / 4 ! í l / 9 8 5 vagy 52/447-027 E-mai l : macko(rt)externet.hH . \ szerkesz tőb izo t tság t a g j a i ( E d i t o r i a l t e a m ) : Fő.szerkesztő ( M a n a g m g e d i t o r ) : Papp László 4225 Debrecen. Zsindely. 1 * í : 52 /316 -666 /2037 Szerkesztőségi t i t k á r (Secretary o f E d i t o r i a l o f l k e ) : Mo lnár Imre4032 Debrecen Poroszlay u. 38. I I /5 . » : 5 2 481-985 E-mai l : maeko(í7!extemet.hu Szerkesztőségi t a g o k ( M e m b e r s o f E d i t o r i a l ) : B a k k Tímea 4028 Dehreceiv Kétmalom u. 6. S? :06(20)3709713 Dr. Bug lyó Péter 4028 Debrecen. .Szigligeti u . l8 .11/9. S ' :52 '316/666/2405 E-mai l : bugIyo(at igr is .k l te .hu Del i Tamás 5500 Gyomaendröd, Hársfa u .21 . •g :66 /285587

Ficzere M i k l ó s 4028 Debrecen, K é t m a l o m u. 6 sz. S : /Fax :52 /447 -027 Rácz László 4023 Debrecen. D o r o g i u. 41 sz. * : 5 2 / 4 3 8 - 3 7 9 Szani Káro ly 4032 Debrecen, Lehel u. lO. X I V / 1 1 1 . ?s?:52/439-479 Idegen nye l v i l e k t o r o k :Huczka Gabr ie l la

Pappné Czappán Mar ianna

C í m l a p f o t ó : Metzthhin völgy látványa Cepivilocereus seiiilis-okkel és Ediinocactus giuidis-szal Fotó: l i i l o ^ lászló Hátsó o l d a l : 48 sz. kép. Echinocereus t r ig lochid iatus

var. melanacanthus Fotó: L ibnár /Vntal 49 sz. kép. Lopl iophora w i l l i ams i i Fotó: Papp László 50 sz. kép. Echinocereus knippel ianus var. krueger i

Fotó: Libnár Antal 51 sz.kép. .Aporocactus llagellifonnis Fotó: Libnár Antal

Egyéb I n f o r m á c i ó k (Other i n f o rma tún )

K iadó: Debreceni KaktaszgyűjtcSc Közhasznú Egyesülete. Az újság megjelenik negyedévente. Címváltozások bejelentése: Az folyóiratot csak helyesen megadott cím esetében kaphatják meg időben. Amennyiben lakcíme megváltozik, úgy a változásról lehetőleg levélben, ínisban mielőbb értesítse a belföldi kapcso la t * referensét. Levelezés és hirszeiiiesztés: Minden, a folyóiratot és az egyesületet érintő általános kérdésben, valamint a lakóhelyén vagy annak körzetében készülő kiállításról gyűjtiía'öl és gyűjteményekről, működő vagy alakuló klubokról, vásári és értácesítési valamint kiáUífcisi lehetö.ségröl kérjük, keresse a beltbldi kapcsolatdc referensét aki, várja az ÖniJc hívását az tblyóirattian való közzététel céljából. Útmutató a cSdiek szerzőinek: Az folyóirat szerkesztősége kéri és várja mindazok cikkeit, akik a kaktuszcitkal és egyéb pozsgás növényddcel bármilyen kapcsolatban vannak és késztetést éreznek útleírások, élőhelyi leírisok ás más a témával ös.szeíuggő írások megjelentetéséhez. A cikkeket küldhetik olva.sható kézinksal, géppel írva vagy floppyn (mágneslemezen rögatve), amelyeket kérésre vis.szaküldjük. A cikkhez tartozó totót, diát rajzot, téricépet stb. kérésre ugyancsak vi.s.szaküldjük.

Fenntirtunk minden jogr t a szerkesztésben, a tartalmat nem érintő szakmai Idctorálásbiui, a cikkek illusztrációs kiegészítésére, változtatására és a megjelentetés idejére vonatkozixm. A cikkdc elején max. két mondatban legyen megfogalmazva az írás lényege, amelyet angoh-a és németre tbrdíttiitunk Egyben kérjük olvasóinkat, hogy a közreadott cikkddcel, a folyóirattal és az egyesülettel kijpcsolatos észrevételeiket a szerkesztőség címére szíveskedjenek levéltien m e ^ i l d e n i . A folyóirat megrendelése és az egyesületi tagság: Debreceni Kaktuszgyűjtők Közliasznú Egyesületének bármely magán és jogi személy tagja lehet, aki a 2001.évre 2500,-Ft összeget az Egyesület részére befizet, mely összegtiöl 100,-Ft atíigsági dij, a fennmaradó összegért pedig postán, bérmentesítve megküldjük a folyóirat adott é\'ben megjelenő négy .szárnál A tíigsági dij féliogo.sít az egyesületi életben való részvételre, a maglistáfKÍl tíirfénö rendelés esetén pedig a tagoknak járó árengedményre.

«•) Debi-eceni Pozsgástár: Minden j o g fenntartva. A Debreceni Poz.sgástár szerivesztősegének írásos engedélye nélkül a folyóirat egyetlen részét sem szabad lemásolni vagy féllia.sz-rti lni semmilyen lijrmában. (Text and l lu .s t i -d l ionn^yn j^^ LSSN: 1419-Í30X Terjeszti: Debreceni Kaktuszgiíijtők Közhasznú Egyesülete. A tőlyóinit niegjdené.sét t i imogat ja : Moln;ír Imre

Nyomdai munkiUatok: Litogr.ifia Kft 4034 Debrecen Pipóhegyii. 16. ?i^:52/430-184 E-mail: ütog(a]mata\Tiet.hu. Felelős vezető.: Vécsei Tibor ügN^'ez ig. Fonnálum: A/5 teljedelem: 4,5 (A/5) ív

a r t a l o m j e g y z é k I n h a l t s v e r z e i c h n i s , T a b l e o f c o n t e n t s

T a r t a l o m j e g y z é k 2 Gy. Mánfai ~ L. Papp: Jewel of our cactus Inhaltsverzeichnis Collection: Astrophytum coahuileuse Table of contents Egyesü le t i köz lemények : Molnár Imre

K a k t u s z o s su l i 3. : M i az a pozsgás? 3 Deli Tamás

T. Deli: Kakteenschule 3. Was sind die Sukkalenten?

T. Deli:School for cactus collectors 3. What is The succulent?

M a g y a r kak tuszgyű j tők : Horváth László L. Horváth: Kakteensammler aus Ugarn L. Horváth: Hungárián cactus collectors

A re j tvényben bemutato t t négy f a j u n k leírása: Papp László 53

L. Papp: Die Beschreibung der vier Arten aus dem Ratsel

L. Papp: Description of four species taking place in puzzle

„ K e z d ő vagy tapaszta la t lan?" : Tar Sándor 5 5 Tar: Anfanger oder ohne Erhahrung

S. Tar: Is he/she beginner or inexperienced ? KüUö ld i gyűjtemények: Adelaide, Dél-Ausztrál ia 10

Szerkesztői üzenet: Ú j köntösben Papp Láíztó L. Papp: Vorwort des Chefredakteurs

L. Papp:Editor's message: Journal itt nen-guise Ú t i képek : M e x i k ó 2000 Balogh László

L. Balogh: Reisebilder: Mexikó 2000 L. Balogh: Travelpicturesfrom Mexico in 2000

É l n i a k a r á s : Epresi László L. Epresi: W'dle zum Lében L. Epresi: Plants wantto survive

K ö n y v i s m e r t e t é s : Papp László L. Papp:Buchbuspechung (Sajeva, Maurizio -

Constanzo, Mariangelo: 2000: Succulents II. The new illustrated

Dictionary) L. Papp: Book-reriew (Sajeva, Maurizio -

Constanzo, Mariangelo: 2000: Succulents II The new illustrated Dictionary)

Szomszédolás R o m á n i á b a n : Herczeg István I. Herczeg: Nachbarbesuch in Rumanien I. Herczeg: Visiting Románia

Fo lyó i ra t szemle : Papp László L. Papp: Zeitschriftenscitau (B.C.&SJ. 4.2000) L. Papp: JournalRevien- (B.C.&S.J. 4.2000)

Notocac tus nemze tségrő l 8. (A természetes taxtmok és cuüivar.-ok részletes letrásajRácz László

L. Rácz: Über die Gattung Notocactus(TeU:8.) (Die Detaillierte beschreibung der natürlíchen Taxen und der Kultivaren S.J

L. Rácz: The Notocactus genus (part: VIII) (Full description ofnatural taxons and cultivars

Ú j a b b - k iegészí tő- a d a t o k An is i t s János 25 életéhez Nemes Lajos

L. Nemes: Weitere Daten zum Lében von János

Dániel Anisits L. Nemes:Somé newer - additional - data about

János Dániel Anisist's life Nosz ta lg ia : Libnár Antal:

A. Libnár: Nostalgie A. Libnár: Nostalgia

Szutor isz G y u l a : Hidegtürő Echinocereusok Gy. Szutoris: Kaltertragende Echinocereen Gy. Szutoris: Cold resistant Echinocereus

Kaktuszgyűjteményünk ékszere: AstroplQ'-t un i coahuilenseMáfj/űí Gyula- Papp László

Gy. Mánfai - L. Papp: Schmucksiück unserer Sarrméingen:.Astrophytum coahuilense

15

16

30

33

37

43

44

49

Gonda Sándor 56 S. Gonda: Kakteensammlungen im Ausland:

Adalaide, Süd-Australien S. Gonda: Collectors abroad: Adalaide in South

Australia Fo lyó i ra tszenüe : i ÍHg/yó Péter 59

P. Buglyó: Zeitschriftenschau (Kuas 7-9/2000) P. Buglyó: Journal Review (Kuas 7-9/2000)

V a r j ú h á j f a j o k m i n t a pozsgás s z i k l a k e r t n ö v é n y e i : Ficzere Miklós 61

M. Ficzere: Die Fet^jflanzen, als die Pflanzen des Sukkulenten-Felsgartens

M. Ficzere: Sedum species as the plants of rock garden

Dísznövényk l ub működése O r o s h á z á n : Kiss László 65

L. Kiss: Klub fúr Zierpflanzen in Orosháza L. Kiss: Operating of the club for the ornamental

plánt breeders in Orosháza K e r e s e k - k í n á l o k : Molnár Imre 66

/. Molnár: Verkaufs-Angebote I. Molnár: Look for -offer

Pozsgás k is lex ikon Bakk Timea: Ficzere Miklós, Papp László 67

T. BakkM. Ficzere.L. Papp: Kleinlexikon für sukktdenlen

T. BakkM. Ficzere L. Papp: SmaU Encydopaedia of Sucadents

Papp László

Szerkesztői üzenet Új köntösben

Zusammenfassung: Der Chefradektuer und Vereinprasident berichtet über die neue áuRere Erscheinung unserer Zeitschrift und darüber, dass man Jetzt auch zwischen den Texten Bilder einfügen kann. Dabei waren einige Vereinmitgiieder und die gut gelungene Saamenaktion eine groRe Hilfe.

Abstract: The president chief-in-editor reports what changes have occurred in the feature of the covering paper and in the structure of the Journal. Pictures will be edited into the text We thank it to somé members of the editorial board and to the success in selling seeds of cacti.

AZ e l m ú l t é v j ö v ő b e n é z ő , o p t i m i s t a ü z e n e t é b e n l e í r t a m , t i o g y f o l y ó i r a t u n k

k ü l s ő m e g j e l e n é s é b e n f e j l ő d é s t t e r v e z ü n k . S z e r e t n é n k , t i a a g y a r a p o d ó

i l l u s z t r á c i ó s s z í n e s f o t ó i n k a z í r á s o k é r t e l m é h e z a l k a l m a z k o d v a a s z ö v e g k ö z b e n

i s h e l y e t k a p n á n a k , e m e l v e o l d a l a i n k s z í n v o n a l á t , é r t é k é t . S z e r k e s z t ő t á r s a i m ,

t a g t á r s a i m s z o r g o s m u n k á j a e r e d m é n y e k é p p e n i s , t a l á n e s z á m m a l s i k e r ü l t á t

l é p n ü n k a b ű v ö s m i n ő s é g i h a t á r t , h i s z e n m i n t l á t h a t ó - h a n e m i s m i n d e n o l d a

l o n - , a t e r v ü n k e t e l é r t ü k , a m é l y n y o m á s ú l a p o k f o g l a l j á k e l f o l y ó i r a t u n k e g y r é

s z é t , k é p e k k e l m e g t ű z d e l v e . K o r á b b i v á g y a i n k k ö z é t a r t o z o t t l a p u n k c í m o l d a l á

n a k - n é m i l e g b e l s ő f e l é p í t é s é n e k - a m e g v á l t o z t a t á s a , e g y p r a k t i k u s a b b , g o n

d o l a t u n k s z e r i n t k o r n a k m e g f e l e l ő b b i m á z s á n a k m e g t e r e m t é s e . U g y a n c s a k t á r

s a i m a t d i c s é r j e , m e r t b í z o m b e n n e , h o g y d i c s é r h e t ő e ú j c í m l a p f e l é p í t é s e ,

a m e l y n é h á n y é v i g m e g i n t m e g h a t á r o z z a a r ó l u n k , f o l y ó i r a t u n k r ó l k i a l a k í t h a t ó

k é p e t o l v a s ó i n k s z e l l e m é b e n . H o z z á k e l l t e n n ü n k , m a g a k c i ó n k s i k e r e i s k ö z e

l e b b v i t t e h h e z a s t á c i ó h o z m i n k e t , í g y s z e r e t n é m m e g k ö s z ö n n i a d o m á n y o z ó

i n k n a k é s a l e b o n y o l í t ó k n a k i s á l d o z a t o s m u n k á j u k a t . B í z o m b e n n e , h o g y c i k

k e i n k t a r t a l m u k b a n e l é g v á l t o z a t o s n a k b i z o n y u l n a k , s a „ m e g s z o k o t t " r o v a t o k

f o l y t a t á s o s í r á s a i m e l l e t t a z ú j t é m á k ú j g o n d o l a t o k a t r e j t e n e k . Ö r ü l ö k a n n a k i s ,

h o g y a v i l á g l e g k i s e b b f ö l d r é s z é n , A u s z t r á l i á b a n i s h í r ü n k v a n , s a z o t t é l ő m a

g y a r s z á r m a z á s ú b a r á t u n k a t i s a r r a i n s p i r á l h a t t u k , h o g y b e m u t a s s a a z o t t a n i

i d e á l i s k l í m á b a n , s z a b a d b a n t a r t o t t , n a g y s z e r ű g y ű j t e m é n y é t . A z e r d é l y i ( r o m á

n i a i ) é s s z l o v á k i a i g y ű j t ő k k e l i s e g y r e g y ü m ö l c s ö z ő b b a k a p c s o l a t u n k , a m e l y n e k

í r o t t f o r m á j ú f o l y a m a t o s v e t ü l e t e i i s o l v a s h a t ó a k . A n i s i t s J á n o s D á n i e l é l e t é n e k

u t o l s ó é v t i z e d é r e i s n a g y v o n a l a k b a n f é n y d e r ü l t , í g y k i t e l j e s e d i k l a s s a n a z

e g é s z é l e t m ű , a s o r s á t f i g y e l e m m e l k í s é r ő ( k ) k ö v e t k e z e t e s é s é r t é k e s k u t a t á s a i

á l t a l . V é g e z e t ü l h á l á m s z e r e t n é m k i f e j e z n i m i n d e n e s z á m b e l i s z e r z ő n k n e k . K í

v á n o k n e k i k é s a z ö s s z e s t ö b b i g y ű j t ő t á r s a m n a k ö r ö m t e l i , s z é p v e g e t á c i ó s i d ő

s z a k o t , s o k k i k e l t m a g o t , v i r í t ó n ö v é n y t é s m i n d e n e k f e l e t t j ó e g é s z s é g e t !

P a p p L á s z l ó

A DKKE elnöke-főszerkesztő

Balogh László

Ú t i k é p e k : M e x i k ó 2 0 0 0

Zusammenfassung: Der Autor beschreibt, was er im berühmten Metztítlan-Tal geseliet hat, wo er unter einiger bel(annten und impsanten Arten auch die Gymnocactus l(orripilust gefunden hat.

Abstract: The author writes about what they saw in the famous Metztitian Valley. They found, for exampie, Gymnocactus horripilus beside ofsome well-known but impressing species in ist size and age.

Mú l t é v m á r c i u s á b a n r é g i u t a z ó t á r s a m m a l , B á c s k a i T a m á s s a l S z e g e d r ő l , é s

e g y ú j a b b , k a k t u s z o s t á j a k u t á n é r d e k l ő d ő b a r á t o m m a l , S z a b ó Z o l t á n n a l

M e x i k ó b a u t a z t u n k . L e g n a g y o b b m e g l e p e t é s ü n k r e a F e r i h e g y i r e p ü l ő t é r e n ö s z -

s z e t a l á l k o z t u n k a s á r s z e n t m i h á l y i g y ű j t ő t á r s u n k k a i , E l h a r t Z s o l t t a l .

M e x i k ó v á r o s b a é r k e z é s ü n k u t á n e l k e z d t ü n k a r e p ü l ő t é r e n b é r e l h e t ő g é p k o c s i

u t á n k u t a t n i , h o g y a k ö v e t k e z ő n a p r e g g e l é n e l i n d u l h a s s u n k u t u n k e l s ő c é l j a f e l é ,

a z ő s z a p ó k á k é l ő h e l y é r e , a H i d a l g ó á l l a m b a n t a l á l h a t ó , B a r a n c a d e M e t z t i t i a n

v ö l g y b e . B é r e l t k o c s i n k a t r e g g e l 7 - r e k é r t ü k a s z á l l o d á n k e l é . M á r k o r a r e g g e l

i z g a t o t t a n v á r t u k a z i n d u l á s p i l l a n a t á t . E l j ö t t a d é l e l ő t t 1 1 ó r a , é s a u t ó n k m é g m i n

d i g n e m v o l t . A k ö l c s ö n z ő v e l h o s s z a s v i t á k é s v e s z e k e d é s e k u t á n , a z ú j i d ő p o n t

s z e r i n t d é l u t á n r a k e l l e t t é r k e z n i e , d e m i m é g m á s n a p d é l e l ő t t i s a k o c s i r a v á r

t u n k .

V é g ü l n e m b í r t u k t o v á b b , é s a p o r t á s o k s e g í t s é g é t k é r t ü k . í g y a j á n l a t u k r a e g y i s m e

r ő s ü k e t b é r e l t ü k f e l k o c s i j á v a l e g y ü t t , a k i v á l l a l t a , h o g y b e j á r j a v e l ü n k M e x i k ó z e g é t -

z u g á t . B e k e l l v a l l a n u n k , h o g y k i s s é f é l t ü n k a 3 4 m i l l i ó l a k o s r a d u z z a d t , h a t a l m a s

v á r o s a u t ó f o r g a t a g á t ó l . D e v é g r e o t t - t a r t ó z k o d á s u n k m á s o d i k n a p j á n e l i n d u l h a t t u n k

e g y N i s s a n m i k r o b u s s z a l é s ú j d o n s ü l t s o f ő r ü n k k e l H i d a l g ó á l l a m f e l é . A 9 0 - e s ú t o n

é s z a k n y u g a t i r á n y b a k b . m á s f é l ó r á b a k e r ü l t , m i r e a h a t a l m a s m e t r o p o l i s t e l h a g y t u k .

K í s é r l e t e t t e t t ü n k a r r a , h o g y a P a c h u c a 2 0 0 0 m - e s h e g y e i n m é g s ö t é t e d é s e l ő t t v a

l a m i é r d e k e s k a k t u s z t t a l á l j u n k . E l ő s z ö r m é g r e s z k e t ő l á b a k k a l , e r ő t l e n ü l m á s z t u k a z

o m l a d é k o s , m e r e d e k l e j t ő k e t . V é g r e e l ő k e r ü l t e l s ő k a k t u s z u n k , e g y ö s s z e t ö p p e d t

E c h i n o f o s s u l o c a c t u s , n é h á n y n a g y t e s t ű O p u n t i a t á r s a s á g á b a n . V i s s z a f e l é a b i z t o n

s á g k e d v é é r t s z i n t e f e n é k e n c s ú s z v a é r k e z t e m a g é p k o c s i h o z a s ö t é t b e n . K é s ő e s t e

f á r a d t a n , d e b o l d o g a n , h o g y v é g r e k a l a n d o s u t u n k r a e l i n d u l h a t t u n k , h a j t o t t u k l e f e j ü n

k e t a z e l s ő v i d é k i s z á l l á s h e l y ü n k ö n . M á s n a p r e g g e l t o v á b b i n d u l t u n k M e t z t i t i a n f e l é .

P a c h u c a h e g y e i t e l h a g y v a , h a t a l m a s I s o l a t o c e r e u s d u m o r t i e r i e r d ő k m e l l e t t h a j t o t t u n k

e l . A c s a k n é h á n y l e l k e t s z á m l á l ó f a l v a k b a n , a k e r t e k f á i n m i n d e n ü t t T i l l a n d s i a - k s o

k a s á g a c s ü n g ö t t a l á , i s m e r e t l e n o r c h i d e á t é s k ü l ö n b ö z ő , m á s f á n l a k ó n ö v é n y e k e t

( e p i f i t o n ) f é n y k é p e z h e t t ü n k .

M é g c s a k m á r c i u s v o l t , d e a h ő m é r s é k l e t d é l f e l é m e g k ö z e l í t e t t e a 3 0 ° C - o t . E g y

v o l t h o m o k b á n y a b e l s e j é b ő l p r ó b á l t u k a z e l s ő C e p h a l o c e r e u s s e n i l i s e k e t k ö z e l r ő l

m e g t e k i n t e n i . A f e l f e l é h a l a d á s s z i n t e l e h e t e t l e n v o l t . M á r a z e l s ő ö t p e r c b e n r o n

g y o s r a s z a k í t o t t a m a n a d r á g o m a t , d e c s a k e g y k i s s é s o v á n y , v ö r ö s r e é g e t t D o l i -

c h o t h e l e l o n g i m a m m a v o l t a z e l s ő n ö v é n y , a m i u t u n k b a k e r ü l t . M i n d e n e r ő f e s z í t é -

DEBRECENI POZSGÁSTÁR 5

4. kép Kidőlt vagy kidöltött hatalmas és matuzsálem koríj Echinocactus grandis Fotó: Balogh László

5. kép Gymnocactus horripilus Fotó: Balogh László

6 DEBRECENI POZSGÁSTÁR

6. kép Több száz éves Astrophytum ornatumok Fotó: Balogh László

7. kép Teljes növénnyé regenerálódott Astrophytum ornatum Fotó: Epresi László

ú t i képek : M e x i k ó 2 0 0 0 DEBRECENI POZSGÁSTÁR 7

s ü n k e l l e n é r e s e m t u d t u n k f e l j u t n i a s z i n t e e l é r h e t e t l e n h e l y e n n ö v ő

C e p h a l o c e r e u s o k i g . í g y c s a k n é h á n y t á v o l i f o t ó t k é s z í t e t t ü n k r ó l u k .

L e f e l é j ö v e t M a m m i l l a r i a g e m i n i s p i n á k a t t a l á l t u n k , 4 0 - 5 0 c m á t m é r ő j ű e k l e h e t -

t e k . f í sz. kép) M í g m i a h e g y e k e t m á s z t u k , s o f ő r ü n k a f o r r ó k o c s i b a n v á r t , s e l c s o

d á l k o z o t t , h o g y l e h e t t ü n k i l y g y e n g e e l m é j ű e k , h o g y a k a k t u s z o k l á t á s á é r t é s n é

h á n y f o t ó é r t t e s t i é p s é g ü n k e t i s k o c k á z t a t j u k . M á r M e t z t i t i a n e l ő t t g y ö k e r e s e n

m e g v á l t o z o t t a t á j . A h e g y e k e n a z ő s z a p ó k á k o l y s ű r ű s é g b e n f o r d u l t a k e l ő , h o g y

s z i n t e h i h e t e t l e n , 5 - 6 m - k é n t á l l v a , e r d ő t a l k o t t a k . M a g a s s á g u k k b . 6 - 7 m é t e r ,

l e g f e l ü l m i n d e g y i k a n a p f e l é f o r d í t j a a c e p h á l i u m á t , a h o n n a n a v i r á g o k t ö r n e k

e l ő . ( 2 sz.kép) A h o l a C e p h a l o c e r e u s e r d ő m e g s z ű n i k , o t t a s z i k l á k o n h a t a l m a s

E c h i n o c a c t u s g r a n d i s o k s o k a s o d n a k , m e l y e k a k é t m é t e r e s m a g a s s á g o t i s e l

é r i k . ( 3 sz . kép) M i n d e g y i k e n r é g i t e r m é s e k s k ö z b e n a z ú j a b b v i r á g o k j ö n n e k e l ő . A

k é t m é t e r e s p é l d á n y o k k ö z ö t t t ö b b k i d ő l t m a t u z s á l e m h í v j a f e l a f i g y e l m e t a z e l

m ú l á s r a . (4sz. kép) E z e k a p é l d á n y o k é l e t k o r u k b a n v a l ó s z í n ű l e g a z ö t s z á z é v e t i s

m e g h a l a d t á k . A r r é b b l é p v e , G y m n o c a c t u s h o r r i p i l u s r ó z s a s z í n v i r á g á r a l e t t e m

f i g y e l m e s . N é m e l y p é l d á n y e g y e d ü l á l l t , d e l e g t ö b b j ü k c s o p o r t o t a l k o t o t t . (Ssz. kép)

S z á m u n k r a e l é r h e t e t l e n s z i k l á k o n f o r d u l t a k e l ő . E g y m á s i k p l a t ó n a b o z ó t o k b ó l

k i e m e l k e d ő o s z l o p k a k t u s z r a b u k k a n t u n k , d e n e m i s m e r t ü k f e l , h o g y m i l y e n f a j ú .

K ö z e l e b b r ő l a z A s t r o p h y t u m o r n a t u m p é l d á n y a i t f e d e z h e t t ü k f e l b e n n ü k . N é m e

l y i k p é l d á n y a 8 0 c m - t i s m e g h a l a d t a . (6 sz. kép) K i c s i k e t , 1 0 - 2 0 c m m a g a s a k a t

c s a k n a g y o n r i t k á n t a l á l t u n k . A t e r e p b o r z a l m a s , s z i n t e j á r h a t a t l a n , d e ú j a b b n ö

v é n y e k r e m é n y é b e n p r ó b á l t u n k f e l j e b b j u t n i . I s m é t b o k r o k t ö v é b e n , m o s t m á r

n a g y o b b D o l i c h o t h e l e l o n g i m a m m a c s o p o r t r a a k a d t u n k , n é m e l y i k m á r v i r á g z i k . A

f e l s ő b b r é g i ó k b a n 2 m - e s á t m é r ő j ű M a m m i l l a r i a g e m i n i s p i n a c s o p o r t o k r a t a l á l

t u n k . M é g f e l j e b b h a t o l v a é r t ü k e l a F e r o c a c t u s g l a u c e s c e n s e k e t . N é m e l y i k 3 0 - 4 0

c m á t m é r ő j ű , s z i n t e a z E c h i n o c a c t u s g r u s o n i i - r a h a s o n l í t a n a k . E g y e s p é l d á n y o k

7 - 8 f e j ű v é v á l t a k é s e l é r i k a 1 , 5 m é t e r t á t m é r ő t . I l y e n k o r , m á r c i u s e l e j é n k e z d e n e k

v i r á g o z n i , s z é p s á r g a v i r á g ú a k . A h e g y r ő l l e f e l é i s m é t C e p h a l o c e r e u s o k k a l t a l á l

k o z t u n k , d e m o s t m á r n e m l e l ü n k o l y a n n a g y ö r ö m e t b e n n ü k . A h e l y b e l i i n d i á n o k

e g y i k - m á s i k a t ö b b , h a t s z á z é v e s p é l d á n y t b o z ó t v á g ó k é s s e l ö s s z e k a s z a b o l t . Ú g y

l á t s z i k , ő k m é g n e m h a l l o t t a k a W a s h i n g t o n i E g y e z m é n y r ő l , m e l y ő s h o n o s n ö v é

n y e k e t m e g v é d e n i h i v a t o t t , é s m é g a h e l y b e l i e k t ő l i s e l v á r n á m e g b e c s ü l é s t ! E

l á t v á n y t ó l k i s s é e l k e d v e t l e n e d v e k e z d t ü k m e g a l e e r e s z k e d é s t , a m i n e m i s v o l t

o l y k ö n n y ű a s z i n t e f ü g g ő l e g e s l e j t ő k ő n . A s z i k l á k é s k ő t ö n n e l é k e k s z i n t e v e l ü n k

e g y ü t t g u r u l t a k l e f e l é . E g y e n s ú l y o z á s k ö z b e n e g y t ű z v i r á g b a k a p a s z k o d t a m m e g ,

m e l y v é d e k e z é s ü l a l a t t o m o s a n m e g r á z o t t ( g y e n g e „ á r a m o t " k é p e s f e j l e s z t e n i ) .

