a fÖld kÖrnyezete És a naprendszer · 2011-03-28 · 7 3. európa éghajlata, vízrajza,...
TRANSCRIPT
Európaföldrajza
a gimnáziumok számára
2
Tartalom
1. Európa földrajzi helyzete, határai.............................................................................3
2. Európa földtörténete, felszíne ..................................................................................5
3. Európa éghajlata, vízrajza, élővilága........................................................................7
4. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai ..................................................................11
5. Észak-Európa ........................................................................................................14
6. Franciaország ........................................................................................................19
7. Nagy-Britannia .......................................................................................................23
8. Olaszország ...........................................................................................................28
9. Közép-Európa ........................................................................................................32
10. Németország........................................................................................................34
11. Ausztria ................................................................................................................39
12. Szlovákia..............................................................................................................42
3
1. Európa földrajzi helyzete, határai
Általános adatok
o Területe: 10,5 millió km2
o Lakosság: kb. 725 millió (2003)
o Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807)
o Legalacsonyabb pont: Volga delta, Kaszpi-tenger (-28.0 m)
o Legnagyobb folyó: Volga (3531 km)
o Legnagyobb tó: Ladoga (17700 km2)
Helyzete:Az É-i és K-i félgömb kontinense. (Kis része átnyúlik a Ny-i félgömbre.)
Határai:o Nyugaton: az Atlanti-óceán,o Északon: a Jeges-tenger,o Keleten: az Urál-hegység és az Urál folyó,o Délkeleten: a Kaukázus és a Fekete-tenger,o Délen: Földközi-tenger.
Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati ötödrészét tesziki.
Felosztása:
o Észak-Európao Nyugat-Európao Dél-Európao Kelet-Európao Közép-Európa
Partvonala: tagolt
Európa területének 35%-a jut félszigetekre és szigetekre.
A félszigetekre és öblökre bontott partvonal hossza 37200 km, vagyis hosszabb, mint aháromszor ekkora területű Afrikáé.
4
Félszigetei: Szigetei: Szárazföldbe benyúlótengerei, öblei:
Skandináv-,Pireneusi-,Appennini-,Balkán-félsziget,
Izland,Brit-szigetek,Korzika,Szardínia,Szicília,
Balti-tenger,Adriai-tenger,Égei-tenger,Botteni-öböl,Finn-öböl
a) A tengervíz pusztító munkája (abrázió) mély vizű partokon1. A hullámverés a hullámok nekiütközése a magas és meredek partoknak.2. A hullámmarás a hullámzó víz által szállított törmelék koptató, csiszoló hatása.
A pusztuló partvidékek felszíni formái:
1. abráziós fülke2. abráziós terasz3. abráziós partfal (kliff),4. abráziós törmelék5. abráziós torony,6. pillérek.
b) a tengervíz építő munkája sekély vizű partokon
o A lapos, sekély vizű partokra kifutó hullámok jelentős mennyiségű törmeléket,hordalékot szállítanak a part felé. A lapos partra kifutó hullámok energiája le-csökken, a hullámok átbuknak, összeomlanak, a szállított törmeléket lerakják.
o A lerakott hordalékból turzás keletkezik.o Ha ez közvetlenül a parton épül, akkor szegélyturzás a neve.o Ha a parttól távolabb keletkezik, akkor lídónak hívják.o A lídó és a part közötti sekély vízterület a lagúna.o Ha a turzás teljesen elzár a nyílt tengertől egy kisebb-nagyobb vízterületet (pl.
öblökben), akkor rekesztőturzásról beszélünk.o Egy kisebb szigetet a parttal két oldalról összekapcsoló turzás turzásháromszö-
get alkot.o A partra ferdén kifutó hullámok a turzást vándoroltatják a part mentén, amíg egy
mélyebb vizű részhez nem ér (pl. egy öböl bejárata), ahol már nem fejlődhet to-vább, így kampószerűen elvégződik, ez a turzáskampó.
5
2. Európa földtörténete, felszíne
Ősidő
Ősmasszívumok jöttek létre. Pajzsképződésè erős lepusztulásè ásványkincsek(vasérc, nikkelérc, rézérc) a felszín közelében.Az ősi kőzetek a Kelet-Európai-síkság, a Balti-pajzs és a Cseh-masszívum területénbukkannak a felszínre.
Óidő
Jelentős hegységképződések.Kaledóniai-hegységképződés: Japetus-óceán bezáródása, Európa és Észak-Amerikaösszeütközött. Maradványai: Skandináv-hg., Brit-szigetek hegységei.
Variszkuszi-hegységképződés: központja a Francia-középhegység (Massif Central),részei: Brit-szigetek déli része, Közép-Európai-rögvidék, Urál.
Középidő
Európa nagy részén tengerelöntés volt a jellemző, jelentős üledékképződés. Tethystenger kinyílása, Pangea feldarabolódása megkezdődik, sekély tengeri üledékképződés.Atlanti-óceán kinyílása, Európa kialakulása megkezdődik.
A középidő üledékes kőzetei:homokkő, mészkő, dolomit,kősó, kőolaj, földgáz, bauxit
Újidő harmadidőszak
Eurázsiai-hegységrendszer létrejön. Részei: Sierra Nevada, Pireneusok, Alpok,Kárpátok, Appeninek, Dinári-hg., Balkán-hg., Krím, Kaukázus.
A Közép-Európai-rögvidék hegységei elnyerik a mai helyzetüket.
Barnakőszén-, földgáz és kőolajtelepek túlnyomó részének keletkezése.
6
Újidő negyedidőszak
Negyedidőszak: jelentős eljegesedés a Pleisztocénben. A Kárpátoknak csak egy részevolt eljegesedve.A jégkor teljesen átalakította Európa képét, tómedencék, morénahátságok, magas-hegységek formakincse. Pl.: Skandináv-hg. Kelet-európai-síkság, Finn-tóvidék, Né-met-, Lengyel-alföld, Alpok.
A Holocénban a folyótorkolatok előrenyomulása figyelhető meg. Kialakultak a mai fel-töltött alföldek.
Lösz keletkezése.
7
3. Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
Éghajlat:
A kontinens nagy része az északi mérsékelt övezetben, a valódi mérsékelt övbenhelyezkedik el, egész évben a nyugati szelek hatása alatt áll.
