a) aa) - unideb.humnynk.unideb.hu/adatok/hoffmann/hoffmann_hivatk.pdf · 1 hoffmann istván...

1

Hoffmann István publikációira történő hivatkozások

A) Önálló munkák

aa) Könyvek

1. Helynevek nyelvi elemzése. A KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. 61. sz.

Debrecen, 1993. 163 lap, angol nyelvű összefoglalással. — Második kiadás. Segédkönyvek a nyel-

vészet tanulmányozásához. Tinta Kiadó. Bp., 2007. 178 lap.

Ismertetés:

1. MEZŐ ANDRÁS: NÉ. 16 (1994): 104–8.

2. JUHÁSZ DEZSŐ: NÉ. 16 (1994): 108–14.

3. GERSTNER KÁROLY: MNy. 92 (1996): 104–6.

Hivatkozás:

1. KIS TAMÁS: Gugyori és Kutyakaparó (Egy alföldi csárdanévtípusról). NÉ. 15

(1993): 180–5, 16 (1994): 26.

2. ÖRDÖG, FERENC–VINCZE, LÁSZLÓ: Neue Namenkundlichen Arbeiten vom

ungarischen Sprachgebiet zwischen 1992–1993. Onoma 32 (1994–1995): 45, 49.

3. GERSTNER KÁROLY: Vizes helyekre utaló földrajzi nevek a Dunántúlon. NÉ. 17

(1995): 58, 59.

4. KISS LAJOS: Földrajzi neveink nyelvi fejlődése. NytudÉrt. 139. sz. Bp., 1995. 33, 38.

5. MATICSÁK SÁNDOR: A Mordvin Köztársaság településneveinek rendszere. Debre-

cen, 1995. 36, 192.

6. KÁLNÁSI ÁRPÁD: Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük. Debrecen,

1996. 83, 91.

7. TÓTH VALÉRIA: Birtokos jelzős szerkezetű mikrotoponimák a korai ómagyar kor-

ban. MNyj. 33 (1996): 59, 60.

8. BALASSA IVÁN–KOVÁTS DÁNIEL: Sárospatak határának helynevei. Sárospatak,

1997. 7 stb. (sok helyen).

9. BÍRÓ FERENC: Dűlők és dűlőnevek a Körösök vidékén. MNyTK. 209 (1997): 451,

453–4.

10. BÍRÓ FERENC: Helynévalkotó vízrajzi köznevek a Körösök vidékén. MNyj. 34

(1997): 93–6.

11. FARKAS FERENC: Jászsági és tiszazugi földrajzi nevek néhány antropomorf és

teriomorf vonása. MNyTK 209 (1997): 439.

12. HAJDÚ MIHÁLY: A magyar helységnevek jelentésszerkezete. Szavak – nevek – szó-

tárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Szerk. KISS GÁBOS és ZAICZ GÁBOR.

Bp., 1997. 128, 131.

13. PÉNTEK JÁNOS: A növénynevek és a földrajzi nevek viszonyáról. MNyTK. 209

(1997): 427.

14. RÁCZ ANITA: Névtani vizsgálódások az Árpád-kori Bihar megye területéről.

MNyTK. 209 (1997): 259.

15. TÓTH VALÉRIA: Földrajzi köznevek szóföldrajzi szempontú vizsgálata a korai

ómagyar korban. MNyTK. 209 (1997): 262.

16. TÓTH VALÉRIA: Vizsgálódások a korai ómagyar kor képzett helyneveinek körében.

MNyj. 34 (1997): 148, 149, 167.

17. BÉNYEI ÁGNES–PETHŐ GERGELY, Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek

nyelvészeti elemzése. A Magyar Névarchívum Kiadványai 2. Debrecen, 1998. 19,

26, 30, 34, 36–7, 41, 45–7, 53, 66, 69, 72, 77–81 stb. (sok helyen)

18. CZEGLÉDI KATALIN: Szinonimák a földrajzi nevekben. In: A szinonimitásról. Szerk.

GECSŐ TAMÁS–SPANNRAFT MARCELLINA. 1998. 56.

19. GYÖRFFY GYÖRGY írja [a helynév műszóról]. MNy. 94 (1998): 127.

20. SEBESTYÉN ÁRPÁD: A névutós helynevek kérdéséhez. ETFTK 24 (1998): 69, 72, 78,

80–1, 85.

21. ZÁNTÓ EDINA: Két fejezet a növénynévi helynevek vizsgálatából. NÉ. 20 (1998):

117, 119–21.

2

22. BÍRÓ FERENC: Helyneveink tőváltozatai a régi magyar családnevekben. MNyj. 36

(1999): 48.

23. BÍRÓ FERENC: Víznevek hatása Körösladány helynévrendszerére. NÉ. 21 (1999): 36.

24. FEKETE PÉTER: Eger és Felnémet vízrajzi nevei. NÉ. 21 (1999): 24.

25. FEKETE PÉTER: A hegynevek mint névadók Eger és Felnémet földrajzi neveiben.

MNyj. 37 (1999): 179, 180.

26. HAJDÚ MIHÁLY: Balassa Iván–Kováts Dániel: Sárospatak határának helynevei.

Ismertetés. MNy. 95 (1999): 351.

27. HEGEDŰS ATTILA: Mi a tulajdonnév? (II.) NÉ. 21 (1999): 316.

28. HORVÁTHNÉ KISPÉTER ZSUZSANNA: Földrajzi nevek Jászapáti szántóföldneveiben.

MNyTK. 209 (1999): 467–8, 471.

29. JUHÁSZ DEZSŐ: Három ómagyar helynévfeldolgozásról. MNy. 95 (1999): 96.

30. KISS LAJOS: Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. Piliscsaba. 1999. 220,

225.

31. KIS TAMÁS: A kocsma- és csárdanevek keletkezési típusai. NÉ. 21 (1999): 323, 328.

32. NEMES MAGDOLNA: A földrajzi köznevekről. MNyj. 37 (1999): 334, 335, 337.

33. TÓTH VALÉRIA: Helynevek a helynevekben. MNyj. 37 (1999): 435.

34. VARGA MÁRIA: Népetimológia Veszprém megye helységneveiben. NÉ. 21 (1999):

150.

35. VÖRÖS OTTÓ: Vízrajzi köznevek szóföldrajzi és jelentéstani vizsgálata. MNyTK.

211. sz. Bp., 1999. 5, 16, 19, 23, 25, 30, 55.

36. BÍRÓ FERENC: Opponensi vélemény Tóth Valéria: Névrendszertani vizsgálatok a

korai ómagyar korban (Abaúj és Bars vármegye helynevei) című doktori (PhD)

dolgozatáról. NÉ. 22 (2000): 121.

37. JUHÁSZ DEZSŐ: Opponensi vélemény Tóth Valéria: Névrendszertani vizsgálatok a


dolgozatáról. NÉ. 22 (2000): 129, 133.

38. ÖRDÖG FERENC:Veszprém megye földrajzi nevei IV. A Veszprémi járás című mű

bemutatása. NÉ. 22 (2000): 154.

39. RÁCZ ANITA: A szerkezeti változás szerepe Bihar megye ómagyar kori település-

neveinek kialakulásában. MNyj. 38 (2000): 337.

40. TÓTH VALÉRIA: Mutatvány Abaúj vármegye helyneveinek történeti-etimológiai

szótárából. MNyj. 38 (2000): 411.

41. VÁRNAI JUDIT: Ómagyar kori helynevek Diósgyőr határában. MNyj. 38 (2000): 451.

42. HLAVACSKA, EDIT–TÓTH, VALÉRIA: Selected Bibliography of the Onomastics of the

Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1b (2001): 327.

43. TÓTH VALÉRIA, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. A Magyar

Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 8, 124, 126–32, 134, 140, 165–7,

171–2, 177–8, 195, 199–202, 205, 208–11, 214, 215, 216.

44. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyel-

vészeti elemzése. Debrecen, 2001. 7, 9, 16, 121, 123–5, 129, 131, 134, 139–40,

142–4, 148–50, 153–4, 157–62.

45. GYŐRFFY ERZSÉBET: Régi vízneveink funkcionális szerkezetéről. MNyj. 40 (2002):

36, 38, 41.

46. FEHÉR KRISZTINA: A ragadványnevek lexikális szerkezetéről. MNyj. 40 (2002): 76,

77, 79, 82.

47. BÉNYEI ÁGNES: Bíró Ferenc, Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynév-

rendszerében. MNyj. 40 (2002): 162.

48. HAVAS PÉTER: Budapesti kávéháznevek funkcionális-szemantikai vizsgálata a

XIX–XX. század fordulóján. NÉ. 24 (2002): 18–9, 29, 39.

49. BÍRÓ FERENC–KALCSÓ GYULA: Városaink főbb utcanév-változtatási tendenciái a

XX. század végén. Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Szerk.

HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ–PÉNTEK JÁNOS. Debrecen–Jyväskylä, 2002.

32.

50. BÉNYEI ÁGNES: Az -i helynévképző az ómagyar kori helyneveinkben. Hungarológia

és dimenzionális nyelvszemlélet. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ

DEZSŐ–PÉNTEK JÁNOS. Debrecen–Jyväskylä, 2002. 25, 29.

51. BÍRÓ FERENC: Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynévrendszerében.

3

Eger, 2002. 11–5, 17–8, 20–1, 54, 58, 65, 77, 139, 146–7, 163–4, 172–4, 176, 179,

189–93, 197, 199, 201–2, 212.

52. BÍRÓ FERENC: Többnevűség, szinonímia Körösladány helynévrendszerében. Kö-

szöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk. GRÉCZI-ZSOLDOS

ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc, 2002: 20.

53. JUHÁSZ DEZSŐ: „Állati” cselekvések és történések emlékei helyneveinkben. Kö-


ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc, 2002: 81.

54. KIS TAMÁS: A hangalaki szóalkotás. Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére.

Szerk. GRÉCZI-ZSOLDOS ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc, 2002: 104.

55. BÉNYEI ÁGNES: A -d képző a helynevekben. MNyj. 41 (2003): 45.

56. BÍRÓ FERENC: Köröstarcsa történeti helynevei XIX. századi gyűjteményekben.

MNyj. 41 (2003): 51.

57. FARKAS FERENC: Állatmegnevezések -s képzős alakjai a jászsági helynevekben.

MNyj. 41 (2003): 131.

58. FEHÉR KRISZTINA: A ragadványnevek funkcionális szerkezetéről. MNyj. 41 (2003):

155–8, 160, 163, 165.

59. GYŐRFFY ERZSÉBET–RESZEGI KATALIN: Árpád-kori hegy- és víznevek funkcioná-

lis-szemantikai szempontú összehasonlító vizsgálata. MNyj. 41 (2003): 196.

60. LOÓS ANDREA: A Csepel-sziget korai ómagyar kori helyneveinek funkcionális

elemzése. MNyj. 41 (2003): 401–2.

61. PÓCZOS, RITA: Über die ungarischen Ortsnamen in des Arpadenzeit.

Namenkundliche Informationen. 83/84 (2003): 137–8, 144.

62. KOVÁTS DÁNIEL: Sátoraljaújhely nevének változatairól. NÉ. 25 (2003): 34.

63. CS. NAGY LAJOS: Tordatúr morfematikus szerkesztésű helyneveinek vizsgálata. NÉ.

25 (2003): 71, 72, 73.

64. BÍRÓ FERENC: Családnevek Köröstarcsa helyneveiben. NÉ. 25 (2003): 75.

65. TÓTH VALÉRIA: A Zala vízgyűjtőjének régi folyóvíznevei. NÉ. 25 (2003): 90.

66. T. SOMOGYI MAGDA: Névtan és alaktan. NÉ. 25 (2003): 252, 257.

67. HAJDÚ MIHÁLY: Általános és magyar névtan. Bp., 2003: 53, 58, 62, 131, 139, 143.

68. BÍRÓ FERENC: Poliszémia Körösladány helyneveiben. Köszöntő könyv Kiss Jenő

60. szültésnapjára. Szerk. HAJDÚ MIHÁLY–KESZLER BORBÁLA. Bp., 2003. 674,

682.

69. KOVÁCS ERZSÉBET: A Zsámbéki-medence víznevei. Köszöntő könyv Kiss Jenő 60.

születénapjára. Szerk. HAJDÚ MIHÁLY–KESZLER BORBÁLA. Bp., 2003. 686, 687.

70. PÓCZOS, RITA: A Garam és az Ipoly víznévrendszerének nyelvi rétegei. Helynév-

történeti tanulmányok 1. (2004): 106.

71. GYŐRFFY ERZSÉBET: Az Árpád-kori folyónevek lexikális szerkezetének jellemzői a

Sajó vízgyűjtő területén. Helynévtörténeti tanulmányok 1. (2004): 130.

72. JUHÁSZ DEZSŐ: A névtan néhány terminológiai és tudomány-rendszertani kérdésé-

ről. Magyar névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jász-

berény, 2004. 167.

73. ÖRDÖG FERENC: Személynévkutatásunk helyzete és feladatai. Magyar névtani kuta-

tások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 87.

74. CS. NAGY LAJOS: A földrajzi köznevek rendszere Tördatúr helyneveiben. Magyar

névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004.

179.

75. HEGEDŰS ATTILA: A tulajdonnevek szerepe egy különleges szócsoport kialakulá-

sában. MNy. 100 (2004): 472.

76. VINCZE LÁSZLÓ: A magyar belterületi helynevek kutatásában elért eddigi eredmé-

nyek és további feladatok. In: Magyar névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk.

FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 188.

77. MENYHÁRT JÓZSEF: Élő nevek forrásánál. In: Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés,

nyelvcsere. Szerk. P. LAKATOS ILONA–T. KÁROLYI MARGIT. Bp., 2004. 269–77:

274.

78. BÍRÓ FERENC: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger, 2004. 88–92, 95,

97–8, 102, 106, 118, 146, 155, 171, 178, 192, 200–3, 205, 210, 214–6, 219, 221.

79. FEHÉR KRISZTINA: Névelméleti alapvetések a magyar ragadványnévkutatás első

4

korszakában. NÉ. 26 (2004): 77, 81, 87.

80. PESTI JÁNOS: Pécs földrajzi neveinek eredete. Pécs., 2004. 81, 85–6, 91, 93.

81. RÁCZ ANITA: Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. Debrecen,

2005. 22, 30, 33, 60–7, 92, 94, 97, 164, 172, 179–80, 202, 204.

82. GYŐRFFY ERZSÉBET: A helynevek jelentéstani kategóriáiról. MNyj. 43 (2005): 99.

83. TÓTH VALÉRIA: Változásmodellek a településnevek körében. NÉ. 27 (2005): 126,

135.

84. BÖLCSKEI ANDREA: A szentnévi alaptagú helységnevek korrelációs rendszerének

alakulása. NÉ. 27 (2005): 157–8.

85. BÍRÓ FERENC: Víznevekből metonimikusan keletkezett magyar településnevek. NÉ.

27 (2005): 170, 178.

86. BÖLCSKEI ANDREA: The Correlational System of Hungarian Historical Settlement

Names. Onomastica Uralica 3 (2005): 155–82.

87. PÁL HELÉN: A bukovinai Istensegíts Helynevei. NÉ. 27 (2005): 187.

88. HAVAS PÉTER: Budapesti kávéháznevek az első világháborútól a tanácsköztársaság

időszakának végéig. NÉ. 27 (2005): 216–7, 220.

89. PELCZÉDER KATALIN: Veszprém megyei üzletnevek funkcionális-szemantikai

vizsgálata. NÉ. 27 (2005): 221–4, 228, 230.

90. SZOPOS ANDRÁS: Csík hivatalos településneveinek rendszere. In: Nyelvészeti ta-

nulmányok. Simonyi-emlékülés, 2003. Szerk. RÉVAY VALÉRIA. Pécs, 2005. – 79, 84.

91. BÖLCSKEI ANDREA: A differenciáló elem az angol településnevekben. NÉ. 28

(2006): 67, 80.

92. KOVÁCS ANDRÁS: Som földrajzi nevei. NÉ. 28 (2006): 92, 100.

93. HAVAS PÉTER: Kávéház- és eszpresszóevek Budapesten (1920–1944). NÉ. 28

(2006): 132–3, 136, 147.

94. BÖLCSKEI ANDREA: Jelzős szerkezetek háromszéki falvak mikrotoponimáinak kö-

rében. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 100. évfordulójára. Szerk. BÁRTH

M. JÁNOS. Bp., 2006. 70, 74.

95. SEBESTYÉN ZSOLT: Személynevek Beregvidék helyneveiben. Emlékkönyv Szabó T.

Attila születésének 100. évfordulójára. Szerk. BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2006. 112.

96. BÍRÓ FERENC–KALCSÓ GYULA: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger,

2004. 88–98, 106, 110, 118, 146, 155, 171, 178, 192–3, 200–3, 210, 214–6, 219, 221,

230.

97. VÁRNAI JUDIT: Bárhogy nevezzük… A tulajdonnév a nyelvben és a nyelvészetben.

Bp., 2005. 15, 33, 70, 72–4, 93

98. BÍRÓ FERENC: Ragadványnevek Körösladány 18. századi egyházi anyakönyveiben.

In: 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Szerk. MÁRTONFI ATTILA–PAPP

KORNÉLIA–SLÍZ MARIANN. Bp., 2006. 237.

99. BÖLCSKEI ANDREA: Magyarországi szálláshelyek elnevezései. In: 101 írás Pusztai

Ferenc tiszteletére. Szerk. MÁRTONFI ATTILA–PAPP KORNÉLIA–SLÍZ MARIANN.

Bp., 2006. 238, 245.

100. BÍRÓ FERENC: Helynevek a Heves Megyei Levéltár 13. századi okleveleiben.

Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 182, 193.

101. RESZEGI KATALIN: Két hegyvonulat Árpád-kori névállományának összevető vizs-

gálata. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 160, 179.

102. KOCÁN BÉLA: Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helynevei. Hely-

névtörténeti tanulmányok 2. (2006): 108.

103. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod vármegye lakosságának nyelvi-etnikai össze-

tételéhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 92, 104.

104. BÖLCSKEI ANDREA: A spontán keletkezésű tulajdonnév-korrelációk diakrón szem-

pontú elemzéséhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 49, 51, 54, 65.

105. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek változásáról. Helynév-

történeti tanulmányok 2. (2006): 32, 37, 45.

106. BÁRTH M. JÁNOS: Háromszéki helynevek nyelvészeti elemzése informatikai mód-

szerekkel. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 211, 217.

107. PÓCZOS RITA: Jövevénynév, jövevényszó. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói.

Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen–Bp., 2007. 24, 28.

108. N. FODOR JÁNOS: A természetes családnévanyag lexikális-morfológiai vizsgálata.

5

In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ.

Debrecen–Bp., 2007. 114–6, 119, 125, 127–8.

109. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A növényzetre utaló helynevek. In: Nyelvek és nyelv-

változatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére. Szerk. BENŐ ATTILA–FAZAKAS

EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR. Kolozsvár, 2007. 1: 248–50, 255.

110. SEBESTYÉN ZSOLT: Dercen történeti és mai helynevei. In: Nyelvek és nyelvváltoza-

tok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére. Szerk. BENŐ ATTILA–FAZAKAS

EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR. Kolozsvár, 2007. 2: 264, 272.

111. TÓTH VALÉRIA: Az Amadéfalva > Madéfalva és az Omboly > Zomboly típusú

településnévváltozásokról. In: Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek

János tiszteletére. Szerk. BENŐ ATTILA–FAZAKAS EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR.

Kolozsvár, 2007. 2: 416, 422.

112. TAKÁCS JUDIT: Keresztnevek jelentésváltozása. Debrecen, 2007. 11, 94, 164.

113. VÖRÖS ÉVA: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára.

Debrecen, 2008. 18, 24, 27, 483.

114. ÖRDÖG FERENC: Válogatott tanulmányok. Nagykanizsa, 2008. 181.

115. KOVÁTS DÁNIEL: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája.

Sátoraljaújhely, 2008. 38 stb. (sok helyen).

116. GYŐRFFY ERZSÉBET: Similarities and dissimilarities between Swedish and Hun-

garian hydronyms. Uppsala, 2008. 11, 15, 19, 31, 34, 37, 41–2, 48.

117. PELCZÉDER KATALIN: A gyümölcsfanevek történeti vizsgálata. MNyj. 45 (2007): 42,

45, 48.

118. BÍRÓ FERENC: Háromtagú személynévkapcsolatok a 18. századi Körösladányban.

MNyj. 45 (2007): 82, 88, 96.

119. VINCZE, LÁSZLÓ: Stand und Perspektiven der ungarischen Namenkunde.

Namenkundliche Informationen 91/91 (2007): 214–5, 219, 220, 237–8, 247.

120. МАТИЧАК, ШАНДОР: K этимологическому исследованию гидронимов.

Onomastica Uralica. 5 (2007): 34–42.

121. FARKAS TAMÁS: Két háromszéki településnévről. Helynévtörténeti tanulmányok 3

(2008): 66–7.

122. KOCÁN BÉLA: A középmagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani

összefüggései. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 95, 102, 104.

123. HEGEDŰS ATTILA: Eseménynevek ómagyar és középmagyar kori

mikrotoponimákban. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 145, 150.

124. NYIRKOS ISTVÁN: A földrajzi nevek névalkotásának morfológiai jellemzői. Hely-

névtörténeti tanulmányok 3 (2008): 153, 156–7, 161–2.

125. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Észrevételek a csíki helynevek lexikális-morfológiai

szerkezetének változásairól. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 165, 167,

176–7.

126. PÓCZOS RITA: Többnevűség egy mai helynévrendszerben. Helynévtörténeti tanul-

mányok 3 (2008): 180, 205.

127. N. FODOR JÁNOS: A magyar családnevek új szempontú rendszerezési lehetőségéről.

MNy. 104 (2008): 286–7, 292–4, 303, 305.

128. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 8, 14–6, 40,

44, 47–8, 53, 55, 64 stb. (sok helyen).

129. KOCÁN BÉLA: Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori vízneveinek nyelvi rétegei.

Acta Hungarica 18 (2008): 122, 133.

130. SZABÓ JÓZSEF: A török hódoltság néprajzi és nyelvi maradványai földrajzi neve-

inkben. Szeged, 2008. 100, 188.

131. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyházi településnevek típusai a 19. század elején. In: Név és

valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 107, 114.

132. GYŐRFFY ERZSÉBET: Folyóvíznevekből alakult településnevek. In: Név és valóság.

Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 143, 148.

133. KOCÁN BÉLA: Az ómagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani

összefüggései. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ.

Bp., 2008. 182, 188.

134. KOVÁCS ÉVA: Az ómagyar kori Bihar vármegye vízneveinek nyelvi elemzése In:

Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 190, 195.

6

135. PÁSZTOR ÉVA: Határrésszé vált települések névbokrosodásának elméleti kérdései.

In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 219,

222.

136. RESZEGI KATALIN: A hegynév terminus definiálása. In: Név és valóság. Szerk.

BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 241, 243, 244, 247.

137. SEBESTYÉN ZSOLT: Puszta földrajzi köznevek kárpátaljai településnevekben. In: Név

és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 248, 254.

138. МАТИЧАК, ШАНДОР: Íŕçâŕíč˙ ďîńĺëĺíčé… Onomastica Uralica 7 (2008): 53, 56.

139. GYŐRFFY, ERZSÉBET: River names in Hungary during the Árpád age. Onomastica

Uralica 7 (2008): 60–1, 67, 72.

140. FARKAS, TAMÁS: The research of official family name changes in Hungary.

Onomastica Uralica 7 (2008): 96, 100.

141. BÖLCSKEI, ANDREA: Two books on the settlement names of the old Bihar comitat.

Onomastica Uralica 7 (2008): 111.

142. BÍRÓ FERENC: Vízrajzi köznevek ómagyar kori településnevekben. Névtani Érteítő

30 (2008): 73, 80.

143. BÖLCSKEI ANDREA–HAVAS PÉTER–SLÍZ MARIANN: A háromszéki Angyalos és

Kökös család- és helynevei. Magyar Névtani dolgozatok 203. Bp., 2008. 41–2, 44–7,

104–5, 107–11, 122.

144. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csíki lakott területi nevek nyelvi elemzése. MNyj. 46

(2008): 155–6, 165–6, 168, 171, 185.

145. NYIRKOS ISTVÁN: A finn helynevek morfológiai jellegzetességeiről. Helynévtörté-

neti tanulmányok 4 (2009): 14, 15.

146. RESZEGI KATALIN: A jelentéshasadásról. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009):

35–7, 39–41.

147. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csíki mikrotoponímiai rendszerek népetimológiás vál-

tozásai. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 55–9, 70.

148. PÓCZOS RITA: Etnikai viszonyok tükröződése a helynévmodellekben. Helynévtör-

téneti tanulmányok 4 (2009): 18, 22, 23.

149. KOCÁN BÉLA: A folyóvíznevek típusai és változásaik Ugocsa vármegye ó- és

középmagyar kori névanyagában. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 115, 121,

129.

150. PÁSZTOR ÉVA: Vizek, vízparti helyek neveinek változása a Hajdúnánáshoz tartozó

Tedej területén. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 131–2, 138–9.

151. BAUKO JÁNOS: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben.Nyitra–Bp.,

2009. 24, 60, 73, 173.

152. BÍRÓ FERENC: Egy régió településnevei a 18. század elején. Acta

AcademiaePedagogicae Agriensis 36 (2009): 63, 70.

153. Sebestyén Árpád: A névutós helynevek kérdéséhez. In: Szülőföld és nyelvi hagyo-

mány. Válogatás Sebestyén Árpád írásaiból. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN. A Debre-

ceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. 88. szám. Debre-

cen, 2009. 201, 207–8, 211–2.

154. K. NÉMETH ANDRÁS: Vörösegyházi-kereszt – Vörös-körösztfa. NÉ 31 (2009): 114,

116.

155. KOZMA JUDIT: Magyar és német népi csillagnevek és csillagképnevek jelentései. NÉ

31 (2009): 154–5.

156. N. FODOR JÁNOS: Északkelet-Magyarország személyneveinek komplex nyelvi

elemzése (1401–1526). NÉ 31 (2009): 222, 224.

157. RESZEGI KATALIN: A kognitív szemlélet lehetőségei a helynévkutatásban. MNyj. 47

(2009): 22, 25, 39.

158. BÍRÓ FERENC: Helynévhasználat Bél Mátyás Heves megye-ismertetésében. MNyj.

47 (2009): 63, 80.

159. PELCZÉDER KATALIN: Gyümölcsfajták neveinek történeti-etimológiai szótára (rész-

let). MNyj. 47 (2009): 191, 211.

160. FARKAS TAMÁS: Családnév-változtatás Magyarországon. NytudÉrt. 159. sz. Bp.,

2009. 28, 102.

161. PELCZÉDER KATALIN: Földrajzi köznevek vizsgálata Veszprém megyében. In: Re-

gionalitás és nyelvjárásiasság Veszprém megyében. Szerk. Hári Gyula–H. Tóth Ti-

7

bor. Pannon Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Veszprém, 2010. 133–146.

– 141, 142.

162. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti

forrásértékéről. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 99, 102.

163. DITRÓI ESZTER: Helynévrendszerek modellalapú vizsgálata. Helynévtörténeti Ta-

nulmányok 5 (2010): 156–7, 167.

164. BÁRTH M. JÁNOS: Helynevek vagy körülírások? Helynévtörténeti Tanulmányok 5

(2010): 209, 211, 220.

165. BÖLCSKEI ANDREA: Fordítás, adaptáció és helynévtörténet: magyar és angol hely-

névtípusok kontrasztív vizsgálatának gyakorlati tanulságairól. Helynévtörténeti Ta-

nulmányok 5 (2010): 253, 262.

166. PÓCZOS RITA: Nyelvi érintkezés és a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debreceni

Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 40, 41, 42, 50, 58–62, 67, 69, 70, 74, 79, 87, 89,

90, 92, 105–10, 113, 114, 116, 120–4, 126–8, 131–35, 137–43, 146, 149, 173, 174,

223, 224, 228.

167. N. FODOR JÁNOS: Személynevek rendszere a kései ómagyar korban. A Fel-

ső-Tisza-vidék személyneveinek nyelvi elemzése (1401–1526). Bp., 2010. – 8, 11–13,

15, 58, 63, 65, 69–71, 82–3, 89, 92, 103, 111–3, 115, 118, 150.

