A

Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2008

1

Első rész .................................................................................................... 3

1. fejezet: Az iskola adatai ..............................................................................................3 2. fejezet: Az iskolában ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok.....................................5

Második rész ............................................................................................. 6

Nevelési program...................................................................................... 6

3. fejezet: A nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai .......................6 3.1 A kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák......................................................................................... 7 3.2 Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.................................................................................. 9

4. fejezet: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .....................20 5. fejezet: Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................................24 6. fejezet: Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ...................................................................................................................29 7. fejezet: A tehetség, képességek kibontakozását segítő tevékenységek....................32 8. fejezet: A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ...........................35 9. fejezet: A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok .....36 10. fejezet: Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység..................................38 11. fejezet: A pedagógiai program végrehajtásához szükségesnevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.........................................................................42 12. fejezet: A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei..........................................................................43 12.1 A tanuló és a pedagógusok kapcsolatrendszere ................................................................................... 43 12.2 Szülők és pedagógusok együttműködése .............................................................................................. 44 12.3 Az iskola és kollégiumok együttműködésének formái:....................................................................... 45

13. fejezet: Az intézmény környezeti nevelési programja ..........................................47 13.1 Alapelvek, jövőkép, célok ........................................................................................................................ 48 13.2 A környezeti nevelés színterei iskolánkban........................................................................................... 50 13.3 Környezeti nevelés módszerei................................................................................................................. 54 13.4 Erőforrások ................................................................................................................................................ 55

14. fejezet: Az intézmény egészségnevelési programja..............................................58 14.1 Helyzetelemzés .......................................................................................................................................... 58 14.2 Segítő kapcsolatok..................................................................................................................................... 59 14.3 Intézményen belüli segítők ...................................................................................................................... 60 14.4 Segítő kapcsolatok színterei..................................................................................................................... 61 14.5 Állapotfelmérés..........................................................................................................................................67 14.6 Célmegfogalmazás..................................................................................................................................... 72 14.7 A tevékenységek színterei és módszerei ................................................................................................ 73 14.8 Iskolai drogmegelőzési stratégia ............................................................................................................. 78 14.9 Az egészségnevelési program ellenőrzése ............................................................................................. 80

2

Harmadik rész .........................................................................................82

Az iskola helyi tanterve............................................................................82

15. fejezet: A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok............................................82 15.1 A továbbhaladás (magasabb évfolyamba lépés) feltételei................................................................... 82 15.2 A bizonyítványok kiadásának rendje...................................................................................................... 84 15.3 Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ................................................................. 84 15.4 Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek .............................................................................. 85 15.5 Tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, beszámoltató) ................................. 86

16. fejezet: A magatartás és szorgalom minősítési rendszere ....................................89 16.1 Magatartás................................................................................................................................................... 89 16.2 Szorgalom................................................................................................................................................... 90

17. fejezet: Az iskola helyi tanterve iskolatípusonként............................................... 91 17.1 Szakiskola 9 – 10. évfolyam..................................................................................................................... 91 17.2 Szakiskola Felzárkóztató oktatás ............................................................................................................ 96 17.3 Szakközépiskola 9 –12. évfolyam.........................................................................................................100 17.4 Szakközépiskola nyelvi előkészítő 9-13. évfolyam.............................................................................106 17.5 Felnőttoktatás nappali munkarend.......................................................................................................110 17.6 Felnőttoktatás esti munkarend..............................................................................................................112

18. fejezet: Szakmai Programok................................................................................114 18.1 114 18.2 Gépészet szakmacsoport (5. szakmacsoport).....................................................................................114 18.3 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport (6. szakmacsoport)....................................................121 18.4 Informatika szakmacsoport (7. szakmacsoport) ................................................................................128 18.5 Építészet szakmacsoport (9. szakmacsoport).....................................................................................129 18.6 Faipar szakmacsoport (11. szakmacsoport)........................................................................................135 18.7 Közlekedés szakmacsoport (13. szakmacsoport) ..............................................................................138 18.8 Ügyvitel szakmacsoport (16. szakmacsoport) ....................................................................................142 18.9 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (17. szakmacsoport) ...............143 18.10 Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport (18. szakmacsoport) ................................................150 18.11 Egyéb szolgáltatások szakmacsoport (19. szakmacsoport)..............................................................154

Negyedik Rész....................................................................................... 157

A József Attila Kollégiumi Intézményegység ....................................... 157

Pedagógiai programja ........................................................................... 157

19. fejezet: A kollégium társadalmi szerepe ............................................................. 157 20. fejezet: Záró rendelkezések ................................................................................ 173

21. fejezet: Mellékletek............................................................................................. 175

3

Első rész

1. fejezet: Az iskola adatai

Az iskola hivatalos elnevezése: Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Az iskola fenntartója: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. Az intézmény felügyeleti szerve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, a Kós Károly Szakképző Iskola, a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium és a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola általános jogutódja Az iskola székhelye: Békéscsaba, Puskin tér 1. Az iskola telephelyei: Békéscsaba, Baross u 1-3. Békéscsaba, Gyulai út 32. Békéscsaba, Ipari út 5. Békéscsaba, Lencsési út 138. Gyomaendrőd, Kis Lajos üdülőtelep Az iskola működési területe: Békéscsaba város közigazgatási területe, megyei beiskolázású intézmény Az iskola típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységei:

4

szakiskola - általános műveltséget megalapozó oktatás 9-10. évfolyamon

- szakképzés 1, 2, 3 évfolyamos

szakközépiskola - általános műveltséget megalapozó 9-12., illetve 9-13. évfolyam;

- szakképzés 1, 2 évfolyamos

ÖSSZETETT ISKOLA

felnőttoktatási tagozat

- nappali és levelező munkarend szerint 10-12. évfolyam

- szakképző 13., illetve 13-14. évfolyam

KOLLÉGIUM

5

2. fejezet: Az iskolában ellátott oktatási-nevelési

alapfeladatok

Szakiskolai oktatás 9−10. évfolyam

elektronika-elektrotechnika szakmacsoport gépészeti szakmacsoport kereskedelem-marketing szakmacsoport vendéglátás-idegenforgalom faipari szakmacsoport építészet szakmacsoport ügyvitel szakmacsoport egyéb szolgáltatás felzárkóztató oktatás*

Szakközépiskolai oktatás 9−12. (9−13.*) évfolyam

elektronika / elektrotechnika szakmacsoportban elektronika / elektrotechnika szakmacsoportban (hardvare technológia) kereskedelem-marketing szakmacsoport vendéglátás-idegenforgalom

(* Nyelvi előkészítő osztály)

Szakiskolai szakképzés 11−12. évfolyam

- 10. osztályra épülve - alapfokú iskolai végzettségre épülve

ko

llégium

i ellátás

Felnőttoktatás

nappali munkarend

szerint

Felnőttoktatás

esti munkarend

szerint

Általános iskola

Szakképzés

középiskolai végzettségre

épülve

Technikus-képzés

középiskolai végzettségre

épülve

Felsőfokú szakképzés

középiskolai végzettségre

épülve

* A felzárkóztató oktatás helyi

tanterve a mellékletben található.

6

Második rész

Nevelési program

3. fejezet: A nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai,

feladatai

Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek határozzák meg:

A változó igényekhez igazodó szilárd és biztos közismereti és szakmai ismeretek nyújtása, tanulóink

eredményes felkészítése az érettségi vizsgára, a szakmunkás-vizsgára és a továbbtanulásra.

A nevelő- oktató munka tartalmának kialakításánál, megszervezésénél nagy hangsúlyt fektetünk a

gyakorlatiasságra, ezt kiemelten fontosnak tartjuk a szakképzés területén.

A képzési tartalom kialakításánál a nevelő- oktató munkában iskolánk színvonalának megőrzése,

fejlesztése érdekében minőségirányítási rendszert működtetünk.

Az oktatás megszervezésével, az alkalmazott módszerek megválasztásával képessé tesszük

tanítványainkat a hatékony, önálló tanulásra, ezáltal segítve felkészülésüket az "életen át való

tanulásra".

Oktató- nevelő munkánkban az ismeretek, a vallási ill. világnézeti információk tárgyilagos és

többoldalú közvetítését, valamint az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeinek közvetítését

fontosnak tartjuk. Fejlesztjük tanulóink esztétikai-művészeti kifejezőképességét.

Pedagógiai munkánkban kiemelt feladatnak tekintjük tanulóink kulcskompetenciáinak fejlesztését,

különös tekintettel a napjainkban egyre fontosabb anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációra,

matematikai, természettudományos, digitális kompetenciákra.

Napjainkra jellemző értékválság közepette törekszünk szilárd viselkedési és a humánus erkölcsi

normák közvetítésére, a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére.

7

Iskolai munkánk során olyan tevékenységformák működtetése, amelyek lehetőséget biztosítanak a

tehetséges tanulók továbbfejlődésére és a lemaradók felzárkóztatására. Kiemelten kezeljük a sajátos

nevelési igényű tanulók szűrését és rehabilitációját.

Az intézményünkhöz való kötődés erősítése érdekében iskolai hagyományaink továbbvitele és újak

teremtése.

Az iskolai élet valamennyi viszonylatában demokratikus légkör megteremtése, különös tekintettel a

tanár- diák viszonyban és a diákönkormányzat működésének segítésében.

Alapvető célunk az emberi kapcsolatokban igényes felnőttek nevelése és felkészítés az állampolgári

szerepre. Tanítványainkat képessé kívánjuk tenni az önálló vélemény kialakításra, a felelős döntésre.

Feltételek biztosításával és az ismeretek közvetítésével az egészséges életmód iránti igény kialakítása

fontos feladatunk.

A munka világába való beilleszkedés megkönnyítése érdekében álláskeresési technikák és

vállalkozási ismeretek átadását, módszerek megismertetését, valamint a kezdeményezőképesség

fejlesztését fontosnak tartjuk.

Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók

szűrésére, rehabilitációjára.

3.1 A kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák

Az anyanyelven folytatott kommunikáció

Meghatározás: Az anyanyelven folytatott kommunikáció annak képessége, hogy gondolatokat,

érzéseket és tényeket tudunk szóban és írásban egyaránt kifejezni és értelmezni (hallott szöveg

értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), valamint nyelvileg helyes módon

kapcsolódunk be a társadalmi és kulturális tevékenységek teljes körébe (az oktatásba és képzésbe, a

munkába, a családi életbe és szabadidős tevékenységekbe).

Idegen nyelvi kommunikáció

Meghatározása: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és

értelmezése szóban és írásban idegen nyelven. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességek

fejlesztését is igényli, mint a közvetítés, más kultúrák megértése. A nyelvtudás szintje változhat

8

iskolatípusonként a hallott szöveg értése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése és az

íráskészség dimenziókban. Törekedni kell a szakmai nyelv sajátosságainak közvetítésére is.

Matematikai kompetenciák

Meghatározás: A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai

kompetencia felöleli – eltérő fokban – a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét

és az erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést

(képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok/táblázatok).

Természettudományos kompetencia

Meghatározás: készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságát

felhasználva magyarázatot adjunk a természet, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ

kölcsönhatásának folyamatairól. E kompetencia fejlesztése magában foglalja az emberi tevékenység

okozta változások megértését és a fenntartható fejlődés érdekében szükséges egyéni és közösségi

felelősség vállalását.

Digitális kompetencia

Meghatározás: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak

(Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka,

a szórakozás és a kommunikáció terén. Ez az IKT terén meglévő alapvető készségeken alapul:

számítógép használata, információ visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és

cseréje céljából. Lehetővé teszi, hogy kommunikáljunk és együttműködő hálózatokban vegyünk

részt az interneten keresztül.

Hatékony, önálló tanulás

Meghatározás: a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megtervezni egyénileg és csoportosan

egyaránt. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és

élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában alkalmazza. A kompetencia

elengedhetetlen eleme a motiváció, a magabiztosság, az idővel és az információval való hatékony

gazdálkodás.

Szociális és állampolgári kompetencia

Meghatározás: a magatartás minden olyan formája, amely módon a tanuló részt vesz a társadalmi és

szakmai életben, ami elősegíti a tanuló harmonikus életvitelének kialakulását és a közösségi

9

beilleszkedését. Ez a kompetencia képessé teszi a tanulót arra, hogy a társadalom felépítéséről,

folyamatairól és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt közügyekben.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Meghatározás: a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. A tanuló

képes célkitűzései érdekében terveket készíteni és végrehajtani.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Meghatározás: Az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, élmények és érzések kreatív

kifejezését jelenti a művészetek nyelvén és a média segítségével (irodalom, zene, dráma, vizuális

művészetek, épületek és terek kultúrája, fotó, mozgókép).

3.2 Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

3.2.1 A szakközépiskolai képzés területén:

Célok Feladatok, eszközök, eljárások

Az általános műveltség

megalapozása, tanulóink

eredményesen felkészítése az

érettségi vizsgára és a

továbbtanulásra, valamint a

szakma tanulására.

Az eredményes ismeretszerzés érdekében az egyes tantárgyakban

differenciált kiscsoportos foglalkozásokat alkalmazunk (idegen

nyelv, számítástechnika, magyar, matematika tantárgy esetében).

A kötelező érettségi tárgyakból és a választható érettségi

tantárgyak közül − amennyiben igény van rá − biztosítjuk a

emelt szintű érettségire való felkészülést.

Napjainkban a kommunikáció

szerepe erősödik, ezért fontosnak

tartjuk tanulóink fejlett

kommunikációs kultúrájának

kialakítását.

A kommunikációs képességek fejlesztését különös tekintettel a

magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki

órák keretén belül valósítjuk meg.

A kommunikációs tréningek megvalósíthatósága érdekében 9-10.

évfolyamon a magyar nyelvi órákat csoportbontásban tartjuk.

Idegennyelv-oktatás területén az érettségire való felkészítés

mellett minél több tanuló jusson el a nyelvvizsgáig.

Számítástechnikában a megfelelő felkészültséget tanúsító tanulók

számára lehetőséget teremtünk az OKJ szakképesítő vizsga

10

letételére.

A szükség esetén különböző idegennyelvi előképzettségi szinthez

igazodóan az idegennyelv-oktatást évfolyamonként sávosan

szervezett csoportokban végezzük.

Az idegennyelv-oktatás hatékonyságát lehetőségek szerint idegen

nyelvi lektor alkalmazásával növeljük.

Tanulóink felkészítése az önálló

ismeretszerzésre, az élethossziglan

tartó tanulásra.

A tanulók önálló ismeretszerzését a tanórákon belül a tanulók

gyűjtő munkájával, projektfeladatok adásával, kiselőadások

tartásával kívánjuk elérni.

Gyakorlati foglalkozásokon kiemelt szerepet szánunk a

projektfeladatoknak, végzős évfolyamokon a vizsgamunkáknak.

Az önálló ismeretszerzés tárgyi feltételeit, a könyvtárat, az

internet használatot a tanulók számára hozzáférhetővé tesszük és

ezen eszközök használatára a tanórákon felkészítjük tanulóinkat.

Magyarország európai

integrációjához kapcsolódóan

tanulóink felkészítése az

egységesülő Európában való

eligazodásra.

Történelem, földrajz, vállalkozási ismeretek tantárgy keretén

belül hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel.

Bekapcsolódunk az Európai Uniós oktatási programokba

(Comenius, Leonardo da Vinci)

Nemzetközi szervezetekhez kapcsolódva lehetőséget biztosítunk

tanulóinknak nemzetközi konferenciákon való részvételre

(Sonnenbergi társaság)

Tanulóink alaposabb idegen nyelvi ismereteit emelt óraszámú

nyelvoktatással, fakultációs lehetőséggel és lehetőség szerint

idegen nyelvű lektor alkalmazásával segítjük.

A tanulók személyiségének

harmonikus fejlesztése

A tanulók önismeretét, önértékelését mind a szaktárgyi, mind az

osztályfőnöki órai munka során fejlesztjük mérési, értékelési

rendszerünk következetes alkalmazásával. Igény szerint

önismeretei programot szervezünk.

Tanulóink felkészítése felelős

állampolgári szerepvállalásra.

Társadalmi ismeretek, vállalkozási ismeretek tantárgy tanítása.

Iskolai diákönkormányzat működtetése, diákközgyűlések

szervezése, „Igazlátó” lapok alkalmazása

Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása, a tanórai és a

11

tanórán kívüli tevékenység során.

Demokratikus elvek érvényesítése az iskola működtetés során.

Képességek fejlesztése,

differenciált, egyénhez igazodó

módszerek alkalmazása

Csoportbontásban tanítjuk a pályaorientációs gyakorlatot, a

matematikát, a magyar nyelvtant, az idegen nyelvet és a

számítástechnikát, nagyobb teret engedve a differenciált

képzésnek. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet

szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére,

rehabilitációjára.

A szabadidő hasznos eltöltésére

nevelés

Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt:

szakmai szakkörök, énekkar, irodalmi színpad, sportkörök stb.

A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai:

könyvtárhasználat, kondicionáló terem használat,

sportlétesítmény használata

Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos

testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése.

Hon és népismeret, hazaszeretetre

nevelés

Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink

élményszerű megünneplése.

Magyarország kulturális és történelmi nevezetességeinek

megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi

témájú kulturális és tanulmányi versenyekre.

A képzés valamennyi területén a

gyakorlati tapasztalatszerzés

biztosítása

Óratervben a gyakorlati jellegű foglalkozások emelt óraszámban

lettek meghatározva.

Jól felszerelt tanműhelyekkel, szaktantermekkel biztosítjuk a

gyakorlati tapasztalatokhoz kötődő képzés tárgyi feltételeit.

Tantárgyi projektfeladatok, vizsgaprojektek alkalmazása.

Matematikai és

természettudományos

kompetenciák kiemelt fejlesztése.

A matematika oktatása során alkalmazunk csoportbontást, hogy

elősegítsük a gyakorlást, az ismeretek alkalmazását és a

differenciálást.

A természettudományos tantárgyak oktatásához kiemelt szerepet

fordítunk a szemléltetés feltételeinek megteremtésére és a

beszerzett eszközök rendszeres alkalmazására.

12

3.2.2 A szakiskolai képzés területén:

Célok Feladatok, eszközök, eljárások

Általános műveltség megalapozása,

pályaorientáció.

A tanulási motiváció felkeltése.

A gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő képzés.

Kooperatív tanítási és tanulási technikák alkalmazása az oktató

tevékenység során.

Projektmódszer alkalmazása. Tanévenként tematikus projekt hét

megszervezése.

Az osztályfőnöki és szaktanári munkában a tanulók egyéni

tanulási útjának tanácsadói segítése.

A szemléltetés széleskörű alkalmazása.

Készségek fejlesztése, a

differenciált egyénhez igazodó

módszerek alkalmazása.

A tanórai módszertani kultúra megújítása részeként kooperatív

tanítás, számítógéppel segített kooperatív tanítás, projekt munka

és probléma alapú oktatás meghonosítása.

Kompetenciaalapú oktatás

bevezetése a tanulók

kulcskompetenciáinak fejlesztése

érdekében (anyanyelven folytatott

kommunikáció, matematikai és

természettudományos

kompetenciák, IKT, önálló tanulás,

életpálya-építés).

Matematika, magyar nyelv, számítástechnika, idegen nyelv és

pályaorientációs gyakorlat csoportbontásban való oktatása.

Nem kötelező tanórai foglalkozásokon (szakkörök, sportkörök,

énekkar, korrepetálás) a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése.

Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a

sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára.

A tanulók személyiségfejlesztése

Következetes osztályfőnöki és szaktanári nevelőmunka,

személyes példamutatás.

Osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó személyiségfejlesztő program

(iskolai módszertani feladatgyűjtemény)

Iskolai önismereti kör működtetése

Az érzelmi kultúra gazdagítása, az

erkölcsi tudat erősítése

Az iskola hagyományainak ápolása, diákrendezvények élményt

adó megrendezése, iskolai és állami ünnepek méltóságteljes

megünneplése.

A tagiskolák névadója életútjának megismertetése, példaképül

13

állítása.

Etikai témák osztályfőnöki órákon történő feldolgozása.

A lemaradt tanulók felzárkóztatása,

hogy a képzésben résztvevők

alkalmasak legyenek a szakképzésbe

való bekapcsolódásra.

Tanulmányi előmenetelben lemaradók számára korrepetálási

lehetőség biztosítása, szükség esetén egyéni foglalkozás

biztosítása.

A tanulókhoz igazodó egyéni és csoportos projekt-feladatok

alkalmazása.

A tanulók képességeinek feltárása különböző szakmai és nevelési

tevékenységek során a tanulók családi hátterének feltárása az

osztályfőnöki munka során.

Együttműködés a szülőkkel a tanuló nevelése és optimális

pályaválasztása érdekében.

Pályaorientációs elméleti és gyakorlati foglalkozások,

üzemlátogatások segítségével biztosítjuk a pályaorientációt.

Felzárkóztató oktatás biztosítása

A tanulók képességeinek feltárása

és fejlesztése, pályaorientáció

biztosítása a tanulók adottságainak

figyelembevételével

A képzésben résztvevők

sikerélményének biztosítása, a

tanulási kudarcok elkerülése

Differenciált csoport és egyéni feladatok adása, rendszeres és

különböző tanulási, értékelési módok alkalmazása

Tanulási hátrányok feltárása és az érintett tanulók

szakhatóságokhoz irányítása.

A sajátos nevelési igényű tanulók számára rehabilitációs

foglalkozások biztosítása A tanulók egyéni képességeihez igazodó

oktató- nevelő tevékenység.

A nevelés−oktatás folyamatában a

tanulók egészségének fejlesztése

Testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon és a sportköri

szakosztályokban a tanulók mindennapos testedzésre, egészséges

életmódra nevelése.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli sportéletbe, valamint

házibajnokságok rendezése.

Egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények, akciók

(városi, futóverseny, vöröskeresztes szakkör, vetélkedők, diáknap

stb.)

Szaktárgyi és osztályfőnöki tanári munka során kitérünk az

egészséges életmódra.

Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programot

14

működtetünk, együttműködve a Békéscsabai

Rendőrkapitánysággal

Az emberi környezet és a természet

megóvására irányuló felelősségérzet

kialakítása

Az iskolai kultúrált környezet megőrzése érdekében kifejtett

tevékenység (folyamatos karbantartás, takarítás, tanulói

környezet-szépítő akciók).

Környezetvédelmi ismeretek nyújtása szaktárgyakban, iskolai

dolgozók személyes példamutatása.

A tanulótársakkal, munkatársakkal

való együttműködő, egyenrangú

szolidáris viszony kialakítása, a

csoportmunkában való

munkavégzés megalapozása.

Csoportos feladatok biztosítása mind az elméleti, mind a

gyakorlati képzés során

Diák-önkormányzati tevékenység támogatása.

Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szervezése.

A szakmai előkészítő oktatás

keretén belül a szakterület általános

megismerése, széleskörű

tapasztalatszerzés biztosítása ill. a

pályaválasztás elősegítése, majd a

szakmai alapozó oktatás során a

választott szakmacsoporthoz

szükséges ismeretek elsajátítása,

jellemző technológiák és az

alkalmazott anyagok megismerése.

Életszerű gyakorlati feladatok biztosítása a tanműhelyben,

szakmai bemutatók, versenyek szervezése, szak-kiállításokon való

részvétel biztosítása.

Szakmai történeti gyűjtőmunka és az ehhez kapcsolódó kiállítások

megrendezése.

Korszerű szemléltetési lehetőség alkalmazása

3.2.3 A kompetencia-alapú oktatás kiemelt módszerei:

Kooperatív módszerek

- Olyan összetett, a már megismert módszerek elemeit is felhasználó, de új, kreatív ötleteket

kipróbáló (alkalmazó) tanulási módszer. A kooperatív módszer csoportos tanulást jelent,

ahol

- a csoportok 2-6 fősek

- pozitív egymásrautaltság van a csoport tagjai között

- csoportfeladatot kapnak, a megoldáshoz a csoport minden tagjának hozzá kell járulnia

15

- az egyénnek felelősséget kell vállalnia a rábízott feladatért és a csoport teljesítményéért

- tanári szerep megváltozik, irányítóból segítővé válik

- a tanulók önállósága nő

A számítógéppel segített kooperatív tanulás

- Az iskolán kívüli önálló és mással együttműködő tevékenységét biztosítja. Jellemzői:

- az idő szabadon megválasztható

- együttműködő felek egymástól távol lehetnek

Projektmunka

- A projekt: minden tevékenység, amely egy szervezet számára olyan egyszeri komplex

feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama (kezdés és befejezés) valamint teljesítésének

erőforrásai meghatározottak és egy definiált cél (eredmény) elérésére irányulnak. A

projektmunka jellemzői:

- alkotó jellegű megismerés-cselekvési egység

- tárgyi és/vagy szellemi produktum létrehozásának valóságos vagy szimulált folyamata

- komplex tevékenység

- pedagógusok és diákok partneri együttműködését teszi lehetővé (funkcionális kooperáció, a

pedagógus indirekt irányító szerepe)

- differenciálást teszi lehetővé (téma, tehetség, attitűd/kooperációs készség, /tudás/idő)

A probléma-alapú tanulás

- Az ismeretszerzési folyamat új, problémaközpontú, a tanulók problémamegoldó-képességét

fejlesztő módszere. Jellemzői:

- a munka kisebb csoportokban folyik

- kulcspontok meghatározása közösen

- a tanár facilitátor

- „cselekedve tanulás”

- tudásforrások felkutatása

- saját tanulás ellenőrzése

16

3.2.4 A szakképzés területén:

Célok Feladatok, eszközök, eljárások

Felkészítés a szakmai vizsgára, a

munka világába való bekapcsoló-

dásra.

A gazdasági és munkaerő piaci

igényekhez igazodó szakmai és

közismereti ismeretek nyújtása.

Kiterjedt kapcsolatrendszer az adott szakterületen tevékenykedő

cégekkel.

A tanulók tanulószerződéseinek megkötéséhez közvetítői és

tanácsadói segítség biztosítása.

Szükség esetén együttműködési megállapodás a tanulók rész

gyakorlati képzésének vállalati biztosítására.

Az iskolai tanműhelyi feltételek folyamatos korszerűsítése.

Munkajogi, gazdasági, minőségbiztosítási és vállalkozási ismeretek

oktatása

Munkájukra igényes,

problémamegoldó képességekkel

rendelkező önképzésre hajlamos

szakemberek képzése

Életszerű, gyakorlatias projekt feladatok alkalmazása.

Felkészítés önálló ismeretszerzéshez szükséges

információhordozók használatára.

Könyvtári szolgáltatások és internet-használat biztosítása.

Egyes szakmákban „vizsgaremek” készítése.

A gazdasági kamarákkal együttműködve szintvizsgák szervezése.

Igényes munkakörnyezet biztosítása az iskolai képzés során.

A tanulók munkatapasztalataik és

munkakultúrájuk révén képesek

legyenek beilleszkedni a termelési

illetve munkakörnyezetbe.

Fejlődjön bennük az igényesség

munkájuk eredményessége,

minősége iránt. Alakuljon ki a

munkájukkal kapcsolatos

felelősségérzet.

Az üzemi gyakorlat során részvétel a termelőfolyamatokban.

Az igényes, minőségi munkavégzést reflektáló értékelési rendszer

működtetése.

Az egész életen át tartó tanulás

folyamatának megalapozása.

Az ismeretek önálló megszerzésére

irányuló igények felkeltése,

összefüggések felismerése

Önálló tanulásra, információgyűjtésre és problémamegoldásra

késztető feladatok alkalmazása. Az önálló ismeretszerzés

információ hordozóinak megismertetése, felkészítés

használatukra.

17

A technikai informatikai változások

követésének és az idegen

nyelvismeret fontosságának

felismerése

Az idegen nyelv oktatás kötelező bevezetése, sikeres tanulóink

példaképül állítása, az informatikai eszközökhöz való állandó

hozzáférés biztosítása (könyvtár, aula, szakköri lehetőségek).

Magyarország európai

integrációjához kapcsolódóan

tanulóink felkészítése az

egységesülő Európában való

eligazodásra.

A vállalkozási ismeretek tantárgy keretén belül hangsúlyozottan

foglalkozunk az EU-s ismeretekkel.

Bekapcsolódunk az Európai Uniós oktatási programokba

(Comenius, Leonardo da Vinci). Szervezzük tanulóink külföldi

tapasztalatszerző gyakorlatát.

A szakképzés kompetencia alapú,

moduláris megszervezése

A szakmai programok kidolgozásakor a tantárgyi szerkezeten

belül moduláris struktúrát alakítunk ki.

A tantárgyi modulok tartalmát, az alkalmazandó módszereket a

szakmai és vizsgakövetelményekben és a központi programokban

elvárt kompetenciák fejlesztéséhez igazítjuk.

3.2.5 A felnőttoktatás területén (nappali és esti munkarend szerint):

Célok Feladatok, eszközök, eljárások

Tanulóinkat eredményesen

felkészítjük az érettségi vizsgára és

a továbbtanulásra

Az eredményes ismeretszerzés érdekében az egyes tantárgyakban

differenciált kiscsoportos foglalkozásokat alkalmazunk

(idegen nyelv, számítástechnika, magyar, matematika

tantárgy esetében).

A kötelező érettségi tárgyakból és a választható érettségi

tantárgyak közül amelyikre igény van biztosítjuk a kiemelt szintű

érettségire való felkészülést.

Napjainkban a kommunikáció

szerepe erősödik, ezért fontosnak

tartjuk tanulóink fejlett

kommunikációs kultúrájának

kialakítását.

A kommunikációs képességek fejlesztését különös tekintettel a

magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki

órák keretén belül valósítjuk meg.

Számítástechnikában a megfelelő felkészültséget tanúsító tanulók

számára lehetőséget teremtünk az OKJ szakképesítő vizsga

letételére.

18

Az idegen nyelvoktatást szükség esetén különböző idegen nyelvi

előképzettségi szinthez igazodó csoportokban végezzük.

Tanulóink felkészítése az önálló

ismeretszerzésre, az élethossziglan

tartó tanulásra.

A tanulók önálló ismeretszerzését a tanórákon belül a tanulók

gyűjtő munkájával, projektfeladatok adásával, kiselőadások

tartásával kívánjuk elérni.

Az önálló ismeretszerzés tárgyi feltételeit, a könyvtárat, az

internet használatot a tanulók számára hozzáférhetővé tesszük és

ezen eszközök használatára a tanórákon felkészítjük tanulóinkat.

Magyarország európai

integrációjához kapcsolódóan

tanulóink felkészítése az

egységesülő Európában való

eligazodásra.

Történelem, földrajz, vállalkozási ismeretek tantárgy keretén belül

hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel.

Bekapcsolódunk az Európai Uniós oktatási programokba

(Comenius, Leonardo da Vinci)

Nemzetközi szervezetekhez kapcsolódva lehetőséget biztosítunk

tanulóinknak nemzetközi konferenciákon való részvételre

(Sonnenberg Társaság)

A tanulók személyiségének

harmonikus fejlesztése

A tanulók önismeretét, önértékelését mind a szaktárgyi, mind az

osztályfőnöki órai munka során fejlesztjük a mérési, értékelési

rendszerünk következetes alkalmazásával.

Igény szerint önismeretei programot szervezünk.

Tanulóink felkészítése felelős

állampolgári szerepvállalásra.

Társadalmi ismeretek tantárgy tanítása.

Iskolai diákönkormányzat működtetése, diákközgyűlések

szervezése, „Igaz látó” lapok alkalmazása

Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása, a tanórai és a

tanórán kívüli tevékenység során.

Demokratikus elvek érvényesítése az iskola működtetés során.

Képességek fejlesztése,

differenciált, egyénhez igazodó

módszerek alkalmazása

Csoportbontásban tanítjuk a matematikát, a magyar nyelvtant, az

idegen nyelvet és a számítástechnikát, nagyobb teret engedve a

differenciált képzésnek.

Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a

sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára.

A szabadidő hasznos eltöltésére

nevelés

Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt:

szakmai szakkörök, énekkar, irodalmi színpad, sportkörök stb.

19

A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai:

könyvtárhasználat, kondicionáló terem használat,

sportlétesítmény használata

Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos

testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése.

Hon- és népismeret, hazaszeretetre

nevelés

Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű

megünneplése.

Magyarország kulturális és történelmi nevezetességeinek

megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi

témájú kulturális és tanulmányi versenyekre.

Matematikai és

természettudományos

kompetenciák kiemelt fejlesztése.

A matematika oktatása során alkalmazunk csoportbontást, hogy

elősegítsük a gyakorlást, az ismeretek alkalmazását és a

differenciálást.

A természettudományos tantárgyak oktatásához kiemelt szerepet

fordítunk a szemléltetés feltételeinek megteremtésére és a

beszerzett eszközök rendszeres alkalmazására.

20

4. fejezet: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai

feladatok

A nevelési programban és helyi tantervünkben a követelmények kialakításánál azt tartjuk kiemelt

feladatnak, hogy a tanulók – adottságaikkal, belső fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli

tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél

teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és kerettantervben leírt és képviselt értékekkel

összhangban, a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül.

Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg:

- a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása,

valamint

- az ezekre épülő differenciálás

E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink

- a különböző szintű adottságokkal,

- az eltérő mértékű fejlődésükkel

- az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,

- egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,

- spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki

személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési,

kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a

kialakítására, fejlesztésére.

