1.| o l d a l

4/2015 sz. vélemény

Egy új digitális etika felé

Adatok, méltóság és technológia

2015. szeptember 11.

2. | o l d a l

Az európai adatvédelmi biztos egy független uniós intézmény, amely a 45/2001/EK rendelet 41. cikkének (2) bekezdése szerint felelős „A személyes adatok feldolgozása tekintetében [...] annak biztosításáért, hogy a közösségi intézmények és szervek tiszteletben tartsák a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jogukat”, valamint „[...] a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos minden ügyben tanácsokkal lássa el a közösségi intézményeket és szerveket, valamint az érintetteket”. A biztost és a helyettes biztost 2014 decemberében nevezték ki, és kifejezetten megbízták azzal, hogy feladatait konstruktívabban és proaktívabban lássák el. Az európai adatvédelmi biztos 2015 márciusában közzétette ötéves stratégiáját, amelyben kifejti, hogyan kívánja teljesíteni az említett megbízatást, és e tekintetben hogyan számoltatható el. Ez a vélemény a biztosnak az általános adatvédelmi rendeletről szóló korábbi véleménye nyomán született, amelynek célja az volt, hogy segítsen a fő uniós intézményeknek megfelelő konszenzus útján olyan működő, jövőorientált szabályokat hozni, amelyek megerősítik az egyén jogait és szabadságait. A mobil egészségügyre vonatkozóan 2015 elején kiadott véleményhez hasonlóan ez is az európai adatvédelmi biztos stratégiájának harmadik célkitűzéséhez kapcsolódik, vagyis a „digitális átállás” adatvédelmi kihívásaira próbál választ adni „a meglévő adatvédelmi elveknek a globális digitális arénához illeszkedő testreszabásával”, az egységes digitális piacra vonatkozó uniós terveknek megfelelően. Ez összhangban van a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoportnak az új technológiák, például a „dolgok internete” használatának adatvédelmi szempontjaira vonatkozó megközelítésével, amelyhez az európai adatvédelmi biztos a csoport teljes jogú tagjaként járult hozzá.

3. | o l d a l

Dignity Méltóság

Future-oriented rules and enforcement Jövőorientált szabályok és végrehajtás

Accountable controllers Elszámoltatható ellenőrök

Empowered individuals Az egyének autonómiájának biztosítása

Innovative privacy engineering Innovatív magánélet-kezelés

Ethics Etika

4. | o l d a l

„Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.”

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. cikke

A magánélethez és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok az emberi

méltóság védelme szempontjából ma fontosabbak, mint valaha. Az uniós szerződések és

az Európai Unió Alapjogi Chartája is tartalmazzák ezeket a jogokat. Ezek teszik lehetővé,

hogy az egyének kialakítsák saját személyiségüket, független életet éljenek, újításokat

hozzanak létre, és más jogokat és szabadságokat gyakoroljanak. Az Unió Chartájában

meghatározott adatvédelmi elvek – a szükségesség, az arányosság, a tisztességesség, az

adatminimalizálás, a cél korlátozása, a beleegyezés és az átláthatóság – a teljes

adatfeldolgozásra, az adatgyűjtésre és az adatok felhasználására egyaránt vonatkoznak.

A technológia nem írhatja elő az értékeket és jogokat, ugyanakkor a viszonyuk nem

fokozható le egy hamis dichotómiára sem. A digitális forradalom előnyökkel kecsegtet az

egészség, a környezetvédelem, a nemzetközi fejlődés és a gazdasági hatékonyság területén.

Az egységes digitális piacra vonatkozó uniós tervek alapján a felhőalapú számítástechnika, a

„dolgok internete”, a nagy adathalmazok és más technológiák kulcsfontosságúak a

versenyképesség és a növekedés szempontjából. Az üzleti modellek új módszereket

fejlesztenek ki a személyes adatok előre nem látható célra történő tömeges gyűjtésére,

azonnali továbbítására, összekapcsolására és újbóli felhasználására, amelyeket hosszú és

átláthatatlan adatvédelmi politikákkal igazolnak. Ez az adatvédelmi elveket újabb nyomás alá

helyezte, amely miatt át kell gondolnunk, hogyan alkalmazzuk azokat.

Napjaink digitális környezetében a jogszabályi megfelelés nem elég; mérlegelnünk kell

az adatfeldolgozás etikai vonatkozásait is. Az uniós szabályozási keretrendszer már most is

lehetővé teszi a rugalmas, eseti alapú döntéshozatalt, és védelmet nyújt a személyes

információk kezelése során. A szabályozási keretrendszer reformja ebben előrelépést fog

jelenteni. Vannak azonban mélyebb kérdések is, például hogy milyen hatással vannak az

adatvezérelt társadalomban kialakuló trendek a méltóságra, az egyén szabadságára és a

demokrácia működésére.

Ezeknek a kérdéseknek tervezési, filozófiai, jogi és erkölcsi vonatkozásaik is vannak. Ez

a vélemény kiemel néhány főbb technológiai trendet, amelyek a személyes adatok

elfogadhatatlan feldolgozásával járhatnak, vagy ütközhetnek a magánélethez való joggal. A

digitális kihívásra adott válaszul egy „nagy adatvédelmi ökoszisztémát” vázol fel, egy etikai

megfontolásokon nyugvó közös erőfeszítést, amely az alábbi négy tényezőre épül.

(1) Az adatfeldolgozás jövőorientált szabályozása, a magánélet és az adatvédelemhez

való jog tiszteletben tartása.

(2) A személyes adatok feldolgozását meghatározó elszámoltatható adatkezelők.

(3) Az adatfeldolgozási termékeknek és szolgáltatásoknak a magánéletet tiszteletben tartó

megtervezése.

(4) Az egyének autonómiájának biztosítása.

Az európai adatvédelmi biztos egy nyitott és ismereteken alapuló vitát szeretne

ösztönözni az Unión belül és kívül, a civil társadalom, a tervezők, vállalatok, tudományos

szakemberek, állami hatóságok és szabályozók bevonásával. Az európai adatvédelmi biztos

hivatalánál felállítandó új uniós adatvédelmi etikai testület segíteni fog egy új digitális etika

5. | o l d a l

kidolgozásában, lehetővé téve, hogy a technológia által a társadalom és a gazdaság számára

nyújtott előnyök olyan módon tudjanak megvalósulni, hogy erősítsék az egyének jogait és

szabadságait.

6. | o l d a l

TARTALOMJEGYZÉK

1. Adatok mindenhol: Trendek, lehetőségek és kihívások ............................................................................ 7

1.1 ÓRIÁS MÉRETŰ ADATHALMAZOK .................................................................................................. 7

1.2 „DOLGOK INTERNETE” ....................................................................................................................... 8

1.3 KÖRNYEZETI SZÁMÍTÁSTECHNIKA ............................................................................................... 8

1.4 FELHŐALAPÚ SZÁMÍTÁSTECHNIKA.............................................................................................. 9

1.5 SZEMÉLYI ADATOKON ALAPULÓ ÜZLETI MODELLEK ............................................................ 9

1.6 DRÓNOK ÉS AUTOMATIZÁLT GÉPJÁRMŰVEK .......................................................................... 10

1.7 POTENCIÁLISAN NAGYOBB, HOSSZABB TÁVÚ HATÁSSAL BÍRÓ TRENDEK .................... 10

2. Adatvédelmi ökoszisztéma ........................................................................................................................ 10

2.1 JÖVŐORIENTÁLT SZABÁLYOZÁS ............................................................................................ 11

2.2 ELSZÁMOLTATHATÓ ELLENŐRÖK ......................................................................................... 12

2.3 MAGÁNÉLETET TISZTELETBEN TARTÓ MÉRNÖKÖSKÖDÉS ........................................... 12

2.4 AZ EGYÉNEK AUTONÓMIÁJÁNAK BIZTOSÍTÁSA ............................................................... 13

Az aktív fogyasztókért lévő környezet ........................................................................................................... 13 Hozzájárulás ................................................................................................................................................ 13 Az adatok feletti irányítási és tulajdonjog .................................................................................................... 13

3. A méltóság, mint az új digitális etika szíve .............................................................................................. 14

3.1 MÉLTÓSÁG ÉS ADAT ....................................................................................................................... 14

3.2 AZ EURÓPAI ETIKAI TANÁCSADÓ TESTÜLET ........................................................................... 16

4. Végkövetkeztetés: Itt az idő a vita elmélyítésére ..................................................................................... 16

Megjegyzések ...................................................................................................................................................... 18

7. | o l d a l

1. Adatok mindenhol: Trendek, lehetőségek és kihívások

A személyes adatok növekvő mennyiségét gyűjtik és kezelik egyre átláthatatlanabb és

összetettebb módokon. A számítógépeknek a gazdaság és a közigazgatás területén lezajlott

folyamatos fejlődésével általánosan elterjedt nézetté vált, hogy a nagyhatalmú kormányzatok

és vállalatok személyes adatok kezelésére irányuló tevékenysége az egyéneket adatok

alanyaivá alacsonyította, veszélyeztetve az alapvető jogokat és szabadságokat. Ami a

jelenlegi integrált információs és kommunikációs technológiai hullámot megkülönbözteti, az

annak átláthatatlansága és ereje.

Az elmúlt évben megállapították, hogy a Földön több gép van egymással kapcsolatban, mint

ember.1 A processzorok kapacitásának

2, a tárolók méreteinek és az adatátviteli sebességeknek

a növekedése azt jelenti, hogy egyre kevesebb technikai akadálya van a személyes adatok

kezelésének. A „dolgok internete” és az óriási méretű adathalmazok elemzése várhatóan

közelíteni fog a mesterséges intelligenciához, a természetes nyelvi feldolgozáshoz és a

biometrikus rendszerekhez, és gépi tanulással lehetővé teszik az alkalmazások számára a

fejlett intelligenciát. A kormányok és a vállalatok képesek az „adatbányászatról” áttérni a

„valóságbányászatra”, mely áthatja a mindennapi életünket, kommunikációnkat, még

gondolatainkat is3. Ahogy a társadalom alkalmazkodik a digitális piactér követelményeihez,

újabb erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a gyermekeket megtanítsuk

programozni4. A Bizottságnak az egységes digitális piacról szóló stratégiájában visszatérő

téma, hogy hogyan lehet learatni e trendek eredményeit egy olyan szektorban, ahol az EU

vezető fogyasztó, de gyenge szolgáltatásnyújtó5.

