A beszerzés-ellátás logisztikája

beszerzés - készletezés

http://vili.pmmf.hu/portal/hu/web/Hlatky/home

Az ellátási(beszerzési)logisztikaa beszerzéssel együttműködveazért felelős, hogy a vállalatnál a termeléshez szükségesalap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészeka megfelelő időpontban, a megfelelő mennyiségbenés minőségben rendelkezésre álljanak.

A beszerzés főbb feladatai:A beszerzés főbb feladatai:

• beszerzés tervezésebeszerzés tervezése(beszerzési tervek készítése);

• ár és költségelemzésár és költségelemzés;

• beszerzési piackutatásbeszerzési piackutatás, a beszállítók kiválasztásabeszállítók kiválasztása,értékeléseértékelése;

• beszerzéssel kapcsolatos ártárgyalásokbeszerzéssel kapcsolatos ártárgyalások,szerződéskötésekszerződéskötések, az ügyvitel lebonyolításaügyvitel lebonyolítása;

• közreműködés a beszerzésselközreműködés a beszerzéssel, az anyagellátássalanyagellátássalkapcsolatos stratégiai szintű döntések meghozatalábankapcsolatos stratégiai szintű döntések meghozatalábanvagy az anyagellátási stratégia megválasztásábananyagellátási stratégia megválasztásában.

A legmegfelelőbb beszállító kiválasztását előre definiáltA legmegfelelőbb beszállító kiválasztását előre definiáltkövetelményrendszer alapján végezhetjük el.követelményrendszer alapján végezhetjük el.A követelményrendszerben olyan kritériumokat rögzíthetünk,kritériumokat rögzíthetünk,mint pl.:mint pl.:

• ár és árkondíció,

• minőségi kritériumok,

• szállítási idővel kapcsolatos kritériumok,

• kapcsolódó szolgáltatások kritériumai (pl.: garanciális feltételek),

• környezetvédelmi kritériumok,

• kooperációs készség,

• innovációs képesség, stb.

Az ellátásiAz ellátási(beszerzési) logisztika főbb feladatai taktikailogisztika főbb feladatai taktikai(tervezési, irányítási) szinten:szinten:

• a beszállítási megrendeléseka beszállítási megrendelésekhosszú,közép és rövidtávútervezése meghatározott anyagszükségleti tervektervezése meghatározott anyagszükségleti tervek,valamint az alapanyagaz alapanyag--raktári készletgazdálkodásraktári készletgazdálkodásáltal meghatározott adatok alapjánáltal meghatározott adatok alapján;

• a beszállítók és a felhasználó vállalat közöttia beszállítók és a felhasználó vállalat közöttianyagáramlásanyagáramlás(röviden: beszállítás) megszerzésemegszerzése,előkészítéseelőkészítése.

Az ezzel kapcsolatos feladatok:Az ezzel kapcsolatos feladatok:

• a szállítási mód(pl.: közút, vasút) eldöntése;

• közúti szállítás esetén a saját járművel vagy fuvarozóvállalattal való szállítás közötti döntés;

• a fuvarozó(szállítmányozó) megválasztása, a fuvarozási(szállítmányozási) keretszerződések megkötése;

• a szállításhoz alkalmazandó egységrakomány-képző

eszközök(szállítási segédeszközök) megválasztása;

• járműrakodás megszervezése és előkészítése(rakodási mód,a rakodógépek, rögzítési mód megválasztása, rakodási tervrakodási tervelkészítéseelkészítése);

Az anyagfelhasználás elemzéseAz anyagfelhasználás elemzése

Mennyiségi kapcsolat- ABC elemzésABC elemzés

A vizsgálati szempontok lehetnek:

• a beszerzett anyagok mennyisége és értéke;

• a felhasznált anyagok mennyisége és értéke;

• az összes rendelések mennyisége és értéke;

• a beszállító által számlázott termékek mennyisége és értéke

• a beszállítók száma és azok által beszállított áruk forgalmiértéke;

• stb.