A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét,

világszemléletük. világképük formálódását, társas kapcsolatát, segíti az eligazodást saját testükön és

lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

21

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont

volt a tanuló képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely

elősegíti személyiségfejlődésüket.

Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást:

Az iskola pedagógia programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú

iskolai életnek, a tanulásnak, a szabadidő eltöltésének és a munkának. Fejlessze a tanulók

önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat; járuljon hozzá életmódjuk,

motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához.

A pedagógiai programunk olyan közös gondolkodást kíván az iskolahasználó részéről, amelyben: a

tanulók tudásának, képességének, személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban –

figyelembe véve, hogy az nevelés oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és

tevékenység számos egyéb fóruma is.

Ezen célkitűzések alapján nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket

kívánnak nevelni a ránk bízott fiatalokból.

Ennek érdekében feladataink:

- a megismerési vágy fejlesztése,

- a tapasztalati, értelmező és egyéni tanulás elsajátíttatása.

- olyan szemléleteket közölni, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét,

világképük formálódását és az alapvető állampolgári eligazodásukat szűkebb és tágabb

környezetükben,

- szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése

- a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival.

- a pedagógusok a szülők közösségével végezzék nevelő-oktató munkájukat

- az egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal

- felkészítés a családi életre családtervezésre.

- szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának

becsülete legyen,

- törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

- törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes

formáinak kialakítására,

22

- szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel,

kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén

tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Az eredményes személyiségfejlesztés színterei:

- sokoldalú iskolai élet biztosítása

- Iskolai Diákbizottság

- iskolai sportkör

- hagyományőrző rendezvények (diáknap, tanulmányi versenyek, ünnepek, megemlékezések,

stb.)

- versenyeztetés (tanulmányi, gyakorlati/szakmai, kulturális és sport területen)

Az önismeret kialakításának területei:

- osztályfőnöki óra

- csoportmódszerek

- együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása

- tanórán kívüli és diákönkormányzati tevékenység

- életvitel, életmód formálás

- egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás) iránti igény

kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során.

- a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása

- káros szenvedélyek megelőzésére (dohányzás, alkohol, drog) alkalmazott iskolai programok

- motívumok, szokások megismerése, ismertetése

- osztályfőnöki órákon alkalmazott személyiségi tesztek és gyakorlatok segítségével

- intézményi szinten önismereti kör működtetésével

- ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkalmával

- más népek, kultúrák megértése, megismerése nemzetközi együttműködési programok során

- a felelős társadalmi magatartás kialakítása az állampolgári szerepre történő felkészítés

- osztály és iskolai szintű diák önkormányzat működtetése

- diák küldött közgyűlésekhez kapcsolódóan „igaz látó” lapok használatával

- fórumok rendezése

- diák képviselet biztosítása fegyelmi bizottságban, iskolaszékben

- részvétel városi és országos diákszervezetekben és rendezvényeiken.

23

Kerettantervünk olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának,

képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése álla középpontban, figyelembe véve,

hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység

számos egyéb fóruma is.

24

5. fejezet: Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja,

megteremti. Az iskola közösségfejlesztő tevékenysége szorosan összekapcsolódik a NAT közös

követelményeivel, azokra alapoz. A tanulók közösségében, illetve közösség által történő

nevelésének megszervezése, irányítása az iskola nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

Különböző közösségfejlesztési szinteket határozunk meg: csoport, osztály, évfolyam, tagiskolai,

iskolai szint. A különböző szinteken a tevékenységet oly módon szervezzük meg, hogy a tanulók

között kölcsönös függési-felelősségi viszonyok alakuljanak ki.

Intézményünkben a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezésének módszerei alatt

két egymással szoros rokonságot mutató tevékenységi formát értünk: az önkormányzati feladatok

megszervezése és a tanulmányi feladatok (elmélet, gyakorlat) megszervezésének módszere. Ez

utóbbit további két főbb részre oszthatjuk: a tanórán belüli és azon kívüli tevékenységre.

25

Tanulmányi feladatok szervezése

Színterek

tanórai tevékenység tanórán kívüli tev.

Diákönkormányzat

csoport

tanulói team munka csoportos projektmunka

Tanulmányi versenyekre csoportos felkészítés és részvétel Érdeklődési kör szerint szervezett szakkörök, sportkörök és kulturális csoportok

Diákszervezeten belül adódó különböző feladatokra alakult csoportok (diákújság szerkesztők, iskola-disco szervezők, stúdiósok és egyéb alkalmi csoportok

osztály

osztályszintű projektek készítése osztály ügyeleti rendszer működtetése Csoportos módszerek alkalmazása a tananyag feldolgozásban A tanóra munka során hangsúlyt kap a kommunikációs kultúra változásának felismerése, értelmezése (önálló ismeretszerzés; újszerű ismeretek, multimédiás technikák megismerése, alkalmazása; érvek kifejezése, értelmezése. megvédése) Beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti segítőkész magatartás kialakítása

Tanulmányi kirándulás (a tanév utolsó hetén) Testvér osztály kapcsolatok kialakítása (közös rendezvények más –iskolák osztályaival) Az osztályok által felvállalt iskolai rendezvények megszervezése, pl: iskola-disco, gólyaavató, stb.)

Osztály-diákbizottság választása és az osztály képviselete az iskolai diákbizottságban, küldöttgyűléseken

évfolyam

Évfolyam szinten szervezett fakultációs, emeltszintű érettségire felkészítő, idegen nyelvi tehetséggondozás, felvételi előkészítő csoportok működtetése.

Szalagavató műsorok készítése, gólyabál

26

tagiskola

Köztársaság kupa, Nemzetközi programokban való részvétel (Comenius, Leonardo da Vinci, Sonnenberg Kör rendezvényei) Az iskola nemzetközi kapcsolatainak ápolása (Besztercebánya, Tarnovskie-Gori, Székelyudvarhely-i partneriskolák) Iskolai kötődést erősítő hagyományos rendezvények, ünnepségek (gólyaavató, szalagavató, ballagás, okt. 23, márc. 15-i iskolai ünnepek, iskolai nap megrendezése, garabonciás napokon való részvétel) Iskolai szakkörök, sportkörök működtetése (iskolai kórus, irodalmi színpad)

Iskolai diákbizottság működtetése Képviselet a diák-önkormányzatban

központi

iskola

Közös közösségi rendezvények szervezése: iskolanap/diáknap sportnap évfolyamok közötti versenyek

Közös közösségi rendezvények szervezése, pl. Garabonciás napok

Diákönkormányzati választmányon keresztül érdekképviselet

Minden terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai,

abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:

- az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához

- véleményalkotó, vélemény nyilvánító képességének fejlődéséhez

- a közösségi szokások, normák elfogadásához (etika értékrend)

- a másság elfogadásához

- az együttérző magatartás kialakulásához

- a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

Mivel valamennyi terület feladata azonos és az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül,

hanem közösen, egymást erősítve, a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve

fejleszti a tanulók személyiségét, ezért kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a

27

közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának

figyelembe kell vennie mindennapi munkája során.

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk,

hanem az iskolában tanuló diákok közösségeinek, az iskolában foglalkoztatott valamennyi

dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen az intézmény valamennyi

dolgozója példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas

kapcsolataival. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a

szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel és a diákönkormányzattal egyeztetve jelöli ki és egyes

pontjait kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:

- A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

- Az önkormányzás képességének kialakítása.

- A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

- A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

- Érjük el, hogy minden tanuló

o ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben

való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.

o megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti

kultúránk nagy múltú értékeit, sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja

azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a

szülőföld, a haza és a nép megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való

azonosuláshoz szükséges.

o legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúránk, vallások; a

másság iránt, becsülje meg ezeket.

o valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok

ápolásában.

o tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témában, anyanyelvükön

szabatosan kommunikálni.

o legyen képes önkontrollra, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére.

o tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

28

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik:

- alakítsa ki az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez)

kapcsolódó tanulói közösségeket, valamint fejlessze ezek életét tudatosan, tervszerűen,

- segítse, hogy a közösségek tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt

módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

- a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek

tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség

által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által

szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a

közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat

gyűjthetnek.

- alakítsa ki, és ápolja a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi,

viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válását.

- segítse a tanulók kezdeményezéseit.

- járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez.

- a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és

társadalmi környezettel.

- biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének

segítésére.

- alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet.

- ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására,

késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

- ápolja hagyományainkat ünnepélyekkel, megemlékezésekkel.

- segítse a szabadidő-tervező nevelő-oktató munkát.

- irányítsa a tanulót arra, hogy az ismeretszerzés, véleményformálás és – kifejezés, a

vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a

kommunikációs kultúra középpontjában.

- fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak

kritikai módon való használata képességét.

- a nevelés-oktatás során kapjon átfogó képet a munka világáról

- a nevelés-oktatás során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás

és az egymásért való felelősség érzését.

29

6. fejezet: Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel

összefüggő pedagógiai tevékenységek

A gyermek személyiségének sajátosságai A gyermek személyiségének sajátossága, mint a környezeti hatásoktól és a gyermek testi,

idegrendszeri adottságaitól elkülöníthető olyan forrás, amely nehezítheti vagy könnyítheti a gyermek

nevelhetőségét.

A gyermek nevelhetőségét nem csupán a környezeti hatások és a biológiai adottságok

lenyomataként értelmezzük. Azt valljuk, hogy a gyermek, fejlődésének kezdeti pillanatától ”értékeli,

értelmezi” az őt ért hatásokat, viszonyul saját adottságaihoz. A pedagógusnak a gyermekben nem

csupán a szociális környezet tükörképét kell látnia, nem csak a tehetséget, vagy annak biológiai

korlátait kell felismernie, hanem mindig figyelemmel kell kísérnie az alakuló személyiséget, az

alakuló embert. Aki – biológiai és szociális létfeltételeinek korlátai között nem csak alávetett módon

él, hanem személyiségében hordozza ezek meghaladásának már kibontakozott, vagy kibontakozható

lehetőségeit.

1. A gyermek kedvezőtlen testi, idegrendszeri adottsága

A gyermek kedvezőtlen testi, idegrendszeri adottsága, pszichológiai funkcióinak hiányos kialakulása,

fejlődésének, érésének biológiai okok miatt történő akadályozottsága: a nevelés és oktatás

gyermekben rejlő kedvezőtlen előfeltételeiből adódóan hátrányos helyzetet okoz.

A nevelés és oktatás gyermekben rejlő kedvezőtlen előfeltételeiből adódó hátrányos helyzet feltárása

a pedagógiai szakszolgálatok feladata.

A bármilyen okból hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek – melyeket a

mindenkor érvényes jogszabályok, rendelkezések valamint iskolánk helyi sajátosságainak

figyelembevételével végzünk – a következők:

- Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

- A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

30

- A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

- A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Iskolánk tanulóinak egy része – elsősorban azok, akik csak tankötelezettségük teljesítése miatt

jelentkeztek és nyertek felvételt – beilleszkedési, magatartási zavarral küzd.

Cél: Elősegíteni ezen tanulók közösségbe történő integrálódását, konstruktív magatartásformáinak

kialakítását.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítésére szükségesnek tartjuk:

Prevenciós tevékenységek, megelőző eljárások alkalmazása:

- az intézményi „szociális háló” megerősítése

- a közösségek megtartó erejének biztosítását szolgáló tevékenységek (normarendszer

formálás, új motivációs eljárások alkalmazása)

- a humánpszichológiai, pedagógiai értékek jelenlétének biztosítása (tolerancia, elfogadás,

empátia, hitelesség stb.), ennek elősegítése pedagógus-továbbképzések biztosításával

- tanulóknak, pedagógusoknak egyaránt mentálhigiénés prevenciós programok (önismereti,

hatékonyságnövelő tréningek, kompetencia növelő felkészítés, szakmai továbbképzés)

- kortárs segítők képzése

- szociális munkás és iskolapszichológus tevékenységének bekapcsolása

Megsegítő eljárások, tevékenységek:

- nevelők és tanulók személyes kapcsolatai

- az egyéni bánásmód kidolgozása, differenciálás

- szülőkkel való kapcsolattartás

- osztályfőnöki órák megfelelő tematikája

Elvárások az osztályfőnökkel szemben:

- a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon

- a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal

- szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében

- kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét

- gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a pályaválasztásáról

- szükség estén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt

31

Az iskolavezetés feladata:

a külső segítés koordinálása, a szakmai kapcsolatok kialakítása a következő szervezetekkel:

- „Esély” Pedagógiai Intézet

- Gyámhivatal

- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

- szakértői bizottságok

- mentálhigiénés központok:

o pszichológiai tanácsadó

o SOS lelkisegély-szolgálat

o Gadara Ifjúsági Gondozóház

o gyermekpszichiátria

- önkormányzati ügyosztályok

- kisebbségi önkormányzatok

- kollégiumok

- más oktatási intézmények / általános és középiskolák /

A szülőkkel való speciális együttműködés formái:

- családtag jelenléte az oktatás során (bemutató-tanításon, nyílt napon, rendezvényeken stb.)

- a tanuló életének strukturálása közösen kialakított terv szerint (egyéni beszélgetések

lehetősége)

- szervezett keretek között történő kapcsolattartás (szülői értekezlet, fogadónap stb.)

- önsegítő szülői klub spontán szerveződésének támogatása

32

7. fejezet: A tehetség, képességek kibontakozását segítő

tevékenységek

A tehetség, a képesség általában nemcsak öröklött tulajdonság, hanem egy hosszú szociális fejlődés

eredménye, amelyet az elért teljesítmény továbbserkent. A tehetségnevelés a személyiségfejlesztés

szerves része. Törekszünk arra, hogy a pedagógusok a gyerekek közötti különbségeket előnyként

értelmezzék, és képesek legyenek arra, hogy minden gyermek az igényeinek és képességeinek

megfelelő támogatást kapja meg: a tehetséges tanulókat „röptessék”, a hátrányos helyzetű tanulók

hiányait pótolják, a lemorzsolódást csökkentsék. A kooperatív tanulásszervezési módszer segít a

különböző hátterű és képességű gyerekek integrált oktatásában. Az iskolában a szegregációt és

előítéletes magatartást úgy lehet a leghatékonyabban csökkenteni, ha a gyerekek együttműködve

tanulnak, a pedagógusok pedig ennek megfelelő oktatásszervezést alkalmaznak. A kooperatív

tanulási mód alkalmazásával a pedagógusok fejleszthetik a diákok együttműködési készségét,

empátiáját és segítségadási motivációjukat, ezáltal pozitív, megértő légkört teremtve tanulhatnak a

diákok a csoportban.

Iskolánkban a tehetséges, nagyobb tempójú tanulásra képes tanulók kiválasztását, képességeinek

megfelelő fejlesztését valamennyi pedagógus feladatának tekintjük. A pedagógusoknak fel kell

ismernie a tehetséges gyermekeket, és elő kell segíteniük kibontakozásukat. A tehetséggondozás

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében egyaránt megvalósulhat.

A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás:

- A tanórán alkalmazott differenciált feladatadással, projektmunkákkal biztosítunk

lehetőséget a tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására.

- Szakközépiskolai tanulók esetében évfolyamonként, a tanulók előzetes tudásfelmérése után

kialakított csoportokban végezzük a nyelvoktatást. Így biztosítva lehetőséget a középhaladó

és haladó nyelvi csoportokban való oktatáshoz.

- Csoportbontásban oktatjuk a matematika és a magyar nyelv órákat, ezzel biztosítva a

differenciált foglalkozás lehetőségét, és ezáltal a tehetségesebb tanulók magas szintű

ismeretekre tehetnek szert.

33

- Az iskolában fakultatív tárgyként informatikát oktatunk az informatika iránt érdeklődő,

tehetséges tanulók számára.

- A kötelező érettségi tantárgyakból biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészülést.

Tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások

- Tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeket hirdetünk tanulóinknak, illetve

biztosítjuk a részvételt a helyi, területi és országos versenyeken. Segítjük a tanulók

felkészülését a tanulmányi, szakmai, kulturális és egyéb versenyekre. A nevezési díjat az

iskola fizeti.

- Az igazgató gondoskodik arról, hogy a győztes illetőleg az eredményesen szerepelt

tanulókat az iskola egész közössége, ill. – a hírközlő szervek útján – a tágabb közösség is

megismerje. A tanév végén a kiemelkedő eredményt elért tanulók emléklapot és

tárgyjutalmat kapnak.

- Figyelemmel kísérjük a pályázatokat (rajz, fotó, irodalmi stb.), tájékoztatjuk az érdekelteket

és elősegítjük a részvételüket.

- Tanulóink zenei és irodalmi tehetségének kibontakoztatására énekkart és színjátszó kört

működtetünk, tanulóinkat benevezzük városi, megyei és országos kulturális versenyekre.

- Iskolánkban diáksportkört működtetünk a sportban tehetséges diákjaink képességeinek

kibontakoztatása érdekében. Szakosztályaink: atlétika, kézilabda, kosárlabda, futball,

triatlon, lövészet, röplabda, sakk. A tehetséges tanulókat olyan egyesülethez irányítjuk, ahol

fejlődésük biztosított.

- Idegen nyelv gyakorlása céljából Európai Uniós oktatási programokban veszünk részt, és

lehetőséget biztosítunk tanulóinknak külföldi gyakorlatokon, konferenciákon való

részvételre.

- A különböző érdeklődési körűek számára szabadidős foglalkozásokat szervezünk (pl.:

színház és múzeumlátogatás).

A csoportos foglalkozásokon túl az iskola támogatja a tanulók egyéni felkészülését, fejlődését

eszközök, infrastruktúra, személyi feltételek biztosításával, azok célirányos fejlesztésével:

- egyéni könyvtárhasználat

- egyéni számítógép-használat

- egyéni tornaterem és sportpálya használat

- speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély)

34

- kötetlen tárgyú konzultáció tanárral, más iskolai szakemberrel

- speciális rendezvényeken való részvétel lehetősége

- speciális tanfolyamokon való részvétel lehetősége

- alapítvány által támogatott programokon való részvétel lehetősége

- pályázat útján elnyert programokon való részvétel lehetősége

- továbbtanulók segítése

35

8. fejezet: A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos

feladatok

Iskolánkban az ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység valamennyi pedagógus feladata,

hangsúlyozottan a nevelési igazgatóhelyettesnek és az osztályfőnöknek.

Cél: a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség

kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítség nyújtása,

együttműködés különböző szakemberekkel. A nevelési igazgatóhelyettes folyamatosan tartja a

kapcsolatot az osztályfőnökökkel, és ha szükséges az illetékes intézményekkel, hivatalokkal:

- Családsegítő- és Gyermekvédelmi Szolgálattal (rendszeres kapcsolattartás,

esetmegbeszélések, fórumok)

- GYIVI-vel (a kapcsolat elsősorban tájékoztató jellegű)

- Gyámhatósággal (a kapcsolat elsősorban tájékoztató jellegű)

- az önkormányzatok jegyzőivel (szankciók alkalmazásánál)

- a rendőrkapitányságokkal (folyamatos lehetőségek keresése, osztályfőnöki órák tartása)

- iskolaorvossal, védőnővel (felvilágosító előadások)

Az iskolai gyermek-és ifjúságvédelem szervezett területei:

- önismereti, személyiségfejlesztő, konfliktust kezelő csoportok működtetése iskolai szinten

- jelzőrendszer működtetése iskolán belül

- jelzőrendszer működtetése iskolán kívül (TISZK- Intézményi összekötők is!)

- a tanulmányi munka és hiányzás folyamatos ellenőrzése az osztályfőnökök és a szaktanárok

részéről

- szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi ellátásokról

- kapcsolatfelvétel a családdal, a szülőkkel

- egyéni esetkezelés intézményen belül

- felvilágosító előadások, programok, vetélkedők szervezése dohányzás, alkohol, drog, AIDS

megelőzési témákban, bűnmegelőzési, egészségügyi, baleset-megelőzési és mentálhigiénés

területen (védőnői szolgálat, drogkoordinátor jelenléte, drogprevenciós előadások,

önismereti csoportok, kortárs-segítők)

36

9. fejezet: A tanulási kudarcnak kitett tanulók

felzárkóztatását segítő programok

Cél: az egyéni különbségeken alapuló differenciált foglalkoztatás megvalósítása az iskolai minimum

szintű követelmények elérése érdekében.

Az Esély Pedagógiai Központ szakemberei segítségével a 9., belépő évfolyamon felmérést végzünk

annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók a kezdetektől fogva megkaphassák a

szükséges segítséget.

- szakiskolai osztályokban adaptációs program, amely a 9. évfolyamon, a tanévkezdéskor

jelent sajátos szervezeti és tartalmi keretet az iskolai tevékenységhez, az alábbi céllal:

- olyan tanár-tanuló együttlétet biztosítása, amely egyaránt segítheti a tanulók alaposabb

megismerését, ennek következtében a hátrányos helyzetű tanulók problémajellemzőinek

feltárását és egyben lehetőséget biztosít általános készségfejlesztésre és

személyiségfejlesztésre.

- nem tanítási óra, hanem a programban meghatározott témakörökben folytatott

foglalkozások sorozata,

- nem tantárgyi keretben valósul meg, de a megvalósításban az osztályfőnökök mellett a

szaktanárok is részt vesznek.

- egészségügyi és rehabilitációs foglalkozások biztosítása (gyógypedagógus

közreműködésével, heti 2x45p-ben, 4-6 fős csoportokban, képességfejlesztő és

személyiségfejlesztő eljárások alkalmazásával, egyéni fejlesztési terv alapján)

- szükség esetén külső szolgáltatás igénybevétele (pl. „Esély” Pedagógiai Központ) szűrő és

kontrollvizsgálatok szükségessége esetén, szakmai konzultációk, és szupervízió

biztosítására.

- egyéni felzárkóztató foglalkozások (tantárgyi lemaradás esetén szaktanár segítségével

korrepetálás, tanulás tanítása tanórán ill. külön foglalkozáson).

- tanulás-módszertani segítségnyújtás a TISZK Tanácsadó szolgálat szakembereivel.

- személyiségfejlesztő foglalkozások (önismereti, drámapedagógiai mentálhigiénés csoport ill.

egyéni foglalkozások).

- differenciálás az oktatási folyamatban, a tanítási-tanulási folyamatnak az egyes tanulók

sajátosságaira (képességei, érdeklődése, teljesítménye) tekintettel lévő megszervezése

37

Iskolánk – kellő számú jelentkező esetén – megszervezi a szakképzésbe történő becsatlakozást

lehetővé tevő un. felzárkóztató oktatást.

A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatásban azok a

tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát vagy

tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola 9. évfolyamán elkezdeni, ill. folytatni és elmúltak tizenöt

évesek.

A felzárkóztató oktatás biztosíthatja, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó,

gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes

fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé teszi a korábban kialakult tudásbeli és

szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését.

A pedagógussal szemben támasztott elvárások:

- ismerje a részképesség-zavar tünet-együttesét

- tudjon differenciáltan oktatni, nevelni

- semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót

- az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit

- a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze

a fejlődést

- a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit

- nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására

38

10. fejezet: Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Intézményünk kiemelten kezeli a bármilyen okból hátrányos helyzetű tanulókat. A Közoktatási

Törvény szerint hátrányos helyzetű az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző

védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző

megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek

a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a

gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában

legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan

hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a hátrányos helyzetet ennél tágabban kell értelmeznünk, és a

prevenciós tevékenységet a tanulók szélesebb körében kell alkalmaznunk.

A családi környezetre visszavezethető anomáliák A gyermeket formáló szűkebb és tágabb közösség nevelési szempontú kedvezőtlen sajátosságaiból

adódó hátrányos helyzet. Ennek a problémakörnek a fő sajátosságai a gyermek szűkebb családi

környezete és a tágabb közösség nevelési diszfunkcióiból származnak.

A gyermeket formáló szűkebb és tágabb közösség nevelési szempontú kedvezőtlen sajátosságainak

feltárásához a családi környezetnek a nevelési szempontú sajátosságait ismerjük meg az alábbi

területeken:

A család életmódja:

- iskolázottsági szint

- jövedelmi viszonyok

- lakáshelyzet

- a háztartás felszereltsége

- kulturális szokások

A család érzelmi légköre, nevelési attitűdök:

39

- a gyermek elfogadása (elégedettség), ennek kommunikálása a gyermek felé, egymás között,

családon kívülre

- érzelmek megjelenése, az érzelmek kommunikálása a gyermek felé, a családtagok között

A családi szocializáció jellemzői:

- célracionális tevékenységrendszer

- játéktevékenység

- a családi munkamegosztás

- az otthoni célirányos fejlesztés, önállóság

- normatív tevékenységrendszer

- a szerepszocializáció mechanizmusai: a jutalmazás, büntetés, szankcionálás módjai, arányai

- a gyermek és a család viszonyulásai érték-és normarendszerekhez

Kommunikatív rendszer

- anya-gyermek kommunikáció

- szülő-gyermek kommunikáció

- a család „nyelvi kódja”

Pályázatok nyújtotta lehetőségek kihasználása, pl. az Útravaló ösztöndíjprogramban való részvétel.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Cél: Segíteni azon tanulók esélyegyenlőségét, beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális

körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek.

Tankönyvtámogatás

Minden tanév elején az iskola igazgatójához benyújtott kérvény alapján, az SZMSZ-ben rögzített

ajánlási és elbírálási szabályok alapján kapható. Tankönyvtámogatás igénylő lap az osztályfőnöktől

kapható. Azok a tanulók, akiknek a tankönyv árának részleges megfizetése is problémát jelent, a

tankönyv támogatási keretből az iskola könyvtárának vásároljuk meg a könyvet és a tanuló részére

kikölcsönözhető.

Étkezési támogatás

40

Szociális rászorultság alapján az igazgatóhoz benyújtott kérelem elbírálása után a békéscsabai

tanulók részesülhetnek étkezési díj mérséklésében. Elbírálás a Békéscsaba Megyei Jogú Város

pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi támogatásokról szóló rendelete

alapján történik.

Az ifjúsági szakszervezet támogatása

Az iskolánkban működő ifjúsági szakszervezetek tagjai rászorultság esetén szakszervezeti segélyt

kaphatnak. A segély megítélését a főbizalmihoz benyújtott kérelemmel a tanuló és az osztályfőnök

kezdeményezheti.

Trefort Ágoston Alapítvány

Az intézményben működő alapítvány támogatja a szociálisan rászorult tanulók iskolánk által

szervezett tanfolyamokon, külföldi tanulmányutakon való részvételét. A kérelmet az alapítvány

kuratóriumi elnökéhez lehet benyújtani.

Az intézményünkben működő alapítvány támogatja a szociálisan rászorult tanulók nevelési és

diákprogramokon, sportrendezvényeken való részvételét. Külföldi tanulmányi kirándulások

támogatása. Eszközök vásárlása a programok megvalósulásához.

Támogatás az alapítvány kuratóriumi elnökéhez benyújtott kérelemmel igényelhető.

KVISZA Alapítvány:

Támogatja a szociálisan rászorult tanulók tanulmányi versenyeken, diákprogramokon,

sportrendezvényeken való részvételét.

Támogatás az alapítvány kuratóriumi elnökéhez benyújtott kérelemmel igényelhető.

A hátrányos helyzet kezelését segítő program megvalósítását segítő tevékenységek:

- teamen belül egyéni problémák megbeszélése, csoportmegbeszélések, tréningek, nevelési

értekezletek

- szakirodalom tanulmányozása önképzés keretében

- nemzetközi, hazai, városi tapasztalatok megismerése

- egyéni felkészülés kiegészítő szakok szerzésével (gyógypedagógia, pszichológia,

mentálhigiéné, konduktor, gyógytornász stb.)

41

- egyéni felkészülés akkreditált továbbképzéseken (tantestületi koordinátori szerepkörre

felkészülés)

- csoportos továbbképzés az intézményben (elméleti és tréning) belső, vagy külső szakmai

irányítással

- csoportos, illetve egyéni továbbképzés és egyéni szakmai képesítés szerzése, illetve átképzés

lehetőségének megszervezése városi szinten

42

11. fejezet: A pedagógiai program végrehajtásához

szükségesnevelő-oktató munkát segítő eszközök és

felszerelések jegyzéke

Az intézmény pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések

jegyzékét a 11/1994. MKM. r. 7. sz. melléklete által az iskolák és a kollégiumok számára

meghatározott kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék, valamint a helyi tantervek tantárgyi

programjaiban a tantárgy tanításához meghatározott eszközök és felszerelések jegyzéke tartalmazza.

43

12. fejezet: A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus

együttműködésének formái, továbbfejlesztésének

lehetőségei

Összehangolt nevelés csak kölcsönös kapcsolattartás és együttműködés során jöhet létre.

Valamennyi fél részéről nagyon fontos az értő figyelem, az hogy meghallgassuk egymást,

kölcsönösen figyeljünk a másikra, tiszteljük társunkat. Az ilyen kapcsolatokban a tanulók nagyobb

önkontrollal, felelősségérzettel, önfegyelemmel rendelkeznek. Az oktató-nevelő munka eredménye

jelentősen függ attól, hogy az iskola mennyire veszi figyelembe a tanulók szociális hátterét, a család

érdekeit és a tanulók érdeklődését. A gyermekek harmonikus fejlődése érdekében elengedhetetlen a

szülők és a pedagógusok koordinált és aktív együttműködése. Az együttműködés alapja a közös

nevelési felelősség. Az együttműködés kezdeményezője, koordinátora, tervezője, pedagógiai

programjának állandó karbantartója a szolgáltatást nyújtó iskola. Az együttműködés feltétele a

kölcsönös bizalom, tájékoztatás és az őszinteség, valamint egymás munkájának megbecsülése. Az

együttműködés szervezeti kereteit minden fél számára az intézmény Szervezeti és működési

szabályzata és Házirendje biztosítja.

12.1 A tanuló és a pedagógusok kapcsolatrendszere A tanuló valamennyi ügyes-bajos problémájában közvetlenül az osztályfőnöke, és a kollégiumi

nevelőtanára segítségére számíthat.

A kilencedik évfolyamos tanulók nevelésével kapcsolatos feladatok:

Az iskolába való beiratkozás mindenkor a leendő osztályfőnök irányításával történik. A szülők

(tanulók) az iskola pedagógiai programjának rövidített változatát beiratkozáskor megkapják. Az

osztályfőnök felveszi a személyes kapcsolatot a kollégium csoportvezető tanárával. Az iskola

pedagógiai programjáról minden év októberében megtörténik a szülői vélemények feltárása

(kérdőíven).

Közéleti szerepvállalás

A közéleti szerepvállalás fontos feladat a felnőtté válás folyamatában. Ezeket különböző

képviseletek során sajátíthatják el: iskolaszék, iskolai sportkör, fegyelmi bizottság, iskolai

44

alapítványok kuratóriumai, az osztályok diákbizottsága, az iskolai diákbizottság, kollégiumi

diáktanács.

Az egyes intézményegységekben önálló tagintézményi diákönkormányzatok működnek. Az

intézmény egészét érintő kérdésekben a tagintézményi diákönkormányzatok delegált tagjaiból álló

közös iskolai diákönkormányzat gyakorolja az egyetértési, véleményezési és javaslattételi

jogosítványokat. Iskolánk diáksága érdekeit a megyei és országos diákszervezetekben való tagsága

révén, magasabb diákfórumokon is képviseli.

A diákoknak lehetősége van az iskolai élet valamennyi területét érintően a demokratikus

vélemény-nyilvánításra. Ennek szervezeti formái: a diák küldött közgyűlés, a kollégiumi közgyűlés,

vélemény-nyilvánítás az „igazlátó lapon”.

12.2 Szülők és pedagógusok együttműködése A szülők szoros és aktív kapcsolatot tartanak az osztályfőnökkel, a kollégiumi csoportvezető

tanárral. A tanulók személyiségfejlődésének, tanulmányi előmenetelének helyzetét, problémáit

rendszeresen, ill. alkalmanként meg tudják beszélni, így segíteni tudják egymás munkáját.

A szülők, az iskolavezetők közötti kapcsolattartást, érdekérvényesítést az iskolában, a

tanulókat érintő döntések meghozatalában való részvételt szolgálja az iskolai szülői munkaközösség

(SZMK, SZMK választmány) valamint a tankönyvtámogatást elbíráló bizottságban való szülői

képviselet. Az egyes intézményegységekben önálló tagintézményi szülői szervezet működik, az

összintézményi kérdésekben a tagintézményi szülői szervezetek delegált tagjaiból álló közös szülői

szervezet gyakorolja az egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosítványokat.

Az Intézményben Iskolaszék nem működik.

A kapcsolattartás fórumai (szülői értekezletek, fogadónapok)

- Rendszeresen és folyamatosan tájékoztatást adunk a tanuló magatartásáról, tanulmányi

előmeneteléről a tanuló ellenőrző könyvén keresztül.

- A tanulót tanító szaktanárokkal, szaktanárokkal való együttműködés, konzultáció

érdekében félévente fogadónapokat szervezünk. A pedagógusok emellett telefonon

egyeztetett időpontban is rendelkezésre állnak a szülőkkel folytatandó megbeszéléshez,

információ-adáshoz.

- Osztályszülői értekezletet évente kétszer – novemberben és áprilisban tartunk.