E s t e M e t z t i t i a n n e v ű k i s v á r o s k á b a n a l u d t u n k a z O Á Z I S H o t e l b e n , m e l y e t K e r n

P é t e r b a r á t o m „ H o t e l S v á b b o g á r r a " k e r e s z t e l t a z é j j e l m i n d e n h e l y i s é g e t e l l e p ő

r o v a r o k t i s z t e l e t é r e 1 9 9 0 - b e n .

B a l o g h L á s z l ó

B u d a p e s t

E p r e s i L á s z l ó

A z é l n l a k a r á s

Zusammenfassung: Der Verfasser macht darauf aufmerksam, dass eine Pflanze, die dem Untergang nafie ist, mit einer einzigen gesunden Zeiie gerettet werden kann. Er war bei einer Mammiiiaria piumosa erfolgreicli.

Abstract: Ttie article draw our attention to try to rescue the plánt if only the smallest IMng tissue survives. The whole plánt of Mammillaria plumsa can be developed from a mamilla afterits root-Ing.

Id ő s e b b k e d v e s g y ű j t ő t á r s a i m n a k t u d o m , n e m m o n d o k ú j a t , v i s z o n t f i a t a l , k e z

d ő t á r s a k n a k e s e t l e g k ö z ö l v a l a m i t . E g y e s n ö v é n y e i n k s o k s z o r a l e g j o b b a k a

r a t u n k e l l e n é r e i s k á r o s o d h a t n a k , b e r o h a d h a t n a k é s e l p u s z t u l n a k . E g y t a p a s z t a l t

g y ű j t ő , f ő l e g h a k e d v e s e b b n ö v é n y r ő l v a n s z ó , m e g p r ó b á l j a m e n t e n i a z e s e t l e g

m é g m e n t h e t ő r é s z t .

E g y i k a l k a l o m m a l , é v e k k e l e z e l ő t t e g y s z é p , k b . 1 0 c m á t m é r ő j ű A s t r o p h y t u m

o r n a t u m a z ü v e g h á z b a n a z ú g y n e v e z e t t c s ö p ö g ő a l á k e r ü l t , í g y a f ö l d j e t ö b b

v i z e t k a p o t t a k e l l e t é n é l , é s a l u l r ó l b e r o h a d t . P r ó b á l t a m e l m e t s z e n i , h á t h a m é g

n e m h ú z ó d o t t f e l e g é s z e n a z e d é n y n y a l á b b a n , d e a v á g á s s a l m á r a n n y i r a f e n t

j á r t a m , h o g y a b e m é l y e d t t e n y é s z c s ú c s o t i s k i v á g t a m , c s a k a b o r d á k f o g t á k

k i s s é ö s s z e a f e l s ő r é s z t , a k ö z e p é n e g y l y u k m a r a d t . S z o m o r ú a n f é l r e d o b t a m a

m e g m a r a d t r é s z t , é s e l k ö n y v e l t e m n ö v é n y e m p u s z t u l á s á t . Ú g y m á s f é l h ó n a p

t e l h e t e t t e l , a m i k o r f e l f i g y e l t e m a z e l d o b o t t r é s z r e , a m e l y m é g m i n d i g é l é n k z ö l d

v o l t . F e l a k a r t a m v e n n i , é s a z t t a p a s z t a l t a m , h o g y k a p a s z k o d o t t a t a l a j b a , u g y a

n i s s z é p g y ö k e r e k e t e r e s z t e t t a b o r d á k v á g o t t r é s z é b ő l . Ö r ö m ö m b e n a z o n n a l

f r i s s t a l a j b a ü l t e t t e m , é s a n ö v é n y i „ c s o n k " a k ö v e t k e z ő é v b e n h á r o m s a r j a t h o

z o t t .

A z ó t a t ö b b é v e l t e l t , é s a h á r o m s a r j j e l e n l e g 1 2 - 1 3 c m - e s á t m é r ő j ű . A n ö v é n y e m

m i n d e n é v b e n s z é p e n v i r á g z i k é s m a g o t é r l e l . K í s é r l e t k é p p e n s i k e r ü l t

M a m m i l l a r i a p i u m o s a e g y e t l e n s z e m ö l c s é t i s m e g g y ö k e r e z t e t n i .

T e h á t a z o k a k e d v e s k e z d ő g y ű j t ő t á r s a k , a k i k n é l a k a r a t l a n u l i s e h h e z h a s o n l ó

e s e t á l l e l ő , p r ó b á l j á k m e g m e n t e n i a m e n t h e t ő t . E g y r e a z o n b a n h a d d h í v j a m f e l

a f i g y e l m ü k e t : a m e n t h e t ő r é s z t a l e h e t ő l e g n a g y o b b s t e r i l i t á s s a l k e z e l j ü k ! M i n

d e n v á g á s u t á n a k é s t a l k o h o l l a l ( s p i r i t u s s z a l ) f e r t ő t l e n í t e n i k e l l ! [ A v á g á s f e l ü l e t e t

3 - 4 h é t i g b e k e l l s z á r í t a n i . A m í g a m á s o d l a g o s b ő r s z ö v e t ( k a l l u s z ) * k i a l a k u l ,

m a j d s z á r a z h o m o k o n é r d e m e s g y ö k e r e z t e t n i . S z e r k . ]

í r á s o m r a b i z o n y í t é k a z i t t k ö z ö l t f é n y k é p . (7 sz. kép)

Epresi László K o m á r o m

Papp László

Könyvismertetés

S a j e v a , M a u r i z i o - C o n s t a n z o , M a r i a n g e l o : 2 0 0 0 : S u c c u l e n t s I I . T h e n e w I l l u s t r a t e d

D i c t i o n a r y ( P o z s g a s o k I I . Ú j k é p e s „ s z ó t á r " ) K i a d t a : T i m b e r P r e s s , P o r t l a n d , O r e

g o n . 2 3 4 o l d a l o n 1 2 1 8 s z í n e s f o t ó v a l . I S B N 0 - 8 8 1 9 2 - 4 4 9 - 0 . Á r a 4 9 , 9 5 $ .

Az e l ő z ő e l s ő k i a d á s ( S u c c u l e n t I.) u t á n - a m e l y m á r n e m a k á r m i l y e n m ű v o l t

- t a l á n n e m l e t t v o l n a m e g l e p e t é s a z e z é v b e n k i n y o m t a t o t t k ö n y v . M é g i s

a z t k e l l m o n d a n u n k , h o g y e g y k ü l ö n l e g e s , l é l e g z e t e l á l l í t ó a n s z é p a l k o t á s , a m i t

l a p o z g a t h a t u n k , h a h o z z á j u t u n k e h h e z a m á s o d i k k i a d á s h o z . A k é t o l a s z s z e r z ő

e b b e n a z é v b e n m á r a n y a n y e l v é n i s k i a d t a , s m o s t a n g o l u l t u d h a t j u k m e g , m i b e n

t é r e l a k o r á b b i t ó l ( 1 9 9 4 ) , i l l e t v e a z t , h o g y e z n e m a m á s o d i k r é s z e a n n a k . F e l

é p í t é s é b e n é s s z ö v e g é b e n h a s o n l ó a z e l ő z ő k i a d á s h o z , d e a b b a n 9 0 0 f a j t n e m

i l l u s z t r á l t a k , a m e l l e t t s z á m o s f o t ó t i s k i c s e r é l t e k , a f a j o k m á s é s j o b b a s p e k t u s ú

s z e m l é l t e t é s e é r d e k é b e n . M i n d e n f a j k é p é t e l l á t t á k e g y r ö v i d l e í r á s s a l , a h o l j e l ö

l i k a c s a l á d o t , a h o v a t a r t o z i k , r ö v i d e n l e í r j á k a z a l a k t a n i j e l l e m z ő i t , m é r e t é t é s

s z í n e i t . M e g a d j á k a z e l t e r j e d é s é t ( o r s z á g o k f e l t ü n t e t é s é v e l ) é s a C I T E S * s t á t u s z á t .

A 2 0 0 0 f a j t t a r t a l m a z ó , a f a j o k a t a l f a b e t i k u s s o r r e n d b e n b e m u t a t ó m ű - é s e z é r t

s z ó t á r - a k ö v e t k e z ő r é s z e k r e t a g o l ó d i k :

A k ö s z ö n e t n y i l v á n í t á s é s a z e l ő s z ó u t á n a b e v e z e t ő b e n o l v a s h a t u n k - k ü l ö n

a l f e j e z e t b e n - a p o z s g a s o k é l ő h e l y é r ő l , t e r m e s z t é s é r ő l , r e n d s z e r e z é s é r ő l é s v é

d e l m ü k r ő l , v a l a m i n t a C I T E S á l t a l i v é d e l m ü k r ő l . I t t m e g a d j á k a t e l j e s W a s h i n g t o

n i E g y e z m é n y l i s t á t ( A p p e n d i x l - l l ) , a m e l y r á j u k v o n a t k o z i k .

A s z ó t á r h a s z n á l a t á v a l f o l y t a t j á k , m a j d a n a g y s z e r ű , s o k s z o r a z e r e d e t i t e r m ő

h e l y e n k é s z í t e t t k é p e k k e l i l l u s z t r á l t ( s z ó t á r i ) r é s z k ö v e t k e z i k , m e l y f e l é p í t é s é r ő l

m á r í r t a m , c s a k a n n y i v a l e g é s z í t e m k i , h o g y a r o k o n f a j o k a t i s i t t e b b e n a k é p

a l a t t i s z ö v e g b e n e m l í t i k m e g . É r d e k e s s é g e m é g e u r a l k o d ó f e j e z e t n e k , h o g y n e m

c s a k a t r ó p u s i , s z u b t r ó p u s i f a j o k r ó l ( n e m z e t s é g e k r ő l ) e m l é k e z i k m e g , h a n e m a z

e u r ó p a i a k r ó l i s . í g y a S e d u m o k * é s S e m p e r v i v i u m o k * e g y r é s z é t i s b e m u t a t j a ,

s ő t a z u t ó b b i a k b ó l n é h á n y f a j t á t ( c v . ) i s l á t h a t u n k . A z u t o l s ó o l d a l a k o n a s z i n o n i m

n e v e k e t é s a l e g f ő b b , c s a l á d o n k é n t c s o p o r t o s í t o t t i r o d a l m a k j e g y z é k é t t a l á l j u k .

A b o r í t ó s z é l é n l é v ő l e í r á s b ó l m e g t u d h a t j u k a s z e r z ő k r ő l a z t a m i t , a z e g é s z

k ö n y v k i v á l ó s á g á v a l h i r d e t , h o g y a t é m a k é t a v a t o t t s z a k e m b e r é v e l á l l u n k s z e m

b e n . S a j e v a b o t a n i k u s a p a l e r m ó i e g y e t e m m u n k a t á r s a , a C I T E S o l a s z o r s z á g i

t u d o m á n y o s s z a k é r t ő j e ( l O S - t a g ) , C o s t a n z o a s s z o n y p e d i g a z o l a s z e g y e s ü l e t

t i t k á r a , a z a l p e s i p o z s g a s o k i s m e r ő j e .

M i n d e z e n e g é s z e n e g y e d ü l á l l ó s a j á t o s s á g a i m i a t t c s a k a j á n l a n i t u d o m m a g y a r

g y ű j t ő t á r s a i n k n a k e k ü l ö n l e g e s k é p e s a l b u m o t !


D e b r e c e n

Herczeg István

Szomszédolás Romániában

Zusammenfassung: D e r A u t o r b e r i c h t e t ü b e r s e i n e R e i s e n a c f i R u m a n i e n , w o e r d i e A u s s t e l l u n g d e s l o k á l é n V e r e i n e s u n d e i n i g e S a m m l u n g e n b e s i c h t i g t e .

Abstract: The author reports his trip to the neighbouring Románia. They have seen the exhibi-íi'on of cactus assotiation there and they have visited several cactus coliectors, collections.

J L R o m á n i á b a n m ű k ö d ő A Z T E K I U M k a k t u s z g y ű j t ő e g y e s ü l e t m e g h í v á s á n a k

^ ^ ^ e l e g e t t é v e , f e l k e r e k e d t ü n k M o l n á r I m r e , F i c z e r e M i k l ó s é s j ó m a g a m ,

h o g y a 2 0 0 0 . s z e p t e m b e r 1 6 - 1 7 - é n m e g l á t o g a s s u k „ s z o m s z é d a i n k a t " . A z é r t í r o m ,

h o g y a s z o m s z é d a i n k a t , m e r t a r o m á n i a i k a k t u s z g y ű j t ő k t á v o l s á g b a n s o k k a l k ö

z e l e b b v a n n a k h o z z á n k , m i n t s o k m á s , m a g y a r o r s z á g i t e l e p ü l é s e n é l ő b a r á t u n k .

A r o m á n e g y e s ü l e t , a n y í r e g y h á z i k l u b é s a d e b r e c e n i e g y e s ü l e t k ö z ö t t í r á s o s

e g y ü t t m ű k ö d é s i n y i l a t k o z a t k e r ü l t a l á í r á s r a 2 0 0 0 . 0 2 . 2 8 . - á n , m e l y n e k s z e l l e m é b e n

a s z e m é l y e s k a p c s o l a t t a r t á s s a l i s s e g í t e n i k í v á n t u k a k a k t u s z k e d v e l o e m b e r e k

k ö z ö t t i , m i n d e n k i s z á m á r a e l ő n y ö s i n f o m n á c i ó c s e r é t . A z e l s ő é s n a g y o n k e l l e m e s

m e g l e p e t é s a h a t á r o n é r t . I g a z , é n s o k é v v e l e z e l ő t t l é p t e m á t a m a g y a r - r o m á n

h a t á r t , d e a z ó t a s o k m i n d e n j ó i r á n y b a v á l t o z o t t . A z ú t l e v é l - e l l e n ő r z é s é s a v á m

v i z s g á l a t p e r c e k a l a t t l e z a j l o t t .

E l s ő u t u n k S z a t m á r n é m e t i b e v e z e t e t t , a h o l N e v e z i J á n o s v á r t b e n n ü n k e t .

Ö r ü l t ü n k a v i s z o n t l á t á s n a k , h i s z e n n e m i s o l y a n r é g e n , a u g u s z t u s b a n a d e b r e c e n i

k a k t u s z k i á l l í t á s o n t a l á l k o z t u n k . E l ő s z ö r J á n o s t e s t v é r é n e k h á z á h o z v e z e t e t t a z

u t u n k , a h o l e g y i g é n y e s e n k i a l a k í t o t t k e r t e t l á t h a t t u n k . M e g t u d h a t t u k a g a z d á t ó l ,

h o g y a s m a r a g d z ö l d p á z s i t t i t k a a j ó t a l a j b a n é s a r e n d s z e r e s ö n t ö z é s b e n é s n y í

r á s b a n r e j l i k . A t e r a s z h o z é p í t e t t m i n i s z i k l a k e r t b e n l á t t u k m e g a z e l s ő k a k t u s z o

k a t , a m e l y e k e g y r é s z e t é l á l l ó . (8 sz. kép)

E z u t á n T a r S á n d o r g y ű j t e m é n y é t t e k i n t e t t ü k m e g . A t á r s a s h á z e r k é l y é n e l

h e l y e z e t t k a k t u s z o k b i z o n y í t o t t á k , h o g y a r á n y l a g k i s h e l y e n n a g y g y ű j t e m é n y t

l e h e t k i a l a k í t a n i . K ü l ö n ö r ö m v o l t s z á m o m r a h o g y S á n d o r j ó v o l t á b ó l s i k e r ü l t

k ö n y v e s é r e ú t j á n m e g k a p n o m P . D o b r o t á 1 9 7 5 - b e n k i a d o t t , m a g y a r n y e l v ű K A K

T U S Z O K c í m ű „ m u z e á l i s " k ö n y v é t .

A k ö v e t k e z ő u t u n k H a r a n g i J ó z s e f h e z v i t t . A n e g y e d i k e m e l e t i e r k é l y r e s z i n t e

c s a k e g y e s é v e l l e h e t e t t k i j u t n i a s o k s z é p k a k t u s z k ö z é . I J g y m o z o g t u n k , m i n t a

r o b o t o k , h o g y v é l e t l e n ü l l e n e v e r j ü k v a l a m e l y i k c s e r e p e t .

J ó z s e f r ő l t u d n i k e l l , h o g y m ű v é s z i f o k o n f o g l a l k o z i k m á r v á n y e s z t e r g a l a s s a l , a m i t

a m u n k a h e l y é n i s v o l t l e h e t ő s é g ü n k m e g l á t n i , s ő t v a l a m e n n y i ü n k e t m e g a j á n d é

k o z o t t e g y - e g y s z é p , á l t a l a k é s z í t e t t m ű t á r g g y a l . (9 sz. kép)


10. kép Save Mircea üvegháza előtt Molnár Imrével 11 . kép Pu^ka^ loan különleges gyűjteménye előtt Szatmárnémetiben fo tó : Heraeg István Szatmárnémetiben fo tó ; Heraeg István


14. kép Lörincz István néhai Vida Géza híres gyűjteményének néhány növénye előtt Fotó: Herczeg István

S z o m s z é d o l á s R o m á n i á b a n DEBRECENI POZSGÁSTÁR 13

E z t k ö v e t ő e n l á t o g a t á s t t e t t ü n k S a v u M i r c e a ú r n á l , a k i a r o m á n e g y e s ü l e t e l

n ö k e . E l n ö k ú r v é g i g k a l a u z o l t a c s a l á d i h á z m e l l é é p í t e t t ü v e g h á z b a n , a h o l e g y

s z e r m á r - s a j n o s - v o l t f ű t é s k i m a r a d á s m i a t t i e l f a g y á s . E n n e k m i m á r n e m t a

p a s z t a l t u k n y o m á t , a p o l c o k o n s z e b b n é l s z e b b k a k t u s z o k b a n g y ö n y ö r k ö d h e t t ü n k .

M e g t u d t u k , h o g y R o m á n i á b a n j e l e n l e g a z ö v é k a z e g y e d ü l i m ű k ö d ő e g y e s ü l e t ,

a m e l y ö s s z e f o g j a a k a k t u s z o k a t s z e r e t ő g y ű j t ő k e t . R e n d s z e r e s e n j e l e n i k m e g

ú j s á g u k , é s k a k t u s z k i á l l í t á s o k k a l i s n é p s z e r ű s í t i k e z e k e t a z e g z o t i k u s n ö v é n y e

k e t . M i r c e a v a l i s s i k e r ü l t k ö n y v e t c s e r é l n e m C o p a c e s c u , B o b í r n a c , G r i g o r a s ,

1 9 8 4 - b e n k i a d o t t C A C T U S I I c í m ű k ö n y v é v e l l e t t e m g a z d a g a b b . (iOsz. kép)

A s ö t é t e d é s b e á l l t a e l ő t t k e r e s t ü k f e l P u § c a § l o a n t . A k e r t e s h á z a t k ö r ü l v e v ő

k ő f a l v a l ó s z í n ű l e g k e l l e m e s m i k r o k l í m á t e r e d m é n y e z a s o k k a k t u s z é s ö r ö k z ö l d

r é s z é r e . A h á z i g a z d a s a j á t k é s z í t é s ű f a r a g á s a i v a l d í s z í t e t t k e r t b e n o l y a n é r z é s e m

v o l t , m i n t h a e g y a r b o r é t u m é s s z o b o r p a r k j ó a r á n y ú k e v e r é k é b e n s é t á l n é k . A

r e n g e t e g k a k t u s z s z e m m e l l á t h a t ó a n r e m e k ü l é r e z t e m a g á t . H o s s z a s a n e l b e

s z é l g e t t ü n k , é s p r ó b á l t u k m e g t u d n i , v a j o n m i a t i t k a a s z e n z á c i ó s l á t v á n y n a k .

T ö b b e n m o n d t á k m á r , h o g y a n ö v é n y e k m e g é r z i k é s v i s s z a t ü k r ö z i k a r á j u k e s ő

s z e r e t e t e t é s g o n d o s k o d á s t . L e h e t , h o g y e b b e n a z e s e t b e n i s s o k a t s z á m í t e z a

t é n y e z ő , d e e z e n f e l ü l h a l l o t t u n k s p e c i á l i s g ú l á r ó l , ö n t ö z ő v í z r ő l , t a l a j k e v e r é k r ő l ,

p e r l i t r ö l é s m é g s o k e g y é b m á s r ó l . R e m é l e m h a m a r o s a n o l v a s h a t u n k P u § c a § ú r

t o l l á b ó l a t a r t á s i p r a k t i k á i r ó l r é s z l e t e s b e s z á m o l ó t . (11 sz. kép)

S z á l l á s u n k r a é r v e m é g b e n é z t ü n k a s z i n t é n e t á r s a s h á z b a n l a k ó P o l y á k

L á s z l ó h o z , a k i v e l s z i n t é n t a l á l k o z t u n k a z a u g u s z t u s i k a k t u s z k i á l l í t á s u n k o n . L á s z l ó

t ö b b í z b e n m e g f o r d u l t m á r „ m a g y a r b a n " é s é r d e k e s v o l t l á t n i o l y a n M a g y a r o r s z á

g o n k a p h a t ó t ű z d e l o t a l c á t m a g o n c o k s z á m á r a , a m i t n a g y o n p r a k t i k u s a n l e h e t

h a s z n á l n i . A z á t l a g o s t ó l n a g y o b b b e ü v e g e z e t t e r k é l y e n , a l e m e n ő n a p u t o l s ó

s u g a r a i t k i h a s z n á l v a s o k k ü l ö n l e g e s o l t á s t , m a g v e t é s t , k r i s z t á t á t é s m á s r i t k a

p o z s g á s t i s l á t h a t t u n k .

M á s n a p r e g g e l N a g y b á n y á r a u t a z t u n k . E l s ő u t u n k N e v e z i J á n o s l a k á s á b a v e

z e t e t t , a h o l a p a n e l l a k á s ü v e g e z e t t e r k é l y é n g y ö n y ö r k ö d h e t t ü n k a f i a t a l é s m a t u

z s á l e m k o r ú k a k t u s z o k b a n . J á n o s e l ő s z e r e t e t t e l k é s z í t o l t v á n y o k a t , e m i a t t a v é

k o n y a l a n y o n t a l á l h a t ó o l t v á n y o k a t m a n k ó v a l k e l l e t t t á m o g a t n i . (12 sz. kép)

E z u t á n i d ő s e b b i k L ö r i n c z I s t v á n k a l a u z o l á s á v a l m e g t e k i n t e t t ü k a h e l y i k e r t é

s z e t e t . A z e g y i k ü v e g h á z i h a j ó b a n n é z t ü k m e g V i d a G é z a k a k t u s z g y ű j t e m é

n y é t . V i d a G é z a s z e n á t o r v o l t . É l e t é b e n a v i l á g s o k r é s z é n m e g f o r d u l v a é s

k i t e r j e d t l e v e l e z é s t f o l y t a t v a , p á r a t l a n g y ű j t e m é n y t h o z o t t l é t r e . H a l á l a u t á n a

v á r o s v e z e t ő i ú g y d ö n t ö t t e k , m e g m e n t i k a p u s z t u l á s t ó l a n ö v é n y e k e t . Ö r ö

m ö m r e s z o l g á l t , h o g y m e g m a r a d t e z a g y ű j t e m é n y , h i s z e n t ö b b e n t u d u n k

o l y a n e s e t e k e t , a m i k o r e g y h a l á l e s e t e g y s z é p g y ű j t e m é n y m e g s e m m i s ü l é s é

h e z v e z e t e t t . I d . L ö r i n c z I s t v á n s z e m é l y é b e n e g y n a g y t u d á s ú , i g a z i k e r t é s z t

i s m e r t e m m e g .

14 DEBRECENIPOZSGÁTÁR Szomszédo lás Romániában

A j e l e n t ő s n a g y s á g ú t e r ü l e t e n s z e r t e á g a z ó a f e l a d a t , a p a r k f e n n t a r t á s t ó l k e z d

v e a d í s z n ö v é n y t e r m e s z t é s i g m i n d e n b e n o t t h o n k e l l l e n n i . K ü l ö n l e g e s v o l t a n a g y

m e n n y i s é g ű p á l m a s z a p o r í t á s a i s . {u sz. kép)

E z t k ö v e t ő e n m e g l á t o g a t t u k a L ö r i n c z c s a l á d o t t a n i c s a l á d i h á z á h o z é p í t e t t

ü v e g h á z á t . S z í v e s e n i d ő z t ü n k v o l n a m é g a s o k o l t o t t k a k t u s z k ö z ö t t , d e a z i d ő

s z o r í t o t t b e n n ü n k e t .

S a j n o s a k a k t u s z g y ű j t ő i f j a b b L ö r i n c z I s t v á n n e m v o l t o t t h o n , v e l e n e m t u d t u n k

t a l á l k o z n i , d e m e g t u d t u k , h o g y e g y e t e m i s t a , k e r t é s z e t i s z a k o n f o g v é g e z n i 2 0 0 1 -

b e n , é s a B u d a p e s t i S z e n t I s t v á n E g y e t e m t á v o k t a t á s i t a g o z a t h a l l g a t ó j a . B u d a

p e s t e n v o l t g y a k o r l a t o n .

A r é g i p é n z v e r d é b ő l k i a l a k í t o t t m ú z e u m a d o t t o t t h o n t a k a k t u s z k i á l l í t á s n a k (13 sz.

kép). A k i á l l í t á s t ö b b n a p i g t a r t n y i t v a , í g y e z e r e m b e r i s m e g t e k i n t h e t i . Z á r t ü v e g

v i t r i n e k b e n h e l y e z t é k e l a k i á l l í t ó k a g y ű j t e m é n y e i k l e g p o m p á s a b b d a r a b j a i t . A z

e g y i k k i á l l í t á s i t e r e m s a r k á b a n v á s á r o l n i i s l e h e t e t t k a k t u s z o k a t é s a z e g y e s ü l e

t ü n k á l t a l k é s z í t e t t , k a k t u s z o k a t á b r á z o l ó k é p e s l a p o k a t . A k i á l l í t á s o n t a l á l k o z t u n k

C o n s t a n t i n L a t i § ú r r a l , a k i j e l e n t ő s s z e m é l y i s é g e a r o m á n e g y e s ü l e t n e k , t ö b b e k

k ö z ö t t a k a k t u s z o s f o l y ó i r a t u k s z e r k e s z t é s é b e n s z e r z e t t é r d e m e k e t . A k i á l l í t á s

m e g t e k i n t é s e u t á n m é g t e t t ü n k e g y k i r á n d u l á s t a k ö z e l i v í z t á r o z ó h o z , a h o l a k e d

v e z ő p á r á s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t é l ő s z e n z á c i ó s f e n y ő k e t c s o d á l h a t t u n k m e g .

í g é r e t e t k a p t u n k a r r a , h o g y e g y - k é t o l d a l a s í r á s b a n b e m u t a t h a t j u k a R o m á n i á

b a n é l ő g y ű j t ö t á r s a k a t , a m e l y í r á s o k a t k ö z ö l n i f o g u n k f o l y ó i r a t u n k b a n . E n n e k

v i s z o n z á s a k é n t a z o t t m e g j e l e n ő A Z T E K I U M - b a n ő k i s b e m u t a t j á k a M a g y a r o r

s z á g o n é l ő g y ű j t ő k e t , e z z e l i s l e h e t ő s é g e t a d v a a k ö z v e t l e n k a p c s o l a t o k k i a l a k u

l á s á h o z . B í z u n k b e n n e , h o g y m i n é l t ö b b e n f o g j á k o l v a s n i f o l y ó i r a t u n k a t , s e t e r ü

l e t e n i s e g y m á s t s e g í t v e t u d u n k a v á l a s z t o t t h o b b i n k n a k h ó d o l n i .

V é g e z e t ü l m e g k ö s z ö n ö m a k e d v e s g y ű j t ő t á r s a k n a k é s f e l e s é g e i k n e k a s z í v é l y e s

v e n d é g l á t á s t .

