A diszkalkulia felismerése:okai, tünetei és vizsgálata.

Miskolci POK 2016. 04. 28.

Buczkóné Pásztor Melinda

szaktanácsadó

buczkonemelinda@gmail.com

20/8239979

Dékány Judit szerint a matematikai

gondolkodás megalapozása már a

második életév végén megkezdődik.

Ezért szükséges tehát, hogy minél

fiatalabb életkorban ismerjük fel a

számolási zavarra utaló tüneteket, s

kellő időben kaphasson a gyerek

egyénre szabott, célirányos

megsegítést.

A számfogalom kialakulásának menete

2-2,5 év - észlelés segítségével válogat, csoportosít

- ha 3 éves kora körül nem teszi, az már gyanús

4 év - megalkotja a halmazokat,

tulajdonságok megfogalmazása, ellentétpárok megnevezése

4,5-5 év - kisebb-nagyobb, több-kevesebb

- ha 5 éves korra nem tudja becsléssel

a több-kevesebbet, az baj...

A számlálás feltétele:

- nagymozgások fejlettsége

- finommotorium fejlettsége

- artikuláció fejlettsége

5 év

- a megszámlálásnak helyén kell lennie!

- 5-ig ki kell alakulnia a globális mennyiségfogalomnak

- egy-egy értelmű megfeleltetést végeznie kell

6 év

- átlépi a test középvonalát, 6-ot mutat (magas fokú vizuális percepciót kíván)

-Piaget

Első osztály év elején

- elemi szintű bontást már értelmeznie kell,

interiorizációs folyamat

(sok-sok cselekvéssel megélt számolás)

leképeződik

absztrakt számfogalom kialakulása

Dr. Márkus Attila: Számolási

zavarok a neuropszichológia

szemszögéből

(Fejlesztő pedagógia 1998/6)

A számolási képesség olyan

akusztikus-verbális-

szimbolikus tevékenység,

amelyet írásban is

kifejezünk, olvasva is

megértünk és mentálisan is

alkalmazunk.

Matematikai megismerés

Analóg

mennyiség

reprezentáció

Vizuális

arab szám

formátum

Auditoros

verbális

szó keret

Összehason-

lítás

Hozzávető-

leges

számolás

Több jegyű

műveletek

Párosság

Számolás

Összeadás

és

szorzótábla

Dehaene (1992) nyomán

Hármas kódolás

Arab szám

megértés

Pl. 6 x 6

Verbális szám

megértés

Pl. „hatszor hat”

Arab szám

produkció

Pl. 36

Verbális szám

produkció

Pl. „harminchat”

Mennyiség

rendszer

Arab

szám

formátum

Verbális

rendszer

Belső reprezentációkBemenet Kimenet

Aritmetiai

tények

Számolási

procedúrák

Konceptuális

tudás

Számolási műveletek

Dehaene, 2003; Delazer és mtsai., 2004; McCloskey, 1992 nyomán

Számolási probléma felismerése már óvodáskorban

• emberrajznál figyelni kell a test arányait (saját testsémájára utal), ha nincs kézfej a rajzon, ez a számolás képességének hiányát mutatja

• ha az ujjak mozgatásával probléma van, ez is a számolási képességek hiányát mutatja

• mozgás összerendezettsége, mozgás koordináció

• mozgás ritmikussága (lépcsőn hogy megy?), ritmusérzés

• finommozgás, pl. gombok, gyöngyök válogatása

• testrészek, meg tudja-e mutatni, hogy melyik testrésze hol van

• relációs szókincs (pl. több, kevesebb)

• nyelvezetben: végez-e összehasonlítást?

• síkban való tájékozódás

• diszkalkulia-veszélyeztetett gyerekek általában nem szeretnek boltos játékokat játszani

• kisfiúk általában szeretik megtanulni a rendszámtáblákat – diszkalkulia-veszélyeztetett kisfiúk nem figyelik

A különböző agyi területek funkciói, szerepük a matematika tanulásában

• Frontális (homlok) lebeny: figyelem, mozgásszervezés

• Parietális (fali) lebeny: jobb oldal: térbeli tájékozódás, bal oldal: számolási készségek

• Nyakszirti lebeny: számfelismerés

• Halántéklebeny: memória, egyensúlyszerv

Terminológiai problémák, a szakirodalom sokféle

fogalmat használ

●Fejlődési diszkalkulia (altípusok is)

●Matematikai tanulási zavar

●Számolási készség deficit

●Szám vakság (számdetekció sérülése)

●Matematikai képességzavar

●Aritmetikai tanulási zavar

●Szám tény betegség

●Pszichológiai problémák matematikában

Számolási gyengeség vagy nehézség vagy számolási zavar???