Jelentős az óceán hatása, +5-12 °C hőmérsékleti anomáliát okoz télen a meleg ten-geráramlás. Tagolt alacsony kontinens, az óceán a kontinens belső részein is éreztetihatását.
A hegységek K-Ny-i irányúak, a nyugatias szeleknek nem állják útját, de az északi hidegszeleknek igen.
Aktív tényezők: akciócentrumok (v. klímacentrumok), ciklonok ill. anticiklonok kialaku-lásában játszanak nagy szerepet, meghatározzák Európa időjárását.
o Izlandi minimum: ciklonok kialakulása, enyhe csapadékos időjárást okoz, egészévben érezteti a hatását.
oo Szibériai maximum: anticiklonok, zord, száraz teleket okoz.oo Azori maximum: anticiklonok, száraz, meleg idő, egész évben érezteti a hatá-
sát.oo Perzsa minimum: ciklonok, csapadékos, meleg időjárás, nyáron érezteti a hatá-
sát.
Januári izoterma: DNyè ÉK irányban csökkenè Atlanti-ó. fűtő hatása.
8
Júliusi izoterma: ÉNyè DK irányban növekszikè Atlanti-ó. hűtő hatása. (kevésbéérvényesül, mint a fűtő hatás)
Csapadék:
Hat éghajlati terület alakult ki:
o tundra: főleg a kontinens É-i, ÉK-iszélén,
o szubarktikus éghajlat: ÉK-en, K-reszélesedő sávban.
o óceáni éghajlato kontinentális éghajlato nedves kontinentális éghajlato mediterrán éghajlat
9
(Az éghajlatok jellemzői az általános természetföldrajznál, az éghajlati övezetek tábláza-taiban.)
Helyi szelek:
o főn szél: meleg, száraz, alábukó.o hideg, száraz, alábukó szelek: bora (Horváto.), mistral (Fro.), nemere (Erdély).o északias hideg szelek: sirokkó (Ión-szigetek), szolánó (Ibériai-fsz.).
Vízrajz:
A tagoltság miatt nincsenek nagy vízrendszerek. Jelentős: a Duna, ill. a Kelet-Európai-síkság folyói. A leghosszabb folyó: Volga 3690 km. A terület 17%-a lefolyástalan (a Vol-ga-vízrendszere is ide tartozik.) A folyóhálózat és a tóhálózat is fiatal, a jégkorszakhozkötődik.
10
Élővilág:
A kontinens nagy része kulturtáj, az emberi tevékenység a meghatározó.
o tundra: moha, zuzmó, cserjék, fajokban szegény állatvilág.
o tajga: luc-, erdei és vörösfenyő, É-Eu-ban 40 fafaj található meg, Kanadában400. Prémes állatok, hód, jávorszarvas.
o vegyes erdők: é. sz. 60°-tól már lombos fák is megtalálhatók.
o lombhullató erdők: Ny- és Közép-Európában széles sáv, K-re vékonyodik. Töl-gyesek, bükkösök, nagy részük már történelem.
o erdős és füves puszták: sztyep, csernozjom talaj, K-re félsivatagba megy át.
o mediterrán keménylombú erdők: nagy részét kiirtották, bozótos növényzet:macchia, terra rossa talaj.
o
11
4. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
Jelenleg 27 tagállama van az Európai Uniónak. Ezek a csatlakozási dátumukkal:
1. Ausztria (1995)2. Belgium (alapító tag: 1952/58)3. Bulgária (2007)4. Ciprus (2004)5. Csehország (2004)6. Dánia (1973)7. Észtország (2004)8. Finnország (1995)9. Franciaország (alapító tag: 1952/58)10. Görögország (1981)11. Hollandia (alapító tag: 1952/58)12. Írország (1973)13. Lengyelország (2004)14. Lettország (2004)15. Litvánia (2004)16. Luxemburg (alapító tag: 1952/58)17. Magyarország (2004)18. Málta (2004)19. Nagy-Britannia (1973)20. Németország (alapító tag: 1952/58)21. Olaszország (alapító tag: 1952/58)22. Portugália (1986)23. Románia (2007)24. Szlovákia (2004)25. Szlovénia (2004)26. Spanyolország (1986)27. Svédország (1995)
12
Az EU kialakulásában szerepet játszó tényezők:
- Földrajzi fekvés, eltérő adottságok és erőforrások. Az adottságok kihasználásá-nak lehetősége az együttműködés során. Pl. Német – Francia vas- és acélipar össze-fonódása → Ruhr-vidéki kőszén, lotaringiai vasérc.
- A gyorsabb gazdasági fejlődés lehetősége: nemzeti piacok átlépése → nagyobbmennyiség előállítása, üzemméret növekedés, fokozott specializáció (szakosodás) →olcsóbb, versenyképesebb termékek előállítása.
- Politikai okok a II. világháború után:o az USA nyomasztó gazdasági, politikai fölényének növekedése,o a Szovjetunió fenyegető katonai ereje,o a gyarmatbirodalmak elvesztése, együttműködésre ösztönözte a térség országa-
it.
- A kutatás és fejlesztés, az infrastrukturális fejlesztés költségeinek megoszlása.
Az együttműködés legfontosabb területei:
- Közös vámpolitika: Belső vámok és a mennyiségi korlátozások eltörlése, a határokelvesztették jelentőségüket. Egységes vámrendszer a nem tagországokkal szemben→ egységes belső piac kialakítása. Külkereskedelmük 60%-át egymás között bonyo-lítják le. Ez hátrányos megkülönböztetést jelent a kívül maradt országokkal szemben.
- A tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása: beruházások lehetősé-ge az integráció bármely országában → a kedvezőbb feltételek kihasználása. Meg-gyorsította a nagy nemzetközi monopóliumok térhódítását.
- Közös gazdaságpolitika: a nagyobb belső piac nyújtotta előnyök jobb kihasználása,a nemzeti fejlesztési programok összehangolása, a gazdasági együttműködés elmé-lyítése. Közös pénz → összemérhetőség, könnyebb elszámolás.
- A mezőgazdasági termelés összehangolása: a belső termelés védelme, támoga-tási-értékesítési rendszerek kidolgozása.
- A kutatás, fejlesztés és az oktatás összehangolása: közös fejlesztési programok ki-dolgozása, költségek megosztása.