Ö s s z e g z é s ü l e l m o n d h a t o m , - b á r m i n d e g y i k g y ű j t e m é n y é s a k i á l l í t á s m e g t e k i n

t é s e m e g é r t v o l n a ö n m a g á b a n i s e g y n a p o t , - m é g i s e r e d m é n y e s v o l t a „ s z o m

s z é d o l á s " . A k ö z ö s é r d e k l ő d é s o l y a n s z e m é l y e s k a p c s o l a t o k a t a l a k í t o t t k i , a m e

l y e k a z e l k ö v e t k e z ő i d ő b e n f o g n a k v i r á g o t n y i t n i é s r e m é l h e t ő l e g s z é p t e r m é s t i s

é r l e l n e k .

Herczeg István H a j d ú s z o b o s z l ó


Folyóiratszemle British Cactus & Succulent Journal 2000/4.

Több oldalon számol be, ez évi utolsó számában, az angol íolyóirat a Brit Kaktusz és Szukkulens Társaság Nemzeti Kiállításáról, amelyet az ezredfordulóra rendeztek, 2000 augusztus 19-én a Springfíelds Kiállító Központban, közel Lincolnshirelioz, Spalding városában. Az utóbbi évek előkészülete és számos, munkával eltöltött hónap gyors összeállítása az eseményre volt az alapja annak, hogy egy jól sikerült nappal jelentős gyümölcse, felülmúlhatatlan kiállítása volt az eddigiek közül a jelenlegi Nemzeti Kiállítás. Óriási érdeklődés kísérte, és a kertészkedők széles tábora volt jelen Nagy-Britanniából, valamint tengerentúli támogatói és segítői, akik együtt teremtették meg e nap emlékezetes vohát. A cikket számos fényképfelvétel illusztrálja, amelyeken bepillanüiatunk a kiállítás részleteibe, és bemutatják a díjnyertes növényegyedeket is. „Santa Catalina (Szent Katalin) Mexikó szigete" cínunel számol be G. James több erőteljes megjelenésű növényről, a szigetről, amely a Kaliforniai-félsziget által körülzárt Cortez-tengerben van. Többek között nagyszerű képeken látliatjuk a legmagasabbra növő (4-4.5 m) Ferocactus fajt (F. digiietii) és az ugyancsak hatalmas Pachycereus pringlei virágzó példányait is. A kétezredik évben a Brit Kaktusz és Szukkulens Társaság (BCSS) által vásárolt magból ajánl D. Ruslifortli, bemutatván néhány fajt ebből a listából, így az Astrophytum asterias-t, az Obregonia denegri-t, az Ariocarpus retusus-t, Echeveria laui-t, a Pachypodium líunerei-t, s a Conophytura pellucidum-ot > „A néluíny kérdés" rovat után - amelyben az olvasók kérdeznek - találjuk meg a BCSS híreit, amelyet a „Könyvespolc" könyvismertető rovat zár, például Doreen Court Dél-Afrika pozsgás flórája című könyvet ismertetve. > A Missouri Botanikus Kert (St. Louis) pozsgás növényeiről olvashatunk G. Smithtől. E kert viszonylagosan kontinentáUs klímájú és több eurázsiai szukkulenset nevel, G. Rowley a monotipikus Akersia nemzetséget szünteti meg azáltal, hogy egyetlen faját a Cleistocactus nemzetségbe sorolja át. (Az analógiát a közben már az utóbbi nemzetségbe sorolt Seticereus icosagonus és felépítése szolgáltatta revíziójához.) > „Kaktuszok és szukkulensek, amellyel gazdagítliatja gyíijteményét" címmel újabb hat pozsgás fajt mutat be. T, Jenkins, szép fotóin keresztül is (Mammillaria napina, Euphorbia ankarensis, Neoporteria villosa, Glandulicactus uncinatus v. wrightii, Crassula mesem-bryantliemopsis, Stapelia flavopurpurea.) 4- Egy szokatlan növényt mutat be számunkra M. Lowry, amely feltételezhetően az Oreocereus troUii, illetve v. celsianus és a Lobivia longispina Yavi-nál, Észak-Argentínában kialakult természetes hibridje. Az intergenerikus lűbridet X Oreobivia-iuik nevezték el, a két, ill. Mrom szülőfaj sajátosságait egyesíti, és teljes életciklust mutat,

Végezetül B. Weightman beszámol egy új botanikus kertről, Mexikóból, amelyik a kipusztulás előtt álló növények megmentésére is hivatott, másik célja pedig, hogy megismertesse a mexikóiakkal flórájukat. Rendkívül jelentős kaktuszgyűjteménnyel és kaktuszmentési stratégiával is rendelkeznek.


D e b r e c e n

Rácz László

A Notocactus nemzetségről 8.

( A t e r m é s z e t e s t a x o n o k é s c u l t i v a r o k r é s z l e t e s l e í r á s a 7 . )

R a u s c h i a n a e fa jsor

Zusammenfassung: Der Autor setz seine Artilieiserie ohne nach Voiistándigifeit strebend mit der detaillierten Dariegung der Notocactus-Arten, der darunter stehenden taxonomischen Einheiten und Cuitivaren fort.

Abstract: The author continues his series giving exact description of Notocactus species, the ciassificationai units under species and cultivars avoiding to mention all the "taxons". He also criticizes whether they are real or not.

M i n d e n t a g j á b a n m a g á n y o s a n f e j l ő d ő f a j o k b ó l á l l ó , n a g y o n v á l t o z a t o s f a j s o r .

J e l l e g z e t e s s é g ü k a " n e m s z a b á l y o s " v i r á g s z e r k e z e t . E g y r é s z ü k t e s t f e l é p í t é s e a

M a m m u l o s i - M e l c t i e r s i a n a e f a j s o n - a u t a l , a v i r á g s z e r k e z e t e v i s z o n t k ö z t e s , á t m e n e t

a S e t a c e i , i l l e t v e S c o p a n a e f a j s o r o k f e l é . M á s i k r é s z ü k n e k a t e s t f e l é p í t é s e S e t a c e i

t í p u s ú , d e a v i r á g s z e r k e z e t a M a m m u l o s i - M e l c h e r s i a n a e f a j s o n - a l m u t a t r o k o n s á

g o t . E z e k a l a p j á n k é t s o r o z a t r a o s z t o t t á k a f a j o k a t , " U 1 " , i l l e t v e " U 2 " - r e .

É n n e m a l k a l m a z o m a f e n t i f e l o s z t á s t , i l y e n s z e m p o n t o k a l a p j á n n e m v i z s g á l t a m

ő k e t .

N . a l l o s i p h o n M a r c h e s i 1 9 7 2

T e s t e g ö m b a l a k ú , s ö t é t z ö l d s z í n ű , s z ü r k é s á r n y a l a t t a l , 1 2 - 1 4 c m m a

g a s s á g g a l é s á t m é r ő v e l . A c s ú c s a k i s s é b e m é l y e d , p i s z k o s f e h é r

a r e o l a s z ő r ö k k e l r i t k á s a n s z ó r t . A 1 5 - 1 6 d b b o r d á j a e g y e n e s l e f u t á s ú ,

m e l y e k é l e i b e n a f e h é r f i l c e s a r e o l á k m é l y e n ü l n e k , ú g y , h o g y a k ö z ö k e t

k ú p o s d u d o r o k r a o s z t j á k . A 4 - 6 d b p e r e m t ö v i s 8 m m h o s s z ú , t ű a l a k ú ,

o l d a l s ó á l l á s ú , b a r n á s s z a r u s z í n ű . A 4 d b k ö z é p t ö v i s 2 c m h o s s z ú , l i l á s

v a g y v ö r ö s e s , a h e g y ü k f e k e t e , a l e g f e l s ő t e s t t ő l e l á l l ó , e z a l e g e r ő s e b b ,

a z a l s ó t e s t r e s i m u l ó , a k é t o l d a l s ó v é k o n y , á l t a l á b a n v ö r ö s e s s z í n ű . K é

s ő b b a z ö s s z e s t ö v i s m e g s z ü r k ü l , é s t ö r é k e n n y é v á l i k .

A v i r á g a 5 c m m a g a s é s á t m é r ő j ű , t ö l c s é r a l a k ú , s z í n e v i l á g o s k a n á r i

s á r g a , a t o r o k r ó z s a s z í n e s . A k ü l s ő l e p e l l e v e l e k l e k e r e k í t e t t e k , a b e l s ő k

c s ú c s b a n v é g z ő d n e k . A p o r z ó s z á l , a p o r t o k , v a l a m i n t a b i b e s z á l s z í n e

e g y e z i k a l e p e l l e v e l e k s z í n é v e l , a b i b e b í b o r s z í n ű , z á r t b i b e á g a k k a l . A

t e r m é s é s a v i r á g c s ő s ű r ű f e h é r g y a p j ú v a l b o r í t o t t . A m a g v a k f e k e t é k ,

1 , 2 m m á t m é r ő v e l é s n a g y , v i l á g o s k ö l d ö k t á j j a l .

A N o t o c a c t u s n e m z e t s é g r ő l 8 DEBRECENI POZSGÁSTÁR 17

É l ő h e l y : U r u g u a y : R i v e r a t a r t o m á n y .

K ö z b e n s ő h e l y e t f o g l a l e l a M a l a c o c a r p u s é s N e o n o t o c a c t u s a l n e m z e t s é g e k k ö z ö t t .

P L : t ö l c s é r e s v i r á g s z e r k e z e t , g ö m b ö l y ű t e s t = M a l a c o c a r p u s ; m é z f e j t ő m e g l é t e , k e t t ő s

p o r z ó k ö r , e r ő s d u d o r o k a z a r e o l á k k ö z ö t t , v a l a m i n t a t e r n i é s s z e r k e z e t e , / n e m a c s ú -

c s i g y a p j ú b ó l e m e l k e d i k k i , v é g i g l á t h a t ó , n e m h ú s o s , m e g s z á r a d ó / é s a z é r l e l é s

m ó d j a = N e o n o t o c a c t u s . T e n n e s z t é s b e n v i s z o n y l a g g y o r s a n f e j l ő d i k a t ö b b i N o t o . - h o z

k é p e s t .

N . a r n o s t i a n u s K o l a r i k e t L i s a l 1 9 8 6

15. kép Notocactus arnostianus Fotó: Horváth László

T e s t e l a p í t o t t g ö m b a l a k ú , f é n y l ő s ö t é t z ö l d s z í n ű , 7 c m s z é l e s s é g g e l é s 4 c m m a

g a s s á g g a l . A 2 1 - 3 0 d b t ) o n d á j a e g y e n e s l e f u t á s ú , a l a c s o n y , é l e k l e k e r e k í t e t t e k ,

m e l y b e a s ű r t i f e h é r f i l c e s a r e o l á k b e m é l y e d n e k . A 1 2 - 1 6 d b , 2 - 4 m m h o s s z ú ,

s e r t e s z e a i v é k o n y p e r e m t ö v i s , a t e s t f e l é ha j l í t o t t , v i l á g o s b a m á s , s o k s z o r s á r g á s

s z a a i s z í n ű . A z 1 -2 d b , 1 5 - 2 0 m m h o s s z ú k ö z é p t ö v i s b a r n a , t ö v ü k s ö t é t e b b .

A v i r á g a t ö l c s é r e s , 6 c m m a g a s é s 7 - 8 c m á t m é r ő j ű , v i l á g o s s á r g a s z í n ű .

A l e p e l l e v e l e k l á n d z s a a l a k ú a k . A p o r z ó s z á l é s a p o r t o k , v a l a m i n t a b i b e s z á l c i t

r o m s á r g a , a b i b e b í b o r , e s e t l e g s ö t é t b í b o r s z í n ű . A p o r z ó s z á l a k a b i b e f e l é h a j -

18 DEBRECENI POZSGÁSTÁR A N o t o c a c t u s n e m z e t s é g r ő l 8

l a n a k , d e a m a g a s s á g u k n e m é r i e l a z t . A b i b e a l a t t e g y c s o p o r t b a t ö m ö r i j i n e k

é s e g y á l t a l á n n e m i n g e r e l t i e t ő k . A t e i m é s z ö l d , n y i j j t o t t , ritkás f e t i é r g y a p j ú v a l

é s v é k o n y b a r n a s e r t é k k e l b o r í t o t t . É r é s k o r a z e r e d e t i m é r e t é n e k s o k s z o r o s á r a

n y ú l i k , g y o r s a n m e g s z á r a d é s f e l r e p e d , m a j d s z i n t e n a p o k a l a t t s z é t e s i k , A m a g

1 m m n a g y , s i s a k a l a k ú , m a t t f e k e t e , s z ü r i < é s b a r n a k ö l d ö k t á j j a l .

É l ő h e l y : B r a z í l i a : R i o G r a n d é d o S u l , D o m P e d r i t o t ó l é s z a k r a .

M é g 1 9 8 6 - b a n b e s z e r e z t e m N , e l e g á n s n , n , / H U 3 3 8 / é s N . p s e u d o e r e m i t i c u s n , n , m a g

v a k a t , a m e l y e k a n n a k r e n d j e é s m ó d j a s z e r i n t k i k e l t e k , é s s z é p e n f e l i s n ő t t e k . K ö z b e n

m e g t ö r t é n t a f a j s z a b á l y o s l e í r á s a N . a r n o s t i a n u s n é v e n , itt j e l e z t é k i s a z e l ő z ő k é t i d e i g l e

n e s n é v m e g s z ü n t e t é s é t é s b e s o r o l á s á t i d e , a m i e l k e r ü l t e a f i g y e l m e m e t . E b b ő l a z ' ú j '

f a j b ó l i s b e s z e r e z t e m m a g v a k a t , k i k e l t e t t e m é s f e l n e v e l t e m . M i u t á n s z i n t e t e l j e s e n e g y f o r

m á k v o l t a k - c s e k é l y t ö v i s b e l i e l t é r é s t ő l e l t e k i n t v e - , g y a n ú t f o g t a m . K i d e r i j i t , h o g y h á r o m

k ü l ö n b ö z ő n é v e n t a r t o m u g y a n a z o n f a j t . R á a d á s u l a H U 3 3 8 g y ű j t ő s z á m n á l v a l a m i l y e n

k e v e r e d é s l e h e t , m e r t u g y a n i l y e n s z á m o n N . l i t t e r i a n u s é s N . c u r v i s p i n u s n e v ű n ö v é n y e i m

i s v a n n a k . A s z a k i r o d a l o m b a n i s j e l z i k e z t a ' p r o b l é m á t ' , ú g y l á t s z i k m á s i s í g y j á r t . E g y é k >

k é n t a t a r t á s é s s z a p o r í t á s s e m m i l y e n n e h é z s é g e t n e m o k o z , c s a k 0 °C k ő r i j i i t e l e l t e t é s n é l

e r ő s e n b e h ú z ó d n a k , s o k v i z e t v e s z t e n e k , t a v a s s z a l n e h e z e b b e n i n d u l n a k .

IM. b u i n i n g i i ( B u x b a u m 1 9 6 8 ) R i t t e r 1 9 7 9

T e s t e g ö m b a l a k ú , 1 4 c m á t m é r ő v e l é s m a g a s s á g g a l . A 1 6 - 1 7 d b , f e l t ű n ő e n v é

k o n y b o r d á j a c s a v a r t l e f u t á s ú , m e l y e k é l e i b e a z e l n y ú j t o t t , f e h é r v a g y v i l á g o s b a r

n a f i l c e s a r e o l á k b e m é l y e d n e k , n y ú j t o t t á l l s z e a í d u d o r o k r a o s z t v a . A 7 - 1 2 d b p e

r e m t ö v i s e 3 c m h o s s z ú , a z o l d a l r a m u t a t ó k r ö v i d e b b e k , 2 c m h o s s z ú a k , s á r g á s

s z a r u s z í n ű e k , t ö v ü k s ö t é t e b b . A 4 d b k ö z é p t ö v i s e k e r e s z t a l a k b a n h e l y e z k e d i k e l ,

s á r g á s a k , a t ö v ü k m e g v a s t a g o d o t t , itt s ö t é t b a m á k , n é h a f e k e t é k .

A v i r á g 7 c m m a g a s é s 8 c m á t m é r ő j ű , h a r a n g a l a k ú , k a n á r i s á r g a s z í n ű , a k ü l s ő

l e p e l l e v e l e k e n b a r n á s k ö z é p s á w a l . A p o r z ó s z á l , a p o r t o k é s a }ábeszá\ s á r g a , a

b\be v ö r ö s . A v i r á g c s ő é s a g o l y ó a l a k ú t e r m é s f e h é r v a g y v i l á g o s b a r n a g y a p j ú

v a l b o r í t o t t . É r é s k o r a z e r e d e t i m é r e t é n e k 3 - 4 s z e r e s é r e n y ú l i k . A z 1 m m n a g y

m a g v a k s i s a k a l a k ú a k , t o m p a f e k e t é k , a f e l ü l e t ü k d u d o r o s , s z ü r i ^ é s k ö l d ö k t á j j a l .

É l ő h e l y : B r a z í l i a é s U r u g u a y h a t á r á n L i v r a m e n t o - t ó l d é l r e .

A z é l ő h e l y é n s o k s z o r m o h á k k ö z ö t t f e j l ő d i k , í g y á l l a n d ó s a v a n y ú , 5 - ö s p H k ö r ü l i t a l a j t

i g é n y e l , e z é r t a t a l a j á b a s a v a n y ú t ő z e g e t k e v e r j ü n k . A z ö n t ö z é s é h e z i s l e h e t ő l e g e s ő v i

z e t h a s z n á l j u n k a t a l a j k i l ú g o z ó d á s á n a k e l k e r t j l é s é r e , m e r t e g y é b k é n t a g y ő k e r i J k e t

e l v e s z í t i k . N á l a m ú j g y ö k e r e k e t l e g k ö n n y e b b e n s t e r i l f o l y a m i h o m o k o n h o z t a k , ú g y ,

h o g y a n ö v é n y t e s t é t n a p o n t a p e n n e t e z t e m .

f . b r u n i s p i n u s n . n .

A t í p u s t ó l , m e l l y e l a z o n o s é l ő h e l y e n é l , c s a k a b a r n a p e r e m é s k ö z é p t ö v i s e i v e l t e r e l .

A t í p u s s a l t ö r t é n ő k e r e s z t e z é s k o r a z u t ó d o k t ö v i s e k s z í n é b e n 3 : 1 a r á n y b a n s z é t v á l n a k ,

a 3 r é s z a t í p u s s a l e g y e z i k . K ö z b ü l s ő t ő v i s s z í n n e m j ö n l é t r e .

A Notocactus nemzetségről 8. DEBRECENI POZSGÁSTÁR 19

N . c r i s t a t o i d e s R i t t e r 1 9 7 9

M a g á n y o s a n f e j l ő d ő , s ö t é t z ö l d t e s t ű , r ö v i d o s z l o p a l a k ú , 6 c m s z é l e s s é g g e l

é s 8 - 1 2 c m m a g a s s á g g a l . A 1 6 - 2 0 d b , e g y e n e s l e f u t á s ú b o r d á j a k e s k e n y , a z

é l e l e k e r e k í t e t t . A z a p r ó , f e h é r f i l c e s a r e o l á k k i s m é r t é k b e n s ü l l y e d n e k a b o r

d á k é l e i b e . A 1 3 - 1 4 d b p e r e m t ö v i s e s á r g á s , s u g a r a s a n s z é t á l l ó , a 2 d b k ö

z é p t ö v i s e e r ő s e b b , s á r g á s s z ü r k e , t ö v é n é l s ö t é t e b b , d e v a n n a k b a r n á s t ö v ű

p é l d á n y o k i s . A l e f e l é m u t a t ó á r s z e r ű , a t e s t t ő l e l á l l ó , h o s s z a 2 - 3 c m , a f e l f e l é

m u t a t ó 1 , 5 - 2 c m .

A v i r á g 7 c m m a g a s é s 5 c m s z é l e s , v i l á g o s k é n s á r g a . A p o r z ó s z á l é s p o r t o k

k é n s á r g a , a b i b e s z á l f e h é r e s - s á r g a , a b i b e s ö t é t v ö r ö s . A t e m n é s z ö l d , v é k o n y

f a l ú , v i l á g o s s z ü r k e g y a p j ú v a l é s r i t k á s , b a r n á s s e t é k k e l b o r í t o t t . M a g j a 0 , 8

m m n a g y , m a t t f e k e t e .

É l ő h e l y : B r a z i l l á : R i o G r a n d é d o S u l , I b a r e .

H a m a g á t a v i r á g n é l k ü l i n ö v é n y t s z e m l é l j ü k m , e g y t i p i k u s h o s s z ú t ö v i s ű N . m a m m u -

l o s u s - t l á t u n k , h a c s a k a v i r á g o t : a z p e d i g a " s e t a c e i " s o r b a t a r t o z ó , n e m k ü l ö n b ö z i k

e g y N . c o n c i n n u s v i r á g t ó l . C s a k a v i r á g k e t t é v á g á s a u t á n d e r ü l k i , h o g y a m é z f e j t ő

á r o k n y o m o k b a n t a l á l h a t ó m e g , a p r ó g ö d r ö c s k é k t o n n á j á b a n . A z é l ő h e l y é n 1 0 0 0 m m -

n é l t ö b b c s a p a d é k o t k a p é v e n t e , m a j d n e m e g y e n l e t e s e l o s z l á s b a n , e z é r t m é g t é l e n i s

i g é n y e l e g y k e v é s n e d v e s s é g e t . C s a k r ö v i d , 4 - 5 h e t e s s z á r a z s á g s z ü k s é g e s n e k i ,

h o s s z a b b e s e t é n f e j l ő d é s i z a v a r o k l é p n e k f e l .

N . c u r v i s p i n u s R i t t e r 1 9 7 9

M a g á n y o s a n f e j l ő d ő , f ű z ö l d s z í n ű , t e s t e f é l g ö m b a l a k ú , 7 - 1 0 c m s z é l e s é s

m a g a s , c s ú c s a b e s ü l l y e d t , t ö v i s m e n t e s . A 1 6 - 2 2 d b b o r d á j a e g y e n e s l e f u t á

s ú , a l a c s o n y , a l e k e r e k í t e t t é l e i b e n f e h é r f i l c e s a r e o l á k m é l y e n ü l n e k . A 1 0 - 1 5

d b , s á r g á s p e r e m t ő v i s e s z é t á l l ó , 5 - 1 2 m m h o s s z ú , t ű s z e r ű , d e l e h e t s z ü r k é s

s z a m s z í n ű é s b a r n á s s z í n e z e t ű , e s e t t e g í v e s e n a t e s t r e h a j l ó i s . A z e g y k ö

z e p t ö v i s e e r ő s e b b , t e s t t ő l e l á l l ó , 1 0 - 2 0 m m h o s s z ú .

A v i r á g a s á r g a , s z é l e s u r n a a l a k ú , e l ő f o r d u l n a k h a l v á n y r ó z s a s z í n ű p é l d á n y o k

i s . A p o r z ó s z á l é s p o r t o k s á r g a , a b i b e s z á l h a l v á n y s á r g a , a b i b e v ö r ö s . A t e r

m é s z ö l d , b a r n á s s z ü r k e g y a p j ú v a l é s b a r n a s e r t é k k e l f e d e t t . A m a g 0 , 7 m m

n a g y , f e k e t e .

É l ő h e l y : B r a z í l i a : R i o G r a n d é d o S u l , D o m P e d r i t o .

V á l t o z a t o s f a j , e g y m a g h á z b ó l k e l t e g y e d e k t ö v i s e k s z í n é b e n é s m é r e t é b e n , v a l a

m i n t a v i r á g o k s z í n é b e n i s e l t é r h e t n e k , d e m é g a t ö v i s e k s z í n e s e m á l l a n d ó , v a n n a k

s z ü r k é s é s b a r n á s , v a l a m i n t s ö t é t s z a r u s z í n ű p é l d á n y o k i s . A f e l s o r o l t a k ö s s z e s

k o m b i n á c i ó j a e l ő f o r d u l h a t e g y e t l e n p é l d á n y o n t e r m e t t m a g o k b ó l k e l t e g y e d e k k ö

z ö t t . E g y v i s z o n t m i n d i g s t a b i l : a p o r z ó s z á l a k n e m e g y f o r m a h o s s z ú a k , o l y m ó d o n , h o g y a

p o r t o k o k m i n d e g y m a g a s s á g b a k e r ü l n e k , ú g y 3 m m - r e l a t n b e m a g a s s á g a a l a t t .

20 DEBRECENI POZSGÁSTÁR A Notocac tus nemzetségrő l 8

15. kép Notocactus cuivispiiius Fotó: Horváth László

N . e r u b e s c e n s ( O s t e n 1 9 4 1 ) M a r c h e s i 1 9 7 2

F i a t a l o n g ö m b a l a k ú , k é s ő b b r ö v i d h e n g e r a l a k ú , m a g á n y o s a n f e j l ő d ő , s ö

t é t - z ö l d s z í n ű , 6 - 7 c m s z é l e s é s 1 2 - 1 4 c m m a g a s . A 1 6 - 2 1 d b e g y e n e s l e

f u t á s ú b o r d á j á b a a s ű r ű f e h é r f i l c e s a r e o l á k m é l y e n b e s ü l l y e d n e k . A 1 4 - 2 2

d b s á r g á s p e r e m t ö v i s e 8 - 1 0 m m h o s s z ú , a 4 - 5 e r ő s e b b k ö z é p t ö v i s e v ö r ö

s e s b a r n a , e s e t l e g s ö t é t b a r n a , 1 2 - 1 8 m m h o s s z ú , m i n d a t e s t t ő l e l á l l ó .

A 4 - 5 c m m a g a s v i r á g a h o s s z ú c s ö v e s , s z í n e a r a n y s á r g a . A p o r z ó s z á l é s a p o r t o k

k a n á r i s á r g a , a b i b e s ö t é t v ö r ö s , a m a g h á z k e v é s v i l á g o s g y a p j ú v a l é s ritkás b a r n a

s e r t é v e l b o r í t o t t . A m a g 1 m m n a g y , m a t t - f e k e t e , s z ü r k e k ö l d ö k t á p l .

A k u t a t ó k s z e r i n t h i b r i d , h o g y t e r m é s z e t e s v a g y m e s t e r s é g e s , n i n c s e l d ö n t v e ,

í g y é l ö h e l y i a d a t t a l s e m r e n d e l k e z ü n k . A m í g c s a k a s z a k i r o d a l o m r a t á m a s z

k o d t a m , a „ m a m m u l o s i " f a j s o r b a t a r t o z ó n a k v é l t e m . S i k e r ü l t n é h á n y e g y e d e t

f e l n e v e l n i , é s e z e k v i r á g s z e r k e z e t e m e g g y ő z ö t t a r r ó l , h o g y e b b e a f a j s o r b a v a n

a h e l y ü k . A v ö r ö s e s b a r n a t ö v i s ű p é l d á n y o k f i g y e l m e t l e n s é g b ő l k ö n n y e n ö s s z e

t é v e s z t h e t ő k a N . f l o r i c o m t i s v . s p i n o s i s s i m u s - s a l .

N . f u s c u s R i t t e r 1 9 7 9

F i a t a l o n g ö m b a l a k ú , k é s ő b b n y i i j t o t t g ö m b a l a k ú , s ö t é t z ö l d s z í n ű . 7 - 8 c m

A N o t o c a c t u s n e m z e t s é g r ő l 8 DEBRECENI POZSGÁSTÁR 2 1

s z é l e s é s m a g a s . A 2 0 - 2 5 d b b o r

d á j a a l a c s o n y , e n y h é n c s a v a r o d o t t

l e f u t á s i t . A z a p r ó a r e o l á i f e h é r f i l c

c e l d i i s a n b o r í t o t t a k . A 1 2 - 1 6 d b

v é k o n y , h a j l é k o n y p e r e m t ö v i s é n e k

s z i n e v i l á g o s s á r g á s b a r n á t ó l b a r

n á i g t e r j e d h e t , h o s s z ú k 8 - 1 2

m m , A 6 d b k ö z é p t ö v i s v i l á g o s

s z ü r k é s - l i l a , v ö r ö s e s v a g y b a r n á s

t ö v e i , A k é t a l s ó á l l á s ú l e f e l é m u t a t ,

a t ö b b i k u s z á n f e l m e r e d ő , h o s s z ú k

1 5 - 2 5 m m .