Az ABC elemzés lépéseiAz ABC elemzés lépései- a felhasznált anyagok forgalmi értéke alapján -

az alábbiak:az alábbiak:

1. A vizsgálatba bevonandó alapanyagok meghatározása,a konkrét anyagokhoz a konkrét felhasznált mennyiségekhozzárendelése.

2. A felhasznált mennyiségek és az egységár alapján felhasználttermék értékének kiszámítása. Az adott összegzés, a teljes fel-használási érték számítása.

3. Az egyes termékeknek a felhasználás értéke szerinti sorbarendezése. (Csökkenő sorrend!)

4. Az egyes termékek felhasználási értékének százalékosmegadása az összes felhasználási értékre vonatkoztatva.

5. Az egyes termékekre vonatkozó százalékos adatokösszegzése. Az adatok alapján az alapanyagok A, B, C kategóriába történő besorolása.

““ A” anyag:A” anyag:Az “A”“A” anyagok csoportjába azokat az anyagokat soroljuk, amelyeknek egy

periódusra eső felhasználási értéke magas és / vagy rendkívül nagy mennyiségben használják fel azokat.Az Az összes anyagösszes anyagegyüttesegyüttes

értékének 80 %értékének 80 %--át, az összes anyag mennyiségének át, az összes anyag mennyiségének mintegy 10 %mintegy 10 %--át teszi ki.át teszi ki.

““ B” anyagB” anyagA “B”“B” anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy

periódusra eső értéke közepes.Az összes anyag együttes értékének 15 %Az összes anyag együttes értékének 15 %--át, az összesát, az összesanyag mennyiségének mintegy 20 %anyag mennyiségének mintegy 20 %--át teszi ki.át teszi ki.

““ C” anyag:C” anyag:A “C”“C” anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy

periódusra eső felhasználási értéke alacsony, vagy ritkán kerül felhasználásra

és/vagy rendkívül kedvező az ára.Az összes anyagAz összes anyagegyüttes értékének 5 %együttes értékének 5 %--át, az összes anyag mennyiségének,át, az összes anyag mennyiségének,mintegy 70 %mintegy 70 %--át teszi ki.át teszi ki.

Az ABC elemzés kategóriáinak érték és mennyiségarányosAz ABC elemzés kategóriáinak érték és mennyiségarányosfelosztásafelosztása

70

C

értékarényos rész

%

anyagcsoport

5

mennyiségarányos rész

%

10

A

80

1520B

50

900

B

500 1000

C

Forgalom(%)

A

mennyiségárrésértéktételszám

600

100

8080

800700400100 300200

Cikkelemszám

Egy ABC elemzés eredményének függvényeEgy ABC elemzés eredményének függvénye

ABC elemzés

Az anyagfelhasználás időbeli alakulása Az anyagfelhasználás időbeli alakulása -- XYZ elemzésXYZ elemzés

““ X” anyag:X” anyag:Az “X”“X” kategóriába azok az alapanyagok tartoznak,amelyek felhasználása determinisztikus, csak kisebbingadozást mutat. Erre a kategóriára a magaselőrejelzési szint jellemző.

““ Y” anyag:Y” anyag:Az “Y”“Y” kategóriába tartozó alapanyagok felhasználása,már erősebb mértékű ingadozást mutat, mint az “X”“X”kategóriába tartozó anyagok felhasználása, de az ingadozásnak van bizonyos tendenciája.Pl.: folyamatosan növekszik, vagy folyamatosan

csökken, esetleg szezonális jellegű a felhasználásErre a kategóriára a közepes előrejelzési pontosság ajellemző. (Sztochasztikus, de stacioner esetek.)

““ Z” anyag:Z” anyag:A “Z”“Z” kategóriába azok az anyagok tartoznak,amelyeknek a felhasználása teljesen rendszertelen.Ezek a sztochasztikus és nem stacioner felhasználásúanyagok. Erre a kategóriára a nagyon alacsonyelőrejelzési szint a jellemző.

