a biogáz alkalmazása magyarországon - agrowattagrowatt.eu/oktat/szakdolgozat.pdf ·...
TRANSCRIPT
Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdálkodástudományi Kar
Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék
A biogáz alkalmazása Magyarországon
Egy (jól) működő alternatíva a klímaváltozás mérséklésére és az
energiafüggőség csökkentésére
Készítette: Fábián Csaba
Regionális és környezeti gazdaságtan szak
2013
Szakszeminárium vezető: Harangozó Gábor
Tartalomjegyzék
Bevezető .................................................................................................................................................. 3
1. Globális környezeti kihívások .......................................................................................................... 5
1.1 A klímaváltozás .............................................................................................................................. 5
1.2 Az üvegházhatású gázok csökkentésére tett kísérletek és a fenntartható fejlődés fogalmának
megjelenése ........................................................................................................................................ 9
1.3 A Kiotói Jegyzőkönyv és az éghajlat konferenciák Riótól Doháig ...................................... 13
1.4 Klímapolitika az EU-ban és Magyarországon............................................................................... 15
1.4.1 Az Európai Unió Klímapolitikája ........................................................................................... 15
1.4.2 Magyar klímapolitika ............................................................................................................ 16
2. Szűkülő energiaforrások .................................................................................................................... 17
2.1 Kimerülő és megújuló energiaforrások ....................................................................................... 17
2.2 A Kiotói Jegyzőkönyv programjai, a kvótakereskedelem ............................................................ 20
A kiskunfélegyházi szennyvíztelepen működő biogáz erőmű létesítése....................................... 22
2.3 Energiapiac .................................................................................................................................. 23
2.3.1 A magyar és közép-kelet európai energiapiac ..................................................................... 29
2.4 Energiastratégia Magyarországon ............................................................................................... 32
3. A biogáz ............................................................................................................................................. 36
3.1 A biogáz előállításának folyamata ............................................................................................... 38
3.2 A biogáz előállításának módjai .................................................................................................... 39
3.3 Perspektívák ................................................................................................................................ 42
4. A biogázzal kapcsolatos törvényi háttér............................................................................................ 44
5. A megtermelt villamos energia értékesítése, a KÁT- rendszer .......................................................... 53
5.1 METÁR Rendszer ......................................................................................................................... 55
6. A biogáz értékelése a magyar klímapolitika és energiapolitika tükrében ......................................... 56
7. Működő biogáz erőművek bemutatása ............................................................................................ 63
7.1 A kaposvári cukorgyár területén működő biogáz erőmű ................................................................. 63
7.2 Az AGROWATT kecskeméti biogáz erőműve ............................................................................... 66
7.3 A kiskunfélegyházi szennyvíztelepen működő biogáz erőmű ...................................................... 70
8. A biogáz SWOT elemzése .................................................................................................................. 73
9. Összefoglalás ..................................................................................................................................... 78
10. Táblázatok ....................................................................................................................................... 79
11. Ábrák ............................................................................................................................................... 82
12. Irodalomjegyzék .............................................................................................................................. 83
2
Bevezető
Az energia az, ami behálózza életünket. Mindenhol jelen van: működteti eszközeinket,
létrehozza azokat az élelmiszereket, cikkeket, szolgáltatásokat, amiket nap, mint nap
használunk. Az energia az, ami kényelmesebbé teszi mindennapi életünket. A nyugati
civilizációba született ember nem is nagyon tudna meglenni az energia nélkül, annyira
függővé vált. Kiszolgáltatottságunkra csak akkor jövünk rá, amikor áramszünet van,
tönkremegy a közlekedési eszközünk, fizetésünk egyre nagyobb részét emészti fel a
kényelmet jelentő energia megfizetése, vagy éppen egy gázvita miatt nem érkezik
földgáz a vezetékeken az országba.
Arra azonban nem figyelünk, hogy a mértéktelen energiafelhasználás és pazarlás
hogyan teszi tönkre környezetünket, éli fel az erőforrásokat a következő nemzedékek
elöl és, hogy kiszolgáltatottságunk növekedésével egyre kisebb ráhatásunk van e
folyamatok irányítására.
A természeti erőforrások pazarlásának egyik jele a klímaváltozás. A jelenség a levegőbe
kerülő üvegházhatású gázok miatt a légköri felmelegedésben érhető nyomon.
További problémát jelent a fosszilis energiahordozók kimerülése
és az ebből fakadó árnövekedésük. Az ezeknek az energiahordozóknak
való kitettségünk csökkentésére tettek kísérleteket a döntéshozók és az EU is fő
célként a függés mérséklésére tett és tesz lépéseket. Mivel az
energiafelhasználásunk alapját adó fosszilis energiahordozókat külföldről
vásároljuk, ezért nagyon kiszolgáltatottak vagyunk azoknak a forrásoknak. Ezen okból
kifolyólag olyan helyi erőforrásokat kell bevonni az energiaszerkezetünkbe, ami fölött
mi rendelkezünk. Nem csak kiválthatjuk vele az importforrást, hanem szegény,
mezőgazdasági térségeket emelhetünk föl, megélhetést adva a helyieknek, valamint
olyan eszközöket állíthatunk elő, amiket később külföldön is értékesíteni lehet és
haszon itt, helyben keletkezik. A megújuló energiaforrásokon belül a biogáz
növekedésében van nagy potenciál. Dolgozatomban energetikával, azon belül is a
biogázzal, annak hazai felhasználásával foglalkozom. Mivel napjainkban is zajlik a
klímaváltozás, ezért ennek, vagyis a környezetvédelem szemszögéből közelítem meg a
téma fontosságát. Végigveszem a klímaváltozás elleni nemzetközi és hazai lépéseket,
3
az energiabiztonság irányába tett lépéseket az EU-s és a magyar energiastratégián
keresztül. Egy fejezet erejéig kitérek a jelenlegi energiapiaci helyzetre, hogy
alátámasszam a hazai gazdaság fosszilis energiahordozóknak való kitettségét és
a lemaradást a régiós országokhoz képest a megújuló energiaforrások
tekintetében. Ezután magával a biogázzal, mint a megújulók „jolly jokerével”
foglalkozom. Kitérek az előállítására, felhasználási területeire, bemutatom a
benne lévő lehetőségeket, valamint a biogáz erőművekre vonatkozó
törvényi hátteret, a különböző szabályozásokat. Mivel biogázból
többnyire elektromos energiát állítanak elő, ezért szükségesnek látom a
jelenlegi Kötelező Átvételi Rendszert is bemutatni. Azzal a problémával
foglalkozom, hogy bár a legsokrétűbben felhasználható megújuló energiaforrás,
mégsem terjed gyorsan. Szintén érdekes kérdés annak vizsgálata, hogy valóban
megold-e minden problémát és csak haszna van egy ilyen erőműnek. Mivel
Magyarországon két típusa, mezőgazdasági hulladékot felhasználó és a
szennyvíziszapot biogázzá alakító erőmű terjedt el, és ezekben van a legnagyobb
potenciál, ezért egy- egy konkrét erőmű kapcsán megvizsgálom azok működését,
gazdaságossági hátterét.
Szakdolgozatomban sorra veszem azokat a legfontosabb, a kormány, valamint neves
tudósokból álló szervezetek által készített dokumentumokat, melyek kapcsolatban
állnak a klímaváltozással, megújuló energiaforrásokkal és a fenntartható fejlődést
jelölik ki követendő célnak. Az aktuális információk beépítése miatt a nagy, stratégiát
meghatározó tanulmányokon kívül a témával kapcsolatos újságcikkeket,
előadásanyagokat is felhasználok dolgozatomban. A biogáz üzem létesítése, működése
kapcsán kiemelt jelentősége van a jogszabályi környezetnek, így a
rendeletek, jogszabályok ismertetése is e szakirodalom része.
Az elméleti rész után a gyakorlati működést mutatom be. Személyesen látogatok el
biogáz erőművekbe, ahol az üzemeltetőkkel készítek interjúkat, figyelem meg az üzem
működését és a kapott tájékoztatás, adatok és saját tapasztalataim alapján vizsgálom
meg az üzemek gazdaságos működését.
4
motorjának számító szállítás következtébe
1. Globális környezeti kihívások
1.1 A klímaváltozás
A Földön az emberi tevékenység miatt klímaváltozás zajlik. Ennek a változásnak a fő
oka a globalizálódó világgazdaság, ami a XVII. században kezdődött és a XX. század
második felében gyorsult fel jelentősen és jelenleg is zajlik. Ez a folyamat magával
hozza az élővilág, a társadalom és ezzel együtt végső soron a gazdaság válságát is.
Ugyan az utóbbi évtizedekben már megjelentek a megújuló energiaforrások, de
jelenleg és az elkövetkező néhány évtizedben még mindig a fosszilis energiahordozók
lesznek azok az anyagok, amelyek biztosítják az emberiség számára szükséges
energiamennyiséget. Használatukkal az a gond, hogy évmilliók során jött létre az a
készlet, amit az emberiség két-
három évszázad alatt kimerít.
Mivel nagyobb sebességgel
merülnek ki a már ismert
készletek, mint ahogy
1. ábra A világ energiatermelése Forrás: IEA
keletkeznek, ezért néhány évtizeden belül kimerülhetnek a gazdaságosan kitermelhető
készletek.
A közlekedés, mezőgazdasági és ipari termelés, jóléti szolgáltatások és a globalizáció
n óriási mennyiségű Co2 kerül a levegőbe,
mely a többi üvegházhatású gázzal együtt
nagyban felelős a globális fölmelegedésért.
Mivel a levegőbe bocsátott CO2
mennyisége hosszú évek multával sem
csökken, így még akkor sem állhatna meg
2. ábra Olajkészítmények gyártása Forrás: IEA
a felmelegedés, ha ezentúl beszüntetnének mindenféle CO2 kibocsátást. Az ipari
forradalom óta 380 ppm-re növekedet a levegő CO2 tartalma, ami komoly hatással van
a földi klímára. Kétszáz év alatt a földi hőmérséklet átlagosan 0,7°C-kal növekedett,1 de
1Forrás: Vida Gábor “Fenntarthatóság és rendszer szemlélet” című vetített anyaga, BCE, 2011. 03.09
5
a Kárpát-medencében a növekedés eléri az 1,0°C-ot is. Szakértők szerint ezért a
felmelegedésért 90%-ban az emberi tevékenység felelős. A felmelegedés
katasztrofális hatással járhat a környezetre és emiatt a társadalomra is. Hidrológiai
változásokat okoz a Földön, így a hőmérsékletre, csapadékra, légmozgásra is negatív
hatással van és szélsőséges időjárási jelenségeket előidézve jelentős károkat
okoz a mezőgazdaságnak. Ezenkívül közvetlen emberi életre gyakorolt hatása is van: a
2008-11 közötti nyári hőhullámok idején 15-28 %-kal többen haltak meg2
Magyarországon, mint a hűvösebb napokon, valamint az UV-B sugárzás
következtében megnőtt a bőrdaganatok száma. Félő, hogy a további fölmelegedés
miatt felolvad a tundra jege, ennek hatására pedig nagy mennyiségű metán jut ki a
levegőbe, ami még veszélyesebb, mint a CO2. A sarki jégtakaró elolvadásával
felemelkedik az óceánok szintje és elönti az olyan kis szigetállamokat, mint Palau,
Kiribati, Maldív-szigetek, valamint elköltözésre késztet több tízmillió embert az
alacsonyan fekvő országokban, mint Banglades, Kína, vagy Hollandia. A tengerek
emelkedésével a Golf- áramlat lehűl, így hűvös nyarak, nagyon kemény telek
köszöntenék nyugat- Európa lakóit, míg a mediterrán országokban akár afrikai
forróságú nyarak is jellemzővé válhatnának. Ennek már most is látható jelei vannak
Magyarországon: megjelentek olyan invazív fajok, melyek eddig nem fordultak elő az
országban. Ilyen például a kucsmás-, bajszos-, berki poszáta, szuharbújó, amik eddig
csak a mediterrán égövön fordultak elő, de megjelent a gyapjas pille is. Megfigyelhető
az északi erdeinkben, a bükkösök, tölgyesek helyén terjedő akác is. Magyarország
különösen kitett a klímaváltozásnak. Az ENSZ 2007-es jelentéséből is kiderül, hogy
olyan kedvezőtlen jelenségek fognak feltűnni, mint az elsivatagosodás az Alföld egyes
részein, csökkeni fog a talajvízmennyiség, bel-és árvizek fogják váltani egymást,
valamint a mezőgazdaságra gyakorolt hatására eltűnik a szőlő az Alföldről,
szárazságtűrő növények termesztésére kell áttérni. Emellett olyan mezőgazdasági
változtatásokra lesz szükség, mint jobb talajművelés, tápanyagellátás, növényvédelem
és öntözés.
A klímaváltozás és az emberi tevékenység a biodiverzitás csökkenésével jár. Szakértők
szerint naponta tízes nagyságrendű faj tűnik el örökre a bolygó felszínéről, ami a
2Forrás: http://met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=114&hir=Hazai_eredmenyek
_az_eghajlati_szelsosegek_magyarorszagi_valtozasairol (letöltések: 2012. December 7)
6
genetikai változatosság szempontjából káros, ugyanis az elveszített változatosság csak
tízezer év alatt regenerálódik –már amennyiben megmarad egy faj.
A biodiverzitás fontosságát gyakran lebecsülik, pedig ezen a téren okozta az emberi
tevékenység a legnagyobb gondokat. Ez a jelen kor legnagyobb, legveszélyesebb
problémája. A biodiverzitás rugalmasságot, stabilitást, hatékonyságot jelent a
természetnek. Az ökoszféra olyan ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújt, mint például az
anyagciklusok szabályozása, klíma-, atmoszféra-, hidrológiai rendszer szabályozása,
beporzás, talajképzés. A gond az, hogy ezeket a szolgáltatásokat nem, vagy csak
nehezen lehet pénzértékben kifejezni, holott meglétük esszenciális az emberi léthez. A
genetikai diverzitás alkalmazkodóképes fajokat hoz létre, melyek ellenállhatnak a
megváltozott körülményeknek, segítségükkel gyógyszereket lehet kifejleszteni például,
és az ő sokaságuk fajdiverzitáshoz járul hozzá. A fajok sokasága rugalmas
táplálékhálózatokat, társulásokat alkot. Ezeknek a társulásoknak a sokasága pedig
társulás diverzitást eredményez, mely a fenntartható táj kialakulásában játszik szerepet.
Ha sok ilyen táj van, az hozzájárul a táj diverzitásához és a vegetációs övek
plaszticitására jó hatással van. Ezen biomok összessége a biomok diverzitásában játszik
közre és a fenntartható bioszférában ölt testet.3
Az emberi tevékenységnek egyértelműen kárvallottja a természet. A WWF Élő Bolygó
Indexe szerint4 az 1970-es évek óta 40 %-os csökkenés történt a megfigyelt populáció
egyedszámában. Mivel éves szinten 13 millió tonna fát vágnak ki világszerte, nem
várható, hogy ez a tendencia ne folytatódna és 2050-re az ismert fajok akár
egynegyede is kihalhat.
Mivel a népesség továbbra is egyre gyorsabban növekszik (200 év leforgása alatt
800 millióról 7 milliárdra nőtt) és ennek következtében fogyasztása is nő, még több
ÜHG kibocsátás lesz a bolygón. Ugyan lesznek olyan régiók, mint Európa, ahol a
szigorodó környezetvédelmi szabályozásnak betudhatóan csökkeni fog, de India, Kína,
Indonézia, Brazília gazdasági növekedése miatt azokban a régiókban bizonyosan nőni
fog, holott eddig is 40 %-kal nőtt a CO2 kibocsátás az 1990-es szinthez képest, a
nemzetközi dacára. Ugyan már a hetvenes években elkezdtek foglalkozni a kérdéssel
3Forrás: Vida Gábor “Fenntarthatóság és rendszer szemlélet” című vetített anyaga, BCE, 2011. 03.09
4http://energiaoldal.hu/wwf-masfelszer-nagyobb-bolygora-lenne-szukseg/ letöltés: 2012. 11. 27
7
vallási összecsapások fognak kibontakozni, ami
egindulni a fejlett országok irányába.
és végül is az 1992-es riói kongresszuson az ENSZ tagok megállapodtak az ÜHG
mérséklésében, de nem történt radikális változás és a későbbi próbálkozások (Kiotói
Jegyzőkönyv) is felemás sikert hoztak. A világ vezetői tisztában vannak a klímaváltozás
következményeivel, de a gazdasági érdekek, a korlátlan növekedés (gazdagodás)
illúziója és a rendszer tehetetlensége miatt nem képesek gyors, hatékony változásokat
kikényszeríteni. Az EU megalkotta klímapolitikáját, melynek fő célkitűzése, hogy a
század végéig elkerüljék a hőmérséklet 2,5°C-kal való felemelkedését és az 1990-es
szinthez képest 20 %-kal csökkentsék a CO2 kibocsátást 2020-ra, valamint a fosszilis
energiahordozókat fokozatosan ki kell váltaniuk a megújulóknak és az
energiafelhasználás 20 %-át ezeknek kell adniuk.
Létfontosságú a CO2 és a többi ÜHG kibocsátásának minél nagyobb mérséklése,
ugyanis a megemelkedő tengerszint több százmillió ember életét veszélyezteti. A
klímaváltozás nyomában elsavasodnak a tengerek, amik még kevesebb élelemmel
szolgálnak majd a tőlük függő népeknek (azok amúgy is súlyosan érintettek a
túlhalászat miatt: 1950-től napjainkig 18 millió tonnáról 100 millió tonnára nőtt az
évente kifogott halmennyiség) és az ehhez hozzájáruló erózió (szakértők számításai
alapján 26 milliárd tonna talaj fogy el évente) 5 , valamint a rosszabbodó
életkörülmények következtében tízmilliók vándorolhatnak el élőhelyükről. Ezek között
a klímamenekültek között etnikai és
miatt menekülthullám fog m
Mindezen folyamatok nagyon szoros
összefüggésben állnak a
globalizációval és az általa sulykolt
fogyasztás orientációval, ami
öngerjesztő módon lerontja azt a 3. ábra A világ energiatermelésének megoszlása Forrás: IEA
környezetet, amiben az emberiség él és pont ott árt a legjobban, ahol amúgy is a sok
baj által sújtott legkiszolgáltatottabb népek élnek, melyeknek a globalizáció csak bajt
hozott. Ezzel a szemlélettel szembehelyezkedik a fenntartható fejlődés, aminek a
gondolatkörét 1984-ben alkották meg az ENSZ-ben.
5
Forrás: Jövőkereső NFFT jelentés
8
1.2 Az üvegházhatású gázok csökkentésére tett kísérletek és a fenntartható fejlődés
fogalmának megjelenése
Már a XX. század hatvanas éveiben nyilvánvalóvá vált a környezettel foglalkozó
tudósok számára, hogy az a fajta fejlődés, ami a globalizáció következtében a világra
zúdult és egyre többet és többet termel a környezet mind nagyobb szennyezése
mellett, hatalmas károkat fog okozni a környezetben és a gazdaságban egyaránt. Az
ilyen fejlődés hosszú távon fenntarthatatlan és beláthatatlan következményei lesznek a
XXI. század végére.
Az első ezzel foglalkozó szervezet a Római Klub volt, mely a radikális értelmiségi elitből
nyerte tagjait. A szervezet fő műve a Növekedés Határai című jelentés volt, melyet
Meadows, a téma jeles szakértője és kollégái készítettek el 1971-ben. Felhívja a
figyelmet a dinamikus gazdasági fejlődés tarthatatlanságára és az ennek nyomában
fellépő ökológiai katasztrófára. A zéró növekedésre kellene törekednie a világ
országainak, ugyanis egyre növekvő gondot jelent a környezetszennyezés, a
kimerülőben lévő fosszilis energiahordozók csökkenő mennyisége és a növekvő
népességgel együtt járó élelmezési gondok. Mivel a növekedés korlátozása túlságosan
egyoldalú, így annak betartásával a szegény országoknak még csak esélye sem lenne a
felzárkózásra, másrészt egy ilyen fajta gazdaságpolitika politikailag vállalhatatlan volna,
ezért a fejlődő országok élesen ellenezték e teória helyességét.
A zéró növekedés koncepciójának azonban mégis volt annyi gyakorlati haszna, hogy
fölhívta a közvélemény figyelmét a veszélyre és vezető politikai körökben is el kezdtek
foglalkozni a kérdéssel.
1972-ben zajlott az első ENSZ környezetvédelmi világértekezlet az emberi környezet
védelméről. A megbeszélésen olyan témák kerültek szóba, mint a légkör, víz, talaj,
természet védelme, valamint a fejlődő országok gondjai (elmaradottság, szegénység)
és cselekvési programot dolgoztak ki e bajok orvoslására. Az esemény legnagyobb
érdeme, hogy szorgalmazták a kormányokat, hogy dolgozzák ki saját környezetvédelmi
koncepciójukat és hozzanak létre környezetvédelemmel foglalkozó állami
intézményeket, mint például minisztériumokat, hatóságokat. (Magyarországon is 1977-
ben hozták létre az első ilyen szervezetet az Országos Környezet- és Természetvédelmi
Hatóságot). Másik nagy eredmény egy szakosított ENSZ szervezet, az UNEP (Egyesült
9
Nemzetek Környezeti Program) létrehozásának megalapozása volt egy határozattal.
Ugyan, ekkor még nem jelent meg a fenntartható fejlődés fogalma, de legalább el
kezdtek foglalkozni a világ vezetői a környezetvédelem kérdésével és az 1984-es ENSZ
közgyűlésen létrehozták a 22 tagú Környezet és Fejlődés Világbizottságát. Ennek tagjai
között egyaránt megtalálhatóak voltak fejlett és fejlődő, valamint a köztes „tábor”, a
szocialista országok képviselői, illetve ami még fontos, hogy a tagok nem csak
politikusok voltak, hanem tudósok és civilek is helyet kaptak. A bizottság vezetője a
norvég miniszterelnök-asszony Gro Harlem Brundtland volt. A bizottság által elkészített
jelentés háttérmunkáiban 1000 fő vett részt.
Az 1987-es oszakai záró értekezleten bocsátották a nyilvánosság elő a Közös Jövőnk
című jelentést. Ez részletezi a világ fő gondjait, azaz a népességnövekedést és az ezzel
együtt járó élelmezési gondokat, fajok és ökoszisztémák pusztulását, az energiával
kapcsolatos problémákat (a fosszilis energiahordozók csak szűkösen állnak
rendelkezésre, emellett ezek a környezetszennyezés fő felelősei, és a klímaváltozás
okozói) , valamint az ipar és a városok (úgy, mint erősödő városiasodás és ennek
kihívásai, valamint az ellátásbiztonság) gondjait. A jelentés nagy érdeme, hogy
összekapcsolja a környezetvédelmet és a gazdasági növekedést. A tervezet lényege a
fenntartható fejlődés, amit így definiált: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely
kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció
esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék
szükségleteiket.” Ez egy politikai jellegű állásfoglalás volt, aminek a középpontjában az
igények (szükségletek) kielégítése áll, nem esik szó a takarékosságról (azaz a (sokszor
túlzó) fogyasztás visszafogásáról), bár ez utóbbit bele lehet látni, mivel a jövő
generációit és azok szükségleteinek kielégítését is említi. A jelentés szerint a világ fő
baja a szegénység, amit föl kell számolni. Ezért a szegény országoknak elsősorban
mennyiségi, míg a fejletteknek minőségi növekedésre kell törekedniük. Azért a
szegénység a fő ideológiai alap, mivel a szegények túlságosan is elhasználják a
környezetüket, ezért gazdagabbá kell tenni őket, hogy legyenek forrásaik a környezeti
és társadalmi gondjaik megfékezésére. A jelentés kitér a nemzetközi együttműködés
fontosságára- globálisan kell erőfeszítéseket tenni a problémák megoldására, mert
egyedül a nemzeti kormányok képtelenek lennének hatásos intézkedéseket hozni.
A jelentés óriási nemzetközi visszhangot kapott és kiderültek hiányosságai, mint
10
például a környezet eltartó képességének mélyebb vizsgálata (ugyanis már rég
túlléptünk a környezet eltartó képességén, így már nem lehet tovább növekedni), vagy
a környezettudatosságra való nevelés kis súlya és a szegénység és rossz környezeti
állapot összefüggése is hibás, mert nem vizsgálja meg mélyebben az okokat (Miért is
élik fel a szegény országok a természeti erőforrásaikat? Miért is elégíthetik ki a
gazdagok a sokszor indokolatlan igényeit? A gazdagok miért pazarolhatnak, miközben
tömegek éheznek és nem jutnak egészséges ivóvízhez?).
Az 1992-es riói, második ENSZ környezetvédelmi konferenciája a Környezet és Fejlődés
címet kapta. Az eseményen két jogilag kötelező érvényű megállapodás született: a
klímaváltozás elleni védekezés és a biodiverzitás megóvása. Elkészítették a Feladatok a
XXI. századra (Agenda-21) dokumentumot, ami ajánlásokat, javaslatokat tartalmazott a
környezet- és gazdaságpolitikához. A tanácskozáson több dokumentum is született. A
legjelentősebb közülük a Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról címet viseli, aminek fő
célkitűzése az üvegházhatású gázok csökkentése. Ez a dokumentum jogilag kötelező az
aláírókra nézve. E tanulmány szellemének megfelelően a fejlett államok a GDP-jük
0.7%- át odaadják a fejlődőeknek környezetkímélő technológiára. (Az már más kérdés,
hogy aztán ezeket a technológiákat a gazdag országoktól veszik meg, így a pénz
visszakerül a helyére). Ugyan születtek vállalások, de belőlük csak kevés teljesült.
A 2002-es johannesburgi ENSZ közgyűlés (melynek címe a Fenntartható Fejlődés
Világfóruma) legfontosabb vívmánya, hogy a fenntartható fejlődésbe bekerül a
társadalmi szempont is, így ezzel együtt már három pillére van a fenntarthatóságnak.
Ez azért nagyon lényeges, mert összekapcsolódik a szociálpolitika és a
környezetpolitika.