168. N. FODOR JÁNOS: A Felső-Tisza-vidék késő középkori személyneveinek szótára

(1401–1526). Bp., 2010. – 22, 32.

169. BAGLADI ORSOLYA: Magyar népi gombanevek lexikális-morfológiai aspektusból.

In: „Végtelen a tér, amely munkára hív” Köszöntő kötet Révay Valéria születés-

napjára. Szerk. HÁRI GYULA. Pannon Egyetem, Veszprém, 2010. 17–23: 17–8,

21–3.

170. HÁRI GYULA: A bennfoglalás és a metonimikus, valamint szinekdochés névátvitel

kapcsolata a tulajdonnevek körében. In: „Végtelen a tér, amely munkára hív” Kö-

szöntő kötet Révay Valéria születésnapjára. Szerk. HÁRI GYULA. Pannon Egyetem,

Veszprém, 2010. 89–99: 89, 91–3, 98–9.

171. SEBESTYÉN ZSOLT: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára. Nyh., 2010. –

155.

172. BÖLCSKEI ANDREA: A magyar településnevek korrelációs rendszerének alakulása a

természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 34, 35, 61, 64, 65, 67, 68, 76, 95–7,

107, 146, 182, 204, 205, 257, 385, 393.

173. JUHÁSZ DEZSŐ: Tankönyvek, kézikönyvek, szakterminológiák. In: Tanulmányok

Szabó József 70. születésnapjára. Szerk. Németh Miklós–Sinkovics Balázs. Szeged,

2010. 87–94. – 88, 94.

174. HÁRI GYULA: Név és környezet viszonya a létesítménynevekben. Bp. 2010. – 7, 11,

12, 14, 16, 25, 38, 72.

175. NYIRKOS ISTVÁN: A névvariánsok identifikációs jellemzői a hivatalos névadásban.

In:. Emlékkönyv Mező András tiszteletére. Szerk. P. LAKATOS ILONA–SEBESTYÉN

ZSOLT. Nyíregyháza, 2010. 103–7. – 106, 107.

176. BÉNYEI ÁGNES: Az -s képző szerepe helyneveinkben. In:. Elméletek és módszerek II.

Szerk. P. LAKATOS ILONA–PETHŐ JÓZSEF. Bessenyei Könyvkiadó. Nyíregyháza,

2010. 9–18. – 10, 11, 12, 16.

177. HÁRI GYULA: Épületnév, építménynév, létesítménynév. NÉ 32 (2010): 99–116. 102,

107–10, 113.

178. SLÍZ MARIANN: A történeti személynévkutatás terminológiájához. NÉ 32 (2010):

157–72. 158, 166, 171.

179. RESZEGI KATALIN: Hegyrészt jelölő földrajzi köznevek. MNyj. 48 (2010): 77–97. –

79, 95.

180. TÓTH TEODÓRA: Bauko János, Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben.

(Ismertetés.) MNyj. 48 (2010): 267–72. – 268–9, 272.

181. FARKAS TAMÁS: A magyar családnévanyag fogalma és struktúrája. Mnyj. 48 (2010):

59–75. – 69, 74..

182. RESZEGI KATALIN: Possibilities of Onomatosystematical Comparative Research in

Uralian Languages. On the Examples of Early Hungarian Oronyms. Folia Uralica

Debreceniensia 17 (2010): 95–110. – 96–99, 102, 104–109.

183. TÖRÖK TAMÁS: The Place names of Ipoly mente. Eruditio -- Educatio 5 (2010):

8

61–70. – 61, 63, 64, 66, 68.

184. BÁRTH M. JÁNOS: Vápa ~ lápa. In: Karszt, történelem, helynevek. Köszöntők és ta-

nulmányok a 88 éves Dénes György tiszteletére. Szerk. TÓTH ÁLMOS–BÁRTH M.

JÁNOS. Bp., 2011. 183–90. – 187, 190.

185. BÖLCSKEI ANDREA: Barlangnevek a Brit-szigeteken. In: Karszt, történelem, hely-

nevek. Köszöntők és tanulmányok a 88 éves Dénes György tiszteletére. Szerk. TÓTH

ÁLMOS–BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2011. 191–8. – 192, 198.

186. HÁRI GYULA: A Fejér megyei Burok-völgy barlangjainak névrendszere. In: Karszt,

történelem, helynevek. Köszöntők és tanulmányok a 88 éves Dénes György tisztele-

tére. Szerk. TÓTH ÁLMOS–BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2011. 213–21. – 215, 221.

187. KISS GÁBOR–ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS: Víznevek névalkotó szerepéről – Vas

megyei példákon. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 111–120. – 119.

188. BÁBA BARBARA: Puszta földrajzi köznevek helynévalkotó szerepe az ómagyar kor-

ban. A jelentéshasadás. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 121–132. – 121,

123, 125, 126, 130.

189. DITRÓI ESZTER: Egy lehetséges módszer a helynevek területi különbségeinek iga-

zolására. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 151–62. – 151, 152, 154, 157.

190. RESZEGI KATALIN: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debreceni Egyetemi

Kiadó, Debrecen, 2011. – 14, 15, 24, 35, 40, 102, 121, 123, 146, 147, 151–3, 158–60,

164–7, 171, 193.

191. GYŐRFFY ERZSÉBET: Korai ómagyar kori folyóvíznevek. Debreceni Egyetemi Ki-

adó, Debrecen, 2011. – 10, 18, 29, 30, 50, 51, 59, 63, 69, 85, 105, 106, 113, 114, 117,

118, 120, 124, 125, 129, 131, 182.

192. TÓTH, VALÉRIA: Patrociny Settlement Names in the Carpathian Basin. In: Patrociny

Settlement Names in Europe. Onomastica Uralica 8. Szerk. TÓTH, VALÉRIA. Deb-

recen–Helsinki, 2011. 175–206. – 192; 205.

193. BÁRTH M. JÁNOS: Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtésének

informatizálási munkálatairól. In: Hangok – helyek. Szerk. BÁRTH M.

JÁNOS–VARGHA FRUZSINA. Bp., 2011. 11–32. – 22, 32.

194. TÓTH, VALÉRIA: Change typology of toponyms. Acta Onomastica. 52 (2011):

179–89. – 179.

195. SLÍZ MARIANN: Személynévadás az Anjou-korban. Budapest, 2011. – 27, 257.

196. F. LÁNCZ ÉVA: A tulajdonságra utaló családnevek kognitív megközelítésben. NÉ. 33

(2011): 29–39. – 29, 30, 35.

197. TÓTH VALÉRIA: Gondolatok a településnév-korrelációkról. NÉ 33 (2011): 213–24. –

215, 223.

198. SZABÓ KRISZTINA: A Pécs környéki szénbányászat épített környezetének nevei. NÉ

33 (2011): 101–11. – 101, 110.

199. ANGYAL LÁSZLÓ: A régi Nógrád megye településneveinek nyelvészeti vizsgálata.

Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011. – 11; 64; 70; 71; 122; 123; 128; 130; 132; 133;

135; 137; 139; 142; 143; 178; 179; 185; 186.

200. PÁSZTOR ÉVA: Határrésznévvé vált települések nevei mint névalkotó lexémák .

Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 77–83. – 77, 82.

201. BÁBA BARBARA: Fanevek helynévformáns szerepe a korai ómagyar korban.

Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 69–75. – 70–1, 75.

202. RESZEGI KATALIN: Jelentésbővülés a helynevek körében. Helynévtörténeti

Tanulmányok 7 (2012): 61–8. – 61–2, 65, 67.

203. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A csíki domborzati névrendszer regionális arculata.

Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 39–52. – 39–41, 51.

204. DITRÓI ESZTER: Helynévrendszerek területi differenciáltsága. Helynévtörténeti

Tanulmányok 7 (2012): 29–38. – 39, 30–1, 37.

205. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar vízneveinek funkcionális-szemantikai

elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 81–100. – 82; 84; 94; 97.

206. PÁSZTOR ÉVA: A halmok neveinek szerkezeti felépítéséről és változási hajlandósá-

gáról. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 101–110. – 103; 108.

207. DITRÓI ESZTER: Vas megye jelenkori helynevei morfológiai megközelítésben.

Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 111–120. – 111; 112; 113; 115; 118; 119.

208. NYIRKOS ISTVÁN: A névrövidülés hangszerkezeti és egyes morfológiai típusai a

9

magyar helynevekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 133–140. – 133;

135; 138.

209. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó; 2012. –

7; 9; 11; 12; 13; 14; 95; 97; 98; 109; 111; 120.

210. PELCZÉDER KATALIN: Egy sajátos szócsoport elemzése: az érő azó a gyümölcsne-

vekben. Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 75–86. – 82; 84.

211. SEBESTYÉN ZSOLT: Máramaros megye helységneveinek etimológiai szótára.

Nyíregyháza; Bessenyei Kiadó; 2012.– 160.

212. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyház mint egykori birtokos a magyar helységnevekben.

Névtani Értesítő 34 (2012): 71–80. – 73; 79.

213. BAUKO JÁNOS: A magyar és a szlovák (szláv) névtani terminológia összevetése.

Névtani Értesítő (2012): 157–66. 160; 164.

214. PESTI JÁNOS: Pécs utcanevei 1554–2004. Kronosz Kiadó, Pécs, 2013. – 77; 78; 89;

90; 91; 93; 448.

215. KOCÁN BÉLA: Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori településneveinek nyelvi

rétegei. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 19–29. – 27.

216. DITRÓI ESZTER: Nyelvi érintkezések hatása a helynévmintákra. Helynévtörténeti

Tanulmányok 9 (2013): 89–99. – 89; 90; 98.

217. TÓTH TEODÓRA: Dercen: egy nyelvjárásziget helynévrendszertani sajátosságai.

Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 101–14. – 108; 109; 111; 113.

218. PÁSZTOR ÉVA: Az élőnyelvi helynévgyűjtések módszertani problémái.

Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 127–38. – 135; 136; 137.

219. N. FODOR JÁNOS: A természetes személynévadásról. Magyar Nyelvjárások 50

(2012): 37–50. – 38; 40; 41; 50.

220. MOZGA EVELIN: Slíz Mariann: Személynévadás az Anjou-korban. Slíz Mariann:

Anjou-kori személynévtár 1301–1342. N. Fodor János: Személynevek rendszere a

kései ómagyar korban. N. Fodor János: A Felső-Tisza-vidék késő középkori sze-

mélyneveinek szótára. 1401–1526. Magyar Nyelvjárások 50 (2012): 181–92. – 184;

189; 192.

221. KOVÁCS, ÉVA: Different aspects for the study of toponyms deriving from personal

names. Acta Onomastica 43 (2012): 187–97. – 188.

222. BÖLCSKEI, ANDREA: Contrastive analysis of english and hungarian toponym types.

Acta Onomastica 43 (2012): 7–27. – 14; 24.

223. BÉNYEI ÁGNES: Az –ó/-ő képző funkciói és helynévképző szerepének kialakulása.

In:. Elméletek és módszerek III. Szerk. P. LAKATOS ILONA–PETHŐ JÓZSEF. Besse-

nyei Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2012. 11–16. – 12, 13, 14.

224. MÜLLER MÁRTA: Bajor utcanevek egy magyarországi német településen. Névtani

Értesítő 35 (2013): 97–107. – 97; 100; 106.

225. SZŐKE MELINDA: Az apát lexéma megjelenése a garamszentbenedeki apátság bir-

tokainak nevében. Névtani Értesítő 35 (2013): 109–22. – 109; 121.

226. GALGÓCZI-DEUTSCH MÁRTA: A változó szociokulturális környezet tükröződése a

nyelvi tájképben, Hódmezővásárhely példáján. Névtani Értesítő 35 (2013): 145–56.

– 147; 155.

227. T. SOMGYI MAGDA: Bényei Ágnes: Helynévképzés a magyarban. Névtani Értesítő

35 (2013): 256–9. – 257.

228. KISS, MAGDALENA: Analiza funcţional-semantică a hidronimelor române din

bazinul Crişurilor. In: Name and Naming. Onomastics is Contemporary Public

Space. Szerk. Oliviu Felecan. Editura Mega, Baia Mare. 2013. 329–338. – 336, 337.

229. TÖRÖK TAMÁS: Helységnevek az Ipoly-völgyéből. In: A tudomány vonzásában.

Köszöntő kötet a 70 éves Vörös Ottó tiszteletére. Szerk. Simon Szabolcs–Török

Tamás. Komárom. 2012. (ISBN 978-80-8122-053-1) 57–68. – 58; 59; 63.

230. BÁTORI ISTVÁN: Erdélyi vármegyék Árpád-kori településneveinek névrendszertani

elemzése. Juvenilia 5 (2013): 52–62. – 52; 53; 56; 58; 62.

231. BÍRÓ FERENC: Új helynévtörténeti monográfiák a debreceni műhely sorozatából.

Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 347; 349; 350; 351.

232. ANGYAL LÁSZLÓ: A „falu” névrész és változatai Nógrád megye település- és csa-

ládneveiben. In: Bihari Hegyköz 1. Szerk. Forró Enikő–Kőrösi Zoltán–Szendrei

Ákos–Veres Péter. Hatvani István Szakkollégium DETEK. Debrecen–Nagyvárad,

10

2013. 185–199. – 186; 197.

233. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A szép melléknév Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárbeli

helynévadalékairól. In: A nyelvföldrajztól a névföldrajzig IV. A nyelvi kölcsönhatá-

sok és a személynevek. Szerk. Vörös Ferenc. Savaria University Press. Szombathely,

2013. 103–107. – 85; 87.

234. DITRÓI ESZTER: A migráció hatása a helynévmintákra. Magyar Nyelvjárások 51

(2013): 111–128. – 112; 115; 117, 124, 127.

235. RESZEGI KATALIN: Különböző nyelvű helynévpárok reprezentácuója. Magyar

Nyelvjárások 51 (2013): 129–140. – 129; 139.

236. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek mint lexikális helynévformánsok. Magyar

Nyelvjárások 51 (2013): 103–110. – 103, 108; 110.

237. KOVÁCS ÉVA: Gyóta. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 85–102. – 87, 96, 98, 101.

238. PRESINSZKY KÁROLY: Csallóközi helységnevek élőnyelvi változatai. In: Tulajdon-

nevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában. Szerk. BAUKO

JÁNOS–BENYOVSZKY KRISZTIÁN. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Kö-

zép-európai Tanulmányok Kara. Nyitra, 2013. 86–101. – 86, 87, 93.

239. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek etimológiai és kronológiai rétegződése. In: A

nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH

MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti

Tanszék. Szeged, 2013. 7–15. – 14.

240. RESZEGI KATALIN: Cognitive approach to Hungarian Toponymy. Onoma 48

(2013): 367–79. – 368, 371, 378.

241. ANGYAL LÁSZLÓ: A falu névrész és változatai Nógrád megye település- és család-

neveiben. In: VÖRÖS FERENC szerk. A nyelvföldrajztól a névföldrajzig IV. A nyelvi

kölcsönhatások és a személynevek. Savaria University Press. Szombathely, 2013.

185–199. – 186; 197.

242. HOCHBAUER, MÁRIA: The Possible Meanings of the Lexems ’alsó’ and ’felső’ in

Hungarian Toponyms. Studia Linguistica Hungarica 29 (2013): 95–113. – 100,

113.

243. FABCIC, MELANIJA LARISA: Bei Petrusenklopfen – Matilda je pobrala koga – Szent

Mihály lován ül – Onymische Komponenten in der deutschen, slowenischen und

ungarischen Phraseologia. Jezikoslovlje 15 (2014): 199–229. – 201, 227.

244. BÁTORI ISTVÁN: Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának

tanulságai. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 53–60. – 54; 60.

245. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A helynévi szinonímia csíki szinkrónmikrotoponímiai

rendszerek tanúsága alapján. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 61–72. – 63;

67; 70; 71.

246. KISS MAGDALÉNA: A Körösök magyar és román vízneveinek lexikális-morfológiai

elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 73–102. – 73; 74; 99.

247. TÓTH VALÉRIA: A személynévadás és személynévhasználat névelméleti kérdései.


248. BUZGÓ ANITA: 19. századi családnevek vizsgálata egy kétnyelvű városban. Folia

Uralica Debreceniensia 21 (2014): 3–12. – 4, 11.

249. PELCZÉDER KATALIN: Helyre utaló gyümölcsfajtanevek az ó- és középmagyar kor-

ban. Magyar Nyelv 110 (2014): 203–209. – 203, 208.

250. N. FODOR JÁNOS: A történeti személynévföldrajz mint a nyelvföldrajz egyik kutatási

területe I. Névtani Értesítő 36 (2014): 23–41. – 24, 39.

251. IMREH RÉKA: A helynevek szerepe az alternatív ideologikus gondolkodásban.

Névtani Értesítő 36 (2014): 105–120. – 106, 109, 111, 119.

252. SZABÓ JÓZSEF: A dél-dunántúli délszláv (horvát, szerb, szórványos szlovén) be-

vándorlások nyelvi és néprajzi nyomai a földrajzi nevekben. Magyar Nyelvőr 138

(2014): 408–23. – 420.

253. KENYHERCZ RÓBERT: A szláv helynévformánsok kölcsönzéséről. Nyelvtudományi

Közlemények 110 (2014): 205–26. – 218, 225.

254. RESZEGI KATALIN: A linguistic-typological study of the mountain names of two

mountain ranges in medieval Hungary. Acta Onomastica 55 (2014): 337–62. – 240.

255. BÁBA BARBARA: A study of two-part toponyms from a cognitive aspect. In: Names

in Daily Life. Proceedings of the 24th International Congress of Onomastic Scienc-

11

es. Szerk. Tort I Donada, Joan–Montagut I Montagut, Monserrat. Barcelona, 2014.

983–990. – 984, 985, 989, 990.

256. KOVÁCS ÉVA: Comparative analysis of onomatosystems in the centuries after the

establishment of the Hungarian State. In: Names in Daily Life. Proceedings of the

24th International Congress of Onomastic Sciences. Szerk. TORT I DONADA, J.

–MONTAGUT I MONTAGUT, M. Barcelona, 2014. 1225–1232. – 1228, 1231.

257. BÖLCSKEI ANDREA: The Findings of Onomastic Field Research on Synchronic

Hungarian Toponyms used in Transylvanian Settlements. In: Challenges in

Synchronic Toponymy. Stucture, Context and Use – Défis de la toponymie

synchronique. Structures, contextes et usages. Szerk. Löfström, Jo-

nas–Schnabel-Le Corre, Betina. Narr Francke Attempto Verrlag GmbH, Tü-

bingen. 2015. pp. 65–79. – 69, 71, 74, 75.

258. SEBESTYÉN ZSOLT: Kárpátalja víznevei: Nagy-ág. In: Korszerű tudomány, korszerű

közoktatás: tanulmányok a nyelv- és az irodalomtudományok köréből. Szerk. Karádi

Zsolt, Pethő József. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza. 2015. 67–74. – 68.

259. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi

Kiadó, 2015.– 83, 112, 166, 208.

260. DITRÓI ESZTER: A helynévrendszerek területi differenciáltságának statisztuikai alapú

megközelítése. In: Nyelvelmélet és dialektológia 3. Szerk. É. KISS

KATALIN–HEGEDŰS ATTILA–PINTÉR LILLA. Szent István Társulat. Buda-

pest–Piliscsaba, 2015. 58–80. – 58, 78.

261. KISS KÁLMÁN: Csűry Bálint és a szamosháti tájnyelv. Partiumi Füzetek 83.

Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad. 2015. – 292.

262. FARKAS TAMÁS: A nemzetközi névkutatás és magyar kapcsolatai. In: FARKAS

TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar

Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet.

Bp., 2015. 23–47. – 34, 44.

263. JUHÁSZ DEZSŐ: A magyar névkutatás tudományos fórumai, intézményei, társadalmi

jelenléte. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század

elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és

Finnugor Intézet. Bp., 2015. 49–61. – 50; 59.

264. SLÍZ MARIANN: Általános névtani kérdések. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN

szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társa-

ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. – 102;

103; 109.

265. N. FODOR JÁNOS: Történeti személynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN



129; 137.

266. SZILÁGYI-KÓSA ANIKÓ: Mai személynevek kutatása. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ

MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi

Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 145–164.

– 146; 150; 159.

267. TÓTH VALÉRIA: Történeti helynévkutatás. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk.

Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE

Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 173; 176; 181.

268. HEGEDŰS ATTILA: Mai helynevek kutatása. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN


ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 189–206. –

195; 202.

269. RESZEGI KATALIN: A tulajdonnevek a gyermeki nyelvelsajátításban. Névtani

Értesítő 37 (2015): 83–97. – 83, 92, 95.

270. GYŐRFFY ERZSÉBET: A mentális térképezés helynév-szociológiai alkalmazásáról.

Névtani Értesítő 37 (2015): 99–117. – 113, 116.

271. IMREH RÉKA: A helynevek szerepe az alternatív ideologikus gondolkodásban. II.


272. BÖLCSKEI ANDREA: Az egyházi birtoklásra utaló történeti helynevek összegyűjté-

séről, elemzési szempontjairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 103–120.

12

– 115; 117.

273. RESZEGI KATALIN: A névközösség fogalmához. Helynévtörténeti Tanulmányok 11

(2015): 165–176. – 166; 168; 169; 170; 175.

274. DITRÓI ESZTER: Statisztikai módszerek felhasználási lehetőségei az összehasonlító

névtudományban. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 177–198. – 179; 180;

183; 186; 196.

275. GYŐRFFY ERZSÉBET: A helynévismeretről. Magyar Nyelvjárások 53 (2015): 5–33.

– 30, 32.

276. DITRÓI ESZTER: Névföldrajzi térképlapok klaszteranalízise Zala megye helynevei

alapján. Magyar Nyelvjárások 53 (2015): 47–61. – 47, 48, 51, 60.

277. HANKUSZ ÉVA: Összevető helynévvizsgálatok Szatmár megye területéről. Magyar

Nyelvjárások 53 (2015): 63–76. – 67, 70, 73, 76.

278. BÁTORI ISTVÁN: A telek mint helynévformáns. Magyar Nyelvjárások 53 (2015):

95–116. – 103, 106.

279. FARKAS TAMÁS: A magyar családnevek változástipológiájáról. Magyar Nyelv 111

(2015): 395–408. – 395, 400, 407.

280. RAJSLI ILONA: A szerbiai Vajdaság helyneveinek szociokulturális aspektusairól. In:

VÖRÖS FERENC szerk. A nyelvföldrajztól a névföldrajzig VI. Határtalan névföldrajz.

UMIZ–Imre Samu Nyelvi Intézet. Unterwart/Alsóőr–Bp., 2015. 302–314. – 302;

306; 312.

281. GYŐRFFY ERZSÉBET: The Toponymic Competence: A Case Study in the Hungarian

Settlement Tépe. Voprosy Onomastiki 19/2 (2015): 83–100. – 97, 99.

282. BÖLCSKEI ANDREA: Place names reflecting ecclesiastical possession in Late Medi-

eval Hungary. In: Name and naming. Proceedings of the third international con-

ference on onomastics „Name and naming”: Conventional / unconventional in

onomastics. Szerk. Oliviu Felecan. Cluj-Napoca, 2015. 428–438. – 430, 438.

283. GYŐRFFY ERZSÉBET: Szabó T. Attila és a kalotaszegi vízrajzi köznevek. In: Az em-

ber és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110.

évfordulóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Ko-

lozsvár, 2016. 62–69. – 64, 65, 68.

284. TÓTH VALÉRIA: Helynevek és személynevek rendszerösszefüggései a régi magyar

nyelvben. In: Az ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila

születésének 110. évfordulóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Mú-

zeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016. 70–88. – 70, 85.

285. MÁR ORSOLYA: Sepsikőröspatak és Kálnok helyneveinek nyelvi elemzése. In: Az

ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110.

évfordulóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Ko-

lozsvár, 2016. 144–153. – 144, 150, 153.

286. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynév-etimológia és művelődéstörténet. In: Az ember és

a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110. évfordu-

lóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár,

2016. 174–182. – 174, 181.

287. BAUKO JÁNOS: Bevezetés a szocioonomasztikába. Nyitrai Konstantin Filozófus

Egyetem, Nyitra. 2015. – 10, 28, 29, 30, 31, 34, 54, 55, 56, 140, 165.

288. RÁCZ ANITA: Etnonimák a régi magyar településnevekben. Debreceni Egyetemi

Kiadó. Debrecen., 2016. – 109, 187.

289. TÓTH VALÉRIA: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban.

Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 7, 33, 34, 35, 36, 37, 39, 40, 58, 59,

124, 128, 138, 139, 272.

290. BÁBA BARBARA: Lexical topoformants in toponyms. Acta Onomastica 55

(2016): 17–24. – 19.

291. DITRÓI ESZTER–VARGHA FRUZSINA SÁRA: Települések közti nyelvjárási és

névföldrajzi hasonlósági viszonyok összevető elemzése Vas és Zala megyében.


292. SEBESTYÉN ZSOLT: Hegy- és településnevek a Felső-Tisza-vidéken. Névtani

Értesítő 38 (2016): 157–170. – 158, 168.

293. KISS MAGDALÉNA, A Körösmente folyóvízneveinek névrendszertani vizsgála-

13

ta. Névtani Értesítő 38 (2016): 217–220. – 217, 219.

294. DITRÓI ESZTER, Helynévrendszerek modellalapú vizsgálata. A helynévminták

összevető analízise statisztikai megközelítésben. Névtani Értesítő 38 (2016):

224–228. – 225.

295. BÖLCSKEI ANDREA, Changes of Toponyms Reflecting Ecclesiastical Possession in

Medieval Hungary. In: Names and Their Environment. Proceedings of the 25th In-

ternational Congress of Onomastic Sciences. Szerk. Hough, Carole–Izdebska, Daria.

Glasgow, 2016. 109–118. – 111, 118.

296. DREMINA, L. D., Proiszhozsgyenyije, formipovanyije i zakonomernosztyi

iszpolzovanyija vengerszkih antroponyimov. In: Filologicseszkije Nauki v MGIMO.

6 (2016): 130–159. – 157, 159.

297. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Kovács Éva: A Tihanyi összeírás mint helynévtörté-

neti forrás. Névtani Értesítő 38 (2016): 249–253. – 243, 252.

298. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek térben és időben. Debreceni Egyetemi Kiadó.

Debrecen, 2016. – 9, 10, 14, 17, 25, 30, 34, 38, 39, 51, 56, 57, 58, 60, 66, 100, 159.

299. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A csíki kiemelkedésnév névföldrajzi sajátosságai. In: VI.

Dialektológiai szimpozion. Szerk. Czetter Ibolya–Hajba Renáta–Tóth Péter. Szom-

bathely–Nyitra, 2016. 305–316. – 306, 312.

300. KOCÁN BÉLA: Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. Debreceni

Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 9, 11, 41, 42, 43, 69, 72, 73, 76, 77, 78, 80, 87,

91, 117, 123, 124, 127, 130, 190, 226, 234.

301. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynévismeret és névközösség. Helynévtörténeti Tanulmá-

nyok 13 (2017): 155–169. – 156, 163, 167.

302. FARKAS TAMÁS: Nemzetközi és magyar névtani terminológiai kutatások. In: Ma-

gyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei Andrea–Farkas tamás–Slíz

Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 29–47. – 37, 39, 40, 44.

303. FARKAS TAMÁS: Terminological Studies in International and Hungarian

Onomastics. In: Magyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei And-

rea–Farkas Tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. – 72, 74, 75, 79.

304. TÓTH VALÉRIA: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Debreceni Egyetemi

Kiadó. Debrecen, 2017. – 14, 16, 134, 189.

305. RESZEGI, KATALIN: The History of Onomastic researc in Debrecen. Debrecen Uni-

versity Press. Debrecen, 2017. – 19, 20, 21, 56.

306. DITRÓI, ESZTER: A Model-Based Study of Toponym Systems. In: A Survey of

Historical Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva. Debrecen University Press, 2017.

63–64. – 63.

307. RESZEGI, KATALIN: Meaning Extension of Place Names. In: A Survey of Historical

Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva. Debrecen University Press, 2017. 58. – 58.

308. KISS, MAGDALÉNA: A Funktional-Semantic Analysis of the Hungarian Hydronyms

Connected to the Rivers Körös. In: A Survey of Historical Toponomastics. Szerk.

Kovács, Éva. Debrecen University Press, 2017. 90–91. – 90.

