66. évfolyam • 2018. június • Ára 50 dinár

Aki nyitott szemmel jár az erdőben, a vízparton vagy akár csak otthon, a kertben, felfedezheti és megismerheti mindazt, amit a fák és a vizek, a virágok, a madarak és más állatok rejtegetnek magukban.

A kis erdei állatok nyáron a fák dús lombkoronájában madarak fészkeit figyelik meg. A friss, zöld levelek között pedig különféle rovarok bújnak meg, így a madarak ilyenkor kedvükre csemegézhetnek. A kisebb patakok élővilága szintén figyelemre méltó.

Az erdőben még nagy melegben is érdemes kirándulni, hiszen az árnyas ré-szeken jó pár fokkal hűvösebb van, mint a strandon.

Köszönünk minden kiváló rajzot és írást, amit a 2017-2018-as tanévben küldtetek! Szeptemberben újra találkozunk, töltsétek gondtalanul a nyarat, és ne felejtsétek el beküldeni alkotásaitokat a szeptemberi pályázatra augusztus 15-éig! Mézes Marcipán és társai, bizony, minden munkát összegyűjtenek és megőriznek.

Rajzpályázat és Szárnybontogató– Nyári élményeim

– Tanító nénim

2

– a legkisebbek irodalmi és foglalkoztató folyóirata n Megjelenik a tanévben havonta egyszer n n Első szám: 1953 (mellékletként), 1954 májusa (külön lapként) n Alapító (laptulajdonos): Magyar Nemzeti Tanács n Kiadja: a

Magyar Szó Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 21000 Novi Sad (Újvidék), Szerbia n A Kft. igazgatója: Ökrész Rozália n n A Magyar Szó napilap főszerkesztője: Varjú Márta n A Jó Pajtás hetilap és a Mézeskalács havilap felelős szerkesztője:

Nagy Magdolna n A Mézeskalácsot szerkeszti: Török Erna n Lektor: Törőcsik Rozália n Grafikai szerkesztő: Buzás Mihály n Munkatárs: Fehér Ildikó n Leveleiteket a következő címre küldhetitek: Mézeskalács, 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. Elérhetőség – telefon: 021/457-100, honlap: www.jopajtas.com, e-mail: mezes@magyarszo.rs n Kéziratokat és rajzokat nem őrzünk meg és nem

küldünk vissza. n Terjeszti a Magyar Szó Lapkiadó Kft. terjesztőosztálya: 021/557-304 n e-mail: plasman@magyarszo.rs n Nyomtatja: Magyar Szó Kft. – FORUM Nyomda, Újvidék, felelős vezető: Berta Zoltán igazgató n n Honlap-megjelenítés: www.tippnet.rs n Előfizetés egy évre 500 dinár (csak belföldi kézbesítéssel) n

CIP – A készülő kiadvány katalogizálásaA Matica srpska Könyvtára,Újvidék (Novi Sad)

ISSN 0352–6070

COBISS.SR.-ID 16291074

A Mézeskalács megjelenését támogatta:

Vajdaság Autonóm Tartomány

Köszöntő

A címoldalon: Bicskei Anikó képzőművész alkotása

Magyar Nemzeti Tanács Nemzeti Kulturális Alap

3

Égben az akácfa,Égben a virágja,Menjünk alája,Fussunk alája,Mézet csorgat.

Égben a madár száll,Égben bogár száll,Nézzünk utána,Intsünk utána,Pihét forgat.

Égben az akácfa,Ágára madár száll,Füstjére bogár száll,Égben az akácfa,Égben a virágja.

Jung Károly

Égben az akácfa

Szűcs Lénárd, 2. osztály, J. J. Zmaj iskola, Törökkanizsa

4

Csorba Béla

Szúnyogölő– mit köszörülsz te mészáros?– minek kérded? Láthatod!– minek a bárd te mészáros?– tor lesz máma tudhatod!– mit vágsz mit vágsz te mészáros?– öt bolhát hat szúnyogot!

A kocka el van vetve

kockafülű a szamárkockás a juhász iskockás kezek kockát vetnekkockás a vetés iskockakövön koca kocogkanász kocka-foga vacogkockaházból Kuczka Katikuckóból kuncog ki – kocka-kócos Kuczka Katiengem ne kacagj kikockásfüzetbe rajzoltakkockásnak köll lenni

MondókákÜlj le lepke, babot adok,ha megetted, többet adok.

Pille, pille, aranypille,szállj az égbe fütyörészve!

Hol lakik a halacska?Lakása a tavacska,tenger, folyó, kék patakott lakik a víz alatt.Vízben alszik, vízben kel.Vízi nótát énekel.Vízből van a párnája, buborék a labdája.

5

Dúdoló

Szól a kakas

Szól a kakas már.Maj’ megvirrad már.Zöld erdőbe, sík mezőbesétál egy madár.Micsoda madár!Zöld a szárnya, kék a szája,engem oda vár.Várj babám várj,te csak mindig várj.Ha az Isten neked rendelt,tied leszek már.

6

Csanádi Imre

NyárdicsérőNyár, nyár, nyár,sárgul a határ – búzapászta,rozspászta,kukoricatarkázza,rajzik a sok lepke,zümmög a méhecske – bőség, bőség,tied a dicsőség!