A találkozón egy 32 pontból álló nyilatkozat született a fenntarthatóságról, valamint
ehhez egy 153 pontot tartalmazó Végrehajtási Terv is. Az elmúlt tíz évben nem sok
minden történt a fenntarthatóság felé való elmozdulás terén, így visszatértek a régi
célokhoz, illetve újabb célokkal is bővült a fenntarthatósági lista: célul tűzték ki, hogy
2015-re felére csökkentik azoknak a számát, akik nem jutnak egészséges ivóvízhez,
illetve akik napi 1 USD-nál kevesebből élnek. Ezekkel a jelenségekkel más szervezetek
más jelentései is foglalkoznak. Az egyik például a National Intelligence Council 2025-re
11
készült 2008-as tanulmánya,6 ami többek között arra is felhívja a figyelmet, hogy 2008-
ban a világ 21 országában 600 millió ember nem jutott egészséges ivóvízhez és ez a
szám csak nőni fog. Az ő előrejelzésük szerint 2025-re ez a szám el fogja érni az 1.5
milliárdot. A vízhiány pedig határkonfliktusokat fog eredményezni. Az
elvándorlók/ elmenekülők pedig etnikai és vallási konfliktusba fognak keveredni más
népcsoportokkal.
A 2012-es riói Rio+20 ENSZ konferencián 190 ország vett részt, 86-ot a legmagasabb
szinten képviseltek, de a világ leghatalmasabb vezetői, mint Obama, Merkel, Cameron
nem vettek részt. Nem született érdemi döntés, sem mindenki által elfogadott záró
dokumentum és nem született döntés a fő gondokról: az energiapolitikáról,
élelmezésről, vízhiányról, klímaváltozásról, biodiverzitás csökkenéséről, ugyanis a
gazdasági válság elvonta a vezető államok figyelmét e kérdések súlyosságáról. 1992-
höz képest nem történt előrelépés, mivel kevés kötelezettséget vállaltak, nem volt elég
politikai akarat és a válság is elég gondot okoz az országoknak. Így itt csak kevés
kérdésben jutottak közös nevezőre, ezek a vízgazdálkodás és fogyatkozó
édesvízkészletek, túlhalászási korlátozás, fenntartható tengergazdálkodás, illetve a
német- francia kezdeményezésre létrejövő új poszt, a jövő nemzedékeit képviselő
ENSZ-ombudsman.
A záró dokumentum (The Future We Want) legfontosabb célkitűzése, hogy 2030-ra a
világ teljes népessége jusson áramhoz, valamint, hogy addigra a teljes
energiafelhasználásban érjék el a 30%-os szintet. Ez utóbbihoz azonban a vonakodó
kormányok miatt az üzleti szféra tevékeny hozzájárulása is szükséges lesz a zöld
gazdaság létrehozásához. Ezek viszont nem számon kérhető kötelezettségek, így
nagyon valószínűtlen, hogy ezek a célok meg fognak valósulni 18 éven belül.
Ugyan nem volt sikeres az idei ENSZ konferencia, de azért születtek vállalások. Ilyen
például Japán vállalása, hogy 2013-tól 6 milliárd USD értékű támogatást nyújt a fejlődő
országoknak ahhoz, hogy létrehozhassák zöld gazdaságukat. A Maldív- szigetek vállalta,
hogy 2017-re létrehozza a világ legnagyobb természetvédelmi területét. Nagy-
Britannia pedig azt vállalta, hogy minden nagyvállalatnak mérnie kell a CO2 lábnyomát.
6 Salamon Péter- Tótfalvi Fruzsina: Globális trendek 2025, Biztonságpolitika I/11, 23-34.o.
www.nemzetesbiztonsag.hu/letoltes.php?letolt=309 (letöltés: 2012. november 10)
12
1.3 A Kiotói Jegyzőkönyv és az éghajlat konferenciák Riótól Doháig
Dolgozatomban itt visszakanyarodok az 1992-es évhez, a Kiotói Jegyzőkönyv kapcsán.
Mivel ennek a dokumentumnak különös jelentősége lesz az úgy nevezett Joint
Implementation Projectek (Együttes Végrehajtású Projektek) kapcsán, mert
Magyarországon ilyen formában épültek meg biogáz erőművek, ezért így, időrendből
kiemelve külön tárgyalom.
Az 1992-es ENSZ konferencián egy keretegyezmény született, amiben lefektették az
éghajlatváltozás elleni küzdelem alapelveit. A résztvevők megállapodtak egy közös, de
nem azonos mértékű felelősségvállalásban és végső soron nem született egyezmény
országokra vonatkozó konkrét csökkentésre vonatkozó számokról sem. A
Jegyzőkönyvet csak 1997 végén fogadták el a fejlett országok 2000 utáni ÜHG
kibocsátás csökkentési kötelezettségeire vonatkozóan. Az üvegházhatású (ÜHG) gázok
név alatt a dokumentum a következő gázokat érti: széndioxid (CO2), metán (CH4),
dinitrogén-oxid (N2O), fluorozott szénhidrogének (HFC-k), perfluorkarbonok (PFC-k),
kén-hexafluorid (SF6). A szerződés aláíróira vonatkozóan jogilag kötelező erejű a
dokumentum, illetve számukra konkrét, számszerűsített célok is meg vannak jelölve a
Jegyzőkönyven. Ilyen vállalás, hogy a fejlett országok 2008 és 12 között az 1990-es
szinthez képest minimum 5 %-kal csökkentik ÜHG kibocsátásukat. Az Európai Unió
szigorúbb vállalást tett: az EU 15-ök 8 %-kal kevesebbet bocsátanak ki, míg például
Magyarország és Lengyelország 6-6 %-kal csökkenti kibocsátását. (A többi 2004 után
csatlakozó ország 8 %-os vállalást tett).
A Jegyzőkönyv a célokhoz különféle módszereket javasol. Az egyik ilyen a nemzeti
politika, mely többek között meg kell teremtse a fenntartható mezőgazdaság alapjait,
illetve a megújuló energiaforrások elterjedését kell, hogy támogassa. A másik ilyen
javaslat az együttműködés ösztönzése, ami a nemzetközi szakpolitikák
összehangolására és a nemzetközi tapasztalatcserére vonatkozik.
A Jegyzőkönyvet végül is 141 ország írta alá (Kína nem írta alá, az USA aláírta, de nem
ratifikálta a törvényhozása, így rájuk nem vonatkozik a kibocsátás csökkentés), abból
38 vállalta is az 5 %-os kibocsátás csökkentést az 1990-es szinthez képest. A fejlődők
nem fogadtak el semmilyen vállalást.
A szerződés 12. cikkelyének szól arról, hogy a fejlett országok támogatják a
13
szegényeket, de nem pénzzel, hanem projekteken keresztül, amiknek a célja a káros
anyag kibocsátás csökkentése és a fenntartható fejlődés. A szerződés 2005-ben lépett
hatályba és megegyezés született arról, hogy kétévente rendeznek klímakonferenciát,
ahol megbeszélik az eredményeket, további tennivalókat.
Az első konferencia a 2005-ös montreali volt, ahol a végrehajtás szabályozásáról,
eszközökről és szankciókról döntöttek. A 2007-es Balin tartott klímakonferenciának a
nagy tétje az volt, hogy vajon az EU rá tudja-e venni a többi aláírót, hogy 20 %-kal
csökkentsék az ÜHG kibocsátásukat, de ez végül is nem valósult meg és újabb
vállalások sem születtek. A 2009-es koppenhágain olyan egyezség született, ami nem
tartalmaz konkrét vállalásokat, sem konkrét csökkentésre vonatkozó számokat, sem
határidőket. Viszont a világ vezetői legalább megállapodtak abban, hogy a globális
átlaghőmérséklet emelkedése nem haladhatja meg a 2,0°C-ot. Ezt a következő, 2010-
es cancuni konferencián úgy módosították, hogy 1,5-2,0°C fok közötti szint az, ami
elfogadható. Ezenkívül elfogadták azt is, hogy folytatni fogják a kibocsátás csökkentést,
azaz lesz a Kiotói Jegyzőkönyvnek egy második periódusa is, de egyelőre még konkrét
számok nélkül. Olyan új programok is szóba kerültek, mint az erdővédelmi program,
ami a trópusi esőerdők védelmét célozza meg (ehhez a pénzügyi alapot részben
kvótakereskedelemből biztosítanák), illetve a 100 milliárd Dollár létrehozásával
megszülető Zöld Alap, ami a szegény országokat támogatná.
Ezekről a konferenciákról elmondható, hogy csak ötletek, javaslatok születtek, de
önmagában véve ezek az elhatározások még nem szültek konkrét cselekvési tervet,
nagy részben a két szembenálló csoport ellenállása miatt. Ez a két csoport a fejlett és
fejlődő országok voltak.
A 2011-es durbani klímakonferencián négy fő kérdést vitattak meg. Ezek a Jegyzőkönyv
további sorsa, a kibocsátás csökkentés mértéke, a Zöld Klíma Alap finanszírozása és az
erdővédelmi program lebonyolítása voltak. Itt is két táborra szakadtak az országok: a
„nem halogatók” táborába tartozott az EU és a kis szigetállamok, valamint a
legszegényebbek (hiszen őket sújtja legjobban a klímaváltozás); míg a ”halogatók”
táborába tartoztak a BRICS országok és Japán, USA, amik azt szerették volna, hogy csak
2015-től tárgyaljanak bármifajta kibocsátás csökkentésről, a nemrég beindult
klímavédelmi programokra és a gazdasági világválságra való hivatkozással.
14
Ennek a tárgyalásnak az eredményeként megegyeztek abban, hogy 2015-re
kialakítanak egy ütemtervet, amely 2020-ra minden országra nézve jogilag kötelező
lesz, még a nagy kibocsátókra is, tehát lesz folytatása a Kiotói Jegyzőkönyvnek. Ugyan
megszületett ez a dokumentum, amit mindenki elfogadott, de ezzel együtt még jobban
elhúzódik a klímaváltozás elleni harc, mert még később tudnak csak érdemi
intézkedéseket hozni, így pedig nem valószínű, hogy a 2,0°C-os átlagos globális
hőmérsékletemelkedést tartani tudják. Ráadásul Kanada, az egyik legnagyobb
olajkészlet birtokos kilép a szerződésből, ugyanis azzal csak versenyhátrányt okoz saját
magának a másik NAFTA ország, az USA ellen.7
2012 végén Dohában zajlott a következő klímakonferencia. A legfontosabb eredménye
az volt, hogy 2020-ig meghosszabbították a Kiotói Jegyzőkönyvet. Sajnos azonban a
további szigorítások nem jártak sikerrel: míg a világ káros anyag kibocsátásának csak
15%-áért felelős EU és Ausztrália keményebb CO2 csökkentésért küzdött, addig
Oroszország, Japán és Kanada nem fogadták el az egyezményt az USA-ra és Kínára,
valamint gazdasági okokra hivatkozva. Ez a folyamatos halogatás, kihátrálás pedig nem
viszi előre a globális fölmelegedés elleni küzdelem ügyét, holott nagyon is tudott, hogy
szükség volna egy mindenki által elfogadott szigorú szabályozásra. A probléma súlyára
hívja fel a figyelmet az International Energy Agency tanulmánya8, ami szerint 2011-ben
újabb történelmi csúcsra nőtt a káros anyag kibocsátás és akár 3-5°C-kal is nőhet a
globális átlaghőmérséklet.
1.4 Klímapolitika az EU-ban és Magyarországon
Ebben a fejezetben csak röviden összefoglalom azokat a törvényeket és programokat,
amiket az Európai Unió és Magyarország tett és tenni fog az üvegházhatású gázok
kibocsátásának csökkentése érdekében.
1.4.1 Az Európai Unió Klímapolitikája
2000-ben készült el az első Európai Éghajlatváltozási Program, amit 2005-ben a
második követett. Ugyanekkor lépett életbe a Kiotói Jegyzőkönyv is, ami szerint az azt
aláíró államok 2012-ig 8%-kal csökkentik majd a kibocsátásukat. Az EU ettől szigorúbb
7 Forrás: http://www.biztonsagpolitika.hu/index.php?id=16&aid=1162és
http://europa.eu/legislation_summaries/environment/tackling_climate_change/l28060_hu.htm
8 Forrás: http://www.iea.org/newsroomandevents/news/2012/may/name,27216,en.html(let:12.dec.2)
15
vállalást tett: a 27 tagállam 13 %-os csökkentést vállalt. 2005-ben az ETS, azaz az
üvegházhatású gázok kibocsátásnak kereskedelmi rendszerét. 2007-ben az összes EU
vezető 20 %-os kibocsátás csökkentést vállalt azzal a kikötéssel, hogy hajlandók 30%-ot
is vállalni, ha a fejlődő országok 20 %-os csökkentésre tesznek vállalást. Felmerült az is,
hogy az EU 2050-ig 50 %-kal csökkentené CO2 kibocsátását. (Az EU Környezetvédelmi
Tanácsa 2009-ben 80-95 %-os CO2 kibocsátás csökkentést hagyott jóvá 2050-re).
Az emisszió kereskedelmet a 2003/87EK Irányelv szabályozza. Ez egy piaci alapú
szabályozó eszköz az ÜHG költséghatékony kibocsátás csökkentésére vonatkozóan. Ott
csökkenti a kibocsátást, ahol az a legolcsóbb. A tagállamok létesítményei maximális
kibocsátás után kapnak kvótát (Magyarországon kétszáz cég kap) és túllépés esetén
bírságot kell fizetniük, vagy kibocsátási egységet kell, hogy vegyenek. Viszont, ha
kevesebb a kibocsátásuk, eladhatnak ilyen kibocsátási egységet más országoknak.
Magyarország 2008-12 között 30,8 millió tonnával kereskedhetett. 2008-10 között 40
milliárd Forintért adott el kvótát (2 millió tonnát Belgiumnak, 6-ot Spanyolországnak,
2010-ben pedig 4 milliárd Forintért Japánnak).Az ebből befolyt összeg egy részét (14,5
milliárd Forintot) panelház korszerűsítésre fordították (2008-ban 28,2 milliárd Forintot,
2009-ben 8 milliárd Forintot kapott az állam a kvóták eladásáért).9
1.4.2 Magyar klímapolitika
2007-ben Magyarország elkészítette 2008-25-re vonatkozó klímapolitikájának
stratégiai forgatókönyvét, a NÉS-t (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia). Ennek célja,
hogy felhívja az országra néző jelenbeli és jövőbeli veszélyekre a figyelmet, bemutassa,
hogy Magyarország mit tesz és mit tehetne a globális felmelegedés elleni küzdelemben,
valamint, hogy hozzájáruljon az ország klímabarátabbá tételéhez figyelembe véve a
társadalmi, gazdasági, környezeti adottságokat –olvasható a NÉS-ben.
A dokumentum több klímaváltozási forgatókönyvet is tartalmaz, ezenkívül leírja az
emisszió csökkentéssel kapcsolatos kötelező feladatokat és, hogy 2013-ig 100 milliárd
Forintot kell környezetvédelmi beruházásokra költeni. A
40/2008 országgyűlési határozat értelmében Magyarország célja, hogy az
összenergia felhasználásban a megújulók mennyisége 136-138 Petajoulra nőjön.
A Vision 2040 Hungary mű az olyan megújuló energiaforrások felhasználásának
9 Forrás: Polcy Solutions: Klímapolitika Magyarországon 2011. november, 25. oldal
16
növelését helyezi a középpontba, mint a biomassza, biogáz és szélerőmű.
Magyarország 2008-16 időszakra vonatkozó Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési
Terve évi 5,38 Petajoule megtakarítást irányoz elő. (Ugyanezen dokumentum szerint az
ország évi energiafelhasználása 1126 PJ).
Ami az ország kiotói vállalását illeti, Magyarország a kibocsátás 1985-87 közti szintjéhez
képest 6%-os kibocsátás csökkentést vállalt. (A Kiotói Jegyzőkönyvet 2002-ben
ratifikálták). 2010-ben ezt a vállalást többszörösen is túlteljesítette az ország és 34 %-os
csökkenést ért el (nagy részben a leépült nehézipar következtében). Ezt az elért
eredményt még tovább lehet javítani megújuló energiaforrások bővítésével,
energiatakarékossággal és energiahatékonyság növelő intézkedésekkel.
Magyarország és az EU vállalta, hogy 2020-ra 18,3 %-os kibocsátás csökkenést érnek el
(az 1990-es szinthez képest), valamint a megújulók aránya 20 % lesz (nálunk csak 13
%- bár a Megújuló Energiastratégia 13-15% megújulóval számol).
2. Szűkülő energiaforrások
2.1 Kimerülő és megújuló energiaforrások
A fosszilis energiaforrások felhasználása a XIX. században robbant. Ugyan már legalább
2000 éve eregetjük a füstöt a levegőbe, de a folyamat a fáról kőszénre való átállással
gyorsult fel igazán az ipari forradalom korában, ami a gazdaságilag fejlett országokban
a XIX. században, míg a fejlődőkben csak a XX. században történt. Majd a XX. század
elején a fejlett országok áttértek a szénről a kőolajra. Vajon mikor lesz a következő
nagy áttérés valamilyen új energiahordozóra (pl. a hidrogénre)?
A gyarapodó népesség növekvő igényekkel rendelkezik és ezeket a megnövekedett
igényeket kielégítendő még több fosszilis energiahordozót használunk fel. Ez
egyébként nem csak a megnövekedett számú népesség, hanem a fejlett országokban
végbemenő pazarlás miatt is zajlik. Buckminster Fuller vezetett be egy fogalmat, az
erőforrás- rabszolga fogalmát, ami az az energiamennyiség, amit egy átlagos fizikai
dolgozó meg bír termelni nyolc óra alatt. Ez a mutató az ipari forradalom előtt 3-4 volt
17
a fejlett nyugaton. Ma kilencven. (Magyarországon is 87-105 között mozog Hetesi Zsolt
fizikus szerint).10 Az USA-ban ugyanez kétszáz, a világátlag csupán tizenöt.
A gond az a fosszilis energiahordozókkal (kőszén, kőolaj, földgáz, urán), hogy nagyobb
ütemben nő az energiafelhasználás, mint amilyen ütemben új készletek keletkeznek és
így a (relatíve) olcsón kitermelhető készletek fogyatkoznak, valamint égéstermékeikkel
a légkör felmelegedéséért felelősek. Másfelől a készletek elhelyezkedése geopolitikai
konfliktusokat szül, mivel problémás államokban találhatóak a legnagyobb készletek,
vagy éppen a bizonytalan tengeri határok okoznak feszültséget (Spartly- szigetek,
Grönland, Senkaku- szigetek, Falkland- szigetek). Ez egyrészt a fejlett országok óriási
importfüggését (egyúttal az exportálók exportfüggését) okozza, másrészt magában
rejti fegyveres összetűzések lehetőségét is. A szakértők szerint nem fognak végképp
kimerülni a készletek, mivel abban az esetben, ha az emberiség minden rendelkezésre
álló fosszilis energiahordozót elégetne, akkor olyan visszafordíthatatlan változások
következnének be, amiknek következtében lehetetlenné válna az élet a Földön és
először a gazdaságot, majd a társadalmat zúzná szét. A kimerülő készletek mellett
további gond, hogy a megújuló energiaforrások (szél, geotermikus, biomassza, biogáz)
elterjedtsége még alacsony, csak nagyon kevés fosszilist lehet velük kiváltani.
Magyarország ásványkincsekben szegény, energiahordozókból csak kevés van (lignit és
kőolaj), ezek is kimerülőben vannak (szén), vagy más ki is merültek (urán),a
földgáztermelés a fogyasztásnak csak 17 %-át teszi ki. Az ország energiahordozóinak
kétharmadát külföldről, többnyire Oroszországból importálja, így nagyon
nagymértékben függ tőle. Ezen a függőségen lehet változtatni az olyan alternatív
energiaforrással, mint amilyen a biogáz is.
Korábban a biodízelt és a bioetanolt tartották az ideálisnak az olajtól és így a
nyugatellenes olajexportőr országoktól való függés csökkentésére. A most kapható
bioüzemanyagok elsőgenerációs termékek, ami azt jelenti, hogy élelmezésre, vagy
takarmányozásra szánt növényekből állítják elő. A gázolajat biodízellel, a benzint
etanollal helyettesítik. Ez utóbbit többnyire kukoricából, cukornádból készítik, míg a
biodízelt szójababból, recéből, napraforgóból. Az USA-ban is és az EU-ban is
10 Forrás: http://www.origo.hu/idojaras/20110622-legalabb-szaz-energiarabszolgaja-van-egy-
atlagmagyarnak-eroforraspazarlas-fenntarthatosag.html (letöltés: 2012. November 10)
18
0%
folyamatosan nő a biodízel és bioetanol fölhasználása köszönhetően a bőkezű
támogatásoknak. A bioüzemanyagok terjedésének oka az üzemanyag ára. Tudható,
hogy a kőolaj drágulása következtében nőtt meg az igény a helyettesítők iránt és ezért
tudott elterjedni a bioüzemanyag. Ezzel párhuzamosan csökkent a fogyasztásra szánt
növények termesztése, ennek (és az USA-ban dúló aszálynak) köszönhetően
drasztikusan megnőttek az élelmiszerárak. Ez pedig félő, hogy a világ több pontján
éhséglázadásokhoz fog vezetni, csakúgy, mint néhány évvel ezelőtt. Tehát az első
generációs bioüzemanyagokról bebizonyosodott, hogy nem oldják meg az üzemanyag
gondot és csak további gondokat okoznak (növekvő élelmiszerárak, csökkenő esőerdők
Indonéziában a terjedő olajpálma ültetvények miatt). Az új típusú, ún. harmadik
generációs üzemanyagok megjelenésével megszűnhet ez a probléma, mert
mezőgazdasági hulladékból, 1% 1%
celluózból fogják előállítani a
bioüzemanyagot, de ezek csak
2020 után terjedhetnek el.
16%
11%
7% 0% 0%
26%
kőolaj földgáz
Az Eurostat 2011-es adatai
segítségével megvizsgáltam a hazai
energiafogyasztás szerkezetét. Az
38%
Az energiafogyasztás
szerkezete (2011)
szén atom
biomassza
adatokból kiderül, hogy energiafelhasználásunkban a földgáz, a kőolaj és a nukleáris
energia játszik meghatározó szerepet. Mellettük a szénfelhasználás is jelentős maradt
(11%), annak ellenére, hogy az 1990-es évek óta folyamatosan veszített
jelentőségéből. A túl magas földgázfelhasználás oka, hogy minden (még kis
lélekszámú) településre is bekötötték a gázt,(összesen 2895 településre) és a
lakossági fűtés. Az országban található 4.3 millió lakás 62 %-a gázzal fűt, 15 %-a távfűt
és csak 15 % használ fatüzelésű kályhát a Magyar Energiahivatal 2011-es tájékoztatója
szerint11. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Stratégiai és Energiapolitikai
Főosztályának vezetőjével március 22-én készített interjúm során megtudtam, hogy
a hazai földgázfelhasználás egyharmad- egyharmad részben a lakosság, az ipar
és a szolgáltatás között oszlik meg. Az Eurostat adatbázisából nyert adatokból az
is kiderül, hogy a megújuló erőforrások
felhasználását tekintve a régiós országok előttünk járnak. Igaz, az egyes tagállamok
11
Forrás: Tájékoztató a MEH 2011.évi tevékenységéről
19
19
90
19
91
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
saját maguk dönthetnek arról, 12 hogy adottságaiknak megfelelő energiaszerkezetet
alakítanak ki. Magyarországon a megújulók részesedése nyolc százalék az
energiamérlegből. A későbbi fejezetek során az EU-nak tett vállalásokról bővebben
fogok írni. Itt annyit jegyeznék meg, hogy ennek a kis aránynak is a nagy részét a
biomassza adja, pontosabban azok a vegyes tüzelésű erőművek, amik mezőgazdasági
hulladékot is égetnek. Ha eltekintünk ezektől, akkor még kisebb, körülbelül két- három
százalékos részesedést tehet ki a megújuló energiaforrások részaránya.
A megújulók részarányának változása (1990-2011) 100.00
50.00
0.00
Dánia Németország Magyarország Ausztria Lengyelország Románia Szlovákia
2.2 A Kiotói Jegyzőkönyv programjai, a kvótakereskedelem
Magyarországon több biogáz létesítmény is a Jegyzőkönyv Együttes Végrejatási
programja keretében valósult meg az előző évtizedben, így fontosnak tartom egy
fejezet erejéig kitérni a különböző programokra, kvótákra.
A Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kibocsátás csökkentési kötelezettségeknek a hazai
klíma- és energiapolitikai tervek végrehajtásával kell eleget tenni. Azonban ezek
mellett az intézkedések mellett lehetőség van olyan projekteket is megvalósítani, ami a
CO2 kibocsátás csökkentés mellett, olyan munkahely teremtő beruházásokkal jár, amik
javítják a környezet minőségét, valamint kvóták értékesítéséből energetikai
fejlesztéseket lehet megvalósítani. Példák hazai JI projektekre13: Nyíregyháza- Oros
depóniagáz hasznosító létesítmény (német beruházó) 2009; Pálhalma mezőgazdasági
biogáz létesítmény (osztrák beruházó) 2008; hét hazai hulladéklerakónál (Aszód,
Balassagyarmat, Dunaújváros, Fehérgyarmat, Gödöllő, Mátészalka, Vác) létesített
depóniagáz alapú biogáz erőmű 2008.
A projektek megvalósításának értelmét az adja, hogy a kibocsátás csökkentésének
országonként eltérőek a költségei és emiatt a gazdagabb (Annex I) ország egy
12 Forrás: Európai Bizottság energiacsomagja
http://register.consilium.europa.eu/pdf/hu/07/st07/st07224-re01.hu07.pdf (letöltés: 2013. Március 8.) 13
Forrás: http://klima.kvvm.hu/documents/18/JI.pdf (letöltés: 2013. Március 11)
20
résztvevő program kvóta
állami, magán JI ERU
állami, magán CDM CER
állami, magán EU ETS EUA
állami IET AAU
szegényebben hajtja végre a csökkentést és mivel az üvegházhatás az egész Földre
kihat, ezért ebből a szempontból mindegy is, hogy hol valósul meg a
kibocsátás csökkentés. A Kiotói Jegyzőkönyvnek két projektje van: az Együttes
Végrehajtás (Joint Implementation- JI) és a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (Clean
Development Mechanism- CDM). Az előbbi azon országok között valósul meg, melyek
kibocsátás csökkentési vállalást tettek és ratifikálták a Jegyzőkönyvet, míg az utóbbi a
vállalást tett és a fejlődő országok között. A JI lényege, hogy egy ország, vagy egy
vállalat beruház egy másik országban, ami után kibocsátás csökkenés valósul meg és a
különbözetet a beruházó hazaviheti, ott többet bocsáthat ki. A JI azért jobb, mint a
CDM, mert olyan országokban lehet alkalmazhatóak, amik valamelyik
emisszió kereskedelmi rendszer alá tartoznak és ez további lehetőségeket jelent
(például kvótakereskedelem). A CDM esetében a haszonból azokat a fejlődő országokat
segítik, amik fokozottan ki vannak téve a globális felmelegedésnek. A kibocsátás
csökkenésből származó hasznot a beruházó ország hazaviheti. A beruházást az UNFCCC
felügyeli. Az elszámolás (minden kvóta esetében) 1 tonna CO2 kibocsátással
egyenértékű üvegházhatásnak megfelelő mértékegység szerint történik.
