A nagyapáink sorozat harmadik kötete íúabb 100 h \l II Itanácsot, trükköt ismertet, amelyeket a hobhl k .rl '1. k

igen jól tudnak hasznosítani.

• Mentőtetőt fölülre: fagyvédelem üvegból• Különleges t~keverék: ha el akarjuk űzni a vakondokot• A csírázást segítő nedvesség: a jóból is megárt a sok• Nagyapa tippje ínyenceknek: telepítsünk gesztenyét

• A lóbab a konyhából kiszorult, a kertben nagyon hasznos• Hogyan előzzük meg a saláta felmagzását?

• A spárga akkor élvezetes, ha friss

IISBN 963539 171 4

iJJ1LllUljf

, ICICERO I

~.agyapaég tudtak

634B9

Amű eredeti címe:WasGrossvater noch wusste Ill.

FordítottaSzabadi Gusztáv

© 1993, Franckh-KosmosVerlags-GmbHand Co., Stuttgart

© 1998, Hungarian translationSzabadi Gusztáv

ISSN 1219-4778ISBN 9635391714

A 16 színes fényképet készítette: Friedrich]antzen, Arolsen: 38. fent jobbra, 56. fentbalra; Reinhard-Tierfoto, Heiligkreuzstei-nach-Eiterbach: 17., 18., 35., 36., 37. fentbalra, 37. lent, 38. fent balra, 38. lent, 55.,56. fent jobbra, 56. lent

A 24 szakrajzot készítetteReinhild Hofmann, München

A díszítő rajzok Marianne Golte-Bechtle,Stuttgart munkái

Aborító a Reichert műteremben, Stuttgart,készült: Friedrich Strauss,AulHallertau (bo-rító nagy kép), Reinhard-Tierfoto, Heilig-

'; kreuzsteinach-Eiterbach (borító két kis1 B J S ~]Ú k~p), és Eberhard Morell, Dreieich (borítóh~tsó oldal) színes felvételeinek felhaszná-

··l ~ - IeEG t. o:':n _. asava..•._-----

Megjelent a Falukönyv-Ciceró Kiadó,Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kiadásábanKönyv- és játékraktár, nagy- és kiskereskedelm1134 Budapest, Kassák Lajos utca 79.Telefon és fax: 129-1619. Fax: 260-1170Falukönyv-Ciceró Könyvesbolt2890 Tata, Rákóczi Úl. 8,Tel.: (34)384-1542040 Budaörs, Szivárvány u.

Felelős kiadó: Szamosi Ivánné ügyvezető igazgatóMűvészeti vezető: Vaisz György

Kaposvári Nyomda Kft. - 180226Felelős vezető: Mike Ferenc

Akönyvben közölt adatokat a tudománymai állása szerint ellenőriztük. Mivelazonban állandóan friss tapasztalatokbővítika lehetőségeket, minden alkalma-zónak ajánljuk, hogy járjon utána: nemtörténtek-e újabb fölfedezések. Evégbőlcélszerű a növényvé4elmiés -ápolásiköz-leményeket, valamint a vonatkozó törvé-nyes előírásokat figyelemmelkísérnie.

A régi kertészbölcsességekkedvelőihez

Éppen befejeztük második, nagyapáinkmegfigyeléseit összegyűjtő kötetünket,amikor arra lettünk figyelmesek, hogynagyapánk valamit mormog a foga kö-zött: "Hiszen ez még messze nem min-den, még mennyi sokat tudnék mon·dani. ..", és mi természetesen nagyonkíváncsiak voltunk ezekre is, és mintahogy meg voltunk róla győződve: Anagyapáink. .. 3. kötete megszületett.

Nos, ilyen gyorsan azért nem akartnagyapánk kötélnek állni, mert egyrésztúgy gondolta, hogy csak untat minket,másrészt nem hitt abban, hogy az em·bereket "még érdeklik ezek a régimódikertészeti fogások". Ez t~rmészetesenóriási tévedés volt, amit Onök, kedvesolvasók, a legnagyobb mértékben bizo-nyíthatnak. Igen, hiszen éppen ebbena pillanatban vannak abban a helyzet-ben, hogy ennek az állításnak tévesvoltát saját maguk is megállapíthassák,amikor is a könyvkereskedő bölcs aján-lását megfogadva az eredményes ker-tészkedés céljából ezt a könyvet meg-vették. Mindehhez sok szerencsét kívá-nunk! Nagyapánk - és természetesenugyanilyen mértékben nagyanyánk -ebben a 3. kötetben is sok hasznos ta·nácsot, tippet ad gazdag kertészeti ta·pasztalatai, ismeretei köréből,-amit sa-ját tapasztalataikból szereztek és szüle-iktől hallottak a növények telepítése,gondozása, védelme és szüretelése kö-réből. Mindig újra bebizonyosodik,hogy nagyon sok kerti munka soránegyáltalán nincs szükség a különleges

technikai megoldásokra, ha eredm('1l Iakarunk elérni. Ha egyszer tudjuk, hoJ.\milyen körülmények között mely dol.gokat kell feketével, másokat viszontfehérrel befesteni, az eredményt tekint·ve egyáltalán nem kell a világot feke-tén látnunk (1.22. o.) Azt, hogy hogyanlehetünk viszonylag kicsiny kertben issok ízletes zöldség és gyümölcs boldogés büszke betakarítói, annak számosfortélyos és ésszerű módját tudtáknagyszüleink. Amit saját kertünkbenszüretelünk, annak különleges értékevan, és korábban, amikor a szupermar-ket még nem töltötte ki a két betakarí-tás közötti időt, a megtermett javak tar-tósítása igen nagyra becsült művészetvolt, amit még ma sem képes pótolnisemmilyen korszerű konzerválási tech-nológia.

A nagyapáink által megfigyelt kerté-szeti tanácsok nagy száma mellett egykicsit vissza is tekintünk, és megnézzük,hogyan is gazdálkodtak őseink. Termé-szetesen nem minden, a régi időkbőlvaló szabály és törvény fogja megnyer-ni a ma kritikus embereinek tetszését,mégis egy jelentős számú és ma is hasz-nos kertészeti tapasztalat mindig összefog jönni. Már maga az, ha rájövünk,hogy a kertben sétálva szeretettel néz-zük, gondozzuk és ápoljuk a zöldet, avirágokat, más lelkületet, hangulatotébreszt bennünk, megérte, hogy talál-kozzunk nagyapáink hagyományaival.Na de ahelyett, hogy fölöslegesen sza·porítjuk a szót, lássuk inkább a jó taná-csokat.*

* Tekintettel a nagy érdeklődésre, az Amitnagyapáink még tudtak. 1. új kiadása a Fa-lukönyv-CiceróKiadónál1998 februárjában,azAmitnagyapáink még tudtak. 2. új kiadá·sa ugyanitt 1998 márciusában megjelent.Kapható a könyvesboltokban és a kiadónál(1134. Kassák1. u. 79.)

Amit nagyapáink még tudtak 3. Amit nagyapáink még tudtak 3.

A régi kertészbölcsességekkedvelőihez 3

Mindenekelőtt:a kerti munkák alapja a jó talaj 7Kávézacc Nr. 3 7Növényi trágyák - üzenet

Távol-Keletró1 7A pamut - szintén értékes trágya 8Csontliszt - az áldásos anyag.............. 8Zöld trágyázás: segítség

a kelő növényeknek 8

Növekedni és fejlődni hagyni:ez alapszabály! Vajon hogyan bántnagyapánk a kerti növényeivel? 9Végre bizonyítva! 9Védőtető a fejek fölött:

fagyvédelem üvegbó1 10A csírázást segítő nedvesség:

a jóból is megárt a sok 10Csírázás: a csíráztatóágyban

jobban megy 11Nagyapa tippje ínyenceknek:

telepítsünk gesztenyét! 11Mangold - egy antik modern

növény 12Kányazsombor:

egy fokbagymapótló növény 12Boróka: szüreteljük az értékes

bogyókat magunk! 13Hogyan előzzük meg a saláta

felmagzását? 13Vigyázat, apró szulák!

Fékezzük meg a gátlástalannövekedést! 14

Borsókörök, avagy egyszámtanpélda . ........ 14

Nagyanyáink kis fűszeresmindentudója 16

Korai újburgonya 19Permetezés - berendezés nélkül 20Gyümölcsfavirágzás :

esóben se csügedj el! 20Nagyapánk sövénygyümölcsei:

minden tenyérnyi kertetjól kihasználtak 20

Fekete vagy fehér?- Ez itt a kérdés 21

Spárgatermesztés lipcsei módra 22Articsóka: a téli sokk ellen

jó meleg köpeny 23

Kelbimbó: igazán élvezeteseka zsenge, de kemény bimbók 29

Az uborkát és a dinnyét különlegesmódon öntözzük 29

Csigák ellen speciális tipp 30A gyümölcsfaneveléshez:

csínján a metszéssei,ha szép koronát akarunk.............. 30

A fa törzse körül májusban ássuk föla talajt 31

Szappannal a hernyók ellen 31A téli araszolók összegyűjtése -

csomagoljuk őket gyapjúba 32A fagyöngy:

bár a fa nedveit szívja,kárt mégis alig tesz 33

A cseresznye védelme: fény- éshanghatásokkal zavarjuk ela madarakat 33

Rákos sebek a fákon - a megelőzésjobb, mint a gyógyítás 34

Nagyanyánk virágoskertje 39Ollót a szekrénybe, kést a kézbe 39Hogy sokáig legyen dísze

a szobának a virág 39A gladióluszokról és tulipánokról 40A vágott virágot szurkáljuk meg 40A kertben nőtt "fölösleges"

karókat is hasznosíthatjuk 41Rododendron: szabadítsuk ki

az új hajtásokat 41A hortenziák virágzását ne csak

várjuk, segítsük is elő! -4-1-Az átváltozóművész - a hortenzia 42Kiöregedett éveló'k megifjítása 42A fukszia: meghálálja a gondozást 43Neveljünk a fuksziából koronás

fácskát 43Szobanövények - izgalmas terület.... 44Aki igazán szereti a rózsát,

a megfelelő helyre telepíti 45

Megelőzés, növényvédelem,növényápolás:a tapasztalt növényorvosmunkában 24Különleges tejkeverék:

ha el akarjuk űznia vakondokot 24

Száz útnak is egy a célja:a levéltetvek megfékezése 24

A lóbab a konyhából kiszorult,a kertben nagyon hasznos 26

A görögibolyát salátával védjük mega bolháktól 26

A csalán az idó'k változásában 27Ha a káposzta edzett,

ellenáll a kártevó'knek 28Repcegubacsbarkó

- tisztességes elterelő manőver,hogy mindenki jól járjon 28

Ha túlságosan elszabadultakaz egerek, engedjük szabadona macskát 29

A téli takarást a megfelelő idóbenel kell távolítani : 46

Nyújtsuk el a virágzást, hogy hosszabbideig gyönyörködhessünk 46

Kokárdavirág - kis beavatkozás,szép eredmény 46

Nagyanyánk évelő növényei -rövid áttekintés 47

Munkánk gyümölcsei:néhány szót a helyes betakarításrólés tárolásról 48A szárazbab több évig tárolható........ 48Burgonyát szárítani? - miért ne! 48Szárítás közben nem kell hogy

elvesszen a gyümölcs íze 49Az alma aromája a helyes tárolástói

is függ 49Rakjuk a nyers gyümölcsöt üvegbe .. 49Csemege aszalt szilva,

régi ínyenc módra 50A sárgabarack: nemcsak a fán,

a szobában is szépen beérik 50Ribiszke: a szalmába csomagolt

bokrokról tovább élvezhetjüka gyümölcsöt 51

]ó tanácsok elődeinkmindennapjaiból 52Nélkülözhetetlen felszerelés -

a kerti szerszámok 52Kaparófa a drága szerszámokboz -

minden darabot tisztán tegyünka tárolóba 52

Almakarikák: magunk csináljuk,hogy szépek legyenekés szépen száradjanak 53

Körte az üvegben -mindenki képes belevarázsolni! ... 54

Két recept tökkel:ahogy nagyanyánk csinálta 54

A spárga akkor élvezetes, ha friss 57

Amit nagyapáink még tudtak 3.

A paradicsom még a szúnyogoktól ismegvéd 58

Még egyszer a szobanövényekról:tartsuk megfelelő helyen szépkedvenceinket 58

Az otthoni növénytartás netovábbjaa szaporítás 59

A bukszus nem teljesen ártalmatlan,sőt elég veszélyes 60

Levéltetvek a cserepesdísznövényeken:fektessük le a növényeket.. 61

Vessünk egy pillantástnagyapánk kert jére 62Növényvédelem: néhány tanács

nagyon hasznos,de ne feledkezzünk mega józan ész ítéletéról 62

Gyümölcs: a fajtagazdagságigen nagy érték 63

Talajápolás: ha lent rend van,fönt sem lesz baj 64

Nem minden trágya egyforma 64A mindenféle lisztekról 65Rendnek kell lennie! 65

Mindenekelőtt:a kerti munkák alapja a jó talaj

Három a magyar igazság - gondoltuk,és ezért a tanácsokról szóló részbe har-madszor is felvettük a kávézacc előnyösfelhasználását. Már szóltunk róla, hogya tőzegkedvelő növények számára tő-zegpótlóként használható (Nagyapá-ink 1.), ugyanígy alkalmas metéló'hagy-ma alá trágyaként (Nagyapáink 2.),most pedig talajlazítóként mutatjukbe.

Valóban, tisztességes mennyiségetkell kávézaccból felhajtanunk, ha ezt atalaj lazítására kívánjuk felhasználni.Ezért legjobb presszóban vagy üzemikonyhán érdeklődni a beszerzési lehe-tőségek felől. Mindenekelőtt ott, ahola komposzt zavaró lehet (vadvirágok ésmediterrán növények), a kávé ivás emellékterméke igen jó szolgálatot te-het.

Ha négyzetméterenként egy kisebbvödör kávézaccot dolgozunk az agya-gos talajba, az érezhetően lazább lesz.De homoktalajok is javulnak a hatásá-ra: csekély vízmegkötő képességükérezhetően javul. Felhasználásakor nefeledkezzünk meg nagy csersavtartal-máról, ami növényi méreg.

Növényi trágyák- üzenet Távol-Ke1etról

Titokzatos India, csodálatos Kína, hánytapasztalati bölcsességetek hat termé-kenyítően a mi nyugati talajainkon is!Nem a ti nagyapáitok voltak, akikneksorában jó kertésznek számított, akilemondott az állati trágyáról, mert az agyomok szaporodását segítette? A miszázadunk elején jött Európába a Tá-vol-Keletról a növényi trágyák gondo-lata, amit ma a biokertészek olyan nagy-ra tartanak.

Az indiai és a kínai parasztok növé-nyi trágyájukat a földimogyoró-olaj ki-nyerése után visszamaradó olajpogácsá-ból készítették (az olaj pogácsa nálunkkiváló fehérjetakarmány - aford.) úgy,hogy vízzel felöntötték és állni hagyták,amíg megerjedt. Ezzel a lével öntöztéknövényeiket, amelyek ettől jobban fej-lődtek és nagyobb termést hoztak. Ahinduk a sikeren felbuzdulva számosnövénnyel kipróbálták ezt a módszert.A csalán erjesztett levének használatátnagyapáinktói örököltük, és ma nitro·géntrágyaként értékeljük illetve :.asz-náljuk. Nitrogéntartalma miatt azonbannyilván nem minden növény számáraegyformán kedvező. Hallgassunk tehát

távol-keleti őseink tanácsára, és készít-sünk a legkülönbözóbb növényekbőlerjesztett oldatot, tekintettel azok trá-gyahatására, mintegy a mulcs alternatí-vájaként illetve kiegészítőjeként. E nö-vények, pl. a vad növények értékesbeltartalmi anyagai ezáltal kivonhatókés kultúrnövényeink rendelkezéséreállnak. Az erjesztés esetén nem is kellannyira ügyelnünk a gyommagokra,mint a mulcs vagy a komposzt készíté-sekor, mert ezek az erjedés közben leg-nagyobb részben elvesztik csírázó-képességüket.

A pamut - szintén értékestrágya

A pamut trágyaértéke talán még, vagypontosabban már nem igazán ismert.A talajba dolgozott pamut trágyaérté-két a csontliszthez lehet hasonlítani.Evvel a megállapítással azonban csín-ján kell bánnunk: a ma használt textíli-ák között ugyancsak kevés van, amibó1a növények értékes tápanyagokhoz jut-hatnak. Ezzel szemben átlag mintegy30%-ig erősen mérgező anyagokat tar-talmaznak. Trágyázásra tehát csak nö-vényi vagy állati textíliák alkalmasak.Nem árt, ha összetételükkel tisztábanvagyunk - és nemcsak kertészeti szem-pontból.

Talaj

Csontliszt - az áldásosanyag

Nem mondunk semmi újat avval, hogya virágzó növények alá tegyünk csont-lisztet, mert sok foszfort tartalmaz, igenhasznos trágyázóanyag. Még kevésbéúj, de ma már kevésbé ismert az a tény,hogy a csontlisztet az előző generációkelőszeretettel alkalmazták alap trágya-ként a nehéz, agyagos, hideg talajokon.Homoktalajokon viszont nem hat olyanelőnyösen, mert forró trágya, és a talajkiszáradási hajlamát növeli.

