363giai program)mkkevig.sulinet.hu/wp-content/uploads/2016/10/pedagogiai_progra… · az...
TRANSCRIPT
1
2017
Salgótarjáni Szakképzési
Centrum Mikszáth Kálmán
Gimnáziuma, Szakgimnáziuma,
Szakközépiskolája és Szakiskola
Balassagyarmat
Hétvezér u. 26.
Pedagógiai program
2
A pedagógiai program legitimációja
A pedagógiai program hatálya:
� A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programjának első
változata 2006. szeptember 1-től lépett életbe.
� A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendelet rendelkezéseinek megfelelően a Pedagógiai program felülvizsgálata 2013. március 31-éig
megtörtént.
� Az új tantárgyi programok a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012.
(XII. 21.) számú EMMI rendelet és annak mellékletei alapján készültek, és felmenő rendszerben
2013. szeptember 1-jétől lépnek életbe. A helyi tanterv tartalmazza a kifutó osztályok óraterveit.
� A pedagógiai program megvalósulását évente értékeli a tantestület (a tanév értékelésének
részeként). A helyi tanterv órakeretbeli megfelelőségének vizsgálata évente történik.
� A teljes program átfogó felülvizsgálata vagy a jogszabályi háttér változásával, vagy kétévenként
esedékes.
A program nyilvánosságának biztosítása:
1 példány elhelyezve az iskola könyvtárában
1 példány elhelyezve az iskolatitkároknál (elektronikus forma)
honlap: www.mkkevig.sulinet.hu
A Pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete 2015. június 29-i ülésén véleményezte és az
Nkt. 70.§ (2) a) alapján élve, döntött annak elfogadásáról.
A módosított Pedagógiai program a nevelőtestület jóváhagyásával 2017. augusztus 31-én
lépett hatályba.
3
Tartalom
Bevezető ..................................................................................................................................... 6
A program jogszabályi háttere: .......................................................................................... 7
1. Az iskola nevelési programja .............................................................................................. 9
1.1. Az iskola bemutatása .................................................................................................... 9
1.2. Az iskola adatai ............................................................................................................ 10
1.3. Az iskola állami feladatként ellátott alaptevékenysége: .......................................... 10
1.4. Az intézmény szerkezeti és szervezeti felépítése, képzési rendje ............................ 13
1.4.1. Az intézmény szerkezeti felépítése ..................................................................................... 13
1.4.2. Az intézmény szervezeti felépítése ..................................................................................... 14
1.4.3. Az intézmény képzési szerkezete, rendje ........................................................................... 14
1.5. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
.............................................................................................................................................. 19
1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 23
1.7. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 25
1.7.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................................ 26
1.7.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................... 27
1.8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 28
1.8.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ............................................. 28
1.8.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ......................................................... 29
1.8.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: .............................................. 31
1.9. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ....................................... 31
1.9.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai ...................................................................... 31
1.9.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ............................................................................... 32
1.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..... 33
1.10.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................................... 33
1.10.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ................................... 34
1.10.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ....................... 36
1.10.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .............................................................................. 37
1.10.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ....................................................... 39
1.10.6. Matematika és angol nyelv tantárgyakból szakgimnáziumokban a tudásszint alapú csoportok létrehozásának, működésének szabályai ...................................................................... 39
1.11. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ....................... 40
1.12. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................... 40
1.12.1. A szülők-pedagógusok együttműködése .......................................................................... 40
1.12.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése ......................................................................... 42
1.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................... 43
1.13.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja..................................................................................... 43
1.13.2. A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok ................ 45
1.13.3. A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje ........................................................ 46
1.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................... 47
1.14.1.Másik középiskolából való átvétel feltételei: ..................................................................... 47
4
1.14.2. A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................................ 48
1.15. A TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-62 pályázat tapasztalatainak hasznosítása ............ 48
2. Az intézmény helyi tanterve .............................................................................................. 51
2.1. A választott kerettanterv megnevezése ..................................................................... 51
2.2. A kerettantervi és a szabadon felhasználható órakeretek tantárgyankénti, heti
óraszámai ............................................................................................................................ 51
A szakközépiskolában a többször módosított 17/2004. (V. 20.) OM, rendelet alapján
készített helyi tanterv szerint folyik az oktatás. .............................................................. 51
2.3. A felnőttoktatás programja ........................................................................................ 81
2.4. A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................. 82
2.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .. 83
2.6. Mindennapos testnevelés ............................................................................................ 84
2.7. A foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................................................. 85
2.7.1. Tanórán kívüli foglalkozások indítási elvei ........................................................................ 85
2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 86
2.8.1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................ 86
2.8.2. Pályaorientációs tevékenység (életpálya építés) ................................................................. 86
2.8.3. Tankönyvtámogatás ............................................................................................................ 88
2.8.4. Pályázatok útján nyerhető támogatások:............................................................................ 88
2.8.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................... 88
2.8.6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................... 88
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
.............................................................................................................................................. 90
2.9.1. Az értékelés alapelvei, célja: .............................................................................................. 90
2.9.2. Az ellenőrzés formái: .......................................................................................................... 91
2.9.3. A felnőttoktatás ellenőrzési formái az esti tagozaton: ........................................................ 92
2.9.4. Az értékelés módjai ............................................................................................................ 93
2.9.5. Vizsgahalasztás, vizsgamentesség a felnőttoktatás esti tagozatán: ..................................... 95
2.9.6. A moduláris oktatás értékelése és minősítése ..................................................................... 96
2.9.7. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, a szülők tájékoztatásának formái ........... 100
2.9.8. A magasabb évfolyamba lépés követelményei ................................................................. 100
2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .... 100
2.10.1. Az otthoni felkészülés elvei: ........................................................................................... 101
2.10.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli- és szóbeli feladatok meghatározásának ......... 101
2.10.3. Az otthoni feladat ellenőrzése: ....................................................................................... 102
2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................ 102
2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 103
2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ........................................ 104
2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei .................................................................................... 104
2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ................................................................................ 110
2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei . 115
5
2.14.1. A magatartás értékelésének elvei ................................................................................... 115
2.14.2. Büntetés .......................................................................................................................... 115
2.14.3 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ..................................................................... 116
2.14.4 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei .......................................................................... 117
2.15. A tantárgyak részletes tantervei ............................................................................ 118
3. Szakmai program ......................................................................................................... 119
3.1. Jogszabályi háttér .................................................................................................. 119
3.2. A szakképzés felépítése .......................................................................................... 119
3.3. A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai ................................ 120
3.3.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők: ............................... 120
3.3.2. A szakmai program általános céljai: ................................................................................. 120
3.3.3. A szakmai képzés feladata ................................................................................................ 121
3.4. Az iskolánkban folyó szakmai képzés főbb jellemzői ......................................... 124
3.4.1. A szakmai képzés szakaszai ............................................................................................. 124
3.4.2. A szakképzés célja: ........................................................................................................... 126
3.4.3. A szakmai gyakorlat szervezése ....................................................................................... 126
3.5. A gyakorlati munka értékelése, minősítése ......................................................... 128
3.5.1. Szakiskolai osztályokban a szakma-specifikus tantárgyak értékelése ......................... 128
3.5.2 A gyakorlati képzés értékelése a szakképző évfolyamokon .............................................. 128
3.5.3 A gyakorlati képzés értékelése a szakközépiskolai évfolyamokon: ............................ 128
3.6. Szintvizsga .............................................................................................................. 129
3.7. Szakmai vizsgáztatás ............................................................................................. 129
4. Érvényességi rendelkezések ............................................................................................. 131
4.1. Jelen pedagógiai program érvényességi ideje ......................................................... 131
4.2. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai ....................... 131
6
Bevezető
Egy pedagógiai program bevezetője sokféle lehet. Kezdődhet idézettel, vagy egy
frappáns kijelentéssel, lehet személyesen megszólítani az olvasót, vagy egyszerűen bemutatni
az iskolát. A mi programunk egyfajta hitvallással kezdődik.
Valljuk, hogy az oktatás jelentősége nem a lexikális ismeretek átadására, vagy inkább
csak megkövetelésére szorítkozik. A kiművelt fő ettől sokkal többet jelent. Az iskolánkban
végzett diákok legyenek képesek önmaguk folyamatos fejlesztésére és igényeljék is azt.
Legyenek tisztában képességeikkel, de azok határával is. Tudják megtalálni helyüket az
életben, és tudjanak élni az élet által felkínált lehetőségekkel. Ismerjék fel, hogy a tudás
ténylegesen hatalom, lehetőség a biztos élethez. Legyenek nyitottak a világra, de ugyanakkor
tudjanak szelektálni értéktelen és értékes között. Tanulják meg azt, hogy nem csak jogok
léteznek, hanem kötelességek is.
Mindezek kialakítása történjen olyan körülmények között, hogy a diákok otthonosan
érezzék magukat, szívesen járjanak iskolába. Ez az a feladat, amihez nem tanárokra van
szükség, hanem pedagógusokra, akik nem csak oktatnak, hanem nevelnek is, méghozzá minden
megnyilvánulásukkal. Akár az iskolában, akár az iskolán kívül.
7
A program jogszabályi háttere:
Az iskola pedagógiai és szakmai programja a következő jogszabályok és dokumentumok
szem előtt tartásával készült:
A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény végrehajtásáról
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről (kerettantervi rendelet)
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. § (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. § (2) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. § (4) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. § (5) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. § (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 72. § (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 72. § (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (2) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (4) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (7) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. § (8) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 8. § (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 32. § (4) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 39. § (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 40. § (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 65. § (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 74. § (1) (6) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 81. § (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. § (1) (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 118. § (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 128. § (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 143. § (1)
8
- 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 166. § (1) A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási
intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet 4/A. §19 (2) a); 11/C. § (3)
A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás
rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet,
A 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ)
9
1. Az iskola nevelési programja
1.1. Az iskola bemutatása
A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmat egyik
legfiatalabb iskolája, mely két középiskola jogutódjaként jött létre 2006. augusztus 1-jei
dátummal. Az egyik iskola a Mikszáth Kálmán KÉVIG Középiskola volt, amely elsősorban a
kereskedelem, az élelmiszeripar, a közgazdaság, az idegenforgalom és a vendéglátás területén
képzett szakembereket, de repertoárjában megtalálható volt még a gimnáziumi, illetve a
rendészeti osztály is. 2006-ban ünnepelte volna az iskola a 20. önálló tanévét, ugyanis 1987.
augusztus 1-jével szűnt meg 13 éves salgótarjáni tagozati viszonya.
A másik iskola a Bérczy Károly Középiskola volt, amely főleg gimnáziumi
felnőttoktatással foglalkozott, de végzett szakmai képzést is elsősorban az ügyviteli és az
informatikai szakmacsoportokban. Gimnáziumi oktatást más településeken is folytatott immár
hosszú évek, évtizedek óta. Az iskola 2005-ben ünnepelte 60 éves fennállását.
Mindkét iskola fenntartója a helyi önkormányzat volt, így egyfelől a profiltisztítás,
másfelől a jogszabályi változások követése miatt a 133/2006 (VI.29.) határozatával
megszüntette a fenntartó mindkét intézményt 2006. július 31-ei dátummal, mint jogelődöket,
és létrehozta, megalapította a közös jogutódot. Bár a program új, mégis a két jogelőd
programjaira épül, átveszi mindazt, ami bevált és az új iskola arculatának kialakításához, illetve
további működéséhez szükséges.
A jogutódlással, a két iskola alaptevékenységei és egyéb feladatai mintegy átöröklődtek
az újonnan létrehozott intézményre, amely nemcsak a tanulói létszámban, hanem a
feladatellátás terén is ugrásszerű változást idézett elő. Az új iskola vonzáskörzete jelentősen
megnőtt, másik közigazgatási régióba is átnyúlik. Az iskola által ellátott feladatok szerteágazó
voltát már a neve is bizonyítja, hiszen a középfokú oktatás három nagy területét fedi le. Nem
derül ki viszont az iskola nevéből, hogy a város közétkeztetésében is jelentős szerepet vállal,
életet visz a város egykori ékkövébe, a volt Vármegyeházába, tanáruházat működtet, és a sort
lehetne még folytatni. Nemcsak az iskola nevéből olvasható ki azonban a feladatok
sokszínűsége. Csak Balassagyarmaton három épületben tanulnak a diákok, s ez kiegészül a
rétsági, (a nagymarosi 2011-ig) és a nógrádsápi tagozattal.
A feladat tehát adott, egy olyan komplex intézményt kell kialakítani, „felépíteni” a két
jogelőd által lefektetett alapokra, amely az oktatás és szakképzés erős bástyája lehet nemcsak
Balassagyarmaton, hanem Nógrád megye nyugati, illetve Pest megye északi részében.
Folytassa a jogelődök által megkezdett programokat, mint például a világnyelvi könyvtárét,
vagy egy több éves elkötelezettséget jelentő HEFOP-os pályázat véghezvitelét. Maradjon
10
ECDL vizsgaközpont, illetve vegyen részt a hátrányos helyzetű és kudarcélményekkel terhelt
tanulók számára indított második esély iskolái programban. Ez utóbbi program azért is
kiemelten kezelendő, mert az egyik jogelőd az Országos Közoktatási Intézet bázisiskolája volt,
melyből összesen nyolc van az országban.
Ilyen gazdag repertoár esetén a bőség zavara azonban problémákhoz is vezethet, ezért
e programnak kellőképpen nyitottnak kell maradnia. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy
rendszeresen felülvizsgálja az iskola tantestülete ezt a programot, illetve végezze el a szükséges
korrekciót a jogszabályi változásoknak megfelelően.
1.2. Az iskola adatai
Az intézmény neve: Salgótarjáni Szakképzési Centrum Mikszáth Kálmán Gimnáziuma,
Szakgimnáziuma, Szakközépiskola és Szakiskola
Székhelye: 2660 Balassagyarmat, Hétvezér út 26.
Fenntartója: nemzetgazdasági miniszter
Az intézmény alapításának dátuma: 2006. augusztus 01.
1.3. Az iskola állami feladatként ellátott alaptevékenysége:
• Gimnáziumi nevelés-oktatás
• Szakgimnáziumi nevelés-oktatás
• Szakközépiskolai nevelés-oktatás (4 éves érettségit adó)
• Szakközépiskolai nevelés-oktatás (2016-2017-es tanévtől induló 3+2 éves szakmunkás
végzettséget, majd érettségit adó)
• Szakiskolai nevelés-oktatás (kifutó)
• Felnőttoktatás
Kiegészítő tevékenységek:
• Ruházati kiskereskedelem
• Lábbeli-, bőráru- kiskereskedelem
• Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kereskedelme
11
• Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
• Építményüzemeltetés
Szakirányok:
Szakgimnázium: 9-13. évfolyam:
Kereskedő (54 341 01)
Vendéglátásszervező (54 811 01)
Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01)
Informatikai rendszerüzemeltető (54 481 06)
Közszolgálati ügyintéző (54 345 01)
Szakközépiskola: 9-12. évfolyam:
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció
Vendéglátás-idegenforgalom
Közgazdasági
Informatika
Közszolgálat (korábban rendészetként)
Szakmunkások szakközépiskolája: 2 év alatt a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők
számára
Gimnázium:
Érettségire való felkészítés:
megfelelő szakmával és előismeretekkel rendelkezők számára 3 éves esti
tagozatú, illetve nappali munkarend szerint szervezett oktatási formában
(kifutó)
Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban: Érettségire épülő képzések:
kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció:
54 341 01 kereskedő 54 345 01 logisztikai ügyintéző
vendéglátás-idegenforgalom:
54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős 54 811 01 vendéglátásszervező
informatika:
54 481 04 informatikai rendszergazda közgazdaság:
54 344 01 pénzügyi-számviteli ügyintéző
12
54 344 02 vállalkozási és bérügyintéző 54 343 01 pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás)
ügyvitel:
54 346 02 ügyviteli titkár
Szakiskolai képzések
kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció:
34 341 01 eladó 34 341 05 HÍD II. élelmiszer-, és vegyi
áru eladó vendéglátás-idegenforgalom:
34 811 01 cukrász 34 811 03 pincér 34 811 04 szakács 34 811 05 vendéglátó eladó 35 811 02 vendéglátó üzletvezető
élelmiszeripar:
34 541 05 pék Felnőtt képzés (esti)
35 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. 55 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II.
Külföldi kapcsolataink:
Szlovákia: Somorja
Léva
Rimaszombat
Románia: Zilah
Németország: Chemnitz
Olaszország: Pavia
Nagy-Britannia (Észak-Írország): Londonderry
13
1.4. Az intézmény szerkezeti és szervezeti felépítése, képzési rendje
1.4.1. Az intézmény szerkezeti felépítése
Salgótarjáni Szakképzési Centrum
Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
Nappali tagozatos oktatás Felnőttoktatás
Egyéb tevékenység
Szakiskola, szakközépiskola
Szakközépiskola, szakgimnázium
gimnázium gazdasági, ügyviteli, technikai feladatok
tanáruház rendezvény szervezés
vidéki telephelyek
felnőttképzés, tanfolyamok
Oktatás
Szülői szervezet Érdekképviselet
14
1.4.2. Az intézmény szervezeti1 felépítése
1 Nógrád Megye Közgyűlésének 2011. július 1-ei átvétele utáni ellenőrzése során megállapított észrevétele alapján
Tagintézmény-vezető
általános igazgatóhelyettes
szakmai igazgatóhelyettes
gazdasági ügyintéző
munkaközösség-vezetők
vidéki telephelyek
kapcsolattartói
gyakorlati oktatásvezető
gyakorlati oktatásvezető
helyettes
gondnok
osztályfőnökök, pedagógusok
karbantartók, portások, takarítók
iskolatitkár, adminisztráció
könyvelés, pénzügy
érettségi szakmai
15
1.4.3. Az intézmény képzési szerkezete, rendje Érvényes 2013. szeptember 1-től
A képzés szakaszai
A Mikszáth Kálmán Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskolában rugalmas képzés folyik, amely során az egyes tananyagok, tevékenységformák igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, személyes adottságaihoz.
A képzési idő: 2-6 év, attól függően, hogy a tanuló 9. vagy 11. évfolyamtól tanul itt, milyen képzési formát választ, mik a szándékai. (A szakmai képzés ideje korábbi képzés alapján történő egyedi elbírálás alapján lerövidíthető.) A szakközépiskolai középfokú nevelés-oktatás szakasza
16
A szakközépiskola mindenekelőtt a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, számítástechnikai és rendészeti pályákra készít fel, ennek keretében teljes, lezárt képzést nyújt, érettségi vizsgával zárul.
A szakközépiskolának a Köznevelési törvényben meghatározottak szerint szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.
Az iskola, igazodva az érettségi, felvételi követelményekhez, a tanulói igények szerint az érettségi tárgyakból felkészítő kurzusokat, fakultációt indít.
A csoportok beindításának minimális létszámhatára általában 8 fő. Fontos cél, hogy a tanulóknak ne kelljen különórákra, felvételi előkészítőkre, más érdeklődési körüket érintő tárgyakra iskolán kívül járniuk. Szeretnénk, ha mindezeket az iskolán belül végezhetnék.
A szakközépiskolában a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás gyakorlat- és tevékenységorientált képzés keretében folyik. Törekszünk arra, hogy a tanulás domináns része az iskolában, közös, csoportos alkotómunka során valósuljon meg.
A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakvizsgájára történő felkészítés folyik.
Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza 9.,10.,11. évfolyamok)
A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti
képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére történő szakképzés szakképzési kerettantervre épülő szakmai program, a közismereti oktatás a szakiskolai közismereti kerettantervre épülő helyi tanterv alapján folyik. A szakmai képzés ebben a szakaszban a hagyományos képzési módszerek felhasználása mellett az önálló tanulói tevékenységre építő projektmódszert is alkalmazva zajlik. A képzés ilyen formán történő megszervezése a korábbiakkal szemben lényegesen több gyakorlatot biztosít az egyes feladatok valós körülmények közötti végrehajtására. A kurzus végén a tanulók az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) előírásának megfelelő képesítő vizsgát tesznek. A szakmai vizsga letételét követően a tanulók egyéni igény szerint két év alatt, nappali, vagy esti középiskolában készülhetnek fel az érettségi vizsgára.
17
Érvényes 2016. szeptember 1-től
A szakgimnáziumi középfokú nevelés-oktatás szakasza (2016/17-es tanévtől)
Szakgimnázium
9-12. évfolyam
Érettségi, szakképesítés
13. évfolyam más
szakirányból, vagy
gimnáziumból 13-14. évfolyam
Szakmai vizsga szakképesítés
Továbbtanulás a felsőoktatásban
Szakközépiskola
9-11. évfolyam
Szakmai vizsga szakképesítés
12-13. évfolyam felnőttoktatás (esti, levelező)
Felnőttoktatás Másodszakma
Munkavállalás
18
A szakgimnáziumnak 4+1, az adott rész-szakképesítés és szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti, gyakorlati oktatást magába foglaló szakképzési évfolyama van. Az első négy évfolyamon az érettségire történő felkészítés mellett, már 8-12 órában szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is zajlik. Így az érettségi bizonyítványuk mellé a tanulók, szakiránynak megfelelő rész-szakképesítést szereznek, természetesen szakmai érettségi letételével. A plusz egy éves oktatás során szerzik meg a szakképesítést diákjaink.
Az új szakközépiskolai középfokú nevelés-oktatás szakasza (2016/17-es tanévtől) Az új szakközépiskolának 3, az adott és szakképesítés megszerzéséhez szükséges
közismereti képzést és szakmai elméleti, gyakorlati oktatást magába foglaló szakképzési évfolyama van. További 2 éves közismereti képzés során szerezhetnek a szakközépiskolát végzettek érettségi bizonyítványt. Utóbbi két év felnőttoktatás kereteiben szervezhető meg.
A HÍD II. szakközépiskolai nevelés-oktatás (2017/18-as tanévtől)
A HÍD II. programba azok a tanulók kapcsolódhatnak be, akiknek 16. életévük betöltéséig nem sikerült elvégezniük az általános iskolát. Ők, a tankötelezettség megszűnésével - gyakran a nem megfelelő szociális háttér miatt renitens viselkedésű tanulók – többnyire kikerülnek az oktatási rendszerből. Nekik kínál lehetőséget ez a program, ahol két év alatt általános iskolai végzettséggel egyenértékű végbizonyítványt, valamint egy részszakképesítést szerezhetnek.
Iskolánk az Élelmiszer-, és vegyi áru eladó részszakképesítés megszerzésének lehetőségét kínálja a programba bekapcsolódó tanulóknak.
19
1.5. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,
eljárásai
A XXI. század új kihívásokkal szembesít bennünket. Életünk és környezetünk
megváltozott, a jövőkép meghatározója a változás állandósága. Ehhez az állapothoz csak
folyamatos tanulással, önképzéssel lehet eredményesen alkalmazkodni, ami elképzelhetetlen a
kulcskompetenciák (szövegértés-szövegalkotás, matematikai – logikai készség) megfelelő
fejlettségi szintje nélkül.
A gazdasági – társadalmi életviszonyok gyors változásával az életvitel hagyományos
formái átalakultak és egyes elemei értékvesztetté váltak. Mindennapjainkat meghatározza a
globalizáció, a multinacionális vállalatok szerepe és az általuk közvetített életforma, a
multikulturális kihívások, információk mennyiségi robbanása az élet minden területén..
Új tulajdonságokra van tehát szükségünk, megtartva mindazt, ami múltunkból a jövőt
orientáló erő és érték. A jövő generációt oktató–nevelő intézményünk pedagógiai programjában
tanárai, tanulói és a partnerek számára fogalmazza meg a tevékenységét meghatározó
legfontosabb értékeket, célokat és feladatokat, hogy ezek a mindennapi munkában is irányt
mutassanak.
Alapelvek:
• A változásokhoz a megszerzett széles bázisú általános és szakmai műveltséggel, az
állandó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkező ember tud csak
alkalmazkodni. Mindehhez szükséges, hogy az egyén megszerzett ismereteit
megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni.
• Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az életen át tartó személyes útkeresés önismeretet,
önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességét igényli.
• A helyes életmód kialakításának legfontosabb szempontjai: az élet és az egészség
igenlése és mindezt veszélyeztető magatartások elutasítása, a család és a barátság
fontossága, az erkölcs, az igényesség és az ízlés mindennapi érzelmi életünk
gazdagítása.
• Törekednünk kell arra, hogy a tanulókat használható tudással felvértezve,
gyakorlatorientáltan oktatassuk, hogy szakképesítésük megszerzése után megfeleljenek
a munkaerő-piaci igényeknek.
20
• A harmadik alkalommal évfolyamot ismétlő tanulóknak ajánljunk fel intézményünkben
is oktatott szakmát, hogy minél hamarabb a munkaerőpiac szolgálatába tudjon állni.
Amennyiben a 18. életévét be nem töltött tanuló államilag elismert szakmát szerez,
tanulói jogviszonya megszüntethető. (KT 6.§)
• A gyakorlati tudás megszerzésének alapját a kompetencia alapú fejlesztés képezi. Ennek
során meg kell határozni, hogy mit csinál a tanuló a képzés során, milyen tanulói
tevékenységek és munkaformák megszervezése szükséges.
• A tananyag és a tanítási módszerek kiválasztásánál - a kerettantervi megkötöttségek
mellett figyelembe vesszük diákjaink életkori, illetve fejlettségi szintjét. Célunk, hogy
nemcsak a jó, hanem a gyengébb képességű tanulók is megszerezzék az érettségit,
illetve a szakmai-bizonyítványt, amennyiben kellő szorgalommal és kitartással
rendelkeznek.
• Lehetőséget biztosítunk a szakképzésben résztvevő tanulóink számára, hogy
tanulmányaik befejezése után felnőttképzés keretében érettségi vizsgát tehessenek
(szakmunkások szakközépiskolájában, 2016-2017. tanévtől az új szakközépiskolai
rendszerben).
• Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy kellően motiváljuk a tanítás-tanulási folyamatot,
s hogy kialakuljon az önképzésre való igény.
• Fontos feladat a társas kompetenciák fejlesztése, legyünk képesek érdeklődni, és együtt
érezni más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt, és a
tolerancia határozza meg viszonyunkat minden az átlagostól különbözőhöz.
• Mivel egy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk, a demokrácia aktív
részvételt ró ránk országunk, régiónk, de mindenekelőtt közvetlen környezetünk és
közösségünk problémáinak megoldásában. Mindez csak az együttműködés képessége,
az egyéni és közösségi érdekek összhangja alapján lehetséges.
• Közös jövőnk ruházza ránk feladatként a környezettudatos magatartásra nevelést, a
felelősséget a Föld globális problémái iránt, a természeti környezet megóvásának
gyakorlatát a mindennapi életben.
• Céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy nyitottak legyünk a szakmai és társadalmi
életben zajló változásokra, alakítsunk ki minél több kapcsolatot más intézményekkel,
hogy velük együttműködve hatékonyabban és eredményesebben dolgozhassunk.
21
Célok, feladatok:
1. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók
személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a munkahelyre, a
társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.