- A területi fejlettségi különbségek felszámolása: a felzárkózást segítő támogatásirendszer kiépítése → az újonnan csatlakozók felzárkózási lehetősége (regionális po-litika)
13
Az EU főbb intézményei:
· Miniszterek Tanácsa – a legfontosabb döntéseket hozza. Az Európai Parla-menttel közösen alkotja az Európai Unió (EU) törvényhozó szervét. Minden tag-állam kormányának a miniszterét tartalmazza.
· Európai Parlament – főként tanácsadó és ellenőrző szerepe van. Az Euró-pai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentális testülete, amelyet az EUállampolgárai közvetlenül választanak öt éves időtartamra. A Miniszterek Taná-csával együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. Két helyen ülésezik,Brüsszelben és Strasbourgban. Az Európai Parlament nem alkothat önállóantörvényt, de módosíthatja, vagy megvétózhatja azokat számos politikai terüle-ten. Bizonyos területeken tanácskozási joga van. Az EP felügyeli az Európai Bi-zottság munkáját, jóváhagyja a testület kinevezését és bizalmatlansági szava-zással visszahívhatja. Ellenőrzi az EU költségvetését is. Az EP képviselői helye-inek felosztása nem csupán a tagállamok népessége alapján történik, a kisebbállamok ennél több képviselőt küldhetnek, hogy megfelelően legyenek képvisel-ve.
· Európai Bíróság – az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve. Az Euró-pai Bíróság székhelye Luxemburg. Az Európai Bíróság az Európai Unió legfel-sőbb igazságszolgáltatási szerve. Ítélkezik az európai jog értelmezésének ügye-iben, főként alábbi esetekben: Az Európai Bizottság követelése, amikor egy tag-állam nem hajt végre egy uniós direktívát vagy más jogi követelményt. Az Euró-pai Bizottság hatáskör-túllépésével kapcsolatos követelések. A tagállamokegymás közötti vitás ügyei.
· Európai Bizottság – az EU végrehajtó szerve. Legfőbb feladata a jogszabály-ok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őrekénttevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik.
14
5. Észak-Európa
Földrajzi helyzete, határai:
Észak-Európa elnevezés alatt a legtöbb forrás egyszerűen Európa északi részét érti.Társadalom-földrajzi alapon Észak-Európa:§ Finnország - Helsinki§ Svédország - Stockholm§ Norvégia - Oslo§ Dánia - Koppenhága§ Izland - Reykjavík
Határai:
• Északon a Jeges-tenger és Barents-tenger,• Keleten a Fehér-tenger, Onyega-tó és Ladoga-tó,• Délen a Balti-tenger, Kattegat-szoros, Skagerrak-szoros,• Nyugaton pedig az Atlanti-óceán és a Norvég-tenger határolja a területet.
És ne feledkezzünk meg a szigetekről sem.
Kialakulása:
A Prekambriumban mára lepusztult felületek, ősmasszívumok keletkeztek.Pl. a Balti-pajzs Európa legősibb magja.
A Proterozoikumban (Előidő) keletkeztek Észak-Európa legjelentősebb ásványkin-csei: a svéd magnetites vasérc, illetve a Kola-félszigeten található nikkel.
A Paleozoikum idő (Óidő), szilur időszakában, a Yapetus-óceán kezdett bezáródni ésezzel kezdetét vette a Kaledóniai-hegységrendszer felgyűrődése. Észak-Európa maiterületén a Skandináv-félszigeten (Skandináv-hegység) találjuk meg a Kaledóniai-hegységképződés nyomait.
15
Felszíne:
• Észak-Európa jellegzetesen kétarcú nagytáj. Míg nyugati felén a Skandináv-hegység, helyenként 2000 méter fölé magasodó csúcsaival emelkedik, addig ke-leti felén a Balti-pajzs idős, letarolt, alföldi jellegű felszíne terül el. Kialakulásá-tól fogva folyamatosan ki volt téve a külső erők pusztító munkájának.
• A Paleozoikumban a Balti-pajzshoz gyűrődött hozzá – részben rá is tolódva – aKaledóniai-hegységképződés idején a Skandináv-hegység. Korábban gleccse-rek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély,gleccservájta völgyek, melyeket a jégkorszak vége után a tenger elárasztott.
• A harmad- és negyedidőszak alatt, ezek az eljegesedett területek, a jég hatá-sára jelentősen átformálódtak. A pajzs lankásabb részeit a jég végiggyalulta,csiszolta, s ezzel jellegzetes formákat, vásott sziklákat hozott létre.
Éghajlata:
• A kétarcúság igaz az éghajlati különbségekre is. Az Észak-atlanti-áramlás általmelegített nyugati partok, illetve a zord, hideg térségek felé nyitott keleti vidékekközött mindenképp vannak különbségek. A Skandináv-hegység éghajlatválasz-tó.
• Emiatt a partvidékeken a januári középhőmérséklet 0-1ºC, a Botteni-öböl térsé-gében viszont már -10 ºC, ami azért érdekes, mivel a két pont közti távolság aligéri el a 400 km-t.
• A júliusi középhőmérsékletek már jóval kiegyenlítettebbek: a norvég partokon12-14ºC, míg a Botteni-öböl térségében 15-17ºC.
• A csapadék mennyisége is ellentétes. A norvég partok közelében a csapadékmennyisége 1600-2000, de helyenként meghaladhatja a 3000 mm-t is évente. ABotteni-öböl környékén mindez csupán 400-600 mm-t jelent egy év leforgásaalatt.
Vízrajza:
• A Skandináv-hegység jelentős vízválasztó. Ettől nyugatra a folyók általában rö-videk, sok helyen vízesésekkel tarkítva. Az itteni folyók annyira erősek, hogyelektromos áram termelésére is kiválóan alkalmasak.
• Észak-Európa rendkívül gazdag tavakban, melyek zömmel glaciális erózióseredetűek.
16
Természetes növényzet:
• A Skandináv-félsziget déli részén, lombhullató erdők. a Tölgy, juhar, kőris éshárs, bükk és szilfákkal.
• Észak-Európa földrészünk legerdősültebb nagytája. Északabbra tajga. Főleg luc-fenyő, erdeifenyő és vörösfenyő fordul elő.
• A tajgát az erdős tundra követi, melyet nyírrel kevert ritkás fenyőcsoportok al-kotnak. Ezek észak felé egyre kisebbek, apróbb növésűek. Főleg törpefűzek, tör-penyírek és törpefenyők fordulnak elő.