A kvótakereskedelemről
Az alábbi táblázat összefoglalóan tartalmazza az egyes programokat és kvótákat.
14
Az Együttes Végrehajtási projekt esetében a projektet fogadó ország kormánya igazolja
a kibocsátás csökkentést, majd a saját kibocsátási jegyzékében jóváírja a csökkentésnek
megfelelő mennyiségű ERU- egységet. 1 ERU=1t CO2.
A Tiszta Fejlesztési Mechanizmusba tartozó projekteknél a fejlett ország, vagy vállalat
egy fejlődő országban ruház be. Cserébe ott zöld krediteket, CEReket kap, amivel
14 ERU: Kibocsátás Csökkentési Egység, CER: Igazolt Emisszió Csökkentési Egység, ETS: Emisszió
Kereskedelmi Rendszer, EUA: Európai Elszámolási Egység, AAU: Kibocsátható Mennyiségi Egység
21
elletételezik az engedélyezett és a saját CO2 kibocsátásuk közti különbséget. Ha EU-s a
vállalat, akkor a saját országában beszámítva olcsóbban jön ki, mintha EU-s kvótát,
EUA-t venne. A cég a saját kormányának számol el.
Az Emisszió Kereskedelmi Rendszer Európai Elszámolási Egységben számítja a kvótákat.
Ez a legnagyobb nemzetközi CO2 kereskedelemi rendszer, több, mint 12
ezer ipari, energetikai üzem tartozik e rendszerbe, amik nettó 20MW-nál
nagyobb hőt használnak és az EU CO2 kibocsátásának hozzávetőleg a feléért, ÜHG
kibocsátás 40 %-ért felelnek. 15 Az üzem adhat-vehet karbon krediteket. Ha
csökkentett ÜHG
kibocsátását, megmaradnak a kreditei, amit eladhat és profitra tehet szert vele.
Minden üzemnek konkrét, rögzített kvótamennyisége van, amit egyszer, ingyen kap
több évre és csak egy bizonyos határidőig használhatja fel ezeket. Magyarországon a
nagy CO2 kibocsátású létesítmények, villamos energia termelő, távfűtő, kőolaj-
finomító, cementgyártó üzemek kaptak ilyen kvótákat.
AAU -Assigned Amount Units- kibocsátható mennyiségi egység
A Kiotói Jegyzőkönyv Nemzetközi Kibocsátás Kereskedelmi Rendszere lehetővé teszi
államok kvótakereskedelmét. Nem csak EU tagállamok, hanem például Japán is
vásárolhat, elszámolhat saját rendszerében velük. Ha az adott ország kevesebbet
bocsátott ki, mint amennyi az országhoz rendelt limit, (a volt szocialista országoknál az
1990-es szinthez mérten állapították meg a krediteket, így nekik jelentős fölösleges
kibocsátási joguk van) akkor a felesleggel kereskedhetett, eladhatta egy olyan
országnak, amely máshogy nem tudta teljesíteni kiotói vállalásait. Ez egyébként
veszélyeket rejt magában, mert ha a többletet piacra dobják, akkor olcsóvá válik a
káros anyag kibocsátás és a vevők többet szennyeznének. 16 Többek között erről a
kvótatöbbletről szólt a vita a durbani klímakonferencián, de végül ezek az országok
megtarthatták kvótatöbbletüket a 2013-tól kezdődő időszakban is.
A kiskunfélegyházi szennyvíztelepen működő biogáz erőmű létesítése
15 Forrás: http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1502
(letöltés április 8)
16 Forrás:http://kornygazd.bme.hu/hirek/3690-klimacsucs-doha-ban/ (letöltés: április 8)
22
2003-ban kezdődött el az a projekt, aminek
során a kedvezményezett, a holland BTG
Biomass Technology Group biztosította
technológiát „átültették” a magyar viszonyok
közé. A projekt (kedvezményezettet
illető) támogatása a holland kormány CO2
kvóta teljesítésére létrehozott keretből
történt. A
projekt a Bácsvíz és a BTG társfinanszírozásában valósult meg 3/5 és 2/5 arányban.
Ennek értelmében a holland vállalat és holland partnerei szállították a technológiát, a
gáztározót, az energiatermelő egységet- tudtam meg a telep vezetőjétől, a Bácsvíz
végezte el az adoptációt, terveztetést, engedélyeztetést. Ugyan már 2003-ban
elkezdődött a megvalósítás, de az első próbaüzemre csak 2005-ben került sor.17 Ahogy
azt a telepvezetőtől megtudtam, ennek oka az volt, hogy a holland cég által biztosított
technológia a kávétermelés melléktermékeinek rothasztására kialakított, egyszerűen
telepíthető, gyorsan üzembehelyezhető megoldás volt, amit át kellett tervezetni ipari
körülmények közé és engedélyeztetni kellett a hazai szabványok, biztonsági előírások
figyelembe vételével. A próbaüzem előtt egy műszaki hiba is felmerült, így az üzembe
helyezés eltolódott.
A projekt összköltsége a 0. Verzió szerint 30 millió Forint volt, azonban a magyar
előírások teljesítése, a gáztároló módosítása miatt ez a duplájára nőtt, így ki kellett
egészíteni a meglévő forrást.
A BCG éves szinten 1580 tonnányi kiváltott széndioxiddal számolt. (Az iszapkezelés
során évente 80 t metánt és 140 t széndioxidot váltanak ki a szennyvíztelepen).
2.3 Energiapiac
Ebben a fejezetben a világ és a magyar energiapiaci trendekkel foglalkozom. Az
ismeretanyag a Corvinus Egyetemen 2012 novemberében tartott energetika
előadásokon elhangzottakból származik. Előadást tartott a MOL, a Paksi Atomerőmű és
az MVM Zrt. vezérigazgatója, valamint Energiapolitikai kihívások, lehetőségek címmel
17Forrás: http://kis-
kunsag.hu/hun/s_!news/i_kis_kunsag_12/i_biogaztermeles_kiskunfelegyhazan_1227/t_Biog%C3%A1zte rmel%C3%A9s%20Kiskunf%C3%A9legyh%C3%A1z%C3%A1n/index.html (letöltés: 2013. április 20)
23
Dr. Szemerkényi Réka kül- és biztonságpolitikai szakértő. (A neveket, előadáscímeket
külön feltüntettem az Irodalomjegyzékben). Mivel dolgozatom alapvetően nem
energiapolitikáról szól, így nagyon részletesen nem tárgyalom a témát, viszont a
megújuló erőforrások alkalmazhatóságára befolyással bír, így ilyen szempontból fontos,
hogy milyenek a jelenlegi és a jövőbeli energiapolitikai viszonyok, valamint, hogy mi
jellemzi ezt az óriási lobbyerővel bíró szektort. Mivel Magyarország érintett mind a Déli
Áramlat, mind a Nabucco gázvezeték kiépítésében, ami nagyban befolyásol(hat)ja az
ország energiabiztonságát, ezért fontosnak tartottam ezekről is egy fejezet erejéig
említést tenni szakdolgozatomban.
Az olaj és gáztermelést illetően 2012-t követően valószínűleg több százmilliárd USD-t
fognak a már meglévő kutakra költeni. Ez összhangban áll a termelés volumenével
(Szaud- Arábiában 10 millió barrelnyit termelnek ki naponta) és a költséges
technológiával (a gáz folyékonnyá alakítása (LNG) nagyon drága (30-40 milliárd USD),
mivel 150 bar nyomás szükséges, le kell hűteni -150°C-ra és tankerekkel elszállítani,
majd visszagázosítani. Egy LNG terminál megtérülési ideje 25 év).
A világ legfejlettebb országai különböző mértékekben ugyan, de nagyon is függenek az
olajexportőr országoktól. (Japán 100 %-ban tőlük szerzi be olaját, míg az EU „csak” 80%-
ban). E függés csökkentését különböző módon próbálják megoldani. Az USA a
kutatásra költött, mivel az 1980-as években drága, 4-500 USD volt 1m3 gáz ára, (a
Szovjetunióban csak 200 USD), ezért elkezdtek a nem konvencionális gázzal foglalkozni,
amiből nagy készletek találhatóak az USA-ban, így a gáz ára lecsökkent és mára gáz
exportőrré lett az USA, ami nagyon nagy hatással van a gáz világpiaci árára. 18
A szénhidrogénekkel az az egyik nagy baj, hogy –ahogyan azt már említettem a
dolgozatomban korábban- politikailag instabil országokban találhatóak a nagy
készletek. További gond a befektetési kockázat és a nehézkes kutatás (csak 15 évre
kapnak licencet a külföldi cégek). Olyan is előfordulhat, hogy megadják a licencet, de
aztán azt visszavonják, vagy államosítanak. A kutató cégeknek royaltit kell fizetniük,
ami egyfajta elvonás (minden cég más-más összeget köteles fizetni), ugyanis ezeknek
az országoknak ez az egyetlen költségvetési bevételük, iparuk túlnyomóan az
olajbányászatra épül. A különböző termelőknek más-más hordónkénti olajárnál van
18
Forrás: Hernádi Zsolt: Major Energy Trends Around the Globe című eladása (BCE, 2012. November 19)
24
egyensúlyban a költségvetése: ez Oroszország esetében 130 USD, a Perzsa- öböl menti
államoknál 80 USD. További veszélyt rejt magában az kitermelés önkényes változtatása:
1%-os termeléscsökkentés akár 10 %-os drágulást is eredményezhet19. A jelenlegi
magas olajárakat a líbiai válság (Líbia az olajkészletek 2 %-ával rendelkezik) és az Irán
ellenes szankciók okozzák. Ha esetleg lezárnák a Hormuzi- szorost, akkor akár duplájára
is növekedhetne az olaj ára. A politika mellett természetesen a változó kereslet is
befolyásolja az olaj árát: míg az USA-ban és a válsággal küszködő Európában csökkent a
kereslet, addig a Távol- Keleten megnőtt és ez felhajtja az árakat. Az olaj kapcsán
nagyon fontos szempont a finomítók kihasználtsága is. Például Európában a finomítók
75 %-a veszteséges és hetet már be is zártak. Ezen még ronthat az is, hogy az USA
benzin többlettermelő lesz (a válság és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos technológiai
fejlesztés miatt) és nem lesz hova eladni a benzint. Ezzel szemben az EU-nak benzin
hiánya és diesel feleslege lesz. Ehhez persze még hozzájárulnak majd a korszerű
személygépkocsik is a finomítók mellett. Ugyan ma még drágák az elektromos kocsik és
még nem kellőképpen megoldott az elektromos áram tárolása (a német Ubitricty cég
jelenleg olyan rendszeren gondolkodik, ahol utcai villanyoszlopról lehetne feltölteni a
kocsit20), de 2020 után egyre nagyobb számban fognak megjelenni az utakon és 10
évente lesz egy- egy nagy lökés a terjedésükben.
Ami a gáz piacát illeti, az USA, köszönhetően óriási nem konvencionális készleteinek,
100 milliárd m3-t termel ki évente, ami akkora mennyiség, amennyit Oroszország az
EU-ba exportál. Így gázfelesleg van a piacon, az EU-s spot árakon, mely fele annyi, mint
a hosszú lejáratú árak, felszívja a felesleget. A hosszú lejáratú árak alapvetően
Oroszország érdekeit szolgálják, ezt az árat alkalmazza a közép- kelet- európai
partnereinél.
Nem konvencionális gáz Európában is van, de az amerikaitól mélyebben és a magasabb
hőmérséklet és nyomás miatt drágább is az egy kútra jutó fajlagos költség. Emellett itt,
Európában nem is áll rendelkezésre az a nagy ipari háttér, mint az USA-ban, ahol 30
000 fúrt kút van. (Ehhez képest a palagáz „nagyhatalom” Lengyelországban 5000 kutat
terveznek felépíteni). Az USA-ban más az ásványokra vonatkozó szabályozás is: ott a
19Dr. Szemerkényi Réka: Energiapolitikai kihívások, lehetőségek című előadása (BCE, 2012. Nov. 27)
20 Forrás: HVG 2012 51-52.szám 104. Oldal Bárhol villany cikk
25
föld tulajdonosáé, ami a földben van, míg például Magyarországon (ahol szintén van
palagáz) az államot illeti, ami a royaltit bármikor megváltoztathatja. Az USA-ban nem
olyan szigorúak az előírások, mint Európában. Ott a repesztéses módszer megengedett,
de az EU-ban tiltott módszer, mivel veszélyes az ivóvízre.
Európában a nagy gázexportőr Oroszország ugyanúgy függ az EU-tól, mint az tőle,
hiszen az oroszoknak el kell adniuk a gázukat és ugyan a kitermelt mennyiség csak
egyharmada megy nyugatra21, de mivel a belföldi eladás veszteséges, így ez adja a
teljes nyereséget. Oroszország és fő partnere, Németország között, a lengyelek
kikerülésével épült meg az Északi Áramlat vezeték és Ukrajna kikerülésével fog
megépülni a Déli Áramlat, ami ugyan egyáltalán nem oldja meg Magyarország
energiafüggőségének helyzetét, de legalább javít az ellátás biztonságán.
Magyarországnak össze kell kötnie magát a többi piaccal, így csökkentethető a gáz ára.
Az elektromos áram iránti igény növekedni fog a világon. Az egyik leggyakoribb
áramtermelési mód a szén erőművekben történő égetése. Nagy valószínűséggel
Európában és az USA-ban csökkeni fog a szén felhasználása, ezzel szemben Indiában,
Kínában tovább növekedhet. Átalakulnak az arányok is, így növekedni fog az olyan
alternatív energiaforrások szerepe, mint a nap- és szélenergia, bioüzemanyagok.
Főként Kínában várható ezek robbanásszerű növekedése.
Az előrejelzések szerint 2035-re az OECD országokban az áram ára magasabb lesz, mint
a nem OECD tagokban, illetve az USA-ban. Például háromszor annyiba fog kerülni, mint
Kínában. Ez jelentős versenyhátrányt fog okozni, de ez ára annak, hogy az EU tagok
csökkentik a CO2 kibocsátásukat. Ennek a győztese az USA lehet óriási
nem konvencionális gázkészletének köszönhetően (széntüzelésű erőműveit át fogja
alakítani gáztüzelésűekre). Óriási készletének megjelenése már így is fölborította a
gázpiacot és a két hagyományos gázexportőr, Katar és Oroszország csak drágábban tud
gázt exportálni. Az USA 2005-től exportál olcsó kőszenet Németországba, mivel ott
drága gázerőmű működtetése. Ugyanígy drága a jelenlegi energiarendszer, jelentős
energiahatékonyságbeli javulásra volna szükség, hogy megtakarítást lehessen elérni a
háztartási fűtésnél, áramtermelésnél.
21
Forrás: Dr. Szilágyi Zsombor: A földgáz jövője, Energiagazdálkodás 2012/6, 21. oldal
26
A hazai áramtermelés egy nagyon jelentős részét, mintegy 43 %-ot a paksi atomerőmű
által előállított elektromos teszi ki. A további termelők 47 %-ban, míg az import 15
%- ban járul hozzá. Mivel az áram fogyasztása a GDP növekedésével együtt jár,
ezért növekedni fog az ország elektromos áram szükséglete, ezért tervezik a paksi
erőmű négy blokkját további kettővel kibővíteni.
A nukleáris energia hátrányai mellett kétségtelenül vannak előnyei is. Az egyik ilyen,
hogy olcsó, s így versenyképes az ára (2011-ben 1 KWh ára 11.7 Ft volt, ami sokkal
olcsóbb a szénből, gázból, olajból előállított áram áránál (18 Ft) és a megújulókénál
(30Ft). Árában minimálisra tehető az olaj árának részesedése, így az olaj árától teljesen
független. Magas a rendelkezésre állás (85-93 %), mert négy blokkjából három
egyszerre működik. 22 Ugyanez a magas rendelkezésre állás nem mondható el a
szélerőművekről, napkollektorokról. Emellett kevés, mindössze évi 3x3 vagon nukleáris
üzemanyag szükséges, míg a szénerőműveknél ez napi 5-6 vagont jelent. A kőolajtól,
földgáztól eltérően az uránt csak politikailag stabil országokban bányásszák és a ma
használatos 235-ös izotóp ismert készlete még kb. 100 évre elég, amitől csak szénből
van több készlet. Viszont az új, negyedik generációs reaktorok , amik csak 20-30 év
múlva fognak elterjedni, 238-as izotópszámú uránt fognak használni, amiből végtelen
mennyiségű készlet áll rendelkezésre. (Igaz ez az olyan alternatív erőforrásokra s, mint
az ár-apály, tengeráram, szél, napfény, biomassza). Összevetve a szén, olaj, lignit
erőművekkel, káros anyag kibocsátása minimális (CO2, SO2, NO2, por kibocsátása nincs
is); hulladéktermelése minimális (mindössze 100-200 t/év), igaz a használt nukleáris
fűtőelem még évezredekig sugároz a föld mélyén és veszélyt jelenthet egy esetleges
utánunk jövő civilizáció számára.
2009-ből 2000 MW az atomerőmű összteljesítménye. A felújítás során az eredeti 30
éves üzemidőt további 20 évvel meghosszabbították, köszönhetően az alapos
biztonsági intézkedéseknek (még korábban felkészítették az erőművet egy 0.6 g-s
vízszintes irányú gyorsulásra (a fukusimai 0.2-s volt), megfelelő védelme van a Duna
túl magas/alacsony vízállása ellen, reaktortartálya elárasztható, így azt a forró nukleáris
fűtőanyag nem bírja kilyukasztani), amire évi 20-22 milliárd Forintot költenek.
Kibővítésének oka az a feltételezés, hogy a hazai villamos energia felhasználás évi 1.5-
2%-kal fog nőni 2025-ig, ami 120 MW évi termelésnövelést jelent. Jelenleg 4000 MW-t
22 Baji Csaba: Energiadiverzifikációs projektek című előadása (BCE, 2012. November 20)
27
tud előállítani, de még kb. 6000 MW-ra lesz szükség, amit mással képtelenség lesz
előállítani. Mellesleg bizonytalan a többi magyarországi erőmű helyzete: a vértesi
szénerőmű biztosan le fog állni 2014-ben, a Százhalombattai olajégetéses erőmű
drágán termel, csakúgy, mint az amúgy modern gönyűi, vagy a már leállt tiszai erőmű.
A nukleáris energia számos kedvező tulajdonsága mellett azonban nem szabad
megfeledkezni a kockázatokról, amiket ugyan kicsire becsülnek, de fennáll a veszélye
olyan lehetőségnek, amivel korábban nem számoltak. Nem feltétlenül kell ennek
természeti jelenségnek lennie, ugyanis korunkban számos terrorcselekmény történik,
amik szintén óriási kockázatot jelentenek az ilyen típusú erőműveknek. A több ezer
évig is sugározni képes hasadóanyagok mellett puszta működésével is károsíthatja a
természetet: Dunába engedett hűtővize felmelegíti az erőmű környéki Duna-vizet.
Ugyan gazdasági jelentősége óriási (Tolna megye ipari termelésének,
foglalkoztatottságának felét, a beruházások 40 %-át az erőmű adja) és olcsón állít elő
elektromos áramot, de a megújulók támogatásának megváltoztatásával azok árát is
csökkenteni lehet, így versenyképesek lehetnek és csökkenthető a nukleáris energiától,
valamint az orosz olajtól, gáztól való függés is.
A függés csökkentésének másik módja az, amit az MVM Zrt. kíván megvalósítani, azaz
létrehozni egy közös villamos energia hálózati rendszert és a szomszédos országok
villamos energia vállalataival együtt összekapcsolni a piacokat. Ez 2012 szeptemberére
meg is valósult: Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal össze lett kötve a
magyar villamos energiarendszer. Holoda Attila volt helyettes energetikai államtitkár
előadásából23 kiderül, hogy ennek az összekapcsolásnak van egy negatív hatása is, a
hurokáramlás, ami egy nem szándékolt energiaáramlás. Ez a német szélerőmű
parkoktól ered. Ha ez „rászabadul” a visegrádi országok rendszerére, az egy olyan
problémát jelent, hogy a lokális termelők nem bírnak belépni, mert elfoglalja a teljes
rendszert. Az EU célja, hogy 2020-ra 20 %-kal csökkenjen a CO2 kibocsátás, 20 %-os
legyen a megújuló energiaforrások felhasználása és 20 %-kal javuljon az
energiahatékonyság. Mivel valahol több a biomasszából, napfényből nyert energia,
ez a rendszerek összekapcsolásával könnyebben megvalósítható volna.
Magyarország energia mixe valószínűleg úgy fog kinézni, hogy az energiatermelés
51%-a nukleáris energiából, 28%-
23
Forrás: http://osztommagam.blog.hu/tags/nemzeti_energiastrat%C3%A9gia (letöltés: 2013. Márc. 8)
28
a gázból, 16 %-a megújulókból, 5 %-a szénből fog származni, bár a szén mértéke
nagyon kérdéses. A Nemzeti Cselekvési Terv szerint a mai 6.5 %-ról 14.65 %-ra kell
növelni a megújulók arányát, ami egyébiránt EU-s kötelezettség is, ami ha nem
teljesül, kötelezettségszegési eljárást indíthatnak az ország ellen. Ahhoz, hogy
elterjedjenek, nagyon fontos a támogatási mérték és átvételi ár hatóság általi
helyes eltalálása. Magyarországon azokat a megújulókat, melyeket hőtermelésre
is lehet használni (biogáz, biomassza, geotermikus energia), inkább fűtésre kell
használni, mintsem energia előállítására, mert az energiaátalakítás technikai
hatásfoka alacsonyabb, mintha hőként használnák föl.
2.3.1 A magyar és közép-kelet európai energiapiac
A közép- kelet európai országok energia ellátásának közös jellemzője, hogy még mindig
a negyven évvel ezelőtti hálózatot használják és egy importforrástól, azaz
Oroszországtól függenek. Nincs az egyes országokat összekötő hálózat, a fő szállítási
vonalak kelet- nyugat irányúak, nincs Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot,
Horvátországot összekapcsoló vezeték. Ebben a térségben eddig még nem épült LNG
terminál, enélkül viszont nincs nagy piac és megmaradt az orosz gáztól való függés. Az
utóbbi években ezen megpróbáltak csökkenteni a kormányok (a magyar
energiastratégia célja, hogy 2014-re jöjjön létre egy nagy, közös piac, ne legyenek
energiaszigetek, a pazarló fogyasztás miatt az energiafelhasználás hatékonysága
javuljon és, hogy egy LNG terminál megépítésével és energia inkonnektorok
kiépítésével jöjjön létre gáz-gáz verseny).
Ezt az energiafüggőséget nehezíti, hogy nincs igazán közös európai energiapolitika24,
mert a nyugat- európai országok piaca teljesen más és lassú a döntéshozatal. Az EU 15-
öknek hat- hét nagyobb beszerzési forrása van, míg az új 10 tagállam esetében 60 %
fölötti az orosz gáz részesedése a gázimportban. A nyugat-európai piac diverzifikált:
célpiacnak számít, ahol komoly versenytársak vannak jelen. Van belső verseny mind a
gáz, mind az olaj piacon, flexibilis az árazás. Ezenkívül az újonnan csatlakozók jelentős
infrastrukturális lemaradásban vannak. (Közép- Kelet Európában nem valósult meg az,
24Dr. Szemerkényi Réka: Energiapolitikai kihívások, lehetőségek című előadása (BCE, 2012. Nov. 27)
29
mint ami a fejlett országok esetében, hogy az INTERREG program keretében
összekapcsolták a spanyol, portugál, francia gázhálózatot és az olasz-görög
villamoshálózatot). Közép-kelet Európában a gázvezetékek átmenők, egymással
párhuzamosak, 2010-ig nem volt szlovák- magyar, magyar-román, szlovák-lengyel
közös vezeték. A térség energiabiztonságát szolgáló Nabucco vezeték ügye pedig
nagyon lassan halad és mellette még két projekt is fut: a 2012 októberére elkészült
Északi- Áramlat, mely Oroszországból indul és a Balti- tengeren át Németországig megy,
megkerülvén Lengyelországot, viszont Németország nem végpontja lenne eme
vezetéknek, hanem rákötnék a Testvériség vezetékre, így a Közép-Európai országok is
hozzájuthatnának. A másik projekt a TGI, TAP, mely Törökországon és Olaszországon át
juttatná el a gázt nyugat-Európába.
A kis közép-európai országok számára nagy gondot jelent, hogy nincs közös EU-s
fellépés Oroszországgal szemben, így mindig csak bilaterális megállapodások születnek:
minden országgal egyenként tárgyal az Oroszország külpolitikáját megtestesítő
Gazprom. Ennek az az oka, amit már említettem korábban, hogy Olaszország és
Németország másként függ az orosz gáztól. Például Németország gázimportja 82 billió
tonna, amiből az orosz gáznak csak 40 %-os
részesedése van. Olaszország esetében ez 77
billió tonna és 40 %. A magyar gázimport 12
billió tonna, aminek kb. 70%-a Oroszországból
érkezik. Ugyanennyire függ a többi közép- kelet
európai állam is az orosz gáztól. Másrészt orosz
szempontból az olasz, német piac a fontos, a Európai országok részsedései az orosz földázexportból. Forrás: EUROSTAT
közép-kelet európai országok piacai (és főleg az baltiak) kicsik, így azok ellátása nem
annyira fontos.25 Az ezeknek az országoknak szállított gázt el tudná adni másoknak is,
így mivel ezen országok nagyon nagymértékben függnek tőle, magas árat szabhat meg
nekik.
