7.1A reformkor fő kérdései.

Széchenyi és Kossuth reformprogramja.

A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése.A gazdasági átalakulás jellemzése.A magyar társadalom rétegződése és életformái

A reformkor fő kérdései

REFORMKOR

Magyar nyelv

REFORMKOR „HAZA ÉS HALADÁS”

http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xviii/besgy041.htm

BESSENYEI GYÖRGY: MAGYARSÁGBessenyei György (Magyarság) „Jegyezd meg e nagy igasságot, hogy soha a földnek golyobissán egy Nemzet sem tehette addig magajévá a' böltsességet, mélységet, valameddig a' tudományokat, a maga Anya nyelvébe bé nem húzta. Minden Nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”

Kölcsey Mohács (1826)”Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen.”

http://mek.oszk.hu/06300/06367/html/01.htm#224

MOHÁCS

http://mek.oszk.hu/06300/06367/html/02.htm

„HAZA ÉS HALADÁS”

Búcsú az országos rendektől

REFORMKOR

I Ferenc1825

1830

Reformkori országgyűlések

1832-36

1844

1847

Kölcsei Ferenc

Wesselényi Miklós

Kossuth Lajos

Önkéntes örökváltság

cenzúra

Széchenyi István

Hitel

Kossuth Lajos

Kötelező örökváltság

Védegylet

„Haza és haladás”

1830

ősiség

államnyelv

védvám

népképviselet

közteherviselés

érdekegyesítés

A reformkor kezdeteTk(Sz) III.-117.old

Reformkori országgyűlések Tk III.(Sz)-124/131/145.old

Széchenyi István Tk III.(Sz)-117.old

Kossuth Lajos-Tk III.(Sz)-124/131.old

http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=60

(1792-1835)

I Ferenc

A forradalmak és Napóleon ellen harcoló I. Ferenc megkísérelte kiépíteni

abszolutizmust

Mária Lujza

(1792-1835)

I FerencA forradalmak és Napóleon ellen harcoló I. Ferenc megkísérelte kiépíteni

abszolutizmust

Mária Lujza

Himnusz címlapja

1823. Jan.22

MAGYAR KULTÚRA NAPJA

„Isten, áldd meg a magyart”

?

1825-27-es országgyűlés

Helyreállt az uralkodó és a rendek együttműködése

Koronázási menet a pozsonyi Dómba

Magyar rendek I Ferenc

Himnusz címlapja

1823. Jan.22

MAGYAR KULTÚRA NAPJA

„Isten, áldd meg a magyart”

?

1825-27-es országgyűlés

Helyreállt az uralkodó és a rendek együttműködése

Koronázási menet a pozsonyi Dómba

Magyar rendek I Ferenc

Kölcsey Ferenc

http://users.atw.hu/tetelek/backup/img/Online_tetelek/irodalom/Kolcsey.Ferenc.html

Legfontosabb törvények

Adót csak az országgyűlést szavazhat meg

Háromévente kell országgyűlést tartani

Megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát

1825-27

Széchenyi István

Legfontosabb törvények

Adót csak az országgyűlést szavazhat meg

Háromévente kell országgyűlést tartani

Megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát

1825-27

Széchenyi István

Cenk

Széchenyi István

Széchenyi István

http://mek.oszk.hu/05800/05836/html/index.htm

ZICHY ANTAL: GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÉLETRAJZA

1791- ben született Bécsben

Részvett a napóleoni háborúkban

1810-es évtől nyugati utazások

Anglia

1825-től az országgyűlések résztvevője

MTA

http://vagta.hu/rajzpalyazat/2010/_html/tortenetek.html

Fontosabb írások, publicisztika, elméleti művek

1830 Hitel

1831 Világ

1833 Stádium

1841 Kelet Népe

1859 Ein Blick

http://mek.niif.hu/05500/05533/05533.htm

Széchenyi István : A Magyar Akadémia körül

http://mek.oszk.hu/01000/01072/01072.htm

Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiához

http://mek.oszk.hu/01000/01072/01072.htm

„Hol kötelesség van, ott jussnak is, hol pedig juss, szabadság s privilégiumok vannak, ott bizonyosan kötelességnek is kell lenni! Ezek elválhatatlanok, a különbség egyedül az: hogy első esetben mindazok, kiknek polgári életek csak kötelességeik által tűnik szembe, jussaikat számtalanszor tapasztalják áthágatni, másodikban pedig mindazok, kik szabadok s privilégiumokkal bírnak, kötelességikről közönségesen el szoktak felejtkezni. ... „

http://mek.niif.hu/06100/06132/html/index.htm

Hitel:

Tk (Sz)-117-118)Széchenyi a gazdaság oldaláról kívánta meggyőzni olvasóit a reformok szükségességéről. Azt próbálta bebizonyítani a feudális kiváltságokat élvező nemességnek, hogy előjogaik nem szolgálják érdekeiket. Az ősiség törvénye megakadályozza a nemest a hitelfelvételben, mert birtoka az elidegenítés korlátai miatt nem szolgálhatott fedezetül. A jobbágyi szolgáltatások (robot) nem kényszerítik ki a termelékeny gazdálkodást.Programjának alapvető vonásai közé tartozott a társadalmi összeütközések kerülése, a lassú de folyamatos és szerves fejlődés biztosítása. Emiatt kerülni kívánta az összeütközést a bécsi kormányzattal. Ausztriát a –és a Szent Szövetség révén mögötte álló Oroszországot- túl erősnek ítélte Magyarország erejéhez képest. Sőt, éppen Oroszországgal szemben remélt védelmet Ausztriától. Széchenyi iszonyodott az általa befolyásolhatónak tartott tömegektől. Az arisztokráciának továbbra is vezető szerepet szánt, bár programját a magyar köznemesség karolta fel és valósította meg.

cél

HazaNemzeti

felemelkedés

HaladásPolgári

átalakulás+-

Széchenyi Wesselényi

Gazdaságimegközelítés

Politikai megközelítés

(érdekegyesítés)

Tart az erős Ausztriától és

Oroszországtól

Vállalja a konfliktust a dinasztiával

Tömegmozgalmak elvetése

Széles rétegekre kíván támaszkodni

Rendi sérelmi politika elvetése

Rendi sérelmi politika

hagyományai

Lóverseny

„A magyar birtokos szegényebb mint birtokaihoz képest lennie kellene”

Hiteltörvény hiánya

Hitel egyik legfontosabb tétele

problémának az elemzésével

Gazdasági gondok oka

A hitel szükségességének felismeréséből egy egész sor reformgondolat fakadt.

Robot, kilenced

Ősiségeltörlés

megszüntetése

Nem nemesek

A szabad iparűzést akadályozócéhek

árszabások felszámolása

Birtokbírhatási joga

belsővámok

Nemesi adómentességfelszámolása

Kívánatosnak tartotta az alkotmány kiterjesztését az ország minden lakosaira

A mű záró gondolata

„…SOKAN AZT GONDOLJÁK MAGYARORSZÁG - VOLT - ÉN AZT SZERETNÉM HINNI: LESZ”…

Tk 5-123.old-Ez az optimizmus általában is jellemző a mű hangulatára. Az igazságos, mindenki számára hasznos, egyenlő jogokon és kötelességeken alapuló társadalom megvalósításának senki sem lesz kárvallottja. Hogy mindenki alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez annak legfőbb eszköze a nevelés, a „ kiművelt emberfők” számának gyarapítás. Az átalakulás elhívatott vezetője pedig a legkedvezőbb helyzetben lévő nagybirtokos arisztokrácia kell, hogy legyen , amely ennek jutalmaként megőrizheti vezető pozícióját a jövőben is. Ugyanakkor a nagy változást csak lassan, évtizedek aprólékos munkájával tartotta keresztül vihetőnek, s feltétlenül hasznosnak, s feltétlen szükségesnek érezte a hatalom támogatását, ezért követett el mindent a kormányzat megnyeréséért terveihez

Casino Vaskapu

Gőzhajó

1848-ban közmunkaügyi miniszter

Batthány-kormány

idegösszeroppanásDöblingi gyógykezelés

1860 öngyilkosság

http://www.matud.iif.hu/2010/12/06.htm

Csorba László: BETEG SZÉCHENYIRŐL

Kossuth Lajos

Kossuth Lajos Szülőháza Monokon

Kossuth Lajos

Kossuth Lajos korabeli portréja, 1867.(Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívum 42