Ezek a trendek és számos ma használt fogalom aktualitásuk ellenére homályosak és egymást

átfedőek. A vita kezdeményezése érdekében szeretnénk a figyelmet ezekre a trendekre

irányítani, amelyek, habár véleményünk szerint kétségtelenül nem kerülnek teljesen

bemutatásra, a legfontosabb problémákat és gyakorlati kérdéseket vetik fel az adatkezelési

elvek vonatkozásában.

1.1 Óriás méretű adathalmazok

Az „óriás méretű adathalmazok”6 arra a gyakorlatra utal, amikor a döntéshozatal

megkönnyítése érdekében számos eltérő forrásból származó, nagy adattömeget

összekapcsolnak és azokat elemzik, gyakran öntanító algoritmusok alkalmazásával. Ezen

információ nem szükségszerűen személyes: az érzékelők által gyűjtött adatok a természetes

vagy légköri jelenségekről, mint pl. az időjárás vagy a szennyezés, vagy a gyártási

folyamatok műszaki jellemzőinek nyomon követése nem kapcsolódik „beazonosított vagy

beazonosítható természetes személyhez”7. De az óriás méretű adathalmazok egyik

legnagyobb értéke a vállalatok és a kormányok számára az emberi természet csoportos és

egyéni nyomon követéséből fakad, ami képes dolgokat előre jelezni8.

Ezek egyik eredménye egy jövedelemmodell megjelenése az internetes vállalkozások

számára, mely az online tevékenység nyomon követésén alapul és optimalizálja a

szolgáltatásnyújtók tranzakcióinak gazdasági értékét, nem csak célzott reklámok formájában,

de a biztosítási szerződések, kölcsönök és egyéb szerződéses kapcsolatok feltételeinek és

rátáinak meghatározásában is. A felhasználók figyelméért folytatott versenyben a legtöbb

ember nincs tudatában a nyomon követés ilyen mértékével9. Az ilyen „óriás méretű

adathalmazok” akkor is személyesnek minősülnek, ha az anonimizálási módszerek

alkalmazásra kerültek: egyre egyszerűbb megtalálni a személyek kilétét az egyébként

„anonim” adatok más adathalmazokkal való összekapcsolása révén, beleértve a nyilvánosan

8. | o l d a l

elérhető információkat is pl. a közösségi médián keresztül.10

Amikor ezekkel az adatokkal

kereskednek, különösen határokon és joghatóságokon átnyúlva, az adatok kezeléséért való

elszámoltathatóság homályossá és nehézkessé válik az adatvédelmi jog biztosítása és

betartatása, különösen a nemzetközi szabványok hiányában.

1.2 „Dolgok internete”

Az internethez csatlakozó számos eszköz, mint pl. az okostelefonok, a táblagépek, a

készpénzkiadó automaták vagy a reptéri check-in terminálok ma már hétköznapinak

számítanak. 2020-ra a csatlakozási képesség általánossá válását jósolják, és 25 milliárd

készülék fog a hálózatra csatlakozni (összehasonlításul ez a szám 2015-ben 4,8 milliárd),

kezdve a távolsági orvosi eszközöktől a járművekig, az okosmérőktől a helyhez kötött és

mobil eszközök széles skálájáig, létrehozva ezzel az okos városokat11

.

Ezek az érzékelők azonnali és apró információkat fognak szolgáltatni, amelyeket a statisztikai

hivatalok és a felmérések ma még nem érnek el, amelyek ugyanakkor nem szükségszerűen

pontosabbak, sőt akár félrevezetőek is lehetnek12

. A becslések szerinti 1,8 milliárd gépjármű

jármű-jármű közötti kapcsolata 2022-re várhatóan csökkenti a balesetek és a szennyezés

mértékét, növeli a termelékenységet, valamint az idős és mozgáskorlátozott személyek

autonómiáját13

. A „viselhető eszközök”, mint pl. a ruhák és az órák személyes adatokat

fognak feldolgozni más kapcsolódó készülékekhez hasonlóan. Képesek lesznek figyelni a

vérrögöket, nyomon követni a fittséget és a sebek gyógyulását; a kapcsolt anyagok védhetnek

a szélsőséges időjárási körülményektől, pl. tűzesetek esetén. Ezek a készülékek közvetlenül

felhőalapú tárolóhelyekre töltik fel az adatokat, szociális médiákhoz csatlakoznak és képesek

lesznek nyilvános távközlésre, lehetővé téve a felhasználó beazonosítását és nyomon követni

az egyének közösségen belüli viselkedését és mozgását14

.

Az, hogy ezeket az információkat hogyan kezelik, nem csupán a készülékek felhasználónak –

egyebek mellett a munkahelyi felhasználók – magánéletére lehet kihatással, hanem mások

jogaira is, akiket a készülékkel megfigyelnek és rögzítenek. Habár kevés bizonyíték van a

tényleges hátrányos megkülönböztetésre, egyértelmű, hogy a „dolgok internete” segítségével

összegyűjtött személyes adatok hatalmas mennyisége a személyre szabottabb árazást lehetővé

téve igen fontos lehet a jövedelemmaximalizálás során, figyelemmel a nyomon követett

magatartásra, különösen az egészségügyi szektorban15

. Az egyéb szakterülethez kapcsolódó

szabályozásnak is kihívásokkal kell szembenéznie, pl. olyan készülékek esetén, amelyek

egészségügyi adatokat dolgoznak fel, miközben műszakilag nem minősülnek orvostechnikai

eszköznek, és így kívül esnek a szabályozás hatályán16

.

1.3 Környezeti számítástechnika

A környezeti, vagy láthatatlan számítástechnika a „dolgok internete” mögött meghúzódó

fő technológiai elem. Egyike a legnyilvánvalóbb alkalmazásainak az „okos otthonok” és

„okos irodák”, amelyek beépített kifinomodott információfeldolgozási kapacitással

rendelkeznek, ami nagyobb energiahatékonyságot és tájékozottabb egyéneket jelent, akik

fogyasztásukat távolról tudják befolyásolni (habár ezt részben befolyásolja a lakónak a

tulajdonostól vagy az építőtől való függősége). Tisztázni szükséges, ki a felelős a környezeti

számítástechnikai alkalmazásokban felhasznált személyes adatok kezelésének céljáért és

módjáért, nem csak az egyének alapvető jogainak védelme érdekében, de egyben a felelősség

megfelelő telepítése miatt is annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az általános

rendszerbiztonsági követelményeket.

9. | o l d a l

1.4 Felhőalapú számítástechnika

A felhőalapú számítástechnika olyan technológiaként ismert, amely központi szerepet tölt be

a fejlett elemzési és adatbányászati képességek alkalmazhatósága, az óriás méretű

adathalmazok gyűjtése és elemzése és a „dolgok internetén” beözönlő adatok szempontjából,

és amelyet ma az egyének és a vállalkozások megközelítőleg egyötöde használ az EU

területén17

. Lehetővé teszi az adatok koncentrációját a „dolgok internetének” milliárdnyi

készülékéből, és azon alapul, hogy hatalmas adatkötegek állnak rendelkezésre és

kapcsolódnak össze nagyméretű tároló és feldolgozó helyeken a világ számos pontján18

. A

felhőalapú számítástechnika szélesebb körű elfogadottsága19

a magán és a közszférában

várhatóan 449 milliárd euróval (0,71%) fogja megnövelni az EU28 GDP-jét.

A személyes adatok feletti ellenőrzés gyakran megoszlik az egyén és a felhőalapú

szolgáltatás nyújtója között, és az adatkezelési kötelezettségek során alkalmazandó

felelősségi szabályok nem mindig tisztázottak. Ez azt jelentheti, hogy a gyakorlatban nem

nyújtanak megfelelő védelmet. Ezek a kötelezettségek függetlenek attól, hogy fizikailag hol

helyezkedik el az adattároló. Továbbá, habár csupán egy üzleti alkalmazásokat támogató

háttértechnológiáról van szó, a felhőalapú számítási infrastruktúra önmagában kritikus

infrastruktúrának minősülhet és növelheti a piaci egyenlőtlenségeket, miközben a

vállalkozások 30%-a nyilatkozik úgy, hogy problémái vannak a szolgáltatások lemondásával

vagy a szolgáltatóváltással20

.

1.5 Személyi adatokon alapuló üzleti modellek

Ezek a technológiák új üzleti modelleket hívtak életre, melyek olyan adatokon alapulnak,

amelyek nem csupán szolgáltatásnyújtásból származnak, hanem más forrásokból is, pl.

szociális médiában való jelenléten, annak érdekében, hogy felmérjék a kockázatokat és a

hitelképességet, valamint maximalizálják a bevételeket. Manapság népszerű üzleti modell az

eladókat a vevőkkel összekötő platformok üzemeltetése, mely lehetővé teszi a termékek,

szolgáltatások, képzettségek és értékek megosztását és újraelosztását. Gyakran hivatkoznak

ezekre, mint „megosztáson alapuló gazdasági közösségekre” (sharing economy), „fogyasztási

közösségekre”, vagy mint online és mobil peer-to-peer üzleti platformokra21

, és e platformok

képesek hagyományos gazdasági előnyöket nyújtani, emelni a versenyképességet a piacokon

és csökkenteni a hulladékokat. Világméretben az értékük az elkövetkező években a 26

milliárd dollárról megnégyszereződik, 110 milliárd dollárt elérve22

. Az ilyen adatvezérelt

üzleti modellek már ma is hatalmas bevételeket keletkeztetnek az autómegosztás és a

lakáskiadás, a pénzügyi eszközök vagy a társadalmi hitelezés terén. A piackutatások azt

mutatják, hogy a fogyasztók értékelik a megnövekedett megfizethetőséget és a kényelmet23

.

