a bankunió és a hazai pénzügyi szabályozás aktuális kérdései

A bankunió és a hazai pénzügyi szabályozás aktuális kérdései

Kisgergely Kornél

Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes ÁllamtitkárNemzetgazdasági Minisztérium

2

Tartalom

I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer

II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei

III. A bankunió aktuális kérdései:

a.) A bankszanálási irányelv

b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei

c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus

3

Tartalom







4

Visegrádi országok (2013 III., negyedéves bázis)

Forrás: Eurostat

A Visegrádi országok között negyedéves alapon a magyar gazdaság növekedése a legnagyobb

5

Visegrádi országok GDP növekedése (2013 III., éves bázis)

Forrás: Eurostat

Éves alapon a magyar gazdaság növekedését csak a lengyel múlta felül a régióban

6

EU-28 országok GDP növekedése (2013 III., negyedéves bázis )

Forrás: Eurostat

Az EU28 országok között negyedéves alapon a magyar gazdaság növekedése a 3. legnagyobb

7

EU-28 országok GDP növekedése (2013 III., éves bázis)

Forrás: Eurostat

Éves alapon az EU-28 országok között 5. a magyar gazdaság növekedése

8

KKE országok, GDP növekedés (év/év, %)

Forrás: Eurostat

A magyar gazdaság fokozatosan dolgozza le növekedési hátrányát

9

Forrás: KSH

Ipari, építőipari és kiskereskedelmi adatok trendje, (éves bázis, %)

A részstatisztikák a konjunktúra további javulását vetítik elrőre

10

Forrás: KSH

Növekedési hozzájárulások, termelési oldal (éves, %)

A 2012-es recesszió után az idei növekedést a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar húzza

11

Növekedési hozzájárulások, felhasználási oldal (éves, %)

Forrás: KSH

A növekedési szerkezete egészségesebb, 2013-ban a beruházás és a fogyasztás is támogatja a növekedést

12

Forrás KSH, NGM

Munkaerő-piac 2008-2013 (Ezer fő)

Kedvező munkaerő-piaci folyamatok:Növekvő foglalkoztatás és csökkenő munkanélküliség

13

Forrás: Eurostat

Foglalkoztatás (Négyhavi mozgóátlag, 2008=100)

Az új EU tagországokhoz mérten kiemelkedő foglalkoztatás bővülés: A foglalkoztatás szintje meghaladja a válság előtti szintet

14

Forrás: KSH

Változatlan adótartalmú inflációs ráta, (éves, %)

Csökkenő infláció: teljesülő inflációs cél

15

Forrás: Eurostat,, NGM

Sikeres költségvetési konszolidáció – 2012-ben a 8. legalacsonyabb hiány, várhatóan középtávon is 3% alatt marad

16

Forrás: Eurostat

EU-28 országok GDP arányos adósságszint csökkenése (2010-2012 év vége, %pont)

Magyarország adósságszint csökkenése a 2. legnagyobb

17

Tartalom







18

Az Európai Bizottság 2011. július 20-án publikálta a Bázel III előírások európai szintű implementációjára hivatott szabályozási javaslatát

A jogalkotás a nemzetközi prudenciális elvek átültetésére, valamint a Bankunió részeként egységes szabálykönyv (ún. maximum harmonizáció) megvalósítására irányul.

A CRR/CRD IV alapvetően a stratégiai szabályozási kereteket határozza meg, számos részletszabály kidolgozását az Európai Felügyeleti Hatóságok – különösen az Európai Bankhatóság (EBA) – hatáskörébe utal.

Az EBA a jogalkotási aktusokban egyedileg meghatározott területeken technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyeket nyilvános konzultációt és szükség esetén hatásvizsgálatot követően határidőre benyújt az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra. A Bizottság ún. delegált aktus (Lisszaboni Szerződés 290. és 291. cikk) formájában adja ki az általa és az Európai Parlament és Tanács által elfogadott technikai jellegű standardokat (1093/2010/EU rendelet).

Bázel III uniós implementálásának folyamata

1. 1.

2.

3.

4.

19

A CRR/CRD IV-es szabályozási csomag 2013. június 27-én jelent meg az EU hivatalos lapjában. A rendelkezések többségét alapvetően 2014. január 1-jétől kezdve kell a tagállamoknak, a felügyeleti hatóságoknak és a szabályozott intézményeknek alkalmazniuk.