Szokol Viktor, 2. osztály, Dr. Tihomir Ostojić iskola, Hódegyháza

7

Nagy László

Zápor utánPiros tükör a háztető,aranyfüst égre lebegő,zöld vesszőkön esőszemekcsimpaszkodva merengenek.

A sudár fán csörgő szarkatüske-fészkét igazgatja,kiskutya a füvet eszi,kifordulnak kis fülei.

Fölfújódva kukorékol,a vén kakas toporzékol,cifra lába nyírfa ága,feje tulipán virága.

Kis Jovák Zalán, 2. osztály, Emlékiskola, Zenta

8

A költőnő csak írt, írt és írt…, s amikor meg nem írt, akkor csak olvasott, olva-sott és olvasott… Körülötte mindenütt könyvhegyek tornyosultak, még az író-asztalán is, ő pedig egész életében csak nyitogatta meg csukogatta a könyveket. Igaz, hébe-hóba enni adott a kalitkában tartott kanárijának: ez volt az egyetlen szórakozása. Irodalmi tevékenysége annyira elfoglalta, hogy néha elfelejtette becsukni a kalitka ajtaját. A kanári azon-ban soha nem szökött meg. Míg csak egy szép napon a költőnő édesdeden így nem szólt a madárkához: – Előbb vagy utóbb megversellek hendekaszillabusokban!

Ez a teljességgel ártatlan, sőt kifeje-zetten kedveskedő mondat azt jelentet-te, hogy ,,költeményt írok rólad tizenegy szótagos verssorokban”. A kanári persze a maga fejecskéjével értelmezte a dolgot, így valahogy: ,,kanáribecsináltat főzök belőled, borsópürével”, vagy talán kanári-pörköltre gyanakodott. Elég az hozzá, az első adandó alkalommal az ablakon át a szabadba repült!

Ebből levonható az a következtetés, hogy a világos, értelmes beszéd nem árt sem annak, aki mondja, sem annak, aki hallgatja.

A kanári meg a költőnőMelegari meséje

Babenyac Linda, 4. osztály, Samu Mihály iskola, Péterréve

9

A kócsag is meg a daru is ugyanan-nak a mocsárnak a szegélyén halász-gatott. Csakhogy a kócsag az innenső parton élt, míg a daru vagy hét kilomé-ternyire, a túlsó lápmelléken lakott. A kócsag egy szép napon megelégelte az agglegénységet, és úgy döntött, hogy feleségül veszi a darvat. Hét kilomé-ternyit utazott, csak azért, hogy a daru kikosarazza.

Míg a kócsag elszontyolodva hazasu-hant hét kilométernyire lévő otthoná-ba, addig a daru meggondolta magát, szárnyra kelt, hét kilométert röpült, és huss!, leszállt az epekedő vőlegény előtt: Nosza, kócsag, házasodjunk össze!

– Énnekem bizony nem kell olyan asszony, aki folyvást az iszapban turkál a csőrével! – finnyáskodott a kócsag.

No, ezúttal a hoppon maradt daru szállt haza nekibúsulva. De közben a kócsag jobb belátásra jutott, megint vé-gigröpülte az immár legendás hét kilo-métert. Amikor azonban újra elhangzott a lánykérés, ismét makacs visszautasítás-ban részesült.

Most újra a kijózanult menyasszonyjelölt újabb hét kilométeres röpülése kerülne sor-ra, én azonban itt félbeszakítom ezt a me-sét. Mert igazán kár volna még több papírt pocsékolni két ilyen ingatag, határozatlan madárra mint a daru meg a kócsag.

A kócsag meg a daruAfanaszjev meséje

Štrbački Sandra, 4. osztály, Samu Mihály iskola, Péterréve

10

Hideg és meleg vízA Föld felszínének háromnegyed részét

tengerek borítják. Az Egyenlítőnél melegek a tengerek, a sarkvidékeken pedig jég borít-ja őket. Az óceáni áramlatok melegítik vagy hűtik a tengereket. Az áramlat a tengerben egy meghatározott irányban folyó víztömeg. A víz helyenként a meleg területekről a hide-gebbek felé áramlik. Az áramlatok hatalmas köröket írnak le. A szél és a Föld tengely körüli forgása is létrehozhat áramlatokat.

Miért sós a tenger?A talajból az ásványi sókat a folyók és az

esővíz mossa a tengerbe. A különböző sókat az állatok egy része (csigák, kagylók) felhasz-nálja házának építéséhez. A legsósabbak a ki-csi, lefolyástalan tavak. Például az izraeli Holt-

tenger olyan sós, hogy semmilyen hal nem él meg benne. Ha minden tenger kiszáradna, annyi só maradna utánuk, hogy az Egyenlítő körül egy 282 kilométer magas és 1,5 kilomé-ter vastag falat lehetne építeni belőle.

A hullámokrólA hullámok a szél által keltett vízfodrok.

Úgy tűnik, mintha bennük a víz előre halad-na, valójában azonban csak fel és le mozog, úgy, mint a hajósok kötele. A hullámok akár több száz kilométert haladhatnak. Magasra nőnek, s ha szárazföldnek ütköznek, átbuk-nak, tarajossá válnak. A szökőárak hatalmas, akár 10 méter magasságot is elérő hullámok, amelyeket víz alatti földrengések vagy vul-kánkitörések kelthetnek.