További gond (és érv a függőség csökkentésére az olyan megújulókkal, mint a biogáz is),
hogy kicsi a kereskedelem Oroszországgal. Míg Németország és Oroszország
25Dr. Szemerkényi Réka: Energiapolitikai kihívások, lehetőségek című előadása (BCE, 2012. Nov. 27)
30
kereskedelmi kapcsolatában csak 25%-ot
tesz ki az energia (Olaszország esetében csak
20%-ot), addig a közép-kelet európai
államok esetében több, mint 50%-ot, azaz
jóformán csak az olaj és gázimportról szól a
két ország kapcsolata. Jól mutatja az
erőviszonyokat az, hogy Németországból
Európai országok beruházásai (FDI) Oroszországban 2011-ben. Forrás: EUROSTAT
12.9 billió € FDI érkezett az oroszokhoz, addig egész közép-kelet Európából csupán 1.9
billió.
A Nabucco vezetéket piaci finanszírozásból kell megépítenie az országoknak. Míg az
USA-ban a REX vezetéket sikerült megépíteni 3 év alatt (a vezeték mindkét végén volt
piac), és a türkmén- kínai vezetéket is sikerült megépíteni 2007 és 10 között (egyik
helyen sem volt piac), addig a Nabucco vezetéket még 10 év alatt sem sikerült
elkezdeni építeni, többek között azért, mert a betáplálás helyén nincs piac, csak egy
politikai döntés született, addig az európai végén működő piac van.
Mellesleg Oroszország igyekszik fölvásárolni a szabad gázforrásokat a kaukázusi és
közép-ázsiai térségben, így lehetetlenítve el a vezeték megépítését. Ugyan már
elkezdték megépíteni a Déli- Áramlat vezetékét, de a projekt kapcsán felmerülnek
olyan kérdések, hogy mikorra térülne, meg mert Európa gázfelhasználása jelentősen,
10%-kal csökkent az elmúlt két évben, illetve, majd ha visszaáll a magas fogyasztási
szint, akkor vajon hogyan bírja kielégíteni a megnövekedett igényeket, ugyanis a ma
használt mezői kimerülőben vannak.26
Összefoglalva elmondható, hogy sem a Déli- Áramlat, sem a Nabucco, sem a
horvátországi LNG terminál nem oldaná meg Magyarország energetikai gondjait.
Egyrészt mivel a vezetékek több országon is átmennének, azok ugyanúgy leállíthatnák
a továbbszállítást, mint Ukrajna, másrészt csak felesleges környezeti terhelést
jelentenének az országoknak és nem javítanának a légkör helyzetén, csupán csak nem
az olaj, hanem a tisztábban égő, olcsóbb, ezért többet használt gáz kerülne a levegőbe.
Ugyan a beruházásokat közbankok finanszíroznák, de végső soron a fogyasztók
26 Forrás: HVG 2012. 50. szám, 68. oldal Németh András: Átkaroló hadművelet
31
lennének azok, akiknek ki kellene fizetniük az akár csak 40 év alatt megtérülő
befektetéseket.
2.4 Energiastratégia Magyarországon
Ebben a fejezetben röviden ismertetem az energiapolitikára, megújuló
energiaforrásokra vonatkozó különböző kormányok által készítet terveket. Ebbe az Új
Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Széchenyi Terv, a Második Nemzeti
Energiahatékonysági Cselekvési Terv 2016-ig, Nemzeti Energiastratégia, a Megújuló
Energiahasznosítási Cselekvési Terv tartoznak.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) megjelenik a klímavédelem, a
környezettudatosság, társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság , az
energiatudatosság, ami elmarad a nyugati szinttől, viszont az ökológiai lábnyomunk
kisebb (3.6 globális hektár/fő), mint az EU 15-öké (5.5 globális hektár/fő). Az egy főre
jutó energiafelhasználásunk kicsinek számít Európában, de a GDP arányos
energiafelhasználás háromszorosa az EU 15-ök átlagának és különösen rossz a lakosság
és a közszféra energiahatékonysága, amin feltétlenül javítani kell. A megújulók aránya
csak 3,6% volt a terv készítésekor. Szükséges a környezeti és energetikai fejlesztés,
olyan környezetjavító intézkedések, mint a vízkezelés és hulladékgazdálkodás, illetve
környezetbarát energetikai fejlesztések (energiahatékonyság, energiatakarékosság,
megújuló energia termelésére és használatára való ösztönzés).Már az ÚMFT- ben is
megjelenik a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése: az
importfüggőség mérséklése, valamint a környezet- és klímavédelem miatt.
Megfogalmazták, hogy növelni kell a helyi, megújuló energiaforrások arányát, korszerű
(BAT) technológia alkalmazásával és a környezet védelmének figyelembevételével. A
helyi, kis léptékű megoldásokat, elsősorban a biomasszát támogatja. A célok
eléréséhez a kormány úgy tud segíteni, hogy ösztönzi a szolgáltatókat a fejlesztésekre,
az önkormányzatokat energiahatékonysági fejlesztésekre, nagy hálózatok helyett kis,
helyi, primerenergiát felhasználók fejlesztését támogatja.
Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) tovább megy az ÚMFT- nél: második fejezetében egy zöld
gazdaság és a hozzá kapcsolódó új, zöld iparágak és K+F megteremtésének a
szükségességét vázolja fel, azért hogy az ország versenyképes lehessen. A zöld
32
gazdaság egyrészt szükséges, másrészt egy nagy lehetőséget is magában rejt, ugyanis a
struktúraváltással, új, versenyképes termékekkel és új, akár 150-200 000 munkahellyel
kitörési lehetőséget jelent a magyar vidéknek, a mezőgazdasági térségeknek. Ugyan
széleskörű biogáz felhasználást tart kívánatosnak, de csakúgy, mint az ÚMFT, a
biomasszát és a bio üzemanyagokat hangsúlyozza ki, holott nem éppen azok a
legmegfelelőbbek. Ezenkívül kis vízierőművekkel is számol, abba azonban nem megy
bele, hogy hová építenék ezeket és ez mekkora környezeti terheléssel járna.
A tervekhez eszközrendszert is rendel. A fő célterületek az energiatakarékosság,
hatékonyság, racionalizálás a gazdaság minden szereplőjénél, legfőképpen a
lakóépületeknél, közintézményeknél, valamint a zöldenergia termelése(amiben nagy
kiugrási lehetőséget lát a kormány) és az agrárenergetika, ugyanis a mezőgazdaság
alapanyaggal láthatja el a bioenergia termelőket és ez is egy kiugrási lehetőség a
mezőgazdaságnak. A fő szempont, hogy a vidék ennek nyertese legyen és ne csak
alapanyagot termeljen, hanem valósuljon meg az elsődleges feldolgozás és
felhasználás is legyen. A zöld foglalkoztatásnak köszönhetően zöld galléros
munkahelyek keletkeznek, tompítja a válságot, felszívja a képzetlen munkaerőt, a
kisvállalkozásoknak köszönhetően a vidék megtartja a népességet. A zöld gazdaságra
épülő K+F-nek, innovációnak köszönhetően pedig bővül a hazai tudásbázis, bővülnek a
tudományos és műszaki ismeretek; ráadásul a klímaváltozás káros hatásai is
mérséklődnek. Az EU-s vállalásoknak megfelelően a megújuló energiaforrások
részaránya minimum 14.65 %-ra kell, hogy nőjön 2020-ra. Az ÚMFT-hez hasonlóan
ebben a tervben is megfogalmazódik a függőség csökkentése, ellátásbiztonság javítása,
a decentralizált energiatermelés, illetve kiegészül olyan célokkal, mint az alternatív
közlekedési technológiák elterjesztése, a hulladékból való energiatermelés,
versenyképesség javítása és új munkahelyek teremtése.
Dolgozatom tárgyát, a biogázt az egyik leginkább preferált és így elterjesztésre szánt
megújuló energiaforrásnak tekinti. Hulladékból állít elő energiát és csökken az ÜHG is,
áram és hőtermelésre is alkalmas, tisztítással a földgázzal egyenértékűvé válik.
Hatalmas potenciál van benne: szerves trágyafeldolgozásánál, kommunális
szennyvíziszap kezelésénél, háztartási hulladék feldolgozásánál alkalmazható és az EU
is támogatja.
33
A Második Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv az Európai Unió ESD irányelve
alapján készült, aminek célja az energiahatékonyság költséghatékony módon történő
elősegítése, a jogi, pénzügyi, intézményi korlátok lebontása, fenntartható fejlődés
biztosítása. Célja a meglévő forrásokkal a maximális megtakarítás 2016-ig.
Irányelve, hogy 2008 és 16 között évi átlag 1% (57.4PJ/év-16000GWh/év)
megtakarítást kell elérni. Másik cél a szemléletváltás példaadással,
információnyújtással.
A Nemzeti Energiastratégia célja az energia és klímapolitika összhangba hozása,
gazdaságfejlesztés és környezetvédelem. Középpontjában az
energiatakarékosság, ellátásbiztonság, versenyképesség javítása áll. Ehhez
struktúraváltás szükséges, aminek során meg kell, hogy valósuljon
a teljes termelési láncra vonatkozó energiahatékonyság, az
alacsony CO2 intenzitású áramtermelés, a megújuló és alternatív hőtermelés
elterjesztése, alacsony CO2 kibocsátású közlekedés módok meghonosítása.
Az egyik fő cél az energiatakarékosság, amit épület felújítással lehet elérni, ugyanis a
felhasznált energia 40 %-át az épületekben használjuk fel (fűtés, hűtés) és a 4,3 milliós
lakásállomány 70 %-a korszerűtlen. Az elérendő cél az, hogy 2030-ra a
fűtési energiaigény egyharmadával csökkenjen. További cél, hogy 2020-ra 14.65 %-ra
nőjön a megújuló energiaforrások részaránya. A terv előre vetíti a távfűtés
lefedettségének növelését, ami 22 %-os lehet. Ehhez egy decentralizált, fokozatosan
összekapcsolódó rendszert kell kiépíteni, amiben a megújuló hőenergia
részesedésének el kell érnie a 25 %-ot 2030-ra. A közlekedés területén is javítani kell
az energiahatékonyságon: az elektromos és hidrogénhajtású járművek
részesedésének 14 %-ra kell nőnie, a bioüzemanyagok felhasználásának
pedig 15 %-ra. Az előző tervektől eltérően ebben a kormányzati tervben
megfogalmazódik a növekvő állami szerepvállalás szükségessége. Ennek oka, hogy
eddig kicsi volt az állami részvétel, a szabályozási eszközök nem elegendőek, és
ami feltétlenül szükséges, az a kiszámítható gazdasági környezet, gyors
ügymenet, piaci verseny és erős energetikai szakképzés.
A Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv az Európai Parlament és Európa Tanács
RED irányelvének megfelelően készült el, s a három 20 %-os pontot foglalja magába.
Kulcsfontosságú az ellátásbiztonság, a környezeti fenntarthatóság, a mezőgazdaság- és
34
vidékfejlesztés, valamint, hogy a megújuló energiaforrások hozzájáruljanak a GDP
növekedéséhez, valamint, hogy a megújuló energiaforrások elérjék a 120,5 PJ szintet.
Ez a terv is a biogáz elterjedésével számol. Használatának több előnye is van: villamos
energia előállítására, hőtermelésre, vegyes tüzelésű CHP erőművekben, tisztított,
sűrített formában még a közlekedésben is használható, gázhálózatba is betáplálható.
2010-ig csak 12 helyen létesült ilyen erőmű és még további 40-et terveztek megépíteni.
A meglévők egy része mezőgazdasági melléktermékekre, másik kommunális
szennyvíztisztító telepekre épült rá. Elterjedését kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a zöld
áram ára nem biztosít gyors megtérülést, illetve ha a hulladékhőt nem használják fel,
így pedig nehéz banki finanszírozást találni. (Ezt én személyesen is tapasztaltam a
későbbi, kecskeméti biogáz erőmű üzemeltetőjével folytatott beszélgetésem során). Át
kell vizsgálni a zöldáram átvételi rendszerét, differenciálni kell a zöld áramot
környezetvédelmi hatás, munkahelyteremtés, a hő felhasználási célja szerint.
Kiemelten kell kezelni a kiskapacitású biogáz termelést, mert sokszor csak kis
mennyiségben áll rendelkezésre alapanyag.
A szállítási, elosztási díjaknál a törvény (GET 2008/XL) a földgázra vonatkozik, így nincs
külön biogázra vonatkozó tarifa (ugyanis a tisztított biogázt földgáznak tekinti). Ami az
infrastruktúrát illeti: nem kell párhuzamos rendszert kiépíteni: a tisztított biogáz
betáplálható, az infrastruktúra pedig mindenüvé elér, viszont a rendszerbe való
bekötési díj helyszínenként változó a műszaki megoldások függvényében.
2020-ra megduplázódik a biogáz termelés a terv szerint. (2011-ben 183 GWh volt az
áramtermelés, 27 ami 15,7 ktoe-t jelent. A 2020-ra kitűzött cél 55 ktoe). Mivel
hulladékból állít elő energiát, így nagy mennyiségű hulladékot lehet ártalmatlanítani
használatával. A technológia ártalmatlan és a hozzáadott értékét növeli, hogy zöldhőt
és zöldáramot is előállít, így gazdaságossága javul és más iparágak is csatlakozhatnak a
biogáz erőművekhez, valamint vidéki városokban az autók evvel a gázzal
közlekedhetnének, ehhez azonban CNG- kutak kellenek, amiknek az elterjedését
elsegítheti a leegyszerűsödő engedélyeztetési eljárás.
27 Forrás: Bioenergia-termelés, Gazdálkodás 56/4, 355. oldal
35
3. A biogáz
Dolgozatomnak ebben a fejezetében magával a biogázzal, keletkezésével,
felhasználásával, valamint előnyeivel, hátrányaival foglalkozom. Az ismeretanyag a
biogáz hazai elterjesztőjének, Prof. Dr. Kovács Kornélnak és egyesületének, a Magyar
Biogáz Egyesületnek az anyagára épül, 28 kiegészülve más forrásokkal.
Mint ahogy már fentebb írtam, a biogázban összekacsolódik a környezetvédelem és
energiatermelés. Nagy potenciál van benne, mert hulladékból, mezőgazdasági
melléktermékből előállítható. Ezek lehetnek szennyvíziszap, állati trágya, kommunális
hulladék, állati/növényi melléktermék, energianövények, így megkülönböztethető a
szennyvíztelepi gáz, depóniagáz (hulladéktelepeken), mezőgazdasági biogáz.
Fölhasználható áram és hőtermelésre, hűtésre, közlekedésre, az ÜHG kibocsátást
csökkenti. A gázképződéskor keletkező mellékterméket magas foszfor, nitrát, kálium,
víztartalma miatt a növénytermesztésben fel lehet használni, mint tápanyagot. Így
kijelenthető, hogy a biogázban van az egyik legnagyobb megújuló energia lehetőség.
Az EU-ban az üzemek többnyire egy gazdaság mellett működnek, de (főleg Dániában)
vannak központosított üzemek is. Hernádi Zsolt MOL vezérigazgatónak az előadásán
feltett kérdésemre azt a választ kaptam, hogy Magyarországon a nagyüzemi betáplálás
nem valószínű, ugyanakkor kisebb erőművek működhetnek, illetve itt is, mint
Németországban megvalósítható az, hogy kisebb települések áram vagy hő ellátását
biogázzal biztosítsák. A legelterjedtebbek a kis, farmergazdaságokat ellátó
reaktorok, amiből kb. 6-8millió db lehet világszerte és a nyert gázzal főznek, fűtenek.
Dániában azért ilyen elterjedt, mert kevés az energiahordozó, illetve gyorsan
növekedett a számuk a green pricing miatt: a zöld áramot a helyi szolgáltató magasabb
áron veszi meg.
Keletkezése kémiailag, szerves anyagok bomlásával történik. Négy szakaszban alakítják
át a baktériumok a bevitt anyagot biogázzá: anyagtól és körülményektől függően 50-
75% metánt, 20-24% CO2-t, 2-5% kén-hidrogént, nitrogént tartalmazhat. Az így nyert
gáz átlagos fűtőértéke 22,6 MJ/m3 (a metáné 39)29. A földgáz teljesen metánból áll, így
a biogáz fűtőértéke függ a benne lévő metántól (átlagban a biogáz a földgáz
28http://www.biogas.hu/1/frameset (letöltés: 2012. December 2.)
29Forrás: http://www.biogas.hu/1/frameset(letöltés: 2012. December 2)
36
fűtőértékének 50-70%-át teszi ki-sűrítéssel, CO2 kivonással növelhető. Ha jó a technika,
akkor a földgázzal egyenértékű lehet).
Biogáz előállításához felhasználható (szinte) bármely természetes eredetű szerves
anyag pl. biológiai hulladék, takarmánynövény, speciális biogáz előállítására
termesztett növények. Az input anyagtól függően eltérő mennyiségű, minőségű biogáz
keletkezik, ami függ a szárazanyag tartalomtól, nyersanyag összetételtől. Előnyös a
magas zsír és szénhidrát tartalmú hulladék (az általam később felkeresett erőművek is
ezekkel dolgoznak),mivel ezekből sok metán nyerhető. A biogáz előállítása egyúttal
biológiai hulladékot ártalmatlanít gazdaságosan, környezetbarát módon.
A biogáz elterjedése segíthetne a mezőgazdaságnak is. A mezőgazdaság szerkezetének
átalakítása, a vidéki emberek alternatív jövedelemhez való juttatása amúgy is célja az
ERFA-nak. A biogáz segítségével a helyben előállított energia csökkenti a költségeket, a
fölösleges energia eladható valamely szolgáltatónak, ami többet fizet érte, mint a
hagyományosért (1 kWh megújuló energia ára 30 Ft, míg a paksi nukleáris energia ára
csak 12Ft), és gazdaságosan lehet működtetni, ha egyéb, szerves hulladékokat, például
élelmiszeripai hulladékot is felhasználnak benne. Így nő a teljesítménye és a hulladék
megsemmisítéséért pénzt kap a fermentáló tulajdonosa. Ezen felül a háztartási
szennyvizet is rá lehet kötni, így nem kell a csatornarendszert terhelni vele. Emellett
van még egy a mezőgazdaság számára előnye, az hogy a keletkező kimeneti anyag nem
büdös, homogénebb, jobban adagolható és csíramentes,30 így műtrágya helyett is fel
lehet használni és kevesebb növényvédő szert kell alkalmazni. Ugyanakkor magas a
beruházási költség (elérheti az akár egy- másfél milliárd Forintot is, mint az általam
felkeresett kaposvári erőmű esetében), távol esik a lakóövezettől, így drága a vezeték
lefektetése és nem is biztos, hogy az erőmű előállít annyi biometánt, hulladék hőt,
hogy megérje elvezetni. És csak akkor jövedelmező, ha a tulajdonosa megkapja a
hulladékmegsemmisítés költségét, a termelt energiát és a keletkező fermentált output
anyagot el tudja adni. Lényeges szempont még a szállítási költség is: a hulladékot a
közelben kell megtermelni, a fermentált anyagot a közelben kell eladni és ha nincs elég
„fizetős” hulladék, akkor energianövényt kell termeszteni.
30
Forrás: http://www.biogas.hu/1/frameset(letöltés: 2012. December 2)
37
3.1 A biogáz előállításának folyamata
A biogáz nem csak mesterségesen állítható elő. A természetben is képződik anaerob
biodegradációval, azaz levegőtől elzárt, nyirkos, párás helyen lebomlás útján. A
természetben nagyon lassan zajlik le, de spontán módon beindul, ahol nagy
mennyiségben, levegőtől elzártan található nedves szerves anyag (avar, tőzeg, mocsár,
vagy éppen állati (szarvasmarha) bélrendszer).
Keletkezése bonyolult kémiai folyamat. A baktériumok szimbiózisban állnak egymással.
A hidrolítikus baktériumok az enzimeikkel a nagy molekulájú szerves vegyületeket
kezdik el bontani (rohasztani), így CO2, hidrogén, zsírsavak keletkeznek. Más baktérium
a zsírsavakat alakítja át szerves savakká, többnyire ecetsavvá, miközben újabb CO2,
hidrogén keletkezik. A végén metanogének állítják elő a biogázt ecetsavból,
hidrogénből. A metagonén mikrobáknak sok fajtája van, így a lebomlás széles
hőmérsékleti skálán történhet, azaz 15-55°C között 60-99 % víztartalom mellett is
végbemehet. A lebomlási folyamat alacsony, 25°C alatti hőmérsékleten is végbemegy,
de a folyamat magasabb hőmérsékleten hamarabb lezajlik. A hagyományos
fermentorok is 30-35°C-os, vagy akár 50-55°C-os hőmérsékleten működnek, így egy
bizonyos idő alatt több szerves anyagot lehet betáplálni, azaz növelhető a kapacitás és
egyúttal javítható az output anyag minősége is, mert magas hőmérsékleten az input
anyagban levő csírák, gyomok elpusztulnak. A végső biogáz függ a biomassza
összetételétől, lebonthatóságától, a mikrobák összetételétől, hőmérséklettől. Ez
a biogáz összetételében jelentősen különbözik a normál gáztól, a metánon kívül
van benne etán, propán, bután. Metán tartalma kb. 50-80 %. 1m3
metán átlagos energiatartalma 9.94 kWh/m3, ill. 18-27 MJ/m3, a természetes
gázé kb. +10%. Többnyire gázmotorokban égetik el a biogázt és elektromos
áramot állítanak elő vele, a hatásfokok különbözőek. Az áram mellett gőz és forró
víz is keletkezik. Ezeket együtt figyelembe véve 80 %-os a hatásfok. A biogázt
épületek, üvegházak fűtésére lehet használni, ill. alternatív üzemanyagként, de
akkor meg kell tisztítani. A természetes gázzal (CNG) működő autók száma már
milliós nagyságrendű. Ezek nem környezetkárosítóak, mert a metán
égetésével csak víz és CO2 keletkezik, CO, NO csak
nagyon kis mennyiségben. Magyarországon a CNG-vel működő autók száma még
38
nagyon alacsony, a járműpark kb. 1%-át teszik ki.31 Ennek az az oka, hogy ámbár fele
annyiba kerül a gáz a gépkocsiba, mint az üzemanyag, de magas az átalakítás költsége
és csak évek múlva válik olcsóbbá a közlekedés (változatlan árakon számítva).
3.2 A biogáz előállításának módjai
Biogázt mesterséges úton háromféle módon lehetséges előállítani: szennyvízből,
kommunális hulladékból (ez a depóniagáz) és mezőgazdasági hulladékból.
A mezőgazdasági hulladékot felhasználó üzem három részből áll, ezek: előtároló,
fermentáló (biogáz reaktor) és utótároló. (Ez nem minden esetben van így, mint ahogy
az általam felkeresett kecskeméti biogáz erőműnél sem).
Szilárd, szerves anyag esetében először aprítani, hígítani, homogenizálni, esetleg
higenizálni kell, majd a fermentálóba kerül, ahol a szerves anyagokat levegőtől elzártan
lebontják. A keletkező biogázt hűteni, tisztítani kell, majd rövid tárolás után elégetik
egy blokk fűtőműben és elektromos áramot, vagy hőt termelnek belőle. Az előkészítés
célja az optimális fizikai, kémiai állagú anyag előállítása. A reaktorba való betáplálás
előtt összegyűjtik a hulladékot és felaprítják felületnövelés miatt. Ha a
szárazanyag tartalom miatt kell, akkor hidrolizálják, míg a veszélyes hulladékokat
a fermentálóba kerülés előtt hőkezelik. A fermentálás a reaktorban zajlik. A
reaktor ideálismérete 100 számosállatnál 200-250m3. Itt folyik a szerves anyag
lebontása, azaz a biogáz képződés. A tartály többnyire henger alakú; anyaga lehet
beton is, fém is, a lényeg, hogy jól szigeteljen, ami gáz és
vízzáró képességet, hatékony hőszigetelést(állandó hőmérséklet kell a biogáz
képződéshez). A reaktorba egy keverő van beépítve, ami az anyagot elegyíti,
megakadályozza úszó/ülepedő réteg képződését (mivel az a biológiai folyamat
stabilitását veszélyeztetné).32 A fermentort fűteni kell a megfelelő hőmérséklet miatt.
A különféle baktériumoknak a lebontási folyamathoz más-más hőmérsékletre van
szükségük. A pszichrofil fajták25°C alatt is működnek, de csak kevés biogáz képződik. A
mezofiloknak a 32-42°Cközöttihőmérséklet az ideális, de a termofil fajták 50-57°C
31 Forrás: http://www.szon.hu/bosch-a-magyarorszagi-autopark-alig-egy-szazaleka-gazuzemu-vagy-
hibrid-meghajtasu/2123153 (letöltés: 2013. Január 9)
32 Forrás: http://www.agraroldal.hu/biogaz.html(letöltés: 2013. Január 4)
39
között működnek, gáztermelésük nagyobb, mint a mezofilben, viszont érzékenyek a
hőmérsékletváltozásra.
Az üzemlátogatások során azt is megtudtam, hogy a biogáz képződése során veszélyes
kén-hidrogén is keletkezik, ami nagy mennyiségben tönkre teheti a motort, egyéb
berendezéseket, valamint mérgező is. Ennek megakadályozására oxigént juttatnak a
fermentorba. 1 %-nyi oxigéntartalmat még elviselnek a mezofil baktériumok. Más fajta
baktériumok a kénhidrogénből az oxigén hatására elemi, fehér színű ként és vizet
állítanak elő. Ez a kimeneti anyagba kerülve már nem jelent veszélyt.
Az utótárolás során az első lépésben kierjesztett anyagokból nyerik a biogázt, amit
később biológiai, fizikai, kémiai úton megtisztítanak. De ha az utótároló fedett és fűtött,
akkor utóerjesztésről van szó. Ilyenkor a még képződő gázt felfogják és energiát
termelnek vele. Előnye, hogy még a maradék anyag is hasznosul, míg hátránya, hogy
fűteni kell a tárolót. Úgy kell, kialakítani, hogy minimum négyhavi erjesztési maradék
elférjen benne (49/2001. Kormányrendelet).
Anyagáramlás alapján két fajta üzemet különböztetnek meg. Az átfolyó rendszerű
esetében a reaktorba adott időközönként helyeznek el kis mennyiségű anyagot és
ugyanannyit vesznek el a már rothasztottak közül. A tároló rendszerűnél a friss és
kierjesztett, rothasztott anyagok együtt maradnak a tárolóban, amíg azt ki nem ürítik.
Ezek általában biogáz termelésre átalakított egyszerű hígtrágya tárolók.
A felhasználás a biogáz termelés lényege, ugyanis a nyert biogázt vagy elégetik
gázmotorokban és így termelnek vele villamos áramot, vagy, ahogy azt észak-
Európában teszik, meghagyják gáz állapotban és tisztítás után a földgázhálózatba
vezetik, vagy cseppfolyósítva üzemanyagként értékesítik.