- A szülők adott csoportját érintő fontos kérdésekben nyújt információs, konzultációs

lehetőséget az összevont szülői értekezlet.

45

- Rendkívüli szülői értekezletek szervezhetők, ha az osztály nevelési, képzési problémái miatt

szükséges.

- Pályaválasztási tanácsadó megbeszélés: 10. évfolyamos szakiskolai és szakközépiskolai

osztályokban,

- Tájékoztató az érettségi és szakmai vizsga követelményeiről.

Az iskolánkban tanuló diákok szüleinek és az érdeklődőknek segíti pályaválasztását, a

továbbtanulási döntés meghozatalát az iskolában hagyományosan szervezett nyílt nap.

Intézményünk házirendjében meghatározott eljárási szabályok szerint a szülőket bevonjuk a

fegyelmi eljárásokba.

A szülőket bevonjuk az iskola hagyományos programjainak megszervezésébe: Gólyabál,

Szalagavató, Ballagás, iskolai hagyományőrző rendezvények, osztályok tanulmányi kirándulásai.

Előadásokat szervezünk logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember,

rendőrkapitányság képviselőjének meghívásával.

Szükség szerint az osztályfőnök, kollégiumi nevelőtanár családlátogatáson vesz részt.

A szülők közreműködését a nevelő munka segítéséhez az alábbiakban kérjük:

- aktív részvétel az iskolai rendezvényeken,

- ötletnyújtás az előadások témáihoz,

- őszinte véleménynyilvánítás,

- együttműködő magatartás,

- nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása,

- a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös megoldása,

- érdeklődő-segítő hozzáállás,

- szponzori segítségnyújtás.

12.3 Az iskola és kollégiumok együttműködésének formái:

- folyamatos és kölcsönös tájékoztatás az intézményi nevelési programokról,

- rendszeres meghívás tantestületi értekezletekre, iskolai rendezvényekre,

46

- rendszeres szakmai véleménycsere a nevelés- oktatás kérdéseiben,

- rendszeres tájékoztatás közös tanulók ügyében,

- a közös tanulók problémáinak együttes megoldása,

- őszinte véleménykérés és véleménynyilvánítás,

- óraadók esetében a kollégiumi nevelőtanárok előnyben részesítése.

Elvárások az együttműködésben résztvevő felekkel szemben:

- a pedagógus stílusa, hangneme és viselkedése legyen elfogadást, figyelmet, megértést,

jóindulatot sugárzó, valamint tartsa tiszteletben mások személyiségét,

- a nevelő a szülő felé lássa el az iskola képviseletét, adjon pedagógiai tanácsot, törekedjen az

együttműködésre,

- a nevelő tartson rendszeres kapcsolatot a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával,

- a pedagógus legyen kellő figyelemmel, érdeklődéssel, megbecsüléssel és jóindulattal a

nevelőtársak felé, segítsék egymást, adják át a tapasztalatukat, fogadják el az észrevételeket,

bírálatokat,

- a pedagógust és az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat titoktartási

kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden információt illetően,

amelyről hivatása során szerzett tudomást,

- a szülői közösség joga figyelemmel kísérni a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai

munka eredményességét, megállapításairól tájékoztatni a nevelőtestületet és a fenntartót,

- a szülő kötelessége, hogy rendszeres kapcsolatot tartson gyermeke pedagógusaival, tartsa

tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai emberi méltóságát és jogait,

- a tanuló kötelessége saját környezete és az általa alkalmazott eszközök rendben tartása,

közreműködés a tanórák és egyéb rendezvények előkészítésében, lezárásában.

Az együttműködés továbbfejlesztése:

A használók személyes megelégedettséget az iskolaválasztás alapjának tekintjük, Az együttműködési

programban leírt feladatok eredményességét a szülők, tanulók vonatkozásában évenként vizsgáljuk

és összegezzük. Ezeket az év végi munkaértekezleten feldolgozzuk, lehetőség szerint az iskola

következő évi feladataiba beépítjük, illetve az intézmény pedagógiai programjának korrekciójánál

figyelembe vesszük.

47

13. fejezet: Az intézmény környezeti nevelési programja

Bevezetés

A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ 3) bekezdése

értelmében az iskoláknak – nevelési programjuk részeként – el kell készíteniük környezeti nevelési

programjukat.

A környezeti nevelés fogalma

„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük

környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet

érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.”

„A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra,

személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.”

(IUCN, 1970)

A pedagógiai program és a környezeti nevelési program viszonya

A környezeti nevelési programban az iskola pedagógiai programjához illeszkedő környezeti

neveléssel kapcsolatos alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait célszerű részletezni. A

környezeti nevelési program – a tantestület döntésének megfelelően – többféle módon is

megjelenhet az iskola pedagógiai programjában: lehet a nevelési program önálló fejezete, önálló

melléklete, vagy az egészségnevelési programmal egybeszerkesztett eleme is.

48

13.1 Alapelvek, jövőkép, célok

13.1.1 Alapelvek, jövőkép

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát,

tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:

- a fenntartható fejődés;

- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;

- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

- alapvető emberi szükségletek;

- emberi jogok;

- demokrácia;

- biológiai és társadalmi sokféleség.

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink.

Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;

- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak

megőrzésének igényét és akaratát;

- a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

- a rendszerszemléletet;

- az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban.

Kiemelten:

- problémamegoldó gondolkodás;

- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

- problémaérzékenység, integrált megközelítés;

- kreativitás;

- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

- vitakészség, kritikus véleményalkotás;

- kommunikáció, média használat;

49

- konfliktuskezelés és megoldás;

- állampolgári részvétel és cselekvés.

13.1.2 Konkrét célok

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához

milyen lépések vezetnek.

Új tervek:

- az egészségnevelési program elkészítése;

- a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

- tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek

bemutatása;

- a tantárgyi és tanórán kívüli környezeti nevelési feladatok és tevékenységek beépítése a

tanvezetésbe, foglalkozási tervekbe.

Hagyományok ápolása:

- iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;

- Békés megye nevezetességeinek feltérképezése;

- drog-prevenciós program folytatása;

- osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában;

- tisztaságnapok;

- közös környezetrendezés, nagytakarítás.

Szaktárgyi célok:

- a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és

környezete, kapcsolatok, természetismeret, a környezetszennyezés megelőzése, veszélyes

anyagok kezelése, stb.);

- a kétszintű érettségire felkészítés;

50

- a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés

hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);

- interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, problémamegoldó

gondolkodást fejlesztő feladatok);

- természetvédelmi versenyekre felkészítés;

- a számítógép felhasználása a tanórákon;

- városi környezetvédelmi akciókban való részvétel.

13.2 A környezeti nevelés színterei iskolánkban

13.2.1 Környezeti nevelés a tanórán

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi

vonatkozásokat. A tanmenetben jelöljük valamilyen módon azokat az órákat, amelyek

tananyaga szorosan kapcsolódik a környezeti nevelési célkitűzésekhez.

Tantárgyak

Biológia:

- A tantárgy jellegéből fakadóan folyamatosan- pl. védett növények meghatározása

- Nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek bemutatása

- Fák Napja –faültetés

Földrajz:

- A tantárgy jellegéből fakadóan folyamatosan - pl. a légkör földrajzában a

légszennyezés folyamatának bemutatása, a légszennyező anyagok és

következményeik

- Megemlékezés a Víz Világnapján és a Föld Napján

Kémia:

- Az egyszerű talaj-, víz-, levegővizsgálatok elvégzése, ezek kiemelt elemzése, a

következtetések megfogalmazása, a hatások értékelése

- rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

- törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;

51

- legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények

értelmezésére;

- értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre,

valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Matematika-fizika:

- A vízkészlettel kapcsolatos ismeretek

- Területszámítás

- Újrahasznosítható anyagok

- Energiaforrások

- Szöveges feladatok környezetvédelmi szövegezéssel

Történelem-társadalomismeret.

- Ipar- és technikatörténet

- Régi társadalmak eltűnése környezetük tönkretétele, felélése miatt

- A fogyasztói társadalom kialakulása

- Globalizáció ↔ a fenntartható fejlődés: stockholmi, riói és dél-afrikai csúcsok

Rajz, ének:

- Természeti szépségek a művészeti alkotások tükrében

- Kiállítás pl. védett növények rajzaiból

- Népi értékek bemutatása; a falu mint környezeti érték közvetítése

Magyar:

- Helyesírási szövegekbe természetvédelmi témák becsempészése

- A táj és a természet szerepének fontossága az irodalmi művek tükrében

- legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre,

- ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket,

harmonikus kapcsolatokat;

- legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára,

véleményalkotásra, érvelésre;

- tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni;

52

- törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban

egyaránt.

Idegen nyelvek:

- váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek

feldolgozásának segítségével;

- ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;

- legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában,

projekt-munkában választ keresni;

- alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben.

Informatika:

- Feladatok környezetvédelmi szövegezéssel

- Internet-használat e témakörben

Testnevelés:

- Egészséges életmód szükségességének közvetítése

Osztályfőnöki:

- Előadók meghívásával felvilágosító, ismeretterjesztő órák tartása

- Kirándulások,séták szervezése

- Faliújság készítése

- Témahónapok kialakítása a környezetvédelem tárgykörében

- Cikkek, kiadványok gyűjtése

Szakmai elméleti tárgyak:

- A fenntartható gazdálkodás lehetőségeinek felvillantása

- a környezet legkisebb mértékű terhelése

- a természet kincseivel történő takarékos gazdálkodás(szelektív hulladékgyűjtés,

- veszélyes hulladék elkülönítése, takarékos energiafelhasználás, környezet

- terhelésének csökkentése, zaj-, levegő-, talaj-, vízvédelem)

- Fogyasztói magatartásformák a fenntarthatóság tükrében

53

- Környezetkímélő eszközök és módszerek bemutatása

Szakmai gyakorlat:

- Zöldköznapi praktikák bemutatása

- Takarékosság az anyaggal és az energiával

- Vásárlási szokások átgondolása: helyi és hazai termékek előnyben részesítése,

egyszerűség, célszerűség, tartósság, javíthatóság

Szakképzés (szakmai alapozó elmélet és gyakorlat):

- ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi

ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni;

- ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a

gyakorlatban alkalmazni;

- ismerjék a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az

egészségkárosodás megelőzésére;

- ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják

ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit.

Szakképzés (szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek):

- sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi

ismereteknek;

- tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés

lehetőségeit (hulladékkezelés stb.);

- ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek

használatát;

- sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat;

- látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a

helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban;

- tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel.

- erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket

szakmaspecifikusan kiegészíteni;

- alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem;

- alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás

során.

54

13.2.2 Környezeti nevelés a tanórán kívül

- a környezetvédelmi jeles napok megünneplése:

o március 22. A Víz Világnapja

o április 22. A Föld Napja

o május 10. Madarak és Fák Napja

o június 5. Környezetvédelmi Világnap

o szeptember 23. szombatja Takarítási Világnap

o október 5. Az Állatok Világnapja

- környezetvédelmi akciók szervezése, például szelektív hulladékgyűjtés (elem);

szórólapok készítése; Tiszta, rendes osztály akció

- iskolai kirándulások szervezése (természetvédelmi területek, vadasparkok, botanikus

kertek, múzeumok látogatása)

- bekapcsolódás a települési környezet szépítésébe

- kapcsolattartás külső segítő partnerekkel (Ifjúsági Ház, Múzeum, Körös-Maros

Nemzeti Park szarvasi központja, Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, Békés megyei

Környezet és Természetvédelmi KFT.)

- az iskolanapon programokat szervezünk a környezetvédelemmel kapcsolatban

13.3 Környezeti nevelés módszerei

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség.

Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek

leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést

szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját

maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza.

Javasolt módszerek:

- kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;

- játékok;

- modellezés;

- projektmódszer;

- üzemi gyakorlathoz kapcsolódó módszerek;

- kreatív tevékenység;

55

- közösségépítés;

- művészi kifejezés.

13.3.1 Környezeti nevelés taneszközei

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a

környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott

vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell,

hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás

eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő

eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

13.4 Erőforrások

13.4.1 Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli együttműködés

Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával,

munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A közös munka áttekintése

igazgatóhelyettesi feladat.

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és

figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai

diákönkormányzatnak.

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal

való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A

diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet

létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek

56

határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése

igazgatóhelyettesi feladat.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai

dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai

adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges

papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront.

Az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas

tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a

takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

Iskolai büfé: Diákjaink étkeztetésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé.

Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és

gyümölcsválaszték. Újra fel kell mérni, mi legyen az egészséges táplálkozás érdekében a

büfé kínálata. Itt is törekedni kell a minél kevesebb hulladék keletkezésére ill. a szelektív

gyűjtésre.

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó. A fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk

megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a

fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti

programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása.

Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, a nemzeti

parkok, az üzemi gyakorló helyek, üzemlátogatások helyszínei.

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik

környezeti nevelési munkánkat. Különösen aktív a kapcsolat a Békéscsabai Városvédő és

Városszépítő Egyesülettel. Kapcsolattartó személy a tanműhely vezető.

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy

környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.

57

13.4.2 Anyagi erőforrások

Saját erőforrások

Költségvetés. A fenntartó éves költségvetésben biztosítja az alapfeladatok ellátását.

Iskolai alapítványok: Színvonalas szakképzésért, Trefort Ágoston Alapítvány

Külső erőforrások

Pályázatok. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az

igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok

elkészítésében.

Szakképzési Alap – fejlesztési támogatás: A szakképzéshez kapcsolódó környezetvédelmi

fejlesztések és környezetbarát működtetési kiadások fedezésére.

A környezeti nevelés értékelése

A munkaközösség-vezetők félévi és év végi jelentésükben értékeljék az e területen végzett

munkájukat egy előre megadott szempontsor szerint. Egy-egy tanév záródokumentuma is

tartalmazza a környezeti nevelés terén történteket, és ebből kiindulva kell meghatározni az új

tanévre vonatkozó feladatokat.

58

14. fejezet: Az intézmény egészségnevelési programja

14.1 Helyzetelemzés

Iskolánk a megye legnagyobb szakképzettséget és érettségit nyújtó iskolája. Beiskolázási területünk

Békés megye egész területe.

Egy-egy tanévben az átlagos tanulói létszám 2500 fő a különböző nappali és esti rendszerű

iskolai képzési formákban. A tanulók jelentős hányada hátrányos helyzetű, beilleszkedési gondjaik

vannak.

Iskolánk helyi és távolsági autóbuszjárattal jól megközelíthető. Iskolánk tanulóinak 60-70 %-a

naponta vidékről jár be, 20 %-a kollégista. Az ingázás miatt korán kelnek és emiatt kevés idő marad

aktív pihenésre, mozgásra, sportra és lerövidül az alvás idő. A tanév eleji felmérések alapján

megállapítható, hogy nagyon sokan közülük súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Gyakran az

alapvető élelmiszerek illetve ruházati- és iskolaszerek előteremtése is gond. Ezekben az esetekben

egészséges táplálkozásról illetve öltözködésről nem beszélhetünk.

Ugyancsak súlyos problémák vannak azokban a családokban, ahol valamelyik szülő vagy

mindkettő munkanélküli, és még alkalmi munkára sincs lehetőség a környezetében.

Természetesen vannak anyagi szempontból jobb helyzetben lévő tanulóink is, de ezen

tanulók egy részénél a biztos anyagi háttér mellett inkább pszichés illetve magatartási problémák

vannak (könnyelműség, iskolakerülés, alkohol- és drogfogyasztás, túlzott magabiztosság stb.)

Az osztályfőnökök felmérései alapján átlagosan a szülők 40 %-a érdeklődik a gyermeke

fejlődéséről, de osztályonként lehetnek jelentős eltérések. Viszont azt tapasztaltuk, hogy probléma

esetén a többség együttműködik az osztályfőnökkel, szaktanárral, ifjúságvédelmi felelőssel.

Iskolánk Pedagógiai Programjában alapértékként fogalmaztuk meg az esélyegyenlőség biztosítását

az eltérő szociokultúrális környezetből érkező diákoknak, továbbá az egészséges életmód iránti

igény kialakítását.

Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi illetve hazánkat érintő vizsgálati

felmérései, valamint a társtárcák elemzései alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény

módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben

megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre,

adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására. Jelen egészségnevelési

59

programunk a 2003. évi LXI. törvény 48. § (3) bekezdésben megfogalmazott feladat alapján készült

el.

14.2 Segítő kapcsolatok

14.2.1 Intézményen kívüli segítők

Szervezet neve Címe, telefonszáma Kapcsolattartó neve

Békéscsaba Megyei Jogú Város Nevelési Tanácsadója

Békéscsaba, Szabó Pál tér 1-2. 66/457 -517

Dr Fodor Irén

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Békéscsaba, Szabadság tér 11 – 17 66/523 - 849

Dr. Csereiné Árgyelán Anna

Békés Megyei HUFIK Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Békéscsaba, Luther utca 5/B 66/449 – 349

Csepregi András

GADARA Ház Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 2, 66/443 - 030

Dr. Dávidné Dr. B.Hidvégi Julianna

Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Gyámhivatala

Békéscsaba, Szabadság tér 11 – 17 66/523-851

Dr. Pénzely Erika

Vandháti Úti Iskola és Fejlesztő Központ

Békéscsaba, Vandháti út 3. 66/328 - 064

Duray Miklósné

Pszichológiai Tanácsadó SOS Telefonos Lelkisegélyszolgálat

Békéscsaba, Wlassich sétány 4. 66/447 - 334

Szabóné Dr. Kállai Klára, Klinikai szakpszichológus

Réthy Pál Kórház Addiktológiai Gondozó

Békéscsaba, Gyulai út 18. 66/441 - 411

Dr. Felber Magdolna pszichiáter-neurólogus

1. sz. Pszichiátriai Gondozó

Békéscsaba, Szent István tér 12. 66/441 - 514

Dr. Sarkadi István pszichiáter és addiktológus

„Tini“ Telefonos Lelkisegély Szolgálat

Békéscsaba 66/447 - 750 Karácsony Zsolt

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma

Békéscsaba, Szent István tér 7. 66/452-252

Kotroczóné Antal Teréz, a Városi Drogprevenciós Munkacsoport vezetője 06/20/912 – 4730

60

Városi Drogprevenciós Munkacsoport

Békéscsaba, Gyulai út 18, 66/441 – 411, 66/540 - 690

Kotroczóné Antal Teréz védőnő

MI – ÉRTÜNK Prevenciós és Segítő Egyesület

Békéscsaba, 5601 Pf. 491 miertünk@bekes.hungarynet

Szferléné Dénes Pálma

ANTSZ Békés megyei Intézet Egészségvédelmi Osztály Megyei Intézet

Békéscsaba, Gyulai út 61. 66/540-690

Dr. Klembucz Erzsébet

Békés Megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Alosztály

Békéscsaba, Bartók B. út 1-3. 66/523-700

Zsankó László r. őrnagy

14.3 Intézményen belüli segítők

Megbízatása Elérhetősége Név

SZMK elnökei, SZMK választmány /BéKSZI

Tagintézmények dokumentációjában Szarvas Mihályné /Z Debreceniné Kotroczó Erszébet /T /K

iskolaorvos Hétfő – Szerda 11:15 – 12.30 az iskolában Lencsési úti orvosi rendelő 66/457 – 531

Dr. Poros Anna /Z Dr. Perei /T

iskolafogász

Kedd, péntek : 7:45-től Dr. Fodor Iván Hajnalka

védőnő H-K-Sz 8:00 – 14:00 az iskolában Réthy Pál Kórház, Védőnői Centrum

Sipiczki Attiláné /Z Gulyásné Juhász Éva /T

védőnő H-Sz-Cs 8:00 – 14:00 az iskolában Réthy Pál Kórház, Védőnői Centrum

Kissné Horváth Krisztina /Z Szakácsné Anna /T

nevelési igazgatóhelyettes, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

Molnár Erzsébet /Z Bagi Árpád /T Fajzi György /K

DÖK segítő tanár, szociális munkás

Muzsainé Marhás Beatrix /Z Tóth Beáta /T

mentálhigiénés Sarkadiné Kendi Klára

drogügyi koordinátor

Tagintézményekben: Zwack: 66/445 -845 Trefort: 66/444-511 Kós: 66/ 328-785

Molnár Erzsébet /Z Muzsainé Marhás Beatrix /Z

61

Mazán zsolt /T

osztályfőnöki munkaközösség vezetője

Vodiláné Borsos Ildikó Stéfán József /T Vermes Rita /T

igazgató, pszichodráma asszisztens

Benkóné Dudás Piroska /Z

iskolapszichológus Kocsor Andrea /T

szociális munkás, mentálhigiénés segítő

Stein Balázs

14.4 Segítő kapcsolatok színterei

14.4.1 Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők

megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az

iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen

növelik az iskolai munka hatékonyságát.

Kapcsolattartók: osztályfőnökök, pedagógusok.

14.4.2 Szülői munkaközösség Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási

intézmények és a tanulók szülei között.

Kapcsolattartó: igazgató, nevelési igazgatóhelyettes.

14.4.3 Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola-egészségügyi szolgálat a tanulók egészségi állapotáért felelős. Az oktatási

intézmény feladata, hogy biztosítsa a rendelőhelységet, a szakembereket, a tanulók

névsorát, kíséretüket, a vizsgálat alatti tanári felügyeletet.

Kapcsolattartó: nevelési igazgató helyettes.

A tanulók iskola-egészségügyi vizsgálatokat az iskolaorvos és a védőnők a 26/1997. NM.

rendelet alapján végzik.

A tanulók iskola-egészségügyi ellátása magába foglalja

62

- az évenkénti orvosi vizsgálatot,

- a szakmai alkalmassági vizsgálatot a 33/1998. NM. rendelet alapján,

- a testnevelési csoportbesorolást,

- a védőnői fogadóórákat,

- az egészségnevelési előadásokat.

Az évenkénti orvosi vizsgálat a 26/1997. NM. rendelet, a 3361998. NM. rendelet és a

Fodor József Iskola-egészségügyi Társaság szakmai ajánlása alapján történik.

A szűrővizsgálatok az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését és korai

felismerését szolgálják.

Alapszűrések (védőnők végzik):

- anamnézis felvétele

- testi fejlődés (súly, hossz, mell-körfogat)

- pszichomotoros, mentális, szociális fejlettség

- érzékszervek működése (látásélesség, színlátás)

- ha a pályaalkalmasság feltétele az ép hallás, audiológiai szakorvosi vizsgálatra történő

beutalásra kerül sor

- mozgásszervek szűrése

- golyvaszűrés

- vérnyomásmérés

- vizelet tesztcsíkos és reagenssel történő vizsgálata

Az iskolaorvos által ellátott iskola-egészségügyi feladatok:

- bőr vizsgálata

- torok, garatképletek, fogak állapota

- endokrin rendszer vizsgálata

- tüdő fizikális vizsgálata

- erek, szív vizsgálata

- mozgás-szervrendszer vizsgálata

- külső nemi szervek vizsgálata:

- férfiak: rejtett heréjűség, csúszó here, sérv, visszeresség, jó-, rosszindulatú

daganatok szűrése, fitymaszűkület, higiénés tanácsok

- nők: menstruációs ciklus, emlő vizsgálata, szexuálhigiénés tanácsok

63

- nemi fejlődés stádiumának megléte, korai és késői serdülés

- idegrendszer, viselkedési-, magatartási problémák

A szakmai alkalmassági vizsgálat (33/1998. NM. rendelet)

A vizsgálat speciálisan meghatározott szakmai séma szerin történik: „Orvosi útmutató a

szakmai és munkaköri alkalmasság véleményezéséhez és a pályaválasztási tanácsadáshoz”

(Szerkesztette: dr. Brunner Péter)

Az oktatási intézményben I. fokú alkalmassági vizsgálat történik, fellebbezési

lehetőség a II. fokú vizsgálat során történik: OMÜI Egészségvédelmi Intézete Budapest,

VII: kerület, Kertész utca 32.

A szakmai alkalmassághoz szükséges kiegészítő szakvizsgálatokhoz beutalót kapnak

a tanulók, amely eredményét összesítjük az iskola-egészségügyi dokumentációban.

A testnevelési csoportbesorolás

Minden tanév szeptemberében megtörténik a testnevelési csoportbesorolás, a kiszűrt

tanulók gyógytestnevelésre irányítása és az évközbeni változások folyamatos

nyomonkövetése.

A védőnői fogadóóra (heti 2 óra)

- Krónikus betegségek nyomonkövetése, eredmények begyűjtése

- Vérnyomásmérés

- Vizeletvizsgálat

- Tanácsadás a tanulóknak

- Fogamzásgátlás

- Nemi betegségek

- Drog

- Egészséges életmód

- Szükség esetén szakrendelőbe irányítás

Az iskolaorvos és a védőnők felkérésre részt vesznek a szülői értekezleten, illetve a tanári

értekezleten. A tanév elején beszámoló a célokról, tervekről, a tanév végén tájékoztatás az

elért eredményekről.

Kapcsolatot tartunk fenn az ifjúságvédelmi felelős tanárral a szociálisan veszélyeztetett

tanulók kapcsán.

64

Az egészségnevelő előadások

Az előadások felépítése, elméleti háttere:

Óraterv:

- a téma, cél, és eszközök kijelölése,

- ismeretek és eszközös lehetőségek felmérése,

- tanárok és diákok visszajelzése,

- demonstrációs lehetőségek megszervezése.

Tematika:

- a téma meghatározása,

- a téma megfogalmazása, előadás formájában

- a témához kapcsolódó aktualitások, gyakorlati tanácsok,

- háttérinformációk felmérése kérdés-felelet formájában,

- esetleges kérdések

- demonstrációs anyagok kiosztása, leírása.

Videók:

- a filmtéma ismertetése,

- a film megnézése,

- a téma megbeszélése, vélemények, kérdések.

Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló egészségnevelési program a Trefort Ágoston

Szakközépiskolában a Védőnői Szolgálattal együttműködve történik. Osztályonként 2

óra/félévenként, az órákat a védőnők tartják.

9. évfolyam:

- általános higiéna, betegségek megelőzése, egészségi szokások formálása,

- felvilágosítás az orvosi és védőnői vizsgálatokról,

- közösségi életről, önálló életvitel kialakításáról,

- családi háttér, kortárscsoport szerepe,

- dohányzás, drogok, alkohol,

- devianciák és következményeik,

- igény szerinti témák.

65

10. évfolyam

- mentálhigiéna, társas kapcsolatok, szerelem, szexuális kultúra,

- nemi szerepek, anatómiai ismeretek,

- nemi úton terjedő betegségek, biztonságos szex, fogamzásgátlás, hererák

szűréséről,

- drogok, dohányzás alkohol,

- táplálkozási szokások.

11. évfolyam

- krónikus betegségek, fertőző betegségek

- egészséges táplálkozás

- dohányzás, drogok, alkohol,

- AIDS és egyéb nemi úton terjedő betegségek, biztonságos szex,

- hererák szűrése.

12. évfolyam:

- tartós kapcsolatok, családi élet tervezése

- szerelem, párkapcsolatok, család, karrier,

- biztonságos szex, védekezési lehetőségek, a hererák szűréséről,

- igény szerinti témák.

Egyéb, rendszeresen megrendezésre kerülő programok:

AIDS-világnap

Egészségnevelő órák, szűrőprogram keretében. Az AIDS-betegség, és a HIV-vírus, a

szűrés elérhetősége, lehetőségek. Szóróanyagok, plakátok, óvszerek adományozása,

vetélkedők megszervezése a témával kapcsolatos feladatokkal, ajándékokkal.

„Szenvedélyünk az egészség”

A rendezvény a Drogprevenciós Munkacsoporttal együttműködve valósul meg. Évente

megrendezett esemény, általános és középiskolák részvételével. Célja a figyelemfelkeltés az

egészséges életmódra, játékos vetélkedővel egybekötve, értékes nyereményekkel.

66

14.4.4 Iskolapszichológus A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai

ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de

akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai

felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A

pszichológiai tanácsadáson túl osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások

tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka

didaktikai építkezését.

14.4.5 Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak

segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más

intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. Az intézmény részéről a

kapcsolattartást végzik: osztályfőnökök, szociális asszisztens, nevelési igazgató helyettes.

14.4.6 Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejleszési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények

jelentik a segítő kapcsolatok színterét.

Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül

is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet

szakemberei konkrét segítséget jelentenek az iskolai egészségnevelési munkába.

Kapcsolattartó: nevelési igazgató helyettes.

14.4.7 Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös

kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti,

közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.

Kapcsolattartó: nevelési igazgató helyettes.

67

14.5 Állapotfelmérés

Közétkeztetés

Tanulói és szülői igény esetén tanítványainknak étkezési lehetőséget, menzát biztosítunk a

Békéscsabai Központi Szakképző Iskolában. Kérelemre a helyi önkormányzati rendeletnek

megfelelően étkezési támogatásban részesülhetnek tanulóink.

Iskolánkban egyéni vállalkozó szerződéses formában működteti az iskolabüfét. A tanulók

igényeit a Problémagyűjtő lapon mérjük fel, de ezen kívül javaslatot tettünk arra, hogy legyen a

péksüteményeken és édességeken kívül gyümölcs és tejtermék is nagyobb választékban.

Iskolaorvosi ellátás

A tanulók rendszeres ellátása érdekében az iskola igazgatója és fenntartója megállapodást kötött az

Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjével. Tanévenként, meghatározott időpontokban

iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Ők a pszichomotoros fejlődést (növekedés és

testi fejlődés, alultápláltság, testsúly stb.), a mozgásszervek működését (testtartási hibák,

gerincferdülés, lúdtalp, mellkas deformitás stb.), az érzékszervek működését (pl.: látásvizsgálat), a

golyvaszűrést és a vérnyomásmérést végzik. Vezetik az iskolai egészségügyi dokumentációt és

nyilvántartást, kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel, egészségnevelési órákat tartanak, elvégzik

a tisztasági vizsgálatot és a testnevelési besorolást, évente jelentést készítenek az iskola -egészségügyi

munkáról.

Az iskola tanulói szakorvosnál, tanévenként egy alkalommal

- szakmai alkalmassági vizsgálatokon

- fogorvosi szűrésen

- tüdőszűrésen

- bőrgyógyászati szűrésen

- a végzős tanulók esetén kötelező egészségügyi szűrővizsgálaton, védőoltáson vesznek

részt.

Feladat: Következetesen végrehajtani a megállapodásban foglaltakat. El kell érni, hogy a hét minden

napján teljes munkaidős védőnő legyen az iskolában.

Balesetmegelőzés, baleseti ellátás

Minden tanuló a tanév elején balesetvédelmi oktatásban részesül. Az iskola minden dolgozójának

alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez

szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek

68

veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskolában történt mindenféle balesetet,

sérülést a feladattal megbízott vezető kivizsgál.

Az iskolaorvos és a védőnő adott esetben a balesetet szenvedett tanulókat elsősegélyben

részesíti.

Feladat: A Balesetvédelmi utasítás betartása, betartatása.

Beteg gyermekek ellátása, fertőző betegek ellátása

A beteg gyermekek és a fertőző betegek ellátását elsősorban a házi gyermekorvos végzi.

Amennyiben tanítási időben az iskolában jelzi a gyermek a betegségét, úgy elsődleges ellátását az

iskolaorvos végzi.

Feladat: Betegség esetén a megfelelő helyre küldeni a tanulót.

Munkavédelem

Minden tanév elején a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős ismerteti a dolgozóknak, az

osztályfőnökök pedig a tanulóknak az intézmény Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatát. Ezen

kívül minden gyakorlati, technikai jellegű feladat illetve tanórán kívüli program előtt felhívják a

pedagógusok a tanulók figyelmét a baleseti veszélyforrásokra.

Az iskola kijelölt vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit

munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében tanévenként kétszer ellenőrzi.

Személyi tisztaság

A tanulók személyi tisztaságára vonatkozó megállapításokat elsősorban a testnevelők testnevelés

órai, a gyakorlatvezetők gyakorlati napokon és a védőnők szűrővizsgálatokon megfigyelt

tapasztalatai adják. Probléma, hogy a tanulók alsó ruházata, melltartó, zokni, harisnya tisztasága,

valamint a hajlatok, körmök tisztasága nem megfelelő. Amilyen nagy gondot fordítanak tanulóink a

sminkelés, köröm- és hajfestés kivitelezésére, annyira kevésbé törődnek személyi higiéniájukkal.

Tetvesség is előfordult, melyet általános, mindenkire kiterjedő egészségügyi ellenőrzés követett.

Feladat: Szükséges a megfelelő személyi higiénia propagálása egészségügyi előadások formájában.

Ehhez segítségül lehet hívni az Iskolaegészségügyi Szolgálat szakembereit.

Egészséges öltözködés

Tanulóink szeretnek csinosan, divatosan öltözködni, ám sokan nem veszik figyelembe, hogy

egészséges is legyen az a ruhadarab, amit felvesznek. A lányok körében gyakori, hogy gerincet,

69

lúdtalpat károsító cipőkben járnak, gyakori az alulöltözöttség. Sajnos divat a haspóló, amely nem

takarja a derekat, emiatt gyakori a meghűlés, vesegyulladás, hólyaghurut.

Feladat: Többet kell beszélgetnünk velük az egészségtelen öltözködés hátrányairól,

következményeiről tanórákon is.