Az ilyen platformokon a fizetőeszköz általában a felhasználó szavahihetősége, a partneri

értékelések és a személyazonosság ellenőrizhetősége. Ezt tekinthetjük úgy, hogy az

átláthatóságot és az elszámoltathatóságot növeli, azonban nem szükségszerűen magával a

platformszolgáltóval szemben. Az ilyen piacokon tevékenykedő nagyobb szereplőket

jellemzően számos kritika éri amiatt, hogy rendszerint visszatartják a reputációs adatokat

azoktól az egyes használóktól, akikre az információk vonatkoznak. Nagy kockázata van

annak, hogy egyének kiszorulhatnak a szolgáltatásokból a nem megbízható adatok alapján

képzett reputáció miatt, amelyet nem tudnak megváltoztatni vagy annak törlését kérni. A több

forrásból származó adatokra való támaszkodás egyben felveti az uniós jog

adatminimalizálásra vonatkozó elvének alkalmazhatóságát is. E meglévő és jövőbeli

technológia-alapú üzleti modellek egyénekre és a társadalomra gyakorolt jövőbeli hatása

olyan mértékű, mely alapos odafigyelést igényel24

.

10. | o l d a l

1.6 Drónok és automatizált gépjárművek

A drónok vagy a félautomata légijárművek jelenleg elsősorban hadászati célokat szolgálnak,

de egyre gyakrabban alkalmazzák azokat megfigyelésre, térképezésre, szállításra, logisztikai

és közbiztonsági feladatokra, mint pl. amilyen az erdőtüzek oltása25

. A drónok által

összegyűjtött képek, mozgóképek és személyes adatok távközlési rendszereken cserélhetőek.

Használatuk súlyos beavatkozási kockázatot jelent a magánéletbe és visszatarthat az

önkifejezés szabadságának alkalmazásától. Felmerül a kérdés, hogyan lehet tervezésüket és

felhasználásukat hatékonyan szabályozni, hogy az adatok alanyai élhessenek jogaikkal és

hozzáférjenek azokhoz az adatokhoz, amelyeket e készülékek róluk rögzítettek.

A szárazföldön az automatizált gépjárművek és a vezető nélküli gépjárművek

megváltoztatják az egyéni közlekedés alkalmazását és használatát, és elmoshatják a

határvonalat a magán- és a tömegközlekedés között. 2035-re 12 milló teljes automatizált és

18 millió részben automatizált járművel számolnak, és Európát az első felhasználók között

várják26

. Az autóvezetési algoritmusok irányíthatják a döntéseket, melyek közvetlenül

befolyásolják az egyének fizikai épségét, vagy éppen életét vagy halálát, pl. elkerülhetetlen

karambolok esetén beprogramozott választási lehetőségekkel. Amellett, hogy egyértelműen

szükség van az adatkezelési és adatbiztonsági felelősség meghatározására, ezek az

alkalmazások számos etikai kérdést vetnek fel.

1.7 Potenciálisan nagyobb, hosszabb távú hatással bíró trendek

Várhatóan hamarosan elérhetővé válik a szerves anyagok 3D-s bionyomtatása, mely a

betegek sejtjeit és kollagén „bio-kötőanyagot” (vagyis az uniós jog alapján érzékeny

adatokat) használ élő sejtek egymást követő sorainak nyomtatására27

. Ez leegyszerűsíti az

egyénre szabott emberi testrészek előállítását és különösen értékes lehet a világ szegényebb

és konfliktus sújtotta részein. A bionyomtatás értelemszerűen orvosetikai, a szellemi tulajdon

védelméhez kapcsolódó és egyben fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvet, de mivel bizalmas

és érzékeny adatok kezelését is az egyének egészségével kapcsolatban, adatkezelési kérdések

is felmerülnek.

A mesterséges intelligencia, mint pl. a robotika, helyhez kötött és mobil autonóm gépek

technológiai követelményeire utal. Fejlődésük hatalmas lehetőséget fog jelenteni jelenlegi

felhasználásukhoz képest. A mélytanulásra alkalmas számítógépek maguknak tanítják a

tevékenységeket, egyebek mellett nagy adattömegek feldarabolásával neurális hálózatok

segítségével, melyek az emberi agyat szimulálják. A kutatók és a vállalatok célja a felügyelet

nélküli tanulás javítása. Az algoritmusok már ma is képesek arra, hogy megértsék és

lefordítsák a nyelveket, felismerjék a képeket, újságcikkeket írjanak és orvosi adatokat

elemezzenek28

. A közösségi média hatalmas mennyiségű személyes adatot szolgáltat,

melyeket gyakorlatilag maguk a felhasználók előre felcímkéznek. Ez lehet a legújabb eleme

az emberi agy kognitív fejlesztésekkel történő javításának abban a sorban, amibe pl. a papír,

az abacus vagy az autonóm rendszerekbe integrált robotok voltak, de most van itt a pillanat,

hogy elgondolkozzunk az egyénekre és a társadalomra gyakorolt szélesebb kihatásokon29

.

2. Adatvédelmi ökoszisztéma

Itt az alkalom, hogy az EU utat mutasson, hogyan tudnak a kormányok, szabályzók, tervezők,

fejlesztők és egyének jobban együttműködni jogaik megerősítése érdekében és vezetni, nem

pedig akadályozni a technikai fejlődést. A 2. szakaszban bemutatott trendek egy hozzászóló

szerint „kiszélesítették a rést aközött, ami lehetséges és aközött, ami a jogszabályok szerint

11. | o l d a l

megengedett”30

. Egyes állításokkal ellentétben a magánélet védelme és az adatvédelem a

fenntartható és dinamikus digitális környezetért, és nem ellene van. A független adatvédelmi

hattóságok, mint amilyen pl. az európai adatvédelmi biztos, kulcsfontosságú szerepet töltenek

be az ilyen mítoszok eloszlatásában és abban, hogy választ adjanak az egyéneknek a

személyes adataik feletti irányítás elvesztése miatti megalapozott aggodalmára31

.

A személyes adatok következő generációja vélhetően még kevésbé lesz hozzáférhető azok

számára, akikre az vonatkozik. A fenntartható digitális közös piac kialakításának felelőssége

szükségszerűen szétosztott, de egyben összefüggő is, mint egy ökoszisztéma, mely

megköveteli a fejlesztők, vállalkozások és szabályozók közötti interakciókat az egyén

érdekében. Jelen szakaszban felvázoljuk, hogy ez a négy elemi szereplő hogyan képes ehhez

hozzájárulni.

2.1 Jövőorientált szabályozás

Nemrégiben sürgettük az EU-t, hogy megragadja a történelmi lehetőséget a személyes adatok

kezelésének egyszerűbb szabályozása érdekében, mely várhatóan egy generációnyi időre

releváns marad32

. Az általános adatvédelmi rendelet elfogadására irányuló tárgyalások és a

rendőrségi és igazságügyi szakterületekre vonatkozó adatkezelési szabályokat tartalmazó

irányelv a végső szakaszában tart, a figyelem hamarosan az e-magánélet védelmére irányuló

elektromos távközlési irányelvre és az EU intézményeinek és szerveinek saját adatkezelési

szabályaira vonatkozó új rendeletre fog irányulni. Mivel az adatok kezelésének és tárolásának

költségei gyakorlatilag elhanyagolhatóvá váltak, az adatvédelmi hatóságok feladata lesz e

szabályok egységes betartatása és a túlzott adatkezelés „morális veszélyeinek”

kiküszöbölése33

.

Az egységes digitális piacra vonatkozó stratégia felismeri a kapcsolatot a nagy mennyiségű

adatok feletti rendelkezés és a piaci erő között. Osztja azt a meggyőződésünket, amelyet a

2014-es „Adatvédelem és versenyképesség az óriás méretű adathalmazok korában” előzetes

véleményemben fejtettem ki a szabályozók közötti nagyobb koherenciáról. Az EU már

rendelkezik a digitális piacokon fellépő erőeltolódások kezeléséhez szükséges eszközökkel,

pl. az Európai Bizottság folyamatban lévő versenyjogi eljárásai annak elismeréséről szólnak,

hogy az internethez elsősorban mobil eszközökkel férünk hozzá. Átfogóbb végrehajtást tesz

lehetővé a meglévő jogi keretszabályozás, pl. a felügyeleti szervek esetében egy uniós szintű

elszámolóházon keresztül annak eldöntésekor, hogy az egyes esetek felvetnek-e a

versenyjogi, fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szabályoknak való megfelelési kérdést.

Például:

Az árak nagyobb átláthatóságának megkövetelése - legyen az készpénz vagy

egyéb - valamely szolgáltatás esetében tájékoztatást ad a versenyjogi esetekről és

megkönnyíti azok elemzését34

, és

Tisztességtelen árdiszkrimináció az adatok rossz minősége és tisztességtelen

profilalkotás, valamint összefüggések alkalmazásával35

.

A különböző szakterületeken tevékenykedő szabályozók közötti közelebbi párbeszéd

elvezethet a globális partnerség iránti igény növekedéséhez, mely létrehozhatja a nyílt adatok

„közvagyonát”, ahol az adatok és az ötletek, pl. a statisztikák és a térképek áramolhatnak,

rendelkezésre állhatnak és kicserélődhetnek a köz érdekében, kisebb megfigyelési

kockázattal, nagyobb beleszólást engedve az egyéneknek azok felett a határozatok felett,

melyek őket érintik36

.