Példa az ABC és az XYZ elemzés alapjánPélda az ABC és az XYZ elemzés alapjánelkészített csoportképzésre:elkészített csoportképzésre:

A táblázat kiemelt cellái azt jelzik, hogy azokaz esetek különösen illeszkednek a JIT termeléshez.

A B C

X

magas felhasználási érték, magas előre-

jelezhetőség, állandó felhasználás

közepes felhasználási érték, magas

előrejelezhetőség, állandó felhasználás

alacsony felhasználási érték, magas előrejelez-

hetőség, állandó felhasználás

Y

magas felhasználási érték, közepes előre-jelezhetőség, részben állandó felhasználás

közepes felhasználási érték, közepes

előrejelezhetőség, részben állandó

felhasználás

alacsony felhasználási érték, közepes előrejelez-hetőség, részben állandó

felhasználás

Z

magas felhasználási érték, alacsony előre-

jelezhetőség, véletlenszerű felhasználás

Közepes felhasználási érték, alacsony

előrejelezhetőség, véletlenszerű felhasználás

alacsony felhasználási érték, alacsony előrejelez-

hetőség, véletlenszerű felhasználás

A kihelyezés (A kihelyezés (outsoursingoutsoursing))

Lényeg:Lényeg:egy felhasználó a számára szükséges termékeket,szolgáltatásokat vagy szakértelmetegy másik(jogilag elkülönült) gazdálkodó egységtől vásárolja meg.

Előnyei:• költségcsökkentés;

• hatékonyság-növelés;• rugalmatlan rendszer rugalmassá válik;

• csak a teljesített szolgáltatásokért kell fizetni;

• pénzügyi erőforrásainkat nem kell szállító- és• rakodóeszközökre, raktárak építésére fordítanunk;• stb.

A kihelyezés dilemmái:

• mi a kockázata ?• kinek adjuk át a tevékenységet ?• a partnerrel közösen új gazdálkodó egységet hozunklétre;

•egy, a piacon működő szervezettel kötünk szerződést;•van-e más megoldás ?•mit hozzunk be ? (avagy: insourcing).

A készletgazdálkodás feladata:

az igények figyelembe vételével az optimálisigények figyelembe vételével az optimáliskészlet meghatározásakészlet meghatározásaés annak dinamikus szintenannak dinamikus szinten--tartása.tartása.

A készletek időbeni változásának alapesetei:A készletek időbeni változásának alapesetei:

• szakaszos beállítás - folyamatos kiszállítás;

• folyamatos beszállítás - szakaszos kiszállítás;

• szakaszos beszállítás - szakaszos kiszállítás;

• folyamatos beszállítás - folyamatos kiszállítás.

a

Raktár

Készlet

Idő

d

Raktár

Készlet

Idő

b

Raktár

Készlet

Idő

c

Raktár

Készlet

Idő

Szakaszos beSzakaszos be-- és kiszállítás:és kiszállítás:

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

2012.

01.03

2012.

01.06

2012.

01.09

2012.

01.12

2012.

01.15

2012.

01.18

2012.

01.21

2012.

01.24

2012.

01.27

2012.

01.30

2012.

02.02

2012.

02.05

2012.

02.08

2012.

02.11

2012.

02.1

4201

2.02

.17

2012.

02.2

0

Q

t

Q nyitó Biztonsági készlet

Qmax

Q záró

Rendelési tételnagyság

Jelentésköteles készlet

Utánpótlási idő

Rendelési időpont

A szakaszos beA szakaszos be-- és kiszállítás lehet:és kiszállítás lehet:

• állandó időperiódusú és állandó tételnagyságú;

• állandó időperiódusú és változó tételnagyságú;

• változó időperiódusú és állandó tételnagyságú;

• változó időperiódusú és változó tételnagyságú.