Zöldtrágyázás: segítséga kelő növényeknek

A fiatal, még gyenge növényeknekigyekszünk minden segítséget megad-ni, hogy a lehető leggyorsabban növe-kedjenek, fejlődjenek. Afrissen ültetettfacsemetékkel a jótéteményeket a kö-vetkezőkkel kezdjük: ősszel kiássuk azültetőgödröt mintegy 1 m mélyen és1 m szélességben. A kiemelt talajt kétkupac ba rakjuk: az egyikbe a felső, ajobb, a másikba az alsó talajrétegettesszük. Tavasszal, az ültetés idején elő-ször a felső talajréteget temetjük a gö-dörbe, méghozzá olyan mennyiségben,hogy a ráállított fa a megfelelő magas-ságban álljon (az oltás helye, egy kisvastagodás a törzsön, legyen egytenyér-nyire a talaj szint je fölött). Nagyon elő-

Növények--

nyös, ha az ültetéshez jó eróben levő,trágyázott talajt tudunk szerezni.

Aztán, ha a fa már áll az extrafinomtalajban, két vagy három marék árpátszórunk a gyökerek közé, majd rászór-juk a maradék talajt, amit azonban nemszabad túl erősen ledöngölni, hogy azárpa a levegóbiány miatt ne fülledjenbe és ne okozzon fertőzést.

Az árpa kicsírázik, majd lassan el-pusztul és elbomlik, ami közben növe-kedést serkentő anyagok szabadulnakfel. A legszebb az egészben az, hogy azígy megtámogatott gyümölcsfák koráb-ban és szebb termést hoznak, mint tár-saik, állítja nagyapánk. Márpedig akkorígy kell legyen.

Növekedni és fejlődni hagyni:ez alapszabály!Vajon hogyan bánt nagyapánk a kertinövényeivel?

Hányszor gondoltunk már csodálkoz-va arra, hogy az ún. egzakt tudomá-nyokban néha olyan ismeretek kerűl-nek felszínre, amelyeket normál körűl-mények között soha senki sem cáfoltmeg, mégis számos észérv hatásáraszinte a tudatalattiba szorultak vissza.

lyik régi kertész csodálkozna ezen? -,hogy pl. a paradicsomnövények a gon-dos törődést, "szerető gondoskodást"nagyobb terméssel hálálják meg. Azoka növények, amelyeket a szükségesanyagokkal (vízzel és trágyával) elláttak,azok, amelyeket barátságosan "kezel-

-tek", átlagban három gyümölccsel töb-"Agazda szeme hizlalja a rétet", tart- bet hoztak. Amikor tehát reggel végig-

ja a régi közmondás, és ugyanez lehet- megyünk a vetemények között, ne le-ne a címe a weihenstephani mezőgaz- gyünk morcos ak, álmosak, és ne csak adas ági főiskola szakemberei által lefoly- kertészeti fogásokra korlátozzuk vete-tatott tudományos kísérlet eredményé- ményünket.nek is. Bebizonyosodott ugyanis - és me- Nagyon sok függ a hozzáállástól!

Növények

Védőtető a fejek fölött:fagyvédelem üvegból

A csírázást segítőnedvesség:a jóból is megárt a sok

A,fagyérzékeny növények egész jól érez-tek magukat nagyapáink kertjében.~ora tavasszal az élelmes kertész nagyuvegharangokat vagy fémkeretbe erő-sített üvegbó1 álló miniüvegházakat vettelő és borított a növényeire. Csak arrake~lett vigyáznia, hogy napos idóbenmeg kora tavasszal is túlzott meleg lehe-tett a védőtető alatt: ilyenkor a megfele-lő szellőztetésró1 kellett gondoskodni.

Akinek tehát rendelkezésére áll bár-~~ ilyen, régen is használt fagyvédő esz-koz, az gondoskodj on a harangok alátehető lécekről vagy az üvegházakonnyitható ablakokról.

Ma a fagy ellen leggyakrabban fóliá-val és keretekkel védekezünk. Ezek A ~ésői fa~októl üveggel menthetjük meghasznos és korszerű berendezések kenyes novenyeinket.amelyekkel egész ágyás okat borítha~tunk be a betakarítás előrehozása cél-jából. Ezek a fóliák vagy ablakok májusközepéig, tehát a fagyosszentekig azágyásokon maradnak.

Nagyapáink módszere azonban egynem lebecsülendő előnnyel bír: velee~.~s növény~~, mint paprikapalánták,d,ahak, kardvI~agok néhány napig ha-tasosan megvedhetó'k a fagyoktóI. Akinem rendelkezik hasonló eszközökkel r %'~ használhat e célra nagyobb befőttes~,...~;;uveget vagy csinálhat kis fakeretet amit ",fóli,ával vonhat be vagy beüveg~zhet.A lenyeg, hogy a növény zárt és meleghelyen lehessen.

"Különös, különös! - nézte fejcsóválvaa ~ezdő. ~ertész kétségbeesve az ágyá-salt. - MI~rt pusztulnak akikelő magon-cok, amikor pedig állandóan és szor-galmasan öntözöm ó'ket!" - És kezévelgye~géd~n végigsimította a nagy rögök-be ~sszeálló talaj felszínét.

Es mivel a baj csak tovább növeke-dett, megvette magának ezt a kötetetés mekkora volt a csodálkozása ami~k?r rájött az, igazságra, ami így 'hang-ZIk:Igen, valo igaz, hogy a magvak ned-

Növények--

A keltetőágyásokat különös gonddal kellápolnunk és öntöznünk. Ajól tájolt oldalsóvédelem árnyékol a túl erős napsütés ellen.

vességet igényelnek a csírázáshoz. Na-gyon helytelen azonban, különösentűző napon nap mint nap alaposanmegöntözni az ágyásokat. A víz és anapfény együttes hatására a talaj felszí-ne összecsomósodik, és a jó szándékoda vezet, hogy a csíranövénykék több-sége nem tudván áttörni a talaj össze-álit, kemény felszínén, nyomorultul el-pusztul. Más szóval a vetés ne~el ki.Ezért jobb, ha a talajt a vetés előtt ala-posan beöntözzük, fellazít juk, végül azágyást vagy csak a sorokat leárnyé kol-juk. Erre nagyon alkalmas a finom, vé-kony mulcsréteg, esetleg állványra he-lyezett deszkák, lécek: az árnyékban a

talaj felszíne kevésbé szárad ki. És ittvan a komposzt még egy előnye: a hu-muszban gazdag talaj jobban tartja anedvességet és kevésbé csomósodikössze.

Csírázás:a csíráztatóágybanjobban megy

A kajszi-, a szilvafélék vagy más csont-héjasok nem nevezhetó'k éppen jól csí-rázÓknak. A megindulás segítésére al-kalmas lehet, ha a magvakat korpávalkeverjük, az egészet megnedvesítjük ésmegfelelő edénybe (virágcserép)tesszük. A korpa fölmelegedésekormelegágyhatás keletkezik, amely meg-indítja és meggyorsítja a csírázást. Ha akorpa idó'közben kiszárad na, utána kellnedvesíteni. Általában nyolc-tíz napmúlva a csíranövényke megjelenik,amikor is már elültethető normál talaj-keverékbe.

Nagyapa tippjeínyenceknek:telepítsünk gesztenyét!

Nagyapánknak még nagyon sok türe-lemre volt szüksége, amíg a saját fájá-rólleszüretelt első gesztenyét megízlel-hette.

A várakozás esetenként akár 20 évigis eltarthatott. A még ma is ritka cse-

Növények

mege kedvelőinek azonban ma márnem kell ilyen sokáig várniuk: 4-5 évitürelem már elég. Aki enyhébb éghaj-latú vidéken lakik (ahol a szó1ő megte-rem), foglalkozhat a gondolattal, hogya nemes gesztenyét (Castanea sativa)megtelepítse a kertjében.

Ezekre a szép fákra azonban nemcsak ősszel, a szüret idején kell gondotfordítanunk, hanem tavasszal, a talajmenti vagy éjszakai fagyok idején is.

Mangold - egy antikmodern növény

Büszke háromezer évi termesztésre te-kinthet vissza ez a növény - ilyen rég-óta megbecsült csemegéje ez az embe-riségnek. Más kultúrnövényekkel ellen-tétben nem ment teljesen feledésbesohasem, bár tény, hogy ma kevésbégyakori a kertekben. A fajtaválasztékaazonban ma is meglehetősen széles:választhatunk zöld vagy piros man-goldot, szármangoldot vastag és hosszúlevélnyelekkel, vagy levélmangoldot,amelynek a levelei nagyok.

Áprilisban elvetve ez a növény egésznyáron állandóan új leveleket hoz (csaka legszélsőket vágjuk le!), amelyek alegkülönfélébb módon készíthetó"k el:a levélnyelekkel spárgamentes idóbenvigasztalhat juk magunkat vagy megfőz-hetjük őket főzeléknek; a leveleketmegtölthetjük vagy parajhoz hasonló-an készíthetjük el. A piros fajták ezen-kívül jól mutatnak az asztalon, a man-

goldvirágok pedig kellemes látványtnyújtanak a szobában egy vázában. Ésbár a növény meglehetősen sok helyetfoglal (20-40 cm tőtáv a fajtától függő-en) , a következő háromezer évre is elégjó kilátásai vannak akiskertekben.

Kányazsombor:egy fokhagymapótlónövényMilyen sok növényről is mondunkkönnyelműen általános ítéletet! E cso-port egyik kiemelkedő képviselője aközönséges vagy hagymaszagú kánya-zsombor (Alliaria petiolata és A. officinalis), amelyet teljesen igazságtala-nul a gyomok közé sorolnak csupánazért, mert gyorsan és erőteljesen nö-vekszik, terjeszkedik. Ennek az Euró-pa-szerte elterjedt növénynek fűszer- ésgyógyértékét ma már csak kevesen is-merik.

A fokhagymával szemben ennek a fi-nom növénynek van egy nem elhanya-golható előnye: levelei mustárolajattartalmaznak, ezért mindarra a célrafelhasználhatók, amire a fokhagyma,anélkül, hogy az utóbbi élvezetével járókellemetlen mellékhatásokkal számol-nunk kellene. Ha valakit meggyőzött a"semleges szagú" érv; az a telepítés korvegye figyelembe, hogy a növény a fél-árnyékot, a tápanyagban dús, nitrogén-ben gazdag talajt kedveli. A szabadbanerdőszéleken, ligetekben, kerítésekmellett közönséges.

Növények

Boróka:szüreteljük az értékesbogyókat magunk!

Nem kell feltétlenül az otthon boróka-pálinkát főzó"kszektájához tartoznunk,hogy a frissen szüretelt borókabogyó-kat a szupermarketben kapható szárí-tott készítménynél többre becsüljük.Aki bokros vagy akár fatermetű boró-kát akar kertjében nevelni, ne felejtseel, hogy az ismert és élvezhető tobo-zok a közönséges boróka v.agygyalog-fenyő (funiperus communis) termései.Vásárláskor föltétlenül ügyeljünk a faj-ra! Más borókafajok is toboztermésthoznak, azok azonban élvezhetetlenek,vagy egyenesen mérgezó"k, mint a ne-hézszagú boróka (f. sabina).

A boróka lassú növekedésű növény:aki gyorsan akar a bogyókhoz jutni, job-ban jár, ha nagyobb, idősebb növénytvásárol, bár ez lényegesen drágább.A tobozok érési ideje három év, az éret-teket kékesfekete színükró1 ismerhet-jük fel (1. 37. o.). Mivel a bokor illetvefa minden évben új termést hoz, min-dig találunk rajta éretteket is.

Megjegyzés: Vesebetegek a boróká-val ÍZesített ételekbó1 és italokból c~akkis mennyiségeket fogyasszanak. Oemég egészséges emberekben is okoz-hat a boróka veseizgalmat. Élvezetét azíze mellett az emésztés ben betöltöttkedvező hatása is indokolja, ami külö-nösen nehezen emészthető ételek ese-

tén előnyös. Használatakor azonban nefeledkezzünk meg a bölcs mértékletes-ség szabályáról.

Hogyan előzzük mega saláta felmagzását?

Azt, hogy mi, városi emberek sem es-tünk teljesen a fejünk lágyára, bizonyít-ja a berlini zöldségkertészek példája.Ezek körébó1 származik a saláta felmag-zása elleni védekezésnek egy igen egy-

Egy különleges tipp a saláta felmagzásaellen: a szárat háromnegyed részig vágjukbe.

Növények

szeru és hatásos trükkje: azon saláta-növények szárát, amelyeket késóbb kí-vánnak leszüretelni, felhasználni, a le-velek alatt éles késsel háromnegyedrészben bevágják.

Ezáltal lefékeződik a növény növe-kedése, anélkül, hogy a föld feletti ré-szeket megfosztanánk a víz- és táp-anyag-utánpótlástól. Aki azt gondolja,ho,gy a felmagzást más, egyszerűbbmodon, alapelképzelésében zseniálismódon - például szakaszos vetéssel is- el tudja kerülni, annak azt üzenjük,hogy amit késóbb vetett, a kedvezóbbidőjárás hatására gyorsabban fejlődikezért a felmagzás veszélye semmikép~s~m csökken. A tanulság tehát, hogy hanmcs megfelelő késői fajtánk, fogadjukmeg inkább nagyapánk tanácsát!

Vigyázat, apró szulák!Fékezzük mega gátlástalan növekedést!

Mit használnak a legjobb tanácsok haa döntő pillanatban egyszeruen ~emlehet ~Ket alkalmazni? Ilyen pillanat pl.az, amlkor valaki azt hiszi, hogy kertjé-ben minden szabályszerűen jó, mindenaz elképzelése szerint növekszik, ésegyszer azt látja, hogy a mindent elnyo-mó, túlnövő apró szulák robbanássze-rű sebességgel ellepte az összes ágyást.Gyomnövény - jut azonnal az eszünk-be, bár jól tudjuk, hogy ez is csak egyik

ta?ja a növények nagy családjának, csu-pan esetleg életrevalóbb másoknál.

Nos, a kertész viszont szeretne errea határtalan élet- és terjeszkedési erő-re zablát vetni, ezért lehet hasznos akövetkező ~anács. Amikor azt látjuk,hogy a szulák kezdi indáit széttereget-ni, helyezzünk föléje egy üveget (befőt-tes vagy csavaros üveget), amelynekpere~ét nyo~j,:k r:éhány cm méJyena tala)ba. Egy ldo utan az indák képző-dése megszűnik. Ha az üveget egészévben rajta hagyjuk a növényen, annakvad sarjadzási készségét a következőévre is erősen lefékezzük.

Borsókörök, avagy egyszámtanpélda

Akorszerű borsófajták növényépítésze-ti statikája állandóan javuló, erősödőtendenciát mutat, ezért minden okunkmegvan arra, hogy optimizmussal te-kintsünk a jövóbe. A saját magukatmegtámasztó borsó növények ezt mármajdnem elérték, nagyapánk büszkelehet kertészutódaira. Elégedetten ésöntudattal tekintünk a két sorba szé-pen, sűrűn vetett és egyenesen állóborsónövényekre.

Mivel azonban még van néhány meg-oldandó problémánk - a mestersége-sen szabályozott széltó1 a szárazságoná~a bet~~rításig -, bizalmas beszélge-test kezdunk nagyapával az ő idejében

Növények--

Borsótermesztés egészen másként: a köralakú, drótfonatos támaszokkal helyet ta-karíthatunk meg.

szokásos, nem ágyás okat alkalmazóborsó termesztési technológiákról.Eközben hallottuk, hogy akkoribanmég három méter magasra, tehát a leg-magasabb mai fajtáknál több mint két-szer magasabbra növő borsófatmk vol-tak. Ezeknek, mint tudjuk, valamilyentámaszra volt szükségük, mégis sokemberbarát tulajdonságukat lehetettfelfedezni.

Többnyire egy sorba vetették őket,ezért a magassági növekedésük nemvolt túl gyors, és már az alsó levelekmellett is hoztak virágokat. Az ilyenfaj-ta kertészkedés jutalma a sokkalkönnyebb szüret, és még esős idóbenis viszonylag száraz öltözék volt, mertnem kellett a nedves és összekuszáltnövénytömegben turkálni.

Nagypánk több termést tudott beta-karítani, ha a borsót körökben termesz-tette. Az ő körei 1 m (kb. 3 láb) átmé-rőjűek voltak, és mintegy 70 cm (kb. 2láb) távolságra álltak egymástól. A kö-vetkező számítással bizonyította igazát:

30 láb hosszú területen 6 kört tudottelhelyezni, egyenként 9 láb kerülettel.Ez összesen 54 láb hosszú vetemény-sort jelent. Egyenes vetésben a terüle-ten csak egy sor fért volna el (= 30 láb).Ha egész pontosan számolunk, a körkerülete valamivel több mint 9 láb, ésha ebbó1 2 lábat levonunk a bejáratra,marad a teljes hossz 44 láb az egyenesvonalú 30 lábbal szemben, tehát más-félszer hatékonyabban használtuk a ter-mőterületünket. És mindezt zsebszá-mológép nélkül.

Amikor nagyapa elment, gyorsan ki-mentünk a kertbe, és ellenőrző kör-útunk végén megnyugodva állapítottukmeg, hogy a mi erős szárú növényeinknem dó1tek meg, és mindent összevet-ve 60%-nál nagyobb veszteséget nemkell elkönyvelnünk.

--- Növények

Nagyanyánk kis fűszeresmindentudója

Nagyanyánknak még jó dolga volt:egész nyáron gyűjthette a vadon termőnövényeket anélkül, hogy félnie kellettvolna attól, hogy az erdőszélek és ré-tek veszélyeztetett növényállományá-ban kárt tesz ezzel. Vagy hogy a be-gyűjtött vad növényekból készített teák-kal, fürdőadalékokkal stb. egész sorvegyi anyaggal mérgezi magát és sze-retteit. Elődeink valamikor a régmúltidóben jöttek rá arra, hogy a vadon ter-mő növények közül melyek azok, ame-lyek hasznosak, s amelyeket ma - haszükségünk van rájuk - magunknak kellmegtermesztenünk.