12. | o l d a l

2.2 Elszámoltatható ellenőrök

Az elszámoltathatóság olyan belső szabályzatok és ellenőrzési rendszerek felállítását jelenti,

melyek biztosítják a megfelelést, és megfelelő bizonyítékokkal szolgálnak különösen a

független felügyeleti hatóságok számára.

Már javaslatot tettünk az adatvédelmi jog bürokratikus terheinek csökkentésére,

minimalizálva a szükségtelen dokumentálás követelményeit annak érdekében, hogy

maximalizálni lehessen a vállalkozások felelősebb kezdeményezéseit, melyet az adatvédelmi

hatóságok útmutatói támogatnak. Az elv, miszerint a személyes adatokat csak azzal a céllal

kapcsolatban szabad kezelni, amelyhez azokat gyűjtötték, alapvető fontosságú az egyének

jogos elvárásainak tiszteletben tartása során. Pl. magatartási szabályok, auditok, igazolások,

auditok és a szerződéses feltételek és kötelezően alkalmazandó vállalati szabályok új

generációja segíthet a digitális piacba vetett stabil hit felépítésében. A személyes adatok

kezeléséért felelős személyeknek dinamikusabbaknak, proaktívaknak kell lenniük, és el kell

mozdulniuk az ún. „fekete doboz” gyakorlattól a vállalati gyakorlatok titkolása és

átláthatatlansága terén, miközben a fogyasztóktól mind nagyobb átláthatóságot várnak el37

.

2.3 Magánéletet tiszteletben tartó mérnökösködés

Az emberi innováció mindig is meghatározott társadalmi csoportok tevékenységének és

meghatározott körülményeknek az eredménye volt, jellemzően tükrözve az adott kor

társadalmi elvárásait38

. Mindazonáltal a technológiai tervezési döntések nem szabad, hogy

diktálják társadalmi kapcsolatainkat és társadalmunk struktúráját, sokkal inkább támogatni

kötelesek értékeinket és alapvető jogainkat.

Az EU-nak ki kellene alakítania és hirdetnie kellene az olyan mérnöki technológiákat és

módszereket, melyek lehetővé teszik az adatkezeléssel foglalkozó technológiáknak, hogy

teljes mértékben figyelemmel legyenek az egyének méltóságára és jogaira. A rendszereknek

és a szoftverfejlesztőknek meg kell érteniük és jobban kell alkalmazniuk a tervezési

szakaszban és a technológiákban a beépített adatvédelem elvét, miközben új termékeket és

szolgáltatásokat alakítanak ki. Az elszámoltathatóságot olyan módszerekre és eszközökre

irányuló jelentősebb kutatásnak és fejlesztésnek kell támogatnia, amelyekkel biztosítani lehet

a pontosabb ellenőrzést, és meg lehet határozni, hogy az irányítók és kezelők betartják-e a

szabályokat, pl. az egyes adatok olyan metaadatokal történő ellátásával, melyek adatvédelmi

követelményeket határoznak meg.

A mérnöki megoldásoknak lehetővé kell tenniük az anonimitást azon egyének számára, akik

meg kívánják őrizni magánéletüket és szabadságukat. Az EU-nak hirdetnie kellene az olyan

algoritmusok tervezését és alkalmazását, melyek elrejtik a személyazonosságot és összegzik

az adatokat az egyén védelme érdekében, miközben megőrzik az adatok előrejelzési erejét39

.

Ma kell lefektetnünk az alapjait e kérdések megválaszolásának oly módon, hogy a különböző

területen dolgozó fejlesztőket összehozzuk az adatvédelemmel foglalkozó szakértőkkel olyan

széles hálózatokban, mint amilyen pl. az Internet Privacy Engineering Network (IPEN), mely

képes hozzájárulni az ötletek és megközelítések gyümölcsöző szakmaközi cseréjéhez.

13. | o l d a l

2.4 Az egyének autonómiájának biztosítása

Az aktív fogyasztókért lévő környezet

Az egyének nem csupán passzív tárgyak, akik jogi védelemre szorulnak a kihasználás ellen.

A fent említett digitális trendek lehetőséget adnak arra, hogy megerősítsük az egyén szerepét.

Például ma az egyének nem csak fogyasztják, de generálják is a tartalmakat és a

szolgáltatásokat, és egyre inkább együttesen válnak felelőssé a szolgáltatókkal a személyes

adatok kezeléséért, kivéve amennyiben az kizárólag „magáncélú” felhasználásra irányul40

(a

prosumer koncepciója e fejlődés leírása érdekében jött létre41

). Mindeközben a virtuális

fizetőeszközök anonimitást kínálnak és harmadik felek ellenőrzésének megkerülését a

tranzakciók felett, így csökkennek az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló kifizetésének

tranzakciós költségei. Másik oldalról ezeknek a virtuális fizetőeszközöknek az anonimitása és

a jogrendszereken átnyúló (vagy éppen egyesek szerint jogrendszereket megkerülő)

természete sérülékennyé teszik az egyéneket a csalással és a fekete piacokkal szemben,

melyeket nehéz felfedni és kinyomozni. A szabályozó kötelezettségein kívül a vállalatok és a

mérnökök, valamint az állampolgárok is felelősek azért, hogy figyeljenek, legyenek résen,

alkalmazzák ítélőképességüket és legyenek tájékozottak, amikor akár online, akár offline

döntéseket hoznak42

.

Hozzájárulás

Továbbá ellentétben a hagyományos gondolkodással, nem minden emberi viselkedést lehet

olyan gazdasági elvekkel leírni, melyek feltételezik, hogy az emberi lények teljességgel

racionálisak és érzékenyek a gazdasági előnyökre43

. Ez igen fontos az egyéni hozzájárulás

jövőbeli szerepének megítélése során a róla szóló személyes adatok kezelése tárgyában. Az

uniós jog szerint a hozzájárulás nem az egyedüli jogszerű alapja a legtöbb adatkezelésnek.

Még ha a hozzájárulás fontos szerepet tölt is be, nem oldja fel az adatok kezelőit annak

elszámoltathatóságával kapcsolatban, hogy mit tettek az adatokkal, különösen olyan

esetekben, ahol általános hozzájárulást szereznek be számos adatkezelési cél érdekében.

Az adatok feletti irányítási és tulajdonjog

Az egyéneknek képeseknek kell lenniük arra, hogy kifogásolják a hibákat és a tisztességtelen

és elfogult döntéseket, melyek az algoritmusok logikájából fakadnak, miközben azok

következtetéseket vonnak le vagy előrejelzéseket készítenek. Ennek példája lehet, hogy az

Egyesült Államokban egy 1000 fogyasztó 3000 hitelképességi jelentését átfogó tanulmány

szerint azok 26%-ában volt jelentős hiba, mely alkalmas volt arra, hogy befolyásolja a

fogyasztó hitelpontszámát és így a hiteligénylése költségeit44

.

Az adatokra sokszor mint erőforrásra gondolnak, mint amilyen az olaj, mellyel kereskedni

lehet, lehetőség szerint olyan felek között, akik egyformán tájékozottak45

. A fogyasztókat

nem megfelelően kompenzálják azokért a személyes adataikért, melyekkel kereskednek és

vannak, akik az adatok feletti tulajdoni modell mellett érvelnek. A személyes adatok feletti

teljes ellenőrzés garantálása ugyanakkor igen nehéz léteznek egyéb megfontolások, mint pl. a

közérdek és mások jogai és szabadságai. Az ellenőrzés szükséges, de nem elégséges46

.

Mindazonáltal az emberi méltóság állandó és – az uniós jog alapján – a tulajdonjog

analógiáját nem lehet mint olyat a személyes adatokra alkalmazni, mivel az

elválaszthatatlanul kapcsolódik az egyes emberek személyiségéhez. Az uniós jogban nincs

rendelkezés arra vonatkozólag, hogy az egyén lemondhatna ezen alapvető jogáról.

14. | o l d a l

Egy alternatív módszer lehet, ha nagyobb irányítási jogot adunk az egyéneknek az adataik

felett, ki férhet hozzá és milyen céllal, lehet-e azokat személyes adatok tárolójában,

„adattárakban” elhelyezni47

. Az olyan fogalmak, mint amilyen a „személyes adattár”

biztonsági mechanizmusokat igényelnek, melyek biztosítják, hogy csak az adatok alanya által

arra feljogosított entitások férhetnek hozzá az adatokhoz és csak azon részéhez, melyhez

engedélyt kaptak. A személyes adattárok akkor lehetnek a leghasznosabbak, amennyiben

naprakész és folyamatosan frissített adatokról van szó, mint pl. a földrajzi helymeghatározási

adatok vagy az életjel. A technikai biztosítékok mellett az adathasználók kötelesek lennének

betartani az adatmegosztási és használati szabályokat. A verseny és annak lehetősége, hogy

az egyén válthasson a használt szolgáltatások között, az egyetlen és leghatékonyabb eszköze

egy fogyasztónak arra, hogy a számára rendelkezésre álló piaci szolgáltatásokat befolyásolja.

A kapcsolatok hordozhatóságának megteremtése, beleértve az azonosítókét és a kapcsolati

információkét, bizonyítottan elősegíti a versenyt és ténylegesen hozzájárult a fogyasztói árak

csökkenéséhez, amikor a távközlési piacot liberalizálták. Az adatok hordozhatósága, vagyis a

tényleges és gyakorlati lehetőség az egyén adatai jelentős részének egyik szolgáltatótól a

másikhoz történő átvitelére, hatékony kiindulási pont a valódi fogyasztói döntések

feltételeinek kialakításához.

3. A méltóság, mint az új digitális etika szíve

Egy etikai keretrendszernek kell alátámasztania ennek a digitális ökoszisztémának az

építőköveit. Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy az emberi méltóság nagyobb

tisztelete és védelme ellensúlyozhatja a tolakodó megfigyeléseket és az erőviszonyok

egyenlőtlenségét, mellyel ma az egyénnek szembesülnie kell. Annak az új digitális etika

szívének kell lennie.