309. KISS, MAGDALÉNA: Lexical-Morphological Analysis of Hungarian Hydronyms



310. TÓTH, TEODÓRA: Dercen: An Onomatosystematical Study of a Dialect Island. In: A

Survey of Historical Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva. Debrecen University

Press, 2017. 100–101. – 100.

311. PÓCZOS, RITA: The Linguistic Strata of the River System of Rivers Garam and Ipoly.

In: A Survey of Historical Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva. Debrecen University

Press, 2017. 104–105. – 105.

312. DITRÓI, ESZTER: A Possible Method for the Explanation of Regional Differences

between Toponyms. In: A Survey of Historical Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva.

Debrecen University Press, 2017. 143–144. – 143.

313. BÁRTH M., JÁNOS: Devil and Angel in Transylvaniai place names. In: Name and

Naming. Sacred and Profane in Onomastics. Szerk. Felecan, Oliviu. Editura Me-

ga—Editura Argonant, Cluj-Napoca, 2017. 517–525. – 520, 525.

314. PELCZÉDER KATALIN: Gyümölcsnevek szótára. Tinta Könyvkiadó. Bp., 2018. – 20.

315. PELCZÉDER KATALIN: Magyar gyümölcsnevek. Tinta Könyvkiadó. Bp., 2018. – 7,

14

12, 16, 17, 19, 20, 21, 28, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 58, 83, 92, 95, 96, 97, 100, 101, 104,

109, 111, 112, 128.

316. KOVÁCS ÉVA: A természeti környezetre utaló településnevek. Magyar Nyelvjárások

55 (2017): 121–135. – 121, 123, 133.

317. HORVÁTH PÉTER: A tulajdonnevek metaforikus kiterjesztésének két módja. Ösvé-

nyek 2017/1: 76–79. – 77, 79.

318. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév és identitás. Névtani Értesítő 39 (2017): 41–53. – 43,

52.

319. KOVÁCS HELGA: A középkori várnevek keletkezéstörténeti vizsgálata. Névtani Ér-

tesítő 39 (2017): 67–86. – 67, 70, 72, 78, 79, 84.

320. KOCÁN BÉLA: A helynévrendszer változása az ugocsai Hontpázmány-birtoktestben.

Névtani Értesítő 39 (2017): 87–98. – 87, 91, 97.

321. T. SOMOGYI MAGDA–TISZER TIBOR: Utcanévváltozások Pozsony példáján. Névtani

Értesítő 39 (2017): 99–118. – 104, 117.

322. HORVÁTH VIVIEN: A helynevek rendszere, funkciója és fordíthatósága. Névtani Ér-

tesítő 39 (2017): 119–129. – 123, 128.

323. GYŐRFFY ERZSÉBET: Egy on-line helynévkompetencia-felmérés tanulságai. Magyar

Nyelvőr 142 (2018): 73–84. – 82, 83.

324. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév-szociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen,

2018. – 30, 71, 102, 109, 126, 158.

325. IMREH RÉKA: Ditrói Eszter, Helynévrendszerek modellalapú vizsgálata. Magyar

Nyelv 114 (2018): 494–499. – 494, 495, 497, 499.

326. GYŐRFFY ERZSÉBET: On the Characteristics of Toponymic Communities.

Onomastica Uralica 10 (2018): 5–18. – 6, 16, 17.

327. ESZTER DITRÓI: Statistical Approaches to Researching Onomastic Systems.

Onomastica Uralica 11 (2018): 31–42. – 31, 32, 33, 41.

328. ANDREA BÖLCSKEI: A report on the compilation of an English-Hungarian glossary

of onomastic terms. Onomastica Uralica 11 (2018): 75–86. – 78, 82, 85.

329. ÉVA KOVÁCS: Settlement names referring to the natural environment. Onomastica

Uralica 12 (2018): 45–56. – 45, 46, 54.

330. CZUCZOR SÁNDOR: Tényleg beszél a helynév. Almádi Füzetek 9. Balatonalmádi,

2018. – 98.

331. BÁRTH M. JÁNOS: Névföldrajzi térképlapok Erdélyből. Magyar Nyelvtudományi

Társaság, Bp., 2018. – 25, 49, 50, 56, 81, 141, 144, 145, 162.

332.

2. HOFFMANN ISTVÁN–(RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA): Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar

korból. 1. Abaúj—Csongrád vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadványai 1. Debrecen, 1997. 155

lap + 33 térképmelléklet.

Ismertetés:

1. JUHÁSZ DEZSŐ: MNy. 95 (1999): 91–96.

2. HEGEDŰS ATTILA: NÉ. 20 (1998): 130–32.

3. KRISTÓNÉ FÁBIÁN ILONA: Néprajz és Nyelvtudomány 39 (1998): 219–21.

4. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica VI/1 (2000): 600–1. Olaszul.

5. TULOK PÉTER: Századok 134 (2000): 1005–1006.

Hivatkozás:

1. BALASSA IVÁN–KOVÁTS DÁNIEL: Sárospatak határának helynevei. Sárospatak,

1997. 17 stb. (sok helyen).



74, 110.

3. BÖLCSKEI ANDREA: Névkorrelációk az ómagyar kori nevek körében. NÉ. 21 (1999):

75, 78.

4. KISS LAJOS: Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. Piliscsaba. 1999. 217.



6. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek

nyelvészeti elemzése. Debrecen, 2001. 13–4, 76, 19, 26, 40, 48, 50, 58, 61, 65–6, 71,

15

73–4, 77–8, 93, 96, 105–6, 110, 113, 117.

7. DUDÁS GYÖRGYI: A föld és a völgy labializációs változásai az ómagyar korban.

MNyj. 40 (2002): 22.

8. OROSZ ISTVÁN: Debrecen története 7. Debrecen, 2002.


36.

10. RESZEGI KATALIN: Hegynevek az Árpád-kori Gömör vármegyéből. MNyj. 40

(2002): 48, 54, 57.

11. PESTI JÁNOS: Pécs földrajzi neveinek eredete. Pécs, 2004. 76, 93.

12. WEISZ BOGLÁRKA: Abaúj vármegye vámszedőhelyei az Árpád-korban. Acta

Historica 119 (2004): 31–38. – 35.

13. KRISTÓ GYULA: A magyar történeti helynévkutatásról. In: . Magyar névtani kuta-

tások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 161–4.

14. KRISTÓ GYULA: Settlement Name Giving of Hungarian Historical Settlement





névtörténeti tanulmányok 2. (2006): 107, 123.

17. BÁBA BARBARA: A szláv eredetű fanevek nyelvtörténeti jelentősége és vizsgálati

lehetőségei. Szkholion 2006/2:


pontú elemzéséhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 50, 65.

19. VÖRÖS FERENC: Helynévkutatás a Felvidéken. MNyTK. 225 (2006): 30.

20. RESZEGI KATALIN: A hegynevek és más helynévfajták kapcsolata. In: Nyelvi iden-

titás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debre-

cen–Bp., 2007. 38, 43.

21. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000–1350. 1. Onomastica

Uralica 5 (2007): 101–9.

22. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000–1350. 1. Magyar Nyelv

103 (2007): 231–6.

23. A. MOLNÁR FERENC: A Herpály helynév eredetéhez. Rálátás 8 (2007): 51–5.

24. HÁRI GYULA: Veszprém megye nyelvjárása és Pesty Frigyes helynévgyűjteménye.

In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ.

Debrecen–Bp., 2007. 296.

25. MARTON SZABOLCS: Középkori galambposta Magyarországon. Acta Historica

2007: 93–105. – 98.

26. KOVÁTS DÁNIEL: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája. Sátoraljaúj-

hely, 2008. 38 stb. (sok helyen).

27. GYŐRFFY ERZSÉBET: Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízne-

veinkben. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 129, 131.


mikrotoponimákban. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 150.


garian hydronyms. Uppsala, 2008. 48.

30. BÉNYEI ÁGNES: A -d képző előfordulása helyneveinkben. In: Név és valóság. Szerk.

BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 97–8.

31. KOVÁCS ÉVA: Az ómagyar kori Bihar vármegye vízneveinek nyelvi elemzése In:

Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 189, 195.



33. BÉNYEI ÁGNES: Még egyszer a -d helynévképzőről. Helynévtörténeti tanulmányok 4

(2009): 90, 101.

34. KISS MAGDALÉNA: Bihar megyei víz- és településnevek lexikai kapcsolata. Félúton

5 (2009): 4, 12.

35. FARKAS TAMÁS: Régi magyar családnevek névvégmutató szótára. Bp., 2009.

36. PINKE ZSOLT: Adatok az Árpád-kori Hortobágy-Sárrét természetföldrajzához I..

Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 202, 207.

16


természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 54, 240, 256, 386.


Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 30, 227.

39. PELCZÉDER KATALIN: Földrajzi köznevek vizsgálata Veszprém megyében. In: Re-

gionalitás és nyelvjárásiasság Veszprém megyében. Szerk. Hári Gyula–H. Tóth Ti-

bor. Pannon Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Veszprém, 2010. 133–146.

– 136.



130.

41. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki apátság 1075. évi alapítólevelének krono-

lógiai rétegei. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 59–66. – 61, 65.


Kiadó, Debrecen, 2011. – 8, 56, 193.


adó, Debrecen, 2011. – 170, 182.




elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 81–100. – 81, 97.


magyar helynevekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 133–140. – 137,

138.

47. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. – 9,

58, 125.

48. DÉNES GYÖRGY: Az 1249. évi szalonnai határjárás és a félreolvasott Yrmeg, helye-

sen Yrmes potoka. Névtani Értesítő 34 (2012): 81–92. – 83; 91.

49. KISS MAGDALÉNA: Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében.


50. PÁSZTOR ÉVA: A Magyar Digitális helynévtár: A települések helynévrendszerének

megjelenítése, elemzési útjai és lehetőségei. In: Interdszciplinaritás a régiókutatás-

ban. II. Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Debrecen, 2012. 57–64. – 61.

51. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban.

Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. – 152, 213.

52. PESTI JÁNOS: Pécs utcanevei 1554–2004. Kronosz Kiadó, Pécs, 2013. – 448.

53. BÁBA BARBARA: A vejsze lexéma története és korai ómagyar kori előfordulásai.

Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 43–56. – 43; 55.

54. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a magyar helynévi szórvány kapcsolata.


55. VÁRNAI JUDIT SZILVIA: A fehér barátok földjén. Diósgyőr és környéke története,

mondái és helynevei. Terra Ignis Kiadó, Bp., 2014. ISBN 978-963-08-8426-6. – 219.


Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 344; 351.




Tanszék. Szeged, 2013. 7–15. – 7, 14.

58. BÖLCSKEI ANDREA: Toponyms reflected ecclesiastical possession in the Medieval

Kingdom of Hungary. Onoma 48 (2013): 129–56. – 137; 150.

59. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki Huger ~ Hucueru szórványának nyelv-

történeti vizsgálata. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 7–18. – 10; 17.


elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 73–102. – 78; 79; 82; 99.


vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 59, 140, 185, 186, 214.


Kiadó, 2015.– 112, 124, 127, 130, 137, 142, 143, 146, 153.

17

63. PELCZÉDER KATALIN: A Bakonybéli összeírás nyelvtörténeti forrásértéke.


64. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének helynévi szórványai: Lupa, Ka-

pos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69–84. – 70; 81.


Debrecen, 2016. – 7, 119, 126, 158.

66. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél helynévi szórványainak szövegbeillesztési el-

járásairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 59–68. – 67.

67. KATONA CSILLA: A kétnyíltszótagos tendencia a magyarban. Helynévtörténeti Ta-

nulmányok 12 (2016): 115–151. – 149.

68. BÁBA BARBARA: A ’folyóvíz’ jelentésű földrajzi köznevek kronológiai és szóföld-

rajzi rétegződése a korai ómagyar korban. Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017):

91–101. – 91, 99.

69. PÓCZOS RITA: A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Ozora, Győr. Hely-

névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 137.

70. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint bizonytalan kronológiai státuszú oklevél.

Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 143–154. – 151.

71. KATONA CSILLA: Hangátvetés a magyarban. Magyar Nyelvjárások 54 (2016):

51–81. – 57, 79.

72. SEBESTYÉN ZSOLT: A Felső-Tisza-vidék folyóvíznevei. Nyíregyháza, 2017. – 8.

73. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek funkcionális jellemzői. Magyar Nyelv 113

(2017): 167–178. – 177.


versity Press. Debrecen, 2017. – 25, 61.

75. PELCZÉDER KATALIN: Magyar gyümölcsnevek. Tinta Könyvkiadó. Bp., 2018. – 128.

76. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egye-

temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 38, 39, 41, 42, 44, 46, 51, 52, 72, 117.

77. BARBARA BÁBA: Chronological and Word-geographical Stratification of Geo-

graphical Common Words meaning 'Watercourse'. Onomastica Uralica 11 (2018):

131–144. – 131, 140.


Társaság, Bp., 2018. – 13, 162.

79. RITA PÓCZOS: Parallele Erklärungsmöglichkeiten für alte Gewässernamen.

Onomastica Uralica 12 (2018): 75–86. – 80, 83.


korból. 2. Doboka–Győr vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadványai 3. Debrecen, 1999. 123 lap

+ 16 térképmelléklet.

Hivatkozás:



2. VINCZE, LÁSZLÓ: Neuer scheinungen der Ungarischen Namenkunde 1993–1999.

Namenkundliche Informationen 79/80 (2001): 346.

3. DUDÁS GYÖRGYI: A föld és a völgy labializációs változásai az ómagyar korban.

MNyj. 40 (2002): 22.


36.

5. RESZEGI KATALIN: Hegynevek az Árpád-kori Gömör vármegyéből. MNyj. 40

(2002): 48, 54, 57.

6. KRISTÓ GYULA: A magyar történeti helynévkutatásról. In: . Magyar névtani kuta-

tások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 161–4. 162.

7. KRISTÓ GYULA: Settlement Name Giving of Hungarian Historical Settlement



Names. Onomastica Uralica 3 (2005): 155–82. – 159; 181.


névtörténeti tanulmányok 2. (2006): 107, 123.


18

pontú elemzéséhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 50, 65.




cen–Bp., 2007. 38, 43.

13. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000–1350. 1. Onomastica

Uralica 5 (2007): 101–9.

14. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Korai magyar helynévszótár 1000–1350. 1. Magyar Nyelv

103 (2007): 231–6.

15. MARTON SZABOLCS: Középkori galambposta Magyarországon. Acta Historica

2007: 93–105. – 98.


mikrotoponimákban. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 150.


veinkben. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 121–33. 129, 131.

18. BÉNYEI ÁGNES: A -gy képző előfordulása helyneveinkben. In: Név és valóság.

Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 94–9. 97, 98.




garian hydronyms. Uppsala, 2008. 48.


(2009): 85–103.


5 (2009): 4, 12.

23. KOVÁCS ÉVA: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. Helynévtörténeti Ta-

nulmányok 5 (2010): 90, 92.

24. GYŐRFFY ERZSÉBET: A folyóvíznevek kronológiai és területi állandósága. Helynév-

történeti Tanulmányok 5 (2010): 131, 137.









130.


Kiadó, Debrecen, 2011. – 8, 58, 193.


adó, Debrecen, 2011. – 91, 148, 182.


elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 81–100. – 81; 97.

32. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. – 9;

58; 125.




magyar helynevekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 133–9. – 137; 138.

35. BÁBA BARBARA: Fanevek helynévformáns szerepe a korai ómagyar korban. Hely-

névtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 69–75. – 71; 75.



37. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a magyar helynévi szórvány kapcsolata. Hely-

névtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57–76. – 73; 75.


Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 344; 351.

19




Tanszék. Szeged, 2013. 7–15. – 7, 14.




történeti vizsgálata. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 7–18.


elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 73–102.


vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 141, 214.


Kiadó, 2015.– 112, 113, 124, 137, 143, 154, 159, 176, 208.






Debrecen, 2016. – 7, 119, 126, 158.



49. KATONA CSILLA: A kétnyíltszótagos tendencia a magyarban. Helynévtörténeti

Tanulmányok 12 (2016): 115–151. – 124, 130, 142, 149.



91–101. – 91, 99.






51–81. – 57, 79.


(2017): 167–178. – 177.




temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 42, 46, 51, 72, 105, 117.



131–144. – 131, 140.


Társaság, Bp., 2018. – 13, 162.

59.

4. Magyar helynévkutatás. 1958–2002. A Magyar Névarchívum Kiadványai 7. Debrecen, 2003. 281

lap.

Ismertetés:

1. BÖLCSKEI ANDREA: MNy. 100 (2004): 498–502.

Hivatkozás:

1. SZABÓ JÓZSEF: Búcsú Kristó Gyulától. MNy. 100 (2004): 238.

2. FARKAS FERENC: Helynévkutatás itthon és határainkon túl. Magyar névtani kutatá-

sok itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 146, 147.

3. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Névgyűjtés és feldolgozás Erdélyben. Magyar névtani

kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 152.

4. KRISTÓ GYULA: A magyar történeti helynévkutatásról. Magyar névtani kutatások

itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 163.

20

5. JUHÁSZ DEZSŐ: A névtan néhány terminológiai és tudomány-rendszertani kérdésé-

ről. Magyar névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jász-

berény, 2004. 165, 167.

6. VINCZE LÁSZLÓ: A magyar belterületi helynevek kutatásában elért eddigi eredmé-

nyek és további feladatok. Magyar névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk.


7. BÍRÓ FERENC: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger, 2004. 88.


korszakában. NÉ. 26 (2004): 87.

9. JUHÁSZ DEZSŐ: Megkezdte munkáját a Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtani

tagozata. NÉ. 27 (2005): 258.

10. HAJDÚ MIHÁLY: Szabó T. Attila, a helynévkutató. Emlékkönyv Szabó T. Attila szü-

letésének 100. évfordulójára. Szerk. BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2006. 62.


2004. 230.

12. HÁRI GYULA: A létesítménynév-adás történeti rétegei. In: Nyelvészeti tanulmányok.

Simonyi-emlékülés, 2003. Szerk. RÉVAY VALÉRIA. Pécs, 2005. – 119, 140.

13. BÍRÓ FERENC: Helynevek a Heves Megyei Levéltár 13. századi okleveleiben.

Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 181, 193.


15. SZABÓMIHÁLY GIZELLA: A határtalanítás a helynevek területén. In: Nyelv, nemzet,

identitás. Szerk. MATICSÁK SÁNDOR. Debrecen, 2007. 1: 166, 168.

16. FARKAS TAMÁS: A Kárpát-medence magyar helyneveinek használatáról. In: Nyelvek

és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére. Szerk. BENŐ

ATTILA–FAZAKAS EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR. Kolozsvár, 2007. 1: 276, 283.

17. A. MOLNÁR FERENC: A román nyelvbe került magyar eredetű helynevek végma-

gánhangzójának kérdéséhez. In: Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek

János tiszteletére. Szerk. BENŐ ATTILA–FAZAKAS EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR.

Kolozsvár, 2007. 2: 130.

18. TAKÁCS JUDIT: Keresztnevek jelentésváltozása. Debrecen, 2007. 17, 164.

19. KOVÁTS DÁNIEL: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája.

Sátoraljaújhely, 2008. 38 stb. (sok helyen).

20. PELCZÉDER KATALIN: A gyümölcsfanevek történeti vizsgálata. MNyj. 45 (2007):

40–1, 48.

21. NYIRKOS, ISTVÁN: András Mező (1939–2003). Onomastica Uralica. 5 (2007): 79.

22. RESZEGI KATALIN: A régi hegynevek névterjedelmének kérdéséről. Helynévtörténeti

tanulmányok 3 (2008): 135, 144.


névtörténeti tanulmányok 3 (2008): 159, 162.

24. PÓCZOS RITA: Többnevűség egy mai helynévrendszerben. Helynévtörténeti tanul-

mányok 3 (2008): 192, 205.

25. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 7, 10, 32, 248.

26. BÁRTH M. JÁNOS: Székelyföldi történeti helynevek névföldrajzi vizsgálata. In: Név

és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 65.

27. BEDE ÁDÁM: A Csongrád megyei helynévgyűjtések eddigi eredményei. In: Név és

valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 75, 77, 82.

28. BEDE ÁDÁM: Újra a tanyanevekről. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI

ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 86, 93.

29. N. CSÁSZI ILDIKÓ: Vízrajzi és domborzati nevek névföldrajzi vizsgálata. In: Név és


30. FARKAS TAMÁS: Szemlélet és terminológia a névkutatásban: hivatalos magyar csa-

ládnév-változtatások kérdései. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N.

CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 332, 340.


Uralica 7 (2008): 58, 72.

32. SEBESTYÉN ZSOLT: Magyar helynévkutatás Kárpátalján. NÉ. 30 (2008): 195, 200.

33. PÁSZTOR ÉVA: Vizek, vízparti helyek neveinek változása a Hajdűnánáshoz tartozó

Tedej területén. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 131, 139.

21

34. BAUKO JÁNOS: Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Nyitra–Bp.,

2009. 173.

35. TÓTH VALÉRIA: Elmélet és módszer a történeti helynévkutatásban, különös tekin-

tettel a településnevek változásaira. NÉ. 31 (2009): 175, 182.

36. RESZEGI KATALIN: A kognitív szemlélet lehetőségei a helynévkutatásban. MNyj. 47

(2009): 23, 39.


5 (2009): 1–13. – 4, 12.

38. HÁRI GYULA: Épületnév, építménynév, létesítménynév. NÉ 32 (2010): 99–116. 102,

113.


természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 60, 257.


Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 31, 126, 190, 228.

41. TÖRÖK TAMÁS: The Place names of Ipoly mente. Eruditio -- Educatio 5 (2010):

61–70. – 68.


ső-Tisza-vidék személyneveinek nyelvi elemzése (1401–1526). Bp., 2010. – 12, 150.

43. MOLNÁR ZOLTÁN: A volt Pápai járás földrajzi neveinek hangtani és alaktani tanú-

ságtételéhez. In: A pápai névtani konferencia előadásai. Szerk. TUNGLI GYULA.

Pápa, 2011. 30–40. – 31, 32, 34, 35, 39.


zolására. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 151–62. – 153, 162.


Kiadó, Debrecen, 2011. – 25, 43, 193.


adó, Debrecen, 2011. – 21, 182.


Settlement Names in Europe. Onomastica Uralica 8. Szerk. Tóth, Valéria. Debre-

cen–Helsinki, 2011. 175–206. – 175, 205.



JÁNOS–VARGHA FRUZSINA. Bp., 2011. 11–32. – 18, 32.

49. N. CSÁSZI ILDIKÓ: A már kiadott ún. „megyei helynévtárak” adatbázisba rendezé-

séről. In: Hangok – helyek. Szerk. BÁRTH M. JÁNOS–VARGHA FRUZSINA. Bp., 2011.

129–39. – 130, 139.

50. FARKAS TAMÁS: Terminológiai munkálatok a névkutatás terén. NÉ 33 (2011):

203–12. – 206–7, 210.


Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011. – 66; 67; 68; 71; 75; 85; 126.

52. TÖRÖK TAMÁS: Helynevek és fordítástudomány. Helynévtörténeti Tanulmányok 7

(2012): 117–32. – 131.



54. DITRÓI ESZTER: Helynévrendszerek területi differenciáltsága. Helynévtörténeti

Tanulmányok 7 (2012): 29–38. – 31, 37.

55. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csűry Bálint, az erdélyi nyelvjáráskutatás megalapítója.

Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 5–34. – 30, 32.

56. FARKAS TAMÁS: Szempontok a magyar névtani terminológia megítéléséhez. Névtani

Értesítő (2012): 139–48. 139; 147.

57. BÖLCSKEI ANDREA: A helynév-standardizáció terminológiájáról. Névtani Értesítő

(2012): 167–78. 168; 177.

58. PESTI JÁNOS: Pécs utcanevei 1554–2004. Kronosz Kiadó, Pécs, 2013. – 18; 448.

59. PÁSZTOR ÉVA: Az élőnyelvi helynévgyűjtések módszertani problémái.


60. BÉRES JÚLIA: Török Tamás: Ipoly mente helynevei. Bura László: Szatmár megye

helynevei 1–2. Bura László: Szatmár megye történeti-etimológia helynévtára.

Magyar Nyelvjárások 50 (2012): 173–80. – 173; 176; 180.

22

61. MÁRTON MÁTYÁS: Visszaemlékezés a Földrazinév-bizottság helyes-

írás-szabályozási és földrazinévtár-készítési munkásságára. Névtani Értesítő 35

(2013): 23–36. – 16; 27; 35.

62. MOLNÁR ZOLTÁN: A Pápai járás földrajzi neveinek hang- és alaktanához. Magyar

Nyelv 109 (2013): 82–8. – 83; 86; 88.


Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 343; 345; 351.

64. SZABÓ JÓZSEF: A dél-dunántúli német betelepülések néprajzi és nyelvi nyomai a

földrajzi nevekben. 1. rész. Magyar Nyelvőr 137 (2013): 155–71. – 155; 169.

65. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A szép melléknév Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárbeli

helynévadalékairól. In: „…hogy legyen a víznek lefolyása…” Köszöntő kötet

Szuilágyi N. Sándor tiszteletére. Szerk. Benő Attila–Fazakas Emese–Kádár Edit.

Erdélyi Múzeum Egyesület. Kolozsvár, 2013. 85–87. – 85; 87.

66. ANGYAL LÁSZLÓ: Sáros vármegye helységnevei a szlovák fordítások tükrében. In:

Tulajdonnevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában. Szerk. BAUKO


zép-európai Tanulmányok Kara. Nyitra, 2013. 68–85. – 69, 83.



62; 63; 71.

68. PESTI JÁNOS: A Mons Ferreus (*Vas-hegy) Vasas, Zselic, Mecsek és a Zengő föld-

rajzi nevekről. In: UŐ, Hosszúhetény nyelvi kincseiről. Hosszúhetényi Honosmereti

füzetek 7. Hosszúhetény, 2014. 15–24. – 23; 24.

69. PESTI JÁNOS: Hosszúhetény és az Ormánság kapcsolatáról. In: UŐ, Hosszúhetény

nyelvi kincseiről. Hosszúhetényi Honosmereti füzetek 7. Hosszúhetény, 2014.

31–38. – 31; 37.

70. FARKAS TAMÁS: Dimenzionális szemlélet a névkutatásban. Névtani Értesítő 36

(2014): 9–22. – 14, 18, 20.

71. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A romániai magyar kisebbségi helységnév a nyelvi ter-

vezés érdeklődési körében. Névtani Értesítő 36 (2014): 81–93. – 85, 91.

72. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsé-

szettudományi Kar Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke könyvtárának név-

tani tárgyú kéziratai. Névtani Értesítő 36 (2014): 185–197. – 185, 196.

73. SZABÓ JÓZSEF: A dél-dunántúli délszláv (horvát, szerb, szórványos szlovén) be-

vándorlások nyelvi és néprajzi nyomai a földrajzi nevekben. Magyar Nyelvőr 138

(2014): 408–23. – 409, 420.

74. TÓTH VALÉRIA: Helynévgyűjtemények a névkutatás szolgálatában. In: Acta

Academiae Agriensis. XLII. Sectio Linguistica Hungarica. Eger, 2015. 217–224. –

217; 223.




Bp., 2015. 23–47. – 23; 26; 27; 33; 34; 39; 44.





77. BAUKO JÁNOS: Magyar névkutatás a határokon túl. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ


Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 63–89. –

63; 81.




95; 104; 109.



ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. –137.

23



Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 165; 181.




189; 197; 202.

82. RAÁTZ JUDIT: Alkalmazott névtan. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Ma-

gyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE


83. IMREH RÉKA: A helynevek szerepe az alternatív ideologikus gondolkodásban. II.


84. NAGY LEVENTE: Újabb erdélyi román személy- és helynévtörténeti kutatások.


85. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Janitsek Jenő. 1920–2014. Névtani Értesítő 37 (2015):

339–341. – 341.


Egyetem, Nyitra. 2015. – 22, 135, 151, 165.


Nyelvjárások 53 (2015): 63–76. –

88. NAGY MÁTÉ: A gorond lexéma etimológiai és szóföldrajzi vizsgálata. Magyar

Nyelvjárások 53 (2015): 77–94. – 78, 92.


Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 70, 272.

90. DITRÓI ESZTER–VARGHA FRUZSINA SÁRA: Települések közti nyelvjárási és

névföldrajzi hasonlósági viszonyok összevető elemzése Vas és Zala megyében.