2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola
egészén keresztül történik.
3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott.
4. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak.
5. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó
ismereteket közvetítsünk. A szakmai oktatás teremtse meg a tudásnak és a
készségeknek azt a bázisát, amelyek birtokában a tanuló az ismeretelsajátítás
körülményeitől eltérő környezetben is tudását és képességeit felhasználva
cselekszik, mert rendelkezik az interpoláció képességével.
6. Korszerű kereskedelmi, vendéglátó ipari, közgazdasági, rendészeti, pénzügyi,
ügyviteli és informatikai ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk.
7. A korszerű szakmai ismeretek elsajátítása mellett az információval való produktív
és kreatív bánásmódra neveljük tanulóinkat, hogy a középfokú tanulmányaik
befejeztével és a továbbtanulás, az átképzések, a továbbképzések során is
megértsék és elfogadják az egész életen át tartó tanulás fontosságát és szerepét.
8. A megvalósuló szakmai oktatás minden részeleme szerves egységet alkot az
egyéni képességek fejlesztésével
9. Kiemelkedő feladatként kell foglalkoznunk a tanulási problémák megoldásával, a
tanulási módszerek megtanításával.
10. A szakmai ismeretek bővítése érdekében kapcsolatot tartunk külföldi iskolákkal.
11. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk
ugyanakkor tanulóközpontú és humánus.
12. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos
intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.
Oktatási stratégiánk legfontosabb eleme tehát a szakmai és az általános emberi
műveltségtartalmak egymást kiegészítő és megerősítő kapcsolata. Természetesen ehhez egy
22
olyan iskolára van szükség, amely az alapfunkciók ellátása mellett a társadalmi és egyéni
igényeknek is megfelelő ismereteket nyújt. Ha kell, akkor a tanuló képességeihez,
előismereteihez, elfoglaltságához alkalmazkodó differenciálással.
Eszközök, eljárások
Az iskola oktatási- nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a
mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott eszközök és
módszerek használatával valósíthatók meg. A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó
tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban
tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és
kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos
eszköze, hogy:
• Fejlesszük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, az írott,
beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és
önkifejezést.
• Minden tantárgyban a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell
törekedni a kommunikációs készség fejlesztése és a nemzeti identitás megteremtése
érdekében is.
• Fontos a logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodás, a különböző
információk közötti eligazodás képessége, a lényeges és a járulékos közötti
különbségtétel.
• Tanulóinknak képessé kell válniuk az egész világra kiterjedő információáramlásba
való bekapcsolódásra, a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák
használatára.
• Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek
és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához.
• A korszerű szakmai oktatás a tudásnak és a készségeknek olyan bázisát teremti meg,
amelyek birtokában a tanuló képessé válik arra, hogy tudását az ismeretelsajátítás
körülményeitől eltérő környezetben is hasznosítsa, mert rendelkezik az interpoláció
képességével.
• Pontos, fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladatai elvégzésének
megszervezésére és munkája ellenőrzésére szoktatjuk a tanulókat - akár egyedül, akár
csoportban dolgoznak, az autonómia és a felelősségtudat kialakítása érdekében.
23
• Fontos az állampolgári létre való felkészítés, a demokrácia gyakorlásához szükséges
képességek fejlesztése:a jogok és kötelességek tudatosítása, felelős társadalmi magatartás
kialakítása, a természeti és mesterséges környezet felelős használata, a tudásra épülő
önálló vélemény kialakítása.
A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kap az önismeret - az erős és gyenge pontok felismerése, a fejlett és reális önértékelés, az önbizalom erősítése gyakori pozitív megerősítéssel, a kezdeményező és vállalkozó készségek, az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység, az érzelmi intelligencia kialakítása.
Céljaink megvalósításának színterei:
Tanítási órák
- kötelező órák,
Tanórán kívüli egyéb foglalkozások
- egyéni foglalkozás,
- szakkör,
- sportkör,
- felzárkóztató foglalkozások,
- az iskola kulturális tevékenységével kapcsolatos foglalkozások
- az iskola közéletével kapcsolatos foglalkozások
1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Tanulóink közül a nehéz szociális helyzetben lévők vannak többségben. A hátrányok
családi, tanulási és anyagi téren mutatkoznak. A legveszélyeztetettebbek a szakiskolába járó 9.
és 10. évfolyamos tanulók: családi hátterükre jellemző, hogy sok család a létminimumon él. A
szülők többsége alacsony iskolázottságú, munkanélküli. Gyakori a deviancia előfordulása a
családban. Sok tanuló csonka családban él. Ezekre a tanulókra jellemző a kitartás hiánya, az
önállótlanság, problémás szocializáció, nem megfelelő értékrend, intellektuális alulteljesítés,
sérült beszédkommunikáció, gyenge tanulmányi motiváció, amelyek csak megfelelő
sikerélményhez juttatással, egyéni képességükhöz mért fejlesztési programmal javíthatók.
A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok
felismerése nehéz feladattal állít szembe minden pedagógust. A fokozott odafigyelést, törődést
igénylő tanulókkal eredményt elérni csak nagyon sok türelemmel, állandó foglalkoztatásukkal
24
és igen nagy időráfordítással lehet. Az eredményesség egyik feltétele az egyénenkénti
foglalkozás, ez azonban a jelenlegi osztálylétszámok mellett nehezen valósítható meg.
A magatartási ill. tanulási problémákkal küzdő tanulókat elsősorban az osztályfőnök és
az ifjúságvédelmi felelős segíti tanácsaival, ő kíséri figyelemmel fejlődésüket.
Pedagógiai célok, lehetőségek
Az iskolai nevelésnek-oktatásnak ezeken a negatívumokon változtatni kell:
• Ki kell alakítani a felelősségtudatot, meg kell tanítani az önirányítás, az önkontroll, az
önértékelés és a felelősség megfelelő kiépítési technikáját.
• El kell érni, hogy a magatartási és teljesítménybeli kudarc estén a tanuló maga keresse
meg a helyes korrekciót, vagy legalábbis igénye legyen rá.
• Fontos teendőnk, hogy a sorozatos kudarchelyzetből adódó ellenállás, frusztráció ne
reprodukálódjon.
• A negatívan értékelő hatásokkal szemben erősíteni kell a pozitív értékelő hatásokat:
dicséreteket, jutalmazásokat, kitüntetéseket.
• Segíteni kell tanulóinkat önmaguk átértékelésében, sikerek elérésében.
Megfelelő tanulási stratégia kialakításával, a tanuló adottságait feltáró, ahhoz alkalmazkodó,
differenciált, az individuális különbségeket figyelembe vevő, személyre szóló fejlesztő
• programmal a tanulók tanulási nehézségekből adódó beilleszkedési problémáján
javítani tudunk.
• Speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük
önértékelési, önismereti képességeiket,
25
1.7. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Jogi háttér:20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. § (2)
Iskolánkban meglehetősen sok diák tanul. Ez a nagy létszám magával hozza a
sokszínűséget szinte minden területen. Erre a sokszínűségre az egészségnevelés területén is
figyelmet kell fordítani.
Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját
egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy
az egészsége megőrzéséért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezt legjobban akkor
tudja elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív módszerek alkalmazására, vagy az
azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak a diákok. Különösen hatékony, ha ezek a
programok a pedagógusok, neves helyi vagy akár országosan ismert szereplők és a család
együttes részvételével történik.
Mivel iskolánkban szakmai képzés is folyik, ezért ehhez egészségügyi alkalmassági
vizsgálatok szükségesek. Ez lehetőséget ad egyfajta kép kialakításához a hozzánk belépő
diákokról. Az ekkor felismert, felmerülő problémák nagymértékben meghatározzák céljainkat,
feladatainkat.
Kiemelt céljaink:
- Minden tanuló rendelkezzen az alapvető és ez után korszerű ismeretekkel és azok
gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal egészségük védelme és megőrzése
érdekében. (pl. személyi higiénia terén, makro- és mikrokörnyezet egészségre gyakorolt
hatásáról,)
- Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani- pszichés összetevőit
(dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, inaktív életmód, egészségtelen táplálkozás)
- Kapjanak segítséget párkapcsolati döntéseik etikai, erkölcsi és egészségügyi
következményeiről.
- A nemiséget az élet természetes és fontos jelenségeiként kezeljék, a szélsőségek közötti
helyes középutat tudják megtalálni, tudatosan, körültekintően szervezzék életüket.
- Legyenek korszerű családtervezési és fogamzásgátlási ismereteik.
- A betegségek korai felismerése, önmegismerés, az önvizsgálat jelentősége tudatosuljon,
gyakorlattá váljon önmaguk és családtagjaik körében.
26
1.7.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai
Céljaink megvalósulását a következő tevékenységformák szolgálják:
- Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok (9. évfolyam beiskolázási, szakmaválasztási, 11.
évfolyam kötelezően előírt, továbbtanulási, és a tanév során felmerülő egyéb pl.
sportversenyre való alkalmassági vizsgálatai). Az iskolában tanulóknak középiskolai
tanulmányai alatt tehát legalább kétszer megvizsgálják az általános egészségi állapotát,
nyomon követik az esetleges betegségek helyzetét, felhívják a figyelmét a veszélyeztető
tényezőkre.
- A rászorulók rendszeres orvosi gondozása illetve gondozásának nyomon követése.
(ifjúsági, orvosi gondozási tanácsadás )
- A gyógytestnevelésre szorulók kiszűrése, irányítása.
- Osztályfőnöki felvilágosító órák (Akár az egészségügy, akár a pedagógusok
kezdeményezésére minden esetben lehetőséget biztosítunk arra, hogy osztályfőnöki órák
keretében a felmerülő témákról, a korosztályt érintő kérdésekről tájékoztatást kapjanak
tanulóink a védőnőtől, ha szükséges más szakembertől.)
- Hagyományosan a minden tavasszal megrendezésre kerülő Mikszáth-napok keretében zajló
felvilágosító előadások, vetélkedők.
- Túlsúlyosak rendszeres tornája (Egészségvédők Egyesületének konditermében)
- Önálló védőnői tanácsadás Az ifjúsági védőnő folyamatos jelenléte kialakít egy olyan szintű
kapcsolatot, hogy a diákok – esetleg a tanárok is -, a védőnői tanácsadáson megjelennek és
segítséget, tanácsot kérnek.
- A fennálló kapcsolatrendszert mindenképpen ápolni kell, az elért eredményeket meg kell
őrizni és tovább kell fejleszteni.
- Kortárs oktatók képzésének szorgalmazása, lehetőség biztosítása ismereteik továbbadására
osztályfőnöki órákon.
- Szülők figyelmének felhívása, szülői értekezleten a serdülő és fiatal felnőttkor kihívásaira,
szülői teendőikre, hiszen a családi háttér, szülői támogatás nélkül nincs esély az eredményes
megelőző munkára.
27
1.7.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy megalapozza a felelősségteljes
és szabálykövető magatartás kialakulását. Olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz
környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális
egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való
felkészítés. További cél, hogy a tevékenység elsajátítása után bárhol, bármikor, bármilyen
körülmények között tudjanak szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos a
sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás
alapszintű ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy éles helyzetben saját kompetenciái ismeretében
hatékonyan tudjon és merjen segíteni embertársainak.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:
Iskolánk a 9. évfolyamon testnevelés és rendhagyó osztályfőnöki órák keretében kívánja
elsajátíttatni a tanulókkal az elsődleges elsősegély-nyújtási ismereteket. A szabadon választható
órakeret terhére 6 órát szánunk az alapismeretek gyakorlatközpontú megvalósítására. A 6 órás
modult egybefüggően, lehetőleg szeptemberben egy hónap alatt kívánjuk megvalósítani.
Feltételek:
Az iskola lehetőségei szerint törekszik arra, hogy a gyakorlatközpontú elsősegélynyújtás tárgyi
és személyi feltételeit biztosítsa. Iskolánk rendelkezik újraélesztő készülékkel, melynek
működési technikáját el tudják sajátítani a gyerekek. A szemléltetéshez szükség szerint
szaktermi lehetőségek is biztosítottak.
A képzés személyi feltételeit az iskola testnevelési és természettudományi munkaközössége,
illetve az egészségfejlesztéssel megbízott munkatárs biztosítja, szükség szerint külső
szakember bevonásával.
Elsajátított kompetenciák:
A tanuló a modul végére képes lesz
- elvégezni a hatáskörébe tartozó teendőket baleset esetén.
- biztosítani a helyszínt.
- értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket baleset esetén.
- felismerni a figyelemfelhívó panaszokat, tüneteket.
- elsősegélyt nyújtani.
- biztonságosan üzemeltetni az életmentő készüléket.
- vérzéscsillapítási eljárást alkalmazni.
- elsődleges sebellátást végezni
28
1.8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskolai nevelés legfőbb célja az egyén minél szélesebb körben történő fejlesztése,
felkészítése az életre. Az egyén fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a
közösségtől, a közösségi neveléstől.
A legalapvetőbb primer közösség a család, amelybe az egyén beleilleszkedik. A család
meghatározza, formálja, befolyásolja az egyén, a gyermek fejlődését, a másokhoz való
viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve
lehet és kell fejleszteni, formálni, ha szükséges, átalakítani. Így nagyon fontos szerepet kap az
óvoda, az iskola, s az utóbbin belül is az osztályközösség.
1.8.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:
A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség
jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az
osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket,
rendezvényeket szervező tanárokra.
A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális
tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az
osztályközösség a középiskolában mára sok alapismerettel, szokással, szemléletmóddal
rendelkező tanulók közössége,ahol a meglévő életszemléletet kell formálni és
továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, a kortársak egymásra hatásának.
Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét tölti az osztályközösségben, nagyon
meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló
kapcsolatrendszere, viselkedési formái.
29
Az osztályközösség feladatai: valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,
- az egyéni értékek felismerése,
- egymás tiszteletben tartása,
- egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,
- a másság elfogadása, a tolerancia,
- társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,
- mások gondjainak, nehézségeinek felismerése.
A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek, aki
indirekt és direkt irányítással a közösséget formálja. Különösen fontos a szerepe a problémák
felismerésében és azok keresésében. Szervező, irányító a tanulók, az osztályban tanító nevelők
és a családi ház között. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja
bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és
a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns
eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket,
akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.
1.8.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:
Hagyományőrző tevékenységek
- Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést lehet tartani a
következő alkalmakkor: 1848. március 15-e, 1956. október 23-a évfordulóján,
karácsonykor, farsangkor, illetve a végzősök ballagásakor stb.
- Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása. Madách-Mikszáth vers-
és prózamondó verseny, Mikszáth Kálmán születésnapjához igazodóan
- Mikszáth Kálmán és Bérczy Károly emlékhelyeinek meglátogatása, koszorúzása
- Gólyaavató, szalagavató tartása
- A Diákönkormányzat által javasolt és a tantestület által elfogadott rendezvények
tartása (pl.: diáknap-túlélőtúra, farsangi bál, diákjuniális, stb.)
- Jótékonysági est a szülőknek minden év tavaszán
- Külföldi szakmai gyakorlatok szervezése
- Évkönyv kiadása
- Tanulmányi és sportversenyeken való részvétel
- Sítábor szervezése (megfelelő jelentkező esetén)
30
- Testvériskolákkal (hazai és határon túli) kapcsolatok ápolása
- Iskolai díj adományozása
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások
- Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére
felzárkóztató órák szervezése.
- Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az
egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások
tartása.
Versenyek, vetélkedők
A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti
stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek
megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti
versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók
felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok
végzik.
Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését
szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett
csoportos látogatások.
Iskolai könyvtár – könyvtárszoba
Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését
szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a városi és megyei könyvtárakban is tanórán és
tanórán kívül.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola
létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, zongora stb.) a tanulók –
tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják
31
1.8.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,
szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az
iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-
önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és
az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
1.8.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:
Az iskola szórakoztató programjai
Az iskola szórakoztató rendezvényeit, programjait a Diákönkormányzat szervezi és a
DÖK éves munkatervében kerül meghatározásra.
1.9. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
1.9.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk
tartalmazza.
• a tanítási órákra való felkészülés,
• a tanulók dolgozatainak javítása,
• a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
• a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
• érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
• kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
• a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
• iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
• a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
32
• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
• iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
• részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
• tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
• szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
• osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
1.9.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató
bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során
maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
• Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
• Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály
szülői munkaközösségével.
• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
• Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé
terjeszti.
• Szülői értekezletet tart.
• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése,
félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással
kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
• Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
• Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart
az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
• Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok
megoldását.
• Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
33
1.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tevékenység
1.10.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember
valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. A tehetséggondozás
a személyiségben lévő adottság, különleges képesség, személyiségfejlesztési folyamatba
illeszkedő, ugyanakkor differenciált és hatványozott kibontása.
Az iskola – lényegéből adódóan – az átlagos képességekkel rendelkező, átlagos
kapacitású tanulók számára állítja össze a tananyagot, tanterveit. Így minél homogénebb egy
tanulói közösség intellektuális szintje, annál „könnyebb” az oktatási folyamat.
Iskolánk tanulói közül azonban jó néhányan rendelkeznek olyan képességekkel,
adottságokkal, amelyek alapján kitűnnek társaik közül. Pedagógiai munkánk egyik fontos
feladata ezeknek a képességeknek a felkutatása, felszínre hozása, kibontakoztatása, erősítése,
értékelése.
Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy
megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről.
E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a
legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó
intézményekkel és szakemberekkel.
1.10.1.1. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
• a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés,
• tantárgyak emelt szintű oktatása,
• csoportbontás,
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni
vagy csoportos használata,
• a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal,
• személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak
alkalmazása,
• a viselkedéskultúra fejlesztése.
• a tanítási órához kapcsolódóan külön feladatok kiadásával, pl.: egy-egy témakör
alaposabb feldolgoztatásával, kiselőadások tartásával, tanítási óra tartása diák
részéről, rendhagyó, játékos témafeldolgozás – kötődve a szaktantárgyi óratervhez,
34
keresztrejtvény készítése különböző tananyaghoz kapcsolódóan, nyelvi játékok,
fejtörők készítése.
1.10.1.2. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül
• versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.),
• a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók
megfelelő fejlesztéséről,
• tehetséggondozó szakkörök,
• iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok,
• szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás),
• az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes,
multimédiás tanuló programok).
• továbbképzés segítése (tanulóknak)
• pályaválasztás segítése
• ECDL vizsgafelkészítők
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos
használata
• munkaerő-piaci ismeretek közvetítése
• munkaerő-piacon való szereplés képességének kialakítása
• házi versenyeink:
- szavalóverseny
- helyesírási verseny
- nyelvhasználati verseny
- szövegértési verseny
- nyelvi játékok verseny
- diákírók, diákköltők pályázat
- fotó és mozgóképes pályázatok
- idegen nyelvi versenyek
- számítógépes verseny
- matematikai verseny
- rajzverseny
- sportversenyek
1.10.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program
A kudarc egy sajátos viselkedési zavar, mely a tanuló és a külvilág közötti viszony tartós
zavarát jelzi. Tanulási zavarokkal küzdőknek azokat a tanulókat nevezzük, akik az iskolai
35
alaptantárgyakból azért nem tudnak kielégítően teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál
nehézséget jelent nekik a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása,
jóllehet az általános intelligenciájuk ezt nem indokolja. Iskolánkban számos ilyen diák tanul,
közülük többen küzdenek a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia problémájával is. A jelenséget
a szaktanárok (magyar-, matematika-, idegen nyelv tanárok) diagnosztizálják, majd jelzik az
osztályfőnököknek. A további lehetséges lépésekről az egy osztályban tanító tanárok közössége
dönt. Az osztályfőnök a jelzések alapján javaslatot tesz a szülő felé Nevelési Tanácsadóba
küldésről.
Arra kell törekedni, hogy a teljesítménybeli lemaradás eseteit megvizsgálva felismerjük
az okokat, elemezzük azokat, s kapcsolatba hozzuk a tanuló személyiségével, képességeivel,
otthoni-iskolai környezetének légkörével.
A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei:
• a képességektől jelentősen eltérő tanulmányi eredmény
• nagymértékű teljesítménycsökkenés
• bukás
• hiányzás
• feszültség, ingerlékenység, agresszivitás
• gyenge koncentrálóképesség
• kommunikációs készség zavara
• az egyes tantárgyak tanulási módszereinek hiánya stb.
• emlékezés zavarok,
• a logikus gondolkodás problémái
• szorongásos magatartás,
• alacsony önértékelés,
• a spontán kíváncsiság hiánya.
• antiszociális cselekedetek
Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási
nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő
tevékenységek során történik:
• diagnosztizálás (minden pedagógus feladata)
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
36
• szakgimnázium 9. és 10. évfolyamain – felmenő rendszerben - matematika és angol
nyelv tantárgyakból tudásszint alapú csoportok létrehozása, (részletes
szabályozását ld. 1.10.6. pontban)
• az egyéni foglalkozások,
• a felzárkóztató foglalkozások
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni
vagy csoportos használata,
• továbbtanulás irányítása, segítése.
• a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.
A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék
lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.
1.10.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók leggyakoribb ismertetőjelei:
- A tanuló nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási
követelményeknek,
- passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak,
- nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni,
- testi és pszichés tünetei vannak,
- személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok,
hibás automatizmusok – pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök
stb.).
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek:
- szűrés, diagnosztizálás,
- együttműködés a segítő szakemberekkel,
- együttműködés a kortárs csoportokkal,
- speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkohol
prevenciós foglalkozások.
A beilleszkedési, magatartási problémák sikeres megoldásához szükséges
pedagógiai tevékenységek
37
A magatartási ill. tanulási problémákkal küzdő tanulókat elsősorban az osztályfőnök
segíti tanácsaival, ő kíséri figyelemmel fejlődésüket. Az ifjúságvédelmi felelős segíti a
kudarcélmény feldolgozását speciális tréninggel, ill. pszichológusi segítség felajánlásával.
Az iskola pedagógusainak munkáját ebben a folyamatban a nagyfokú empátia, előítélet-
mentesség, pedagógiai kreativitás, a tanuló elfogadása és segítése kell, hogy jellemezze. A
tanár-diák viszonyban dominálniuk kell a következő értékeknek: nyíltság, őszinteség, törődés,
a másik tiszteletben tartása, az igények, elvárások megfelelő stílusú kifejezése.
Fel kell ismerni és megfelelően diagnosztizálni a beilleszkedési, magatartási
nehézségekkel küzdő tanulókat, ill. a negatív viselkedés okait. Minden tanév elején készül ilyen
jellegű felmérés, amelyet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összesít, értékelnek, majd a
teendőket az osztályfőnökökkel megbeszéli.
Nagyon fontos az együttműködés a tanárok, az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős
között. Az együttműködés alapkövetelménye az őszinteség, a titoktartás, a segítő szándék.
A kortárs csoportok erős befolyásoló hatása miatt az osztályközösség véleményének
alakításával, az érintett tanuló viselkedésének elfogadásával vagy elutasításával pozitív
eredmény érhető el.
Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni
problémás tanulóinkat, felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével szükség esetén
tanulás-módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban
elmaradt tanulók felzárkózását, speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő
foglalkozásokon fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket.
1.10.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása
Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére félállású gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik, de valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és
ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények
megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán
kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a
gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel.
A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata:
• a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,
• a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,
intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
• családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
38
• a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás
megállapításának kezdeményezése,
• tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,
• segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális
és anyagi helyzetétől függően,
• együttműködés:
- a szabadidőt szervező kollégákkal,
- az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével,
- az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral,
- a kollégiumi nevelőtanárokkal.
A gyermek- és ifjúságvédelem kiemelt feladata:
a veszélyeztetett, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás,
amelynek fő célja:
• az antiszociális identitás megszüntetése
• a közösségbe tartozás (család, osztály, iskola) érzésének erősítése
• az önbecsülés fejlesztése
• a konfliktus-feloldás módszereinek gyakorlása
• a bűnmegelőzés
• drogprevenció
• a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel
kísérése,
• a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása
az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken,
• a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának
folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.
• az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő
diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők:
- szorongások, félelmek,
- családi problémák,
- kortárskapcsolati konfliktusok,
- mentális gondok,
- lelki traumák,
39
- munkaerő-piaci konfliktusok, kudarcok
A veszélyeztetettség fogalma az iskolában:
Azok a tanulók veszélyeztetettek, akiknek személyiség-fejlődését nagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás. A károsodások az énfejlődésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok: csökkent teljesítőképesség, kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség.
Mivel az ifjúságvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola célja,
hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja,
hogy a megelőzés szempontjából fontos az olyan pszichés körülmények biztosítása,
amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munka eredményeként a tanuló képessé
válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás
helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja.
1.10.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
• az indulási hátrányok csökkentése,
• a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének
figyelemmel kísérése,
• a felzárkóztató foglalkozások,
• az egészségügyi szűrővizsgálat,
• az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése,
• a családi életre való nevelés,
• a személyes és egyéni tanácsadás,
• a szülőkkel való együttműködés,
• a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról,
• a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások),
• a szenvedélybetegségek megelőzése.
1.10.6. Matematika és angol nyelv tantárgyakból szakgimnáziumokban a tudásszint alapú
csoportok létrehozásának, működésének szabályai
• A csoportbontás alapja a bemeneti mérés, mely minden év szeptember 10-ig
megvalósul.
• Évfolyamonként 2 csoport létrehozása, megközelítőleg 40-60% arányban, ahol a 40 %
fejlesztésre, felzárkóztatásra szorul.
40
• A csoportok közötti átjárhatóság: félévzárás előtt (minden év januárjában) egységes
szintfelmérő alapján – ha szükséges – a tanulók újraosztása. A tanulók előrehaladásának
érdekében, a tanuló és a tanító szaktanárok egyeztetésével (kiskorú tanuló esetében
szülői beleegyezéssel) a tanulócsoportok a tanév során máskor is átjárhatók.
1.11. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
A tanulók részvételi jogainak gyakorlási rendje
Az intézmény tanulói feladat-ellátási helyenként diákképviselettel diákönkormányzatot
alakítanak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az
életkori sajátosságok figyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és
öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik.
Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas
kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja
a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási
kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási
kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé.
A diákönkormányzat tisztségviselői:
DMS tanár (tanárok): az iskola tanulói közösségét segítő felnőtt személyek. Kikerülhetnek
az iskola tanári karából vagy alkalmazotti közösségéből, speciális esetben a szülők köréből.
Iskolánkban hagyományosan a tanári karból kerül ki a diákmozgalmat segítő tanár. A segítőket
a tanulók kérik fel, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé.
Diákvezetők: az osztályok képviselői által megválasztott diákképviselők. Választásuk tanév
elején, évente történik. A választás során minden osztály két fővel képviselteti magát, és választ
a jelölést elfogadó tanulók közül. Feladatuk a diákközösség érdekképviselete, szabadidős
programok szervezése, tanulói érdekképviselet biztosítása. Az iskola a diákképviselet döntési,
egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosítványait a mindenkori jogszabályoknak
(köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei) megfelelően biztosítja.
