a „feltörekvő Óriás”: dél-Ázsia
DESCRIPTION
A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia. dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney @ caesar.elte.hu. Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék. Dél-Ázsia lehatárolása. Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A „Feltörekvő Óriás”: A „Feltörekvő Óriás”: Dél-ÁzsiaDél-Ázsia
GazdaságföldrajzGazdaságföldrajzPesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)2014/2015, I. félév2014/2015, I. félévBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás TanszékBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
dr. Jeney Lászlódr. Jeney Lászlóegyetemi adjunktusegyetemi adjunktus
[email protected]@caesar.elte.hu
2222
Dél-Ázsia lehatárolásaDél-Ázsia lehatárolása
Dél-Ázsia egyéb elnevezései Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korbóla gyarmati korból– Kelet-India (Nyugat-India ≈ Kelet-India (Nyugat-India ≈
Karib-térség)Karib-térség)– Elő-India (Hátsó-India ≈ Elő-India (Hátsó-India ≈
Délkelet-Ázsia)Délkelet-Ázsia) Elkülönül ÁzsiátólElkülönül Ázsiától
– Indiai kőzetlemez, Himalája Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe) elválasztó szerepe) szubkontinens, alkontinens szubkontinens, alkontinens könnyű lehatárolnikönnyű lehatárolni
– Antropológiai (nem Antropológiai (nem mongoloid), nyelvi másság mongoloid), nyelvi másság (indoeurópai)(indoeurópai)
– Sajátutas gazdaságpolitikaSajátutas gazdaságpolitika
IndiaIndia
Maldív-Maldív-szigetekszigetek
Srí LankaSrí Lanka
NepálNepál BhutáBhutánn
BangladBangladeses
3333
Dél-Ázsia lehatárolásaDél-Ázsia lehatárolása
Dél-Ázsia (6 ország): Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetekés a Maldív-szigetek
Csak Ny-i irányba Csak Ny-i irányba nyitottabb nyitottabb tágabb tágabb (angolszász) értelmezés:(angolszász) értelmezés:– Gyakran Pakisztán is D-Gyakran Pakisztán is D-
Ázsia részeÁzsia része– CIA The World Factbook: CIA The World Factbook:
Afganisztán isAfganisztán is– Legtágabb értelmezés Legtágabb értelmezés
ENSZ: még Irán isENSZ: még Irán is
IndiaIndia
Maldív-Maldív-szigetekszigetek
Srí LankaSrí Lanka
NepálNepál BhutáBhutánn
BangladBangladeses
4444
Dél-Ázsia népességföldrajzi Dél-Ázsia népességföldrajzi képeképe Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió kmLegkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km22
Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések:világ 20%-a), jelentős eltérések:– India túlsúlya 1,2 mrd (85%) India túlsúlya 1,2 mrd (85%) VR2, Banglades 150 mió VR2, Banglades 150 mió
(11%) (11%) VR8 VR8– De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer)De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer)
Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/kmLegsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km22
– Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/kmMaldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km22 felett felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ Magas természetes szaporodás: India 15 ‰
(Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰)(Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India
32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%)32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 Születéskor várható átlagos élettartam: India 69
(Srí Lanka 75)(Srí Lanka 75)
55555555
Alacsony városodottság, Alacsony városodottság, óriásvárosokkalóriásvárosokkal
Alacsony városlakók Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután aránya: 28% (Bhután 11%)11%)
Sok nagyváros (>Eu)Sok nagyváros (>Eu)– 505 db 100 ezer 505 db 100 ezer
felettifeletti– 84 db félmilliós84 db félmilliós– 37 db milliós37 db milliós
Legnépesebb Legnépesebb városok:városok:– Mumbai (Bombay) 14 Mumbai (Bombay) 14
mó VR2.mó VR2.– Dhakka 11,6 VR5.Dhakka 11,6 VR5.– Delhi 11,2 VR8.Delhi 11,2 VR8.– Bangalore 6,3Bangalore 6,3– Chennai (Madras) 4,7Chennai (Madras) 4,7– Kolkata (Kalkutta) 4,4Kolkata (Kalkutta) 4,4
66
Policentrikus indiai városhálózat
0
20
40
60
80
100
120
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
sorrend
%, (
max
imál
is é
rték
= 1
00%
)
1951
1971
1991
2006
Auerbach v.Zipf-eloszlás
1. Viszonylag kiegyenlített városhierarchia
2. Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik
Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913)(német geográfus, 1913)
Rangsorban az n-edik város Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-város n-ed részével (Auerbach-szabály)szabály)
77
Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményeiEgyetemi hallgató
Légiforgalmi kapcsolat
Kórház
Rendezett konferencia
Hotelférőhely
Komplex (összesített) városhierarchia?