Testi nevelés

Az intézmény a mindennapi testedzést a kötelező tanórai foglakozások mellett az iskolai

diáksportkör működésének támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy az őszi és a

tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem igény szerint tanári felügyelettel a

tanulók rendelkezésére álljon. A délutáni sportfoglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult

részt venni.

Az intézmény sport-szakosztályainak tevékenységét, a versenyeken való részvételt és a hazai

sportversenyek szervezését az Iskolai Sportkör végzi.

Egészséges életmód

Sajnos a családok nagy részében nem természetes a sportolás, a természetjárás. A tanulók

elmondása szerint a délutánokat illetve a hétvégéket alvással, számítógépezéssel és TV-zéssel illetve

szórakozással töltik. Gyakran tapasztaljuk különösen hétfőnként a kialvatlanságot az éjszakai bulik

eredményeként.

Az iskolaorvos és a védőnő rendszeresen végzik az egészségtelen életmóddal járó

elváltozások szűrését: Jelentős a mozgásszervi probléma (lúdtalp, gerincferdülés), nő a túlsúlyos és a

látásgondokkal küzdők száma. A testnevelési órák tapasztalatai szerint a tanulók nagy része ellustult,

nem szeret mozogni, az állóképesség-felmérés eredménye (Cooper teszt értéke) 2150 méter.

Az órarend összeállításánál figyelembe vesszük, hogy ne legyenek 0. órák.

Az óraközi szünetek nagy része 10 perces, ez alatt az idő alatt nincs lehetőség sem fizikailag,

sem szellemileg kikapcsolódni. A 3. és 5. óra után biztosítva van 1-1 hosszabb szünet az

étkezésekre. Nem jellemző tanulóinkra, hogy az óraközi szüneteket az udvaron, a friss levegőn

töltenék.

Feladat: Egy barátságosabb, néhány sportszerrel felszerelt iskolaudvarral talán ki lehetne csalni a

tanulókat a friss levegőre. A testnevelési órákon, illetve délutánonként vonzóbb mozgásfajtákat

bevezetni (pl. fittnes, aerobik, rugby stb.).

Lelki egészség

Tanulóink a 14-18 (20) éves korosztályból kerülnek ki. Ebben a kritikus életszakaszban kell a

gyermek és felnőttkor közötti átmenet, a serdülőkor rendkívül sok új feladatával megbirkózniuk. Új

70

szerepeket kell kipróbálniuk, kialakul az identitásuk, ezzel együtt gyakori a szembenállásuk, a

lázadásuk az iskolai szabályok, elvárások ellen, ami nyílt kritika esetén számos konfliktus forrása

lehet. Jellemző a felfokozott élménykeresés, kíváncsiság következtében kialakuló kockázatkereső

viselkedés (balesetvédelmi, egészségre vonatkozó illetve társadalmi szabályok áthágása) A

„normális” és „kóros” viselkedésformák és tünetek változatosak és változékonyak, megjelenési

formájukat a divat, a baráti kör, a szülői háttér stb. jelentősen befolyásolja.

Iskolánkban a tanulók lelki egészségnevelésével elsősorban az osztályfőnökök és a nevelési

igazgató helyettes foglalkozik, amely a tanulókkal illetve szülőkkel történő beszélgetésből áll. A testi

tüneteket (anorexia, bulémia, depresszió) a szűrővizsgálatokon az iskolaorvos és a védőnő kiszűrik.

Az iskolában egy, a mentálhigiénével és pszichodrámával foglalkozó szakember is dolgozik.

Feladata a szociális munkák, illetve segítő kapcsolatok folytatása a diákok lelki egészségének

megőrzése érdekében. A gyakorlatban elsajátítható probléma felismerési és -megoldó készségüket,

konfliktuskezelési stratégiájukat, stresszel való megküzdésüket javítja. Segít konfliktusaik okainak

felismerésében önmaguk megismerésén keresztül. Lehetőségük van beszélni szorongásaikról,

felgyülemlő feszültségeikről és a hozzá szorosan kapcsolódó agresszióról is. A szorongással,

tehetetlenséggel gyakran együtt jár a különféle kedélyjavító szerek használata. Az iskola ezért nagy

hangsúlyt helyez az alkohol- és a drogproblémák megelőzésére, kezelésére is. A kamaszok jelentős

életkori feladata, hogy leváljanak szüleikről és önmaguk számára elfogadható identitástudatot

hozzanak létre. Ezért fontos, hogy eszköztárukat, ismereteiket bővítsék. Az iskola ezzel a

programmal segít nekik. Nyitottabb, toleránsabb életszemléletre nevel, növelve tudásukat,

toleranciájukat. Önérdekérvényesítésüket elfogadható társadalmi normák és keretek közé tereli. A

diákok viselkedési és magatartásbeli problémáikkal való munkát és az azzal járó terheket könnyíti

meg a nevelők számára. Ezzel az intézmény a hatékonyabb oktatást kívánja megteremteni.

Feladat: Szükség lenne az intézményünkben főállású iskolapszichológus foglalkoztatására. A tanulók

problémáinak jobb megismerésére az osztályfőnökök kezdeményezzenek több egyéni beszélgetést.

Gyermek- és ifjúságvédelem

Tanév elején az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök segítségével felmérést készít egységes

adatlap kitöltésével a személyiségi jogok sérelme nélkül. Iskolánk tanulóinak 1/3-a elvált szülők

gyermeke. Jelenleg 5 tanuló állami nevelt, 11 tanuló a gyermekjóléti szolgálat által védelem alatt álló.

Ezen tanulók érdekében az osztályfőnökök rendszeresen együttműködnek a szülőkkel az

ifjúságvédelmi felelős pedig a gyámhatóságokkal, illetve a családsegítő és gyermekjóléti

szolgálatokkal.

71

A hátrányos helyzetű tanulók felmérése során megállapítható, hogy iskolánkban egyre több a

szociális helyzetét tekintve hátrányos helyzetű tanuló. Ezeket a tanulókat különböző jellegű szociális

tényezők gátolják adottságaikban mért fejlődésükben:

- rossz lakásviszonyok

- túlságosan alacsony az egy főre eső jövedelem

- ingerszegény környezet

- a művelődés lebecsülése

- utca, lakókörzet negatív hatásai

- távolról való bejárás

- csonka család

- tartós betegség

- áttelepült, beköltözött tanulók stb.

Feladat: Az osztályfőnökök vegyék észre, ha bármelyik tanulóval probléma van, a tanulóval, s a

szülővel közösen keressék a megoldást. Súlyosabb esetekben azonnal jelezzék az ifjúságvédelmi

felelősnek. Az ifjúságvédelmi felelős tegye meg a szükséges lépéseket.

Drogprevenciós munkához szükséges állapotfelmérés

a) Szülők

A szülők egy része jó partner a szenvedélybetegségek megelőzésében. Személyes példamutatásával

helyes irányba neveli a gyermekét. Rendszerint ők azok, akik rendszeresen érdeklődnek gyermekük

fejlődéséről, jól együttműködnek a pedagógusokkal. Sajnos elég sok szülő negatív példát mutat

gyermekének: a családban természetes a dohányzás mindenkinek, alkoholista szülő maga kínálja

gyermekét stb.. Nincs idő a gyermekre és a szülő úgy gondolja, hogy pénzzel el is van intézve a

gyermek minden igényének kielégítése. Ezekben az esetekben az iskola szinte tehetetlen. A szülői

ráhatás sokkal erősebb, mint a pedagógusok ellenpropagandája. A legtöbb szülő csak akkor döbben

rá, hogy valamit elrontott, amikor már nagy a baj.

Feladat: Szükség lenne több fórum megszervezésére a szülők számára, ahol szakember segítségét

kérhetnék, s fontos lenne elérni, hogy a szülők el is jöjjenek.

b) Diákok

Iskolánk tanulóinak egy része már kipróbálta a drogok valamilyen fajtáját. Elsősorban a gyengébb

változatokat: füves cigi, extasy tabletta, szerves oldószerek, ragasztók stb. Több alkalommal magunk

tapasztaltuk ezen tanulók rendellenes viselkedését.

72

c) Pedagógusok

A drogprevenciós munkát a pedagógusok mind a gyermekek, mind a szülők körében végzik.

Osztályfőnöki órákon, rendhagyó órákon, szülői értekezleteken meghívott szakemberek előadásain

és az épp aktuális esetek kapcsán beszélgetünk a drog káros hatásairól. A témával kapcsolatos

kiállításokra és filmvetítésekre visszük a tanulókat. Évente 4-5 tanuló a KEF által szervezett:

kortárssegítő képzésen vesz részt, majd annak elvégzése után segítik az osztályfőnökök felvilágosító

munkáját.

Feladat: Szükséges lenne, hogy a két drogügyi koordinátoron kívül több pedagógus illetve

osztályfőnök végezzen el ilyen témájú továbbképzést, tréninget.

14.6 Célmegfogalmazás

14.6.1 Az egészségnevelési program célja: Az egészséges életmód elsajátítása, az egészségkultúra megismerése, a káros környezeti tényezők

kiszűrése, a káros szenvedélyek hatásának feltárása, megismertetése (dohányzás, alkohol, rossz

táplálkozási szokások, különböző izgatószerek, drogok), mivel az önpusztító életmódot fiatal

korban még az ismeretek hiánya, a tudatlanság is okozhatja. A prevenciós munka célja, hogy

fiataljainkat felkészítsük arra, hogy a folyamatosan jelen levő drog - csábításoknak ellent tudjanak

állni, hogy értelmes tevékenységekben realizálódjon önmegvalósítási igényük.

14.6.2 Rövid távú céljaink

- Növekedjen az iskolai szabad idős programok és azokon résztvevő tanulók száma;

- Legyen bővebb az iskolai büfé választéka egészséges élelmiszerekből (tejtermékek,

- saláták, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonából készült péksütemények)

- Szociális munkás, iskolapszichológus foglalkoztatása.

- A nemdohányzók védelmében hozott törvény következetes betartásának

- ill. betartatásának fokozott ellenőrzése;

- A mindennapos testedzés bevezetése

14.6.3 Középtávú céljaink

- Csökkenjen a betegségek miatti hiányzások száma,

- Csökkenjen a túlsúlyos fiatalok száma,

73

- Csökkenjen a tanulóifjúság és az iskolai dolgozók körében a (rendszeresen ) dohányzók

aránya,

- A pedagógus továbbképzések keretében egészségfejlesztési szakirányú továbbképzésben

résztvevő pedagógusok számának növelése.

14.6.4 Hosszú távú céljaink

- Csökkenjen az antiszociális magatartású tanulók száma,

- Csökkenjen az agresszivitás (trágár beszéd, durvaság, rongálások)

- Alakuljon ki tanulónkban az egészséges életmód, ezen belül az egészséges táplálkozás és a

rendszeres testmozgás iránti igény,

- Egészséges oktatási intézménnyé váljunk. Az intézmény falain belül tegyük lehetővé az

egészséges életmód gyakorlását (étkezés, mindennapos testedzés, stresszmentes,

egészséges környezet.)

- Javuljon dolgozóink és tanulóink tisztaság iránti igényessége, a rend szeretete.

14.7 A tevékenységek színterei és módszerei

A célok elérése érdekében végzett tevékenységek a következők:

14.7.1 Tanórai tevékenységek

Osztályfőnöki órákon évfolyamonként legalább 10 órában egészségnevelési témával foglalkozunk.

A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy megfeleljen a tanulók életkori sajátosságainak. Ha

szükséges, vissza kell térni 1 – 2 év múlva a témára, természetesen magasabb szintű ismeretekkel.

9. évfolyam

- Önismeret: személyiségjegyek, személyiségfejlesztés, a beilleszkedés elősegítése

- A serdülőkor testi és pszichés jellemzői

- Egészséges napirend

- Egészséges táplálkozás

- A testmozgás fontossága, egészséges testtartás

- Káros szenvedélyek: dohányzás, alkoholizálás, kábítószerezés

74

- Testi higiénia

- Elsősegélynyújtás

- Szerelem, szexualitás

10. évfolyam

- Önismeret: konfliktuskezelési technikák, a „nemet mondás” megtanulása, agresszivitás

kezelése,

- Pszichoszexuális fejlődés

- Táplálkozási zavarok (bulémia, anorexia)

- Az alkohol és a drog hatása, alkoholizmus, drogfüggőség

- Fertőző betegségek, nemi betegségek, AIDS

- Fogamzásgátlás

- Házi patika

11. évfolyam

- Az egészség mint érték, egészségmegőrző magatartás

- Testi és lelki betegségek

- Pszichés betegségek, függőségek

- Környezeti ártalmak, egészséges környezet

- Személyes biztonság, (közlekedés, kockázatvállalás)

- Daganatos betegségek, (urológiai, nőgyógyászati betegségek, szűrővizsgálat)

12. évfolyam

- Komplex önismeret: szociális intelligencia, társismeret, önmenedzselés, döntési technikák

- Bőrbetegségek

- Szerelem, házasság, család

- Családtervezés, fogamzásgátlás, terhesség-megszakítás

- Terhesség, gyermekvállalás

- Örökletes betegségek, genetikai terheltség

- A szenvedélybetegekkel való foglalkozás, rehabilitáció

A biológiaórák egészségnevelési témái:

9. évfolyam

75

- Betegséget okozó vírusok, baktériumok és egysejtűek

- Erjesztő baktériumok, élesztőgombák szerepe a hétköznapi életben

- Ehető és mérgező gombapárok

- A talaj-, a levegő- és a vízszennyezés veszélyei

10. évfolyam

- Az ember bőre, bőrelváltozások

- Mozgás és egészség

- Az emésztőrendszer és egészségvédelme

- A légző rendszer és betegségeinek megelőzése

- A keringési rendszer működése és védelme

- A belső környezet

- Az immunrendszer

- A kiválasztó rendszer egészsége

- Lelki egészségünk

- Szerelem és szexualitás

- A nemi élet veszélyei

- A fogamzástól az elmúlásig

- A kórokozók és a szervezet harca

- Mondj nemet a drogokra!

- A környezetszennyezés hatása az egészségre

- Családtervezés

- Elsősegélynyújtás a mindennapokban

A kémiaórák egészségneveléssel kapcsolatos témái:

- Alkoholok élettani hatásai

- Halogénezett szénhidrogének, mint veszélyes rovarirtó és gyomirtó szerek (DDT, HCH),

valamint az ózonréteget károsító freongázok

- Zsírok, olajok, szénhidrátok, fehérjék, mint fontos tápanyagaink

- Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek (alkaloidok, drogok)

A testnevelés órák és a mindennapos testedzés feladatai:

76

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki

fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az

azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény

életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi

teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a

szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt

fejleszthető.

A 14-18 éves korosztály a testedzés hiánya, a mozgásszegény életmód miatt igen

veszélyeztetett életkor, amit még tovább súlyosbít a multimédiás eszközök, informatika rohamos

terjedése, tovább csökkentve a fizikai aktivitást. Ehhez hozzájárul az iskolapadban és egyéb

foglakozásokon eltöltött heti 30-35 óra.

Ezen hátrányok ellensúlyozására az iskola nagy hangsúlyt fektet.

14.7.2 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban.

A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

14.7.3 A mindennapos testedzés lehetőségei A mindennapos testedzést az iskola a kötelező tanórai foglalkozásokon és a szabadon

választható, főként sportági illetve szabadidős tevékenységek lehetőségével biztosítja.

Kötelező tanórai foglalkozások:

A törvényi lehetőségeket figyelembe véve az iskola minden tanulócsoportnak biztosítja a

testnevelési órákat. Annak érdekében, hogy a hatékonyság minél magasabb szintet érjen el,

folyamatosan fejleszti a feltételrendszert (személyi, tárgyi feltételek)

Nem kötelező foglalkozások:

A nem kötelező tanórai foglalkozások az Iskolai Sportkör keretén belül működnek, amelyek

feladata a tanulók mind szélesebb körében a mozgásműveltség fejlesztése, lehetőség

biztosítása a szabadidő fizikailag aktív eltöltésére.

77

Heti rendszerességgel megvalósuló sportági foglalkozásokon:

Ezen területek (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, lövészet, triatlon, duatlon, tájfutás,

kerékpározás) főleg az adott sportághoz nyújtanak lehetőséget az érdeklődő tanulóknak. Ezen

tanulók részt vesznek az adott sportági versenyen a városi iskolák között, illetve a diákolimpia

és különböző regionális versenyeken, ami biztosítja az egészséges versenyszellemet, az akarati

tényezők fejlesztését.

Tömegsport rendezvényeken, illetve sportgálákon való részvétel biztosítása:

Minden tanuló számára biztosított tanévenként 3-4 alkalommal ezen rendezvényeken való

részvétel lehetősége, ami a fizikai aktivitás mellett a közösségi szellemet is erősíti.

Teljesítménytúrákon, sporttáborokon való részvétel:

Minden tanévben többnapos sítáborokat és vízitábort, valamint osztálykirándulásokon belül

hegyi gyalogtúrákat szervezünk.

Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés:

A gyógytestnevelésen és könnyített testnevelésen való részvétel az iskolaorvos javaslata

alapján történik. A gyógytestnevelést a város által koordinálva szakképzett gyógytestnevelő

végzi, a könnyített testnevelést az iskola testnevelő tanárai látják el a tanulók egészségügyi

problémáihoz igazodva.

14.7.4 Tanórán kívüli tevékenységek, Iskolai Sportkör (ISK):

Kollégiumi foglalkozások, vöröskeresztes szakkör

Ha jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, szaktanárok és a kollégiumi nevelő között, kitűnően

egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. Délutáni szabadidős

foglalkozások: környezetvédelmi szakkör, önképző kör, önismereti kör. Sportprogramok, témával

kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások.

Egészségnap, iskolai diáknap (sportvetélkedők)

Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok (pl: Samsung-futás, városi tájékozódási futás)

78

Sportrendezvények, háziversenyek, kulturális programok (Délterületi Bajnokságok)

Kirándulások, erdei iskolák, túrák (osztálykirándulások, sítáborok, vízitábor)

14.7.5 Tájékoztató fórumok

- Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató (osztályszintű vagy

iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos,

pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb.)

- Szakmai tanácskozások, tréningek

Módszerek:

előadások

csoportfoglalkozások,

vetélkedők,

projektek készítése,

kiselőadások,

sportversenyek,

rendezvények megtekintése,

egészségnevelési programok szervezése

(pl. véradás)

rajzverseny,

szűrőprogramok,

véradás.

14.8 Iskolai drogmegelőzési stratégia

14.8.1 Helyzetkép Intézményünkbe szinte a megye összes településéről illetve a megyén kívülről is érkeznek fiatalok. Évek

óta túljelentkezés van szakiskolai és szakközépiskolai osztályainkba. A jelenlegi oktatási rendszer

tantárgycentrikussága, illetve a szülők elvárásai (érettségi bizonyítvány ill. felsőoktatási rendszerbe

bekerülési igény) még mindig előtérbe helyezik a tantárgyi oktatást.

Sajnos emiatt kisebb hangsúly esik a tanulók érzelmi-, kommunikációs-, konfliktuskezelési és

döntési készségének fejlesztésére. Emiatt egyre több nem tanulási jellegű probléma kerül felszínre: lelki

gondok, dohányzás, alkohol és drogfogyasztás. Ma már nem ritka, hogy tanulóink alkohol- vagy drog

hatása alatt érkeznek az iskolába, vagy egy kábult hétvége után hétfőn szinte használhatatlanok. Iskolánk

tanulóinak egy része kipróbálta a drogok valamilyen fajtáját. Elsősorban a gyengébb változatokat: füves

cigi, extasy tabletta, szerves oldószerek, ragasztók stb. Több alkalommal magunk tapasztaltuk ezen

tanulók rendellenes viselkedését.

Intézményünkben a diákokkal való tanórán kívüli foglalkozások leginkább a tanulással kapcsolatos

kiegészítő ismeretek nyújtását biztosító szervezett, pedagógus jelenlétében történő korrepetálási vagy

versenyre, érettségire felkészítő tevékenységben merülnek ki. Az iskolai programok közül meg kell

említeni a diáksportkör munkáját.

A diszkózási szokáskultúra nem kedvez a drogprevenciónak, hiszen a fiatalok előszeretettel

látogatják azokat a szórakozóhelyeket, ahol a különböző szerek könnyebben beszerezhetőek. A kívánt

szer beszerzése érdekében nem ritka az sem, hogy akár egy éjjel több diszkóban is megfordulnak. E

tekintetben a diszkók tulajdonosai nem érvényesítenek drogprevenciós szemléletet, hiszen nekik a profit

növelése a fontos. Emiatt nem érvényesítik például az életkorra vonatkozó jogszabályokat a beléptetési

rendszereknél. Így fordulhat elő, hogy 14-15 éves gyermekek is hajnal 4-5 óráig vannak jelen a

szórakozóhelyen.

14.8.2 Céljaink a drogmegelőzésben Célunk az, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akikben erős a motiváció az egészséges életvitelre, képessé

váltak a felnőtt társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodásra, képesek felelősségteljes döntések

meghozatalára, az önálló életvitelre. Ennek érdekében felkészítjük őket arra, hogy a folyamatosan jelen

lévő drog-csábításoknak ellent tudjanak állni, hogy értelmes aktivitást igénylő tevékenységekben

érvényesüljön önmegvalósítási igényük.

14.8.3 Feladataink

- az Egészségnevelési csoport megalakítása

79

- az Egészségnevelési csoport működési feltételeinek kialakítása (időkeretek, pénzügyi feltételek)

- az iskolai drogmegelőzési munka fejlesztése

- tantestület mentálhigiénéjének javítása

- az egészségnevelési csoport tagjainak továbbképzése

- kortárs segítő hatások pozitív erejének fejlesztésére kortárs segítő képzés támogatása

- ismeret-és készségfejlesztés: a tanulók droggal kapcsolatos ismereteinek javítása és a nemet

mondási készség fejlesztése

- egészségmotiváció kialakítása

- kidolgozni az iskolai szinten megjelenő drogproblémák kezelésének protokollját

- a drogproblémás fiatalok protokoll szerinti ellátása (kompetencia határok)

- a nevelési célokat, a személyiségfejlődést szolgáló csoport(ok) beindítása ( önismereti-,

pszichodrámás, életvezetési készség formáló csoport indítása)

- együttműködés a szülői munkaközösséggel, a szülők hatékonyabb bevonása a nevelési

feladatmegosztásba (nevelési témájú összevont szülői értekezletek)

- tanórai keretbe ágyazható egészségnevelési, drogprevenciós módszerek alkalmazása

14.8.4 A drogprevenciós munkát segítő személyek, szervezetek: osztályfőnökök

szaktanárok

egészségnevelési csoport

ifjúságvédelmi felelős

iskolaorvos

védőnők

szülők

Pszichológiai Tanácsadó

Drogambulancia

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

GADARA Ház

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok

MI-ÉRTÜNK Egyesület

Tanórákon és osztályfőnöki órákon megvalósítható egészségnevelési és drogprevenciós témák:

- Biológia: A drogok szervezetre gyakorolt hatásai

- Kémia: A drogok szervezetkárosító anyagai

- Testnevelés: Egészséges életmódra nevelés

- Informatika: Drog enciklopédia tanulmányozása

- Földrajz: Drogtermelés a világban, drogterjesztés

80

Folyamatterv:

Minden tanév elején az Egészségnevelési csoport elkészíti az aktuális tanév tervét. Ebben már konkrét

akciókat, költségvetést, felelősöket nevez meg, és meghatározza a megvalósulási kritériumokat is. A

tantestület minden tagja a nevelői- oktatói munkájában a számára megfogalmazott feladatokat hajtja

végre.

Kiértékelés:

Az éves munka kiértékelését az Egészségnevelési csoport minden tanévben május végéig elkészíti. A

következő tanév tervét ennek figyelembevételével készíti el.

14.9 Az egészségnevelési program ellenőrzése

14.9.1 Az ellenőrzés, értékelés gyakorisága Az egészségnevelési programunkat évente értékeljük. Ennek keretében állapotfelmérést készítünk,

továbbá vizsgáljuk a program megvalósításának arányát. Ezek alapján – ha szükséges – módosítjuk a

célkitűzéseket, majd a fenti információk alapján intézkedési tervet készítünk a következő év(ek)

munkájához.

14.9.2 Az információgyűjtés módszerei

- SWOT analízis (célmeghatározáshoz)

- Kérdőívek (helyzetelemzéshez, állapotfelméréshez, a program végrehajtásának értékeléséhez)

- Személyes beszélgetések

- Ellenőrzések, megfigyelések

14.9.3 Célcsoportok

- Intézményvezető

- Nevelési igazgatóhelyettes (az egészségnevelési programért felelős pedagógus)

- Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

- Drogügyi koordinátor

- Osztályfőnökök, továbbá azok a szaktanárok, akik az egészségneveléssel szorosan összefüggő

ismereteket tanítanak (pl. biológia, testnevelés, kereskedelmi és vendéglátó szakmai ismeretek)

- SZMK tagjai

- Iskolaorvos

- Védőnők

- A 11. évfolyam diákjai

81

14.9.4 Határidők, felelősök

Feladat Határidő Felelős

Állapotfelmérés kérdőívek segítségével

október vége nevelési igazgatóhelyettes, of. munkaközösség vezetője, osztályfőnökök

Kérdőívek kiértékelése november vége nevelési igazgatóhelyettes, egészségnevelési team tagjai

Egészségnevelési program megvalósításának felmérése, célkitűzések módosítása, intézkedési terv készítése

március vége nevelési igazgatóhelyettes + egészségnevelési team tagjai (drogkoordinátor, of. munkaközösség vezetője, DÖK-t segítő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, biológia, testnevelés szakos pedagógus, védőnő)

82

Harmadik rész

Az iskola helyi tanterve

15. fejezet: A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok

15.1 A továbbhaladás (magasabb évfolyamba lépés) feltételei

A magasabb évfolyamba lépés feltétele a megelőző évfolyam tanulmányi követelményeinek sikeres

teljesítése, az erről szóló dokumentum megléte. Szakképző évfolyamon az előírt nyári szakmai gyakorlat

teljesítése.

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel

értékeli, félévenként, és év végén osztályzattal minősíti. A tanulók tudásának értékelésénél és

minősítésénél öt érdemjegy használható: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy a tanulmányok alatti vizsgák eredményei

alapján kell megállapítani.

Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát – átruházott hatáskörben – az osztályban tanító

pedagógusok közössége osztályozó értekezleten áttekinti, év végén dönt a tanuló magasabb évfolyamba

lépéséről. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a naplóba/elektronikus naplóba beírt osztályzatokból

átlagolással állapítjuk meg, a témazárók jegyei duplán számíthatók. Az év végi érdemjegy az egész évi

teljesítményt kell, hogy tükrözze.

Elégséges osztályzatot kell adni, ha a jegyek átlaga mindkét félévben 2,00.

A szakmai előkészítő/alapozó tantárgy – bizonyítványba ill. törzslapra kerülő – osztályzatát a modulok

érdemjegyeinek átlaga adja a kerekítés szabályainak figyelembe vételével.

Ha valamelyik modul érdemjegye elégtelen, akkor az elbírált időszak osztályzata elégtelen. Tanév végén

elégtelen osztályzat esetén csak abból a modulból kell javítóvizsgát tennie, amelyikből elégtelent kapott.

Amennyiben harmadik elégtelen osztályzata e modul, akkor a nevelőtestület dönt javítóvizsgára ill.

osztályismétlésre utalásról.

A pályaorientáció tantárgy értékelése szöveges értékelés a tantárgy helyi tantervében rögzítettek szerint.

A nem csoportos képzésben résztvevő tanulók félévi, év végi gyakorlati jegyét, a havi jegyek alapján az

osztályfőnök is megállapíthatja.

83

Amennyiben a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kapott – a tantárgyak számától függetlenül1

–, javítóvizsgára jelentkezhet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a két tantárgyat, a

nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet (maximum) három tantárgyból2. A javítóvizsga eredményes

letételével folytathatók a tanulmányok.

Szakmai gyakorlatból akkor tehet javítóvizsgát a tanuló, ha a nevelőtestület és a gyakorlati képzés

szervezője ezt engedélyezi.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát,

az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák

húsz százalékát,

egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén

nem osztályozható. Érdemjegynek a helyi tantárgyi tantervek „Tanulmányi követelmények, a

továbbhaladás feltételei” szakaszban meghatározott ismeretek, jártasságok, készségek minden területén

lenni kell.

A nevelőtestület (átruházott hatáskörben az osztályban tanító pedagógusok közössége) engedélyezheti,

hogy a tanuló osztályozóvizsgát tegyen. Az osztályozóvizsga letétele akkor tagadható meg, ha az

igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési

kötelezettségének.

Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és

emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

A Felzárkóztató oktatásra vonatkozó szabályokat A felzárkóztató oktatás helyi tanterve c. rész

tartalmazza.

Felnőttoktatásra vonatkozó eltérő rendelkezések

Az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások

húsz százalékát.

A tanuló tudását — a helyi tanterv szerint— a tanítási közben letett vizsgák alapján kell értékelni.

1 Hatályos: 2008. szeptember 1-jétől

2 Hatályát veszti: 2008. szeptember 1-jén

84

15.2 A bizonyítványok kiadásának rendje

Félévkor:

értesítő kiosztása: félévi zárást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb a tanév rendjében

meghatározott időpontig.

Év végén:

- nem végzős tanulók részére az igazgató által megjelölt napon legkésőbb a tanév rendjében

meghatározott időpontig.

- végzős tanulók részére a szakmunkásvizsga, érettségi vizsga eredményhirdetésen.

15.3 Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az elméleti oktatás tantárgyainál az érdemjegy a tantárgyi ismereteket, az ismeretek önálló

alkalmazásának fokát, gyakorlati munkájánál a szakszerűséget, pontosságot, tisztaságot, a gyakorlati

oktatásban a feladatmegoldás minőségét, a szakszerű kivitelt, a végrehajtás hivatalosságát, a

munkaeszközök gondozását fejezi ki.

Az értékelés típusai:

- diagnosztizáló értékelés (előzetes): egy - egy témakör tanítása előtt felméri a tanulók előzetes

tudását.

- formatív értékelés (közbülső): egy - egy témakör tanítása közben zajlik, mely által a tanár

visszajelzést kap és alakítja további munkáját.

- szummatív értékelés (összegző): egy témakör befejezésekor

Az értékelés hagyományos formái:

- szóbeli felelet (részletes számadás és összefoglaló tételszerű)

- felmérő dolgozatok (írásbeli felelet, esszé)

- tesztek

- témazárók, nagydolgozatok /tantervi előírásoknak megfelelően /

További értékelési formáink:

- házi dolgozatok

- tanórai tevékenység

- kiselőadások

85

- gyűjtőmunka

- projekt munka

- vizsgamunka

- tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes szereplés

Az esti munkarend szerinti felnőttoktatás esetén beszámoltató rendszer van érvényben. Eszerint a

hallgató köteles az érettségi vizsgatárgyakból - tantárgyanként meghatározott módon - írásban vagy

szóban számot adni tudásáról.

15.4 Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek

Az intézmény pedagógusai személyes felelősséggel döntenek az osztályozás-értékelés kérdéseiben.

A tanulót az elbírált időszakban, a heti óraszámnak megfelelő arányban, lehetőleg havonta legalább

egyszer, de – a heti egy órás tárgyak esetén is – félévente legalább háromszor érdemjeggyel kell

minősíteni.

Amennyiben a tanuló mulasztása miatt a tanuló teljesítménye tanév közben a helyi tantárgyi tantervek

„Tanulmányi követelmények, a továbbhaladás feltételei” szakaszban meghatározott ismeretek,

jártasságok, készségek valamely területén nem volt érdemjeggyel értékelhető, úgy a szaktanárnak ezt

legalább két héttel az osztályozó értekezlet előtt jeleznie kell a tagintézmény vezetőjének.

A választható tantárgyakat egy tanévre választják / nyilatkozat alapján / a diákok, az értékelésre a fentiek

vonatkoznak.

A számonkérés formája félévente legalább egy alkalommal szóbeli számonkérés legyen. Azoknál a

tantárgyaknál, ahol az érettségi vizsgán szóbeli vizsgarész is van, törekedni kell a félévenkénti két szóbeli

számonkérésre.

Igazolt tanulási képességzavar esetén a hiányosság figyelembevételével kell a számonkérés módszerét

megválasztani.

Magatartási problémák miatt tantárgyi érdemjegy nem adható

Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a szóbeli

feleleteket pedig szóban is értékelni kell.

Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amiről a tanuló nem tud. (Pl.: hiányzása esetén ne legyen

kiosztva a dolgozata)

A témazáró dolgozatot vagy 45 perces nagydolgozatot kötelező előre bejelenteni, az írásbeli feleletet,

„röpdolgozatot” nem kötelező.

A témazáró dolgozatok pontozással legyenek értékelve a „röpdolgozatnál” nem kötelező.

86

A kiemelt - súlyozott, érdemjegyeket megkülönböztetett módon kell jelölni és a tanulmányi átlag

számításánál két jegynek számíthatók.

Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: 14 nap

Egy napon maximum két témazáró dolgozat íratható, a témazáró dolgozatok megírásának sorrendjét a

bejelentés időrendje határozza meg.

Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Hiányzás esetén a

témazáró számonkérést írásban, vagy szóban pótolni kell. Amíg a pótlás nem történik meg, az

elektronikus naplóban a „nem vett részt” jelöléssel ezt rögzíteni kell.

A tanuló érdemjegyéről és magaviseletéről az iskola az ellenőrző könyvben folyamatosan tájékoztatja a

szülőket. Az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét negyedévenként az

osztályfőnökök ellenőrzik.

A gyakorlati jegyeket a szakoktatók írják be az ellenőrző megfelelő részébe, illetve a naplóba, ugyanitt

rögzítik a hiányzásokat, valamint a magatartással, szorgalommal kapcsolatos észrevételeiket.

A Felzárkóztató oktatásra vonatkozó szabályokat A felzárkóztató oktatás helyi tanterve c. rész

tartalmazza.

15.5 Tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, beszámoltató)

A vizsgákra vonatkozó kérelmet (kivéve az osztályozó vizsgát) egy hónappal a vizsgák előtt a

tagintézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A tanuló osztályozóvizsgára bocsátásáról átruházott

hatáskörben az osztályban tanító tanárok testülete dönt.

A vizsga részeit (írásbeli, szóbeli vagy mindkettő), követelményeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv

alapján – átruházott hatáskörben – a közismereti, ill. szakmai munkaközösségek határozzák meg. Ezekről

a vizsgára jelentkezőket legalább 15 nappal a vizsga előtt írásban tájékoztatni kell.

A tanuló különbözeti vizsgát tehet valamely tantárgyból, ha ez valamely osztályba, képzésbe való

becsatlakozáshoz szükséges. A különbözeti vizsgára bocsátás a tagiskola vezetőjének határozata alapján

és szerint történik.

A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni.

Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és

beszámoltató vizsga esetén a vizsgát követő három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni.

Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet.

87

A vizsgák konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve rögzíti.

A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell.

A vizsgák 3 tagú bizottság előtt folynak. A bizottság elnökét és tagjait a tagintézmény vezetője jelöli ki és

bízza meg a munkaközösség-vezető javaslatának figyelembevételével.

A vizsga lebonyolítása a hatályos jogszabályok szerint történik.

A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a vizsgabizottság résztvevői és a tagintézmény vezetője ír

alá. A vizsgák után a jegyzőkönyvet iktatni és irattározni kell.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető meg.

Felnőttoktatás

Az esti munkarend szerinti vizsgák beosztása

tantárgy középszintű érettségi

első (nov)

második (febr)

harmadik (jún)

magyar írásbeli és szóbeli írásbeli írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli

matematika írásbeli (javító: szóbeli)

írásbeli írásbeli írásbeli és szóbeli

történelem írásbeli és szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli és szóbeli

idegen nyelv írásbeli és szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli és szóbeli

földrajz szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli

biológia írásbeli és szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli és szóbeli

kémia írásbeli és szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli (12. évf. írásbeli és szóbeli)

fizika szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli

művészettörténeti ismeretek

írásbeli írásbeli

állampolgári ismeretek

történelemmel történelemmel történelemmel történelemmel

informatika gyakorlat gyakorlat gyakorlat

filozófia írásbeli írásbeli

A vizsgák az intézmény adott évre vonatkozó Munkatervében

meghatározottak szerinti időpontban zajlanak.

88

Szakképző alapozást záró szintvizsga:

A szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai

szervezetekkel együttműködve – a szakképző iskola és a gyakorlati képzés szervezője képviselőjének

közreműködésével – szervezi, annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e

az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat.

A szintvizsga eredményének figyelembe vétele a tanuló félévi és év végi gyakorlati jegyének

megállapításakor: havi gyakorlati oktatási jegyek átlaga + szintvizsga érdemjegye osztva kettővel.

Kerekítési tényező: a szintvizsga érdemjegye felé.

Amennyiben a szakma központi programja rendelkezik a szintvizsga érdemjegyének megállapításáról,

akkor azt alkalmazzuk.

Beszámoltató rendszerű képzés (szakképzés)

A szakmai elméleti képzés - beszámoltató rendszerű formában is megszervezhető, ha azt a

szakképesítésenkénti kis létszám (tanévenként legfeljebb 10 fő) indokolja. A beszámoltató rendszerű

képzés megszervezését a szakképesítésért felelős miniszter engedélyezi.

A beszámoltató rendszerű képzés esetén a szakképző iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti

tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti.

A felmentett tanuló beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben - konzultációs csoportba

beosztva - vesz részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító - e feladat ellátásával

megbízott - tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak.

A tanuló havonként - három munkanap kivételével - folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt.

A beszámoltató rendszerű képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési

szakaszra eső tananyagából köteles félévkor és tanév végén beszámoló vizsgát tenni.

A beszámoltató rendszerű képzést végző szakképző iskola a beszámoló vizsgára való felkészülésre a

kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából – a három munkanap terhére - havonta legfeljebb

kétnapos konzultációt szervezhet.

A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoló vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt.

Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem

teljesítette.

89

16. fejezet: A magatartás és szorgalom minősítési rendszere

A magatartásjegyek megállapításánál a felelősségérzetet, a közösség érdekében végzett munkát, a

Házirendhez való viszonyulást, hangnemet, viselkedést, önállóságot, a szorgalom jegyek megállapításánál

a tanulmányi munkához, a szakma elsajátításához való viszonyt (kötelességteljesítés, rendszeresség,

pontosság) vesszük figyelembe.

16.1 Magatartás

Példás a tanuló magatartása, ha a Házirend előírásait betartja, órán fegyelmezett, közösségi

magatartásával társaira pozitívan hat, kezdeményező, az ODB munkáját segíti, a vállalt feladatokat

maradéktalanul elvégzi, vállalásait teljesíti és segítőkész. Tanáraival, társaival szemben tisztelettudó,

udvarias és megfelelő hangnemet használ. Az a tanuló, aki bármely tantárgy esetén a tanulmányi

követelményeket nem teljesíti, példás magatartást nem kaphat akkor sem, ha egyébként más területen

kiemelkedő munkát végez.

Igazolatlan mulasztással rendelkező tanuló csak kivételes esetben kaphat példás értékelést.

Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból nem teljesítette a tantárgyi követelményeket, úgy magatartása

sem lehet példás.

Jó a tanuló magatartása, ha Házirend előírásait betartja, az órán fegyelmezett. Nem kezdeményez, de

feladatait lelkiismeretesen elvégzi, igyekszik beilleszkedni a közösségbe és osztályközösség munkájában

becsülettel részt vesz. Felnőttekkel, tanáraival, társaival szemben magatartása udvarias, hangneme

megfelelő. Az elbírált időszakban (félév, év vége) igazolatlan mulasztása legfeljebb 5 óra.

Változó a tanuló magatartása, ha Házirend előírásait csak többé-kevésbé veszi figyelembe, óra alatti

magatartása változó, közösségi munkája ingadozó, többnyire csak akkor vesz benne részt, ha egyéni

érdekeivel nem ütközik. Vállalásait csak részben teljesíti, hangneme társaival és esetlegesen tanáraival

szemben is kifogásolható.

Az elbírált időszakban legfeljebb szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki intésben részesült, igazolatlan

mulasztása legfeljebb 10 óra.

Rossz a tanuló magatartása, ha a Házirend követelményeit gyakran megszegi, magatartásával az iskolai,

tanórai munkát hátráltatja. A közösség életében nem vesz részt, arra negatív hatással van.

Vállalásait nem teljesíti, társaival esetenként tanáraival szemben is udvariatlan, goromba, az

intézkedésekkel kapcsolatban cinikus.

90

Fegyelmi büntetésben részesült, igazolatlan mulasztása 10 óránál több.

16.2 Szorgalom

Példás: Tudatosan törekszik a tudás megszerzésére, ennek érdekében– képességeihez és körülményeihez

képest – céltudatosan tervezi meg munkáját, következetesen dolgozik, megbízható. Minden tárgyból

elvégzi a kapott feladatot, képességeinek megfelelően tanul.

Jó: Az órákra általában lelkiismeretesen felkészül, megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen tanul,

segítséget kér problémáinak megoldásához, de nem tanul minden tárgyat képességeinek megfelelő

szinten.

Változó: Munkája nem rendszeres, otthoni munkáját többször elhanyagolja, vagy pontatlanul végzi, órán

figyelmetlen, akkor végzi el a feladatát, ha erre figyelmét külön felhívják.

Tanulmányi eredménye alul marad a képességei szerint elvárhatótól.

Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból nem teljesítette a tantárgyi követelményeket, úgy szorgalma

változónál jobb nem lehet.

Hanyag: A tanulmányi munkájában meghízhatatlan, munkájában mindenütt közöny tapasztalható.

Amennyiben a tanuló több tantárgyból nem teljesítette a tantárgyi követelményeket, úgy szorgalma

hanyagnál jobb nem lehet.

91

17. fejezet: Az iskola helyi tanterve iskolatípusonként

A pedagógiai program helyi tantervi része azon tanulókra vonatkozik, akik tanulmányaikat a 2008/ 2009.

tanévben kezdik meg az iskola 9. évfolyamán, valamint a szakképző évfolyamain, majd azt követően

felmenő rendszerben lép életbe.

A 2008/2009 tanév előtt megkezdett tanulmányokra a tagintézmények korábbi óratervei és tantárgyi

programjai érvényesek

17.1 Szakiskola 9 – 10. évfolyam Bevezetési térkép 2008/2009 2009/2010 9. évf. 10. évf. fehér: a tagiskolák előző Pedagógiai programja

92

Közös programok

9. évf 10. évf. 9. évf 10. évf. Tantárgy

heti +csop. heti +csop. éves +csop. éves +csop. Összóra

Összes felhasznált

óra

Matematika 3,0 1,0 3,0 1,0 111 37 111 37 222,0 296,0 Magyar nyelv és irodalom 3,0 1,0 3,0 1,0 111 37 111 37 222,0 296,0 Történelem 2,0 2,0 74 0 74 0 148,0 148,0

Természetismeret 3,0 2,0 111 0 74 0 185,0 185,0 Idegen nyelv * 3,0 3,0 3,0 3,0 111 111 111 111 222,0 444,0 Informatika * 2,0 2,0 2,0 2,0 74 74 74 74 148,0 296,0

Testnevelés 2,0 2,0 74 0 74 0 148,0 148,0 Osztályfőnöki 1,0 1,0 37 0 37 0 74,0 74,0

Pályaorientáció 1,0 37 0 0 0 37,0 37,0

Köz

ös

Közös program összesen 20,0 7,0 18,0 7,0 740 259 666 259 1406,0 1924,0

93

Helyi programok 9. évf 10. évf. 9. évf 10. évf.

Tantárgy heti +csop. heti +csop. éves +csop. éves +csop.

Összóra Összes

felhasznált óra

Rajz és vizuális kultúra 1,5 0,0 1,5 0,0 55,5 0 55,5 0 111,0 111,0 tantárgy 2. 0 0 0 0 0,0 0,0 Gyakorlati oktatás * 6,0 6,0 222 222 0 0 222,0 444,0

Szakmai alapozás * 8,0 5,0 0 0 296 185 296,0 481,0

Helyi program összesen 7,5 6,0 9,5 5,0 277,5 222 351,5 185 629,0 1036,0 Kötelező óra összesen 27,5 13,0 27,5 12,0 1018 481 1018 444 2035,0 2960,0 Szabadon választható tantárgy 1. 0 0 0 0 0,0 0,0 Szabadon választható tantárgy 2. 0 0 0 0 0,0 0,0

Szabadon választható tantárgy 3. 0 0 0 0 0,0 0,0

Kós Károly tagisko

la

Felhasználható összes óraszám 27,5 13,0 27,5 12,0 1018 481 1018 444 2035,0 2960,0

94

Trefort Ágoston Székhelyiskola

9. évf 10. évf. 9. évf 10. évf. Tantárgy

heti +csop. heti +csop. éves +csop. éves +csop. Összóra

Összes felhasznált

óra

Rajz és vizuális kultúra 0,5 1,0 18,5 0 37 0 55,5 55,5 ének 1,0 0,5 37 0 18,5 0 55,5 55,5 Gyakorlati oktatás * 6,0 6,0 222 222 0 0 222,0 444,0

Szakmai alapozás * 8,0 5,0 0 0 296 185 296,0 481,0

Helyi program összesen 7,5 6,0 9,5 5,0 277,5 222 351,5 185 629,0 1036,0 Kötelező óra összesen 27,5 13,0 27,5 12,0 1018 481 1018 444 2035,0 2960,0 Testnevelés. 0,5 18,5 0 0 0 18,5 18,5 Munkavédelem 1,0 1,0 0 0 37 37 37,0 74,0

Szabadon választható tantárgy 3. 0 0 0 0 0,0 0,0 Trefort Ágoston szék

helyisko

la

Felhasználható összes óraszám 28,0 13,0 28,5 13,0 1036 481 1055 481 2090,5 3052,5

95

Zwack József Tagiskola

9. évf 10. évf. 9. évf 10. évf. Tantárgy

heti +csop. heti +csop. éves +csop. éves +csop. Összóra

Összes felhasznált

óra Testnevelés 0,5 0,5 18,5 0 18,5 0 37,0 37,0 Gépírás * 1,0 1,0 1,0 1,0 37 37 37 37 74,0 148,0 Gyakorlati oktatás * 6,0 6,0 222 222 0 0 222,0 444,0

Szakmai alapozás * 8,0 5,0 0 0 296 185 296,0 481,0

Helyi program összesen 7,5 7,0 9,5 6,0 277,5 259 351,5 222 629,0 1110,0 Kötelező óra összesen 27,5 14,0 27,5 13,0 1018 518 1018 481 2035,0 3034,0 Szabadon választható tantárgy 1. 0 0 0 0 0,0 0,0 Szabadon választható tantárgy 2. 0 0 0 0 0,0 0,0

Szabadon választható tantárgy 3. 0 0 0 0 0,0 0,0

Zwack József tag

isko

la

Felhasználható összes óraszám 27,5 14,0 27,5 13,0 1018 518 1018 481 2035,0 3034,0

A tantárgyi tantervek a Pedagógiai program 1. sz. mellékletében találhatók

17.2 Szakiskola Felzárkóztató oktatás

17.2.1 Az egyéves felzárkóztató oktatás óraterve

építészet szakmacsoport

Óraszámok 10. évfolyam Tanórai foglalkozás (tantárgy) megnevezése

éves heti Magyar nyelv és irodalom / kommunikáció 111 3 Történelem és társadalomismeret 74 2 Matematika 74 2 Informatika 37 1 Természetismeret / Egészségtan 185 5 Művészetek 37 1 Testnevelés és sport 74 2 Osztályfőnöki 37 1 Közismereti összesen: 629 17 Pályaorientáció 74 2 Építészeti szakmai számítások 37 1 Építészeti alapismeretek 37 1 Építőanyagok 37 1 Építészeti műszaki rajz 37 1 Építészeti alapozó gyakorlat összesen: 185 5

Pályaorientáció és szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat összesen:

407 11

Szabadon tervezhető* 148* 4* Kötelező óraszám összesen: 1184 32

könnyűipar szakmacsoport

Óraszámok 10. évfolyam Tanórai foglalkozás (tantárgy) megnevezése

éves heti Magyar nyelv és irodalom / kommunikáció 111 3 Történelem és társadalomismeret 74 2 Matematika 74 2 Informatika 37 1 Természetismeret / Egészségtan 185 5 Művészetek 37 1 Testnevelés és sport 74 2 Osztályfőnöki 37 1 Közismereti összesen: 629 17 Pályaorientáció 74 2

97

Szakma és divattörténet 37 1 Anyag- és gyártásismeret 37 1 Műszaki ábrázolás 37 1 Konfekcionálási alapismeretek 37 1 Műszaki szakmai alapozó gyakorlat 185 5 Pályaorientáció és szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat összesen:

407 11

Szabadon tervezhető* 148* 4* Kötelező óraszám összesen: 1184 32

Megjegyzések: * A szabadon tervezhető óraszám felhasználása:

– személyiségfejlesztő modul (2 óra / hét) – év eleji belépő állapotfelmérésre (kb. 2 hét) – év végi záró állapotfelmérésre (kb. 1 hét) – állapotfelmérés alapján – szükség esetén – szintrehozó felzárkóztatásra – a fennmaradó óraszám egyéni vagy csoportos felzárkóztatásra

A tanév indításakor kerül meghatározásra, hogy a fenti tevékenységek közül melyek kerülnek az adott tanévben bevezetésre, illetve felhasználásra.

17.2.2 A kétéves felzárkóztató oktatás óraterve

építészet szakmacsoport számára

Óraszámok 9. évfolyam 10. évfolyam Tanórai foglalkozás (tantárgy) megnevezése

éves heti éves heti Magyar nyelv és irodalom / kommunikáció 148 4 74 2 Történelem és társadalomismeret 74 2 74 2 Matematika 148 4 74 2 Informatika 37 1 37 1 Természetismeret / Egészségtan 74 2 148 4 Művészetek 37 1 37 1 Testnevelés és sport 74 2 74 2 Osztályfőnöki 37 1 37 1 Közismereti összesen: 629 17 555 15 Pályaorientáció 74 2 Szakmai előkészítő Mérések 74 2 Műszaki ábrázolások 74 2 Műszaki előkészítő gyakorlatok 185 5

Szakmai alapozó

98

Építészeti szakmai számítások 37 1 Építőanyagok 74 2 Építészeti alapismeretek 74 2 Építészeti műszaki rajz 74 2 Építészeti alapozó gyakorlatok 222 6

Pályaorientáció és szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat összesen:

407 11 481 13

Szabadon tervezhető* 148* 4 148* 4 Kötelező óraszám összesen: 1184 32 1184 32

könnyűipar szakmacsoport számára

Óraszámok 9. évfolyam 10. évfolyam Tanórai foglalkozás (tantárgy) megnevezése

éves heti éves heti Magyar nyelv és irodalom / kommunikáció 148 4 74 2 Történelem és társadalomismeret 74 2 74 2 Matematika 148 4 74 2 Informatika 37 1 37 1 Természetismeret / Egészségtan 74 2 148 4 Művészetek 37 1 37 1 Testnevelés és sport 74 2 74 2 Osztályfőnöki 37 1 37 1 Közismereti összesen: 629 17 555 15 Pályaorientáció 74 2 Szakmai előkészítő Mérések 37 1 Anyagok 37 1 Műszaki ábrázolás 74 2 Szakmai előkészítő gyakorlat 185 5 Szakmai alapozó Szakma és divattörténet 74 2 Anyag- és gyártásismeret 74 2 Konfekcionálási alapismeretek 37 1 Szakmai alapozó gyakorlat 296 8 Pályaorientáció és szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat összesen:

407 11 481 13

Szabadon tervezhető* 148* 4 148* 4 Kötelező óraszám összesen: 1184 32 1184 32 Szabadon választható, nem kötelező foglalkozások (5 óra / hét / tanuló)

– Tanulásmódszertan (2 óra / hét) – Osztályozó vizsgára felkészítő (2 óra / hét) – Kulturális szakkör (2 óra / hét) – Sportkör: labdarúgás, kosárlabda, asztalitenisz (2 – 2 óra / hét)

99

A tanév indításakor kerül meghatározásra, hogy a fenti tevékenységek közül melyek kerülnek az

adott tanévben bevezetésre.

A tantárgyi tantervek a Pedagógiai Program 2. sz mellékletében találhatók

17.3 Szakközépiskola 9 –12. évfolyam Bevezetési térkép 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. fehér: a tagiskolák előző Pedagógiai programja

Tantárgyi tantervek a Pedagógiai program 3 sz. mellékletében találhatók

9. évf 10. évf. 11.évf. 12.évf. 9. évf 10. évf. 11.évf. 12.évf.

37 37 37 32 37 37 37,0 32 Tantárgy

heti +csop. heti +csop. heti +csop. heti +csop. éves +csop. éves +csop. éves +csop. éves +csop.

Összóra Összes felhasznált

óra

Magyar nyelv K 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 32,0 32,0 143,0 286,0

Irodalom K 3,0 3,0 3,0 3,0 111,0 0,0 111,0 0,0 111,0 0,0 96,0 0,0 429,0 429,0

Történelem K 2,5 2,5 2,5 3,0 92,5 0,0 92,5 0,0 92,5 0,0 96,0 0,0 373,5 373,5

Idegen nyelv K 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 148,0 148,0 148,0 148,0 148,0 148,0 128,0 128,0 572,0 1144,0

Társadalomismeret 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0

Matematika K 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 111,0 111,0 111,0 111,0 111,0 111,0 96,0 96,0 429,0 858,0

Testnevelés 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 74,0 0,0 64,0 0,0 286,0 286,0

Osztályfőnöki 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 37,0 0,0 32,0 0,0 143,0 143,0

Rajz és vizuális kult. 1,0 1,0 0,0 0,0 37,0 32,0 0,0 69,0 69,0

Köz

ös

Közös program összesen 16,5 8,0 16,5 8,0 18,5 8,0 18,0 8,0 610,5 296,0 610,5 296,0 684,5 296,0 576,0 256,0 2481,5 3625,5

Magyar nyelv E 1,0 1,0 0,0 37,0 32,0 69,0 69,0

Irodalom E 1,0 1,0 37,0 32,0 69,0 69,0

Matematika E 2,0 2,0 74,0 64,0 138,0 138,0

Idegen nyelv E 2,0 2,0 74,0 64,0 138,0 138,0

Fizika E 2,0 2,0 74,0 64,0 138,0 138,0

Történelem 2,0 2,0 74,0 64,0 138,0 138,0

102

Helyi programok

elektrotechn./elektornika 9. évf 10. évf. 11.évf. 12. évf. 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. hetek száma/év 37 37 37 32 37 37 37 32

Tantárgy heti +csop. heti +csop. heti +csop. heti +csop. éves +csop. éves +csop. éves +csop. éves +csop.

Összóra

Összes felhasznált óra

Közös program összesen 16,5 8,0 16,5 8,0 18,5 8,0 18,0

8,0 610,5 296,0

610,5 296,0

684,5 296 576,0 256,0 2481,5 3625,5

Matematika 0,5 0,5 0,5 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 18,5 18,5 16,0 16,0 34,5 69,0 Biológia 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0 Földrajz 1,0 1,0 37,0 37,0 74,0 74,0 Kémia 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0 Ének 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0 Fizika 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 37,0 0,0 32,0 0,0 143,0 143,0 Informatika 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 74,0 148,0 148,0 Informatika KV,KE 0,0 Fizika KV 0,0 0,0 0,0 0,0 Elektronika alapjai KV

2,0

2,0 0,0

74,0

64,0

138,0 138,0

Műszaki orientációs ism. 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0 Műszaki orientációs gyak. 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 74,0 74,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 296,0 Elektronika alapjai/elm./ KV,KE

4,0 4,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 0,0 128,0 0,0 276,0 276,0

Elektronika alapjai/gyak/ 4,0 4,0 4,5 4,5 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0 144,0 144,0 292,0 584,0

Kötelező óra összesen 27,5 12,0 27,5 12,0 30,0 12,5

30,0

13,0 1017,5 370,0

1017,5 370,0

1036,0 462,5 896,0 416,0 3967,0 5585,5

Fizika 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 960,0 0,0 1034,0 1034,0 Matematika 0,5 0,5 0,5 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 18,5 18,5 16,0 16,0 34,5 69,0 Földrajz KV 2,0 37,0 74,0 111,0 111,0 Műszaki orientációs gyak. 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 74,0 74,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 296,0 Elektronika alapjai/gyak/ 1,0 1,0 0,5 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0 16,0 16,0 53,0 106,0

Trefort Á. S

zékh

elyiskola

Ellátandó Óra Összesen 30,5 14,0 32,5 14,0 31,5 14,0

31,0

14,0 1165,5 444,0

1202,5

444,0

1091,5 518,0 1888,0 448,0 5347,5 7201,5

103

Trefort Ágoston Székhelyiskola Elektronika/hardvertechn. 9. évf 10. évf. 11.évf. 12. évf. 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. hetek száma/év 37 37 37 32 37 37 37 32

Tantárgy heti +csop.

heti +csop.

heti

+csop.

heti +csop.

éves +csop.

éves +csop.

éves +csop. éves +csop.

Összóra

Összes felhasznált óra

Közös program összesen 16,5

8,0 16,5

8,0 18,5

8,0 18,0

8,0 610,5 296,0 610,5 296,0 684,5 296 576,0 256,0 2481,5 3625,5

Matematika 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 37,0 32,0 32,0 69,0 138,0 Biológia 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0 Földrajz 1,0 1,0 0,0 0,0 Kémia 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0 Ének 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0 Fizika 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 37,0 0,0 32,0 0,0 143,0 143,0 Informatika 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 74,0 148,0 148,0 Számítástechnika KV,KE 3,0 3,0 3,0 3,0 111,0 111,0 96,0 96,0 207,0 414,0 Fizika KV 0,0 0,0 0,0 0,0 Elektronika alapjai KV

2,0

2,0

74,0

64,0

138,0 138,0

Elektronika alapjai/elm./ KE 3,5 3,5 0,0 0,0 0,0 0,0 129,5 0,0 112,0 0,0 241,5 241,5 Elektronika alapjai/gyak/ 1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0 0,0 0,0 37,0 74,0 Műszaki orientációs ism. 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0 Műszaki orientációs gyak. 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 74,0 74,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 296,0 Hardvertechn. gyak. 1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 32,0 32,0 32,0 64,0

Kötelező óra összesen 27,5 12,0 27,5

12,0 30,0

13,0 29,5

13,0 980,5 370,0 980,5 370,0 758,5 481,0 672,0 416,0 3391,5 5028,5

Fizika 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0 Földrajz KV 2,0 74,0 74,0 74,0 Elektronika alapjai Gyakorlat 2,0 2,0 Hardvertechn. gyak. 2,0 2,0 Műszaki orientációs gyak. 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 74,0 74,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 296,0

Trefort Ágoston Szé

khelyisk

ola

Ellátandó Óra Összesen 30,5

14,0 32,5

14,0 32,0

15,0 31,5

15,0 1091,5

444,0 1165,5

444,0 758,5 481,0 672,0 416,0 3687,5 5472,5

104

Zwack József Tagiskola

Vendéglátás-idegenforg. 9. évf 10. évf. 11.évf. 12. évf. 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. Összór

a

Összes felhasznál

t óra

hetek száma/év 37 37 37 32 37 37 37 32

Tantárgy heti +csop. heti +csop. heti +csop. heti +csop. éves +csop. éves +csop. éves +csop. éves +csop.

Közös program összesen 16,5 8,0 16,5 8,0 18,5 8,0 18,0 8,0 610,5 296,0 610,5 296,0 684,5 296 576,0 256,0 2481,5 3625,5

Történelem (helyi program szerint) 0,5 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18,5 0,0 32,0 0,0 50,5 50,5

Fizika 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Informatika 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 32,0 32,0 143,0 286,0

Ének 0,5 0,5 18,5 0,0 18,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0

Kémia 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Földrajz KV 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0

Testnevelés 0,5 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 18,5 0,0 16,0 0,0 34,5 34,5

Matematika ( szakmai számítással) 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0 32,0 32,0 69,0 138,0

Idegen nyelv ( szakmai anyaggal bővítve) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 16,0 16,0 71,5 143,0

Szakmai elmélet KV, EV 3,0 3,0 6,0 6,0 111,0 0,0 111,0 0,0 222,0 0,0 192,0 0,0 636,0 636,0

Szakmai gyakorlat KV, EV 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 74,0 74,0 74,0 74,0 74,0 64,0 64,0 286,0 572,0

Kötelező óra összesen 27,5 11,5 27,5 11,5 30,0 12,5 30,0 12,5 1017,5 425,5 1017,5 425,5 1110,0 462,5 960,0 400,0 4105,0 5818,5

Informatika KV 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 32,0 32,0 143,0 286,0

Biológia KV 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0

Testnevelés (helyi program szerint) 0,5 0,5 18,5 0,0 18,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0

Zwac

k Józ

sef Tag

iskola

Ellátandó Óra Összesen 31,0 12,5 31,0 12,5 31,0 13,5 31,0 13,5 1147,0 462,5 1147,0 462,5 1147,0 499,5 992,0 432,0 4433,0 6289,5

105

Zwack József Tagiskola

Kereskedelmi és marketing 9. évf 10. évf. 11.évf. 12. évf. 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. Összóra Összes

felhasznált óra

hetek száma/év 37 37 37 32 37 37 37 32

Tantárgy heti +csop. heti +csop. heti +csop. heti +csop. éves +csop. éves +csop. éves +csop. éves +csop.

Közös program összesen 16,5 8,0 16,5 8,0 18,5 8,0 18,0 8,0 610,5 296,0 610,5 296,0 684,5 296 576,0 256,0 2481,5 3625,5

Történelem (helyi program szerint) 0,5 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18,5 0,0 32,0 0,0 50,5 50,5

Fizika 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Informatika 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 32,0 32,0 143,0 286,0

Ének 0,5 0,5 18,5 0,0 18,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0

Kémia 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Földrajz KV 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0

Testnevelés 0,5 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 18,5 0,0 16,0 0,0 34,5 34,5

Matematika ( szakmai számítással) 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0 32,0 32,0 69,0 138,0

Idegen nyelv ( szakmai anyaggal bővítve) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 16,0 16,0 71,5 143,0

Szakmai elmélet KV, EV 3,0 3,0 6,0 6,0 111,0 0,0 111,0 0,0 222,0 0,0 192,0 0,0 636,0 636,0

Szakmai gyakorlat KV, EV 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 74,0 74,0 74,0 74,0 74,0 64,0 64,0 286,0 572,0

Kötelező óra összesen 27,5 11,5 27,5 11,5 30,0 12,5 30,0 12,5 1017,5 425,5 1017,5 425,5 1110,0 462,5 960,0 400,0 4105,0 5818,5

Informatika KV 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 32,0 32,0 143,0 286,0

Biológia KV 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0

Testnevelés (helyi program szerint) 0,5 0,5 18,5 0,0 18,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0

Zwac

k Józ

sef Tag

iskola

Ellátandó Óra Összesen 31,0 12,5 31,0 12,5 31,0 13,5 31,0 13,5 1147,0 462,5 1147,0 462,5 1147,0 499,5 992,0 432,0 4433,0 6289,5

106

17.4 Szakközépiskola nyelvi előkészítő 9-13. évfolyam

Szakközépiskola nyelvi előkészítő 9-13. évfolyam 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13.évf. .

107

Szakközépiskola nyelvi előkészítő

9. évf 10. évf. 11.évf. 12.évf. 13. évf. 9. évf 10. évf. 11.évf. 12.évf. 13. évf.

37 37 37 37 32 37 37 37 37,0 32 Tantárgy

heti +csop. heti +csop. heti +csop.

heti +csop.

heti +csop.

éves +csop.

éves +csop. éves +csop. éves +csop. éves +csop.

Összóra Összes felhasznált

óra

Magyar nyelv K 1 1 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 32,0 32,0 143,0 286,0

Magyar irodalom K

3,0 3,0 3,0 3,0 0,0 0,0 111,0

0,0 111,0 0,0 111,0 0,0 96,0 0,0 429,0 429,0

Történelem K 2,5 2,5 2,5 3,0 0,0 0,0 92,5 0,0 92,5 0,0 92,5 0,0 96,0 0,0 373,5 373,5

Idegen nyelv K 12 12 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 444,0 444,0 148,

0 148,0 148,0 148,0 148,0 148,0 128,0 128,0 572,0 1144,0

Társadalomismeret 1

1,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0

Matematika K 1,5 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 55,5 0,0 111,

0 111,0 111,0 111,0 111,0 111,0 96,0 96,0 429,0 858,0

Testnevelés 2 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 74,0 0,0 74,0 0,0 64,0 0,0 286,0 286,0

Osztályfőnöki 1 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 37,0 0,0 37,0 0,0 32,0 0,0 143,0 143,0

Rajz és vizuális kult.

1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 32,0 0,0 69,0 69,0

Köz

ös

Közös program összesen

16,5 8,0 16,5 8,0 18,5 8,0 18,0

8,0 8,0 8,0 610,5

296,0 610,5 296,0 684,5 296,0 576,0 256,0 2481,5 3625,5

Informatika 6 6 222,0 222,0

Gépírás 2 2 74,0 74,0

Mentálhigiéne 2 2 74,0 74,0

Tanulásmódszertan 2

74,0 0,0

Nyilvános beszéd 1 37,0 0,0

Összesen 31,5 23 1173,5 859

Magyar nyelv E 1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 37,0 32,0 69,0 69,0

Irodalom E 1,0 1,0 0,0 0,0 37,0 32,0 69,0 69,0

Matematika E 2,0 2,0 0,0 0,0 74,0 64,0 138,0 138,0

Idegen nyelv E 2,0 2,0 0,0 0,0 74,0 64,0 138,0 138,0

Fizika E 2,0 2,0 0,0 0,0 74,0 64,0 138,0 138,0

108

Vendéglátás-idegenforg.

9. évf 10. évf. 11.évf. 12. évf. 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

hetek száma/év 37 37 37 32 37 37 37 32

Tantárgy heti +csop. heti +csop.

heti +csop.

heti +csop.

éves +csop. éves +csop. éves +csop. éves +csop.