A v i r á g 4 c m m a g a s é s 3 c m s z é

l e s , f é m e s e n c s i l l o g ó h a l v á n y s á r

g a . A s z i r o m l e v e l e k v é g e v ö r ö s

v a g y b a r n á s v ö r ö s l a k k o z á s ú . A

p o r z ó s z á l é s p o r t o k v i l á g o s s á r g a ,

a b i b e s z á l k é n s á r g a , a b i b e v i l á g o s

b i b o r s z i n ű , A t e r m é s e f e h é r g y a p

j ú v a l é s b a r n a s e r t é k k e l b o n t o t t , '

A m a g n y ú j t o t t 0 . 9 m m h o s s z ú é s

0 . 7 m m á t m é r ő j ű , m a f f f e k e t e . 17, kép Notocactus fuscus

É l ő h e l y : B r a z í l i a : R i o G r a n d é d o Fotó: Deli Tamás

S u l , S a o F r a n c i s c o d e A s s i s .

A t e l e l t e t e s i h ő m é r s é k l e t n e l e g y e n a l a c s o n y a b b , m i n . 7 " C , m e r t m e g f á z i k , é s k ö n y -

n y e n e l p u s z t u l , l e g j o b b e s e t b e n i s a t e n y é s z c s ú c s a m e g y t ö n k r e , é s e l k e z d s a r j a d n i .

V . l o n g i s p i n u s R i t t e r 1 9 7 9

S y n . : N . g e r l o f f i ( R i t t e r 1 9 7 9 ) H a v l i c e k 1 9 8 9

1 0 - 1 2 c m s z é l e s , g ö m b a l a k ú , f e k e t é s z ö l d s z í n ű , c s ú c s á n e r ő s e n f e h é r

g y a p j a s . A 1 8 - 2 3 d b b o r d á j a k i s s é c s a v a r o d o t t l e f u t á s ú , a z é l e i b e a z a p r ó

a r e o l á k b e m é l y e d n e k . A 8 - 1 2 d b v i l á g o s s á r g a , e g y e n e s p e r e m t ö v i s e v é

k o n y , 1 0 - 2 0 m m h o s s z ú . A 2 - 4 d b k ö z e p t ö v i s e s z ü r k é s b a r n a , a c s ú c s a

s ö t é t e b b v a g y t e l j e s e n f e k e t e , h o s s z a - 1 5 - 3 5 m m .

A v i r á g a 3 c m m a g a s é s s z é l e s , f é m e s c s i l l o g á s ú v i l á g o s s á r g a . A p o r z ó s z á l , p o r o k ,

a b i b ) e s z á l k a n á r i s á r g a , a b i b e b í b o r s z í n ű . A m a g k b . 1 m m n a g y , m a t t f e k e t e .

É l ő h e l y : B r a z í l i a : R i o G r a n d é d o S u l , S a o F r a n c i s c o d e A s s i s .

A z é l ő h e l y e k ö z e l t a l á l h a t ó a z a l a p f a j é h o z , d e a z z a l n e m é r i n t k e z i k . A n ö v é n y l i s t á

k o n é s m a g l i s t á k o n m i n d k é t n é v e n b e s z e r e z h e t ő , e z é r t j e l e z t e m a z a z o n o s s á g u k a t .

22 DEBRECENI POZSGÁSTÁR A N o t o c a c t u s n e m z e t s é g r ő l 8

N . r a u s c h i i v a n V l i e t 1 9 6 9

F i a t a l o n g ö m b a l a k ú , i d ő s e b b k o r b a n

r ö v i d o s z l o p p á f e j l ő d i k , 1 4 c m á t m é r ő

v e l é s 2 1 c m m a g a s s á g g a l . S z i n e

s ö t é t z ö l d , k é k e s á r n y a l a t t a l . A k e s

k e n y , a l a c s o n y t x j r d á i e g y e n e s l e f u t á -

s ú a k , a z é l e i b e a f e h é r g y a p j a s a r e o l á k

k i s s é b e m é l y e d n e k . A 1 5 d b m e r e v ,

t ö r é k e n y p e r e m t ö v i s e 8 m m h o s s z ú ,

s u g a r a s a n s z é t á l l ó , á l t a l á b a n f e h é r

r ó z s a s z í n t ö v e i . A z 1 - 4 d b k ö z é p t ö

v i s e e r ő s e b b , f e l m e r e d ő , v ö r ö s e s

v a g y b a m á s - f e k e t e . 1 5 - 2 2 m m h o s z -

s z ú , k é s ő b b k i f a k u l , e l s z ü r k ü l .

A v i r á g a 3 c m m a g a s 4 - 4 , 5 c m á t m é

r ő v e l , c i t r o m s á r g a , k í v ü l b í b o r s z i n ü

k ö z é p c s i k k a l , A p o r z ó s z á l é s p o r t o k

s z í n b e n e g y e z i k a s z i n n o k s z í n é v e l , a

b i b e s z á l v i l á g o s s á r g a , a b i b e v é r v ö

r ö s , A t e r m é s e z ö l d , h o s s z ú k á s , f e h é r

g y a p j ú v a l é s a p r ó v i l á g o s b a r n a , s z ú

r ó s s e r t é v e l f e d e t t , A m a g o k s i s a k a l a

k ú a k , d u d o r o s a k , m a t t f e k e t é k , 1 m m

á t m é r ő v e l é s s ö t é t s z ü r k e k ö l d ö k t á j j a l .

É l ő h e l y : U r u g u a y : R i v i é r a , C u c h i l l a

N e g r a ,

A t a r t á s é s s z a p o r í t á s n e m o k o z g o n d o t . A

j e l z e t t t e s t á t m é r ö t n á l a m e g y e t l e n p é l d á n y

s e m é r t e e l , á l t a l á b a n 9 - 1 1 c m á t m é r ő j ű e k ,

m é g a z i d ő s e b b p é l d á n y o k i s . 18. kép Notocactus rauschii

Fotó: Horváth László

N . r i t t e r i a n u s K o l a r i k e t L i s a l 1 9 8 6

M a g á n y o s a n f e j l ő d ő , s ö t é t z ö l d s z í n ű , n y i i j t o t t g ö m b a l a k ú , 7 - 9 c m á t m é r ő v e l é s

1 0 - 1 2 c m m a g a s s á g g a l . A 1 9 - 2 3 d b b o r d á j a l a p í t o t t , e g y e n e s l e f u t á s ú , a z

é l e k b e a f e h é r f i l c e s a r e o l á k b e m é l y e d n e k , A 1 0 - 1 4 d b p e r e m t ő v i s e f e h é r , 8 - 1 0

m m h o s s z ú , s e r t e s z e r u é s s u g a r a s a n s z é t á l l ó . A 2 d b k ö z é p t ö v i s e e r ő s e b b , t e s t t ő l

e l á l l ó k , a z e g y i k l e f e l é , a m á s i k f e l f e l é m u t a t , s z í n ü k b a r n á s - f e k e t e v a g y f e k e t e .

A v i r á g 6 c m m a g a s é s 7 c m á t m é r ő j ű , h o s s z ú t ö l c s é r e s , s á r g a s z i n ü , a k ü l s ő s z i m i o k

v é g e i v ö r ö s e n l a k k o z o t t a k . A t e r m é s z ö l d , h o s s z ú k á s , f e h é r g y a p j ú v a l é s b a r n a s e r t é k

k e l b o r í t o t t , A p o r z ó s z á l a p o r z ó é s a b i b e s z á l k a n á r i s á r g a , a b i b e b í b o r s z í n ű . A m a g

1 ,2 m m n a g y , m a t t f e k e t e , d e l e h e t s z ü r i < é s f e k e t e i s .

A N o t o c a c t u s n e m z e t s é g r ő l 8. DEBRECENI POZSGÁSTÁR 23

É l ő h e l y : B r a z í l i a : R i o G r a n d é d o

S u l . D o m P e d r i t o .

V i r á g n é l k ü l m i n d e n t o v á b b i n é l k ü l

e g y N . r n a r n m u l o s u s n a k l e h e t n é z

n i , c s a k a n y ú j t o t t v i r á g s z e r t ^ e z e t e

é s a p o r z ó k e l h e l y e z k e d é s e t é r e l

a t t ó l .

T e l e l t e t é s n é l l e g a l á b b 5 " C t o

k o t i g é n y e l , m e r t k ö n n y e n

m e g f á z i k , é s g o m b á s f e r t ő z é

s e k r e f o g é k o n y l e s z . A m a g o n

c a i t a z e l s ö t e l e l t e t é s n é l l e g a

l á b b h a v o n t a e g y a l k a l o m m a l

n e d v e s í t s ü k m e g , m e r t a n n y i r a

ö s s z e s z á r a d h a t n a k , h o g y m á r

n e m k é p e s e k i ' i j ra m e g i n d u l n i .

A z é l ő h e l y é n é v i k b . 1 0 0 0 - 1 2 0 0

m m c s a p a d e k o t k a p s z i n t e

e g y e n l e t e s e l o s z l á s b a n .

N . r o s e o l u t e u s v a n V l i e t 1 9 7 3

A t e s t e g ö m b , e s e t l e g l a p í t o t t g ö m b a l a k ú , 1 8 - 2 0 c m á t m é r ő v e l , s z i n e s ö

t é t z ö l d , s o k e s e t b e n k é k e s v a g y b r o n z o s á r n y a l a t t a l . A 1 5 - 1 8 d b , h á r o m

s z ö g a l a k ú b o r d á j á t a z é l e k b e n m é l y e n ü l ő f e h é r f i l c e s a r e o l á k e r ő s , k e r e k

d u d o r o k r a o s z t j á k . A 8 - 9 d b f ü a l a k ú e g y e n e s p e r e m t ö v i s e 1 0 - 1 5 m m

h o s s z ú , s u g a r a s a n s z é t á l l ó , s á r g á s v a g y v i l á g o s b a r n a , s ö t é t e b b a l a p p a l . A

4 d b k e r e s z t b e n á l l ó k ö z é p t ö v i s e t ü a l a k ú , e r ő s , s z ú r ó s , s z í n b e n e g y e z i k a

p e r e m t ö v i s e k s z í n é v e l , k é s ő b b a z ö s s z e s t ö v i s m e g s z ü r k ü l ,

A v i r á g h a r a n g a l a k ú , 6 a n m a g a s é s 8 c m s z é l e s . A s z i r m o k f e l s ő r é s z e r ó z s a s z í n e s -

n a r a n c s s á r g á k , a z a l s ó r é s z é s a z u r n a a l j a k a n á r i s á r g a . A p o r z ó s z á l , a p o r t o k é s tíibe-s z á l v i l á g o s a r a n y s á r g a , a b i b e v ö r ö s e s - n a r a n c s s á r g a , A t e r m é s n a g y , a k á r 2 - 3 c m

á t m é r ő j ű i s l e h e t , v i l á g o s z ö l d r ó z s a s z í n e s á r n y a l a t t a l , v i l á g o s b a r n a g y a p j ú v a l é s s z ú r ó s

t » a m a s e r t é k k e l b o r i t o t t . A s i s a k a l a k ú m a g 1 m m á t m é r ő j ű , d u d o r o s , f é n y l ő f e k e t e .

É l ő h e l y : U r u g u a y : R i v i é r a , T r a n q u e r a s .

V i r á g n é l k ü l i s i m p o z á n s , d e n a g y o n s z ú r ó s n ö v é n y . A t a r t á s a é s s z a p o r í t á s a

s e m m i l y e n p r o b l é m á t n e m o k o z , r á a d á s u l l e n n é s e n k é n t t ö b b s z á z m a g o t t e r e m .

A z e l s ö l e í r á s b a n s z e r e p l ő ö n s t e r i l i t á s n á l a m n e m l é t e z i k , e g y a d o t t v i r á g

s a j á t v i r á g p o r á v a l i s k i t ű n ő e n t e r m é k e n y ü l . A p é l d á n y a i m t ö b b é l ő h e l y r ő l

s z á r m a z n a k , d e e z m i n d r e i g a z .

( A f o t ó t l á s d . : 1 9 9 8 . I. é v f o l y a m 1 . s z á m , 2 6 . k é p , a h á t l a p o n )

19. kép Notocactus ritterianus fo to : Hon/áth László

2 4 DEBRECENI POZSGÁSTÁR A N o t o c a c t u s n e m z e t s é g r ő l 8

N . s c h l o s s e r i v a n V l i e t 1 9 7 4

F ű z ö l d s z i n ü , m a g á n y o s a n f e j l ő d ő , f i

a t a l o n f o r d í t o t t k ö r t e , i d ő s e b b k o r b a n

r ö v i d h e n g e r a l a k ú , 1 1 c m á t m é r ő v e l

é s 1 8 - 2 0 c m m a g a s s á g g a l . A 2 0 - 2 5

t x ) r d á j a a l a c s o n y , a z é l e i b e a f e h é r f i l

c e s a p r ó , k e r e k a r e o l á k b e m é l y e d n e k ,

ú g y , h o g y a k ö z ö k e t á l l s z e a í d u d o r o k r a

o s z t j á k . A s o k , a k á r 5 0 d b p e r e m t ö v i s

s u g a r a s a n s z é t á l l ó , 1 0 m m h o s s z ú , a

t ö b b s é g f e h é r , b a m á s t ő v e l , e g y n é

h á n y s á r g á s , v ö r ö s e s , e r ő s e b b é s f e l

m e r e d ő . A z 5 d b k ö z é p t ö v i s 1 5 - 2 5 m m

h o s s z ú , v ö r ö s e s b a r n a , a z a l j u k v i l á -

g o s b a m a , i d ő s e n s z ű r i t e k . M i n d f e l m e

r e d ő , e r ő s , m e r e v , e r ő s e n s z ú r ó s ,

A v i r á g 5 c m m a g a s é s á t m é r ő j ű , c i t

r o m s á r g a s z í n ű , k í v ü l r ó z s a s z í n e s é s

z ö l d e s p i k k e l y e k b o r í t j á k . A p o r z ó s z á l .

p o r t o k é s a b i b e s z á l k é n s á r g a , a b\bo

s ö t é t v ö r ö s . A t e a n é s h o s s z ú k á s , f e h é r

v a g y k r é m e s s z í n ű g y a p j ú v a l t x ) r í t o t t .

A m a g o k 0 , 9 m m n a g y o k , f e k e t é k , a

f e l ü l e t ü k ö n a p r ó d u d o r o k k a l .

É l ő h e l y : U r u g u a y : M a l d o n a d o t a r t o m á n y .

A k ü l ö n b ö z ő é l ő h e l y e k r ő l s z á r m a z ó p é l d á n y o k a t ö v i s m é r e t é b e n é s s z í n é b e n i s e l t é r t i e t -

n e k e g y m á s t ó l . V a n n a k c s a k 1 2 m m h o s s z ú t ö v i s s e l r e n d e l k e z ő k , a m e g a d o t t s z í n

ö s s z e t é t e l m e l l e t t , d e l é t e z n e k n a r a n c s s á r g a s z i n ü p é l d á n y o k i s . A z e g y e n l e t e s v í z e l l á t á s t

m e g h á l á l j a , m é g t é l e n i s i g é n y e l e g y k e v e s e t .

20. kép Notocactus schlosseri WRA 21 Fotó: Hon/áth László

N . s p i n i b a r b i s R i t t e r 1 9 7 9

M a g á n y o s a n f e j l ő d ő , g ö m b a l a k ú , z ö l d s z í n ű , 7 c m á t m é r ő v e l é s m a g a s s á g g a l . A 2 3 -

2 9 d b a l a c s o n y b o r d á j a e g y e n e s l e f u t á s ú , a z a p r ó k e r e k a r e o l á k a z é l e k t ) e c s a k k i s s é

m é l y e d n e k . A 1 8 - 1 5 d b p e r e m t ö v i s e v i l á g o s , b a m á s . S í 0 m m h o s s z ú s e r t e s z e a i . A 3 -

5 d b s z ü r k é s b a r n a k ö z é p t ö v i s e e r ő s e b b , 8 - 2 0 m m h o s s z ú , a k ö z é p s ő t e s t t ő l e l á l l ó .

A v i r á g 3 c m m a g a s é s 5 c m á t m é r ő j ű , u r n a a l a k ú , n a r a n c s s á r g a s z i n ü . A p o r z ó s z á l ,

p o r t o k , é s a b) ib)eszál a r a n y s z í n ű , a b i t ^e l i l á s v ö r ö s . A t e n n é s ny i ' i j t o t t , b a m á s z ö l d ,

b a m á s s z ü r k e g y a p j ú v a l b o r í t o t t . A m a g 1 .2 m m n a g y , m a t t f e k e t e .

É l ő h e l y : B r a z í l i a : R i o G r a n d é d o S u l , L í v n a m e n t o .

Rácz László D e b r e c e n

Nemes Lajos

Újabb - kiegészítő - adatok ANISITS JÁNOS DÁNIEL életéhez

Zusammenfassung: Der bekannte Autor erganzt seinen früheren Aufsatz (Debreceni Pozsgás-Tár 1999, Sondemummer) mit seinen neuen Erkenntnissen.

Abstract: The weli-known author compietes his previous paper (Debrecen Pozsgás-Tár, Sup-piement 1999) reporting the new resuits ofhis research. Anisits wasn't die in 1911, he died in Stegiitz, in the outparts ofBeriin in 20-28. February 1918 (in his age of62).

A DEBRECENI POZSGÁS-TÁR kiadványaként 1999-ben megjelent „Adalékok Anisi ts János Dániel életrajzához" c. munkám 5 1 . és 54. o ldalán o lvasható. . . "Mészáros Zoltán szerint 1909-ben Berl inben telepedett le". Priszter Szaniszló szerint „1911-ben hunyt el Berl inben".

Urbán Sándor oroszkai (szlovákiai) kaktuszgyűjtő barátunk hívta fel a f igye lmemet (és itt mondok érte köszönetet), hogy a Természet tudomány i Közlöny 1916-os évfo lyamában Anisits neve a Természet tudomány i Társulat, az Állattani Közlemények és a Botanikai Köz lemények alapí tványaiban adományozóként szerepel 200-100-50 korona összeggel (az alapítványt még 1895-ben adományozta, de az adakozók nevét minden évben feltüntették). Anisi ts mellett A lpár Ignácz, Chernél István, Daday Jenő, LendI Adolf, Mágocsy-Dietz Sándor, Tuzson János neve olvasható, más híres, korabeli közéleti személyek nevével egyetemben. A felsoroló névsor t - jel jelöli az elhunytakat. Anisits neve 1917-ig t nélkíj j je lenik meg. A Természet tudományi Közlöny 1918. márc.1-15, L. kötet 693-694. füzetben a 206. oldalon megjelenik a + Anisi ts Dániel neve előtt. Halálát Gorka Sándor első titkár jelent i be, a Természet tudományi Társulat Választmányi ülésén, 1918. március 20-án. „Az első t i tkár szomorúan jelent i , hogy a múlt ülés óta 16 tagtársuk haláláról értesült. Elhunytak: Anisi ts Dániel tanár Stegl i tz-ben (22 éve örökítő tag). . .stb". A fenti „múl t ülés" 1918. febr, 20-án volt. Anisi ts tehát 1918. febr. 20-28 között, hunyt el (62 éves korában), mert a márc .1 . dátumos Term.tud. Közlöny már t - tel jelzi a nevét. Stegiitz a korabeli és mai Berlin déli részének elővárosa.

Dr. Nemes Lajos Szoivód 2896

Akácfa u. 60 sz. m ( 3 4 ) 4 9 1 - 3 3 1

2 6 DEBRECENI POZSGÁSTAR Újabb kiegészítő adatok Anisits János Dániel életéhez (1 . melléklet)

T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y I „M^-u^i.^, . KCíVI Ö I M V " '•"•"••->• •

IS-ik<n.Ut>Ubt X V V y Z ^ J . . . / V / l 1 l * Ofl*! •> MIS UtOm H 2 MfT BTolcsi^t 3 ^ k«p|ákl um Ug^ f«-hirriun>ioisaui: u<- H A V O N K £ N T K É T S Z E R H E G J E - • PMauatUd Uai u>T<iUii r.ií«k- ; L E N Ő F O L Y Ó I R A T K Ö Z É R C E K Ú • M I J - M ' I «

I S M E R E T E K T E R J E S Z T É S É R E . ' ° " * * -

X I J X . K Ö T E T . 1 9 1 7 . Á P R I L I S I . - A P R I L I S 15 . é 7 1 — í 7 2 . F Ű Z E T .

318 A U P I T Ö T.IGOK.

y . M. TerÉuMoiiiiíiiyi Tánilal rósz ^ K I

AuzKut KlBOLT, igOS és 1909 (1892)' 160--

ÁuiisY GvöKOT, 1898 (1893)_. 250--A u i B I0.1JICZ, 1885 (1884) 200--B K . AMBBÖZY IsTTi!., 1899(1895) 200-— t0K.Ain>iU3SiD£.vE9,1914,1902,

1906 é. p. - 36809-49 t Ű R . AiBBissi O Y Ö R O T , 1846 . 208 — Awam DÁvau 1895 200-—

20O--

200--

4a)--

40O-4o:--

400--120-400--400--

160--400--200--20O-120--120-40O-120 -4 2 0 -

1890 2000--+ BíOTDEK JozsEP (hagyat), 1867 15844 BOTO Uioa, 1912 (1862) . ... 4 0 0 -B E O C S I M CEME.NTGYÍB-CXIÖ, 1909 200.— t B E B Z C Z U MiTt hagy. 1899

(1872) _ I147W8 Brrrű B É U , 1901 (1886) t . ... 50O-t B I . Í T H Í E D E , 1874 (1872). ... 120-B»i .z i i K i u a x , 1885 (1880)... 200--BocHBOci GoszTiT, 1910 (1893) 20O-B B D A P E S T i z í i tu FöviMs, 1903 400--B C D A P E S T I R E P . FflOIMXiznrM 1ITJU-

sio o™. Ti»3., 1883—90. .:- 400-— Átvitel 59145-51

> A xinSjelbcn levA tvszán i rendes Ua* való megvUaszUs ideitl. »i í ts k. bctú ptúii azt jelenti, hogy az alapltviny érlikpapíroitan fitetett, va(r kaieítzWnym no.

AlhozaUI 5914551 BcDiPESTi JOzsEFMCiom., 1909 400 — BciiPESTl I I . KIR. I P A E I K I S É I U T I

b A K I Í A O V I Z S O Í L O LmzET ... 400-— BcBiPESTI T. lER. Xu. F O O U I Í .

MlTHEMATIXAJ ta TESJIASZET-TOMllilOfI KOEE, 1901 200 -

fBcoiT Pií, 1864 (1841) 4000-BcolT gyíijtése, 1847 513204 •jBcíovEiszicY JözsFj, 1887. ... 491-04 t B i a i i T H E O F I L , 1867 120 — BrECnARD-EtLAVÁIlvAsDOB, 1916 200 — •ÍBcsBAjt ÁDiM, 1900 (1866)... 3 0 0 -CaEBKEL IsTviK, 1892 (1887)... 120-tCsisz íB K Á B O L T , 1875 (1865) 2 0 0 -tCsitisz MiRTOs, 1857 360.-tCsE.voERvA»TAi, 1873 (1853) í. 2C0-C'OPET Liszio, 1891 (1875). ... 2 0 O - . tCZAPRAI JöZSEF, 1869 400 — ' tCzioLER GvOzO, (1900) 4 0 0 -tCzKDERV LiszLO, 1846 210--t Czöoi^ A L A J O S , 1882 (1879).. 120-DiuAY JE.N-0, 1889(1875) 2 0 0 -Du.)iAi)V Z O L T Á N , 1916 (1897) 4 0 0 -D A S Á Í V I IOXÁCZ , 1900 200.— tDiv iD Vn-iios, 1882 (1871)... 2 0 0 -DicHY M o ^ 1900 és 1908. ... 40O-CiOEs Á R P Á D , 1899,905, 1916

(1892) 1600-C R Ö F D E O E Í V T E L D S C H . P Á L , 1898 200--

CoLuxoEB G Y L - L A , 1887 (1883) é. 200--•7 D0MA.VICZKY IsTvis, 1873

(1869) é 2 1 0 -DOB.-.YAY BtLA, 1911 (1906) ... 403.-DrBovrrz Huüó, 1916 (1£0)) .. 4 0 0 -tEoREüY R E Z S Ő , 1872 (1861) é. 1050-E T T Z B É L A . 1911 200 -

b. E .TTZ GtzA, 1892 (1868) ... 2 0 0 -iK. E-iTz GezÁ, 1896 20O-B Á I D E O T V O S LORA.HD , 1874,90*

(1869) _ 7 2 0 -O E Ű F E R D O D Y GrOECY, 1890 . . . 40O-

E J S U S I T K E L E X E - V , 1887 120—

EsnEBHiZTEÖSTTTÁB, 1882. ... 120— tFABiAsÖDö:., 1914.1894(1881) 5120-fFEjÉBPATiKv K Á U U X , 1916 ... 50O— 7FE»E.-iczYLÁszLö.(1875)l902é. 6 0 0 -C i « F F E S T E T I C S P Á L , 1875 40O— tFoooR J Ó Z S E F , 1880 (1869) ... 40O-B.M FoBSTEB G T T L A , 1890(1881) 200--

Atvild .. . _ . 87238-69

• j - A N T A L G É Z A , 1882(1871) A N T A L P Y - Z S U I O S J Ó Z S E F , 1912

(1873, 1913) A B A D - F E R E K C Z T É B I K O Z S . P O L C Á B I

FiüisjcoLA 1912-13 ARAD-KAZINCZYUTCZAI Köza. Pot-

oÁRi FnnsKOLA _ ... A R A D I K Ü L C 3 E Y - E G Y L E T , „

A U J E S Z K Y A L A D Á R , 1897, 1901

(1887) é t B A L L Á P Á L , !BS3 (IS79) B A L O O B jÁ-ios, 1901 és 1909(1884) -1- B A L O G H K Á L X Á K , 1874 (1860) B Á R Á N Y I B A L Á Z S , 1907 és 1909

(1889) B A R K A S S Y G É Z A , 1897 (1889) . . . i B A K O N Y I T E S T V É R E K , 1880 é. . . .

t B A T I Z F A L V T SÁ1ICE^ 18ffi(1853) G R O F B A T T H Y Á N Y GÉZÁ.XÉ, 1879 .

f G R Ö F B A T T H Y Á N Y LAJOSNÉ . 1879

tBAOTiAX L A J O S , 1898 (1896)... t B É K É S I GYtna, 1873 (1871)... i B E . T E F E R E N C Z , 1858 . _

t B E . V E R U D O L F , 1874 (1847) és

újabb kiegészilo adatok Anisits János Dániel életéhez (2. melléklet) DEBRECENI POZSGÁSTÁR 27

T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y I

inji Urnlomsull lUn-fctet izivtgkftti raizek'

U fflioitillra.

K Ö Z L Ö N Y . H A V O N K É N T K É T S Z E R MEGJEL E N Ő F O L Y Ó I R A T K Ö Z É R D E K Ű

I S M H i E T E K T E R J E S Z T É S É R E .

E MrUaM m Utattf

kaplak: aua latok >«-u<n a PMioukkal • r rün cMfinUii tia is

kofpu.

L . K Ö T E T . J 9 J Í . M X R C Z I U S I . - M A R C Z I U S 15. é 9 3 - é 9 4 . F Ű Z E T .

206 ÚRÚKlTÚ TAGOK.

