a hadjÁrat Áraadattar.vmmi.org/fejezetek/1399/05_az_orok_beke_megtorik.pdf · a hadjÁrat Ára a...
TRANSCRIPT
Az örök béke megtörik
A H A D J Á R A T Á R A
A magyar alakulatok április 11-én lépték á t a magyar - ju goszláv ha tá r t . A hadvezetés a r r a számított , hogy az „ellenség" szívós védekezést fog kifejteni. H a m a r o s a n kiderült azonban , hogy a német csapatok harccselekményei nyomán Bácskából a jugoszláv reguláris ka tonaság a magya r fegyveres erőkkel való érintkezés nélkül kivonult. Ezu tán a magya r vezérkar csak a dobrovoljácokkal megerősített csetnikszerve-zetek összehangolt gerillaakcióival számolt. Ez a feltételezés valószínűleg eltúlzott volt, de egészen nem indokolat lan. A pánikkal elegy tapaszta la t lan harckészség példája az április 14-i zombori bevonulás rövid összefoglalása, amely K á d á r Gyula ezredes emléki ra tában olvasható: „A jugoszláv cset-nikszervezet kb. 40-50 fiatalt há t r ahagyo t t a városban. Ezek fegyverrel és lőszerrel ellátva padlásokon bújtak meg. A sötétség beáll tával lövöldözni kezdtek a járó-kelő ka tonákra , de inkább a levegőbe. Ettől a mi a lakula ta inknál pánik keletkezett. A saját legénység - nyilván alkoholhoz is hozzáj u t v a - ugyancsak vak tában lőtt. A szakasz- és századparancsnokok vagy nem voltak körleteikben, vagy éppen olyan h i tványán meghúzódtak , min t a hadtes tparancsnokság, és semmit sem tettek a lövöldözés beszüntetésére. A cél nélkül leadott lövések a város másik részén csapódtak be, az ot t elhelyezett legénység »abból az i rányból lőnek a csetnikek* a lapon ugyancsak lövöldözni kezdett . Fegyelmezett és j ó parancsnokok kezében lévő csapatokkal szemben az egész csetniktámadás jelentéktelen semmiség lett volna ."
A hadsereg, a ka tonaság veszélyes üzem még békeidőben is. A fegyveresek mozgását balesetek sokasága kísérheti, s a jogos, jog ta lan vagy éppen véletlen fegyverhasználatok is-méUődése.
A hozzáférhető magya r ada tok szerint a bevonulás néhány
61
napja alat t statáriális ú ton mintegy 1435 ember t végeztek ki Bácskában, nagyobbrészt szerbeket, de vagy 80 magyar t is, nyilván kommunis tának minősülőket. Ez esetben a s tatár iális szó nem minden esetben je lent bírói eljárást.
A 3. magyar hadsereg parancsnoka, Gorondy-Novák Elemér a l tábornagy m á r április 14-én elrendelte a veszélyeztetett területek átfesülését. Különös figyelemre mél ta t ta az 1918 óta Bácskába betelepített szerb lakosságot, a több tízezres lélekszámot kitevő dobrovoljácokat . Számolni kell ezek visszatelepítésével, emiat t való ellenállásukkal. S á tmenet i leg emiat t ők esetleg falvankint in terná ló táborokba terelendők.
A jugoszláv összesítő ada tok szerint (Zlocim okupa tore u. vojvodini Novi Sad, 1946) a honvédség bevonulásakor 2142 ember halt meg. Ezek egy része, tán nem is jelentéktelen h á n y a d a fegyveres ha rcban , de legalábbis fegyveres ellenállásban történt tettenérés közben vagy u t án esett el, vált az eszmei különbözőség á ldozatává . A bácskai városokban állomásozó magyar katonák utcai közlekedése még hónapokkal később is, de olykor 1944-ig bizonytalan, sőt veszélyes marad t , mer t számíthat tak rá, hogy orvlövész célpontokká válnak.
Az 1918. október 3 1 . ó ta Bácskába telepített szerbeket (dobrovoljácokat) előbb in te rná ló táborokba különítve, visz-szatelepítésüket kezdeményezték. Eleinte 35 000 főt emlegettek. Jugoszláv számítások szerint 24 921 személyről volt szó.
Május elején a magya r kormány a német parancsnokságtól 150 ezer bácskai szerb átvételét kérte. Az elutasító válasz: „Szerb iában sem az élelmezési, sem az elhelyezési viszonyok nem olyanok, hogy ez keresztülvihető lenne." Válaszunk er re : „Az őslakos nép ezeket a szerbeket gyűlöli, mert 20 éven á t nem tettek mást , mint kiszipolyozták a vidéket, vissza kell menniök oda , a h o n n a n jö t tek ." A német fél egy későbbi visszatelepítés lehetőségét megvil lantot ta .
A magya r kormány végül csupán a 13 ezer, in ternálótáborban sínylődő dobrovoljác átvételéről alkudozott . Ez a művelet azért volt sürgős, mer t a bukovinai székelyek számá-
ra kellett biztosítani a házakból kilakoltatott dobrovoljácok helyét.
A németekkel való tárgyalások csaknem mindvégig kudarcot vallottak a hol csökkenő, hol megemelt létszámú jövevény szerbek visszaajánlása körül. Közülük néhány ezret a németek bosszúságára toloncként azért sikerült dél felé szerb területre átcsempészni.
A német-szovjet háború kitörése u tán ezek a máshonnan is délre utasított szerb tömegek a népfelszabadító (par t izán-) háború kifogyhatatían ember tar ta lékai lettek. Ezért is ódzkodott a Balkánt megszálló német vezetés az oda való befogadásuktól .
Viszont a bukovinai székelyek hazatelepítése a háborús események á rnyékában kényszerű kötelességgé vált, amelyet az anyaország magától el nem hár í tha to t t . A moldvai és bukovinai németség pánikszerű nyuga t ra indulása lá t tán az öt bukovinai székely község: Józseffalva (VornÍ9eni), Istensegíts (Tibeni) , Hadikfalva (Darne§ti), Andrásfalva ( M a n e n p ) , Fogadjisten (Iakobe?ti) o lyannyira felbuzdult a r omán környezettől való elszakadásra, hogy u tóbb m á r meggátolha ta t -lan lett volna hazaözönlésük akár egy szál r u h á b a n , ha szervezett vonulásukra nem nyílik mód. M é g Teleki Pál vette pártfogásba ügyüket , megteremtvén utazásuk pénzügyi alapjait . M é g az ő idejében, életében két vidéket szemeltek ki a 12 083 lelket számláló 2698 családnak. Elsőbb az észak-erdélyi Szolnok-Doboka községeibe tervezték betelepítésüket, esetleg ott való románok Bukovinába való kitelepítése, szinte egy kisebb lakosságcsere által . A román hatóságok ezt hal lván azonban halogat ták a dolgot, hiszen az erdélyi jelenlétük húsz éve kezdett erősítése ellen szólt volna.
D e az öt falu székelyei is azt kérték, kerülhessenek minél beljebb, fajtájuk közé. így került kombinációba egy Szat-m á r - B i h a r megyébe telepítés lehetősége. Hor tobágy!
S végül, m á r Teleki Pál nélkül, a bácskai dobrovoljácok kiürített falvait, utcáit ajánlotta fel nekik a „hazafias" katonai és polgári közigazgatás.
Ez a magya r döntés egyébként nem volt kevésbé átgondol t
nemzetpolit ikai elhatározás, mint a szerb kormánynak az etnikai ál lapotok megvál tozta tására eszközölt, 1918 u táni , részrehajló földosztással egybekötött telepítései.
Végül is 1941. május- június h a v á b a n a dobrovoljácok helyére moldvai csángókkal megszaporodot t 3279 bukovinai székely családot 13 200 lélekkel telepítettek be 35 ezer katasztrális hold földre. A jugoszláv földreform által létrehozott 62 zár t dobrovoljác telep 53 ezer katasztrális holdjából.