3.1 Méltóság és adat

A XVIII. és XIX. század ipari forradalmának nyomán az emberi jogi mozgalmak a nagyobb

szociális biztonság elérését célozták az egyén tiszteletét akadályozó tényezők lebontásával.

Az EU ma, az Alapjogi Charta segítségével, követve az Emberi Jogok Egyetemes

Nyilatkozatát és az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatát, az emberi méltóság

sérthetetlenségét tette meg kiindulópontjává. Az emberi lény méltósága nem csupán alapvető

jog önmagában, de egyben az abból származtatott alapvető szabadságok és jogok alapja is,

beleértve a magánélet sérthetetlenségéhez és a személyes adatok védelméhez való jogot is48

.

Az emberi méltóság megsértése magában foglalhatja a tárgyként kezelést, ahol a személy

valamely más céljai elérésének eszközévé válik49

. A magánélet az emberi méltóság szerves

része és az adatvédelemhez való jog eredetileg az 1970-es, 1980-as években, mint a

magánéletnek és az emberi méltóságnak a nagyléptékű adatkezelés miatti erodálódása miatt

került életre hívásra. Németországban a „tájékozott önmeghatározáshoz” való jog alapja az

emberi méltóság és a személyiség szabad fejlesztése, melyeket a német alkotmány 1. és 2.

cikkei határoznak meg50

.

Mindazonáltal a XXI. század elején az egyéneknek egyre növekvő mértékben kellett

megosztaniuk egyre személyesebb információkat annak érdekében, hogy részt vehessenek a

szociális, közigazgatási és kereskedelmi ügyekben, miközben az opt-outra egyre kevesebb

lehetőségük volt. Mivel szinte minden tevékenység ténylegesen mindig online valósul meg, a

szabad és tájékozott hozzájárulás fogalma hatalmas feszültségnek lett kitéve. „Digitális

kenyérmorzsákat” szórunk el minden percben és azok valós időben összeállnak az egyének

besorolása érdekében, hogy egyszerre több és néha ellentmondó profilt hozzanak létre. Ezek

15. | o l d a l

a profilok szétküldhetőek mikroszekundumok alatt az egyének tudta nélkül, és azokat fontos

döntések alapjaként használhatják fel velük kapcsolatban.

A profilok, melyek az egyes emberek viselkedését jelzik előre, a stigmatizáció, a létező

sztereotípiák erősítésének, a társadalmi és kulturális szegregáció és kirekesztésnek a

kockázatát hordozzák magukban51

, miközben az ilyen „kollektív intelligencia” veszélyezteti

az egyéni döntéshozatalt és az esélyegyenlőséget. Az ilyen „szűrő buborékok” vagy

„személyes visszhangszobák” eredménye az lehet, hogy elnyomják magát a kreativitást, az

innovációt és az önkifejezés és a társas érintkezés szabadságát, melyek lehetővé tették a

digitális technológiák felvirágzását.

Mindeközben egyre gyakoribb a „biztonsági” okokból történő kivételezés, mint indok az

egyének tevékenysége nyomonkövetésére alkalmazott több síkú beavatkozó technológiák

alkalmazása során52

. Ennek a „megfigyelési csörlőnek” a megértése hosszabb távú

odafigyelést igényel a társadalom és a viselkedés általános hatásain.

Harmadik államokkal együtt az EU-nak komolyan kell foglalkoznia azzal, hogyan lehet

biztosítani, hogy ezeket az értékeket ne csak papíron tiszteljék, miközben azok hatása a

kibertérben ténylegesen semlegesítődik. Különösen az EU számára most van itt a „kritikus

időablak”, mielőtt ezeket a technológiákat általánosan elfogadnák, hogy ezeket az értékeket

beépítsék azokba a digitális struktúrákba, melyek meghatározzák a társadalmunkat53

. Ez

annak újraértékelését igényli, hogy az új technológiák potenciális előnyei ténylegesen

emberek milliárdjainak személyes azonosítását lehetővé tevő adatainak gyűjtését és

elemzését igénylik-e. Az ilyen értékelés arra késztetheti a fejlesztőket, hogy olyan termékeket

fejlesszenek, melyek valós időben személytelenítenek nagy mennyiségű rendezetlen adatot,

megnehezítve vagy ellehetetlenítve az egyes emberek kiválasztását.

Már felismertük, hogy bizonyos adatok, pl. a genetikai adatok kezelése nem csupán

szabályozásra szorul, de egyben szélesebb társadalmi megfontolásoknak is alá kell vetni pl.

etikai bizottságok révén történő értékeléssel. Sajátos természetüknél fogva a genetikai adatok

nem csupán egy adott személyre vonatkoznak, de annak felmenőire és lemenőire is. A

genetikai adatok nem csupán arra használhatóak, hogy bemutassák a családi kapcsolatokat,

de az egyének génjeiben fellelhető elemek információkat hordoznak a szülőkről és a

gyermekekről és az irányítást végzők olyan döntéseit befolyásolhatják, melyek kihatással

vannak az életükre akár már születésük előtt is. A genetikai személyes adatok néhány nagy

piaci szereplőnél történő összpontosulásának lehetősége a piaci környezetre és az adatok

alanyaira is kihatással van. A folyamatosan áramló adatok gyűjtése és elemzése globális

rendszerének való egyre fokozottabb kitettség a társadalmat és a gazdaságot sérülékenyebbé

teszi a korábban még nem tapasztalt biztonsági hibákra és rosszindulatú támadásokra.

A meglévő keretrendszer összeomolhat, amennyiben a jövőt nem innovatív gondolkodással

közelítjük meg. Egyre növekvő igény és szükség van az adatok alanyaira, mint egyénekre és

nem csupán, mint fogyasztókra vagy felhasználókra gondolni. A ténylegesen független

adatvédelmi hatóságok központi szerepet töltenek be egy olyan jövő létrejöttének

megakadályozásában, ahol az egyéneket algoritmusok és azok változásai határoznak meg.

„Gondossági kötelemmel” kell őket felruházni az egyének és online méltóságuk

megvédésére. A hagyományos magánélet védelméhez való jogi és adatvédelmi rendszerek és

elvek már magukban hordozzák a méltóság védelmét, mint amilyen pl. a foglalkoztatás és az

egészség. De napjaink trendjei egy teljesen új fejezetet nyitottak meg, és szükség van arra,

hogy megvizsgáljuk, vajon az elvek elég ellenállóak-e a digitális korban54

. Magának a

személyes adatnak a fogalma is radikálisan meg fog változni, ahogy a technológia lehetővé

16. | o l d a l

teszi, hogy az egyéneket újra azonosítsák anonimnak hitt adatok alapján. Továbbá a gépek

tanulása és az emberi és mesterséges intelligencia összeolvasztása aláássa majd az egyének

jogainak és felelősségének fogalomrendszerét.

3.2 Az Európai Etikai Tanácsadó Testület

Itt nem az a cél, hogy egy rémisztő antiutopisztikus képet fessünk le. Már folyamatban

vannak a párbeszédek jogi, politikai, gazdasági, szociális, tudományos és akár vallási

körökben55

. A leegyszerűsítő megközelítések, melyek egyoldalú előnyöket kínálnának a

gazdasági haszon vagy a biztonsági megfigyelés érdekében, vélhetően nem hasznosabbak

azoknál, melyek túlzottan megszorítóan értelmeznék a meglévő jogszabályokat, melyek

megfojtják az innovációt és a haladást. Az európai adatvédelmi biztos ennek megfelelően

alapos, átfogó és multidiszciplináris elemzést javasol annak érdekében, hogy javaslatokat

lehessen megfogalmazni és tájékoztatni a társadalmi vita szereplőit arról, hogy hogyan tudja

egy szabad és demokratikus társadalom feldolgozni a technológiai kihívásokat.

Az európai adatvédelmi biztos stratégiája56

, melynek célja az adatvédelem etikai

megközelítésének kidolgozása, felismerte, hogy „a megvalósítható, hasznos vagy nyereséges

nem azonos a fenntarthatóval” és hangsúlyozta azt is, hogy „az elszámoltathatóság fontosabb,

mint a jogszabály szövegének való mechanikus megfelelés”. Célunk, hogy az uniós

hivatalnokok, ügyvédek és IT szakértők közösségén túl elérjünk olyan kiemelkedő

személyeket, akik fel vannak vértezve a technológiai változások és az azokra adandó

szabályozási válaszok közép és hosszú távú vonatkozásainak megítélésére. Az

elkövetkezendő hónapokban független intézményünkben létrehozunk egy külső tanácsadó

testületet az adatvédelem etikai vonatkozásairól annak felfedezésére, milyen kapcsolatok

vannak az emberi jogok, technológiák, piacok és üzleti modellek között a XXI. században.

Az Etikai Tanácsadó Testületünk az etika, filozófia, szociológia, pszichológia, technológia és

gazdaságtan kivételes szaktekintélyeiből fog állni, melyet igény szerint további szakértők

támogathatnak olyan területekről, mint az egészségügy, a közlekedés, az energetika,

társadalmi kapcsolatok és média, gazdaság és pénzügyek, kormányzás és demokrácia,

biztonság és rendfenntartás. Felkérjük őket arra, hogy vizsgálják meg a személyes adatok

megszerzésének és használatának szélesebb etikai következményeit, miközben

tanácskozásaik teljes átláthatóságot kapnak.

4. Végkövetkeztetés: Itt az idő a vita elmélyítésére

A magánélet és az adatok védelme a megoldás része, és nem maga a probléma. Egyelőre a

technológiát emberek irányítják. A lehetséges fejleményeket nem könnyű egyértelműen jónak

vagy rossznak, kívánatosnak vagy károsnak, előnyösnek vagy hátrányosnak minősíteni,

főként, ha több potenciális tendenciát kell egymással összefüggésben értelmezni. A

döntéshozóknak, technológiai fejlesztőknek, vállalkozásfejlesztőknek és valamennyiünknek

komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy szeretnénk-e, és ha igen, hogyan szeretnénk

befolyásolni a technológia fejlődését és alkalmazását. Azonban ugyanilyen fontos, hogy az

Unió sürgősen gondolja végig az etikai kérdéseket és az emberi méltóságnak a jövő

technológiájában betöltött helyét.