• Az erdős tundrát a Lappföld északi része táján már felváltja a fátlan, rideg tund-ra. Főleg mohák, zúzmók alkotják.
Természeti erőforrások:
• Tenger: tagolt, fagymentes tengerpart → hajózás; halászat; (Norvégia, Izland,Dánia). Északi-tengeri szénhidrogénmezők (Norvégia)
• Óceáni éghajlat, bővizű zuhatagos folyók → villamosenergia-termelés; (Norvé-gia, Svédország)
• Ércek: vasérc (Svédország)
• Erdőállomány (Svédország, Finnország)
• Művelésre alkalmas szántóföldek (Dánia)
Társadalmi adottságok:
• Történelmi, kulturális összefonódás. A lakosságot közeli rokonságban álló északigermán népek alkotják.
• Nyelvi rokonság – kivétel a finnek.
• Viszonylag kevés háborús pusztítás. A két világháború itt kevés pusztítást oko-zott.
• Korán kialakuló gazdasági együttműködés (EFTA – Európai SzabadkereskedelmiTársulás), szoros gazdasági kapcsolat, illetve uniós tagság (Dánia, Svédország,Finnország)
• Kis népességszám → kis belső piac → exportorientált gazdaságpolitika.
• Fejlett szolgáltatás és infrastruktúra. Magas életszínvonal.
17
Gazdasági tevékenységek:
• A természeti adottságokat kihasználó specializálódás. Különböző gazdaságiszerkezet.
• A gazdaság központjai főleg a kedvezőbb éghajlati adottságú déli területeken ésa tengerparton alakultak ki.
Példák az adottságokra épülő jellemző gazdasági tevékenységekre:
• Kőolaj, földgáz és származékaik exportja (Norvégia).
• Minőségi vas és acélipar → sokoldalú gépipar (gépkocsi, hajó, fegyver) (Svédor-szág)
• Olcsó energia → alumíniumkohászat, színesfémkohászat (Norvégia).
• Nagy szaktudást igénylő elektronikai ipar (Svédország, Finnország).
• Fa-, papír- és bútoripar. (Svédország, Finnország)
• Halászat (Norvégia, Dánia, Izland).
• Tengeri fuvarozás (Norvégia).
• Élelmiszeripar és élelmiszeripari gépek gyártása (Dánia).
18
19
6. Franciaország
• Franciaország (hivatalosan Francia Köztársaság, nyugat-európai állam.• Atomhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a NATO és az
Európai Unió alapító tagja.• Fővárosa Párizs.
Adatok:
• Hivatalos nyelv: Francia• Területe: 675 eze km²• Népesség: 63,5 millió• Népsűrűség: 112 / km² (89.)• GDP (2005): Teljes: 1,830 milliárd $ (7.)
Egy főre jutó GDP 29 316 $ (20.)
TermészetföldrajzaDomborzata:
• A röghegységek a Variszkuszi-hegységrendszerhez tartoznak.• Francia-középhegység (Massif Central) a hegységrendszer csomópontja, több-
ször tönkösödött a felszíne. Az óidei kristályos kőzeteket sok helyen középideiüledékek (főleg mészkő) és harmadidőszaki vulkáni anyagok borítják.
• A főként gránitból felépülő Vogézek keleti oldala meredeken szakad le a Rajna-árok felé.
• Bretagne és Normandia óidei kristályos kőzetein kevéssé tagolt tönkfelszín jöttlétre.
• A Francia-lépcsővidék az angliai lépcsők folytatása, elsősorban középidei üle-dékekből épülnek fel, a lépcsők legjellemzőbb kibukkanása Champagne területéntalálható. A lépcsővidék központja a Párizsi-medence.
• A folyóvizek által feltöltött Loire-, Rhone- és Garonne-medence a mezőgazda-sági termelés legfontosabb területei.
• A Francia-Alpok Olaszország felé és a Pireneusok Spanyolország felé képeznektermészetes magashegységi határvonalat.
Éghajlata:
• Éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják legerősebben.• Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól tá-
volabbi területeken azonban a kontinentális éghajlat sajátosságai is megjelen-nek.
• A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán.
20
• A magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos hegy-vidéki éghajlat alakul ki.
Vízrajza:
• Az éghajlatnak megfelelően az ország folyóit egyenletes vízjárás és bő utánpót-lás jellemzi. Az egyes vízrendszereket fejlett csatornahálózat köti össze.
• Legnagyobb folyói: Szajna, Loire, Rhone, Garonne.
Természetes növényzet:
• A földközi-tengeri partvidéken mediterrán növényzet van. Örökzöld tölgye-sek, píneák, ciprusok és olajfák a táj jellegzetes szárazságtűrő növényei. A ma-gyaltölgy mindenütt elterjedt, a paratölgy főként a kavicsos felszíneken található.Az erdőket sok helyen macchiák váltják fel.
• Az ország többi része, a magashegységeket kivéve a Ny-európai kevert tölgy-és bükkerdők övezetébe tartozik. Ezekhez a Vogézek lejtőin szelídgesztenyésekcsatlakoznak.
• A vizet át nem eresztő talajokon lápi és mocsári növénytársulások jöttek létre.
Bányászat:
• feketeszén: Massif Central peremén (egyre kevesebb bánya üzemel)
• vasérc: Lotharingia (kis vastartalmú, ezért bányászata erősen csökkent)
• uránérc: Massif Central (Európai szinten a legtöbbet itt termelnek ki)
• kőolaj, földgáz: Afrikából és a Közel-Keletről importálják
Energiagazdaság:
• Franciaország a világ második legnagyobb atomenergia termelője, az AmerikaiEgyesült Államok után.
• A teljes áramellátás eloszlása:• Nukleáris energia : 85% (az atomenergia hányadát az össz áramterme-
léshez viszonyítva Franciaország tartja az első helyet);• Megújuló energiaforrások : 14% ; (Alpokból és a Pireneusokból érkező
folyókon számos vízerőmű, árapályerőmű.• Kőolaj és földgáz : 1%.