Az öt bukovinai község népét 14 bácskai községbe, összesen 25 telephelyen, szálláson helyezték el. A hadikfalviak Stepanicevóra (Hor thyvára-Bácskossuthvára) 211 család, 768 fó, Tankosicevóra (Had ikha lom) 40 család, 166 fó, Ve-ternikre (Hadikliget) 40 család, 232 fó, Vojvoda-Misicre (Hadikszállás) 11 család, 42 fó, S taro Gyurgyevóra (Hadikfölde) 148 család, 590 fó és Szirigre (Had ikvára ) 114 család, 493 fő ju to t t . A józseffalviak és fogadjistenbeliek Tomicevóra (Bácsjózseffalva) 66 család, 290 fó és Vajkára (Józsefháza) 46 család, 204 fő. Az andrásfalviak Feketicsre (Református Andrásszállás) 35 család, 153 fó. Mal i Beogradba (Andrásföldje) 60 család, 290 fó, Karadjordjevo-Pavlovóra (Bács-andrásfalva) 174 család, 800 fő és Kosicevóra (Andrásme-gycr) 25 család, 143 fő ju to t t . Az istensegítsiek Sokolacon (Bácsistensegíts) 260 család, 1156 fó és Nova Cervenkán (Istenvelünk) 92 család, 445 fó települtek. T o v á b b i bukovinai emlékező szálláshelyek: Hadiklelke, Bácshadikfalva, Istenhozott , Istenföldje, Istenáldás, Istenkeze, Istenszeme, Bácsandrásszállás, Fogadjisten.
A bukovinai székelyek vezetői, szinte egyetlen értelmiségi együttélői a papok voltak, ez nagyon meglátszik új szálláshelyeik névadásában is.
A székely telepesek s a helyi bácskai lakosság, de különösen a jugoszláv földreformból kisemmizett magya r szegényparasztság között ér thető feszültség keletkezett, ez nem tette nyugalmassá beilleszkedésüket új környezetükbe.
D e biztonságérzetük sem szi lárdulhatot t igazán ot thonossá. A dobrovoljácok elkülönítése, Szerbiába telepítése vagy in te rná ló táborokba lakoltatása egyál talán nem bizonyult
teljesnek. Az i m m á r üldözött szerb telepeseknek ta lán fele sem került a magya r hatóságok keze ügyébe. Egész családok kaptak menedéket a régebbi szerb szállások tanya vi lágában. Közelebb vagy távolabb húsz éven á t birtokolt földjüktől nem ál lhat ták meg, hogy föl ne keressék, akár látás végett, még sajátjuknak tekintett házukat . H a nappa l történtek ezek a látogatások, puszta megjelenésük is fenyegetésnek minősülhetet t , ám h a asszonyok és gyermekek jelenlétében esett, szóbeli fenyegetések is e lhangozhat tak . Az óvatosabb „hazalá toga tó" dobrovoljácok éjszaka keresték meg elhagyott lakhelyüket, s az utcai falra szénnel vagy krétával rajzolták fel fenyegető s a közeli visszatérést ígérő soraikat.
T a l á n csak azok a szerb telepesek nem lá togat tak vissza szállásukra, akik a kényszerkilakoltatás hírére nemcsak állataikat szúrták le, h a n e m házuka t is felgyújtották, hogy semmi használha tó ne kerülhessen az „ellenséges jövevények" kezére, b i r tokába.
N e m volt h á t könnyű a Bukovinából érkezettek helyzete. S mindezek ellenére, a segítségükre kirendelt gazdaképzet t ségű telepfelügyelők támogatásával rövid esztendők ala t t virágzó kisgazdaságot teremtet tek ősi szorgalmukkal , elsajátítva a korszerű mezőgazdaság alapismereteit .
K O M M U N I S T Á K B Ű N H Ő D É S E
A Kommuni s t ák Magyarországi Párt ja nem terjesztette ki szervezési szándékát a 41-ben visszafoglalt Bácskára.
A Jugoszláv K o m m u n i s t a Pár t az országfeldarabolás által gyakorlat i lag megszűnt egysége ellenére az 1941. májusi zágrábi titkos tanácskozásán úgy határozot t , hogy az előbbi, az addigi szervezetek keretein belül veszi fel a harcot az agresszomak minősülő megszállók és ügynökeik ellen.
A zágrábi tanácskozás külön megszabta a bácskai pár t szervezetek feladatai t :
„Vajdasági kommunis tá inak feladata közé tartozik az is, hogy egybefogjanak minden nemzetiséget . . . hogy együttes
harcot folytassanak az imperialista megszállók el len. . . a nép szabad választása útján való tényleges megoldásáér t ."
„ . . .nem engedheti tek meg - figyelmezteti a T a r t o m á n y i Bizottság a szerb nemzetiségű elvtársait - , hogy az elkövetett gaztettek a sovinizmus út jára vigyenek benneteket , hogy meggyűlöljétek a magyar és német dolgozó tömegeket . . . "
A T a r t o m á n y i Bizottság m á r júl ius végén utasí tot ta a bácskai pártszervezeteket, hogy hozzák létre, alakítsák meg fegyveres harci csoportjaikat.
Ez a felszólítás abból indul t ki, hogy a hábo rú néhány héten belül a Szovjetunió j a v á r a dől el, s a közös győzelemhez hozzá kell já ru ln ia minden hű kommunistának diverzáns-és szabotázscselekményekkel, tehát kártevéssel, utasítások, rendeletek megtagadásával , felforgató kezdeményezésekkel.
Az 1942. februári körlevél szavai szerint: „A helyzet a végsőkig forradalmas, bármely ó r á b a n bekövetkezhet a forrada lmi válság - a fegyveres felkelés p i l lana ta ."
Amint lát tuk azonban , erre a p i l lanat ra még j ó két évig várni kellett, s a bácskai kommunis ták tevékenységével a magyar nyomozó hatóságok s a honvéd vezérkari főnök statáriális különbírósága foglalkoztak.
Az ún. „Lenin-levél", amely a szabotázscselekmények végrehajtására nézve ad t a meg a pá r t t agoknak m á r 1942. július elején a szükséges utasításokat és ú tmuta tásoka t , több száz pé ldányban forgott közkézen, azokat a taggyűléseken fölolvasták és terjesztették. A rendőrnyomozók b i r tokába is kerüli ilyen levél, amelyet felső hatóságaiknak is természetszerűleg fölterjesztettek.
Szóbeli utasításként a szabotázsok végrehaj tására az a lábbi ú i imilá tásokat továbbí tónak a pártsej teknek:
A gabona felgyújlásához 8-10 szál kénes gyufát összekötve pctrólcumos kóccsomóba kell belehelyezni, az így keletkezett gyújlóeszközl a gabonakévébe kell dugni , s midőn a kéve a cséplőgépbe kerül, a gyufa a dörzsöléstől meggyulad, és szinte elol thatat lan tüzet idéz elő. A gyújtóanyagot legjobb kosárban elhelyezni, s rá élelmiszert rakni , mer t akkor úgy néz ki, m in tha élelem lenne a mezőn dolgozó munkások
részére. Egy búza táb lán nemcsak egy kévébe helyezzenek el gyújtóanyagot , h a n e m minél többe. A gyújtogatás terjedjen ki a m á r r ak t á rban lévő gabonaneműekre is.
A sertéseket meg kell mérgezni , különösen a hizlalás a la t t levőket.
A távbeszélő és villamos vezetékeket szakítsák el. A villanyvezetékeket legjobban á tdobot t kenderkötéllel lehet leszakítani, mer t az nem vezeti az á ramot .
M i n d e n á r o n fegyvereket kell beszerezni, h a másképpen nem sikerül, fegyverezzék le a községben levő katonaságot , csendőrséget.
Be kell szerezni olyan eszközöket, melyekkel a vasúti sínek tartócsavarjait meg lehet lazítani. A csavarok meglazításával idézzenek elő szerencsétlenségeket, forgalmi akadályokat .