Összóra Összes

felhasznált óra

Közös program összesen

16,5 8,0 16,5 8,0 18,5 8,0 18,0 8,0 610,5 296,0 610,5 296,0 684,5 296 576,0 256,0 2481,5 3625,5

Történelem (helyi program szerint)

0,5 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18,5 0,0 32,0 0,0 50,5 50,5

Fizika 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Informatika 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 32,0 32,0 143,0 286,0

Ének 0,5 0,5 18,5 0,0 18,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0

Kémia 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Földrajz KV 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0

Testnevelés 0,5 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 18,5 0,0 16,0 0,0 34,5 34,5

Matematika ( szakmai számítással)

1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0 32,0 32,0 69,0 138,0

Idegen nyelv ( szakmai anyaggal bővítve)

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 16,0 16,0 71,5 143,0

Szakmai elmélet KV, EV

3,0 3,0 6,0 6,0 111,0 0,0 111,0 0,0 222,0 0,0 192,0 0,0 636,0 636,0

Szakmai gyakorlat KV, EV

2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 74,0 74,0 74,0 74,0 74,0 64,0 64,0 286,0 572,0

Kötelező óra összesen

27,5 11,5 27,5 11,5 30,0 12,5 30,0

12,5 1017,5 425,5 1017,5 425,5 1110,0 462,5 960,0 400,0 4105,0 5818,5

Informatika KV 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 32,0 32,0 143,0 286,0

Biológia KV 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0

Testnevelés (helyi program szerint)

0,5 0,5 18,5 0,0 18,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0

Zwac

k Józ

sef Tag

iskola

Ellátandó Óra Összesen

31,0 12,5 31,0 12,5 31,0 13,5 31,0

13,5 1147,0

462,5 1147,0 462,5 1147,0 499,5 992,0 432,0 4433,0 6289,5

109

Kereskedelmi és marketing

9. évf 10. évf. 11.évf. 12. évf. 9. évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

hetek száma/év 37 37 37 32 37 37 37 32

Tantárgy heti +csop. heti +csop.

heti +csop.

heti +csop.

éves +csop. éves +csop. éves +csop. éves +csop.

Összóra Összes

felhasznált óra

Közös program összesen

16,5 8,0 16,5 8,0 18,5 8,0 18,0 8,0 610,5 296,0 610,5 296,0 684,5 296 576,0 256,0 2481,5 3625,5

Történelem (helyi program szerint)

0,5 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18,5 0,0 32,0 0,0 50,5 50,5

Fizika 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Informatika 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 32,0 32,0 143,0 286,0

Ének 0,5 0,5 18,5 0,0 18,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0

Kémia 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Földrajz KV 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0

Testnevelés 0,5 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 18,5 0,0 16,0 0,0 34,5 34,5

Matematika ( szakmai számítással)

1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0 32,0 32,0 69,0 138,0

Idegen nyelv ( szakmai anyaggal bővítve)

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 18,5 16,0 16,0 71,5 143,0

Szakmai elmélet KV, EV

3,0 3,0 6,0 6,0 111,0 0,0 111,0 0,0 222,0 0,0 192,0 0,0 636,0 636,0

Szakmai gyakorlat KV, EV

2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 74,0 74,0 74,0 74,0 74,0 74,0 64,0 64,0 286,0 572,0

Kötelező óra összesen

27,5 11,5 27,5 11,5 30,0 12,5 30,0

12,5 1017,5 425,5 1017,5 425,5 1110,0 462,5 960,0 400,0 4105,0 5818,5

Informatika KV 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 37,0 32,0 32,0 143,0 286,0

Biológia KV 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0

Testnevelés (helyi program szerint)

0,5 0,5 18,5 0,0 18,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0

Zwac

k Józ

sef Tag

iskola

Ellátandó Óra Összesen

31,0 12,5 31,0 12,5 31,0 13,5 31,0

13,5 1147,0

462,5 1147,0 462,5 1147,0 499,5 992,0 432,0 4433,0 6289,5

110

17.5 Felnőttoktatás nappali munkarend

2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 10. évf. 11. évf. 12. évf. A fehér színnel jelölt évfolyamokon a Székhelyiskola korábbi pedagógiai programjának tantárgyi része hatályos

111

Tantárgy 9. évf 10. évf. 11.évf. 12.évf. 9. évf 10. évf. 11.évf. 12.évf. Összóra

Összes felhaszná

lt óra

37 37 37 32 37 37 37,0 32

heti +csop. heti +csop. heti +csop. heti +csop.

éves +csop. éves +csop.

éves +csop. éves +csop.

Irodalom K E 3,0 3,5 4,0 0,0 0,0 111,0 0,0 129,5 0,0 128,0 0,0 368,5 368,5

Anyanyelv (kommunikáció) K E 2,0 2,0 2,0 0,0 0,0 74,0 0,0 74,0 0,0 64,0 0,0 212,0 212,0

Matematika K E 5,0 5,0 5,0 0,0 0,0 185,0 0,0 185,0 0,0 160,0 0,0 530,0 530,0

Fizika KV EV 2,0 2,0 0,0 0,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0

Kémia KV EV 2,0 2,0 0,0 0,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0

Földrajz KV EV 2,0 2,0 0,0 0,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0

Biológia KV EV 2,0 2,0 0,0 0,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0

Történelem K E 2,0 2,0 4,0 0,0 0,0 74,0 0,0 74,0 0,0 128,0 0,0 276,0 276,0

Művészeti ismeretek 1,0 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 32,0 0,0 106,0 106,0

Társadalomismeret 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Informatika 2,0 2,0 2,0 2,0 0,0 0,0 74,0 74,0 64,0 64,0 138,0 276,0

Filozófia / etika 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 64,0 0,0 64,0 64,0

Idegen nyelv (angol/német) K E 4,5 4,5 4,5 4,5 6,0 6,0 166,5 166,5 166,5 166,5 192,0 192,0 525,0 1050,0

Testnevelés 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 64,0 0,0 64,0 64,0

Osztályfőnöki 1,0 1,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Összes kötelező 27,5 4,5 30,0 6,5 28,0 8,0 1017,5 166,5 1110,0 240,5 896,0 256,0 3023,5 3686,5

Kötelezően választható 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Osztályfőnöki 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 32,0 0,0 32,0 32,0

Testnevelés 2,0 2,0 74,0 0,0 74,0 0,0 0,0 0,0 148,0 148,0

Informatika érettségire felkészítő KV 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Fizika érettségire felkészítő 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Kémia érettségire felkészítő 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 64,0 0,0 64,0 64,0

Földrajz érettségire felkészítő 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Biológia érettségire felkészítő 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Összes óra 0,0 0,0 29,5 4,5 32,0 6,5 31,0 8,0 0,0 0,0 1091,5 166,5 1184,0 240,5 992,0 256,0 3267,5 3930,5

A tantárgyi programok a Pedagógiai Program 5. sz. mellékletében találhatók

112

17.6 Felnőttoktatás esti munkarend 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Tantárgy 9. évf 10. évf. 11.évf. 12.évf. 9. évf 10. évf. 11.évf. 12.évf. Összóra Összes

felhasznált óra

37 37 37 32 37 37 37,0 32

heti +csop. heti +csop. heti +csop. heti +csop.

éves +csop. éves +csop. éves +csop. éves +csop.

Irodalom K E 2,0 2,0 2,0 0,0 0,0 74,0 0,0 74,0 0,0 64,0 0,0 212,0 212,0

Anyanyelv (kommunikáció) K E 1,0 1,0 1,0 0,0 0,0 37,0 0,0 37,0 0,0 32,0 0,0 106,0 106,0

Matematika K E 3,0 3,0 3,0 0,0 0,0 111,0 0,0 111,0 0,0 96,0 0,0 318,0 318,0

Fizika KV EV 1,0 1,0 0,0 0,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Kémia KV EV 1,0 1,0 0,0 0,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Földrajz KV EV 1,0 1,0 0,0 0,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Biológia KV EV 1,0 1,0 0,0 0,0 37,0 0,0 37,0 0,0 0,0 0,0 74,0 74,0

Történelem K E 1,5 1,5 2,0 0,0 0,0 55,5 0,0 55,5 0,0 64,0 0,0 175,0 175,0

Művészeti ismeretek 0,5 0,5 0,5 18,5 0,0 18,5 0,0 16,0 0,0 53,0 53,0

Társadalomismeret 0,5 0,5 18,5 0,0 18,5 0,0 0,0 0,0 37,0 37,0

Informatika 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 0,0 37,0 37,0 32,0 32,0 69,0 138,0

Filozófia / etika 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 0,0 16,0 16,0

Idegen nyelv (angol/német) K E 3,0 3,0 3,0 3,0 3,5 3,5 111,0 111,0 111,0 111,0 112,0 112,0 334,0 668,0

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 18,5 0,0 18,5 0,0 16,0 0,0 53,0 53,0

Összes kötelező 0,0 0,0 16,0 3,0 17,0 4,0 14,0 4,5 0,0 0,0 592,0 111,0 629,0 148,0 448,0 144,0 1669,0 2072,0

Informatika érettségire felkészítő KV 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Fizika érettségire felkészítő 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Kémia érettségire felkészítő 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 64,0 0,0 64,0 64,0

Földrajz érettségire felkészítő 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Biológia érettségire felkészítő 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Összes óra 0,0 0,0 16,0 3,0 17,0 4,0 16,0 4,5 0,0 0,0 592,0 111,0 629,0 148,0 512,0 144,0 1733,0 2136,0

A tantárgyi programok a Pedagógiai Program 6. sz. mellékletében találhatók

113

Korábbi tanulmányok beszámítása:

Mentesül a 9. évfolyam elvégzése alól, aki

1. a szakiskola 9, 10. évfolyamának elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik,

2. a szakközépiskola, gimnázium 9. évf. elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik

Mentesül a 9, 10. évfolyam elvégzése alól, aki

1. A szakiskola 9, 10. évfolyamának elvégzését igazoló bizonyítvánnyal és a 9-10. évfolyamon magyar, matematika, történelem tantárgyból

legalább közepes osztályzattal rendelkezik.

2. Szakközépiskola, gimnázium 9-10. évf. elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik

Különbözeti vizsgát kell tennie a jelentkezőnek abból a tantárgyból - a kerettanterv követelménye alapján -, amelyet nem tanult a beszámított képzési

szakaszban

114

18. fejezet: Szakmai Programok

Szakmai képzések óratervei

18.1 18.2 Gépészet szakmacsoport (5. szakmacsoport)

1. Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő

1.1. Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózatszerelő (31 582 09 0010 31 02)

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 582 09 0010 31 02 Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő szakma óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Gazdasági ismeret 0,5 0 0 0 0 0 0 16 0 0

Vállalkozási ismeret 0,5 0 0 0 0 0 0 16 0 0

Elsősegélynyújtás 1 2 1 36 72 0 36 0 0 0 0 0

Ált. gépészeti techn. Felad. 1 2 36 0 0 72 0 0 0 0 0

Dokumentáció 2 1,5 1 72 0 0 54 0 0 32 0 0

Alapvető mérések 1 0 0 0 0 36 0 0 0 0

Mechanikai mérések 0,5 1 18 36 0 0 0 0 0 0 0

Épületgépészeti alapfeladatok 1,5 2 3 54 0 0 72 0 0 96 0 0

Általános csőszerelési ism. 1 1,5 36 0 0 54 0 0 0 0 0

Csőhál.-, ber.-, vegyi- és kal. 1,5 0,5 54 0 0 0 0 0 16 0 0

Szakmai gyakorlat I. (iskolai) 10,5 3,5 3,5 0 0 378 0 0 126 0 0 112

Szakmai gyakorlat II. (iskolai) 11 2 2,5 0 0 396 0 72 0 0 80 0

Gázfogy.ber.- és csőhál.el. 1 4 0 0 0 36 0 0 128 0 0

Munkahelyi gyakorlat 17,5 17,5 0 0 0 0 0 630 0 0 560

0 0 0 0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 0 90 90 0 0

11 24,5 11 24 12 23,5 378 972 396 954 368 752 Összesen

35 35 35 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 30 70

115

1.2. Központifűtés- és csőhálózat-szerelő (31 582 09 0010 31 03) Szakképzés megkezdésének feltétele:

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 582 09 0010 31 03 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő szakma óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Gazdasági ismeret 0,5 0 0 0 0 0 0 16 0 0

Vállalkozási ismeret 0,5 0 0 0 0 0 0 16 0 0

Elsősegélynyújtás 1 2 1 36 72 0 36 0 0 0 0 0

Ált. gépészeti techn. felad. 1 2 36 0 0 72 0 0 0 0 0

Dokumentáció 2 1,5 1 72 0 0 54 0 0 32 0 0

Alapvető mérések 1 0 0 0 0 36 0 0 0 0

Mechanikai mérések 0,5 1 18 36 0 0 0 0 0 0 0

Épületgépészeti alapfeladatok 1,5 2 3 54 0 0 72 0 0 96 0 0

Általános csőszerelési ism. 1 1,5 36 0 0 54 0 0 0 0 0

Csőhál.-, ber.-, vegyi- és kal. 1,5 0,5 54 0 0 0 0 0 16 0 0

Szakmai gyakorlat I. (iskolai) 10,5 2,5 3,5 0 0 378 0 0 90 0 0 112

Szakmai gyakorlat II. (iskolai) 11 2,5 3,5 0 0 396 0 90 0 0 112 0

Központifűtés- és csőháló-zatszer. feladatok elmélet

1,5 3 0 0 0 54 0 0 96 0 0

Munkahelyi gyakorlat 17,5 17,5 0 0 0 0 0 630 0 0 560

0 0 0 0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 0 90 90 0 0

11 24,5 11,5 23,5 10,5 24,5 378 972 414 936 336 784 Összesen

35 35 35 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 30 70

116

1.3. Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő (31 582 09 0010 31 04) Szakképzés megkezdésének feltétele:

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 582 09 0010 31 04 Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Gazdasági ismeret 0,5 0 0 0 0 0 0 16 0 0

Vállalkozási ismeret 0,5 0 0 0 0 0 0 16 0 0

Elsősegélynyújtás 1 2 1 36 72 0 36 0 0 0 0 0

Ált. gépészeti techn. Felad. 1 2 36 0 0 72 0 0 0 0 0

Dokumentáció 2 1,5 1 72 0 0 54 0 0 32 0 0

Alapvető mérések 1 0 0 0 0 36 0 0 0 0

Mechanikai mérések 0,5 1 18 36 0 0 0 0 0 0 0

Épületgépészeti alapfeladatok 1,5 2 3 54 0 0 72 0 0 96 0 0

Általános csőszerelési ism. 1 1,5 36 0 0 54 0 0 0 0 0

Csőhál.-, ber.-, vegyi- és kal. 1,5 0,5 54 0 0 0 0 0 16 0 0

Szakmai gyakorlat I. (iskolai) 10,5 2,5 3,5 0 0 378 0 0 90 0 0 112

Szakmai gyakorlat II. (iskolai) 11 2,5 3,5 0 0 396 0 90 0 0 112 0

Vízvezeték- és vízkész.elm 1,5 3 0 0 0 54 0 0 96 0 0

Munkahelyi gyakorlat 17,5 17,5 0 0 0 0 0 630 0 0 560

0 0 0 0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 0 90 90 0 0

11 24,5 11,5 23,5 10,5 24,5 378 972 414 936 336 784 Összesen

35 35 35 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 30 70

117

2. Gépi forgácsoló (31 521 09 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Gazdasági ismeret 0,5 18 0 0 0 0 0 0 0 0

Vállalkozási ismeret 0,5 0 0 0 0 0 0 16 0 0

Elsősegélynyújtás 1 1,5 1 36 54 0 36 0 0 0 0 0

Minőségbiztosítás 1 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Műszaki dokumentációk 1,5 1 1 54 0 0 36 0 0 32 0 0

Anyagismeret 1,5 1,5 54 0 0 54 0 0 0 0 0

Mechanikai mérés 1 3 1,5 36 108 0 0 54 0 0 0 0

Szakmai elmélet 3 3,5 5 108 0 0 126 0 0 160 0 0

CNC elmélet 2 2 0 0 0 72 0 0 64 0 0

CNC gyakorlat 3,5 3,5 0 0 0 0 0 126 0 0 112

Szakmai gyakorlat I. (iskolai) kézi forgácsolás

3,5 0 0 126 0 0 0 0 0 0

Szakmai gyakorlat II. (iskolai) gépi forgácsolás

16,5 4 3,5 0 0 594 0 144 0 0 112 0

Munkahelyi gyakorlat 14 17,5 0 0 0 0 0 504 0 0 560

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 0 90 90 0 0

10,5 24,5 12 23 10,5 24,5 378 972 432 918 336 784 Összesen

35 35 35 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 30 70

118

3. Géplakatos (31 521 10 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 521 10 1000 00 00 Géplakatos óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Gazdasági ismeret 0,5 0 0 0 0 0 0 16 0 0

Vállalkozási ismeret 0,5 0 0 0 0 0 0 16 0 0

Elsősegélynyújtás 1 2 1 36 72 0 36 0 0 0 0 0

Minőségbiztosítás 1 1 0 0 0 36 0 0 32 0 0

Műszaki dokumentumok 1,5 1,5 0,5 54 0 0 54 0 0 16 0 0

Anyagismeret 1 2 1 36 0 0 72 0 0 32 0 0

Mechanikai mérés 0,5 2 18 72 0 0 0 0 0 0 0

Geometriai mérés 1,5 0 54 0 0 0 0 0 0 0

Műszaki mérések 1 0 0 0 0 36 0 0 0 0

Szakmai elmélet 4,5 3,5 5 162 0 0 126 0 0 160 0 0

Szakmai gyakorlat (iskolai) 19 5,5 3,5 0 0 684 0 0 198 0 0 112

Munkahelyi gyakorlat 18 21 0 0 0 0 0 630 0 0 672

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 0 90 90 0 0

10,5 24,5 11 24 10,5 24,5 378 972 396 954 336 784 Összesen

35 35 35 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 30 70

119

4. Hegesztő (31 521 11 0000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele:

- nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 521 11 0000 00 00 Hegesztő szakma óraterve Óraszámok

Heti Éves

11 12 11 12 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 36 0 0 32 0 0

Testnevelés 1 1 36 0 0 32 0 0

Elsősegélynyújtás 2 1,5 72 54 0 0 0 0

Mechanikai mérés 0,5 1,5 18 54 0 0 0 0

Műszaki dokumentáció 1,5 0,5 54 0 0 16 0 0

Anyagismeret 1 36 0 0 0 0 0

Hegesztő szakmai elmélet 4 7 144 0 0 224 0 0

Minőségbiztosítás és vállalk. Ism. 1,5 0 0 0 48 0 0

Hegesztő szakmai gyakorlat(iskolai) 21 3,5 0 0 756 0 0 112

Munkahelyi gyakorlat 20,5 0 0 0 0 0 656

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 0 90 0 0 0

11 24 11 24 396 954 352 768 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 31 69

120

5. Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó (33 522 02 0000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 522 02 0000 00 00 Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Gazdasági ismeret 0,5 0 0 0 0 0 0 16 0 0

Vállalkozási ismeret 0,5 0 0 0 0 0 0 16 0 0

Elsősegélynyújtás 1 1,5 36 54 0 0 0 0 0 0 0

Minőségbiztosítás 0,5 0 0 0 18 0 0 0 0 0

Dokumentáció 2,5 2 90 0 0 72 0 0 0 0 0

Ügyintézés 1 0 0 0 0 0 0 32 0 0

Mechanikai mérések 0,5 1 18 36 0 0 0 0 0 0 0

Épületgépészeti ismeretek 3 0,5 108 0 0 18 0 0 0 0 0

Épületgépészeti szerelés 5 0 0 180 0 0 0 0 0 0

Légtechnikai ismeret 3 3 0 0 0 108 0 0 96 0 0

Hűtéstechnikai ismeretek 4,5 3 0 0 0 162 0 0 96 0 0

Hűt.,gépészeti, vill.gyak(isk) 13 3,5 3,5 0 0 468 0 126 0 0 112 0

Vill.ism.hűt.szer-nél 1 1 0 0 0 36 0 0 32 0 0

Üzembehelyezési, kar.ism 0,5 2,5 0 0 0 18 0 0 80 0 0

Informatika 1 0 0 0 0 0 0 32 0 0

Gépészeti ismeretek 5,5 1 198 0 0 36 0 0 0 0 0

Munkahelyi gyakorlat 16,5 17 0 0 0 0 0 594 0 0 544

Termelési gyakorlat 0 0 90 0 0 90 0 0 0

15 20,5 15 20 14,5 20,5 522 828 540 810 464 656 Összesen

35 35 35 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 40 60

121

18.3 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport (6. szakmacsoport)

1. Automatikai műszerész (52 523 01 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

52 523 01 1000 00 00 automatikai műszerész óraterve

Óraszámok

Heti Éves

13 14 13 14 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Gazdasági és jogi ismeretek 2 72

PLC programozás 3 8,5 96 272

PLC technológia 1,8 3,8 56 120

Elektrotechnika 2 72

Ipari számítástechnika 2 3 64 96

Automatikai berendezések 3 3 2 108 108 72

Műszaki rajz 2 72

Műszaki dokumentáció 1 1 36 36

Rendszerdiagnosztika 7 2 252 72

Munkavédelem 1 36

Számítástechnika 1 36

Osztályfőnöki 1 1 36 32

Gyakorlat (iskolai) 7 252

Gyakorlat (külső) 1,5 6 4,5 48 192 144

Termelési gyakorlat 90

19 16 9,3 25,75 684 666 296 824 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 40 60

122

2. Elektromos gép- és készülékszerelő (31 522 01 0000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 522 01 0000 00 00 elektromos gép- és készülékszerelő

Óraszámok

Heti Éves

11 12 11 12 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 36 32

Testnevelés 1 1 36 32

Szakrajz 1 36

Villamos gépek I 5 180

Gazdasági és jogi ismeretek 2 72

Villamos mérések 1 3 36 108

Munkavédelem 2 72

Informatika 1,5 1,5 54 54

Elektrotechnika 2 72

Szakmai ismeret 5 160

Munkaszervezés 1 32

Elektronika gyakorlat 2 72

Műszaki dokumentáció 3 96

Villamos védelem 1 4 32 128

Gyakorlat 12 1 18 432 32 576

Termelési gyakorlat 90

17 18,5 12 23 594 756 384 736 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 40 60

123

3. Elektronikai műszerész (33 522 01 0000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 522 01 0000 00 00 elektronikai műszerész óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 11 12 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 36 32

Információfeldolgozás adatátvitel 7 224

Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli mérések

10 320

Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli ismeretek

5,5 176

Műszerek és mérések 10,5 336

Munkavédelem 1 36

Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli készülékek gyártása

2 72

Elektronikus áramkörök 8 288

Műszaki rajz 1,5 54

Munkaszervezés és tervezés 2 72

Informatika 4 144

Technológia 4 144

Szakmai idegen nyelv 1 1 36 32

Elektronikai és gyakorlati ismeretek 10,5 378

Termelési gyakorlat 90

14,5 20,5 14,5 20,5 522 828 464 656 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 40 60

124

4. Elektronikai technikus (54 523 01 0000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

54 523 01 0000 00 00 elektronikai technikus

Óraszámok

Heti Éves

13 14 13 14 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 36 32

Villamosipari technológia 1 32

Alkalmazott elektronika 2,5 80

Alkalmazott számítástechnika 3 1 96 32

Gazdasági ismeretek 1 36

Munkaszervezés, tervezés 1 36

Műszaki rajz 1 36

Villamos műszerek és mérések 2 72

Elektronikus áramkörök 10 360

Informatika 1 36

Automatizálás gyakorlat 5

Automatikai ismeretek 2,5

Technológiai alapműveletek 5 180

Alkalmazott számítástechnika gyakorlat 5,5 176

Villamosipari technológia gyakorlat 3,5 112

Ipari gyakorlati ismeretek 2,3 7,8 72 248

Elektronikai gyakorlati ismeretek 13 468

Termelési gyakorlat 90

14 21 7,5 27,5 504 846 160 720 Összesen

35 35 1350 880

Elmélet/Gyakorlat aránya 30 70

125

5. Erősáramú elektrotechnikus (54 522 01 0000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

54 522 01 0000 00 00 erősáramú elektrotechnikus

Óraszámok

Heti Éves

13 14 13 14 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 36 32

Villamos vezérlések 6 192

Ipari és háztartási gépek 1 2 32 64

Energetika 1 3 32 96

Villamos gépek üzeme 2 2,5 64 80

Méréstechnika 5,5 3 176 96

Energiagazdálkodás 1,5 48

Villamos hálózatok 0,5 1 16 32

Érintésvédelem 2 64

Géptan 1,5 1,5 54 54

Villamos áramkörök 2,5 3

Elektrotechnika elektronika 8,5

Villanyszerelés 2 3 72 108

Műszaki dokumentáció 1 5 36 180

Technológiai alapműveletek 2,5 90

Munkaszervezés, tervezés 2 72

Informatika 0,5 1 18 36

Gazdasági és jogi ismeretek 3 96

Termelési gyakorlat 90

19 16 16 19,5 288 558 496 624 Összesen

35 35 846 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 40 60

126

6. Kötő- és varrógép műszerész (31 521 18 0000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 521 18 0000 00 00 Kötő- és varrógép műszerész Óraszámok

Heti Éves

11 12 11 12 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 36 0 0 32 0 0

Testnevelés 1 1 36 0 0 32 0 0

Vállalkozási és gazdasági ismeret 2 0 0 0 64 0 0

Munkaszervezés/tervezés 2 72 0 0 0 0 0

Elsősegélynyújtás 1 1 36 0 0 32 0 0

Informatikai alaptevékenységek 2,5 2,5 90 0 90 0 0 0

Technológiai alapműveletek 4 0 144 0 0 0 0

Műszaki alapismeretek 2 1 72 36 0 0 0 0

Szakmai elmélet 4,5 5 162 0 0 160 0 0

Szakmai gyakorlat (üzemi) 14 20 0 0 486 0 0 640

Üzemeltetés, karbantartás 5 0 0 0 160 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 0 90 0 0 0

14 21 15 20 504 846 480 640 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 40 60

- Ha a csoport létszáma a 8 főt nem éri el, akkor az óratervi órák fele osztható ki (4 fő alatt beszámoltató oktatás)

127

7. Villanyszerelő (33 522 04 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 522 04 1000 00 00 villanyszerelő szakma óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 1 36 36 32

Műszaki ábrázolás 1 36

Anyag ás gyártásismeret 1 36

Elektrotechnika 2 1 72 36

Gazdasági és jogi ismeretek 2 64

Szakmai számítások 2 64

Informatikai alaptevékenységek 1 2 36 72

Munka és környezet védelme 3 108

Villamos gépek 6 216

Villamos mérések 2 64

Műszaki dokumentáció 2 2 72 64

Szakmai ismeret 3 1 2 108 36 64

Informatika gyakorlat 2 2 72 64

Szakmai gyakorlat 10 19 19 360 684 608

Technológiai alapismeretek 8 288

Automatika gyakorlat 2 2 2 72 72 64

Testnevelés 1 1 1 36 36 32

Termelési gyakorlat 90 90

13 22 11 24 8 27 468 882 396 954 256 864 Összesen

35 35 35 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 30 70

128

18.4 Informatika szakmacsoport (7. szakmacsoport)

1. Számítógép-szerelő, -karbantartó (33 523 01 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 523 01 1000 00 00 számítógép szerelő, karbantartó

Óraszámok

Heti Éves

13 14 13 14 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 36 32

Géptermi gyakorlat 6,5 208

Haladó számítógép és hálózatfelügyelet 4 128

Számítógépes architektúrák 5 160

Elektrotechnikai és elektronikai ismeretek 2 3,5 72 126

Technológiai ismeretek 1 2 36 72

Hardvertechnika 1,5 3,5 54 126

Hálózatok 4,5 3,5 162 126

Informatikai és szoftverismeretek 5 6 180 216

Munkatervezés és szervezés 1,5 54

Szakmai idegen nyelv 2 64

Gyakorlat

Haladó számítógép és hálózatfelügyelet 8 256

Számítógép és hálózatfelügyelet 3,5 112

Számítógépes architektúrák 5 160

Termelési gyakorlat 90

17 18,5 12 23 594 756 384 736 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 40 60

129

18.5 Építészet szakmacsoport (9. szakmacsoport)

1. Ács, állványozó (33 582 01 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Ács-állványozó szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 18 0 0 18 0 0 16 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Szakmai idegen nyelv 1 0,5 36 0 0 18 0 0 0 0 0

Építőipari feladatok 1 1 1,5 1 1 1 0,5 0,5 36 36 54 36 36 0 16 0 16

Faszerkezetek 2 2 3 2 2 0,5 72 0 72 108 0 72 64 0 16

Segédszerkezetek 6 3 5 2,5 2,5 216 0 0 108 0 180 80 0 80

Vállalkozási ismeretek 1 2 0 0 0 0 0 0 32 0 64

Ált. m.véd. és m. jogi ism. 1 1 0,5 36 0 0 36 0 0 16 0 0

Számítógépkezelés 0,5 0,5 0,5 18 0 0 18 0 0 16 0 0

Műszaki rajz 1 36 0 0 0 0 0 0 0 0

Elsősegélynyujtás gyak. 0,5 0,5 0 18 0 0 18 0 0 0 0

Szakmai gyakorlat 16 16 3,5 0 576 0 0 576 0 0 112 0

Üzemi gyakorlat 17,5 0 0 0 0 0 0 0 560 0

Termelési gyakorlat 0 90 90 0 0

14 21 11 24,5 8,5 26,5 504 846 378 972 272 848 Összesen

35 35 35 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 31 69

- Ha a csoport létszáma a 8 főt nem éri el, akkor az óratervi órák fele osztható ki (4 fő alatt beszámoltató oktatás)

130

2. Burkoló (33 582 03 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Burkoló szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 18 0 0 18 0 0 16 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Szakmai idegen nyelv 1 0,5 36 0 0 18 0 0 0 0 0

Építőipari feladatok 1 1 2 1 1 1 0,5 0,5 36 36 54 36 36 36 16 0 16

Burkolás előkészítés 2 2 0,5 72 0 72 0 0 0 16 0 0

Burkolatok 6 6 6 4 3 216 0 0 216 0 216 128 0 96

Vállalkozási ismeretek 1 2 0 0 0 0 0 0 32 0 64

Ált. m.véd. és m. jogi ism. 1 1 0,5 36 0 0 36 0 0 16 0 0

Számítógépkezelés 0,5 0,5 0,5 18 0 0 18 0 0 16 0 0

Műszaki rajz 1 36 0 0 0 0 0 0 0 0

Elsősegélynyujtás gyak. 0,5 0,5 0 18 0 0 18 0 0 0 0

Szakmai gyakorlat 16 16 3,5 0 576 0 0 576 0 0 112 0

Üzemi gyakorlat 17,5 0 0 0 0 0 0 0 560 0

Termelési gyakorlat 0 90 90 0 0

14 21 10,5 24,5 8,5 26,5 504 846 378 972 272 848 Összesen

35 35 35 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 31 69

131

3. Épület- és építménybádogos (31 582 07 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 582 07 1000 00 00 Épület- és építménybádogos szakma óraterve Óraszámok

Heti Éves

11 12 11 12 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 36 0 0 32 0 0

Testnevelés 1 1 36 0 0 32 0 0

Vállalkozási ismeret 2 0 0 0 64 0 0

Munkavédelem 1 36 0 0 0 0 0

Minőségbiztosítás 1 0 0 0 32 0 0

Munkatervezés 2 3 72 108 0 0 0 0

Anyagismeret 2 0 0 0 64 0 0

Építési alaptevékenységek 2 8 72 0 288 0 0 0

Szakmai alapismeretek 2 8 72 0 288 0 0 0

Szakmai ismeretek 1,5 4 54 0 0 128 0 0

Szakmai gyakorlatok 5,5 24 0 0 198 0 0 768

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 0 90 0 0 0

10,5 24,5 11 24 378 972 352 768 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 30 70

- Ha a csoport létszáma a 8 főt nem éri el, akkor az óratervi órák fele osztható ki (4 fő alatt beszámoltató oktatás)

132

4. Festő, mázoló és tapétázó (33 582 04 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Festő, mázoló és tapétázó szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 18 0 0 18 0 0 16 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Szakmai idegen nyelv 1 0,5 36 0 0 18 0 0 0 0 0

Építőipari feladatok 1 1 1,5 1 1 1 0,5 0,5 36 36 54 36 36 36 16 0 16

Festés és mázolás 5 1,5 4 5 2,5 2,5 180 0 54 144 0 162 80 0 80

Tapétázás és plakátragasztás 2 0,5 1 2 2 0,5 72 0 18 36 0 54 64 0 16

Vállalkozási ismeretek 1 2 0 0 0 0 0 0 32 0 64

Ált. m.véd. és m. jogi ism. 1 1 0,5 36 0 0 36 0 0 16 0 0

Számítógépkezelés 0,5 0,5 0,5 18 0 0 18 0 0 16 0 0

Műszaki rajz 1 36 0 0 0 0 0 0 0 0

Elsősegélynyujtás gyak. 0,5 1 0 18 0 0 18 0 0 0 0

Szakmai gyakorlat 16 16 3,5 0 576 0 0 576 0 0 112 0

Üzemi gyakorlat 17,5 0 0 0 0 0 0 0 560 0

Szabadkézi rajz 1 1 36 36

Termelési gyakorlat 0 90 90 0 0

14 21 10,5 24,5 8,5 26,5 504 846 378 972 272 848 Összesen

35 35 35 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 31 69

- Ha a csoport létszáma a 8 főt nem éri el, akkor az óratervi órák fele osztható ki (4 fő alatt beszámoltató oktatás)