A rendelési tételnagyság (q)rendelési tételnagyság (q)az esetenkéntmegrendelt árumennyiség. A biztonsági készlet (biztonsági készlet (QQbb) ) tartalékolt árumennyiség, amely a kereslet véletlen ingadozásait vagy előrenem látható pótlási akadályokat egyenlíti ki.A maximális készlet (maximális készlet (QQmm) ) a rendelési tételnagyságés a biztonsági készlet összege:

QQmaxmax = q + = q + QQbb

Az időegységre vonatkoztatott szükséglet (B) lehet:Az időegységre vonatkoztatott szükséglet (B) lehet:

• determinisztikus;

• sztochasztikus;

• idényjellegű (szezonális);

• ismeretlen.

Az utánpótlási idő (utánpótlási idő (ttpp)) a megrendeléstől a q mennyiségleszállításáig eltelt idő.A rendeltetési időköz (t)rendeltetési időköz (t)a rendelési tételnagyság és aszükséglet hányadosa:

t = q / Bt = q / B

A forgási idő (forgási idő (ttff)) a készlet cserélődő részénekkiszállítása alatt eltelt idő.

Tiszta készletezési rendszerTiszta készletezési rendszer

A tiszta készletezési rendszer az egyes termékeketegymástól függetlenül kezeliegymástól függetlenül kezeli. Jól alkalmazható kiskis--és nagykereskedelmi vállalkozásoknálés nagykereskedelmi vállalkozásoknál, ill. egyszerűegyszerűtermelési folyamatokhoz.termelési folyamatokhoz.

TermelésiTermelési-- készletezési rendszerkészletezési rendszer::

Ez a tevékenységek kölcsönhatására, az a tevékenységek kölcsönhatására, az egyensúly megtalálására épít,egyensúly megtalálására épít,a termelési és a a termelési és a készletezési kérdéskört együttesen kezeli.készletezési kérdéskört együttesen kezeli.

Elosztási Elosztási –– készletezési rendszerkészletezési rendszer

Itt a hangsúly a fogyasztói igények maradéktalanhangsúly a fogyasztói igények maradéktalankielégítésén vankielégítésén van. Alapvető céljaAlapvető céljaa térben és időbenelkülönült igények és a raktározási, készletezésiigények és a raktározási, készletezésilehetőségek összehangolásalehetőségek összehangolása. Mindenekelőtt arrakeres választ, hogy hol készletezzünkhol készletezzünkés mennyitmennyit(stratégiai kérdéskör) ill. az egyes fogyasztóiigényeket honnan elégítsük kihonnan elégítsük ki(operativ válasz).

Tipikus készletezési stratégiákTipikus készletezési stratégiák

• a rendelés időpontjára vonatkozóan a rendelés feladható:a rendelés időpontjára vonatkozóan a rendelés feladható:

• meghatározott időpontokban (rögzített időközönként);

• a készletszint meghatározott minimális vagy jelzőszintalá való csökkenésekor.

• a rendelt tétel nagyságára vonatkozóan feladható:a rendelt tétel nagyságára vonatkozóan feladható:

• rögzített, állandó tételnagysággal;

• változó tételnagysággal, amit általában úgy határoznakmeg, hogy a beérkező utánpótlás éppen elérje a lehetséges maximális készletszintet.

A készletezésikészletezésistratégiákstratégiáka lehetségeslehetségesváltozatokváltozatokkombinációikombinációi. Szokásosanháromhárom alapkategóriátalapkategóriátkülönböztetünkkülönböztetünkmegmeg, amennyiben a készletgazdálkodásalapfeltételeire fennállnak a következők:

• a készletellenőrzés időszakos;

• a kereslet nagysága (de legalább annak valószínűségieloszlása) a készletellenőrzési időszakra((ττ )) ismert;

• a kereslet a készletellenőrzési idő során folyamatosnaktekinthető;

• az utánpótlás beérkezésekor az előző időszakbanbekövetkezett esetleges hiányt azonnal felszámoljuk;

• a beérkezés determinisztikus és szakaszos.