Debrecen, 2016. – 13, 15, 16, 19, 22, 160.



bathely–Nyitra, 2016. 305–316. – 305, 306, 312.


Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 7, 234.

94. BÁTORI ISTVÁN: Településnévformánsok a régiségben. Helynévtörténeti Tanulmá-

nyok 13 (2017): 61–90. – 65, 87.






rea–Farkas Tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. – 69, 71, 72, 80.

97. SZABÓ JÓZSEF: A tatárjárás emléke a földrajzi nevekben és néhány néprajzi gyűj-

tésben. Szeged, 2017. – 306.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 64, 72, 190.




128.

101. HLAVACSKA, EDIT–KOVÁCS, ÉVA: Selected Bibliography of the Onomastics of the

Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 51.

102. BÁBA BARBARA: Módszertani problémák szigethelyzetű települések földrajzi köz-

névi adatainak vizsgálatában. Magyar Nyelvjárások 55 (2017): 63–74. – 67, 72.

103. T. SOMOGYI MAGDA–TISZER TIBOR: Utcanévváltozások Pozsony példáján. Névtani

Értesítő 39 (2017): 99–118. – 102, 117.


24

2018. – 14, 158.

105. MODRIÁN-HORVÁTH, BERNADETT: Mariann Slíz—Tamás Farkas hrsg. Magyar

névkutatás a 21. század elején. Acta Onomastica 49 (2018): 307–315. – 312, 315.


Társaság, Bp., 2018. – 15, 23, 28, 30, 162.

107.

5. HOFFMANN ISTVÁN (PÓCZOS RITA–RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA): Korai magyar helynévszótár.

1000–1350. 1. Abaúj—Csongrád vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadványai 10. Debrecen,

2005. 449 lap.

Ismertetés:

1. BÖLCSKEI ANDREA: NÉ. 28 (2006): 255–8.

2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: MNy. 103 (2007): 231–6.

3. RUDOLF SZENTGYÖRGYI: Onomastica Uralica 5 (2007): 101–9.

Hivatkozás:





3. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod vármegye lakosságának nyelvi-etnikai össze-

tételéhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 90, 104.


történeti tanulmányok 2. (2006): 39, 45.

5. RÁCZ ANITA: Törzsnévi eredetű helyneveink nyelvi kérdései. Helynévtörténeti ta-

nulmányok 2. (2006): 16, 28.

6. PÓCZOS RITA: Jövevénynév, jövevényszó. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói.


7. GYŐRFFY ERZSÉBET: Vizsgálódások vízneveink körében. In: Nyelvi identitás és a

nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen–Bp., 2007.

33, 34, 35.



cen–Bp., 2007. 38, 43.

9. KENYHERCZ RÓBERT: Hangváltozás, adaptáció, analógia. MNyj. 45 (2007): 51–61.

10. BÉNYEI ÁGNES: A -j képző szerepe a helynevekben. In: Nyelvi identitás és a nyelv

dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen–Bp., 2007. 68,

70–1, 76.

11. A. MOLNÁR FERENC: A Herpály helynév eredetéhez. Rálátás 8 (2007): 51–5.

12. TÓTH VALÉRIA: Egy szó eleji hangváltozási típusról. In: Nyelvi identitás és a nyelv

dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen–Bp., 2007. 318,

327.

13. TÓTH VALÉRIA: A templomcímből alakult településnevek keletkezési körülményei-

ről. MNy. 103 (2007): 318, 327.

14. RÁCZ ANITA: A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótá-

ra. Debrecen, 2007. 10, 20–1, 29, 32, 50 stb. (sok helyen).


garian hydronyms. Uppsala, 2008. 13, 15, 17–8, 20–4, 27, 31 stb.

16. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél Kangrez szórványáról. Helynév-

történeti tanulmányok 3 (2008): 51.


(2008): 55, 67.


Uralica 7 (2008):

19. TÓTH VALÉRIA: A -falva > -fa változás településneveinkkben Helynévtörténeti ta-

nulmányok 3 (2008): 104, 117–8.


veinkben. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 121, 123–6, 128–9, 131.

21. BÁBA BARBARA: A fanevet tartalmazó helynevekmorfológiai szempontú vizsgálata.

25

In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 53, 59.

22. BÉNYEI ÁGNES: A -d képző előfordulása helyneveinkben. In: Név és valóság. Szerk.

BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 97–8.

23. GUTTMANN MIKLÓS: A földrajzi nevek szláv rétegéről a nyugati régióban. In: Név és


24. SZŐKE MELINDA: Régi helyneveink latinizálása. In: Név és valóság. Szerk.

BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 268, 269, 271.

25. TÓTH VALÉRIA: Többnevűség a településnevek körében. In: Név és valóság. Szerk.

BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 286, 292, 294.




30 (2008): 68, 80.

28. RESZEGI KATALIN: A jelentéshasadás mint helynévalkotási mód. Helynévtörténeti

tanulmányok 4 (2009): 42, 44.


(2009): 89, 102.

30. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról. Helynévtörténeti ta-

nulmányok 4 (2009): 166, 169.

31. BENKŐ LORÁND: A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből.

Bp., 2009. 91, 128.

32. RÁCZ ANITA: Nyugati népek megnevezésének változásai a magyar nyelvben. MNyj.

47 (2009): 83, 96.

33. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél ecli szórványáról. MNy. 105

(2009): 216–9.

34. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások vizsgálatának néhány

kérdéséről. MNyj. 47 (2009): 107–8.

35. PELCZÉDER KATALIN: A gyümölcsfajták neveinek történeti-etimológiai szótára

(részlet). MNyj. 47 (2009): 189–227.

36. HOLLER LÁSZLÓ: Egy XIII. századi remetekápolna – Idegsyt Beatae Elizabeth –

lokalizálása. MNy. 105 (2009): 188–202.

37. KISS MAGDALÉNA: Bihar megyei víz- és településnevek kapcsolata. Félúton 5

(2009): 1–13, 4, 12.

38. FARKAS TAMÁS: Régi magyar családnevek névvégmutató szótára. Bp., 2009.

39. GYŐRFFY ERZSÉBET: Old Hungarian river names in the multilingual Carpathian ba-

sin. In: Names in Multi-Lingual, Multi-Cultural and Multi-Ethnic Contact: Pro-

ceedings of the 23rd International Congress of Onomastic Sciences. Toronto,

Kanada, 2008. Szerk. AHRENS, W. – EMBLETON, S. – LAPIERRE, A. Toronto, 2009.

454–459. – 455, 459.

40. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynevek beillesztése korai latin nyelvű okleveleink

szövegébe. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 40–1, 43, 45.


nulmányok 5 (2010): 90, 92.



43. KISS MAGDALÉNA: A Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. Helynévtörténeti Ta-

nulmányok 5 (2010): 152, 154.


történeti Tanulmányok 5 (2010): 129–37.



46. VÖRÖS FERENC: Családnevek térképlapjainak nyelvföldrajzi vallomás. Bp., 2010. –

216.

47. SEBESTYÉN ZSOLT: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára. Nyh., 2010. –

155.


természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 19, 20, 40, 41, 54, 122, 259, 386.


26

Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 28, 30, 151, 210, 230.

50. KISS KÁLMÁN: Az -ar alaptag etimológiája Nagyar és Kisar települések nevében.

In:. Emlékkönyv Mező András tiszteletére. Szerk. P. LAKATOS ILONA–SEBESTYÉN

ZSOLT. Nyíregyháza, 2010. 71–83. – 82.

51. KENYHERCZ RÓBERT: Névpárok, szinonimák és fonológiai variánsok. Mnyj. 48

(2010): 37–47. – 43, 46.

52. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás néhány szórványáról: Ozofeu, Cuest, Eurmenes,

Zeleus. MNyj. 48 (2010): 23–35. – 24–5, 28.

53. TÓTH VALÉRIA: Széljegyzetek a Szovárd-kérdéshez. MNyj. 48 (2010): 5–21. – 10–1,

17, 21.

54. BÉRES JÚLIA: Feksőzsolca helynevei. MNyj. 48 (2010): 217–36. – 219; 231; 236.

55. VÖRÖS FERENC: Helynév a családnévben. In: Karszt, történelem, helynevek. Kö-

szöntők és tanulmányok a 88 éves Dénes György tiszteletére. Szerk. TÓTH

ÁLMOS–BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2011. 271–7. – 274, 277.

56. RESZEGI KATALIN: Hegyrészt jelölő földrajzi köznevek. Mnyj. 48 (2010): 77–97. –

95.

57. BÉNYEI ÁGNES: Az -s képző szerepe helyneveinkben. In:. Elméletek és módszerek II.

Szerk. P. LAKATOS ILONA–PETHŐ JÓZSEF. Bessenyei Könyvkiadó. Nyíregyháza,

2010. 9–18. – 13, 15, 16.

58. BÉNYEI ÁGNES: Az –ó/-ő képző funkciói és helynévképző szerepének kialakulása.

In:. Elméletek és módszerek III. Szerk. P. LAKATOS ILONA–PETHŐ JÓZSEF. Besse-

nyei Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2012. 11–16. – 12, 15.

59. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő mortis birtok lokalizálá-

sa. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 67–110. – 87, 91, 101, 108.

60. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról. Füredi História 11

(2011): 6–10. – 8, 10.

61. PINKE ZSOLT: Adatok és következtetések a középkori Hortobágy-Sárrét település-

történetéhez és demográfiájához. In: Környezettörténet 2. Környezeti események a

honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományi források tükrében. Szerk.

KÁZMÉR MIKLÓS. Bp., 2011. – 8, 14, 17, 20, 36.


Kiadó, Debrecen, 2011. – 8, 17, 20, 52, 54, 55, 58, 61, 73, 84, 85, 90, 95, 111, 128,

132, 138, 140, 162, 184, 196.


adó, Debrecen, 2011. – 37, 39, 52 stb. 139 alkalommal.

64. RESZEGI KATALIN: Hegyrészt jelölő földrajzi köznevek. NÉ 33 (2011): 213–24. –

216, 219.


Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011. – 89; 186.

66. SZŐKE MELINDA: Ság birtok leírása a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében.

Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 55–74. –65; 72.

67. PELCZÉDER KATALIN: Egy sajátos szócsoport elemzése: az érő azó a gyümölcsne-

vekben. Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 75–86. – 76; 84.

68. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél lupa szórványáról.





9; 57; 73; 86; 88; 89; 96; 101; 110; 127.

71. SEBESTYÉN ZSOLT: Máramaros megye helységneveinek etimológiai szótára.

Nyíregyháza; Bessenyei Kiadó; 2012.– 160.

72. DÉNES GYÖRGY: Az 1249. évi szalonnai határjárás és a félreolvasott Yrmeg, helye-

sen Yrmes potoka. Névtani Értesítő 34 (2012): 81–92. – 90.



74. BAUKO JÁNOS: Reszegi Katalin, Hegynevek a középkori Magyarországon. Névtani

Értesítő 34 (2012): 242–4. – 242.

75. HOLLER LÁSZLÓ: Az agg és az ó szócsaládja összetartozásának kérdéséről. Nyelv-

27

tudományi Közlemények 108 (2012): 253–66. 259; 260; 265.


Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. – 22; 23; 30; 33; 37; 40; 42; 44; 46; 51;

52; 53; 56; 57; 58; 59; 60; 61; 62; 63; 64; 65; 66; 67; 68; 71; 72; 74; 76; 77; 78; 79;

80; 81; 82; 83; 84; 85; 86; 88; 89; 90; 92; 93; 94; 95; 97; 98; 101; 102; 104; 106; 108;

109; 110; 112; 114; 115; 117; 120; 121; 138; 139; 140; 143; 144; 145; 146; 150; 151;

153; 155; 158; 160; 161; 162; 163; 164; 165; 166; 169; 170; 171; 172; 173; 176; 177;

178; 179; 184; 186; 188; 202; 216.



78. SZŐKE MELINDA: A latin szöveg és a magyar helynévi szórvány kapcsolata. Hely-

névtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57–76. – 63; 68; 71; 75.



80. KISS MAGDALÉNA: A Kösmő/Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. In: Bihari

Hegyköz 1. Szerk. Forró Enikő–Kőrösi Zoltán–Szendrei Ákos–Veres Péter. Hatvani

István Szakkollégium DETEK. Debrecen–Nagyvárad, 2013. 103–107. – 104; 106.

81. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznevek mint lexikális helynévformánsok. Magyar

Nyelvjárások 51 (2013): 103–110. – 106, 110.

82. SZŐKE MELINDA: A XI. századi interpolált oklevelek mint a magyar nyelvtörténet

forrásai. Magyar Nyelv 109 (2013): 68–77. – 72; 76.

83. KOVÁCS ÉVA: Gyóta. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 85–102. – 96, 101.

84. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Susolgi szórványához.




86. TÓTH VALÉRIA: A középkori források személyjelölő szerkezeteinek névszociológiai

értéke. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 17–57. – 36, 46,47, 55.

87. KENYHERCZ RÓBERT: A középkori oklevelek hangtörténeti forrásértékének kérdé-

séhez. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 59–72. – 64, 71.




Tanszék. Szeged, 2013. 7–15. – 7, 14.


Kingdom of Hungary. Onoma 48 (2013): 129–56. – 137; 141; 153.

90. KOVÁCS HELGA: Az Örs helynevek etimológiájához. Helynévtörténeti Tanulmányok

10 (2014): 19–32. – 26; 27; 30; 32.

91. BÉRES JÚLIA: Adalékok a Hortobágy etimológiájához. Helynévtörténeti

Tanulmányok 10 (2014): 33–52. – 42; 45; 50.



93. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek használatának speciális színtere: a középkori

oklevélírói gyakorlat. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 139–55. – 151;

153.

94. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele 1. Az alapítólevél szövege,

diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 93, 110.


vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 41, 59, 73, 101, 115, 121, 126, 127,

128, 131, 133, 136, 139, 143, 146, 151, 157, 159, 162, 164, 169, 171, 181, 194, 201,

207, 217.


Kiadó, 2015.– 15, 71, 78, 83, 83, 86, 108, 110, 111, 112, 113, 114, 119, 121, 123,

125, 126, 130, 131, 135, 137, 139, 140, 142, 143, 145, 146, 147, 148, 154, 158, 166,

176, 179, 184, 185, 190, 210.




28




– 105; 108; 117.

100. HABIJANEC, SINIšA: Fonologická interpretácia oronyma Oztro z. r. 1240. In: 19.

Slovenska Onomastická Konferencia. Szerk. Valetová, Iveta. Bratislava, 2015.

222–228. – 225–227.

101. BÖLCSKEI ANDREA, Changes of Toponyms Reflecting Ecclesiastical Possession in

Medieval Hungary. In: Names and Their Environment. Proceedings of the 25th In-

ternational Congress of Onomastic Sciences. Szerk. Hough, Carole–Izdebska, Daria.

Glasgow, 2016. 109–118. – 111, 117.

102. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Helynév-etimológia és művelődéstörténet. In: Az ember és

a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110. évfordu-

lóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár,

2016. 174–182. – 177, 181.


mountain ranges in medieval Hungary. Acta Onomastica 55 (2016): 237–262. –

259.

104. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei III. Sze-

mélynevek és helynevek kapcsolata. Névtani Értesítő 38 (2016): 9–18. – 14, 17.

105. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél nyelv- és névtörténeti forrásértékéről.

Névtani Értesítő 38 (2016): 143–156. –150, 154.

106. JAKAB LÁSZLÓ: A létige és a megy ige ragozásának kialakulás. Magyar

Nyelvjárások 54 (2016): 13–21. –15, 20.


Debrecen, 2016. – 7, 47, 49, 119, 120, 126, 130, 132, 133, 135, 141, 147, 148, 163.

108. KENYHERCZ RÓBERT: A középkori oklevelek átírási gyakorlatának nyelvtörténeti

vonatkozásai. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 7–44. – 20; 43.


nulmányok 12 (2016): 115–151. – 123, 124, 128, 129, 133, 134, 135, 140, 141, 142,

146, 147, 150.


51–81. – 57, 79.


Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 150, 174, 208, 235.



91–101. – 91, 99.

113. PELCZÉDER KATALIN: Az igy ~ ügy lexéma problematikája. Helynévtörténeti

Tanulmányok 13 (2017): 103–115. – 105, 108, 113.


névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 122, 123, 126, 127, 137.


Helynévtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 143–154. – 145, 146, 147, 150, 151.

116. KATONA CSILLA: A szótagszerkezetet érintő hangváltozási folyamatok mozgatóru-

gói. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szerk. Forgács Ta-

más—Németh Miklós—Sinkovics Balázs. Szeged, 2017. 157–64. – 158; 164.

117. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznevek funkcionális jellemzői. Magyar Nyelv

113 (2017): 167–178. – 167, 169, 177.

118. BÖLCSKEI, ANDREA: Medieval Settlement Names of ecclesiastical reference: a

cross-cultural approach. Acta Onomastica 58 (2017): 34–52. – 37.



120. PELCZÉDER KATALIN: Gyümölcsnevek szótára. Tinta Könyvkiadó. Bp., 2018. – 20.

121. PELCZÉDER KATALIN: Magyar gyümölcsnevek. Tinta Könyvkiadó. Bp., 2018. – 129.



29


55 (2017): 121–135. – 126, 127, 133.

124. BÁTORI ISTVÁN: Hintos a helynevekben. Magyar Nyelvjárások 55 (2017): 153–162.

– 156, 160.

125. NÉMET, MICHAEL: Is hung. ócsárol ’to slandler, to defame’ not a turkic Loanword?

A Slavonic Counterptoposition. In: Essays in the History Languages and Linguistics.

Szerk. Németh, M.—Podolak, B.—Urban, M. Krakow, 2017. 433–456. – 444, 452.


2018. – 31, 160.


temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 31, 34-38, 42, 43, 47, 49, 51, 69, 72, 73, 76, 77, 80,

81, 91, 93-95, 120.



131–144. – 131, 141.

129. MELINDA SZŐKE: The Textual Positioning of Toponyms in Latin Language Medi-

eval Hungarian Charters. Onomastica Uralica 12 (2018): 31–44. – 32–35, 37, 39.


Uralica 12 (2018): 45–56. – 50, 54.


Társaság, Bp., 2018. – 13, 162.

132.

6. A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. A Magyar Névarchívum Kiadványai 16. Deb-

receni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2010. 258 lap + 2 melléklet.

Ismertetés:

1. ZELLIGER ERZSÉBET: MNy. 107 (2011): 491–4.

2. BÖLCSKEI ANDREA: NÉ. 33 (2011): 296–9.

3. SLÍZ MARIANN: NyK. 108 (2012): 525–9.

Hivatkozás:


szövegébe. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 33, 35, 45.


nulmányok 5 (2010): 84–7, 90, 92.

3. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél görög helynevei. MNy. 107 (2010):

295–307, 385–96. – 296–9, 302, 307, 386, 387, 393.

4. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás néhány szórványáról: Ozofeu, Cuest, Eurmenes,

Zeleus. MNyj. 48 (2010): 23–35. – 24–5; 27–8.

5. KOVÁCS ÉVA: A 800 éves Tihanyi összeírás helynévi szórványainak névrendszertani

tanulságairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 47–59. – 47, 52, 53, 55, 58.

6. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő mortis birtok

lakalizálása. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 67–110. – 68–71, 76, 78–80,

82, 86, 89, 91, 92, 94, 96, 98, 107.


ban. A jelentéshasadás. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 121–132. – 131.

8. SZABADOS GYÖRGY: Magyar államalapítások a IX-XI. században. Szeged, 2011. –

120, 391.

9. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Egy ómagyar magánhangzóváltozásról. MNy. 107 (2011):

193–8. – 195, 198.


Kiadó, Debrecen, 2011. – 96, 97, 150, 157, 194.

11. RÁCZ ANITA: Adatok a népnévvel alakult régi településneveink történetéhez. Deb-

receni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2011. – 196, 243.



JÁNOS–VARGHA FRUZSINA. Bp., 2011. 11–32. – 18; 32.

13. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei I. Középkori okle-

veleink teonímái. NÉ. 33 (2011): 9–28. – 9; 27.

30

14. KOVÁCS ÉVA: Helynévrendszerek sajátosságainak vizsgálata Árpád-kori okleve-

lekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 9–17. – 10–1; 13; 16.


Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 7–36. – 7; 21; 22; 26; 31; 32; 34.

16. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás filológiai kérdései. Helynévtörténeti

Tanulmányok 8 (2012): 37–48. – 37; 41; 47.

17. SZŐKE MELINDA: Talmach birtok leírása a garamszentbenedeki oklevélben.

Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 49–60. – 52; 53; 55; 57; 59.

18. PINKE ZSOLT–SZABÓ BEATRIX: Fásszárú növényzettel borított területek változásai a

Hortobágy-Sárréten az elmúlt ezer évben. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012):

141–150. – 142; 149.


46; 72; 103; 126.

20. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi apátság alapítólevele mint a magyar nyelvtör-

téneti kutatások forrása. Névtani Értesítő 34 (2012): 195–200. 196; 198.

21. HÁRI GYULA: Helynévtörténeti Tanulmányok 6. Névtani Értesítő 34 (2012):

265–267. 266.

22. HOLLER LÁSZLÓ: Az agg és az ó szócsaládja összetartozásának kérdéséről. Nyelv-

tudományi Közlemények 108 (2012): 253–66. 259; 265.


Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. – 22; 23; 64; 158; 196; 198; 199; 214.

24. K. NÉMETH ANDRÁS: Regenkes alias koppankes. Helynévtörténeti Tanulmányok 9

(2013): 31–41. – 31; 35; 38; 40.


Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 43–56. – 45; 46; 47; 48; 49; 50; 55.



27. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei II. Az alapítólevél

hagionimái. Névtani Értesítő 35 (2013): 157–78. – 160; 172; 173; 176.

28. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a középkori források személynévi adatainak értékelé-

séhez. Nyelvtudományi Közlemények 109 (2013): 227–54. – 246, 250.


Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 345; 351.

30. SZŐKE MELINDA: A garamszentbenedeki alapítólevél Susolgi szórványához.





Tanszék. Szeged, 2013. 7–15. –14.




10 (2014): 19–32. – 24; 31.



153.

35. TÓTH VALÉRIA: Szempontok a 13–14. századi nemzetségnevek értékeléséhez.

Századok 148 (2014): 471–94. – 477.


diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 9, 11, 37, 86, 88, 90,

110.

37. KISS KÁLMÁN: Túrterebes földrajzi neveinek története. Partiumi füzetek 77.

Varadinum Script Kiadó. Nagyvárad, 2014. – 168.


establishment of the Hungarian State. In: Names in daily life. Proceedings of the 24th

International Congress of Onomastic Sciences. Szerk. TORT I DONADA, J.

–MONTAGUT I MONTAGUT, M. Barcelona, 2014. 1225–1232. – 1226–1229, 1231.

39. KOVÁCS, ÉVA: On the historical source value of toponyms. Namenkundliche In-

31

formationen 103 (2014): 480–90. – 483, 484, 488.



167, 178, 187, 188, 215.


Kiadó, 2015. 10, 11, 15, 54, 55, 69, 70, 72, 73, 74, 80, 83, 84, 85, 86, 93, 106, 107,

114, 116, 119, 120, 121, 123, 136, 148, 149, 150, 151, 152, 153, 155, 158, 159, 160,

161, 162, 169, 173, 174, 177, 180, 181, 182, 184, 186, 187, 188, 190, 194, 196, 197,

200, 202, 209.





217; 220.




137.




46. ZOLTÁN ANDRÁS: Szláv–magyar kapcsolatok a 11. században. Helynévtörténeti

Tanulmányok 11 (2015): 35–44. – 39; 41; 42.

47. RÉVÉSZ LÁSZLÓ: A régészeti hagyaték és a nyelvészeti kutatások kapcsolatai a 9–11.

századi Kárpát-medencében. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 45–54. –

48; 52.





50. SZŐKE MELINDA: Szentgyörgyi Rudolf, A tihanyi apátság alapítólevele 1. Magyar

Nyelvjárások 53 (2015): 211–218. – 211, 218.

51. RÁCZ ANITA: Professions Names in Old Hungarian Settlement names. Nyelv-

tudományi Közlemények 111 (2015): 115–129. – 116, 128.






Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 29, 30, 121, 272.

54. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei III. Személy-

nevek és helynevek kapcsolata. Névtani Értesítő 38 (2016): 9–18. – 10, 17.



56. BÜKY LÁSZLÓ: Szilos. Magyar Nyelv 112 (2016): 215. – 215.


Debrecen, 2016. – 14, 39, 66, 120, 123, 126, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 136,

160.


járásairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 59–68. – 59, 60, 61, 62, 63, 64,

65, 67, 68.

59. SZABADOS GYÖRGY: Vázlat a magyar honfoglalás Kárpát-medencei hátteréről In:

Népek és kultúrák a Kárpát-medencében. Tanulmányok Mesterházy Károly tiszte-

letére. Szerk. Bollók Ádám et al. Budapest 2016. 629–648. – 630, 642.

60. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő „lólegelő melletti” birtok

lokalizálása. Erdélyi Múzeum 2016/3: 51–96. – 51, 52, 55, 58, 59, 60, 66, 72, 82, 91.

61. KOVÁCS HELGA: Az ispáni várak neveinek névtani vizsgálata. Helynévtörténeti

Tanulmányok 13 (2017): 7–60. – 28, 29, 53.

32


Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 61, 197, 200, 211, 234.


névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 119, 120, 121, 137.

64. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Szőke Melinda, A garamszentbenedeki apátság alapító-

levelének nyelvtörténeti vizsgálata. Magyar Nyelv 113 (2017): 369–374. – 370, 373.

65. KOVÁCS ÉVA: A helynevek történeti forrásértékének kérdéséhez. In: A nyelvtörténeti

kutatások újabb eredményei IX. Szerk. FORGÁCS TAMÁS–NÉMETH

MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szeged, 2017. 201–209. – 202, 203, 204, 208.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 76, 77, 98, 99, 115, 148, 190.


versity Press. Debrecen, 2017. – 59.

68. KOVÁCS, ÉVA: The Toponymic Remnants in the 800-Hundred-Year-Old Census of

the Abbey of Tihany from an Onomatosystematical Perspective. In: A Survey of

Historical Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva. Debrecen University Press, 2017.

26–27. – 26.




temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 9, 30, 31, 37, 38, 42, 43, 47-49, 52, 55, 59, 65, 66, 80,

97-100, 102, 103, 105, 108-112, 118.

71. ZÁNTÓ EDINA: Hogyan használható névtani kötet a középiskolai tanításban? Anya-

nyelv-pedagógia 11 (2018): 64–70. – 65, 68.

72. PÓCZOS RITA: Szent István kori szórványok névtani vizsgálata. Magyar Nyelv 114

(2018): 392–410. – 404, 406.


eval Hungarian Charters. Onomastica Uralica 12 (2018): 31–44. – 31, 37, 39.




2018. – 98.


Társaság, Bp., 2018. – 21, 59, 61, 101, 104, 108, 162.

77.


korból. 3. Heves—Küküllő vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadványai 25. Debrecen, 2012.

115 lap + 23 térképmelléklet.

Hivatkozás:






Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 344; 351.






vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 164, 186, 205, 214.


Kiadó, 2015.– 112, 113, 124, 137, 154, 208.




Debrecen, 2016. – 7, 119, 126, 147, 158.

33




nulmányok 12 (2016): 115–151. – 149.



91–101. – 91, 99.


névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 128, 137.




51–81. – 57, 79.


(2017): 167–178. – 177.






temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 40-43, 51, 52, 64, 72, 117.



131–144. – 131, 140.


Társaság, Bp., 2018. – 13, 162.



8. Mikrotoponímiai vizsgálatok 1. Tapolcafő helynevei. A Magyar Névarchívum Kiadványai 30. Deb-

receni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. 138 lap + 2 térképmelléklet.

Ismertetés:

1. BÁRTH M. JÁNOS: Névtani Értesítő 37 (2015): 301–303.

Hivatkozás:


Kiadó, 2015. – 103, 208.






195; 202.






Kiadó. Debrecen, 2017. – 43, 76, 109, 190.