M i n d e n olyan tárgyat , amelyet a honvédség saját céljára fel tud használni , rongál janak meg. A községbe érkező takarmány- és élelmiszerkészletét felgyújtás útján is meg kell semmisíteni. Mindenki szerezzen be polgári ruhá t , ami t a leszálló szovjet ejtőernyősöknek kell á tadni . H a csak kis számmal érkeznek, el kell őket rejteni. Vételezzék szemre a honvédségi, rendőri és csendőriaktanyákat , mer t ha nagyobb létszám ú ejtőernyős érkezik, a katonai körletek ellen kell vezetni őket.
A vezérkari főnök a rögtönbíráskodást a „Lenin-levél" terjesztésével egyidejűleg rendelte el - többek között - a következő bűn te t t ek re :
1. felségsértés, hűtlenség, lázadás elkövetésére létrejött szövetség, 2. lőfegyver, r obbanóanyag használatával elkövetett gyilkosság és szándékos emberölés, továbbá ily gyilkosság elkövetésére i rányzott szövetség, 3. közegészség elleni bűntett, 4 . gyújtogatás, 5. a közlekedési eszközök elleni cselekmények (vaspálya stb.), 6. hatósági közegek elleni erőszak, 7. az ál lami rend védelméről szóló hatályos törvény (1921. H L ) által meghatá rozot t bűntet tek.
A lefolytatott nyomozások eredményeképpen a honvéd vezérkar bírósága elé 1941. október 13-tól november hó 24-ig terjedő időben 116 egyén áll í t tatott hűtlenség bűnte t té -
vei terhelten, a bíróság ügyüket rögtönítélő ú ton tárgyal ta . Az eljárások során 93 egyént kötél általi ha lá l ra ítéltek, 64 személyen az ítéletet végre is hajtották.
A Vkf. bírósága min t rendes bíróság elé ez időben 342 vádlot t ügye került a közeli döntés végett, az előnyomozás során több mint ötven személy van le tar tózta tásban.
Mindez t ö tvenha t esetben elkövetett szabotázs, gyújtogatás és hatósági személyek ellen elkövetett, többnyire halálos végű merényletek miat t .
A veszélyes p á r t m u n k a hétköznapjairól és következményeiről Brindza Károly , a topolyai pártszervezet vezetőségi tagja emlékezéseiből ér tesülhetünk:
A J K P topolyai szervezetének tör ténetében 1941. jún ius 10-e minden bizonnyal az egyik legfontosabb d á t u m . Ezen a n a p o n érkezett Topo lyá ra Maye r O t t m á r , a H Í D főszerkesztője, a kerületi pártvezetőség ü tká ra , hogy újjászervezze a helyi pártvezetőséget, és utasításokat adjon a további m u n kára. Halkan beszélt, szürkéskék szemei megfontoltságot tükröztek. Edd ig is mélységes bizalmat éreztünk i rán ta , de most, hogy annyi idő u t á n újra elhozta a kapcsolatot és a p á r t m u n ka felújításának bizonyosságát, csak fokozta bennünk az i r án ta táplál t elvtársi szeretetet és tiszteletet. Hangoz ta t t a , hogy nehéz körülmények ellenére sikerült kapcsolatot teremtenie a t a r tományi , a n n a k pedig a központi pá r t vezetőségével, így lehetőség nyílt összehangolt akciók végrehajtására. A megszállók elleni fegyveres ha rc ra fel kell készülni. Fegyvereket kell gyűjteni, mer t hamarosan szükség lesz rájuk. Az előt tünk álló bonyolult feladatok végrehajtása érdekében új helyi bizottságot kell alakítani . Ez Maye r O t t m á r javas la tára azonnal meg is történt , ő a továbbiakban r ámu ta to t t a szigorú konspiráció fontosságára. Ezt a feladatok rendkívüli komolysága követelte meg, s az a körülmény, hogy a kommunis ta mozgalom rendkívül tapasztal t és kegyeden ellenfellel, a H o r t h y katonai kémelhárí tó szervezettel áll szemben. Mer t nem csupán sztrájkról vagy vörössegély szervezéséről, röpiratterjesztésről van szó, h a n e m a forradalmi ha rc újabb szakaszáról, a fegyveres felkelés előkészítéséről. Utas í to t ta a
megalakul t helyi pár tbizot tság tagjait, újítsák fel a régi sejteket, és alakítsanak újakat. Az idő sürget, mer t minden feladatot a leggyorsabban és leglelküsmeretesebben kell teljesíteni. A mozgalom kiterjesztése érdekében fel kell venni a kapcsolatot a szomszédos helységek kommunista szervezeteivel.
A következő vasárnap , jún ius 22-én is közénk jö t t , közölte, hogy hajnalban a németek meg támad ták a Szovjetuniót. Ez Hit ler vesztét okozza, s könnyen általános forradalom törhet ki egész E u r ó p á b a n . Az új helyzet minden bizonnyal meggyorsítja a felkelésre i rányuló terv valóra váltását . Fel kell készülnünk a ha ta lom átvételére, mer t a Vörös Hadsereg hat-nyolc hét a la t t ideérhet , s nekünk segítenünk kell a fasiszta erők legyűrését. Ejtőernyősöket is bevethet a szovjet, civil ruhá t és búvóhelyet kell biztosítanunk számukra .
A következő ülésünkön M a y e r O t t m á r felszólította a helyi bizottságot, dolgozza ki a felkelés tervét, készüljön fel a középületek megszállására forradalom esetén. Véleménye szerint a Vörös Hadsereg hamarosan megfordítja a hadihelyzetet, és csak idő kérdése, hogy hozzánk is elérjenek egységei. Ekkor rajtaütésszerűén meg kell szállni a középületeket, a községházát, a rendőr- és csendőrlaktanyát , a kaszárnyát , a postát , a vasútál lomást , a szolgabíróságot, a városba vezető fontosabb u takat . Gondoskodni kell a szovjet ejtőernyősök elhelyezéséről, élelmezéséről. Készen kell állni bizonyos szabotázscselekmények végrehajtására. Volt m á r néhány puskánk és kézigránátunk. A vasúti raktáros közölte, hogy náluk 15 puska van őrizetlenül. D e mire érte mentünk , a katonák m á r elvitték.
Maye r O t t m á r a lelkünkre kötötte, hogy nagy körültekintéssel já r junk el a terep felmérése és az emberek megváloga-tása során, mer t a legkisebb hiba is végzetes következményekkel já rha t . Hogy mikor kerül sor az ál talános felkelésre, nem tudni , de készen kell állni, ha itt a cselekvés órája. A felsőbb pártvezetőség országos viszonylatban összehangolj a a tennivalókat , s időben értesíti az alsóbb szerveket a felkelés kitűzött időpontjáról .
Maye r O t t m á r többször megfeddte a topolyaiakat , hogy
késlekednek a tettleges forradalmi fellépéssel, s főleg elmulasztották a nyá r végi terménybetakarí tás i idényben a gyújtogatás által kinálkozó szabotázscselekmények elkövetését.
A szófogadó clőkc.születek közben azonban - tapasztalatlanságuk miat t - konspirációs, a ütkos szervezkedésre oly sokszor figyelmezett szabályokról megfeledkezve, m á r nem nyílt a lkalmuk, hogy teljesítsék a felső pártvezetés gyakorlat i u tasításait, augusztus végén és szeptember elején valamennyien, topolyai kommunis ták , de még szimpatizánsaik is, a csendőrnyomozók kezébe kerültek. S m á r szeptember 9-én, a szabadkai bör tönben találkozhat tak Maye r O t t m á r r a l , aki szintén nem tud t a titokban végezni mozgalmi tevékenységét. O t t a topolyaiak tanúi lehettek párt i rányí tójuk megkínzatá-sos val latásának, majd alig tíz n a p múlva , amin t ügyüket a vétkesség nyilvánvaló nagyságrendje mia t t elkülönítették, hamarosan hírét kapták halálos ítéletének, mellyel a vezérkari főnökség különbírósága sújtotta, egyéb ügyekben, „bű-nök"-ben vele vádlot t- társ tizenöt halálraítél t tel együtt .