Biogáz, vagy depóniagáz háztartási hulladék szemétlerakóban történő rothadása során
is keletkezik. Ennek oka, hogy a kommunális hulladék nagy mennyiségű szerves
anyagot tartalmaz. Hulladéklerakás után elszaporodnak a baktériumok, megnő a
hőmérséklet és a lebontott szerves anyagból gáz lesz: 50% CO2,-50 % CH4. (A
metán arány az idő és az időjárás függvényében változik). A gázt függőlegesen fúrt
csövekkel gyűjtik össze. Az ilyen helyeken kb. 10 évig lehet depónia gázt nyerni,
10 év alatt 280m3-t. Ehhez az kell, hogy prizmás rendszerben rakják le a
hulladékot, azaz
rétegesen, tömörítve, térfogatát csökkentve. Az így keletkező biogáz fűtőértéke
40
18.5MJ/m3. Fő komponensei: CH4, CO2, a hulladékok összetételétől függően
O2,N2, egyéb nyomelemek, amik lehetnek a gázképződés melléktermékei, illetve a
hulladék összetevői.
A depóniagáz keletkezése:
1. A lerakóban a hulladéklerakás után megindul a gázképződés (CO2).
2. Megnő a nyomás, a N2,O2 tartalom csökken, nagy CO2 keletkezik.
3.CH4 és H2 jelenik meg. Ezek a folyamatok hónapokig tartanak.
4. 1-3év alatt stabil gázképződés és csak CH4 , CO2 keletkezik, arányuk állandó.
5. 10 év alatt a metán tartalma akár 60%-ra is nőhet.
6. csökken a CO2, helyére O2 kerül
7. gázképződés lecsökken, CO2 10-15%, CH4 10%
8. CO2 20%-ra nő,O2, N2nő, CH4 csökken.
9. megszűnik a gázképződés
33Az országban kb. 5.2 m tonna települési szilárd hulladék keletkezik,(ebből 1400m m3
depóniagáz keletkezik, ami 13m t CO2-nek felel meg, azaz a magyar CO2kibocsátás20%-
a34), a települési szilárdhulladék kb. 13%-át hasznosítják újra (EU-ban 24%-ot35). A
szelektív hulladékgyűjtés hatására csökken a szerves anyag tartalom, német kutatások
szerint a metán tartalom nem, de ez időben elhúzódó folyamat.
Biogáz szennyvízből is nyerhető szennyvíztelepre épített fermentáló segítségével. Ezek
hasonlóak a mezőgazdasági hulladékot hasznosító telepekhez, azonban itt biogáz
telepnek nevezik. Ezek a biogáz telepek lehetnek átfolyó és tároló rendszerűek. Az
átfolyó rendszerű belső és külső gáztárolóból és utórohasztó kamrából áll. A biogáz
33 Forrás: Kulinyiné Székely Ildikó: Környezetvédelem -Megújuló Energia -Biogáz előadásanyaga, I.
Magyar Biogáz Konferencia 2005 május, http://www.biogas.hu/1/frameset(letöltés: 2013. Január 4)
34Forrás: Sári Tamás- Depóniagáz hasznosítás- működő telepek
Magyarországon(http://www.zipmagazin.hu/letoltesek/1305207174767435/5_SariTamas.pdf) (letöltés: 2013. Január 4)
35Forrás: Bánhidy János Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása- európai
helyzetkép, magyarországi lehetőségek előadásanyaga 2011. Május
(http://www.zipmagazin.hu/letoltesek/1305206738222450/2_BanhidyJanos.pdf) let. :( jan. 4)
41
telep felépítését tekintve egy gyűjtőaknából, egy fermentálóból (azaz rothasztó
toronyból), gáztárolóból és output tárolóból áll.
3.3 Perspektívák
A biogáz termelés folyamatosan növekszik Európában. A legnagyobb termelői
Németország (a 10.9 m toe, azaz kb. 458 PJ energia előállításából Németország 61%-ot
tesz ki), Nagy-Britannia, Olasz- és Spanyolország. Míg Nagy- Britanniában a
depónia gázra alapozó telepek a meghatározóak, addig Németországban a
mezőgazdasági hulladékból biogázt nyerő létesítmények a meghatározóak.
Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár ennek a megújuló energiaforrásnak a
használata, de várhatóan jobban el fog terjedni. (Az NMEHCST elképzelései szerint
2020-ra a hazai biogáz üzemek már a villamos energia igény 1,2 %-át fogják tudni
megtermelni). A belgiumi székhelyű Európai Biogáz Szövetség 2008-as
tanulmányából 36 kiderül, hogy az országnak van az egyik legnagyobb biogáz
potenciálja a 27 EU tag közül és csak a nagy területű, jelentős mezőgazdasággal
rendelkező országok rendelkeznek nagyobbal.
Az ágazat Németországban fejlődik a legjobban, ahol silókukoricára, silórozsra,
trágyára alapozott kisebb teljesítményű (300-500 kW) üzemek épülnek.(Ennek az az
oka, hogy a támogatás miatt olcsó a gazdáknak a silókukorica beszerzése, míg magas a
zöld áram átvételi ára). Ott mintegy 4900 biogázt előállító üzem működik (az egész EU-
ban körülbelül 6000).
Magyarországon 2008-ig 9 biogáz üzem létesült, amiből 5 mezőgazdasági hulladékkal,
4 pedig szennyvíz hasznosításával termelt biogázt. 2011-re számuk 53-ra nőtt, amiből
31 foglalkozott mezőgazdasági eredetű hulladék felhasználásával. Az teljes kapacitás
négy év alatt 9 MW-ról 47 MW-ra nőtt. A géppark összetétele eltér a németországitól.
Ott főként a kisebb teljesítményű üzemeket preferálják, itt más a megoszlás. 1 MW
feletti kapacitással 8 rendelkezett, 0.5-1MW kapacitással pedig 20, míg 0.5 alattival
csak 3. Az üzemek terjedésével a megtermelt energia mennyisége is megnőtt: három
év alatt megháromszorozódott a termelés és 29.5 GWh-ról 92 GWh-ra nőtt a
megtermelt villamos energia. Ebből 2011-ben 73.2 GWh-t vettek át az
36 Forrás: A Biogas Road Map for Europe
(http://www.aebiom.org/IMG/pdf/Brochure_BiogasRoadmap_WEB.pdf) (letöltés:2013. Január 4)
42
áramszolgáltatók.
2011-ben a biogázból nyert primer elektromos áramtermelés 183 GWh volt, ami 15.7
ktoe-nek felel meg. Ez pedig még jelentősen elmarad a 2020-ra előírt 55 ktoe-től.
2020-ra a magyar cél az, hogy az elektromos áramtermelés 1.2 %-át biogázból állítsák
elő. Ez még mindig kevés lesz az EU-s átlaghoz, mert már most is 1.8 % az EU átlag, de
Németországban 4 %, Lettországban, Dániában 6.5 %, tehát még jelentős fejlesztések
állnak a magyar biogáz szektor előtt. 37 A biogáz elterjedését kedvezően, illetve
negatívan érintő hatásokat a dolgozat 8. Fejezetében tárgyalom részletesebben.
37 Forrás: Gazdálkodás, 2012.4, 354. Oldal (Bioenergia-termelés cikk, szerző nincs feltűntetve)
43
4. A biogázzal kapcsolatos törvényi háttér
Ebben a fejezetben azokkal a törvényekkel és rendeletekkel foglalkozom, amik a biogáz
erőművek működését érintik. Csak azokat a rendelkezéseiket mutatom be, amik egy
ilyen erőmű szempontjából lényegesek. Ezek bemutatásával a célom annak a rendkívül
összetett szabályrendszernek az érzékeltetése, ami egy ilyen üzemegység létét
körbeöleli kezdve az építéstől a villamos energia eladáson át a keletkező anyag
kiszórásáig. Pusztán csak bemutatni szeretném a törvényi hátteret, s nem értékelni azt.
Az LIII./1995. évi törvénynek megfelelően környezetvédelmi engedély szükséges ipari
létesítmény létrehozásához (66,71,90.§).
1107/1999 kormányhatározat a 2010-ig szóló energiatakarékossági,
energiahatékonyság növelési stratégiáról. A kutatás- fejlesztés területén kiemelt
feladat az energiatakarékosság és a megújulók technológiájának hazai elterjesztése.
Előnyt élveznek a környezetvédelmi szempontból kedvező eljárások. A törvény kitér a
közlekedés korszerűsítésére, energiatakarékos szállításra, közlekedésre, a
mezőgazdaság energia megtakarítására. Növelni kell az alternatív tüzelési rendszerek
alkalmazását (ezen belül is a biomassza tüzelési üzemeket), a megújuló
energiaforrások hasznosítását azzal a céllal, hogy 2010-ig évi 20 PJ mennyiséggel
növekedjen ezek felhasználása. A megújulókon belül kiemelten kell támogatni
a biomasszát, a geotermikust és a szerves hulladékok hasznosítását, aminek
módjai vissza nem térítendő támogatás és
kedvezményes hitel.
Az alábbi ábrát az Eurostat adatai alapján szerkesztettem abból a célból, hogy
bemutassam a megújuló energiaforrások 2000 és 2010 között termelt mennyiségét.
Ezt, a tényeleges mennyiséget a kék, a kormány által tervezettet pedig a piros vonal
ábrázolja. Ugyan néhány éven belül látható fejlődésnek indultak a megújulók, mert az
általuk termelt energia mennyisége jelentősen nőtt a 2000-res évek második felében,
de az évi 20 PJ növekedés túlságosan is bizakodónak tűnt. Ehhez a kívánatoshoz képest
átlagosan 4.57 Petajoule-lal nőtt a tényleges mennyiség a vizsgált tíz év alatt.
44
300.0
Megújuló energiaforrások termelése Magyarországon 2000-2010 (PJ)
200.0
100.0
0.0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
A CX/2001. villamos energiáról szóló törvény 19.§-a kimondja, hogy megújuló
energiaforrásból nyert energiából előállított villamos energia felhasználását el kell
terjeszteni oly módon, hogy az ilyen energiát felhasználó erőművek létesítését
támogatni kell hosszú távú, hatékony, átlátható támogatási rendszerrel, a megújuló
energiaforrásokból, hulladékból nyert energiával előállított villamos energia
versenyhátrányát csökkenteni kell, és a hatékonyabbat jobban kell támogatni. A 20.§
értelmében a termelő kérelmére a Magyar Energia Hivatal igazolja az erőmű
teljesítőképességét és az áramtermeléshez felhasznált erőforrást. A termelő a termelt
villamos energia mennyiségéről zöld bizonyítványt állíthat ki és értékesíthet. Ezekről
meghatározott időszakonként kimutatást kell készítenie. Az 54.§ mondja ki, hogy az 50
MW és afölötti kapacitású erőmű üzemeltetése engedélyköteles és az 1 MW-nál
nagyobb teljesítményű kiserőmű esetében az üzemeltetőnek az üzembe helyezés előtt
három hónappal tájékoztatnia kell a MEH-t, villamos energia rendszerhez való
csatlakozás esetén az elosztót és a rendszerirányítót is.
A XVIII/2005. távhőszolgáltatásról szóló törvény annyiban érinti a megújuló
energiaforrásokat, hogy a törvény értelmében a távhőszolgáltatást a természet és
környezet védelmének megfelelően gazdaságosan, takarékosan kell végezni.
A LXXXVI/2007-es törvény építési engedély meglétét mondja ki. Előzetesen elvi építési
engedélyt adhat ki a hatóság, majd ezután lezajlik a környezetvédelmi vizsgálat.
A XL/2008. évi törvény foglalkozik a földgáz és földgáz minőségű gáz értékesítésével, a
földgázrendszerbe való betáplálásával. Eszerint akkor eladható a fogyasztónak,
rendszerbe táplálható, ha földgázzal keverve, vagy anélkül a minőségi
követelményeknek megfelel. Összetételével szembeni elvárás, hogy 65 százalékban
45
metánból (CH4), 35 százalékban szén- dioxidból és egyéb összetevőkből kell állnia.
Ugyanígy a bányászott földgáz is több összetevőből áll, ezért kell szabványosítani,
például szagosítani, mielőtt forgalomba bocsátják. (Az MSZ 1648-as szabvány
szabályozza a kereskedelmi célú földgáz minőségét). A biogáz termelőnek is
földgázminőségűre kell szabványosítani a termelt biogázt. A 68. § 3. bekezdése
tárgyalja, hogy mik a szabályozandó paraméterek: ezek a kén, a széndioxid tartalom, a
fűtőérték és a WOBBE- szám. (A Wobbe- szám az éghető gáz hő értékének és a relatív
sűrűség négyzetgyökének a hányadosa).38 A minőségi paramétereket a termelő és a
rendszerüzemeltető szerződésben rögzíti. Nem csak szabványosnak kell lennie a
gáznak, hanem a helyi viszonyokat is figyelembe kell venni, ugyanis a helyi felhasználói
készülékek ahhoz lettek beállítva. A földgáz minőségi követelményeit jellemző táblázat
(1. táblázat) a dolgozat végén, az ábrajegyzékben szerepel.
A 3.§ 33. pontja szerint a biogáz termelő, ha üzletszerűen termel, olyan jogokat kap,
mint a földgázt bányászó vállalkozás, így a megtermelt biogázt kereskedelmi engedély
nélkül is értékesítheti kereskedőnek, vagy közvetlenül a fogyasztónak és vezetéken
történő szállításhoz kapacitást köthet le a földgázrendszerben. A 70.pont értelmében
az termelő csatlakozási kérelmét kiemelten kell kezelni.
A törvény 3.§-ának 26. pontja értelmében a földgáz minőségű biogáz és biomasszából
származó gázok, valamint egyéb gázfajták olyan mesterségesen előállított gázok,
amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett környezetvédelmi és
műszaki, biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő
földgázrendszerbe juttathatóak (szállíthatóak, eloszthatóak és tárolhatóak), a
földgázzal keverhetőek, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a
földgáz szabványban meghatározott minőségi követelményeknek.
A 67-69.§ szabályozza a rendszerhez való hozzáférést, a csatlakozás feltételeit, annak
elutasítását és az arra vonatkozó jogorvoslatot. A 63-71.§ foglalkozik a csatlakozás jogi
feltételeivel. A 72. § mondja ki azt, hogy a biogáz termelőre a földgáz termelőre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A 73-91.§ írja le a kapacitás lekötés jogi
feltételeit. A csatlakozás és lekötés részletes szabályai az Üzemi és Kereskedelmi
Szabályzatban (ÜKSZ) állnak. Erről a szabályzatról a törvény tizedik fejezete határoz.
38
Forrás: http://www.vgf.hu/cikkek.php?id=1431(letöltés: 2013. Április 5.)
46
Eszerint a rendszerirányító dolgozza ki minden gázévben (július 1-től következő június
30-ig tart egy gázév) és az elszámolási, mérési, adatforgalmi, minőségi
követelményeket írja le.
A szabályozás kétfelé ágazik. Mások a szabályok, ha a termelő saját maga használja fel
villamos energia és/vagy
hőtermelésre és akkor, ha
fogyasztónak adja el, aki elosztó,
vagy szállító rendszerről vételezi
azt.
Ha a biogázt kereskedelmi
forgalomban kívánja
értékesíteni a termelő, akkor
csatlakoznia kell a
földgázrendszerre, csatlakozási
Biogáz termelést mérő számítógépes program a kiskunfélegyházi Szennyvíztisztító telepen
pontot kell kiépíttetnie a rendszerüzemeltetővel és rendszerhasználati díjat kell
fizetnie neki. A csatlakozási pontig a termelő feladata a vezeték kiépítése, amihez
bányaműszaki engedélyt kell kérnie. Egy olyan berendezés megvétele is
elkerülhetetlen, ami a biogázt földgáz minőségűre finomítja és egy kompresszort, hogy
meglegyen a szükséges nyomás. (A kaposvári biogáz üzemnél tett látogatásom során az
üzemeltetőtől megtudtam, hogy a biogáz nedvesebb, mint a normál földgáz, ezért
a még a szállítás elején a 140°C-os gáz ahogy folyamatosan lehűl, cseppek válnak ki
belőle és ezért szűrni kell, különben tönkreteszi a berendezéseket).Ezenkívül
mérőberendezéseket, szagosító berendezést, informatikai rendszert (ennek on-line kell
működnie, hogy azonnal eljuttathassa az adatokat a rendszerüzemeltetőnek) kell
elhelyeznie.
A csatlakozási folyamat szabályai
A rendszerüzemeltetővel együttműködési megállapodást kell kötni, annak információt
kell adni a hosszú távú termelésről. Mivel a termelőnek kártérítési felelőssége van, a
napi mennyiségi, minőségi eltéréseket jelentenie kell. A rendszerbe betáplálni csak
rendszerhasználati szerződéssel lehetséges. Ha a lekötött kapacitástól, napi limittől
47
többet táplál be, pótdíjat kell fizetnie. A napi egyensúlyi piacon a termelő saját jogon
egyensúlyi terméket ajánlhat fel (azért, hogy az adott gáznapon a rendszerbe táplált
mennyiség egyensúlyban legyen a vételezett mennyiséggel).
A XL/2008-as törvény fejezetei részletesen foglalkoznak a szabályozással. Az elő fejezet
az egyes fogalmakat definiálja, második a földgázipari tevékenységeket írja le, a
harmadik a földgázpiaci verseny elősegítésével foglalkozik, a következők pedig sorban:
fogyasztóvédelemmel, a csatlakozás és kapacitás lekötés feltételeivel, a vezeték és
tároló üzemeltetésével, üzemzavarral és válsághelyzettel, méréssel és az elszámolással,
árszabályozással, engedélyezéssel és jogkövetkezményekkel foglalkoznak.
A 19/2009-es kormányrendelet értelmében a szállító, elosztó köteles a termelő által
benyújtott kapacitásnövelést elfogadni, ha ahhoz nem szükséges a földgázrendszert
fejlesztenie. Csak a 11. számú mellékletben szereplő adott minőségű (égési jellemző)
földgáz táplálható be. A csatlakozás nem tagadható meg, ha 5 %-ot nem halad meg a
fűtőérték változás a szállítóvezeték kiadási pontján. Azt is kimondja, hogy a szállító,
elosztó határozza meg a vezeték műszaki paramétereit a termelőtől a csatlakozásig, a
termelő pedig csatlakozási díjat köteles fizetni.
A 3/2009-es ÖM rendelet határozza meg a megújuló energiaforrásokat termelő
üzemek tűzvédelmi műszaki követelményeit.
Ennek definíciója szerint a biogáz üzem a biogáz vagy depóniagáz előállítására,
tárolására, felhasználására szolgáló, sajátos építményekből álló létesítmény, amely
magába foglalja valamennyi, az üzemeltetést segítő berendezést és építményt. A
depóniagáz olyan biogáz, amely kommunális hulladéklerakók hulladéktestében
található szerves anyag spontán bomlásakor keletkezik.
A rendelet 8.§-a foglalkozik a mezőgazdasági biogáz üzem létesítésének, használatának
előírásaival. A 10.§ a depónia gázt előállító üzem szabályozásával foglalkozik, a 11.§
pedig a szennyvízből biogázt kinyerő üzem szabályaival.
A melléklet első fejezete a gáztárolók, szerelvények, tartályok körüli védőtávolságokat
határozza meg, a második rész a nem kapcsolódó építmények (út, vasút, járda, A és B,
C és D tűzveszélyességi kategóriába eső építmények) tárolótól való minimális
elhelyezési távolságát szabja meg.
48
A rendelet előírásai összhangban állnak az Országos Tűzvédelmi Szabályzattal (9/2008
ÖTM rendelet).
A CXVII/2010-es törvény és a 343/2010-es számú kormányrendelet a fenntartható
bioüzemanyag termelés követelményeiről, igazolásáról szól. Célja a megújuló energia
közlekedési célú felhasználásának növelése. Ezzel kapcsolatosan
fenntarthatósági követelményeket határoz meg. A 3.§ szerint a forgalmazásért,
felhasználásért pénzügyi támogatás (adókedvezmény, -visszatérítés, alacsonyabb
adómérték) jár. A rendelet külön kitér az üvegházhatású gázok csökkentésének
fontosságára, amivel dolgozatom elején én is
foglalkoztam. A rendelet definiálja a biogázt. Eszerint a biogáz
biomasszából kinyert, földgáz minőségűre tisztított gáznemű üzemanyag vagy
fagáz. A bioüzemanyagot fenntartható módon kell előállítani. A bioüzemanyag
akkor minősül fenntarthatóan előállítottnak, ha a bioüzemanyag alapanyagaként
felhasznált biomassza igazoltan fenntarthatóan kerül megtermelésre, és a
bioüzemanyag használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás elkerülésének
mértéke legalább 35%.
Az alábbi ábrát a rendeletben megadott értékek alapján szerkesztettem. Jól látható
rajta, hogy egy egységnyi energiatartalmat vizsgálva a biogáz az az üzemanyag, ami a
legmagasabb energiatartalommal rendelkezik. (A biogáz esetében MJ/ kg, a folyékony
(bio) üzemanyagok esetében MJ/ l a számítás alapja).
A 389/2007-es kormányrendelet foglalkozik a megújuló energiaforrásból, vagy
hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, kapcsoltan termelt
49
villamos energia kötelező átvételével.
Az 1.§ szerint megújuló energiaforrásból, hulladékból termelt villamos energia a
kötelező átvételi rendszerben akkor értékesíthető, ha a biogáz, a hulladékból nyert
energia ugyanazon technológiai (primerenergia átalakítási) folyamatban történő
felhasználása történik, akkor a megújuló energiaforrástól eltérő energiaforrás
felhasználási aránya nem lehet 50%.
A rendelet részletesen foglalkozik a villamos energia kötelező átvételének szabályaival,
a kötelező átvételi eljárással.
A 6§ 10. pont értelmében a biogázból áramot termelő értékesítő a Magyar Energia
Hivatal határozata alapján a kötelező átvétel keretében történő értékesítést akkor
kezdheti el, ha a hivatalnak és a befogadónak bizonyítja, hogy az erőmű hatásfoka
meghaladja a meghatározott értéket. Ez az érték a különböző típusú erőművek
esetében eltérő. Az eltéréseket az alábbi táblázat mutatja.
389/2007 korm rendelet megújulóból nyert
energiával termelt
villamos energia kötelező
átvételéhez szükséges
minimális hatásfok
termelés hatásfok (%)
biomassza-tüzelésű
erőmű 30
biomassza, vegyes
tüzelésű erőmű 32
biogázerőmű
500KW telj. felett 35
biogázerőmű 500
KW telj. alatt 32
biogázerőmű
(vegyes tüzelésű) 40
50
A7.§ 4.pontja kimondja, hogy az értékesítő köteles havi menetrendben értékesíteni az
áramot a befogadónak. +/- 5%-nál legnagyobb eltérésnél az értékesítő a befogadónak 5Ft/KWh pótdíjat fizet. (kivéve, ha rajta kívül álló okból történt az eltérés (időjárásra nem lehet ráfogni)). A 8.§ az eredetigazolást teszi szükségessé. Az 1.pont szerint az értékesítő a tárgyév után eredetigazolással igazolja, hogy az általa termelt és a kötelező átvételi rendszerben értékesített villamos energia mennyisége megfelel a jogszabályi követelményeknek. Az 5. Pont előírja, hogy az eredetigazolást biogáz felhasználásával történő villamos-
energia termelés esetén akkor is meg kell adni, ha a biogáz előállítója a közcélú
földgázhálózatba táplálja a biogázt, és az értékesítő a betáplált biogázra
vonatkozó adásvételi szerződés bemutatásával igazolja, hogy a biogáz előállítótól a
kötelező átvételi rendszerben értékesített villamos energia mennyiség termeléséhez
elegendő biogázt vett.
A rendelet mellékletei foglalkoznak az átvételi árakkal. Ezeket az adatokat az alábbi
táblázatok tartalmazzák.
megújuló energiaforrásból, hulladékból nyert
energiával termelt villamos energia átvételi bázis
árai (ÁFA nélk.)
Ft/ KWh
nap- és
szélenergia megújulók
csúcsidőszak 26,46 29,56
völgyidőszak 26,46 26,46
mélyvölgy
időszak 26,46 10,8
51
nyár tél
csúcs
völgy
mélyvölgy
6.00-
22.00
22.00-
1.30,
5.00-
6.00
1.30-
5.00
7.00-
23.00
23.00-
2.30,
6.00-
7.00
2.30-
6.00
a 3
régiónként
eltérnek
az
időpontok
A 23/2003-as KVVM rendelet szól a bio hulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki
követelményeiről. A 2. melléklet tartalmazza a bio hulladék-kezelő telep üzemeltetési
feltételeit. Eszerint kötelező a higenizáció (emberre, állatra, valamint kultúrnövényekre
veszélyes patogén mikroorganizmusok elpusztítása). A biológiai kezelés mérvadó
jellemzőit (hőmérséklet, komposztálás időtartama) a higenizációs fázisban naponta kell
írni, s öt évig meg kell tartani az adatokat. Célszerű mintavevő- és mérőhelyeket
kialakítani.
A rendelet szabályozza az anaerob lebontást is. Eszerint a levegő ki van zárva a
folyamatból, a higenizáció miatt a reaktorban minimum 24 órán át 55°C-nak kell lennie,
minimum 20 napos bent tartózkodás szükséges (ha 55°C alatti hőmérsékletű, vagy
rövidebb idejű az bevitt anyag bent tartózkodása, akkor minimum egy órán át 70°C-on
elő kell kezelni). Szerves trágyát, hígtrágyát nem kell pasztörizálni, ezeket eredeti
formájukban lehet használni.39 Ez utóbbiakat egy FVM rendelet definiálja. (59/2008
FVM rendelet: hígtrágya: folyékony és hidraulikusan szállítható trágya. Szerves
trágya: állatállomány által ürített trágya, trágya-alom keveréke, hígtrágya, istállótrágya).
A rendelet azt is előírja, hogy lakóházak minimum 500 méteres körzetében a
szaghatást csökkenteni kell.
A rendelet értelmében a megmaradt hulladék stabilizálás után lerakható, engedély
nélkül felhasználható takaró rétegként, de az adott területen a stabilizált bio hulladék
szárazanyag
39 Forrás: Filyó Diána- Olajos István: A biogáz és az arra vonatkozó speciális
szabályozások, Anyagmérnöki Tudományok 38/1 76.o.