21
Feldolgozóipar:
• vaskohászat: északi iparvidék (Lille, Dunkerque), Lotharingia (Nancy), kikötők(Caen, Le Havre)
• kőolajfinomítás: kikötőkben (Marseille, Bordeaux, Nantes, Le Havre, Dun-kerque)
• autógyártás: Párizs elővárosi övezetében (Citroën, Renault, Peugeot)• repülőgépgyártás: Párizs környékén és Toulouse-ban (Concorde)• hajógyártás: Marseille, Le Havre• vegyipar: Lotharingia (Nancy, Strasbourg)• textilipar, ruházati ipar: Párizs, Lyon, Lille, Strasbourg• elektromos berendezések gyártása: Grenoble (csúcstechnológia)• élelmiszeripar:
• tejtermékek, sajt (Bretagne, Normandia),• bor (Burgundia, Bordeaux),• pezsgő (Champagne),• borpárlatok (Cognac)
Mezőgazdaság:
• Párizsi-medence, Loire-völgy: búza, cukorrépa, takarmánynövények (sertés ésszarvasmarhatenyésztés)
• Garonne-medence: kukorica, napraforgó
• Normandia, Bretagne: állattenyésztés (tejelő szarvasmarha, sertés, baromfi),halászat
• Rhône-völgy: gyümölcs- (citrusfélék, füge, olajfa), zöldség- és szőlőtermelés, vi-rágkertészetek
• Középhegységek, Alpok és Pireneusok lejtői: hegyvidéki állattartás (szarvas-marha, juh), fakitermelés
22
23
7. Nagy-Britannia
Adatok:
Államforma: alkotmányos monarchia
Hivatalos nyelv: nincs (de facto az angol)
Főváros: London
Terület: 244 820 km²
Népesség: 60 441 457 fő
Népsűrűség: 246 fő/km²
Pénznem: Angol font (GBP)
Nyugat-európai ország, az Európai Unió tagja.
Országrészei:• Anglia,• Wales,• Skócia,• Észak-Írország.
Az előbbi három országrész a Brit-szigeten, míg az utóbbi az Ír-sziget északi részénhelyezkedik el.
TermészetföldrajzaFekvése, partvonala:
Kedvező fekvése, fjordos öblei, tölcsértorkolatok. Átjárás Amerika felé.
Domborzata:
• Skócia északnyugati részén még ősmaszívum bukkan a felszínre.• A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More törésvonal oszt-
ja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletrea Grampian-hegység található, amelynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis(1343 m).
• A Skót-alföld kaledóniai szerkezetű denudációs felszín, helyenként bazalt tábla-hegyek tarkítják.
• A Dél-skót-felföld szintén kaledóniai eredetű, legmagasabb része a CheviotHills képezi Skócia és Anglia természertes határát.
• A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei (karbon) mészkőbőláll a fő tömege, a peremén kőszénkészletek találhatók.
24
• A Walesi-(Cambriai-) hegység északi része még kaledóniai eredetű, déli részevariszkuszi.
• A Délkelet-Angliai-lépcsővidék középidei (triász-júra-kréta) üledékekből áll,teknőszerűen megsüllyedt, a lépcsők a tengerpartra futnak ki és a KontinensenFranciaországban folytatódnak.
• A Londoni-medencét harmadidőszaki üledékek töltik ki.
Éghajlat:
A nedves óceáni éghajlat az uralkodó, amelyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőeka hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalomés a gyakori ködképződés. Az uralkodó nyugati áramlás többnyire nagyobb csapa-dékmennyiséget hoz magával.A januári átlaghőmérséklet +2 es -4 °C,a júliusi 14-17 °C között ingadozik.Az évi átlagos csapadékmennyiség NY-K-i irányban csökken, átlagosan 1000mmcsapadék esik az ország területének nagyobb részén.
Vízrajz:
A bőséges csapadék hatására sűrű a vízhálózat.Folyói:
n Shanon,n Severn,n Temze,
Gazdasági jelentőségük nagy.
Természetes növénytakaró:
Lombhullató erdő: kevert tölgy- és bükkerdők.
Gazdasági élet:
• Kedvező fekvése, fjordos öblei, tölcsértorkolatai hatalmas gyarmatbirodalom ki-építését és a tengeri kereskedelem évszázados egyeduralmát tette lehetővé.
• A gyarmatbirodalom kirablásából, az élénk tengeri kereskedelemből származóbevételekből a 19. század vezető gazdasági hatalma lett. A szigetországban bon-takozott ki az ipari forradalom.
Bányászat:
• A technikai újítások mellet az ipari fejlődését az ország ásványkincsekben ésenergiahordozókban való gazdasága (kőszén, kőolaj, földgáz, vasérc, ón,ólom, rézérc) és gyarmatbirodalmának nyersanyagai segítették elő.
25
Energiagazdaság:
• A villamos energia 3/4 részét széntüzelésű hőerőművekben állítják elő, ame-lyek a szénmedencék környékén találhatók.
• Kisebb részben kőolaj alapú hőerőművek és atomerőművek biztosítják azenergiaellátást.
Ipar:
• Mai iparszerkezetében még nagy súllyal szerepelnek a múlt században kialakulthagyományos iparágak (kőszénbányászat, textilipar, hajógyártás, vaskohá-szat).
• Azonban ezeknél gyorsabban fejlődnek a versenyképesebb, jövedelmezőbb,exportra termelő ágazatok (elektronika, autógyártás, repülőgyártás, vegy-ipar).
• A II. világháború után elvesztette gyarmatbirodalmát (nyersanyagbeszerzési gon-dok, piacvesztés stb.). A hazai energia- (kőszén) és nyersanyagforrások (vasérc)kimerülése miatt az iparágak a kikötővárosokba ,,költöznek”.
Feldolgozóipar:
• vaskohászat: Skócia (Glasgow környékén), Északkelet-Anglia (Newcastle,Sunderland, Middlesbrough környékén), Dél-Wales (Swansea, Cardiff környékén)
• acélgyártás: Közép-Anglia (Sheffield-minőségi acéláruk, Leeds, Birmingham)
• színesfémkohászat: Liverpool (ón), Swansea (ón, ólom, cink, réz), London(ólom, cink), Birmingham (réz), Newcastle (ólom, cink)
• hajógyártás: Newcastle, Sunderland, Middlesbrough, Glasgow• autógyártás: London és környéke (Oxford, Coventry), Derby, Birmingham,
Nottingham, Bristol
• szerszámgépgyártás: Sheffield, Birmingham
• kőolajfinomítás: kikötőkben - Aberdeen, Cardiff, Swansea, Bristol
• vegyipar: Közép-Anglia (Liverpool, Manchester), Dél-Wales (Swansea), Észak-kelet-Anglia (Newcastle, Sunderland, Middlesbrough), Bristol, London (finomve-gyészet, gyógyszergyártás)
26
• textilipar: pamutipar - Liverpool, Manchester, gyapjúipar - Leeds, Bradford,Halifax, Nottingham
Mezőgazdaság:
A népesség kb. 2 %-a dolgozik a mezőgazdaságban.