Tengerek

Jobb később, mint soha– Egy palackba zárt üzenetet, ame-

lyet Ausztrália közelében dobtak vízbe, 72 évvel később találtak meg egy közeli szigeten.

– Pun Lim, egy kínai tengerész, mi-után Benlomond nevű hajója elsüllyedt, 133 napig élt egy tutajon, amíg végre kimentették.

– A Mary Rose nevű hadihajót 400 évvel elsüllyedése után emelték ki 1982-ben, 12 méter iszap alól.

11

Árapály

A legtöbb tengerparton a vízszint naponta kétszer emelkedik és süllyed. A vízszint emel-kedését dagálynak, süllyedését apálynak nevezzük, mindezt a Hold és a Nap vonzása okozza. A Hold a Föld körül kering, és vonzást gyakorol a tengerekre. Ezáltal a tengerszint megemelkedik a Holdhoz közelebb eső olda-lon, és dagályt hoz létre. A Föld másik oldalán apály van.

A víz alatt

Ha teljesen lecsapolnánk a tengert, a ten-gerfenék síkságokkal, hegyekkel és völgyek-kel tarkított vidék lenne.

(Forrás: Usborne enciklopédia gyermekeknek)

Korallzátonyokat sekély trópu-si vizekben találhatunk. Ezek a korall-nak nevezett, kocsonyás testű állatok kemény burkából alakulnak ki.

A sziget valójában egy víz alatti hegy csúcsa, amely kiáll a tengerből.

A legmagasabb hegy a világon a tengerfenékről a felszínre emelkedő Mauna Kea, Hawaiiban, teljes magas-sága 10 kilométer.

A csendes-óceáni 11 km-es Chal-lenger mélységnél a kötelet egy óra alatt lehetne leengedni az óceán fe-nekére.

Az óceánok mélye szinte még teljesen feltáratlan. Mivel a napfény nem hatol le ilyen mélységekig, ezért odalent koromsötét van.

12

Füstölgő pálcikák

Egyszer Pálcika körbejárt egy szobá-ban, ahol rengeteg színes pálcika volt, és mind füstölgött. Különös, fűszeres illat terjengett! Csönd volt, és pirosan derengő félhomály. Halk zene szólt, de mint a duruzsolás, mint amikor énekórán a bocik dudorásznak. Talán ők is jártak Villa néni szolfézsórájára? Aligha. Min-denesetre Pálcika úgy megijedt, hogy menten kiszaladt az utcára, és csaknem fölborította, juj, a Habverő Kislányt, aki a fodrásztól jött éppen, és igazi, habos fri-zurája volt. De ez most nem volt fontos. Míg menekült Pálcika, a füstölgő, külö-nös illatú pálcikákra gondolt.

Hol lesznek azok holnapra?Hol?!Jajjaj, hol?!

Rémséges álmok

Sajnos Pálcikának is voltak rémálmai. A rémálom az olyan álom, hogy dideregve, vacogva, sírva ébredünk, és csak sokára nyugszunk meg, hogy okézsoké, sem-mi baj, csak álom volt az egész rémség. Például az, hogy eltörögetnek. A kukába dobnak. A föld alá szúrnak. De nem, nem kell félni, mert különben már jó nagy tü-körtojás a kék égben a napocska, zöld a

fű, és a szomszédban gyakorol egy fehér szakállú üstdobos bácsi. Pálcika rémálmai-ban két dolog volt a legfélelmetesebb. Az egyik a tűz volt, a nyalogató, vöröses lángok, a parázslások. A másik pedig a dugig tömött hamutálca volt. Szegény cigaretták is milyen csúful végezték.

A gyufaszálakról nem is beszélve!

Félelmetes lyukak

És például a lyukak!Vannak kicsi, közepes, széles lyukak,

amik kanyarogva vagy nyílegyenesen folytatódnak odalent.

Pálcika azokat a lyukakat szerette, amikbe ha beledugták, jól látszott, hogy ő azért pálcika.

Darvasi László

Pálcika, ha elindul(Részlet)

13

Pálcika azoktól a lyukaktól félt a leg-inkább, amikbe őt teljesen bele lehetett dugni, és akkor ő, hipp-hopp, úgy eltűnt, mintha nem is lett volna!

Pálcika álmodott néha ilyen lyukakról.És azok bizony nem voltak szívderítő

álmok.Pálcika fűrészporosan ébredt, és hal-

lani sem akart a nagyon mély, mindent elnyelő lyukakról.

A lyuk is fél

Egyszer Pálcika vette a bátorságot, és megkérdezett egy félelmetes lyukat, hogy ő mitől fél. Mitől fél egy lyuk? Az meg nem sokat gondolkodott. Már sut-togta is:

– Én attól félek, Pálcika, hogy zsipsz-zsupsz betömnek – mondta a lyuk, és megremegett, mert beléje hullt egy elté-vedt göröngyöcske.

Csúfolódás

Pálcikát nemcsak a terebélyes, nagy lombozatú fák csúfolták. Egyszer kicsú-folta a bécsi virsli, mert őurasága sokkal kövérebb volt. De kicsúfolta Pálcikát a nagyképű frankfurti virsli, a hiú véres hur-ka, a piperkőc májas hurka, de gúnyolta még a gyulai Kolbász Jóska is. Pálcika jött, ment, pálcikázott, búslakodott.