Differenciáldiagnosztika szerinti osztályozás:

- alacsony IQ = számolási gyengeség

- átlagos, vagy annál magasabb IQ, fejben tud műveleteket végezni, de olyan sok a gyengén működő részképesség, hogy hibás lesz a műveletvégzés (írásban), pontatlan a fejszámolás =számolási nehézség

- diszkalkulia: átlagos vagy átlag fölötti IQ, nagyon gyenge számolási képességek

Számolási nehézség(BTMN):

• Alacsony(abb) intellektus, viszonylag egyenletes képességstruktúra

• A számoláshoz szükséges képességek lassabban fejlődnek

• Dominánsan mennyiségi jellegű elmaradásai vannak

• Ezek általában átmeneti jellegűek, segítséggel behozhatóak (korrepetálás, otthoni gyakorlás).

Számolási zavar(SNI):

• Magas(abb)intellektus, szórt képességstruktúra

• Minőségi jellegű elmaradásai vannak

• A számoláshoz szükséges képességek zavart, lassabb fejlődése jellemző

• A fejszámolás mindig komoly probléma

• Speciális terápia hatására is nehezen szakadnak el az eszközhasználattól

Ennek eldöntése Szakszolgálati kompetencia, szakértői vizsgálat keretében

• Eljárásrend ugyanaz, mint a többi probléma megjelenése kapcsán.

• Komplex pedagógiai- gyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi módszerek alkalmazásával.

Csoportosítása

• Fejlődési diszkalkulia:gyermekkorban megjelenő számolási zavar, főként a számolási képesség kialakulásának megnehezülése vagy lehetetlenné válása(ez a gyakoribb).

• Szerzett diszkalkulia: a már elsajátított számolási képesség különböző fokú hiányossága agyi károsodás következtében.

A diszkalkulia típusai:(érdekességként, ezt nem nevesítjük külön)

• Grafikus diszkalkulia: a tanuló nem képes a matematikai szimbólumok elsajátítására, alkalmazására.

• Olvasási diszkalkulia: a tanuló nem tudja a matematikai szimbólumokat megfelelően értelmezni. E típusok együtt járhatnak diszlexiával, diszgráfiával.

• Emlékezeti diszkalkulia: az emlékezeti hibák a felületes szövegészlelésből, a gondolkodási műveletek elégtelenségéből adódnak.

• Gondolkodási diszkalkulia: a tanuló analizáló, szintetizáló, összehasonlító képessége gyenge, hibásan analógizál. Elmaradott az ítéletalkotás, a következtetés, az indokolni tudás.

Problémák

● A tünetcsoportok nem zárják ki egymást.

● Nem láthatóak külön-külön ezek az altípusok.

● Talán nem is jó elkülönítés.

Fejlődési diszkalkulia okai:

• Agyi károsodás

• Részképesség-zavar(hátterében nem mutatható ki durva agyi elváltozás)

• Betegség(epilepszia, anyagcserezavar)

• Öröklött állapot

• Kedvezőtlen pszichológiai tényezők

• Gyermekkori fejlődészavarok, melyhez társul a diszkalkulia

Együttjárás más zavarokkal

Leggyakrabban:

oDiszlexia 17%

oADHD 26%

Okok, amelyek definíció szerint

nem lehetnek okok

●Környezeti depriváció (Broman és mtsai, 1996)

●Rossz oktatás, alacsony IQ (Miller és Mercer, 1997)

●Matematikai szorongás (Ashcraft, 1995)

Gyakorisága

Iskoláskorú populáció körében:

Kb. 6%

Fiú-lány arány: 1: 1

Hétköznapi életben●Nehezen megy a vásárlás (összeadás, visszajáró,

egyáltalán mennyibe kerül valami, borravaló)

●Nehezen tanulja meg az órát kezelni, nehezen

mondja meg, hogy mennyi az idő, események

sorrendjével zavarok, időbeosztás

●Sport, pontozás, táblajátékok

●Dolgok megmérése, mint hőmérséklet vagy

sebesség

●Általában nem érti, amikor számokról van szó

Matematika órán (Bevan és Butterworth)

“…reggel fejben számolunk, és azt mondja – felteszi a

kérdéseket, eléggé gyorsan mondja, én meg elkezdem csinálni,

aztán elfelejtem.”