1.12. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
1.12.1. A szülők-pedagógusok együttműködése
A tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében élő munkakapcsolat
van. Az iskola hagyományai, a közoktatási törvény és a szervezeti és működési szabályzat
alapján az együttműködés több szinten zajlik és a következő tartalommal kell megtölteni:
41
• Kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás a középiskola
nevelési, oktatási feladatairól,
• A tanulók személyiségfejlesztésének, a családok nevelési feladatainak
összehangolása az iskolánk hasonló irányú céljaival,
• Együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan
veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek
leküzdésében,
• A tehetséges, különleges képességű tanulók munkájának közös
támogatása, (pl. nyelvvizsgák, versenyek, ösztöndíj, pályázatok stb.),
• Közösen kell törekednünk a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi
normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns
magatartás megelőzésére,
• Biztosítani kell a szülői szervezet aktív részvételét az iskola
közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjaiban.
Az együttműködés rendjét az intézményi SZMSZ részletesen tartalmazza (21-22. oldal).
A szülői házzal történő kapcsolat legfontosabb fóruma: a szülői szervezet, SZMK. A közösség
működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról maga
dönt. Az iskola igazgatója minden évben az SZMK értekezleten tájékoztatja a szülőket a jogaik
gyakorlásához szükséges legalapvetőbb kérdésekről, továbbá lehetővé teszi, hogy a tanév
rendjét annak elfogadása előtt véleményezze.
Ezen kívül átfogó, általános jellegű ismertetést ad az iskola személyi és tárgyi
feltételeiben, működésében bekövetkező változásokról.
A szülőkkel való kapcsolattartás közvetlenebb formája a szülői értekezlet, minden tanév
kezdetén és a második félév elején. Az osztályszülői-értekezleteken az adott osztály konkrét
helyzetét, feladatait beszélik meg.
A szülő a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a
nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője
tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
Az osztályfőnökök külön-külön is tarthatnak tájékoztatást az osztályukkal kapcsolatos
aktuális kérdésekről. Pl. 12. évfolyamon a pályaválasztásról, a jelentkezési lapok kitöltéséről.
Központilag meghatározott idejű fogadóórát nem tartunk, de előre egyeztetett időpontban az
osztályfőnökök, szaktanárok és az igazgató a szülők rendelkezésére állnak. Erről az évi első
szülői értekezleten tájékoztatjuk az érintetteket. Évente kétszer (november, április) az
osztályfőnökök az ellenőrzőn keresztül is értesítik a szülőket gyermekeik tanulmányi
eredményéről.
42
A szülők segítségével szervezzük minden évben szalagavató ünnepségeinket. Ez a
közös feladat jó alkalom a közvetlenebb szülő-tanár kapcsolat kialakítására, ápolására is. A
szülői szervezet tagjait intézményünk minden programjára meghívjuk.
1.12.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése
Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni
képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-
nevelő munkában.
A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái:
- tanórai munka,
- osztályfőnöki órák,
- közösségi programok,
- egyéni beszélgetések,
- diákönkormányzat,
- kérdőívek, vizsgálatok.
Az osztályfőnök, a szaktanár, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a tanuló közötti
együttműködést, kapcsolattartást a diák személyiségével, tanulmányi előmenetelével, családi
gondjaival, egy konkrét feladattal, helyzettel kapcsolatosan szükség szerint bármelyik fél
kezdeményezheti.
• Kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás a középiskola
nevelési, oktatási feladatairól,
• A tanulók személyiség - fejlesztésének, a családok nevelési feladatainak
összehangolása az iskolánk hasonló irányú céljaival,
• Együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan
veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek
leküzdésében,
• A tehetséges, különleges képességű tanulók munkájának közös
támogatása, (pl. nyelvvizsgák, versenyek, ösztöndíj, pályázatok stb.),
• Közösen kell törekednünk a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi
normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns
magatartás megelőzésére,
43
• Biztosítani kell a szülői szervezet aktív részvételét az iskola
közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjaiban.
1.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
1.13.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja
A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 64-
73.§ rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés. A
tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában, vagy külön kérésre a Kormányhivatal által Jelen
vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
• osztályozó vizsgákra,
• különbözeti vizsgákra,
• javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
• aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
• akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
• akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
• akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott
tagjaira.
A tanulmányok alatti intézményi vizsgák típusai
Osztályozó vizsga
A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie,
Ha:
- felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
- tanulmányait magántanulóként folytatja,
- engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben,
illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
- az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában 250 tanóránál
többet mulasztott, és érdemjegyei alapján nem értékelhető
- egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, és érdemjegyei
alapján nem értékelhető
44
- az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti
tanítási órák húsz százalékánál többet mulasztott, és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt
érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsgát.
- ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott
mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető,
- előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény
helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek
tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Sikeres
osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok
megrövidítésére is engedélyt kap a tanuló. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén
javítani nem lehet.
A tanítási év végén osztályozhatatlan tanuló nem tehet osztályozó vizsgát (csak a nevelőtestület
engedélyével, ha az igazolatlan órái nem haladja meg a 20 tanórát; 20/2012. EMMI rend. 51.§
(7)). Ha a szabályosan megtartott javítóvizsgája elégtelen, tanévet kell ismételnie.
Különbözeti vizsga
Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő
az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Iskolánk nem 9., és szakképző 13. évfolyamába
belépő tanulók esetén, ha a helyi tantervünkben szereplő, a beiratkozás tanévéig tanult
tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő
összeg, a belépő tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie.
Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is. A különbözeti vizsga
tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény
vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.
Javítóvizsga
A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha
- tanév végén elégtelen osztályzatot kapott,
- a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt
nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le,
- szakmai gyakorlatból a nevelő testület a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével
engedélyezte,
- az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott.
45
Javítóvizsga az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezhető. Ha az
osztályozó vagy különbözeti vizsgára a tanév közben kerül sor, s a tanuló elégtelen minősítést
szerez, a vizsgát követő három hónapon belül kell a javítóvizsga időszakot kijelölni.
Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben
teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai
évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam
bizonyítványába be kell jegyezni.
Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak
osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében,
ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni.
Pótló vizsga
Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad,
pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló
vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni.
1.13.2. A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok
Az iskolában a vizsgák az igazgató által megbízott vizsgabizottság előtt zajlanak. A vizsgák
írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati vizsgarészekből állhatnak.
Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza.
Az írásbeli maximális ideje vizsgatárgyanként legfeljebb 60 perc. Egy napon legfeljebb 3
írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák között pihenőidővel. Az írásbeliről jegyzőkönyv
készül a megfelelően kialakított ülésrenddel, az esetleg előforduló rendkívüli események,
szabálytalanságok leírásával, a dolgozatokat beszedő felügyelőtanár aláírásával. A javító tanár
piros tollal javítja ki a dolgozatokat, rávezeti az eredményt és aláírja.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó alkalomhoz illő ruhában legalább 10 perccel a meghirdetett
vizsgakezdés előtt érkezik meg. A vizsgabizottság jelenlétében tantárgyanként tételt húz,
kiválasztja a hozzá tartozó segédeszközt, majd (az idegen nyelv kivételével) legalább 30 perc
felkészülési idő után önállóan felel. A szóbeli feleltetés időtartama nem lehet több 15 percnél.
Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljesen tájékozatlan, az elnök egy alkalommal póttételt
húzat. A következő vizsgatárgy tételhúzása előtt a vizsgázónak legalább 15 perc pihenőideje
van, ez alatt elhagyhatja a vizsgatermet. Egy napon legfeljebb 3 tárgyból szóbelizik egy
vizsgázó. A szóbeli felelet végén az elnök rávezeti a javasolt értékelést a jegyzőkönyvre. Ha a
tanuló nagyon komoly indokkal nem tud megjelenni a vizsgán, akkor írásban kérheti az
igazgatótól (az igazolást mellékelve), hogy másik napon vizsgázhasson.
46
Vizsgaidőszakok
A tanulmányok alatti vizsgát a rendes vizsgaidőszakokban lehet letenni. Osztályozó vizsgát az
iskola tanítási év (szorgalmi idő: szeptember 1-jétől a következő év június 15-éig terjedő
időszak) során bármikor szervezhet. A vizsgaidőszakok a következők:
Őszi: szeptember első két tanítási hete,
Félévi: a félév utolsó napja előtt két tanítási hét,
Tavaszi: az aktuális tanév rendjében szereplő május-júniusi érettségi vizsgaidőszak első
vizsganapját megelőző hét (öt tanítási nap),
Év végi: az utolsó tanítási nap előtti két tanítási hét,
Nyári: augusztus 15-31 közötti javítóvizsga időszak
1.13.3. A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje
A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A
vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján az alábbiak szerint határozzuk
meg:
Az értékelés helyi rendje
Osztályozó és különbözeti vizsgák esetén, illetve ezek pótló vizsgájánál
0 - 29% - 1 30 - 48% - 2 49 – 66% - 3 67 – 84% - 4 85 -100 % - 5
Javító vizsgánál, illetve ennek pótló vizsgájánál
0 - 49% - 1 50 - 84% - 2 85 -100% - 3
47
1.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
A beiskolázási elveket, az eljárás rendjét évente a nevelőtestület fogadja el. A tanulói rangsor
alapja, amennyiben az iskola igazgatója a nevelőtestület véleménye alapján másképp nem
rendelkezik, az általános iskolai tanulmányi előmenetel. Szakiskolai osztályba a szakma
jellegétől függően feltétel az előírásoknak megfelelő orvosi egészségügyi és a
pályaalkalmassági vizsgálat. A tanulók felvételéről, átvételéről a jogszabályi előírásoknak
megfelelően az iskola igazgatója dönt. Az osztályba, csoportba sorolásnál a tanuló
szakmacsoport választását, illetve idegennyelv-választását vesszük figyelembe, szem előtt
tartva a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Szakképző évfolyamra a tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény előírásait alkalmazzuk.
Szakképzés (II/14. évfolyamok)
A pedagógiai programban, illetve az Alapító Okiratban jelzett szakmákban lehetséges.
A felvétel feltétele:
- I/13. évfolyam követelményeinek beszámítását igazoló középiskolai bizonyítvány,
- érettségi bizonyítvány megléte (OKJ előírásai szerint),
- vagy a rendes érettségi vizsgához szükséges középiskolai évfolyamok elvégzése és
megkezdett érettségi vizsga,
- orvosi alkalmassági vizsga,
- pályaalkalmassági vizsga
- jogszabályban meghatározott életkor.
Esti tagozatos felnőttoktatásra
A feltétel feltétele:
- szakmunkás-bizonyítvány megléte,
1.14.1.Másik középiskolából való átvétel feltételei:
- a szülőnek az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelme
- megfelelő tanulmányi eredmény és jó magatartás
- amennyiben azt a fogadó osztály létszáma lehetővé teszi
Más intézmény azonos típusú képzési formáiból különbözeti vagy osztályozó vizsga nélkül
léphet át a tanuló, ha az általa tanult tárgyak évfolyamonkénti elosztása és óraszáma a két
intézményben megegyezik.
Minden egyéb esetben előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni azt, mely tárgyakból kell
különbözeti vagy osztályozó vizsgát tennie az átlépni kívánó tanulónak. Az összehasonlítás
alapja a tanult tárgyak óraszáma, illetve évfolyamonkénti elosztása lehet.
48
Az átlépésről minden esetben az igazgató dönt mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult
tantárgyakat, a szakmacsoportos tantárgyakat, azok eredményeit. Az átlépéshez szükséges
különbözeti vagy osztályozó vizsga kiírása (időpont, tantárgyak, tartalmak) is az igazgató
feladata, de ezt a hatáskörét átadhatja szakmai helyettesének.
Intézményen belül is van lehetőség tagozatok közötti átlépésre, erre a fenti szabályok egyaránt
érvényesek.
Az osztályozó és különbözeti vizsgával kapcsolatos szabályokat a tanulmányok alatti vizsga
vizsgaszabályzata tartalmazza (1.13. fejezet)
1.14.2. A felvételi eljárás különös szabályai
A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá
nyilvánításról az igazgató dönt (vonatkozó törvények figyelembe vételével) a szülő írásbeli
kérelme, az osztályfőnök és az osztályban tanítók és kiskorú halmozottan hátrányos helyzetű
tanuló esetén a Gyermekjóléti Szolgálat véleménye alapján.
A középiskolai felvételi eljárás éves menetrendjéről, az eljárás során betartandó határidőkről
minden évben az EMMI által kibocsátott, a tanév rendjéről szóló rendelet intézkedik.
Felvételi vizsgát nem szervezünk. A felvétel elbírálásánál, a teljesítmények rangsorolásánál az
általános iskola 7. osztályának év végi és a 8. osztály félévi eredményeit összesítjük úgy, hogy
a magatartás/szorgalom, illetve a készségtárgyak eredményeit nem számítjuk.
1.15. A TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-62 pályázat tapasztalatainak hasznosítása
A fenti pályázat keretében kivitelezett projekt során iskolánk pedagógusai és diákjai
egyaránt sok olyan dolgot kaptak a pályázattól, amelyet véleményünk szerint nem csak a benne
résztvevőkkel, hanem minden, az iskolában dolgozó tanárral és diákkal meg kellene ismertetni.
A megvalósult tevékenységek között a pedagógusok szakmai továbbképzésétől kezdve a
befogadó környezet kialakításához szükséges eszközök beszerzésén át a diákok szociális
hátrányából fakadó különbségek csökkentését célzó kulturális és szabadidős tevékenységekig
nagyon sok minden volt megtalálható. Bár a program fő célja az esélyteremtés és a hátrányos
helyzetből eredő különbségek csökkentése volt, a projekt keretében, annak tervezett részeként
elvégezhettük a tanulók személyes fejlesztését, mentorálását, tanulmányi eredményeinek
javítását, esetleges továbbtanulási szándékuk növelését, hiányzásaik csökkentését. A
tevékenységek legtöbbje tehát arra irányult, hogy a pályázatban részt vevő diákoknak egy olyan
49
perspektívát tudjunk megmutatni, amelyet a családjuk révén vagy saját maguktól soha nem
kaphattak volna meg. Az igazi az lett volna, ha minden diák számára meg lehetne mutatni
ezeket a perspektívákat.
Az iskola pedagógusai eddig csak az elméleti oldaláról ismerhették meg a mentorálás
tevékenységét, de a mostani pályázat során személyesen szerezhettek tapasztalatokat, ráadásul
mindezt szakmai támogatás, felkészítés és kontrolálás mellett.
Ebből következően mindenki (a programban résztvevő pedagógus és a projekt vezetése
is) úgy érezte, hogy az iskola pedagógiai programjába építsük be azokat a jó gyakorlatokat,
szerzett tapasztalatok révén kivitelezhetőnek tartott feladatokat, melyek megvalósíthatók a
pályázati projekt kifutása után is. Természetesen felhasználva ehhez a pályázat során szerzett
eszközöket, ismereteket, tapasztalatokat és kapcsolatokat. A fő cél, hogy olyan
osztályközösségek alakuljanak ki minél hamarabb, lehetőleg már az első hónap végére,
amelyek elősegítik a szakmai munka jobb kivitelezését, amelyben a diák-tanár-szülő viszonyra,
kapcsolatra jellemző az együttműködés, a közös érdek, a jól végzett munka.
Ezek alapján:
- A 9. évfolyamos tanulóknál bemeneti mérés elvégzése és kiértékelése alapján
kiválasztjuk azokat a diákokat, akikkel külön tanárok fognak foglalkozni a heti
32 órás keretük terhére;
- Mentori tevékenységet vállaló pedagógusok és tanulók egymáshoz rendelése,
mérésen alapuló egyéni fejlesztési tervek készítése;
- Befogadó iskolai környezetben történő ismerkedés az iskolával és az
osztályban tanító pedagógusokkal;
- A szorgalmi időszak első hetében (de mindenképpen szeptemberben) a 9.
évfolyamos diákok számára az osztályban tanító pedagógusokkal közös
programok szervezése;
- Szintén az első héten az iskola épületeinek és a városnak a megismertetése,
mivel tanulóink többsége bejáró, azt sem tudják, hogy a városban mit hol
keressenek, legyen az iskolaépület, hivatal, üzlet, gyakorlati hely, stb.;
- Csapatépítési tevékenységek, osztály- és/vagy évfolyam kirándulás rögtön az
első tanítási héten;
- Az adott szakma területhez (ahova felvételt nyertek) tartozó előadók (a
későbbiekben potenciális gyakorlati helyeken dolgozók) meghívása, a
szakmák bemutatása;
- Pályaorientációs tevékenység, az egyéni képességek, tehetségek
kibontakoztatására;
50
- Az iskola elvégzése utáni lehetőségek bemutatása, a munkaerő piaci
lehetőségek megismertetése;
- A szülők nagyobb mértékű (szülői értekezleten és fogadóórán felüli) bevonása
az iskolában történtekkel kapcsolatban. Szükség esetén családlátogatás,
személyes konzultáció osztályfőnök és szülő, illetve mentortevékenységet
végző pedagógus és szülő között;
- Helyi kulturális intézményekkel szervezetekkel történő kapcsolat a szociális
hátrányokból származó különbségek csökkentésére;
A fentiekben kiválasztott tevékenységeket úgy állítottuk össze, hogy az iskola
fenntartóját plusz költségek ne terheljék sem eszközök révén, sem bérek, vagy szolgáltatások
révén. Ugyanakkor azt várjuk, hogy az iskolánkba kerülő diákok munkához való hozzáállása
jelentősen javuljon, kihatva ezzel a tanulmányi eredményekre, a továbbtanulásra, a munka
világában való megfelelésre valamint a hiányzásokra. A szülők nagyobb mértékű bevonása, a
gyermekeikkel közös tevékenységek elvégzése, szintén erősíti a fentiekben leírt kívánalmakat.
51
2. Az intézmény helyi tanterve
2.1. A választott kerettanterv megnevezése
A 2013/2014. tanév előtt megkezdett képzések esetében a tantárgyszerkezet és a tartalmi
szabályozás alapja;
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási
jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 3. számú melléklete;
Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára
A 2013/2014. tanévben vagy azt követően megkezdett középiskolai képzések esetében a
szabályozás alapja;
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási
jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 3. számú melléklete;
Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára
A 2013/2014. tanévben vagy azt követően megkezdett középiskolai képzések esetében a
szabályozás alapja;
A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú
EMMI rendelet, és annak mellékletei; a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 6. melléklet
- Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára
- Kerettantervek szakiskolák számára
- Kerettanterv felnőttoktatás számára
- Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. (13.) évfolyama számára
- Kerettanterv szakiskola 9-13. évfolyama számára
- Kerettanterv szakiskolát végzettek középiskolája számára
A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2-6. melléklete
Szakképzési kerettantervek
A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
2.2. A kerettantervi és a szabadon felhasználható órakeretek tantárgyankénti,
heti óraszámai
A szakközépiskolában a többször módosított 17/2004. (V. 20.) OM, rendelet alapján készített helyi tanterv szerint folyik az oktatás.
52
Szakgimnáziumi óraterv az 54 341 01 KERESKEDŐ szakképesítéshez 2016-tól
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 5/13. évf. e gy e gy e gy e gy e gy Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
Idegen nyelv* 4 4 4 4
Matematika 3 3 3 5
Történelem 2 2 3 3
Etika 1
Informatika* 2 2 2
Művészetek 1
Testnevelés 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 0,5
Kötelező komplex természettudományos tantárgy 3
Földrajz 2 2 2
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1
Foglalkoztatás II. 0,5
Foglalkoztatás I.* 2
Marketing 1 1 2,5
Marketing gyakorlat* 4
Levelezés 1,5 2
Élelmiszer- és vegyi áru ismeret 2 2
Műszaki cikk áruismeret 2 2
Ruházati- és bútor áruismeret 1,5 1
Kereskedelmi ismeretek 3 3
Kereskedelmi gyakorlat I.* 2
Kereskedelmi gyakorlat II.* 1 2 1 1
Eladástan 1 1 1
Eladási gyakorlat* 2 1 1
Kereskedelmi gazdaságtan 1,5 1,5 2 5
Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat* 1,5 0,5 4,5
Vállalkozástan 2,5
Ügyvitel 2
Vállalkozási gyakorlat* 7
Iparcikk áruismeret 1
Szakmai idegen nyelv* 4
Közismereti órák összesen 24 0 24 0 25 0 25 0 0,5 0
Szakmai órák összesen 8 3 6,5 5,5 7,5 2,5 8 2 19,5 15,5
Óraszám összesen 35 36 35 35 35,5
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
140 140
*csoportbontást igényel
53
Szakgimnáziumi óraterv az 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ szakképesítéshez 2016-
tól
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 5/13. évf.
e gy e gy e gy e gy e gy
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
Idegen nyelv* 4 4 4 4
Matematika 3 3 3 5
Történelem 2 2 3 3
Etika 1
Informatika* 2 2 2
Művészetek 1
Testnevelés 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 0,5
Kötelező komplex természettudományos tantárgy
3
Földrajz 2 2 2
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1
Foglalkoztatás II. 0,5
Foglalkoztatás I.* 2
Vendéglátó gazdálkodás elmélete 1
A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata 1 2 1
Általános élelmiszerismeret 1,5 1
Élelmiszerek a gyakorlatban 1 0,5
Élelmiszerbiztonság alapjai 0,5
Vendéglátás higiéniája 1
Pincér szakmai idegen nyelv* 1
Felszolgálási alapok 0,5 1
Felszolgálási alapok gyakorlat* 2 2,5
Felszolgálás 0,5 1
Felszolgálás gyakorlat* 3 2
Értékesítés elmélete 1 1 4
Értékesítés gyakorlata* 1 1,5 1 1
Marketing és kommunikáció a gyakorlatban
1 2
Alkalmazott számítástechnika* 1 3
Ügyvitel 1
Termelés elmélete 1 1 1 3
Termelés gyakorlata* 1 1,5 1 9
Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete* 1 1 1,5
Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata*
1 1,5 2
Jogszabályok a vendéglátásban 1 1
Szervezés és irányítás a vendéglátásban 1,5 1
Szakmai idegen nyelv* 4
Közismereti órák összesen 24 0 24 0 25 0 25 0 0,5 0
Szakmai órák összesen 5,5 6 4 8 2,5 7,5 4 6,5 16,0 19
Óraszám összesen 35 36 35 35 35,5
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat: 140 140 *csoportbontást igényel
54
Szakgimnáziumi óraterv az 54 344 01 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ szakképesítéshez 2016-tól
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 5/13. évf.
e gy e gy e gy e gy e gy
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelv* 4 4 4 4
Matematika 3 3 3 5
Történelem 2 2 3 3 Etika 1
Informatika* 2 2 2
Művészetek 1 Testnevelés 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 0,5
Kötelező komplex természettudományos tantárgy
3
Földrajz 2 2 2
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1
Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2
Gazdasági és jogi alapismeretek 4 3
Ügyviteli ismeretek 3 Ügyviteli gyakorlatok* 4
Általános statisztika 2
Statisztika gyakorlat* 1 Pénzügyi alapismeretek 2 1 0,5
Pénzügy gyakorlat* 1
Adózási alapismeretek 1 Adózás gyakorlat* 1
Számviteli alapismeretek 2 2
Számvitel gyakorlat* 1 1 Támogatási alapismeretek 2 1
Gazdálkodási statisztika 2
Folyamat- és pénzügyi tervezés 1 1,5 Támogatási ügyvitel 2 2
Támogatás menedzsment 2
Gazdálkodási ismeretek 2,5 Vállalkozásfinanszírozás 3
Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat* 1
Adózás 3 Elektronikus adóbevallás gyakorlata*
2
Számvitel 6
Könyvelés számítógépen gyakorlat* 4
Projekt-finanszírozás 2
Projektfinanszírozás gyakorlata* 2
Projektfolyamatok követése 2
Projekttervezés gyakorlata* 1
Szakmai idegen nyelv* 4
Közismereti órák összesen 24 0 24 0 25 0 25 0 0,5 0
Szakmai órák összesen 7 4 9 3 9 1 4,5 5,5 25 10
Óraszám összesen 35 36 35 35 35,5
*csoportbontást igényel
55
Szakgimnáziumi óraterv az 54 481 06 INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ szakképesítéshez 2016-tól
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 5/13. évf.
e gy e gy e gy e gy e gy Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
Idegen nyelv* 4 4 4 4
Matematika 3 3 3 5
Történelem 2 2 3 3
Etika 1
Informatika* 2 2 2
Művészetek 1
Testnevelés 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 0,5 Kötelező komplex természettudományos tantárgy
3
Fizika 2 2 2
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1
Foglalkoztatás II. 0,5
Foglalkoztatás I.* 2
IT alapok 1 1
IT alapok gyakorlat* 2 1
Hálózatok I. 1 1 1
Hálózatok I. gyakorlat* 2 3 2
Programozás 1 1 1 1
Programozás gyakorlat* 2 2 2 2
IT szakmai angol nyelv* 2 2
Linux alapok 1
Linux alapok gyakorlat* 2
Irodai szoftverek 1
Irodai szoftverek gyakorlat* 3
IT szakorientáció 1 1
IT szakorientáció gyakorlat* 2 1
Hálózatok II. 3
Hálózatok II. gyakorlat* 9
IT hálózatbiztonság 1,5
IT hálózatbiztonság gyakorlat* 3
Szerverek és felhőszolgáltatások 3
Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat* 9
Szakmai idegen nyelv* 4
Közismereti órák összesen 24 0 24 0 25 0 25 0 0,5 0
Szakmai órák összesen 5 6 6 6 3 7 3 7 14 21
Óraszám összesen 35 36 35 35 35,5
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat *csoportbontást igényel
56
Szakgimnáziumi óraterv az 54 345 01 KÖZSZOLGÁLATI ÜGYINTÉZŐ
szakképesítéshez 2016-tól
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 5/13. évf.
e gy e gy e gy e gy e gy Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelv* 4 4 4 4 Matematika 3 3 3 5 Történelem 2 2 3 3 Etika 1 Informatika* 2 2 2 Művészetek 1 Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 0,5 Kötelező komplex természettudományos tantárgy 3 Biológia 2 2 2 Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 Foglalkoztatás II. 0,5
Foglalkoztatás I.* 2
Közszolgálati ügyintézői ismeretek 1,5
Magánbiztonság és vagyonvédelem I. 1
Magánbiztonság és vagyonvédelem II. 1
Magánbiztonság és vagyonvédelem III. 0,5
Magánbiztonság és vagyonvédelem IV. gyakorlat*
1
Személy és vagyonvédelemi ismeretek gyakorlat*
0,5
Személy és vagyonőri és közterület-felügyelői ismeretek gyakorlat*
1
Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I. 1 0,5
Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. 2,5
Rendvédelmi szervek és alapfeladatok III. 4
Rendvédelmi szervek és alapfeladatok IV. 4
Rendvédelmi szervek és alapfeladatok V. 2
Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat* 1
Közszolgálati ügyintézői ismeretek 0,5
Közszolgálati ügyintéző gyakorlati ismeretek* 0,5
Rendészeti szakmai idegen nyelv* 1
Rendészeti szakmai informatika* 0,5
Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat I.* 0,5
Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat II.* 3,5
Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat III.* 3
Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat IV.* 3
Önvédelem és intézkedés taktika 0,5 2
Ügyviteli ismeretek 1
Ügyviteli ismeretek 1
Ügyviteli ismeretek 4
Ügyviteli gyakorlat* 2,5
Közszolgálati ügyintézői ismeretek 1,5 1,5 4
Közszolgálati ügyintézői gyakorlat* 1,5 2
E-közigazgatás elmélete 4
E-közigazgatás gyakorlata* 2
Ügyfélszolgálati kommunikáció 2,5
Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat* 3
Ügyfélszolgálati kommunikáció 2
Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat* 2,5
Szakmai idegen nyelv* 4
Közismereti órák összesen 24 0 24 0 25 0 25 0 0,5 0 Szakmai órák összesen 6,5 4,5 8 4 5,5 4,5 5,5 4,5 23 12 Óraszám összesen 35 36 35 35 35,5
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat 140 140 *csoportbontást igényel
57
Szakközépiskolai óraterv 2016.szeptembertől 34 811 04 SZAKÁCS
Heti óraszám
9-10
-11.