K I Áthozatal 2300--

I L O S V A Y L U O S 200-— J i u u T G Y D L Á 200'— t CUYirar Kiss K A B O L T . . . 200-— t Kos KiROLT 200--•j- KosOTijiT T A M Í S . . . 200-— NiOLUoi ZaiOMO.NB 200— Pwnm Emca 200-— •J- RoMUDzR E J U L 200-— •{• SCBBIZK IsTTia é. 200-— •j- SnixER AsTAi, 200 — StASTMT I m a 200.— SzAMOSCJViXl Á L L . F O G O I K Á Z I U U 200.— T P . U U S Z JÁ-NOS ír. p. .. 200-— t Tais KiBOLY é. 200O--t W A B B A V B C Z E é. 200- -

Osszesen 7100-—

A l a p í t v á n y o k az Ál la t tan i K ö z l e m é n y e k r e :

K I Axam Di-xffiL 100-—

AlUI>-RBIB!CrrÉSI tOzs. P O L O . FrtiSEOLA I0O-—

A c j E s z n A L A S Á B \00r— BuDAPEan JÓISEP-JltEOTÍTEJI . . . 100-— C H B U E L Isrris lOO-— t C B T m KoBStL lOO-— C s í n E J I S O 10O-— D Á O A T J Í X O I00-— Io. fcnz Gt iA 100-— In. Em G t z i I0O-— Bk. EöTTOS LORA.VD 500-— G o u A S Á S S O B 100-— GoBÁ-xn IsTTi-V 100.— HoBTiTH G m 100-— H c m . HniÉB 200-— K o T t n KÁLJIÍ.-C é 100--t KOTHT D E Z S Ó I 0 0 - -L B C D L A D O L F lOfr—

M Á S A B Í U G I T U . . . 100-—

MiLt i íx J 6 a » * 100-— MtaOLT LiJos lOa— t M O C S A B T S Á X B O B 10O-—

P Á S Z L Á T S Z T T J Ö Z S E T lOa— + RiTx I m l a I0O-— SiALAi I M B Z lOfr—

Átvitel _ . . . . 3000--

Athozatal 3 0 0 a -SzAMosnjTlBi i i L . FOonmizi™ 100.— SmAST ZOLTiM _ 100-— t S z t p u o m Gy«zö _ . I00-— t VojxicH OsziOx „ lOO'— t WiaOKAHH F E E E H C Z „ ICO-— ZnoiBBaAKV Á G O S T O N é. 100*—

összesen 3600.—

A l a p í t v á n y o k a Botanika i K ö z l e m é n y e k r e :

. K I A K B K Ú Z Y / S T \ ' Á . ' ; B A E Ö 5 0 - -

+ ÁKgns D A O T E L S O - —

A J U D - P E B E X C Z I É M KflZS. P O L O .

FmssoLA 100-— Amvaia B É L A 50"— AnnazET A L A O A B 100-— B E B X S L A J O S 200 —

BoBAPon JOzaEP-ji(*ayETiM . . . SO-— Ipj. ExTz G Í Z Á 100— B B . E D T T O S L O R A X D 500-— t FiALOwsKi L A J O S 50 — F i L u a a T N A S D O R 50-— GnzLL J A M O S 100-— GtÍBFFT I S T V Á X 100— H O P P F E B Z X C Z 50-—

HüLTL H C X É K 200-— t K L T O G I T L Á 333-— KosTu I ! A S 2 L Ö 200 — Kövisn F B B E S C Z 50-— L A C S X I I X C S L . U O S 100 —

M A O O O T - D I E T Z SA-NDOR 100—

M o i s i G U S Z T Á V 100 — PASZLATSZET JóZSEP lOO"— P m - x n L A J O S 100-— RicHTiB A L A D A B 88 — ScrnimszKT K A B O L Y 100-— S O L T O V A L B Z B T S0-—

•J- S T Í I I B M Ó R I C Z 80-—

S Z A B Ó Z O L T A X 100-—

S Z A H O I C J T A B I A L L . FÓOMKAznm 50 — S Z I L A D T Z O L T A - S 100-—

G B Ó F T B L B B I S A M D O B 100-—

T A K Í S S T G Í Z A 100 —

T o a o i jAiios 150-—

összesen 3 7 5 1 - -

28 DEBRECENI POZSGÁSTÁR Újabb kiegészítő adatok Anisits János Dániel életéhez (3. melléklet)

3 2 2 T Á R S U L A T I O G Y E K .

TÁRSULATI ÜGYEK.

Vá lasz tmány i ülés 1918. máia ius 20.-án.

Elnök: I L O S V A Y L A J O S .

Jegyző: P E K A R M I H A L Y .

Jelen vannak: I D . Etm G Í Z A alelnök; AujEszKY A U D A R , I F J . E N T Z G Í Z A , F I U U S Z K Y

N Á N D O R , F R Ö H U C H I Z I D O R , H O R V A T H G É Z A ,

J A B L O N O W S K I J Ó Z S E F , J E N D R A S S I K E R N & K Ö -

V E S U O E T H Y R A D Ö , K R E N N E R J Ó Z S E F , L E N H O S S Í K

M I H A L Y , A U O O C S Y - D I E T Z SA.NDOR, M O E S Z

Q U S Z T A V , P E K A R D E Z S Ő , P R E I S Z H U Q Ó , R Ó N A

Z S I Q M O N D , 'SlOMOND E L E K , S Z A B Ó Z K T A N ,

S Z I L Y KALMAN, T U Z S O N JANOS, W I T O I A N N

F E R E N C Z és Z I M M E R J H A N N Á O O S T O N v i a s z t

mányi tagok; G O R K A S A N D O R első titkár, K A R L O V S Z K Y G E ^ Z A pénztárnok és RATH

A R N O L D könyvtámok.

Távolmaradásukat kimentették: P A P P K A R O L Y , S C H A F A R Z I K F E R E N C Z választmányi

tagok és P E K A R M I H A L Y másodtitkár. Az elr.ök szíves szavakkal ödv^iL' zz

újonnan megalakult választmányt s Társulatunk ügyeit jóakaratú figj'einébe ajánlja. Az új választmányi tagokit a Társulat neveljen külön is köszönti

K A R L O V S Z K Y G E Y Z A pénztárnok felohassa

a mult ülés jegyzökönyvét, melyet s választmány változatlanul hitelesít.

G O R K A S A N D O R első titkár a közgvülés lefolyásáról tesz jelentést, feloK-asa a választások eredményét és közli a viísit-mánynyal, hogy az újonnan megválasztott választmányi tagok, I N K E Y Béla f ö l d ^ o -kos kivételével, kijelentették, hogy a neg-

' választást örömmel elfogadják. Ügyrendünk értelmében a válaszíaány

a közgyűlést követő első ülésen választja meg egy évre a pénztámokot és könyv-tárnokot. E rendelkezés alapján az dnök elrendeli a titkos szavazást Beadtzk 24 szavazatot, melynek eredményekéa a választmány egyhangúlag ismét K A R L O V S Z K Y G E Y Z A - I választja meg p c a t á r -noknak és R A T H A R N O I D - O I könyvtánok-nak. Az elnök a választmány nereben melegen üdvözli az ülésen újból megjelenő pénztámokot és könyvtárakot. A megválasztásért és üdvözletért 3 A T H A R N O L D könyvtámok mond tiszttársz nevében is hálás köszönetet azzal az iieret-tel, hogy mindketten az eddigi buzg'-om-mal és lelkiismeretességjel fogják - r : k a -körüket végezni.

Az eisd iitkár ismerteti a pénzügyi bizottságnak gazdasági ügyekre vonatkozó javaslatait, melyeket a választmány e l fogad.

Az elsö titkár felolvassa I D . E N T Z G É Z A alelnök, K H E R N D L A N T A L , ARANVI B É U ,

D R . L I C H T S C H E I N A D O L F és D R . L E N K G U S Z T A V

tagtársaink alábbi leveleit, melyben köszönik az ötvenéves tagságuk emlékére küldött üdvözletet.

Tekintetes Választmány! Mélyen megilletődve mondok hálás kö

szönetet azért a meleghangú üdvözlésért, melylyel a Társulat nevében t. elnökünk Társulatunk tagjai sorába való belépésem ötvenedik évfordulója alkalmából kitüntetni és megtisztelni méltóztatott.

Az a félszázad, mely nekem most, midőn visszatekintek, oly rövidnek látszik, eszményi, nemes czélra törekvő Társula-t'j.ik ö.TTcr.üetec, gj-crs f5JJen£lü;ésé.iek emlékezetes korszaka. Társulatunk akkori bölcs vezetőinek elévülhetellen érdeme, hogy az apáinktól örökölt földbe, mely addiglan a müveit nagy közönség számára termést nem hozott, azt az egészséges mustármagot vetette el, a mely ötven év alatt virágzó és gyümölcsöket érlelő terebélyes fává fejlődött. Életem legszebb emlékei közé sorolom azt, hogy az élet tavaszán ama mustármag elvetésénél részt vehettem, s szerencsésnek tartom magamat, hogy az élet delén a fejlődő nemes csemete ápolásában én is kivehettem a magam szerény részét, most pedig, az élet a l konyán, örömmel és megnyugvással tölt el annak tudata, hogy az általunk, öreg kertészek által, önzetlen szeretettel és gonddal nevelt fának folytatólagos ápolását a lefolyt évtizedek alatt örvendetesen megszaporodott, tudásával és munkabírásával rátermett fíatal nemzedék veszi át. Apáink e z előtt 77 évvel egyesültek .részvénytársaságba s kötelezték magukat becsületükkel, hogy a természeti tudományokat művelni s ezek jótékonyságát a hazában terjeszteni akarják*. Társulatunk ennek a nemes hazafiúi elhatározásnak a lefolyt ötven év alatt híven igyekezett megfelelni. Vajha fiatal tagtársaim közül azok, a kiknek ez után ötven évvel szerencséjük lesz Társulatunk munkásságára visszatekinteni, emelkedett önérzettel állapithatnák meg, hogy T á r -

újabb kiegészítő adatok Anisits János Dániel életéhez (4. melléklet) DEBRECENI POZSGÁSTAR 29

T Á R S U L A T I O G Y E K . 3 2 7

iskola tanítói könyvtára részére rendelje meg az iskolai beiratásí dijak terhére a Természettudományi Közlönyt s azt a tantestületi tagoknak állandóan rendelkezésére bocsássa. — A választmány nagy örömmel fogadja a természethido-mányi ismeretek terjesztése szempontjából mérhetetlen fontosságú íntédcedést s a rendeletért, mely remélhetőleg az ország más részeiben is követökre fog találni, Társulatunk nevében hálás köszönetet mond.

Az elsö tilkár szomorúan Jelenti, hogy a mult ülés óta 16 tagtársunk haláláról értesült. E lhunytak: Awisrrs D A N I E L tanár Steglitzben (22 éve örökítő tag)." D I É N E S I S T V A N , ny. járásbiró Clyöröft (38 éve tag), F R E N Y Ó G Y U L A ev. lelkész Alsóesztergályon (35 éve tag), H A M M E R S Z K Y J E N Ő ny. korona

ügyész Budapesten, D R . H O L L X N D E R A D O L F

megyei tb. járásorvos Jánoshalmán, D R . M A D A R Á S Z L I P Ó T tb. járásorvos, M A Y E R

JúzsEP gazdász Apatinban, Mucsi B O L D I Z S Á R gyógyszerész Zentán, N A O Y V I N C Z E földbirtokos Pozsonyban (44 éve tag), R É C S E Y M I K L Ó S jószágigazgató Pusztaötvenesen, S Z É K E L Y L A J O S gyógyszerész Makón, S Z É P

R E Z S Ő l iczeumi tanár Pozsonyban (34 éve tag), I F J . T E N K E I J Ó Z S E F egyet, hallgató Budapesten, T H E R N Ödön bankbívatalnok Iglón, T H A X L E R K Á R O L Y gazdasági akad. fökcrtész Keszthelyen és U J V Á R Y LMRE

uradalmi felügyelő Kolozsváron (4C éve tag). — Áldás emlékükre!

Az etsö titkár örömmel jelenti, hogy E R E T H E D E gyárigazgató Pécsett és D R . S L T K A I S T V Á N ügyvéd Nagykaposon 5 0 0 -500 koronával pártoló tagjaink sorába léptek; S T R A S S E R és K Ö N I O gabona nagykereskedő czég Budapesten 1000 koronával gyarapította a botanikai alapot; D R . LíCHNER K Á R O L Y egyetemi tanár Kolozsváron pártoló diját 100 koronával 500 koronára egészítette ki. — A választmáy » bejelentéseket örömmel veszi tudomásul.

Tag\-álasztásra kerülvén a sor, új tago-«ul ajánltatnak:

Agardy János gyógyszerész, Legányi Jenő. Babos Dezső kegyesrendi tnr., Damvav. Bainok József főgimn. tanár, Andorkó K. ur. Balas Lipót ügyvéd, Décsi Imre. n i J * - " " " «Kycszhallgató, Frigyes Laj . "arahas Jenü tiszthelvetics, Andorko K.

Uitag: AjliUÓ: B é r a y Antal járási állatorvos, Noll Vikt. Dr. Bertin Lajos kir. ügyész, Andorko K. Borsits Sándor közs. jegyző, Schneider J . Brandt Dezső körjegyző, Gorka Sándor. Brüd: Zoltán építész, Gellért Árpád, ifj. ( i avo lya Marczell magánzó, ifj.Junek. Dr . ( i i p l e Viktor k. trvsz. jegyző, Andorko. DánJíl Ignácz m.-hivatalnok. Barna La j . D é c á Ferencz hadnagy, Andorko Kálmán. Dr . Fatk Jakab kórházi s.-orvos, Gál J . Fol laann János e. ü. zászlós, Andorko K. Füiepplmre állatorvostanhallg., Peschke. G y u i u Qaal Gyu la gyógyszerész, Gaal S . G a n i Jenő kir. vegyész, Vuk Mihály. Gát Ödön műegy. hallgató. Lovas Andor. GeiSf ly Menyhért egyet, halig., Velő Gy. Gewmeta Mihály könyvelő, Máthé Ernő. Győrffy Gábor főgyógyszerész, Legányi J . Hajas Terézia tanárnő, Tóth Árpád. Hatis Ervin mérnök, Kacz Endre. Haraath Rezső műépítész, Krívácsy G y . Harsányi Béla főjegyző, Devich Lajos. .HETsán István urad. intéző, Balázs Fer . Ho&nann Ida, Fenyő Ilona. Jalabházi Gábor jegyző, Gorka Sándor. Juhász Márton közs. jegyző. Hűvös H. Juszt Oszkár gyógyszerész, Legányi Jenő. I t o o s i Jenő hivatalnok, Freund Szever. Károlyi István postasegédtiszt, Andorko. K i e s a Gábor rajztanár, Helbek János. Kemény Ilona, Fenyő Hona. Kerék János üzemv. titkár, Kálmán Károly. K s s Dezső máv. mérnök, Dima Aurél. K a a r Vilmos ev. lelkész. Nagy Jenő. K e i n Ferencz ev. lelkész, Nagy Jenő. K í i n Sámuel könyvnyomdáiul., Schor E . D T . Knoll István főgimn. tanár, Volkmer. Kíronczy Teofil főgimn. tanár, Neuhold. Kosztolányi Dezső hírlapíró, Andorko K. Dr. Kovács Géza körorvos, Gorka S. Kovács József könyvelő, Sulka István. K. Sávely Dezső főhadnagy, Míkosevich. Libody János körjegyző, Gorka Sándor. Lavotta Rudolf igazgató, Rothschnek J . lengyel Emi l joghallgató, Bergl Jenő. Lsngyel Ferencz főhadnagy, Diósszilágyi. Uska Jenő tüzérőnkéntes, Raskó Kálmán. L3spay Kálmán tanító, Mayferth Matild. .Mábrer Jenó hivatalnok, Traulmann R. .Major János püöri fővigyázó. Évi Illés. .'>larkhót Jenő főtanácsos, Andorko K. .Márkus Béla hadnagy, Uhl József, .'•larosovits Béla szakaszv., Reísinger G y . .'(artin Gyula tisztviselő, Noll Viktor.

L i b n á r A n t a l

N o s z t a l g i a !

Zusammenfassung: Der Autor weist auf das Kalrteensammein vor 40 Jahren und auf die gröBten Sammlers zurüclí und macht einige Artiltei und Foto von damals beliannt.

Abstract: The author ofthis article remembers the heroic age ofthe cactus coiiecting and recalis our great collectors. too. He publishes somé articles and photos introducing this time.

A kaktuszgyüj tés hőskora jutott eszembe, mikor kezembe került a 40 évvel ezelőtt i Csili (Vasas Művelődési ház - Pesterzsébet) ú jsága. Az

akkor iban írt, havonta megje lenő, szakkörökről szóló képes ú jságban a kaktuszgyűj tők szakköre is szerepelt. Ekkor iban még egyesületről szó sem volt! Csak itt működöt t az ország első kaktuszgyűj tők szakköre, illetve a TIT-ben volt még v i rágosok klubja, és ebben is voltak kaktuszosok.

Ekkor én már pár éve tagja vol tam ennek a klubnak. Nagyon érdekes volt a régi neveket olvasni a cikkek és a képek alatt. Sajnos már nagyon sokan i t thagytak bennünket , többek között Szabó Dezső és a híres festőművész, l losvai Varga István, aki Szentendrén élt. Előttük már csak szeretettel t iszteleghetünk.

Jó érzéssel lapozgat tam eme kis írásokat, és egy párat közreadok, hiszen ez is már tör ténelem!

Libnár Antal C e g l é d

Nosztalgia ( 1 . melléklet) DEBRECENI POZSGÁSTAR 31

líaf^tvi?gyá/fdk mura

A z c c y é t l e n k a k t u s z a v i l á i o n , a m e l y m a g y a r v o n a t k o z á s ú , n e v é b e n I s : E c h i n o c a c t u s H u n g a r l c u s

<hybrld>

S Z E P T E M B E R

E b b e n a h ó n a p i j á n m á r j - n e g k e z d h e t j ü k a l e l i f e l k é s z ü l é s t . E d z e n i k e l l n ö v é n y e i n O í e l . É j s z a k á m k é n t l e h e t ő l e g g y a k r a n s z e i l l ö z t e s -

s ü n k : h o g y h o z z á ü z o k j a n i a k a k a k t u s z o k a z a l a c s o n y a b b h ő m é i - s é k l e t ű l e v e g ő h ö z . í g y e d z ő d n e k a n ö v é n y i s z ö v e t e k , s k ö n n y e b b e n v é s z e l i k árt, a t e l e t . A j á n l a t o s , H o g y e g y é b s z u k k u l e n s e l n k e t ( p é l d á u l G a s t e r i á k , H a w o r t h i á k , Á l o é k s t b . ) á r n y é k o l j u k . A z á t ü l t e t é s i l y e n í k o r m á r n e m t a n á c s o s . N e m a l k a l m a s m á i r e z a h ó n a p o l t á s r a é s d u g v á a i y o -z i á i s r a s e m . G u n d o c s x t n v i z a g á l j u k m e g n ö v é n y e i n . -k e t , n i n c s e n e k - e r a j t u k k á r t e v ő k . A m e g e l r - z ő v é d e l e m — m e g h á l á l j a a g o n d o s k e z e l é s t . A t é l e n v i r á g z ó k a k t u s z o k a t t a n á c s o s i l y e n k o r s z á r a z o n é s f é l á m y é k b a n t a r t a n i .

K e r n P é t e r

h í r e k B E U R I C K J A I > 0 eaeh iz lovAk Icak tu iz -

s y d j t e é r d e k e s ú l o l tAs l tnAiUcer t k í s é r le tezet t k l : ( y t t k é r n é l k O I t O p u n t U - i e v e -l e k r e oU.

W O J N O W S K I J OBZ-LLTSKI lenicyel k s k t u s z g y ű j t s é r d e k e i k í s é r t e t e k e t toty-csi a n t l l s l o t l i i e u n s e s l k s I m s z A s S v s l , a k a k t u m m a K v e t é s e ( o m b a k S r t e v a i e l l en i v é d e k e z é s ú j m ó d i x e r e l n e k kldoIsi>zS-• á r a . M i n d k é t m ó d s z e r t a Cs l l I soronkO-vetkezfl s z á m a i b a n r é s z l e t e s e n I smer t e t -lOk.

IIIIUSZGYOJTfil i ipitm O K T O / ) K S

S z u k k u l e n s e k I l o s v a y V a r g h a I s t v á n s y ű j t e m é n y é b ö l

Ú j o l tás i módszer

IJVenkíyr már a téU elhflyezétre kell oondoiTit. Novénuf-iiik itftuefccd-icJc a nyár JulyamöH m ujakat is bv tiereztUnk. Kmiau keveset>b helyünk ie$t a télen, ezért meg keV válnuiiiy « felttltfiti növfiiyektál. hügu a \Qbbiek elhtlyezésé\ btzttmthaisuk

A Klulnlákat iKalanvhUFkel). Co-nopftvtumnlcat, EptphyUumokal fs RhipaaltMokat ajánlatot nedvet talajban tartani. A lobbí nóviny vlsada-1/nlátát fokotatutaii calikkenijUk. Fontot a nóutniyek eiittn: a gyakori u*li6zt«tit, a tzabedban i-alú iartát. A hónap vigéig kint lehet-nek a nóvénytk a tiaboiiban. át óvjuk 6ktt a tar tól eiÓtdl. A karáeto-nyi Icalclufzohat októberben már me-Itgebben tartjuk és idfinkent permé-tetxük. Ha ax eltö bimbók mutat koznak, bővebb viiadagoldt teuktc-gtt. A téli tároláli hely elükétzité-lél, iertőtttnítétét ttb. ajanlatot idó ben tlvégaxni. Kam Pét«r

Új k Isér lAtck

Knktusz man^etések antibiotikumos kezelése.

A C«tU »Mpt«fnlj«ri aiámálMn hirt ml tunk WtMIaw WoJnúwafcL laiigyrl Uuk-lUutyOJtfl kft«rl«t«rai. A> eÜArAa l U p -f o n d o u u A S . ho iy k kOlOnMRa » l i i n o -nykbbrentfO gomhilk (puntctUln ilb.) oiyan rllaiuinyaiot — iinUM«(lkumat — termni-nek, amoiynk má>. aucnonyabbrentfa

Kombikra, v*lúáni penéaxcombAkr* K«tló •t*tt vyakorolnak. Langyel RyajlAtár-

aunk e t«mAr61 »*é\6 elkk^bait baixAmott •vy aor antibiotikum alkerea a l k a l m u á * •IrAl. A4 amiftfilt Nntlhiotlkumok Jtlen-!«( nem Alinak rendel kaadaOBkre, exért •lekfcpl n « m tudtunk veretni tllftnőnó kia^rlatekci, h e l y i l e maayar c y i r t m A n y ú •nllbtntIkumokkHl kevdtUnk mea hasonló klilirlet-aorosatot. Knnek eredményfeAt — a khdriet bere jexéw m i n - a Ctll l h«-aAbJuln béa iámviunk .

Bcdrich Ju jü , caehaylouiik uaktu«í' .iíyüjui U uí múdftvLcn kíséricit^zcti k l . Knnrk l i t -nyege: vaskr>N, xuk-firnolvii opiinila-fevelot Hjc lu l t 'k i i ' vrtKunk, majrt Í\Z edcny-nyala-bakkftl pArhuzamosan leiűUjuk az o i t -vflnyt ugy. hogy elílxiiletf az o lUs he lyön eUavuUtJiik az t^pldcrmln/i (bflrrétefiri) t.'gíii/.en az, tjdt^ny-nyulrtbok te te jé ig . Ar o l t v á n y felcrOsftAac Uicy t ö r l é n l k , hogy a lapoxan lefdktMctt opt in t ta - ievél alA dcai-k a ű a r a b k á t h e l y e z ü n k éa ehhez RUmiH]!n-kaa HegILHiiiHével hozzAfogJuk o l t v á n y t . A deaxká t én a sumlizalagot par nap mútvA c i t á v o h t j u k £a ar. npuntta levelet lapoaan nedvea homukrH h e l y e z z ü k , ahol az rövid iöün be lül m e g g y ö k e r e z i k , majd k í a ö b b g y ö k é r r é vá l ik . A mftdazer e lőnye, hogy mindenkor r e n d e l k e z é s r e All o l lás l flnyug. N * m l gyakor la t ta l kdnny im el lehet aaJAtltaní. A nOvekedés eien az alanyon — s t übb l OHAHI m ó d a z o r h e z kó-peat a r A n y t a l á n u l gyom. A mAdarer klklfi^rletezéae MagyoforszAgon m*g fol y i k . T ö b b e k közöt t Bodó , K e r n éa He-g e d ü a gyiljtŰtAraak foglalkoznak vele. Ar. eredmínyekr<31 (az eHetlegf^a k u d a r c o k n á l ) a kdafibbtekben beizAmolunk.

Sxabd D C H A , RixterfAlyos Feroitv

32 DEBRECENI POZSGÁSTAR Nosztalgia (2. melléklet)

I I I I I I I C libf>^ a hónapban bőségesen öntözheiünk. Az esőnek sza-J ^ L . I W 9 badon kttett növények igen jól fejlódnek. de az állandó lassú esőtől védjük növényeinket.

A Conphhytumok nyugalmi időszaka véget ért. Öntözés után nemsokára mutatkoznak az elsö bimbók.

Igen alkalma^ ez az időszak a saTJvágásra és a sarjasziatásra, A Crás-sulák, Echeveriák, Pachyphytumok és Sedumok levélsarjjal könnyen azapo-Tithatók. Az Euphorbiáknál a vágási felületen gumtszerü nedv keletkezik, amely akadályozza a gyökérképzést. Ez eltávolítható a sarj azonnali xjizbe* mártásával. Utóna két-három hétig kell szárítani a vágási felületet. Kaktuszok és egyéb szukkulensek sarjai egyaránt jobban gyökereznek botocskák között, a talaj tetejére helyezve.

Nem igényel ilyenkor mesterséges meleget a magvetés se-qi. A mapon-cok jól fejlődnek, a magvak jól kelnek.

Igen erősen jelentkeznek ilyenkor a kártevők. Jobb a megelőző védelem, mint a már bekövetkezett kár elháritása!

Kern Péler, a szakkör vezetőségi tagja

Új kapcsolatok magyar és NDK-beli kaktusz-barátok között A Kózelmültban Lipcsében

rendczie mog ta lá lkozóié i AZ NDK k a k t ü s z b a r é U l n a k és kaktuszgvi i j tö lnek szövetsége. Az NDK 130 kak-tuszgyüj tő s z a k k ö r é n e k 160 kü ldö t t e npvében a központ i munkn közösség veze tő je : Waher Haaíie. levélben üdvözölte a CíiU kaktusz-gyüj tö szakköré t .

A ta lá lkozö u t án Budapestre érkeze t t Wolker Dor-nlng, sz országos vezetőség tagja, s (elkereste Kern Pé te r t , a Calli kaktuszszakkörének vezetőjét , akivel megál l a példást kötö t t s magyar és n é m e t kaktuszbara-tok közötti szorosabb e g y ü t t m ű k ö d é s r ő l .

A megá l l apodás é r t e lme-ben a magyar és NDK-béTl kak tuszgyű j tők kicseré l ik

e g y m á s táJékoztatóU. s lefordí t ják a t á j ékoz ta tókban megjelent cikkeket. Sor kerü l a Jövőben előadók cse re lá toga tásá ra , u j , r i tka növények és magvak cseré jé re , kölcsönösségi alapon, valamim virágzó vagy nem virágzó kak tuszok ró l . illptv« egyéb szukku lensek rő l ké szült d l a ío tók cseré jére és a ké t ország kaktuszgytlj-tői d l a - a r c h l v u m á n a k k iegészí tésére . A távolabbi tervekben szerepel közös gyű j tőu tak Indítása a kaktuszok ösbazAlába. >

A némttt kaktuszba rá tok képviselője. Dorning Wol-ker. magyarország i ta r tózkodása so rán megtekintett n é h á n y gyű j t emény t , így Hegedűs Sándor . Kovács Árpád és T a m á s Gyula gyű j t eményé t és nagy elis

meréssel nyilatkozott a látot takról .

A most kötöt t megál lapodás és a személyes kapcsolatok ie lvé te le b izonyára hasznos és e r e d m é n y e s lesz mindké t ország kaktusz-gyűjtői . Így a C & l l l kaktusz-gyű j tőszakkör tagjai szám á r a la.

H Í R E K

ErletltJUk Ugtársalnkat, hagy • kőtelmdltban meg-kStatí megállapodás alapján A Caui kakttuwxakkttre belépttc az osztrák lUktusz-gyűt« KgyesOlet levelező tagjai sorába. E» alhalom-ből szeretettel ttdvttXUjttk ausztriai kaktuszgyűjtö ba-ráMánkatt

I XAKIUSZ-SZAUlíR KfiZlEMÍilYEI Hneiitijak tagtársainkat , hocy n Tkjé-

koztaiAb«n ^r-ernpUi i<lApniitb»n » vrcy-•zerck vAllozallanul rvnörlk^zi-sir állnak SMhó DezBÓnét. A« t|trnyl6k orvoR-•t*K05 Uvesel hmLxanak magukkal. Mu-*ny]i|c adénybe \ejii*t.rr\ nem lAUUnk, s nem áll m6ilunkbi»n a ifitviiiierek vt-

MeiCk«>dtük (>I<ik'i)-,aiet«liik^t »x I9CT. évi msd akriúrrt. Kérjük taftir-iatnkai. hoKy felesIrKt^N maKvnIkai bnr iá« i ik « a/akkör rendrlk**Későre.

Fflkiirjüh a kah iu s z - s ukkü r laBíall. hony vlráitasú kaklu.szokst ábrázol* fényképeiket ~ IrkÜKlé^i céljából - hocsAs-!tik a szakkör r r n d r l k c z í t í r c .