52
mennyisége 200 t/hektár alatt kell, hogy maradjon. Ám ahhoz, hogy a termőföldre
kihelyezzék, talajvédelmi terv szükséges az engedélyezéshez (90/2008 FVM rendelet).
Kivéve a szerves trágyához. De egyszerűsített talajvédelmi terv kell a szennyvíziszap-
komposzt, mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldi kihelyezéséhez.
A biogáz-üzemi fermentlé nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladék, ezért
talajvédelmi terv szükséges.40
5. A megtermelt villamos energia értékesítése, a KÁT- rendszer
Ebben a fejezetben a biogáz létesítmények által termelt villamos energia
értékesítésével foglalkozom. Ennek fontosságát az adja, hogy számos ilyen erőmű a
saját felhasználáson túl a villamos energiát a villamos hálózatra helyezve zöld áramként
értékesíti és ezeknél az egységeknél ez jelenti a legnagyobb és egyben a legstabilabb
bevételi forrást is. Az áram átvételi árainak nagysága döntő fontosságú a biogáz
erőművek további elterjedésének.
A 96/2007. évi törvény foglalkozik a villamos energia értékesítésével. Ennek az új
villamos energia törvénynek a hatására jött létre az KÁP, majd a KÁT rendszer. A
törvény és a nyomában létrejövő eladási- vételi rendszerek célja az volt, hogy a
megújulók energiamérlegbeli részaránya növekedésnek induljon, javuljon az
energiahatékonyság és így az energiafogyasztás mérséklődjék. Ebből kifolyólag
támogatja a megújuló energiaforrásokat alkalmazó, valamint hulladékot eltüzelő
erőművek létrehozását villamos energia termelésének céljából. Az ezeknek a
létesítményeknek adott támogatás két pillére épült: a garantált árra (ami magasabb
volt a piaci ártól) és a termelőtől való kötelező átvételre.
2003 és 2007 között működött a KÁP elszámolási rendszer. A nagykereskedő, vagy a
helyi szolgáltató a rendszerirányítótól, a MAVIRtól egyfajta kompenzációt kapott a
hatósági ár és az átvételi ár különbségének alapján. Erre a pénzügyi fedezetet a
rendszerirányítási díjba épített díj adta. Ennek a növekvő hiánya adta a probléma egyik
forrását. A hiányt díjnöveléssel tűntették el (2,07Ft/KWh lett az új díjelem).
40Forrás: Szilágyi Szabolcs: A biogáz és jogi szabályozása szakdolgozat (Miskolc, 2010) 30. o.
53
2008 és 2011 között tartott a KÁT (kötelező átvételi tarifa) rendszer szerinti elszámolás.
A 2007-es új villamos energia törvény átalakította a kötelező átvételi rendszer
finanszírozását. Bővítették a kedvezményezettek körét, a fűtési igényben a kapcsoltan
termelő nagy erőműveket (50-130MW) is bevonták a rendszerbe, majd a vegyes
tüzelésű erőművekben lecsökkentették a biomassza előírt részarányát. A Magyar
Energia Hivatal határozta meg a beruházás megtérülési ideje alapján a rendszerben
való részvétel hosszát, a kötelezően átveendő mennyiséget. Az erőmű döntött arról,
hogy a kvótát milyen módon használja fel. Az átvételi ár az erőművek mérete szerint
differenciálódott. Eszerint az átvevők kötelesek megvenni a villamos energiát egy
bizonyos százalékban (a felhasználóknak eladott áram arányában). A termelők és
szolgáltatók menetrendje alapján a MAVIR előre meghatározta, hogy mennyi villamos
energiát kell átvenni.
A két időszak között elsősorban az elszámolásban volt különbség, mind az elszámolt
villamos energiában, mind az átvételre fordított összeg mérlegét tekintve.
Mindkettőben meghatározó volt a kapcsolt energiatermelés túlsúlya (körülbelül
kétharmadnyi részben), ami annak is betudható volt, hogy vegyes (biomassza) tüzelésű
nagyerőművek is bekerültek a támogatottak körébe és így a támogatási rendszer
kipótolta azoknak a létesítményeknek a forrásait is, amiket eredetileg nem volt
szándékában támogatni.41
Felmerül a kérdés, hogy mennyit fizetett a MAVIR a termelőknek? A 389/2007-es korm.
rendelet bázisárai és a termelők tervezett havi termelése alapján meghatározta
a termelőknek fizetendő árat. Ezt korrigálta az előző havi tervezett-tényleges termelés
költségeivel, a működtetés költségeivel. Ebből meghatározott egy árat, amit az átvevő
fizetett a MAVIRnak. A MAVIR mindig előre közölte az átadási árat. A MAVIRnak sem
nyeresége, sem vesztesége nem lehetett ebből.
2011 tavaszán a kormány átalakította a KÁT rendszert. Vita volt arról, hogy
megmaradjon, vagy egy új rendszert hozzanak létre, végül az aktuális rendszer
átalakítása mellett döntöttek. Az egyik fontos változás, hogy az 50 MW feletti
erőműveket kizárták a támogatásból. Ezen-kívül 2011 nyarától megszűnt a kapcsolt
41 Forrás: http://energiakontrollprogram.hu/akta/kotelezo-atveteli-tarifa-kat (2013 árpilis 8.-i letöltés)
54
energia támogatása, csak az 50 MW alatti teljesítményű kapcsoltan hőt és áramot
termelő erőművekben termelt villamos energia kapott támogatást. Bevezették a
kapcsolt mérlegkört, ami ezeket a kis erőműveket foglalta magába és ezek
támogatására bevezették a kapcsolt termékszerkezet átalakítási díjat, amit a
rendszerhasználati díjba építettek be. A támogatás mértéke 1,2 Ft/ KWh.
5.1 METÁR Rendszer
Ugyan az új szabályozásról még csak egy törvénytervezet42 elérhető, annyit már lehet
tudni, hogy az új rendszer lényege, hogy a megújuló energia termelését egy fix áron, fix
időpontig veszik át. Ennek az új szabályozásnak az a lényege, hogy a jelenlegi 8%-ról
2020-ig 14.62%-ra nőjön a megújuló energiaforrásokból nyert energia az országban,
valamint, hogy megérje ilyen beruházásokba belefogni. Az energia eladása
technológiánként változik. Ez érinti az átvételi árat is és a fix átvétel idejét (a koncepció
szerint tizenöt év) is-a törvénytervezet szerint. A METÁR pénzalapjának forrása a
fogyasztói számlákba lesz beépítve, oly módon, hogy a fogyasztó néhány fillért fog
fizetni egy m3 gázért, vagy 1 KWh villamos energiáért. A támogatási rendszer három
pillérre épül: villamos energia bázisár, zöldhő bónuszár, egyéb bónuszár, ami
a biomassza esetében kiegészül még a barna tarifával.
42http://metar.hu/metar_szabalyozas_torveny.html (2013. Április 7. letöltés)
55
6. A biogáz értékelése a magyar klímapolitika és energiapolitika
tükrében
Ebben a fejezetben megvizsgálom, hogy a klímapolitikával foglalkozó Policy Soultions
által elkészített Klímapolitika Magyarországon, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
2008-2025, valamint az energetikával foglalkozó Nemzeti Energiastratégia 2030 és
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020
dokumentumok mennyire foglalkoznak a biogázzal, miként vélekednek e megújuló
energiaforrás hasznosíthatóságáról. A fenti dokumentumokat külön-külön vizsgálom
meg, a fejezet végén összegzem őket.
A Klímapolitika dokumentum nem tér ki részletesen az egyes megújuló
energiaforrásokra, így a biogázra sem. Közvetett módon mégis kapcsolódik a biogázhoz,
ugyanis érinti azokat a területeket, ahol a biogáz hasznosítható. A hazai ÜHG
kibocsátás 75 %-áért az energiaipar, 13 %-áért a mezőgazdaság, 5 %-áért a keletkező
hulladék a felelős, 43 míg a CO2 kibocsátásért az energiafelhasználás, az ipar, a
hulladékégetés és a földhasználat. A dokumentum szerint a mezőgazdaságban jelentős
CO2 kibocsátás csökkentést és energiafelhasználás csökkentést lehet elérni a jövőben,
mert ott a zöld energiák helyben hozzáférhetőek. A metán kibocsátás ötöde az
állattenyésztésből származik és 12 %-a a hulladéklerakókból.
Ezeken a területeken jelentős javulást lehet elérni a biogázt előállító üzemek
alkalmazásával.
Ugyan Magyarország a kiotói vállalást 2010-ig túlteljesítette, mert 34 %-os ÜHG
kibocsátás csökkenést ért el, de ez nem a hazai klímapolitikának, hanem az összeomló
iparnak tudható be. (1985-ben 115 millió tonnányi volt a CO2 kibocsátás, míg 2005-ben
csak 80 millió tonna). Az írás szerint az országnak nagy lehetőségei vannak az
emisszió csökkentésre, a zöld gazdaság fejlesztésére, amit a fosszilis energiahordozók
csökkentésével, a fiskális politika klímavédelmi szempontú átalakításával lehet
megoldani. A megújulók termelését 186 PJ-ra kell növelni és a kapcsolt
energiatermelést szigorítani kell.
43 Forrás: Klímapolitika Magyarországon 15. oldal
56
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia az éghajlatváltozás mérséklésével
foglalkozik részletesen. Ez is megjegyzi, hogy a sokat csökkent a CO2 kibocsátás,
de nem az energiatudatosság miatt, és, hogy az egy főre jutó kibocsátás
Magyarországon kiemelkedően jó a régiós átlaghoz képest. Az éghajlatváltozás elleni
küzdelemben az energiaszektornak kell a legnagyobb szerepet vállalnia, mert az
ÜHG kibocsátás háromnegyedéért tehető felelőssé. Ez azért lehet, mert nagyon
nagymértékben fosszilis energiahordozókra épül a szektor, de ez az egész országra
igaz: 2005-ben az ország energiafelhasználásának 81 %-át a fosszilis
energiahordozók adták. A dokumentum kitér a mezőgazdaságra is, ami a biogáz
alapját adja, ugyanis a mezőgazdaság felel az ÜHG kibocsátásának 10 %-áért, a
metánkibocsátás negyedéért. Az előző dokumentumnál ez
továbbmegy, az egyes megújulókat részletesen bemutatja és a legnagyobb
jelentőséget a biomassza alapú megújuló energiaforrásoknak tulajdonítja. A
biomasszának nagy növekedési potenciálja van Magyarországon, azonban a
klímavédelmi-környezetvédelmi szempontok mérlegelése után szabad csak biomasszát
felhasználó létesítményeket építeni és úgy, hogy az élelmiszerbiztonságot ne
veszélyeztesse.
A biogáz minden szempontból előnyös és támogatandó megújuló energiaforrás. A
számítások szerint középtávon 1137 millió m3 állítható elő, ami 25 Petajoule-nak felel
meg. 44 Sokrétű a felhasználása, a biogázból nyert üzemanyag jobb a többi
agro üzemanyagnál. Viszont elterjedését akadályozza a magas beruházási költsége. A klímastratégiai dokumentumoknál sokkal részletesebben tárgyalja a megújuló
energiaforrásokat a két energiastratégiai dokumentum.
A Nemzeti Energiastratégia 2030 részletesen bemutatja az ezekben rejlő lehetőséget.
Az írás szerint a fenntartható energiaellátásért a megújuló energiaforrásokat és az
alacsony CO2 kibocsátású energiatermelést kell előnyben részesíteni. 2030-ig
valószínűleg meghaladja a 20%-ot az energiamérlegben a megújulók részaránya. Az
igazán lényeges megállapítás az, hogy a megújulókon belül is prioritást kap a
kapcsoltan termelő biogáz (az amúgy alacsony hatásfokú) biomassza erőmű és
geotermális energia mellett. Előtérbe kerülnek a bioenergiák között az energetikai
rendeltetésű ültetvényekről származó alapanyaggal, mezőgazdasági és (élelmiszer)ipari
44
Forrás: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 50. oldal
57
melléktermékekkel dolgozó decentralizált energiatermelő egységek (biogáz üzemek),
hangsúlyosabb szerepet fog kapni a kommunális hulladékokból, szennyvizekből nyert
energia felhasználása (ami szintén érinti a biogázt, hiszen depónia gázból és
szennyvíziszapból is állítanak elő biogázt a mezőgazdasági és élelmiszeripari
hulladékok mellett).
A távhő korszerűsítése és decentralizációja, a fokozatosan összekapcsolódó távhő
szigetek, a falusi távfűtőművek jövőbeli kiépítése és a megújulók ezekbe való bevonása
szintén olyan tényezőelem, ami a biogáz felfutását (is) okozhatja a jövőben.
A harmadik terület a közlekedés, ahol jelentős ÜHG-t lehet csökkenteni és energiát
megspórolni. Ebben a „szektorban” az energiahatékonyság javítása mellett az
agro üzemanyagok felfutásával lehet számolni. Ezeknek a részaránya 15%-a kell, hogy
nőjön 2020-ra. Viszont a CNG, LNG fontosságát nem emeli ki, amiről úgy gondolom,
hogy a biogáz szempontjából a dokumentum egyik hiányossága.
A stratégia kitér a globális és regionális trendekre is. Az előbbi alatt csökkenő fosszilis
készleteket ért, emiatt és a növekvő energiaigények miatt növekvő energiaárakkal kell
számolnunk és ez okot ad az olyan lokális erőforrások bevonására, mint a biomassza,
vagy biogáz is. A megújulók felhasználása a szomszédos országokban jobb. Ez a
nagyobb erdősültségnek, több vízi erőműnek tudható be, illetve a hatékonyabb
szabályzórendszernek. Magyarországon a biomasszában van nagy lehetőség, nagy,
kihasználatlan potenciálja van az országnak e téren. A villamos energiatermelés 8%-a
származik megújuló energiaforrásból és ennek a 8 %-nak mindössze 2-3%-a biogázból.
A megújulók még alacsony elterjedtségének oka a rossz szabályozás, a KÁT- rendszer
rossz támogatása és a bürokratikus engedélyezés.
A stratégia több pilléren áll. Az energiaellátás biztonsága, versenyképesség növelése
mellett a fenntarthatóság jut szerephez. Energiaültetvényekkel, helyi energiahordozók
termelésével a fosszilis energiahordozóknak való kitettség, s az energiaszegénység is
csökkenthető. A fenntarthatóság alapja a környezeti –társadalmi-gazdasági dimenzió
összhangja, ami magába foglalja az alacsony CO2 kibocsátású technológia elterjesztését,
a zöld innovációt, a társadalmi tudatformálást, az energiahatékonyságot és
takarékosságot.
Az ország adottságai jók a megújulók esetében, terjesztésük kapcsán a decentralizált
58
szisztémát kell követni, és olyan ösztönző rendszert kell kidolgozni, aminek
eredményekképp minimum az EU-nak tett elvárások teljesülnek. Ehhez új kormányzati
energetikai intézményrendszer szükséges, ami a befektetéseket támogatja, az
engedélyezést egyszerűsíti, kiszámítható, hiteles, a szabályozás átlátható, a közjónak és
a nemzeti érdeknek van alávetve.
A peremfeltételek (klímapolitika, fosszilis készletek, EU-s kötelezettségek) mellé a
technológiai fejlődés is egy kérdéses terület. A stratégia elkészítői szerint a megújuló
technológiák beruházási és működési támogatás nélkül is belépnek a piaci versenybe,
felfut a gyártási kapacitás, s így olcsóbbá válik a technika: a napenergiát hasznosító
berendezések esetében a csökkenés 70 % is lehet, míg a biogáznál 20%. 45
A jövőkép pozitív változásokat vizionál. Új technikák, sikeres szemléletformálás, lokális
adottságoknak megfelelő alternatívák preferálása, megújuló és alternatív hőtermelés,
valamint alacsony CO2 kibocsátású technikák elterjedése a jelentik a siker kulcsát.
A megújulók elterjedésében hangsúlyt kell fektetni a fiskális ösztönzőkre. Ezek
lehetnek vissza nem térítendő támogatások, adó és járulékkedvezmények. Továbbra is
támogatandó a zöldáram és mellette a megújuló alapú hőtermelés, a biogáz átvétele.
Emellett egy hazai innovációkat, gyártást, szakemberképzést támogató
ösztönző rendszert kell kiépíteni.
A jövőkép a megújulók további elterjedésével számol. A biomassza
lehetőségei kiemelkedők a régióban, évi 145 PJ potenciál van benne. A biogáz ehhez
hasonlóan, nagy, mintegy 25 PJ-nyi földgázt válthat ki a jövőben, így csökkentve
a külföldi földgázimportot.
A villamos energia tekintetében az atom -szén-zöld forgatókönyv megvalósulásának
van a legnagyobb valószínűsége. Ez a paksi bővítést, egy új szénerőmű építését és a
megújulók térnyerését vizionálja. Ebbe beleértendő a CO2 intenzitás csökkentése, a cél,
hogy a jelenlegi 370 gramm CO2/KWh szint 200 alá csökkenjen. E forgatókönyv szerint
nálunk a földgáz továbbra is meghatározó marad, de a megújulók (biomassza, biogáz,
nap, szél) energiamérlegbeli aránya el fogja érni a 20 %-ot.
Nagyszabású elképzelései a hőenergia kapcsán vannak a stratégiának. Eszerint 2020-ra
a megújulókból származó hőenergia termelés elérheti a 24 %-ot is. Ennek egyik eszköze
a tisztított biogáz átvétele. Ebbe beletartozik a távhő lefedettség növelése, az ipari s
45
Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030 53.oldal
59
mezőgazdasági hőhasznosítás fejlesztése és emiatt a földgázhálózattól független,
lokális hőforrásokat használó egységeket kell építeni. A közlekedésben az
agro üzemanyagok részesedése tovább kell nőjön, és 2020-ra el kell érje a 14%-ot. Az
üzemanyagokon belül hosszú távú prioritást élveznek a hulladékból előállított
üzemanyagok, például a biogáz is.
Nem szabad megfeledkezni a megújulókra építő gazdaság horizontális vetületéről sem.
Ezalatt egyfelől a vidékfejlesztést értjük, a decentralizált, kétpólusú mezőgazdaság nem
csak élelmiszer alapanyagokat, hanem energianövényeket is termel; másfelől az oktatás
és K+F a szakemberképzésben, innovációk elterjesztésében és a hazai gyártásban lehet
segítségükre.
A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv 2010-2020 részletesen kitér a
biogázra, a biogáz alkalmazhatósági területeire. A tervben foglaltak megvalósítását
segítő intézkedések elsősorban pénzügyi jellegűek (EU-s és hazai programok,
támogatások), pénzügyi ösztönzők (zöldáram átvétel, bio üzemanyagra adható
kedvezmények), kedvező szabályozás és szakemberképzés. A
biogáz földgázhálózati csatlakozásának finanszírozása az EU Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Alapjából történhet. Ennek gazdaságossági szempontból meg kell
történnie. A biogáz terjedését akadályozó tényezők egyike, hogy a zöldáram átvételi
ára nem biztosít rövid távú megtérülést, ha mellette a „hulladékhőt” nem
hasznosíthatja az üzem. Emiatt pedig a bankok sokszor elállnak a hitelezéstől. A
zöldáram átvételi rendszerét felül kell vizsgálni, azt differenciálni kell olyan
szempontok alapján, mint környezetvédelmi hatás, munkahelyteremtés, alapanyag,
hőfelhasználás. Mivel sok helyen kevés az alapanyag, a kis kapacitásúakat kell
előnyben részesíteni. A biogáz tisztítás után biometánként betáplálható a
földgázrendszerbe, azzal egyenértékű, nem kell párhuzamos infrastruktúrát
kiépíteni hozzá. Mivel a földgázrendszer fejlett, így képes fogadni a
további gázmennyiséget. A biogáz harmadik hasznosíthatósági területe a
bioüzemanyagokhoz kapcsolódik.
2009-ig adókedvezmény járt ezekre, azaz a jövedéki adó visszaigényelhető volt. 2009-
ben megszűnt a motorolajba, gázolajba kevert bioüzemanyag kedvezménye. Azóta
igazolni kell, hogy fenntartható módon állították elő és erre vonatkoznak a 2011-től
adott az ösztönzők (kisebb adómérték).
60
A klímaváltozással foglalkozó két dokumentum nem foglalkozik részletekbe menően a
biogázzal, viszont közvetve érinti azokat a területeket, ahol az felhasználható. A
megújuló erőforrásokon belül a biomassza kap kiemelt helyet, de nem tér ki arra, hogy
a szabályozás hiányosságait kihasználva lehet jelenleg olyan magas a biomassza
részaránya a megújuló energiaforrásokon belül. A KÁT rendszer lehetővé teszi a nagy
erőművek támogatását, ha azok biomasszát is tüzelnek. Nem részletezi azt sem, hogy
ezek az erőművek többnyire elavultak, kis hatásfokkal működnek és az értékes
biomassza alacsony hatásfokú égetése nem nevezhető a fenntarthatósághoz való
közeledésnek, és nem csak környezeti, hanem gazdasági szempontból sem, hiszen
ezek az erőművek gyakran külföldi tulajdonban vannak, a nyereség így nem
feltétlenül helyben hasznosul.
A dokumentumok közvetve érintik a biogázt is, ugyanis a környezet védelmének
fontosságából kiindulva az ÜHG csökkentést, a fosszilis energiafelhasználás
mérséklését tekintik a fő célnak. A biogáz szempontjából fontos, hogy megemlítik a
mezőgazdaság nagy metán kibocsátását is. Ezek mind olyan területek, ahol a biogáz
segítségével javítani lehet a környezet minőségén. Én elsősorban a mezőgazdaságra
és ÜHG csökkentésre vonatkozó szerepét emelném ki. Mivel hulladékot (szerves
hulladék, trágya, szennyvíz) hasznosít, így csökkenti a légkörbe kerülő CO2 és CH4
mennyiségét, ezáltal elősegíti a kiotói vállalások teljesítését. Ehhez még hozzá kell
venni a közlekedésben felhasználható biogáz (egyelőre messze nem kiaknázott)
lehetőségeit. Több Nyugat-európai országban a buszok és teherutók már CNG és LPG
meghajtásúak, amit még csak most kezdenek el Magyarországon is bevezetni.
Amit hiányoltam a NÉS-ből az az, hogy kevés benne a konkrétum, a javaslat, a kritika.
Nincsenek benne minden egyes évre lebontott tervek, célszámok és a megvalósításhoz
szükséges pénzügyi kérdésekkel foglalkozó részek.
Az energiastratégiai dokumentumok sokkal részletesebben jellemzik a megújuló
energiahordozókat és mélyebben érintik a témát, mint a klímapolitikai dokumentumok.
A biogázzal kapcsolatosan kitérnek a szabályozás hiányosságaira, gyengeségeire, a
biogáz sokrétű felhasználására. Ez adja a biogáz lényegét. Amellett, hogy (akár
veszélyes) hulladékokat használ fel a gázképződéshez, a „végterméke” széleskörűen
fölhasználható. A termelt áramot a hálózatirányító megvásárolja, a biogázt pedig
61
földgázminőségűre javítva be lehet táplálni a földgázhálózatba. Emellett még lehetőség
van a kapcsolt hőben is, amit (nem csak saját) fűtésre lehet használni. A
bioüzemanyagok piacán is megjelenhet a biogáz, mint CNG forrás. A fermentáció során
keletkező kimeneti anyagot pedig talajjavítóként lehet felhasználni.
Az elérendő célok és a szabályozás között azonban ellentmondás van. A stratégia is
megemlíti a biogáz terjedését kedvezőtlenül érintő szabályokat, de ettől függetlenül a
biogáz további terjedését vizionálja. Nem fogalmazza meg egyértelműen, hogy milyen
biogáz erőművek lennének kívánatosak. Indiában a kis, házi erőművek népszerűek,
ahová rögtön be lehet táplálni a trágyát, nem kell sehová sem szállítani, így nincs
közlekedésből származó CO2 kibocsátás, illetve nem telik el hosszú idő a trágya
kibocsátása és begyűjtése között, mert egyből betáplálható a házi üzembe és így szinte
semennyi CH4 sem kerül a levegőbe. A központosított üzemeknél több nap is eltelhet,
mire begyűjtik az anyagot és az addig is metánt bocsát a levegőbe. A vezetékes
földgázrendszerről leválasztott, falusi központú helyi fűtést biztosító üzemegységek
megvalósítása annak tükrében, hogy a hazai négyezer településből ezerötszáz
hátrányos helyzetű, utópisztikusnak hat. Azonban nem lehet amellett a lehetőség
mellett elmenni, hogy a biogázt előállító üzem kapcsoltan hőt is termel, így azt az üzem
környéki településeken fel lehet használni közintézmények, lakások fűtésére.
Az agrobizniszt ilyen formában nem nevezte nevén egyik stratégia sem, de a leírásból
következtetni lehet arra, hogy a mezőgazdaság diverzifikálását, a leszakadó (leszakadt)
térségek felzárkózását elősegítheti a biogáz és a többi megújuló energiaforrás
elterjedése. Ahhoz, hogy elterjedhessen, meg kell valósulnia a hazai oktatásnak,
kutatás-fejlesztésnek, a nyugati termékekkel versenyképes magyar szabadalmaknak
kell megjelenniük, mindezt úgy, hogy Magyarország évtizedes hátrányban van a fejlett
országokhoz képest. A stratégiák pénzügyi oldala is egy problémás terület, ugyanis
pénzügyi ösztönzőket, vissza nem térítendő támogatást, beruházási támogatást javasol,
de arra nem tér ki, hogy a stratégia végrehajtásához honnan lesz erre pénz. Ha az állam
nyújt ehhez segítséget, akkor pedig fenn áll annak a veszélye, hogy a magyar piacon is
terjeszkedi kívánó nyugat- európai cégeket támogat a hazai forrásokból, így pedig nincs
arra garancia, hogy a létesítményből származó profit abban a kistérségben marad, ahol
az keletkezett, sem arra, hogy felfut a hazai gyártás.