τ

t t t

S

q1 q2

q3

T

t,S stratégia: ti állandó, qi változó

τ

t1 t2 t3

S

s

q

q q

T

s,q stratégia: ti változó, qi állandó

τ

t1 t2 t3

S

s

q1 q2 q3

T

S,s stratégia: ti és qi változó(Chikán: Inventory models, Akadémiai Kiadó, Bp., 1990)

A készletezés költségeit a vizsgálatokhoz aA készletezés költségeit a vizsgálatokhoz akövetkezőképpen szokásos csoportosítani:következőképpen szokásos csoportosítani:

• a készlettartás költségei (a készletek tárolásával,kezelésével, stb. kapcsolatos kiadások, vagyis akészletek, mint fizikai tárgyak állapotának megőrzéseérdekében felmerült költségek, valamint a termékekértékjellegéhez kapcsolódó költségek tartoznak ide);

• a készletpótlás költségei (a készletek létrehozásásnak,szállításának, rendelésének, stb. költségeit soroljuk ecsoportba);

• a hiányköltségek (ezek alapvetően lehetnek konkrétveszteségek, ill. a hiány miatt elveszett lehetőségek).

1. Készlettartási költségek1. Készlettartási költségek

A készlettartási költségeket két nagy alcsoportra osztjuk,tekintettel arra, hogy a készletek egyrészt fizikai tárgyak,másrészt azok értéket képviselnek.

• A készletek fizikai jellegéhez kapcsolódó költségek:A készletek fizikai jellegéhez kapcsolódó költségek:

• raktárak, tárolóterületek fenntartási, üzemeltetésiköltségei és ezek értékcsökkenése;

• a tárolással kapcsolatos anyagmozgatás ráfordításai(ki- és betárolás, komissiózás stb.);

• tárolási veszteségek (beszáradás, minőségromlás stb.);

• raktári adminisztráció költségei.

• A készletek érték jellegéhez kapcsolódó költségek:A készletek érték jellegéhez kapcsolódó költségek:

• a készletekbe fektetett tőke jövedelmezőségi normája;

• a készletezési rendszer tárgyi eszközei (épületek, gépekstb.) által lekötött tőke jövedelmezőségi normája;

• készletek avulási, értékcsökkenési vesztesége;

• biztosítási kiadások.

2. A készletpótlás költségei2. A készletpótlás költségei

• Beszerzési költségek:Beszerzési költségek:• vételár;• esetleges vám- és adóterhek.

• Lebonyolítási költségek:Lebonyolítási költségek:

• rendelés, utánpótlás adminisztrációs költségei;

• árutovábbítási költségek (szállítás, rakodás);

• árukezelési kökltségek (átvétel, minőség-ellenőrzés,reklamáció, stb.).

3. A hiány költségei3. A hiány költségei

• a termelést akadályozó készlethiány költségeia termelést akadályozó készlethiány költségei(belső készlethiány(belső készlethiány--költségek):költségek):

• tárgyi eszközök (gépek) kihasználatlansága;• a munkaerő kihasználatlansága, ill. a ténylegesen

felmerülő túlóraköltségek;• a termelés átszervezéséből adódó költségek.

• a vállalat piaci helyzetét befolyásoló, ill. enneka vállalat piaci helyzetét befolyásoló, ill. ennekkiküszöbölését célzó tevékenységek költségeikiküszöbölését célzó tevékenységek költségei(külső készlethiány(külső készlethiány--költségek):költségek):

• elmaradó vagy később jelentkező nyereség;• rendkívüli utánpótlás többletköltsége;

• kötbér költségek.

0,0

100 000,0

200 000,0

300 000,0

400 000,0

500 000,0

600 000,0

700 000,0

800 000,0

900 000,0

1 000 000,0

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Az optimális rendelési mennyiség és rendelési Az optimális rendelési mennyiség és rendelési időköz meghatározásának elvi alapjaidőköz meghatározásának elvi alapja

költségek

Összes költség

készlettartási költség

rendelési költség

rendelési tételnagyság

optimum

Készletopt.