Miért csúfolódnak ezek az ilyen-olyan kolbászok és virslik? Talán azért, mert egyszer megeszik őket? És a félelmüket csúfolódással leleplezik?! Meglehet. S ahogy így töprengett Pálcika, kivel találta magát szemben?!

Phú, hát Vöröskével.Tudja valaki, ki volt ez a Vöröske?Én aztán jól tudom.Vöröske egy igazi hajszál volt, és sokkal

vékonyabb, sokkal karcsúbb és hajléko-nyabb volt, mint Pálcika. Óóóóó, Pálcika egyáltalán nem csúfolódott ezen. Kézen fogta a meglepett Vöröskét, és elmentek énekelni. És a színpadon úgy énekeltek, ahogy Pálcika szokott.

Trallala, trallala, trillala!Meg így, hogy je, je, je.Viszont Vöröskének volt egy ilyen dala

is:Vrrrr, vrrrr, vöriri, piriri, je, je, je.

Újabb csúfolódás

Pálcikát egyszer kicsúfolták, így:Hihihi, hurkapálcika! Húúúúrka Pálci-

ka!Ő meg elszontyolodott, a könnye is

kicsordult. Ki szereti, ha csúfolják, gú-nyolják a neve miatt?! Vagy a származása miatt?! Vagy a füle miatt?!

Jó, gondolkodott Pálcika, viszont van olyan például, hogy kolbászpálcika?

Vagy tepertőpálcika?Vagy sültoldalas-pálcika?Nem, nem és nem!Ilyen pálcikák nincsenek.Hóhó, de hurkapálcikák vannak!Akkor a hurkapálcikákat nem is lehet

kicsúfolni! Illetve lehet, csak nem érde-mes. Mert balgamarhaság az ilyesfajta csúfolódás! És puff. És paff. És hurka-platty!

Az én városom:

Szabadka

Kecskés Barnabás 2. osztály, Jovan Jovanović Zmaj iskola, Szabadka

Husla Szintia 2. osztály, Jovan Jovanović Zmaj iskola, Szabadka

Jurcsák Dániel 2. osztály, Jovan Jovanović Zmaj iskola, Szabadka

Kujundzsity Noel 2.osztály, Jovan Jovanović Zmaj iskola, Szabadka

14

Ficsor Noel 2. osztály,

Jovan Jovanović Zmaj iskola, Szabadka

Kalocsán Daniella2. oszály, Sonja Marinković iskola, Szentmihály

Tóth Máté2. oszály, Sonja Marinković iskola, Szentmihály

Az én falum: Szentmihály

Nagy Martina2. oszály, Sonja Marinković iskola, Szentmihály

Surányi Melisza2. oszály, Sonja Marinković iskola, Szentmihály

Szabó Emil2. oszály, Sonja Marinković iskola, Szentmihály

Csordás Vivien2. oszály, Sonja Marinković iskola, Szentmihály

15

16

SzárnybontogatóAz én falum

Oromhegyes egy kicsiny falu Vajdaság északi részén, Bácskában. Ez a szülőfalum.

Körülbelül ezernégyszáz lakosa van. Híres a Faluházáról. Itt szervezik meg a Kocsonyafesztivált, az András-napi so-kadalmat. A mi templomunk az egyik legszebb a környéken. A Bergel-domb-ra gyakran mi is kisétálunk az osztállyal. Innen egészen a Tiszáig lehet látni. Fa-lunkban minden évben faragótábort is szerveznek, s az itt készült szobrok díszí-tik utcáinkat. De ne feledkezzek meg a péntek estéről sem. Az Atlantis Garden diszkót már messziről meg lehet látni. Nagy a járás, itt a pásztor egész nap le-geltetheti nyáját. Két artézi kút folydogál már évtizedek óta. A vályúból a jószágok oltják a szomjukat, de a falu lakói is in-nen hordják az ivóvizet. A játszótereken gyakran összegyűlünk, és egészen söté-tedésig játszadozunk. Négy boltunk, egy pékségünk van. De posta, tűzoltóság, óvoda és egy iskola is van a faluban.

Szeretem ezt a pöttöm kis falut, mert sok barátunk és ismerősünk itt lakik, és a világért sem költöznék el innen.

Dávid Orsolya, 4. osztály, Arany János iskola, Oromhegyes

Az én falumat Péterrévének hívják. Síkságon helyezkedik el. Tisza menti te-lepülés.

Több nemzetiségű emberek lakják. A lakosság többsége földműveléssel és ál-lattenyésztéssel foglalkozik. Falunkban működik egy általános iskola, négy óvoda

és egy orvosi rendelő. Az emberek sza-badidejükben színházba és könyvtárba is ellátogatnak. Szép, egyenes utcái van-nak. Településünk sok szép zöld területtel büszkélkedik. A töltés mellett van egy ját-szótér és egy nagy futballpálya, ahol min-den gyerek szívesen tölti a szabadidejét.

Szeretem szülőfalumat, Péterrévét, mert itt békességben élnek az emberek.

Dávid László,4. osztály, Samu Mihály iskola, Péterréve

Az én falumat Oromhegyesnek, szer-bül Trešnjevacnak hívják. Nem akármi-lyen hely ez, hiszen itt élnek a nagyszüle-im, és a dédnagymamám is.