1802 Monok –jogi tanulmányok folytatása

1831 kolerabiztos Zemplénben

1832-től országgyűlések résztvevője

1837-1840 börtönbüntetés

1841–től Pesti Hírlap és aktív politizálás

1846 Védegylet igazgatója

1847 Ellenzéki Párt vezetője

1848 a forradalom és szabadságharc vezetője

1849-től emigráció (Törökország, Torino)

1894 halála Torinóban

1832-1836 Országgyűlési Tudósítások

1836-37 Törvényhatósági Tudósítások

1841-44 Pesti Hírlap

1841 Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak

Ellenzéki Nyilatkozat

1851 Alkotmányterv1862 Duna-konföderációs terv

1867 Cassandra levél

A Pesti Hírlap első száma, amelyben a kiadó, Landerer Lajos értesíti olvasóit, hogy "a szerkesztés vezérlésére Kossuth Lajos urat kértem meg". Kossuth a lap vezércikkeiben az értelemre és az érzelemre egyaránt apelláló érvekkel mozgósította olvasóit a

Polgári átalakulás

Nemzeti önrendelkezés

programjának megvalósítására

http://www.mek.oszk.hu/01200/01298/01298.pdf

Polgári tulajdonviszonyok (ősiség eltörlése)

Nemzeti érdekegyesítés

Örökváltság állami kárpótlássál

Közteherviselés

Független nemzeti állam (Magyarország gazdasági és politikai különállása)

Népképviselet

Szólásszabadság

Önálló nemzeti ipar (védvámok alkalmazása)

Karikatúra Széchenyi és Kossuth vitájáról

http://mek.oszk.hu/05200/05280/05280.pdf

Eötvös József: Kelet népe és Pesti Hirlap 

Széchenyi és Kossuth vitája

„ Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezett. (..)Meg se motccantam.”

1841 Kelet népe: „csak most lábadozó , nemzetté virulni csak most akaró népünket az anarchia örvényébe” vagy „az önkénynek hajótörő szirtjei felé taszítja”

1841 Pesti Hírlap …az arisztokráciának, nemzet pedig lesz „velők és általok, ha nekik tetszik, nélkülük , sőt ellenük , ha kell

Széchenyi: Kelet népe

„hiúságbul-e vagy mert nem sült el neki a vezéri szerep(…)vagy az üressé vált erszények hazafiságba takargatása, és tán annak egy „csendes kis forradalom” által ismét betöltése végett (…) teszi homályba” azokat az előkellőket „kiknek mély nézeteit” nem tudja felfogni

Kossuth „roppant s valóban ritka elmebeli tehetségiről senki csak legtávolabbrul sem kételkedik. Hanem tactikája, modorja hibás

http://mek.oszk.hu/kiallitas/kossuthhangja/html/nyito.htm

Kossuth dolgozószobája a torinói lakásban, ahol a hangfelvétel készült

A fennmaradt két eredeti viaszhenger. - OSZK Zeneműtár, F-NZ1

Kossuth arcképe a felvétel készítésének idejéből

Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. 

Reform országgyűlések

KÖLCSEY FERENC ÖSSZES MŰVEI

BÚCSÚ AZ ORSZÁGOS RENDEKTŐL

1832-36 Önkéntes örökváltság

http://mek.oszk.hu/06300/06367/html/02.htm

Wesselényi Miklós védelme

Nemzeti egység megteremtését

Liberalizmus

Ellenzéki nemesség eszmevilágaban

Nemzeti

Magyar államnyelvet

törekvésekkel kapcsolódott össze

Magyar országgyűlésnek felelős nemzeti kormányt

A különbözőbb helyzetű csoportokból váltak a reformok híveivé vagy ellenzőivé

ÉRDEKEGYESÍTÉS

vagyoni

társadalmi

Politikai nemzet

jogkiterjesztés

Népnek „az alkotmány sáncaiba való beemelése”

államnemzet

A magyar reformozgalom nem a társadalom valamely nagy törésvonala -mentén szervezte az erőket

2006. Február

18. A feladat a reformkorral kapcsolatos. (hosszú)

Vesse össze Széchenyi István és Kossuth Lajos gazdasági és társadalmi elképzeléseit!Fogalmazza meg a források és ismeretei felhasználásával a két politikus főbbcéljait a társadalmi-gazdasági átalakulásról! Térjen ki a hasonlóságokra és a különbségekre!

„Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell e mondani, ha valaki nagy számú gulyája és telt gabonavermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomorú e, ha egy nagy birtokos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldei, rétjei, erdei, szőlei stb. vannak, nem adózik, és az országnak szinte semmi terhét nem viseli, és kinek sok ingyen dolgozik – ha ily birtokos mondom annyira elszegényül, hogy véges adósságai miatt semminél kevesebbje marad?Már ez miért van így – és ennek úgy kell e lennie, vagy talán nem kellene; […] Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen és tüstént? […] Hitel híja miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek magam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse maga előtt mindig el van zárva?És ez földesuraink és földbirtokaink állapotjának vázrajza, és ebből látszik, hogy inkább mende-monda teszi Hitelünk létét vagy nemlétét, mint fekvő jószág, ház, marha, gabona, bor, sajt.”(Széchenyi István: Hitel)

„4-szer: Jus proprietatisHa pedig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személyi s vagyonbelibátorság, azaz5-ször: törvény előtti egyformaság.És mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza –6-szor: törvényes pártvéd.Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy7-szer: a házipénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerintviseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon…De mind e mellett a szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni, mintkáros akadályt9-szer: a monopóliumokat, céheket, limitatiókat s egyéb ilyen intézeteket örökre.(Széchenyi István: Stádium)

„Tavalyi jelentéseimben több úgynevezett Védegyletet említettem […] Kossuth […] minden figyelmét e tárgynak szentelte, és sikerült létrehoznia az Országos Védegyletnek nevezett szervezetet, amely most általános szóbeszéd tárgya. […] egy petíciót nyújtottak be az alsótáblának, melyben bejelentették, hogy a Védegylet megalakult az ország gyáriparának támogatására. […]Mikor valaki a Védegylet tagja lesz, aláírásával és becsületszavával megerősített fogadalmat tesz, hogy 1850. október 1-jéig nem vesz, rendel, hord vagy használ külföldi árucikkeket – és nem hagyja, hogy gyermekei, szolgái és a tőle függő személyek ilyeneket használjanak –, ha a környéken, ahol lakik, hasonló honi árucikk beszerezhető. (Korabeli levélrészlet)

„[…] cél; szabadság s alkotmányos jog minden magyarnak; nemzeti jólét, mely a szabadság gyökeréből hajtson; közös teherviselés különbség nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élvezete, azon organikus formák kifejtése és a népképviselet kellékeihez idomítás által, melynek köszönhetjük, hogy ’él magyar, áll Buda még’.[…] Európa szerte csak a koldus adómentes, minálunk az úr.” (Kossuth Lajos)

2013/május

17. A feladat a magyar reformkorhoz kapcsolódik. (rövid)

Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Széchenyi reformprogramjának jogi,gazdasági és politikai alapelveit!

„[Az ősiség törvényének] eltörlése pedig szükségkép maga után vonja3-szor: a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Minthogy továbbá nem elég, ha ahitelező az ingatlant csak exequálhatja [végrehajthatja], de azt nekie teljesbátorsággal [biztonsággal] bírhatni is kell, mert máskép kis kamatra pénzt nem fogadni; többször lehetne pedig a hitelező nemtelen, mint magyar nemes: szükségkép foly mindenkire a

4-szer: Jus proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pedig nemtelen is bírhat ingatlant,kell neki teljes személy s vagyonbeli bátorság, azaz5-ször: törvény előtti egyformaság. És – mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csakegy felekezet magyarázza6-szor: törvényes pártvéd [választott védő]. Ezen utolsó két törvény azt vonja magaután, hogy7-szer: a házi pénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerintviseltessenek. Ezen törvények következtében új életre ébredend a hon, s nagyobblévén a mozgás […].”

(Széchenyi István: Stádium; 1833)

REFORMKOR

I Ferenc1825

1830

Reformkori országgyűlések

1832-36

1844

1847

Kölcsei Ferenc

Wesselényi Miklós

Kossuth Lajos

Önkéntes örökváltság

cenzúra

Széchenyi István

Hitel

Kossuth Lajos

Kötelező örökváltság

Védegylet

„Haza és haladás”

1830

ősiség

államnyelv

védvám

népképviselet

közteherviselés

érdekegyesítés