évf
. ös
szes
en
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom
2,0 2,0 1,5 1,5 2,0 2,0 5,5
Idegen nyelv* 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 6,0
Matematika 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0
Társadalomismeret 3,0 3,0 1,0 1,0 0,0 0,0 4,0
Természetismeret 3,0 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,0
Osztályközösség építő Program
1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0
Testnevelés és sport 4,0 4,0 2,5 2,5 2,5 2,5 9,0
Informatika* 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0
Közismereti összesen 18,0 0,0 18,0 11,0 0,0 11,0 9,5 0,0 9,5 38,5
Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,5 0,5 0,5
Foglalkoztatás I.* 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0
Vendéglátó gazdálkodás 2,5 2,5 1,0 1,0 2,0 2,0 5,5
Általános élelmiszerismeret 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 3,5
Élelmiszerbiztonságról általában
0,5 0,5 0,0 0,0 0,5
Vendéglátás higiéniája 0,5 0,5 0,0 0,5
Szakmai idegen nyelv* 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 2,0
Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet
4,5 4,5 0,0 0,0 4,5
Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat*
7,0 7,0 0,0 0,0 7,0
Ételkészítési ismeretek alapjai üzemi gyakorlat
0,0 17,5 17,5 0,0 17,5
Ételkészítési ismeretek elmélet 0,0 2,0 2,0 1,5 1,5 3,5
Ételkészítési ismeretek üzemi gyakorlat
0,0 2,0 2,0 18,5 18,5 20,5
Szakmai összesen 10,0 7,0 17,0 5,5 19,5 25,0 7,0 18,5 25,5 67,5
Mindösszesen 28,0 7,0 35,0 16,5 19,5 36,0 16,5 18,5 35,0 106,0
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
140,0 140,0
* : csoportbontást igényel
58
Szakközépiskolai óraterv 2016.szeptembertől 34 811 01 Cukrász
Heti óraszám
9-10
-11.
évf
. ös
szes
en
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom
2,0 2,0 1,5 1,5 2,0 2,0 5,5
Idegen nyelv* 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 6,0
Matematika 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0
Társadalomismeret 3,0 3,0 1,0 1,0 0,0 0,0 4,0
Természetismeret 3,0 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,0
Osztályközösség építő Program 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0
Testnevelés és sport 4,0 4,0 2,5 2,5 2,5 2,5 9,0
Informatika* 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0
Közismereti összesen 18,0 0,0 18,0 11,0 0,0 11,0 9,5 0,0 9,5 38,5
Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,5 0,5 0,5
Foglalkoztatás I.* 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0
Vendéglátó gazdálkodás 2,5 2,5 1,0 1,0 2,0 2,0 5,5
Általános élelmiszerismeret 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 3,5
Élelmiszerbiztonságról általában
0,5 0,5 0,0 0,0 0,5
Vendéglátás higiéniája 0,0 0,5 0,5 0,0 0,5
Cukrász szakmai idegen nyelv* 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 2,0
Cukrász szakmai ismeretek 4,0 4,0 2,0 2,0 1,5 1,5 7,5
Szakrajz 0,5 0,5 0,0 0,0 0,5
Cukrász szakmai gyakorlat* 7,0 7,0 3,5 3,5 3,5 3,5 14,0
Cukrász szakmai üzemi gyakorlat
0,0 16,0 16,0 15,0 15,0 31,0
Szakmai összesen 10,0 7,0 17,0 5,5 19,5 25,0 7,0 18,5 25,5 67,5
Mindösszesen 28,0 7,0 35,0 16,5 19,5 36,0 16,5 18,5 35,0 106,0
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
140,0 140,0
* : csoportbontást igényel
59
Szakközépiskolai óraterv 2016.szeptembertől 34 811 03 PINCÉR
Heti óraszám
9-10
-11.
évf
. ös
szes
en
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom
2,0 2,0 1,5 1,5 2,0 2,0 5,5
Idegen nyelv* 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 6,0
Matematika 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0
Társadalomismeret 3,0 3,0 1,0 1,0 0,0 0,0 4,0
Természetismeret 3,0 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,0
Osztályközösség építő Program
1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0
Testnevelés és sport 4,0 4,0 2,5 2,5 2,5 2,5 9,0
Informatika* 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0
Közismereti összesen 18,0 0,0 18,0 11,0 0,0 11,0 9,5 0,0 9,5 38,5
Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,5 0,5 0,5
Foglalkoztatás I.* 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0
Vendéglátó gazdálkodás 2,5 2,5 1,0 1,0 2,0 2,0 5,5
Általános élelmiszerismeret 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 3,5
Élelmiszerbiztonságról általában
0,5 0,5 0,0 0,0 0,5
Vendéglátás higiéniája 0,0 0,5 0,5 0,0 0,5
Pincér szakmai idegen nyelv*
1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 2,0
Felszolgálási alapok 4,5 4,5 0,0 0,0 4,5
Felszolgálási alapok gyakorlat*
7,0 7,0 0,0 0,0 7,0
Felszolgálás 0,0 2,0 2,0 1,5 1,5 3,5
Felszolgálás üzemi gyakorlat 0,0 19,5 19,5 18,5 18,5 38,0
Szakmai összesen 10,0 7,0 17,0 5,5 19,5 25,0 7,0 18,5 25,5 67,5
Mindösszesen 28,0 7,0 35,0 16,5 19,5 36,0 16,5 18,5 35,0 106,0
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
140,0 140,0
* : csoportbontást igényel
60
Szakközépiskolai óraterv 2016.szeptembertől 34 541 05 PÉK
Heti óraszám
9-10
-11.
évf
. ös
szes
en
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom
2,0 2,0 1,5 1,5 1,5 1,5 5,0
Idegen nyelv* 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 6,0
Matematika 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0
Társadalomismeret 3,0 3,0 1,0 1,0 0,0 0,0 4,0
Természetismeret 3,0 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,0
Osztályközösség építő Program 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0
Testnevelés és sport 4,0 4,0 2,5 2,5 3,0 3,0 9,5
Informatika* 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0
Közismereti összesen 18,0 0,0 18,0 11,0 0,0 11,0 9,5 0,0 9,5 38,5
Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,5 0,5 0,5
Foglalkoztatás I.* 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0
Sütőipari technológia I. 3,0 3,0 0,0 0,0 3,0
Szakmai gépek I. 3,0 3,0 0,0 0,0 3,0
Szakmai számítások I. 2,0 2,0 0,0 0,0 2,0
Szakmai gyakorlat I. 7,0 7,0 0,0 0,0 7,0
Sütőipari technológia II. 0,0 3,0 3,0 2,5 2,5 5,5
Szakmai gépek II. 0,0 2,0 2,0 1,5 1,5 3,5
Szakmai számítások II. 0,0 2,0 2,0 1,5 1,5 3,5
Szakmai gyakorlat II. 0,0 13,0 13,0 10,0 10,0 23,0
Mikrobiológia és higiénia 1,0 1,0 0,0 0,0 1,0
Munka- és környezetvédelem 1,0 1,0 0,0 0,0 1,0
Minőség-ellenőrzés gyakorlat 0,0 3,0 3,0 0,0 3,0
Gazdasági és fogyasztóvédelmi ismeretek 0,0 1 1,0 1,5 1,5 2,5
Minőségirányítás 0,0 1 1,0 0,0 1,0
Mézeskalács készítés 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0
Mézeskalács készítés gyakorlat 4,0 4,0
Szakmai összesen 10,0 7,0 17,0 9,0 16,0 25,0 11,5 14,0 25,5 63,5
Mindösszesen 28,0 7,0 35,0 20,0 16,0 36,0 21,0 14,0 35,0 102,0
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
140,0 140,0
* : csoportbontást igényel
61
Szakközépiskolai óraterv 2016. szeptembertől 34 341 01 ELADÓ
Heti óraszám
9-10
-11.
évf
. ös
szes
en
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
elm
élet
gyak
.
Öss
zes
en
Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom
2,0 2,0 1,5 1,5 2,0 2,0 5,5
Idegen nyelv* 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 6,0
Matematika 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0
Társadalomismeret 3,0 3,0 1,0 1,0 0,0 0,0 4,0
Természetismeret 3,0 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,0
Osztályközösség építő Program
1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0
Testnevelés és sport 4,0 4,0 2,5 2,5 2,5 2,5 9,0
Informatika* 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0
Közismereti összesen 18,0 0,0 18,0 11,0 0,0 11,0 9,5 0,0 9,5 38,5
Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,5 0,5 0,5
Foglalkoztatás I.* 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0
Kereskedelmi ismeretek 3,0 3,0 2,5 2,5 1,5 1,5 7,0
Kereskedelmi gyakorlat* 7,0 7,0 16,5 16,5 15,5 15,5 39,0
Ruházati és vegyes iparcikk áruismeret
2,0 2,0 0,0 0,0 2,0
Élelmiszer- és vegyi áruismeret
1,0 1,0 2,0 2,0 1,5 1,5 4,5
Müszakicikk áruismeret 0,0 2,5 2,5 1,5 1,5 4,0
Eladástan 1,0 1,0 0,5 0,5 1,0 1,0 2,5
Eladási gyakorlat* 3,0 3,0 1,0 1,0 2,0 2,0 6,0
Szakmai összesen 7,0 10,0 17,0 7,5 17,5 25,0 8,0 17,5 25,5 67,5
Mindösszesen 25,0 10,0 35,0 18,5 17,5 36,0 17,5 17,5 35,0 106,0
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
140,0 140,0
* : csoportbontást igényel
62
Szakközépiskolai óraterv 2017. szeptembertől 34 341 05 ÉLELMISZER-, VEGYI ÁRU ELADÓ (HÍD II.)
Heti óraszám
9-10
. évf
. ös
szes
en
Éves óraszám
9-10
. évf
. ös
szes
en
9. évfolyam 10. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
Kommunikáció és anyanyelv 4,0 4,0 3,0 3,0 7,0 144 144 108 108 252,0 Élő idegen nyelv (angol, német) 3,0 3,0 2,0 2,0 5,0 108 108 72 72 180,0 Matematika 4,0 4,0 2,0 2,0 6,0 144 144 72 72 216,0 Társadalom és jelenkor-ismeret 2,0 2,0 1,0 1,0 3,0 72 72 36 36 108,0 Természetismeret 1,5 1,5 1,0 1,0 2,5 54 54 36 36 90,0
Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok
0,5 0,5 1,0 1,0 1,5 18 18 36 36 54,0
Testnevelés és sport* 2,0 2,0 0,0 2,0 72 72 0 72,0 Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program)
1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 36 36 36 36 72,0
Biológia 1,0 1,0 0,0 0,0 1,0 36
Közismereti összesen 19,0 0,0 19,0 11,0 0,0 11,0 30,0 684,0 0,0 648,0 396,0 0,0 396,0 1044,0
Kereskedelmi ismeretek 2,0 2,0 3,5 3,5 5,5 72 0 72 126 0 126 198,0
Kereskedelmi gyakorlat* 6,0 6,0 9,5 9,5 15,5 216 216 342 342 558,0
Eladástan 1,5 1,5 1,5 1,5 3,0 54 54 54 54 108,0 Eladási gyakorlat 3,5 3,5 7,0 7,0 10,5 126 126 0 252 252 378,0
Élelmiszer- és vegyi áruismeret 3,0 3,0 3,0 3,0 6,0 108 108 108 108 216,0
Szakmai összesen 6,5 9,5 16,0 8,0 16,5 24,5 40,5 234 342 576 288 594 882 1458,0
Mindösszesen 25,5 9,5 35,0 19,0 16,5 35,5 70,5 918 342 1224 684 594 1278 2502,0
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat 105,0 105,0
* : csoportbontást igényel elmélet 522,0 33,4 9. évf. 10. évf. gyakorlat 1041,0 66,6 3,5 nap iskola 5 nap iskola
1563,0 100,0 1,5 nap közös gyak. Megjegyzés: Az elmélet-gyakorlat arányában a nyári gyakorlat is benne van!
63
Óraterv az 54 341 01 KERESKEDŐ szakképesítéshez 2016-tól
Heti óraszám
Tantárgyak 1/13. évf. 2/14. évf.
e gy e gy
Osztályfőnöki 0,5 0,5
Foglalkoztatás II. 0,5
Foglalkoztatás I.* 2 Marketing 2 2,5 Marketing gyakorlat* 4 Levelezés 3,5 Élelmiszer- és vegyi áru ismeret 4 Műszaki cikk áruismeret 4 Ruházati- és bútor áruismeret 1,5 1 Kereskedelmi ismeretek 6 Kereskedelmi gyakorlat I.* 2 Kereskedelmi gazdaságtan 5 3 Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat 2 6,5 Vállalkozástan 2,5 Ügyvitel 2 Vállalkozási gyakorlat 1 7 Szakmai idegen nyelv* 2 2 2 2 Közismereti órák összesen 0,5 0 0,5 0 Szakmai órák összesen 28 7 15,5 19,5
Óraszám összesen 35,5 35,5 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat 160 *csoportbontást igényel
64
Óraterv az 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ szakképesítéshez 2016-tól
Heti óraszám Tantárgyak 1/13. évf. 2/14. évf.
e gy e gy
Osztályfőnöki 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2 Vendéglátó gazdálkodás elmélete 1
A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata 3
Általános élelmiszerismeret 2 Élelmiszerek a gyakorlatban 1,5 Élelmiszerbiztonság alapjai 0,5 Vendéglátás higiéniája 0,5 Értékesítés elmélete 2 4 Értékesítés gyakorlata* 3,5 1
Marketing és kommunikáció a gyakorlatban
1 2
Alkalmazott számítástechnika* 1 3 Ügyvitel 1 Termelés elmélete 3 3 Termelés gyakorlata* 3,5 9
Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete* 3 1,5
Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata*
3 2
Szakmai idegen nyelv* 3 1 2 2 Jogszabályok a vendéglátásban 1 1
Szervezés és irányítás a vendéglátásban 1,5 1
Közismereti órák összesen 0,5 0 0,5 0 Szakmai órák összesen 16 19 14 21
Óraszám összesen 35,5 35,5 Nyári szakmai összefüggő gyakorlat 160 *csoportbontást igényel
65
Óraterv az 54 344 01 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ szakképesítéshez 2016-tól
Heti óraszám
Tantárgyak 1/13. évf. 2/14. évf.
e gy e gy
Osztályfőnöki 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I.* 2 Gazdasági és jogi alapismeretek 7 Ügyviteli ismeretek 3 Ügyviteli gyakorlatok* 4 Általános statisztika 2 Statisztika gyakorlat* 1 Pénzügyi alapismeretek 4 Pénzügy gyakorlat* 1 Adózási alapismeretek 2 Adózás gyakorlat* 1 Számviteli alapismeretek 4 Számvitel gyakorlat* 2 Gazdálkodási ismeretek 2,5 Vállalkozásfinanszírozás 3 Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat* 1 Adózás 3
Elektronikus adóbevallás gyakorlata* 2 Számvitel 6 Könyvelés számítógépen gyakorlat* 4 Projekt-finanszírozás 2 Projektfinanszírozás gyakorlata* 2 Projektfolyamatok követése 2 Projekttervezés gyakorlata 1 Szakmai idegen nyelv* 2 2 4 Közismereti órák összesen 0,5 0 0,5 0 Szakmai órák összesen 24 11 25 10
Óraszám összesen 35,5 35,5 *csoportbontást igényel
66
Óraterv az 54 481 06 INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ szakképesítéshez 2016-tól
Heti óraszám
Tantárgyak 1/13. évf. 2/14. évf. e gy e gy
Osztályfőnöki 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5
Foglalkoztatás I.* 2
IT alapok 2
IT alapok gyakorlat* 3
Hálózatok I. 3
Hálózatok I. gyakorlat* 7
Programozás 4
Programozás gyakorlat* 8
IT szakmai angol nyelv 4
Hálózatok II. 3
Hálózatok II. gyakorlat* 9
IT hálózatbiztonság 1,5
IT hálózatbiztonság gyakorlat* 3
Szerverek és felhőszolgáltatások 3
Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat* 9
Szakmai idegen nyelv* 2 2 3 1
Közismereti órák összesen 0,5 0 0,5 0 Szakmai órák összesen 15 20 13 22
Óraszám összesen 35,5 35,5 *csoportbontást igényel
67
Óraterv 2016. szeptembertől ESTI 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Heti óraszám
11-1
2. é
vf.
össz
esen
13. évfolyam 14. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
Foglalkoztatás II. 0,0 0,5 0,5 0,5
Foglalkoztatás I. 0,0 0,5 0,5 0,5
Gazdasági és jogi alapismeretek 3,5 3,5 0,0 3,5
Ügyviteli ismeretek 2,0 2,0 0,0 2,0
Ügyviteli gyakorlatok* 1,0 1,0 0,0 1,0
Általános statisztika 1,0 1,0 0,0 1,0
Statisztika gyakorlat 0,5 0,5 0,0 0,5
Pénzügyi alapismeretek 3,5 3,5 0,0 3,5
Pénzügy gyakorlat* 1,5 1,5 0,0 1,5
Adózási alapismeretek 1,0 1,0 0,0 1,0
Adózás gyakorlat* 1,0 1,0 0,0 1,0
Számviteli alapismeretek 3,0 3,0 0,0 3,0
Számvitel gyakorlat* 2 2 0,0 1,5
Gazdálkodási ismeretek 0,0 0,5 0,5 0,5
Vállalkozásfinanszírozás 0,0 1,0 1,0 1,0
Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat* 0,0 1,5 1,5 1,5
Adózás 0,0 2,5 2,5 2,5
Elektronikus adóbevallás gyakorlata* 0,0 1,5 1,5 1,5
Számvitel 0,0 5,0 5,0 5,0
Könyvelés számítógépen gyakorlat* 0,0 3,0 3,0 3,0
Projekt-finanszírozás 0,0 1,0 1,0 1,0
Projektfinanszírozás gyakorlata* 0,0 0,5 0,5 0,5
Projektfolyamatok követése 0,0 1,0 1,0 1,0
Projekttervezés gyakorlata* 0,0 0,5 0,5 0,5
Szakmai idegen nyelv* 0,5 0,5 1,0 1,0 0,0 1,0 2,0
Szakmai összesen 14,5 6,0 20,5 13,0 7,0 20,0 40,5
Közismereti összesen 0,5 0,0 0,5 0,5 0,0 0,5 1,0
Összesen 15,0 6,0 21,0 13,5 7,0 20,5 41,5
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
* : csoportbontást igényel
68
Óraterv Esti képzés 2016-17 34 811 04 Szakács
Heti óraszám
11-1
2. é
vf.
össz
esen
Éves óraszám
11-1
2. é
vf.
össz
esen
11. évfolyam 12. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 0,0 0,5 18 0 18 0,0 0,0 0 18
Foglalkoztatás I.* 1,5 1,5 0,0 1,5 54 0 54 0,0 0,0 0 54
Vendéglátó gazdálkodás 2,0 2,0 2,0 2,0 4,0 72 0 72 62,0 0,0 62 134
Általános élelmiszerismeret 1,0 1,0 0,5 0,5 1,5 36 0 36 15,5 0,0 16 52
Élelmiszerbiztonságról általában 0,0 0,5 0,5 0,5 0 0 0 15,5 0,0 16 16
Vendéglátás higiéniája 0,0 0,5 0,5 0,5 0 0 0 15,5 0,0 16 16
Szakmai idegen nyelv* 0,0 1,5 1,5 1,5 0 0 0 46,5 0,0 47 47
Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 2,0 2,0 0,0 2,0 72 0 72 0,0 0,0 0 72
Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat* 14,0 14,0 0,0 14,0 0 504 504 0,0 0,0 0 504
Ételkészítési ismeretek alapjai üzemi gyakorlat 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0 0 0 0,0 0,0 0 0
Ételkészítési ismeretek elmélet 0,0 1,5 1,5 1,5 0 0 0 46,5 0,0 47 47
Ételkészítési ismeretek (üzemi) gyakorlat 0,0 14,5 14,5 14,5 0 0 0 0,0 449,5 450 450
Szakmai összesen 7,0 14,0 21,0 6,5 14,5 21,0 42,0 252,0 504,0 756,0 201,5 449,5 651,0 1407,0
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 0,0 0,0 0,0 96 0 96
* : csoportbontást igényel
elmélet 453,5 30,2 gyakorlat 1049,5 69,8 Min. 1044 óra kell!
1503,0 100 Megjegyzés: Az elmélet-gyakorlat arányában a nyári gyakorlat is benne van!
69
Óraterv Esti képzés 2016-17 34 811 03 Pincér
Heti óraszám
11-1
2. é
vf.
össz
esen
Éves óraszám
11-1
2. é
vf.
össz
esen
11. évfolyam 12. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 0,0 0,5 18 0 18 0,0 0,0 0,0 18,0
Foglalkoztatás I.* 1,5 1,5 0,0 1,5 54 0 54 0,0 0,0 0,0 54,0
Vendéglátó gazdálkodás 2,0 2,0 2,0 2,0 4,0 72 0 72 62,0 0,0 62,0 134,0
Általános élelmiszerismeret 1,0 1,0 0,5 0,5 1,5 36 0 36 15,5 0,0 15,5 51,5
Élelmiszerbiztonságról általában 0,0 0,5 0,5 0,5 0 0 0 15,5 0,0 15,5 15,5
Vendéglátás higiéniája 0,0 0,5 0,5 0,5 0 0 0 15,5 0,0 15,5 15,5
Pincér szakmai idegen nyelv* 0,0 1,5 1,5 1,5 0 0 0 46,5 0,0 46,5 46,5
Felszolgálási alapok 2,0 2,0 1,0 1,0 3,0 72 0 72 31,0 0,0 31,0 103,0
Felszolgálási alapok gyakorlat* 14,0 14,0 0,0 14,0 0 504 504 0,0 0,0 0,0 504,0
Felszolgálás 0,0 0,5 0,5 0,5 0 0 0 15,5 0,0 15,5 15,5
Felszolgálás (üzemi) gyakorlat* 0,0 14,5 14,5 14,5 0 0 0 0,0 449,5 449,5 449,5
Szakmai összesen 7,0 14,0 21,0 6,5 14,5 21,0 42,0 252,0 504,0 756,0 201,5 449,5 651,0 1407,0
Osztályközösség építő Program 0,0 0,0 0,0 0 0 0 0,0 0,0 0,0 0,0
Közismereti összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0 0 0 0,0 0,0 0,0 0,0
Összesen 7,0 14,0 21,0 6,5 14,5 21,0 42,0 252 504 756 201,5 449,5 651,0 1407,0
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 0,0 0,0 0,0 96 160 0,0 0,0 96,0
* : csoportbontást igényel
elmélet 453,5 30,2
gyakorlat 1049,5 69,8
min. 1044 óra
kell!
1503,0 100 Megjegyzés: Az elmélet-gyakorlat arányában a nyári gyakorlat is benne van!
70
Óraterv Esti képzés 2016-17 34 811 01 Cukrász
Heti óraszám
11-1
2. é
vf.
össz
esen
Éves óraszám
11-1
2. é
vf.
össz
esen
11. évfolyam 12. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 0,0 0,5 18 0 18 0,0 0,0 0,0 18,0
11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 1 1,0 0,0 1,0 36 0 36 0,0 0,0 0,0 36,0
11561-16 Gazdálkodási ismeretekl
Vendéglátó gazdálkodás 1,5 1,5 1 1,0 2,5 54 0 54 31,0 0,0 31,0 85,0
11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1,5 1,5 1 1,0 2,5 54 0 54 31,0 0,0 31,0 85,0
11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek
Élelmiszerbiztonságról általában
0,0 0,5 0,5 0,5 0 0 0 15,5 0,0 15,5 15,5
Vendéglátás higiéniája 0,0 0,5 0,5 0,5 0 0 0 15,5 0,0 15,5 15,5
11521-16 Cukrász szakmai idegen nyelv
Cukrász szakmai idegen nyelv 0,0 1 1,0 1,0 0 0 0 31,0 0,0 31,0 31,0
11522-16 Cukrász szakmai feladatok
Cukrász szakmai ismeretek 2 2,0 2,5 2,5 4,5 72 0 72 77,5 0,0 77,5 149,5
Szakrajz 0,0 0,5 0,5 0,5 0 0 0 15,5 0,0 15,5 15,5
Cukrász szakmai gyakorlat 3,0 3,0 3,0 3,0 6,0 0 108 108 0,0 93,0 93,0 201,0
Cukrász szakmai üzemi gyakorlat
10,5 10,5 10,5 10,5 21,0 0 378 378 0,0 325,5 325,5 703,5
Szakmai összesen 6,5 13,5 20,0 7,0 13,5 20,5 40,5 234,0 486,0 720,0 217,0 418,5 635,5 1355,5
Összesen 6,5 13,5 20,0 7,0 13,5 20,5 40,5 234,0 486,0 720,0 217,0 418,5 635,5 1355,5 Nyári összefüggő szakmai
gyakorlat 0,0 0,0 0,0 96 96 0,0 0,0 160,0
* : csoportbontást igényel
elmélet 451,0 29,8
gyakorlat 1064,5 70,2 min. 1044 óra kell!
1515,5 100
Megjegyzés: Az elmélet-gyakorlat arányában a nyári gyakorlat is benne van!
71
Óraterv az 54 341 01 KERESKEDŐ szakképesítéshez, valamint a XXVI. KERESKEDELEM ÁGAZATHOZ (2016-17-től már nem
indul)
Ágazati szakképzés közismeret
nélkül
Szakképesítés
specifikus utolsó évf.