8. BÁBA BARBARA: Módszertani problémák szigethelyzetű települések földrajzi köz-

névi adatainak vizsgálatában. Magyar Nyelvjárások 55 (2017): 63–74. – 67, 72.


korból. 4. Liptó—Pilis vármegye. A Magyar Névarchívum Kiadványai 43. Debreceni Egyetemi

Kiadó, Debrecen, 2017. 119 lap + 18 térképmelléklet. —

34

Hivatkozás:



91–101. – 91, 99.






51–81. – 57, 79.




temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 38, 42, 51, 52, 72, 87, 117.



131–144. – 131, 140.


Társaság, Bp., 2018. – 13, 162.



10. HOFFMANN, ISTVÁN–(RÁCZ, ANITA–TÓTH, VALÉRIA): History of Hungarian Toponyms. Buske,

Hamburg, 2017. 313 lap.

Ismertetés:

1. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: RIOn. 24 (2018): 258–260.

2. AALTO, TIINA: Perustietoa Unkarin paikannimistä. Virittäjä 122 (2018): 454–457.

3.

Hivatkozás:


55 (2017): 121–135. – 121, 133.

2. VÉKONY VIVIEN: A sok(a) és a nép(e) mint helynévformáns. Magyar Nyelvjárások

55 (2017): 163–180. – 173, 178.

3. FARKAS TAMÁS: Beszámoló a 26. Nemzetközi Névtudományi Kongresszusról.



temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 54, 119.


Uralica 12 (2018): 45–56. – 50, 54.

6.

11. HOFFMANN ISTVÁN–(RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA): Régi magyar helynévadás. A korai

ómagyar kor helynevei mint a magyar nyelvtörténet forrásai. Gondolat Kiadó, Budapest,

2018.

Ismertetés:

.

ab) Könyvrészletek

12. HOFFMANN ISTVÁN–(ÁCS ANNA et al.): Veszprém megye földrajzi nevei II. A Pápai járás. MNyTK.

171. sz. Bp., 1987. 391 lap.

Ismertetés:

1. SZ. BOZÓKI MARGIT: Nyr. 112 (1988): 374–6.

Hivatkozás:

7. ÖRDÖG FERENC: A megyékben folyó földrajzinév-gyűjtés helyzete és időszerű kér-

dései. MNyTK. 160 (1981): 149.

8. ÖRDÖG FERENC: A földrajzi nevek gyűjtése, kutatása. (1980–1986) MNyTK. 183.

(1989): 32, 43–4.

35

9. KIS TAMÁS: Morgó. Nyr. 115 (1991): 267.



11. ÖRDÖG FERENC: Veszprém megye földrajzi nevei IV. A Veszprémi járás című mű

bemutatása. NÉ. 22 (2000): 154.


13. MOLNÁR ZOLTÁN: A volt Pápai járás földrajzi neveinek hangtani és alaktani tanú-

ságtételéhez. In: A pápai névtani konferencia előadásai. Szerk. TUNGLI GYULA.

Pápa, 2011. 30–40. – 30, 32, 34–7, 39.

13. HOFFMANN, ISTVÁN–(MATICSÁK, SÁNDOR–NYIRKOS, ISTVÁN–PITKÄNEN, RITVA LIISA):

Onomastica Uralica. Plan of Series — Sorozatterv — Sarjan suunnitelma — Väljaande projekt —

План серии. Debrecen–Helsinki, 2000. 88 lap. 5–10, 17–26, 33–42, 49–58, 64–75, 83–6.

Ismertetés:

1. PITKÄNEN, RITVA LIISA: „Onomastica Uralica”: una nuova serie di studi. Rivista

Italiana di Onomastica VI/2 (2000): 642–3. Olaszul.

2. LARSSON, LARS-GUNNAR: Namn och Bygd 91 (2003): 180–2.

Hivatkozás:

1. ÖRDÖG FERENC: Személynévkutatásunk helyzete és feladatai . Magyar névtani ku-

tatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 82.

2. FARKAS FERENC: Helynévkutatás itthon és határainkon túl. Magyar névtani kutatá-

sok itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 147.

3. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Névgyűjtés és feldolgozás Erdélyben. Magyar névtani

kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 152.


ac) Szövegkiadás

14. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. 1864. Bihar vármegye I–II. Közzéteszi: HOFFMANN ISTVÁN

és KIS TAMÁS. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének

Kiadványai 65–66. sz. Debrecen, 1996., 1998. 650 lap + 1 térképmelléklet.

Hivatkozás:

1. ZILAHI LAJOS: Kórógy. MNy. 93 (1997): 351, 353.

2. KISS LAJOS: Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. Piliscsaba. 1999. 236.

3. RÁCZ ANITA: K. Fábián Ilona: A Váradi Regestrum helynevei. Ismertetés. MNyj. 36

(1999): 164.

4. ÖRDÖG FERENC: A földrajzinév-gyűjtés és kiadás helyzete. Honismeret 28 (2000):

92–93.

5. MIZSER LAJOS: Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helységnévtárában. Józsa

András Múzeum Évkönyve. 42 (2000): 227.



7. VINCZE, LÁSZLÓ: Neuer scheinungen der Ungarischen Namenkunde 1993–1999.

Namenkundliche Informationen 79/80 (2001): 346.

8. JENSE, MARK—TOL SIJMEN szerk.: Bibliographie linguistique de l’année 1998.

Boston--London, 2002. 1568.

9. LÉVAI BÉLA: Cégény, Cégény-rét. In: Uő: Debrecen környéki helynevek. Debrecen,

2003. 23.

10. DANKÓ IMRE: Egy bihari kistáj etnokulturális struktúrája II. Rálátás: Zsákai hely-

történeti-honismereti kulturális tájékoztató. 4 (2003): 6–22.

11. BÁRÁNY ATTILA: Adalékok az Ákos nemzetség bihari birtokainak településtörténe-

téhez. Publicationes Universitatis Miskolciensis 9 (2004): 5–39.

12. ILLÉS GABRIELLA: Útmutató Bihardiószeg földrajzi neveinek adattárához. Néprajzi

Látóhatár 13 (2004): 167–95.

13. MIZSER LAJOS: Vaskapu. MNy. 100 (2004): 473.


2005. 24.

15. BARDOLY ISTVÁN: Műemléki bibliográfia 1991—2000. Bp., 2005.

16. HAJDÚ MIHÁLY: Pesty Frigyes helynévgyűjtésének megjelentetése. NÉ. 28 (2006):

36

208.

17. MIZSER LAJOS: Helynévmagyarázatok. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének

100. évfordulójára. Szerk. BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2006. 104–5.

18. ZILAHI LAJOS: Rét. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 100. évfordulójára.

Szerk. BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2006. 120.

19. HAJDÚ MIHÁLY: Pesty Frigyes helynévgyűjtésének megjelentetése. NÉ. 28 (2006):

208.


ra. Debrecen, 2007. 27, 38, 47, 59, 62 stb. (sok helyen)

21. NAGY ISTVÁN: A bihari térség és bedő népesedési viszonyai a XX. század végén.

Rálátás: Zsákai helytörténeti-honismereti kulturális tájékoztató. 8 (2007): 24–35.

22. EMŐDI ANDRÁS: Bihar megyei kéziratos térképek. Nagyvárad, 2007.



mikrotoponimákban. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 149–150.

25. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 169, 249.


BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 293, 294.


Bp., 2009. 85, 127.

28. ERŐS VILMOS: A XVI–XVIII. századi történetírás II. Világosság 2009: 127–37.

29. CSORBA CSABA: Pesty Frigyes emlékezete. Honismeret 37 (2009): 12–21.

30. BÉNYEI MIKLÓS: Adalékok Berettyóújfalu historiográfiájához. Bihari Diéta 7

(2010): 83–9.


5 (2010): 1–13.

32. KISS MAGDALÉNA: A Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. Helynévtörténeti Ta-

nulmányok 5 (2010): 152, 154.


Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011. – 186.

34. ZILAHI LAJOS: A sárréti í-zés állapota. Békéscsaba, 2011.


Névtani Értesítő 34 (2012): 93–100.

36. PÁSZTOR ÉVA: Az élőnyelvi helynévgyűjtések módszertani problémái. Helynévtör-

téneti Tanulmányok 9 (2013): 127–38. – 128; 129; 137.

37. KISS MAGDALÉNA: A Kösmő/Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. In: Bihari

Hegyköz 1. Szerk. Forró Enikő–Kőrösi Zoltán–Szendrei Ákos–Veres Péter. Hatvani

István Szakkollégium DETEK. Debrecen–Nagyvárad, 2013. 103–107. – 104; 106.


elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 73–102. – 75; 78; 79; 80; 81;

82; 93; 101.


Egyetem, Nyitra. 2015. – 22, 165.

40. SZABÓ JÓZSEF: A tatárjárás emléke a földrajzi nevekben és néhány néprajzi gyűj-

tésben. Szeged, 2017. – 306.



42. KISS, MAGDALÉNA: A Funktional-Semantic Analysis of the Hungarian Hydronyms



ad) Tankönyvek

15. HOFFMANN ISTVÁN–(HLAVACSKA EDIT): Magyarul — felső fokon. (Magyar nyelvi gyakorlatok

idegen ajkúaknak.) Tankönyvkiadó, 1989. 147 lap.

Hivatkozás:

1. JÓNÁS FRIGYES: A magyar mint idegen nyelv oktatásának nyelvstartégiai kérdései-

hez. In: A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője. Szerk. BALÁZS GÉZA. Bp., 2004. 2:

266.

37

2. BOHUS ÁGNES: Tankönyvhasználati tapasztalatok, igénye és sajátságok a Balassi

Bálint Intézet diákjainak körében végzett felmérés alapján. THL2 2008/1-2: 77–107.

– 83, 84, 103.

16. HOFFMANN ISTVÁN–(HLAVACSKA EDIT): Magyarul — felső fokon. (Magyar nyelvi gyakorlatok

idegen ajkúaknak.) Második kiadás, Tankönyvkiadó, 1991. 147 lap.

Hivatkozás:



266.

17. HOFFMANN ISTVÁN–(HLAVACSKA EDIT–LACZKÓ TIBOR–MATICSÁK SÁNDOR): Hungarolingua 1.

Magyar nyelvkönyv. Debrecen, 1991. 178 lap. Második, átdolgozott kiadás: 1996. 176 lap.

Ismertetés:

1. KOVÁCSI MÁRIA: Hungarológia 1 (1993): 191–3.

2. GINTER KÁROLY: Hungarológia 1 (1993): 193–5.

Hivatkozás:

1. FISCHER, HOLGER: Puszta és Balaton, paprika és gulyás. A magyar nyelvkönyvek

országismereti Magyarország-képe. In: Hungarologische Beiträge 6. Jyväskylä

1996. 129–149. – 133, 136, 141.

2. FAZEKAS TIBORC: Magyar irodalom a magyar nyelvkönyvekben. In:

Hungarologische Beiträge 6. Jyväskylä 1996. 117–128. – 125, 136, 141.

3. GIAY BÉLA: A magyar mint idegen nyelv/hungarológia oktatásának módszertani

alapkérdései. In: A magyar mint idegen nyelv/hungarológia. Tankönyv és

szöveggyűjtemény. Budapest, 1998. 245–279. – 277.

4. MIKLÓS MAGDALÉNA: A magyar nyelvkönyvek magyarságképe. In: Hungarológiai

Évkönyv 1: 72–82. Pécs, 2000. – 81.

5. PÁL ERIKA: A magyar imázs a magyar nyelvkönyvekben. In: Hungarológiai

Évkönyv 1: 149–164. Pécs, 2000. – 150, 151, 152-3, 157, 158, 159, 161.

6. SZENDE VIRÁG: Kommunikáció felszólító mód nélkül? (A felszólító mód a

nyelvtanokban és a nyelvkönyvekben). In: Hungarológiai Évkönyv 2: 139–48. Pécs,

2001. – 145, 146.

7. OSZKÓ BEATRIX: A magyar mint idegen nyelv tanítása – akcentussal? In: In: Folia

Uralica Debreceniensia 8 (2001): 451–456. – 456.

8. SZENDE VIRÁG: A második személyű tárgyra utaló igeragozás tanításának dilemmái.

In: Hungarológiai Évkönyv 3: 38–48. Pécs, 2002. – 46, 48.

9. KERESZTES LÁSZLÓ: The Research and Development of Hungarian as a Foreign or

Second Language. In: A magyar nyelv idegenben. Debrecen–Jyväskylä, 2002.

121–126. – 123–124.

10. Н. В. КАЗАЕВА: Уроки по изучению повелительного наклонения в венгерском

языке. In: Актуальные вопросы финно-угроведения и преподавания

финно-угорских языков. Научные издания московского Венгерского Колледжа

II/2: 199–205. Москва, 2002. – 200–201, 205.

11. CSONKA CSILLA–JÓNÁS FRIGYES: Tanterv-didaktikai szempontok a magyar mint

idegen nyelv oktatásában. In: Hungarológiai Évkönyv 4: 24–35. Pécs, 2003. – 35.

12. DÓLA MÓNIKA: Az igekötős igék tanítása (Tanulságok és javaslatok). In:

Hungarológiai Évkönyv 4: 60–79. Pécs, 2003. – 79.

13. CSIRE MÁRTA–MARJU ILVES: How Gender is Presented in Course Books Designed

for L2 Leraners of Hunagrian and Estonian. In: WEBFU – Wiener elektronische

Beiträge des Instittus für Finno-Ugristik. www. webfu. univie.ac.at/wp/604.

2003/08.

14. Н. В. КАЗАЕВА: Страноведение Венгрии. Красный Октябрь, Саранск, 2004. –

22.

15. DÖMÖTÖR ADRIENNE: Az egyiknek evidens, a másiknak nem (A

magyarnyelv-tanulás kezdő szintjének néhány hátrányos helyzetű nyelvtani

anyagáról). In: Hungarológiai Évkönyv 4: 80–85. Pécs, 2004. – 81, 83, 85.


38


266.

17. DÁVID MÁRIA: Nemtegezés a nyelvkönyvekben. In: THL 2 – a magyar nyelv és

kultúra tanításának szakfolyóirata. 2005/1: 54–67. – 58, 63–64, 66.

18. SZILI KATALIN: Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához. Budapest, 2006. –

10, 59, 60–61, 66, 77, 78–79, 102–103, 109, 117, 118, 119, 120, 131, 132, 141–142,

173–174, 181–182, 184–185, 196–197, 203–204, 213–214.

19. DURST PÉTER: A magyar felszólító mód tanítása külföldieknek. In: Nyelvtudomány

2. (Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Linguistica) 2006. 63–4.

20. SZILI KATALIN: Grammatika — pragmatika?. THL2 2006/1-2: 22–8. – 26, 28.

21. DÓLA MÓNIKA: Formulaszerű elemsorok a meghívás beszédaktusában. THL2

2006/1-2: 41–5. – 49, 54.

22. VARGA RÓBERT: Az igekötők tanítása. THL2 2006/1-2: 56–65. – 65.

23. H. VARGA MÁRTA: Szili Katalin, Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához.

THL2 2006/1-2: 194–6. – 196.

24. DÓLA MÓNIKA–FARKAS JUDIT: Generatív mondattan a magyar mint idegen nyelv

oktatásában. In: ALBERTI GÁBOR–FÓRIS ÁGOTA szerk.: A mai magyar formális

nyelvtudomány műhelyei Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007. 99–122: 114.

25. OSZKÓ BEATRIX: Szintek, követelmények, tananyagkészítés. THL2 2007/1-2:

42–66. – 42, 59.

26. JÓNÁS FRIGYES: Tananyagkészítés a magyar mint idegen nyelvben. THL2 2007/1-2:

67–75. – 68.

27. BATA ALEXANDRA JULIA: Mindennapi kommunikáció az idegenajkúaknak szóló

magyar nyelvkönyvekben. In: Grammatika és kontextus. Új szempontok az uráli

nyelvek kutatásában. Urálisztikai tanulmányok 17: 16–24. Budapest, 2007. – 16,

19–22.

28. NAGYHÁZI BERNADETTE: Utak és módszerek a szórend tanításában. In:

Hungarológiai Évkönyv 8: 30–43. Pécs, 2007. – 36–37, 43.

29. SCHMIDT ILDIKÓ: A magyar mint idegen nyelvi érettségi és a felkészítés jelenlegi

lehetőségei. In: Hungarológiai Évkönyv 8: 83–92. Pécs, 2007. – 89, 92.

30. WASEDA MIKA: Magyaroktatás Japánban. THL2 2008/1-2: 48–50. – 49.

31. BOHUS ÁGNES: Tankönyvhasználati tapasztalatok, igénye és sajátságok a Balassi

Bálint Intézet diákjainak körében végzett felmérés alapján. THL2 2008/1-2: 77–107.

– 83, 85, 92.

32. KÁNTOR GYÖNGYI: Tankönyvelemzésről egy konkrét példán keresztül. In:

Hungarológiai Évkönyv 9: 152–168. Pécs, 2008. – 159, 168.

33. ERDŐSY VANDA: „Jössz a Hortobágyra?” Pragmatikai elemek a magyar mint idegen

nyelv tanításának gyakorlatában és tananyagaiban. In: Anyanyelvi nevelési tanul-

mányok 33. Szerk. Medve Anna–Szépe György. Budapest, 2008. 17–31. – 24–26,

29, 30.

34. TREMLETT, ANNABELL: Claims of ’knowing’ in ethnography: realising

anti-essentialism through a critical reflection on language acquisition in fieldwork.

Graduate Journal of Social Science 6 (2009): 63–85.

35. ANTAL ZSÓFIA: A bulgáriai Veliko Tarnovó-i Szent Cirill és Metód Egyetem magyar

lektorátusának bemutatása. THL2 2010/1-2: 36–45. – 40.

36. SZILI KATALIN: A grammatika és a magyart mint idegen nyelvként tanító munkák-

ban – a közelmúlt eredményei és a jövő kihívásai. THL2 2010/1-2: 169–85. – 169,

171, 172, 173.

37. H. VARGA MÁRTA: Hány van van a magyarban? THL2 2010/1-2: 186–93. – 184.


Magyar nyelvkönyv középhaladóknak. Debrecen, 1993. 174 lap.

Ismertetés:

1. KERESZTES LÁSZLÓ: Folia Uralica Debreceniensia 3 (1994): 134–6. Angolul.

2. ZAICZ GÁBOR: Hungarologische Beiträge (Jyväskylä) 6 (1996): 178–83.

Hivatkozás:

1. PÁL ERIKA: A magyar imázs a magyar nyelvkönyvekben. In: Hungarológiai

Évkönyv 1: 149–164. Pécs, 2000. – 150, 151, 155, 156, 159, 160.

39

2. SZENDE VIRÁG: Kommunikáció felszólító mód nélkül? (A felszólító mód a

nyelvtanokban és a nyelvkönyvekben). In: Hungarológiai Évkönyv 2: 139–48. Pécs,

2001. – 145, 146.

3. KERESZTES LÁSZLÓ: The Research and Development of Hungarian as a Foreign or

Second Language. In: A magyar nyelv idegenben. Debrecen–Jyväskylä, 2002.

121–126. – 124–125.

4. SZENDE VIRÁG: A feltételesség kifejezése a magyarban. In: Hungarológiai Évkönyv

4: 71–88. Pécs, 2003. – 77, 78, 79, 81.

5. DÓLA MÓNIKA: Az igekötős igék tanítása (Tanulságok és javaslatok). In:

Hungarológiai Évkönyv 4: 60–79. Pécs, 2003. – 79.

6. DÖMÖTÖR ADRIENNE: Az egyiknek evidens, a másiknak nem (A

magyarnyelv-tanulás kezdő szintjénak néhány hátrányos helyzetű nyelvtani

anyagáról). In: Hungarológiai Évkönyv 4: 80–85. Pécs, 2003. – 81, 83, 84, 85.

7. Н. В. КАЗАЕВА: Страноведение Венгрии. Красный Октябрь, Саранск, 2004. –

22.



266.

9. DÁVID MÁRIA: Nemtegezés a nyelvkönyvekben. In: THL 2 – a magyar nyelv és

kultúra tanításának szakfolyóirata. 2005/1: 54–67. – 59–60, 63–64, 66.

10. SZILI KATALIN: Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához. Budapest, 2006. –

47–48, 91–93, 108, 154, 213.

11. DURST PÉTER: A magyar felszólító mód tanítása külföldieknek. In: Nyelvtudomány

2. (Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Linguistica) 2006. 63–4.

12. VARGA RÓBERT: Az igekötők tanítása (szempontok egy magyar–francia

összehasonlító vizsgálathoz). In: THL 2 – a magyar nyelv és kultúra tanításának

szakfolyóirata. 2006/1–2: 56–65. – 63, 64, 65.

13. DÓLA MÓNIKA–FARKAS JUDIT: Generatív mondattan a magyar mint idegen nyelv

oktatásában. In: ALBERTI GÁBOR–FÓRIS ÁGOTA szerk.: A mai magyar formális

nyelvtudomány műhelyei Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007. 99–122: 114.

14. SCHMIDT ILDIKÓ: A magyar mint idegen nyelvi érettségi és a felkészítés jelenlegi

lehetőségei. In: Hungarológiai Évkönyv 8: 83–92. Pécs, 2007. – 89, 92.

15. SZILI KATALIN: A grammatika és a magyart mint idegen nyelvként tanító munkák-

ban – a közelmúlt eredményei és a jövő kihívásai. THL2 2010/1-2: 169–85. – 171,

172, 175.


17. KÁNTOR GYÖNGYI: Tankönyvelemzésről egy konkrét példán keresztül. In:

Hungarológiai Évkönyv 9: 152–168. Pécs, 2008. [159, 168]


Magyar nyelvkönyv haladóknak. Debrecen, 1999. 128 lap.

Ismertetés:

1. HEGEDŰS RITA: Hungarológia 2 (2000)/1–2: 325–9.

Hivatkozás:



266.


3. T. SZABÓ ANNAMÁRIA ULLA: Ünnepi készségfejlesztés. THL2 2017/1-2: 238–251. –

250.

B) Nemzetközi fórumokon megjelent tanulmányok

20. Unkarilaisen paikannimistöntutkimuksen suuntauksia: Hungarologishe Beiträge (Jyväskylä) 5

(1995): 189–200.

Hivatkozás:



40

21. Namenforschung an der Universität Debrecen: Namenkundliche Informationen (Leipzig) 77/78

(2000): 145–152.

Hivatkozás:

1. KRÜGER, ANNE DIETLIND: Rivista Italiana di Onomastica VII/1 (2001): 235.

Olaszul.



22. Uralilaisen nimistöntutkimuksen mahdollisuuksista: Virittäjä (Helsinki) 105 (2001):

113–118. Hivatkozás:



23. The Last Thirty Years of Hungarian Toponomastics: Onomastica Uralica 2 (2002): 199–244.

Hivatkozás:

1. HAJDÚ MIHÁLY: Szabó T. Attila, a helynévkutató. Emlékkönyv Szabó T. Attila szü-

letésének 100. évfordulójára. Szerk. BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2006. 60–63. – 62.


(2012): 167–78. 168; 177.




Bp., 2015. 23–47. – 39; 44.





24. Über die Möglichkeiten der uralischen Namenforschung: Namenkundliche Informationen 81/82

(2002): 201–10.

Ismertetés:

1. VINCZE LÁSZLÓ: Namenkundliche Informationen 81–82. NÉ. 27 (2005): 347.

Hivatkozás:

1. PÓCZOS, RITA: Über die ungarischen Ortsnamen in des Arpadenzeit.

Namenkundliche Informationen. 83/84 (2003): 137–8, 144.





25. Lajos Kiss (1922–2003): Namenkundliche Informationen 85/86 (2004): 391–5. Hivatkozás:



26. HOFFMANN, ISTVÁN–(MATICSÁK, SÁNDOR): Questions of Onomastics at the 10th International

Congress on Finno-Ugric Studies: Onomastica Uralica 5 (2007): 7–18.

Ismertetés:

1. BŐLCSKEI ANDREA–SLÍZ MARIANN: NÉ 31 (2009): 558.

2. FÁBIÁN ZSUZSANNA: RiOn. 14 (2008): 287–8.

Hivatkozás:



27. Возможности исследования древних топонимов, его прошлое и перспективы: Onomastica

Uralica 5 (2007): 45–58.

Ismertetés:


41

Hivatkozás:





28. Lajos Kiss (1922–2003): Onomastica Uralica 5 (2007): 72–76.

Ismertetés:


Hivatkozás:



29. The name as a historical source: Onomastica Uralica 7 (2008): 75–85.

Ismertetés:

1. BÖLCSKEI ANDREA–SLÍZ MARIANN: NÉ 32 (2010): 273–4.

Hivatkozás:





30. Katalin Fehértói (1925–2006): Onomastica Uralica 7 (2008): 102–6.

Ismertetés:


Hivatkozás:



31. Fokuksessa suomalainen nimistöntutkimus: Virittäjä (2015): 150–156.

Hivatkozás:



32. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA): Viewpoints on the cognitive-pragmatic description of per-

sonal names: Word. Journal of the International Linguistic Association 61/2 (2015): 141–164. –

MTA–DE AKCs.

Hivatkozás:




129; 137.



Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 29–47. – 40, 44.



rea–Farkas tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. – 73, 75, 80.

4. FARKAS, TAMÁS: Creating a National Given-name Stock: a Chapter from the Mo-

dern-day History of Hungarian Personal Names. In: Name and Naming. Sacred and

Profane in Onomastics. Szerk. Felecan, Oliviu. Editura Mega—Editura Argonant,

Cluj-Napoca, 2017. 137–146. – 138, 145.



C) Hazai fórumokon megjelent tanulmányok

33. Tapolcafő földrajzi nevei: Stúdium (A KLTE tudományos diákköreinek kiadványai) 6 (1975): 5–40.

42

Hivatkozás:




34. A helynevek jelentéstani vizsgálatához: MNyj. 23 (1980): 11–22.

Hivatkozás:

1. ÖRDÖG, FERENC: Onoma 27 (1983–1984): 310.


(1989): 43.

3. TÓTH VALÉRIA: A helynevek jelentéstani vizsgálatához. NÉ. 21 (1999): 55–6, 58–9.



5. BÍRÓ FERENC: Nyeilvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynévrendszerében.

Eger, 2002. 212.

6. BÍRÓ FERENC: Többnevűség, szinonímia Körösladány helynévrendszerében. Kö-


ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc, 2002. 15, 20.

7. HAJDÚ MIHÁLY: Általános és magyar névtan. Bp., 2003. 95, 131.

8. BÍRÓ FERENC: Poliszémia Körösladány helyneveiben. Köszöntő könyv Kiss Jenő 60.

születésnapjára. Szerk. HAJDÚ MIHÁLY–KESZLER BORBÁLA. Bp., 2003. 673, 682.


10. GYŐRFFY ERZSÉBET: A helynevek jelentéstani kategóriáiról. MNyj. 43 (2005): 98,

100.


2004. 230.


Bp., 2005. 93.



Namenkundliche Informationen 91/91 (2007): 224, 247.

15. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 57, 59, 248.




35, 44.






Kiadó, Debrecen, 2011. – 158, 193.


adó, Debrecen, 2011. – 35, 36, 38, 182.

22. RAJSLI ILONA: Diakrón nyelvi metszetek. Bölcsészettudományi Kar, Vajdasági

Magyar Felsőoktatási Kollégium. Újvidék, 2013. – 162, 167.



71.




Debrecen, 2016. – 102, 104, 105, 159.



bathely–Nyitra, 2016. 305–316. – 307, 312.



28. HANKUSZ ÉVA: Névsűrűségi vizsgálatok a Csengeri járásban. Magyar Nyelvjárások

43

55 (2017): 111–120. – 112, 119.

35. Helynévkutatás Finnországban: MNyj. 25 (1983): 79–80.

Hivatkozás:


(1989): 44.

2. NYIRKOS ISTVÁN: A finn névkutatásról. MNyTK. 209 (1997): 491.

3. NEMES MAGDOLNA: A földrajzi köznevekről. MNyj. 39 (1999): 334.


Uralian Languages: Hungarian. Onomastica Uralica 1a (2001): 57.




7. TAKÁCS JUDIT: Finn–magyar kontrasztív névtani terminológiai vizsgálatok a sze-

mélynévfajták köréből. Névtani Értesítő 39 (2017): 131–141. – 131, 149.


Társaság, Bp., 2018. – 13, 162.

9.