Gyerek 1: “Néha gyorsan mondja a dolgokat, és aztán elfelejtem”

Moderátor: “Értem.”

Gyerek 2: “Nem csak hogy elfelejtem, hanem egyáltalán nem is

értem, amit mond.”

“Figyeltem a kérdéseire… aztán nem értettem és … hú … a

mellettem ülő értette, és még csak meg sem kérdeztem őt …

egyszerűen összezavarodom, és legtöbbször rosszul

válaszolok…”

Érzelmi következmények (Bevan és

Butterworth)„Legszívesebben ordítanék és azt mondanám ‘miért

csinálod ezt, miért csinálod ezt?’ és beverném a tanár

fejét…”

„…amikor nem tudok valamit, azt szeretném, hogy okosabb

legyek, és akkor nem hibáztatnám magam…”

„…nem vagyok jó, és nem szeret, amikor a mamám ezt

mondja – ezért nem szeretem egyáltalán a szorzó táblát.”

Diszkalkulia?

DSM-IVMatematikai rendellenesség (315.1)

o A. A matematikai képesség, amelyet az egyénileg felvett standardizált

teszttel mérünk, lényegesen a személy életkora, mért

intelligenciája, és korának megfelelő oktatás alapján elvárható

szint alatt van.

o B. Az A pontban leírt zavar jelentősen zavarja az iskolai

teljesítményt vagy a mindennapi élet tevékenységeit, amelyek

matematikai képességeket igényelnek.

o C. Ha szenzoros deficit is jelen van, a matematikai problémák

meghaladják a hasonló deficit esetében tapasztalhatóakat.

BNO

Az aritmetikai készségek zavara (Dyscalculia)

(F81.2)oAz aritmetikai készségek károsodása alakul ki, ami nem magyarázható

egyszerűen mentális retardátióval, vagy nem megfelelő oktatással.

oA zavar vonatkozik alapvető feladatokra, mint az összeadás, kivonás,

szorzás, és osztás, illetve később érinti a sokkal absztraktabb

feladatokat, mint az algebra, trigonometria, geometria vagy kalkulációk.

FARKASNÉ (2007, 2008)

A matematikai teljesítményben megjelenő,

általános intelligenciaszintet nem érintő zavarról

csak neurológiai, pszichológiai érintettség (strukturális, ill. funkcionális eltérés) esetén

örökletes és/vagy szerzett sérülés eredménye.

A környezet befolyásol, de nem oksági tényező.

DÉKÁNY (1989, 1995)

• ép intelligenciaérték mellett

• organikus hátterű,

Dékány Judit (Kosc): A diszkalkulia az agy strukturális károsodásának következménye…, az általános mentális képességben eltérés nincs.

• szint alatti teljesítmény,

• az egyén a matematikában a tőle elvárt képességek szintje alatt kórosan elmarad.

+ • motorikus, perceptív

funkciók

• rövidtávú, szeriálisemlékezet

• figyelem,

• a különböző gondolkodási műveletek

• az absztrahálás súlyos zavara, az elvont fogalmi emlékezés sérülése, illetve a beszéd- és a nyelv eltérő fejlődése

A diszkalkulia tünetei, illetve arra utaló jelek

• akusztikus észlelés (7-4)

• vizuális észlelés (6-9)

• tájékozódás(E-3, t-f, helyiérték, irányok)

• nagymozgás, finommotorika (ügyetlen)

• laterális dominancia (oldaliság)

• figyelem(szétszórt, rövid ideig tartó, fáradékony)

• koncentrálóképesség

• szimultán (utánmondó) emlékezet

• szeriális teljesítmények, ritmuszavar

• gondolkodás: absztrahálás, analógiás gondolkodás

• analízis-szintézis

• sorozatalkotás

• grafomotórium

• mozgás és a beszéd összerendezettsége

• feladattudat és feladattartás

• motiváltság

NYELVI TÜNETEK• beszédészlelés és beszédértés

• auditív figyelem

• mozgás-beszéd koordináció

• passzív, aktív és relációs szókincs

• viszonyfogalmak, főfogalmak

• nyelvi kifejezőképesség

• tér- és időfogalmak

• olvasás-írás

MATEMATIKAI KÉSZSÉGEK GYENGESÉGE• számtani műveletek, matematikai jelek,

kifejezések, szabályok

• mennyiségi változások

• számlálás (számfogalmak)

• mennyiségállandóság

• globális mennyiség-felismerés

• összehasonlítás, rendezés

• összefüggések

• számjegy - számkép

• számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok

• számemlékezet

• számolási technika, műveletvégzés

Sajnos a diszkalkulia nemcsak alsó

tagozatos jelenség, hanem

előfordulása jellemző a felső

tagozaton is, de még

középiskolában, sőt egyetemen is

találkozhatunk

diszkalkuliás diákokkal.