Akik valamilyen ukbAI nem kaptAk m6|t meK a TAJékn/tatöt. minéi ti^ntA-rébb közftlJÉk a s íakhör veieififtéBévcl poniOK rímüket .

Óriá.- ihaktu.s/ok a mon le -ca i lo - i kak-tiis7,kerrly'n

Aporocactus flagetlopornus Vlrágzü kaktuszok. Hans Krainz ttyüj-

teményéből

cpV' fcJP' H S f • ^WJÍ(P^/

<>Usiiöksilve(-kaktasu>k Róbert GrIUer <NSZK) gyűjteményéből

Dr, Mésiáros Zoítin gyüjteménycböl

Szutorisz Gyula

Hidegtűrő Echinocereusol< Zusammenfassung: Der Autor des kurzen Artikels fasst seine langjáhrige Brfahrungen im Zusammenhang mit dieser Gattung zusammen und dabei unterscheidet er 3 Kategorien.

Abstract: The author of this article summarises the experiences getting for somé decades and creates 3 simplified categories. MF: frosthardy plants, moderateiy. You can keep them in a greenhouse without beating during winter. F20: frosthardy plants. You can winter them outdoor, ifyou save them from any precipitation. T 20 coid resistant plants, they can kept without covering.

Húszéves tapasztalataim és élőhelyük klímaadatainak alapján a következő taxonokat ajánlom szabadföldi, illetve fűtetlen növényházi tartásra országunkban:

G e n u s : E C H I N O C E R E U S E n g e l m . S u b g e n u s : M a r a n g a y a

N incs h ideg tű rő t axon . S u b g e n u s : Tr ig loch id la t i Enge lmann i - csopor t

nichol l i i subsp . nichol l i l M F . 10. e n g e l m a n n i i subsp . e n g e l m a n n i i M F . 10. enge lmann i i subsp . fasc i cu la tus M F . 10.

Pec t ina tus - csopor t c teno ides M F . 10. d a s y a c a n t h u s s u b s p . d a s y a c a n t h u s M F . 10. d a s y a c a n t h u s s u b s p . rec t i sp inus M F . 10.

Fendler i - csopor t fend ler i subsp . fend ler i M F . 10. fend ler i subsp . rec t i sp inus F. 2 0 . b o n k e r a e F. 20 . a p a c h e n s i s F. 20 . ledingi i M F . 10.

C ine rascens - csopor t s t r am ineus M F . 10.

Long ise tus - csopor t v i r id i f lorus subsp . v i r id i f lorus T. 20 . v i r id i f lorus subsp . correl l l i M F . 10. davis i i M F . 10. ch io ran thus subsp . cy l indr icus M F . 10,

Re ichenbach i i - csopor t f i tchi i subsp . f i tchi i F. 20 . f i tchi l subsp . albert i l M F . 10. re ichebach i i subsp . re ichenbach i i T. 20 . re ichenbach i i subsp . caesp i t osus T, 20 . re ichenbach i i s u b s p . bai ley i T . 20 . r íg id iss imus subsp . r ig íd iss imus M F . 10. r ig id iss imus subsp . rub isp inus M F . 10.

34 DEBRECENI POZSGÁSTAR Hidegtúrö Echinocereusok

C o c c i n e u s - csopor t ac i fer subsp . ac i fer M F . 10. c o c c i n e u s subsp . cocc i neus T. 20 c o c c i n e u s subsp . roemer i T 20 .

T r ig loch id ia tus - csopor t t r ig loch id ia tus subsp . t r ig loch id ia tus T 20 . t r ig loch id ia tus subsp . mo javens i s f.

mo javens i s M F 10 t r ig loch id ia tus subsp . mo javens i s f.

inermis T. 20 . a r i zon icus subsp . a r i zon icus T. 20 . a r i zon icus subsp . n ig r ihor r id isp inus T. 20 .

E. m a r k s i a n u s n. n. = E. ac i fer ? M F . 10.

A növenyl ista a legújabb Echinocereus rendszer szerint van összeál l í tva. A nevek u tán je lzet t tar tás i ka tegór iák magya ráza ta :

M F . 10. = mérséke l t en fagyá l ló fű tet len ü v e g h á z b a n , F 20 . = fagyá l ló , s z a b a d b a n csapadék tó l t aka rva , T 2 0 = té lá l ló , s z a b a d b a n , taka rás nélkü l ta r tha tó .

A fotókat Dr Bodor János és Szutorisz Gyula készítette a szerző gyűjteményétjen.

S z u t o r i s z G y u l a Budapes t

21. kép Echinocereus csoport Fotó: Bodor János

3 6 DEBRECENI POZSGÁSTAR

Mánfai Gyula-Papp László

KAKTUSZGYŰJTEMÉNYÜNK ÉKSZERE:

ASTROPHYTUM COAHUILENSE (Moeller) Kayser

Zusammenfassung: Es wírd die Gescfiichte, der Lebensort der Gattung und die empfofiiene Umstánde in Kuitur sldzziert.

Abstract: Ttie autiiors of this articie outiine the history, habitat, ecoiogical conditions and pro-posed surroundings of growing of Astrophytum genus. We can get an idea about the evoiution-ary possibility of the causal emergence of this species by hybridisation. (It might evoive naturally or not.) The author writes about its place ín taxonomy.

A kaktuszgyűj tők és a növénykedvelők körében egyaránt kedvel tek az Ast rophytum nemzetség fajai. Népszerűségüket kü lönleges formá

juknak, v iszonylag könnyű tar tásuknak és más kaktuszokhoz viszonyítva nagy virágaiknak köszönhet ik. Bár a nemzetség kevés fajból áll - fel fogástól függően 4-6 -, de a „fajok" könnyen hibr id izálódnak egymássa l és ez tovább növeli a fo rmagazdagságukat . A nemzetséget Char les Lemaire írta le 1839-ben, a „Cactearum genera nova speciesque novae et omnia in Horto Monvi l l iano cu l tarum" 3. o ldalán. A nemzetségnév görög eredetű és két szóból tevődik össze. Aster = csil lag, phyton = növény. Ez híven kifejezi a növények megje lenési formáját, hisz felülnézetből mindegyik egy csi l laghoz hasonlít . Lemaire Genfben és Pár izsban munkálkodot t , e két helyen volt a botanika professzora. Ö a kaktuszok élőhelyén nem járt, a Monvil le által gyűjtött növényeket határozta meg és írta le. Mivel ez időben még kevés kaktuszfaj t ismertek, kb. 300-at a mai mintegy 3000-5000-hez képest, a kevesebb fe l fedezőútró l v iszonylag több új fajt tudtak Európába küldeni. Ez magával hozta azt, hogy az ún. gyű j tőnemzetségeket egyre több, k isebb nemzetségre osztot ták fel . így került leválasztásra - nagyon he lyesen - az Echinocactus gyű j tőnemzetségből , 1839-ben az Ast rophytum nemzetség is. A leírásnak azonban van egy érdekessége. A nemzetség az Ast rophytum myr iost igma Lemaire alapján írták le, mely nagyon hasonlí t az A. coahui lense-hez, és mint látni fogjuk, még fontos szerephez jut a későbbiekben. Lemaire az Ast rophytum név első összetéte lére nem a csil lagot mint égitestet jelöl i meg, hanem kifejezetten a tenger i csi l lagot mint állatot. Ez: abból a szempontbó l érdemel említést, mert az olyan kaktuszos szak i rodalmakban, amelyekben a nemzetségnév eredetére utalás történik, többször a csil lag mint égitest szerepel .

3 8 DEBRECENI POZSGÁSTÁR Kaktuszgyűjteményünk ékszere

Lemaire nem különcködés miatt használta a tengeri csillag hasonlatot. A Monville-től kapott Astrophytum myriostigmá-k még fiatal, lapított gömb alakú kaktuszok voltak, melyek felülnézetben inkább hasonlítottak egy rövid karú tengeri csillaghoz, mint egy égitesthez.

A NEMZETSÉG ÉLŐHELYE: USA déli és Mexikó északi és középső száraz, meleg klímájú államai. Az évi csapadék mennyisége 300-400 mm, mely igen szélsőségesen oszlik meg. Itt akár 10-11 hónapon keresztül is csapadékmentes az időjárás. Ez a száraz időszak a mi viszonyaink között is a kora ősztől a késő tavaszig tart. A fennmaradó pár hónap alatt esik le a 300-400 mm csapadék több mint 90 %-a, de ez is úgy, hogy a két csapadékos időszak között többhetes szárazság uralkodik. A lehullott eső csak egy-két napig marad meg a talajban. Ennek következtében a téli időszakban teljesen, a nyári időszakban is hetekre teljesen száraz az élőhelyen a talaj. Ebből következik, hogy növényeink, de különösen az Astrophytum asterias (Zuk.) Lem. és az Astrophytum coahuilense (Moel.) Kay. gyökérzete kényes a hosszabb ideig tartó nedvességre. Ezért októbertől március végéig öntözni nem szabad, mert ez a növények pusztulásához vezethet. Áprilisban, májusban és júniusban egy-egy, de bőséges öntözést igényelnek növényeink. Júliusban és augusztusban, a nagy nyári melegekben, szintén pihennek kaktuszaink, az öntözés ilyenkor is káros lehet. Jobb félni, mint megijedni. Szeptemberben, és ha az időjárás engedi, akkor esetleg még októberben egy öntözést növényeink elviselnek üvegházban. Általános szempont: csak napos, meleg időben öntözzünk, lehetőleg késő délután, hogy kaktuszaink talaja 2-4 nap alatt ki tudjon száradni, több napig tartó borult, hűvös időben ne öntözzünk. Ezek a szempontok a tenyészérett (ivarérett) és virágzó növényekre vonatkoznak. Az ennél fiatalabb növényeket gyakrabban kell öntözni, azonban itt is az a szabály, hogy a két öntözés között rövidebb-hosszabb száraz időszaknak lennie kell. Az élőhelyen napi hőingadozás nagy. Nappal akár 50 °C-ig is felmehet a hőmérő higanyszála, de a 40 °C ámyékban szinte mindennapos. Elképzelhetjük, hogy mit kell kiállni a tűző napon növényeinknek, hiszen sokszor sziklarepedésekben és olyan helyeken tenyésznek, ahol más növények már nemigen tudnak megélni, és nincs, ami ámyékot nyújtson nekik. Az erős napsugárzás ellen változó sűrűségű, ún. pihecsomókkal (filc vagy gyapjúcsomókkal) védekeznek az Astrophytum nemzetség fajai. Ezek a pihecsomok akadályozzák meg, hogy a növények túlmelegedjenek (megégjenek, esetleg megfőjenek). Ugyanezek a pihecsomócskák védik a növényt az éjszakai erős lehűlés, a fiziológiai megfagyás ellen is. Éjszaka akár 5 °C alá is lehűlhet a levegő, amely az erős kisugárzás miatt a növény pusztulását, fagypont feletti megfagyását okozhatná.

Kaktuszgyűjteményünk ékszere DEBRECENI POZSGÁSTÁR 3 9

Szinte liihetetlennek hangzik, hogy ilyen minimális csapadék mennyiség mellett és a nagy nyári melegek ellenére viruló növényvilág alakult ki. A rejtély megoldása az íjn. ködoázisok. A tenger felöl, a szárazföld belseje felé haladó felhők vízkészlete itt már csak pára formájában van jelen, mely az éjszakai erős lehűlés miatt leszáll, és ködöt képez a talaj közelében. Ezt a ködöt tudják a kaktuszok felhasználni azáltal, hogy a pihecsomok, a tövisek és az areolaszőrzet által fel tudják venni. Lám, az első ránézésre e pihecsomok miatt különlegesen szépnek tartott növények e börszöveti képződményei milyen sokféle funkciót tudnak ellátni. Ezek nélkül a növények nehezen tudnának ezen a zord élőhelyen megélni. Még egy negyedik, szintén nem elhanyagolható funkciója a pihecsomóknak, az ellenségekkel szembeni védelem. Tehát, ha kezünkbe veszünk egy Astrophy-tumot, a pihecsomok sűrűségéből meg tudjuk állapítani, hogy milyen helyről származik vagy milyen helyen volt eddig tartva. (Természetesen populációs és egyedi öröklődő eltérések lehetnek a növények között.) Kultúrában növényeinknek minél több napfényt kell biztosítanunk, vagyis egy délkeleti, déli vagy délnyugati fekvésű lakás ablakában már sikeresen lehet őket virágoztatni. Általános szempont: minél jobban látszik a növény zöld teste, annál jobban kell óvni a déli tűző napsugárzástól, mert ez annak a jele, hogy a hazájukban is valamilyen védelemben részesül. A TALAJ: sziklatörmelék, (nem ritkán mészkő) igen kevés humusszal. Olykor majdnem humuszmentes, kissé agyagos talajban élnek. Ennek megfelelően igen lassan növekednek. A talaj kémhatása ezen a vidéken 6-7 (7,5) pH között van, ami gyakoriatilag semleges. Jelentős mértékű eltolódás bármely irányban káros, és a növény pusztulásához vezethet. Ajánlott földkeverék: humusz alapanyagnak egy „B" típusú virágföld és mosott folyami sóder 1:2- arányú keveréke. (Érdemes a talajhoz némi mészkőzúzalékot vagy a közismerten bázikus kémhatású, nagy mikroelem- tartalmú alginitből * tenni egy keveset.) Az idősebb növényeket (10 év felett) még ennél is táp-anyagszegényebb keverékbe kell ültetni. Átültetni a fiatal, a még nem virágzó növényeket minden évben érdemes, a virágzó és az idős növényeket 3-5 évenként ajánlatos. Az átültetés akkor is szükséges, ha növényünk nem nőtte ki a tartóedényét, mert a földkeverékek nitrogéntartalmú felvehető sói általában egy év alatt kimerülnek, vagy a növény számára felvehetetlenné válnak. A fiatal növénynek több, az idősebb növénynek kevesebb nitrogénre van szükségük, ez indokolja a különböző átültetési gyakoriságot.

Az Astrophytum nemzetség legritkább „faja" mind a gyűjteményekben, mind az élőhelyen az Astrophytum coahuilense (Moell.) Kays. A fajt 1923-ban Alberto Vojtech Fric igen ismert prágai kaktuszgyűjtő és szakértő, utazó, néprajzkutató

40 DEBRECENI POZSGÁSTÁR Kaktuszgyűjteményünk ékszere

találta a mexikói Coahui la ál lam (innen a növény neve is) Parras és Viesca helyiségei között. Fric is azzal a megjelöléssel küldte a növényt Európába, hogy az Ast rophytum myriost igma Lem. egy piros tork i j v irággal rendelkező vál tozatát találta meg. Ezenkívül a későbbiek fo lyamán a „fajt" még megtalál ták a mexikói Durango á l lamban is. V iszonylag kis ki ter jedésű élőhel lyel és ezen belül is kis lé tszámú populációkkal rendelkező „faj"! Előzőekben említést tettem, hogy az Astrophytum myriostigma-nak még fontos szerepe lesz az Astrophytum coahuilense-vel kapcsolatban. Továbbá, némi magyarázatra szorul az olykor idézőjelben szereplő fajmegjelölés is. Az Astrophytum myriostigma Lem. fontos szerepe rögtön kiderül, ha megnézzük az Astrophytum coahuilense (Moel.) Kays. rendszertani helyével kapcsolatos irodalmat. 1927-ben Heinrich Moeller a Zeitschrift für Succulenten 54. oldalán leírja az új növényt, mint Echinocactus myriostigma subsp. coahuilensis. Ez a név némi magyarázatot igényel, hiszen az Astrophytum Lem. nemzetség már 1859-ben le lett írva, az Astrophytum myriostigma Lem. alapján. Az Astrophytum coahuilense (Moel.) Kays. pedig nagyon hasonlít az A. myriostigma-hoz. A kérdés az, hogyan kerül a coahuilense az Echinocactus nemzetségbe. A századfordulón és e század elsö évtizedeiben divat lett a nemzetségek újbóli összevonása. így került az Echinocactus nemzetségbe - többek között - az Astrophytum nemzetség is. 1932-ben Kayser a coahuilensét fajszintre emeli a „Kakteenkunde vereinigt mit Der Kakteenfreund" 58. oldalán, ekkor már mint az Astrophytum nemzetség „faja". Az egy évvel későbbi neve: Astrophytum myriostigma forma coahuilense. Még ugyanebben az évben Okumura alfaji szintre emeli a taxont. 1941-ben Marshall és Boch visszaminősíti változatnak. Figyelembe véve az Astrophytum myriostigma Lem. és az Astrophytum coahuilense (Moel) Kays. közötti feltűnő morfológiai hasonlóságot már korán feltételezték, hogy az A. coahuilense természetes hibridizációval létrejött faj. Morfológiai analízisből kiderült, hogy a virág felépítése és színe a termés felépítése és érett állapotban felnyílása, valamint a termésenkénti nagy magszáma sokkal erőteljesebb hasonlóságot mutat az Astrophytum capricome (Dietr.) Br. et R.-hez, mint a konzervatívabb felépítésű A. myriostigmahoz. A hibridizációs kísérletek is azt bizonyították, hogy a feltételezhető két szülőfaj, az A. capricorne, (A. senile) és az A. myriostigma jól kereszteződnek, hasonló megjelenésűek is lesznek az A. coahuilensehez. Viszont az A. coahuilense szinte nem hibridizáiódik az A. myriostigmával és alig az A. capricorne var. senile-val, amellyel egy élőhelyen él. Ez valamiféle, a hibridizációval létrejött, genetikai alapú izolációt jelenti, és az egyik alapja az A. coahuilensenél tapasztalt magas pol lendefektus (14,17%), vagyis hogy a

Kaktuszgyűjteményünk ékszere DEBRECENI POZSGÁSTÁR 41

virágporszemei nem nomiális fejlöcJésűek és nincs temiékenyítö képességük. Az A. myriostigma elterjedésén kívül eső areájából adódó ellentmondást, vagyis, hogy a mai elterjedési területük nincs átfedésben a szülő fajoknak, valamint az A. coahuilensenek az A. myriostigmával, Hoock 1993-ban igyekezett feloldani egy teoretikus, de teljesen elfogatható gondolatsorral. Ő feltételezte, hogy a két fél kontinens Dél és Észak-Amerika találkozása után (felső pliocén) az Astrophytumok ősei bejutottak Mexikó középső régiójába, ahol kialakulhattak a konzervatív myriostigma és omatum ősei, és ezekből leválva, észak felé terjedve, az ún. „újastrophytumok" (Neoasrophytum) ősei, amelyekből a capricome (a senileval) és az asterias fejlődhetett ki. A két csoport tehát a konzervatív és az „új-astophytumok", viszonylag hamar különváltak elterjedési területükben, majd a jégkorszak alatt az északi Neoastrophytumok délebbre szorultak - miközben az ősi A. myriostigma ősei kissé északabbra terjedtek. Ez az időszak volt a hibridi-zálódás földtörténeti periódusa (pleisztocén), amikor a hibrid populációk kezdtek morfológiailag egységessé, genetikailag stabilabbakká válni, mivel valószínű néhol termőhelyük is el-elvált a szülőfajoktól, tehát folyamatos visszakeresztező-dés (introgresszió) nem jött létre. Eközben a szülő fajok is tovább „fejlődtek", alakultak, s kezdték elnyemi mai alakjukat, mialatt a két szülőfaj elterjedési területe -a jégkorszak után - megint kettévált, úgy, hogy az A. coahuilense az A. capricome (ill. A. senile) elterjedési területén belül maradt, azzal már alig képezve hibridizációt. (Ennek a jégkorszaki vándoriásnak az eredménye volt az A. astarias areájának kettészakadása is, egy USA-beli északi és egy mexikói déli részre). Sajnos még nem tudjuk, hogy a coahulense poliploid kromoszóma állományú-e, mivel a kromoszómák megtöbbszöröződése gyakran bizonyítja egy faj hibridizáción keresztül létrejött voltát. (A nem hibrid fajok mind 2n=22 testi kromoszóma számúak). Ilyen módon több ok miatt kell kizámunk Okumura feltételezését, miszerint az A. coahuileuse az A. myriostigma alfaja lenne. Az igaz, hogy önálló elterjedési területtel rendelkezik, de állandósult hibrid faj, amelyik oly mértékben izolálódott genetikailag, hogy a feltételezhető, vele együttélő szülőfajjal sem hibridizáiódik jól, s a másik ok, hogy a növényi alfajok - amennyiben nem hibridizáció eredményei, mert akkor nem lehetnek alfajok - általában jól hibridizálódnak, akkor ha az elterjedési területük valamilyen ok folytán -mivel itt túl nagy idő nem telt el- újra átfedődne.

LEÍRÁSA: növényteste magányosan álló, gyakoriatilag nem sarjadzik, esetleg oltva bizonyos alanyokon. Bordáinak száma 5 darab. Hazájában azonban ismertek hatbordájú és ami még szokatlanab csavart vonalú bordákkal, rendelkező egyedek is. A bordák kezdetben erős élüek, később domborúak, kiszélesedök és ellaposodók. A test sűrű piheszeai képződményekkel bori-

42 DEBRECENI POZSGÁSTÁR Kaktuszgyűjteményünk ékszere

tott és ezért gyakran krétaszerü szürkésfehér hatást kelt. A virág 1-2 napig nyílik a déli órákban. Melegebb és napsütéses időben sokszor csak egy napig, hűvösebb és borul tabb időben akár 2-4 napig is, de i lyenkor haj lamos nem tel jesen kinyílni Az Ast rophytum coahui lense (Moel.) Kays. és az Ast rophytum myriost igma Lem. reproduktív szerveinek dif ferenciál d iagnóz isa . *

Coahui lense myr iost igma Virág Átmérő je

5-6 cm 6 cm V . k isebb

Virág színe Kénsárga v i lágossárga Virágtorok narancstól skarlátvőrősig sárga Sziromlevél Hegyes hegyes, fekete heggye l Portok mélysárga sárga Bibe színe Sárgás sárga Bibeágak száma

10 6-7

Termés bíborvörös, alul vízszintesen felnyíló

zöld, felül csil lag a lakban felnyíló

Mag Kb.1,5x1mm(140-180 mag/termés Világosbamától sötétbarnáig min

kb.1,5 x i mm (30-100 mag termésenként)

dkét fajnál

Mindkét „faj" maghéj felületén található sejtszerű képződmények alakja, nagysága és e képződmények egy területi egységre eső száma; többé-kevésbé azonos, mely megint egy láncszem lehet arra vonatkozóan, hogy az Astrophytum coahuilense (Moel.) Kays, az Astrophytum myriostigma Lem. hibridfaja.

Felhasznál t i rodalom:

Backeberg, C. (1961): Die Cactaceae V. 2668. Jéna. Haage, W.-Sadovsky, O. (1957) Kakteen-Sterne. Neumann Veriag Hoock, H. (1993). Ist Astrophytum coahuilense (Moeller) Kayser ein Naturhybrid?

Kakt. and.Sukk.44.(2):37-44 Krainz: (1957-1975).Die Kakteen. Stuttgart Nemes, L., Szabó, D. (1981): Kaktuszok. Mezőgazdasági Kiadó Bp. Rédei, P. Gy. (1987): Genetika. Mezőgazdasági Kiadó - Gondolat Bp.

Mánfai Gyula Papp László B u d a p e s t Deb recen

Egyesületi hírek DEBRECENI POZSGÁSTAR 43

MEGHÍVÓ

A Debreceni Kaktuszgyííjtők Közhaszmi Egyesülete a 2000. évi 4. számban közzétett programjának megfelelően ismételten meghívja az egyesület tagjait a folyó év március 3 1 - é n 15 órai kezdettel megtartandó közgyűlésére, melynek helye a Debreceni Kulttirpark étterme. A közgyűlés napirendi pontjai

1/ A 2000. évi pénzügyi beszámoló elfogadása. 2/ A 2001. évi költségvetés ismertetése, megvitatása és elfogadása. 3/ Egyebek.

Amennyiben az érvényes szavazáshoz szükséges létszámban tagjaink nem jelennének meg. úgy a következő közgyűlést fentiekkel megegyezően ismételten megtartjuk 2001. április 21.-én. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számától íiiggetlenül szavazóképes és határozatokat hozhat.

Debrecen 2001 március 1. Az Egyesület Vezetősége.

FELHÍVÁS EGYESÜLETÜNK TAGJAIHOZ

Tájékoztatjuk T. tagjainkat, hogy Egyesületünk pozsgás és télálló kaktusz sziklakertet épít a Debreceni Kultúrpark-ban, melynek ünnepélyes átadása 2001. április 27.-én lesz. A sziklakert sikeres betelepítése érdekében azzal a kéréssel fordulunk egyesületünk tagságához, hogy télálló kaktuszok és más pozsgás növények nélkülözhető egyedeit, vagy azokból dugványokat adományozzanak az Egyesületünk részére. A növényeket ha lehet névvel megjelölni szíveskedjenek. Ezen adományokat személyesen vagy postai úton juttassák el címünkre (4032 Debrecen, Poroszlay út 38.11/ 5.), vagy a részletek megbeszélése céljából hívják az 52/ 481-985) telefonszámot. Adományaikat előre is köszöni az

Egyesület vezetősége.

Helyesbítés Egyesületünk „2001 évi Maglista" bevezető Tájékoztató részében tévesen közöltük, tiogy Bencze Sándor, mint korábbi magfelelősünk, egyesületünkből kilépett. Egyesületünk tagja továbbra is és aktívan közreműködik a román-magyar kap-csoiatok mindennapi munkájában. (Molnár Imre)

Deli Tamás Kaktuszos - suli 3.

Mi az a „pozsgás" 7

Zusammenfassung: Der Autor versuchtmit dem Vergleich der Kategorien den Begriff "Sukkulent" zu erkláren. Sukkulent sein Ist eine Lebensart, die durch die Evolution entstandene Körperaufbau und die biologische Eigenschaften möglich machen.

Abstract: Comparing the categories the author tries to have the reader understand the term succulent. The succulent means not only a systematic category but it is üke a way of life which has evolved through the evolution. The structure oftheir bodies and their physiological features made them adapt to their surroundings.

Ezen szó hallatán sokan a növények egy csoportjára gondolnak, teljesen jogosan. Csakhogy a kevésbé szakavatott olvasók egy része ezt úgy is

képzeli el, hogy ez egy rendszertani fogalom. Olyan, mintha azt mondanám, hogy kaktuszok. Az írásainkban egészen megtévesztő módon tényleg egymás mellett használjuk a „kaktuszok és pozsgasok" szavakat. Még könyvcímként is szerepel együtt a két fogalom.

Azt hiszem, minden (volt) általános iskolás számára ismerős az a közmondás, hogy „minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár". Ez valami olyasmit jelent, hogy a szarvasbogár is rovar, meg a káposztalepke vagy házi méh is, de ez utóbbi kettő már nem bogár. Á káposztalepke ugyanolyan rendszertani egységbe, a lepkék rendjébe tartozik, mint a szarvasbogár, ami a bogarak rendjének a tagja. Tehát van egy nagy doboz, ez a rovarok osztályának doboza és abban van számos kisebb doboz, ami az egyes rovarrendek dobozát jelenti. A mi esetünkben ugyanígy lehet alkotni egy mű közmondást, ami valahogy úgy hangozna, hogy „minden kaktusz pozsgás, de nem minden pozsgás kaktusz". Tehát van egy nagy doboz „pozsgás" felirattal, abban pedig számos kisebb doboz, amelyeknek olyan feliratai lehetnek, mint a kaktuszok, kristályvirágok, stb. Most, ha valaki úgy gondolja, hogy ezzel tisztáztam is a főcím fogalmát, az nagyon téved.