36. A helynévrendszer változásai egy határrésszé vált településen: MNyj. 26–27 (1984–85): 103–14.

Hivatkozás:

1. GERSTNER, KÁROLY–ÖRDÖG, FERENC: Onoma 29 (1987–1989): 435.

2. KÁLNÁSI ÁRPÁD: Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük. Debrecen,

1996. 75.

3. KISS LAJOS: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 1-2. Negyedik, bővített és javított

kiadás. Bp., 1998. 386–7.

4. BÍRÓ FERENC: Víznevek hatása Körösladány helynévrendszerére. NÉ. 21 (1999): 36.

5. FEKETE PÉTER: A hegynevek mint névadók Eger és Felnémet földrajzi neveiben.

MNyj. 37 (1999): 179–80.



7. BÍRÓ FERENC: Nyeilvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynévrendszerében.

Eger, 2002. 212.



135.


2004. 230.

11. KOCÁN BÉLA: A középmagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani

összefüggései. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 104.

12. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 10, 19, 48, 52,

161, 248.

13. KOCÁN BÉLA: Az ómagyar kori Ugocsa vármegye helyneveinek névrendszertani

összefüggései. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ.

Bp., 2008. 183, 187, 188.

14. PÁSZTOR ÉVA: Határrésszé vált települések névbokrosodásának elméleti kérdései.

In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 217,

222.

15. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Csíki lakott területi nevek nyelvi elemzése. MNyj. 46

(2008): 167, 185.


Tedej területén. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 138–9.

17. PÁSZTOR ÉVA: Elpusztult települések lokalizációjának kérdéséről. Helynévtörténeti

Tanulmányok 5 (2010): 170, 183.

18. HÁRI GYULA: A bennfoglalás és a metonimikus, valamint szinekdochés névátvitel

kapcsolata a tulajdonnevek körében. In: „Végtelen a tér, amely munkára hív” Kö-

szöntő kötet Révay Valéria születésnapjára. Szerk. HÁRI GYULA. Pannon Egyetem,

Veszprém, 2010. 89–99: 90, 99.

44




Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 189, 190, 200, 218, 234.





37. Kalapács: MNy. 81 (1985): 216–8.

Hivatkozás:

1. KISS LAJOS: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 1-2. Negyedik, bővített és javított

kiadás. Bp., 1998. 671.




Kiadó, 2015. – 139, 208.

4.

38. A helynévhasználat és a nyelvi norma. In: A magyar nyelv rétegződése. Szerk.: KISS JENŐ és SZŰTS

LÁSZLÓ. Bp., 1988. 1: 435–43.

Hivatkozás:







39. Számítógépes helynévtörténeti vizsgálatok a KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszékén: MNyTK.

183. sz. Bp., 1989. 103–7.

Hivatkozás:


2. BÍRÓ FERENC: A körösladányi határrésznevek egy típusáról. NÉ. 15 (1993): 66.

3. KIS TAMÁS: A kocsma- és csárdanevek keletkezési típusai. NÉ. 21 (1999): 323.




XIX–XX. század fordulóján. NÉ. 24 (2002): 19, 39.

6. TÖRÖK TAMÁS: Ipoly mente tulajdonneveinek szlovák változatai. MNyTK. 225

(2006): 94.



40. A metaforikus helynévadás. (Egy alfejezet a történeti helynévtipológiából): Folia Uralica

Debreceniensia 2 (1991): 39–48.

Hivatkozás:



110.



3. HAJDÚ MIHÁLY: Általános és magyar névtan. Bp., 2003. 131.



41. Rendszer és szintézis helynévkutatásunkban. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történeté-

nek témaköréből. Szerk.: KISS JENŐ és SZŰTS LÁSZLÓ. Bp., 1991. 275–80.

Hivatkozás:

45




Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 24, 127.

3. HAJDÚ MIHÁLY: Általános és magyar névtan. Bp., 2003. 131.







42. A jelentésbeli helynévalkotás: MNyj. 30 (1992): 3–23.

Hivatkozás:

1. BÍRÓ FERENC: A körösladányi határrésznevek egy típusáról. NÉ. 15 (1993): 66.

2. ZILAHI LAJOS: Kórógy. MNy. 93 (1997): 351, 353.




természetes névadás korszakában. Bp., 2010. –257.



43. A helynevek szerkezeti elemzése: MNyj. 31 (1993): 11–44.

Hivatkozás:




névtörténeti tanulmányok 3 (2008): 153, 159, 162.


zolására. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 151–62. – 151, 154, 155, 162.

4. DITRÓI ESZTER: A helynévrendszerek területi differenciáltságának statisztuikai alapú

megközelítése. In: Nyelvelmélet és dialektológia 3. Szerk. É. KISS

KATALIN–HEGEDŰS ATTILA–PINTÉR LILLA. Szent István Társulat. Buda-

pest–Piliscsaba, 2015. 58–80. – 58, 78.

5. DITRÓI ESZTER: Statisztikai módszerek felhasználási lehetőségei az összehasonlító

névtudományban. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 177–198. – 179; 196.



44. Válasz Mező András és Juhász Dezső oppononsi véleményére: NÉ. 16 (1994): 115–9.

Hivatkozás:




2005. 34.


Bp., 2005. 93.


Debrecen, 2016. – 160.


Társaság, Bp., 2018. – 25, 162.

6.

45. A helynevek szerkezeti változása: Hungarológia 3 (1994): 266–78.

Hivatkozás:



46

46. HOFFMANN ISTVÁN–(RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA): Ómagyar kori helynévfeldolgozások. A Deb-

receni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 64. sz.

Debrecen, 1996. 30 lap.

Hivatkozás:


nyelvészeti elemzése. A Magyar Névarchívum Kiadványai 2. Debrecen, 1998. 11–2,

69, 110.




természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 257.


Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011. – 185.

47. Ómagyar kori helynévfeldolgozások: MNyj. 33 (1996): 43–52.

Hivatkozás:

1. HEGEDŰS ATTILA: Mi a tulajdonnév? NÉ. 19 (1997): 6.







Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 14, 17, 30–1, 70.

5. HAADER LEA: Beszélt nyelvi jelenségek megismerésének lehetőségei régebbi

nyelvtörténeti korokban. In: Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskur-

zusban. Szerk. KESZLER BORBÁLA—TÁTRAI SZILÁRD. Bp., Tinta Könyvkiadó,

2009. 160–167. – 166.




korból: Abaúj megye. MNyj. 33 (1996): 187–213.

Hivatkozás:

1. HEGEDŰS ATTILA: Mi a tulajdonnév? Névtani Értesítő 19 (1997): 5–8.



110.




49. Névtörténet — nyelvtörténet — társadalomtörténet: MNyTK. 207. sz. (1996): 113–23.

Hivatkozás:

1. TÓTH VALÉRIA: Ómagyar helyneveink és a névföldrajz. MNyj. 35 (1998): 122–4,

126.

2. NEMES MAGDOLNA: A földrajzi köznevekről. MNyj. 37 (1999): 334–5, 337.




Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 12, 14, 21–2.

5. TÓTH VALÉRIA: Archaizmusok és neologizmusok a magyar helynevekben. Hely-


6. B. GERGELY PIROSKA: A történeti személynévkutatás újabb eredményei. In: Magyar

névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004.

19–20, 30.


47

Bp., 2005. 93.


tozásai. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 57, 70.

9. FARKAS TAMÁS: Családnévrendszer, névhasználat, névváltozás nyelvi-kulturális

kontaktushelyzetben. NÉ. 31 (2009): 27, 44.


2009. 41, 102.

11. N. KIS SZILVIA: Névszemantikai vizsgálatok az állatnevek körében. A lónevek ta-

nulságai. Bp.–Kaposvár, 2010. – 129.


lekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 9–17. – 9, 15.




10 (2014): 19–32. – 31.


Századok 148 (2014): 471–94. – 472; 477.


(2014): 9–22. – 11, 14, 19.

17. IMREH RÉKA: A helynevek szerepe az alternatív ideologikus gondolkodásban.


18. KOVÁCS, ÉVA: On the historical source value of toponyms. Namenkundliche

Informationen 103 (2014): 480–90. – 480, 488.


Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 12, 34, 35,37, 38, 184, 272.



MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szeged, 2017. 201–209. – 207.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 98, 190.



50. Utak, lehetőségek történeti helyneveink kutatásában: MNyTK. 209. sz. (1997): 227–36.

Hivatkozás:

1. HEGEDŰS ATTILA: Mi a tulajdonnév? NÉ. 19 (1997): 6.

2. TÓTH VALÉRIA: Földrajzi köznevek szóföldrajzi szempontú vizsgálata a korai

ómagyar korban. MNyTK. 209 (1997): 262.

3. TÓTH VALÉRIA: Ómagyar helyneveink és a névföldrajz. MNyj. 35 (1998): 122–4,

126.


Uralian Languages: Hungarian. (2001): 327.


Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 223.


Tanulmányok 5 (2010): 179, 183.






9.

51. Név- és nyelvföldrajzi térképlapok az Árpád-korból. In: Szavak — nevek — szótárak. Írások Kiss

Lajos 75. születésnapjára. Szerk.: KISS GÁBOR és ZAICZ GÁBOR. Bp., 1997. 141–154.

Hivatkozás:

1. TÓTH VALÉRIA: Ómagyar helyneveink és a nyelvföldrajz. MNyj. 35 (1998): 126.

2. BÖLCSKEI ANDREA: Névkorrelációk az ómagyar kori nevek körében. NÉ. 21 (1999):

48

75, 78.



4. KISS JENŐ szerk.: Magyar dialektológia. Bp., 2001. 123, 128.


Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 225.

6. KOCÁN BÉLA: Az Árpád-kori Ugocsa vármegye helyneveinek nyelvi rétegei. In:

Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ.

Debrecen–Bp., 2007. 101, 108.


adó, Debrecen, 2011. – 28, 182.


Debrecen, 2016. – 16, 160.




Társaság, Bp., 2018. – 30, 162.

11.

52. Gondolatok a történeti helynévkutatásról: MNyj. 35 (1998): 121–9.

Hivatkozás:




Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 45, 47–8.

3. PÓCZOS RITA: Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek

nyelvészeti elemzése. Debrecen, 2001. 131.

4. BÍRÓ FERENC: BÍRÓ FERENC: Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány

helynévrendszerében. Eger, 2002. 98.


2004. 230.


történeti tanulmányok 2. (2006): 45.


ről: MNy. 103 (2007): 408–9, 414–8.

8. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 36, 219, 221,

227, 230, 232, 248.

9. TÓTH VALÉRIA: A patrocíniumi településnevek nyelvföldrajzi tanulságai. In:. Em-

lékkönyv Mező András tiszteletére. Szerk. P. LAKATOS ILONA–SEBESTYÉN ZSOLT.

Nyíregyháza, 2010. 133–40. – 135, 140.



cen–Helsinki, 2011. 175–206. – 175, 176, 177, 178, 180, 182, 183, 184, 185, 186,

188, 205.

11. TÓTH VALÉRIA: A természetes személynévadásról. Etimológiai, hangtörténeti meg-

jegyzések Anonymus egy személynevéhez. Magyar Nyelvjárások 50 (2012):

51–76. – 53; 75.



53. Nyelvtörténet és számítógép. In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. Szerk. V. RAISZ

RÓZSA és H. VARGA GYULA. MNyTK. 212. sz. (1999): 358–70.

Hivatkozás:





49

54. Névrendszertani megjegyzések a patrocíniumi helységnevek történetéhez: NÉ. 21 (1999): 66–70.

Hivatkozás:

1. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica VI/1 (2000): 240. Olaszul.




Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 46, 206.


126, 135.


történeti tanulmányok 2. (2006): 31, 45.


ről: MNy. 103 (2007): 418.


141, 220, 248.


természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 257.



cen–Helsinki, 2011. 175–206. – 177, 192, 205.





55. A helynevek rendszerének nyelvi leírásához: MNyj. 37 (1999): 207–216.

Hivatkozás:

1. TÓTH VALÉRIA: Helynevek a helynevekben. MNyj. 37 (1999): 436.




Névarchívum Kiadványai 6. Debrecen, 2001. 127–8, 132, 140, 215–6.


46.


XIX–XX. század fordulóján. NÉ.24 (2002): 39.

6. BÍRÓ FERENC–KALCSÓ GYULA: Városaink főbb utcanév-változtatási tendenciái a

XX. század végén. Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Szerk.

HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ–PÉNTEK JÁNOS. Debrecen–Jyväskylä, 2002.

32.

7. BÍRÓ FERENC: Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynévrendszerében.

Eger, 2002. 54–, 58, 82, 164, 201–2.

8. FEHÉR KRISZTINA: A ragadványnevek funkcionális szerkezetéről. MNyj. 41 (2003):

160.



10. BÍRÓ FERENC: Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. Eger, 2004. 102–4, 106,

122, 192–3, 219, 221–2.


korszakában. NÉ. 26 (2004): 87.

12. TÓTH VALÉRIA: Változásmodellek a településnevek körében. NÉ. 27 (2005): 125–6,

135.

13. HAVAS PÉTER: Budapesti kávéháznevek az első világháborútól a tanácsköztársaság

időszakának végéig. NÉ. 27 (2005): 220.

14. PELCZÉDER KATALIN: Veszprém megyei üzletnevek funkcionális-szemantikai

vizsgálata. NÉ. 27 (2005): 230.


2004. 103–4, 106, 122, 193, 219, 221–2, 230.

50


gálata. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 179.


pontú elemzéséhez. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006): 52–3, 55, 65.




19. N. CSÁSZI ILDIKÓ: Névváltozási jelenségek Zoboralja helyneveiben. NÉ. 29 (2007):

201–2, 210.


ről. MNy. 103 (2007): 418.


(2008): 66–7.



23. N. FODOR JÁNOS: A magyar családnevek új szempontú rendszerezési lehetőségéről.

MNy. 104 (2008): 287, 295, 301, 305.


131, 141, 149, 150, 174, 179, 248.

25. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Az Erdélyi magyar szótörténeti tár és a leíró helynévtan

lehetséges interdiszciplináris kapcsolatai. Nyelv- és Irodalomtudományi

Közlemények 52 (2008): 81–88. – 83; 87.


37, 44.


tozásai. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 58–9, 70.


Tedej területén. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 132, 139.

29. N. FODOR JÁNOS: Északkelet-Magyarország személyneveinek komplex nyelvi

elemzése (1401–1526). NÉ 31 (2009): 222, 224.

30. HÁRI GYULA: Név és környezet viszonya a létesítménynevekben. Bp. 2010. – 38, 73.


természetes névadás korszakában. Bp., 2010. – 60, 212, 257.


Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 60, 134, 228.


ső-Tisza-vidék személyneveinek nyelvi elemzése (1401–1526). Bp., 2010. – 72, 90,

150.


59–75. – 69, 74.



Debreceniensia 17 (2010): 95–110. – 99, 110.


Kiadó, Debrecen, 2011. – 123, 147, 159, 193.


adó, Debrecen, 2011. – 38, 125, 182.

38. F. LÁNCZ ÉVA: A tulajdonságra utaló családnevek kognitív megközelítésben. NÉ. 33

(2011): 29–39. – 29, 35.



40. GYŐRFFY ERZSÉBET: A szleng helynevek névrendszertani helyéről. NÉ 33 (2011):

93–7. – 93, 97.


elemzése. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 81–100. – 82; 85; 97.

42. PÁSZTOR ÉVA: A halmok neveinek szerkezeti felépítéséről és változási hajlandósá-

gáról. Helynévtörténeti Tanulmányok 8 (2012): 101–110. – 103; 108.

43. BÁBA BARBARA: A földrajzi köznév fogalma. Helynévtörténeti Tanulmányok 8

51

(2012): 121–132. – 122; 129.



45. GYŐRFFY ERZSÉBET: A hivatalos név terminus. Magyar Nyelvjárások 50 (2012):

27–35. – 29; 34.


(2012): 37–50. – 40; 41; 47; 50.

47. BÁTORI ISTVÁN: Erdélyi vármegyék Árpád-kori településneveinek névrendszertani

elemzése. Juvenilia 5 (2013): 52–62. – 52; 56; 62.

48. KISS, MAGDALENA: Analiza funcţional-semantică a hidronimelor române din

bazinul Crişurilor. In: Name and Naming. Onomastics is Contemporary Public

Space. Szerk. Oliviu Felecan. Editura Mega, Baia Mare. 2013. 329–338. – 330–332,

337.

49. GYŐRFFY ERZSÉBET: The place of slang Toponyms in the toponymic system. Acta

Onomastica 54 (2013): 80–86. – 81.

50. GYŐRFFY ERZSÉBET: Ont the term official name. Namn och Bygd 101 (2013):

155–163. – 158, 162.

51. BÁTORI ISTVÁN: Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának

tanulságai. Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 53–60. – 54; 60.


Kiadó, 2015.– 83, 112, 166, 208.









– 104; 117.

56. FARKAS TAMÁS: A magyar családnevek változástipológiájáról. Magyar Nyelv 111

(2015): 395–408. – 395, 407.

57. BÁTORI ISTVÁN: A telek mint helynévformáns. Magyar Nyelvjárások 53 (2015):

95–116. – 104, 106.




Debrecen, 2016. – 21, 160.




nyok 13 (2017): 61–90. – 82, 87.






rea–Farkas tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. –74, 79.




2018. – 126, 158.

66. KOVÁCS HELGA: A középkori várnevek keletkezéstörténeti vizsgálata. Névtani Ér-

tesítő 39 (2017): 67–86. – 78, 80, 81, 84.


Nyelvőr 142 (2018): 73–84. – 83.


Társaság, Bp., 2018. – 162.

52

69.

56. Földrajzi közneveink szótáráról. In: Nép — nyelv — társadalom. Végh József emlékezetére. Szerk.

SZABÓ GÉZA, MOLNÁR ZOLTÁN. Szombathely, 2000. 63–73.

Hivatkozás:





Namenkundliche Informationen 91/91 (2007): 223, 247.

3. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Az Erdélyi magyar szótörténeti tár és a leíró helynévtan

lehetséges interdiszciplináris kapcsolatai. Nyelv- és Irodalomtudományi

Közlemények 52 (2008): 81–88. – 83; 87.

4. BÁBA BARBARA: Földrajzi köznévi fogalmak megnevezési rendszerének tagoltsága a

romániai magyar nyelvjárásokban.. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 236–7,

243.


(2012): 121–132. – 123; 126; 127; 129.


Debrecen, 2016. – 11, 12, 22, 29, 30, 73, 74, 160.





57. HOFFMANN ISTVÁN–(MATICSÁK SÁNDOR–NYIRKOS ISTVÁN): Együttműködési program az uráli

nyelvek névkutatása terén. NÉ. 22 (2000): 142–150.

Hivatkozás:

1. VINCZE, LÁSZLÓ: Namenkundliche Informationen 79/80 (2001): 359. Németül.





58. Egy történeti helynévszótár tervéről. In: Papp Ferenc akadémikus 70. születésnapjára. Szerk. T.

MOLNÁR ISTVÁN–KLAUDY KINGA. Debrecen, 2000. 251–7.

Hivatkozás:



59. HOFFMANN ISTVÁN–(NEMES MAGDOLNA): Mutatvány földrajzi közneveink szótárából: Magyar

Nyelvjárások 38 (2000): 179–186.

Hivatkozás:






Társaság, Bp., 2018. – 49, 163.

4.

60. Megjegyzések a helynevek szemantikai szerkezetéhez. In: Lexikális jelentés, aktuális jelentés. Szerk.

GECSŐ TAMÁS. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához IV. Tinta Könyvkiadó, 2000.

110–119.

Hivatkozás:

1. NEMES MAGDOLNA: Összetétellel alakult földrajzi neveink. Hungarológia és

dimenzionális nyelvszemlélet. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ–PÉNTEK

JÁNOS. Debrecen–Jyväskylä, 2002. 91.

53

2. NEMES MAGDOLNA: Képzéssel alakult földrajzi köznevek. Köszöntő kötet B. Ger-

gely Piroska tiszteletére. Szerk. GRÉCZI-ZSOLDOS ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc,

2002. 139, 142.





61. Újabb eredmények a helynévtörténeti kutatásokban: Magyar Nyelvjárások 39 (2001): 135–146.

Hivatkozás:


Magyar Nyelv 109 (2013): 343–51. – 343; 344; 351.





62. Az uráli névkutatás lehetőségeiről: MNy. 97 (2001): 29–34.

Hivatkozás:







63. Mire jó a névtudomány? A finnországi névkultúráról: Folia Uralica Debreceniensia 8 (2001):

225–235.

Hivatkozás:




Bp., 2015. 23–47. – 25; 32; 44.





64. A helynevek szerkezetéről. In: Szöveg az egész világ. Petőfi S. János 70. születésnapjára. Szerk.

ANDOR JÓZEF–BENKES ZSUZSA–BÓKAY ANTAL. Bp., 2002. 237–41.

Hivatkozás:

1. NEMES MAGDOLNA: Összetétellel alakult földrajzi neveink. Hungarológia és

dimenzionális nyelvszemlélet. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ–PÉNTEK

JÁNOS. Debrecen–Jyväskylä, 2002. 91.

2. NEMES MAGDOLNA: Képzéssel alakult földrajzi köznevek. Köszöntő kötet B. Ger-

gely Piroska tiszteletére. Szerk. GRÉCZI-ZSOLDOS ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc,

2002. 139, 142.







65. A magyar névkutatás az ezredfordulón. In: Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Szerk.

HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ–PÉNTEK JÁNOS. Debrecen–Jyväskylä, 2002. 9–22.

Ismertetés:

1. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica VIII/2 (2002): 571. Olaszul.

54

2. PUSZTAI FERENC: MNy. 100 (2004): 482–3.

Hivatkozás:

1. VÖRÖS FERENC: A (történeti) személynévkutatás a Felvidéken különös tekintettel a

Trianon utáni fejleményekre. Magyar névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk.



3. SÁNDOR ANNA: Miről vallanak egy török adóösszeírás zoboralji nevei? MNyTK. 225

(2006): 96, 100.




203–12. – 208, 210.


Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011. – 17; 186.




Bp., 2015. 23–47. – 36; 44.





9. BAUKO JÁNOS: Magyar névkutatás a határokon túl. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ


Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 63–89. –

63; 81.




137.


Egyetem, Nyitra. 2015. – 10, 165.






rea–Farkas tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. – 80.







66. Egy újabb nyelvtörténeti adatbázisról. In: Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk.

GRÉCZI-ZSOLDOS ENIKŐ–KOVÁCS MÁRIA. Miskolc, 2002. 65–8.

Hivatkozás:

1. RÁCZ ANITA: Újra az ómagyar helynevek mássalhangzó-torlódásairól. MNyj. 41

(2003): 497.

2. TÓTH VALÉRIA: Inetimologikus magánhangzók a magyar helynevekben. MNyj. 41

(2003): 628.

3. TÓTH VALÉRIA: Inetimologikus mássalhangzók a magyar helynevekben. MNy. 100

(2004): 321.





55

67. Patak. In: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Szerk. HAJDÚ MIHÁLY–KESZLER

BORBÁLA. Bp., 2003. 664–73.

Hivatkozás:



2. PÓCZOS RITA: A Garam és az Ipoly víznévrendszerének nyelvi rétegei. Helynévtör-

téneti tanulmányok 1. (2004): 112.

3. RESZEGI KATALIN: Bérc, hegy és halom a régi helyneveinkben. Helynévtörténeti

tanulmányok 1. (2004): 146, 148–50.



5. BÍRÓ FERENC: Folyó- és állóvizeket jelentő köznevek ómagyar kori településne-

vekben. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008.

104, 106.


Uralica 7 (2008): 60, 72.


30 (2008): 75, 80.

8. KOCÁN BÉLA: A folyóvíznevek típusai és változásaik Ugocsa vármegye ó- és

középmagyar kori névanyagában. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 127, 129.



130.


Kiadó, Debrecen, 2011. – 67, 71, 73, 74, 193.


adó, Debrecen, 2011. – 27, 70, 71, 86, 126, 182.


(2012): 121–132. – 121; 129.



153.

14. NAGY MÁTÉ: A gorond lexéma etimológiai és szóföldrajzi vizsgálata. Magyar

Nyelvjárások 53 (2015): 77–94. – 88, 89, 92.


Debrecen, 2016. – 14, 16, 64, 71, 98, 112, 160.





91–101. – 91, 93, 94, 96, 99.





20. BÁBA BARBARA: A special context for the usage of geographical common words:

medieval charter writing practices. Nouvelle Revue d'Onomastique 59 (2017):

59–68. – 62, 64.



131–144. – 131, 134, 141.

22.

68. Nyirkos István hetvenéves: Magyar Nyelvjárások 41 (2003): 9–17.

Hivatkozás:

1. MATICSÁK SÁNDOR: Nyirkos István 1933–2013. Nyelvtudományi Közlemények 109

(2013): 470–3. – 471; 472.

56

2. MATICSÁK SÁNDOR: Nyirkos István 1933–2013. Folia Uralica Debreceniensia 20

(2013): 395–400. – 395; 396.

69. Helynévgyűjtés és tudományos kutatás: Névtani Értesítő 25 (2003): 17–22.

Hivatkozás:





70. Az oklevelek helynévi szórványainak nyelvi hátteréről. In: Helynévtörténeti tanulmányok 1. (2004):

9–61.

Ismertetés:

1. HEGEDŰS ATTILA: NÉ. 28 (2006): 259.

2. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: RIOn. 11. (2005): 153.

3. GALLASY MAGDOLNA: MNy. 102 (2006): 224.

4. HEGEDŰS, ATTILA: Onomastica Uralica 7 (2008): 125–6. (angolul)

Hivatkozás:


135.




ra. Debrecen, 2007. 70, 358.

6. TÓTH VALÉRIA: A -falva > -fa változás településneveinkkben Helynévtörténeti ta-

nulmányok 3 (2008): 114, 118.

7. RESZEGI KATALIN: A régi hegynevek névterjedelmének kérdéséről. Helynévtörténeti

tanulmányok 3 (2008): 136–7, 139, 144.

8. TÓTH VALÉRIA: Településnevek változástipológiája. Debrecen, 2008. 20, 38, 216,

248.

9. PÓCZOS RITA: A párhuzamos helynévadás. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI

ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 226, 229.

10. RESZEGI KATALIN: A hegynév terminus definiálása. In: Név és valóság. Szerk.





Uralica 7 (2008): 62, 72.


36, 42, 44.


(2009): 92, 102.

15. SZŐKE MELINDA: A hiteles helyi oklevelek helynévi szórványainak nyelvészeti

hasznosíthatóságáról. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 152–4, 157, 160.


Bp., 2009. 67, 127.

17. BÍRÓ FERENC: Helynévhasználat Bél Mátyás Heves megye-ismertetésében. MNyj.

47 (2009): 62, 80.


szövegébe. Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 33, 44.


nulmányok 5 (2010): 84, 88, 92.

20. SLÍZ MARIANN: A helynévi adatok szerepe az Anjou-kori adatok vizsgálatában.

Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 106–7, 111.


Tanulmányok 5 (2010): 183.




57


Debreceniensia 17 (2010): 95–110. – 105, 110.




ső-Tisza-vidék személyneveinek nyelvi elemzése (1401–1526). Bp., 2010. – 150.

26. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél nyelve és nyelvi közege. In: Klá-

risok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére. Szerk. CSISZÁR

GÁBOR–DARVAS ENIKŐ. Bp., 2011. 321–31. – 325, 326, 331.


tanulságairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 47–59. – 51, 58.



127, 130.


Kiadó, Debrecen, 2011. – 39, 43, 45, 46, 48, 60, 193.


adó, Debrecen, 2011. – 7, 31, 119, 182.



cen–Helsinki, 2011. 175–206. – 180, 205.

32. SLÍZ MARIANN: Személynévadás az Anjou-korban. Budapest, 2011. – 205, 257.

33. MEGYERI-PÁLFFI ZOLTÁN: Egyes rendi jogintézmények hatása a nemesi családnév-

viselésre. NÉ. 33 (2011): 39–48. – 40, 47.

34. SZŐKE MELINDA: Ság birtok leírása a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében.

Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 55–74. – 65; 72.






(2012): 121–132. – 125; 129.

38. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. –

60; 125.

39. N. FODOR JÁNOS: Megjegyzések népnévi eredetű tulajdonneveinkről. Névtani Érte-

sítő (2012): 179–91. – 182; 190.


Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. – 35; 36; 139; 143; 213.




Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 57–76. – 57; 61; 63; 68; 69; 70; 73; 75.