A DISZKALKULIA VIZSGÁLAT PEDAGÓGIAI TERÜLETEI

1. A saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódásfelmérése, bal-jobb differenciálás, lateralitás vizsgálata (megfigyelése)

2. A számfogalmak felmérése (megfigyelése)

3. Az alapműveletek és inverzeik értelmezésének, lejegyzésének, elvégzésének vizsgálata, 10-es, 20-as és osztályfoknak megfelelő számkörben

4. Egyszerű és összetett szöveges feladat végzése

5. Matematikai logikai szabályok felismerése

A SZÁMOLÁSI ZAVARRA UTALÓ TIPIKUS HIBÁK

A feladatok nem egy korosztály feladatsora, hanem válogatás a különböző számkörökön belül.

1. A saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódás felmérése, bal-jobb differenciálás,

lateralitás vizsgálata

• Meséld el a mai reggeledet!

• Emeld fel a bal kezed! Fogd meg a bal kezeddel a jobb bokád! A jobb kezeddel a bal térded! Ajobb kezeddel a jobb füled!

• Hol van a lap alsó sarka?

• Írd a nevedet a jobb felső sarokba!

• Írd a dátumot a bal felső sarokba!

Probléma lehet:

• Bal-jobb differenciálás nem biztos

• Kialakulatlan vagy bizonytalan téri, időbeli tájékozódás

2. A számfogalmak felmérése

Számlálás

• 20-ig egyesével növekvő és csökkenő

• 20-ig kettesével növekvő és csökkenő

• 100-ig tízesével növekvő és csökkenő

• 480-tól tízesével 600-ig…

Tipikus hibák:

Számmal, mennyiséggel kapcsolatos problémák:

• számok kihagyása, felcserélése, iránytévesztés

• egyetlen ritmusú számolás

MENNYISÉGI RELÁCIÓK ALKOTÁSA, MEGNEVEZÉSE

Feladatvégzés fejben:

Melyik több: a 7 vagy a 6? / Melyik több: a 17 vagy a 16?

Melyik kevesebb: a 3 vagy az 5? / Melyik kevesebb: a 12 vagy a 13?

Feladatvégzés írásban:

Írd le a számokat: 3, 15, 1, 0, 7, 7, 4, 20, 9, 6!

Olvasd el, mit írtál le!

Rajzold be a több-kevesebb jelét a számok közé!

Tipikus hibák:

• rosszul írták le a számokat(6034 helyett 634, 1024 helyett 100024)

• a relációs jelet helytelenül alkalmazták

• bizonytalanok voltak az azonos számjegyekből álló számok közötti relációkmegállapításánál: 612 ≥ 621 vagy 612 = 621

A MENNYISÉGÁLLANDÓSÁG

FELMÉRÉSE

• Vegyél ki a dobozból 7 korongot!

• Hány korong van az asztalon?

És most hány korong van?

• Globális számkép felismerése…

A HELYIÉRTÉK-FOGALOM

VIZSGÁLATA

(100-as számkörtől)

• Hány egyes, hány tízes van ebben a számban?

Tipikus hiba:

• globális számképet nem ismeri fel vagy/és egyesével számolja le

• feladatot helyiérték-táblázat segítségével tudták csak megoldani.

• A matematika szinte mindegyik

témakörének tanítása és tanulása

megkívánja,hogy a tanuló biztos

számfogalommal rendelkezzen.

• Ha a természetes számok

halmazában nem tudunk teljes

biztonsággal tájékozódni, akkor

nem boldogulunk később az

egész számokkal és a törtekkel

(racionális számokkal).

3. Az alapműveletek és inverzeik értelmezésének, lejegyzésének, elvégzésének vizsgálata, 10-es, 20-

as és osztályfoknak megfelelő számkörben

PÓTLÁS

• Vegyél ki a dobozból 3 korongot!

• Legyen öt!

• Legyen megint három!

• Legyen hét!

• Mennyi kell háromhoz, hogy kilenc legyen?

• Számold ki!...

BONTÁS

• Vegyél ki 7 korongot a dobozból!