• Északnyugaton - Skócia, Wales: a legelőkön ("zöld Anglia") szarvasmarha- ahegyekben juhtenyésztés; burgonya- és árpatermesztés (takarmány, whisky,sör)
• Londoni-medence: gabonatermő körzet ("sárga Anglia"), búza, cukorrépa,zöldség- és gyümölcstermesztés.
• A halászflotta jelentős mennyiségű hallal látja el az országot
Kereskedelem:
• Nagy-Britannia legnagyobb kereskedelmi partnerei az EU társadalmak, de haté-kony kereskedelmet folytat az Unión kívüli Európai országokkal, az USA-val, Ka-nadával, és Japánnal is.
27
28
8. Olaszország
Adatok:
Államforma: Parlamentális köztársaság
Hivatalos nyelv: olasz
Főváros: Róma
Terület: 301 318 km² (71.)
Népesség: 60 millió fő
Népsűrűség: 197 fő/km²
Pénznem: Euró
TermészetföldrajzaFekvése, határai:
• Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszi-geten, az Appenini-félszigeten és a hozzá tartozó két nagy (Szicília, Szardínia)és sok kis szigeten terül el.
• A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adri-ai-tenger, a Tirrén-tenger, a Jón-tenger és a Ligur-tenger. Az ország északihatárvonalát az Alpok vonulatai adják.
Domborzata:
Alpok: Olaszországban az Alpok két nagyobb részre osztható:a Nyugati-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai azolasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak. A hegyláncok között hágókbiztosítják évszázadok óta a közlekedés lehetőségét. A Keleti-Alpok legszebb vonulataimészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok vonulata, mely-nek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszakigleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, melyek vonzzák a turistákatis, mint a Garda-tó, a Lago Maggiore, a Comói-tó vagy a Luganói-tó.
Appeninek: A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszanvégighúzódó Appenninek vonulata. A hegység észak-déli itányban halad végig a félszi-geten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá. Az Appenninek a legfia-talabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidő-szak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek mega hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis,mészkő, homokkő).
29
Területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vul-kánok egy része még ma is aktív: a Vezúv, az Etna és a Stromboli.
Pó-alföld: A Pó-alföld harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel ala-kult ki. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstá-ra.
Éghajlat:
• A félszigeten mediterrán. A nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapa-dék rendszertelen.
• Pó-síkságon nedves kontinentális.
• A hegységekben hegyvidéki.
Vízrajz:
Folyói: Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyója a Pó (652km). A Pó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, anyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem al-kalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 m) és a Tevere (azegykori Tiberis).
Tavai: a Garda-tó, a Lago Maggiore és a Cómói-tó, az Alpok lábánál fekszenek.
Természetes növénytakaró:
Jórészét kiirtották.• Píneák, ciprusfélék, macchia.
Gazdasági élet:
• Észak és dél ellentéte jellemzi.
• A gyarmatbirodalom kirablásából, az élénk tengeri kereskedelemből származóbevételekből a 19. század vezető gazdasági hatalma lett. A szigetországban bon-takozott ki az ipari forradalom.
Bányászat:
• Olaszország területe szegény ásványkincsekben. Kőolaj és földgáz a Pó-alfölddéli részén található.
30
Energiagazdaság:
Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítjákaz ország villamosenergia-termelését.
Feldolgozóipar:
• vaskohászat: Torino, Genova, Milánó, Nápoly, Bari, Siracusa
• színesfémkohászat: Velence - Porto Marghera
• autógyártás: Milánó (Alfa Romeo), Torino (Fiat)
• kőolajfinomítás: Genova, La Spezia, Nápoly, Brindisi, Augusta, Messina
• vegyipar: Milánó (Pirelli),
• textilipar: Milano, Torino, Varese, Bergamo, Cremona
Mezőgazdaság:
• A Pó-alföld a legjelentősebb mezőgazdasági terület: búza, kukorica, cukorré-pa, rizs termesztése folyik. Emellett gyümölcsösök teszik változatossá az egy-hangú tájat. Az állattenyésztés ágazatában kiemelkedő a tejelő szarvasmarhatenyésztése.
• A déli területeken jellemző a citrusfélék (narancs, citrom), a korai zöldségfé-lék, a szőlő és az olajfa termesztése, nevelése.
• A hegyvidékeken csak juh- és kecsketartásra van lehetőség.
Kereskedelem:
• Az ország külkereskedelmi forgalmának jelentős részét az Európai Unió tagor-szágaival bonyolítja, fő külkereskedelmi partnerei: Németország, Franciaországés az Amerikai Egyesült Államok.
31
32
9. Közép-Európa
Domborzat
RÖGHEGYSÉGEK
• óidő• töréses gyűrt hegységek• üledékes kőzetek: mészkő, dolomit, homokkő• palás kőzetek• bányakincsek: feketeszén, barnaszén, kálisó kősó, gipsz• Német-középhegység, Rajnai-palahegység• Érchegység• Szudéták• Lengyel-középhegység
LÁNCHEGYSÉGEK
• harmadidőszak• gyűrődés, vulkanizmus• üledékes kőzetek: mészkő, dolomit, homokkő• vulkáni kőzetek: gránit, andezit, bazalt• bányakincsek: színesfémek ércei, nemesfémek ércei• Eurázsiai-hegységrendszer: Alpok, Kárpátok
ALFÖLDEK
• negyedidőszak• feltöltött alföldek:• jégkorszaki jégà Közép-európai-síkvidék
33
• folyami hordalék à Alföld, Román-alföld• kőolaj földgáz
MEDENCÉK
• Sváb–bajor-medence• Cseh-medence
Éghajlat:
• Nedvesè száraz kontinentális.