133

5. Kőfaragó, műköves és épületszobrász (31 582 14 0000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Kőfaragó, műköves és épületszobrász szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 11 12 Tantárgy

Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 18 0 0 16 0 0

Testnevelés 1 1 36 0 0 32 0 0

Szakmai idegen nyelv 1 36 0 0 0 0 0

Építőipari feladatok 1,5 1 1 54 0 36 32 0 0

Műkő, sablon 5 3 180 0 0 96 0 0

Gipsz- és kőanyagú elemek 5 3 180 0 0 96 0 0

Vállalkozási ismeretek 1 2 0 0 0 32 0 64

Ált. m.véd. és m. jogi ism. 1 0,5 36 0 0 16 0 0

Számítógépkezelés 0,5 0,5 18 0 0 16 0 0

Műszaki rajz 1 36 0 0 0 0 0

Elsősegélynyujtás gyak. 0,5 0,5 0 18 0 0 16 0

Szakmai gyakorlat 0 0 0 0 0 0

Üzemi gyakorlat 17 21 0 612 0 0 672 0

Szabadkézi rajz 1 0

Termelési gyakorlat 90 0 0

16,5 18,5 11,5 23,5 594 756 336 752 Összesen

35 35 1350 1088

Elmélet/Gyakorlat aránya 39 61

- Ha a csoport létszáma a 8 főt nem éri el, akkor az óratervi órák fele osztható ki (4 fő alatt beszámoltató oktatás)

134

6. Kőműves (31 582 15 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Kőműves szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 18 0 0 18 0 0 16 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Szakmai idegen nyelv 1 0,5 36 0 0 18 0 0 0 0 0

Építőipari feladatok 1 1 1,5 1 1 1 0,5 0,5 36 36 54 36 36 36 16 0 16

Szerkezetkészítés 6,5 1 3 3,5 3 1,5 234 0 36 108 0 126 96 0 48

Betonozás 1,5 1 3 2,5 1,5 1,5 54 0 36 108 0 90 48 0 48

Vállalkozási ismeretek 1 2 0 0 0 0 0 0 32 0 64

Ált. m.véd. és m. jogi ism. 1 1 0,5 36 0 0 36 0 0 16 0 0

Számítógépkezelés 0,5 0,5 0,5 18 0 0 18 0 0 16 0 0

Műszaki rajz 1 36 0 0 0 0 0 0 0 0

Elsősegélynyujtás gyak. 0,5 0,5 0 18 0 0 18 0 0 0 0

Szakmai gyakorlat 16 16 3,5 0 576 0 0 576 0 0 112 0

Üzemi gyakorlat 17,5 0 0 0 0 0 0 0 560 0

Termelési gyakorlat 0 90 90 0 0

14 21 10,5 24,5 8,5 26,5 504 846 378 972 272 848 Összesen

35 35 35 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 31 69

135

18.6 Faipar szakmacsoport (11. szakmacsoport)

1. Bútorasztalos (33 543 01 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Bútorasztalos szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm GY Elm GY Elm EGy GY Elm GY Elm GY Elm Egy GY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 18 0 18 0 16 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 36 0 32 0 0

Gazdasági ismeret 0,5 0 0 0 0 16 0 0

Vállalkozási ismeretek 0,5 0 0 0 0 16 0 0

Szakmai elmélet 9 9 10 324 0 324 0 320 0 0

Szakmai gyakorlat 24,5 24,5 1,5 3,5 0 882 0 882 0 48 112

Üzemi gyakorlat 17,5 0 0 0 0 0 0 560

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 90 90 0 0 0

10,5 24,5 10,5 24,5 12,5 22,5 378 972 378 972 400 672 Összesen

35 35 35 1350 1350 1072

Elmélet/Gyakorlat aránya 31 69

136

2. Épületasztalos (31 582 08 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Épületasztalos szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm GY Elm GY Elm EGy GY Elm GY Elm GY Elm Egy GY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 18 0 18 0 16 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 36 0 32 0 0

Gazdasági ismeret 0,5 0 0 0 0 16 0 0

Vállalkozási ismeretek 0,5 0 0 0 0 16 0 0

Szakmai elmélet 9 9 10 324 0 324 0 320 0 0

Szakmai gyakorlat 25 25 1,5 3,5 0 882 0 882 0 48 112

Üzemi gyakorlat 18 0 0 0 0 0 0 560

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 90 90 0 0 0

11 25 10,5 25 12,5 22,5 378 972 378 972 400 672 Összesen

35 35 35 1350 1350 1072

Elmélet/Gyakorlat aránya 31 69

137

3. Kárpitos (33 542 04 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Kárpitos szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm GY Elm GY Elm EGy GY Elm GY Elm GY Elm Egy GY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 18 0 18 0 16 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 36 0 32 0 0

Gazdasági ismeret 0,5 0 0 0 0 16 0 0

Vállalkozási ismeretek 0,5 0 0 0 0 16 0 0

Szakmai elmélet 9 9 10 324 0 324 0 320 0 0

Szakmai gyakorlat 25 25 1,5 3,5 0 882 0 882 0 48 112

Üzemi gyakorlat 18 0 0 0 0 0 0 560

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 90 90 0 0 0

11 25 10,5 25 12,5 22,5 378 972 378 972 400 672 Összesen

35 35 35 1350 1350 1072

Elmélet/Gyakorlat aránya 31 69

138

18.7 Közlekedés szakmacsoport (13. szakmacsoport)

1. Autóelektronikai műszerész (52 525 01 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

52 525 01 1000 00 00 autóelektronikai műszerész óraterve

Óraszámok

Heti Éves

13 14 13 14 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Műszaki rajz 1,5 54

Munka és környezetvédelem 3 108

Gazdasági és jogi ismeretek 1,5 2 54 64

Műszaki dokumentáció 1 2,5 32 80

Gépjármű javítás, vizsgálat 4 128

Számítástechnika 2 72

Autóelektronika 2 4 72 128

Gépjármű-villamossági ismeretek 2 72

Gépjármű szerkezettan 2 72

Villamos mérések 1,5 1,5 54 54

Elektrotechnika 2 72

Anyagismeret 2 72

Technológia 3 108

Mechanikai mérések 1 1 36 36

Osztályfőnöki 1 1 36 32

Gyakorlat I (iskolai) 8 288

Gyakorlat II (külső helyen) 21 656

Termelési gyakorlat 90

23 12 12 23 828 522 384 736 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 50 50

139

2. Járműfényező (31 525 02 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Járműfényező szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 11 12 Tantárgy

Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 18 0 0 16 0 0

Testnevelés 1 1 36 0 0 32 0 0

Szakmai idegen nyelv 1 36 0 0 0 0 0

Járműfényezési feladatok 7,5 15,5 8 16,5 270 0 558 256 528 0

Anyagismeret 4,5 162 0 0 0 0 0

Szabadkézi rajz 1 36 0 0 0 0 0

Vállalkozási ismeretek 1 2 2 0 0 0 32 64 64

Ált. m.véd. és m. jogi ism. 1 1,5 0,5 1 2 36 54 18 32 64 0

Számítógépkezelés 0,5 0,5 18 0 0 16 0 0

Elsősegélynyujtás gyak. 0,5 0,5 0 18 0 0 16 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0

Termelési gyakorlat 90 0 0

17 18 12 23 612 738 384 736 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 41 59

- Ha a csoport létszáma a 8 főt nem éri el, akkor az óratervi órák fele osztható ki (4 fő alatt beszámoltató oktatás)

140

3. Karosszérialakatos (31 525 03 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

31 525 03 1000 00 00 Karosszérialakatos szakma óraterve Óraszámok

Heti Éves

11 12 11 12 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 36 0 0 32 0 0

Testnevelés 1 1 36 0 0 32 0 0

Elsősegélynyújtás 2 2,5 72 90 0 0 0 0

Mechanikai mérés 1 1,5 36 54 0 0 0 0

Műszaki dokumentációk 0,5 0 18 0 0 0 0

Anyagismeret 2 72 0 0 0 0 0

Vállalkozási és gazdasági ismeret 3,5 1 126 36 0 0 0 0

Szakmai elmélet 5,5 10 198 0 0 320 0 0

Minőségbiztosítás 0,5 18 0 0 0 0 0

Szakmai gyakorlat (iskolai) 13 3,5 0 0 468 0 0 112

Munkahelyi gyakorlat 19,5 0 0 0 0 0 624

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 0 90 0 0 0

16,5 18,5 12 23 594 756 384 736 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 40 60

141

4. Vasúti járműszerelő 4.1. Vasúti villamos jármű szerelője (51 525 02 0010 51 02)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - középiskola befejező évfolyamának elvégzése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

51 525 02 0010 51 02 Vasúti villamos jármű szerelője

Óraszámok

Heti Éves

13 14 13 14 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 36 32

Elektrotechnika 2 2 72 64

Villamos berendezések 16 512

Villamos gépek 8 256

Mozdonyok járműszerkezetei 2 72

Javítástechnológia 2 72

Műszaki ábrázolás 1 36

Anyagismeret 2 72

Munkavédelem 1 36

Pneumatikus berendezések 6 216

Vasúti gépszerkezetek 5 2 180 64

Gyakorlat 13 6 468 192

Termelési gyakorlat 90

22 13 29 6 792 558 928 192 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 70 30

- Ha a csoport létszáma a 8 főt nem éri el, akkor az óratervi órák fele osztható ki (4 fő alatt beszámoltató oktatás)

142

18.8 Ügyvitel szakmacsoport (16. szakmacsoport) 1. Irodai asszisztens (33 346 01 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Irodai asszisztens szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 11 12 Tantárgy

Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

Osztályfőnöki 1 1 36 0 0 32 0 0

Testnevelés 1 1 36 0 0 32 0 0

Szakmai idegen nyelv 1 1 1 1 36 36 0 32 32 0

Művészettörténet 1 36 0 0 0 0 0

Gyorsírás 1 1 1 1 1 1 36 36 36 32 32 32

Gépírás és iratkészítés 0,5 3 4 18 108 0 0 128 0

Elektronikus iratkezelés 1 0,5 1 1 1 36 18 0 32 32 32

Irodai inf.kezelési ism. és gyak. 2 2 1 2 3 72 72 36 64 96 0

Számítástechnika 1 1 1 1 36 36 0 32 32 0

Gazd. és jogi alapismeretek 2 2 1 1,5 1,5 1 72 72 36 48 48 32

Dok. készítési és kez. ism. 2 1 0,5 0,5 1 72 36 18 16 32 0

Üzleti levelezés 1 1 1 0,5 36 36 0 32 16 0

Üzleti kommunikáció 1 0,5 1 1 1 1 36 18 36 32 32 32

Üzleti nyelv és helyesírás 0,5 0,5 2 1 18 18 0 0 64 32

Személyiséglélektan 1 1 36 0 0 0 32 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 90 0 0

17 18 12 23 612 738 384 736 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 41 59

143

18.9 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (17. szakmacsoport)

1. Bolti eladó (31 341 01 0000 00 00) 1.1. Élelmiszer- és vegyiáru-eladó (31 341 01 0010 31 02)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Élelmiszer- és vegyi áru-eladó szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 11 12 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 18 0 0 16 0 0

Testnevelés 1 1 36 0 0 32 0 0

Általános áruismeret 1,5 54 0 0 0 0 0

Szakáruismeret 4 4 144 0 0 128 0 0

Áruforgalmi ismeretek 3 3 108 0 0 96 0 0

Pénztárgép kezelése 0,5 0 0 0 0 0 16

Kereskedelmi számítások 1 0,5 36 0 0 16 0 0

Vállalkozási ismeretek 1,5 54 0 0 0 0 0

Üzleti levelezés 1 0 0 0 0 32 0

Fogyasztóvédelem 1 36 0 0 0 0 0

Idegen nyelv 4 2 2 144 0 0 64 64 0

Csoportos gyakorlat 3,5 3 0 0 126 0 0 96

Nagyüzemi gyakorlat 14 17,5 0 0 504 0 0 560

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 90 0 0

17,5 17,5 11 24 630 720 352 768 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 40 60

144

1.2. Műszakicikk eladó (31 341 01 0010 31 03)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Műszakicikk eladó szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 11 12 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 18 0 0 16 0 0

Testnevelés 1 1 36 0 0 32 0 0

Általános áruismeret 1,5 54 0 0 0 0 0

Szakáruismeret 4 4 144 0 0 128 0 0

Áruforgalmi ismeretek 3 3 108 0 0 96 0 0

Pénztárgép kezelése 0,5 0 0 0 0 0 16

Kereskedelmi számítások 1 0,5 36 0 0 16 0 0

Vállalkozási ismeretek 1,5 54 0 0 0 0 0

Üzleti levelezés 1 0 0 0 0 32 0

Fogyasztóvédelem 1 36 0 0 0 0 0

Idegen nyelv 4 2 2 144 0 0 64 64 0

Csoportos gyakorlat 3,5 3 0 0 126 0 0 96

Nagyüzemi gyakorlat 14 17,5 0 0 504 0 0 560

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 90 0 0

17,5 17,5 11 24 630 720 352 768 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 40 60

145

1.3. Ruházati eladó (31 341 01 0010 31 05)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Ruházati eladó szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 11 12 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 18 0 0 16 0 0

Testnevelés 1 1 36 0 0 32 0 0

Általános áruismeret 1,5 54 0 0 0 0 0

Szakáruismeret 4 4 144 0 0 128 0 0

Áruforgalmi ismeretek 3 3 108 0 0 96 0 0

Pénztárgép kezelése 0,5 0 0 0 0 0 16

Kereskedelmi számítások 1 0,5 36 0 0 16 0 0

Vállalkozási ismeretek 1,5 54 0 0 0 0 0

Üzleti levelezés 1 0 0 0 0 32 0

Fogyasztóvédelem 1 36 0 0 0 0 0

Idegen nyelv 4 2 2 144 0 0 64 64 0

Csoportos gyakorlat 3,5 3 0 0 126 0 0 96

Nagyüzemi gyakorlat 14 17,5 0 0 504 0 0 560

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 90 0 0

17,5 17,5 11 24 630 720 352 768 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 40 60

146

2. Fényképész és fotótermék-kereskedő (51 213 01 0000 00 00) 2.1. Eseményrögzítő (51 213 01 0010 51 01)

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Eseményrögzítés szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

13 14 13 14 Tantárgy

Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 18 0 0 16 0 0

Szakmai etika és komm. 1 1 36 0 0 32 0 0

Rajz 2 2 72 0 0 64 0 0

Számítástechnika 0,5 0 0 0 16 0 0

Gazd. és váll.ism. 4 2,5 3 2 144 0 90 96 0 64

Eseményrögzítés 2 4 2 4 72 0 144 64 0 128

Digitális technika 1 2 2 2 36 0 72 64 0 64

Üzemi gyakorlat 16 16 0 576 0 0 512 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 90 0 0

10,5 24,5 11 24 378 972 352 768 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 30 70

- Ha a csoport létszáma a 8 főt nem éri el, akkor az óratervi órák fele osztható ki (4 fő alatt beszámoltató oktatás)

147

2.2. Filmlaboráns (51 213 01 0010 51 01)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Filmlaboráns szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

13 14 13 14 Tantárgy

Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 18 0 0 16 0 0

Szakmai etika és komm. 1 1 36 0 0 32 0 0

Rajz 2 2 72 0 0 64 0 0

Számítástechnika 0,5 0 0 0 16 0 0

Gazd. és váll.ism. 4 2,5 3 2 144 0 90 96 0 64

Filmlaboráns ismeretek 2 4 2 4 72 0 144 64 0 128

Digitális technika 1 2 2 2 36 0 72 64 0 64

Üzemi gyakorlat 16 16 0 576 0 0 512 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 90 0 0

10,5 24,5 11 24 378 972 352 768 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 30 70

- Ha a csoport létszáma a 8 főt nem éri el, akkor az óratervi órák fele osztható ki (4 fő alatt beszámoltató oktatás)

148

3. Kereskedelmi menedzser Szakképzés megkezdésének feltétele: érettségi vizsga

55 345 01 0010 55 02 Kereskedelmi szakmenedzser óraterv

1. félév 2. félév 3. félév 4. félév

Tantárgyak elmélet

elmgya

k

elmélet

elmgya

k

elmélet

elmgya

k

elmélet

elmgya

k

A.1.1. Vállalkozási formák 2

A.1.2. Vállalkozások személyi és tárgyi feltételei 3 A.2.1. Vállalkozások vagyona 2 A.2.2.Üzleti tervezés 2 A.3.1 Piaci és vállalati ismeretek 2

A.3.2.Vállalati adminisztráció és ügyvitel 1 1 A.3.3.Vállalkozások munkaügyi ismeretei 2 A.3.4.Karriertervezés 2 A.4.1. Tárgyalástechnika 2 A.4.2. Kapcsolati menedzsment 1 1

A.4.3. Marketingkommunikációs gyakorlatok 2 A.5.1. Informatikai alapok 4+4 A.5.2. Üzleti informatikai alkalmazások 1+1 1+1 A.6.1. Általános gazdasági nyelv 4+4 A.6.2. Szakmaspecifikus nyelv 4+4 4+4 2+2 A.6.3. Idegen nyelvű levelezés 2+2 A.6.4. Idegen nyelvű tárgyalások 3+3 A.7.1.Vállalati menedzsment alapok 2 A.7.2.Üzleti marketing 1 1 A.7.3.Váll. pénzügyei és elemzések 1 1 A.7.4. Vállalati stratégiák 2 A.8.1. Vil.gazd.és nemz.ker. 3 A.8.2. Nemzetközi pénzügyek 2 A.9.1. Nemzetközi ügyletek 2 A.9.2. Nemzetközi ügyl. bonyolítása 1 1 A.10.1. Számviteli alapok 2 1 A.10.2. Pénzint.kapcs. és pénzforg. 2 1 B.1.1. Marketingeszk. a ker-ben 1 1 2 1 B.1.2. Mark.stratégiák a ker.ben 2 B.2.1. Áruforg.foly. logisztikája 2 1 B.2.2. Kereskedelmi informatika 1 1

B.3.1. Az áruforgalom elemzése és tervezése 2 2 3 1

B.3.2. Az áruforgalom szervezése és adminisztrációja 3 1 B.3.3. Minőségmenedzsment 1 1 B.3.4. Szakdolgozati konzultáció 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Választható: statisztika 3 2 Összesen: 14 20 16 19 15 17 12 20 34 35 32 32 A.7.5. Vállalati gyakorlat 160 óra

149

4. Kereskedő (52 341 05 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Kereskedő szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 11 12 Tantárgy

Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY Elm EGY GY

Osztályfőnöki 1 1 36 0 0 32 0 0

Általános áruismeret 1,5 54 0 0 0 0 0

Szakáruismeret 5 5 180 0 0 160 0 0

Áruforgalom 6 2 4 216 0 0 64 128 0

Vállalkozási ismeret 1,5 4 54 0 0 128 0 0

Jogszabályok alkalmaz. 0,5 18 0 0 0 0 0

Üzleti levelezés 1,5 0 54 0 0 0 0

Marketing ismeretek 4 0 0 0 128 0 0

Pénztárgép kezelése 1 0 0 0 0 0 32

Vezetési ismeretek 2 0 0 0 64 0 0

Idegen nyelv 2,5 1 2,5 0,5 90 36 0 80 16 0

Csoportos gyakorlat 8 6 0 0 288 0 0 192

Közgazdaságan 3 108 0 0 0 0 0

Statisztika 1 0,5 36 18 0 0 0 0

Alkalmazott számtech. 2 0 0 0 0 64 0

Vis.kultúra és üzl.kom. 2 0 72 0 0 0 0

Külkereskedelmi ism. 1 0 0 0 32 0 0

Nyári gyakorlat 90

22 13 21,5 13,5 792 558 688 432 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 60 40

150

18.10 Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport (18. szakmacsoport) 1. Cukrász (33 811 01 0000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 811 01 0000 00 00 Cukrász szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm GY Elm GY Elm GY Elm GY Elm GY Elm GY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 18 0 18 0 16 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 36 0 32 0

Szakmai idegen nyelv 2 2 2 72 0 72 0 64 0

Élelmiszer ismeret 1 2 2 36 0 72 0 64 0

Vendéglátó- és gazdál.ism 3 2 2 108 0 72 0 64 0

Szakmai elmélet 3 3 3 108 0 108 0 96 0

Közös (iskolai) gyakorlat 7 7 7 0 252 0 252 0 224

Üzemi gyakorlat 17,5 17,5 17,5 0 630 0 630 0 560

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 90 90 0 0

10,5 24,5 10,5 24,5 10,5 24,5 378 972 378 972 336 784 Összesen

35 35 10,5 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 29 71

151

2. Pincér (33 811 02 1000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 811 02 1000 00 00 Pincér szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm GY Elm GY Elm GY Elm GY Elm GY Elm GY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 18 0 18 0 16 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 36 0 32 0

Szakmai idegen nyelv 2 2 2 72 0 72 0 64 0

Élelmiszer ismeret 1 2 2 36 0 72 0 64 0

Vendéglátó- és gazdál.ism 3 2 2 108 0 72 0 64 0

Szakmai elmélet 3 3 3 108 0 108 0 96 0

Közös (iskolai) gyakorlat 7 7 7 0 252 0 252 0 224

Üzemi gyakorlat 17,5 17,5 17,5 0 630 0 630 0 560

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 90 90 0 0

10,5 24,5 10,5 24,5 10,5 24,5 378 972 378 972 336 784 Összesen

35 35 10,5 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 29 71

152

3. Szakács (33 811 03 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele:

- tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

33 811 03 1000 00 00 Szakács szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm GY Elm GY Elm GY Elm GY Elm GY Elm GY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 18 0 18 0 16 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 36 0 32 0

Szakmai idegen nyelv 2 2 2 72 0 72 0 64 0

Élelmiszer ismeret 1 2 2 36 0 72 0 64 0

Vendéglátó- és gazdál.ism 3 2 2 108 0 72 0 64 0

Szakmai elmélet 3 3 3 108 0 108 0 96 0

Közös (iskolai) gyakorlat 7 7 7 0 252 0 252 0 224

Üzemi gyakorlat 17,5 17,5 17,5 0 630 0 630 0 560

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 90 90 0 0

10,5 24,5 10,5 24,5 10,5 24,5 378 972 378 972 336 784 Összesen

35 35 10,5 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 29 71

153

4. Vendéglős (52 811 02 0000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele:

- érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

52 811 02 0000 00 00 Vendéglős szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

13 14 13 14 Tantárgy

Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

Osztályfőnöki 1 1 36 0 0 32 0 0

Élelmiszer- és táplálkozási ism. 2 1 72 0 0 32 0 0

Vendéglátó- és gazdálk. Ismeretek 7 6 252 0 0 192 0 0

Marketing a gyakorlatban 2 0 0 0 64 0 0

Kommunikáció 1 36 0 0 0 0 0

Idegen nyelv 1 1 36 0 0 32 0 0

Szakmai elmélet 2 3 72 0 0 96 0 0

Üzletvezetési gyakorlat 3 3 0 108 0 0 96 0

Szakmai gyakorlat (ételkészítés) 5 1 5 1 0 180 36 0 160 32

Szakmai gyakorlat (cukrászat) 2 2 0 72 0 0 64 0

Szakmai gyakorlat (értékesítés) 4 4 0 144 0 0 128 0

Élelmiszer laborgyakorlat 2 1,5 0 72 0 0 48 0

Marketing gyakorlat 0,5 0 0 0 0 16 0

Idegen nyelvi gyakorlat 2 2 0 72 0 0 64 0

Számítástechnika 2 2 0 72 0 0 64 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Nyári gyakorlat 90 0 0

14 21 14 21 504 846 448 672 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 39 61

154

18.11 Egyéb szolgáltatások szakmacsoport (19. szakmacsoport)

1. Fodrász (33 815 01 1000 00 00) Szakképzés megkezdésének feltétele:

- tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség - 16. életév betöltése - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Fodrász szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

11 12 13 11 12 13 Tantárgy

Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 18 0 0 18 0 0 16 0 0

Testnevelés 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Szakmai idegen nyelv 1 1 1 36 0 0 36 0 0 32 0 0

Anyagismeret 2 1 3 2 1 72 0 36 108 0 0 64 0 32

Szakmai etika és komm. 1 2 36 0 72 0 0 0 0 0 0

Számítástechnika 1 0,5 0 0 0 36 0 0 16 0 0

Vállalkozási ismeretek 1,5 1 0 0 0 0 0 0 48 0 32

Szakmai ismeret 3 2 4,5 2,5 3,5 2,5 108 0 72 162 0 90 112 0 80

Munkavédelem 1 1 36 0 36 0 0 0 0 0 0

Kiegészítő gyakorlat 2 2 2 0 0 72 0 0 72 0 0 64

Üzemi gyakorlat 17,5 17,5 17,5 0 630 0 0 630 0 0 560 0

Művészet- és hajvis.tört. 2 1 0 0 0 72 0 0 32 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 0 90 90 0 0

9,5 25,5 13 22 11 24 342 1008 468 882 352 768 Összesen

35 35 35 1350 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 31 69

155

2. Kozmetikus (52 815 01 0000 00 00)

Szakképzés megkezdésének feltétele: - érettségi vizsga - szakmára való egészségügyi alkalmasság

Kozmetikus szakképzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

13 14 13 14 Tantárgy

Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY Elm GY EGY

Osztályfőnöki 0,5 0,5 18 0 0 16 0 0

Szakmai idegen nyelv 1 1 0 0 36 0 0 32

Anyagismeret 3,5 3 126 0 0 96 0 0

Szakmai etika és komm. 1 1 36 0 36 0 0 0

Számítástechnika 1 1 0 0 36 0 0 32

Vállalkozási ismeretek 1,5 0,5 0 0 0 48 0 16

Szakmai ismeret 3 6 108 0 0 192 0 0

Munkavédelem 0,5 0,5 0,5 18 0 18 16 0 0

Biológia 2 72 0 0 0 0 0

Elektrokozmetika 2 1 1 2 72 0 36 32 0 64

Kiegészítő gyakorlat 2 2 0 0 72 0 0 64

Üzemi gyakorlat 14 14 0 504 0 0 448 0

Laboratóriumi gyakorlat 2 2 0 0 72 0 0 64

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

Termelési gyakorlat 90 0 0

12,5 22,5 12,5 22,5 450 900 400 720 Összesen

35 35 1350 1120

Elmélet/Gyakorlat aránya 35 65

55 810 01 0010 55 13 azonosító számú Villamosmérnök-asszisztens képzés óraterve

Óraszámok

Heti Éves

1. félév 2. félév 3. félév 4. félév 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév Tantárgy

Elm

Egy

GY

Elm

Egy

GY

Elm

Egy

GY

Elm

Egy

GY

Elm

Egy

GY

Elm

Egy

GY

Elm

Egy

GY

Elm

Egy

GY

Osztályfőnöki 1 1 1 1 15 15 15 15

Számítástechnika 1. 2 30

Számítástechnika 2. 2 30

Számítástechnika 3. 1 15

Minőségbiztosítás 2 1 30 15

Munkavédelem 1 15

Gazdasági és jogi ismeretek 3 1 4 1 45 15 60 15

Matematika 3 4 3 3 45 60 45 45

Műszaki fizka 1 1 1 1 15 15 15 15

Mászaki dokumentáció 2 30

Anyag és gyártásismeret 2 1 30 15

Méréstechnika 2 2 1 3 30 30 15 45

Elektrotechnika 3 4 2 3 45 60 30 45

Elektronika 3 3 45 45

Digitális technika 3 3 45 45

Automatika 2 2 30 30

Ipari informatika 2 1 2 30 15

30

Villamos energetika 2 1 30 15

Villamos gépek 4 2 60 30

Hiradástechnika 2 1 30 15

PLC alkalmazások 2 1 30 15

Robotok és CNC technika 2 1 2 1 30 15 30 15

Teljesítményelektronika 2 1 30 15 Számítógépes irányító rendeszerek 1 3 15 45

CAD 4 60

Ipari verérlések 2 3 30 45

Környezetvédelem 2 30

Szakmai idegen nyelv 2 2 2 30 30 30

Üzleti kommunikáció 1 15

Záródolgozat konzultáció 3 45

Automatizálás villamos gépei 4 2 60 30 35 35 35 35 525 525 525 525

Összesen 18 17 15 20 21 14 16 19

270

255 225

300 315

210 240 285

Elmélet/gyakorlat aránya 50 50

157

Negyedik Rész

A József Attila Kollégiumi Intézményegység

Pedagógiai programja

19. fejezet: A kollégium társadalmi szerepe

Kollégiumunk 1971 óta működik, a jelenlegi épületben. 2007-től a Békéscsabai Központi Szakképző

Iskola és Kollégium intézményegységeként tevékenykedik, önkormányzati fenntartású fiú középiskolai

kollégium, amely 14 éves kortól 22 éves korig fogad diákokat.

Alapfeladata: Arra törekszünk, hogy kollégiumunk olyan intézmény legyen, amely demokratikus

működésével, értéktiszteletével, toleranciájával modellezi a társadalmi viszonyokat, emberi kapcsolatokat,

segít megtanulni a társadalmi léthez szükséges szerepeket, amely gyermekszerető, személyközpontú,

elfogadó és bátorító légkört tud teremteni, megteremtve ezzel az otthonosságot, családiasságot.

Nem utolsó sorban, amely sokszínű tevékenységrendszerével igazodik tanulóink eltérő igényeihez, segíti

őket abban, hogy egyéni fejlettségük optimumán tudjanak teljesíteni és megfelelő ön-, és pályaismerettel

bírjanak.

A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a sportolás lehetőségének biztosításával

gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejének tartalmas eltöltéséről.

Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt kollégiumi

életük szervezésében.

Hitvallásunk: Gondolkozz pozitívan és környezeted javadra változik, mert ez egy élhető kollégium, ahol minden a

kollégistákért, a kollégisták által történik.

Azon tanulók számára élhető kollégiumunk, akiknek cselekedeteikben az alábbi 3 elvárás

együttesen teljesül:

- a tanulótól elvárható tanulmányi előmenetel,

- a házi-illetve napirend betartása,

- közösség érdekében, érdekéért végzett tisztességes munka

A kollégium együttműködik az érdekelt iskolákkal. Tevékenységünk során ki kell egészíteni a családi és

iskolai nevelést, szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget kell nyújtani.

158

(Közösségi együttélés, önkormányzó-képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus

technikáinak megismertetése és gyakoroltatása).

Kollégiumi nevelés

A kollégiumi nevelés célja:

A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával

a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres

életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.

Részleteiben:

-. Célunk, hogy a kollégiumba felvételt nyert és beiratkozó tanulókat, akik adottságaikban,

képességeikben, életkörülményeikben jelentősen különböznek, segítsük felkészülni az alapműveltségi

vizsgára, érettségire, továbbtanulásra, szakmai vizsgákra.

-. Kiemelten fontos a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges korszerű ismeretek átadása és

elsajátíttatása.

-. A motiválás, a differenciálás fő irányai a tehetség, a képesség kibontakoztatását, illetve a szociális

hátrányok, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgálják.

-. A kollégiumpedagógiai tevékenység megtervezésével nemcsak a tanulók fejlődésének, eredményeinek a

figyelemmel kisérését, hanem egyéni vonásaik feltárását, aktivitásuk kibontakoztatását kívánjuk elérni.

A kollégiumi nevelés főbb alapelvei:

- az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése

- demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása

- a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat.

- igényes, kulturált stílus a pedagógusok tevékenységében

- az alapvető erkölcsi normák betartása és betartatása

- az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele

- a nemzeti és etnikai azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése

- építeni kell a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére

- konstruktív együttműködés a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal.

A kollégiumi nevelés feladatai:

A tanulási kultúra fejlesztése

Alapelvek:

159

-A tanulás a diákság kötelessége.

-A tanulás feltételeinek biztosítása.

Célok:

-A folyamatos tanulás szükségességének tudatosítása.

-A folyamatos tanuláshoz szükséges tanulástechnikai ismeretek elsajátítása.

-Tanulási kedv fejlesztése.

-Adottságoknak megfelelő tanulmányi eredmények elérése.

-A kultúra iránti igényesség kialakulásának elősegítése.

Legfontosabb feladatok

Optimális tanulási feltételek biztosítása.

A helyes tanulási módszerek, technikák kialakítása.

Egyéni és csoportos segítségnyújtás lehetőségének megteremtése.

Pályairányítás, továbbtanulásra ösztönzés.

Tanulási feltételek

Tárgyi feltételek: A nyugodt tanulást 6 tanulószoba szolgálja, + a lakószobák ahol minden diáknak saját

tanulóasztala, a könyvek számára saját szekrénye van. A tanulószobákban folyó szilenciumon minden

tanuló számára kötelező a részvétel. A szilencium idején nevelőtanárral történt egyeztetés alapján,

kivételes esetben, vagy kisebb csoport együtt tanulása esetén engedélyezett más helyiségekben való

tanulás.

Állandó szaktanári segítés: A nevelők nemcsak felügyeletet látnak el a tanulási idő alatt, hanem fontos

feladatuk a tanulók felzárkóztatása, a nevelési célzatú és értékelő jellegű beszélgetések és a tanulási

módszerek begyakoroltatása.