Egy növénysarok nem elég, mert enövények környezeti igényei nagyoneltérőek. Márpedig ezeket az igényeketcélszerű figyelembe venni, mert kultú-rában nevelt vadnövények aroma- éshatóanyagai csak megfelelő környezet-ben fejlődnek ki a megkivánt mérték-ben. Alapvetően megkülönböztetjük amediterráneumból és a Közép-Európá-ból származó fűszernövényeket. Azelóbbiek a sovány; köves, tápanyagbanszegény talajokon élnek, és kedvelik anapot, mint pl. a kakukkfű. A másodikcsoport tagjai, ahová pl. a lestyán tarto-zik, tápanyagban gazdagabb talajt igényel,és megelégszik félárnyékos fekvéssei is.

Akövetkezó'kben felsorolunk néhányfajt, amelyek megérdemlik, hogy a kert-ben gondozzuk ó'ket.

CSJ Orbáncfű (Hypericum perforatum)- egyes helyeken jókedvfűnekmondják, s teaként fogyasztják.Nyugtató, közérzetjavító hatású: abőrt fényre érzékennyé teszi, ezértnyáron és napozáshoz nem ajálatos.

CSJ Jószagú cickafark (Achillea mil-lefolium) - görcsoldó (gyomor- ésbélgörcsök ellen, menstruációs za-varokra stb.) és derékfájás el,n isajánlják.

CSJ Ibolya (Viola odorata) - torok- éslégúti bántalmak ellen ajánlott, gyul-ladásgátló.

CSJ Pongyola pitypang (Taraxacum offi-cinale) - tavasszal vértisztítóként,vízhajtóként használják; legalábbnégyhetes kúra ajánlott.

CSJ Torma (Armoracia insticana) - se-gít a köhögésen, serkenti a vesemű-ködést (vízhajtó). Isiász és derékfá-jás (hexensussz) ellen borogatás-ként ajánlott (de érzékeny bőrűekvigyázzanak!) .Aki a kertjében fűszernövényekből

nagyobb gyűjteményt akar összehozni,annak szakkönyveket kell segítségülhívnia, amelyek a vadon termő növé-nyek ismertetésére is kitérnek.

17. oldal:Az étkezési vagy nemes gesztenye - nem-csak sütve vagy főzve, de szemre is szép ésélvezetes (1.még 12. old.)

Növények

Azokban az id6kben, amikor még egyál-talán nem volt magától értet6d6, hogya piacon vagy a sarki boltban egész év-ben megvehetjük mindazt, ami azeszünkbe jut, az emberek sokat kísér-leteztek azzal, hogyan lehetne egyesnövényélettani folyamatokat meggyor-sítani, vagy éppen lelassítani. Az örök-ké telhetetlen burgonyabarátoknak pl.sikerült a varázslat, hogy az els6 újbur-gonyát májusban tálalják a család vagya vendégek elé.

Aki hasonlót szeretne, a következ6-képpen kell eljárjon: a korai burgonya-fajták többnyire már karácsony el6ttcsírázásnak indulnak. Ezek közül né-hány egészséges gumót kiválasztunk ésmelegágyba tesszük, vigyázva a csíra-növényke épségére. Januárban a gumó-kat nagy (20-25 cm átmér6jú) csere·pekbe tesszük, és feltöltjük jó földdel.Ezeket védett helyre tesszük (kertbenfagymentes helyre, letakarva), ahol anövények lassan fejl6dnek. Amikor az-tán februárban elkészítjük a melegágya-kat, a cserepeket oda állít juk be.

18. oldal:Fent: Különösen télen jóllátható a gömb ala-kú fagyöngy a fák koronájában (1.33. o.).Lent: A süni ritkán látott vendég kertjeink-ben.

A leorai újburgonya, ha melegágyban ne-veljük, már májusban konyhakész terméstad.

A burgonya ettó1 kezdve gyorsan fej-16dik. Cserepenként csak egy hajtásthagyjunk meg, hogy a kis gumóktól nevegye el az er6t. A melegágyat viszony-lag szárazon kell tartani, napsütés ide-jén ne feledkezzünk meg a szell6zte-tésr6l. Május elejét61 kezdve aztán azétlapot változatossá tehetjük a sajátnevelésű legújabb újburgonyával.

A melegágy a burgonya leterméseután, ha alaposan beöntözzük, még ki-

~) - Növények,

elégítő meleget képes szolgáltatni, ezérttovább használható. Akinek nem ennyi-re sürgős az újburgonya élvezete, amásik variáció szerint is eljárhat, ami-kor a csíranövényeket kis cserepekbenneveli elő, s késóbb a növényt ezekbőlközvetlenül a melegágyba ülteti; a be-takarítás ekkor kicsit késóbbre tolódik.

Permetezés- berendezés nélkül

A permetező- és porozógépek válasz-téka elképesztően nagy. Mégis előfor-dulhat, hogy a kellő pillanatban egyet-len csodagép sem áll a rendelkezésünk-re, mert vagy még nem szereztük be,vagy éppen elromlott, esetleg kölcsönadtuk, röviden: itt állunk minden tech-nika nélkül. Nagyapánk ilyenkor semesett kétségbe.

Kézenfekvő és tökéletes megoldástjelent ebben az esetben a sűrű kézikefe(ruhakefe). A kefét belemárt juk a vízbe(oldatba), enyhén kirázzuk, hogy necsöpögjön, majd egy darab fával vagy akezünkkel végigsimít juk a szőrös olda-lát. Avisszacsapódó szőrszálakról a vízapró cseppek formájában leválik, és atermészeti törvényeknek megfelelőena húzás irányával ellentétesen elrepül(ezt nagyon hamar meg is tanuljuk). Eza módszer sokszor jobb is, mint a drá·ga bonyolult berendezések használata,pl. ha szoba- vagy balkonnövényeketkell vízzel vagy növényvédő szerrel be-permetezni.

Gyiimölcsfavirágzás:esóoen se csüggedj el!

Az életben nagyon sok dolog van, ami-nek egyszer örülünk, máskor viszontmég akkor is bosszantanak, ha alapjá-ban hasznosak.

Tipikusan ilyen pl. az egészen egy-sz~~ű eső. A k~rtész ~öbbnyire, örül azesonek. De ha eppe.vakkor viragoznaka gyümölcsfák, az örömbe üröm vegyül.Ha a virágok vizesek, rendkivüli módonlecsökken a megtermékenyülés esélye.Másik oldalról azonban ismerjük azember alapvető képességét arra, hogya nem túl vastag fát meg tudja rázni.Ha a vizes fát megrázzuk, ágait rúddal(óvatosan) megveregetjük, a víz lepe-reg, és a virágok hamarabb megszárad-nak. Mivel sokszor elég a megterméke-nyüléshez az esóben beálló rövid szü-net is, a rázást - eredményét tekintve -nem szabad lebecsülnünk.

Nagyapánk sövény-gyümölcsei:minden tenyérnyi helyetjól kihasználtak

Igen, ez volt a fő oka annak, hogy sö-,;ény- vagy kordonművelést folytattak.Es a mai, ugyancsak szűkös kertecskék-ben is kézenfekvő elővenni ezeket arégi művelési módokat, ha nem· elég-szünk meg a miniszürettel.

Növények

Akordonműveléshez nagyon gondo-san kell az alma-, körte- vagy egyéb gyü-mölcsfajtákat megválasztanunk, mert afal, amely mellé azokat telepítjük, ég-táji fekvése nem minden fajtának egy-formán kedvező. Íme néhány példa:

cs;> A fal déli oldala nagyon meleg ésnapos, a talaj többnyire száraz: a kör-tefajok közül az Alexander Lucasvagy a Párizs viseli ezt el; ide valóminden őszibarack és szőlő; a kaj-szibarack enyhe árnyékolás mellett.

cs;> Az északi oldal hideg, nedves és ár-nyékos; itt jól fejlődnek a meggyfa-jok.

cs;> A nyugati oldal általában nedves, adéli oldalon melegebb, az északinhidegebb; szépen fejlődnek egyeskörtefajták, mint a Kongressz, a Gel-lert vajkörtéje, a Tarka Julikörte; azalmák közül ajánlható a Landsbergerranet.

cs;> Az inkább hűvös, de száraz és szél-védett keleti oldalon használhatókörtefajok a William Christ, a Clappkedveltje, Gellert vajkörtéje; az al-mafajták közül a Lanes Prinz Albertterem szépen ilyen fekvésben.

Mint látjuk, gyümölc~kat nemcsakfutballpálya nagyságú területen lehettermeszteni, elég helyet lehet nekikszorítani a legkisebb kunyhó mellett is.

Fekete vagy fehér?- Ez itt a kérdés

A tégla- vagy deszkafalakat, amelyek elégyümölcs sövényt telepítenek, általábanbefestik - rendszerint fehérre vagy fe·ketére. A szín megválasztását azonbanéppen itt nem elsősorban esztétikaiszempontok döntik el.

Eleink ilyen vonatkozásban energia-gazdálkodási szempontokra is figye-lemmel voltak, és az évek során felgyűlttapasztalati tények illetve kísérleteikeredménye alapján a következő isme-retekre tettek szert: A sötét felületekmindenekelőtt energiatárolásra igenalkalmasak. Ezért az olyan vastag fala-kat, amelyek anyaga valóban képes hőttárolni, előnyös sötét színűre festeni.Ezáltal ezek nappal felmelegedve ma-gukba gyűjtik az energiát, amit éjjel le-adnak. Ezt a tényt a kertészeti techni-kában figyelembe kell venni. Pl. egyilyen "erőmű" mellett a fák korábbanfógnak virágozni, amit a meleg fal mel-lett is bekövetkezhető éjjeli fagyok ve-szélyeztetni fognak. Védelmükról (taka-rás) tehát gondoskodni kell.

Vékony anyagokat, deszkafalakat,amelyek nem képesek számottevő me-leget tárolni, világos színűre festünk,mert ezek feladata a fényt és amelegetvisszaverni a növényekre. Ezzel pl.elóbbre hozhat juk a szüret idejét. Min-denesetre tekintetbe vehetjük, sőt kellis vennünk az említett hőforrásokat,

Növények

Fehér vagy fekete fal előtt nevelt kordonfács-ka: mindkettőnek megvan a maga előnye.

hogy céltudatosan kihasználjuk azokataz előnyöket, amelyeket jelentenek, éselkerüljük az esetleges hátrányokat.

Spárgatermesztéslipcsei módra

A németeknél van egy szólásmondás:lipcsei mindenféle, ami bizony a Lip-cse város környékének kertészeti fogá-sáról vette eredetét. Valamikor régenáltalános szokás volt itt, hogy egy bizo-nyos növénykultúrát - eláruljuk: a spár-

gát, amit általában külön kultúrábantermesztenek, az ágyásokban a legkü-lönbözóbb növényekkel termesztettekegyütt, illetve egész egyszeruen a spár-ga közé egész sor egyéb növényt vete-tek. A spárgaföld ilyen kettős hasznosí-tásában van valami szász fifika, amitnem árt kipróbálni és utánozni. A tár-sítandó növények közül - ha a spárgaközé szánjuk őket - hagyjuk el az erő-sen trágyaigényes fajokat; salátával, ka-ralábéval, parajjal vagy ezekhez hason-ló zöldségekkel azonban, ha Lipcsemellett sikerül, nálunk is sikeres leheta termesztés. És ha a dolog mégsemsikerül, ahogy szeretnénk, bővebb ta-nácsért valamelyik lipcsei kertészhezkell fordulni.

Növények

Articsóka: a téli sokk ellenjó meleg köpeny

Ez a dísz- és egyben zöldségnövény ami mérsékelt éghajlatunkon két vagyhárom évig maradhat a helyén. Sajnosa növényt csak a valóban védett, melegfekvésben tudjuk a keményebb téli hi-degtől megvédeni. Minden más helyentéli védelemre van szükség. Aki nemrendelkezik üvegházzal vagy hűvös, szá-raz pincével, ahol az articsókát homokközött átteleltetheti, az kénytelen azágyásban, lombbal vagy szalmával takar-tan kint hagyni.

Két veszélyró1 nem szabad megfeled-keznünk a teleltetés során: az egérrá-gásról és a takarás alatt bekövetkezhe-tő befulladásról. Célszeru tehát isméta generációk hosszú sora által felhal-mozott intelligencia tartalékhoz nyúl-ni, és a következő tanácsot megszívlel-ni: az első hidegek beköszöntekor azarticsóka lombját kevéssel a talaj szint-je fölött levágjuk. Ezután a növényreegy megfelelően nagy cserepet helye-zünk, és kissé a talajba nyomjuk, majdaz oldalát feltöltjük földdel és enyhén

megtapossuk, hogy az esővíz lecsurog-jon róla. Így elcsomagolva az articsókamegfelelő védelmet kap a hideg ellen,és a lombot illetve szalmát csak akkorkell ráhordani, amikor az erős fagyokkezdődnek. Az éhes rágcsálók akkorjutnak a növényekhez, ha a takarás va-lahol hiányos: ezért érdemes a csere-pek elhelyezését gondosan és alaposanvégezni.

Télifagyvédelem az articsókának: a vissza-vágott növény fölé cserepet borítunk, és azegészet földdel takarjuk.

""\ --tr~~- Növényvédelem/'~ ..R~

i f'~

. " • .J">

Megelőzés, növényvédelem, növényápolás:a tapasztaltnövényolVos munkában

Különleges tejkeverék:ha el akarjuk űznia vakondokot

Eleink, ha még oly türelmesek és ter-mészetszeretó'k voltak is, nem mindigbírták idegekkel a vakondok járatkészí-tő tevékenységét a veteményeskertben.Így aztán három rész tejet összekever-tek egy rész tej színnel, és az egészetnégy napra meleg, langyos helyre tet-ték, amíg teljesen ki nem fejlődött ri-asztó aromája. A felhasználás a járatba-öntés nagyon egyszerű technikáját kö-vette - minden túrás alá egy csészényialvadékot öntve. Ezt a kevéssé gusztu-sos adagot mintegy fél éven keresztültöltögessük azokba a járatokba, ame-lyekben még mozgást észlelünk. Tehátaki hisz a módszerben, próbálja ki. Akinem hisz, természetesen az is megpró-bálhatja.

Száz útnak is egy a célja:a levéltetvek megfékezése

Van olyan kertész, aki nem ismeri a le-véltetveket, és nem gondolna rájuk alegmélyebb gyűlölettel? Ezek a száraz

idóben hihetetlen szaporodásra képesvírushordozó kártevó'k már a régi idó'k-ben is serkentőleg hatottak a kertészektalálékonyságár~. Bizonyság az a szá-mos módszer, amelyet nagyapáink is-mertek a visszaszorításukra. Akövetke-zó'kben ezek körül írunk le néhányat,amelyek a természetszerű kertészke-déssei összhangban állnak.

Mivel a levéltetvek inváziójuk kezdetiszakaszában a hajtások csúcsán, a leg-fiatalabb leveleken telepszenek meg, haezeket egyszerűen levágjuk és megsem-misítjük, a tetűinváziót hatékonyan fé-kezhetjük. Ugyanilyen jó hatású, ha atetvek által erősen ellepett egyes levele-ket eltávolítjuk és eltüzeljük. A tetvekkelszembeni ellenségeskedésünk ilyenmegnyilvánulásait minden gyümölcsfánkiélhetjük - kivéve a fiatal oltványokat.

Nem szabad lebecsülni az egyszerű ke-fével való ledörzsölés mechanikai ha-tását sem; a levelekró1 és hajtásokról a

Növényvédelem -

talajra került tetvek zömmel elpusztul-nak. Való igaz, hogy ez a módszer nemigazán használható nagy fák vagy kiter-jedt gyümölcsös esetén. Itt azonbanugyanilyen jó hatású lehet az erős hi-deg vízsugár, amely lesodorja a tetve-ket a talajra.

Alevéltetvek számára halálos a találko-zás számos növényi keserűanyaggal,amilyen az~ (Artemisia absin-thium) vagy az enciángyökér (Gentia-na lu tea, G. pannonica, G. punctataés a G.purpurea) hatóanyaga. Ha ezekhatását használni akarjuk, teát vagy áza-lékot kell beló1ük készíterilii1k. Főzetet6gy készítünk (elsősorban fás részek-bó1, pl. gyökér!2ŐI),hogy a feladaraboltn~vényi részeket hideg vízbe tessz~felforraljuk, majd kb. marcI órán átgyenge forrásban tartjuk. Ezu~jük es megszufJuk. A fertőzött növényirésze1{eca kikűlt oluatta1 illetve teával~ermetezzük. ------..

Olyan mennyiségű forrázatot készít-sünk, amit rövid idő alatt felhaszná-lunk, mert néhány nap alatt erjedésnekindul, kellemetlen szagúvá válik, amigusztustalanná teszi hasz nálatát: pediga feltaláló ezt igazán nem szeretné.

Keserűanyagokat a felsorolt növé-nyek mellett még a ~-ál-mosgyökér(Acorus calamus), a .cickafark (Achz1léámillefolium), .-angyalgyökér (Angelicaarchangelica) és az ernyős ezerióf~

(Centaurium umbellatum) is tartal-maznak.

Hosszú időn keresztül a szappanos vi-zet tartották a legjobb szemek a tetvekellen. Az oldat készítése megegyezik aborotválkozáshoz használt szappanosvíz készítésével. Az arány akkor korrekt,ha az oldat ecsettel keverve jól habzik.Csak a cseresznye barna levéltetvei el-len kell töményebb oldatot készíteni(több legyen benne a szappan).

Szappanhabbal nemcsak a szakállunkattávolíthatjuk el, hanem a levéltetvek is el-pusztíthatók vele a hajtások csúcsáról.

