A FOGYATA FOGYAT ÉÉKOSSKOSSÁÁG FAJTG FAJT ÁÁII

KarmenKarmen ŠŠercerc

Azon személyek, amelyeknek fizikai, funkcionális és személyiségi zavar, vagy hiányosság, fejlődési elmaradottság vagy a zavartalan pszichofizaikai fejldődést akadályozókedvezőtlen szociális és anyagi feltételek miatt nehézségeik vannak az érzékelés, felfogás, az ingerekre való reagálás terén, valamint a mozgásban, és a szociális környezettel valókommunikálásban.(Skalar, 1999).

� Gyakoriak a társuló személyiség- és viselkedészavarok, amelyek az egészséges kortársakkal szembeni csökkentett teljesítőképességből és szociális lehetőségekből erednek, a szociális kirekesztettség megbélyegzés eredményeként (Skalar, 1999).

FOGYATFOGYATÉÉKOS SZEMKOS SZEMÉÉLYEK LYEK MEGHATMEGHATÁÁROZROZÁÁSASA

FOGYATFOGYATÉÉKOS GYERMEKEK:KOS GYERMEKEK:

ÁÁLTALLTAL ÁÁNOS ISKOLAI TNOS ISKOLAI T ÖÖRVRVÉÉNY NY ((ZOsnZOsn ))

(1996)(1996)

� szellemi fogyatékos gyermekek� vak és gyengénlátó gyermekek� siket és nagyothalló gyermekek� beszédhibás gyermekek� mozgáskorlátozott gyermekek� hosszan tartó betegségben

szenvedő gyermekek� viselkedés- és

személyiségzavaros gyermekek� tanulási nehézséggel küszködő

gyermekek� tehetséges gyermekek

FOGYATFOGYATÉÉKOS GYERMEKEK KOS GYERMEKEK KEZELKEZEL ÉÉSSÉÉRRŐŐŐŐŐŐŐŐL SZL SZÓÓLLÓÓ

TTÖÖRVRVÉÉNY (ZUOPP)NY (ZUOPP)

(2000)(2000)

szellemi fogyatékos gyermekekvak és gyengénlátó gyermekeksiket és nagyothalló gyermekekbeszédhibás gyermekekmozgáskorlátozott gyermekekhosszan tartó betegséggel

küszködő gyermekekviselkedés- és személyiségzavaros

gyermekeka tanulás valamely területén

hiányosságokkal küzdőgyermekek

A FOGYATA FOGYAT ÉÉKOSSKOSSÁÁG G KIALAKULKIALAKUL ÁÁSASA

� Kora gyermekkorban – súlyos fejlődési problémák, személyiség tartós változása, irreverzibilitás

� Késő gyermekkor, serdülőkor, felnőttkor –személyiség integritás helyreállítása, probléma a környezet reakcióiban, szorongás, depreszió, regresszió, függőség, visszahúzódás

FOGYATFOGYATÉÉKOS SZEMKOS SZEMÉÉLYEK LYEK JELLEMVONJELLEMVON ÁÁSISI

� bizonytalanság� elszigetelődésre való hajlam� bizalmatlanság� Negatív önkép és alacsony önértékelés� Neurózisés depresszió� viselkedészavarok, szenvedélybetegség� védekező magatartás� dezintegráltság különböző típusai� a kapcsolatok különleges dinamizmusa azon családoknál, ahol

fogyatékos családtag van

SzSzüükskséégletek kielgletek kielééggííttéésséére tett prre tett próóbbáálkozlkozáás ks köövetkezmvetkezméénye nye olyan kolyan köörnyzetben, amely nincs jrnyzetben, amely nincs jóóindulattal irindulattal iráántuk!ntuk!

FOGYATFOGYATÉÉKOS GYERMEKEK NEVELKOS GYERMEKEK NEVEL ÉÉSE SE ÉÉS TANS TANÍÍTTÁÁSASA

� iskola előtt lévő gyermekek részére különleges programok és szakmai segítségnyújtás

� iskolaérett gyermekek részére hozzájuk igazított programok� különleges képzési programok és szakmai segítségnyújtás� különleges képzési programok alacsonyabb képzési színvonallal� Különleges nevelési és képzési programok (enyhe, középsúlyos és

súlyos értelmi fogyatékos gyermekek részére) � nevelési programok (viselkedés- és személyiségzavaros gyermekek)

NormNormáál l ááltalltaláános iskolnos iskoláákkÁÁltalltaláános iskolnos iskoláák kk küüllöönleges programmalnleges programmal

NevelNevelőőintintéézetek zetek

FOGYATFOGYATÉÉKOS SZEMKOS SZEMÉÉLYEK LYEK FOGLALKOZTATFOGLALKOZTAT ÁÁSSÁÁNAK NAK

JELLEMZJELLEMZŐŐŐŐŐŐŐŐII� értelmi fogyatékosok

� látáskárosultak

� halláskárosultak

� beszédhibás személyek

� mozgáskorlátozottak

munkahelykeresés sajátosságafoglalkoztatás lehetőségeimunkahely egyénhez igazításakorrektív módszerek és

műszaki segédeszközökakadályok és nehézségek a

munkahelyen pszichoszociális

munkakörnyezet

SZEMSZEMÉÉLYISLYISÉÉGG

� Az egyén szellemi, viselkedési és testi sajátosságainak viszonylag folyamatos és egyedülálló összessége. (Musek, 1997).

� személyis ég éretts ége: (ni normalnost): a személyiség fejlett és összhangban lévő működése, amely alkalmassá teszi az egyént arra, hogy megfelelő és konstruktív módon szabályozza saját életét.

EGEGÉÉSZSSZSÉÉGES SZEMGES SZEMÉÉLYISLYISÉÉGG

� normalitás/”abnormalitás kérdése”� Normális mindaz, ami szigorú értelemben véve egyezik a

meghatározott normával� a normák társadalmak közötti különbözőségének kérdése� normális az, ami gyakori, megszokott, átlagos – megkérdőjelezhetúő

kritérium� Személyiségi normalitás – beszéljünk inkább az egészségről, az

egyének alkalmazkodásáról, akik , különböznek a többségtől, még mindig meg vannak bélyegezve és előítéletekkel viszonyulunk hozzájuk.

Az érettség nem jelent probléma- és konfliktusmentességet, hanem azt, hogy meg

tudjuk érteni és képesek vagyunk eredm ényesen megoldani ezeket!

ÉÉRTELMI RTELMI ÉÉS S SZEMSZEMÉÉLYISLYISÉÉGZAVAROKGZAVAROK

� megítélési, érzelmi, gondolkodási, viselkedési, észlelési és emlékezési zavar

� az egyén betegségből eredő viselkedési, pszichológiai és biológiai funkcióinak megnyilvánulása

� Az értelmileg sérült emberek nehezebben szabályozzák életüket

� funkcionális zavar, nagy teher az egyénnek

A ZAVAROK TA ZAVAROK T ÍÍPUSAI (MUSEK, 1997)PUSAI (MUSEK, 1997)

� szellemi fejletlenség� neurózisok (szorongás, depresszió, fóbiák,

obsesivno-kompulzivna nevroza, hisztéria)� pszihoszomatikus megbetegedések � szervi szellemi zavarok� drogfogyasztás� szociopátia (pszichopátia, elkülönülés)� pszichózisok (skizofrénia, autizmus, paranoia,

maniás-depreszió)

SZEMSZEMÉÉLYISLYISÉÉGZAVAROK AZ EGGZAVAROK AZ EG ÓÓSTRUKTURSTRUKTURÁÁJJÁÁT TEKINTVE T TEKINTVE (FORR(FORRÁÁS: PRAPER, 1996)S: PRAPER, 1996)

� pszichózisok

� neurózisok

� személyiségzavarok

� (borderline szindróma, nárcisztikus személyiségzavar, skizoid személyiségzavar)

AZ AZ ÉÉRTELMI FOGYTRTELMI FOGYTÉÉKOSSKOSSÁÁG OKAIG OKAI

� öröklődő (genetikai) sérülések

� testi (szervi) megbetegedések, mérgezés, drogok

� Érzelmi megrázkódtatások és konfliktusok

� Hosszantartó stressz

genetikai, testi genetikai, testi éés szellemi okok s szellemi okok kombinkombináácicióója ja –– legkomolyabb zavaroklegkomolyabb zavarok

ÉÉRTELMI FOGYATRTELMI FOGYAT ÉÉKOSSKOSSÁÁG G ((éértelmi alulfejlettsrtelmi alulfejletts éég)g)

� Értelmi fejlődés visszamaradottsága vagy tökéletlensége, különösen mint a készségek hiánya, amely a fejlődési korszakban nyilvánul meg; tudás, illetve készségek, amelyek az általános intelligenciaszinthez járulnak hozzá, tehát kognitív, beszéd-, motorikus és szociális készségek.

� Az értelmesség mérése sztenderdizált intelligancia tesztek segítségével és értelmességi skála alapján történik, amelyek révén megállapítjuk az adott környezetben való szociális alkalmazkodást. Ezen értékek alapján kerül meghatározásra az értelmi fogyatékosság mértéke.

� A diagnózis felállítása az aktuális funkcionálási szint alapján kerüljön felállításra, a funkciók lehetséges minimális javítása miatt(Novljan, 1997).

� Értelmi fogyatékosság diagnózisa: fejlődési szakasz, intellektuális hiányosság, szociális érzéketlenség, szervi alap, állapot kezelhetetlensége(Jakulić, 1981).

� Enyhe értelmi fogyatékosság (F70): körülbelüli értéke IQ 50 - 69 (felnőtteknél; mentális kor 9-től 12 éves korig). Tanulási nehézségek az iskolában. Sok felnőtt képes dolgozni és jó szociális in kapcsolatokat ápolni,valamint részt venni a társadalmi életben.

� Középsúlyos értelmi fogyatékosság (F71): körülbelüli értéke IQ 35-49 (felnőtteknél; mentálsi kor od 6-tól 9 éves korig). Okozója valamilyen fejlődési rendellenesség gyermekkorban, de ezen személyek többsége egy bizonyos fokig elsajátítja az önellátást és megfelelő szintet ér el a kommunikációban, valamint elsajátít bizonyos fogalmakat. A felnőtteknek szükségük van bizonyos fokú segítségre a közösségben való életben és munkában.

� Súlyos értelmi fogyatékosság (F72): körülbelüli értéke IQ 20 - 34 (felnőtteknél; mentális kor 3-tól 6 éves korig). Hosszútávúsegítségnyújtás szükséges.

� Nagyon súlyos értelmi fogyatékosság(F73): IQ 20 alatt (felnőtteknél; mentális kor kevesebb mint 3 év). Erős korlátozottság az önellátásban, szobatisztaságban, kommunikációban és mozgásban.

� Értelmi fogyatékosság más fajtái (F79): nem meghatározott értelmi fogyatékosság.

SZEMSZEMÉÉLYISLYISÉÉGZAVAROKGZAVAROK(DSM(DSM--IV SZERINTI OSZTIV SZERINTI OSZTÁÁLYOZLYOZÁÁS)S)

� Olyan kóros magatartásbeli, érzelmi tulajdonságokra, megnyilvánulásokra utalóösszefoglaló fogalom, melyek tartósan és jelentősen eltérnek a társadalmi, kulturális elvárásoktól, és amely minden területen megmutatkozik: kogníció, érzelmek, személyes kapcsolatok és/vagy impulzusok feletti kontroll.

� Ezek a tulajdonságok merevek, tartósak és stabilak, már gyermekkorban vagy serdülőkorban megjelennek és a felnőttkorban folytatódnak. Klinikailag jelentős, szubjektív nehézségekhez vezetnek szociális, foglalkozási vagy más más területen.

KÜLÖNCSÉG, EXCENTRIKUSSÁG(paranoid, skizoid, skizotip személyiségzavar)

DRAMATIKUSSÁG, IMPULZIVITÁS (hisztrionikus, nárcisztikus személyiségzavar, antiszociális magatartás,–borderline személyiségzavar)

SZORONGÁS, FÉLELEM (elkerülőszemélyiségzavar, függőség, obsesszív-kompulziv személyiségzavar)

SZEMSZEMÉÉLYISLYISÉÉGZAVARRAL KGZAVARRAL K ÜÜZDZDŐŐŐŐŐŐŐŐK K PSZICHOTERPSZICHOTERÁÁPIPIÁÁJAJA

� a pszichoterápia iránti motiváció hiánya� nehezen változtatható zavarok� terápia a szociális környezet nyomására� eredményes a nem megfelelő viselkedésről,

gondolkodásról és megélésről valófelvilágosítás, ill. a viselkedés változása

� fontos a terapeuta hozzáállás� a terápia elérhető céljainak meghatározása

HANGULATZAVAROKHANGULATZAVAROK

� depresszió� mánia� bipoláris hangulatzavar

genetikai, genetikai, pszicholpszicholóógiai giai éés s

kköörnyezeti trnyezeti téényeznyezőők k kombinkombináácicióójaja

jellegzetességekfejlődés és fenntartás okaitünetektársuló tünetek és zavarokkezelés és leküzdésorvosi, pszichoszociális,

foglalkozási ill. foglalkoztatási rehabilitáció

SZORONGSZORONGÁÁSOS ZAVARSOS ZAVAR

� pánikbetegség� generalizált

szorongásos zavar� poszttraumatikus

stressz� szociális fóbia� obszessziv-

kompulziv zavar

testi, pszichikai és viselkedési területen

mutatkozik meg

kezelésrehabilitáció

SKIZOFRSKIZOFRÉÉNIANIA

� valóságérzék elvesztése� pozitív és negatív tünetek� etiológia (biológiai, szociális, pszichikai tényezők)� klinikai kép (érzelmi zavarok, ösztön zavarai, pszichomotorikus

zavarok, gondolkodási zavarok)� diagnózis (alapvető tünetek megléte vagy hiánya) � prognózis (függ az örökletes hajlamoktól, a betegség kezdetétől,

a szociális adaptációtól)� kezelés(farmakoterápia, pszicho in szocioterápiás eljárások,

irányított tevékenységek)

akut kezelakut kezelééss–– stabilizstabilizáácicióós szakaszs szakasz–– fenntatrtfenntatrtóó ill. megelill. megelőőzzőőkezelkezeléési szakaszsi szakasz

AUTIZMUSAUTIZMUS

� fejlődési rendellenesség, amely a központi idegrendszer fejlődési zavarából ered

� A diagnózis a képességek sérülésének sajátos kritériumai alapján állapítható meg: társadalmi interakciók, kommunikáció, érdeklődés, képzelőerő és aktivitás

� Az okok, tünetek és a kezelés nem érthetőek

első jelekmi a teendőKezelési lehetőségekterápianehézségek a családi

dinamizmusbantanácsadás szülőknek

FORRFORRÁÁSS::� Jakulič, S. (1981). Mentális visszamaradottság. Beograd: Zavod za

udžbenike i nastavna sredstva.� Musek, J. (1997). A személyiség tudományos képe. Ljubljana: Educy. � Novljan, E. (1997). Enyhén szellemileg séeült személyek

gyógypedagógiája. Ljubljana: Pedagoška fakulteta.� Praper, P. (1996). Fejlődési analitiikus pszichoterápia. Ljubljana:

Inštitut za klinično psihologijo.� Pravilnik o organizaciji in načinu dela komisij za usmerjanje otrok s

posebnimi potrebami ter o kriterijih za opredelitev vrste in stopnje primanjkljajev, ovir, oziroma motenj otrok s posebnimi potrebami. 2003. Uradni list Republike Slovenije, 54 (6.VI.2003)

� Skalar, V. (1999). Fogyatékos személyek – konceptuális címszavak. Sodobna pedagogika. Let. 50, št. 1, str.120-137.

� Zakon o usmerjanju otrok s posebnimi potrebami. 2000. Uradni list Republike Slovenije, 54 (16.VI.2000).

� Általános iskoláról szóló törvény. 1996. Uradni list Republike Slovenije, 12 (29.II.1996).