Az eredményes és hatékony ismeretszerzés érdekében lehetőséget kell biztosítanunk, hogy diákjaink

megismerjék, elsajátítsák a helyes és eredményes tanulási módszereket.

El kell érni az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának fejlesztését, valamint azt, hogy az új

ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így

életprogramjuk részévé váljon a tanulás.

Felzárkóztatás, tehetséggondozás

Feladatunk a tanulók képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti

képességbeli különbségek kezelése és ennek megfelelően a pályaorientáció segítése.

További feladatunk, hogy a kudarcélménytől való szorongást megszüntessük, felfedeztessük a tanulás

örömét, működtessük a mindenkiben meglévő vagy mindenkiből előhozható kíváncsiságot, fejlesszük a

tanulási hatékonyságot, a rendszerező-képességet, mert csak a belülről fakadó késztetés eredményez

tartós tudást. Fontos tehát, hogy felkeltsük a diákok becsvágyát, kitartását.

160

A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása

Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül az életben nem

egyenlő esélyekkel indulnak.

Fontos számunkra, hogy felismerjük a szociális képességek tekintetében fejletlen, beilleszkedési zavarral

küszködő, vagy motivációjukat vesztett tanulót.

Külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük, és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett dysgráfiás,

dyslexiás, dyscalculiás tanulókat.

A hátrány felismerése, mibenlétének megállapítása mindannyiunk felelőssége.

A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése

A kollégium nevelőtestülete az alábbi elvek alapján tevékenykedik:

- A közösség az együttműködés és a folyamatos tevékenység színtere.

- A hagyomány és a közös jövőkép a csoportkohézió fontos eleme.

- A közösség érzelmi színtere a szociális kompetencia fejlesztésének lényeges tényezője.

- A közösségi életrend és a normarendszer fejlesztésében kitüntetett szerepe van a pedagógus

személyiségének, attitűdjének, segítőképességének, vezetési stílusának.

- Az egyén és a közösség közötti viszonyok a szociális viselkedésben megnyilvánuló kölcsönhatások,

amelyeket az aktuális szociális helyzet, az egyén szociális értékrendje, szociális képességei és kreativitása

határoznak meg.

Célok:

- A szociális értékek megismerése, pozitív értékrendek elfogadása és e szerinti viselkedés elősegítése.

- Alapvető etnikai és illemtani ismeretek elsajátítása.

- Az együttműködéshez szükséges szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés,

szervezőképesség, kommunikációs kultúra) fejlesztése.

- Elősegíteni, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi

közösségben; segíteni a kollégista beilleszkedését az új környezetbe.

- A felnőttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának megismertetése. A társadalom

szerkezetének és működésének magyarázata.

- Családi életre nevelés segítése.

E feladatok megvalósításában igen fontos szerepet kap a kollégium diákönkormányzata.

Az egészséges és kulturális életmódra nevelés

Fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a

rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók

rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük

161

megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Feladatunk biztosítani, hogy

a kollégium legyen minden részletében kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez

egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon

hozzá, hogy a gyermekek és fiatalok helyes életmódmintát válasszanak maguknak.

A fentiek érdekében kollégiumunk a következő lépéseket tette, illetve teszi a jövőben:

- Megfelelő napirend kialakításával, és betartatásával neveljük diákjainkat a napi életritmus kialakítására.

A rendszerességre nevelést kiemelten fontosnak tartjuk.

- Megköveteljük a hálószobák rendjét és tisztaságát, folyamatosan ellenőrizve, segítve és ösztönözve

diákjainkat a megfelelő szint elérésére, a legszűkebb környezetükért való felelősségük kialakítása

érdekében.

- Diákügyeletes rendszert működtetünk a közös helyiségek rendjének és tisztaságának biztosítására, így a

tágabb környezetért való felelősség kialakítására.

- Évi három alkalommal diákjaink feladata a kollégium környékének rendezése.

- Felhívjuk figyelmüket a napi tisztálkodás, a személyes higiéné és ruházatuk tisztántartásának

fontosságára, melynek minden feltétele biztosított a kollégiumunkban.

- A csoportnevelőknek figyelniük kell arra, hogy a diákok megfelelően, rendszeresen táplálkoznak-e, és

fel kell hívniuk a tanulók figyelmét ennek fontosságára. Diákjainknak lehetőségük van főzésre, konyha-

és hűtőszekrény- használatra. Szoktatni kell diákjainkat az étkezések kulturált lebonyolítására, mind a

közös étkezőkben az ügyeletes pedagógusok segítségével, mind a teakonyhákban a diákügyeletesek

közreműködésével.

- Az Alapprogram által előírt foglalkozások megszervezésén kívül az iskola védőnőjét, szükség esetén az

iskolaorvost is felkérjük táplálkozási tanácsadó foglalkozás megtartására.

- A tanítási órák után legalább egy óra szabadidőt biztosítunk diákjaink számára, melynek során egyéni

igényeik szerint mozoghatnak, pihenhetnek, felfrissülhetnek a tanulószobai foglalkozások kezdete előtt,

majd ugyanígy, a foglalkozások végeztével.

- Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti pihenőidő, takarodó szigorú betartatásával

biztosítjuk.

- Képzett tanárkollégánk szervezésében megalakítottuk a Honismereti Kört, mely több alkalommal

kirándulásra, viszi a jelentkező tanulókat. Ezek az alkalmak kiváló lehetőséget nyújtanak a természet

megismertetésére, megszerettetésére, a természetvédelem fontosságának felismertetésére.

- Diákjainknak lehetőséget nyújtunk, heti rendszerességgel, szaktanári felügyelet illetve edzésterv alapján

futball, kosárlabda, sakk, igény esetén, asztalitenisz szakkörökön való részvételre is.

- A fentiek közül szabadon választhatóan kötelező diákjaink számára valamilyen sportkörön, szakkörön

való részvétel. Ha egyéb sportolási igény is felmerül, a létszámtól függően további sportfoglalkozásokat

szervezünk.

- Dohányozni csak nagykorú tanulóinknak, a számukra kijelölt helyen lehet. Ezen terület tisztán

tartásáért az érintett tanulók felelősek.

162

A helyes életmód és életvitel kialakításában, bár a csoportnevelő pedagógusok szerepe a diákok

mindennapjaiban nagyon hangsúlyos, a kollégium minden nevelőtanárának aktívan részt kell vállalnia.

Igen fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megfelelő életritmus szerint éljenek, ismerjék és tartsák be az

egészséges és kultúrált étkezés, az öltözködés, tisztálkodás, testápolás szabályait.

Váljon belső igénnyé a rendszeretet.

Ismerjék meg az egészséget károsító szokások megelőzésének lehetőségeit.

Fokozni kell a kollégium otthonosságát.

A helyi kulturális és sportélet járuljon hozzá a helyes életmódminta kiválasztásához.

Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése

A személyiségfejlesztés sarkalatos pontja az önismeret fejlesztése. Nagyobb teret kell adnunk annak,

hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket, társaikat. Törekszünk mind

a testi, mind a lelki egészségük fenntartására. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal saját testüket,

szervezetüket, pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megelőzésüket, az egészség megőrzését, az

egészséges életmódot. Ehhez a csoportnevelői foglalkozásokon túl szakemberek segítségét is igénybe

vesszük.

Ugyanakkor a személyiség fejlesztése minden nevelő feladata.

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában az Önismeret és pályaválasztás, valamint az Egyén és

közösség témakörök, megfelelő részterületeit játékos önismereti, személyiségfejlesztő célú közösségi

fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások keretében oldjuk meg.

A foglalkozásoknak nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert segítségükkel nem csak önmagukat ismerik

meg jobban a diákok, hanem a közösséghez tartozás élményét is elmélyítik.

Művészeti és információs kultúra fejlesztése, korszerű világkép kialakítása

A kollégiumi nevelés fontos feladata a világban való tájékozódás segítése a természeti és társadalmi

ismeretek bővítésével, az információs kultúra fejlesztésével, művészeti élmények befogadására való

lehetőségek nyújtásával. Ennek érdekében számítástechnikai szaktantermünk áll a tanulók

rendelkezésére, rendszeres színház- és múzeumlátogatásokat szervezünk, iskolával közös könyvtárat

működtetünk. Az Alapprogramban előírt foglalkozásokon kívül a diákok érdeklődésének, igényének

megfelelő előadásokat is, szervezünk.

A kollégium kapcsolat és tevékenységrendszere segítse elő az önismeret gazdag és szilárd elméleti és

tapasztalati alapjainak kialakítását. A tantárgyközi foglalkozások keretében bővíteni kell a természeti és

társadalmi ismereteket, segíteni kell a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat

fejlődését.

163

Meg kell ismertetni nemzeti és etnikai kisebbségeink kultúrájának értékeit, történelmi hagyományait.

Erősíteni kell a haza szeretet érzését.

A kollégium működése

Személyi feltételek:

A nevelőtestület minden tagja rendelkezik a törvényben előírt végzettséggel.

Különösen fontosnak tartjuk, hogy biztos, rendszeres önképzéssel megújított, korszerű szakmai

ismeretekkel rendelkezzenek. Jártasak legyenek a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában,

egyéniségükkel, felkészültségükkel példaként szolgáljanak a tanulók számára, életmódjuk, viselkedésük

követendő modellt jelentsen.

Az is fontos számunkra, hogy minden nevelő rendelkezzen megfelelő empátiával, szociális

kommunikációjában a tanulók iránti tisztelet és szeretet domináljon, tartson folyamatos kapcsolatot a

kollégiumi tanulók közösségeivel, valamint a gyermekek nevelésében résztvevő személyekkel (szülők,

pedagógusok), illetve intézményekkel.

A nevelőtanárok munkáját kiegészítve a BÉKSZI tanárai szervezettel, rendszeres felzárkóztató ill.

tehetséggondozó korrepetálásokat tartanak diákjaink részére.

A nevelőtestület munkáját kollégiumi gondnok, ápolónő, orvos, és BÉKSZI megfelelő létszámú

technikai személyzete segíti. Elvárás a hatékony működéshez, hogy a nem pedagógus dolgozók is

hozzájáruljanak nevelési céljaink megvalósításához az általuk végzett felelősségteljes munkájukkal.

Megértetjük velük, hogy jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési

tényező.

Kollégiumunkban, a Békéscsaba középiskoláiban tanuló fiúk kaphatnak elhelyezést.

Normatív férőhelyeink száma: 155.

Diákjaink döntő többsége a BÉKSZI tanulója, ahol szakmákat tanulnak szakközépiskolai ill. szakmunkás

szinten.

Tárgyi, környezeti feltételek:

A kollégium 1971-ben szakmunkástanulók számára épült. Folyamatos korszerűsítéssel, új bútorok és

eszközök beszerzésével törekszünk arra, hogy a kollégiumok tárgyi feltételeit meghatározó 11/1994.

MkM. rendelet 17. sz. melléklete által a kollégiumokra meghatározott kötelező eszközöket- és

felszereléseket biztosítani tudjuk.

164

A kollégium belső és külső környezete segíti a nevelési célok elérését. Szolgálja a tanulók biztonságát,

kényelmét, valamint megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Tárgyi felszereltsége biztosítja a

nyugodt tanulás feltételeit az erre a célra kialakított helyiségekkel. Lehetősége van tanulóknak az önálló

ismeretszerzésre, kulturális tevékenységekre az intézményen belül (könyvtár, klubszoba, tanuló). Az

iskola tornaterme, pályája a kollégium konditerme a sportolást teszi lehetővé.

Kiemelt feladatnak tekintjük a kommunikációt és a pályaorientációt segítő korszerű eszközök

beszerzését, rendszeres működtetését.

A kollégiumi élet megszervezése

A kollégium napi munkájának, belső életének szabályozása során figyelembe vesszük a tanulók, a szülők

valamint a tagiskolák igényeit, valamint az intézményi szokásokat is.

A diákok napi foglalkoztatásánál igazodunk az egyéni és életkori sajátosságokhoz annak érdekében, hogy

a tanulók optimális testi-lelki fejlődésének feltételei biztosítottak legyenek,

A kollégiumi élet megszervezésében, működtetésében a nevelőtestület mellett jelentős szerepet kap a

diákönkormányzat.

A diákönkormányzat vezetői és tagjai megismerik a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás

és konfliktuskezelés technikáit, módszereit.

Hagyományaink

Hagyományaink ápolásával, bővítésével erősítjük a kollégiumi közösség együvé tartozását.

Kiemelt kollégiumi hagyományok:

- I. évfolyamosok fogadása, - Gólyabajnokságok, vetélkedők (a felsőbb éves tanulók szervezésében), -

Gólyaavató ünnepség, - Évbúcsúztató (karácsonyi) ünnepség, - Kollégiumi napok, - Végzős tanulók

búcsúztatása, - Megemlékezéseink nemzeti ünnepeinkről, jeles napokról

A kollégium múltja meglehetősen szép, ápolásra méltó hagyományrendszert örökített a jelenkori

generációra. A hagyományrendszer őrzése, egyrészt az intézmény szellemiségében, az íratlan

szabályokban, szokásokban, másrészt céljainkban, dokumentumainkban kitapinthatók. A lelkiismeretes

munka mellett méltó módon meg kell jeleníteni eredményeinket és megünnepelni jeles napjainkat.

Hagyományrendszerünk továbbfejlesztését értékeink megbecsülésében, tudatosításában, és

elmélyítésében látjuk megvalósíthatónak. A jövőben törekednünk kell a tanulók életpálya-követésének

kidolgozására.

A kollégium kapcsolatrendszere

165

Feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a diákjaink szüleivel

(személyes, levél, telefon) szülőcsoportokkal (osztály- csoport szülői értekezletek, iskolai fogadónapok), a

bázisiskolák tanáraival, szakoktatóival, a városban működő társkollégiumokkal, a tanulók nevelésében

érintett intézményekkel, sportegyesületekkel.

Szociális problémák megoldása ügyében az egyes tanulók állandó lakhelyének önkormányzatánál járunk

el.

Az iskolával, szülővel való kapcsolattartás formái:

A szülőkkel való kapcsolattartás nem korlátozódik a szülői értekezletekre, hanem a személyes

megbeszélések, írásos és telefonértesítések egészítik ki. Alapvetően támaszkodni kívánunk az intézményi

Szülői Szervezetre, a kötelezően előírt egyeztetésen túlmenően is kérjük és várjuk észrevételeiket,

véleményüket, javaslataikat, amelyeket munkánk során hasznosítunk, beépítjük azokat

tevékenységrendszerünkbe. Évente általában három szülői értekezletet tartunk, amelyek látogatottságával

nem vagyunk elégedettek. Ezek közül a legjelentősebb a tanévnyitó szülői értekezlet, ahol legalább az

elsős szülők teljes számban megjelennek. A szülői vélemények pozitív visszajelzései erősítenek végzett

tevékenységünkben.

Kollégiumunk - a szülőkkel és a kapcsolt iskolákkal együttműködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló

eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában.

A kollégium ifjúságvédelmi tevékenysége

A kollégium ifjúságvédelmi munkáját az ifjúságvédelmi felelős és a csoportnevelő szervezi és koordinálja.

A kollégiumi nevelőtanár nevelő és oktató gyermekvédelmi tevékenységét elsősorban, mint

csoportvezető látja el. Így csoportja tagjainak egyéni és személyes problémáival külön is foglalkozik.

Információt gyűjt a gyengébben vagy az egy-egy tantárgyból kimagasló teljesítménnyel rendelkezőkről,

szorgalmazza a lemorzsolódás elkerülését, illetve a tehetség még időben való felismerését és ápolását.

Figyelemmel kíséri növendékei iskolai munkáját, ellenőrzi a tanulók osztályzatait, eredményeit. Szükség

esetén segítséget nyújt magánéleti problémái, illetve a szülőkkel tartott kapcsolatok ápolásában is.

Kiemelt feladatunknak tekintjük a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók felderítését,

családi hátterük megismerését. Az éves munkatervben rögzítettek szerint végezzük drogprevenciós,

egészségnevelési, mentálhigiénés tevékenységünket. Tevékenységünk főbb formái: előadások,

nevelőtestületi továbbképzések, kiscsoportos foglalkozások, egyéni foglalkozások, filmvetítések,

felvilágosítás. Minden lehetséges pedagógiai eszközzel fellépünk a káros szenvedélyek ellen. Kapcsolatot

tartunk a tanulók állandó lakóhelye szerinti települési önkormányzat Polgármesteri Hivatal

munkatársaival, a rászoruló tanulók esetében gyermekvédelmi támogatás megállapítását

kezdeményezzük. Fellépünk minden olyan a tanulók személyiségét negatívan befolyásoló tényező ellen,

amelyek közvetve vagy közvetlenül károsan hatnak a tanulók egészséges fejlődésére.

166

Jelentkező feladataink:

- Rendszeres kapcsolattartás az érdekelt iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel, a GYIVI- munkatársaival, a

tanuló állandó lakhelye szerinti családsegítő, gyermekjóléti szervezeteivel.

- A szülők távollétében tanulóink érdekvédelmi képviseletének ellátása a hivatalos szervek, intézmények

felé.

- A megelőző tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése (előadások, bemutatók, egyedi esetek

elemzése).

- A DÖK érdekvédelmi felelős munkájának segítése

Az ifjúságvédelmi felelős kolléga állandó tagja a kollégiumi fegyelmi bizottságának.

A kollégiumi tevékenység szerkezete

A kollégiumi nevelés során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében

szervezzük attól függően, hogy mi a foglalkozás célja, jellege.

A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások:

Tanulást segítő foglalkozások:

A napi felkészülést 6 tanulócsoportban végzik tanulóink.

A csoportszervezés alapelvei:

- azonos iskolatípus

- azonos osztály

- szakma vagy szakmacsoport

- gyakorlati munkahely

A szilencium naponta 3 óra, szünettel. A szilenciumi munka irányítását, segítését, ellenőrzését és

értékelését a nevelőtanár a csoport tanulmányi felelősének bevonásával végzi.

A szilenciumon köteles részt venni minden 9-12 évfolyamos tanuló. A felnőtt korú hallgatók a napirend

betartása mellett egyéni felkészülésre kapnak lehetőséget. (A felnőtt korú hallgatók a nevelőtanárok

mellett segítséget nyújtanak gyengébb előmenetelű, első időszakos tanulótársaiknak a szilencium 3.

órájában)

A szilenciumi foglalkozások időkeretét úgy kell felhasználni, hogy a szakmunkástanulók bukásmentesen,

a legjobbak pedig az érettségi megszerzésére törekedve zárják a tanévet.

A középiskolások esetében fő cél a továbbtanuláshoz szükséges eredmény elérése.

A szilenciumi foglalkozások vezetésében a nevelőtanárok teljes módszertani szabadsággal rendelkeznek.

A foglalkozásról való távolmaradást kizárólagosan ők engedélyezhetik. A tanórák védelme érdekében

szilenciumi időben más rendezvény csak a kollégiumvezető engedélyével szervezhető.

167

A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése (felzárkóztatás) tanári vezetéssel, szervezetten folyik, a

kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása (tehetséggondozás) céljából a kollégium

az iskolával együttműködve munkálkodik.

Az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium együttműködik

az iskolával, amely különböző diákköröket szervez.

Tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások:

- A csoportfoglalkozásokon elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek

megbeszélése, értékelése történik.

Ezen foglalkozások célja, hogy a diákok elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a

közösségi együttélés normáit, a kultúrált viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet,

valamint olyan új ismeretekhez jussanak, amelyet az iskolában kötött formában nem tanulnak.

- Az egyéni foglalkozásoknak a távollévő család pótlása, a személyes problémák megbeszélése,

megoldása, ill. az egyes tanulókkal történő speciális foglalkozás a feladata.

A tanulást segítő, a csoportfoglalkozás és a kollégium által szervezett rendezvényen való részvétel

minden tanuló számára kötelező. A kollégiumi nevelési csoportfoglalkozások éves óratervet az 1. sz.

melléklet tartalmazza.

A kollégiumi szabadidős foglalkozások:

Szabadidős tevékenység nem célozhatja csak a rekreációt - bár ezt is szolgálnia kell - hanem a

személyiségfejlesztés részeként kapcsolódik a felzárkóztatáshoz, illetve a tehetséggondozáshoz. A

felzárkóztatás esélye nem csupán a tanulmányi munka fokozottabb számonkérésében, hanem azoknak a

személyiségjegyeknek, az egyéni érdeklődésen keresztül történő megismerésében rejlik, amelyek sikerrel

fejleszthetőek, sikerélményhez juttatják a tanulót. Ennek kerete a gazdagon szervezett szabadidős

tevékenység, módszere a személyiséghez komplex módon viszonyuló nevelői magatartás. Amennyiben a

szabadidős tevékenység kellően szolgálja a tanulók személyiségének fejlesztését, a kollégiumi lét nem

marad a lakóhely távolságából fakadó szükséges rossz, hanem előnyt jelentő, intellektuális többletet

nyújtó lehetőséggé válik.

A szabadidős tevékenységek főbb területei a kollégiumban: - filmklub, - színház, - könyvtár, -

mentálhigiénés programok, - számítógépes programok, - előadások, - szakkörök (sakk, makett,

amatőrfoci, elsősegélynyújtó, honismereti, stb.) - önképzés.

A területekből a tanulónak választási lehetőség van, de a választását követően a részvétel kötelező. A

szakköri, érdeklődési köri foglalkozások a választható, a sport- ill. kulturális foglalkozások a választandó

foglalkozási formák közé tartoznak.

A tevékenységek szintjei:

168

- egyéni, kiscsoportos

- tanulócsoport szintű

- kollégiumi szintű

- külső intézmény által szervezett

Sporttevékenység, egészséges életmód

Az intézményégség a rendelkezésére álló minden eszköz mozgósításával kiemelt feladatának tekinti a

mindennapos testmozgás, a tömeg és versenysport, valamint az egészséges életmód népszerűsítését, az

ebben élenjáró tanulók jutalmazását. Lehetőségeink szerint biztosítjuk a szükséges eszközök, felszerelését

beszerzését, díjmentes használatát.

- labdarúgás, - kosárlabda, - asztalitenisz, - testépítés, - sakk, - tájékozódási futás, - triatlon.

A szabadidő eltöltésében - tekintettel a tanulók életkorából fakadó mozgásigényére - a sportnak a napi

testedzésnek meghatározó szerepe lehet. Egyaránt szolgálja a rekreációt és az egészséges életmódra

nevelést. Más intézmények, és iskolák által szervezett rendezvényeken való részvétel csak a tanuló

érdekeit szem előtt tartva engedélyezünk.

A tanulók kollégiumi tevékenységének komplex értékelése

A kollégisták tanulmányi előmenetelét, szorgalmát, a tanulócsoportok tanulmányi eredményeit havonta

értékeljük. Félévkor és évvégén a tanulók tevékenységének értékelése az alábbi szempontok

figyelembevételével, történik:

- magatartás

- szorgalom

- foglalkozásokon való részvétel

- tanulmányi munka, tanulmányi versenyeken való részvétel és eredményesség,

- sport és közösségi tevékenység

- sport és tanulmányi versenyeken való részvétel, esetleges kiemelkedő helyezés

- közösségi rendezvények szervezése, lebonyolítása.

Az értékelést úgy végezzük, hogy a tanuló magatartása, foglalkozásokon való részvétele és tevékenysége,

valamint tanulmányi munkája kapja a legnagyobb szerepet, ugyanakkor a közösségi tevékenység és a

sport terén végzett munka is elismerésre kerül. Ezen túlmenően figyelembe vesszük a nevelőtanári,

ügyeletes tanári, kollégiumvezetői,- nevelőszándékú intézkedéseket és dicséreteket is.

Értékelő rendszerünk szolgál a kollégiumi felvételek elbírálásának alapjául.

Egyes tevékenységterületek értékelésének fő szempontjai:

Magatartás: a tanuló nevelőihez, társaihoz való viszonya, Házirend, Napirend szabályainak betartása,

szobarend betartása.

Foglalkozásokon tanúsított tevékenység: foglalkozásokon való részvétel rendszeressége, tanuló aktivitása,

felkészülése, ismereteinek szintje.

169

Sporttevékenység: rendszeresen végzett testedzés, háziversenyeken való részvétel, kollégium képviselete

külső versenyeken, eredményesség

Közösségi tevékenység: diákönkormányzati tevékenység, a hálószoba rendjében való közreműködés, a

kollégium érdekében végzett munka, a nevelők munkájának segítése, tanulótársak segítése, rendezvények

lebonyolításában való részvétel, a kollégium képviselete külső rendezvényeken.

Tanulmányi eredmény: A tanuló szorgalma: tanulmányi eredmény javítása érdekében tett tanulói

erőfeszítések nagysága, tartóssága. A mindennapos felkészülés rendszeressége, a tanári segítség

igénybevételének rendszeressége, gyakorisága.

A figyelmeztetések, és a dicséretek vonatkozásában a Házirend tartalmaz szabályokat.

A tanulók egyéni értékelését nevelőtanárok végzik a fenti szempontok figyelembevételével. Értékelő

rendszerünk alapját képezi a tanulók jutalmazásának, kitüntetésének.

Csoport foglalkozások (mellékletnek 9.)

Javasolt témakörök évfolyamonként

9. évfolyam

Cél az, hogy a tanulók mielőbb beilleszkedjenek az új környezetbe, minél jobban megismerjék egymást,

az elvárásoknak, követelményeknek minél jobban megfeleljenek.

El kell érnünk azt, hogy év végére az alapvető emberi érintkezés formái, az alapvető erkölcsi normák

beépüljenek a jellemükbe, megfelelő motiváltsággal rendelkezzenek a tanulás és a szakmájuk iránt.

Javasolt témakörök:

- Az emberi érintkezés formái (köszönés, megszólítások, szép magyar beszéd, társalgás, érintkezés

szabályai). Egyéb illemtani szabályok: étkezés, öltözködés, viselkedés különböző helyeken és

helyzetekben.

- Tisztaság: higiéné (tisztálkodás, rend és tisztaság szeretete, ápoltság, egészséges kapcsolat).

- Az egészségmegőrzés igényének felkeltése (egészséges életmód, szokásrendszer kiépítése, testi-szellemi

frissesség, egészségkárosítók).

- Tanulás és munka (miért tanulunk, hogyan tanuljunk hatékonyan, olvasás, iskolán kívüli tanulás

jelentősége, tanulás és a szakma, kiből lesz jó szakmunkás, a tanulás és tudás társadalmi megítélése)-

- Egyén és közösség (valahová tartozás, egyéni és közösségi érdekek összefüggései, felsőbb évesek

előjogai, konfliktusok, közösségi-egyéni elvárások, figyelem, udvariasság, kímélet, tisztelet, előzékenység,

tapintat, megértés, tolerancia, empátia, szeretet, másik értékeire nyitottság, konfliktusfeloldó képesség,

alkalmazkodás, érzékenység mások problémáira, örömszerzés öröme).

- Tanulás, művelődés, szabadidő megszervezése: (helyes időbeosztás, napi program, heti program

megszervezése, napirend, hetirend leírása, reggel átgondolni a napi teendőket, este lefekvéskor kiértékelni

a napot).

170

- A szabadidős tevékenység funkciói: (energiapótlás, egyoldalú terhelés ellensúlyozása, társaskapcsolat

fejlesztése, önmegvalósítás).

- A szabadidő felhasználásának lehetőségei

- Közlekedés, balesetmegelőzés

10. évfolyam

A ráépülés elve alapján az előző évi anyagból ha valamelyiket szükségesnek látjuk, akkor ismét beépítjük

a nevelési tervbe, egyébként új, magasabb fejlettségi szintjüknek megfelelő témakörök vannak.

Javasolt témakörök:

- Viselkedés mindennapi élethelyzetekben: (szavahihetőség, megbízhatóság, ígéret, határidők, kölcsön

visszaadása, tisztelet, agresszivitás, sértés, erőszak, hibáink belátása, jóvátételre törekvés, segítségnyújtás,

alkalomhoz illő viselkedés).

- Vitakultúra: (odafigyelés másokra, a másik meghallgatása, véleményének figyelembe vétele, higgadtság,

tények figyelembe vétele, probléma sokoldalú megközelítése, belátás, együttműködési készség).

- A mai magyar társadalom

- Hazánk és a világ: (magyarságtudat, hazafiság, határon túli magyarság, nemzetiségi kérdés).

- Szerelem, szexualitás, család

- Az egészséget fenyegető tényezők, egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése,

illetve gyógyításuk

- A munka az ember életében

- A művészetek befogadása és művelése

- Erkölcsi kultúra (az erkölcs, mint az egyén és a többi ember közötti viszonyok és az emberi magatartás

szabályozója)

- Erkölcs és vallás

- A gondolkodás

11. évfolyam

Egy kissé bővebb kitekintés kell a világba. Ezen kívül már el kellett, hogy jussanak a tanulók egy olyan

szintre, ahol már összetettebb, elvontabb témák megbeszélésére is sor kerülhet.

Javasolt témakörök:

- Eligazodás a mindennapokban, hivatalos ügyek intézése

- Milyen vagyok, milyen szeretnék lenni

- Bennünket alakító külső hatások (tágabb környezetünk)

- Vágyak, törekvések, életcélok

- Társadalmi közérzet, beilleszkedés, beilleszkedési zavarok

- A mai magyar társadalom

171

- Globális problémák

- Jellegzetes erkölcsi problémák megtárgyalása

- Időszerű erkölcsi problémák a magyar társadalomban

- Felkészülés a jövendő családi szerepekre

- A testi és lelki egészség (mentálhigiéné összefüggése)

- Szervezetünk működésének ismerete

- A betegségek és balesetek megelőzésének módjai

- Az eredményes munkavégzés feltéttelei.

- Felkészülés a munkába állásra

- Az élet buktatói, kudarcok elviselése, feldolgozása, újrakezdés lehetősége

12. évfolyam

A középiskola utolsó éves tanulóiról lévén szó, az eddigi ismeretekre alapozva bővíteni kell ismereteiket,

mélyíteni mindazt a tudást, értéket, amit a mai magyar társadalom elvár egy kiművelt fiataltól, illetve az

egységesülő Európa szintje megkövetel.

Javasolt témakörök:

- Informatikai ismeretek

- A médiák szerepe a társadalomban, a médiák hatása az egyénre, közösségre

- Politikai és vitakultúránkról

- Vállalkozói ismeretek bővítése

- Továbbtanulási lehetőségek, elhelyezkedési esélyek

- Szociális érzékenység, tolerancia, másság elfogadása

- Empátia fontossága

- Állampolgári ismeretek

- Külpolitikai ismeretek, ezen belül a szomszédos országok megismerése, a baráti szálak erősítése

- Világnézet, erkölcs, vallás

- Művészeti, zenei, irodalmi élményeink

- Barátság, szerelem, házasság, család, családjogi törvények

- Értékrendszerünkről, értékeink megbecsülése, tisztelete

- Az emberi élet - mint legfőbb érték

- A természet szeretete, környezetünk óvása, féltése

- A demokrácia intézményrendszere, működése

172

A kollégiumi nevelési foglalkozások éves óraterve

ÉVFOLYAM TÉMAKÖR

9. 10. 11. 12. 13.

Tanulásmódszertan 4 3 3 2 2

Önismeret, pályaválasztás 3 3 4 3 2

Művészet és információs kultúra 3 3 2 3 4

Környezeti nevelés 2 2 2 2 3

Életmód, életvitel, háztartási ismeretek 4 4 4 4 4

Egyén és közösség 3 3 3 3 2

Európaiság, magyarság, nemzetiségi lét 3 4 4 3 3

Összesen: 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra

173

20. fejezet: Záró rendelkezések

A Pedagógiai programban felvállalt feladatokat az intézmény a Közoktatási törvényben biztosított

órakereten belül valósítja meg.

A Pedagógiai program 2008. szeptember 1-től, határozatlan ideig érvényes.

A pedagógiai program módosítását a tantestület kezdeményezheti a fenntartó felé, ha az iskolaszék vagy

a nevelőtestület 1/3-a kéri.

A pedagógiai program teljes szövege az tagiskolák igazgatói titkárságán megtekinthető és elérhető a

tagintézmények belső hálózatán illetőleg a honlapon.

A Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai programját

a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Székhelyiskola nevelőtestülete 2008. április 28-i értekezletén

elfogadta.

a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola nevelőtestülete 2008. április 30-i értekezletén

elfogadta.

a Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskola nevelőtestülete 2008. április 28-i értekezletén

elfogadta.

a József Attila Kollégium nevelőtestülete 2008. április 28-i értekezletén elfogadta.

az intézmény Szülői Választmánya 2008. május 14-i ülésén elfogadta.

Marton József

igazgató

174

175

21. fejezet: Mellékletek

1. Szakiskola 9-10 évfolyam tantárgyi programjai 2. Szakiskola Felzárkóztató évfolyam tantárgyi programjai 3. Szakközépiskola 9-12 évfolyam tantárgyi programjai 4. Szakközép Nyelvi előkészítő oktatás tantárgyi programjai 5. Felnőttoktatás nappali munkarend szerint tanuló 10-12. évfolyam

tantárgyi programjai 6. Felnőttoktatás esti munkarend szerint tanuló 10-12. évfolyam

tantárgyi programjai 7. Szakképző évfolyamok tantárgyi programjai 8. Felzárkóztató oktatás helyi tanterve 9. Az egészségnevelési program melléklete