CRD IV/CRR tagállami alkalmazása

CRR

CRD IV

Új hitelintézeti törvény

1996. CXII. Tv.

Bázel III

Hatályos hazai hitelintézeti szabályozás

20

Az új hitelintézeti törvény fókusza

Fiskális politika

Monetáris politika

Makroprudenciális politika

Mikroprudenciális politika

Fenntartható gazdasági

növekedésPénzügyi stabilitás

Fogyasztóvédelem

Egyéb gazdaságpolitikai célok

21

Az új hitelintézeti törvény elfogadásának menete

Előzetes egyeztetés

Közig.egyez-tetés

Állam-titkári érte-kezlet

Kor-mány Parla-ment Kihir-detésHatály-ba

lépés

szeptember október november december január

Az új hitelintézeti törvénnyel párhuzamosan egyéb jelentős változások is történnek a hazai szabályozási környezetben:

Új Ptk. MNB-PSZÁF összevonásSzövetkezeti integráció

22

Vállalatirányítás jelentőségének növelése

Javadalmazási politika szigorítása

Helyreállítási és szanálási terv készítésének előírása

Felügyeleti jogkörök, szankciók szabályozása

Tőkepufferek bevezetése

Fogyasztóvédelmi rendelkezések

Az új hitelintézeti törvény - főbb változások

23

A hitelintézeteknek megbízható vállalatirányítási rendszerrel kell rendelkezniük, ideértve:

•Áttekinthető szervezeti felépítést,

•Átlátható, egyértelmű és következetes felelősségi köröket,

•Fennálló vagy felmerülő kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat,

•Megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat (a megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat),

•Összeférhetetlenség ellenőrzésére, megelőzésére és kiküszöbölésére vonatkozó eljárásokat,

•Írásban rögzített eljárásrendeket, szabályzatokat, amelyek kiterjednek a hitelintézet valamennyi jelentős kockázatának kezelésére,

•Kockázatkezeléssel összhangban álló javadalmazási politikát

Vállalatirányítás

24

Alapelv: A hitelintézetnek az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos módon és mértékben javadalmazási politikával kell rendelkeznie!

Javadalmazási bizottság felállítása: a legalább 5%-os piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek számára

Javadalmazási politika hatálya kiterjed:

•A hitelintézet vezető állású személyeire,

•A belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és

•A fentiekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázatvállalására

Javadalmazási politika

25

A jelenlegi szabályozási keretrendszerben az új Hpt. a helyreállítási tervre vonatkozóan tartalmaz előírásokat

Helyreállítási terv: olyan terv, amely a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás vagy a jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendkívüli likviditási hitelének igénybevétele nélkül – biztosítja a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását

A helyreállítási terv részletezettsége:

A pénzügyi szolgáltatási tevékenységek és az alkalmazott üzleti modell…

jellegével,

nagyságrendjével,

összetettségével és

kockázataival arányos

Helyreállítási és szanálási tervek

26

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján megfontolandó egy eddiginél rugalmasabb felügyeleti eszközrendszer kialakítása

A rugalmasabb felügyeleti eszközök kialakításánál kiemelt szempontok:

A felügyeleti hatékonyság növelése

Proaktív beavatkozások lehetőségének biztosítása

Alkotmányossági szempontok teljes körű figyelembe vétele

A két fő cél:

1.A tulajdonjogok korlátozásával járó és nem járó intézkedések egyértelmű elhatárolása

2.Az adott kategórián belül a felügyeleti eszközök rugalmasabb alkalmazhatóságának biztosítása, automatizmusok csökkentése

Felügyeleti jogkörök, szankciók szabályozása

27

Tőkepufferek bevezetése

CET 1

Tőkefenntartási puffer

Anticiklikus tőkepuffer

Rendszerkock. tőkepuffer

G/O SIFI tőkepuffer

2. pillér

Tier 2

8%

2,5%

0% - 2,5%

0% - 3% … 5% …

0% - 3,5% / 2%

0% - …

2014 2015 2016 2017 2018

TFP 0% 0% 0,625% 1,25% 1,875%

Anticiklikus TP

0,625% 1,25% 1,875% … …

G/O SIFI TP 0% 0% SIFI TP*25%

SIFI TP*50%

SIFI TP*75%

Rendszer-kockázati

TP0% - 3% … 5% …

Tőkepufferek felépítése Tőkepufferek ütemezése

28

Új fogyasztóvédelmi rendelkezések1. Deviza alapú jelzáloghiteleknél a MNB/saját középárfolyam alkalmazásának kiterjesztése

2. Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőző tájékoztatás

•A hiteladósok megfelelő tájékoztatása érdekében a törvénytervezet előírja, hogy a jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a pénzügyi intézménynek évekre lebontott részletes kimutatást kell küldenie a törlesztés, az elszámolt kamat, késedelmi kamat, egyéb költségek és a fennálló tartozás alakulásáról.