- Növényvédelem

A felhasználás különböző lehet: ál-talában megfelelő, ha a szappanos vi-zet durva szálú ecsettel a megtámadottrészekre juttatjuk. Nagyon erős fertő-zés esetén jobb az oldatot szivaccsal fel-vinni, amikor a szivacsot a növényi rész-hez szorítjuk. A leggyorsabb módszer,ha a felvert habot kézzel visszük fel: amarkunkba fogott habot az ág tövétó1a csúcs felé visszük, így az erősen elle-pett levélfonák is kiadós habmennyisé-get kap. Kisebb ágakat egyszerűen aszappanos vízbe márthatunk.

Mivel ez a módszer nem károsítja atojásokat, nem szabad megfeledkez-nünk a kezelés néhány hét után valómegismétléséró1, amikorra az új gene-ráció kikelt.

A lóbab a konyhábólkiszorult, a kertbenviszont nagyon hasznos

A jó öreg lóbab (Vieiafaba), amelyetnagyapáink még rendszeresen fogyasz-tottak, mára kikerült a konyhanövényeksorából. A kertben azonban nagyonhasznos növény, ezért telepítéséró1 kárlenne lemondanunk.

A lóbabot kora tavasszal vetjük, és afőnövény vetési idejére többnyire be-érik. Termesztése közben sajnos a fe-kete babtetvek jelentenek problémát,amelyek teljesen ellepik a növény fia-tal részeit. Ellenük a következő módon

védekezhetünk. A babot elővetemény-ként termesztjük: a magot február kö-zepén vetjük cserepekbe, és a szobá-ban, mdegágyban vagy üvegházban ne-veljük elő, majd márciusban ültetjük aszabadba. Ott a növények gyorsan to-vábbnövekednek, és beérnek, mielőtta magasabb hőmérséklet mellett a tet-vek ellephetnék óKet.

A görögviolát salátávalvédjük meg a bolháktól

A sárgaviola (Matthiola longifolia)nemcsak kertünk egyik dísze, de a föl-dibolhák egyik csemegéje is. Nagy-apánk a következő trükkel nevelte a fia-tal violanövényeket, amivel megvédteóKet a bolháktól. A sárgaviola tervezetthelyére a vetést megelőzően két-háromhéttel sűrű sorban salátát vetett. Ami-kor ez kellően "kizöldült", akkor tele-pítette közé a sárga- vagy görögviolát.

Aviola fejlődésének megfelelően rit-kította a salátát. Amikor aztán a sárga-viola már annyira megerősödött, hogya bolhák nem tehettek kárt benne, azutolsó salátatöveket is eltávolította,mint ami megtette a kötelességét. Azegész úgy működik, hogy a földibolhákigencsak kedvelik a salátát, s inkább aztlepik el.

Növényvédelem -

A csalán az idó'Kváltozásában

A csalánnövény megítélése az utóbbiidóben - nem utolsósorban a hangosreklámozás folytán - a kertészkedőkkörében alaposan megváltozott. Sokakszemében nagyot nőtt a becsülete, mintlrágyanövény és a növényvédelembenisfelhasználható anyag, ezért alapjábanmegtűrik, esetleg termesztik is ezt ameglehetősen vad gyomnövényt.

Minden szimpátiánk mellett is megkell azonban állapítanunk, hogy e nö-vény hegemóniára törekvő szaporodás-módját kertpolitikai okokból sem fo-gadhatjuk el. Ha a csalán átterjed azok-ba az ágyásokba is, amelyeket nem nekiszántunk, és ott elnyomja az egyéb nö-vényeket, ajánlatos, sőt szükséges isbeavatkoznunk, hogy a kertben a ren-let fenntartsuk.

Mivel alapjában véve békés természe-IŰ emberek vagyunk, és ellenezzükmindenféle fegyver használatát, elvet-jük a kémiai beavatkozás lehetőségét,mint amiben semmi fantázia sincsen,'s a permetezés helyett körülnézünk a

16 öreg módszerek tárházában, akkorls, ha azok több munkát és hozzáértéstIgényelnek.

ló módszer, de némi türelmet igé-nyel és munkával jár, ha a csalánt gyö-kerestül kitépjük. Ezt jókor tavasszalk '11 elkezdeni; amikdr a csalán mint-('gy 30 cm magasra hőtt, megfogjuk azárát alul (föltétlenül kesztyűs kézzel),

és lassan kihúzzuk a tövet. A gyors rán-tással többnyire elszakad szár, és a gyö-kér bent marad, ami újra kihajt. A csa-lán gyökerei viszonylag sekélyen ágaz-nak el a fű gyökérzónája alatt, de gyak-ran több méter hosszúságban is elkúsz-nak. Ezért ajánlatos a művelet előtt akötött talajt be öntözni.

A csalánt kézzel szedték: az égető viszketésellen kesztyűt használtak.

Növényvédelem -------.:.11

Ha a káposzta edzett,ellenáll a kártevó1mek

Kétségtelen, hogy mindnyájan igen jólérezzük magunkat a jól temperált,23 oC-os vagy melegebb szobában, bárennek vannak bizonyos káros mellék-hatásai is, pl. az első kis szél által kivál-tott komisz nátha. Ugyanígy sokan aztgondolják, hogy a növényeknek is alegkedvezóbb körülményeket kell meg-teremtsék, hogy azok szépen fejlődje-nek. Igaz ugyan, hogy a növényekenmég nem figyeltek meg orrfolyást ésnáthát, de a túlzott kényeztetésnek ittis megvan a hátulütője: a kevésbé el-lenálló növény könnyebben áldozatulesik a betegségeknek. Anélkül, hogy azedzé si technológiák ideológiájába mé-lyebben elmerüinénk, leírunk néhánytanácsot a káposztafélék edzésévei kap-csolatban.

A káposzta ellenálló képességét azegész tenyészidőszakra meghatározzáka nevelés körülményei. Semmiképp selegyen a talaj, amiben előneveljük, táp-anyagban gazdag (erősen trágyázott),a vet?ágy pedig széltól védett és árnyé-kos. Eppen ellenkezóleg: legyen a talajsovány, a hely pedig a szélnek és időjá-rásnak kitett, a nap által elérhető. A ter-móbely nagyon nagy szerepet játszikabban, hogy a káposztánk erősen, zö-möken és edzetten fejlődjön. Ha aztánezeket a palántákat jó talajba ültetjük,az egészséges növények igen gyors nö-vekedésnek indulnak, és a károsítások-

nak sokkal inkább ellenállnak, mint adédelgetve neveltek.

Repcegubacsbarkó- tisztességes elterelőmanőver, hogy mindenkijól járjon

Ezek az apró bogarak, amelyek tojásai-kat a káposztafélék szárának alsó részé-re rakják, nem kis gondot képesek agazdának okozni. Különösen a hosz-szabb tenyészidejű barna vagy levelesés vörös káposztában igen jelentős ká-rokat idéznek elő. A bogarak lárvái kö-rül dió nagyságú gubacs képződik aszáron.

Ha egy gubacsot levágunk, jól láthat-juk benne a lárvák járatait a lárvákkal-ami igen érdekes, ám egyáltalán nemgusztusos látvány. A megfigyelések aztmutatják, hogy bogarunk válogatós, ésez a tény hasznunkra fordítható. Mivela bogarak a karalábét minden káposz-tafélék kö:z;öttelőnyben részesítik, cél-szerű a káposztaágyásba néhány tő ka-ralábét vetni. A bogarak petéiket errefogják rakni, pedig ebben viszonylagrövid tenyészideje miatt nem képesekkárt tenni, a többi káposztaféle pedigmegmenekül tőlük.

Növényvédelem -

Ha túlságosanelszabadultak az egerek,engedjük szabadona macskát

Ha a saját (vagy a szomszéd) macskájá-nak vadászatát eredményessé akarjuktenni, bizonyos tereprendezést kellvégeznünk. Ebben legfontosabb, hogya füvet, amelyben a kis rágcsálók üre-geiket építik, ne hagyjuk magasra nőni.Ha matematikai módon akarjuk magun-kat kifejezni, azt mondhatjuk, hogy avadászat eredményessége egyenesenarányos a fű rövidségéveI.

Kelbimbó: igazánélvezetesek a zsenge,de kemény bimbók

Mivel a címben tett kijelentés igaz, abimbós kelt augusztustói csak nagyongyengén trágyázzuk. Akinek módja vanfahamut kiszórni az ágyásba, az evvelhozzájárulhat a kívánt kemény bimbókkialakulásához.

Különösen az uborka é~a dinnye hálás,ha gyökérzónájukat ilyen módon tartjukállandóan nedvesen.

Az uborkát és a dinnyétkülönlegesmódon öntözzük

A helyes öntözésról oldalakat lehetneírni. Most csak az uborka és a dinnyeöntözésének különleges módjáról aka-runk beszélni: e növényekre nagyonkedvezőtlen, ha leveleikre víz kerül. Haegy vízzel telt edényt állítunk a növénytöve mellé, amelybe egy bevizezett éskötéllé csavart ruhát helyezünk úgy,hogy az egyik fele a vízbe, a másik atalajba érjen a növény gyökérzónájá-ban, a víz a ruhán keresztül folyamato-san szivárog a talajba anélkül, hogy alevelek vizesek lennének.

Növényvédelem

Csigák ellen speciális tipp

Acsigák leküzdéséhez nem ismerhetünkelég receptet - annyi van belőlük _természetesen csigákból, és olyan ne-héz ellenük védekezni. Íme itt is egyrecept ellenük: egy bokornak, az ázsiaiálkörmösnek (Phytolacca acinosa) atermései jól felhasználhatók a puhates-tűek ellen. A növény bogyói ún.szaponinokat tartalmaznak, amelyekmegtámadják a csigák nyálkarétegét, ésezzel elpusztítják ó"ket.

Mivel nem találtunk pontos haszná-lati leírást, a következő eljárást ajánl-juk: gyűjtsük be az érett terméseket, il-letve vegyük meg azokat a kereskede-lemben. A bogyókat meg kell szárítaniés meg kell őrölni. Ebbó1 a porból kellhideg vizes kivonatot készíteni. (2 evő-kanál port minden liter vízhez, 30 per-cig állni hagyni, majd leszűrni). Ezt aszűrletet kell a csigák által látogatottágyásra permeteznünk.

Hogy milyen hosszan tart a hatás, aza kijuttatott mennyiségtó1, a talaj tóI, azidőjárástól stb. függ: ezt tehát meg kellfigyelnünk. Legjobb az elpusztult csi-gákat eltávolítani, mert ezek újabbakatvonzanak oda.

Még egy megjegyzést a növénnyel kap-csolatban: hazánkban több faját termesz-tik, de elvadulva is előfordul. Gyakoribbaz amerikai álkörmös (Phytolaccaamericana). Akét növény között a legfel-tűnóbb különbség, hogy az ázsiai faj virá-gai felállóak, az amerikaié pedig csüngőek.

A gyümölcsfaneveléshez:csínján a metszésseI,ha szép koronát akarunk

Ahhoz, hogy késóbb a saját magunk ál-tal nevelt gyümölcsfák koronaalakulá-sát tekintve jól neveltró1 beszélhessünkügyeljünk rá, hogy fiatal korban ne vág:junk le túl sok oldalágat. A nyáron fej-lődő oldalhajtásokból is hagyjunk megmindig néhányat. Az oldalágaktói

A gyümölcsfák késó7Jbi koronaalakulásaszempontjából nagyon fontos a fiatalkorihelyes metszés.

Növényvédelem -

A fa törzse körülmájusban ássuk föl a talajt

Milyen szép is lenne, ha egyes dolgokmaguktól végbemennének - gondol-hatja néha a kertész is. És alapjábanvéve végbe is mennek: a növények min-den beavatkozás nélkül terjednek ésnövekszenek a kertben. Éppen emiattkell májusban a fák törzse körül a fü-vet visszaszorítanunk. Ha itt a talajtmegássuk, és a hantokat megforgatvatesszük vissza, az elpusztuló és korha-dó fű humuszba és tápanyagban gaz-dagítani fogja talajunkat.

Szappannal a hernyókellen

Ha fáinkat a szövó1epke hernyói tá-madták meg, a fertőzött ágat le kell vág-ni és el kell tüzelni, amíg a hernyók szétnem mász nak. Ha evvel elkéstünk, vagymás hernyókat találun\k, az érintett ré-szeket szappanos víz~el (kenő- vagy

Agyümölcsfák törzse körül tányér alakbanássuk föl a talajt, és a hantokat megfor-gatva tegyük vissza.

mosószappan oldatával) kenjük be,aminek maró hatására a hernyók el-pusztulnak.

Ha a hernyók olyan magasan vannak,hogy nem érjük el őket, fogjunk egybotot, tekerjük be valamilyen nedvszí-vó anyaggal (ronggyal), ami sok vizetképes felszívni és megtartani. Ezzel az

Növényvédelem

eszközzel aztán alaposan bevizezhetjükaz összes hernyólakta ágat és levelet afán.

Lent: A hernyókat nagyapánk módján ígyüldözhetjük el a gyümölcsfáinkról.

A téli araszolókösszegyűjtése -csomagoljuk ó'ketgyapjúba

Mielőtt a gyári enyvgyűrűket forgalom-ba hozták volna, már védekeztek a téliaraszolók ellen. A régi eljárás a követ-kező volt: késő ősszel az érintett fáktörzsére birkagyapjúból (tisztítatlan,kártolatlan és fonatlan gyapjú) gyűrűterősítettek, amelynek hatása hasonlí-tott az enyvgyűrűkéhez. Január végénaztán a gyűrűket levették és "hatástala-nították". Régen egyszerűen elégették.Ma szigorúbb előírások vonatkoznak azégetésre. Ökológiai szempontból amélyen (legalább 1 m) elásás is megfe-lelő védekezést jelent (ez vonatkozikegyébként a gombáktói megfertőzöttgyümölcsre is).

Aki egészen következetesen akar el-járni, az megnézi, hogy nem másztak-ea gyűrúbe hasznos rovarok: fülbemá-szók, katicabogarak stb. Ezeket kiszed·jük és más búvóhelyre (pl. forgáccsaltöltött edénybe) rakjuk. Az enyvgyűrű-vel szemben ez is előnye a gyapjúnak:ha egy hasznos rovar az enyvbe ragadt,menthetetlenül elveszett.

Növényvédelem -

A fagyöngy: bár a fanedveit szívja, kárt mégisalig tesz

Egyidő óta egyre többször hallani, hogy.•fagyöngy veszélyeztetett faj. Más szó-val a mi éghajlatunk alatt élő fajok élet-kilátásai nem a legjobbak. Mégis, titkok-kal övezett megjelenésük, jó hírük minth'Yógynövények (az immunterápiában'lismertek), és nem utolsósorban a vi-rágzó növények kellemes látványa ked-velt növénnyé teszi a fagyöngyöt, ame-lyet sokan akár saját kertjükben is szí-vesen látnának.

Egy-egy fagyöngy semmiképpen semképes egy egészséges fán élősködveolyan kárt okozni, ami azt veszélyeztet-né. Ha tömegesen lépnek fel, akkorazonban veszélyeztetik a gazdanövényt(a fát), mert gyökereik annak szövetei-be hatolnak, és a fától elszívják a szük-séges nedvességet és tápanyagokat. Atúlságosan is megtámadott fa megmen-tésének egyetlen, radikális módját is-merjük: azokat az ágakat, amelyeket afagyöngy megtámadott, le kell fűrészel-ni. Közben abból kell kiindulnunk,hogy a fagyöngy gyökerei a megtáma-dott helytó11,5 méterre is eljuthatnak.

A cseresznye védelme:fény- és hanghatásokkalzavarjuk el a madarakat

~ Mivel mi magunk legalább annyira él-,~ tt. vezzük a friss cseresznyét, mint kertünk

l' r r"" / ~ madarai, kénytelenek vagyunk tollas

(,r barátaink élvezetét elrontani, és nagy-

( f apánk agyafúrt módszerével távol tar-(1 ~ tani a torkoskodókat. Ehhez két üveg-\" ,~/' palackot úgy erősítünk össze, hogyI ~(Ji ~ ~ /aZok a fára felkötözve a legkisebb szél-

1 1, e"" ~w/ tó1 is megmozduljanak, furcsa zajt és/(/1 'íl' \ ~It ~ '7~élénk csillogást okozva összeütődje-~ II f/J ~ II~, ~ jítA ~;rr;'"// nek. Nagyobb fákra ezekbó1 az üvegek-/1/ ,Iq; r. 01 ~!1'~ ll, .~(f/ít. bó1 egész rendszert készíthetünk. Arra

'1 /"'( ,,~I' i. azonban ügyeljünk, hogy a dolgot nevigyük túlzásba, mert az éjjel csilinge-

A kártolatlan gyapjú jó szolgálatot tesz az lő üvegek a szomszédokat sem fogjákaraszolók elleni küzdelemben. hagyni aludni, ami különböző konflik-

Növényvédelem

tusok forrása lehet, és e konfliktusokelmérgesedve elronthatják a cseresz-nyeevés élvezetét.

Rákos sebek a fákon -a megelőzés jobb,mint a gyógyítás

Ez a rettegett betegség nemcsak azemberekre jelent veszélyt, de a gyü-mölcsfákban is nagy pusztítást képesvégezni. A rákos daganatokat a fákrólúgy kell eltávolítani, hogy az egészsé-ges szövetekbó1 is jócskán vágjunk ki.Végül a sebet le kell zárni valamilyensebzáró viasszal (a kereskedelembentöbbféle is kapható).