Az adatvédelmi elvek már alkalmasnak bizonyultak arra, hogy az egyéneket és

magánéletüket megvédjék a felelőtlen adatfeldolgozás veszélyétől. A mai tendenciák azonban

teljesen új megközelítést igényelhetnek. Ezért új vitát kezdeményezünk arról, hogy az olyan

elvek alkalmazása, mint a tisztességesség és a törvényesség, mennyire elégségesek. Az

17. | o l d a l

adatvédelmi közösség új szerepet tölthet be olyan meglévő eszközök alkalmazásával, mint az

előzetes ellenőrzés és engedélyezés – mivel nincs más testület, amely fel lenne szerelkezve az

ilyen adatfeldolgozás vizsgálatára. Mivel a technológia, a globális innováció és az emberek

összekapcsolódása szédítő sebességgel fejlődik, lehetőségünk van arra, hogy felhívjuk a

figyelmet, felkeltsük az érdeklődést és konszenzust alakítsunk ki.

Bízunk benne, hogy e vélemény révén keretet tudunk nyújtani egy szélesebb körű és mélyebb

vitához arról, hogyan képes az Unió sértetlenül megőrizni értékeit az új technológiák

előnyeinek kiaknázása mellett.

Kelt Brüsszelben, 2015. szeptember 11-én.

(s. k.)

Giovanni BUTTARELLI

Európai adatvédelmi biztos

18. | o l d a l

Megjegyzések

1 Forrás: GSMA Intelligence.

2 „Moore törvénye”, miszerint az egy mikrochipbe berakható tranzisztorok száma 18 hónaponként

megduplázódik, általánosságban igazolódott; Moore, Gordon E. (1965. 04. 19.) „Cramming more

components onto integrated circuits”, Electronics. 2011.08.22.

3 Nathan Eagle, Alex (Sandy) Pentland, „Reality mining: sensing complex social systems”, Journal

Personal and Ubiquitous Computing 10. évfolyam 4. szám, 2006. március, 255–268. o. Shoshana

Zuboff „Big Other: surveillance capitalism and the prospects of an information civilization”, Journal

of Information Technology (2015) 30, 75-89 o., cikkében azt írja, hogy „a tolakodó számítógépes

mediáció eredményeképpen a világ szinte minden aspektusa új jelentéssel bír, mivel az események,

tárgyak, eljárások, emberek új módon válnak láthatóvá, megismerhetővé és megoszthatóvá.” Zuboff

látni véli „az új univerzális felépítmény”, egy általa „Big Other”-nek nevezett „mindenütt jelenlévő

hálózatba kapcsolt intézményekből álló rezsim” felemelkedését, amely feljegyzi, módosítja és

árucikké teszi a mindennapi tapasztalást a kenyérpirítóktól a testekig, a kommunikációtól a

gondolatokig, azzal a céllal, hogy új utakat hozzon létre a bevételszerzésre és a profitra. (77. és 81. o.)

4 „BBC Micro Bit computer's final design revealed” 2015. 7.

7.,http://www.bbc.com/news/technology-33409311 (hozzáférés: 2015.09.10);”No assembler required:

How to teach computer science in nursery school”, The Economist, 2015.8.1.

5 A PWC 2015. március 31-i Top Ten Companies by Market Capitalisation jelentése alapján a

technológiai szektor piaci érték szerinti tíz legnagyobb vállalata közül egyiknek sem az EU-ban van a

székhelye (nyolc az Egyesült Államokban, egy Kínában, egy Taiwanon).

6 „Az óriás méretű adathalmazok az információk rendelkezésre állásában és automatizált

felhasználásában rejlő exponenciális növekedést jelenti: hatalmas digitális adatbázisokat jelent,

amelyeket vállalatok, kormányok és egyéb nagy szervezetek kezelnek, majd számítógépes

algoritmusok segítségével széles körben elemeznek (innen az elnevezés: analitika); a WP29 3/2013

véleménye a célhozkötöttségről. Egy 2014-ben a Fehér Háznak készített jelentés az óriás méretű

adathalmazokat úgy írja le, mint „a növekvő technológiai képesség az adatok egyre növekvő

mennyiségének, sebességének és változatosságának befogására, összegzésére és feldolgozására”, lásd

Big Data: Seizing Opportunities, Preserving Values, Executive Office of the President (ún. Podesta

jelentés), 2014. május.

7 Az uniós jog szerint „személyes adat” egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre

(adatalany) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy az, akit közvetlenül vagy

közvetve azonosítani lehet, különösen egy azonosító számra, vagy egy vagy több olyan tényezőre való

hivatkozással, amelyek jellemzőek az illető személy fizikai, pszichológiai, szellemi, gazdasági,

kulturális vagy társadalmi identitására” (95/46/EK rendelet 2. cikkének a) pontja). Ez a

fogalommeghatározás alapvetően összevethető azokkal, amelyeket az Európa Tanács Az egyének

védelméről a személyes adatok gépi felhasználása során című Egyezményében (108-as egyezmény),

az OECD pedig az Irányelvek a magánélet védelméről és a személyes adatok határokon átívelő

áramlásáról című dokumentumban fogadott el. Részletes elemzésért lásd a 29. cikk alapján létrehozott

munkacsoport 4/2007 véleményét a személyes adatok fogalmáról, WP136.

8 Lásd pl. az Egyesült Államok szövetségi kereskedelmi bizottsága elnökasszonyának 2014-es

beszédét: „Az összekapcsolt gépek elburjánzása, az információ összegyűjtési, tárolási és kezelési

költségeinek zuhanása és az adatkereskedők és mások képessége arra, hogy az online és offline

adatokat összekapcsolják, azt jelenti, hogy a vállalatok képesek összegyűjteni gyakorlatilag korlátlan

mennyiségű fogyasztói információt és azt korlátlan ideig tárolni. Előrejelző elemzések segítségével

mindannyiunkról meglepő mennyiségű információt tudhatnak meg ebből.” Edith Ramirez

elnökasszony nyitóbeszéde, FTC. „Big data: A Tool for Inclusion or Exclusion?’, Washington, DC,

2014. szeptember 15. Sandy Pentland szerint „a társadalomfizika egy számszerűsíthető

19. | o l d a l

társadalomtudomány, mely megbízható, matematikai kapcsolatokat ír le egyrészt az információról és

az ötletek áramlásáról, másrészt az emberek viselkedéséről [...] lehetővé teszi számunkra, hogy kis

csoportok, vállalaton belüli részlegek vagy akár egész városok termelékenységét előre jelezzük”. Ez

az „amire szükség van a jobb társadalmi rendszerek megépítéséhez” (4. és 7. o.) és ahhoz, hogy

„lehetővé váljon (állami tisztviselők, ipari menedzserek és a lakosság számára) a társadalmi hálózatok

eszközei nyújtotta előnyöknek olyan kihasználása, mely új viselkedésformákat hoz létre”. (189. o.,

kiemelés tőlünk), Pentland, Social Physics: How Good Ideas Spread: The Lessons from a New

Science.

9 Eurobarométer különkiadás 431. az adatvédelemről, 2015. június és Pew kutatópanel 2014 januári

jelentése: Public Perceptions of Privacy and Security in the Post-Snowden Era. Egy weblap

megtekintése során egy vizsgálat eredményei szerint 56 féle adat begyűjtésére kerül sor, állítja Julia

Angwin 2012-es Dragnet Nation: A Quest for Privacy, Security, and Freedom in a World of

Relentless Surveillance művében. A 2014-es Fehár Ház jelentés az óriás méretű adathalmazokról

kimondja, hogy „a korábban nem ismert számítási kapacitás és kifinomultság [...] féloldalas viszonyt

hoz létre azok között, akik birtokolják az adatokat és azok között, akik szándékosan vagy anélkül

azokat szolgáltatják”; „a legalapvetőbb problémák, melyekre fény derült e vizsgálat során, arra

vonatkoznak, hogy az óriás méretű adathalmazok elemzése képes lehet [...] olyan átláthatatlan

döntéshozatali környezet megvalósítására, ahol az egyéni autonómia elvész egy átláthatatlan

algoritmuskészletben”.

10 Az 1990-es népszámlálás nyilvános anonim adatai alapján az Egyesült Államok lakosságának 87%-

a azonosítható ötjegyű irányítószáma és neme, valamint születési ideje alapján, lásd Paul Ohm:

„Broken promises of privacy: responding to the surprising failure of anonymisation”, UCLA Law

Review 2010 és „Record linkage and privacy: issues in creating new federal research and statistical

info”, 2011. április. A DNS az egypetéjű ikrek kivételével egyedi és az egész élet folyamán állandó.

Információt hordoz az etnikai származásról, a fertőzésekre való fogékonyságról és alkalmas a

családtagok beazonosítására. 2013 januárjában kutatók képesek voltak egyéneket és családtagjaikat

nyilvánosan hozzáférhető génadatbázisokból anonim DNS segítségével beazonosítani: Gymrek, M.,

McGuire, A. L., Golan, D., Halperin, E. & Erlich, Y. Science 339, 321–324. o. (2013).Lásd továbbá

„Poorly anonymized logs reveal NYC cab drivers’ detailed whereabouts”, 2014. 06.

23.http://arstechnica.com/tech-policy/2014/06/poorly-anonymized-logs-reveal-nyc-cab-drivers-

detailed-whereabouts/ (hozzáférés: 2015. 10. 9.). Lásd továbbá: a WP29 04/2007 sz. véleménye a

személyes adat fogalmáról; WP29 03/2013. sz. véleménye a célhozkötöttségről; WP29

06/2013. véleménye a nyílt adatokról és „PSI” újrahasznosításról; valamint WP29 05/2014. sz.

véleménye az anonimizálásról.