3. Lakáscélú kölcsönszerződés fogalmának pontosítása

•A törvénytervezet kiterjeszti a definíciót a lakáscélokra felvett kölcsön kiváltására nyújtott kölcsönszerződéssel

4. Futamidő hosszabbítás lehetőségének biztosítása

•A futamidő 5 évvel történő díjmentes meghosszabbítását biztosítja a tervezet. A hitelező az ilyen kérelem teljesítését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg

5. Az átlátható árazás szabályaira való átszerződés biztosítása

•Fogyasztóvédelmi szempontból célszerű azon lehetőség határidő nélküli biztosítása a korábban kötött szerződéseknél, hogy a fogyasztó a hitel futamidejének végéig ingyenesen átszerződhessen az átlátható árazás szabályai szerinti jelzáloghitel-termékre

29

Tartalom







30

Probléma : A válságkezelési mechanizmusok sok esetben teljesen hiányoznak, nem megfelelően kidolgozottak, vagy nem hatékonyak.

Javaslatok:

Bank for International Settlements (BIS): jelentés és ajánlások a határon átnyúló banki válságkezelési rendszerek kialakításának alapelveiről (2010. március)

Financial Stability Board (FSB): a pénzügyi intézmények hatékony válságkezelési rendszereinek főbb jellemzői (2011. október)

Európai Unió: A Bizottság javaslatot terjesztett elő, mely irányelvi szinten meghatározza az alapelveket, a célokat, és egységes eszközöket a nehéz helyzetbe került intézmények rendezése érdekében.

A nemzetközi törekvések

31

2012. június: A Bizottság nyilvánosságra hozta irányelv-javaslatát.

2013. június: A Tanácson belüli általános megközelítés elérése.

2013. július: Tárgyalások kezdete az Európai Parlamenttel.

2013. december: A Tanács és a Parlament közti megállapodás.

2015. január: Implementálás - tagállami rendszerek felállása.

2017. október 1 (?): A belső feltőkésítési eszköz alkalmazásának kezdete.

A bankszanálási irányelv ütemezése

1

3

2

4

5

6

32

Megelőző szakasz: célja a tervezés révén biztosítani, hogy az intézmények és a hatóságok megfelelő stratégiákat dolgoznak ki, ha az intézmények pénzügyi helyzete romlani kezd.

Korai beavatkozás: A korai felügyeleti hatáskörök gyakorlására akkor kerül sor, ha egy intézmény nem teljesíti vagy valószínűsíthetően meg fogja sérteni a tőkekövetelményre vonatkozó előírásokat.

Bankszanálás: Ha nem sikerül megakadályozni a helyzet olyan mértékű súlyosbodását, amelynek következtében a bank csődbe jut vagy valószínűsíthetően csődbe jut

A helyreállítási és szanálási fázisok és szereplői

Intézmény (helyreállítási terv)Felügyeleti hatóság (helyreállítási terv jóváhagyása)Szanálási hatóság (szanálási terv)

Intézmény (Felügyeleti döntés végrehajtása)Felügyeleti hatóság (Döntés korai beavatkozás szükségességéről)

Szanálási hatóság (Döntés szanálás megkezdéséről, a szanálási cselekményről és a finanszírozásról)

33

A helyreállítás és szanálás menete, lehetséges eszközei

Szanálási alap

34

A tevékenység értékesítése: a hatóságok a csődbe jutott bankot vagy annak egy részét eladják egy másik banknak;

Hídbank: a bank jó eszközeit és létfontosságú funkciót leválasztják és egy új, állami tulajdonban lévő bankhoz telepítik, amelyet idővel eladnak. A „régi bankot” a rossz eszközeivel és nem alapvető funkcióival rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolják;

Eszközelkülönítés A bank rossz eszközeit egy eszközkezelő társaságra ruházza át. Ezzel az eszközzel megtisztítható a bank mérlege. Az eszköz csak egy másik eszközzel együtt alkalmazható.

A belső feltőkésítés (bail-in): A bank feltőkésítésére a részvényesek kiszorításával vagy részesedésük felhígításával („haircut”) kerül sor, a hitelezői követeléseket pedig leírják, csökkentik vagy részvényekké alakítják át.

A szanálási eszköztár

35

A belső feltőkésítési eszköz (bail-in) (1)

Hatály: Teljes kötelezettség állomány, a normál csődeljárási hierarchia alapján.