Ha a seb kicsi, és a környéken levőfák egészségesek, megkísérelhetjük alezárás elhagyását. A seb magára hagy-va valamivel gyorsabban gyógyu', de afertőzés veszélye nagy! A nyitva hagyottsebet nagyon gondosan ki kell tisztíta-ni, széleit éles késsel kivágni úgy, hogynedvesség ne állhasson meg benne, akésóbbiekben pedig szemmel kell tar-tani: ha a széleken megindul a sebzárószövet képződése, azt gyorsabb növe-kedésre serkenthetjük, ha éles késselhelyenként kissé bevagdaljuk. Akkorazonban, ha nem tudunk higiénés fel-tételeket teremteni, vagy a seben bár-milyen fertőzés jelét látnánk, azt hala-déktalanul el kell zárjuk gombaölő seb-záró anyaggal. (Almatermésűekben aseb nyitva hagyását mindenképpen ke-

rüljük a nálunk is terjedő tűzelhalásbaktériumos betegség fertőzésveszélyemiatt!) Igen gyakran a nehéz, agyagostalaj vagy a magas talajvízszint a haj-lamosítő tényező a rákos megbetege-dések fellépésére. Ha semmiképpensem vagyunk képesek úrrá lenni a be-tegségen, végső megoldásként ki kellvágnunk a fát, és meg kell kísérelnünk

35. oldal:Fent: Fokhagymanövények - ez az egészsé-ges fűszernövény egyetlen kertből se hiá-nyo=on (1. 12. o.).Lent: A teraszon vagy a balkonon is sokfé-le fűszernövényt nevelhetünk.

36. oldal:A régi, illatos rózsafajták ismét divatbajönnek.

37. oldal:Fönt balra: Fukszia - hogyan nevelhetünkmagas törzsűfácskát? (1. 43. o.).Fönt jobbra: Csak a fekete borókabogyókérettek (1. 13. o.).Lent: Csodaszépen virágzó hortenziák: ahelyes metszés után nem lehet gond a vi-rágzással (1.41. o.).

Virágoskert

38. oldal:Fönt balra: Minden célra más alma- éskörtefajta a legalkalmasabb. Nagyapánksok fajtát nevelt egyszerre.Fönt jobbra: A fekete ribiszke szürete szal-matakarással elnyújtható.Lent: Őszi betakaritás.

a kert másik részén csemetével újrate-lepíteni a fajtát. Telepítés előtt azonbanlegalább 1m mélyen emeljük ki a föl-det, keverjük meg homokkal vagy kő-

porral, nedves talaj esetén gondoskod-junk drénezésről, hogy a betegségrehajlamosító tényezóKet kiiktassuk. Né-hány alma- és körtefajta, amelyekrőltapasztalatból tudjuk, hogy kedvezőt-len körülmények között hajlamosak arákos megbetegedésre, a következóK:Alma: Berni rózsa, Arany ranet,Sampanyi ranet, Landsbergi ranet, Coxnarancs ranet, Arany parmen, Ingrid Má-ria, Ontario, Signe Tillisch. Körte: Gel-lert vajkörte, Téli nelis, Tongern körte.

Nagyanyáink virágoskertje

Ollót a szekrénybe,kést a kézbe

Ha nagyanyánk valami szép virágotakart behozni a szobába, akkor egészbiztosan fogta a - na ki tudja? Igen, nema metszőollót, hanem a metszóKést.Ugyanis ollóval nem lehet olyan ron-csolásmentes, egyenes és szép felüle-tet vágni, m~'nt késsel. A roncsolás-mentes felül t pedig előfeltétele a jóvízfelvételne , ami nélkül nem lehettartós a vágott virág.

Hogy sokáig legyen díszea szobának a virág

Nagyanyánk tanácsa erre: a vágott vi-rág vizét lehetó1eg naponta cseréljük,a vázát állítsuk huzatmentes és árnyé-kos helyre. Ha a helyiség, amelyben avázát tartjuk, meleg, éjjelre tegyük avirágokat hűvös, hideg helyre: a hőmér-séklet-változás nem árt meg, mert a nö-vényt a szabadban is a napszakoknakmegfelelően más és más hőmérsékletveszi körül.

Virágoskert

Avízhez adandó anyagokat, amelyeka virágzást meghosszabbítják, a virágfajtája szerint válasszuk meg. Többenelőnyben részesítik az ásványvizet, ami- mióta a csapvizet egyre erősebbenklórozzák - nem is alap nélkül való.Ennek mindenesetre ellentmond azásványvíz elég borsos ára, és az a tény,hogy abból esetleg mi is szeretnénknagyobb mennyiséget elfogyasztani. Avízhez adandó anyagként minden to-vábbi nélkül beválik egy kis kanál cu-kor vagy egy csipet fekete tea; egyesekrézérméket tesznek a vízbe, aminek agyakorlati értéke azonban ~agyon kér-déses. Azt a tanácsot, hogy aszpirinnalvagy más gyógyszerrel kísérletezzünk,

mindenképp vessük el, egyrészt mertezek a növényeknek nem használnak,a rendszeresen cserélt víz pedig ezeknélkül sem büdösödik meg.

A gladióluszokrólés a tulipánokról

A kardvirágot akkor kell levágni, ami-kor még nem nyílt ki az összes virágja.Ezen túl tovább gyönyörködhetünk avirágokban, ha az alsókat eltávolítjuk avázába állítás előtt.

A tulipánok derült, napos idóbengyakran lekonyulnak, fejüket lógatják.Vajon miért egyenesedik ki a száruk, haa virág alatt egy gombostűt szúrunk be-léjük (és ott hagyjuk)? Kérdezzék megnagyanyát - de lehet, hogy még ő semtudja.

A vágott virágotszurkáljuk meg

A nagyon vékony szárú virágok, mint aciklámen, a nefelejcs, a hunyor továbbdíszlenek a vázában, ha szárukat per-foráljuk. Ehhez a virágokat deszkárahelyezzük, és szárukat olyan hosszan,amennyire a vízbe érnek, nem túl vé-kony (stoppoló) tűvel félcentiméteren-ként megszurkáljuk. Az ezáltal lehető-vé váló nagyobb vízfelvétel megbosz-szabbítja a virágok élettartamát.

Virágoskert -

A kertben nőtt"fölösleges" karókat ishasznosíthatjuk

Kertünk igazi díszei a nagy virágú nö-vények, mint pl. a pünkösdirózsák -amelyek azonban siralmas képet nyúj-tanak egy szeles nap után, ha aszárukeltörve, virágaik a földön fekszenekmegtépve, összekuszálva. Amagas vagyközépmagas növények igen gyakrantámaszt igényelnek. A külön e célra

A rúd kihegyezésekor a kést mindig ma-gunktól elfelémozgassuk.

be szerzett anyagok (pl. bambuszrudak)beszerzési költségeit a legtöbb esetbenmegtakaríthatjuk, ha egyszerűen fel-használjuk a kertben meglevő anyago-kat: pl. az előző évben termett növé-nyek fásodott és áttelelt szárait. Ilyenideális támaszkarók lehetnek pl. a nap-raforgó, a mácsonyák stb. fásodott szá-rai, amelyeket a következő évben úgyiskidobnánk. Ésszerű ezeket levágni, szá-raz helyen tárolni, és szükség eseténkaróként felhasználni.

Rododendron:szabadítsuk ki az újhajtásokat

A virágzás után ez a szép bokor magotérlel a hajtásai végén. Atermések azon-ban az új hajtások növekedését gátol-ják, ezért célszerű a hervadó, hajtástérlelő részek letördelése, amivel szabadutat nyitunk az új hajtások megjelené-sének és fejlődésének.

A hortenziák virágzását necsak várjuk, segítsük is elő

Már megint nem akarnak a hortenziákvirágozni? Pedig igazán gondosanvisszavágtuk és ápoltuk őket. Sebaj!Talán a jóból ártott meg a sok. A hor-tenziák az előző évi hajtásokon hozzákvirágaikat, és ki tudja, hova lettek ezek?Ha ezeket - teljesen jó szándékkal -

--- Virágoskert

ősszel vagy tavasszal levágtuk, termé-szetesen nem remélhetünk virágot.Ezért a hortenziák metszésévei csínjánbánjunk: elégedjünk meg a ritkítással,és erősebben csak akkor nyúljunk bele,ha tényleg túl sűrű a bokor. A helyesmetszés megfelelő ideje a tél.

Az átváltozóművész _a hortenzia

Milyen szép idó'k voltak még azok, ami-kor mindnyájan valóságos természeticsodáról beszéltünk. Mit gondolhattakvajon nagyapáink, ha a rózsaszínűenvirágzó hortenziát (ahogy ezt egészpontosan tudták), kiültették a cserép-ból a kertbe, s az kék virágokat hozott.A magyarázat kiábrándítóan egyszerű:sok vasat tartalmazó, illetve olyan tala-jokban, amelyek kőszénhamuval kever-tek, a rózsaszín virágok kékre változnak.De miért? Akit a kérdés érdekel, kon-zultáljon róla egy vegyésszel; a végeúgyis az lesz, hogy megvonja a vállát,és érdekes természeti jelenséget fogemlegetni. Így tehát a hortenziajelen-séget felhasználhatjuk talajjelzó'ként _és arra, hogy gyönyörködjünk benne.

Kiöregedett évelóKmegifjítása

Ha már bokrosodó éveló'knél tartunk:ezek közül néhány javíthatatlan vándor-lási hajlammal bír, és a kertben minden

Öreg ével6ket t60sztással szaporithatunk;csak afiatal, széls6 részeket ültessük el újra.

irányban továbbterjed. Gyökérsarjaik-kal egyre nagyobb helyet foglalnak el.A mind idősebbé váló középső részpedig fokozatosan felkopaszodik, ésminden lesz, csak gyönyörködtetőnem. Végül nem marad más a növény-ból, mint zöld gyűrű, közepén kihaltszemetes üreggel, ami valamikor a szépévelő növény volt. Ilyenkor legfóbb ide-je, hogy a növényt megifjítsuk, amit akövetkezőképpen végezhetünk: kiás-suk az egészet, amit valamikor évelő

------ Virágoskert

növénynek neveztünk, majd a szélső,hajtásokat hozó részeket leválaszt juk,és az előkészített ültetőgödörbe ültet-jük. A maradék csak egyféleképp hasz-nosítható: komposztként.

velek hónaljából új hajtások törnekelő. Aki ezt a módszert alkalmazza,számításba kell vegye, hogy növé-nyei csak késóbb fognak virágozni.

A fukszia: megháláljaa gondozást Neveljünk a fuksziából

koronás fácskátNagyanyáink korában a fuksziák külö-nösen kedvelt növények voltak. Első-sorban nem vidéki udvarokban, inkábba virágkedveló'k körében terjedtek el,ahol igen nagy gonddal nevelték ésgyűjtötték e szép növények különbözőfajtáit. Ma közel 2000 fajtát tartunk nyil-ván, amelyek alacsonyabbak és gazda-gabban virágoznak, mint a régebbi faj-ták. A törődést azonban ezek sem nél-külözhetik. Íme néhány tanács:\%> Ha a fuksziák kizárólag fölfelé nő-

nek és nem képeznek virágbimbót,talán a talaj a hibás benne, mert túlsok nitrogént tartalmaz. Máskor ta-lán fényhiány lehet az ok, ebbenugyanis a fuksziák válogatósak: areggeli napot kedvelik, a délutánitűző napfény azonban árthat nekik.

\%> Ha a virágok idő előtt lehullanak, va-lószínűleg kevés vizet kapnak a nö-vények. Ilyenkor jót tesz a többszö-ri öntözés és a gyakori vizes perme-tezés.

\%> Különlegesen dús növényekhez ju-tunk, ha a h~tásvégeket az utolsólevelekkel lerípjük. Ilyenkor a le-

43

Ha megkedveltük a fuksziákat, és szépnövényeink vannak, megpróbálhatjukmunkánkra feltenni a koronát: koronásfuksziafát nevelhetünk. Akiszemelt fuk-sziát először hagyjuk erőteljesen növe-kedni, ezért tegyük nitrogénben gazdagtalaj ba. A legerősebb egyenes hajtástkötözzük karó mellé, a többit távolít-suk el. Ha nincs egyenes hajtásunk, azegyik alsó rügyből kell egyet nevel-nünk. Ha a vezérhajtáson virágrügyekjelennek meg, ezeket ki kell csípnünk.Az oldalhajtásokat fokozatosan vissza-csípjÜk.

A második vagy harmadik évben az-tán már elég magas és erős lesz a haj-tás ahhoz, hogy elbírja a növényt. Acsúcsrügyet eltávolítjuk, az oldalhajtá-sokat pedig megrövidítjÜk. Azilyen mó-don való nevelést addig folytatjuk, amíga korona elég sűrű nem lesz. Ettól azidőtől ne kapjon a növény nitrogént,most már a virágzásra készítsük fel.Csontliszttel (foszfortrágyával) érhe-tünk el gazdag virágzást - és ez teszi fela koronát munkánkra.

Virágoskert,)

A fu~szia;fácskák a teraszokon és erkélye-ken Isn:et nagyon kedveltek. A rajzon be-mt;ttatjuk n.evelésük módját: a kialakításr:e~ány éVI türelmet és metszési munkátIgenyel.

Szobanövények -izgalmas terület

Európában a 19. sz. elején terjedt el aszokas, hogy az otthonokba növénye-ket hozzanak és neveljenek. Előszere-tettel neveltek olyan egzotikus növé-nyeket, amelyek nálunk a szabadbannem maradtak meg, de a szobában szé-pe~ ~ejlőd~ek. E növények tartás ávalnydvanvaloan bizonyos izgalom b·-zi' . ' 1onY.Laansag lS együtt járt, mert senkisem ISmerte ezek veszélyességét. Veszé-lyes,ek ,~z éj~~aká~ voltak: Néhányegzota eJszakaIIllatkibocsátása szörnyű

köv:et~~zményekkel járt; a szerencsét-le~ul Jart virágkedvelők közül egyesek~eg az,utolsó pillanataban felébredveki tud,tak nyitni az ablakot, hogy a frisslevegoben megszabaduljanak a halálo-san ható növényi mérgektől.

Ter~é~zetesen sokan túlzásba is es-tek a lelrasokban. Amai szobanövényekaz~nb~n egyáltalán nem veszélyesek azegeszsegre, s általában könnyen gon-dozhatók, nevelhetó'k, jól alkalmazkod-na~ a sz?ba~e~egóböz. sok ma is meg-ta1alhato noveny között nagyanyáinkkedvencei voltak pl.:li' a sztreptokarpuszhibridek (Strepto-

carpus), amelyek Dél-Mrikából szár-

Virágoskert

maznak; hosszú kocsányon ülő vi-rágaik kissé a primulára emlékeztet-nek; többnyire ibolyaszínűek;

li' a glokszínia (Gloxinia, Sinningia)spec. Brazí1iából származik, és márkorábban is nagyon sok színváltoza-ta volt;

li' ciklámen (Cyclamen persicum) aFöldközi-tenger keleti medencéjé-bó1 érkezett; ma sokan egyszer virá·goztatják és eldobják;

li' a dúsan virágzó muskátli(pelargonium crispum, P.fragrans,P.radens) szintén Dél-Mrikából szár-mazik; igen gyakori abalkonládák·ban, ha ott megvédhetők a tartósesó'ktől.Ezek mellett szárnos levéldísznö-

vényt is tartottak nagyanyáink a szoba-ablakban vagy az erkélyen:li' a viaszvirág (Hoya bella) Indiából

és Kínából származik, levelei keske-nyek, erősek, átható illatú virágai (haegyáltalán virágzik) mintha viaszbólvagy porcelánbóllennének;

li' a csokrosinda (Chlorophytumcomosum) Dél-Mrikában honos·szinte mindenhol megél; indái, me~lyek végén új növényeket képez,hosszan lelógnak, ezért csüngő nö-vénynek (ámpolnába) kiváló;

li' a pletyka (Tradescantia alliflora)Amerika trópusi illetve mérsékelt vi-dékeiró1 származik. Keskeny levelek-kel borított szárai méter hosszúság-ra lelóghatnak, nagyon igénytelen;

li' a kakassaiantyú (Plectranthus

45

fructicosus) nagyszámú indát fej-leszt. Ez a kis félcserje rózsaszínűvirágokat hoz, és elsősorban molyo-kat távol tartó illata miatt volt min-den szobában megbecsült vendég.

Aki igazán szereti a rózsát,a megfelelő helyre telepíti

A rózsák valahogy egészen különlegesnövények, ezért hadd szóljunk róluknéhány szót elöljáróban. Ma egyre több-ször halljuk, hogy bizony a régi fajtákvoltak igazán erősek, télállóak, és azigazi, egész kertet betöltő rózsaillatotis csak azok mellett lehetett érezni.

Vajon igazán jó üzletet csináltunk,amikor annyi minden mással ezt isagyonracionalizáltuk? A tények azon-ban azt mutatják, hogy a mai ízlésünkszerinti kevésbé tövises, tartósabbanvirágzó fajták előállításával nem mond-tunk le a nagyobb felületet is betöltőillatot termelő képességről.

Amegfelelő tenyészhely természete-sen a rózsák számára is döntő fontos-ságú. Meleg és napos, kissé árnyékoshelyet kedvelnek, a falak közvetlen kö-zelsége azonban túl meleg és száraz aszámukra. A pangó nedvesség vagy fák,bokrok csurgója gyengíti a növényekerejét. A normál kerti talaj megfelelő; ahomokos talajt kevés agyaggal, a kötötttalajt homok hozzákeverésévei tegyükkedvezóbbé. Aki e néhány szabályt be-

--- Virágoskert-)

--------I;,~------- Virágoskert

tartja, probléma nélkül gyönyörködhetrózsáiban.