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
1/13. évf. 5/13. és
2/14. évf.
e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
Idegen nyelvek* 4 3 4 4
Matematika 4 3 4 4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2 2 3 3
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 1
Fizika 2 2 1
Kémia 2 2
Földrajz 2 2 Művészetek**(mozgókép és médiaismeretek)
1 1
Informatika* 2 2 2 2
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5
Foglalkoztatás II. 0,5
Foglalkoztatás I.* 2
A marketing alapjai 1 2 3
Marketing a gyakorlatban* 20 1 1 20
Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 3 4 4 3 11
Vezetési ismeretek 1 1
Üzleti tevékenység a gyakorlatban* 1 1 1 60 1 5 80
Áruforgalom 1,5 2 1 2 6,5
Áruforgalom gyakorlata* 70 105 1 60 1 4 60
Vállalkozási ismeretek 4
Vállalkozási ismeretek gyakorlata* 4
A működtetés szabályai 4
A működtetés szabályai gyakorlat* 0,5 3
Áruismeret- és forgalmazása 1,5 7,5
Értékesítési gyakorlat* 7
Értékesítés idegen nyelven* 2
Közismereti órák összesen 29 0 0 29 0 0 27 0 0 24 0 1 0 0 1 0 Szakmai órák összesen 5 1 70 6 1 105 6 2 140 8 3 23,5 11 160 20 14 Óraszám összesen 35 70 36 105 35 140 35 35 160 35 *csoportbontást igényel
72
Óraterv az 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS szakképesítéshez, valamint a XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR
ÁGAZATHOZ (2016-17-től már nem indul)
Ágazati szakképzés közismeret
nélkül
Szakképesítés specifikus utolsó évf.
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
1/13. évf. 5/13. és 2/14. évf.
e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
Idegen nyelvek* 4 3 4 4
Matematika 4 3 4 4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2 2 3 3
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 1
Fizika 2 2 1
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Művészetek**(mozgókép és média ismeretek)
1 1
Informatika* 2 2 2 2
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5
Foglalkoztatás II. 0,5
Foglalkoztatás I.* 2
Vendéglátó gazdálkodás 0,5 1 2 1 3 2
Szakmai számítás 2 2 1,5
Marketing és kommunikáció a gyakorlatban*
2 2 4 2
Alkalmazott számítástechnika* 4 2
Ügyvitel 4 2
Vendéglátó üzleti idegen nyelv* 2 5 2 2
Élelmiszerismeret 1 1 1 3
Termelés elmélete 1 1 1 3 2
Termelés gyakorlata* 2 84 3 84 3 6 80 6
Értékesítés elmélete 1 1 1 3 2
Értékesítés gyakorlata* 3 70 1 21 56 3 68 6
Vendéglátó vállalkozások 0,5 1
Vendéglátó vállalkozás működtetése 3 1
Közismereti órák összesen 29 0 0 29 0 0 27 0 0 24 0 1 0 0 1 0
Szakmai órák összesen 3 3 70 4 3 105 5 3 140 4 7 15 19 160 14 20
Óraszám összesen 35 70 36 105 35 140 35 35 160 35
*csoportbontást igényel
73
Óraterv a XXXVIII. RENDÉSZ ÁGAZATHOZ, 2.94.5. (2016-17-től már nem indul)
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelvek* 4 3 4 4 Matematika 4 3 4 4 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2 2 3 3
Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 1 Fizika 2 2 1 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Művészetek**(mozgókép és médiaismeretek)
1 1
Informatika* 2 2 2 2 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1
Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. 3 Társadalom és kommunikáció I. 1 Speciális gyakorlat I. 2 Fegyveres szervek és vagyonvédelem II.
2
Jogi és közgazdasági ismeretek I. 1,5 0,5 Társadalom és kommunikáció II. 0,5 Speciális gyakorlat II. 2 Társadalom és kommunikáció gyakorlat 0,5 Fegyveres szervek és vagyonvédelem III.
2
Jogi és közgazdasági ismeretek II. 1,5 Idegen nyelv I.* 1,5 Speciális gyakorlat III. 2,5 Idegen nyelvi gyakorlat* 0,5 Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV.
2,5 0,5
Jogi és közgazdasági ismeretek III. 2 0,5 Speciális informatika 1,5 Speciális gyakorlat IV. 3,5 Speciális informatika gyakorlat 0,5 Rendészeti tábor 35 Katasztrófavédelmi gyakorlat 35 Rendőrségi gyakorlat 35 Személy- és vagyonőri gyakorlat 40 Rendőrségi gyakorlat 65 Közismereti órák összesen 29 0 0 29 0 0 27 0 0 24 0 Szakmai órák összesen 4 2 35 4 3 70 5 3 105 6 5 Óraszám összesen 35 35 36 70 35 105 35 *csoportbontást igényel
74
Óraterv 2013.szeptembertől 34 811 04 SZAKÁCS
Heti óraszám
9-10
-11.
évf
. ös
szes
en
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
cs.g
y.
mh.
gy.
Öss
zes
en
elm
élet
cs.g
y.
mh.
gy.
Öss
zes
en
elm
élet
cs.g
y.
mh.
gy.
Öss
zes
en
Magyar-Kommunikáció 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0
Idegen nyelv* 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 6,0
Matematika 2,0 2,0 2,0 2,0 1,5 1,5 5,5
Társadalomismeret 2,0 2,0 1,0 1,0 0,0 0,0 3,0
Természetismeret 3,0 3,0 0,0 0,0 1,0 1,0 4,0
Osztályközösség építő Program
1,0 1,0 0,5 0,5 0,5 0,5 2,0
Testnevelés és sport 5,0 5,0 2,5 2,5 2,5 2,5 10,0
Informatika* 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0
Közismereti összesen 18,0 0,0 0,0 18,0 11,0 0,0 0,0 11,0 9,5 0,0 0,0 9,5 38,5
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5 0,5 0,0 0,0 0,5
Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,5 0,5 0,5
Foglalkoztatás I.* 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0
Vendéglátó gazdálkodás 2,0 2,0 0,5 0,5 0,5 0,5 3,0
Szakmai számítás 2,0 2,0 1,0 1,0 0,5 0,5 3,5
Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem
1,0 1,0 0,0 0,0 1,0
Élelmiszerek csoportjai 1,0 0,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 3,5
Szakmai idegen nyelv* 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 2,0 Előkészítési és ételkészítési alapismeretek
1,5 1,5 0,0 0,0 1,5
Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat*
2,0 2,0 0,0 0,0 2,0
Ételkészítési alapok 2,5 2,5 2,0 2,0 0,0 4,5
Ételkészítési alapgyakorlat*
3,0 3,0
2,0 2,0 0,0 5,0
Ételkészítési üzemi alapgyakorlat
0,0 17,5 17,5 0,0 17,5
Ételkészítési ismeretek 0,0 0,0 1,0 1,0 1,0
Ételkészítési gyakorlat* 0,0 0,0 2,5 2,5 2,5 Ételkészítési üzemi gyakorlat 0,0 0,0 17,5 17,5 17,5
Szakmai összesen 11,5 5,5 0,0 17,0 5,5 0,0 19,5 25,0 5,5 0,0 20,0 25,5 67,5
Mindösszesen 29,5 5,5 0,0 35,0 16,5 0,0 19,5 36,0 15,0 0,0 20,0 35,0 106,0
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
140,0 140,0
* : csoportbontást igényel
75
Óraterv 2013.szeptembertől 34 811 03 PINCÉR
Heti óraszám
9-10
-11.
évf
. ös
szes
en
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
cs.g
y.
mh.
gy.
Öss
zes
en
elm
élet
cs.g
y.
mh.
gy.
Öss
zes
en
elm
élet
cs.g
y.
mh.
gy.
Öss
zes
en
Magyar-Kommunikáció 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0
Idegen nyelv* 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 6,0
Matematika 2,0 2,0 2,0 2,0 1,5 1,5 5,5
Társadalomismeret 2,0 2,0 1,0 1,0 0,0 0,0 3,0
Természetismeret 3,0 3,0 0,0 0,0 1,0 1,0 4,0
Osztályközösség építő Program
1,0 1,0 0,5 0,5 0,5 0,5 2,0
Testnevelés és sport 5,0 5,0 2,5 2,5 2,5 2,5 10,0
Informatika* 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0
Közismereti összesen 18,0 0,0 0,0 18,0 11,0 0,0 0,0 11,0 9,5 0,0 0,0 9,5 38,5
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5 0,5 0,0 0,0 0,5
Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,5 0,5 0,5
Foglalkoztatás I.* 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0
Vendéglátó gazdálkodás 2,0 2,0 0,5 0,5 0,5 0,5 3,0
Szakmai számítás 2,0 2,0 1,0 1,0 0,5 0,5 3,5
Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem
1,0 1,0 0,0 0,0 1,0
Élelmiszerek csoportjai 1,0 0,5 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 3,5
Szakmai idegen nyelv* 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 2,0
Felszolgálás alapjai 4,0 4,0 0,0 0,0 4,0
Felszolgálás alapjai gyakorlat*
5,0 5,0 0,0 0,0 5,0
Felszolgálás 0,0 2,0 2,0 1,0 1,0 3,0
Felszolgálás gyakorlat* 0,0 2,0 2,0 2,5 2,5 4,5
Felszolgálás üzemi gyakorlat 0,0 17,5 17,5 17,5 17,5 35,0
Szakmai összesen 11,5 5,5 0,0 17,0 5,5 0,0 19,5 25,0 5,5 0,0 20,0 25,5 67,5
Mindösszesen 29,5 5,5 0,0 35,0 16,5 0,0 19,5 36,0 15,0 0,0 20,0 35,0 106,0
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
140,0 140,0
* : csoportbontást igényel
76
Óraterv 2015.szeptembertől 34 341 01 ELADÓ
Heti óraszám
9-10
-11.
évf
. ös
szes
en
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
cs.g
y.
mh.
gy.
Öss
zes
en
elm
élet
cs.g
y.
mh.
gy.
Öss
zes
en
elm
élet
cs.g
y.
mh.
gy.
Öss
zes
en
Magyar-Kommunikáció 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0
Idegen nyelv* 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 6,0
Matematika 2,0 2,0 2,0 2,0 1,5 1,5 5,5
Társadalomismeret 2,0 2,0 1,0 1,0 0,0 0,0 3,0
Természetismeret 3,0 3,0 0,0 0,0 1,0 1,0 4,0
Osztályközösség építő Program
1,0 1,0 0,5 0,5 0,5 0,5 2,0
Testnevelés és sport 5,0 5,0 2,5 2,5 2,5 2,5 10,0
Informatika* 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 3,0
Közismereti összesen 18,0 0,0 0,0 18,0 11,0 0,0 0,0 11,0 9,5 0,0 0,0 9,5 38,5
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5 0,5 0,0 0,0 0,5
Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,5 0,5 0,5
Foglalkoztatás I.* 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0
A működtetés szabályai 0,0 0,0 2,0 2,0 2,0
A működtetés szabályai gyakorlat*
2,0 2,0 0,0 2,5 2,5 4,5
Áruforgalom 2,0 2,0 1,0 1,0 1,0 1,0 4,0
Áruforgalom gyakorlata* 2,0 2,0 17,0 17,0 12,0 12,0 31,0
Ruházati áruismeret 1,5 1,5 1,0 1,0 0,0 2,5
Ruházati gyakorlat* 1,0 1,0 0,0 0,5 0,5 1,5
Élelmiszer áruismeret 2,0 2,0 1,0 1,0 1,0 1,0 4,0
Élelmiszer gyakorlat* 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0 5,0
Értékesítés idegen nyelven* I.
0,0 1,0 1,0 1,0 1,0 2,0
Műszaki áruismeret 2,0 2,0 1,0 1,0 0,0 3,0
Műszaki gyakorlat* 2,0 2,0 0,0 1,0 1,0 3,0
Értékesítés idegen nyelven II.*
0,0 1,0
1,0 1,0 1,0 2,0
Szakmai összesen 8,0 9,0 0,0 17,0 6,0 0,0 19,0 25,0 8,5 0,0 17,0 25,5 67,5
Mindösszesen 26,0 9,0 0,0 35,0 17,0 0,0 19,0 36,0 18,0 0,0 17,0 35,0 106,0
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat
140,0 140,0
* : csoportbontást igényel
77
Óraterv 2015.szeptembertől ESTI 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Heti óraszám
13-1
4. é
vf.
össz
esen
13. évfolyam 14. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
cs.g
y.
mh.
gy.
Öss
zese
n
elm
élet
cs.g
y.
mh.
gy.
Öss
zese
n
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 0,0 0,5
Foglalkoztatás II. 0,0 0,5 0,5 0,5
Foglalkoztatás I.* 0,0 0,5 0,5 0,5
Gazdasági és jogi alapismeretek 1,0 1,0 0,0 1,0
Ügyviteli gyakorlatok* 1,0 1,0 0,0 1,0
Általános statisztika 0,5 0,5 0,0 0,5
Statisztika gyakorlat* 1,0 1,0 0,0 1,0
Pénzügyi alapismeretek 3,0 3,0 1,0 1,0 4,0
Pénzügy gyakorlat* 1,0 1,0 0,0 1,0
Adózási alapismeretek 1,5 1,5 1,0 1,0 2,5
Adózás gyakorlat* 2,0 2,0 0,0 2,0
Számviteli alapismeretek 3,0 3,0 1,0 1,0 4,0
Számvitel gyakorlat* 1,0 1,0 0,0 1,0
Gazdálkodási ismeretek 0,0 0,5 0,5 0,5
Könyvelés számítógépen* 0,0 2,0 2,0 2,0
Számvitel 2,0 2,0 4,0 4,0 6,0
Vállalkozásfinanszírozás 0,0 1,0 1,0 1,0
Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat* 0,0 1,0 1,0 1,0
Adózás 1,5 1,5 2,0 2,0 3,5
Elektronikus adóbevallás gyakorlata* 0,0 1,5 1,5 1,5
Projektfinanszírozás 0,0 1,0 1,0 1,0
Projektfinanszírozás gyakorlata* 0,0 0,5 0,5 0,5
Projektfolyamatok követése 0,0 1,0 1,0 1,0
Projekttervezés gyakorlata* 0,0 0,5 0,5 0,5
Szakmai idegen nyelv* 0,5 0,5 0,0 0,5
Szakmai összesen: 13,5 6,0 0,0 19,5 13,5 5,5 0,0 19,0 38,5
Osztályközösségépítő Program 0,5 0,5 0,5 0,5 1,0
Közismereti összesen 0,5 0,0 0,0 0,5 0,5 0,0 0,0 0,5 1,0
Összesen 14,0 6,0 0,0 20,0 14,0 5,5 0,0 19,5 39,5
* : csoportbontást igényel
78
Szakiskolát végzettek középiskolája (esti tagozat) bevezetve: 2015/2016-tól Tantárgyak és óraszámok
Évfolyam/ I. (12.) II. (13.)
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom 3+1* 3+1* Idegen nyelv 3+1* 3+1* Matematika 3+1* 3+1* Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
3 3+1*
Természetismeret 1+1* 1* Informatika 1 1 Testnevelés és sport – – Osztályközösség-építő program 0 0 Összesen (közműveltségi óraszámok) 18 18
A *-gal jelölt órák a szabadon tervezhető órakeret felhasználását mutatják. A szabadon tervezhető órákat a meglévő tantárgyak óraszámának emelésére fordítjuk.
Szakiskolát végzettek középiskolája (esti tagozat) bevezetve: 2017/2018-tól Tantárgyak és óraszámok
Évfolyam/ I. (12.) II. (13.)
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom 3+1* 3+1* Idegen nyelv 3+1∗∗∗∗ 3+1* Matematika 3+1* 3+1* Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
3 3
Természetismeret 1 - Informatika 1 1 Földrajz 1* 2* Osztályközösség-építő program 0 0 Összesen (közműveltségi óraszámok) 18 18
A *-gal jelölt órák a szabadon tervezhető órakeret felhasználását mutatják. A szabadon tervezhető órákat a meglévő tantárgyak óraszámának emelésére fordítjuk.
79
Szakközépiskolai óraterv 2017. szeptembertől 34 341 05 ÉLELMISZER-, VEGYI ÁRU ELADÓ
Heti óraszám
9-10
. évf
. öss
zese
n Éves óraszám
9-10
. évf
. öss
zese
n
9. évfolyam 10. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam
Tantárgyak
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
elm
élet
gyak
.
Öss
zese
n
Kommunikáció és anyanyelv 4,0 4,0 3,0 3,0 7,0 144 144 108 108 252,0
Élő idegen nyelv (angol, német) 3,0 3,0 2,0 2,0 5,0 108 108 72 72 180,0
Matematika 4,0 4,0 2,0 2,0 6,0 144 144 72 72 216,0
Társadalom és jelenkor-ismeret 2,0 2,0 1,0 1,0 3,0 72 72 36 36 108,0
Természetismeret 1,5 1,5 1,0 1,0 2,5 54 54 36 36 90,0
Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok
0,5 0,5 1,0 1,0 1,5 18 18 36 36 54,0
Testnevelés és sport* 2,0 2,0 0,0 2,0 72 72 0 72,0
Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program)
1,0 1,0 1,0 1,0 2,0 36 36 36 36 72,0
Biológia 1,0 1,0 0,0 0,0 1,0 36
Közismereti összesen 19,0 0,0 19,0 11,0 0,0 11,0 30,0 684,0 0,0 648,0 396,0 0,0 396,0 1044,0
Kereskedelmi ismeretek 2,0 2,0 3,5 3,5 5,5 72 0 72 126 0 126 198,0
Kereskedelmi gyakorlat* 6,0 6,0 9,5 9,5 15,5 216 216 342 342 558,0
Eladástan 1,5 1,5 1,5 1,5 3,0 54 54 54 54 108,0
Eladási gyakorlat 3,5 3,5 7,0 7,0 10,5 126 126 0 252 252 378,0
Élelmiszer- és vegyi áruismeret 3,0 3,0 3,0 3,0 6,0 108 108 108 108 216,0
Szakmai összesen 6,5 9,5 16,0 8,0 16,5 24,5 40,5 234 342 576 288 594 882 1458,0
Mindösszesen 25,5 9,5 35,0 19,0 16,5 35,5 70,5 918 342 1224 684 594 1278 2502,0
Nyári szakmai összefüggő gyakorlat 105,0 105,0
* : csoportbontást igényel
80
elmélet 522,0 33,4 9. évf. 10. évf. gyakorlat 1041,0 66,6 3,5 nap iskola 5 nap iskola
1563,0 100,0 1,5 nap közös gyak.
Megjegyzés: Az elmélet-gyakorlat arányában a nyári gyakorlat is benne van!
81
2.3. A felnőttoktatás programja
1. Helyzetelemzés
A köznevelési törvény a felnőttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. Azok vehetnek részt benne, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, olyanok a munkahelyi, családi körülményeik, iskolai tapasztalataik, (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat.
Az oktatással foglalkozó elemzések, statisztikák szerint az utóbbi években folyamatosan növekedett az érdeklődés a felnőttoktatás iránt, főleg a társadalom nagyobb elvárásai, az átalakuló munkaerőpiac támasztotta igények miatt.
2. Célok, feladatok
Cél: a tanulók felkészítése a sikeres érettségi vizsgára. Feladat: az ismeretek átadására a tanulók igényeihez, körülményeihez, céljaihoz
igazodó legrugalmasabb oktatási formák biztosítása. 3. A képzés
Az iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevő iskolák kifutó jelleggel a kerettantervről szóló 28/2000 (IX.21) OM rendelet 2.§(1) bekezdés d, pontja szerint az iskolai pedagógiai program részét képező helyi tantervek elkészítésében a rendelet 1. számú, illetve felmenő rendszerben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 5. [12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] mellékleteként kiadott kerettanterveket alkalmazzák.
A felnőttoktatás kerettantervei jelentős mértékben eltérnek a nappali rendszerű iskolai oktatás kerettanterveitől, viszont a tanulmányi követelmények, beleértve az érettségi vizsga követelményeit azonosak a nappali oktatás követelményeivel. A felnőttoktatásban is lehetősége van a tanulónak választani, hogy középszintű, vagy emelt szintű érettségi vizsgára készül fel. Az ehhez szükséges emelet óraszámot legfeljebb a nappali munkarend szerinti oktatásban lehet biztosítani. Az esti-levelező oktatásban a tanuló egyéni felkészülés keretében tud elmélyültebben foglalkozni a tananyaggal, és az emelt szintű vizsgára felkészülni. A felnőttoktatásban a tanuló - azáltal, hogy képzési formát választ – önmaga dönti el, hogy milyen módon kívánja teljesíteni tanulmányi kötelezettségét. Iskolánk felnőttoktatási kínálata tartalmazza az esti, a levelező és a nappali munkarend szerinti képzést.
Képzési típusok: - esti munkarend heti 3 nap - nappali munkarend, heti 5 nap - esti tagozat, szakképzés, 2 éves (2014/15-től)
82
Képzési formák telephelyenként: Rétság: - esti tagozat, szakmunkások szakközépiskolája, 2 éves (2014/15-től) - esti tagozat, szakképzés, 2 éves (2014/15-től) Nógrádsáp: - esti tagozat, szakmunkások szakközépiskolája, 2 éves (2014/15-től) - esti tagozat, szakképzés, 2 éves (2014/15-től) A tanulók jelentkezésének feltételei A 11, 12. évfolyamra történő jelentkezés feltétele: általánosan művelő évfolyamok
elvégzése, szakközépiskolában (régi szakiskolában) (közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával). A 11., 12. évfolyamra történő felvétel egyéni elbírálás, esetleg sikeres különbözeti vizsgák után realizálódik és szakmunkás-bizonyítvány megléte.
4. Értékelési rendszer
A felnőttoktatás külön rendelkezései értelmében a tanulók magatartását, szorgalmát értékelni nem kell. A tanulmányi teljesítmény értékelése: A felnőttoktatási tagozat értékelési-ellenőrzési formáit jelen pedagógiai program 2.9.3. pontjában részletezzük.
2.4. A választott kerettanterv feletti óraszám
A választott kerettantervek óraszámát és a szabadon tervezhető órakeretet a fenti táblázatok
már tartalmazzák.
83
2.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának
elvei
Az iskola tiszteletben tartja a pedagógus jogát a tankönyvek és a taneszközök kiválasztására
vonatkozóan a következő elvek érvényesülése esetén.
Tankönyvekre vonatkozóan:
- segítse a kompetencia alapú oktatást
- a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik
- szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének
- szerkesztése segíti a tanulást (a fontos ismereteket kiemelve tartalmazza)
- sok szemléltető ábrát, illetve magyarázatot tartalmaz
- szerepelnek benne a kultúrtörténeti vonatkozások
- megfelel az életkori sajátosságoknak
- esztétikus, nyelvhelyességi szempontból megfelelő
- tartós, gyakori használatra készült
- megfizethető
- összhangban van a szakmai munkaközösség ajánlásával
Taneszközökre vonatkozóan:
- a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik
- szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének
- megfelel az életkori sajátosságoknak
- könnyen előkészíthető a tanórára
- munka-és balesetvédelmi szempontból kifogástalan
- alkalmas tanulói kísérletek végzésére is
- megfizethető
- jól támogatja a kompetencia alapú képességfejlesztéseket
Az iskola könyvtára tartós tankönyvekkel rendelkezik, melyeket tanulóink tanulmányaik
teljes idejében használhatnak.
A tankönyvek beszerzését az iskola szervezi. A tankönyvrendelés elkészítéséről, a
tankönyvkiosztás megszervezésének helyi rendjéről külön iskolai szabályzat rendelkezik.
84
2.6. Mindennapos testnevelés
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény
27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.
Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A
heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett
sporttevékenységekre (úszás, néptánc, különféle sportjátékok, szabadtéri sportok), vagy az
iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre
fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok,
csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá iskolai sportkörben való sportolással, vagy a
tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett
sporttevékenységgel.
A mindennapos testnevelés bevezetésére 2012 szeptemberétől került sor, felmenő
rendszerben. Először a 2012/2013. tanévben 9. évfolyamos diákok számára kötelező jellegű.
Iskolánk a 9-12. évfolyamon órarendi keretek között heti öt testnevelés órát biztosít. Mindezek
mellett a tanulók számára biztosítottak a délutáni sportfoglalkozáson való részvétel lehetőségei.
A foglalkozások típusai és tematikája a tantárgyi részben, a testnevelés és sport
tantárgynál olvasható.
Könnyített testnevelés, gyógytestnevelés
Azokat a tanulókat, akik valamilyen szervi betegségük miatt normál testnevelés órán
nem vehetnek részt, az iskolaorvos szakorvosi véleményre alapozva besorolja a megfelelő
csoportba;
- könnyített testnevelés,
- gyógytestnevelés A vagy B kategória
- foglalkozás alóli teljes mentesítés.
Intézményünkben a délutáni időszakban van gyógytestnevelés foglalkozás II/B
kategóriába soroltaknak, heti 3 alkalommal. A csoport vegyes összetételű, a tanulók nincsenek
betegségtípusonként szétválasztva.
A könnyített testnevelés csoportba sorolt tanulók normál testnevelés órán vesznek részt.
A gyógytestnevelés -A kategóriába tartozó tanulóknak a gyógytestnevelés órák mellett normál
testnevelés órákon is részt kell venniük, a betegségtípusnak megfelelő könnyítéssel. Ezeknek a
tanulóknak a gyógytestnevelés foglalkozás mellett 2 délelőtti alapórán kell részt venniük.
A gyógytestnevelés – B kategóriába sorolt tanulók a normál testnevelés óra alól felmentést
kapnak. Ők gyógytestnevelés foglalkozáson vesznek részt.
85
2.7. A foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
A jelentkezéssel kapcsolatos szabályokat a nevelési-oktatási intézmények működéséről
és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
határozza meg (14-15.§).
2.7.1. Tanórán kívüli foglalkozások indítási elvei
A tanórán kívüli foglalkozásoknál a csoportok kialakítása a tanulók igénye, képessége,
érdeklődési köre alapján történik. Az indítható tanulócsoportok száma – a rendelkezésre álló
órakeret folyamatos változása miatt – évről-évre ismételten megállapításra kerül, azt az
intézményvezetés a tantárgyfelosztás ismeretében határozza meg.
A csoportok megszervezése:
- A szaktanár az általános helyettesnél minden év szeptember 15-éig jelzi csoportindítási
szándékát. Leadja a jelentkezők névsorát, a foglalkozás elnevezését és céljainak rövid leírását.
Felzárkóztató foglalkozások indítására (korrepetálás) ettől eltérő időpontban is lehet
jelentkezni.
- Az általános helyettes előterjesztésében az iskolavezetés dönt az indítható foglalkozásokról,
és azok óraszámairól.
- A döntés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanulói igények minél szélesebb és
változatosabb körét tudjuk kielégíteni, a foglalkozások az egyes munkaközösségek között
arányosan kerüljenek felosztásra.
Tanulmányi kirándulás
A közösségépítés szempontjából kitüntetett szereppel bírnak az osztálykirándulások,
tanulmányi kirándulások. Iskolánkban kívánatosnak tartjuk, hogy tanulóink az osztályfőnök
irányításával évente legalább egy alkalommal elmenjenek kirándulni. Erre a célra az osztályok
a tanév maximum 2 tanítási napját vehetik igénybe, abban az esetben, ha azon az osztály
tanulóinak legalább 70%-a részt vesz.