Található itt két fúrott, artézi kút és egy domb, mely a zentai csata emlékeit őrzi. Hosszú, méltóságteljes főutca sze-li át a falut. A dombtetőn helyezkedik el a templom és az iskola. Településünk otthont ad több mint ezer jóembernek, akik mind kertes házban élnek. Sajnos sokan elköltöztek, több épület áll üresen. Az itt élő embereket vendégszeretet jel-lemzi. Oromhegyes neves lakosa Gazdag Veronika doktor néni, aki gondoskodik a betegek gyógyulásáról. Dédnagyapám a falu egyetlen kovácsa volt. Mindenkit ismert, és őt is ismerték, amíg dolgozott kalapácsának kopogása hallatszott a le-vegőben.

Itt születtem. Engem ide köt minden, a barátaim az emlékeim.

Medgyesi Roland, 4. osztály, Arany János iskola, Oromhegyes

17

SzárnybontogatóA Marson jártam

Én amikor aludtam, azt álmodtam, hogy felszálltam az űrhajómmal a világ-űrbe. És így jutottam el a Marsra.

Láttam űrszörnyet, amely félelme-tes volt. Neki hatvan szeme, nyolcvan keze és kilencven csápja volt. Akkor úgy megijedtem, hogy átrepültem egy másik bolygóra. Ezen a helyen nagyon hideg volt. Ott találkoztam eszkimókkal, fókákkal, mamutokkal. Segítettem az eszkimóknak kifogni a halat. Ezután meg elmentem a Szaturnuszra. Ott is voltak űrlények, űrkutyák, űriskola.

Nagyon jól éreztem magamat a világ-űrben. A legjobban a halászat tetszett.

Kókai Dávid

Egyszer régen azt álmodtam, hogy a Marson vagyok. Egy űrhajóban ébred-tem fel.

Ott volt velem két marslakó. Elvezet-tek a városukba, de ott minden meg volt fordítva. A házak a tetejükön álltak, és négykézláb jártak. Megtekintettük az is-kolát, ahol a gyerekeknek volt egy italuk, ha megitták, mindent tudtak. Ám anya felébresztett az álmomból, de amikor fel-húztam a redőnyt, ott volt a két kisember.

Ti elmentetek volna oda, ahova én? Ha elutazol és visszajössz, akkor nézd meg az ablakodat! Mert én jól éreztem magam.

Trnjanov Dorka

Egy sötét, hideg téli estén a szobám ablakából vakító fényre lettem figyelmes. A kíváncsiság odavitt.

Nem mindennapi kép tárult elém. Ha-talmas termetű, fura kinézetű alakokat

láttam. Az egyiknek öt lába volt, a má-siknak meg egy. Nagyon viccesek voltak. Elvittek egy fagyizóba, ahol emeletes, szí-nes fagylaltot nyalogattunk. Körülöttem a házak sajtból voltak, autók helyett pedig alma- és narancsformájú, -illatú űrhajók közlekedtek. Az utcában csokiszökőku-tak és gyümölcstornyok álltak. Úgy érez-tem magam, mintha egy csodaországba csöppentem volna. Kérdezgetni kezdtem a fura lényeket körülöttem, hogy hol va-gyok. Ők közölték, hogy ez a hely a Mars nevű szuperbolygó. Abban a pillanatban hirtelen fázni kezdtem. A szobám abla-kában találtam magam. Rájöttem, hogy mindez csak a képzeletem játéka volt.

Magam sem hittem el, hogy a Mars ilyen izgalmas hely. Csodás élmény volt ott lenni!

Urányi Emese

Egy hosszú és fárasztó nap esti lefekvé-se után mély álomba merültem. Különös bolygóntúli eseményről álmodtam. Gyü-mölcsjárművek közlekedtek. A szüleimnek narancsformájú volt az autójuk. Amikor a buszt vártam, egy nagy banán érkezett. Az iskola egy hatalmas gomba volt. Volt egy nyolc lábú kutyánk, Plútónak hívták, és mindenhova elkísért. Egy virágformájú zsiráf támadt ránk. A nagy dulakodásban izzadtan riadtam fel az álomból.

Boldogan vettem tudomásul, hogy ez csak egy álom volt.

Kovacsity Márióvalamennyien a szabadkai Jovan

Mikić iskola 3. osztályos tanulói

Az én falum: Oromhegyes

Varga Bence2. osztály, Emlékiskola, Zenta

Kurcinák Korina1. osztály, Emlékiskola, Zenta

Az én városom: Zenta

Szőregi Kata2. osztály, Thurzó Lajos iskola, Zenta

Nagy Mélykúti Arnold2. osztály, Thurzó Lajos iskola, Zenta

Nagy Tamás1. osztály, Emlékiskola, Zenta

Čobanov Petra1. osztály, Emlékiskola, Zenta

Erdélyi Petra4. osztály, Arany János iskola, Oromhegyes

Bálint Iringó4. osztály, Arany János iskola, Oromhegyes

Csizmadia Kinga4. osztály, Arany János iskola, Oromhegyes

Vajda Zalán4. osztály, Arany János iskola, Oromhegyes

Bilicki Réka4. osztály, Arany János iskola, Oromhegyes

Horvát Henrietta4. osztály, Arany János iskola, Oromhegyes

21

NAGYNÉNI: Tudod, Misi, ez majd-nem így van. A nap mégis áldásos a szervezetünkre, de jegyezzétek meg, hogy a napozás csak a kora reggeli órákban és estefelé egész-séges.