A biogáz negyedik felhasználási területe a CNG volna. Ahhoz, hogy az EU-s vállalásoknak
62
megfelelően a bioüzemanyagok részesedése 15%-ra nőjön, ezt a fajta felhasználást is
segíteni kellene. Az LPG jelenleg sokkal jobban elterjedt az országban, körülbelül 100
ezer autó használ ilyen technológiát. Jelenleg 400 LPG kút található az országban, míg
CNG-ből mindössze három darab. Egy ilyen töltőállomás kialakítása 20 millió Forintba
kerül, míg a biogáz tisztító 150 millió Forintba. A zalaegerszegi szennyvíztelepen másfél
éve adtak át egy ilyen kutat, amit 95%-ban EU-s támogatásból finanszíroztak. A CNG
jelentősége abban rejlik, hogy a TTW (a tankba való betöltéstől a felhasználásig)
hatásfoka sokkal jobb, mint bármely más üzemanyagé: az 1 MJ-ra jutó CO2 kibocsátás
56.32gramm, propán butánnál 65.65, gázolajnál 73.31, benzinnél 74.36, etanolnál
71.26.46 Míg a CNG-s autók 10 Ft-ért tesznek meg 1 kilométert, addig a benzinesek 30
Ft-ért.
A CNG, LPG elterjedésének gátat szabhat a növekvő jövedéki adó is: 2013 elején
47900Ft/tonna árról 71850Ft-ra növelték az LPG jövedéki adótartamát. Ez a túl magas
jövedéki adó a többi bioüzemanyagot is sújtja (egy liter E85-ösön 120 Ft jövedéki adó
van), ami a további terjedés lassulását fogja okozni, még akkor is, ha 1 liter LPG még
mindig csak 271 Ft, szemben a benzin és gázolaj 400 Ft feletti árával. Így pedig a
stratégia nem fog teljesülni.
7. Működő biogáz erőművek bemutatása
7.1 A kaposvári cukorgyár területén működő biogáz erőmű
Ez az erőmű az egyetlen olyan
erőmű a térségben, ami a
cukorgyártás melléktermékével,
a répaszelettel működik-
tudtam meg az NFÜ által
szervezett nyílt napon. Másik
különlegességét az adja, hogy
nem német/ osztrák
1. Forrás: http://energiaoldal.hu/biogaz-cu
46
Forrás: Szalkai István: A metángáz energetikai szempontból c. előadásanyag http://www.mgkke.hu/download/A%20metangaz%20energetikai%20szempontbol%2002.pdf
63
technológiát vettek át, hanem helyben kísérletezték ki azt az eljárást, hogyan lehetne
az óriási mennyiségben keletkező növényi hulladékot újrahasznosítani, tehát hazai
fejlesztésű technológiát hoztak létre. (Ugyan az is igaz, hogy a gyár 51%-ban az osztrák
Agrana csoport tulajdona, így a külföldi szál itt is tetten érhető).
Az alapanyag (körülbelül egy milliótonnányi cukorrépa) az ország különböző pontjairól
érkezik (lévén ez az egyetlen még működő cukorgyár Magyarországon), döntő részben
vasúton, így a szállítás oldaláról is megvalósul a környezettudatosság. A cukorrépa
ugyan nagy mennyiségben érkezik az üzembe, de csak időszakosan és a gondot pont ez
okozza, hogy kampányon kívül kevés a megfelelő alapanyag. Ezt egyéb növényi
hulladékkal kívánják megoldani: parkokban nyírt fűvel, kukoricacsuhéval, bioetanol
gyártás melléktermékével. Mivel élelmiszeripai feldolgozó egységről van szó, így
trágyát és vágóhídi hulladékot itt nem lehet felhasználni.
A cukorgyártás nagy hőigényű folyamat, ennek és a nagy mennyiségben megmaradó
répaszelet okán a vezetőség részéről megfogalmazódott a 0 külső energia stratégia,
azaz lehetőség szerint a gyár által felhasznált energiát saját erőből kell fedezni. Ez
jelenleg 80%-ban valósul meg. A tervek között szerepel az is, hogy „széthúzzák” a
biogáz termelést, azaz növényi hulladékok felhasználásával a nyári kampány időszakon
kívül is betáplálnának valamilyen növényi anyagot, az így keletkező biogázt tisztítás
után a rendszerbe töltve eladnák a szolgáltatónak, akitől az szükség esetén
visszavásárolható volna.
A gyár telepén két 25 m átmérőjű, 30 m magas fermentor tornyot és egy utófermentort,
majd egy újabb, nagyobb, 28m magas, 27.5m átmérőjű fermentort helyeztek el. A
fermentorokban 20 napig tárolják a bevitt anyagot (ami napi 220 tonna is lehet),
amiből a 37-39°C-os hőmérsékleten és 7.2-es PH-jú közegben mezofil baktériumok
állítják elő a metánt. A kis fermentor tornyokban napi 150 ezer m3, a kis
utófermentorban még napi 7 ezer m3 biogáz képződhet-feltéve, ha 100%-os
kapacitáskihasználtság mellett működnek.
A megtermelt biogáz mennyiségét jól érzékelteti, hogy 2010-ben, amikor még nem
épült meg a harmadik fermentor, a 117 napos működési idő alatt 840 ezer m3 biogázt
állítottak elő, ami (a fenntartó számításai szerint) 130 családi ház éves fűtésére volna
elegendő.
A keletkező 55%-os metán tartalmú, 25 mbar nyomású gázt gázfúvókkal 1 bárra
64
alakítják, így továbbítják a 600 m-re lévő kazánba. (Az régen szénnel, ma már kisebb
részben földgázzal, nagyobb részben helyben előállított biogázzal működik). Mint
megtudtam, a biogáz nagyobb nedvesség tartalmú, mint a földgáz, így a szállítás során
a kezdetben 140°C-os gáz cseppeket bocsát ki, ahogy fokozatosan lehűl, emiatt szűrni
kell. A vállalat tervei között szerepel az is, hogy egy gáztisztítót megpályázva, földgáz
minőségű biogázt állítanak elő, amit, mint korábban már írtam, a városi hálózatba
táplálnának be.
A cukorgyártás nagyon nagy energia-, és hőigényű folyamat. A keletkező biogázt a
kazán használja fel, a kapcsoltan termelt hővel pedig a fermentorokat, épületeket,
gépeket fűtik. A melaszszárító fűtése évente 3.6 millió m3-t, a gyári fűtési rendszer 2
millió m3-t használ fel. Ezenkívül ahogy az üzemeltetőktől megtudtam, hőt adnak a
szomszédos telken álló Kaposvár FC futballklubnak, illetve a városi uszodának is, ami a
teljes fűtési igényét ebből a hulladék hőből fedezi.
Azt is megtudtam, hogy a keletkező output anyagot (ami tulajdonképp folyékony
szennyvíz) a 4km-re lévő Sárosi ülepítőbe bocsátanak, ahol egy évet hagyják ülepedni
és a Kaposvári Egyetemmel kötött megállapodás értelmében az egyetem használja fel
földjein.
Úgy gondolom, hogy a kaposvári cukorgyár biogáz erőműve jó példája annak, hogy
felismerve a gondot, mely szerint óriási összegekbe kerül az energia, miközben nagy
mennyiségű, amúgy hőtermelésre felhasználható hulladék keletkezik, kikísérleteztek
egy olyan sokrétűen használható technológiát, amivel egyszerre tudják mindkét
problémát megoldani és a saját anyagi hasznon túl a városnak is segítenek (CSR) azáltal,
hogy a szomszédos focipályának és uszodának biztosítják a fűtéshez szükséges hőt. Egy
ilyen üzemben feltétlenül létjogosultsága van a biogáznak, hiszen helyben
alkalmazható, nem kell a villamos energiát alacsony áron értékesíteni a szolgáltatónak.
Úgy gondolom, hogy a gyár gazdaságos működésének szempontján túl a másik
lényeges elem, hogy helyben kísérletezték ki azt az egyedi technológiát, amivel
mindezt megvalósították és nem nyugat-európai franchise-t vettek át, még akkor is, ha
egy tőkeerős osztrák nagyvállalat áll a háttérben. A fenntarthatóság harmadik,
környezeti pillérje pedig oly módon érvényesül, hogy a fűtéshez már nem fosszilis
65
alapú fűtőanyagot használnak, hanem helyben termelt biogázt, így azontúl, hogy
kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, az energiafüggőségen is javít.
7.2 Az AGROWATT kecskeméti biogáz erőműve
A kaposvári cukorgyárban
található biogáz erőmű 95%-os
EU-s támogatásból épült föl.
Külföldi támogatást ez az
erőmű is kapott, az 1.215 millió
Eurós támogatást
a környezetvédelmi,
egészségügyi beruházásokat
segítő Norvég Alapból kapta a beruházó. A beruházási költségek megoszlását mutatja
az alábbi táblázat, amit az üzemeltetőtől kapott adatok alapján állítottam össze.
Támogatás Saját forrás
344381950
147994000
46,54%
20,00%
Hitel Teljes költség
247594050
739970000
33,46%
100,00%
megtérülési idő: 8 év
A beruházás a gazdasági válság idejére esett, így különösen nehéz volt hitelező bankot
találni. A banki hitel felvételét külön megnehezítette a rendkívül kedvezőtlen
Euró/Forint árfolyam, az árfolyamváltozás gyorsasága, így csak 8.5-9%-os kamatra
kapott kölcsönt a beruházó.
Az itt található erőmű mezőgazdasági hulladékokból (növényi anyagok, állati trágya),
élelmiszeripai hulladékokból (vágóhídi maradék, zsírok, lejárt élelmiszerek) termel
biogázt. Különlegességét az adja, hogy egylépcsős a technológia, azaz nincs külön elő-,
és utófermentor, nincs külön gáztározó sem, hanem csak egy fő fermentor, ami egyben
a tározó is. A nedves anyagot (szennyvíz, konzervgyári hulladék, zsíros húspép) egy
külön 500 m3-es tartályban tárolják, elválasztva a környékről behordott szilárd
anyagoktól (kukoricasiló, tyúk- és marhatrágya, laska gomba szövedéke, pékségi
hulladék).
66
Az mellékelt ábrán az
üzemeltetőtől kért adatok alapján
3% 3% 1% silókukorica
százalékos arányban mutatom be
a biogáz erőműben felhasznált
alapanyagokat. Az egyes
alapanyagokra vonatkozó
tényleges számokat az Ábrák
fejezetben helyeztem el (2. ábra).
29% 29%
22% 13%
kukorica csutka
tyúktrágya
szarvasmarha trágya kaszált fű sütőipari hulladék
Úgy gondolom, hogy egy mezőgazdasági anyagokra alapozott biogáz erőmű kapcsán a
legfontosabb telepítési tényező a működéshez szükséges alapanyagok megléte és az a
távolság, amikor még gazdaságosan beszerezhetőek ezek. Ezért a jelen erőmű
kapcsán külön figyelmet szenteltem az alapanyagok forrásainak az erőműtől
való távolságának és a felhasznált mennyiségeknek. Az alábbi ábrán összegezve
mutatom be ezeket.
Az ábrán jól
látszik, hogy az
erőmű az
a biogáz erőműben egy hónap alatt felhasznált alapanyagok (t) és származási helyük
Vezseny 600
alapanyagainak
túlnyomó
részét helyi
(körülbelül 10
kilométeres
távolságon
Kunszállás
Kerekegyháza
400
200
0
Kecskemét
Törökszentmikl ós
Cserkeszőlő
alapanyago…
belül található) forrásokból (konzervgyár (Univer), sütőipari hulladékok (Fornetti), helyi
gomba,- és marhatelep) szerzi be, ami eleget tesz annak a kívánalomnak, hogy
lehetőleg helybeli forrásokra alapozza egy ilyen erőmű a működését, ezáltal is
mérsékelve a szállításból eredő ÜHG kibocsátást, felesleges üzemanyag fogyasztást.
Azonban az is látható, hogy az erőmű működése nagymértékben függ ezektől a
forrásoktól és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a városban három biogáz
erőmű is „versenyez” ezekért a hulladék anyagokért.
Az üzemeltetőtől kapott adatok (inputanyag mennyiség, beszerzési forrás) alapján
67
0.953
megvizsgáltam az erőmű vonzáskörzetét, kvázi az egyes beszerzési helyek erejét az
egymáshoz való távolságuk és az alapanyag tekintetében. Ezt mutatja az alábbi ábra.
Ez a vizsgálat is megerősíti azt, hogy az erőmű közelében, nagy mennyiségben
beszerezhető alapanyaggal rendelkező forrásnak a többi forráshoz képest óriási ereje
van, és egyszersmind számottevő mértékben ki van téve ennek.
(A Táblázatokban
található második
táblázat mutatja a
részletes
A biogáz erőmű vonzáskörzetének ereje Reilly-féle gravitációs indexszel
Vezseny 6
4
számítást). Kunszállás
20.0797 Törökszentmiklós
Kerekegyháza
0 1.35
1.862 0.012 4.657
Cserkeszőlő
Kecskemét
A működés során a szilárd anyagot egy alapanyag fogadó bunkerbe helyezve táplálják
be a rendszerbe. Az oda betáplált anyagot egy keverőbe juttatják, ami ezt a szilárd
anyagot, a tartályból csövön bevezetett nedves anyagot, valamint a fermentorból
érkező fermentált anyagot összekeveri. (A keverő tartály 6 m3-es, teli állapotban 5500
kg-ot nyom, amit mérleg mér. Ez azért lényeges, mert a súly alapján látni lehet, hogy
mennyi anyag kerül a fermentorba). Egy ilyen etetési folyamat 20-25 percig tart és
harmincszor ismétlődik egy nap.
A termelt biogáz mennyisége, minősége a bevitt anyagoktól függ. Ha kevés a gáz, nincs
folyamatos villamos energiatermelés, ha leáll a gázmotor, nincs termelés sem. Ez abból
a szempontból fontos, hogy a MAVIR átveszi a teljes kapacitásnak megfelelő
mennyiséget, de emiatt menetrendtartási kötelezettséget ír elő, aminek értelmében a
termelőnek egy hónapra előre, negyed órás bontásban meg kell adnia, hogy mennyi
áramot fog termelni. Azonban az ilyen létesítmények sajátossága, hogy még az aznapi
termelést sem lehet pontosan előre ismerni. A menetrendtől való 20%-os eltérésért 5
Ft/ KWh büntetést kell fizetni, ami a 30.9 Ft-os átvételi átlagárnak a 16%-a.
Az itteni biogáz erőmű az előállított biogázból villamos energiát állít elő, aminek döntő
többségét értékesíti. A megtermelt mennyiség körülbelül 7-9 %-át fordítja saját
működésére. Gondot okoz a kapcsoltan termelt hő felhasználása. Ugyan az állandó 36-
68
38°C-os hőmérsékletű fermentort és az irodát ezzel fűtik, viszont a többi (egyelőre)
kárba vész. Az üzemeltetővel való beszélgetésem során megtudtam, hogy olyan
elképzelések merültek fel a gazdaságosabb üzemeltetésre, mint a hő gombaháznak,
üvegháznak, sertéstelepnek való értékesítése, illetve saját haltelep létrehozása, amit
egyúttal saját hulladék hővel lehetne fűteni. Ami gondot jelent a hulladék hő, vagy
biogáz csövön való elvezetésével kapcsolatban, az, amit már korábban írtam
dolgozatomban: az ilyen telepek a települések szélén, a házaktól távol állnak, így a
vezeték kiépítése, engedélyeztetése (jelen esetben vasúti síneket is keresztezni kellene)
nagyon időigényes és költséges lenne.
Emellett egy másik gondra is felhívták a figyelmem, arra, hogy a biogáz a vezetékben
szétesik, ahogy a metán tartalma csökkeni kezd, ezért a motornak gyorsan el kell
égetnie azt. További gondot okozhat a magas kénhidrogén tartalom. Az amellett, hogy
a gázmotort korrodálja, gátolja a baktériumok szaporodását is. Emiatt oxigént kell a
fermentorba juttatni, aminek segítségével a bacilusok a kénhidrogént kénné és vízzé
alakítják. Körülbelül 1% az az oxigén arány, amit a többi bacilus elvisel, de biztonsági
okokból is fontos, hogy alacsony maradjon az oxigén szint, mert a
metánnal robbanásveszélyes.
Ennél az üzemnél a gázmotort a nyomás vezérli. Csak akkor kapcsol be, ha az eléri a
60%-ot. Ebben a legrosszabb esetben is napi 3700-4000 m3 biogáz keletkezik, amiből a
motor 7000 KWh áramot állít elő. (100%-os kapacitáskihasználtság mellett napi 7000
m3 biogáz keletkezik, amiből 15000 KWh áramot lehet előállítani). Az üzemeltetőtől azt
is megtudtam, hogy 2012-ben havonta kb. 140 -160 ezer m3 biogázt termeltek, amiből
nagyjából 300 ezer KWh villamos energiát állítottak elő, mindezt úgy, hogy a motor
csak 60-65%-os teljesítményre volt beállítva. Számításaim szerint, ilyen termelés
mellett körülbelül 80 millió Forint bevétel származhat a MAVIR-nak értékesített
villamos energia árából.
A végterméktárolóban 180 napig tárolják az outputanyagot, amit időjárástól függően
lehet a telepről kijuttatni. Ennek a végterméknek a kijuttatása nehézkes a szabályozás
miatt. Ahogy a vezetőtől megtudtam, ennek kiszórására szigorúbb szabályok
vonatkoznak, mint a sertéstrágyára. Ez az anyag egy folyékony, 6-7%-os
szilárdanyag tartalmú anyag, amiben a szervetlen anyag megmarad és a nitrogént,
foszfort, káliumot könnyebben veszi fel a növény, mint a sertéstrágyából származót,
69
emellett nincs olyan szaghatása sem. Ugyan szántóföldön fölhasználható, de ahogy
megtudtam, ma még nem működik az, hogy a gazda fizet az üzemnek ezért az anyagért.
Mivel Magyarországon drága az a kukorica, amire a németek a biogáz erőműveiket
alapozták, ezért megnő a különféle mezőgazdasági hulladékok szerepe, még ha azokkal
kevesebb metánt is lehet előállítani. Ilyenek lehetnek a városban lekaszált fű (bár úgy
gondolom, hogy ez is csak korlátozottan és kis mértékben állna rendelkezésre,
másrészt az üzembe szállítás energiafelhasználása lehetséges, hogy több volna, mint az
ezzel nyert energia), a depóniában való hulladéklerakásért egyre többet fizető
hipermarketek megmaradt gyümölcse, pékipari hulladékok, egyéb ingyen / olcsón
beszerzett alapanyag, illetve fizetségért cserébe ártalmatlanítandó veszélyes anyag.
7.3A kiskunfélegyházi szennyvíztelepen működő biogáz erőmű
A telepen található biogáz erőmű egy
holland vállalat kvótacsökkentési
céljának eredményeként valósult meg
2003-ban. (Erről részletesen írtam a 22.
Oldalon). A holland BTG vállalat
biztosította a technológiát, a
kivitelezési terveket CO2 kvótáért
cserébe.
A telep csak a város szennyvizét fogadja be, idegen iszapot más szennyvízteleptől
eltérően nem. Ennek az az oka, hogy a környéken nincsenek nagy gyárak, ahonnan azt
ide lehetne vezetni. Mivel a beáramló (lakossági és a közeli vágóhídról származó)
szennyvíz állandóan azonos összetételű, ezért a napi 5-600m3 termelt biogáz mindig
60%-os metán tartalmú.
A beérkező szennyvizet először szűrik. A szűrés során az 5 mm-nél nagyobb anyagokat
eltávolítják, majd a szennyvizet egy ülepítőbe vezetik. Az itt leválasztott iszap adja a
biogáz termelés fő anyagát. Ez a gyorsan bomló szerves anyag leülepszik a medence
aljára és szivattyú választja el a szennyvíztől. Háromféle módon (hagyományos
eleveniszapos, csepegtető testes, fölös iszapos eljárás) választják el az iszapot a
szennyvíztől és e háromféle iszap keveréke adja a biogázt. Ezek homogenizálása után
70
sűrítve a rothasztóba töltik, ahol a 30-35°C-os hőmérsékleten működő baktériumok a
szerves anyagokat lebontva metánt termelnek. (Itt a szerves anyag bomlásakor vízpára
keletkezik, ami kavicstölteteken át lecsapódik és egy száraz gáz keletkezik). A 600m3-es
rothasztóban 20 napig tart ez a folyamat és napi 30m3 iszapot táplálnak be. A keletkező
kimeneti anyagot a gépházban centrifuga szárítja és a telepen történő ideiglenes
tárolás után a kecskeméti telepen komposztálják.
A kb. 34%-os hatásfokon működő gázmotor a nap 24 órájában működik, ami 1-1.3
megawatt elektromos energiát termel naponta, ami a 3 megawattos energiaigény kb.
37%-át jelenti. Ez hétvégéken meghaladja az 50%-ot is, mivel kevesebb a keletkező
szennyvíz és így kevesebb gép működik. A telep (irodák és a rothasztó) fűtését teljes
egészében az általa termelt hulladékhő látja el. Viszont a hulladékhőre csak télen van
szükség: a rothasztóba táplált iszap 25°C-os, tehát nagyobb fűtésre nincs szüksége, a
környező üzemekbe pedig nem érdemes elvezetni a hulladékhőt, mert csak kevés
keletkezik. A telep áramot csak saját felhasználásra termel. Egyrészt a kis termelt
mennyiség miatt, másrészt fizikai lehetőségek hiányában nem értékesít villamos
energiát a szolgáltatónak.
Az üzemeltetési vezetőtől kapott adatok alapján elkészítettem az alábbi ábrát, mely a
havonta megtermelt, vásárolt, felhasznált villamos energia mennyiségét és a hőenergia
mennyiségét ábrázolja az utolsó két évben. A részletes, havi adatokat és a
megtakarítási számításokat mutató táblázatokat a Táblázatok fejezetben helyeztem el
(3. , 4. Táblázat).
Az adatok alapján látható, hogy a havonta megvalósítható megtakarítás átlagértéke
körülbelül 800 ezer Forint, azzal, ha az erőmű az összes villamos energia igényének a
37%-át fedezi saját termelésből és a gázmotor havi 690 órát működik. Így az egy
71
üzemórára jutó megtakarítás körülbelül 3000 Forintot tesz ki. Éves szinten a biogázzal
termelt villamos energia megtakarítás elérheti a 9,5-10 millió Forintot is. (Figyelembe
véve a beruházási költségeket, a biogázból nyert energiával körülbelül 7-8 év alatt
térült meg a befektetett 60 millió Forint).
Mivel a városban a jelenlegi 60 %-ról 100 %-ra kívánják növelni a csatornázottságot,
ezért a megnövekvő szennyvíz miatt több biogáz fog keletkezni, így a jelenlegi 70 KWh-
s motort egy nagyobb teljesítményű 100KWh-sra fogják cserélni, amivel tovább lehet
javítani a hatékonyságon.
Ezen a telepen a biogáz erőmű létesítésének fő szempontja az villamos energia
megtakarítás volt, ami sikerült is, hiszen biogázzal fedezik az áramfogyasztásuk 30%-
40%-át, ami számításaim szerint éves szinten körülbelül 9 millió Forint megtakarítást
jelent. Mivel kevés a bevitt anyag és így kevés biogáz termelődik, amit teljes egészében
az üzem használ fel, ezért itt nem megvalósítható a biogáz értékesítése, hálózatba való
betáplálása. A CNG kialakításának is csak nagyon kicsi a realitás alapja, ugyanis
a település kicsi, egy buszjárat üzemel, maga a telep pedig tíz diesel üzemű
gépjárművel rendelkezik, amiket nem lehet átalakítani. Villamos energia eladására
nincs lehetőség, mert egyfelől keveset termel a telep, másfelől a fizikai lehetőség is
hiányzik: a relé nem engedi a hálózatra való táplálást, illetve a szolgáltató biztonsági
okokra hivatkozva kérte, hogy ne táplálják a hálózatba.
Fontos kiemelnem, hogy azon túl, hogy a biogáz segítségével, egyharmadával sikerült
csökkenteni a villamos energiavásárlást, valamint 1580 tonnányi széndioxid levegőbe
kerülését megakadályozni, munkahelyeket is létrehozott. Magán a telepen 21 fő
dolgozik, a biogáz erőmű üzemeltetése nem igényel további munkaerőt, viszont a
keletkező output anyagot a Bácsvíz kecskeméti telepén komposztálják, ahol egy fő
vezető és három fő gépkezelő foglalkozik a folyamattal.
72
8. A biogáz SWOT elemzése E fejezetben a biogáz erőművek belső és külső környezetével foglalkozom. Számos
pozitív tulajdonsága mellett van néhány nem elhanyagolható belső és külső tényező is,
ami miatt mégsem olyan „jolly joker” a biogáz, mint ahogyan azt már a dolgozatom
elején is feltételeztem. Most egy fejezet erejéig ezeket a szempontokat veszem
szemügyre alaposabban.
• erősségek • gyengeségek
sokrétű felhasználás (villamos
energia, földgáz, CN G, biotrágya), körny
ezet- és klímabarát, bármiből
előállítható
drága, külföldi technológia, elhelyez
kedés
• lehetőségek
kapcsolt hő értékesítése, helybe
n képződő jövedelem, energetik
ai függetlenség, munka
helyteremtés
lassú, bürokratikus enegdélyezés,alacso
ny áram átvételi ár, növekvő jövedéki
adó, lassú megtérülési idő, kis
ismertség
• veszélyek
Erősségek
Az erősségeket többféle nézőpontból is megközelíthetjük. A környezetvédelem
szempontjából a legjelentősebb, hogy hulladékokból (semmire sem használható
növényi maradékokból, trágyából, szennyvízből, szeméttelepen képződő
gázokból, élelmiszeripari-, vágóhídi veszélyes hulladéknak minősülő maradékokból)
állít elő energiát oly módon, hogy az itt felhasznált anyagok nem szennyezik
tovább a környezetet, nem bocsátanak ki széndioxidot, metánt, így helyi szinten
javul a levegőminőség. Gazdasági szempontból megközelítve a biogáz jelentőségét
az adja, hogy szemétből állít elő olyan terméket, amit másnak pénzért lehet eladni. Ez a
termék ma Magyarországon az elektromos energia, valamint a földgázrendszerbe
betáplálható biometán. Szociális szempontból vizsgálva a kihangsúlyozandó, hogy egy
ilyen üzem
73
működtetése munkahelyeket teremt a térségben. Maga a biogázüzem csak néhány
(képzett) embernek ad munkát, de közvetve hozzájárul a foglalkoztatottság
növeléséhez (a mezőgazdasági hulladékot kezelni, szállítani, válogatni kell).
Magának a biogáznak a jelentőségét az adja, hogy szinte bármilyen növényi
hulladékból előállítható, igaz a gáz minősége függ a betáplált anyag kémiai jellemzőitől.