43. GYŐRFFY ERZSÉBET: A helynév-szociológia kutatási terüeletei, feladatai.




45. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei II. Az alapítólevél

hagionimái. Névtani Értesítő 35 (2013): 157–78. – 162; 176.




értéke. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 17–57. – 27, 28, 30, 31, 33, 36, 37, 39, 41,

50, 54.


séhez. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 59–72. – 60, 71.



140; 141; 143; 144; 145; 147; 149; 150; 151; 153.

58

50. SLÍZ MARIANN: A megkülönböztető névelemek és az oklevélírói gyakorlat.


51. K. NÉMETH ANDRÁS: Adatok Tolna megye középkori útjainak kutatásához. In: A

múltnak kútja. Szerk. RÁCZ TIBOR. Szentendre, 2014. 177–188. – 178, 187.


diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 85, 86, 95, 110.

53. KENYHERCZ RÓBERT: A szláv helynévformánsok kölcsönzéséről. Nyelvtudományi

Közlemények 110 (2014): 205–26. – 213, 225.

54. SLÍZ MARIAN: Személynevek fordítása a kései ómagyar kori okleveleinkben.

Magyar Nyelvjárások 52 (2014): 73–88. – 79, 82, 87.





131, 136, 137, 138, 140, 142, 143, 144, 146, 147, 148, 156, 164, 165, 166, 167, 178,

181, 183, 185, 188, 194, 201, 215.


Kiadó, 2015. – 110, 122, 144, 175, 193, 194, 195, 196, 200, 208.






60. K. NÉMETH ANDRÁS: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében. A

Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve. 37 (2015): 7–39. – 10, 15, 18, 27, 34.

61. KOVÁCS HELGA: A várnév mint helynévfajta. Magyar Nyelvjárások 53 (2015):

107–119. – 117, 119.


Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 86, 87, 89, 90, 92, 96, 97, 99, 101,

110, 272.

63. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei III. Sze-

mélynevek és helynevek kapcsolata. Névtani Értesítő 38 (2016): 9–18. – 14, 17.




Debrecen, 2016. – 60, 61, 96, 97, 103, 108, 141, 144, 160.


vonatkozásai. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 7–44. – 18, 42.


járásairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 59–68. – 59, 61, 62, 63, 64, 65,

66, 68.

68. PÓCZOS RITA: Elméletek a régi európai víznevekről. Magyar Nyelvjárások 54

(2016): 83–93. – 83, 92.




Tanulmányok 13 (2017): 7–60. – 28, 29, 53.



72. SLÍZ MARIANN: Személynévvizsgálatok a középkori magyarországról. Budapest,

2017. – 131, 163.

73. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Szőke Melinda, A garamszentbenedeki apátság alapító-

levelének nyelvtörténeti vizsgálata. Magyar Nyelv 113 (2017): 369–374. – 372, 373.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 164, 190.



76. KOVÁCS, ÉVA: On he Text Integration Procedures of the Toponymic Elements in the

59

Founding Charter of the Abbey of Százd. In: A Survey of Historical Toponomastics.

Szerk. Kovács, Éva. Debrecen University Press, 2017. 19. – 19.



78. BÁBA BARBARA: A special context for the usage of geographical common words:

medieval charter writing practices. Nouvelle Revue d'Onomastique 59 (2017):

59–68. – 64.


2018. – 24, 158.


temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 33, 40, 44, 50, 73, 97, 99-101, 103, 104, 118.


eval Hungarian Charters. Onomastica Uralica 12 (2018): 31–44. – 31–37, 39.

82.

71. Kiss Lajos (1922–2003): Magyar Nyelvjárások 42 (2004): 217–22. Hivatkozás:



72. Régi helyneveink mint (nyelv)történeti források. In: Magyar névtani kutatások itthon és határon túl.

Szerk. FARKAS FERENC. Jászberény, 2004. 192–8.

Ismertetés:

1. VÉGH FRUZSINA: Magyar névtani kutatások itthon és határon túl. Szerk. FARKAS

FERENC. Jászberény, 2004.: NÉ. 27 (2005): 318.

Hivatkozás:






GÁBOR–DARVAS ENIKŐ. Bp., 2011. 321–31. – 323, 331.







73. Régi helyneveink névadóinak kérdéséhez: NÉ. 27 (2005): 117–24.

Hivatkozás:

1. KENYHERCZ RÓBERT: Az etnikai viszonyok tükröződése a szókezdő mássalhang-

zó-torlódások körüli nyelvi változásban. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói.


2. BURA LÁSZLÓ: Öt évszázad utcanevei. Szatmárnémeti, 2007. 102.


ről: MNy. 103 (2007): 413, 418.


5. PÓCZOS RITA: Etnikai viszonyok tükröződése a helynévmodellekben. Helynévtör-

téneti tanulmányok 4 (2009): 25, 26, 33.

6. GYŐRFFY ERZSÉBET: A többnevűség és a szakasznevek folyóvízneveink körében.

Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 106–7, 113.

7. KOVÁCS ÉVA: A Tihanyi összeírás nyelvészeti vizsgálatáról. Helynévtörténeti ta-

nulmányok 4 (2009): 168, 169.



9. TÓTH VALÉRIA: Adalékok személynévi eredetű településneveink nyelvi kérdéseihez.

MNyj. 47 (2009): 45, 59.

60

10. KENYHERCZ RÓBERT: A szókezdő mássalhangzó-torlódások vizsgálatának néhány

kérdéséről. MNyj. 47 (2009): 105, 108.



131.


(2011): 6–10. – 9, 10.


adó, Debrecen, 2011. – 40, 69, 183.










–MONTAGUT I MONTAGUT, M. Barcelona, 2014. 1225–1232. – 1231.

18. KOVÁCS, ÉVA: On the historical source value of toponyms. Namenkundliche In-

formationen 103 (2014): 480–90. – 482, 488.




20. NAGY LEVENTE: Újabb erdélyi román személy- és helynévtörténeti kutatások.



Debrecen, 2016. – 39, 160.



MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szeged, 2017. 201–209. – 203, 208.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 16, 17, 63, 67, 108, 111, 112, 114, 190.






2018. – 24, 120, 121, 158.


Nyelvőr 142 (2018): 73–84. – 79, 83.

74. Címszóválasztás nyelvtörténeti szótárakban. In: 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Szerk.

MÁRTONFI ATTILA–PAPP KORNÉLIA–SLÍZ MARIANN. Bp., 2006. 445–52.

Hivatkozás:


75. HOFFMANN ISTVÁN–(MATICSÁK SÁNDOR): A névkutatás kérdései a X. Nemzetközi Finnugor

Kongresszuson: Névtani Értesítő 28 (2006): 191–9.

Hivatkozás:




Bp., 2015. 23–47. – 45.




Finnugor Intézet. Bp., 2015. 49–61. – 60.

61





76. Szöveg és szórvány kapcsolata a Tihanyi apátság alapítólevelében. In: A mondat: kaland. Hetven

tanulmány Békési Imre 70. születésnapjára. Szerk. GALGÓCZI LÁSZLÓ–VASS LÁSZLÓ. Szeged, 2006.

142–7.

Hivatkozás:



2. SZŐKE MELINDA: A hiteles helyi oklevelek helynévi szórványainak nyelvészeti

hasznosíthatóságáról. Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 155, 160.




nulmányok 5 (2010): 84, 92.


diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 37, 86, 110.


Kiadó, 2015. – 193, 194, 208.


járásairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 59–68. – 60, 68.







77. Fehértói Katalin (1925–2006): Magyar Nyelvjárások 44 (2006): 177–82. Hivatkozás:



78. A Tihanyi alapítólevél három szórványáról: Huluoodi, Turku, Ursa. In: Helynévtörténeti tanulmá-

nyok 2. (2006): 67–82.

Ismertetés:

1. HEGEDŰS, ATTILA: Onomastica Uralica 7 (2008): 131. (angolul)

2. GALLASY MAGDOLNA: Névtani Értesítő 30 (2008): 278–9.

Hivatkozás:

1. JUHÁSZ DEZSŐ: Ómagyar helynévi nyomokon. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI

ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 171, 173, 174.

2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél latin szövege és helyneveinek lo-

kalizálása. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp.,

2008. 256, 266.

3. RÁCZ ANITA: Helynévképzők az ómagyar kori népnévi eredetű helynevekben.

MNyj. 46 (2008): 109, 123.






Tanulmányok 5 (2010): 176, 183.


56; 126.


10 (2014): 19–32. – 20; 23; 31.

62






11. RÁCZ ANITA: Etnonimák a régi magyar településnevekben. Debreceni Egyetemi

Kiadó. Debrecen., 2016. – 96, 187.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 73, 102, 190.





79. Mortis birtok a Tihanyi alapítólevélben: MNyj. 44 (2006): 29–67.

Hivatkozás:

1. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Kesztölcről Fehérvárra menő hadút. NÉ. 29 (2007):

23–4, 45.



3. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél Kangrez szórványáról. Helynév-

történeti tanulmányok 3 (2008): 30–1, 36, 51.


mikrotoponimákban. Helynévtörténeti tanulmányok 3 (2008): 147, 150.


6. JUHÁSZ DEZSŐ: Ómagyar helynévi nyomokon. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI

ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 169, 171, 173, 174.



2008. 256, 257, 267.


(2009): 88, 102.




nulmányok 5 (2010): 91–2.




Tanulmányok 5 (2010): 176, 183.

13. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő mortis birtok lokalizálá-

sa. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 67–110. – 68–71, 74–76, 79, 80, 82, 86,

104, 107.




62; 125.






Kiadó, 2015. – 155, 160, 208.



217; 220.



63






80. A Tihanyi alapítólevél szórványaihoz: Tichon, Balatin, Petra, Fuk: NÉ. 29 (2007): 7–22.

Ismertetés:



2008. 256, 258, 267.

Hivatkozás:


nulmányok 5 (2010): 88, 92.




295–307, 385–96. – 296–9, 302, 307, 386, 387, 393.

4. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél két vízrajzi nevéről. In: Karszt,




adó, Debrecen, 2011. – 96, 97, 183.

6. SZABÓ JÓZSEF: A dél-dunántúli német betelepülések néprajzi és nyelvi nyomai a

földrajzi nevekben. 1. rész. Magyar Nyelvőr 137 (2013): 155–71. – 156; 169.




Kiadó, 2015. – 72, 74, 190, 209.








12. ZÁNTÓ EDINA: Hogyan használható névtani kötet a középiskolai tanításban? Anya-

nyelv-pedagógia 11 (2018): 64–70. – 65, 68.

81. A Tihanyi alapítólevél nyelvészeti jelentősége. In: Tanulmányok a 950 éves Tihanyi alapítólevél

tiszteletére. Szerk. ÉRSZEGI GÉZA. Tihany, 2007. 61–6.

Ismertetés:

1. ZELLIGER ERZSÉBET: Érszegi Géza szerk. Tanulmányok a 950 éves Tihanyi alapí-

tólevél tiszteletére. Tihany, 2007. MNy. 104 (2008): 238.

2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Névtani Értesítő 30 (2008): 286.

Hivatkozás:

1. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél két vízrajzi nevéről. In: Karszt,



2. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Név anyanyelv, identitás összefüggései a középmagyar

kor boszorkánypereinek tükrében. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 133–42.

– 133, 142.





5. KOVÁCS, ÉVA: On the historical source value of toponyms. Namenkundliche

Informationen 103 (2014): 480–90. – 480, 488.

64






Kiadó, 2015. – 70, 209.

















82. Nyelvi rekonstrukció — etnikai rekonstrukció. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk.

HOFFMANN ISTVÁN–JUHÁSZ DEZSŐ. Debrecen–Bp., 2007. 11–20.

Ismertetés:

1. BÍRÓ FERENC: MNyj. 45 (2007): 125–6.

2. BÍRÓ, FERENC: Onomastica Uralica 7 (2008): 118–9. (angolul)

3. ZELLIGER ERZSÉBEZ: Névtani Értesítő 30 (2008): 283.

4. SZABÓ T. ANNAMÁRIA: Magyar Nyelv 105 (2009): 357–68: 364.

Hivatkozás:

1. KOCÁN BÉLA: Ugocsa vármegye ó- és középmagyar kori vízneveinek nyelvi rétegei.

Acta Hungarica 18 (2008): 122, 133.

2. GYŐRFFY ERZSÉBET: A többnevűség és a szakasznevek folyóvízneveink körében.

Helynévtörténeti tanulmányok 4 (2009): 106–7, 113.





5. RÁCZ ANITA: Az ómagyar kori településnevekben előforduló ’német’ jelentésű

lexémák nyelvföldrajzi vizsgálata. NÉ. 33 (2011): 77–91. – 77, 86.

6. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Név anyanyelv, identitás összefüggései a középmagyar

kor boszorkánypereinek tükrében. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 133–42.

– 133, 142.




séhez. Nyelvtudományi Közlemények 109 (2013): 227–54. – 233; 244; 246; 250.


értéke. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 17–57. – 18, 54.


Kiadó, 2015. – 197, 209.




126; 137.



65



pos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69–84. – 70; 77, 81.


Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 17, 27, 29, 76, 272.

15. FARKAS TAMÁS: Családnév és etnikum: utak és lehetőségek a magyar és a nemzet-

közi alkalmazott névtani kutatásokban. In: VÖRÖS FERENC szerk. A nyelvföldrajztól

a névföldrajzig VI. Határtalan névföldrajz. UMIZ–Imre Samu Nyelvi Intézet.

Unterwart/Alsóőr–Bp., 2015. 187–211. – 187; 206.











2018. – 24, 158.

83. Gisnav birtok leírása a Tihanyi alapítólevélben. In: Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek

János tiszteletére. Szerk. BENŐ ATTILA–FAZAKAS EMESE–SZILÁGYI N. SÁNDOR. Kolozsvár, 2007. 1:

354–70.

Hivatkozás:




tanulságairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 47–59. – 57, 58.


Tanulmányok 8 (2012): 37–48. – 38; 46.








Kiadó, 2015. – 55, 209.





84. A név mint történeti forrás. In: Név és valóság.A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai

Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008. 20–9.

Ismertetés:

1. HEGEDŰS ATTILA: NÉ. 31 (2009): 232.

2. ZÁNTÓ EDINA: MNy. 106 (2010): 216–23. – 217. .

3. FARKAS TAMÁS: Nyr. 134 (2010): 125–8. – 125.

Hivatkozás:



2. MEGYERI-PÁLFFI ZOLTÁN: Név és jog. A névviselés jogi szabályozásának fejlődése

Magyarországon. Bp., 2013. 1q2q7; 260.

3. BÉRES JÚLIA: Adalékok a Hortobágy etimológiájához. Helynévtörténeti

Tanulmányok 10 (2014): 33–52. – 35; 49.


66



Bp., 2015. 23–47. – 35; 44.



ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. –103;

109.







Kiadó. Debrecen, 2017. – 62, 73, 98, 101, 190.




128.



85. A Tihanyi alapítólevél helynévi szórványainak névrendszertani tanulságai. In: Helynévtörténeti

tanulmányok 3. (2008): 9–27.

Ismertetés:

1. HÁRI GYULA: NÉ 31 (2009): 252.

Hivatkozás:

1. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben említett két birtok lokalizálása.

Helynévtörténeti Tanulmányok 5 (2010): 52, 64, 80.




Tanulmányok 5 (2010): 170, 183.


tanulságairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 47–59. – 47, 52, 54, 55, 56,

58.

5. PÁSZTOR ÉVA: A történeti források szocioonomasztikai felhasználhatósága a hely-

névrendszerek vizsgálatában. Helynévtörténeti Tanulmányok 6 (2011): 133–50. –

135, 148.


lekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 9–17. – 16.










Kiadó, 2015. – 10, 113, 200, 201, 202, 209.





Névtani Értesítő 38 (2016): 143–156. – 153.


Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 190, 196, 197, 200, 208, 209, 210, 211, 212,

217, 234.

67


Kiadó. Debrecen, 2017. – 99, 190.







86. A személynévrendszerek leírásához. MNyj. 46 (2008): 5–20.

Hivatkozás:

1. FARKAS TAMÁS: Családnévrendszer, névhasználat, névváltozás nyelvi-kulturális

kontaktushelyzetben. NÉ. 31 (2009): 27, 44.


2009. 25, 102.

3. SLÍZ MARIANN: A történeti személynévkutatás terminológiájához. NÉ 32 (2010):

157–72. 158, 160, 171.


ső-Tisza-vidék személyneveinek nyelvi elemzése (1401–1526). Bp., 2010. – 15–6, 84,

150.

5. SLÍZ MARIANN: Dominák és relicták: a nem és a társadalmi státusz hatása a 14. szá-

zadi oklevelek női neveire. In: Klárisok. Tanulmánykötet Korompay Klára tisztele-

tére. Szerk. CSISZÁR GÁBOR–DARVAS ENIKŐ. Bp., 2011. 311–7. – 311, 317.

6. VARGA JÓZSEFNÉ HORVÁTH MÁRIA: A Győr vármegyei Újváros XVIII. századi

személynevei. Bp., 2011. – 9, 201.

7. N. FODOR JÁNOS: Családnevek történeti tanulságai Partium késő középkori és újkori

névanyaga alapján. Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 143–58. – 144, 158.

8. GYŐRFFY ERZSÉBET: A névszociológiai aspektusról a szleng helynevek kapcsán.

Helynévtörténeti Tanulmányok 7 (2012): 53–60. – 56, 58–9.


203–12. – 27, 210.

10. TÓTH TEODÓRA: Bauko János, Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben.

(Ismertetés.) Mnyj. 48 (2010): 267–72. – 270, 272.

11. VARGA JÓZSEFNÉ HORVÁTH MÁRIA: Győr-Újváros 18. századi keresztneveinek

elemzése szociolingvisztikai megközelítésben. Mnyj. 48 (2010): 236–61. – 239, 261.


59–75. – 59, 60, 74.

13. TÓTH VALÉRIA: Farkas Tamás, Családnév-változtatás Magyarországon. Magyar

Nyelvjárások 49 (2011): 170–9. – 176; 179.


Értesítő (2012): 139–48. 144; 145; 147.

15. SLÍZ MARIANN: Terminusok keletkezése és változása. Névtani Értesítő (2012):

149–56. 150; 155.



17. SLÍZ MARIANN: Tulajdonnév és kategorizáció. Magyar Nyelv 108 (2012): 282–91,

400–10. 287; 408.

18. MOZGA EVELIN: Szempontok az –s/-cs képzős ómagyar kori személyneveink vizs-

gálatához. Helynévtörténeti Tanulmányok 9 (2013): 153–67. – 154; 155; 156; 163;

166.

19. GYŐRFFY ERZSÉBET: A hivatalos név terminus. Magyar Nyelvjárások 50 (2012):

27–35. – 27; 28; 34.


(2012): 37–50. – 39; 41; 42; 43; 44; 50.

21. KECSKÉS JUDIT: Migráns gyermekek névhasználata. Egyénnév-választás nyel-

vi-kulturális kontaktushelyzetben. Névtani Értesítő 35 (2013): 209–20. – 211; 219.

22. SLÍZ MARIANN: A tulajdonnév funkciója a görög mitológiában. Névtani Értesítő 35

(2013): 221–9. – 221; 224; 228.

68



24. GYŐRFFY ERZSÉBET: Ont he term official name. Namn och Bygd 101 (2013):

155–163. – 156, 163.


értéke. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 17–57. – 18, 54.

26. BAUKO JÁNOS: A keresztnevek használata magyar–szlovák kétnyelvű környezetben.

In: Tulajdonnevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában. Szerk. BAUKO


zép-európai Tanulmányok Kara. Nyitra, 2013. 5–27. – 8, 23.

27. SLÍZ MARIANN: A megkülönböztető névelemek és az oklevélírói gyakorlat.


28. MOZGA EVELIN: A Tihanyi összeírás (1211) személyneveinek vizsgálatáról.



Helynévtörténeti Tanulmányok 10 (2014): 179–204. – 179; 183; 185; 190; 191; 192;

194; 195; 199; 202.


Századok 148 (2014): 471–94. – 472; 486; 487; 489; 490.

31. TAKÁCS JUDIT: Keresztnévhasználat és névtipológia összefüggése. Folia Uralica

Debreceniensia 21 (2014): 157–166. – 163, 165.

32. SLÍZ MARIAN: Személynevek fordítása a kései ómagyar kori okleveleinkben.


33. FARKAS TAMÁS: Unconventional Anthroponyms in the Hungarian Surname

System In: Felecan Oliviu, Felecan Daiana (szerk.) Unconventional

Anthroponyms: Formation Patterns and Discursive Function. Cambridge:

Cambridge Scholars Publishing, 2014. pp. 108-121. – 109, 120.



ság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 93–114. –103;

109.




137.

36. TÓTH VALÉRIA: Gondolatok a helynévi eredetű személynevekről. Helynévtörténeti

Tanulmányok 11 (2015): 121–136. – 121; 134.

37. SLÍZ MARIANN: A személyneveket érintő kontaktushatások tipológiája.



Egyetem, Nyitra. 2015. – 33, 165.




zeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016. 70–88. – 71, 73, 76, 79, 85.



55, 56, 61, 113, 121, 128, 158, 159, 181, 182, 184, 205, 231, 142, 257, 259, 260, 272.





Onomastics. In: Magyar és nemzetközi névtani terminológia. Szerk. Bölcskei

Andrea–Farkas tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. – 73, 80.

43. SLÍZ MARIANN: Személynévvizsgálatok a középkori magyarországról. Budapest,

2017. – 30, 89, 134, 135, 163.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 21, 190.

69



46. MOZGA, EVELIN: Aspects tothe Study of Old Hungarian Anthroponyms with –s/-cs

Formants. In: A Survey of Historical Toponomastics. Szerk. Kovács, Éva. Debrecen

University Press, 2017. 82–83. – 82.




2018. – 42, 47, 49, 158.


mélynévfajták köréből. Névtani Értesítő 39 (2017): 131–141. – 131, 135, 136, 140.

87. A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. A régi magyar helynevek vizsgálatának alap-

kérdései. (Akadémiai doktori értekezés.) Tézisek. Névtani Értesítő 30 (2008): 232–8.

Hivatkozás:




128.



88. Tolna. In: Helynévtörténeti tanulmányok 4. (2009): 185–92.

Ismertetés:

1. BÍRÓ FERENC: NÉ 32 (2010): 269–72.

Hivatkozás:



2. BÉNYEI ÁGNES: Helynévképzés a magyarban. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012.

126.







Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 272.


Tanulmányok 13 (2017): 7–60. – 31, 53.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 137, 190.





89. A magyar nyelv hazai szórványemlékei. In: „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől

a 16. század elejéig. Szerk. MADAS EDIT. Bp. OSzK., 2009. 13–31.

Hivatkozás:

1. TÓTH VALÉRIA: Széljegyzetek a Szovárd-kérdéshez. MNyj. 48 (2010): 5–21. – 10–1,

21.


Tanulmányok 8 (2012): 37–48. – 37; 38; 46.

3. MEDGYESY S. NORBERT: Perenye vallási élete, szakrális és zenei néphagyománya.

In: MEDGYESY S. NORBERT szerk. Ecclesia Agathae. Magyar Napló. Bp., 2012.

257–436.



70

5. MOZGA EVELIN: A Tihanyi összeírás (1211) személyneveinek vizsgálatáról.



diplomatikai és nyelvi leírása. ELTE Eötvös Kiadó. Bp., 2014. 110.




Kiadó, 2015. – 54, 55, 209.


Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 12, 13, 15, 272.

10. MOZGA EVELIN: A Tihanyi összeírás jövevényszemélyneveinek vizsgálata.





Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 50, 108.

90. A helynév-etimológiától a helynév-rekonstrukció felé. In: Emlékkönyv Mező András tiszteletére.

Szerk. P. LAKATOS ILONA–SEBESTYÉN ZSOLT. Nyíregyháza, Bessenyei Könyvkiadó, 2010. 63–70.

Ismertetés:

1. DITRÓI ESZTER: NÉ 33 (2011): 312–3.

Hivatkozás:






Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 181.





91. Víznevek a Kárpát-medencében: hidak nyelvek és kultúrák között. A víz kultúrája. Szerk. BARTHA

ELEK–KEMÉNYFI RÓBERT–LAJOS VERONIKA. Debrecen, 2010. 209–20.

Hivatkozás:


történeti Tanulmányok 5 (2010): 131, 137.


adó, Debrecen, 2011. – 46, 147, 183.






(2015): 165–176. – 169; 170; 175.









92. Dél-dunántúli helynevek a pécsi püspökség alapítólevelében. In: Tanulmányok Szabó József 70.

születésnapjára. Szerk. NÉMETH MIKLÓS–SINKOVICS BALÁZS. Szeged, 2010. 77–82.

Hivatkozás:

71


vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 17, 57, 215.


pos. Helynévtörténeti Tanulmányok 11 (2015): 69–84. – 70, 71; 81.

3. SZŐKE MELINDA: A bakonybéli apátság 1037. évi alapítóleveléről. Helynévtörténeti

Tanulmányok 12 (2016): 45–57. – 45, 55.


névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 117, 118, 137.







8. SZŐKE MELINDA: A Bakonybéli alapítólevél birtokneveiről. Magyar Nyelvjárások

55 (2017): 137–152. – 143, 149.


temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 9, 10, 118.


(2018): 392–410. – 402, 407.


eval Hungarian Charters. Onomastica Uralica 12 (2018): 31–44. – 31, 39.

12.

13.

93. Név és identitás. Magyar Nyelvjárások 48 (2010): 49–58.

Hivatkozás:




séhez. Nyelvtudományi Közlemények 109 (2013): 227–54. – 247; 250.

3. VANCO ILDIKÓ: Identitás és személynévhasználat. In: Tulajdonnevek a fordítás és a

kétnyelvűség kontextusában. Szerk. BAUKO JÁNOS–BENYOVSZKY KRISZTIÁN.

Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara. Nyitra,

2013. 102–112. – 104, 111.



192; 198; 202.

5. GYŐRFFY ERZSÉBET: The role of the mental map in socio-onomastic research. In:

Name and Naming. Proceedings of the Third International Conference on Onomas-

tics “Name and Naming”. Szerk. OLIVIU FELECAN. Editura Mega, Cluj-Napoca,

2015. 504–511. – 504, 511.

6. GYŐRFFY ERZSÉBET: A mentális térképezés helynév-szociológiai alkalmazásáról.



Egyetem, Nyitra. 2015. – 13, 14, 165.


– 32.


Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2016. – 30, 39, 41, 42, 45, 46, 55, 59, 272.


nyok 13 (2017): 155–169. – 163, 164, 167.






2018. – 7, 28, 30, 110, 158.

72

14. RESZEGI KATALIN: Pszicholingvisztika, neurolingvisztika és névkutatás. Névtani

Értesítő 39 (2017): 13–32. – 26, 29.

15. GYŐRFFY ERZSÉBET: Helynév és identitás. Névtani Értesítő 39 (2017): 41–53. – 42,

43, 52.





18. KATALIN RESZEGI: Mental Aspects of Proper Names. Onomastica Uralica 10

(2018): 5–18. – 160, 162.

19.

94. Dunaföldvár régi Zemony nevéről. In: Klárisok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére. Szerk.

CSISZÁR GÁBOR–DARVAS ENIKŐ. Bp., 2011. 155–61.

Ismertetés:

1. BÉNYEI ÁGNES: Klárisok. Két névtani vonatkozású emlékkönyvről. Névtani Értesítő

(2012): 252–5. 253.

Hivatkozás:


Kiadó, 2015. – 118, 209.




névtörténeti Tanulmányok 13 (2017): 117–142. – 117, 120, 137.






(2018): 392–410. – 400, 401, 407.

7.

95. Pápa környéki helynevek történeti tanulságai. In: A pápai névtani konferencia előadásai. Szerk.

TUNGLI GYULA. Pápa, 2011. 7–18.

Ismertetés:

1. KOCSIS ZSUZSANNA: A pápai névtani konferencia előadásai. Névtani Értesítő

(2012): 256–7. 256.






2018. – 98.

5.

96. A Tihanyi alapítólevél zakadat szórványairól. In: Karszt, történelem, helynevek. Köszöntők és ta-

nulmányok a 88 éves Dénes György tiszteletére. Szerk. TÓTH ÁLMOS–BÁRTH M. JÁNOS. Bp., 2011.

223–6.