Mivel költségvetésünkben az osztálykirándulások, nyári táborok, terepgyakorlatok
megvalósítására nincs elkülönített forrás, az ezeken való részvétel nem lehet kötelező! A
maradó gyerekek felügyeletét ebben az esetben az iskola ellátja.
86
2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
2.8.1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Az iskola közreműködik a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában és
megszüntetésében. A pedagógus (elsősorban az osztályfőnök) ennek érdekében együttműködik
a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén
kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó- ill. ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál
rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a
támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.
A pedagógus feladata, hogy rendszeresen tájékoztassa a szülőket és a tanulókat az őket érintő
kérdésekről; és figyelmeztesse a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének
elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
Az iskolában elérhető szociális szolgáltatások: lehetőségek
feltétel
büfé egyéni választás iskolaorvosi ellátás tanulói jogviszony pszichológiai ellátás osztályfőnök, szaktanár vagy ifj.véd. felelős
javaslata, ill. egyéni tanulói kérés kollégiumi ellátás szülő kérése vagy osztályfőnök javaslata pályázatok szociális helyzet családsegítő szolgálat ifj. védelmi felelős javaslata gyámügyi hatóság ifj. védelmi felelős javaslata
2.8.2. Pályaorientációs tevékenység (életpálya építés)
Iskolánkban a kiemelten kezelt feladatok egyike az életpálya építés.
Cél:
- a diákok képesek legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek és elvárásainak;
- a tanulók felkészítése az életpálya során szükségessé váló rugalmas pályamódosításokra,
- átfogó tájékoztatás a munka világáról, lehetőség biztosítása az érdeklődésnek megfelelő
területeken;
- fejlődjön a tanulók ön- és pályaismerete;
- az élethosszig való tanulás programjának való megfelelés;
Feladat:
- a tanulók pályaérdeklődésének feltérképezése;
- a pályaválasztás előkészítése, a döntés megalapozása;
- pályaismertetés (a tanulók megismerése alapján)
87
- felkészítés a választott pályára; a pályaszocializációra;
- az élethosszig tartó tanulás elméletének megértetése;
- felkészítés az esetleges pályakorrekciókra;
- segítségnyújtás a jelentkezési lapok kitöltéséhez;
- munkatapasztalatokra szert tenni (saját élmények révén);
- a munka szerepének tisztázása az ember életében;
- az egészséges munkaszokások kialakításának jelentősége;
- a pályaválasztási esélyek mérlegelése;
- speciális törődést igénylő esetek
- együttműködés az osztályfőnökkel, szülőkkel és a pályaválasztásban érdekelt
intézményekkel
- a munkaerő piaci lehetőségek megismertetése:
▪ a munkaerőpiac szerkezete (kereslet-kínálat)
▪ az álláskeresés technikái
▪ a munkahelyi feladatok és elvárások tisztázása
▪ munkavállalási ill. továbbképzési elképzelések
A pályaválasztási tanácsadásban részt vevő segítők:
- osztályfőnökök,
- pályaorientációs modult tanító szaktanárok (nyelvi előkészítő képzés),
- szakmai orientációs tárgyat oktató szaktanárok
- pályaválasztási felelős
A pályaorientáció helyszínei:
- osztályfőnöki órák keretében
- szakkörök formájában
Eszközök:
- tesztek, kérdőívek
- számítógépes programok
- érdeklődés
- képesség
- foglalkozási kézikönyv
- pályák világa
- folyamatos, személyes beszélgetések
- tanulmányi kirándulások
88
- 11-12. évfolyamon pályaválasztási tájékoztatók szülőknek, diákoknak
- 10. évfolyamon szülői értekezletek
2.8.3. Tankönyvtámogatás
A jogszabályokban meghatározott tanulói kör után (három gyermekes család, hátrányos
helyzetű tanuló, sajátos nevelési igényű tanuló), az intézmény normatív támogatásként a
mindenkori költségvetési törvényben meghatározott támogatást kap. Ebből kell biztosítania
fenti tanulók ingyenes tankönyv ellátását, ami történhet a könyvtárból történő kölcsönzéssel,
illetve a vételár átvállalásával.
2.8.4. Pályázatok útján nyerhető támogatások:
A pályázati feltételek ismeretében alkalmi jellegű (egyszeri) ill. egy szorgalmi időszakra (évre)
szóló támogatás megpályázása. A pályázati lehetőségekről az iskola igazgatója tájékoztat.
2.8.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Pedagógiai programunkban kiemelt feladatunk a tehetségek felkarolása, fakultációkon,
szakkörökön vagy egyéni foglalkozás keretében az érettségire, felvételire vagy versenyekre
való felkészítés
Az iskola nem kötelező (választható) foglalkozásokat szervezhet tehetséggondozás céljából.
A kötelező tanítási időn túl igénybe vehető szolgáltatások: program
feltétel
tanulmányi versenyekre, pályázatra való felkészítés
megfelelő tanulmányi eredmény és magatartás
egyéb versenyekre felkészítés tehetség, szorgalom szakkör érdeklődés könyvtár- és számítógép-használat, internet öntevékenység vagy érdeklődés speciális tanfolyamok iskolai vagy csoportszervezés differenciált képességfejlesztés szaktanár, osztályfőnök, szülő kérése,
javaslata sportversenyek tehetség önköltséges tanfolyamok igény szerint
A tehetséggondozásra fordítható egyéni, ill. nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretét
meghatározó elvek ismeretében.
2.8.6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Iskolánk nemcsak a hátrányok és veszélyek megszüntetésére, hanem elsősorban azok
megelőzésére törekszik. Prevenciós tevékenységét részben tanórai keretek között,
89
osztályfőnöki órákon, részben a diákok szabadidejében végzi. A tantervi anyagba szervesen
beépülnek a dohányzás, az alkohol, a drogfogyasztás veszélyeiről, a környezetvédelemről és a
bűnmegelőzésről szóló témák, melyek feldolgozását az iskola bűnmegelőzési tanácsadója is
segíti. A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók részére rendszeresen folynak a felzárkóztató
foglalkozások és korrepetálások. Diákjaink iskolapszichológus szolgáltatást is igénybe
vehetnek. Az egészséges életmód-életvitel kialakítását segítik a mindennapos testedzés, a
tantárgyi versenyek, a szakkörök és a felvilágosító előadások.
Támogatásra, segítségre szoruló tanulók:
- tanulási nehézségekkel küzdők
- egészségügyi problémákban szenvedők
- pszichésen sérült tanulók
- szociális hátrányokkal küzdők
- jogi problémák szenvedő alanyai
Tanulókkal kapcsolatos feladatok
- általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális-társadalmi környezet
függvényében
- mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása: iskolaorvossal, védőnővel, szoros
kapcsolattartás és együttműködés
- diákönkormányzattal való kapcsolattartás, érdekképviseletük
- szociális ellátások számbavétele (törvények, helyi rendeletek ismerete, szükséges segélykérő
lapok, nyomtatványok beszerzése)
- tanulók hiányzásának és azok okainak feltárása, szabálysértési eljáráson az iskola képviselése
- fegyelmi eljárásokban való részvétel
- tanácsadás a tanulóknak, segítő beszélgetés egyéni vagy csoportos formában (ugyanez
szülőknél is)
- külső szakemberek bevonása a gyermek érdekében (pl. családgondozó, pártfogó,
pszichológus)
- figyelemmel kíséri az iskolába járás alól felmentett tanulók életét, osztályozó vizsgára való
felkészítését
- javaslatot tesz a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek iskolai eszközökkel való
támogatására (kollégiumi elhelyezés, tanszersegély, tankönyvkölcsönzés,...), felhívja a
nevelőtestület figyelmét a beilleszkedést akadályozó iskolai ártalmakra
- gyermekvédelmi gondoskodás kezdeményezése, ezek megvalósításában való közreműködés
90
- a tanulók évenkénti egészségügyi szűrése
- a hátrányos helyzetű tanulók részére kiírt pályázatok „megcélzása”
- tanulói nyomonkövetés vezetése, elemzése
Szülők körében végzett feladatok
- együttműködés, tájékoztatás, szemléletformálás
- szülői támogatás megnyerése
- szülőknek szóló tanácsadás
- családok aktív bevonása az iskolai programokba, programok szervezésébe
- családlátogatás, környezettanulmány készítése
- személyes beszélgetés (fogadóórán, megbeszélt időpontban)
- szülői munkaközösség tájékoztatása a gyermekvédelmi tevékenységről
- szülői értekezleteken, fórumokon, rendezvényeken való aktív részvétel
- szülők részére előadások szervezése
Tanári közösségben végzett feladatok
- segítségnyújtás az osztályfőnököknek a hatósági intézkedéshez szükséges
környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítéséhez
- együttműködés, folyamatos és rendszeres tájékoztatás mindkét irányban
- információ áramoltatása, továbbképzéseken való részvétel, erről tájékoztatás
- tanácsadás, szakirodalom ajánlása
- a helyi programokban való részvétel (ped. stratégia)
Önálló feladatok
- pályázatok írása
- szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, önképzés, továbbképzés
- ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése
- külső intézményekkel, szakemberekkel való kapcsolattartás
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és
formái
2.9.1. Az értékelés alapelvei, célja:
Az értékelés alapelvei
- az értékelés legyen objektív, tárgyilagos
- sokoldalú: a tanárok alkalmazzanak változatos értékelési formákat
91
- feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének
- tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szép, helyes
magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztésére
- az értékelés alapja a helyi tanterv követelményi rendszere
- iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és a kimeneti
vizsgáztatást
- az értékelésben a fejlesztések hatására megjelenik a csoportértékelés is, ahol a csoport
eredményeinek az elfogadására, a csoport és az egyén viszonylatára kell helyezni a hangsúlyt
Az értékelés céljai
- folyamatos, rendszeres tanulásra késztetés, ösztönzés
- szembesítés az elvégzett munka mennyiségével, minőségével és értékével
- a megszerzett tudás elismerése, jutalmazása
- önismeret, önértékelési képesség kialakítása, a személyiség fejlesztése
- pályaorientáció
- a tanuló minősítése, osztályozása
2.9.2. Az ellenőrzés formái:
Szóbeli számonkérés
1. Feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése
történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba
kék színnel kerül beírásra;
2. beszélgetés,
3. kiselőadás, stb.
Írásbeli számonkérés
1. Témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés,
melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal
értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan
hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti
óraszámától is. Fontos, hogy a dolgozat témáját és a dolgozatírás időpontját legalább
egy héttel előbb a tanulókkal közölni kell. Egy tanítási napon maximum 2 témazáró
dolgozat íratható. Sikertelen dolgozat esetén javítási lehetőség biztosítható. Az
érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi
osztályzatot illetően;
92
2. Számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját
belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek
másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl . teszt,
feladatlap);
3. Írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a
tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként
nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet
súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap).
4. Házi dolgozatok: hosszabb terjedelmű, vagy elmélyültebb gondolkodást igénylő
írásbeli ellenőrzési forma, amelyhez előre megadott szempontsor is tartozik és
elkészítéséhez hosszabb idő áll rendelkezésre
Gyakorlati számonkérés:
Például munkadarab, gyűjtőmunka, projektmunka illetve sportteljesítmény értékelése,
amennyiben ezt az illetékes munkaközösség a helyi tantervében elfogadta. Mindezekből
kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és
írásbeli formák helyes arányára.
2.9.3. A felnőttoktatás ellenőrzési formái az esti tagozaton:
Az esti munkarendű, érettségit adó oktatásban tanulók a negyedéves és féléves beszámolók,
valamint az év végi vizsga során adnak számot tudásukról. Nincs a szorgalmi időszakban
feleltetés, csak a vizsgaidőszakokban van számonkérés. Az év végén a bizonyítványba bekerülő
érdemjegy a beszámolók és az év végi vizsgajegyek alapján kerül meghatározásra.
A szakképzés esetében viszont a nappali munkarendnél megszokottak szerint történik a
számonkérés, osztályozás.
93
Vizsgfajták:
- Beszámoló: A tanév során két alkalommal kell az estis hallgatóknak beszámolniuk,
novemberben és februárban, az időarányosan elsajátított tananyagból, minden
tantárgyból. Az első negyedéves beszámolók írásban az órán történnek, de kiválthatók
időközi dolgozatokkal illetve házi dolgozatokkal is.
- Év végi vizsga: A felnőtt oktatásban résztvevők vizsgája a szorgalmi időszak végén az
egész éves anyagból. Csak azok a tanulók tehetnek év végi vizsgát, akik eleget tettek
évközi beszámolási kötelezettségüknek.
- Osztályozó vizsga: Január, június és augusztus hónapban lehet tenni a jogszabályban
meghatározott esetekben. Akkor jelentkezhet egy diák osztályozó vizsgára, ha ezzel
számot ad az aktuális tanév anyagáról az adott tantárgyból. Minden tantárgyból tehető
osztályozó vizsga. Az estis diák az osztályozó vizsga letételéig csak az alacsonyabb
évfolyam óráit látogatja.
- Különbözeti vizsga: Azok számára kötelező, akik olyan iskolából kérik átvételüket,
ahol részben más tanterv szerint tanultak, de csak az adott tantárgy(ak)ból.
- Javító vizsga: Azok élhetnek vele, akiket az év végén valamely tantárgyból a szaktanár
elégtelenre minősített. A sikeres javító vizsga lehetőséget ad a magasabb évfolyamba
lépésre.
- Pótló vizsga: Azok tehetnek pótló vizsgát, akik valamilyen rajtuk kívülálló oknál fogva
nem tudtak eleget tenni tanulmányi kötelezettségüknek.
2.9.4. Az értékelés módjai
A szaktanárok változatos szóbeli és írásbeli valamint gyakorlati (gépírás, informatika, fizikai,
mozgási területeken) módszerekkel mérhetik a tanulók tudását. Az értékelés történhet
szövegesen vagy az ötfokozatú számskálával, az 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel (egész
számmal, törtjegy nem adható
Az osztályzat (érdemjegy) akkor
- jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását
önállóan alkalmazni is képes
- jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, kisebb
bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását
- közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és
több hibával teljesíti. Tudásának alkalmazásához tanári segítség szükséges.
- elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges
ismereteit sajátította el. Kizárólag tanári segítséggel képes önálló feladatvégzésre
94
- elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította
el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, tanári segítséggel
sem képes önálló feladatvégzésre.
Az írásbeli feladatok javasolt követelményszintjét célszerű az érettségi vizsgák kétszintű
követelményrendszeréhez igazítani, illetve szükséges azt munkaközösségenként és
tantárgyanként egységesen kezelni.
Írásbeli értékelésnél:
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a
tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény
(pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat
tanító nevelők:
Közismereti tárgyaknál:
TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY
0 – 24% Elégtelen (1)
25 – 44% Elégséges (2)
45 – 64% Közepes (3)
65 – 84% Jó (4)
85 – 100% Jeles (5)
Szakmai tárgyaknál: a mindenkori szakmákra érvényes szakmai és
vizsgakövetelmények szerint
TELJESÍTMÉNY* ÉRDEMJEGY
0 – 50% Elégtelen (1)
51 – 60% Elégséges (2)
61 – 70% Közepes (3)
71 – 80% Jó (4)
81 – 100% Jeles (5)
*a pénzügyi és számviteli szakmák kivételével
Az érdemjegyek száma, a javítás határideje
Maximum heti 1 órában oktatott tantárgyak esetében a félévenkénti érdemjegyek száma
minimum három, az ennél magasabb óraszámban tanított tantárgyak esetében az érdemjegyek
száma minimum öt darab.
95
Ha az érdemjegyek száma nem éri el az itt vázolt minimális számot, a tanuló nem értékelhető.
A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel korábban kell jelezni a tanulóknak. Figyelembe
kell venni, hogy egy nap maximum két témazáró dolgozat íratható.
A (témazáró) dolgozatok kijavításának határideje két hét (10 tanítási nap). Az két hét (10
tanítási nap) elteltével kijavított dolgozatokat a szaktanár csak a tanuló egyetértésével
számíthatja bele az év végi osztályzatba.
Az érdemjegyeket közölni kell a tanulókkal. A kijavított írásbeli dolgozatokat meg kell mutatni
a tanulónak, illetve kérésre a szülőnek, és lehetőséget kell biztosítani arról másolat készítésére.
Félévi és év végi értékelés
A félévi és év végi osztályzatokat az évközi érdemjegyek (az egész tanév érdemjegyei) alapján
kell meghatározni. A köznevelési törvény felruházza a pedagógust azzal a joggal, hogy
minősítse a tanulók teljesítményét. Az értékelés során a tanuló számára felfelé kell kerekíteni,
ha az érdemjegyeinek átlaga legalább 7 tizedre végződik.
(Pl. 3,7-et eléri, már kötelező a 4, de 3,69 esetén még 3, megfelelő indok esetén akár 4)
Amennyiben az osztályzat a tanuló hátrányára eltér a kerekítés előzőekben leírt szabályától, az
osztályfőnöknek azt jeleznie kell az osztályozó értekezleten. A tantestület a szaktanár
álláspontjának meghallgatása után dönt az osztályzatról.
Az érdemjegyek esetében a különféle típusú számonkérések eltérő színnel jelölhetők ugyan, de
az osztályzat kialakításánál mindegyik érdemjegy azonos súllyal szerepel. A két osztályzat
határán álló tanulóknál a szaktanár a témazáró eredmények alapján dönthet.
Értékelés alóli felmentés
A köznevelési törvény felhatalmazása alapján az igazgató a tanulót – kérelmére – részben vagy
egészben felmentheti a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ill. mentesítheti
egyes tantárgyak tanulása alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos helyzete ezt indokolttá
teszi.
2.9.5. Vizsgahalasztás, vizsgamentesség a felnőttoktatás esti tagozatán:
Aki alapos ok miatt nem tud eleget tenni az előre kijelölt időpontban
vizsgakötelezettségének, vizsgahalasztást kérhet. A kérelmet minden esetben írásban kell
benyújtani az iskolatitkárnak az iskola igazgatójának címezve. A kérelemben meg kell nevezni
a vizsga mulasztásának az okát, és a megfelelő igazolást csatolni kell (amennyiben van). A
kérelem benyújtási határideje az adott vizsgaidőszak utolsó napja.
Akik előírt tanulmányi kötelezettségüknek nem tettek eleget a tanév során, a tanév
végéig osztályozó vizsgára jelentkezhetnek, vagy a tanévet megismételhetik. A jelentkezést
szintén írásban kell benyújtani az előzőek szerint.
96
2.9.6. A moduláris oktatás értékelése és minősítése
A modularitás egyik legfontosabb célja a különböző képzési programok, formák,
szintek és rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása. A modulrendszer összehangolja a
közoktatást (elsősorban a szakképzést) a felsőfokú képzést és a felnőttképzést. Megteremti a
közös lehetőségét a képzési folyamatok egyes elemeinek összehangolt egymásra építéséhez.
A modul egy tanulmányi egység tartalmi jellemzőinek kifejezője. A modul több
szakképesítés képzési programjába (tantervébe) is beilleszthető. A modulrendszerben
standardizált forma és tananyagtartalom valósul meg.
A képzés során kiszűrhetők a felesleges párhuzamosságok, ismétlések, átfedések. Az
előzetes tudás, megszerzett szakmai tapasztalat beszámítható a képzésbe. A modulrendszer
ösztönöz a folyamatos, önálló tanulásra. A rendszer a felzárkóztatásra törekszik, felzárkóztató
modulok kialakításával.
Egy modul általában egy félévnyi idő alatt oktatható, sajátítható el. Ennek az az előnye,
hogy a minősítés (vizsga) a félév végére esik. A modulrendszer lehetőséget ad arra, hogy egy-
egy szakképesítés esetében csak a különbségeket kell elsajátítani. A moduláris rendszerben
könnyebb és gyorsabb a tananyag korszerűsítés is.
A modulrendszer gazdaságosabbá teszi a tananyagfejlesztést, a tankönyvírást, az
oktatócsomagok, segédanyagok kifejlesztését. A modulrendszer lehetővé teszi, hogy kevesebb
szakképesítés/diploma legyen. A modulrendszerben modulonként meghatározható a normatív
támogatás.
A moduláris rendszer lehetőséget ad arra, hogy az Unió tagállamainak szakképzési
összetételében az egyes szakképesítések összehasonlíthatóak legyenek.
Egy adott képesítés megszerzéséhez meghatározott modulsoron keresztül vezet az út. A
sorrendiség megváltoztatható, az egyéni adottságoknak, képességeknek, tudásszintnek
megfelelően. A modulrendszerben lehetőség van különböző intézmények közötti átjárásra,
egyéni haladási ütem meghatározására. A modulok értékének az egyértelműség céljából, bárhol
is tanul – nappali, esti, levelező távoktatás, iskolarendszeren kívüli képzés keretében - valami
azonosnak kell lennie. Ezt biztosítja a modul elvégzését igazoló tanúsítvány, valamint a pontos
modul-leírás, amely a képzés követelményeit – a standardizált forma és tananyagtartalom – is
tartalmazza.
Az új modulrendszerben lehetőség van arra, hogy a vizsgabizottság rész-szakképesítést
is kiadhasson a vizsgázóknak. Majd később azután az egész szakképesítés is megszerezhető
lesz. A felnőttképzésben cél lehet a rész-szakképesítés megszerzése is. A
97
követelménymodulokhoz kapcsolódó tananyagegységeket magukba foglaló tananyagelemek,
tantárgyakká való rendezése alapján a tantárgyak értékelése történik.
A szakmai vizsga értékelése a modulrendszerű képzéseknél A szakmai vizsga szóbeli, írásbeli, interaktív és gyakorlati vizsgarészekből épülhet
fel.
A szóbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által
meghatározott feladatlap alapján ad számot felkészültségéről.
A vizsgázó szóbeli vizsgatevékenység során nyújtott teljesítményét %-osan kell
értékelni. A vizsgázó a vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel, vagy szakmai
beszélgetést folytat. Az önálló ismertetés csak indokolt esetben szakítható meg. A szóbeli
vizsgatevékenység során vizsgázónként egy pótfeladatlap húzható.
A vizsgázó írásbeli és interaktív dolgozatát a vizsgabizottság munkáját segítő tanár a
javítási-értékelési útmutató alapján javítja ki és értékeli, valamint javaslatot tesz a %-os
eredményre.
A gyakorlati vizsgafeladatoknak, illetve javítási-értékelési útmutatónak alkalmasnak
kell lennie a szakképesítéshez szükséges kompetenciák mérésére, illetve értékelésére is.
A gyakorlati vizsgafeladatokat is %-osan kell értékelni.
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként
egyetlen osztályzatot kap.
Az osztályzatok a következők:
Jeles (5)
Jó (4)
Közepes (3)
Elégséges (2)
Elégtelen (1).
Az osztályzatok a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott Szakmai
és vizsgakövetelményekben (SZVK) meghatározott súlyozás figyelembevételével a
vizsgarészenként elért %-os teljesítmények átlaga alapján a következőképen kerülnek
meghatározásra:
81-100% jeles (5)
71-80% jó (4)
61-70% közepes (3)
51-60% elégséges (2)
0-50% elégtelen (1).
98
A számítás során a %-ban kifejezett értékek meghatározásakor az általános kerekítési
szabályok szerint kell eljárni.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az
alatti teljesítményt nyújtott.
Szakképesítés megszerzését célzó sikertelen szakmai vizsga esetén, ha az egyes
vizsgarészekből elért teljesítmény lehetővé teszi, rész-szakképesítést, illetve másik rész-
szakképesítést igazoló bizonyítványt kell kiadni.
Ha a vizsgára jelentkezéskor a vizsgarész teljesítése alóli mentesítésre kerül sor, akkor
a vizsgázó teljesítményének értékelésekor a vizsgarészt a felmentés alapjául szolgáló
tanulmányokban szerzett érdemjegynek a maximális százalékértékével kell figyelembe venni.
Beszámíthatóság a modulrendszerű képzéseknél
Az új moduláris szerkezet alapján a szakmai és vizsgakövetelmények szakmai
követelménymoduljaihoz kapcsolódnak az egyes vizsgarészek. Egy-egy vizsgarész több
vizsgafeladatot tartalmazhat, amelyek írásbeli, gyakorlati, szóbeli vagy interaktív
vizsgatevékenységekkel oldhatók meg. A vizsgarészeket és ezek tartalmát, továbbá a
vizsgarészre, az egyes vizsgatevékenységekre fordítható időt az szvk tartalmazza. Az szvk-ban
előírt vizsgarészek teljesítésétől függően a szakmai vizsgán szakképesítés, rész-szakképesítés,
vagy szakképesítés-ráépülés szerezhető.
Az egyes követelménymodulok több szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében
megjelenhetnek.
A modulrendszerű követelmények lehetővé teszik a korábban képzésben szerzett
ismeretek egyértelmű beszámíthatóságát.
Amennyiben az adott vizsgarészhez tartozó követelménymodul tartalma nem változott,
el kell fogadni a vizsgarész korábbi teljesítését, míg a szakmai vizsgabizonyítvánnyal igazolt
vizsgarészek a megszerzés idejétől függetlenül beszámítandók, a későbbi, szakképesítés
megszerzésére irányuló vizsgán.
A szakmai vizsgára jelentkező tehát ez esetben a szakmai vizsgarészek teljesítése alól
kérhet felmentést, ha azokat már teljesítette. A vizsgázónak a vizsgafelmentés iránti kérelmet
írásban kell benyújtani a vizsgaszervező vezetőjének. A vizsgafelmentés tárgyában a szakmai
vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a vizsgafelmentésről szóló döntéséről írásban értesíti a
vizsgára jelentkezőt, legkésőbb a szakmai vizsga első vizsgatevékenységének megkezdése
előtt.
99
100
2.9.7. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, a szülők tájékoztatásának formái
Az érdemjegyeket a tanuló beírja az ellenőrző könyvbe, és havonta aláíratja a szülővel. Ezek
tényét az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi. A tanulók érdemjegyeit a szaktanárok az
elektronikus naplóba könyvelik. A szülők egyéni jogosultságot kapnak az elektronikus napló
szülői moduljának használatába.
A félévit az ellenőrzőbe, az évvégi osztályzatokat a bizonyítványba és az anyakönyvbe írja be
az osztályfőnök.
A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított
viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola évente két
alkalommal szülői értekezletet, kéthavonta fogadóórát tart. A szaktanárok heti egy alkalommal
fogadóórát tartanak, ezen időpont nyilvánosságát az iskola biztosítja.
Az iskola a szülőket a tanuló nagykorúvá válásáig (18. életév) köteles tájékoztatni.
2.9.8. A magasabb évfolyamba lépés követelményei
A képzés szakaszai a tanévek. A továbblépés feltétele a helyi tantervben meghatározott
tantárgyi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése valamennyi tantárgyból.