Vízrajza
88
KKöözzéépp--EurEuróópa vpa víízrajzazrajza
Rajna
Elba
Odera
Visztula
Duna Tisza
Északi Balti
Fekete
34
10. Németország
Adatok:
• Terület: 357,021 km2
• Lakosság: 82,422,299
• Legmagasabb pont: Zugspitze (2963 m)
• Főváros: Berlin
• Fizetőeszköz: EUR
• Nyelv: német
Természetföldrajza
Fekvése, határai:
• Közép-Európa legnyugatibb fekvésű állama, hozzátartozik a tengerpartjai menténaz Északi- és a Balti-tengerben több sziget.
Felszíne
Északról délre emelkedik
Germán-alföld:Alapját mélybe süllyedt variszkuszi eredetű kristályos rögök képezik, amelynek afelszínét vastag középidei üledék fedi, ezen pedig glaciális (jégkorszaki) eredetűüledékek találhatók. A jégkorszaki jégtakaró formálta a felszínét, amelynek peremeÉNY-DK-i irányú volt, így a végmoréna-sáncok és az ősfolyamvölgyek is ilyen irányult-ságúak. A végmoréna-sáncok a jégtakaró peremén felhalmozódott morénaanyagbólalakultak ki, az ősfolyamvölgyek pedig a jégtakaró peremén, a végmoréna-sáncok mö-gött az olvadékvizeket összegyűjtő és elvezető széles völgyek, amelyek később folyó-völgyekké alakulhattak. Északkeleten tőzegmohalápok, Északnyugaton pedig a jégtaka-ró által kimélyített tóhátságok (Mecklenburgi- és Brandenburgi-tóhátság) terülnek el.
Német-középhegység:A variszkuszi hegységrendszer erősen letarolt, maradványa a középidőben tengeröntötte el, így helyenként vastag üledéktakaró borítja (mészkő, homokkő, márga). Akéregmozgások során törésvonalak szabdalták fel.
Német-Lépcsővidék:
A Sváb- és a Frank-Alb középidei üledékes kőzetekből (mészkő, homokkő) épül fel.
35
Sváb-Bajor-medence:
A lépcsővidék és az Alpok között elterülő, morénával és folyóvízi hordalékkal feltöltöttmedence.
Éghajlata
Az ország nagyrészén: nedves kontinentális.Hegységekben: hegyvidéki.
2020
VVíízrajza:zrajza:
Rajna
Elba
Odera
Duna
Weser
Majna
Északi-tenger
Balti-tenger
Gazdasági élet:
Bányászat:
• feketeszén: Ruhr-vidék (a termelés 4/5-e innen kerül ki), Saar-vidék• barnaszén, lignit: Alsó-Lausitz (Cottbus környékén), Lipcse és Halle térségében,
Eifel-hegység előtere (Köln és Aachen környékén)• kőolaj: nem túl jelentős bányászat a Germán-alföldön a Weser, Aller és Ems fo-
lyó vidékén• földgáz: elsősorban az Északi-tenger alatt• kősó, kálisó: Harz-hegység előtere
Energiagazdaság:
• A villamosenergia-termelésben a hőerőművek játszanak döntő szerepet, aRuhr-vidéken feketeszénnel, a keleti országrészben barnaszénnel, a kikötők-ben import kőolajjal fűtik őket.
36
• Az atomerőművek szerepe is jelentős, döntő többségük a nyugati országrész-ben található, a villamosenergia-termelés kb. 25%-át adják.
• Vízerőművek a Rajnán, a Dunán és az Inn folyón épültek, szerepük nem túl je-lentős, csak 5 %-kal részesednek az áramtermelésből.
Feldolgozóipar:
• vaskohászat: import (svéd, brazil, kanadai, venezuelai) vasércet és hazai feke-teszenet használ: Ruhr-vidék (Duisburg, Dortmund, Düsseldorf, Bochum), Saar-vidék (Saarbrücken), kikötők (Bréma, Lübeck), Eisenhüttenstadt
• színesfémkohászat: import nyersanyagokat használ: kikötők (Hamburg, Lü-beck), Ruhr-vidék (Dortmund, Duisburg)
• minőségi acélgyártás: Solingen
• hajógyártás: tengeri kikötők (Hamburg, Bréma, Lübeck, Rostock, Kiel), folyókmentén (Regensburg, Duisburg)
• autógyártás: Volkswagen-Audi: Wolfsburg; Opel: Rüsselsheim, Frankfurt, Bo-chum; Merzedes-Benz: Stuttgart, Mannheim; Ford: Köln; BMW: München; (Wart-burg: Eisenach;) (Trabant: Zwickau)
• repülőgépgyártás: München (Messerschmitt), Hamburg
• vegyipar: Duisburg, Halle (szervetlen vegyipar), Leverkusen (AGFA), Köln(Bayer-művek), Frankfurt (Hoechst), Ludwigshafen (BASF)
• kőolajfinomítás: Hamburg, Schwedt, Hannover, Ruhr-vidék (Duisburg, Düssel-dorf, Köln)
• elektrotechnika: Stuttgart (Bosch), München (Siemens), Drezda, Hamburg
• textilipar: Ruhr-vidék, Chemnitz
• söripar: München
37
Mezőgazdaság:
• Germán-alföld északnyugati részén: szálas és lédús takarmányok, árpa, rozs,burgonya, tejelő szarvasmarhatartás
• Germán-alföld déli részén: búza, cukoprrépa
• Felső-Rajna-árok: zöldség- és gyümölcstermesztés, szőlőművelés
• Sváb-Bajor-medence: búza, cukorrépa, sörárpa, komló
• Alpok előtere: rét- és legelőgazdálkodás, szarvasmarha-tenyésztés
Legjelentősebb városok:
• Berlin (3.392.425 lakos)• Hamburg (1.751.000 lakos)• München (1.288.307 lakos)• Köln (975.907 lakos)• Frankfurt am Main (651.087 lakos)
38
39
11. Ausztria
Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:
1. Bécsi-medence:A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence te-rületén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledé-kek borítják. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.
2. Osztrák-gránitfennsík:A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsíkfoglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. A Duna vonaláig hú-zódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan 300-600 m magasságú területénerdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. A Duna és a March között aMorva-mező, fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak.
3. Észak-burgenlandi-teknő:Közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő-tó, melyetapró szikes tavak fognak körbe.
4. Keleti-Alpok:Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedőnyugat–keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok több övezetből áll.
5. Elő-Alpok és Kelet-Stájer dombvidék:Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdanigleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékkészabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkor-szaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a har-madkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Muraés a Dráva változatos dombvidékké formálta.
40
A magashegységi környezet szerepe a gazdasági életben:
• Idegenforgalom: világelsők között van az idegenforgalmi bevételeit tekintve.• síparadicsomok,• gyógyüdülő helyek,• túraközpontok,• műemlék városok,
• Erdőkè fa- és papíripar
• Nagy esésű folyókè energiatermelés. (A villamos energia 70%-át vízerőmű-vek szolgáltatják.
Bányászat:
• magnezit: jelentős, a világtermelés 7%-a
• barnakőszén: Felső-Ausztria, Stájerország
• kőolaj: Bécsi-medence, Alsó-Ausztria
• földgáz: Bécsi-medence
• kősó: nagy múltú, Salzburg,
• rézérc: jelentős
• cink: jelentős
• ólom: jelentős
Feldolgozó ipar:
• vas-, acélipar: jelentős, központja Linz
• színesfém-, alumíniumkohászat
• gépgyártás: jelentős, járműipar: központja Steyr
• vegyipar: jelentős
• fa-, papíripar: jelentős
• textilipar, ruhagyártás: főleg Bécs
• élelmiszeripar: az egész ország területén mindenütt
• sörgyártás
41
• építőanyag- és építőipar
• vegyipar, kőolajtermékek: Linz, Sant Pölten,
Mezőgazdaság:
A mezőgazdaság belterjes, 90%-ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja.
• Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa,búza, rozs, zab, gyümölcsök.
• Az erdőgazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdaságiéletében.
• Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.
42
12. Szlovákia
Domborzat:
• Szlovákia legnagyobb részén az Északnyugati-Kárpátok vonulatai húzódnak.Északról dél felé haladva a következő vonulatok különíthetők el:
• Flis és homokkő-vonulat: Fehér-Kárpátok, Nyugati- és Keleti-Beszkidek• Kristályos-vonulat: Kis-Kárpátok, Kis-Fátra, Nagy-Fátra, Alacsony-Tátra,
Magas-Tátra• Vulkáni-vonulat: Madaras, Selmeci-hg., Körmöci-hg., Jávoros
• A Kárpátoktól délre húzódik a variszkuszi eredetű Szlovák-érchegység.
• Szlovákia délnyugati részén a Duna mentén terül el a Szlovák-alföld és itt talál-ható a Duna legnagyobb szigete a Csallóköz is.
Bányászat:
Ásványkincsekben szegény, kevés vasércet bányásznak a Szlovák-érchegységben,
A Selmecbánya és Körmöcbánya környéki színes- és nemesérclelőhelyek már jó-részt kimerültek.
Energiagazdaság:
• vízerőművek: a Vágon, és a Dunából kiágazó üzemvíz-csatornán Bősnél
• atomrőművek: Nagyszombat (Trnava), Mohi (Mohovce)
43
Feldolgozóipar:
Néhány nagy központban tömörül:
• Pozsony: kőolajfinomítás, vegyipar, gépgyártás, élelmiszeripar
• Kassa: vaskohászat, környékén: gépgyártás, vegyipar
Mezőgazdaság:
• Szlovák-alföld: búza, kukorica, gyümölcs, zöldség; sertésállomány > szarvas-marha-állomány
• A hűvösebb hegyvidéki medencékben: burgonya, szálas- és lédús-takarmányok
44
13. Románia
Domborzat:
• A Keleti-Kárpátok vonulatai:• Flis és homokkő-vonulat: Moldvai-, Háromszéki-, Brassói-havasok• Kristályos-vonulat: Borgói-, Gyergyói-, Csíki-havasok• Vulkáni-vonulat: Kelemen-, Görgényi-havasok, Hargita (az egykori vulkáni tevé-
kenységet ma vulkáni utóműködések jelzik)• A vonulatok közötti medencék: Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-, Barcasági-
medence.• A Déli-Kárpátok csak kristályos vonulatból áll: Fogarasi-havasok, Pareng,
Retyezát
Medencék:
• Az Erdélyi-medence fontos ipari és mezőgazdasági körzet, központja a Mező-ség.
• Az Erdélyi-peremhegyvidék választja el az Erdélyi-medencét a magyar Alföldtől,legjelentősebb részei a Királyerdő, Bihar, Erdélyi-érchegység.
• A Havasalföld két része: északon a Szubkárpáti-dombság, délen a Román-alföld.
• A történelmi Moldva keleti része (a Kárpátok és a Prut folyó között) tartozik Ro-mániához. (A nyugati részén a Prut és a Dnyeszter között ma Moldova köztársa-ság helyezkedik el.)
Bányászat:
• kőolaj: Kárpátok déli lábánál (Craiova, Ploiesti), Moldvában• földgáz: Erdély (Medgyes), Kárpátok déli lábánál (Craiova, Ploiesti), Moldvában• kőszén: Erdély délnyugati részén• lignit: Erdélyi-permhegyvidék lábánál, Kárpátok déli lábánál• vasérc: Erdély délnyugati részén (Resica)• bauxit: Királyerdő
45
• ólom-, cink-, rézérc: Nagybánya környékén• arany, ezüst: Erdélyi-érchegység• kősó: Erdélyi-medence peremén, Kárpátok déli lábánál, Moldvában
Energiagazdaság:
• Földgáz és lignittüzelésű hőerőművek,
• Vaskapunál és a Déli-Kárpátok folyóin vízerőművek.
Feldolgozóipar:
• vaskohászat: Vajdahunyad, Resica, Galac
• gépgyártás: Brassó, Segesvár, Nagyszeben, Arad, Ploiesti (kőolajipari gépgy.),
Craiova (mezőgazdasági gépek, közlekedési eszközök), Pitesti (Dacia autók)
• kőolajfinomítás: Ploiesti, Pitesti
• vegyipar: Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár, Nagyvárad
• timföldgyártás: Nagyvárad
• cellulóz és papírgyártás: Braila
Mezőgazdaság:
• Havasalföld: kukorica, búza, napraforgó a Román-alföldön; gyümölcs, zöldség aSzubkárpáti-dombság déli lejtőin.
• Erdélyi-medence: gyümölcs, zöldség
• Székelyföldi-medencék (Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-medence): burgonya,takarmánynövények, juh, szarvasmarha
46