A téli takarást a megfelelőidóoen el kell távolítani

Senki se születik úgy, hogy a kisujjábanvan a kertészkedés minden csínja-bínja,vagy hogy előre megérezze, mikor mitkell tenni. Az ehhez szükséges tapasz-talatokhoz a kertbeni történések hosz-szú évek pontos megfigyelései általjuthatunk; és mindez természetesenszorosan kötődik az időjárás változása-ihoz, illetve összefügg azokkal.

Annak eldöntésében, hogy a téli ta-karást mikor bontsuk le az évelő kultú-rák ágyásairól, hagyatkozzunk nagyapá-ink hosszú évek alatt gyűjtött tapaszta-lataira. E tapasztalatok szerint a talajtlegkorábban márciusban tegyük sza-baddá - kivéve azokat a helyeket, aholhóvirágok vagy krókuszok vannak; ott(az időjárástól függően) már február-ban vigyük el a téli takarást.

Thdnunk kell, hogy a növények,amelyek sokszor már a takarás alatt ki-fejlesztik első hajtásaikat, a hirtelenváltozásokra érzékenyen reagálnak.Ezért óvakodjunk attól, hogy ha a kita-karás ideje eljött, azt mosolygó, melegdéli napsütésben tegyük. Ugyanígy vár-junk a munkával akkor is, ha csípős,szárító szelek fújnak. De ha borús, szo-morú napokon nem tudnánk magunk-kal mit kezdeni - nos, ez a megfelelőidőpont a téli takarás lebontásához.

Nyújtsuk el a virágzást,hogy hosszabb ideiggyönyörködhessünk

Kevés ügyességgel a következőkben le-írt fogással megnyújthatjuk a virágzásiidőt akár egy ágyásban, akár az egészkertben szétszórtan termesztett néhányévelő esetében. Ehhez májusban a flox,a kerti szarkaláb, a különböző krizan-témumok csúcsát mintegy 10 cm-relcsípjük vissza. Ettől a levelek hónaljrü-gyeibó1 új hajtások fejlődnek, amelyeknéhány héttel késóbb virágoznak, minta főhajtásokon levők.

Kokárdavirág - kisbeavatkozás, széperedmény

Akokárdavirág (Gaillardia) ma megintnagyon kedvelt növény a kertben: ta-lán a neve is közrejátszik ebben enneka nem túl hosszú életű kis virágnak. lótudni, hogy néhány egyszerű mozdu-lattal jelentősen megnövelhetjük kisvirágunk élettartamát. Növényünketszeptember végén a talaj szintjén vág-juk vissza: igen, akkor, amikor még ja-vában virágozna, mert mindennek meg-van az ára. Ez a beavatkozás arra kész-teti a növényt, hogy új levélrózsát hoz-zon létre, amely még tartalékot termela télre, és tavasszal nagyon kedvezőenbefolyásolja a növény fejlődését.

Nagyanyánk éve1őnövényei-rövid áttekintés

Vessünk egy pillantást a kerítése~ túl~~nagyanyánk virágoskertjébe ..Ami els~.nek szemünkbe ötlik, mlllden bi-zonnyal az, hogy az utak~t ,mindenholvirágok szegélyezik. E vlragok ~egna-gyobb részben éveWk, ezek mllldenévben újra kihajtanak, ne~ k~ll, ta-vasszal még ezek vetésével, apolasavalis törődni.

Az utakat szegélyező virágágyáso,k -mint egy 1926-ban megjelent tanac~-adóban olvassuk -legalább 2,5 m.s~e-lesek. Az előtérben kora tava~~z~lvlrag-zó és pázsitpótló alacsony novenyek~ttalálunk hátrább mind magasabb no-vények következnek, s leghátul magas,ősszel virágzó fajok helyezkednek el. Ezutóbbiakból néhány, régebben nagyonkedvelt fajt felsorolunk. , " ,'<%' A sisakvirág (Aconitum) vilagl~.o~ek

virágai igazán szépek, Na no','enyazonban erősen mérgezo (kerti tar-tása ezért meggondolandó!)

'<%' A mályvarózsa (Althaea) a sós tala-jokat kedveli. N

'<%' Akorbácsliliom (Ere~urus~, e~so~?r-ban pompás virágzataval tU~llk~o~.

'<%' A rebarbara (Rheum) ma mlllt vlragkissé feledésbe merült.

'<%' Aranyvessző (Solidago) régeb~enméter, manapság legfeljebb 2 metermagas növény.

'<%' Az ökörfarkkóró (Verbaseum) kar-csú többnyire sárgán virágzó, ezüs-tös~n csillogó levelű növény.Nagyon sok régi évelő dís~növény

szinte teljesen a feledésbe merult, egye-sek már lexikonokban sem található~.De aki keres, az talál - ez a ~o?,d~svezessen, amikor eldugott" regl k~sházikertekben körülnézünk, es ne sZ,e-gyenkezzünk az ismeretlen dolgok ~ta~kérdezősködni, mert sok helyen 19~1

természeti értékekre találhatunk. Ne-hány helyen egész ritka fajokat fedez-hetünk fel, mint pl. .. N ., •

'<%' a mintegy 2 m magasra novo, jum-usban virágzó tátorjánt, (Crarr:be~;

'<%' a Közép-Amerikából szarmazo mak-kórót (Bocconia);

'<%' a fejvirágot (Cephala;ri,!)~, a~ely aFöldközi-tenger mellekerol szar~a-zik, de egyes fajai az Alpokban es aKaukázusban otthonosak; ,

'<%' a kompaszvirágot (Silphium) Eszak-Amerikából.Aki pedig hiába keresett, mégsem ta-

lált semmit, forduljon bizalo~mal nagy-anyjához. Hátha ő vigasz~al~su~tud v~-lami olyant mondani, ami kárp?t?l ~ hi-ábavaló séta miatt érzett bosszusagert.

Munkánk gyümölcsei: néhány szóa helyes betakarításról és tárolásról

A szárazbab több évigtárolható

Aki nem rendelkezik mélyhűtő ládával,netán ki akarja kapcsoini magát a nem-zetközi energiaválság és energiafüggésszomorú helyzetébó1, az valóban egészsereg gondtól mentesíti magát; ha ezekmellett előrelátó, és évekre előre is gon-doskodni kíván magáról és családjáról,akkor igaz örömmel fogja fogadni, ésrögtön siet meg is valósítani a babtar-tósító eljárást. Rögtön itt következik aszükséges konzerváló-tartósító eljárásélettani leírása, mint nagyapáink tudá-sának, technikájának megdönthetetlenbizonyítéka. Nos tehát, íme a leírás.

A szárítás előtt a babot rövid ideigvalamilyen vizet átengedő tartóban for-rásban levő vízbe lógat juk. A kivett ésmég meleg magokat a sütóbe, illetveszárítóba (ez lehet elektromos vagyhagyományos fűtésű - amilyennel ren-delkezünk) tesszük, miközben arra kellvigyázzunk, hogy a babszemek ne pat-tanjanak meg.

A bab szabad levegőn való szárításátnyugodtan felejtsük el: a termék nyersíze és kemény, rágós konzisztenciájaegyaránt ellene szólnak ennek.

Hogyha aztán a bab megszáradt, va-lóban évekig eltartható, három, négyévig egész bizonyosan, feltéve, hogy atárolás körülményei (tiszta, száraz, in-kább hűvös, mint meleg levegó) meg-felelőek. Ha aztán felhasználásra kerül,nem kell előre beáztatni, puhítani: köz-vetlenül a főzőfazékba önthetjük.

Burgonyát szárítani? -miért is ne!

Annyi minden más mellett a burgonyátis tartósabbá tehetjük szárítással. Aki-nek sok termett, arra az időre, amikoraz öreg burgonya már csírázik, az újpedig még nem érett meg a felhaszná-lásra, ezen a módon használható, élvez-hető burgonyát készíthet magának.

Az eljáráshoz a burgonyagumókathajukban megfőzzük, meghámozzuk éskarikára vágjuk (mintegy 0,5 cm vasta-gon), majd alkalmas berendezésbenmegszárítjuk. A felhasználás megegye-zik az egyéb szárított termékek felhasz-nálásával. Csak bátorság! A módszermár sokaknál bevált.

(~Szüret és tárolás - \

Szárítás közbennem kell hogy elvesszena gyümölcs íze

d· k me'g egy kicsit a szárítás té-Mara )un 1makörénél, és bes,z~l!ü?~ az a ma, akörte és a szilva szantasarol.

Az almatermésűek karikáit v~gy sz~-leteit szárítás, aszalás közben tolbbszor

. h gyen etesenme kell forgatfil, ogy e , , ,,g d'anak. Ha rácsos-fiókos szan~~-

szara) T "k a fioban aszalunk, abba? is cs.ere.rfel"ebbkokat tehát az alsokat Vlgyu ) l'

, l' ,. k hogy te )e-stb Az almával ügye )un , .se~ átszáradjon (de ne fe~ete?)e~meg\ viszont maradjon puh~ esl?uks?S,

,j, " k hogy a taro as oz-arra is szamltsun , ,ben még nedvességet szív magaba. ,

, "k e's ugyanugyAkörtét négyret vag)u , _for atva szárítjuk. Akörteszeletek a;onba~ az almával ellentétben ne sza~a~-janak teljesen ki: kissé, le~enek rago~sak, mert az aromájuk 19ylobban meg

tartható. ondo-A szilva aszalásakor nagyon g b

.. erünk arra hogy az anyag a~~~t~~ vlgy férges 'példány v,életle~ül

k "1'" A)'ánlatos az aszalasra szantse eru Ion. ,. 'szilva szüretelésével addig ~arfil, ~m~a ,.mölcs a fán ráncosodfil nem ez ..

~ ., "lcs addig mind lehulhkA ferges gyumo d'f' '1 Ha azt a fa mérete megenge 1,a aro. '1 't, k a lehullott SZlvaa fát megrazzu , d

,. d' "k ma)'d ami a fán mara t,osszesze )U ,azt tesszük el aszalni.

1, hőmérséklete kezdetbenAz asza19 "mölcs

ne legyerytúl magas, hogy a gyu

49

leve ne folyjon el, s az íze, aromáj~l ná~csökkenjen. Száradás közb,en .a SZl':'.is forgassuk meg, önt,~ü~ at tob~szor.Ha a szárítás befejezodott, hagyjuk a

kih "1' csak az-ilvát a szárítóban u fil, S. 's~ l' k el A)'ó aszalt szilva fe-tan csomago )u. "

, so"te't felületű tetszetos.nyes es '

Az alma aromája,. ..a helyes tárolástol1s függ

" ' hogy a télire el-Természetes kívansag, ,.tett alma fogyasztáskor is fajtara )e~emk

" ízű és aromájú legyen. Az aromana~~ az eltarthatóságnak is jót t~SZ,h~ az:almát nem pincében vagy foldszlfitl

..mölcstárolókban, hanem ~a~asab-~ elhelyezett kamrákban tarol)uk. d

Az ízét tekintve előnyösnek mon -. 'k ha az almát komlóval vagy ?o,dza-~riggal (szárított virág) zárt ladabanvagy dobozban tároljuk.

Rakjuk a nyersgyümölcsöt üvegbe

'bbl' ugyancsak érdekes gyü-Egy tova , k "mölcstárolási módszer a köv~t ezo:

Készítsünk elő megfeleloen na~nyílású üvegeket. Elóbb ~laposa.n -

k ma)'d melegre álhtva tel)e~enmossu , ," ekbe ova-kiszárít juk ó'ket. Aszaraz uveg ,toSan helyezzük el a teljesen ~p, seméretlen, sem túlérett gyümölcsot, ame-

- Szüret és tárolás

lyet aztán néhány napig kigőzölünk. Haezután az üvegeket légmentesen lezár-juk, és hűvös helyen tároljuk, tartalmuksokáig szép és ropogósan friss marad.

Csemege aszalt szilvarégi ínyenc módra

Különlegesen finom aszalt szilvát ké-szíthetünk a következő módon: anagyszemű szilvát addig hagyjuk a fán,míg meg nem ráncosodik és puha nemlesz. Fontos, hogy a gyümölcsöt a ko-csánnyal együtt szedjük le. A követke-ző lépés, hogy a kocsánynál megfogvalehúzzuk a gyümölcs héját. Ha a gyü-mölcshús elég szilárd, a magot rögtön

kinyomhatjuk, ha nem, kis ideig aszal-juk, hogy a szívóssá vált húsbólkönnyebben kinyomhassuk a magot. Azígy eló'készített szilvát tesszük az asza-lóba: először csak mérsékelt melegbe,hogy ne eresszen levet, késóbb, ami-kor új "héjat" kap, lehet növeini a hő-fokot (40-50 oC). Ha a gyümölcs meg-száradt, még néhány napig hagyjuk azaszalón kívül is száradni, majd rakjuküvegekbe vagy dobozokba, ahol soká-ig eltartható.

A sárgabarack:nemcsak a fán, a szobábanis szépen beérik

Szinte hihetetlen, de az élet néha el-lentmond a logikának, mint a sárgaba-rack esetében is. Ez a gyümölcs ízlete-sebb, aromásabb lesz, ha nem a fán,hanem hűvös helyiségben hagyjuk tel-jesen megérni. Az eredményt magunkis tapasztalhatjuk, ha a következó'k sze-rint járunk el: a barackot akkor szüre-teljük le, amikor aromája már teljes, ésa kocsány mellett már puhul. A lesze-dett gyümölcsöt teljes érésig tartsukhűvös szobában.

Gyümölcsök konzerválása főzés nélkül:légmentesen elzárva sokáigfrissen marad-nak.

Szüret és tárolás -----

Ribiszke: aszalmábacsomagolt bokrokróltovább élvezhetjüka gyümölcsöt

A ribiszkét mindenekfölött kedvelőkszámára jelent igazi jó tanácsot a kö-vetkező: a piciny bogyók szürete elhúz-ható, ha néhány bokrot szalmába cso-magolunk.

A beborítás ideje akkor jött el, ami-kor a bogyók pirosodnak. Kibontanipedig akkor kell őket, amikor vala~megkívánja a gyümölcsöt. Az pedigkülön élménye a módszernek, hogy asok helyen fölösleges és terhes szalmátjól felhasználja.

Ha a ribiszkebokrokat idejében.becsoma-goljuk szalmába, az ízletes gyümölcsöketa tél kezdetéig szüretelhetjük.

-- ló tanácsok

ló tanácsok elődeink mindennapjaiból

Mielőtt közreadnánk nagyapáink, sőtdédnagyapáink néhány általános kerté-szeti megfigyelését, módszerét, szeret-nénk egy ugyancsak régmúlt idó'kbőlszármazó mondást idézni a hivatásos ker-tészek és a hobbikertészek viszonyáról.

"Az emberek között sokan vannak,akik olyan kertészetekbőllátják el ma-gukat, ahol a vevó'ket nem szolgáljákki túlságosan gyorsan és a legudvaria-sabb formában, és ahol csak műkedve-lői szinten bánnak a növényekkel, aholminden segítő tanácsot hálás köszönet-tel fogadhatnak. Itt igazán helye van anövényválasztékkal, az egyes növények-nek megfelelő szakszerű kezeléssei ésminden más, a termeléssei összefüggőtanáccsal és tényleges segítséggel kap-csolatos tevékenységnek." És valóban.

NélkülözhetetInfelszerelés -a kerti szerszá ok

A jó és használható kerti szerszámokatsehol sem hajigálják utánunk - ezek ép-pen olyan nélkülözhetetlenek, mintamilyen drágák. A világ tele van olyanreklámokkal, amelyek mind utolérhe-tetlen előnyöket emlegetnek, de kerté-szek, vigyázat! A nagy lárma mögött

sokszor csak a semmi és a műanyagvan: a kivételek felismeréséhezmegintcsak nyúljunk vissza nagyapáinkbölcsességéhez.

A saját kertünk számára jó beruhá-zást, és unokáinknak jó örökséget azolyan szerszámok jelentenek, amelyekalkalmasak arra, hogy több évtizedig isjó segítségül szolgáljanak. Nem vitás,hogy ezek szakszerű kezelést igényel-nek a kezdettól fogva; egyrészt, hogykifogástalan munkát lehessen velük vé-gezni, és ez ne igényeljen túl nagy erő-kifejtést, másrészt e tulajdonságukathosszú ideig megőrizzék. Nem csak afémrészeket kell gondosan megtisztíta-ni, és (télire) bezsírozni (erre igen al-kalmas a szalonnabőrke), legalábbolyan fontos a farészek védelme is.Évente egyszer kenjük be ezeket meleglenolajjal, s akkor biztos, hogy hosszúévtizedekig nem lesz gondunk velük.

Kaparófaa drága szerszámokhoz -minden darabot tisztántegyünk a tárolóba

A jó szándék olcsó - és a kerti szerszá-mokat tisztán eltenni, miután órákigástunk vagy kapáltunk velük, mind-

}ó tanácsok

A kaparó/ával (legjobbkemé.ny/~bólkéS:~~. 'nden szerszámot tlsztan tart

ttemk9:ért azokkal hosszú ideig dolgozha-un,tunk a kertben.

" e idóbe kerül. A kaparófa segít ab-~ssz hogy e szándékunkban követke-

an, k legyu"nk. A fa alapjában egyzetese , 'tt ke-nyéllel ellátott, ék alakura ,vago aményfa deszka, amely legjobb, h~

'moskamra oldalára akasztva og,szersza

. den alkalommal mellettehogy mm , ki t-menjünk el (1.a rajzot) .Anyagat te. n,ve .obb a fa, mint a fém, me,rt ~ tiszti-

, J .s alkalmas de kevesbe okoztasra ez 1 ' . a fémsérülést a szerszámokon, mmt .