Az ítéletet akasztás által 1941. szeptember 18-án dé lu tán hajtották végre M a y e r O t t m á r o n .
S akik utasításait ha logat ták végrehajtani , a topolyai kommunisták csak a következő év márc iusában kerültek bíróság elé, s mer t sem gyújtogatás, sem s ínrobbantás nem terhelte vádi ra tuka t , csupán szervezkedés, fejenkint hétévi bör tönnel megúszták, de n y o m b a n egy frontra induló munkásszázadba osztották be őket.
C S U R O G , ZSABLYA, Ú J V I D É K
A halálos ítéletekkel tetézett kommunistael lenes statáriális ítéletek elret tentő szándéka ellenére Bácska déli részein tovább folytatódott a szervezkedés. Ez a magya r hatóságokat erősen nyugta laní to t ta . Besúgók mozgósításával igyekeztek az i m m á r par t izánnak minősülő szervezett csoportok rejtekhelyeit felkutatni. December 17-én (1941) a zsablyai 5 5 / 1 . számú ha tá rvadász őrs rajtaütésszerű akciója során, tűzharc-
ban a par t izánok egy csendőrt és egy honvédet lelőttek. Az eset nyomán az újvidéki csendőrosztály parancsnoka a következő á t i r a tban értesíti a zsablyai főszolgabírót:
„Előfordult esetekből folyólag közlöm, egyes kommunis ta bandák lakat lan tanyákon rejtőznek el. Ezeket a környező tanyák lakossága nemhogfy nem je lente t te be, h a n e m még élelmiszerrel stb. t ámoga t t a is. Ebből kifolyólag kérem utasítani jegyzői hivatalokat a r ra , hogy a községek lakosságának tegyék minél előbb közhírré az a l ább iaka t : Mindazok, akik kommunis ták tar tózkodásáról t udnak és azt a csendőrségen ha ladékta lanul nem jelentik, nemkülönben azok, akik a kommunis táknak bármilyen formában segítséget nyúj tanak, a honvédtörvényszék által statáriális eljárás alá esnek, mely kötél általi halálbüntetéssel j á r h a t . Különösen vonatkozik ez a tanyával rendelkező lakosságra, amellyel szemben a bejelentési kötelezettség elmulasztásának legkisebb gyanúja esetén is az internálást és a tanya elkobzását hozom javas la tba . "
Ez az utasítás előreveti a j a n u á r i szigorúság árnyékát , a megtorlások sokasodását.
A Zsablya környékén bekövetkezett j a n u á r eleji harcokról számol be a belügyminiszterhez intézett je lentés :
„Folyó hó 4-én a zsablyai csendőrőrs parancsnoka jelentést kapot t , hogy a falutól 8 km-re lévő kis t anyán fegyveres kommunis ták vannak . Kilenc csendőr és tizenegy ha tá rva dász a t anya megközelítése közben tüzet kapot t , azt viszonozta, majd ha tárvadász századtól érkezett húsz további honvéd segítségével Csurog község felé szorították a tanyából menekülni igyekvő fegyvereseket. Azonban az újvidéki csendőrparancsnok vezetésével ú jabb csendőr és ha tá rvadász erők nyomására a kommunis ták harcolva dél felé vonultak vissza. Eddigi veszteségek a csendőrség részéről 2 halot t , 2 súlyos, 1 könnyebb sebesült, a ha tárvadászok részéről 4 halott, 6 sebesült. Nyolc kommunis ta halot t került elő, há rom személyt élve fogtak el ."
A sajkás 1. Népfelszabadító Osztag, amely Bácskában a legtevékenyebb par t ízánalakula tként a szabotázsok és a politikai akciók egész sorát haj tot ta végre, még december köze-
pén alakult meg a Zsablyától északkeletre fekvő G a v r a Pus-tajics-tanyán. I t t csaptak le a mintegy 60 fős osztagra a magya r alakulatok. Az egyenlőtlen ha r cban az osztag nagy része megsemmisült , elesett a vezetőjük, a zsablyai já rás i pár tbizot tság szervezőtitkára. Mo lná r Gyula is.
A vezérkar főnöke és az egész magya r katonai közvélemény saját tekintélyének megóvása, illetve visszaállítása végett a kommunis ta szervezkedés meg a pa rüzánmozga lom teljes felszámolására törekedett , ezért a Bánátból átszivárgó fegyveresek meggádására , megsemmisítésére jelentős katonai erőket csoportosított a bácskai D u n a - T i s z a háromszögbe.
A 15. gya logdandár t Zomborból Újvidékre helyezték. A 20. gyalogezred kiskunhalasi első zászlóalját a Zsablya környéki falvakba i rányí tot ták, s mozgékonyságát fokozandó gépkocsikkal lá t ták el. Vitéz Deák László ezredes parancsnoksága alá rendelték karha ta lmi alkalmazás céljaira a 2. lovasdandár páncélgépkocsi-századát is.
A vezérkari főnök így fogalmazta meg a par t izánüldözés célját:
„A folyamatban lévő tisztogatási mívelet kihatása következtében vá rha tó , hogy Bácskának ebben az eddig e lhanyagolt sa rkában és ezzel együt t az egész Bácskában hosszabb időre a teljes rend fog uralkodni , mer t most m ó d u n k b a n van az összes nemkívánatos elemektől megszabadulni , és így a lakosságnak elret tentő példát m u t a t n i . "
A foglyoktól kicsikart vallomások a lapján egy Bánátból szervezett nagyarányú felkelés terve bontakozot t ki, melyet állítólag a görögkeled karácsony napján , j a n u á r 6-án kellett volna k i robbantan i .
A hal lga tag és nem éppen barátságos lakosságot a par t izánok cinkosaként kezelték. Bűnüket tetézte az, hogy a német és magya r lakosság feltételezett ki ir tására i rányuló terveket nem jelentet ték, s a magya r ka tonák, csendőrök és rendőrök megsemmisítését célzó csetnik-part izán tevékenységet t ámo-gat ták .
Amikor Feketehalmy-Czeydner Ferenc a l tábornagyot , az V. hadtes t parancsnokát megbízzák a likvidáló ka rha ta lmi
erők irányításával , éppen a M á t r á b a n üdül t , nyomban Zsablyára sietett, s átvet te a csapat irányítását .
A j a n u á r 6-i jelentés szerint Csurogon zendülés t ámad t , melynek elfojtására egy golyószórós honvédszakaszt rendeltek ki.
A j a n u á r 8-i jelentés több száz csetnik halottról számol be. A j a n u á r 10-i MTI-helyzetjelentés szerint a .saját veszteség
11 halot t , a csetnik bandák közül mintegy 1100-at intéztek el eddig. Kétezer fogoly csetnik ügyét még ezután intézik. „A tisztogatási műveletekben részt vettek a temerini frontharcosok felfegyverzett csoportjai is. A temerini csoport parancsnokával közölték, hogy az ellenállókat verjék agyon. Amikor este Újvidékről érdeklődtek Temer inben , hogy mi újság, a csoport parancsnoka kijelentette, senki sem ad t a meg magá t . Zsablya és Csurog teljesen le van zárva, a vasútról nem szabad leszállni, és a környékben a tisztogatási m u n k a még folyamatban van . "
N e m tudha tn i , mennyire ada t - és szöveghű az MTI- je len-tés, mindenesetre alkalmas a r ra , hogy a temerini á r t a t l an lakosság ellen utólag a bosszúálló indulat alapja legyen.