DÓRI: Anya, szomjas vagyok. Be-mehetek a vízbe?

Mindannyian felugranak a homok-ból, megfeledkezve, hogy a vár még nem készült el, és nagynénjük enge-delmével rohannak a folyó felé.

MISI: Álljatok meg! Remélem nem felejtettétek el a tavaly nyári szabá-lyokat. Nem szabad hirtelen bemenni a vízbe. Először megnedvesítjük a ke-zünket és a lábunkat.

MARI: Azt tudom, hogy a testünket megnedvesítjük, mielőtt teljesen be-merülnénk a vízbe.

ORSI: És persze senki sem mehet beljebb a vízben az arra kijelölt bóják-nál.

NAGYNÉNI: Kisokosok, gyerünk együtt a vízbe. Ferike a kocsijában al-szik a fa alatt, nagyapa meg vigyáz rá.

Mindannyian bemennek a vízbe. Egyikük úszik, másikuk pancsol, mind-annyian élvezik a hullámokat. Húsz perc múlva kijönnek a vízből, sorban lezuhanyoznak, és becsavargóznak nagy puha törülközőjükbe.

(Forrás: Dr. Jelka Rajović: Hé, ne szuszogj az arcomba!)

Sebők Norina, 2. osztály, Emlékiskola, Zenta

20

DÓRI: Gyere, Orsi, a napra homok-várat építeni.

MISI: Jöhetek én is Marival?Hamarosan minden gyerek a ho-

mokvár körül sürgölődik. Még Ferike is odamászik anyja kíséretében, hogy segítsen a többieknek.

ORSI: Letörök néhány ágat, hogy park is legyek a kastély körül.

NAGYNÉNI: Aranyoskáim, köztetek biztosan vannak majdani építészek, de most akkor is hagyjátok abba, hogy kalapot vagy sildessapkát te-gyek a fejetekre. Igaz, most nem tűz olyan erősen a nap, mint délben, de a napszúrásra is gondolni kell. A gye-rekek könnyen kapnak napszúrást, ez pedig csöppet sem kellemes, sőt na-gyon veszélyes is lehet. Ilyen esetben azonnal abba kell hagyni a játékot, és haza kell menni.

ORSI: Misinek egyszer nagyon fájt a feje, és rosszul volt, mert napszúrást kapott a tengeren.

NAGYNÉNI: Ezért kell a strandon mindig világos színű, lehetőleg fe-hér micit vagy sapkát viselni, a fehér ugyanis visszaveri a napsugarakat. A gyerekek elbújhatnak a napernyő alá is. Ferike, ne menj a vízbe, gyere vissza!

Megfogja a gyereket, és a nagy nyárfa hűvösébe viszi, mert a babák

nem maradhatnak sokáig a napon. Megitatja vízzel, és megmosdatja.

MARI: Anyu, bekensz ma bennün-ket az új krémmel? Dóri, tudod-e mi-lyen finom illata van?! És nevetséges elnevezése: UV 64!

ANYA: Milyen jó az emlékezeted, kicsim! Eszedbe jutott, mit mondtam a boltban. De mégis helyesbítenem kell, hogy megtanulj valamit. Az UV nem a krém elnevezése, hanem a napsugarakkal szembeni védőfaktoré, a 64 pedig a védőfaktor száma. A gye-rekeknek napon kötelező a védőkrém használata.

ORSI: Láttam a reklámműsorban, hogy a gyerekeknek szánt napozókré-mek számozása 34-től kezdődik.

NAGYNÉNI: Neked is jó az emléke-zőképességed. Meg kell jegyeznetek, hogy a bolygónkat, a Földet körülvevő burokban sok ózonlyuk van, ezeken át a napsugarak szűrés nélkül, közvetle-nül érik a bőrünket. Ezért a napozás gyakran okoz égési sebeket, de ha so-káig tartózkodsz a tűző napon, veszé-lyes bőrbetegségeket kaphatsz.

MISI: Tehát többé nem érvényes az sem, amit nagyanya mond, hogy mi-nél többet legyünk a napon, inkább óvakodni kell a naptól.

Strand, homok, víz és nap(Részlet)

22

Barkács

Halacska palackbólOtthon biztos sok műanyag flakono-

tok van, nem kell azonban őket kidobni, mert újra lehet hasznosítani. Készítsetek belőlük különböző, tarka halacskákat. Előnyük az, hogy a vízben nem süllyed-nek el, így kiváló játékszerek lehetnek az úszómedencében, a tengerben vagy akár a fürdőkádban is.

Amire szükségetek lesz: üres műanyag palack, vízálló festék, ecset, olló.

23

Az 1980-as években készült magyar televíziós rajzfilmsorozat főszereplői Ví-zipók és a Keresztespók. Vízipók otthona a víz alatti Kristálypalota. Legjobb bará-taik az algaszedő vízicsigák, Katica, kis hangyák, méhecske, hátonúszó poloska, Nünüke és az ormányosbogár. Kalandja-ik során még találkoznak Csíbor bácsival, Rák apóval, kecskebékával, hőscincérrel, tegzesekkel és egyéb lakóival a rovarvi-lágnak.

