a hallás fiziológiája
TRANSCRIPT
A hallás fiziológiája
A hangról általánosságban• Hang: hangérzetet keltő,levegőben terjedő
longitudinális hullámok. Általánosabb értelemben bármilyen rugalmas közegben terjedő,longitudinális hullám a hanghullám.
• A hallható hang frekvenciája az ember esetében : 20 Hz- 20kHz (életkor függvénye)
• Infrahang: 20Hz-nél kisebb (pl.:bálnák)• Ultrahang: 20 kHz-nél nagyobb
(denevérek,orvostudomány)
Tartós ultrahanghatás nyugtalanság,idegesség• A hanghullámokban sűrűsödések és ritkulások
terjednek tova. A sűrűségnövekedés nyomásnövekedéssel jár együtt.
• A hanghullámok energiája: nyomásnövekedésből származó rugalmassági energia + levegőrészek mozgási energiája
• A hangot,mint fizikai jelenséget az akusztika,mint beszédhangot a fonetika és,mint zenei hangot a zenetudomány vizsgálja,tanulmányozza
• A hang tulajdonságai: Hangerősség (hangintenzitás): rezgések
Amplitúdójától függ (dB) Hangmagasság: hangfrekvencia a mértéke
(magasabb hangnak nagyobb,alacsonyabbnak kisebb a frekvenciája)
Hangszín : A hangforrás által keltett hang rendkívül összetett hang. A hangszínt az alaphanghoz csatlakozó felhangok frekvenciája és viszonylagos erőssége határozza meg (A).
• A hang terjedési sebessége Levegőben : kb. 340 m/s Vízben: kb. 1200 m/s Szilárd közegben : kb. 6000 m/s A hang terjedéséhez mindenféleképpen
szükséges valamilyen rugalmas közegre! Légüres térben nem terjed
A hallás fiziológiája
A hallószervek felépítése
• Külsőfül : - fülkagyló - Külső hallójárat : -2.5-3,5 cm - enyhén görbült - végén dobhártya -külső fele porcos, tölcsér szerű• Középfül: - dobhártya - dobüreg - hallócsontok (kalapács,üllő,kengyel) +izmok,szalagok,fülkürt• Belsőfül: - Corti-szerv v. csiga
A hang útja
• Fülkagyló• Hallójárat dobhártya• Dobüreg kalapács,üllő,kengyel• Ovális ablak• Scala media endolympha + corti-szerv
perilympha
Külsőfül
• Összegyűjti,formálja a hangot• Védelem• Rezonátor (2000-3000 Hz) ezeket nagyon
jól halljuk
Középfül
• Erősít• Hallócsontocskák (kalapács,üllő,kengyel),mint emelők
mozognak kengyel talpa az ovális ablakhoz illeszkedő struktúra,mely a nyomáshullámot átviszi
• Hallócsontocskák feladata : minél kisebb energiaveszteséggel történő átvitel alacsony hullámellenállási közegből (levegő),nagy hullámellenállású közegbe (folyadék)
• Dobhártya:0,6 cm2
• Ovális ablak:0,3 cm2
• Impedancia illesztés van a hallócsontok és az ovális ablak között
• Hullám egy másik közeg határához érkezik,ezért egy rész visszaverődik,egy rész tovább terjed a folyadékban
• Nagy a reflexió a folyadék/levegő határán,ezért alakult ki ez a fajta csatolás
Belsőfül
• A hang frekvencia szerinti szétbontása• Mechano-elektromos átalakítás• A belsőfül áll egy egyesúlyszervből és egy csiga
alakú járatból• Ovális ablak membránjának rezgései
longitudinális hullámokat gerjesztenek a perilimfában
• A corti-szervben ú.n. szőrsejtek találhatóak hang felismerése
• Mechanikai rezgés megrezegteti az alapstruktúrát
• Alapmembrán a folyadék rezgéseit továbbítja,hullámhegyeket és hullámvölgyeket hozva létre
• Ezek nagyon pontosan egy adott helyen érik el a maximumukat,majd csillapodnak
• Kb. 3000 belső szőrsejt képes átfogni ezt a hatalmas frekvenciasávot
Csontvezetés
• Koponyacsont rezgései • Egyfelől légvezetés útján,másfelől
csontvezetés útján jut el a vibráció az agyba• Pl.: saját hangunk visszahallgatása
Békésy György
• Budapest,1899. június 3.• Iskolák: München,Konstantinápoly,Pécs• Gimnáziumok: Budapest, Zürich• Egyetemek: 1916- Berni Egyetem-vegyészet - Budapesti Egyetem- fizika• 1924- Posta Kísérleti Állomás távközléssel kapcsolatos
kutatások,telefon készülék hallgatója• Ez adott okot a fül mechanizmusának tanulmányozásra, így
kezd el kutatni • 1961 : élettani,orvosi Nobel-díj• 1972. június 13 –ban halt meg
Zajszennyezés
• A hang és a zaj egyidős az emberrel, fejlődésünket, civilizációnkat végigkísérte. A beszéd és a zene az emberi lét legfontosabb mozzanataihoz tartoznak, de a zaj kellemetlen érzete is mindig jelen volt az emberi közösségekben. A görög és római filozófusok, költők gondolatai között gyakran szerepel az alkotáshoz elengedhetetlen csend iránti vágy.
• A körülöttünk lévő világ egyre hangosabb lesz. Az ipari fejlődés mind több energiát, nagyobb teljesítményű, emiatt zajosabb gépeket igényel, a közlekedés rohamos növekedése miatt a járművek száma és sebessége emelkedik. Az idő és fáradság megtakarítása érdekében otthonunkban, házunk táján egyre több zajos gép, működik.
• A modern korra jellemző városiasodás a lakosság zajterhelését ugrásszerűen megnövelte: városokban nagyobb forgalommal, a többszintes lakóépületekben fokozott szomszédsági zajjal kell számolni. A magas lakóépületekben, irodaházakban a liftek, a szellőző-berendezések újabb zajforrásokat jelentenek.
• A zajforrások állandó vagy változó zajt bocsátanak ki. A zajvédelemben az időben változó zaj jellemzésére az egyenértékű zajszintet használják. Ennek mérése úgy történik, hogy folyamatosan figyeljük a zajszintet, és átlagoljuk a kiválasztott időre. Ez az idő általában másodperc, tizedmásodperc körüli. Azonban például a transzformátorok és más hasonló berendezések zaja olyan, hogy egy nagyon rövid ideig, pár századmásodpercig hangos csak. Így, ha egy másodpercre átlagolunk, alacsony zajszint jön ki, hiszen csak egy pillanatig nagy a zaj, a maradék időben viszonylagos csend van. Ez a fajta zaj is zavaró, a dobhártyánk számára ugyanis a rövid, de erős impulzusok is károsak, annak ellenére, hogy nem halljuk olyan erősnek.
Zajszint emberi szervezetre gyakorolt hatása
• 30dB: pszichés• 65dB: Vegetatív• 90dB: hallószervi• 120dB: fájdalomküszöb • 120-130 dB : maradandó halláskárosodás• 160 dB:dobhártyarepedés• 175 dB:halálos
Köszönöm a figyelmet!