Egy budapest i detektív j a n u á r 17-én a következőket jelentette a belügyminiszterhez eljuttatott beszámolójában:
„ . . . a törvényes intézkedésektől eltérően felelődén visszaélések következtek, amelyek még m a is ta r tanak . A községek magyar és német ajkú lakosságából ún. nemzetőrséget szerveztek, amelyekhez elsősorban bünte te t t előéletű, közönséges bűncselekményekre hajlamos egyének csaüakoztak, akik az anyagi haszonlesést ta r to t ták elsősorban szem előtt. Ezek a kétes értékűnek tekinthető ún . hazafiak beférkőztek a kirendelt hatósági személyek, illetve közegek b iza lmába , és azóta minden úgy történik, ahogy azok j ó n a k látják. . . .az érdekelt községek, Zsablya, Csurog, Sajkásgyöngye, Boldogasszonyfalva szerb ajkú intelligenciáját, a tekintélyesebb gazdákat , kereskedőket és minden értelmesebb elemet ál l í tólag. . . kivétel nélkül kiirtottak és a kb. 12 km-re levő Tisza jege alá süllyesztettek. így Zsablya községben kb. 1000 lakost . . . Az úgynevezett fő utca , m a Hor thy Miklós út, teljesen néptelen
let t . . . Tény , hogy az elhurcolt személyekről senki sem tud semmit . . .
A Zsablyán megkezdett takarítás átterjedt a já ráshoz tartozó többi községre. . . Er re vezethető vissza, hogy az utolsó napokban a bácskai lakosság tömegesen menekül a főváros és egyéb anyaországi vidéki városok i rányába . A községekben általános rémület lett ú r rá , senki sem mer kimenni az u tcára , és maga a magyar ajkú lakosság fél a további történtektől és esedeges következményektől ."
J a n u á r 12-én az egységes karha ta lmi erők parancsnoka, Feketehalmy-Czeydner a l tábornagy közölte a belügyminiszterrel, hogy a par t izánok Újvidékre húzódtak , és szükséges lenne a razziát kiterjeszteni oda is. A minisztertanács tudomásul vette az óhajt.
A razzia tervét maga az a l tábornagy dolgozta ki, s a karhata lmi egységek irányítását Gras.sy József vezérkari ezredesre, a zombori 15. d a n d á r parancsnokára bízta.
Dungyerszki György .szerb nagybirtokos, számos malom, nagyüzem tulajdonosa, magyar mágnások, politikusok barátja, j a n u á r 20-án valami hivatalos pa r ádén vett részt Szabadkán , ta lán Rökk Andor főispáni beiktatásán. H a egyebet nem, gazdagságát , összeköttetéseit, társadalmi helyzetét tisztelték, és minden hivatalos aktusra meghívták, ami t ő vagy elfogadott, vagy nem, soha senki nem kérte számon tőle, miért cselekedett így vagy úgy. Ezen a szabadkai fogadáson egy elegáns, teljesen ismeretlen í iaialember pohár ra l a kezében, min tha csak koccintásra, odalépet t hozzá, lehetett gróf vagy miniszteriális úr , minden bevezetés nélkül megkérdezte : - Felesége és gyerekei hol vannak? Újvidéken? Igen? Akkor még van rá lehetőség, telefonon azonnal intézkedjék, vonat ta l vagy au tón azonnal induljanak Budapes t re ! ! Mi ér t? T ö b b e t nem mondha tok , de a család ho lnap ne legyen Újvidéken! - A felszólítás olyan imperat ív volt, hogy azonnali intézkedést követelt. A tovább kérdezősködés elől az elegáns ú r poharastul el tűnt . Dungyerszki többé nem lá t ta s azonosítani sem tud ta őt.
N y o m b a n még onnan , Szabadkáról telefonon utasí tot ta
jogtanácsosát, Vladimír Gavrilovics ügyvédet, hogy a családot gépkocsin azonnal hozza fel Budapestre . Min thogy az utasítás nem vonatkozot t az ügyvéd családjára, 6 egymagában kísérte a fővárosba Dungyerszkinét és a gyerekeket.
J a n u á r 21-én hirdetményeket ragasztot tak ki Újvidék utcáin, bejelentve az ál talános razziát , 19 pontos u l t imátumszerű parancsba foglalva a lakosság maga ta r t á sá ra vonatkozó utasításokat. Az utcán való mozgás ü l a lmán kívül az utazást is beti l tot ta. Az üzleteket az élelmiszerboltok kivételével bezára t ta . A rádióhal lgatást és a telefonszolgálatot szüneteltette. A templomokat , nyilvános szórakozóhelyeket bezára t ta , az ét termek kivételével. Ha rangozn i sem volt szabad . M i n d e n összejövetel ülos. Az ablakokat zárva és lefüggönyözve kell ta r tani . Idegent nem szabad megtűrn i a házaknál .
A razzia megkezdése ó rá iban kiragasztott h i rdetmények a város vezetőit, dr . Fe rnbach Péter főispánt és dr . Nagy Miklós polgármester t is meglepték. Hiva ta lukba indulva a fegyveresek igazoltat ták és lakásukba visszakényszerítették őket.
Az első napon a leventeot thonban működő igazolóbizottság elé vezették a házakból előállított s „megb ízha t adan" , mer t szerb vagy zsidó származású személyeket. A Grassy által rögtönzött vészbíróság mintegy 25-30 csetniket, par t i zán t ítélt halá l ra . Az ítéletet a d u n a i s t randon hajtot ták végre, a hul lákat a jeges D u n á b a lökve.
Az első n a p eredményével az a l t ábornagy és a városparancsnok Grassy nem voltak megelégedve. Beosztottjaikat kegyetlenebb eljárásra sarkall ták.
M á r az első n a p kegyetlenségeinek híre is felszivárgott Budapestre , a vezérkari főnök. Szombathelyi Ferenc megparancsolta az atrocitások beszüntetését. M i n t lá t tuk, h iába , a kegyetíenség még két nap ig tar tot t .
Az újvidéki rendőrkap i tány a m. kir. honvéd ál lomásparancsnokhoz intézett á t i r a t ában a maga s a rendőrség bűn-tedenségét hangoz ta t t a :
„A katonai razziák a város kül- és belterületén a ka tonai -
lag előzőleg kidolgozott tervek szerint történtek. A hatóság közigazgatási területe a razziák há romnapos t a r t a m á n a k figyelembevételével ún . razziazónákra volt beosztva. Úgy a razziák t a r t ama , mint azok éjszakai szüneteltetése a lkalmával több gyűrűben szigorú katonai kordon a lka lmazta to t t . . . a razzia alá vont területen házról házra , terepről terepre j á rva katonai , csendőri és rendőrségi közegekkel hol pá rhu zamosan, hol lépcsőzetesen végezték a célul kitűzött átíesülé-si és tisztogatási feladatokat. A razziák során katonai részről a helyszínen vagy annak közelében halálos kimenetelű szolgálati fegyverhasználati igény je lentékeny esetben fordult elő. Azonban a razziázó ku ta tó j á r ő r kötelékébe vont rendőrközegek részéről szál- és lőfegyver vagy szolgálati ismétlőpisztoly használa tára egyszer sem került sor. Hatósági jogcím a katonai razziák t a r t a m a ala t t a személyi és vagyonbiztonság tekintetében szünetel t . . . ő r s z e m szolgálatban volt rendőrközegeimtől több jelentés érkezett arról , hogy a város különböző pontjain, nyílt terein, u tcákon, lakóházak udvarán ismeretlen lőttsérüléstől származó emberhul lák hevernek. M a g a m is személyesen meggyőződtem arról , hogy a hullák eltávolításáról felsőbb katonai intézkedésre maga a katonaság gondoskodott . A razziák befejezése u t án feltalált hullák eltemetése Újvidék szabad királyi, törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterére m a r a d t . . . A razziák megkezdése előtt a város polgári foglalkozású lakossága látszat szerint békességes, zavar ta lan , külső megnyilvánulásaiban rendes életét élte.
A katonai razziák t a r t ama alatt a város lakossága közül sok személy eltűnt. Egyes lakóházak, épületek elnéptelenedtek. Családok hollétéről szomszédok, lakótársak csak annyi tájékoztatást tudnak szolgálni, hogy a családokat ka tonai közegek ot thonaikból elvitték, készpénz, drágaságokat képező ingóságok a katonai razziák során foganatosított házkutatások során eltűntek, elkallódtak. A felügyelet nélkül hagyot t lakások felügyeletéről a katonai hatóság részéről nem tör tént meg a köteles gondoskodás . . . a város összlakosságát nyomasztó cselekményekből származó felocsudás u t á n a rendőr-
ség közbiztonsági feladatainak ugrásszerű felnövekedése várh a t ó . "
Az újvidéki „razzia" második napján dé lu tán került sor a r r a a ház tömbre , ahol a Gavrilovicsok laktak. Vladimírnak, a Dungyerszkiék jogtanácsosának több testvére, kiterjedt rokonsága élt ott, az öreg családfő is, az ügyvéd édesapja.
Amikor a csendőrök, katonák minden szerbet, nem magyar nemzetiségű lakót a kapu elé parancsoltak irataikkal együtt, „ igazoltatás" végett. A folyosókon őrök álltak, hogy senki se bújhasson ki az igazoltatás felelőssége alól. A Gavrílovics-lakás elé is j u to t t egy őr, egy idős magyar póttartalékos, akit csupán az efféle vigyázkodásra tar to t tak alkalmasnak.
Az öreg Gavrilovics a j a n u á r i hidegre nemigen ügyelve, a sürgető nógatásokra kiskabátban lépett ki a lakás ajtaján, sietve, nehogy rossz néven vegyék késlekedését. M a g y a r házvezetőnője futott u t ána , várjon egy kicsit, vegye fel legalább a télikabátját, mit legénykedik, ne féljen, úgyis megvárják a ka tonák az igazoltatással.
Az öreg magya r puskás ka tona csak nézte az öreg szerb tüsténkedését, mögöt te a perlekedő magyar cselédet, aggoda lmaskodó gondoskodásával . Elébe állt a nagykabát jával bajlódó embernek, visszafordította: - A bácsi ne menjen sehová, a bácsinak nem kell igazolkodnia odakint - azoknak.
így m a r a d t meg az öreg Gavrilovics és a kimenekített Dungyerszki család kíséretében egyetlenként a népes famíliából Vladimír , a neves ügyvéd, aki azokban az években csak min t jogtanácsos élt képzettsége lehetőségeivel.
A razziák külpolitikai következményeit követségeink visz-szajelzései a lapján súlyosan kellett éreznie, érzékelnie az államvezetésnek. De az ellenzék képviselői is - Bajcsy-Zsilinszky Endre , Peyer Károly , Rassay Káro ly - szigorú vizsgálatot követeltek. Bajcsy-Zsilinszky révén rávették Bethlen Is tvánt is, hogy hasson oda a kormányná l a razzia bűnöseinek felelősségre vonására .
A vezérkari főnök 1942 ápri l isában Babos József hadb í ró ezredes vezetésével különleges bizottságot hozott létre az „események" tárgyilagos megvizsgálására.
Babos ezredes jún iusban több száz oldalas vádiratszerű jelentésben összegezte a nyomozás eredményét , megállapítva, hogy Újvidéken tömeges gyilkosságok történtek.
Szombathelyi vezérezredes, vezérkari főnök elrendelte az ügyészi nyomozó eljárást. Á m H o r t h y Miklós a hadsereg vélt becsületének védelmében augusztus 13-án a törzstisztek és tábornokok (időközben Grassy vezérőrnagy lett) ügyében az eljárást beszüntette.
Csak a csendőrtisztek ellen folyt tovább a vizsgálat. A magyar politikai ellenzék azonban az elkövetkezendő
esztendő alat t nem hagyta anny iban a sajkáskerület és Újvidék bűnöseinek ügyét.
Nem sokkal az olasz fegyverszünet megkötése u tán , 1943. október 11 -én Hor thy Miklós megvál tozta t ta előbbi, múl t évi döntését, újra elrendelte Feketehalmy-Czeydnerék vád alá helyezését:
„Min thogy vitéz Feketehalmy-Czeydner Ferenc nyugállományú a l tábornagynak, vitéz Grassy József vezérőrnagynak és vitéz Deák László nyugál lományú ezredesnek a Délvidéken lefolyt tisztogatási műveletek a la t t tanúsí tot t maga ta r tása az időközben felmerült újabb ada tok szerint lényegesen súlyosabb megítélés alá esik, mint amely a bűnvád i eljárás megindí tásának , illetve folytatása mellőzése t á r g y á b a n az 1942. augusztus hó 13. napján Gödöllőn kelt e lhatározásom alapjául szolgált, elrendelem, hogy az illetékes parancsnok a nevezettek elleni bűnvádi eljárás megindítása, illetve folytatása i rán t - további e lhatározásomra tekintet nélkül -ha ladékta lanul intézkedjék. Kel t Gödöllőn 1943. évi október 11. napján . Hor thy Miklós."
Szombathelyi így kommentá l t a a kormányzó döntését : „Nem tar tom nagyon szerencsés dolognak, mer t ez csak fÖl fogja bá tor í tani a szerbeket, s azt a hitet fogja bennük kelteni, hogy mi meg vagyunk ijedve.. . ez a megtorlás nem fogja a kívánt hatást elérni. De természetesen, ha a kormányzó ú r így parancsolja, nekem nincs szavam ellene."
A nyugat i ha ta lmak m á r 1943 májusában üzentek a magyar kormánynak , hogy minden külpolitikai közeledés elő-
feltétele a megfelelő jóváté te l a bácskai vérengzések mia t t .
A hadbíróság Babos József hadbíró ezredes vezetésével 1943. december 14-én kezdte meg a 15 vádlott tárgyalását, kik Szombathelyi kívánságára szabadlábon védekezhettek. Egyedül Zöldy Már ton csendőr százados volt letartóztatásban.
A kormányzó kabinet irodája számára a következő emlékeztetőt áll í tották össze az 1942. év j a n u á r j á b a n Zsab lya -Új -vidék területén elkövetett túlkapásokról :
„A Vkf. bírósága 1943. évi december hó 14-én S'-kor kezdte meg Budapesten I I . ker. Marg i t körút 85/87. szám alatt i főtárgyalási te remben Újvidék és környékén 1942. év j a n u á r j á b a n honvéd és csendőr karha ta lmak által elkövetett túlkapásokban - az előzetes Vkf bírósági nyomozás és vizsgálat alapján - vétkesnek talált honvéd- és csendőrtisztek bűnügyét .
A vádlottak száma: 15. Ebből 3 honvédtíszt , 12 csendőrtiszt. Honvédtisztek: Vitéz Feketehalmy-Czeydner Ferenc ny. áll.
a l tábornagy, vitéz Grassy József m. kir. vezérőrnagy, vitéz Deák László ny. áll. ezredes.
Csendőrlisztek: H o r k a y József és vitéz Gaá l Lajos m. kir. csendőr ezredesek, vitéz Báthory Géza és Fóthy Ferenc ny. áll. csendőr alezredesek, S tepán László, dr . K u n Imre , dr . Csáky József, Bandur Károly , dr . Kacskovics Balázs, dr . Képí ró Sándor és dr . Zöldy M á r t o n m. kir. csendőr századosok és Gerencsér Mihá ly m. kir. csendőr főhadnagy.
A főtárgyalás elnöke: N á d a y Is tván m. kir. a l tábornagy. Tag ja i : vitéz Németh József és vitéz Kiss J á n o s m. kir. al tá-bornagyok.
Tárgyalásvezető b í ró : dr . G a z d a Imre hadb í ró százados, ügyész: Babos József hadb í ró ezredes. U tóbb i kettő a V k f bíróságának is tagja.
Előzmények: Bácskának 1941 ápri l isában a honvédség által tör tént birtokbavétele u t án néhány erőszakos csetnik ellenállás erélyes letörésével sikerült viszonylagos nyugalmi ál lapotot teremteni .
Ez azonban alig tar to t t ha t hétig. A lábon álló gabona
beérésével n a p mint n a p búzaasztagok, majd később kenderkazlak gyulladtak ki. Telefonvezetékek elvágása, vasútvonalak elleni merényletek mind sűrűbben ismétíődtek. Honvédtisztek, tiszthelyettesek, csendőrök, rendőrök, detektívek elleni sikeres merényletek következtek be. Mindezek az események egységes irányításra, központi aka ra t érvényesülésére muta t tak .
A honvédcsapatokkal bevonuló katonai közigazgatáshoz beosztott csendőrnyomozó csoportok az első naptó l kezdve gyűjtötték a csetnik, kommunis ta , dobrovoljác elemekre az adatokat . Majd Szabadka h a t á r á b a n 1941. jún ius végén elkövetett nagyobb a rányú tűzeset tetteseit szerb egyetemi hallgatók személyében sikerült felderíteni. Az első tetteseket a szegedi polgári kir. törvényszék halá l ra ítélte, és ki is végeztette.
A kapot t nyomok alapján az tán igen nagy a rányú , széles szövevényű kommunis ta szervezkedés képe bontakozot t ki. Mivel a felderített szervek kifejezett törekvése elsősorban a honvédség és ezáltal a hadviselés érdekeit súlyosan sértette, a nyomozást a Vkf 2. osztálya vette át . D . alcsoportjától kivezényelt üsztek, előbb Németh Ferenc cső. alezredes, u tóbb Fóthy Ferenc cső. alezredes közvetlen irányítása alá kerültek a felderítést végző csendőrnyomozó csoportok. (Szabadka , Zombor , Topolya , Újvidék.)
1942. j a n u á r l-ig m á r több mint 100 főre mondo t t ki halálos ítéletet, s több ezer évi összbüntetést szabott ki a haditörvényszék a kommunis tákból pa r t i zánná átvedlet t , súlyos cselekményeket elkövetett merénylőkre.
Események: A nyomozó csoportok a D u n a - T i s z a közét 1942. j a n u á r l-ig a főbb kommunis ta szervektől nagyjából megtisztí tották. Csupán a T i s z a - D u n a szögletében (Obecse -Zsab lya-Csurog Sajkásvidék) voltak még felderíteden területrészek. Az elfogott kommunis ták azt vallották, hogy a D u n a - T i s z a közéről idehúzódtak még őrizetbe nem vett társaik. T o v á b b á , hogy Bánátból erre a részre szivárogtak á t fegyveres part izánszá-
zadok. Céljuk: e terület harcos szerbjeit is magukkal r án tva j a n u á r 6-án (szerb karácsony) Szent Bertalan-éjszakát rendezni . E terület magyarságát , németségét kiirtják.
Az újvidéki nyomozó csoportok e hírek ellenőrzésére, a val lomásokban Zsablyától keletre megnevezett t anyákon állítólag tar tózkodó par t izánok felkutatására 6 csendőrnyomozót vezényeltek ki. Ez a csoport a zsablyai rendőrőrs legénységével és ha tá rvadász já rőr re l megerősítve, a kérdéses tan y á n j a n u á r 4-én reggel rajta akar t ü tni . A vállalkozás azonb a n balul ü tö t t ki. Kellő előzetes felderítés nélkül közelítették meg a tanyát . A t a n y á b a n tar tózkodó pa rüzánok (kb. 1 szakasz) egész közel engedték magukhoz a csoportot. Azt tűzzel szétugrasztották. Eközben több csendőr, köztük az őrsparancsnok és határvadászok, elestek vagy megsebesültek. Az esetről azonnal jelentést tett a zsablyai csendőrőrs az újvidéki nyomozó csoportnak, az újvidéki csendőrosztálynak, a szegedi csendőrkerületnek. Ez u tóbbi pedig a szegedi V . hadtestnek, egységes ka rha ta lmi vezetést javasolva.
A rögtönzöt ten kivezényelt karha ta lmi csoportok tervsze-rűdenü l n y o m b a n átfésülték a környező terepet. T ö b b helyen kisebb osztagokra tagolt par t ízánerőkre bukkantak . Azokkal tűzharcot vívtak. A szerb lakosság a par t izánokat tőle telhetően t ámoga t t a , a rémhíreket felerősítette, ö n b i z a l m a az események folytán a provokáció ha tá rá ig megnövekedet t .
Az események következtében a ka rha ta lomban , de még inkább vezetőiben olyan sajátos pszichózis keletkezett, hogy a később beérkezett ka rha ta lmi parancsnokok és felelős vezetők a helybeli lakosság ellenőrizhetetlen rémhíreinek és 20 éves e lnyomatása a la t t elkeseredésének hitelt adva , a helyzetet rendkívül súlyosnak ítélték. Kel lő ellenőrzés nélküH besú-gásokra min t tényekre a lapí tva súlyos megtorlásokra ad tak parancsokat . A vezetők kezéből kicsúsztak egységeik. Egyéni kilengéseket megtor la t lanul hagytak. Sőt előmozdítot tak.
Az egymás u t án beérkező honvéd-csendőr ka rha ta lmak összekeveredtek. A keletkezett zava rban kiadott ellentétes intézkedések növelték a fejedenséget.
A felső vezetést valótlan, a helyzetnek meg nem felelő, felnagyolt, rémlátó , szóbeli, telefon- és írásbeli jelentésekkel félrevezették. Ezáltal elnyerték a felsőbbség jóváhagyásá t a megjelölt területek lerazziázásához. S miu tán ezek során ellenállásra nem találtak, mesterséges, valótlan helyzeteket teremtettek, miből indokolat lan vérengzések keletkeztek.
Betetőzték mindezt az Újvidéken 1942. j a n u á r 21 . , 22., 23-án történtek. I t t 3 napon keresztül, ellenállás mímelésé-vel, a szerb és zsidó lakosságot ötletszerűen és a ka rha t a lmakat fosztogatásra is szabadjára engedve, i r tot ták.
Számszerű adatok: A hadb í ró nyomozó eljárás szerint 1942. j a n u á r 4 - 8 . között Zsablyán 653, Csurogon 869, Óbecsén 168, Temer inben 47,
J a n u á r 9 -14 . között Mozsoron 195, Tündéresen 32, Dun a g á r d o n y b a n 74,
J a n u á r 2 1 . , 22. és 23-án 879 ember vesztette életét. Mindössze 3309 polgári egyént, közöttük 147 gyermeket
és 299 elaggott férfit vagy nőt öltek meg.
Vád és összbűnösség: E cselekmények miat t vádlo t taka t Vkf. bírósága az 1930. I I I . 59. 1. bekezdésének 1. pont jába ütköző hűdenség bűntette címén helyezte vád alá. A vádlot tak a hűdenséget azáltal követték el, hogy »az események« rova tában ismertetett módon a vezetésükre bízott karha ta lmi erőket - a magya r honvédség és csendőrség hagyományos j ó hírének csorbításával - törvényes rendeltetésüktől elvonták. Sőt az ál lam céljaival ellenkező módon használ ták fel. A keletkezett jogsérelmeket nem vizsgálták ki. A tettesek felelősségre vonását szándékosan elmulasztották. A Délvidéken foganatosított karha ta l mi műveletek a la t t szolgaiad kötelességüket megszegték. Alárendeltjeiket bűncselekmények elkövetésére buzdí tot ták. Ezáltal okozói lettek annak , hogy a karha ta lmi tisztogatás vérengzéssé, kegyetlenkedéssé és fosztogatássá fajult. Ezzel a magya r ál lam fegyveres erejének szándékosan súlyos hát rány t okoztak.