Javítóvizsgát akkor tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból kapott
elégtelen osztályzatot. Ennél több tantárgyi elégtelen esetén évismétléssel folytathatja
tanulmányait az iskolában. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§)
A tanulmányi követelmények teljesíthetők:
- az évközi érdemjegyek révén
- törvény által meghatározott esetekben osztályozó vizsgával
2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározása
Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. A kulcskompetenciák
hatékony fejlesztése azonban nem korlátozódhat csak a tanórára. Ezt csak rendszeres, kitartó
munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak
legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat.
Otthoni feladat lehet:
- szóbeli vagy
- írásbeli munka, vagy
101
- egyszerre mindkettő, vagy
- gyakorlati
2.10.1. Az otthoni felkészülés elvei:
Írásbeli feladatainál:
- Alapja mindig az órai tananyag
- Célja a tanultak elmélyítése, ill. későbbi írásbeli dolgozatokra való felkészülés
- A tantárgytól és a tananyagtól függően lehet:
- példatári feladat megoldás
- szöveges értelmezés
- fogalmazás
- tesztkitöltés
- tankönyv kérdéseire válaszadás
- leíró vagy elemző dolgozat
- vázlatkészítés, stb.
- Gyakorisága a tantárgy és a tananyag függvénye
- Értékelése, a téma fontosságától függően frontálisan vagy egyénenként történik
- Az írásbeli feladatok el nem készítése negatív értékelést von maga után.
Gyakorlati feladatainál:
- Alapja mindig az órai tananyag
- Célja a tanultak elmélyítése, ill. későbbi gyakorlati számonkérésre való felkészülés
- Gyakorisága a tantárgy és a tananyag függvénye
- Értékelése, a téma fontosságától függően frontálisan vagy egyénenként történik
- A gyakorlati feladatok el nem készítése negatív értékelést von maga után.
Szóbeli feladatainál:
- A tanítási órán tanultak elmélyítését, a tanulók beszédkészségének és képességének
fejlesztésére szolgál (Bizonyos esetekben, pl. memoriter feladatoknál megfelelő tanulási
idő biztosítása szükséges.)
- Alapja a tanórai vázlat és a használt tankönyv, esetenként a szakirodalom készségszintű
használata
- Értékelése frontálisan vagy egyéni számonkéréssel történik.
2.10.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli- és szóbeli feladatok meghatározásának
korlátai:
102
- Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)
maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból Ennél időigényesebb feladatokat
csak abban az esetben szabad adni, ha a követelmények elsajátításához az indokolt.
- Az eszközigényes feladatokat (pl. számítógép) csak akkor lehet számon kérni a tanulótól,
ha mindenki számára megfelelő időintervallumban biztosított a taneszköz elérhetősége
- A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk,
kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot
javasolhatunk.
- A tanítási órán tanultak elmélyítését, a tanulók beszédkészségének és képességének
fejlesztésére szolgál
- Az otthoni felkészülés feladattípusait mindenkor a tantárgy és tananyag jellege és
feldolgozási módszere határozza meg
- Hétvégére és a tanítási szünetek idejére, otthoni munkára kiadott feladatmennyiség nem
lehet lényegesen több mint az egymást követő tanítási órákra kijelölt szokásos
feladatmennyiség.
- Kiselőadás, gyűjtőmunka, házi dolgozat összeállítására a tanuló rendelkezésére álló idő
maximálisan 10 tanítási nap lehet.
- Az írásbeli munkák külalakja és helyesírása nem lehet befolyásoló tényező a tartalmi
értékelésnél, kivéve, ha ezt a tanulók számára a szaktanár – a tantárgy jellegét figyelembe
véve – külön előírja.
- A házi feladat mennyiségét és minőségét minden esetben az adott tanulócsoport és az
egyes diákok képességeinek figyelembe vételével kell kijelölni minden szaktanárnak.
2.10.3. Az otthoni feladat ellenőrzése:
- A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik.
- Az írásbeli és a gyakorlati munkákat minden esetben ellenőrizni kell.
2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, illetve a szakmai
oktatásban szükség esetén a gyakorlati képzést.
Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek
fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, illetve a gyakorlatokon biztosítani tudjuk a
balesetmentes, biztonságos munkavégzést szakoktatói irányítás mellett.
A csoportok létrehozásakor figyelembe vesszük, hogy
- egy adott osztályon belül a csoportlétszámok kiegyenlítettek legyenek,
103
- ha lehetséges, azonos képességű, tudásszintű tanulók kerüljenek egy csoportban,
- az órarend készítésekor a bontott csoportok „párosíthatók” legyenek,
- a csoportok összetétele felmenő rendszerben ne változzanak.
- a 2011. évi CXC. törvény 4. melléklete hogyan szabályozza a maximális és minimum
létszámhatárokat.
Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei
A tanév elején az igények felmérése után a munkaközösség-vezetők összeállítják a
munkaközösségeket érintő egyéb csoportok (tanulószobai, szakköri, művészeti…) tervezetét.
Az iskola igazgatója az évfolyamok heti időkeretének terhére a tantárgyfelosztás
függvényében létrehozza a csoportokat, kijelöli azok vezetőit.
Csoport létrejöhet a tanulók érdeklődése (pl. szakkör), tudásszintje (korrepetálás,
felzárkóztatás, tehetséggondozás) alapján.
Csoportszervezés szintjei:
- osztályszintű (csoportvezető: az adott osztályban tanító szaktanár; foglalkozás jellege:
korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás)
- évfolyamszintű (csoportvezető: az adott évfolyamon tanító szaktanár; foglalkozás jellege:
korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, tanulószobai foglalkozás)
- iskolaszintű (csoportvezető: iskola pedagógusa; foglalkozás jellege: érdeklődési kör
alapján létrehozott foglalkozás, pl.: szakkör, természetjáró kör)
Csoport összetételének változtatása, tanuló áthelyezése másik csoportba a szülő, nagykorú
tanuló esetén a tanuló írásbeli kérelme, a szaktanárok és az osztályfőnök javaslata, véleménye
alapján igazgatói engedéllyel lehetséges.
A Köznevelési törvény biztosítja a tanulóknak azt a jogot, hogy képességeiknek,
érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Ezen
felhatalmazással élve iskolánkban a képesség szerinti csoportbontást nem tekintjük az egyenlő
bánásmód követelménye megsértésének.
2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges
módszerek
1. A tanulók általános fizikai állapotának mérésére a NETFIT® fittségi tesztet alkalmazzuk,
amely a tanulók alap motoros képességeinek - gyorsaság, erő, állóképesség,
erőállóképesség- mérésére szolgál.
104
2. A tanulók általános motoros képességeinek mérése sportági mozgásformákkal, illetve
speciális sportági képességek mérésével történik. A módszer tartalmazza a tanulók
életkorának és az iskola pedagógiai programjának megfelelő sportági mozgásformák
teljesítményre történő mérését is. A teljesítmény mérése a következő sportági
mozgásformákban történik: 60 és 800 méteres síkfutás, távolugrás, Cooper-teszt.
3. Pszicho-motoros képességek mérése. Olyan speciális az életkornak és a pedagógiai
programnak megfelelő összetett mozgássorozatok bemutatása, amely alkalmas a tanulók
koordinációs képességeinek, mozgás ügyességének, és mozgásismeretének felmérésére.
Tartalmazza: talaj, szekrényugrás; ezen szerek összefüggő gyakorlatainak vagy
elemkapcsolatainak bemutatását, a koordináltság, mozgásügyesség, téri tájékozódó
képesség mérésére. Tartalmaz olyan sportági labdás - kosárlabda, kézilabda, röplabda,
labdarúgás - összetett feladatokat, amelyben megtalálhatóak az adott sportág alapmozgás
ismeretei, és a sportjáték végrehajtásához szükséges koordinációs képességek. Azaz a
tanuló mozgás közben hogyan alkalmazkodik a változó irányból és változó erővel érkező
labdához, alkalmazkodás a társakhoz és a védő játékoshoz, a tanult technikai elemeket
hogyan hajtja végre változó körülmények között, a legmegfelelőbb megoldás kiválasztása
a változó körülmények között - döntés kényszer.
2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei 2.13.1.1. Fogalmak, jogszabályi előírások
Fogalmak
Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól lét állapota. Az
egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy
feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz,
iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni
tud. ha individuális önállóságát megőrzi, és ha megteremti összhangot a biogenetikai, a fizikai,
a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása
során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat,
valamint a testi - lelki képességeiket hangsúlyozza.
105
Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyüjtőfogalma,
így magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az
egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait és módszereit.
Jogszabályi előírások
- A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki
nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést,
illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5–12. évfolyamon
nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.” (10. § (5) bekezdés.
- A közoktatásról szóló törvény (a 2003. évi LXIX tv.) 2003. évi módosítása (3.)
bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az
iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési
programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat,
beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az
iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi
szolgálat véleményét.”
2.13.1.2. Az egészségnevelés célja, feladatai
Az egészségnevelés célja
Iskolánkban közel 700 diák tanul. Ez a nagy létszám magával hozza a sokszínűséget
szinte minden területen. Erre a sokszínűségre az egészségnevelés területén is figyelmet kell
fordítani.
Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját
egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy
az egészsége megőrzéséért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezt legjobban akkor
tudja elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív módszerek alkalmazására, vagy az
azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak a diákok. Különösen hatékony, ha ezek a
programok a pedagógusok, neves helyi vagy akár országosan ismert szereplők és a család
együttes részvételével történik.
Mivel iskolánkban szakmai képzés is folyik, ezért ehhez egészségügyi alkalmassági
vizsgálatok szükségesek. Ez lehetőséget ad egyfajta kép kialakításához a hozzánk belépő
diákokról. Az ekkor felismert, felmerülő problémák nagymértékben meghatározzák céljainkat,
feladatainkat.
Kiemelt céljaink:
106
- Minden tanuló rendelkezzen az alapvető és ez után korszerű ismeretekkel és azok
gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal egészségük védelme és megőrzése
érdekében. (pl. személyi higiénia terén, makro- és mikrokörnyezet egészségre gyakorolt
hatásáról,)
- Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőit
(dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, inaktív életmód, egészségtelen táplálkozás)
- Kapjanak segítséget párkapcsolati döntéseik etikai, erkölcsi és egészségügyi
következményeiről.
- A nemiséget az élet természetes és fontos jelenségeiként kezeljék, a szélsőségek közötti
helyes középutat tudják megtalálni, tudatosan, körültekintően szervezzék életüket.
- Legyenek korszerű családtervezési és fogamzásgátlási ismereteik.
- A betegségek korai felismerése, önmegismerés, az önvizsgálat jelentősége tudatosuljon,
gyakorlattá váljon önmaguk és családtagjaik körében.
Az egészségfejlesztés feladata
Céljaink megvalósulását a következő tevékenységformák szolgálják:
- Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok (9. évfolyam beiskolázási, szakmaválasztási, 11.
évfolyam kötelezően előírt, továbbtanulási, és a tanév során felmerülő egyéb pl.
sportversenyre való alkalmassági vizsgálatai). Az iskolában tanulóknak középiskolai
tanulmányai alatt tehát legalább kétszer megvizsgálják az általános egészségi állapotát,
nyomon követik az esetleges betegségek helyzetét, felhívják a figyelmét a veszélyeztető
tényezőkre.
- A rászorulók rendszeres orvosi gondozása illetve gondozásának nyomon követése.
(ifjúsági, orvosi gondozási tanácsadás )
- A gyógytestnevelésre szorulók kiszűrése, irányítása.
- Osztályfőnöki felvilágosító órák (Akár az egészségügy, akár a pedagógusok
kezdeményezésére minden esetben lehetőséget biztosítunk arra, hogy osztályfőnöki órák
keretében a felmerülő témákról, a korosztályt érintő kérdésekről tájékoztatást kapjanak
tanulóink a védőnőtől, ha szükséges más szakembertől.)
- Hagyományosan a minden tavasszal megrendezésre kerülő Mikszáth-napok keretében zajló
felvilágosító előadások, vetélkedők.
- Túlsúlyosak rendszeres tornája (Egészségvédők Egyesületének konditermében)
- Önálló védőnői tanácsadás Az ifjúsági védőnő folyamatos jelenléte kialakít egy olyan szintű
kapcsolatot, hogy a diákok – esetleg a tanárok is -, a védőnői tanácsadáson megjelennek és
segítséget, tanácsot kérnek.
107
- A fennálló kapcsolatrendszert mindenképpen ápolni kell, az elért eredményeket meg kell
őrizni és tovább kell fejleszteni.
- Kortárs oktatók képzésének szorgalmazása, lehetőség biztosítása ismereteik továbbadására
osztályfőnöki órákon.
- Szülők figyelmének felhívása, szülői értekezleten a serdülő és fiatal felnőttkor kihívásaira,
szülői teendőikre, hiszen a családi háttér, szülői támogatás nélkül nincs esély az eredményes
megelőző munkára.
A jövőbeli feladatok:
- Az egészségtan oktatását önállóan vagy tantárgyba (itt elsősorban a biológia tantárgyra kell
gondolni, hiszen ennek az emberi testtel foglalkozó része több témát felölel) integrálva
fontos volna megkezdeni, amelynek keretében tanulhatnának a tanulók az egészséges
életvitelről, családi életre nevelés témaköreiből, elméleti embertanra épülő mindennapi
életben hasznosítható gyakorlatias (tudás, készségfejlesztés a cél) ismereteket
sajátíthatnának el. Tanóra igénye: 10-12 óra/oszt./év. 9-10. évfolyamon két évig.
- A kortárs oktatás kiterjesztése. Előnyös minél szélesebb tanulói körrel megismertetni ezt a
lehetőséget, élni a továbbképzésekkel. Az itt megtanult ismereteket az osztályokban az
osztályfőnöki órákon ismertetni kell a tanulókkal. (témakörök: AIDS prevenció, drog-
prevenció, véradás, szexuális kultúra fejlesztése).
- Az iskolában a testedzést a tantervben előírt, a törvényben megjelölt óraszámok szerint
tartjuk. Ezen felül a törvényi keretek alapján minden évfolyamon biztosítjuk az iskolai
sportköri foglakozásokat. / kézilabda, kosárlabda, futball, sakk, röplabda, stb./
Az egészségnevelési program tervezőinek feladata:
Az iskolai egészségnevelési program kidolgozásáért az igazgató által megbízott
pedagógus a felelős, aki az iskolai védőnővel együtt végzi a munkát. Segítséget adnak a
biológia, testnevelés szakos tanárok, valamint az osztályfőnöki munkaközösség.
2.13.1.3. Az egészségnevelés színterei
1. Tanórán:
- önálló tantárgyként,
- más tantárgyba beépítve:
- egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés,
természetismeret, emberismeret,
- nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek:
informatika, történelem, kémia, fizika,
108
- nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, nehezebben illeszthető be magyar
nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének,
- osztályfőnöki óra keretén belül.
2. Tanórán kívül:
- szakköri foglalkozás,
- hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális programok),
- kirándulások, túrák.
2.13.1.4. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek
1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás
Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan
létrehozott tanulási folyamatok összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket
bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének elmozdítása érdekében. Az iskolai
egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: kémia, biológia és
osztályfőnöki órák tananyagába beépített foglalkozások. Az iskolai büfé törekszik az
egészséges táplálékok forgalmazására. A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása
testnevelés órákon, az iskolai sportköri foglalkozásokon és a tömegsport foglalkozásokon. Az
intézmény törekszik a drogprevenciós és egyéb egészségvédelemmel kapcsolatos pályázatok
kihasználására. A diákönkormányzat programjába sportversenyeket iktatunk be. Az iskolai
egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az osztályfőnöki
órákon.
2. Rizikócsoportos megközelítés
A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos
háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent.
Például túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei. A
rizikócsoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a
másodlagos és harmadlagos prevencióhoz. Az érintett gyerekek szűrővizsgálatát a védőnők
gyakrabban végzik el, az osztályfőnök és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős kimunkálja a
betegségmegelőző programot.
3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások
Mivel az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési
eszköztárának gyengeségei húzódnak meg, ezért az egészségfejlesztési törekvéseink a társas-
érzelmi készségek fejlesztésére is kiterjednek.. A társas és a kommunikációs kompetenciák
fejlesztése az erre lehetőséget nyújtó tantárgyak illetve kiemelten az osztályfőnöki tanmenetbe
épül be.
109
4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben
A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal
jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén
sikeresek ezek a programok, mint például a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a
dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer használat megelőzése. A diákok
kortársképzésének támogatásával a közvetlen és hatékony információátadást segítjük.
5. További célok
Hosszú távú célként szeretnénk iskolapszichológust alkalmazni, valamint saját
tornacsarnok építésével több sportfoglalkozást szervezni. Szeretnénk bővíteni a sportszerek
állományát, így változatosabb programok szervezésére nyílna lehetőség.
2.13.1.5. A segítő kapcsolatok színterei
1. Szülők (család, kollégium)
Együttműködés a szülőkkel, a kollégiumokkal. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot
a szülőkkel, valamint a kollégiumi nevelőtanárokkal.
2. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő
Az iskolaorvos és a védőnő feladata
A megfelelő testi és lelki egészség biztosításának szerves részét képezi az iskolaorvossal
és az iskolavédőnővel kialakított szoros együttműködés. Ennek keretén belül – az egyes
korosztályoknál orvosi szempontból megfelelő időben – több irányú egészségvédelmi és
egészségnevelési munka folyik. Az iskola csoportosan (osztálykeretben) szervezett formában
biztosítja, hogy az egészségügyben ezen a téren dolgozó szakemberek feladatukat az
előírásoknak és elvárásoknak megfelelő színvonalon tudják ellátni.
Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket
nyújtani:
Négy olyan terület van, amellyel kapcsolatosan rendszeres egyeztetés történik az iskola
és az iskola egészségügyi szolgálat között azért, hogy minél hatékonyabban tudjon működni,
illetve együttműködni az iskola egészségügy az oktatási intézménnyel.
→ tájékoztatás az iskolában folyó egészségügyi munkáról (védőnő)
→ védőoltások szervezett és mindenkire kiterjedő adása (védőnő, iskolaorvos)
110
→ szűrővizsgálatok elvégzése (szakmai alkalmassági, belgyógyászati) (védőnő,
iskolaorvos)
→ felvilágosító tevékenység (védőnő)
3. Rendvédelmi szervek
Együttműködés a rendőrséggel
A drogprevenció területén jó kapcsolatot alakítottunk ki a rendőrséggel, így
szakembereik legfrissebb ismereteik és demonstrációs eszközeik segítségével széleskörű
tájékoztatásban részesítik diákjainkat. (felelősök: az ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök)
2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei
2.13.2.1. Fogalmak, jogszabályi előírások
A környezeti nevelés fogalma
Ezen a területen célunknak tekintjük a környezet megvédésére, és a környezettel való
harmonikus együttélésre nevelést: a környezeti kultúra alapvető szokásainak és
viselkedésformáinak egész életre kiható kialakítását.
A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat
alakítunk ki. Ennek érdekében a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése
kiemelt feladatunk.
Tanórákon, kirándulásokon megismertetjük tanulóinkkal a természetet, megtanítjuk
őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő
összefüggéseket. Így válhatnak a diákok majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő,
óvó felnőttekké.
A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet
közvetíteni. Ezért szükséges a tantárgyak közötti koncentráció. Minden lehetőséget
megragadunk, hogy diákjainkban megfelelő képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.
A környezeti nevelés alapelvének tekintjük az alábbi fogalmak pontos megvilágosítását:
→ alapvető emberi szükségletek
→ emberi jogok
→ demokrácia
→ elővigyázatosság
111
→ biológiai és társadalmi sokféleség
→ a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések
→ a helyi globális szintek kapcsolatai, összefüggései
Jogszabályi előírások
Az iskolai környezeti nevelési program Pedagógiai Programba való bekerülésének jogszabályi
háttere a 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény
48. § (3) bekezdése. A törvényből a program készítésénél figyelembe vett további szabályozók:
45. § (5), és a 114. § (4) bekezdése.
2.13.2.2. A környezeti nevelés célja
Diákjainkban ki kell alakítani:
→ a környezettudatos magatartást és életvitelt
→ a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, és
annak igényét
→ a természeti és építészeti környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését
→ tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését az egészséges
életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket
→ hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak
visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést
→ segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését
→ érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt
→ alternatív, problémamegoldó gondolkodás
→ ökológiai szemlélet, gondolkodásmód
→ problémaérzékenység, integrált megközelítés
→ együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód
→ vitakészség, kritikus véleményalkotás
→ állampolgári részvétel és cselekvés
→ értékelés és mérlegelés készsége
112
→ a szakórákon adódó lehetőségek megragadása a környezeti nevelésre
→ a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon
2.13.2.3. Helyzetelemzés
Az iskola
Iskolánk diákjainak jelentős része szocializációja során a kívánatostól igen eltérő
felfogást alakított ki a környezetét illetően. Ugyanakkor széttagoltságunkból eredően
tanáraink ingázása csökkenti az esélyt az óraközi szünetekben (amikor lenne lehetőség a
kötetlenebb beszélgetésre tanár és diák között) a környezeti nevelésre. Mindehhez járul még
hozzá az iskola „hivatali ridegsége”, „lepusztultsága”. Ilyen körülmények között már a
feladatok megkezdése is nagy eredménynek számít.
A környezeti nevelés színterei iskolánkban
A környezeti nevelés megvalósulhat tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson, minden az
iskola által szervezett programon, rendezvényen, a tanórák közötti szünetekben. Jelenleg az
iskolában faliújságon keresztül, illetve versenyek révén vehetnek részt diákjaink a környezeti
nevelésben, de ugyanakkor minden tanárunk számára adott a lehetőség a környezeti
nevelésre.
Erőforrások számbavétele
1. Személyi erőforrások:
Minden oktatónak meg kell találnia a környezeti nevelés tananyagba beépítésének
módját, mivel speciális szakember nem áll rendelkezésünkre.
2. Anyagi erőforrások:
Az iskola erre a célra nem tud jelentős forrást elkülöníteni költségvetésében. Az iskola
kapcsolatrendszerében szereplő egyéb intézmények, egyesületek, társaságok segítségével,
támogatásával, illetve a kevés saját forrásával veszünk részt a programban.
2.13.2.4. Jövőkép, alapelvek, célok
A jövőkép, célok meghatározása
Alapelvek, jövőkép
→ az iskola tanárainak feladata, hogy környezettudatos magatartásuk, munkájuk példaértékű legyen a tanulók számára
113
→ az iskola diákjainak feladata, hogy vigyázzanak környezetükre betartva a kulturált magatartás normáit
→ a diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el
→ a diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskola létrehozásában és megőrzésében
→ a szülők erősítsék meg gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván
→ az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást
→ példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk
Az iskola rövid távú környezeti nevelési céljai:
Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg, ha
→ javul az iskola tisztasága, csökken az elszállított szemét mennyisége, kevesebb csomagolási hulladék a szemetesekben
→ javul a szűkebb környezete, az osztálytermek tisztasága, esztétikus dekoráció, ápolt növények, amit gondoznak is a tanulók
→ nem teszik tönkre az épület közös használatú helyiségeiben elhelyezett növényeket és tárgyakat
→ nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok
→ észrevehetően csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplő összeg
→ Víz napja – plakát elhelyezése az iskolai faliújságon
→ Fák napja – plakát elhelyezése az iskolai faliújságon
→ a Föld napja alkalmából rendezett vetélkedőn tanulóink részt vesznek
→ esztétikus környezet, ápolt növények
→
Tanulásszervezési és tartalmi keretek
1. Hagyományos tanórai foglalkozások
Beépülés az egyes tantárgyakba, pl.:
Matematika – banki, biztosítási, üzemanyag-fogyasztási számítások
Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások
Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám csapdái
Biológia – élelmiszeradalékok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok
Informatika – elektronikus kereskedelem, veszélyforrások
Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, fogyasztóvédelem,
reklámtörténet
Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai
114
2. Tanórán kívüli foglalkozások
A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá
teheti különböző intézmények meglátogatása (múzeumok, az állatkertek és a nemzeti
parkok, erdei iskola, Palóc Múzeum, Mátra Múzeum, Ipolytarnóc, dejtári
természetvédelmi terület, ipolyszögi égerláp, Vácrátót)
Kapcsolatrendszer, kommunikáció
1.. Iskolán belüli kommunikáció formái
→ kiselőadások tartása
→ házi dolgozat készítése
→ iskolarádió felhasználása híradásra
→ témacentrikus faliújság készítése
2. Iskolán kívüli kommunikáció formái
→ újságcikk írása
→ előadás tartása
→ interjú a helyi médiákban
115
2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési
elvei
2.14.1. A magatartás értékelésének elvei
A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök -
az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. A magatartás félévi és év
végi osztályzatát az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg.
Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A
félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Magatartási
jeggyel a tanulónak a közösséghez való viszonyát értékeljük.
Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
Magatartás minősítések:
példás (5),
jó (4),
változó (3),
rossz (2)
A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe:
a tanuló:
- magaviselete tanítási órákon, foglalkozásokon, szünetben,
- tanuláshoz, munkához és a közösséghez való viszonya,
- környezete, személyiségjegyei,
- milyen elismerési, illetve elmarasztalási formákban részesült.
2.14.2. Büntetés
Azon tanuló ellen, aki tanulmányi kötelességét folyamatosan nem teljesíti, a Házirend
előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, fegyelmező intézkedés alkalmazható.
Az intézkedés során figyelembe kell venni:
- a tanuló életkori,
- személyiségi tulajdonságait, valamint
- a fegyelemsértés és
- a kötelességszegés súlyát és gyakoriságát.
A fegyelmi intézkedés vagy a fegyelmi büntetés sohasem lehet megtorló vagy a tanulóra
nézve megalázó jellegű. A testi fenyítés minden formájának alkalmazása tilos.
116
Büntetési formák:
- szaktanári figyelmeztetés
- osztályfőnöki figyelmeztetés
- osztályfőnöki intés
- nevelőtestületi figyelmeztetés
- igazgatói intés
- nevelőtestületi intés
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján
írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
A fegyelmi határozatok lehetséges fokozatai:
- megrovás
- szigorú megrovás
- kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása
- áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába
- eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korúak esetén)
- kizárás az iskolából (nem tanköteles korúak esetén)
Kezdeményezheti:
- iskolavezetés,
- osztályfőnök,
- szaktanárok,
- munkaközösség-vezetők,
- diákközösség,
- iskola dolgozói.
2.14.3 A szorgalomjegyek megállapításának elvei
A magatartási és szorgalmi jegyek megállapításánál mérlegelni kell az iskola, az osztály
és az egyes tanulók konkrét körülményeit és ezek figyelembevételével kell alkalmazni az
általános elveket. A szorgalom jeggyel azt fejezzük ki, hogy a tanuló –képességeitől függően-
hogyan végzi el tanulmányi munkáját.
Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
A tanuló szorgalmának minősítése:
példás (5),
jó (4),
117
változó (3),
hanyag (2).