Almakarikák:magunk csináljuk,hogy szépek legyenekés szépen száradjanak

" k' egyKi előtt ne lenne ismeros a ep: ." örű almába beleharapunk, kiS

gyon~ . h . k s máris megbarnultideig allm agyJu , k Y

h' Aztán ha egyszer alma an a-a usa., 'k k nemkat szárítunk, a készterme, c~a alfo ú ízleni, mint más gyUmolcs~z, -

,g ~, a barna aszalódott kankakvanyo,,' ek túl ét'vágygerjesztőnek, bárnem tllnn '1 l' emaz elSZÍneződés az ízt egya ta an nbefolyásolja. ,

Nos, a szemünk is részt ve~z az eve~~

b és nagyanyánknak erre lSmegvOen, . gvágott al-a maga tippje, A fnssen me ,

k 'ka'kat egyszerűen sós Vizbe he-ma an " .' i ét-l ezte és ezek megszantva lS 19~ , ,y, '. " kü'lsőt mutattak. SzantasvagygefJeszto 'k'k telőtt azonban öbHtsük le a k~n a a. '1 hogy senki se tevessze

tiszta Vlzze , , "t." "ket holmi sos su e-majd ossze o

ménnyel.

ló tanácsok

Hogy kerül a körte az üvegbe? A rejtélymegoldása.

Körte az Ü~gben -mindenki 'pesbe1evarázs Ini!

És mi a helyzet a körtepálinkával,amelynek üvegében valódi körte úszik?Hogyan kerül a körte az üvegbe?

Viszonylag egyszeruen: a körtefán azelvirágzás után keressünk a napos ol-dalon egy szépen fejlődő terméskezde-ményt, és ezt dugjuk az üvegbe, illetveerre húzzuk rá a kitisztított üveget.Szemre különösen szépen mutatnak a

55. oldal: Az óriástök - az ágyásban is éseltéve is a szó szoros értelmében óriási!

sárga körtefajták. Az üveget úgy kell afára erősíteni, hogy az egyre nehezeb-bé váló körte alatt még szélben se tör-jön le az ágoÉrés után levesszük az üve-get a körtévei, alaposan kimossuk ésfelöntjük körtepálinkával.

Két recept tökkel:ahogy nagyanyánk csinálta

Aki érti a módját, hogy régi receptekszerint készítsen finomságokat, sok di-cséretet arathat művével. Az édes-sava-nyún eltett tök a csemegék között is azegyik csúcsot jelenti. A következő re-cept mintegy 150 éve változatlan, méga mindent elérő modernizációs hullámsem tudott rajta változtatni. Az én nagy-anyám legalábbis a mi legnagyobb meg-elégedésünkre szigorú an tartotta ma-gát ehhez.

Csak a sörecetet, amelyet ősnagy-anyánk még elő tudott varázsolni, ke-ressük majd valószínűleg hiába a fűsze-res és csemegeüzletek polcainak vég-telen sorában álló üvegek között. Akitudja, hogy a borecetet hogyan kellkészíteni, az sörrel is megpróbálhatjaugyanazt.

De ha nincs sörecet, megteszi a régijó borecet is. Az első különleges tökre-cept a következő:

<si' A tököt hosszában vágjuk szele-tekre, majd a rostos részt kanállal gon-

ló tanácsok

dosan kaparjuk ki beló1e. Végül meg-hámozzuk a szeleteket. Aszeleteket 48órára helyezzük finom sörecetbe (aki-nek van) vagy jobb híján borecetbe,majd szitára téve hagyjuk jóllecsöpög-ni. Ezután a tökkel azonos mennyisé-gű cukrot kevés vízzel felforralunk, hab-ját leszedjük, és ízlés szerint szegfűszeg-gel és fahéjjal ízesítjük; egyesek a gyöm-bért is nagyon kedvelik benne.

A tökszeleteket ebbe tesszük, és 5-10 percig lassú tűzön főni hagyjuk. Ami-kor üvegesek, de nem túl puhák, ak-kor szedjük ó1<:ettiszta üvegekbe, s rá-juk öntjük a besűrűsödött cukros vizet.Az üvegek jól lezárva évekig eltartha-tók, és az idővel még gyarapszanak isaromaanyagokban.

~ A második recept bizonyos mér-tékben az első továbbfejlesztése azzala céllal, hogy a tökszeleteket megszá-rítva citrompótlóként használhassuk.

Ebben a variációban a főzéskor sokcitromhéjat adjunk a cukros vízhez.

56. oldalon:Fönt balra: Frissen kibontott spárga;így állapíthatjuk meg frisseségét az üzlet-ben (1.a következő hasábon).Fönt jobbra: Mangold: egy nagy hagyomá-nyokkal rendelkező zöldség, remélhetőlegszép jövővel (1.12. o.).Lent: Bors6termesztés nagyapánk m6djá-ra: ~elytakarékosság a zöldségeskertben(1.1\ o.).

Főzés után hagyjuk az oldatot kihűiniés néhány napig állni, hogy a tök ma-gába szívja a citromaromát. A kiszedettszeleteket hagyjuk lecsöpögni, majdtányérra állítva szórjuk be őket cukor-ral. Ha ezután a sütóben (vagy szárító-edényben) megszárítjuk a szeleteket, alegfinomabb citrompótlóhoz jutunk.

A spárga akkor élvezetes,ha friss

Macskát nem szoktunk zsákban venni,a lónak először megnézzük a fogát, dehogyan járjunk el, ha spárgát akarunkvásárolni? Mint a legtöbb finomság, ezis akkor a legízletesebb, ha megszedésután azonnal a fazékba kerül; ha áll,veszít az ízébó1, megkeseredik. De ha asípokat nem magunk termeljük, ho-gyan győződjünk meg arról, hogy amitróluk állítanak, az mind igaz?

Elsősorban a vágásfelületekre ügyel-jünk: ha ezek barnásan elszíneződtek,a sípok nyilvánvaló ban régebbi szedés-bó1 származnak, és az "ellenőrizni jó,de a vak bizalom jobb" áruosztálybatartoznak. Teljesen egyértelmű és biz-tos eredményt ad a hangpróba; ha asípok első osztályú minőségűek, eltör-ve éles, magas hangot adnak. Azt azon-ban, hogy ezt hogyan fogják a szuper-marketben megejteni anélkül, hogy azeladókkal tumultuózus jelenetekre ke-rüljön sor, azt a kedves olvasókra mintfeln?tt, szabad akaratú emberekre, il-

1 tv f t' >/. k ')1 '1"e e an aztaJu vegte en me ysegetrebízzuk.

És hogyha végül is a szerencsés frissspárgabeszerz6k táborába verekedtükmagunkat, nem kell föltétlenül a rög-tön fölfalás stresszhelyzetébe kerül-nünk (vagy annyi spárgát sikerült be-szereznünk, amit semmiképp se tu-dunk egy nap alatt elfogyasztani): ha asípokat jól betekerjük nedves ruhába,és hűvös helyre tesszük, néhány napigeltarthat juk azt nyersen is, illetve a ke-seredés-öregedés veszélyét elodázhat-juk.

A paradicsommég a szúnyogok ellenis megvéd

Ön a SZÚ~OgOk által kedvelt emberekközé tart zik? És szereti a paradicso-mot?

Ha eddig nem is, most igazi és jóesély kínálkozik arra, hogy ember ésnövény között bens6séges viszony ala-kuljon ki. Már a régi id6kben megálla-pították a jó megfigye16k, hogy a szú-nyogok, ezek a szurkáló rovarok ellen-szenvesnek találják a paradicsom illa-tát. Ha mi viszont kedveljük a paradi-csomot, vigyük ezt a szimpatikus szú-nyogriasztót az erkélyre vagy a szoba-ablakba, vagy bárhova, ahol nyáron szí-vesen töltünk pihenve néhány nyugodtórácskát.

Még egyszera szobanövényekról:tartsuk megfelelő helyenszép kedvenceinket

Nincs szükség különleges kísérletekreahhoz, hogy az egyes szobanövényekeltér6 környezeti igényeivel tisztábajöjjünk. A következ6kben néhány taná-csot adunk kedvcsinálónak. Ha a nö-vénynek megfele16 helyet találunk alakásban, félig már nyert ügyünk van,ezért csak néhány kiegészít6 rendsza-bályt kell betartanunk, amelyeket sok-éves tapasztalat alapján szűrtünk le.

Az egyes növények környezeti igé-nyeit többnyire a levelek alakjáról, szí-nér61 is föl lehet ismerni. Ezeket rövi-den a következ6kben foglaljuk össze:'it Kis, b6rszeru, kemény levelek nagy

fényigényre utalnak. Ezeknek a ke-leti vagy nyugati ablak a megfele16.Ilyen pl. a viaszvirág vagy a mirtusz.

'it Igazi napimádók a kaktuszok és aszukkulensek. Sima húsos leveleik-ben képesek vizet tárolni; eredetihazájukban hosszú aszályos id6sza-kokat kell átvészelniük. Ezt a szárazid6szakot a vegetációs periódus vé-gén a szobában is hasznos megadninekik. Ezért télen különösen ritkánés takarékosan öntözzünk. Néhá-nyan kaktuszaikat télire a pincébeviszik, ahonnan felhozva tavasszalszépen virágoznak.

'it A nagy, puha, többnyire sötét levelűnövények, mint a glokszinia, boros-

tyán és a sugárarália (Schefflera) afélárnyékos helyet ked~~li~. ,

'it A vékony, finom leve lu novenyek,mint egyes páfrány0}c', aszpar~gu~plumosus, nedves, para~ lev~~ot kí-vánnak. Ezt vagy úgy erhetJuk. el,hogy közéjük tálakban vizet te~~unk(párolgás), vagy úgy, hogy n~PJ~?antöbbször megperemetezzuk okettiszta vízzel. ,Általában elmondhatjuk, hogy bar a

fényigényben nagy különbségek rn.-u,tat-koznak, igen kevés az olyan nov~ny;amely igényelné a déli, magasan allonap közvetlen sugarait.

Az otthoni növénytartásnetovábbja a szaporítás

A saját és önálló növén~szapo~ítá~tnemcsak olyan egyértelmuen raCl~na-lis okok teszik kedvez6vé, mint a penz-tárcánk kímélése. A tudat, hogy m?,staz új létrehozásában tevékenyen koz-reműködünk, biztosan sokakat serkent

A hajtást közvetlenül a növényre e~ősitettcserepekbe dugják - nagyapánk m~dszereafásszárú cserepesnövények szapontására.

]ó tanácsok Jó tanácsok

\hasonló tevékenységre. Azokban a szépidóKben, amikor még a különféle nö-vényekkel (kivéve a szigorúan haszon-növényeket) való otthoni foglalkozáskülön megbecsült hobbi volt, az önál-ló növényszaporítás volt e szép foglal-kozás tetőpontja.

A következőkben olyan növénysza-porítási módszert írunk le, amellyel afejdugványokkal vagy indákkal nem sza-porítható növényekró1 nyerhetünk ve-getatív utódokat. Az eljárást, amelyetBaumann-féle szaporításnak neveznek,régóta használják sikerrel a kertészek.Maga az eljárás hasonlít a bujtáshoz,azzal a különbséggel, hogy a hajtáso-kat külön cserepekbe dugványozzuk.

~

A munka első fázisában a növényörül bambuszból állványt építünk,mely nem imbolyoghat. Azeredeti cse-

rép nagyságától függően az állványtabban vagy egy nagyobb, ugyancsakfölddel töltött edényben építjük fel,amibe az eredeti cserepet is állítjuk. Aléceket fönt keresztlécekkel összeköt-ve növeljük a stabilitást. A további ke-resztlécek a kisebb szaporítóedényekfelerősítésére szolgálnak.

A szaporításra kiszemelt hajtásokbaa csúcstól számított 15 cm távolságbanlentró1 fölfelé mintegy 5 cm hosszú, ahajtás feléig hatoló vágást teszünk, amit2 cm hosszra rövidítünk (1. 59. old.).Most a hajtáson csak a fölső levelekethagyjuk meg, majd meghajlítva úgytesszük az eló'készített edénybe, hogya nyelv kinyíljon: ilyen pozícióban rög-zítjük az állványhoz. Most a sebzés he-

lyén mohával vesszük körül a hajtást, abevágást is mohával tömjük meg, majdolyan helyzetbe hozzuk a hajtást, hogya vágás jól kinyíljon. Végül az edénytmegtöltjük földdel, a hajtást kis rúddaltámaszt juk meg, hogy el ne dó1jön, ésa talaját állandóan nedvesen tartjuk.

Az időjárástól függően az egész te-nyészetet a kertben vagy a házon belülállítjuk fel. Mintegy hat hét után a haj-tás új gyökereket hoz, amit arról ismer-hetünk fel, hogy új leveleket és hajtá-sokat fejleszt. Ha eddig eljutottunk, azúj növényt leválasztjuk az anyanövény-ró1, a gyökérlabdával átültetjük, és ker-tünk, szobánk egy lakóval gyarapodik.

milyen okból az egyre nagyob~, szá~~tehén nélküli bukszuskedv~~o~ .kozetartoznak, ennek dacára, se orulJenektúl korán, és ne ringass~k. ~~gukat ateljes biztonság hamis illuzloJaban, ~a-nem gondolkozzanak el a felü~el~tukalatt álló állatok vidám és e~~s~segeslétén, és az azt veszélyezteto divatoscserje közelségén. .

A veszélyesség nem vonatkOZI~ azalakfának vagy formasövénynek v~gottbokrokróllekerült ágakra, ~yesedekre,amelyet a komposztra vetunk: annaknem fog ártani a bukszus.

Levéltetvek a cserepesdísznövényeken:fektessük le a növényeketA bukszus nem teljesen

ártalmatlan,sőt elég veszélyes Miért kell bonyolultan va~ akár mér-

gekkel beavatkoznunk, amikor e~sze-rűen is lehet? - gondoltuk a leveltet-A bukszus, úgy tűnik, megint divatba

jön, mivel egyáltalán nem olyan ártal-matlan, mint amilyennek első szimpá-tiánk fellobbanás akor látni véljük, né-hány szót szólmink kell a (régen elfe-lejtett) veszélyességéró1. Ahelyet tehát,ahova telepíteni akarjuk, ne kizárólagaszerint jelöljük ki, hogy a szemünknekhol lenne a legkellemesebb látvány.

A marhákról pl. tudjuk, hogy egyál-talán nem kerülik el - mint a legtöbbmérgező növényt -, hanem jó étvággyalelfogyasztják -, aminek nemegyszersúlyos, néha halálos következményeilesznek. Azok a kertbarátok, akik vala-

kto"lellepett szobanövényeket látva,ve 1'1' k 'és nekiláttunk, hogy megta a lU aprobléma megoldását a jó öreg kerté-szeti könyvekben.

És íme, olyan tanácsot találtunk,hogy helyezzük a fert~zött, n.ö;:ényckcserepeit néhány egymas utam eJsz~á-ra oldalt a fűre fektetve. Nappalra -Igya tanács - a cserepeket állítsu~ megszo-kott helyükre. Sietünk megJ~gyezni,hogy az eljárás, ha sok cserepunk.v~n,talán mégsem olyan egyszeruen kivite-lezhető és a ma elterjedt balkonládák-kal ese;enként valóban fárasztó lehet.

Úgy gondoljuk, hogy abban az ese.~-ben ha nem vagyunk teljesen egyedulegy' magas házban, ahol s~reg~:i cse-réppel kellene több tucat lepcsot meg:másznunk, hogy valami körnY.ékbel,1idegen telken fektessük cserepelOk~t.apázsitra ez a módszer esetleg meglshasználható alternatívát jelenthet azegyéb tetűellenes módszerek mellett.

- Nagyapánk kertJ'e- : _Nagyapánk kertje

\

Vessünk egy ill "P antast nagyapánk kert jére

Növényvédelem:néhány tanácsnagyon hasznos, de nefe~~dkez~zÜnkmega Jozan esz ítéletéról

Akertészkedés által nv:ert . d ""II / mm en oromme :t~ sem szabad azonban elhallgat-?un, ogy nagyapánk és nagyanyánkelete nemcsak napsütésból állt a kben" gond,oljunk csak a számtalan ~~:tegsegre, allati kártevőre Ne'h' kzeI" . any e-akest, modszert eredménnyel használ-

t ,ezek ellen is, mások előtt azo nbt~nacst~anul álltak, és nem ismerté:nvedekezes módját. a

Talányos maradt számukra példáulhogy a repcegubacsbarkó a leveles va 'barna káposztán nem lép c 1. gyd 1 'k ( le ,a azt gon-

o ta. ne tessék rajta olyan nagyocsodalkozni) h ntaf . , ' ogy rovar ezt a káposz-

altat ne?I kedvelte. Ma azonban minagy tudosok már tudjuk horepcegubacsbarkó azért ne~ támg~·:~eg a leveles kelkáposztát me t }zold 'gti'l' , r ezt ase e et olyan idóben vet}'u"k '11ve tak '. kb' 1 et-ant}u e amikor ab'k' , ogar nem~a tp, A,.kárte~ő rovarok életciklusát

gyapamk meg nem ismertéklei~agyo.n sok minden, amit n~gyszü-

k meg gondolkodás nélkül alkalmaztak a kertben ma' " -, mar nem a}an-

lott, ;agy egyenesen tilos. Az egerek és~atkanyok elűzése szétlocsolt terpentm segítségé 1 ' •lekü d' h ve, vagy a teli araszolóktott ~se;~ákig~nyta.nalmú oldattal átita-

torzsere csavart 1olya~ dolgok, hogy ma a haju~~~~a_nek all az emlegetésükre' H g."k l' IS. a valakiaz o o ogiai szemlélet előtti' k keme '1 ornatalálk~~~~eyesktanácsai~al, eljárásaival. ' azo at energIkusan utasítsa

VISSza.Ugyanígy az erős '" . ,k . novenYt mer-g~ , mmt pl. a nikotin felhasznál'terna ma már. asa se

h ~éh~ny ~apjainkban már magyaráz_a~~ teved~s vagy nem alkalmazható

~o szer ~la~t azonban nem kell azoregek tanacsat mindenben elvetn" k~:e,klaz e~berek jó adag fantáziáv~~~

s~r etezo ,kedvvel voltak megáldvaama használtak is, és néhány d" bb 'netesen egy ", o e-n 1 szeru mod szert találtakvrJ'::'.fz~ ~;, ~?gy a poloskaszagú szil~fáról Valakiuvos napokon lerázható a

.' nek valamikor rá kellett' ön-n.~e,hogy ezek az állatok a hideg }hűv?s ?apokon dermedtek, lusták, r~ ül:nl keptelenek olyannyira hogy a tkott ke?dőkre lerázhatók a fákrór(~-Nagyapamk. .. 2. kötet.). .