11 Forrás: Gartner.

12 Lásd például: panel discussion ‘What is the future of official statistics in the Big Data era?’ the

Royal Statistical Society, London 2015. január 19.; http://www.odi.org/events/4068-future-official-

statistics-big-data-era (hozzáférés: 2015. 10. 9.).

13 Ten technologies which could change our lives: potential impacts and policy implications,

Scientific Foresight Unit, European Parliamentary Research Service, 2015. január.

14 Az EU Horizon 2020 2016–2017. évi munkaprogram támogatja ezeket a fejlesztéseket, beleértve a

nagyméretű pilot programokat, amelyek a magánélet védelmével és az etikai kapcsolódásokkal

foglalkoznak.

15 A biztosítást úgy írják le, mint „a dolgok internetének negatív üzleti modelljét”: „From fitness

trackers to drones, how the ‘Internet of Things’ is transforming the insurance industry”, Business

Insider 2015. 11. 6. Az árdiszkrimináció a versenyjogban, melyet az EUMSZ 102. cikkéből

származtatnak és amely alapján tilos az erőfölényben lévő vállalkozás számára „tisztességtelen

beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett

kikötése”, erősen vitás, lásd pl. Damien Gerardin és Nicolas Petit Price Discrimination Under EC

Competition Law: Another Antitrust Theory in Search of Limiting Principles (2005. július), Global

20. | o l d a l

Competition Law Centre Working Paper Series 07/05. szám. Az óriás méretű adathalmazokról és

azok (az írók szerint még nem kihasznált) képessége a személyre szabott árazás tekintetében, lásd

Executive Office of the President of the United States, Big Data and Differential Pricing, 2015

február, valamint egy közelmúltbeli elemzést, amely azzal a végkövetkeztetéssel zárul, hogy a

személyre szabott árazás általában személyes adatok kezelésével valósul meg, és ennek megfelelően

figyelemmel kell lennie az adatvédelmi jog átláthatósági elvére, melyek alapján a vállalatoknak

tájékoztatniuk kell az embereket a személyes adatok kezelésének céljáról: a vállalatoknak közölniük

kell, ha személyre szabott árakat alkalmaznak. Továbbá, ha egy vállalat sütiket alkalmaz valakinek az

azonosítására, az e-magánélet védelméről szóló irányelv megköveteli a vállalkozásoktól, hogy a sütik

céljairól a személyt tájékoztassák”; Frederik Borgesius munkadokumentuma: „Online Price

Discrimination and Data Protection Law”.Elérhető:

http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2652665 (hozzáférés: 2015.9.10.).

16 Az orvostechnikai eszközök uniós jogi meghatározását lásd a 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK

európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK

irányelvet. A „mobil egészség” adatvédelmi vonatkozásairól lásd az európai adatvédelmi biztos

1/2015-ös véleményét.

17 Az Eurostat szerint az egyének 21%-a és a vállalkozások 19%-a használ felhőalapú tároló

szolgáltatásokat az EU-ban.

18 „Amennyiben a világméretű internet egy ország lenne, a 12. legnagyobb áramfogyasztója lenne a

világnak, valahol Spanyolország és Olaszország között helyezkedne el. Ez kb. 1,1-1,5 %-át jelenti a

világ villamosenergia-fogyasztásának (2010-es adatok szerint) és évente 71-90 nagy (500

megawattos) szénerőmű kapacitását igényli.” Natural Resources Defense Council, Data Centre

Efficiency Assessment: Scaling Up Energy Efficiency Across the Data Centre Industry: Evaluating

Key Drivers and Barriers 2014.

19 „SMART 2013/0043 - Uptake of Cloud in Europe” jelentés.

20 Forrás: Eurostat.

21 A „sharing economy” kifejezést sokan kritizálják mint félrevezető fogalmat: „The Sharing

Economy Isn't About Sharing at All”, Giana M. Eckhardt és Fleura Bardhi, Harvard Business Review,

2015. 01. 28.

22 Rachel Botsman és Roo Rogers, What's Mine Is Yours: How Collaborative Consumption is

Changing the Way We Live, 2011.

23 Future of Privacy Forum, „User Reputation: Building Trust and Addressing Privacy Issues in the

Sharing Economy”, 2015. június.

24 Lásd az Egyesült Államok szövetségi kereskedelmi bizottságának 2015. június 9-i

munkaértekezletét: „Competition, Consumer Protection, and Economic Issues Raised by the Sharing

Economy”, https://www.ftc.gov/ne

ws-events/events-calendar/2015/06/sharing-economy-issues-facing-platforms-participants-regulators/

(hozzáférés 2015. 9. 10.).

25 A drónok vagy távolról irányított légijárművek adatvédelmi kérdéseivel kapcsolatban lásd az

európai adatvédelmi biztosnak az Európai Parlamentnek és Tanácsnak adott, „Új korszak a légi

közlekedésben – A légiközlekedési piac megnyitása a távirányított légijármű-rendszerek biztonságos

és fenntartható polgári felhasználása előtt” című bizottsági közleményéről szóló véleményét, 2014.

november.

26 Forrás: Boston Consulting Group.

27 Gartner.

21. | o l d a l

28

A Facebook DeepFace arcfelismerő algoritmusa 97%-os sikerről számolt be, ami felülmúlja az

emberi eredményeket, DeepFace: Closing the Gap to Human-Level Performance in Face Verification,

közzétéve az IEEE Computer Vision and Pattern recognition konferenciáján 2014. júniusában.

29 A Robo-t úgy definiálták, hogy „egy gép, mely egy érző, gondolkodó és cselekvő világban került

elhelyezésre”: Bekey, G, Current trends in robotics: technology and ethics, in Robot Ethics - The

ethical and social implications of robotics, The MIT Press2, 2012, 18. o. Becslések szerint 22 millió

ipari robotot fognak eladni 2013 és 2016 között: IRF World Robotics Report, 2013. On AI see Rise of

the Machines, Economist, 2015. 5. 9. és Pew Research Centre Internet Project 2014. Egy mesterséges

intelligenciával foglalkozó vállalat 2014-ben azzal a feltétellel tette lehetővé, hogy egy vezető

technológiai cég felvásárolja, hogy etikai és biztonsági tanácsot állítanak fel és nem engedélyezik az

MI alkalmazását katonai vagy hírszerzési célokra. Forbes, Inside Google's Mysterious Ethics Board,

2014. 2. 3.

30 Pentland, Social physics, 147. o.

31 Lásd fent a 9. megjegyzést. Pentland, Social physics, 153. o.: „Az egészségügyben, szállításban,

energiafelhasználásban és biztonságtechnikában hatalmas lépések előtt állunk [...]e célok elérésének

legfőbb akadályai a magánélet védelmével kapcsolatos aggályok és annak ténye, hogy még nem

alakult ki egyetértés a személyes és a társadalmi értékek közötti egyensúlyról.” A 2014-es nyugat-

afrikai ebola járványt övező vita jól mutatja, milyen álságos ez a kettősség az egyéni értékek és a

társadalmi igények között. A fertőzéseket és élettartamukat kérdőívek és cenzusok segítségével

követték, melyek hamar elavultak, és amelyek nehezen extrapolálhatóak annak előrejelzésére, hogy

hol lesz a következő járvány. Vannak példák az óriás méretű adathalmazok alkalmazására, amellyel

Namíbiában és Kenyában követik nyomon a malária kitörését, és 2009-ben, a sertésinfluenza krízis

idején azokat felhasználták Mexikóban a kormányzati figyelmeztetések hatékonyságának mérésére.

Az egyik információforrás a mobilhívások adatainak nyilvántartása, mely mutatja a hívás

kezdeményezése helyének adótornyát és valós idejű durva becslést tud adni arra vonatkozólag, hogy

hol vannak az emberek és hová mennek. Ezeknek az adatoknak a gyűjtése nem célzott - nem lehet

vele különbséget tenni egy ebolás és egy nem ebolás között. Egy svéd non-profit társaság

feltérképezte a népesség vándorlását Nyugat-Afrikában, de az adatok nem kerültek felhasználásra,

mivel a mobilszolgáltatók nem adták ki azokat külső kutatóknak, arra hivatkozva, hogy ahhoz

kormányzati utasítás szükséges, mely kormányzatok azonban a magánélet védelmére hivatkoztak,

amit azonban az uniós jog alapján nem lehetett garantálni. http://www.pri.org/stories/2014-10-

24/how-big-data-could-help-stop-spread-ebola. (hozzáférés 2015.9.10.).

32 Az európai adatvédelmi biztos 3/2015 sz. véleménye

33 Az óriás méretű adathalmazok azon feltételezése, miszerint „N= minden” azt jelenti, hogy minden

adatforrásra figyelni kell, nem csupán egy mintára; Viktor Mayer-Schönberger és Kenneth Cukier,

The Rise of Big Data: How it's changing the way we think about the world, 2013. A Lisbon Council és

a Progressive Policy Institute amellett érvelt, hogy a jólét a „digitális sűrűség”, az „valamely

gazdaságban egy személyre jutó felhasznált adat” maximalizálásával fog növekedni -

http://www.lisboncouncil.net/component/downloads/?id=1178 (hozzáférés 2015. 9. 10.). A

Nemzetközi Adatvédelmi Munkacsoport (közismertebb nevén a Berlin Csoport) javaslatot tett az óriás

méretű adathalmazok esetében az általános adatvédelmi szabályoktól való

eltérésre;http://www.datenschutz-

berlin.de/attachments/1052/WP_Big_Data_final_clean_675.48.12.pdf. (hozzáférés 2015. 9. 10.).A

Világgazdasági Fórum javasolta, hogy a használatra és ne a gyűjtésre irányuljon a figyelem és

történjen elmozdulás a személyes adatok gyűjtéséhez szükséges hozzájárulás felől; Unlocking the

Value of Personal Data: From Collection to Usage, 2013.