Az általam felhozott két példa összehasonlítása valahol sántít. A rovarok nagy doboza, az egy érvényes rendszertani egység, méghozzá a rendszertani hierarchia (faj- nemzetség -család -rend -osztály -törzs) egy magasabb részét képviselő osztályt jelöl. A pozsgás fogalomról ezt nem lehet elmondani. Vannak olyan növénycsaládok, amelyekben csak bizonyos fajokra vagy fajok csoportjára mondjuk, hogy pozsgasok. Ilyenek az Euphorbia-k. Ez ráadásul csak egy nemzetség, tehát jóval kisebb rendszertani egység, mint pl, a család. Az Euphorbia nemzetség számos faja nálunk is él, amelyekre egyáltalán nem mondanánk, hogy pozsgasok. Ilyen példát a selyemkórófélék (Asciepiadaceae) családjában is találunk. Maga a selyemkoró (Asciepias syriaca), ami hazánk homokos vidékein mint kártékony, behurcolt gyom jelentkezik, vagy a méreggyilok (Cynanchum

M\ az a pozsgás? DEBRECENI POZSGÁSTÁR 45

vincetoxicum), ami erdős sztyepp vidékeinken elterjedt, nem éppen pozsgasok. Pozsgásnak tekintjük azonban az ugyanebbe a családba tartozó Hueniia. Carallumma. Stapelia, Brachystelma, Tavaresia. Piarantlius. stb. nemzetségek fajait. Láthatjuk tehát, hogy rendszertani szempontból nem állná meg a helyét a pozsgás fogalom. Hogyan lehetne besorolni pl. az Euphorbiaceae családot egy olyan magasabb rendszertani egységbe, amiben a pozsgasok kapnának helyet. Sehogyan sem, hiszen bizonyos fajok vagy csoportok beletartoznának, mások azonban nem. Összehozna olyan taxonokat, amelyek származástanilag nagyon távol állnak egymástól. Pl. a Haworthia nemzetség az AIoe-félék családjába (AIoaceae) tartozik, ami viszont az egyszlkijek*^ osztályába sorolandó. Az említett selyemkórófélék (Asciepiadaceae) családjának azonban a kétsziki:iek*^ osztályában a helye. Látható tehát, hogy a pozsgasok fogalma egy olyan gyűjtőfogalom, amelyben nagyon sokféle rendszertani egység kap helyet. Ezek az egységek származástanilag és rokonságilag - ami a rendszertan alapját jelenti - sok esetben nagyon távol állnak egymástól (a pozsgasok nagy dobozába tehát különféle rendszertani egységek kisebb dobozát rakjuk). Mi az, ami mégis összehozza őket, vagyis mi az a pozsgás?

A pozsgás szó valójában egy életformát és az ahhoz tartozó sajátságos testalkatot, felépítést jelöl (vagyis egy olyan kategóriát hoztak létre - nagy dobozt - amelybe sokféle rendszertani egység vagyis taxon - kisebb doboz - rakható bele). Ha egy kicsit tudományosabbak akarnánk lenni, akkor azt a szót is használhatnánk, hogy szukkulensek. Ezek a növények olyan élőhelyeken élnek, ahol a viz a legfőbb meghatározó (limitáló) környezeti tényező. Ebből van a legkevesebb. A növények többféle utat is választhatnak a víz nélküli időszakok átvészelésére. Legegyszerűbb, ha magként élik túl a száraz periódust (mag állapotban ugyanis az élettani funkciók nagyon minimális ütemben működnek, így a légzés és a párologtatás is szinte szünetel). Amikor megfelelő vízmennyiséghez jutnak, azonnal kicsíráznak, nagyon gyorsan növekednek, virágoznak, termést érlelnek, majd szétszórják magjaikat, és kezdődik elölről minden, ezeket szokták efemer növényeknek nevezni. Mások azt az utat választották, hogy amikor csapadékhoz jutnak, felvesznek annyit, amennyit csak tudnak, és utána a felvett vizmeny-

30. I<ép Stapelia variegata mint szárszukkulens Fotó: Deli tamás

46 DEBRECENI POZSGÁSTÁR Ml az a p o z s g á s ' '

31 . kép Haworthia tortuosa var. variegata (AIoaceae) mint jellegzetes levélszukkulens Fotó: Deli Tamás

nyiséget raktározzák. A viz raktározása történtlet magában a sejtekben vagy/és a nyálkás sejtfalban"^ is. Függetlenül attól, hogy hol raktározzák a vizet, az tnindenképpen megnöveli a térfogatukat. Ez a külsőségekben úgy mutatkozik, hogy megvastagszik a szár vagy a levél. A kaktuszok levelei elcsökevényesedtek, és levélhónalji képződményeik tövisekké módosultak, igy ők a szárukban raktározzák a vizet. Azokat a növényeket, amelyek a szárukban raktározzák a vizet, szoktuk szárszukkulenseknek nevezni. A kavicsnövények vagy Lithops-ok a két összenőtt levelükben raktározzák a vizet. A varjúhájféléknek ugyanakkor számos levele van, ezek mindegyike kövér, úgynevezett pozsgás. Ezeket 32. kép Efemer növény a G&bi sivatagból (érdeslevelü

nevezzük levélSZUkkulenseknek. növény: Boraginaceae) Fotó: Deli Tamás

Ml az a pozsgás? DEBRECENI POZSGÁSTÁR 47

A varjúhájfélék családjának tagjaiban egy olyan bonyolult biokémiai folyamatot fedeztek fel, amely alkalmas a légzés során felszabaduló széndioxid megkötésére. Ez azért érdekes, mert a növények anélkül hozzájuthatnak a felépítő folyamatokhoz elengedhetetlen széndioxidhoz (természetesen korlátozott mennyiségben), hogy a gázcserenyílásaikat (sztómáikat)^ ki kellene nyitni, illetve tartósan nyitva kellene hagyniuk, így elegendő csak az esti hűvös órákban kinyitni a sztómákat, amikor a párologtatás okozta vízvesztés minimális. Azokat a növényeket, amelyek a széndioxid megkötésének eme hatékony módját választották, szokták CAM típusú növényeknek^ nevezni. Ide tartoznak a már említett varjúhájfélék, kristályvirágfélék, stb. családjának a tagjai is, A CAM típusú növényei legtöbbje ráadásul számos, vízraktározására és a forrósság túlélésére alkalmas módosult szövetekkel is fel van vértezve (megvastagodott bőrszövet^ és sejtfal,

viaszréteg, vízraktározó alapszövet süllyesztett, ritkán álló sztómák, stb,). Mindezek összességében eredményezik azt a különleges életformát és alkatot, amelyet mi pozsgás vagy szukkulens szavakkal jelölünk, és amely lehetővé tette számukra, hogy legszárazabb élőhelyeken is képesek legyenek a fennmaradásra.

33, kép Carpobrotus edulis egy Dél-Európában is elszaporodott kristályvirágféie Fotó: Papp László

A kaktusz szó azonban egy növénycsaládot (ez rendszertani és nem morfológiai kategória) jelöl, és majdnem minden fajára jellemző a pozsgás életforma és termet, azaz a felépítésük és életmódjuk alapján a pozsgásokhoz tartoznak ők IS.(Legkevesebb vízraktározó alapszövet a Pereskia-kban van.)

48 DEBRECENI POZSGÁSTÁR Mi az a pozsgás?

34. kép A télálló Opuntia humifíjsa, lapos szártagú szárszukkulens Fotó: Deli Tamás

A pozsgás növények közül a legnagyobb hírnévre és legnagyobb népszertiségre a kaktuszok tettek szert. Ezért van leginkább elterjedve az a kifejezés, hogy „kaktuszok és más pozsgasok". A legnevesebb kiJIföldí kaktuszos kiadványok címein is a két fogalmat együtt használják. Valójában elég lenne a pozsgasok kifejezés is, de a lapok kiemelik a kaktuszokat, gondolva arra, hogy nekik van a legnagyobb rajongótáboruk. Ami a mi folyóiratunk címét illeti, szerintem nagyon jó választás volt, hogy ilyen fajta kiemelés nem történt. így elismerjük, hogy az „egyéb pozsgasok" (és rajongótáboaik) legalább olyan fontosak számunkra, mint a kaktuszok (és rajongóik).

Mindezeket figyelembe véve használhatjuk és használjuk is a pozsgás szót, söt a „kaktuszok és más pozsgasok" kifejezést is, de mindig legyünk tisztában azzal, hogy mi van a dobozokra írva, és melyik kisebb dobozt melyik nagyobb dobozba rakhatjuk bele, és mit is jelölnek a dobozokon lévő feliratok,

i rodalom: Borhidi Atti la 1995 A zárvatermők fej lődéstörténeti rendszertana Nemzet i Tankönyvk iadó Bp. Ho r tobágy i T 1979: N ö v é n y r e n d s z e r t a n T a n k ö n y v k i a d ó Budapes t N e m e s L - Szabó D 1 9 8 1 . Kak tuszok Mezőgazdaság i K iadó , Budapes t

Del i T a m á s G y o m a e n d r ö d

Horváth László

MAGYAR KAKTUSZGYÍÍJTŐK

Zusammenfassung: Der Verfasser stellt einen der bekanntesten Sammler vor, nach dessen Erzáhiung er die Stationen des Lebens eines Kakteensammlers skizziert.

Abstract: The author introduces one ofthe most famous cactus collectors in Hungary who collects cacti for a very long time. We can get to know the important 'stations' ofhis cactus collector's life relying upon his teliing.

2001. február elején Farkas Jánossal találkoztam Izsákon, aki 48 éve gyűjt kaktuszokat, és az egyik legismertebb magyar kaktuszos. Azért is hozzá

látogattam el ebben a téli időpontban, mert azon gyűjtök közé tartozik, akiknél a vegetációs időszakon kivül is van min csodálkozni. Ezt a nála készült fotóim is bizonyítják.

A kezdetekről érdeklődvén elmondta, hogy fia születésének idején vette feleségének (ekkor még azt hitte, hogy neki) az elsö „kaktuszt" a kecskeméti piacon, ami valójában egy Echeveria volt.

Nagyapjától örökölte, tanulta a növények szeretetét és gondozásuk fortélyait. Eleinte a pozsgás növények tartásával kapcsolatban két könyv - Natternád Miksa és W. Haage által írottak - voltak segítségére. Bár az utóbbi majdnem elvette a kedvét a kaktuszgyűjtésföl, mivel 8 féle talajkeveréket ismertetett, mint pozs- Fotó: Horváth László

35. kép Farkas János gyűjteményében

50 DEBRECENI POZSGÁSTÁR M a g y a r k a k t u s z g y ű j t ő k

36. kép A legendás Echinocactus grusonii-k Fotó: Horváth László

gások számára szükséges feltételt. Végül János kikísérletezett egy olyan földkeveréket, amiben a legtöbb szukkulens növény jól érzi magát.

Az elején tehát csak iJvegtáblák alatt tartotta növényeit, majd 1956 tavaszán épült meg az elsö 15 m'-es üvegháza. Most 200 m' a fűthető üvegház és 50 m^ a fűtetlen fóliasátor.

Az 50-es években, szinte csak Pesten voltak gyűjtök Magyarországon. Kedvelt tanácsadója Gál Jóska bácsi volt, aki Gyálon lakott és több mint 90 évig élt. Találó mondása volt a magvetéssel, illetve magoncokkal kapcsolatban: „Ha kicsinek találod, nézd nagyítóval!"

A fényképeken szereplő nagy grusonii-t ö vetette 1944-ben. E növény most már több, mint 100 kg és 80 cm átmérőjű. Farkas János gyűjteményének 99%-át saját maga szaporította magról. Pedig a kezdet idején nem volt könnyű „megbízható" magokat szerezni, de ami volt arra jó volt, hogy a vetési és keltetesi technikát gyakorolja és fejlessze. Nagy szerepe volt egyedülálló gyűjteményének kialakításában feleségének és Kanadában élő bátyja támogatásának.


37. kép A hatalmas gyűjtemény egy részlete Fotó: Horváth László

38. kép Egy másik részlete, idős növényekkel Fotó: Horváth László

52 DEBRECENI POZSGÁSTÁR M a g y a r k a k t u s z g y ű j t ő k

Eleinte János diktált a növényeknek, most már a növények őneki. Szinte minden nemzetséget gyijjtött már. Manapság főként a Mammillariákat, Echino-cereusokat és a fijtés nélkül tartható növényeket, például az Escobariákat részesíti előnyben.

Ami a növények neveit illeti, az összevonásokkal nem mindig ért egyet, továbbra is Backeberg rendszerét szereti használni, és a Steven Brack (Mesa Garden, New Mexico) által alkalmazott csoportosítást, neveket.

Vegyszerhasználattal kapcsolatos kérdéseimre elmondta, hogy látható indok nélkül nem szokott kemikáliát használni, csak egy esetben: a tavaszí indító öntözéskor - ami egyébként esővíz - tesz a vízhez tenni megelőzésképpen némi rovar- és gombaölőt. Ezek a következők:

Gombaölő szer: Rídomil, Fundazol Rovarölő szer: Zolone (felszívódó és nem büdös) Átültetéskor talajfertőtlenítő: Basudín (gázosodik).

Új talajba kerülés előtt a növények Zolone-s fürdőt kapnak, majd száradás után ülteti el őket.

Amivel mint kaktuszos elégedetlen az a ma kapható műanyag ládák méretezése (60x30cm). Ö egy méteres asztalszélességet tart jól kezelhetőnek, oda pedig az említett méretű ládáknak nem ideális a nagysága, akárhogy forgatja az ember.

Azt mondta, kellemetlen élményekről nem tud beszámolni, pedig egyszer úgy belekapott egy erős tövisbe, hogy - persze mert elhanyagolta a sebet - begyulladt az egyik ujja, és az orvosok jó ideig csodájára jártak, mert olyan színűt és méretűt még nem láttak. Szerencsére idővel rendbejött. Az esettel kapcsolatban csak ennyit jegyzett meg: „Egyik kaktusz sem ugrik rá senkire, hogy szándékosan megszúrja."

Végül elmesélt egy anekdotát egyes laikusok kaktuszísmeretével kapcsolatban: Látogatói voltak, ám a sofőr nem ment be, de később némi unszolásra mégis. Végigment az üvegházban, majd néhány virágzó Echinopsis láttán felkiáltott: Jé, kaktusz!! Az üvegháznyi növényt észre sern vette, de a „nagymama-kaktuszt" megismerte.

Kívánunk Farkas Jánosnak további sok szép kaktuszos élményt, jó egészséget és erőt a mindig esedékes átültetéshez a Pozsgástár szerkesztősége, a gyűjtőtársak és a magam nevében!

Horváth László Debrecen

Papp László: A rejtvényben bemutatott négy fajunk leírása

Zusammenfassung: Auf der Hinterseite im Nummer 3/2000 unserer Zeitsclirift erschienen vier Biűten als Rátsei. Hier wird die Lösung veröffentiicht und zugleich foigt eine exaWe Beschreibung der Kalfteenbiüten.

Abstract: There are four fíowers of cacti as a puzzle in the back book-cover of the issue No 3. 2000. ofthis Journal. He writes the solution ofthese puzzle giving the names and short description ofthese species.

Echinocereus triglochidiatus Engelm. var. melanacantus (Engelm) L Bensőn: fK képen látható növény egy északra is nagy elterjedési faj, főleg Utah és Colorado

államban élő változata, amely szintén nem teljesen „egységes" megjelenésű, így akadnak tövistelen példányok is. A típusfajtól rövidebb és karcsúbb hajtásaival, több bordájával, hosszabb és több tövisével tér el. Hajtásai 7-15 cm hosszúak, 2,5-5 (6,5) cm szélesek s az idős növényeken akár több száz is fejlődhet belőlük. Bordáinak száma 8-10, viszonylag magasak, kisebb dudorokra tagoltak, ezeken vannak a fehéres vagy szürke areolái. 5-11 széltövise szürke, bamásszürke, egyenes oldalra álló 0,5-2 cm hosszú, középtövise 1-3, felfelé mered, egyenes, sima felületű (néha szögletes), sárgásbarna, bama, sötétebb csúccsal. Hossza jó fényviszonyok között eléri 6-7 cm-t. Virága hasonlít a típusfajéra, élénkvörös, keskenyre nyíló, ováriuma'*' sötétebb zöld, rajta az areolák nagyobbak tövisesebbek. Bibéje világoszöld, a bibeágak nem nyílnak szét nagyon. Porzói világos-sárgák. Tennése tojásdad, 2 cm hosszú, 1,5 cm átmérőjű, éretten rózsaszíntől vörösig változhat, tövisei lehullanak. Magja fekete 1,5-2 cm átmérőjű, dudoros. Tennőhelyén 1000-2900 m magas hegyekben él az említett államokt>an, délen elterjedt még Új-Mexikóban, Dél-Colorádóban, Északkelet-Arizonában. Ezeknek a populációknak az egyedei tennetesebi-bek és kevésbé fagyállóak. (48 sz. kép)

Lophophora williamsii (Lam. ex SD.) Coult Mai tudásunk szerint a Lophophora nemzetség mindössze 4 vagy 5 fajt foglal magába, még valószínűbbek azok a meg

állapítások (Grym) amelyek szerint egy nagy területen (Új-Mexikó- Texastól, Mexikói Queretaro városáig) elterjedt faj változatai vagy alfajai léteznek. A típus faj is rendkívül variábilis megjelenésű, kékes-szürkészökJtől a szinte szüri<éig változhat a növény színe, attól is függően, milyen intenzív fénynek van kitéve. Léteznek széles és kevés (5-8) tx)rdájú egyedek (varietas), az északibb populációk viszont több (10-14) bordával is rendelkezhetnek. Átmérőjük idős komkban elértieti (5) 10-14 cm is, testük lapos és jellegzetes, (módosult) karó vagy répa (módosult) gyökérben folytatódik a talajban. Bármelyik ökotípushoz (varietas, subsp.) tartozik is, a bordák laposak, legtöbbször hullámos határnak, és alacsony vagy nagyon alacsony dudorokra oszlanak, amelyek tetején találjuk a tövistelen areolát. Areolájuk, szintén ökotípustól függően, ivaréretten rövidebb)-hosszabb, dúsabb-ritkásabb, sárgásfehér, fehér vagy szüri^e areolaszőrzettel fedettek. Halványabb vagy sötétebb rózsaszín virágai, sokszor sötétebb középcsíkkal a lepleken, a legfiatalabb areolákon fejlődnek szinte egész nyáron, egyedenkénti, virágzási periódusokban. Bibéjük halványsárga, porzóik élénksárgák. Spontán önbeporzóak lehetnek, de fajazonos idegenbeporzás hoz biztos termés-és magképződést. Termésük halvány rózsaszíntől a sötétebbng változhat megérve

54 DEBRECENI POZSGÁSTÁR A rejtvényben bemutatott négy fajunk leírása

akkor 10-15 mm hosszijak és 4-6 mm szélesek, megnyúlt csepp alakúak és ezidőtien bújnak ki az areolaszörzetből. Magvai feketék, 1-1,5 mm-esek, finoman szemcsézett felülettel. Viszonylag jól kelnek megfelelő magágyban. (49 sz. kép)

Echinocereus knippelianus Liebner var. kruegeri Glass & Fosten Nem a megszokott megjelenésű Echinocereus a fenti fajunk. Feltűnő a ritkás tövisezettsége

és a viszonylag kevés twrdája, amelyek jellegzetesen szélesek. Virága is eltér a nemzetség többi fajától, ill. csak néhányra hasonlít. E termet és virág felépítésbeli hasonlatosság miatt alkotott számukra N. P. Tayior egy, önálló szekciót, az ún. Pulchellus sectio-t, amelynek mindössze 5 faja van, három, az ún. E. adustus, (E.pamanesiomm, E. adustus, E. laui,) kettő, az ún. E. pulchellus (E. pulchellus, E. knippelianus) csoportban. Az Echinocereus knippelianus-ról a továbbiakban a következők írtiatók még, míg az alapfaj alig, addig a var kmegeri néha erőteljesen sarjadzhat, akár 50 hajtásúra is, amelyek a talaj szintjén ágaznak el. Az utóbbi kisebb átmérőjű mindössze 5 cm (a var. knippelianus akár 8-9 cm is lehet). Több tövise van a típusfajnál, 3-4 areolánként, és jóval hosszabbak, elérhetik a 6 cm-t. Virágai nem a növény „vállán" fejlődnek - mint az alapfajnál - hanem a tenyészcsúcs közelébiől és gyakrabban van fehér virága is. (Néha halvány bíborrózsaszín is lehet.) E virágok alakja - mint írtam - speciális „rövid tölcséres", 2,5-4 cm hosszú és 4-6,5 cm átmérőjű, szélesre nyíló. A virágcsöve rövid, zöldtől a bamáig változik, ritkás szőrzettel és nem minden virág areoláján, 1 cm hosszú hajlott tövissel fedett. A tennése nagyon kicsi, kerek, sötét bíbor színű, hasonlóan tövisezett, mint a virágcső. Magvaitiól kevés képződik, ovális alakúak, 1,5-2 mm hosszúak, sötét feketés-bamák, érdes felületűek. Élőhelye: Mexikó: Nuevo Leon állam, Siberia és Encantada között, 2800-3100 m magasságban, itt gyakran áprilisban virágzik. Ezt a változatot viszonylag könnyebben lehet szaporítani magról, s megfelelő körültekintéssel a hajtások is legyökereztethetök, nem feltétlenül kell feloltanunk vegetatív szaporításához. (50 sz. kép)

Aporocactus flageliifonnis (L.) Lem. Az egyik legrégebben ismert és nem kaktuszgyűjtői, növénykedvelői körten is közkedvelt. Mexikó Oaxaca, Chihuahua,

Hidalgó államainak hegyvidéki területeinek szikláin, néha fákon él. Hajtásaik 10-20 mm átmérőjűek, és több méter hosszúak lehetnek, ha talajt érnek gyakran legyökereznek Világos vagy sötétebb zöld színűek 10-14 bordáján viszonytag sűrűn (0,6-0,8 cm) áll a sárgás-szüri^e areola: amelyeken 8-12 bamás vagy vönöst»ama vékony széltövise (2-5 mm), 3-4 középtövise (3-8 mm ) van, sárgás heggyel. Általátian egyetlen virágzási periódusa van, amikor idős növényeken akár több száz virág is lehet az idősebb areolákon, amelyek enyhén kétoldalian részarányosak (zigomorf), 6-8 cm hosszúak 4-6 cm átmérőjűek, fényes kárminvörös színűek, csészelevelei kinyílva visszapödnödnek. Nem önbeporzóak és a hazai állomány nagyjából egy „klón", így termésképződést nálunk ritkán lehet látni. Ha sikeriji a beporzás, akkor 1,0-1,5 cm átmérőjű kerek, vörös termések fejlődnek rajta, amelyekbien apró kerek magvak találhatók. Ideálisabb lenne enűI szaporítani e fajt a megszokott hajtásdugványozás helyett. Növényünk szereti, ha nem egész nap éri intenzív napfény. Atkafajok - főleg a takácsatkák - nagyon szeretik hajtásait szívogatni, nem ritkán elcsúfrtva hajtásaikat. Úgy tűnik, érdemes enyhén bázikus talajjal kevert kevés növényi komposztot* tenni a termesztő közegt)e. (51 sz. kép)

Papp László

Tar Sándor „Kezdő vagy tapasztalatlan"?

Zusammenfassung: There are four fíowers of cactl as a puzzle In the back book-cover of the issue No 3. 2000. of this Journal. He writes the solution of these puzzle giving the names and short description ofthose species.

Abstract: The author is thinking of the expression 'cactus collector'. He asks for readers' opin-ion. is there a beginner among the cactus collectors at all? What does the name beginner mean? Does it depend on how many cactus specimen are kept in the collection?

AZ „Aztekium" folyóirat márciusi számában Lörincz István cikkének bevezetőjében a Hamatocactus setispinus-nál megragadta a figyelmemet „amikor

én is kezdő voltam" kifejezés. Lörincz Istvánnal csaknem tíz éve ismerjük egymást, és nem akarom megkérdőjelezni azt a tényt, hogy valamikor ő is volt kezdő, valamint a jelenlegi ismereteit sem a kaktuszokról. Ami elgondolkoztatott, az a tartalma „én is kezdő (vagyok) voltam" kifejezésnek, amelyet sokszor hallottam gyűjtőkkel folytatott beszélgetések során. Véleményem szerint ez a kifejezés egyfajta kisebbségi tünetet mutat a nyilatkozó részéről azzal a személlyel szemben, akihez szól, feltételezvén róla, hogy több ismerettel rendelkezik. Egy gyűjtőtárstól kapott levél után, amely ugyancsak tartalmazta ezt a kifejezést, vita tárgyaként ezt a témát felvetettem az egyik havi találkozónkon, de a várt eredmény elmaradt. Hol kezdődik és meddig tart a „kezdő gyűjtő" státusa? Tekintheti-e magát valaki magát nem kezdőnek? Biztosít-e egy külön státust több tucat vagy száz növény tulajdonosának lenni. Ha már van egy-két növényed, gyűjtőnek tekintheted magad. A körülmények, amelyet biztosítasz számukra, az odaadás, amivel gondozod őket, a fejlődésük által van megfizetve. Időre van szükség rájönni, hogy mik ezeknek a növényeknek a minimális követelményei, ezeket megteremtve egy bizonyos tapasztalatra teszel szert, amit a növények meghálálnak. Ez a tapasztalat biztosítja az erőt a növények további neveléséhez. Idővel a gyűjtési szenvedély rávihet újabb növények beszerzésére, amelyek kezdetben a szükséges ismeretek híján követelményeikkel szemben, nehézségek elé fognak állítani. Bánnilyen sok növényed, van az újonnan beszerzett növényekkel szemben kezdőnek tekintheted magad. Ellenkező esetben az önteltség a növény elvesztéséhez vezethet. Végezetül nem akarok egy meghatározást fogalmazni a „kezdő" kifejezésre. A fent említett gondolatok szeretném ha vitát gerjesztenének a gyűjtők között a folyóirat soraiban. Remélem, hogy az elhangzó vélemények tisztázni fogják, mit is jelent az, hogy „én is kezdő (vagyok) voltam".

Tar Sándor Szatmárnémeti

Románia

Külföldi gyűjtemények:

Gonda Sándor: Adelaide, Dél-Ausztrália

Zusammenfassung: Der in Adalaide, in Australien lebende Sándor Gonda stellt seine Sammlung vor und erzahlt über die Verkaufsmöglichlíeiten und über die Arten seines Ausaates.

Abstract: Sándor Grunda líving in Adailande in Australia introduces his collection, writes about the marketing possibilities and the way they change their seeds of cacti.

^ r ö m m e l muta tom be gyű j teményem a magyar kaktuszosoknak. v J É v t i z e d e k óta Adela ide-ben élek, és itt kezdtem el gyűjteni ezeket a csodálatos növényeket . Nálunk egy elég nagy lé tszámú klub működik, rendszeresen összejövünk, és gyűj teménylátogatásokat , kiál l í tásokat is szervezünk, évente többet is. Igyekszünk olyan helyen bemutatn i a növényeinket , ahol minél több ember láthatja őket (pl. bevásár lóközpont) . A kiál l í tásokon árusítunk is, de az e ladásban problémát okoz, hogy a piac telített a külföldről (Korea stb.) o lcsón behozot t növényekkel . A siker érdekében olcsón kell árusítanunk. Időnként iskolákban is tartunk e lőadást a kaktuszok gondozásáró l , szaporí tásáról . Ilyen a lkalommal a jándéknövényeket adunk a gyerekeknek, hátha lesz aki, kedvet kap a gyűj téshez.

Nálunk az éghaj lat nagyon kedvező az egész évi szabadban tartáshoz. (39-40 sz. kép) A növénye im nagy része a szabadfö ldbe kiültetve vagy cserepekben a szabad ég alatt növekszik. Üvegházam is van, ebben az érzékenyebb vagy apró termetű növényeket tar tom. (43 sz. kép) A magvetést is itt cs inálom. A magot cserepekbe vetem, és a vízzel való felszívatás után át látszó műanyag zacskóba rakom. A zacskók száját bekötöm, és a növényházban az asztal alá teszem. A csírázás befe jeződése után eltávolí tom a zacskókat , és a magoncok fe lkerülnek az asztal tetejére. Az ol tásokat is itt cs inálom, a lanynak Cereus vagy Echinopsis a szóba jö hető növény, az Opunt ia- fé léket nem kedvel ik itt Auszt rá l iában, jó l emlékszünk rá, mi lyen nehéz volt megfékezn i és kiirtani. A szabadban való tar táshoz először edzeni kell a növényt , ezért ősszel teszem ki a szabadba és a téli időszak alatt a hűvösebb, csapadékosabb időjárásban szépen átáll a r idegebb tartásra. Eleinte a nyáron kitett növények sokszor megégtek, de ez most már nem fordul elő. (41 sz. kép)

Külföldi gyű j temények: Adela ide, Dé l -Auszt rá l ia DERECENI POZSGÁSTÁR 57

A madarak kártétele el len nehéz védekezni , de szerencsére ritkán fordul elö. A hajas fajokat néha a papagájok „kopasztják", a fészkük béle lésére hordják a szőrt róluk, és a „kopaszabb" növények zsenge csíJcsát csipegetik meg. (42 sz kép)

Az utóbbi években többször vol tam otthon Magyarországon, és volt alka lmam több gyűj teményt látni. Tisztelem, becsülöm az otthoni gyűjtőket, mert k l imat ikusan nehezebb körülmények között kell nekik gondoskodni a növényeik jó létéről , s a gyűj temények fenntartása is többe kerül. Ennek el lenére nagy és szépen gondozott kol lekciókat láttam. A gyűjtőkkel beszélgetve éreztem, hogy szivvel- lélekkel törődnek növényeikkel. További sok sikert k ivánok ehhez a szép hobbihoz minden kedves gyűj-tötársnak. Remélem, sokszor fogunk találkozni, mikor ot thon járok.