• Ennyit megmutatok. Mennyit nem…

SZÓBELI ÖSSZEADÁS

• műveleteket a tanár szóban közli, melyeket a tanulónak hangos számolással fejben kell megoldani. Mindegyik feladat egy-egy kártyára is fel van írva, ha szükséges segítségként meg lehet mutatni.

• Mennyi három meg kettő? Számold ki! (szóban)

• Írd le, amit mondok!: három meg négy; öt meg négy! Számold ki!

• Írd le, amit mondok: hét meg nyolc! Számold ki!

7 + 8 =

13 + 7 =

20 + 30 =

76 + 25 =

62 + 26 =

76 + 30 =

325 + 48 =

624 + 231 =

Tipikus hibák :

• Nem tudták megjegyezni az összeadandókat

• rossz volt a számolási technikájuk: úgy számoltak, mintha írásban számolnának.

ÍRÁSBELI ÖSSZEADÁS

• A vizsgálatvezető számpárokat diktál, melyeket írásban kell összeadni.

5074, 334;

1024, 612;

Tipikus hibák :

• A számokat nem tudták helyiérték-helyesen egymás alá írni

• rossz volt a számolási technikájuk

• a maradékokat vagy nem tartották meg, vagy beírták az összegbe:

5074 és 334 összeadásánál az egyik gyerek „ 7 +3 = 10, leírom a

nullát, maradt az egy;0 + 1 = 1 , leírom az egyet, maradt a nulla”

szöveget mondta

SZÓBELI KIVONÁS • A szóbeli összeadáshoz hasonlóak az

utasítások és a segítség.

5-3=

10-7=

9-6=

18-7=

Tipikus hibák :

• Nem tudták megjegyezni a számokat: a műveletkártyák láttán úgy számoltak, mintha írásban számolnának;

• a matematika nyelvén nehezen fogalmaztak

ÍRÁSBELI KIVONÁS • A kisebbítendőt is és a kivonandót is

diktálás után kell leírni, majd a kivonást írásban kell elvégezni.

305,127;

1725,637

Tipikus hibák :

• A helyiértékek egyeztetése rossz volt;

• a pótlást rosszul végezték, a maradékot a magasabb helyiértékhez

legtöbbször nem adták hozzá

Szóbeli szorzás

• A szorzótábla ismeretének vizsgálatára irányulnak a feladatok

3∗9 =

8∗7 =

6∗6 =stb

Tipikus hibák :

• A szorzótábla bevésése nem történt meg.

Írásbeli szorzás

• A vizsgálatvezető lediktálja a tényezőket és a szorzást a tanulónak írásban, hangosan mondva kell elvégezni.

2046 :3 ;

241:35 ;

Tipikus hibák :

• maradékokat nem tartották meg, nem vették figyelembe;

• nem történt meg a részletszorzatoknál a helyiérték-egyeztetés.

Szóbeli osztás

• bennfoglaló tábla (osztó tábla) ismeretének vizsgálatár a irányulnak a kérdések.

6 : 8 =

72 : 9 =

35 : 7 = stb.

Tipikus hibák :

• A bennfoglaló táblát nem tudták teljes biztonsággal.

Írásbeli osztás

• tanuló írásban, hangosan mondva végezze el a vizsgálatvezető által lediktált műveleteket

342 : 9 =

5436 : 25 = stb.

Tipikus hibák :

• Hibásan számoltak;

• rossz volt a műveletvégzés technikája

• részhányadosokat rosszul állapították meg.

4. Szöveges példák, egyszerű és összetett

10 kiflit vettem és 5 zsemlét? Hány péksüteményem van?

• feladat elismétlése

• a lényeg kiemelése

• fejben kiszámolás

• pontos válasz megfogalmazása

Tipikus hibák :

• feladat pontos elismétlése

• a lényeg kiemelése (nem jó műveletet alkalmaztak)

• fejben kiszámolása (számolási hiba)

• pontos válasz megfogalmazása

5. Sorozat folytatása írásban

Számemlékezet: mindig eggyel több elemből álló számhalmazt mond a gyereknek, melyet vissza kell mondania. Hibás visszaemlékezés esetén a feladatot nem kell folytatni.

• Mondd utánam!

6,7 3,8,1, 5,9,4,5,

• Mondd utánam fordított sorrendben!

2,3 8,5,3 9,6,3,2,

5,3,8,7,1,

Tipikus hibák :

• Öt elemből álló számhalmaz esetén már nem tudták felidézni a számokat: inkább több számot mondtak, mint kevesebbet.