34 Lásd az európai adatvédelmi biztos „Adatvédelem és versenyképesség az óriás méretű

adathalmazok korában” című előzetes véleményét.

35 Az Alapjogi Charta 21. cikke alapján „tilos minden hátrányos megkülönböztetés, így különösen a

nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy

22. | o l d a l

meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés,

fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő hátrányos megkülönböztetés.” Ezen

adatok közül soknak (a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy

világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra, az egészségi állapotra vagy a szexuális életre

vonatkozóknak) a 95/46/EK irányelv 8. cikke fokozott védelmet biztosít.

36 A digitális alapvető elemekről lásd Ambition numerique: Pour une politique française et

européenne de la transition numérique, French Digital Council, 2015. június, 276. o. Bruce Schneier

javaslatot tesz „tulajdonos nélküli helyek” létrehozására az interneten, mint amilyenek pl. a

közparkok: Data and Goliath, 188-189 o.. Sandy Pentland javaslatot tesz a digitális alapvető

elemekre, Social Physics, 179. o. Az összesített adattömegek nyilvánosságra hozatalának

értékeléséről, mint nyilvánosan hozzáférhető adatokról lásd a WP29 6/2013 véleményét a nyilvános

adatokról és a közszféra adatainak felhasználásáról.

37 ‘Während die Einzelnen immer transparenter werden, agieren viele Unternehmen hochgradig

intransparent’ http://crackedlabs.org/studie-kommerzielle-ueberwachung/info. A minősített

átláthatóságról lásd pl. Frank Pasquale: The Black Box Society: The Secret Algorithms that Control

Money and Information.

38 „A társadalmi kapcsolatokat befolyásoló technológia mögött mindig pontosan ugyan e társadalmi

kapcsolatok bújnak meg”, David Noble, „Social Choice in Machine Design: The Case of

Automatically Controlled Machine Tools”, in Case Studies in the Labor Process, szerk. Andrew

Zimbalist, 1979. Lásd továbbá Judy Wacjman, Pressed for Time: The Acceleration of Life in Digital

Capitalism, 2014 89-90 o.; és Zuboff, ‘Big Other’ (hivatkozás fent a 3. jegyzetben).

39 A WP 216 2014 április 10-én elfogadott, 05/2014. sz. véleménye az anonimizálási technológiákról.

40 A kizárólag személyes vagy magáncélú felhasználás adatvédelmi szabályok alóli kivételének szűk

értelmezésével kapcsolatban lásd az Európai Bíróság C-212/13 Frantisek Rynes kontra Urad pro

ochranu osobních udaju ügyben hozott ítéletét.

41 A prosumer kifejezést Alvin Toffler vezette be The Third Wave című munkájában 1980-ban. Az

aktív fogyasztókért élő környezettel és annak szabályozásával kapcsolatos eszmecsere

vonatkozásában lásd Ian Brown és Chris Marsden, Regulating Code, 2013.

42 A European Group on Ethics in Science and New Technologies Európai Bizottságnak adott

véleménye: Ethics of Security and Surveillance Technologies, 28. sz. vélemény, 2015. 5. 20., 74. o.

43Lásd például Homer Economicus: The Simpsons and Economics, szerk. Joshua Hall, 2014.

44 Még a legszigorúbb hibameghatározás esetén is ez azt jelenti, hogy 23 millió amerikai

állampolgárnak van lényegi hiba a fogyasztói jelentésében. A tanulmányban résztvevők öt százaléka

esetében olyan volt a hiba, aminek kijavítását követően hitelpontszáma úgy javult, hogy alacsonyabb

áron juthattak hitelhez. Szövetségi Kereskedelmi Bizottság, Report To Congress Under Section 319

Of The Fair And Accurate Credit Transactions Act Of 2003, 2012. december. Chris Jay Hoofnagle,

How the Fair Credit Reporting Act Regulates Big Data (2013. szeptember 10.). Future of Privacy

Forum Workshop on Big Data and Privacy: Making Ends Meet, 2013. A cikk az SSRN webhelyén

érhető el, a következő címen: http://ssrn.com/abstract=2432955.

45 A VGF, mint az egyén számára értékkel bíró javat mutatja be az adatokat, mely feletti

tulajdonjogot, használati jogot és rendelkezési jogot át lehet adni vállalatoknak és kormányoknak

szolgáltatások ellenértékeként. Lásd továbbá a bizottság alelnökének, Ansipnak a közelmúltbeli

beszédét, pl. a Bruegelben, 2015. 9. 7-én az éves találkozón elhangzott „Productivity, innovation and

digitalisation - which global policy challenges?” címűt. „Az adatfolyamok feletti tulajdonjog és azok

kezelése, hasznosítása és újrahasznosítása. Az adatok kezelése és tárolása. Ezek olyan fontos

feltörekvő területeket erősítenek meg, mint amilyen a felhőalapú számítástechnika, a dolgok internete

és az óriás méretű adathalmazok.”

23. | o l d a l

46

„Ki rendelkezik tehát azon információk és adatok használatának jogával, amelyek ténylegesen nem

tartoznak senkihez? Ez egy olyan kérdés, mely átlépi a kereskedelmi, etikai és erkölcsi határokat és

magánéleti, a magánélet védelmének kérdéséhez vezet el.” Al-Khouri 2012. november,

http://www.academia.edu/6726887/Data_Owner

ship_Who_Owns_My_Data_036. Lásd továbbá Margaret Jane Radin, Incomplete Commodification in

the Computerized World, in The Commodification of Information 3, 17, szerk. Niva Elkin-Koren &

Neil Weinstock Netanel 2002 Óriási különbséget eredményez, hogy a magánéletre, mint emberi jogra

gondolunk-e, melyek a személyekhez azok emberi mivolta miatt kapcsolódnak, vagy mint tulajdonra,

valamire, ami bírható és amivel a személyek rendelkezhetnek. Az emberi jogok nem piacképesek, míg

a tulajdonjogok piacképesek.”

47 A MIT Computer Science and Artificial Intelligence Lab's Crosscloud projektje, melyet számos EU

központú vállalat támogat, azt célozza, hogy 1) egyszerűvé tegye a többfelhasználós (társas)

szoftverek fejlesztését kizárólag front-end fejlesztés segítségével, tisztelve a felhasználók jogait és

magánéletét. És 2) tegye lehetővé a felhasználók számára, hogy könnyedén váltsanak az

alkalmazások, hardver felületek, szociális hálózatok között, miközben megőrzik adataikat és szociális

kapcsolataikat. http://openpds.media.mit.edu/#architecture (hozzáférés 2015. 9. 10.).

48 Lásd az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. cikkéhez fűzött indokolást.

49 Martha Nussbaum, Objectification, in Philopsophy and Public Affairs 24, 4, 1995.

50 BVerfGE 65, 1-71, Volkszählung ítélet, 1983-as december 15.

51 Lásd az European Group on Ethics in Science and New Technologies Ethics and Surveillance

véleményének 75. oldalát. Egy tanulmány azt sugallta, hogy egy célzott reklámokkal foglalkozó

algoritmus diszkriminatív volt, mivel férfiaknak átlagosan több magasan fizetett álláshirdetést kínált

fel az álláshirdetéssel foglalkozó oldalon, mint nőknek; Carnegie Mellon University és International

Computer Science Institute. Azzal a tendenciával kapcsolatban, hogy a digitális asszisztenseknek

alapértelmezés szerint női hangja van, lásd pl. Judy Wajcman, Feminist theories of technology.

Cambridge Journal of Economics, 34 (1). 143-152. o., 2010.

52 Giorgio Agamben, State of Exeption, 2005.

53 Neil Richards, Neil és Jonathan King, Big Data Ethics (2014. május 19.), Wake Forest Law

Review, 2014.

54 BBC, Information watchdog investigates ‘charity data sales’, 2015. 9. 1.

55 Lásd a Future of Life Institute levelét. Lásd az Áldott légy! pápai enciklikát: „amikor a média és a

digitális világ mindenhol jelen van, befolyásuk megakadályozhatja az embereket abban, hogy

megtanuljanak bölcsen élni, mélyen gondolkodni és önzetlenül szeretni. Ebben az összefüggésben a

múlt nagy tudósai azt kockáztatják, hogy nem hallják meg őket az információs áradat zajában és

zaklatottságában. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy segítsük ezt a médiát abban, hogy

az új kulturális haladás forrásai legyenek és ne legmélyebb értékeink veszélyforrásai. Az igaz

bölcsesség, mely az önismeret, az emberek közötti párbeszéd és találkozás gyümölcse, nem

szerezhető meg az adatok egyszerű összegyűjtésével, mely végül túlterheltséghez és zavarodottsághoz

vezet, ami egyfajta szellemi szennyezés. A másokkal való valós kapcsolatot, annak minden

kihívásával most úgy tűnik, felváltja egyfajta internetes kommunikáció, mely lehetővé teszi

számunkra, hogy egyik pillanatról a másikra létrehozzunk és megszüntessünk kapcsolatokat, így

hívva életre egy újfajta mesterséges érzelmet, mely jobban kapcsolódik a gépekhez és a kijelzőkhöz,

mint más emberekhez és a természethez. A mai média lehetővé teszi számunkra, hogy

kommunikáljunk és megosszuk ismereteinket és lelkiállapotunkat. De időnként megvédenek minket

attól is, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk mások fájdalmával, félelmeivel, örömeivel és

személyes tapasztalásuk összetettségével. Emiatt figyelnünk kell arra, hogy az e média által kínált

izgalmas lehetőségek mellett egy mély és bús melankólikus elégedetlenség is megjelenhet emberi

kapcsolatainkkal, vagy a magány káros érzése.”

24. | o l d a l

56

Lásd az európai adatvédelmi biztos 2015-2021 stratégiájának 4. tevékenységét az adatvédelem

etikai dimenziójának kialakításáról.