Kivételek, melyek semmiképp nem írhatók le:

•Fedezett betétek és biztosított kötelezettségek (pl. fedezett kötvények)

•Bármilyen kötelezettség, amely abból keletkezik, hogy az intézmény kezeli az ügyfelek vagyonát, vagy vagyonkezelői ügyletből keletkezik;

•7 napnál rövidebb eredeti futamidejű, más intézmények felé fennálló kötelezettségek (kivéve csoporton belüli)

•7 napnál rövidebb futamidejű, az intézmény elszámolási rendszerben való részvételéből eredő kötelezettség;

•kötelezettségek, melyek az alábbiak bármelyike felé fennállnak: munkavállalók; nélkülözhetetlenek kritikus funkciók további biztosításához nyújtott szolgáltatók

felé fennálló (pl. informatikai szolgáltatások) adó és társadalom biztosítási hatóságok

36

Diszkrécionális kivételek: akkor lehet alkalmazni, ha a teljes kötelezettség állomány 8%-ra lírásra került.

Bármely kötelezettség, ha a nemzeti hatóság úgy ítéli meg és a Bizottság jóváhagyja, hogy a leírás:

– nem lehetséges,

– veszélyezteti a kritikus funkciókat

– fertőzési hullámot indít el, vagy

– olyan értékveszteséget eredményez, mellyel más hitelezők rosszabb helyzetbe kerülnének

A diszkrecionális kivétel mértéke

(i) a teljes kötelezettség állomány 5%-a, vagy

(ii)az alap helytállási képességének mértéke plusz az az összeg, melyet a bankok 3 év alatt ex post módon fel tudnak halmozni.

A belső feltőkésítési eszköz (bail-in) (2)

37

Tartalom







38

Alapelv:

• A szanálás a legutolsó lehetséges eszköz a csődeljárás negatív hatásainak elkerülése érdekében.

• Az eljárás során minimalizálni kell a felhasznált közpénzt.

• A rendszerszinten fontos funkciókat fenn kell tartani, a pénzügyi stabilitást pedig meg kell őrizni.

Legfontosabb tisztázandó kérdések:

• A szanálási hatóság hatásköre, feladatköre

• A szabályozás hatálya

• A megelőzési és helyreállítási tervek elfogadása/felülvizsgálata/alkalmazása

• Küszöbértékek („triggerek”)

Hazai szabályozási tervek

Még kialakítás alatt

39

• Hídbank

• Eszköz elkülönítés

• Bail-in

• Államosítás, állami tőke emelés

Tervezett bankszanálási mechanizmus

Még kialakítás alatt

Szanálási hatóság: Van-e piaci megoldás a probléma kezelésére?

Felügyeleti megállapítás:

Egy intézmény fizetésképtelen vagy valószínűsíthetően az lesz

IGEN

NEM

Piaci megoldás

Szanálás vagy normál csődeljárás kell a piacra gyakorolt hatás miatt?

„Normál” csődeljárásBankszanálásBankszanálás

40

Tartalom







41

Célja: a szanálási hatáskörök közösségi szintre emelése.

Hatály: A Bankunióba belépő tagállamok (€-zóna és opt-in nem €-zón tagok) minden intézménye, akiket közvetlenül vagy közvetetten az EKB felügyel.

Szereplői:

- EKB (mint felügyeleti hatóság)

- a résztvevő tagállamok szanálási hatóságainak álló képviselőiből Egységes Szanálási Testület (mint döntés-előkészítő)

- az Európai Bizottság vagy Tanács (mint végső döntéshozó)

- Egységes Szanálási Alap (mint a szanálási költségek finanszírozója)

Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus (SRM)

42

Az Egységes Szanálási Mechanizmus működése

EKB

Jelzés, hogy egy intézmény szanálási küszöböt ért el.

Szanálási Testület

Döntés előkészítése a szanálás szükségességéről, megvalósításáról és finanszírozásáról.

Bizottság/ Tanács

Döntés a Szanálási Testület előterjesztéséről.

Szanálási Testület

A nemzeti szanálási hatóságok utasítása a döntések végrehajtására és ellenőrzés

Nemzeti hatóságok

Szanálás végrehajtása

Egységes Szanálási Alap:

A fedezett betétek 1%-ának megfelelő

forrás, minden hitelintézetet

befizetési kötelezettség terhel

Köszönöm a figyelmet!

a bankunió és a hazai pénzügyi szabályozás aktuális kérdései

Documents