Sorozat folytatása írásban

2, 4, 6……

20, 18, 16…..

2, 5, 3, 6, 4, …..

Tipikus hibák :

• Nem ismerte fel a szabályt

• Felismerte a szabályt, de számolási hibákat vétett

„A diszkalkulia egyik leginkább elfogadott oksági és tüneti leírását Desoete (2006)

tipológiája adja (idézi KRAJCSI,2010,100.):

1.szemantikus emlékezeti deficit:

• a numerikus tények elsajátításának, előhívásának zavara,

• hibás és lassú a fejben és az írásban történő számolás,

• más feladatokban is gond van a munkamemóriával;

2.procedurális deficit:

• írásbeli műveletvégzéskor van gond az eljárások alkalmazásával,

• komplex eljárásokban nehézséget okoz több lépés sorba állítása,

• a végrehajtásban sok hiba található, és a komplex aritmetikai műveleteket nehéz megtervezni és végrehajtani;

• fejben számolás során is problémák adódnak,

• több lehetséges stratégia kiválasztásakor a fejletlenebbet választják,

• és az eljárások mögött meghúzódó fogalmakat is nehezen értik;

3.téri-vizuális deficit:

• a számjegyek tükrözése, vagy a számjegyek nem megfelelő sorrendű használata a számolási feladatokban,

• a számok elhelyezése a számegyenesen helytelen,

• illetve tárgyak nagyságszerinti rendezése nehezített,

• emellett a téri-vizuális észlelés és emlékezet működésével is lehet probléma, ennek következtében a téri feladatok megoldása vagy a geometria is nehéz;

4.számismereti deficit:

• a bemenetek és kimenetek, illetve azok kapcsolatának a zavara,

• a számok helytelen írása,

• illetve a különböző modalitások közti hibás kódolás,

• probléma lehet az absztrakt számmegértéssel, a számrendezéssel vagy számlálással…

DISZKALKULIA VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ, ha feltűnően sok tipikus hiba…

Számfogalmak

• Mennyiségi relációk

• Mennyiségállandóság

• Helyiérték-fogalom

Alapműveletek és inverzeik

• Pótlás

• Bontás

• Összeadás

• Kivonás

• Szorzás

• Osztás

DISZKALKULIÁRA UTAL, HA…

• Tájékozódás

• Számlálás

• Számnév-számjegy egyeztetés

• Relációalkotás

• Figyelem

• Pótlás, bontás, összeadás, kivonás

DE! A számfogalmai mégis kialakulatlanok

• Mennyiségállandóság

• Helyiérték – fogalom

DE! Számfogalmai nem absztrahálódtak

Mentesség??Melyik a jó megoldás??

KNT. 56. § (1)

A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti:

• mentesítsék az értékelés és minősítés alól.

Nem a tanulása alól. Nem az óra látogatása alól.

Milyen tantárgyból vagy tananyagrészekből?

• matematikából

• a fizika, kémia, informatika tantárgyak esetében a számolási feladatok alól….

A tanuló részére a tanulási folyamatban és a vizsgákon is

• Hosszabb felkészülés

• Segédeszközök alkalmazása

• Írásbeli szóbelire kiváltása

• Más tantárgy választása

• Szóbeli helyett írásbeli vizsga

Az eredmény hibás lett egy nulla miatt,

a dolgozat egyes lett a hiba miatt,

a félévim hármas lett az egyes miatt,

az anyu meg mérges lett a hármas miatt,

az ajándék ugrott a méreg miatt,

és mindez egy semmi nulla miatt.

A DISZKALKULIÁS TANULÓK MEGSEGÍTÉSÉNEK FŐBB FELADATAI

• Pszichés részfunkciók, nyelvi tünetek

• Számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak

• Alapműveletek és inverzeik

• Szöveges feladatok

• Nevelési feladatok

Javasolt szakkönyvek

Dékány, J. (1999). Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és

terápiájához. Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző

Főiskola.

Márkus, A. (1998). Számolási zavarok a neuropszichológia

szemszögéből. Fejlesztő Pedagógia, 3-15.

Számolás 1-3.

Mesterházy Zsuzsanna szerk: Diszkalkuliáról pedagógusoknak, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola adta ki, 1999.

Selikowitz, M.:Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1996.

Források:

• Krajcsi Attila:A numerikus megismerés pszichológiája

• Szilák Aladárné:MATEMATIKATANULÁSI NEHÉZSÉGEK, DISZKALKULIA