Egyéni bűnösség: Vitéz FekeUhalmy-Czeydner Ferenc ny. áll. altbgy. I. rendű terhelt, a kirendelt karha ta lmi erők együttes parancsnoka, a karhata lomnak a m. kir. honv. Vkf-től kapot t utasításától lényegében eltérő ellentétes rendelkezéseket ado t t ki. A neki a lárendelt ka rha ta lmaka t és parancsnokokat ellenőrizni elmulasztot ta . Az elkövetett súlyos visszaélésekről és kilengésekről felsőbb helyre a valóságnak meg nem felelő jelentést tett. A megtör tént eseményeket le tagadta . Felsőbbségét megtévesztette. A való helyzetről huzamos időn keresztül felsőbbségét tévedésben tar to t ta .
M i d ő n egyik a lparancsnoka, Zöldy cső. szds. feladatáról utasítást kért, azt válaszolta: »Célom a megtorlás.« Zöldy cső. szds. azon további kérdésére, hogy »mit csináljon, h a hul lákat fog látni«, azt válaszolta: »£z t akarom.«
M i d ő n 1942. I . /22-én este a m. kir. honvéd Vkf-től azt a t ávmonda t i rendeletet vette, hogy minden vérengzést azonnal akadályozzon meg, el tűrte , hogy másnap (1/23) Újvidéken még 53 gyermeket, 650 felnőttet és 100-nál több aggastyánt lőttek agyon.
Vitéz Grassy József vezérőrnagy. I I . r. terhelt, min t a külön területí hatál lyal működő karha ta lmi csoport parancsnoka, az ál ta la kirendelt egységeket és já rőröke t nem ellenőrizte. Saját személyes vezetése a la t t jog ta lanu l vésztörvényszéket alakított , s annak keretében jogszerű bírói ítélet nélkül döntéseket hozott , kivégzendőket jelölve ki. M i d ő n 1942. I/22-én K o r o m p a y főhadnagytól azt a jelentést vette, hogy az újvidéki s t randon a D u n a jegére elhelyezett pallókon az újvidéki utcáról és házakból összeszedetteket válogatás nélkül kivégzik, ezt beszüntet te, és csak a vésztörvényszék által halá l ra ítélteket engedte a vesztőhelyre vinni.
Vitéz Deák László ny. áll. ezredes I I I . r. terhelt , min t a helyszínre elsőnek érkező magasabb honvéd karha ta lmi parancsnok a beérkező hírek kötelességszerű ellenőrzésének elmulasztásával és helytelen magatar tásáva l nagyban előmozdí to t ta a sajnálatos pszichózis kialakulását. M i d ő n Gsu-rogról S tepán cső. szds. je lentet te neki, hogy a h o m b á r b a n
őrzött foglyok kitörtek, és azok ellen az őrök fegyvert használ tak, de a foglyok között sok a sebesült, azt parancsol ta , hogy azokat is le kell lőni. Majd Stepán cső. szds. a m a kérdésére, hogy az iskolában és az istállóban őrzött foglyokkal mitévő legyen, azok kürtását is elrendelte. Előzetesen azonban elmulasztot ta ellenőrizni, hogy a foglyok valóban megtámadták-e az őröket.
Vitéz Báthory Géza ny. áll. cső. alezr. IV . r. terhelt, mint Zsablyán és környékén, valamint Újvidéken közreműködő csendőralakulatok területi parancsnoka, vezetői és ellenőrző kötelmeit nem teljesítette. Felmerül t nevezett ellen a gyávaság gyanúja is. Újvidéken j a n u á r 22-én kihívatván, azt válaszolta, hogy amíg odakint tűzharc folyik, nem megy ki.
Vitéz Gaál Lajos cső. alezr. V. r. terhelt, min t az Újvidéken alkalmazot t csendőrökből és honvédegyénekből alakítot t kutató-gyűjtő, va lamint kísérő j á rőröke t és ezen csoportokat i rányí tó cső. tiszteket ellenőrizni hivatot t parancsnok, e kötelmeit nem teljesítette. Sőt alárendeltjei előtt lázító és buzdító beszédeket tar tot t . 1942. I /23-án 3 csendőrt kötésekkel lá t ta tot t el, noha nem voltak sebesültek, bajtársai előtt rájuk muta tva , megtorlásra hívta fel alárendeltjeit.
Fóthy Ferenc ny. áll. cső. alezr. V I . r. terhelt , min t a Vkf. 2,/d. alcsoporttól a délvidéki kommunis ta mozgalom elleni ha rc i rányí tására kivezényelt parancsnok valót lan jelentéseivel, a m. kir. honv. Vkf nevében illetéktelenül nyilvánítot t kijelentéseivel a zavar t növelte, A lelőtt polgári egyének kezébe pisztolyt tétetett . Zsebeikbe kézigránátot helyeztetett . Ezáltal azok ellenállását mímelte . Horkay cső. alezredessel együt t még az a gyanú is terheli, hogy a kivégzettektől Budapestre szállíttatott 8 d b női perzsabundát , hogy azokat p iacra dobja ,
Horkay József cső. alezr. V I I , r. terhelt , min t a központi cső. nyom. pságtól Újvidékre, Zsablyára és ezek környékére kivezényelt cső. nyomozó parancsnoka,
S tepán László cső. szds. V I I I . r. terhelt, dr . K u n I m r e cső. szds. I X , r, terhelt , dr . Csáky József cső, szds. X . r. terhelt ,
Budur Káro ly cső. szds. X I . r. terhelt, dr . Kaskovics Balázs cső. szds. X I I . r. terhelt, dr . Képí ró Sándor cső. szds. X I I I . r. terhelt, dr . Zöldy M á r t o n cső. szds. X I V . r. terhelt és Gerencsér Mihá ly cső. íhdgy. X V . rendű terhelt, mint a
m á r említett vegyes cső. és honvéd ku ta tó j á rőröke t csoportonként i rányí tani és ellenőrizni hivatot t parancsnokok súlyos kötelességmulasztást követtek el azáltal , hogy előírt kötelességüket megszegték.
Ezenfelül Stepán László cső. szds. Csurogon 1942.1/7-én 500 főt végeztetett ki vitéz Deák szds. parancsára . Annak valótlan indokául azt je lentet te , hogy mint foglyok meg támad ták az őrséget, s emiat t voltak kényszerülve fegyverhasználatra.
Dr. Zöldy Márton cső. szds. beismerte, hogy 1942. 1/21-23. napok között 659 újvidéki polgári egyén kivégzése tör tént az ő tudtával . Újvidéken I/22-én este színleges összeütközést mímelt 3 elfogott polg. egyén és cső. j á rőrök között. Az ellene i rányuló hadbírói vizsgálat a la t t tilalom ellenére e lhagyta kijelölt tartózkodási helyét. Midőn főtárgyaláskor je lentkezett, elöljáró csendőrfelügyelője le tar tózta t ta .
A főtárgyalás befejezése 1943. évi X I I . 23-ára vá rha tó . Fenti tényállás és a vád a főtárgyaláson kialakuló val lomá
sok alapján, még módosulha t . " A hadbíróság 1944. j a n u á r 12-én befejezte a bizonyító
eljárást, majd dr . G a z d a I m r e hadb í ró főhadnagy közel egyórás vádbeszédet mondot t . A vádbeszéd szerint a délvidéki par t ízánmozgalom 1944. j a n u á r 4-én végleg meg lett semmisí tve. . . az igazoltatás is törvénytelen volt, és ellentétes a magya r mentali tással. A tárgyilagos vádbeszéd, mely akarva, nem akarva Bajcsy-Zsilinszky szellemét tükrözte, olykor szó szerint is az ő beadványá t idézte a vádlot tak bűneinek felsorolásában. S va lamennyi vádlo t t ra a legsúlyosabb büntetés kiszabását kérve.
Az í télethozatalra néhány n a p múlva került volna sor, de a vádlot t tisztek 1944. j a n u á r 15-én Németországba szöktek Albrecht főherceg Ausztr iába nyúló bir tokán keresztül.