Vízipók barátunk a szárazföldi pókok-tól eltérően nem a szobák sarkaiban vagy a fák és bokrok rejtekében szövögeti há-lóját, hanem a víz alatti légvárában tró-nol. Csodálkozik is ezen legjobb barátja, a kicsit mindig morgós és folyton-folyvást hitetlenkedő Keresztespók. De kapcso-latuk segítségével megtapasztalja, hogy attól, hogy valaki más, mint ő, még lehet igazán „rendes” pók.

Vízipók-csodapók

24

Színezd ki!

25

Kösd össze!

27

ket hableányok erszényének is szokták nevezni. Farkán méreg-miriggyel összekapcsolt tüske van, farokcsapásával ezzel vág bele áldozatába. Fajok: tövises rája, sima rája, fűrészes rája.

A csontos halaknak van úszóhólyagjuk, ez egy gázzal telt zsák. Ellentétben a por-cos halakkal, amelyek nem rendelkeznek ezzel a szerv-vel, a csontos halaknak nem kell folyamatosan úszniuk, az úszóhólyag segíti őket, hogy ne süllyedjenek el.

Testüket pikkelyek borítják. Mozgásszerveik a mellúszók, hasúszók, hátúszó, farokúszó és a farok alatti úszó. Páros és páratlan úszóikat úszósuga-rak merevítik. Az úszósugarak átalakult pikkelyek.

Petéiket, az ún. ikrákat az aljzatra vagy vízinövények le-veleire rakja a nőstény, a hím ezután termékenyíti meg. Ra-gadozó és növényevő is akad közöttük.

A kecsege, viza és a többi tokhal váza még porcos, de csont is megjelenik benne. Ezek a fajok rendkívül érzéke-nyek a vízszennyeződésekkel szemben, számuk hazai vize-inkben jelentősen megcsap-pant.

Tengeri fajok a hering, szardínia, tőkehal, tonhal.

Édesvízi, hazai fajaink a könnyen tenyészthető ponty és a sebes pisztráng, a ká-rász, a keszegfélék, a raga-dozó csuka, harcsa. Az an-golna húsa szálkátlan.

Lénai tok

Tüskés pikó

Ponty

Pisztráng

Csuka

26

Két nagy csoportjuk van: a porcos és a csontos halak.

A porcos halak testének váza porcokból épül fel, ami-be mészsók rakódnak, szilár-dítva azt.

Úszóhólyagjuk nincsen, ezért vagy szüntelenül moz-gásban vannak, vagy pihen-nek a tenger fenekén.

Ide tartoznak a cápák és a ráják. Tengerekben élnek, csak néhány édesvízi faj van közöttük.

A cápák teste hengeres, áramvonalas, torpedó alakú. Farkúszójuk aszimmetrikus, a felső lebeny nagyobb az alsónál. Hátúszójuk jelleg-

zetes háromszög alakú. Tes-tüket fogazott pikkelyek, ún. placoid pikkelyek borítják, ezért bőrük érdes. Fogaik háromszög alakúak, fűrészes szélűek, több sorban állnak a szájukban. Ezek közül csak az első fogsor működik, a többi tartalék. Ha kiesik egy, a mögötte álló lép a helyé-be.

Elevenszülők. A mélysé-gekben élők „tojásokat” rak-nak. Az elnevezés onnan ered, hogy petéiket kemény tok borítja, ez az ún. cápatojás.

Ragadozók. Halakkal, rá-kokkal táplálkoznak, a na-gyobb testűek, pl. a fehér cápa fókákkal, de az emberre is ve-szélyesek lehetnek. Ide tartozó fajok a macskacápa, tigriscápa, kék cápa. A legnagyobb testű cápa, az óriáscápa a 12 méte-res testhosszt is elérheti, ám nem ragadozó, veszélytelen planktonevő, akárcsak a rabló-cápa. (Plankton: a nyílt vízben lebegő algák, egysejtűek és apró rákok összessége.)

A ráják teste hát-hasi irányban lapított. Jellegzete-sen rombusz alakú a testük, némelyeknek majdnem kör alakú.

Farkuk ostorszerű, jól lát-hatóan elkülönül a törzstől.

Általában a tengerek aljza-tán élnek. Ragadozók. Rákok-kal, férgekkel, kagylókkal és halakkal táplálkoznak.

A tövises rája petetokjait sokszor partra veti a víz, eze-

Halak

Cápa

Rája

Cápa

29

Kösd össze a pontokat!

28

Kösd össze a pontokat!

31

Weöres Sándor

Aranyágon ül a sármány

Aranyágon ül a sármány,kicsi dalt fúj fuvoláján,aranyégen ül a bárány,belezendít citeráján.

Piros alma szivem ágán,kivirító koronáján,aki kéri, neki szánnám,akinek kell, sose bánnám. Harangozó Virág

3. osztály, Samu Mihály iskola, Péterréve

Bacsó Zsanett 2. osztály, Jovan Jovanović Zmaj iskola,

TörökkanizsaSzvetkovity Lara

2. osztály, Dózsa György iskola, Gunaras

30

Egyszer a szarkához gilice betoppan:,,Taníts, hogy kell fészket rakni, te tudod legjobban.”