Pénzügyi szempontból vizsgálva egy biogáz üzemnek a szokásos villamos energia,
földgáz, biotrágya, illetve hő értékesítésén túl bevétele képződhet kvótaértékesítésből
is. Erre példa a pálhalmai biogáz üzem, ami osztrák Joint Implementation
együttműködés miatt 2008 és 2012 között bevételhez jutott kéndioxid-kvóta
eladásából is.47
Gyengeségek
Az országban használt technika osztrák, német, fejlesztőüzemek terméke, emiatt és a
még nem jelentős elterjedtségnek köszönhetően nagyon drága ezek beszerzési ára. Egy
speciális adagolóberendezés, vagy gázmotor ára, amit az Envitec kecskeméti üzemében
is használnak 100-150 millió Forint. A kaposvári harmadik fermentor építési költsége
több mint 1 milliárd Forint volt, míg a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen
létrehozott CNG töltőkút 20 millió Forintba, a biogáz tisztító berendezés 150 millió
Forintba került. Ennek a drága technológiának (és alacsony átvételi árnak,
bürokráciának és emiatt a nehezen kapható hitelnek) tudható be, hogy csak lassan
terjed nálunk, mellesleg bármilyen hazai fejlesztés csak EU-s támogatás segítségével
tud megvalósulni, mert a potenciális hazai vállalkozások kevés pénzeszközzel
rendelkeznek.
Úgy gondolom, hogy a gyengeségekhez tartozik az is, hogy a szaghatás, szabályozás
miatt ezeket az erőműveket csak a települések mellett, vagy azoktól távol lehet
megépíteni. Így viszont a megtermelt hő, áram, biometán rendszerbe történő
táplálásához szükséges vezetékeket csak drágán lehet kiépíteni, a távolsággal pedig
elvész az energia egy része.
Lehetőségek
Gazdasági szempontból megközelítve a nagy lehetőséget az adja, hogy egyfelől a
szállító fizet a biogáz üzemnek a veszélyes, lejárt szavatosságú, vágóhídi,
47 Forrás: http://www.nfu.hu/palhalmai_biogaz_uzem_letesitese(letöltés: 2013. Április 14.)
74
élelmiszeripari melléktermék megsemmisítéséért (törvény kötelezi48 az a vállalatokat
a veszélyes hulladéknak minősülő termékek megsemmisítésére), másfelől a biogáz
üzem értékesíti a villamos energiát, bio metánt, kapcsoltan termelt hőt, esetleg még
CNG-t, valamint a mezőgazdaságban még felhasználható, az utó fermentáció után
megmaradt anyagot.
Nem hanyagolható el a biogáz agrobiznisz oldala sem, azaz működésével hozzájárul a
mezőgazdaság diverzifikálásához, többletjövedelem keletkezik a mikro régióban. (Az
üzemet helyiek építik, működtetik, szervizelik, az bevételre tesz szert elektromos
energia, gáz, hő és output termék értékesítéséből, amiből helyben adózik, a profitból
pedig kutatásra, fejlesztésre költhet).
Energiapolitikai szempontból a biogáz jelentőségét az adhatja, hogy alkalmazásával
csökken a földgáz, áram felhasználás, így mérséklődik az importtól való függés is.
Németországban vannak olyan települések (például Wildpoldsried), amiket
„lekapcsoltak” az országos hálózatról és saját maguk oldják meg energiaellátásukat, így
önfenntartó módon tudnak működni. Wildpoldsried nem csak maga számára termel
elektromos energiát, hanem bőven jut eladásra is, amiből évente több millió Euró
bevétele származik a kis településnek.
A szociálpolitika szemszögéből vizsgálva a biogáz üzem létesítésének hozadéka a
munkahelyteremtés. Ez azonban az üzem területén csak minimális szinten valósul meg:
egy olyan egység, mint az Envitec kecskeméti üzeme 3-4 fővel is el tud működni, ez
pedig semennyit sem javít a helyi munkapiaci helyzeten. Csak úgy valósul meg a
munkahelyteremtés, ha egész évben tudnak olyan munkát biztosítani, amit nem lehet,
vagy nem éri meg gépekkel elvégezni, hanem csak olcsó, képzetlen munkaerővel.
Ilyenek munkák lehetnek például a mirelit, konzervek, zsákok, dobozok kicsomagolása,
parkgondozás, vagy a szelektív hulladékgyűjtés mintájára háztartási szerves hulladék
gyűjtése, szállítása. Ugyan a zöldség,- és gyümölcshéjból nem nyerhető annyi metán,
mint kukorica, és rozs szilázsból, mezőgazdasági hulladékokból,49 viszont az inputanyag
48
98/2001 kormányrendelet A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről és 56/1997. FM-IKIM-NM együttes rendelet az élelmiszerek megsemmisítésének feltételeiről és módjáról
49 Ezt mutatja a 7. Ábra az ábrajegyzékben
75
ingyen állna az üzem rendelkezésére, másrészt ez nagy mennyiségű50 és állandó forrás
lenne az üzem számára.
Veszélyek
Gazdasági oldalról megközelítve az alacsony villamos energia átvételi ár (a lassú
megtérülési idő jelentenek kihívást. (Gyorsabb a megtérülési idő, ha valamilyen gyárnál,
mezőgazdasági üzemnél létesítik az üzemet, mert ott, telken belül széleskörűen fel
tudják használni: a kaposvári cukorgyár esetében teljesen kiváltották vele a
földgázfelhasználást, jelentősen csökkentették az áramfogyasztást, a keletkező hőt az
üzemi épületek fűtésére tudják használni, így rövid időn belül megtérül a beruházás).
Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a környező országok közül nálunk a legalacsonyabb a
zöld áram átvételi ára. (kb. 10 Cent/ KWh, míg Szerbiában 14-15 Cent, Horvátországban
18 Cent, Romániában 20 Cent) és a biogázzal igazságtalanul bánik a KÁT rendszer, mert,
ahogy korábban is írtam, a három időszakra (csúcs, völgy, mélyvölgy) különböző
átvételi árakat határoz meg, s nem veszi figyelembe azt, hogy a biogáz erőmű napi 24
órában termel elektromos energiát.
Veszélyt jelenthet a jogszabályok módosítása is, aminek hatására még
bizonytalanabbá válik a megtérülés, s emiatt elmaradnak a lehetséges beruházások. A
jogszabályi környezet mellett a jövedéki adó változása jelenthet veszélyt. Az év elején
tonnánkénti 47900 Ft-ról 71850 Ft-ra emelték az LPG jövedéki adóját, ami a
környezetbarát technológia lassuló terjedéséhez fog vezetni (még akkor is, ha a CNG
100-150 Ft-tal olcsóbb, mint a normál üzemanyag). Így jogos a biogáz termelők attól
való félelme, hogy ha elkezd terjedni a CNG, a kormány egyre növekvő adót vet ki arra
is, így pedig kevesebben fogják ezt választani és lassabb lesz a megtérülés (a biogáz
nagy nedvességű gáz, azt tisztítani kell és az ehhez szükséges berendezés ára 150 millió
Forint).
A hazai biogáz terjedésére veszélyt jelent az is, hogy nagyon bürokratikus az
engedélyezés. Amellett, hogy huszonnégyféle engedélyt kell kérni, időben elnyúlik a
folyamat: körülbelül egy- másfél évig tart az összes engedély beszerzése, míg például
Ausztriában, Németországban mindent el lehet intézni egy helyen és csak néhány
50 Becslések szerint a komposztálható hulladékok aránya a háztartási szemétben elérheti a 35%-ot is.
(Forrás: http://greenman.hu/index.php/cikkek-irasok/scd-technologia/lakossagi-alkalmazasok?id=75)
76
hónapig tart az engedélyeztetés. 51
A veszélyek közé sorolom azt a környezeti szempontból releváns kérdést is, hogy
milyen lassan történik a nagy metántartalmú trágya begyűjtése. A központosított
biogáz erőműveknél ez több nap is lehet, miközben a kibocsátott anyagból már
közvetlenül a kibocsátás után a levegőbe kerül a metán és hosszú ideig folyamatosan
jut a levegőbe. A kis, házi biogáz erőműveknél a kibocsátás után egyből behelyezik a
rendszerbe, de egy központi, nagy erőműnél napok telhetnek el a beszállításig.
Úgy gondolom, hogy veszélyt jelent az is, hogy jelenleg még csak kis körben,
felületesen ismert a biogáz és annak előállítási módja. Ez azért tartom fontosnak itt
megjegyezni, mert a kecskeméti biogáz erőműnél tett látogatásomkor felhívták a
figyelmem az utófermentáció után megmaradó anyag földekre történő kiszórásának
problémájára. Ezzel az anyaggal egyrészt a gond az, hogy a szabályozás szerint lehet
fermentlé is (ennek kihelyezését a törvény nem engedélyezi), trágya is (ennek
kihelyezését engedélyezi, holott ebben még megvannak azok a káros anyagok, amik a
fermentlében már nincsenek), másrészt a kihelyezését az is megnehezíti, hogy a
gazdák még nem ismerik, ódzkodnak tőle, mert azt hiszik, hogy tönkreteszi a földjeiket.
Emellett az Alföldön egy újabb gondot jelent az, hogy épületektől 500 méteres
távolságra lehet kiszórni (a kiszórásra külön engedély és vizsgálatok szükségesek),
viszont egy tanyás szerkezetű térségben, ahol mozaikszerűen helyezkednek el épületek,
ezt csak nehezen lehet betartani.
51 Forrás: http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/02/tragya-minek-nevezzelek-biogaz-es-
hulladektorveny-fotok.html(letöltések: 2013. Április 4.)
77
9. Összefoglalás Dolgozatomban megvizsgáltam a biogáz csekély mértékű hazai elterjedésének okait,
valamint magát a biogázt, mint egy „univerzális” megújuló energiaforrást és, ami
sokféle felhasználási lehetőségével a következő évtizedre alternatívát fog jelenteni a
dolgozat elején ismertetett környezeti és energetikai problémákra. Nem hiszem azt,
hogy önmagában a biogáz egy, a környezeti, gazdasági, szociális bajokat megoldó
csodaszer lenne, de a benne rejlő potenciál miatt kezelheti az ezekben a szférákban
keletkező bajokat.
Kiindulási alapom az évtizedek óta beszédtémául szolgáló klímaváltozás és a fosszilis
energiahordozók kimerülésének kérdésköre volt. Részt vettem az ezeket a témákat
boncolgató egyetemi előadásokon is, és az ott, illetve a tanórákon tanultak
szolgáltattak háttér információul, amivel a biogázt, valamint az elterjesztésére
vonatkozó igényt belehelyeztem egy környezeti, energetikai, gazdasági vonatkozású
környezetbe.
A következő fejezetekben a biogáz erőmű beruházójára nehezedő jogi környezetet
vizsgáltam meg. Erre azért volt szükség, mert a megtérülésen túl a szabályozás és
bürokrácia az, ami meghozza (vagy elveszi) a kedvét a beruházáshoz. Rengeteg szabály-
, és előírás betartása hárul az üzemeltetőre, amik egyáltalán nem könnyítik meg egy
ilyen erőmű telepítését. Ahhoz, hogy 2020-ra teljesüljön a nagy cél, azaz, hogy a biogáz
adja a hazai villamos energia termelés három százalékát, egy olyan jogi szabályozás,
illetve olyan, az erőművek létesítésének mihamarabbi megtérülését támogató villamos
energia átvételi ár szükséges, ami azon túl, hogy kedvező helyzetbe hozza a meglévő
erőműveket, további erőművek létesítését segíti elő.
A dolgozat elkészítéséhez személyesen is felkerestem ilyen erőműveket és a működés
bemutatásán túl, olyan gazdasági adatokat kaptam, amiket a dolgozatban felhasználva
bemutattam azok gazdaságos működését. Úgy gondolom, hogy ez, vagyis az egy- egy
konkrét üzem esetében megvizsgált gazdaságos működés adja a leglényegesebb
választ arra a kérdésemre, hogy vajon tényleg megéri biogáz erőművet létesíteni azon
túlmenően, hogy az ide betáplált anyagoknak köszönhetően csökkenti a légkörbe
kerülő üvegházhatású gázok kibocsátását. Mind a két részletesen bemutatott erőmű
esetében megállta a helyét ez a feltételezésem.
78
10. Táblázatok
f ö ld gá z min ő ség i kö vetelmén yei
gázcsoport jele
jellemző
határértékek
Wobbe szám
2H
45,66-54,76 MJ/m3
2S
36,29-41,58 MJ/m3
néveleges Wobbe
(12,68-15,21 kWh/m3) (10,08-11,55 kWh/m3
szám 50,72 MJ/m3
(14,09 kWh/m3)
39,11 MJ/m3
(10,86 kWh/m3)
felső hőérték
31,00-45,28 MJ/m3
(8,61-12,58 kWh/m3
alső hőérték
27,94-40,81 MJ/m3
(7,76-11,34 kWh/m3)
a felső és alsó határok közti konkrét hőértéket
szerződésben meghatározni
megengedett
szennyezőanyag
tartalom egyéb követelmények
összes illó
kéntartalom 100 mg/m3 Vízgőztartalom 0,17 g/m3
hidrogén-szulfid
tartalom 20 mg/m3 Kisnyomású földgáz
szilárdanyag-
tartalom 5 mg/m3 Névleges nyomás 25 mbar
oxigéntartalom 0,20% Növelt kisnyomású földgáz esetén 75-100 mbar
Névleges nyomás 85 mbar
1. táblázatA földgáz minőségével kapcsolatos követelmények
79
Vonzáskörzetek (Reilly-féle gravitációs indexszel)
települések távolsága (km) Vezseny Törökszentmiklós Cserkeszőlő Kecskemét Kerekegyháza Kunszállás
alapanyag (t)
Vezseny 0 43 45 50 73 64 44,2
Törökszentmiklós 43 0 46 77 94 104 208
Cserkeszőlő 45 46 0 45 69 60 7,8
Kecskemét 50 77 45 0 19 19 575
Kerekegyháza 73 94 69 19 0 44 105
Kunszállás 64 104 60 19 44 0 245
Gravitációs index i településre (Σj Mj / dij^2)
A Reilly-index értéke Vezseny Törökszentmiklós Cserkeszőlő Kecskemét Kerekegyháza Kunszállás
gravit. Index
Vezseny 0 0,023 0,021 0,017 0,008 0,0107 0,0797
Törökszentmiklós 0,11 0 0,98 0,35 0,23 0,192 1,862
Cserkeszőlő 0,003 0,003 0 0,003 0,001 0,002 0,012
Kecskemét 0,23 0,96 0,283 0 1,592 1,592 4,657
Kerekegyháza 0,19 0,11 0,22 0,29 0 0,54 1,35
Kunszállás 0,059 0,022 0,068 0,678 0,126 0 0,953
2.táblázat A kecskemét biogáz erőmű inputanyag forrásainak egymáshoz viszonyított vonzó ereje
átlag megtakarítás/hó (25 Ft/ KWh) 806248,5
összes üzemidő (óra)(2012) 8280
havi üzemidő (átl) 690 átl. megtakarítás/üzemóra (Ft) 3158,04 átl. megtakarítás/alkalmazott (Ft) 38392,786
2011 összes megtakarítás (Ft) 9 512 425 2012 összes megtakarítás (Ft) 9 865 250
3. táblázatA kiskunfélegyházi szennyvíztisztító telepen termelt biogázzal elérhető megtakarítás
80
megtermelt, vett és felhasznált energiák (KWh)
megtermelt
vásárolt villamos
összes villamos energia
megtermelt
termelt/ összes
villamos energia energia felhasználás hőenergia áram 2011 január 17 040 75 247 92 287 23929 18% 2011 február 28 352 54 810 83 162 39813 34% 2011 március 29 543 57 484 87 027 41486 34% 2011 április 32 908 52 045 84 953 46211 39% 2011 május 34 409 50 665 85 074 48319 40% 2011 június 27 340 53 681 81 021 38392 34% 2011 július 33 308 50 575 83 883 46773 40% 2011 augusztus 31 973 50 969 82 942 44898 39% 2011 szeptember 34 746 45 852 80 598 48792 43% 2011 október 35 404 51 470 86 874 49716 41% 2011 november 36 153 50 642 86 795 50768 42% 2011 december 39 321 51 443 90 764 55217 43% 2012 január 39 953 54 677 94 630 56104 42% 2012 február 33 917 59 220 93 137 47628 36% 2012 március 38 669 49 300 87 969 54301 44% 2012 április 38 907 42 642 81 549 54635 48% 2012 május 27 719 56 366 84 085 38925 33% 2012 június 35 890 48 775 84 665 50399 42% 2012 július 22 472 66 658 89 130 31556 25% 2012 augusztus 27 835 61 507 89 342 39087 31% 2012 szeptember 29 983 57 045 87 028 42104 34% 2012 október 32 223 59 209 91 432 45249 35% 2012 november 33 738 51 678 85 416 47377 39% 2012 december 33 304 59 962 93 266 46767 36% 2013 január 31 003 60 626 91 629 43536 34% 2013 február 32 327 49 477 81 804 45395 40% 2013 március 36 786 56 131 92 917 51657 40% átlag 32 416 54 747 87 162 45 520 37%
4. táblázatA kiskunfélegyházi szennyvíztisztító telep energiafelhasználása
81
felh
aszn
ált
me
nn
yisé
g (t
)
11. Ábrák
1000 800 600 400 200
0
különböző szubsztrátumok biogáz termelése (m3/t bevitt anyag)
1. ábra különböző szubsztrátumok biogáz termelése
Forrás: http://nibe.webs.com/howtoinstallaplant.htm
400 300 200
100 0
A biogáz erőműben havonta felhasznált alapanyagok mennyiségei
2. ábra A kecskeméti biogáz erőműben felhasznált alapanyagok mennyisége
82
12. Forrásjegyzék
Anonymus (2012): Bioenergia-termelés,
Gazdálkodás Agrárökonómiai Tudományos Folyóirat 56. évf. 4. sz. november, pp 354
Anonymus (2012): Bárhol villany. HVG 34. évf. 51. sz. december, pp 104
Baji Csaba (2012): Energiadiverzifikációs projektek.
Előadás a Heller Farkas Szakkollégium Szakmai Hét 2012 konferenciáján, 2012.
november 20
Bánhidy János (2011): Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása- európai
helyzetkép, magyarországi lehetőségek.
Előadás a Zöld Ipar Magazin Alternatív energiahordozók hasznosítása
Magyarországon konferenciáján, 2011. május. 10
Dr. Szemerkényi Réka (2012): Energiapolitikai kihívások, lehetőségek.
Előadás az Antall József Tudásközpont Kül- és Biztonságpolitika Első Kézből előadásán,
2012. november. 27
Dr. Szilágyi Zsombor (2012): A földgáz jövője. Energiagazdálkodás, 53. évf. 6. sz. június
pp. 21
Egyesül Nemzetek Szervezete (1997): Kiotói Jegyzőkönyv, Kioto
http://zbr.kormany.hu/download/8/72/00000/Kiot%C3%B3i%20Jegyz%C5%91k%C3%
B6nyv%20HUN.pdf
letöltés: 2012. december 2.
European Biomass Assotiation (2009): A Biogas Road Map for Europe,
http://www.aebiom.org/IMG/pdf/Brochure_BiogasRoadmap_WEB.pdf
letöltés: 2013. január 14.
Filyó Diána-Olajos István (2013): A biogáz és az arra vonatkozó speciális szabályozások.
Anyagmérnöki Tudományok, 38. évf. 1. sz. január pp. 67-76
Hamvasi István (2012): Az atomenergia és Paks jövője.
Előadás a Heller Farkas Szakkollégium Szakmai Hét 2012 konferenciáján, 2012.
november 19
Hernádi Zsolt (2012): Major energy trends around the globe.
Előadás a Heller Farkas Szakkollégium Szakmai Hét 2012 konferenciáján 2012.
november 19
83
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (2008): Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
2008-25, Budapest
http://www.kormany.hu/download/9/67/10000/N%C3%89S_2008-2025.pdf
letöltés: 2013. január 4.
Kulinyiné Székely Ildikó (2005): Környezetvédelem-Megújuló Energia-Biogáz.
Előadás az I. Magyar Biogáz Konferencia 2005. Május
http://www.biogas.hu/1/frameset
letöltés: 2013. március 4.
Magyar Energia Hivatal (2011): Tájékoztató a MEH 2011.évi tevékenységéről
http://www.mekh.hu/gcpdocs/201211/MEH_HU_press_quality_v2.pdf
letöltés: 2013. február 19.
Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2016-ig, kitekintéssel
2020-ra, Budapest
http://www.nih.gov.hu/strategiaalkotas/energetika/hu-energy-efficiency.
letöltés: 2012. december 11.
Munkácsy Béla (2011): Erre van előre! Egy fenntartható energiarendszer keretei
Magyarországon (Vision Hungary 2040 1.1). Környezeti Nevelési Hálózat Országos
Egyesület, Budapest
http://legszennyezes.hu/errevan.pdf
letöltés: 2012. november 14.
Németh András (2012): Átkaroló hadművelet. HVG 34. évf. 50. sz. december pp. 68
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2012): Magyarország Megújuló Energia
Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-20, Budapest
http://www.kormany.hu/download/2/b9/30000/Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia
_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt
%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf
letöltés: 2013. január 12.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2012): Nemzeti Energiastratégia 2030, Budapest
http://www.kormany.hu/download/4/f8/70000/Nemzeti%20Energiastrat%C3%A9gia
%202030%20teljes%20v%C3%A1ltozat.pdf
letöltés: 2013. január 12.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (2006): Új Magyarország Fejlesztési Terv, Budapest
http://pik.elte.hu/file/_j_Magyarorsz_g_Fejleszt_si_Terv___MFT_.pdf
letöltés: 2013. január 9.
84
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (2011): Új Széchenyi Terv, Budapest
http://www.mnvzrt.hu/data/cms576186/Uj_Szechenyi_Terv.pdf
letöltés: 2013. Február 2.
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (2009): Jövőkereső NFFT jelentés, Budapest
OMSZ (2012): Éghajlati szélsőségek változásai Magyarországon: közelmúlt és jövő.
Budapest
http://www.met.hu/doc/IPCC_jelentes/HREX_jelentes-2012.pdf
letöltés: 2012. november 19.
Policysoutions (2011): Klímapolitika Magyarországon, Budapest
http://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzesek/Kl%C3%ADmapolitika%20Magyar
orsz%C3%A1gon.pdf
leöltés: 2012. november 18.
Salamon Péter- Tófalvi Fruzsina (2008): Globális trendek 2025. Biztonságpolitika 1.
évf. 11. sz. december, pp. 23-34
Sári Tamás (2012): Depóniagáz hasznosítás- működő telepek Magyarországon.
Előadás a 22. Nemzetközi Köztisztasági Fórumon, 2012. Április 24.
http://www.zipmagazin.hu/letoltesek/1305207174767435/5_SariTamas.pdf
letöltés: 2013. február. 15.
Szilágyi Szabolcs (2010): A biogáz és jogi szabályozása. Szakdolgozat, Miskolci Egyetem,
Állam- és Jogtudományi Kar.
Dr. Tihanyi László- Dr. Csom Gyula- Dr. Giber János- Dr. Nagy Zoltán- Dr. Vajda György
(2005): Új magyar energiapolitika 2006-30 évekre, Miskolc 2005
http://www.reak.bme.hu/MTAEB/files/15%20Technologia0512.pdf
letöltés: 2013. március 4.
Vida Gábor (2011): Fenntarthatóság és rendszer szemlélet.
Előadás a Budapesti Corvinus Egyetemen, 2011. március 9.
85
Internetes cikkek
Kiskunság.hu (2009): Biogáztermelés Kiskunfélegyházán.
http://kis-kunsag.hu/hun/s_!news/i__12/i__1227,
letöltés: 2013. április 20.
Energia Kontroll Program (2013): Kötelező átvételi tarifa.
http://energiakontrollprogram.hu/akta/kotelezo-atveteli-tarifa-kat
letöltés: 2013 árpilis 8.
Szon.hu(2012): A magyarországi autópark alig egy százaléka gázüzemű, vagy hibrid
meghajtású.
http://www.szon.hu/bosch-a-magyarorszagi-autopark-alig-egy-szazaleka-gazuzemu-
vagy-hibrid-meghajtasu/2123153
letöltés: 2013. január 9.
Arany Mihály (2013): „Trágya, minek nevezzelek?” – biogáz és hulladéktörvény.
http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/02/tragya-minek-nevezzelek-biogaz-es-
hulladektorveny-fotok.html
letöltés: 2013. április 4.
Biogáz Fórum (2006): A biogáz.
http://www.agraroldal.hu/biogaz.html
letöltés: 2013. Január 4.
Holoda Attila (2012): Kapacitásfejlesztés a Nemzeti Energiastratégia és az
Erőműfejlesztési Cselekvési Terv. Előadás BME Energetikai Szakkollégium Jubileumi
konferenciáján 2012. Október 10
http://osztommagam.blog.hu/tags/nemzeti_energiastrat%C3%A9gia
letöltés: 2013. március 8.
METÁR (2013): Törvényi Háttér.
http://metar.hu/metar_szabalyozas_torveny.html
letöltés: 2013. április 7
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (2013): Pálhalmai Biogáz Üzem Létesítése.
http://www.nfu.hu/palhalmai_biogaz_uzem_letesites
letöltés: (2013. Április 14.)
86
Jogszabályok
LIII./1995. évi törvény.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500053.TV
letöltés: 2013. Április 12.
1107/1999. Kormányhatározat
http://klima.kvvm.hu/documents/71/1107_1999_kh.pdfCX./
letöltés: 2013. Április 12.
CX/2001. évi törvény.
http://www.complex.hu/kzldat/t0100110.htm/t0100110.htm
letöltés: 2013. Április 15.
XVIII./2005. évi törvény.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500018.TV
letöltés: 2013. Ápl. 14.
LXXXVI./2007. évi törvény.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700086.TV,
letöltés: 2013. Áprl. 11
XL./2008. évi törvény.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800040.TV
letöltés: 2013. Április 12.
19/2009. Kormányrendelet.
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900019.KOR
letöltés: 2013. Április 14.
3/2009. ÖM rendelet.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900003.ONM
letöltés: 2013. Április 14.
CXVII./2010. évi törvény.
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000117.TV
letöltés: 2013. Április 13.
343/2010. Kormányrendelet.
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000343.KOR
letöltés: 2013. Április 13.
87
389/2007. Kormányrendelet.
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700389.KOR
letöltés: 2013. Április 16.
23/2003. KVVM rendelet.
http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kv/0303200.htm
letöltés: 2013. Április 12.
59/2008. FVM rendelet.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800059.FVM
letöltés: 2013. Április 14.
88