A tanulók szorgalmának értékelésekor figyelembe kell venni az alábbiakat:
- motiváltság,
- a tudás megszerzésének igénye,
- egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény,
- a tanulási folyamatban való részvétel,
- kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya,
- tanórai tevékenység,
- plusz tevékenységek.
A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a
nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők
többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a
bizonyítványba be kell jegyezni.
2.14.4 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei
Iskolánk – az osztályfőnök illetve a szaktanár javaslatára - dicséretben részesíti illetve
jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:
- tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi
- kitartó, szorgalmas vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít
- iskolai illetve iskolán kívüli tantárgyi, kulturális és sportrendezvényeken
eredményesen teljesít
Az iskolai jutalmazás formái:
- szaktanári dicséret
- osztályfőnöki dicséret
- igazgatói dicséret
- nevelőtestületi dicséret
- tárgyjutalom
- iskolai díj adományozása
Az iskolai díjat az a tanuló érdemelheti ki, akinek:
- a tanulmányi előmenetele alapiskolai osztályokban minimum 3,71
- nem érettségire épülő szakképző osztályokban minimum 3,71
- szakközépiskolai osztályokban min.4,5
118
- érettségire épülő szakképző osztályokban min. 4,5
- és aki az iskola hírnevét az intézményen kívül is öregbíti szakmai, kulturális,
sport- illetve egyéb eredményével
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói
közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
2.15. A tantárgyak részletes tantervei
E pedagógiai program szerves részét képezik az alábbi tantárgyi programok illetve tantervek
melyek a mindenkori szabályozásnak megfelelnek.
Elérhetőség: http://kerettanterv.ofi.hu/
Ez a fejezet szabályozza a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező
tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező
tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező,
kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését,
óraszámát, a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósításának részletes szabályait.
A fejezet szerepe annak meghatározása, hogy milyen helyi tantervi követelményeket kell
teljesíteni a választható érettségi vizsgán való részvételhez.
Ide kerülnek beépítésre a középszintű érettségi vizsga témakörei.
Ágazatonként és tantárgyanként kidolgozásra kerül:
- a választott kerettanterv megnevezése
- tanítási időkeret
- csoportképzés egyedi szabályai
- tematikai egységek a kerettantervi szabályozás szerint
- szabad tantárgyi órakeretben meghatározott többlet tartalmak tananyaga
- NAT-ban előírt pedagógiai feladatok részletes szabályai
- általánostól eltérő tantárgyi szabályok, specifikumok
- a tanuló munkájának ellenőrzésében, értékelésében a tantárgyra jellemző sajátos megoldások
- a középszintű érettségi vizsga témakörei
A szakmai munkaközösség feladatkörében eljárva javaslatot tehet a már meglevő tantárgyi
tantervek módosítására, illetve új tantárgyi tantervek elfogadására. A tantárgyi tantervek
módosítását a nevelőtestület hagyja jóvá. A református hit-és erkölcstan és az egyházi ének
tantárgyak esetében a fenntartó jóváhagyása is szükséges.
119
3. Szakmai program
3.1. Jogszabályi háttér
� 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
� 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
� 1/2006. (II.17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos
Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről
� 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az
Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
� 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről
� 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és
eljárási rendjéről
� Szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei
� Szakképesítések központi programjai
E dokumentumok meghatározzák a szakmai képzésbe való belépés feltételeit, a
szakmai vizsgáztatási követelmények pedig meghatározzák a kimenetet.
A modulrendszerű OKJ-ben megjelenő képzésekre felmenő rendszerben a szakmai és
vizsgakövetelményben foglaltak az irányadók, különös tekintettel az elmélet és gyakorlat
arányának figyelembe vételével.
3.2. A szakképzés felépítése
A szakmai képzés az OKJ szerint elméleti, elmélet-igényes gyakorlati (csak az egyes
kifutó képzéseknél), és gyakorlati oktatásból épül fel.
A szakmai elméleti oktatás az iskola tantermeiben, esetenként oktatási kabinetjeiben
történik. A foglalkozásokat az iskola szaktanárai tartják, végzettségükre előírásokat a
köznevelési törvény és a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet tartalmaz. Az órák szakmánként
szervezendők. Azonos szakmacsoport szakmáinál a közös szakmai alapozó tárgyak
osztálykeretben szervezhetők. A központi programok és a kerettantervek feltüntetik azokat a
tárgyakat, melyeket homogén osztály esetén csoportbontásban kell oktatni a tárgy jellege miatt.
A gyakorlati oktatás két, egymást kiegészítő és feltételező részterületre bomlik:
� Iskolai csoportos foglalkozás a szakoktatók vezetésével az iskolai tanműhelyekben,
kabinetekben, a tanirodában, valamint a Tanáruházban és a Palóc Nagykereskedelmi
120
KFT 10. sz. élelmiszer-egységében folyik. A csoportok létszámára a köznevelési
törvény gyakorlati csoportokra vonatkozó előírásai az irányadók.
Célja: nyugodt körülmények között a szakmai alapfogások bemutatása, megtanítása,
gyakoroltatása, később a szintre hozás, felzárkóztatás. A csoportos oktatás hivatott
kiküszöbölni a munkahelyi sajátosságokból adódó esetleges hátrányokat, valamint a
szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott előírásoknak megfelelően
felkészíteni a tanulókat a gyakorlati vizsgára.
� A bolti, üzemi gyakorlat üzemelő egységekben tanulófelelősök irányításával
valósul meg. Az egységet fenntarthatja iskola vagy vállalkozás.
Célja: valós gazdálkodási környezetben begyakorolni a megismert alapfogásokat. A
vállalkozások célrendszerének megfelelő legjobb megoldásokra törekedni a
mindennapok munkájában.
3.3. A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai
3.3.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők:
• a megye munkaerő-piacának várható alakulása
• a szolgáltatásainkat igénybevevők - a tanulók, a szülők, a gazdasági kamarák, a
gazdálkodó egységek - elvárásai
• a versenytárs iskolák és képző intézmények programjai
3.3.2. A szakmai program általános céljai:
• Mindenki számára biztosítani kívánjuk a lehetőséget képességei kibontakoztatására; ha
szükséges, differenciált módon.
• A szakmai ismeretek elmélyült tanulmányozása és alkalmazása révén adunk módot
diákjainknak arra, hogy alkotóképességük fejlődjék.
• A megbízható, széles körű alapműveltség megszerzésén túl a szakközépiskolai
szakképző évfolyamokon közgazdasági, ügyviteli, informatikai, vendéglátás-turisztika,
rendészeti, kereskedelmi szakmai alapozás lehetőségét kívánjuk biztosítani.
• Az érettségi vizsgára történő színvonalas felkészítéssel esélyt adunk
− a felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra;
− az érettségire épülő, munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakmatanulásra, az
életpályán várhatóan többször bekövetkező szakmaváltásra;
• A szakiskolai szakképző évfolyamokon 8, illetve 10 osztályt végzett diákoknak
kínálunk piacképes szakmákat a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, a
vendéglátás-turisztika és az élelmiszeripari szakmacsoportokban. A szakmunkás
121
bizonyítvány megszerzése után diákjainknak lehetőségük van érettségi megszerzésére
is intézményünkben.
• Az új üzleti gondolkodásmód kialakítása, vállalkozási kompetenciák fejlesztése is
kitűzött céljaink közé tartozik.
• Lehetőséget adunk az egyéni tanulói haladási utak kialakítására, az átjárhatóság
biztosítására más iskola tanulói számára. Biztosítani kívánjuk, hogy a 10. vagy a 12.
évfolyam befejezése után iskolát válthassanak a tanulók, bekapcsolódhassanak a nálunk
folyó képzésbe; illetve a mi tanulóink folytathassák tanulmányaikat más
középiskolákban.
• A gyakorlatorientált, kompetencia alapú, moduláris képzés szerepének növekedésével:
az elméleti és gyakorlati ismeretek oktatásában - különösen a szakképzési
évfolyamokon - érzékelhető arányváltozást kell elérnünk a gyakorlat javára.
• A diákok olyan munkavállalói és állampolgári kompetenciákra tegyenek szert, amely
lehetővé teszi azt, hogy hatékony munkatársai és felelős tagjai legyenek a
társadalomnak és a vállalkozásoknak.
• A környezettudatos magatartás erősítése.
• A tanulók megértsék, miért szükséges az etikai szabályok betartása az üzleti életben,
mind a vezetők, alkalmazottak, mind a termelők és fogyasztók részéről.
• Kézzel fogható tapasztalatokat nyújtani, hogy milyen egy üzleti vállalkozást
működtetni, ezzel a gazdálkodási, pénzügyi készségeket fejleszteni.
• Rugalmas képzési rendszer kialakítása: szélesítenünk kell az iskola szakmakínálatát,
igazodnunk kell a változó igényekhez.
• Értékes, érvényes, hasznosítható, piacképes tudás átadása, szakmai elkötelezettség
kialakítása.
3.3.3. A szakmai képzés feladata
• Olyan készségek, képességek, kompetenciák kialakítása tanulóinkban, amelyek esélyt
adnak arra, hogy a munkaerőpiacon megtalálják helyüket és ott majd helytálljanak,
függetlenül attól, hogy milyen szakmát tanulnak.
Ezek a következők:
Munkaerő-piaci kompetenciák
− szociális kompetencia, mint munkaerő-piaci elvárás
− világos, korrekt kommunikáció szóban és írásban
− kommunikációs kultúrák tanulásának képessége (idegen nyelv)
− önismereti készség
122
− viselkedés- és mentális kultúra és interkulturális műveltség
− együttműködés, team-munka, kooperációs modellekben gondolkodás
− kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
− hatékony, önálló munkavégzés
Szakmai kompetenciák (szakmai ismeretek és készségek)
− általános szakmai cselekvőkészség
− innovációs készség
− élethosszig tartó fejlődés igénye
− célorientált viselkedés
− szervezeti-vezetési készség
− problémamegoldó-, és kezelő készség
− kooperáció és konszenzus készség
− gazdálkodási, tervezési képesség
− kreatív és kritikai gondolkodás képessége
Személyes kompetenciák
− elhivatottság
− megbízhatóság
− stressz-tűrő képesség
− gyakorlatias feladatelemzés
− önállóság
− szervező készség
− szorgalom, igyekezet
− döntésképesség
Társas kompetenciák
− kapcsolatteremtő készség
− udvariasság
− közérthetőség
− konfliktusmegoldó készség
− empatikus készség
− motiváló készség
− hatékony kérdezés készsége
− kezdeményező készség
− visszacsatolási készség
123
Módszertani kompetenciák
− logikus gondolkodás
− következtetési készség
− nyitott hozzáállás
− módszeres munkavégzés
− rendszerező képesség
− tervezési képesség
− értékelési képesség
− figyelemmegosztás
− figyelemösszpontosítás.
124
3.4. Az iskolánkban folyó szakmai képzés főbb jellemzői
3.4.1. A szakmai képzés szakaszai
1. Szakmai alapozás (kifutó jelleggel): a szakiskola 10. osztályában kötelező tanórai
foglalkozások keretén belül az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás mellett
szakmai gyakorlat és szakmai alapozó ismeretek oktatása is folyik.
A szakmai alapozás célja:
- bepillantást adni a kereskedelem illetve a vendéglátás szakmai
alapismereteibe,
- módot adni arra, hogy felismerhesse a tanuló a szakmaválasztást befolyásoló
képességeit, illetve azok hiányát,
- segítse a végleges pályaválasztási döntést.
2. Szakmacsoportos alapozó oktatás (kifutó jelleggel): a szakközépiskola 11-12.
évfolyamain kötelező tanórai foglalkozások keretén belül folyik.
A szakmacsoportos alapozó oktatás célja:
- olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, amelyekre építve a
szakképzési évfolyamokon eredményesebben, kevesebb erőfeszítéssel
tanulhatják a választott szakmát,
- a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyait érettségi tantárgyként is
választhatják.
3. Szakközépiskolai szakképzés (kifutó jelleggel): érettségivel rendelkező
tanulóknak biztosít szakmaszerzési lehetőséget 1,5 illetve 2 év alatt. A képzés szakmai elméleti
és gyakorlati foglalkozásokból áll.
4. Szakközépiskolai ágazati szakképzés (2013. szeptember 1-től bevezetve)
Az ágazati kerettantervek nyomán készültek a helyi tantervek, amelyek alapján az iskola
a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben megszervezi a szakközépiskolai képzést 9-12.
évfolyamon. A közismereti oktatással párhuzamosan szakmai elméleti és gyakorlati oktatás
folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik
évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a
kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségivel a
vizsgázó nem szerez OKJ-s bizonyítványt, de ez az érettségi feljogosítja őt munkakör
betöltésére.
125
Az új tantervek felépítésére jellemző, hogy a 13. évfolyam szakmai tartalma épül be
a középiskolai képzésbe, így az érettségi után a tanulóknak csak a 14. évfolyam szakmai
tartalmát kell tanulniuk (5/13), egy év alatt szerezve szakmát. Azok a tanulók, akik nem vettek
részt a megelőző szakközépiskolai képzésben, azoknak a 1/13-2/14. évfolyamon két évet kell
tanulniuk a szakképzettség megszerzéséhez. A 2013/2014-es tanévben induló képzések a
szakközépiskolai kerettantervek alapján kidolgozott helyi tantervek szerint kerülnek
bevezetésre.
5. Előrehozott „alternatív”szakképzés (kifutó): az 1/9.-2/10.-3/11. szakképzési
évfolyamokon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 2009. évi
XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott"
szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. §-
ának (4) bekezdése határoz meg.
Az előrehozott szakképzésben a képzési idő 3 év. Az előrehozott szakképzési
évfolyamokon, a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó
pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, kétharmadában a szakképzés gyakorlásához
szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadása történik.
Az intézmény a helyi tantervét a Kt. 27. §. (4) bekezdése szerinti előrehozott
szakképzéshez kiadott, nem kötelező kerettanterv és a szakképesítésekre vonatkozó központi
programok alapján készítette el.
6. Magyar duális szakképzés (kifutó): 2012. szeptember 1-én került bevezetésre a
magyar duális rendszer, mely a 8 osztályos végzettségűeknek 3 év alatt, a 10 osztállyal
rendelkezőknek 2 év alatt biztosítja a szakma megszerzését. A 3 éves teljes képzési idő
egyharmadában az általános műveltséget alapozzák meg, kétharmadában szakmai elméleti és
gyakorlati tudáselemek átadása történik. E képzések a 17723/2011. Közleményben kiadott
Központi Programok és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott Szakmai és
vizsgakövetelmények alapján kerültek kidolgozásra és bevezetésre.
7. Duális szakképzés (2013. szeptember 1.-től bevezetve): A 3 éves teljes képzési
idő egyharmadában az általános műveltséget alapozzák meg, kétharmadában szakmai elméleti
és gyakorlati tudáselemek átadása történik. A közismereti kerettanterv követelményeit teljesítő
tanulók esetén a képzési idő 1 évvel csökkenthető, így 2 év.
A tanulók a gyakorlati tudást párhuzamosan az iskolai közös gyakorlatokon és a
munkahelyi (üzemi) gyakorlatok során sajátítják el.
126
3.4.2. A szakképzés célja:
A szakmai vizsgára történő felkészítés, valamint, hogy az iskolánkat elhagyó ifjú
kereskedelmi-, vendéglátós, illetve pénzügyi szakemberek rendelkezzenek:
• megfelelő szakmai elméleti tudással,
• korszerű gyakorlati ismeretekkel,
• szakmaszeretettel és munkaszeretettel.
Fenti céljaink megvalósítása érdekében feladatunk:
• változatos pedagógiai módszerek alkalmazásával megismertetni a tanulókkal a
szakmai ismereteket és törvényi előírásokat,
• biztosítani a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges legmegfelelőbb körül-
ményeket,
• a vállalkozói szemlélet kialakítása, formálás
• megismertetni a munkavállalói jogokat és kötelességeket, valamint tudatosítani az
alkalmazkodó képesség fontosságát
• a gyakorlati képzést végzők személyes példáján keresztül rámutatni arra, hogy az
odaadással, sikeresen végzett munka, öröm forrása az ember életében
• a képzés egésze során megragadni minden alkalmat arra, hogy sikerélményhez
juthassanak tanulóink, mert ez hozzájárulhat a szakmaszeretet kialakulásához.
• a kiemelkedő teljesítményt nyújtó és a szakmájuk iránt fokozott érdeklődést tanúsító
tanulóinknak tanórán kívüli felkészítő foglalkozásokat, szakköröket tartani, melyek
hozzájárulnak a szakmai versenyeken való sikeres szerepléshez (SZKTV, OSZTV)
3.4.3. A szakmai gyakorlat szervezése
A gyakorlati képzés színterei:
– iskolai tanműhelyek, tanüzemek, kabinetek,
– gazdálkodó tevékenységet folytató egységek.
A gyakorlati képzés formái:
– összevont csoportos gyakorlat, mely az iskola tanirodájában, kabinetjeiben
(kereskedelmi kabinet, pincér kabinet), valamint tanműhelyeiben és
cukrászműhelyében folyik, a gyakorlati alapok elsajátíttatása érdekében,
– üzemi gyakorlat, mely a gazdálkodó egységeknél folyik az elméleti képzéssel
váltakozva,
127
– összefüggő nyári gyakorlat a gazdálkodó egységeknél, a szorgalmi időt követően.
A gyakorlati képzés feltételei kétféleképpen biztosíthatók:
– Tanulószerződés alapján: a munkáltató és a tanuló között jön létre a szakképzési
évfolyam megkezdését megelőzően, illetve duális képzés esetén a 9. évfolyam sikeres
elvégzése után a területileg illetékes Kamara közreműködésével.
– Együttműködési megállapodás alapján: azok a tanulók, akik nem vesznek részt a
tanulószerződéses foglalkoztatásban és a tantervük összefüggő gyakorlatot ír elő, a
nyári szünetben együttműködési megállapodás keretében tudják teljesíteni
gyakorlatukat vállalkozásnál. E szerződés megkötésében a Kamara közreműködik.
Gyakorlati képzés az előrehozott, és a magyar duális szakképzési évfolyamokon
Az előrehozott és a duális szakképzésben a 9. évfolyamon a gyakorlati képzés az
iskolai tanműhelyekben, illetve kabinetekben történik.
A magasabb szakképzési évfolyamokon a tanulók az üzemi gyakorlatukat gazdálkodó
egységeknél végzik, de a sikeres záróvizsga elősegítése érdekében az iskola az eltérő szakmai
SZVK-k alapján az iskolai képzési héten egy napon közös gyakorlatot tart. Ennek célja, hogy
a külső munkahelyeken nem tanított, de a vizsgakövetelmények között szereplő gyakorlati
részeket is elsajátíthassák.
A magasabb szakképzési évfolyamokon történő gyakorlati képzés tanulószerződés
kötésére vonatkozó szabályainak feltételeit a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
tartalmazza.
128
3.5. A gyakorlati munka értékelése, minősítése
3.5.1. Szakiskolai osztályokban a szakma-specifikus tantárgyak értékelése
10. évfolyam: Természetismeret és környezeti tanulmányok:
Ez a tantárgy magában foglalja a korábban fizika, kémia, földrajz, biológia tantárgyak
egyes anyagrészeit, ezért félévkor és évvégén 1 osztályzattal értékeljük, még akkor is, ha 2 tanár
oktatta.
10. évfolyam: Szakmai alapozó képzés értékelése
Minden tantárgyat (modult) érdemjeggyel értékelünk, melyeket félévkor és év végén
lezárunk. Félévkor és év végén a tantárgyak érdemjegyeiből egy átlag osztályzatot adunk,
melyet a napló megjegyzés rovatába, az ellenőrzőbe és a bizonyítványba „szakmai alapozó
képzés” néven tüntetünk fel. Ha a szakmai alapozó képzés bármelyik tantárgyának osztályzata
elégtelen, akkor az átlagjegy is elégtelen. Javítóvizsgát csak az elégtelenre minősített
tantárgyból kell tenni. A bizonyítvány végén azonban részletezve fel kell sorolni a tantárgyakat,
az éves óraszámaikat, a részosztályzatokat és az átlagjegyet is. Kerekítés: 0,50-ig lefelé, 0,51-
től felfelé
3.5.2 A gyakorlati képzés értékelése a szakképző évfolyamokon
Iskolánk szakmai képzésben részt vevő tanulóinak gyakorlati képzését az iskola a
gazdálkodó szervezetekkel közösen végzi. A gyakorlati képzés keretében végzett
tevékenységekkel összefüggésben a tanuló teljesítményét, magatartását, szorgalmát mindkét fél
értékeli.
A gyakorlati képzőhelyeken a tanulókat havonta egy alkalommal köteles a tanulófelelős
értékelni, melyről az iskolát a munkanaplón keresztül tájékoztatja.
Az érdemjegyek, osztályzatok a következők:
− A tanuló tudásának értékelésénél: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges/2/, elégtelen /1/.
− A tanuló magatartásának értékelésénél: példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/.
− A tanuló szorgalmának minősítésénél: példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/.
A tanuló félévi és év végi osztályzatát ezek figyelembevételével a szakoktató állapítja meg.
Meghatározó szerepe a csoportos gyakorlaton szerzett érdemjegyeknek van, melyek átlaga adja
a végső osztályzatot. Kétes jegy esetén a munkahelyi érdemjegy alapján kell kerekíteni.
3.5.3 A gyakorlati képzés értékelése a szakközépiskolai évfolyamokon:
A csoportos gyakorlaton nyújtott teljesítmény értékelése érdemjegyekkel történik
129
A féléves, ill. év végi minősítést a szakoktató a csoportos gyakorlatokon szerzett
osztályzatok alapján állapítja meg.
3.6. Szintvizsga
A gyakorlati képzés mérésére, arra, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során
elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és
vizsgakövetelményekben előírt szintvizsgát szervezünk, a Kamara munkatársaival
együttműködve. Formája: gyakorlati vizsga.
A vizsgafeladat-sorok az ISZIIR-ben (Internet alapú Szakképzési Integrált Információs
Rendszer) központilag vannak megadva, ezekből választhat a szakoktató.
Értékelése: Értékelőlap alapján pontozással, majd érdemjeggyel. Az értékelőlap meghatározza,
hogy melyek a súlyos és nagyon súlyos hibák, és ezekért hány pontot kell levonni az adható
maximálisból.
A vizsgáról a tanuló a Kamara által kiállított hivatalos Igazolást kap, melyet meg kell őriznie a
szakmai vizsgáig. A sikertelen vizsgát ismételni kell a következő tanév megkezdéséig. A
vizsgaeredmény nem számít bele az év végi jegybe, de feltétele a komplex szakmai vizsgának.
Tantestületünk a vizsga lebonyolítását pedagógiai, gyakorlati és módszertani szerepe
miatt is fontosnak tartja. Előnyeit a következőkben látjuk:
o növeli a tantervi fegyelmet, nem a záróvizsgán derül ki, hogy a tanuló
nem sajátította el a szükséges kompetenciákat,
o lehetőséget teremt a feltárt hiányosságok pótlására,
o javul az együttműködés az iskola és a gazdálkodó szervezet között és
ezzel nő a gyakorlati képzés színvonala.
3.7. Szakmai vizsgáztatás
Szakmai vizsgáztatás általános jellemzői:
• Kompetencia alapú
• Modulrendszerű (nem tantárgyi)
• SZVK alapján történik
130
A szakképző évfolyamok követelményeinek teljesítése után a tanulók szakképesítő vizsgát
tehetnek, melyet az iskola a 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános
szabályairól és eljárási rendjéről alapján köteles szervezni.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó évfolyam eredményes befejezése, és ahol elő
van írva, a szintvizsga teljesítése.
A szakmai vizsgát a vizsgabizottság felügyeli. A vizsgabizottság független szakmai testület.
Tagjai:
• a vizsgabizottság elnöke
• a területileg illetékes kamarát, érdekképviseleti szervet képviselő vizsgabizottsági tag
• a vizsgaszervezőt képviselő tag
A vizsgabizottság munkáját segítik a kérdező tanárok, javító tanárok, felügyelő tanárok, és a
jegyző.
A szakmai vizsga részei:
vizsgarészek(modulok)
vizsgafeladatok-vizsgatevékenységek:
írásbeli, interaktív, gyakorlati, szóbeli
A vizsga időpontja a tanév rendjében meghatározott időpont.
131
4. Érvényességi rendelkezések
4.1. Jelen pedagógiai program érvényességi ideje
A jelen pedagógiai programban foglaltak igazgatói jóváhagyás után, felmenő rendszerben
lépnek hatályba, a 2013/2014-es tanévtől.
4.2. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai
A pedagógiai programban foglaltak nevelőtestületi határozattal módosíthatók. A módosítás
tény-szerű felsorolása mellett csatolni kell a változtatás rövid indoklását is.
A módosítás lehetséges indokai:
- jogszabályi előírások változása;
- az iskolafenntartó írásbeli kérései, utasításai;
- az iskolaszék írásbeli javaslata;
- a diákönkormányzat írásbeli javaslata;
- munkaközösségek írásbeli javaslata.
A tantárgyi programok, helyi tantervek módosítása az érintett munkaközösségek javaslata
alapján történik. Amennyiben a módosítás a pedagógiai program egyéb fejezeteit változatlanul
hagyja, a munkaközösség-vezetőnek ezt a módosítást a munkaközösség-vezetők tanácsa elé
kell terjesztenie (pl. éves munkaterv formájában), melynek egyetértése esetén a javaslat a
nevelőtestület elé kerül elfogadásra.
A pedagógiai program felülvizsgálásának mechanizmusa
A pedagógiai program időarányos megvalósulását az iskolavezetés évente értékeli a
munkaközösség-vezetők tanácsa által megvitatottan a nevelőtestület előtt. Az értékelés
lényeges pontjait írásban is rögzíti. A belső döntéssel nem megvalósítható változtatásokra
javaslatot tesz az iskolafenntartó felé.
A tantárgyi programokban, a tantervekben foglaltak megvalósulásának mértékét a
munkaközösségek évente értékelik, az új tanévben már az éves munkatervek összeállításánál
ügyelnek a munkaközösségi szinten megoldható problémák elrendezésére.
Az iskolaszék és a diákönkormányzat évente vizsgálja a pedagógiai programban foglaltak
meg-valósulását. Lényeges megállapításaikat, javaslataikat írásban eljuttatják az
iskolavezetéshez.
132
5. Mellékletek
A pedagógiai program mellékletét képezik:
- A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata (kivonat)
- A közösségi szolgálat szabályzata
- Az érettségi vizsga részletes követelményei (elektronikus formában)
- A középszintű érettségi vizsga témakörei
- A környezeti nevelés tantárgyi tartalmakban való megjelenése
- Tantárgyi tantervek
- Régi típusú (2012/2013. tanévig indított) szakmai programok
- Új típusú (2013/2014. tanévtől indított) szakmai programok
- A középiskolai Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő
eszközök és felszerelések jegyzéke