Az a képesség, hogy a jelensé ekfo~to~an megfigyeljék, a kert éve~ Vá~~~zasaa meglássák és POntosan kö _

~ek, hogy egyéni ötlettól sarkallva k;:~}enek valami célszerűnek látszó új dol:

62

gm még akkor is, ha az egyetlen nagykönyvben sincs leírva, kertészkedőnagyapáink és dédnagyapáink legérté-kesebb ránk hagyott bölcsessége ésöröksége.

Gyümölcs:a fajtagazdagságigen nagy érték

Nagyapáinknak a gyümölcsválasztéklegalább annyira fontos volt, mint azöldségek sokfélesége. Saját háztartá-sukat igyekeztek a legnagyobb fajtavá-lasztékkal ellátni.

A gyümölcsfajták kiválasztásakornem kizárólag az ízlés volt a döntő, azis lényeges volt, hogy lehetóleg hosszúidőn keresztül legyen friss gyümölcs azasztalon. Így pl. megkülönböztetteknyári, őszi és téli almafajtákat. Az elób-biek augusztusban értek, és csak rövidideig (3-4 hétig) voltak tárolhatók. Azőszi almák szeptemberben érnek éskarácsonyig élvezhetők. A téli almák jóidóben szedve és helyesen tárolva akövetkező évi gyümölcsök (cseresznye,szamóca) megjelenéséig kitartanak. (Atárolásra jó tanácsokat találunk a Nagy-apáink ... 2. kötetében.)

Mindenki emlékszik gyerekkoránakegy-egy élvezetes gyümölcsfajtájára, pl.

a rétesalmára, a fahéjalmára, a színeshúsú almákra, a pepinekre, ranettekrestb. A fajták felsorolása helyett itt csakannyit jegyzünk meg, hogy otthoni kert-jében mindenkinek joga van olyan faj-tát szaporítani és termeszteni, amit ővagy családja kedvel. Ezért ha valaki erégi fajtákat kedveli, és hozzájut vala-melyikhez, termessze egészséggel.

Ezekkel kapcsolatban azonban nemszabad két tényről megfeledkeznünk:

1. A régi fajták termései kisebbek ésnem olyan tetszetősek, piacképesek,mint az újabbak, emellett többnek azíze, aromája is elmarad az újabbak mö-gött.

2. Hazánkban is megjelent a tűzel-halás baktériumos betegség, amelyNyugat-Európában szinte az összes régialma- és körtefajtát kipusztította. Az újfajták (Idared, ]ohnr, Mucsu, ]onagoldstb.) elsősorban azért tudtak olyangyorsan elterjedni, mert a tűzelhalás-sal szemben sok réginél ellenállóbbak.Akinek módja van új gyümölcsfát tele-píteni a kertjében, az választás kor tart-sa szem előtt az elóbb említetteket.

Nagyszüleink emellett igen sok mód-ját ismerték a gyümölcs hasznosításá-nak, s nem csak egyszerűen nyersenfogyasztották azt. Szárították, mustotkészítettek belőlük, ezt esetleg borráerjesztették. Más-más célra más és másfajtát tartottak a legalkalmasabbnak.

- Nagyapánk kertje -------I~----- Nagyapánk kertje

Talajápolás:ha lent rend vanfönt sem lesz baj

i\zt, hogy ..cs~k a jó földbe vetett vagyultet~t,~ n~ve~yek ~épesek megfelelő-e? feJlo~nI, mar a regi korokban is tud-ták. An:ods~erek, amelyekkel a legjobberedme~yt Igyekeztek elérni, természe-tesen bIZonyos szempontból mások~oltak. Ennek dacára néhány módszerterdemes megszívlelni azok k" "1 ." k ozu , amItnagypa10 alkalmaztak.

~. talajművelés fő szempontjai nagy-apa10k ota sem változtak: a legfóbb célon~ a t~lajszerkezet optimalizálását te-kin~ettek. A talajt igyekeztek lazán tar-ta,Ol,ho,~ k~llően levegőzött, jó vízgaz-dal~o~a.su es a növényi tápanyagokatoptI~ahsan visszatartó legyen." ~aI szokásainktói eltérően a talajOS.ZIalapos megforgatását (felásását)m1Ode? talajra egyformán érvényesnektartottak. Az elképzelés alapja az volthogy.a téli. f~?y a nagy hantokat sZétre~pesztI, amItol a talaj szellős laza leszEzt a hatást ma csak a nehe'z' k" t" .1 . k ' o ott ta-~Jo o~ tartjuk hasznosnak, és csak ad-

dIg, amIg homokkal, trágyával vagy k "_porral jele~tősen meg nem javítottuOka szerkezetuket. Ma már tudJ'uk ha h'b ' 1 ' ogya ontat an talaJ'élet a talaJ' m' '", . 1 1Oose-get Je entősen befolyásoló tényez"Ho~ha az ásással a talaj alsó rétegeitO~felsz10re hozzuk, az ott élő sze k

'lkü'l" h rvezetene ,oz etetlen tevékenységét meg-akadalyozzuk.

A ~a egyre jobban terjedő mulcshasznalata is ismeretlen volt nagya '. kk 'b " pa-10 ora an. Ok még rendszeresen ésgyakran kapálták végig az ágyásokat:eZ.~el a mulcs használatát pótoltákcsokkentették a talaj kiszáradása't . .egy l' , mInt-a aza talajt használva mulcsnak.

Nem minden trágyaegyforma

Tá?anyag~ótlásra elsősorban istállótrá-gyat használtak. Csakhogy: az egyik trá-gr,a"nem, olyan, mint a másik, itt éleskülonbseget kell tenni. A lótrágya _gyon forró ~rágya,ami különös en alk:~-~as melegagyakba, illetve kötött tala-Jokra. ~ homoktalajokat csak még szá-razabba teszi, ezért alkalmazása ott nemszerencs~s: itt sokkal előnyösebb a hi-deg sertestrágya.

".~~ utóbbit viszont ne használjuk akotot~ talajokon, mert ezek rossz tuJa·.don~agait (az eltömődésre és cserep~.s~de,sre, ~~ló hajlamot) csak erősíti.Ketsegki"';ll a legtöbb talajra a legjobba ~arhatragya. Ez mintegy jó kompro-mIssz~m, és igen széles körben alkal-mazzak. Ilyen szerepben ma is a legke-resettebb tápanyagforrás a kertészetek-ben.

Külön~sé~ek adódnak aszerint is,?ogy a t~agyat mely évszakban juttat-J,~ka talaJba. Azelőtt a trágyát zömmelo~szel dolgozták a talajba. Ennek hát-ranya, hogy a téli csapadék a tápanya-

64

gokat kimoshatja, s azok a talajvízbekerülnek, ahol környezetszennyezéstokoznak.

Másrészt nagyszüleink a trágyát éret-ten juttatták a talajba, és nem friss álla-potban. Ennek fő oka, hogy a friss trá-gya igen sok káros rovart vonz a fiatalvetemény közelébe, emellett az érettistállótrágya sokkal előnyösebb a hu-musz képződését és a tápanyagok le-adását illetően.

Az elővárosi kertekben nem áll rendel-kezésre istálló trágya, aminek rendsze-res beszerzése faluhelyen nem gond,ezért helyettesítő anyagok után kellnéznünk. Kiválóan alkalmas pl. erre acélra a vágóhídi hulladék, illetve ennekfeldolgozott formái, a vérliszt, csontlisztés szaruőrlemény. A vérliszt és a szaru-őrlemény elsősorban kiváló nitrogén-trágyák, és ezért minden zöldségféle alákiválóan alkalmasak. A csontliszt érté-két foszfortartalma adja, ami a virágzástelősegíti, a terméskötést javítja, ezért el-sősorban a virágágyások és a gyümöl-csösök talajába való. Ez a három termé-szetes trágyaanyag az utóbbi évtizedek·ben széles körben elterjedt, és eló'kelőhelyet vívott ki magának a kertészetigyakorlatban, és várhatóan mind kere-settebb lesz azon kertészek körében,akik a műtrágyák használatát kertjük-ben el akarják kerülni.

Egy valamit nem tudunk megkerülni:és ez a rend. Ez már ilyen dolog: egy-részt világos, hasznos és szükséges.

Másrészt: amit nagyszüleink e fogal-mon értettek, az a mi értelmezésünkszerint gyakran túlságosan is messzement, és a mai szemlélet szerint nem-csak haszontalan, hanem egyenesentermészetellenes tevékenységként kelltekintenünk. A rőzse- és kóbalmokat,amelyek számos kisállatnak nyújtanakvédelmet, otthont, és ezért ma sok kert-ben külön fáradsággal halmoznak fel,a régi időkben nem tűrték meg. A rő-zsét elégették, a köveket pedig egy errekijelölt helyen szépen máglyába rakták.Aki ősszel nem gereblyézte össze a lom-bot, és a vad növényeket, amiket régengyomnak neveztek, nem irtotta rend-szeresen a kertben, azt lustának mond-ták, és ez régen sokkal rosszabb értel-mű volt, mint manapság. Azt azonbanmindenképpen hozzá kell tennünk,hogy ez a talán túlzottnak tűnő rendnem kizárólag esztétikai célokat szol-gált: célja elsősorban a növénybetegsé-gek és kártevó'k visszaszorítása volt.

Az idő még nem volt érett ahhoz agondolathoz, hogy éppen a rendezettrendetlenség lehet az, ami ökológiaiegyensúlyra vezet, és a betegségek ter-jedését gátolja. Nem ismerték pl. akomposztban végbemenő erjedési, éré-si folyamatokat, ezért senkinek sem ju-tott az eszébe, hogy a fertőzött, beteg

- Nagyapánk kertje _____ ~_~----- Nagyapánk kertje

növényi részeket csak a betegségoko-zók elölése után szabad a komposztbatenni. Ennek ellenére hasznos belegon-dolni az öregek néhány; a betegségekvisszaszorítását célzó eljárásába:'1%' A metsző-vágó szerszámokat márt-

suk fertőtlenítő oldatba, ha egyik fá-ról átmegyünk egy másikra.

'1%' Fontos, hogy a kertben tartott ha-szonnövények vad rokonait távol-tartsuk a környékró1, hogy a beteg-ségokozók és kártevó'k elszaporodá-sát megnehezítsük. Pl. a káposzta-golyva fellépésének veszélye eseténne tűrjünk keresztesvirágú gyomo-kat a kertben, pl. pásztortáskát vagyvadrepcét.

'1%' Célszerű a lehullott férges, beteggyümölcs és fertőzött lomb eltávolí-tása is, hogy az azokról felszálló spó-rák vagy rovarok által a következő

évben előidézett fertőzést csökkent-sük.Eleink a vadon élő növényeket más

okból sem tűrték a ház körül: akkori-ban zöldségeik magvait jórészt magukgyűjtötték a következő évre. Ezért elkellett kerülni a kereszteződést a vadfajokkal, ami a tulajdonságokat leron-totta volna; akkoriban még nem ismer-ték a sarki vegyesboltban megvásárol-ható pellettált vetőmagokat.

Végül is meg kell adnunk, hogy ele-ink szigorú rendszeretete érthető, éssok tekintetben célszerű is. És ezért,amikor mondanivalónk végéhez érkez-tünk, hadd adjunk még egy utolsó ta-nácsot: nézzük nagyszüleink kertészke-dését megértéssel, és a sok tanács kö-zül ki-ki azt fogadja meg a maga számá-ra, ami az ő körülményei között hasz-nosnak bizonyul.

Nagyapánk és nagyanyánk szépen. rendbentartott és áttekinthető kertje: mmdennekmegvan a meghatározott helye. ~~t·"~.(r ..'\t~...

l\'JIh ()~vA'\I~\\/~b09yósgyümőlcsűek

komposzt-1'-'I/:.~~,r lakóház

L -L_

Tárgymutató :t.J.Tárgymutató

A Cs fukszia virágzása 43 K M P

Alexander Luksa 21 csalán 7, 27fűnyírás 29

almakarikák 53 csemege aszalt szilva 50fűszernövények 16 kajszibarack 21 madárriasztás 33 páfrányok 59

almaszárítás 49 cseresznye védelme 33 Gkakassarkantyú 45 mangold 12 pamut 8

almatárolás 49 csigák 30

kaktusZOk 58 mácsonya 41 paradicsom 58

amerikai álkörmös 30 csírázás 11

kálmosgyökér 25 mákkóró 47 Párizs 21

angyalgyökér 25 csírázás segítése 11Gellert vajkörte 21,39 kányazsombor 12 mályvarózsa 47 pepin 63

apró szulák 14 csokrosinda 45gesztenye 11 I kaparófa 52 meggyfajok 21 permetezés 20

Arany parmen 39gladiólusz 40

I káposzta edzése 28 melegágyi burgonya 19 pletyka 45

Arany ranet 39csontliszt 8, 65 glokszinia 44, 58 : karalábé 28 melegágyi keret 10 pongyolapitypang 16

aranyvessző 47 Dgörögviola 26 karók hasznosítása 41 metszéses védekezés 24

articsóka 22kávézacc 7 metszó1<.és39 R

ásványvíz 40 dinnye 29Gy kefélés 24 metszőolló 39

aszaló 49kelbimbó 29 mikor friss a spárga 57 rákos sebek 34

aszparagusz 59 Egyomirtás 66 kerti szerszámok 52 mirtusz 58 rebarbara 47

ázsiai álkörmös 30gyümölcsbor 63

I keserítéses módszer 25 Mucsu 63 repcegubacsbarkó 28

egerek 29gyümölcsfajta-gazdagság 63 kék hortenzia 42 mulcs 64 rétesalma 63

B egérrágás 22gyümölcsfák metszése 30 klorofitum 45 muskátli 45 ribiszke 51

enciángyökér 25gyümölcsmust 63 kokárdavirág 46

ribiszkeszüret 51

babtartóSftás 48 eső virágzáskor 20gyümölcsszárítás 49 kompaszvirág 47 N rododendron 41

bambuszrúd 41 évelő növények 47komposzt 65

rózsa 45

Baumann-féle szaporítás 60 éveló1<.ifjítása 42H korbácsliliom 47 napraforgó 41 rózsaszín hortenzia 42

befulladás 22 ezerjófű 25 hernyók31kordonművelés 20 nedvesség 10 rőzsehalom 65

Berni rózsa 39kőhalmok 65 növényápolás 9

boróka 13 Fhernyóövek 32 körte az üvegben 54 növényi trágyák 7 S

borostyán 58hortenzia 41 körtefajták 21 növényszaporítás 59

borsókörök 14 fagyöngy 33 1

növényvédelem 27, 62 saláta 13, 26

bukszus 60 fagyvédelem 10L

Sampanyi ranet 39

burgonya szárítása 48 fahéj alma 63 ibolya 16

Ny sárgabarack 50

burgonyahajtatás 19 fák sebeinek lezárása 34

Landsbergi ranet 21,39sárga viola 26

fehér falak 21Idared 63 levélbolhák 26 nyári almák 63 savanyított tök 54

C fejvirág 47Ingrid 39 levélmangold 12

Signe Tillisch 39

fekete falak 21levéltetvek 24 O,Ö sisakvirág 47

cickafark 25 fekete tea 40 J levéltetvek cserepes növé-sövénygyümölcsfák 20

ciklámen 45 fertőtlenítés 66nyeken 61 Ontario 39 spárga 57

citrompótló tökbó1 57 fóliatető 10]onagold 63 lipcsei spárga 22 orbáncfű 16 spárgatermesztés 22

Clapp kedveltje 21 forrázat 25jószagú cickafark 16 lóbab 26 ökörfarkkóró 47 sugárarália 59

Cox narancs ranet 39 főzetkészítés 25jó tanácsok 52

öntözés 29

cukor 40 fukszia 43

őszibarack 21

fuksziafácska 43

68 \ 69

szappanhab 26szappanos módszer 25szárazbab 48szármangold 12szaruőrlemény 65szerszámok

karbantartása 52szilvaaszalás 49szivárogtató öntözés 29szó1ő 21szobanövények 43szobanövények helye 58szövó1epke 31sztreptokarpusz 44szúnyogok 58szüret és tárolás 48

Tárgymutató

talaj ápolás 64talajforgatás 64talaj lazítás 7támaszkaró 41Tarka]ulikörte 21tátorján 47téli almák 63téli araszolók 32Téli nelis 39téli takarás 46Tongern körte 39torma 16tök 54trágyázás 64tulipán 40túlöntözés 11

uborka 29újburgonya 19üröm 25üveges gyümölcs 49

vakondok elűzése 24vágott virág 39vágott virág vize 39vérliszt 65viaszvirág 45, 68virágoskert 39virágzás elnyújtása 46

zöldborsótermesztés 14zöldtrágyázás 8