88
Városhierarchia az első 20-ban történő előfordulások száma alapján
város Előfordulások száma
Mumbai, Új-Delhi 9
Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad 8
Ahmedabad, Jaipur 7
Coibatore 6
Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune 5
Thiruvananthapuram 4
Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon 3
99
Városhierarchia a Bennett-féle komplex mutató alapján A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének
nehézségei– 9 adatsor: eltérő volumenek, mértékegységek
Megoldás: maximumhoz viszonyítás– Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató– Maximum = 100 %– Százalékos részadatok összegzése
maxxxz i
i
Város Összesítet %Új-Delhi, Mumbai 700 felettChennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad 200–700Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar 90–200Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi
60–90
1010
Főbb konklúziók
India városhierarchiája átalakulóban van Korábban kikötővárosok voltak a vezető
városok (Mumbai, Chennai, Kolkata) Ma a belső városok is gyorsan fejlődnek
(Delhi, Bangalore, Hyderabad) Mára a súlypont ÉK-re tolódott India városhierarchiája relatíve kiegyenlített Időben egyre kiegyenlítettebbé válik A komplex városhierarchia erősen követi a
népességnagyságot Az indiai városhierarchia csúcs bipoláris
11111111
Vallási sokszínűségVallási sokszínűség
Hindu többség 72%Hindu többség 72%– Nepál és India 80% körülNepál és India 80% körül– Többi országban is ez a legnagyobb kisebbségTöbbi országban is ez a legnagyobb kisebbség
Muszlim 20% (szunnita ág)Muszlim 20% (szunnita ág)– Banglades (Pakisztán) leválásának alapjaBanglades (Pakisztán) leválásának alapja– Maldív-szigetek 100%, Banglades 83%Maldív-szigetek 100%, Banglades 83%– Legtöbben Indiában 164 mióLegtöbben Indiában 164 mió
Buddhista 1%Buddhista 1%– Srí Lanka 77%, Bhután 75%Srí Lanka 77%, Bhután 75%
Kisebb keresztény közösség: India, Srí LankaKisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság,
demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezetüzleti környezet
12121212
NemzetiségNemzetiség NyelvNyelvIndiaIndia soknemzetiségűsoknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő)22 hivatalos nyelv, hindi (fő)
BangladesBanglades 95 % bengáli95 % bengáli bengálibengáli
Srí LankaSrí Lanka 75% szingaléz, 18% 75% szingaléz, 18% tamiltamil
szingaléz, hiv. még: tamil, szingaléz, hiv. még: tamil, angolangol
NepálNepálsoknemzetiségű: soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, 48% gurkha, nevári, bhotijabhotija
nepálinepáli
BhutánBhután 50% bhotija, 35% 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi nepáli, asszámi dzongkhadzongkha
Maldív-Maldív-szigetekszigetek 98% szingaléz98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus divehi (szingaléz dialektus
arab írásjelekkel) arab írásjelekkel)
Nemzetiségi, nyelvi Nemzetiségi, nyelvi sokszínűségsokszínűség
13131313
Ipari forr. előtt azonos Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten gazdasági fejlettségi szinten EurópávalEurópával
Indus és mellékfolyóinak völgyében: Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúraKr. e. III. évezred: Harappa kultúra
Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”)Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”)– Indus középső folyásánálIndus középső folyásánál– Sakktáblás alaprajzSakktáblás alaprajz– Egy-kétemeletes lakóházak Egy-kétemeletes lakóházak
(fürdőszobás)(fürdőszobás) Magas szintű urbanizmusMagas szintű urbanizmus
– Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak)burkolt utak)
Világkereskedelem nagy háromszöge: Világkereskedelem nagy háromszöge: szufficit Európával szembenszufficit Európával szemben
Világkereskedelem kis háromszögéből Világkereskedelem kis háromszögéből kimarad kimarad lassú periferizálódás lassú periferizálódás
14141414
Lemaradás India-specifikus Lemaradás India-specifikus okaiokai1. Kasztrendszer (indiai társadalom
szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoport– 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják,
súdrák– Érinthetetlenek (páriák, dalitok)– Kaszton kívüliek (külföldiek)
2. Ipari forr. elmaradása3. Angol gyarmati uralom
15151515
Két évszázados angol gyarmati Két évszázados angol gyarmati uralomuralom Gyarmatosítás hátrányai:Gyarmatosítás hátrányai:
– Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart nem fejlesztettékfeldolgozóipart nem fejlesztették
– Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe helyezése előtérbe helyezése
– Gabonafélék termesztésének visszaszorítása Gabonafélék termesztésének visszaszorítása éhínségek előidézőiéhínségek előidézői
Előnyei:Előnyei:– Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás,
jogrendszerjogrendszer– Vasutat, utakat építettekVasutat, utakat építettek– Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságbaBekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba
FüggetlenedésFüggetlenedés– 1947: India-Pakisztán kettéválása 1947: India-Pakisztán kettéválása nyersanyag nyersanyag
ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkülipar nélkül és ipar nyersanyag nélkül– 1971: két Pakisztán különválása (Banglades – 1971: két Pakisztán különválása (Banglades –
Pakisztán)Pakisztán)
16161616
Elhibázott gazdaságpolitika a Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első függetlenség utáni első évtizedekbenévtizedekben Vontatott fejlődésVontatott fejlődés
– Függetlenség előtt: nincs Függetlenség előtt: nincs értékterm/fő növértékterm/fő növ (0,8%-os gazd-i (0,8%-os gazd-i növ növ ≈ népnöv)≈ népnöv)
– 1950–1980: : csak 1,3% értékterm/fő növ (3,5 %-os növ, 1950–1980: : csak 1,3% értékterm/fő növ (3,5 %-os növ, de 2,2%-os népnöv)de 2,2%-os népnöv)
– Családtervezés nehézkessége Családtervezés nehézkessége elégtelen táplálkozás elégtelen táplálkozás (2240 kcal)(2240 kcal)
Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keverékerossz keveréke– Importhelyettesítés Importhelyettesítés befelé fordulás befelé fordulás nincs verseny nincs verseny– Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (Periféria Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (Periféria
fejlődése átlagban duplája volt)fejlődése átlagban duplája volt)– Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott
magánszféramagánszféra– Külföldi befektetések gátlása Külföldi befektetések gátlása nincs külföldi technológia nincs külföldi technológia
17171717
Gazdasági modernizáció indiai Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – útja az 1980-as évektől – sikertörténetsikertörténet 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, 2002 után 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, 2002 után
7,5%7,5%– Ezredforduló: India a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő Ezredforduló: India a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő
paritáson számított GDP)paritáson számított GDP)– GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adjaGDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja– Gazdasági növekedés alapja: jó minőségű, tőke- és Gazdasági növekedés alapja: jó minőségű, tőke- és
tudásintenzív iparágak (munkaerő létszámának bővülése tudásintenzív iparágak (munkaerő létszámának bővülése helyett)helyett)
Térség India K- és DK-ÁzsiaGazdpol
Sajátutas gazdaságpolitika
ázsiai minta követése (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba)
Függ Belső piac ExportFogyasztás BeruházásSzolgáltatás IparHigh-tech Alacsony hozzáadott értékű Alacsony hozzáadott értékű
terméktermék
18181818
Gazdasági Gazdasági fellendülés motorjafellendülés motorja Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt)
kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül)épül)
India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51), (Kína Ip: 48) vezérelte gazdaságot épít (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51), (Kína Ip: 48) – Ipar is főleg high-tech, és magas feldolgozottságú termékekIpar is főleg high-tech, és magas feldolgozottságú termékek
Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülésekerülése– Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd USSzoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$$))– Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek (telefonos Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek (telefonos
ügyfélszolgálat, újságírói munka, könyvelés, eü. szolgáltatások)ügyfélszolgálat, újságírói munka, könyvelés, eü. szolgáltatások) Alapja:Alapja:
– „„Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English)Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English)– Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszakaFöld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka
Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni válasz a „brain válasz a „brain drain”-redrain”-re
19191919
Világpiaci nyitás (1991-től)Világpiaci nyitás (1991-től)
Gazdasági fejlődés sajátja: állami Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikerekettámogatásokkal szemben ért el sikereket
Állam igyekezett kivonulni a Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeirőlgazdaságirányítás területeiről
Reformok:Reformok:– Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok
leépítéseleépítése– Adókulcsok csökkentéseAdókulcsok csökkentése– Verseny ösztönzéseVerseny ösztönzése
20202020
Indiai modell hatásaIndiai modell hatása
Jelentős a versenyképesség javulás Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők), de:utak, kikötők), de:– Ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentősEz csak a kiindulási alaphoz képest jelentős– Még mindig akadozó energiaellátás, városi Még mindig akadozó energiaellátás, városi
közszolgáltatásközszolgáltatás– Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi
küszöb alatt a munkaintenzív iparágak küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában hiányában sok indiai a kínai mintát követné sok indiai a kínai mintát követné (India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig (India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből)800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből)