A fordista termelési rendszerA fordista termelési rendszer

Dr. Bernek Ágnes

2008.

Fordizmus –Fordizmus –világ gazdasági tevékenységének világ gazdasági tevékenységének

összefoglaló elnevezéseösszefoglaló elnevezése

Fordista termelési rendszer: 1908-tól 1982-ig

A vezető gazdasági ágazat: az ipar: nehézipar és gépgyártás

A legfőbb telepítő-tényezők:a természeti erőforrások

A nehézipar meghatározó jellegeA nehézipar meghatározó jellege

Henry Ford (1863-1947)Henry Ford (1863-1947)

A tömegtermelés „feltalálója”.

A 20. század első felében az ipar alapvetően Henry Ford „szabványa” alapján működött.

A Ford Motor CompanyA Ford Motor Company

Bejegyzés – 1903Telephely – Detroit – DearbornEkkor naponta pár autót gyártottak.Minden egyes autón két-három munkásból

álló csapat dolgozott, az alvázból kiindulva teljesen e csapat építette fel az autót. Az autó a földön állt és a szerelők mentek az egyes alkatrészekért.

1908 – a tömegtermelés kezdete1908 – a tömegtermelés kezdetea világ első olcsó tömegautójaa világ első olcsó tömegautója

A világhíres

T-modell.

A személyszállítás

új korszakának kezdete.

T-modell T-modell ára mindössze 850 USDára mindössze 850 USD

egyszerű vezetni és karbantartaniegyszerű vezetni és karbantartani

A mozgó szerelőszalagA mozgó szerelőszalag

Futószalag: „Ne a munkásnak kelljen odamennie, ahol a munka van, hanem a munkadarab menjen a munkáshoz.”

A munkások előre kijelölt munkaállomásokon helyezkedtek el.

A gyártási folyamat részekre osztása„Az üzemben minden mozgott.”

Méretgazdaságosság és Méretgazdaságosság és tömegtermeléstömegtermelés

„„Helyezzük kerekre a világot!”Helyezzük kerekre a világot!”

RaktározásRaktározás

Amerikai jólét Amerikai jólét napi 2 USD helyett napi 5 USD napi 2 USD helyett napi 5 USD

munkabérmunkabér

A legfőbb térségi szint: a A legfőbb térségi szint: a nemzetgazdaságnemzetgazdaság

„Ami Henry Fordnak jó, az jó az USA-nak is!”

Egy vállalat sikerességének alapja a nemzetgazdasági sikeresség.

Az autógyártás – az amerikai történelem,az amerikai kultúra ésaz amerikai mindennapi élet alapja.

A Nagy-tavak menti ipari zónaA Nagy-tavak menti ipari zóna

• Vertikális és horizontális integráció – szén- és vasércbázisú iparvidékek

• Minimális szállítási költség, a nyersanyagok földrajzi koncentrációjára épülő ipari zóna

• Az egyes iparágak teljes vertikuma

• Buffalo-Cleveland-Detroit-Chicago

1908-tól 1920-ig1908-tól 1920-igévi egymillió db T-modellévi egymillió db T-modell

A fordista termelési rendszer főbb jellemzőiA fordista termelési rendszer főbb jellemzői

Nemzetgazdaság - Ipar Természeti erőforrások Méretgazdaságosság - Tömegtermelés Homogén termékek - Raktározás Késztermékek ellenőrzése Nem összehangolt termelés Vertikális integráció Horizontális integráció – Iparvidékek

A 20. század vállalataA 20. század vállalata

Szervezet: Piramis Fókusz: Befelé Stílus: Strukturált Fő erősség: Stabilitás Források: Fizikai javak Felépítés: Vertikális integráció Gyártás: Tömegtermelés Hatókör: Hazai piac Stratégiaépítés: Fentről lefelé Javulások: Apránként

A világgazdaság fogalma (Bretton Woods-i világgazdasági rendszer)

Nemzetgazdaságok összessége és a köztük lebonyolódó külkereskedelmi kapcsolatok

A nemzetgazdaságok fejlettségi szintjeNemzetközi kereskedelem

• 1970-es évek: nyersanyag-intenzív világgazdaság

• 1980-82-től: tőke- és technológia-intenzív világgazdaság

1982 – Az elektronika forradalma1982 – Az elektronika forradalma

1982-től

posztfordista termelési rendszer

Az automatizált termelési rendszerAz automatizált termelési rendszer