Ismertetés:

1. BÉNYEI ÁGNES: Klárisok. Két névtani vonatkozású emlékkönyvről. Névtani Értesítő

(2012): 252–5. 255.

Hivatkozás:

1. HOLLER LÁSZLÓ: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő „lólegelő melletti” birtok

lokalizálása. Erdélyi Múzeum 2016/3: 51–96. – 72.





73

97. Csűry Bálint, a debreceni egyetem tanára. Magyar Nyelvjárások 49 (2011): 41–50. —

Hivatkozás:



98. Elmélet és terminológia. Névtani Értesítő 34. (2012): 126–37.

Hivatkozás:


Értesítő (2012): 139–48. 140; 145; 147.

2. SLÍZ MARIANN: Terminusok keletkezése és változása. Névtani Értesítő (2012):

149–56. 152; 154; 155.




(2012): 167–78. 172; 178.

5. BÖLCSKEI ANDREA: Az „Ungegn Glossary of terma for the standardization of

geographical names” című terminusjegyzék magyar változatának elkészítéséről.


6. VOLEJNÍK, RADEK: Onomastické zprávy a poznámky. Acta Onomastica (2013):

337–47. 338.




109.






rea–Farkas tamás–Slíz Mariann. Uppsala–Budapest, 2017. 65–84. – 70, 71, 72, 80.





99. Funkcionális nyelvészet és helynévkutatás. Magyar Nyelvjárások 50. (2012): 9–26.

Hivatkozás:


séhez. Nyelvtudományi Közlemények 109 (2013): 227–54. – 243; 251.

2. RESZEGI KATALIN: Különböző nyelvű helynévpárok reprezentácuója. Magyar

Nyelvjárások 51 (2013): 129–140. – 129, 130, 132, 134, 137, 139.



197; 198; 199; 202.


(2014): 9–22. – 20.

5. RESZEGI KATALIN: Cognitive approach to Hungarian Toponymy. Onoma 48

(2013): 367–79. – 374, 378.




109.




137.


74






192; 202.


(2015): 165–176. – 172; 175.


– 31, 32, 33.

12. E. NAGY KATALIN: Helynév-szociológiai vizsgálatok két Hajdú-Bihar megyei tele-

pülésen. Magyar Nyelvjárások 53 (2015): 34–45. – 41, 44.

13. GYŐRFFY ERZSÉBET: The Toponymic Competence: A Case Study in the

Hungarian Settlement Tépe. Voprosy Onomasztiki 19/2 (2015): 83–100. – 98,

99.







59, 60, 73, 123, 273.


nyok 13 (2017): 155–169. – 156, 163, 167.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 8, 9, 190.






2018. – 102, 109, 158.

21. RESZEGI KATALIN: Pszicholingvisztika, neurolingvisztika és névkutatás. Névtani

Értesítő 39 (2017): 13–32. – 14, 24, 29.

22. RESZEGI KATALIN: Helynevek – térszemlélet – mentális térkép. A nyelv, a helyne-

vek és a tér összefüggései. Magyar Nyelv 114 (2018): 169–184. – 180, 182.




(2018): 149–168. – 157, 162.

25.

100. Benkő Loránd, a névkutató. Magyar Nyelv 108 (2012): 138–45. — Újraközlése: In: Benkő Loránd

emlékezete. Szerk. JUHÁSZ DEZSŐ–KISS JENŐ. MNyTK. 238. sz. Bp., 2012. 19–26.

Hivatkozás:



Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 181.



101. Istókhalmától Stockholmig. Vázlat egy kutatási tervhez. In: Lapponicae investigationes et uralicae.

Szerk. WINKLER, EBERHARD–BARTENS, HANS-HERMANN–HASSELBLATT, CORNELIUS. Harrasowitz

Verlag, 2012. 61–9.

Hivatkozás:




75


102. Kiss Lajos, a helynévkutató: Nyelvtudományi Közlemények 108. (2012): 402–11. Hivatkozás:



103. Kálmán Béla és a nevek világa. Nyelvtudományi Közlemények 109. (2013): 392–9.

Hivatkozás:





104. Név és jelentés. In: A nevek szemiotikája. Szerk. Bauko János–Benyovszky Krisztián. Nyitrai

Konstantitn Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara–Magyar Szemiotikai Társaság.

Nyitra–Budapest, 2014. 5–21.

Hivatkozás:




109.

2. RESZEGI KATALIN: A tulajdonnevek a gyermeki nyelvelsajátításban. Névtani

Értesítő 37 (2015): 83–97. – 83, 92, 95.

3. PÁJI GRÉTA: A nevek szemiotikája. (Ismertetés.) Névtani Értesítő 37 (2015):

271–274. – 271.


Egyetem, Nyitra. 2015. – 10, 165.

5. SZOTÁK SZILVIA: Családnevek és kétnyelvűség az őrvidéki temetőkben. Alsóőr. In:

VÖRÖS FERENC szerk. A nyelvföldrajztól a névföldrajzig VI. Határtalan névföldrajz.

UMIZ–Imre Samu Nyelvi Intézet. Unterwart/Alsóőr–Bp., 2015. 131–145. – 131;

143.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 8, 190.





105. Megjegyzések a személynevekkel azonos alakú helynevekről. In: Arcana tabularii. Tanulmányok

Solymosi László tiszteletére. Szerk. Bárány Attila–Dreska Gábor–Szovák Kornél. Buda-

pest–Debrecen, 2014. 2: 693–704.

Hivatkozás:



Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Bp., 2015. 165–188. – 175, 176; 181.


(2015): 165–176. – 166; 175.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 16, 67, 91, 92, 93, 96, 98, 99, 105, 107, 108, 109, 184, 190.





106. Egy elfeledett földrajzi köznév nyomában. Helynévtörténeti Tanulmányok 10. (2014): 119–38. –

MTA–DE AKCs.

Hivatkozás:

76




192; 202.

2. SEBESTYÉN ZSOLT: Helynévtörténeti Tanulmányok 10. Névtani Értesítő 37 (2015):

311–313. – 312.

3. ZOLTÁN ANDRÁS: Szláv–magyar kapcsolatok a 11. században. Helynévtörténeti

Tanulmányok 11 (2015): 35–44. – 37; 42.


Debrecen, 2016. – 138, 160.





7. ZELLIGER ERZSÉBET: Földrajzi neveink eredetéről másképpen. Gondolatok néhány

közelmúltban megjelent kötet kapcsán. Névtani Értesítő 39 (2017): 183–189. – 186,

189.

107. A helynevek mint az őstörténet forrásai. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés.

Szerk. Sudár Balázs–Szentpéteri József–Petkes Zsolt–Lezsák Gabriella–Zsidai Zsuzsanna. MTA

Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Bp., 2014. 211–218.

Ismertetés:

1. KLIMA LÁSZLÓ: Sudár Balázs–Szentpéteri József–Petkes Zsolt–Lezsák Gabri-

ella–Zsidai zsuzsanna szerk. Magyar őstörténet (ismertetés). Nyelvtudományi

Közlemények 111 (2015): 494–513. – 505, 506.

Hivatkozás:





3. SZŐKE MELINDA: A bakonybéli apátság 1037. évi alapítóleveléről. Helynévtörténeti

Tanulmányok 12 (2016): 45–57. – 45, 55.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 16, 70, 84, 190.






temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 119.

108. A névtan és a társtudományok. In: FARKAS TAMÁS–SLÍZ MARIANN szerk. Magyar névkutatás a 21.

század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor In-

tézet. Bp., 2015. 11–22.

Ismertetés:

1. FÁBIÁN ZSUZSANNA: Magyar névkutatás a 21. század elején. Rivista Italiana di

Onomastica XXII/2 (2016): 826–827. – 826.

2. BÖLCSKEI ANDREA: Farkas Tamás – Slíz Mariann szerk.: Magyar névkutatás a

21. század elején. Névtani Értesítő 38 (2016): 229–232. – 229.

Hivatkozás:




Finnugor Intézet. Bp., 2015. 49–61. – 60.




94; 109.

77




123; 137.




5. SCHIRM ANITA: Adalékok a nyelvhasználók családnevekkel kapcsolatos isme-

retéhez. Névtani Értesítő 38 (2016): 67–78. – 67, 17.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 7, 8, 73, 191.





9. MODRIÁN-HORVÁTH, BERNADETT: Mariann Slíz—Tamás Farkas hrsg. Magyar

névkutatás a 21. század elején. Acta Onomastica 49 (2018): 307–315. – 308, 309.


(2018): 149–168. – 150, 163.

11.

109. Nagykörű és Tapolcafő. Összehasonlító helynévrendszertani vizsgálat. In: A nyelv dimenziói.

Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Szerk. Bárth M. János–Bodó Csanád–Kocsis Zsu-

zsanna. ELTE BTK, Bp., 2015. 376–387.

Ismertetés:

1. HORVÁTH BRIGITTA: Két névtani vonatkozású köszöntő kötetről. Névtani

Értesítő 38 (2016): 291–295. – 293, 294.

Hivatkozás:


Nyelvjárások 53 (2015): 63–76. – 63, 64, 65, 69, 71, 72, 73, 74, 75, 76.





4. SZEMÁK ÉVA: Névsűrűségi vizsgálatok a Csengeri járásban. Magyar Nyelvjárások

55 (2017): 111–120. – 111, 112, 119.


2018. – 29, 158.

110. Adalékok a mikrotoponimák kronológiai jellegzetességeihez. In: Acta Academiae Agriensis XLII.

Sectio Linguistica Hungarica. Eger, 2015. 93–103.

Hivatkozás:





111. Hoffmann István(–Tóth Valéria), Magyar Nemzeti Helynévtár. Névtani Értesítő 37. (2015):

195–202. – MTA–DE AKCs.

Ismertetés:

1. FÁBIÁN ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica XXII/2 (2016): 843–844. –

843.

Hivatkozás:

1. FÁBIÁN ZSUZSANNA: Repertorio nazionale dei toponimi ungheresi. Rivista Italiana

di Onomastica XXII/2 (2016): 900. – 900.




78


4. MIKESY GÁBOR: A Magyar Nemzeti Helynévtárról. A koncepció és a megvalósulás

problémái. Névtani Értesítő 39 (2017): 155–167. – 155, 162, 165, 167.

112. Hoffmann István(–Tóth Valéria), Szempontok a 11. századi nyelvi és az etnikai rekonstrukció kér-

déséhez. Helynévtörténeti Tanulmányok 11. (2015): 7–16. – MTA–DE AKCs.

Ismertetés:

1. IMREH RÉKA: Helynévtörténeti Tanulmányok 11. Névtani Értesítő 38 (2016):

297–299. – 297.

Hivatkozás:

1. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél helynévi szórványainak névrendszertani sajá-

tosságai. Nyelvtudományi Közlemények 112 (2016): 285–297. – 286, 296.











55 (2017): 121–135. – 121, 133.




Uralica 12 (2018): 45–56. – 45, 54.

9.

113. Hoffmann István: A helynevek kormeghatározó értékéről. In: Az ember és a nyelv – térben lés idő-

ben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110. évfordulóján. Szerk. Benő Attila–T. Szabó Csilla.

Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016. 39–49. – MTA–DE AKCs.

Ismertetés:

1. MÁLNÁSI FERENC: Az ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T.

Attila születésének 110. évfordulóján. Magyar Nyelvőr 140 (2016): 373–374. –

373.

2. KAZSIMÉR SOMA BALÁZS: Az ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv

Szabó T. Attila születésének 110. évfordulóján. Névtani Értesítő 39 (2017):

240–242. – 240, 241.

3. P. KOCSIS RÉKA: Az ember és a nyelv – térben lés időben. Emlékkönyv Szabó T.

Attila születésének 110. évfordulóján. Magyar Nyelv 113 (2017): 243–246. – 244.

Hivatkozás:

1. ANDRÁS ZSELYKE: Hatás és utóhatás – Szabó T. Attila pályájának, munkásságának

stációi. Erdélyi Múzeum 78 (2016): 135–142. – 137, 138.


Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 147, 148, 235.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 65, 67, 68, 69, 70, 71, 89, 103, 191.





6. BÁRTH M. JÁNOS: Erdélyi településnév-típusok a névföldrajzi adatok tükrében. In:

BENŐ ATTILA et al. szerk. Tudomány, közösség és magyarságtudomány a nyelvi

dimenziók tükrében. Termini Egyesület. Törökbálint, 2017. 10–20. – 16, 18.


Társaság, Bp., 2018. – 131, 137, 162.

8.

79

114. Szentmárton a magyar helynevekben. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 85–104.

Ismertetés:

1. TÖRÖK TAMÁS: Helynévtörténeti Tanulmányok 12. Névtani Értesítő 39 (2017):

271–272. – 271.

Hivatkozás:





115. Hoffmann István(–Tóth Valéria), A nyelvi és az etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi

Kárpát-medencében. Századok 150 (2016): 257–318.

Hivatkozás:

1. KOVÁCS ÉVA: A Százdi alapítólevél helynévi szórványainak névrendszertani sajá-

tosságai. Nyelvtudományi Közlemények 112 (2016): 285–297. – 286, 296.


Tanulmányok 13 (2017): 7–60. – 28, 29, 53.


Egyetemi Kiadó. Debrecen, 2017. – 8, 33, 35, 147, 163, 235.


nyok 13 (2017): 61–90. – 63, 65, 87.



6. ZOLTÁN ANDRÁS: Szláv jövevényszavaink néhány időrendi és nyelvföldrajzi kér-

dése. Magyar Nyelv 113 (2017): 1–9. – 6, 8.





versity Press. Debrecen, 2017. – 30, 31, 61.

9. B. SZABÓ JÁNOS–SUDÁR BALÁZS: Az Árpád-ház férfineveiről (970–1301). 1. rész:

1-2. generáció. In: SUDÁR BALÁZS szerk. Dentumogyer I. Tanulmányok a korai

magyar történelemről. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Bp., 2017.

223–252. – 225, 246.

10. NAGY IVÁN: Kísérlet a 10. századi Kárpát-medence etnikai rekonstrukciójára. In:

SUDÁR BALÁZS szerk. Dentumogyer I. Tanulmányok a korai magyar történelemről.

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Bp., 2017. 357–398. – 364, 365, 381,

382, 396.


Hungarian Language 2000–2016. Onomastica Uralica 9 (2017): 21, 52, 108.


55 (2017): 121–135. – 121, 133.

13. BÁRTH M. JÁNOS: Erdélyi településnév-típusok a névföldrajzi adatok tükrében. In:

BENŐ ATTILA et al. szerk. Tudomány, közösség és magyarságtudomány a nyelvi

dimenziók tükrében. Termini Egyesület. Törökbálint, 2017. 10–20. – 16, 18.



15. ZOLTÁN ANDRÁS: Rannyij szlavjanobolgarszkij vklad v vengerszkij jazik. Studia

Slavica Hungarica 63 (2018): 171–180. – 174, 179.


Uralica 12 (2018): 45–56. – 45, 54.

17. ANITA RÁCZ: Chronologie relative des types de toponymes. Onomastica Uralica 12

(2018): 315–328. – 316, 325.


Társaság, Bp., 2018. – 139, 163.

19.

80

116. Víznevek és településnevek etnikumtörténeti tanulságai. Történeti Földrajzi Közlemények 5/3–4

(2017): 47–61.

Hivatkozás:

1. VÉKONY VIVIEN: A sok(a) és a nép(e) mint helynévformáns. Magyar Nyelvjárások

55 (2017): 163–180. – 169, 178.

D) Tudományos munkák bírálata:

117. Baranya megye földrajzi nevei: MNy. 82 (1986): 486–94.

Hivatkozás:





118. JUHÁSZ DEZSŐ, A magyar tájnévadás: MNy. 85 (1989): 364–7.

Hivatkozás:


2. JUHÁSZ DEZSŐ: A tájnevek vitás kérdéseihez. MNy. 87 (1991): 338.

3. KÓSA LÁSZLÓ: Észrevételek és kiegészítések Juhász Dezső „A magyar tájnévadás”

című munkájához. MNy. 87 (1991): 330.



119. Könyv a finn helynevekről. (EERO KIVINIEMI, Perustietoa paikannimistä.): MNyj. 28–29 (1990):

157–64.

Hivatkozás:



2. TÓTH VALÉRIA: Gondolatok a helynévi eredetű személynevekről. Helynévtörténeti

Tanulmányok 11 (2015): 121–136. – 127; 134.





120. KISS LAJOS, Földrajzi neveink nyelvi fejlődése. NytudÉrt. 139. sz.: MNy. 93 (1997): 87–97.

Hivatkozás:



2. KENYHERCZ RÓBERT: Helynévkutatás és hangtörténet avagy a helynevek forrásér-

téke. In: Név és valóság. Szerk. BÖLCSKEI ANDREA–N. CSÁSZI ILDIKÓ. Bp., 2008.

178, 179, 181.




Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. – 18; 213.


séhez. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 59–72. – 59, 60, 71.

6. SHERWOOD, PETER: Hungarian as L2: some problems as seen from abroad.

Hungarologische Beiträge 12 (1999): 157–167. – 162, 167.

121. KISS LAJOS, Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. Piliscsaba, 1999: Magyar Nyelv 99

(2003): 225–9.

Hivatkozás:



81

122. MEZŐ ANDRÁS, Patrocíniumok a középkori Magyarországon. Budapest, 2003.: Sza-

bolcs–szatmár–beregi Szemle 38 (2003): 485–90.

Hivatkozás:



123. BENKŐ LORÁND, Beszélnek a múlt nevei. Tanulmányok az Árpád-kori tulajdonnevekről. Bp., 2003.:

MNy. 100 (2004): 209–16.

Hivatkozás:

1. TÓTH VALÉRIA: BENKŐ LORÁND, Beszélnek a múlt nevei. Tanulmányok az Ár-

pád-kori tulajdonnevekről. Bp., 2003. MNyj. 42 (2004): 105–16. – 105.

2. TÓTH VALÉRIA: A természetes személynévadásról. Etimológiai, hangtörténeti meg-

jegyzések Anonymus egy személynevéhez. Magyar Nyelvjárások 50 (2012):

51–76. – 53; 75.



124. BENKŐ LORÁND, Az ómagyar nyelv tanúságtétele. Perújítás Dél-Erdély korai Árpád-kori történeté-

ről. Bp., 2002.: Magyar Nyelvjárások 42 (2004): 209–16.

Hivatkozás:





125. FEHÉRTÓI KATALIN, Árpád-kori személynévtár 1000–1301. Bp., 2004.: Nyelvtudományi Közlemé-

nyek 102 (2005): 300–11.

Hivatkozás:



126. TERHI AINIALA–MINNA SAARELMA–PAULA SJÖBLOM, Nimistöntutkimuksen perusteet. Helsinki,

2008. Magyar Nyelvjárások 46 (2008): 217–25.

Hivatkozás:

2. TAKÁCS JUDIT: Keresztnévhasználat és névtipológia összefüggése. Folia Uralica

Debreceniensia 21 (2014): 157–166. – 163, 165.


Kiadó. Debrecen, 2017. – 46, 191.


mélynévfajták köréből. Névtani Értesítő 39 (2017): 131–141. – 131, 132, 135, 136,

140.

127. BENKŐ LORÁND, A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből. Bp., 2009.

MNy. 106 (2010): 470–8.

Hivatkozás:

1. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: Szivárvány a harmatcseppen, avagy a Szovárd-kérdés és a

történeti névtudomány. NÉ. 32 (2010): 151–5. – 152, 155.


Századok 148 (2014): 471–94. – 471.





5. NÉMETH DÁNIEL: Adalékok a Σά βαρτοι ̓ά σφαλοι szin-

tagma kutatástörténetéhez. Magyar Nyelv 114 (2018): 87–94. – 88, 89, 94.

E) Kisebb tudományos érdekű közlemények

128. Váradi regestrum, 1208–1235. In: „Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16.

82

század elejéig. Szerk. MADAS EDIT. Bp. OSzK., 2009. 217.

Hivatkozás:



129. Előszó. In: Szülőföld és nyelvi hagyomány. Válogatás Sebestyén Árpád írásaiból. A Debreceni

Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. 88. szám. Debrecen, 2009. 5–6.

Ismertetés:

1. SZABÓ JÓZSEF: Nyr. 134 (2010): 250–3. – 250.

130. A Kiss Lajos-díj 2012. évi nyertese: dr. N. Fodor János. Névtani Értesítő 34 (2012): 193–94.

Hivatkozás:

1. VOLEJNÍK, RADEK: Onomastické zprávy a poznámky. Acta Onomastica (2013):

337–47. 338.

131. Dénes György. 1923–2015. Névtani Értesítő 37 (2015): 335–337.

Hivatkozás:



F) Kéziratos munkák

132. A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. (A régi magyar helynevek vizsgálatának alap-

kérdései.) Akadémiai doktori értekezés. Debrecen, 2007. 302 lap.

Hivatkozás:

1. GYŐRFFY ERZSÉBET: Old Hungarian river names in the multilingual Carpathian ba-

sin. In: Names in Multi-Lingual, Multi-Cultural and Multi-Ethnic Contact: Pro-

ceedings of the 23rd International Congress of Onomastic Sciences. Toronto,

Kanada, 2008. Szerk. AHRENS, W. – EMBLETON, S. – LAPIERRE, A. Toronto, 2009.

454–459. – 455, 459.


295–307, 385–96. – 296, 393.


Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. – 31, 32, 85, 86, 229.



131.



GÁBOR–DARVAS ENIKŐ. Bp., 2011. 321–31. – 331.


(2011): 6–10. – 8, 10.


Kiadó, Debrecen, 2011. – 12, 14, 15, 19, 21–4, 27, 33, 45, 60, 97, 123, 157, 161, 172,

173, 194.


adó, Debrecen, 2011. – 8, 40, 41, 45, 118, 129, 154, 183.

9. SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A Tihanyi alapítólevél személynevei I. Középkori okle-

veleink teonímái. NÉ. 33 (2011): 9–28. – 9, 10, 27.

10. KENYHERCZ RÓBERT: Névpárok, szinonimák és fonológiai variánsok. Mnyj. 48

(2010): 37–47. – 38, 43, 46.


Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. – 24; 29; 30; 35; 38; 41; 82; 97; 166;

190; 192; 213.




séhez. Magyar Nyelvjárások 51 (2013): 59–72. – 60, 61, 64, 71.

83




vizsgálata. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. – 131, 133, 140, 185, 215.


Kiadó, 2015. – 11, 209.





Debrecen, 2016. – 7, 14, 39, 46, 58, 61, 63, 65, 71, 96, 97, 98, 105, 107, 108, 109,

111, 112, 113, 115, 117, 118, 121, 129, 160.


vonatkozásai. Helynévtörténeti Tanulmányok 12 (2016): 7–44. – 10, 18, 28, 37, 42.

20. PÓCZOS RITA: Elméletek a régi európai víznevekről. Magyar Nyelvjárások 54

(2016): 83–93. – 83, 92.


(2017): 167–178. – 177.



23. NAGY IVÁN: Kísérlet a 10. századi Kárpát-medence etnikai rekonstrukciójára. In:

SUDÁR BALÁZS szerk. Dentumogyer I. Tanulmányok a korai magyar történelemről.

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Bp., 2017. 357–398. – 359, 364, 382,

393, 395.

24. SZŐKE MELINDA: A Bakonybéli alapítólevél birtokneveiről. Magyar Nyelvjárások

55 (2017): 137–152. – 143, 149.


temi Kiadó. Debrecen, 2018. – 9, 10, 105, 118.



131–144. – 139, 141.

27. KATALIN RESZEGI: Names of Man-made Places and Natural Landscape Objects.

Onomastica Uralica 11 (2018): 199–208. – 199, 201, 202, 204, 206.

28.

G) Szerkesztői tevékenység

(Itt csak az általam szerkesztett munkákról készült ismertetések szerepelnek.)

gh) Tudományos sorozatok, önálló könyvek

133. Selected Bibliography of the Uralian Languages. Onomastica Uralica 1a, b. Debrecen–Helsinki,

2001. 469 p.

Ismertetés:

1. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica VIII/1 (2002): 267–9. Olaszul.

2. KALLASMAA, MARJA: Linguistica Uralica (Tarttu) 38 (2002): 156.

3. BÖLCSKEI ANDREA: MNy. 98 (2002): 363–4.

4. LARSSON, LARS-GUNNAR: Namn och Bygd 91 (2003):180–2.

134. HOFFMANN, ISTVÁN–(NYIRKOS, ISTVÁN–ÖRDÖG, FERENC): Hungarian Onomastics in Onoma.

Onomastica Uralica 1c. Debrecen–Helsinki, 2002. 289 lap.

Ismertetés:


135. HOFFMANN ISTVÁN–(JUHÁSZ DEZSŐ–PÉNTEK JÁNOS). Hungarológia és dimenzionális nyelvszem-

lélet. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Debrecen–Jyväskylä, 2002. 389

lap.

Ismertetés:


2. PUSZTAI FERENC: MNy. 100 (2004): 482–5.

136. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti tanulmányok 1. Debrecen, 2004. 207

lap.

84

Ismertetés:

1. FÁBIÁN, ZSUZSANNA: Rivista Italiana di Onomastica 11. (2005): 153.

2. HEGEDŰS ATTILA: NÉ. 28 (2006): 258–62.

3. GALLASY MAGDOLNA: MNy. 102 (2006): 221–4.



lap.

Ismertetés:


2. GALLASY MAGDOLNA: Névtani Értesítő 30 (2008): 278–82.

138. HOFFMANN ISTVÁN–(JUHÁSZ DEZSŐ) szerk. Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Debre-

cen–Budapest, 2007. 343 lap.

Ismertetés:

1. BÍRÓ FERENC: Magyar Nyelvjárások 45 (2007): 125–35.

2. BÍRÓ, FERENC: Onomastica Uralica 7 (2008): 117–24. (angolul)

3. ZELLIGER ERZSÉBET: Névtani Értesítő 30 (2008): 282–4.

4. SZABÓ T. ANNAMÁRIA: Magyar Nyelv 105 (2009): 357–68.

139. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Onomastica Uralica 5. Debrecen–Helsinki, 2007. 172

lap.

Ismertetés:

1. BŐLCSKEI ANDREA–SLÍZ MARIANN: NÉ 31 (2009): 287–8.


lap.

Ismertetés:

1. HÁRI GYULA: NÉ 31 (2009): 251–5.

141. HOFFMANN, ISTVÁN–(TÓTH, VALÉRIA): Onomastica Uralica 7. Debrecen–Helsinki, 2008. 168 lap.

Ismertetés:



lap

Ismertetés:

1. BÍRÓ FERENC: NÉ 32 (2010): 269–72.


lap

Ismertetés:

1. VÖRÖS OTTÓ: NÉ 33 (2011): 337–9.

144. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti Tanulmányok 6. Debrecen, 2011. 225

lap

Ismertetés:

1. HÁRI GYULA: Névtani Értesítő (2012): 265–267.


lap

Ismertetés:

1. HAINDRICH HELGA ANNA: Névtani Értesítő 35 (2013): 295–7.

2. CSOMORTÁNI MAGDOLNA: Erdélyi Múzeum 76 (2014): 123–129.


lap

Ismertetés:

1. HÁRI GYULA: Névtani Értesítő 35 (2013): 297–9.

147. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti Tanulmányok 9. Debreceni Egyetemi

Kiadó. Debrecen, 2013. 186 lap

Ismertetés:

1. BÉNYEI ÁGNES: Névtani Értesítő 36 (2014): 287–311.

148. HOFFMANN ISTVÁN–(TÓTH VALÉRIA) szerk. Helynévtörténeti Tanulmányok 10. Debreceni Egyetemi

Kiadó. Debrecen, 2014. 206 lap

Ismertetés:

1. SEBESTYÉN ZSOLT: Névtani Értesítő 37 (2015): 311–313.

85

gi) Tankönyvek

149. Hungarolingua Fonetika 1. BÁTHORY ÁGNES–M. VARGA PÁL: Magyar nyelvi gyakorlatok finn

anyanyelvűeknek. Debrecen–Jyväskylä, 1994.

Ismertetés

1. LESKINEN, JUHA: Hungarologische Beiträge (Jyväskylä) 6 (1966): 169–71. Finnül.

Debrecen, 2018. szeptember 20.

(Hoffmann István)

a) aa) - unideb.humnynk.unideb.hu/adatok/hoffmann/hoffmann_hivatk.pdf · 1 hoffmann istván...

Documents