,,Szívesen, húgocskám!”Dolgozik már rajta.,,Csak így, csak úgy, csak, csak, csak!” – mindegyre azt hajtja.

Szótlanul ott ülnigilice is restell.Búgó hangján:,,Túdom, túdom” – beszélgetni kezd el.

,,Hát csináld, ha tudod!” – szarka mond haraggal,félbe-szerbe hagyja dolgát,s elrepül azonnal.

Villám Fakopáncs, Surányi Tamás, zentagunarasi óvodás

Gyulai Pál

A szarka és a gilice

Szarkáéhoz képest, fészke gilicénekezért maradt csak egy darab – eddig tart az ének.

32

Ismerd meg a bogarakat!

Találkoztál már velük a kertben, az úton, az erdőben – még ha a nevük nem is jutott az eszedbe. Szaggatott vonal köti össze a bogarakat nevükkel. Ezzel a

játékkal könnyen megtanulhatod a nevüket.

Árnyjáték

A képen látható madarak árnyékait felcseréltük. Keresd meg mindegyiknek a saját árnyékát!

33

ÚtkeresőA gólya táplálékot keres magának a sekély vízben. Hogyan találja meg a békát? Vonallal húzd végig

az útvonalat!

Anyukám

Perpauer Dániel2. osztály, Jovan Jovanovic Zmaj iskola, Magyarkanizsa

Remete Réka2. osztály, Emlékiskola, Zenta

Illés Leónapéterrévei óvodás

Zombori Melissza2. osztály, Sonja Marinkovic iskola, Nagybecskerek

35

SzárnybontogatóMájusi tábortűz

és a „tűzkígyók” születése

Tábortüzünk tervezgetése már hetek-kel korábban elkezdődött. Nagy sokára aztán maga a nap is elérkezett.

A kerti tűzhelyet jelölő téglák körbera-kásánál Réka is segített. A leendő máglya közepére vert fakaróhoz hosszú faágakat kötözgettünk, az így kapott, sátorszerű valami belsejét pedig apró csutkával, száraz sövénydarabokkal és egyéb tüze-lővel töltöttük ki.

Szinte észrevétlenül köszönt ránk az alkony, amikor tatám kezembe nyomta a gyufásdobozt. Pálcika sercent, lángocska szökkent, s percek múltán már lobogott is vidáman a május esti tábortűz. Időköz-ben megéheztem. Sajnos, hiába siettet-tem a vacsorát, a nyársakra tűzött kol-bászkák sütésének elkezdéséhez inkább parázsra volt szükségünk. S igen, parázs kellett a tűzkígyók születéséhez is! Parázs, amelyre időről időre azért még vetettünk egy nyaláb kórót, hogy lássunk biztonsá-gosan közlekedni a kerti rengetegben.

Mindehhez persze, vörösen izzó és füs-tölgő végű, uralkodói fénykardot is készí-tettem magamnak. A suhintások nyomán életre kelő tűzkígyóim elől végül nem-csak a sötétség, de a szúnyogok is ijedten menekültek.

Martinek Viktor, 2. osztály; Isidora Sekulić iskola,

Pancsova

A Marson jártamEzt a napot Marci űrhajós barátommal

már régóta vártuk. Beszálltunk a Tesla–09 nevű űrhajóba. A visszaszámlálás meg-kezdődött. Izgalmamban becsuktam a szemem. Amikor ismét kinyitottam, már az űrben voltunk. Nagyon sötét volt, de mi nem féltünk. Hátunk mögött hagytuk a Földet, és éppen a Hold mellett repültünk. Végcélunk a Mars volt. Vörös színéről már messziről felismertük. Az űrhajónk leszállt a felszínén. Marcival beültünk az űrhajónk-ba. Felfedező útra indultunk. Kíváncsiak voltunk, hogy találkozunk-e űrlényekkel. Sajnos a kocsink kereke becsúszott egy lyukba. Ekkor valaki megérintette a válla-mat. Egy zöld marslakó volt, aki csak an-nyit mondott: – Segíthetek?

Szerencsés Fekete Mátyás3. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka

A Marson jártamA tanító néni adott valamilyen italt.

Megittam. A Marsra kerültem. Ott furcsa űrlények voltak: zöldek, ké-

kek, mindenféle színűek. Fagyiból voltak a házak. Űrlénykutya is volt. Vattacukor-ból volt a házak teteje. A kedvenc ételük a zselé. Jó lehet velük eljátszani. Vicces űrlények. Volt ott iskola. Nagyobb, mint a miénk. Felébredtem. Kiderült, hogy ez mind csak álom volt.

Ti már álmodtátok azt, hogy a Marson jártatok?

Utasi Melinda3. osztály, Jovan Mikić iskola, Szabadka

Különleges madarak

Juhász Krisztián1. osztály, Emlékiskola, Zenta

Sándor Dávidtordai óvodás

Bijelić Milica1. osztály, Petőfi Sándor iskola, Magyarcsernye

Szekula Kata1. osztály, Petőfi Sándor iskola, Magyarcsernye

Slavčev Aleksandarzentagunarasi óvodás

Csetvei Zsófia2. osztály, Dózsa György iskola, Gunaras