Gonda Sándor Ade la ide , Dé l -Ausz t rá l ia

39. kép Neobuxbaumia polylopha 25 és 15 éves 40. kép A virágzó és termést érlelő 15 éves példánya Fotó: Gonda Sándor Neobuxbaumia polylopha Fotó: Gonda Sándor


43. kép Néhány faj az üvegházból Fotó: Gonda Sándor

Buglyó Péter

Folyóiratszemle - KuaS 2000/7-9.

2000/7.

A júliusi szám elején a taxonómiai rovatban J. M. Lüthy munkáját találjuk a Mammillaria tepexicensis státusáról. A Mammillaria

longifloraval való szoros rokonsága alapján a szerző a M. tepexicensist M. longiflora subsp. tepexicensis néven új alfajként tiatározza meg. -f Az 1964-ben F. Ritter által felfedezett és Európába küldött Lobivia winteriana perui élőhelyének újbóli megtalálásáról olvashatunk H.-J. Wittau tol lából. > A gyűjtésre érdemes kaktuszok és pozsgasok közül D. Herbel rovatában ezúttal a Discocactus horstii, a Callisia navicularis, a Ferocactus latispinus, a Pelecyphora strobiliformis, az Echeveria subrigida és az Escobaria roseana kerül bemutatásra. >• A legújabb CITES változásokat foglalja össze J. M. Lüthy. Megtudhatjuk, hogy a pozsgasok közül a teljes Ceropegia nemzetséget, a Frerea indica-t, a Lewisia cotyledon-t törölték a II. függelékből. A Discocactus macdaugalli és a Dudleya stoloniflora az eddigi I. függelékből lejjebb került a II.-be, míg az Araucaria araucana veszélyeztetettsége okán az I. függelékbe került. 4- A Bemutatjuk rovatban a rókavörös cephaliumú Micranthocereus violaciflorust ismerhetjük meg W. van Heek és W, Strecker jóvoltából. > A sokáig vitatott helyzetű Stapelia miscella rendszertani hovatartozását tisztázta U. Meve. Munkájában virágmorfológiai és bioföldrajzi bizonyítékok alapján a fajnak az Orbea nemzetségbe való sorolását javasolja O. miscella néven, -f A Weingartia és más fajoknál is tapasztalt, egy areolából való többszöri virágzásról ír R. Schade.

2000/8.

A mexikói San Luis Potosi állambeli első Pelecyphora [Encephalocarpus] strobiliformis élőhely leírását találjuk J . M.

Sotomayor M. del C , A. A. Gómez és M. M. Méndez tollából. Az állam északi részén levő Vanegas település közelében felfedezett populáció meszeshomokos talajon, 1840 méteres tengerszint feletti magasságon él Echinocereus, Opuntia, Mammillaria és Ferocactus fajok társaságában. >• A közelmúltban elhunyt W. Rauh, valamint M. Teissier egy új, az Aloe prostrataval közeli rokonságban álló madagaszkári faj , az A. zombitsiensis Rauh & Teissier spec. nov. (AIoaceae) leírását publikálták. ^ E. Lutz az Arizona állambeli Sonora sivatagban látott óriási, ezerévesre becsült korú Carnegiea gigantea példányt mutat be. Az 59 oldalhajtású saguaro matuzsálem az alapjánál kb. 60 cm átmérőjű és kb. 13 méter magas. A Ferocactus rectispinus virágjának változékonyságáról olvashatjuk H. Müller

6 0 DEBRECENI POZSGÁSTÁR F o l y ó i r a t s z e m l e

munkáját. A Kanári-szigeteken látott példányok virágszíne a tiszta sárgától a tiatározott vörös középcsíkkal rendelkezőig változott. ^ A Bemutatjuk rovatban B. Bohle tollából találjuk a Ctiorisia speciosa - egy brazíliai gyapotfa ismertetését. ^ D. Herbel a Rebutia arenacea-t, a Haworttiia papillosa-t és a Pilosocereus leucoceptialus-t ajánlja a f igyelmünkbe, leírásukat egy-egy szép fotóval is kiegészítve. ^ A Dél-Afrikai Köztársaság északnyugati részén található Richtersveld, a helyiek szerint az a hely, amit Isten a legnagyobb dühében teremtett. Az 1300 méteres magasságban elterülő fennsík nyáron akár 50 °C-ra is felforrósodhat, az évi átlagos csapadék pedig alig 50 mm. Az ebben a kietlen sivatagban élő pozsgásokat látogatta végig D. Schnabel és B. Schmitz. Érdekes írásukat pompás képek teszik teljessé, 4-Oltott Geohintonia mexicana-k virágzásáról tudósít D. Schirmer az augusztusi szám végén.

2000/9. ^ Bemutatjuk rovatban P. Hansen munkáját találjuk a Lophophora

^ ^ f r i c i i - r ő l számos gyönyörű illusztráció társaságában. ^-A taxonómiai rovatban A. Hofacker munkája olvasható a dél-brazíliai kevéssé ismert Paródiákról [Notocactusokról]. A szerző egy új alfaj, a P. nothominuscula subsp. nothominuscula leírását is publikálja. > "Csak májusban kezdődő virágpompa" mottóval ír D. Ilchmann írországi kaktusznevelési tapasztalatairól. 4- Az észak-amerikai Sedum fajokat ismerteti H. Regnat. Munkáját az ismert taxonok felsorolása, leírásuk és elterjedési területük adatai zárják, -f Rövid írásukban S. és K. Breckwoldt egy, az eredeti mexikói élőhelyén újra megtalált Echinocactus grusonii példány fejlődésének évenkénti megfigyeléséről számolnak be. ^ Hat szép fotó és ugyanennyi gyűjtésre érdemes pozsgás D. Herbeltől: Opuntia salmiana var. albiflora, Aloe dorotheae, Mammillaria geminispina, Echinopsis aurea, Euphorbia gottfriedii és Gymnocalycium mihanovichii forma „rubra". -f 27 év után W. Niestradt üvegházában virágzott egy Agavé attenuata példány, amelyet a szerző Hubai Istvántól vásárolt, -f A gyönyörű virágú és nagyon fényigényes Delosperma sutherlandii-ról találjuk még M. Voight írását a szeptemberi szám végén.

Dr . Bug lyó Péter Debrecen

Ficzere Miiilós

Varjúhájfajolc mint a pozsgás sziklakert növényei 2. rész

Zusammenfassung: Der Autor fangt hiermit eine Artiltelserie über die Besctireibung der in der gemáHigten Zone, lm kontinentalen Klíma haltbare, mit ásthetischem Wert verfugende Sedumen und mit der Charakteristik der Gattung an.

Abstract: The writer ofthis article initiated a series on sedum species breeded outdoor under the Continental climate in temperate zone and describes the characteristics ofthis genus which plants have got aesthetic values.

Sedum acre L. (44 sz. kép) Magyar név: Borsos varjúháj, borsos szaka. Nevét leveleinek és szárának csípős ízéről kapta. Termőhelye: Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában honos évelő, törpe termetű, pozsgás növény. Megtalálható sziklagyepekben, kőfalakon, homokos pusztákon, száraz lejtőkön. Napos helyet, laza, jó vízáteresztő talajt kedveli. Szárazságtűrése kiváló. A növény az alhavasi övig előfordul. „Gyomnövényként" is élhet főként, öregedő pillangós vetésekben, például lucernásban. Jellemzői: 5-10 cm magas gyepet képez, szára dúsan elágazik. A szár részben a talaj felszínén, részben sekélyen a talajban fut szinte vízszintesen, és ezekből felemelkedő szárakat növeszt, amelyek lehetnek „meddőek", ezen sűrűn állnak a váltakozó állású, 2-7 mm hosszú és 2-3 mm széles üdezöld, lekerekített végű levelek, és lehetnek lazábban leveles, virágzó szárak. A levél a színén lapos, fonákán pedig domború. Tőosztással vagy dugványozással bármikor szaporítható. Az első évben általában örökzöld gyepet képez a rövid hajtásokból, majd a következő évben a hajtások megnyúlnak, és rajtuk virágok képződnek. A növény érdekessége, hogy gyógynövényként is felhasználták virágos hajtásait (Sedi herba). Az abból főzött tea idegnyugtató, vérnyomáscsökkentő, vérző aranyér elleni, hashajtó és enyhén altató hatású. Reumás bántalmak ellen a bőrbe bedörzsölik a friss növény kisajtolt nedvét. Gyógy-hatást a növény következő anyagai adják: szemadin alkaloida 12% cseranyag 12% rutin flavonglikozida, valamint nyálka, gumi és szerves savak. Virága: Öt sziromlevél és öt csészelevél található. A csészelevél tojásdad, tompa, zöld színű, a sziromlevél hegyes, lándzsás, majdnem vízszintesen áll, színe aranysárga. A 10 porzó két körben áll. A virágokat általában legyek porozzák be. A virágok összetett álernyős virágzatot alkotnak, amelyek két vagy több ágból, ernyőszerűen állanak. Virágzása május-júniusban, a hazai varjúhájak közül a legkorábban történik. A virágok az egész növényt elborítják. Termése: Tüsző, amely 5 résztermésre esik szét, és ezek legtöbbször borús, esős időben a hasi varraton nyílnak fel, és az apró, barna magvakat általában a víz öblíti ki. A borsos varjúhájnak több alfaja, változata, fajtája közül szépsége vagy érdekessége okán az alábbiakat említem meg:

6 2 DEBRECENI POZSGÁSTÁR Varjúháj fajok mint a pozsgás sziklakert növényei

Sedum acre L. cv. Aureum: Az alapfajtól kisebb növekedési erejű, magassága kb. 5 cm, és leveleinek színe élénksárga, sűrűn nőnek az elfekvő szárakon. Ezek szép színe főleg tavasszal érvényesül. Sedum acre L. cv. Helvécia: ^5 sz. kép) Magyarországi nemesítés eredményeként jött létre. A növény kompaktabb növekedésű, virágai élénksárgák, a sziromlevelek nem annyira hegyesek, inkább tojásdad alakúak. A növény igen bőven virágzik. Sedum acre L subsp, neglectum (Ten ) Rouy et. Fouc: Magyar név: Mecseki varjúháj, adriai varjúháj. A növény a Mecsekben és Vi l lányi- hegységben fordul elő mészkősziklás gyepekben, napsütötte sziklákon. Kifejezetten mészkedvelő. A növény virágzó hajtásaival 15-25 cm magas, a virágzó hajtásokon levél alig található. A nemvirágzó hajtások hossza harmada, negyede a virágzóénak. A virágok élénksárgák, június-augusztus hónapban virágzik. Magyarországon védett növény, eszmei értéke 2000 Ft. A borsos varjúhájak sokféleképpen felhasználhatóak kertészeti ieg, mert teknőkertekbe, sziklakertbe, támfalakra egyaránt jó l telepíthetőek. Megfelelő fajrokonaival társítva hosszan virágzó varjuhajegyüttest hozhatunk létre. Ilyen társítás lehet pl.: S. acre, S. hybridum, S. f lor i ferum, S. spur ium, S. sexangulare.

Sedum kamtschat icum Fisch. et. Mey (46 sz. kép)

Magyar név: Kamcsatkai varjúháj. Termőhelye: Észak-Európában és Ázsiában honos, ahol homokos, száraz, de üdébb talajokon él. Jel lemzői : Évelő, gyöktörzses, félörökzöld növény. Magassága kb. 20 cm, közepesen bokrosodó. Levelei 2-3 cm hosszúak, 1-1,5 cm szélesek, nem épszélűek. A levelek alapjuktól indulóan szélesedek, végük lekerekített. A száron szórtan állnak, színük sötétzöld. Virágok: Öttagúak, csillag alakúak, átmérőjük 15 mm is lehet. Színük aranysárga, de a sziromleveleken pirosas bemosódás is lehetséges. A virágbimbók felső, hegyesedő része szintén pirosas árnyalatú. A virágszár bronzos-piros színű. Virágzása júniustól szeptemberig tart, de inkább a nyárvégi időszak jellemző.

Sedum kamtschat icum Fisch. et. Mey var. varíegatum Hort. (47 sz. kép)

Magyar név: Tarkalevelű kamcsatkai varjúháj. Termőhelye: Észak-Európában, Ázsiában előforduló, főleg sziklás temnö-helyeken lakó növény Jel lemzői: Az előző fajtól abban különbözik, hogy a levelek laposak, szegélyükön fehér csík fut körbe. Magassága kb. 15 cm. A levelek széle teljesen ép és az alapfajénál fényesebb. Növekedése kevésbé erőteljes, ezért szegélynövényként is jól alkalmazható. Virágok: Csillag alakúak, színük aranysárga, piros középpel. A virágok 5-8 cm széles virágzatba tömörülnek. A virágzás ideje június és július hónap, de később is virágozhat.

Ficzere Miklós ok i . ke r t észmérnök 4 0 2 8 Deb recen K é t m a l o m u. 6. sz.

DEBRECENI POZSGÁSTAR 63

44. kép Sedum acre Fotó: Bús Csaba (Hegede kertészet engedélyével)

46. kép Sedum kamtschaticum Fotó: Bús Csaba (Hegede kertészet engedélyével)

45, kép Sedum arre cv. Aureum Fotó: Bús Csaba (Hegede kertészet engedélyével)

47. kép Sedum kamtschaticum var. variegatum Fotó; Bús Csaba (Hegede kertészet engedélyével)

Kiss László

Dísznövényklub működése Orosházán

Zusammenfassung: Der Autor berichtet über die Biidung des Zierpfianzenldubs in Orosháza und für das zoologische Jahr geplante Aussteiiungen.

Abstract: The author reports the institution ofthe ciub for the ornamental plánt breeders in Orosháza and the exhibítion planned in 2001 by them.

Elmúlt év elején Soós Béla, a volt városi fökertész kezdeményezésére Dísznövényklub alakult városunkban, melynek keretébe szerveződtek a helybéli

kaktuszgyűjtők is. A Dísznövényklub levelezési címe: Petőfi Művelődési Központ 5900 Orosháza Kossuth L. u. 1. ^ ( 6 8 ) 411-048 Klub elnöke: Soós Béla Összejövetelük időpontja: minden hó második kedd 17 órától, a Petőfi Művelődési Központban.

A havi egyszeri összejöveteleken több kaktuszos program, illetve előadás került megrendezésre. így 2000. év októberében növényárusítással egybekötött kaktuszkiállítást szerveztünk. Orosházáról Soós Béla, Tóth Tibor, Hankó András, Kunos Sándor, Fodor Irénke, Sín János, Kiss László, Mezőhegyesről Szabó Imre, Gyomaendrődröl Deli Tamás, Pusztaföldvárról Nádasdi Zoltán, Debrecenből Rácz László és Dávid Lajos vettek részt növényeikkel a kiállításon. Becsléseink szerint a két kiállítási nap alatt körülbelül 1000 érdeklődő látogatott el a kiállításra.

Ezzel egy időben került megrendezésre Szegeden is az ottani klub rendezésében is kaktuszkiállítás, melyre mi is ellátogattunk, elsősorban tapasztalatszerzés céljából, valamint felmérendő a „szomszéd várat".

Ebben az évben az azonos kiállítási időpont elkerülése érdekében egyeztettünk a debreceni és szegedi kaktuszosokkal, ennek alapján 2001. május 25-27-én tervezzük idei kiállításunkat. A kiállításra kérjük gyűjtőtársaink jelentkezését Soós Béla (68/ 412-043) vagy Kiss László (68/414-095) tagtársunknál. A jelentkezők részletes felvilágosítást kapnak a feltételekről, és az esetleges szállásigény is egyeztetésre kerül.

K i ss L á s z l ó O r o s h á z a

6 6 DEBRECENI POZSGÁSTÁR

• Megvételre keresem; Borhidi Attila: Kubában térképeztünk.

Bp. Gondolat Kiadó, 1974. Továbbá egyéb kaktuszokkal bglalkozó szakirodalmat gyűj

tök. Vétel és csere céljából kere.sek partnereket!

Herczeg István [200 Hajdúszoboszló, Kösialja

u. 22. sz. 8 06-52-360 939

• légvételre keresek Blossfeldia övényeket. Fajonként 2-2 db-

ot vásárolnék j-apomperger Károly 4405 yíregyháza Margaretta u. 7/a « (42) 492-028

• Gyűjtőtársaink részére keresünk cserepeket

3yártó vállalkozót, aki ke-ek, vagy szögletes csere

pet gyárt, 3; 4; 5; 6 cm méretben

Információt a szerkesztő-ég címére kérjük megkül

deni •

serére ajíüiloni a következő lagokat és növényeket, alinum, notalensis Bowiea obilis magot, vagy növényt, edrostis afrikaina növényt, issus tuberosa, Plectrantlius mestii növényt, serébe, észak- és, dél-ameri-ai, afrikai, madagaszkári iimós, kaudexes növényt agy magot kérek.

Epresi László íComárom 2900 Barcsa u. 6.

8 06-34- 340-025 •

Egyesületünk tervezett könyvkiadásaihoz Melocactus és

Gymnocalycium fajok, jó minőségű fotóit kérjük a tisztelt gyűjtőtársaktól, a szerkesztő

ség címére. •

Egyesületünk várja azon adományozó, segítőkész tagjait és szirapati-záiis gyüjtötársak jelentkezését, akik magadományaikial támogatni tudják folyóiratunk színes nyomtatá.sát A felajánlások lehetnek kaktuszmagok, afrikai és egyéb, más pozsgás-magvak. Az adományokat a szer-kesztő.'jég címére kö-szönettel várjuk

Egyesületünk magfelelőse: Szani károly

Cím,: 4032 Debrecen Lehelu. 10sz,XrV/lll sz,

S 06-52-439-479 •

Elfogadható áron keressük: Csili Kaktuszkedvelő Szaltkör Tájékoztatóíát 1966-1979 Bp. Hajdú-Bihari Kaktuszkedvelők Tájékoztatóját 1971-72, 1975-76. Debrecen. Kaktusz-VUágot 1971-1979. Bp. Debrecen. Kakteen und andere Suldíulen-tm-t 1949-1971, Stuttgart Ajánlatokat a szerkesztőség címére kérjük

• Dézsás és cserepes leanderek több színben eladók, (Kérésre szaporítok is): 06203709713 vagy 52/447-027

• Reklámlehetőségeket biztosítiink Áraink példányszámonként:

Fekete-fehér: 12,5x17,5 cm = 7 000 Ft 12,5x8,5 cm = 3 500 Ft

Színes: 12,5x17,5 cm = 10 000 Ft 12,5x8,5 cm = 5 000 Ft,

• Keresek-kínálok rovatban

Tisztelt olvasóinknak biztosítunk gyűjtői tevékeny-ségüktiöz kisebb hirdetési lehetőséget, közlendőik közreadását. Minden megkezdett 10. sor 200 Ft.

•

Egyesületünk kiadásában megjelenik,

A M E L O C A C T U S

N E M Z E T S É e Monográfiája.

A könyv szerzője Ú J R É T l E N D R E Várható terjedelme:

180-200 oldal. Formátuma B5

(165 X 235 mm), keménykötésben.

A z általános részek és a fajok leírásán kívül kb. 120

fotó segíti a gyűjtőket a határozásban.

Kiadás várható időpontja: 2001 április-május hó.

Gyűjtőtársaink és olvasóink előjegyezhetik szerkesztősé

günk címén. Ára 3000 Ft önköltségi áron, + csomagolási- és postakölt

ség.

A könyv tervezett címlapja folyóiratunk hátsó-belső

borítólapján látható.

A cikkekberí * -gal je lzet í kifejezések, fogalmak, nevek szerepelnek a Pozsgás kislexikonban

Alapszövet: A bőr és szállítószövet-rendszert)e nem tartozó szövetek az alapszövetek. Sejtjei általátian aktív anyagcserét folytatnak. Magasabbrendű növényekben a szilárdításhoz és a habitus kialakításához jámlnak hozzá.

Alginit V . alginitit (latin-görög) Az olajalgák elpusztult számiazékából képződő kőzet, amely szerves vegyületekben gazdag olajpalaféle. A hamnadidőszakban a krátertavakban erősen elszaporodó moszatok és az agyaggá mállott vulkáni tufa anyagából jött létre. Hazánkban a Dunántúlon bányásszák. Kiváló talajjavító hatású mert kialakulásában a lúgos kőzeteknek is szerepe volt, így tázikusabbá teszi az általa kezelt talajt, amellett magas a mikroelemtartalma is. Ezért emtjer-gyógyá-szati célokra is felhasználják.

Bőrszövet: Külső környezeti hatásokkal szemben védelmet nyújt, a belső környezet határa, s elősegíti annak élettani egyensúlyának fenntartását. Működésük és kialakulásuk szerint van elsődleges, másodlagos és harmadlagos bőrszövet. Az elsődleges bőrszövet vékony, gyakran látható alatta az asszimiláló alapszövet felületi, sokszor faj-spedfikus sejtjei - kivéve a gázcserenyílás sejtjeit - kloiufilt nem tartalmaznak

CAM típusú növények: Varjúhájfélék savas metabolizmusa (anyagcseréje)

(Crassalacean acid metabolism.) Először a fent jelzett családnál figyelték meg. A pozsgás életmódú fajok többségénél ezt az anyagcsereformát tapasztalták (ezenkívül pl. a liliomféléknél, broméliaféléknél), amikor is vízhiánytian a saját lebwntó anyagcseréjükben keletkező CO2 (széndioxid)-t a fotoszintézisükhöz felhasználják, oly módon egy szerves savhoz (foszfo-enol-piroszőlősav), majd almasawá alakul és raktározódik. Másnap fény hatására megindul a fotoszintézis amely megelőzve, az almasavból felszabadul a CO2 és btekerül a fotószintézis szénhidrátokat felépítő folyamatába. Ezzel a megoldással a CAM típusú növények újra hasznosítják a C02-t akkor, amikor a zárt légzőnyílások miatt e gázt nem tudják felvenni a légkörtJŐI.

Dugványozás: A növényről levágott vegetatív (hajtás mint leveles szár, szár, levél gyökér) rész a dugvány. A dugványozás a növény regenerálódó képességén alapszik. Az alapján, hogy milyen életmódú és felépítésű (fás-lágyszám) növényről, mely kom és ilyen részéről szánnazik a dugvány, megkülöntxjztetünk: szándugványt, fás dugványt, zölddugványt, fél fás dugványt, levéldugványt, gyökéndugványt. Hajtásdugványok a tennészettjen véletlenszerűen is képződhetnek pl. vihar által letört Opuntia szártaig, amely legyökenesedik.

Egyszikűek: Monocotyledonopsida A zárvatemnők törzsének osztálya, leg-töbtször egyetlen sziklevelük van, amely tápanyagot nem v. keveset raktároz. A főgyökér rövid életű, leggyakrabban bojtos gyökérzetet alkotnak a mellékgyökerek. A kambium hiányzik, ezért másodlagos megvastagodás nincs. Levelek épek, legtöbbször nyél nélküliek, levélerezet majdnem mindig pártiuzamos. Levélállás kétsoros vagy szórt. Virágtakaró gyakran lepel, amely 3 tagból vagy többszöröséből áll. Alosztályai: Alismatidae, Liliidae, Arecidae.

68 DEBRECENI POZSGÁSTÁR Pozsgás Kislexikon

Kétszikűek: (Dicotyledonopsida) A zárvatennők törzsének osztálya. Két sziklevéllel rendelkeznek. Főgyökér hosszú életű. Szállító edénynyalábjaik a szárban körben helyezkednek el. Kambium van, így másodlagos megvastago-dásról beszélünk. Levelei leggyakrabban nyelesek, főerezetűek, tagoltak, illetve, összetettek. Virágalkotók öt, illetve négytagú örvökben, illetve spirálisan helyezkednek el. Virágtakaró, csészére és pártára tagolódik. 174 000 fajuk 8 alosztályba és 350 családba sorolható.

Kallusz: (callus: latin) Sebzáró szövet, másodlagos bőrszövet, kallusz képződik dugványozáskor és a levágott növényi rész sebfelületén. Tennészetes sérüléseknél jelentősége van - a lektin rendszer segítségével - a korokozók behatolásának megakadályozásában.

Komposzt: A szerves trágyák közé tartozik. Alapanyagai hulladék szerves anyagok (zöld levél, szárrészek, zöldségfélék, lomb, szőlőtöri^öly stb.), amelyekből mikrobiológiai lebontás és szintetizálás (humifikáció) útján mesterségesen előállított trágya nyerhető. Ha a C:N aránya 30:1, akkor a felhasznált szerves anyag kedvező, ebből 20:1 arányú komposzt állítható elő. A komposzt felhasználása sokoldalú. Elsősorban kertészetekben, szőlőkben, gyümölcsösökben használják alap, illetve fejtrágyaként. Alaptrágyaként adagja 12,0-17,01 / ha.

Ovarium: (latin) Magház. A terniő kiszélesedő, üreges, magkezdeményeket tartalmazó része, amely a tennőlevelek-böl jön létre, azok záródásával a zárva-temiőknél.

Sedum: (latin) Varjúhájak nemzetsége, kb. 500 faja ismert. A varjúhájfélék

(Crassulaceae) családjába tartozik. Lágy-száai növények vagy félcserjék. Húsos levelei pálha nélküliek. Virágai bogas virágzatokban állók, általában öttagúak. A termőtáj főleg apokarpikus, temiése tüsző tüszőcsokor). A növények megjelenése húsos, leggyakrabban levélszukkulensek.

Sejtül: Növényi és állati sejtek közötti legnagyobb különbség, hogy az előttiek sejtjeit, ill. sejthártyáját sejtfal veszi körül. A sejtfal a citoplazma extracelluláris produktuma. A sejt életében fontos szerepe van a szilárdításban, védelmet nyújt a külső tényezők ellen. A sejtfal módosítja, mérsékli a kömyezeti hatásokat, hajlékonyságával a turgomyomást segíti elviselni a sejtnek. A növényi sejt a külső kömyezettel a sejtfal révén teremt kapcsolatot.

Sempervivum: (latin) A kövirózsák nemzetsége, kb. 50, csak pozsgás faja ismert, a varjúhájfélék Crassulaceae családjába tartozik. Húsos tőlevelei levélrózsát alkotnak. Virágaik és termésük hasonló felépítésű, mint a Sedumoké. Számos, egymástól nehezen elkülöníthető, spontán és mesterségesen keletkezett hibridje ismeretes.

Sztóma: (Stoma: latin) Gázcserenyílás. Az epidennisz a védelem mellett a növény gázcseréjét és legnagyobb méretű párologtatását is szolgálja, a sztómák révén. A gázcserenyílás lehet moha, fenyő, amarillisz és pázsitfű típusú. Vannak módosult gázcserenyílások is, pl. hidatódák (vízkiválasztó nyílások).

Tőosztás: A növényi töveket szétosztjuk annyi felé, ahány külön gyökeret viselő hajtásuk van. A gumó, rtiizóma (föld alatti szár) feldarabolása is tőosztás, ahol an-a törekszünk azok feldarabolásakor, hogy rajtuk hajtásrügy maradjon.

KAKTUSZ'O'R V I T A F L Ó R A 8 kaktuszok tápoldata

Összelélel: 3.5% N, 7,5*/. P 0.7,5% k O+mikroclímck. Kclhü«nálás; Küloiilík- kakius/ok cs pozsgás növények ncvelcschcz. Bi/tositia a ninény fcjlíHlcschc/ cs dús \ irág/ásálnv s/ükscgcs lápanyagokal. Adagolás: 2 liter öntö/ö\ i/Íic/ 6 ml | lkupak) tápoldat szükséges,

nyáron 10-14 naponta. Kerüljük a túladagolás!

C'ivártia és l ( ) r ! :a l i i ia / /a :

VITAFI.ÓRA Kft.. 8248 Ncnusvánios, Pap I. u. 45. • Tcl./fax: (88) 265-902 K c r i c s / c i c k c t h.il l i inos k i s / e r c i c s h c n k c i l v c / ö árun k iszolgálunk.

3. kép a völgy legfeltűnőbb kaktuszai: astrophytum ornatum,...

Documents