A holokauszt Magyarországon 1938-45

Zsidó élet a háború előttMagyarország népessége 1941-ben: 14,5 millió

Ebből zsidó: 825,000 (6%)

Zsidó már a honfoglalás óta élnek Magyarországon.

1867: Emancipáció

1868: neológ, ortodox, status quo ante

1895: a zsidó vallás recepciója

Cionizmus

(…) T. ház! Lehet, hogy itt csak egyszerű gyilkosság esete forog fenn, ember által emberen elkövetve. De

nincs kizárva az a lehetőség sem, hogy kereszténynek mint

kereszténynek, zsidó mint zsidó által vallási célból való

meggyilkoltatása forog szóban. E gyanút fokozza az a körülmény, hogy a gyilkosság a zsinagógában, közvetlenül

a zsidó húsvéti ünnepek előtt, egy, a rituális ölésre hivatott hitközségi sakter

által lett végrehajtva. Mióta a kereszténység fennáll, a

keresztény népek öntudatából soha nem tűnt el végképp a zsidók irányában az a gyanú, hogy a

zsidóknak – itt persze az orthodoxok értendők – husvéti szertartásaikhoz

keresztény vérre van szükségük. Fennáll pedig e népgyanú, daczára

annak, hogy a zsidók égre-földre esküdöznek, hogy ez alaptalan

rágalom.Alapos-e ez az évezredes népgyanú vagy sem, én itt nem kutatom, csak

mint tényt konstatálom…”

(Istóczy Győző képviselő felszólalása az országház ülésén,

1882. május 24.)

„És vajjon a t. képviselő úr még nem tudja azt, hogy az a papír nagyon türelmes; hogy azért, mert valaki egy levélben

megirt valamit, az még épenoly kevéssé bebizonyított tény és igaz, mint a mily

kevéssé van bebizonyítva az, hogy Tisza-Eszláron a húsvéti ünnepek miatt történt

gyilkosság, ha mindjárt a képviselő úr százszor fogja is állítani. Kideríteni a

tényállást, igaz, a bíróság dolga, de azt mondani, ugy oda állítani azt már ma, a mi

vizsgálat alatt áll, mint bebizonyított, megtörtént dolgot s azután logicai

kapcsolatba hozni ezen esetet a középkori századokból felhozott eseményekkel azért,

hogy hitfelekezeti elvekben gyökeredző voltát bizonyítsa egy bűnténynek, ez t.

ház, nemcsak helytelen, de az izgatásnak legmegbélyegzendőbb

neme.Midőn ez ellen szavamat felemelem, egyuttal kénytelen vagyok a történtek

után declarálni, hogy ha – mitől megment, remélem a magyar nép és Magyarország

lakosainak józansága – az ilyen felszólalásoknak, melyek a képviselői

immunitás és a képviselőház tekintélyének köpenyébe burkoltan löketnek ki a nép

közé, következése lenne, az akkor életbeléptetendő szigorú rendszabályok és

az azok folytán okozandó fájdalmak, a netalán kiömlendő vér azokra fognak

szállni, akik az ilyen izgatásoknak eszközlői voltak.”

(Tisza Kálmán felszólalása az országgyűlés képviselőházában,

1882. június 7.)

Arcok a magyarországi közéletből

Molnár Ferenc nyilatkozata az Egyenlőség című újság 1926. december 4-i számában

„Én csak azt írhatom le, azt mondhatom el, amit láttam és hallottam. Írónál, pedig az a legfontosabb, hogy ne csaljon, ne hamisítson, hanem hogy őszinte legyen. És mit tapasztalunk? Ha sikerem van, azt mondják, nem vagyok magyar, ha pedig megbukom, zsidó vagyok. Legyen a kedvük szerint, de nehogy azt higgyétek, hogy én nem vagyok tisztában avval, amit csinálok. Mit csinálok én? Philadelphiában és Stockholmban, Rómában és Párizsban néhány követ rakok le azon az úton, amelyen aztán a magyar szellem nagy értékei simábban gördülhetnek ki.”

Az első világháború után

Zsidóellenes törvények

• 1920: Numerus Clausus• 1938: 20 %-ra korlátozzák

a zsidók jelenlétét a kulturális és gazdasági életben

• 1939: további korlátozások, immár faji alapon

• 1941: a zsidók és nem zsidók házasságkötésének tilalma

• 1942: a zsidók földbirtokainak kisajátítása

A munkaszolgálat

A német megszállás

Sárga csillag és rendeletek

Gettóba zárás

Deportálások

437000 ember, 56 nap alatt

Csillagos házak

• 1944. június: A budapesti zsidókat erőszakkal átköltöztetik a sárga csillaggal megjelölt épületekbe (nagyjából 200000 embert érintett)

Horthy kormányzó proklamációja és a nyilas hatalomátvétel (1944. október 15-16.)

Halálmenetek nyugatra

Gettók Budapesten

Mauthausen, Ravensbrück, Bergen-Belsen

A zsidó ellenállás és önmentés

• Irathamisítás• Gyermekotthonok

felállítása• Az élelmiszer

beszerzése és elosztása

• Rejtekhelyek kialakítása

• Tijul: illegális határátlépések

Embermentés

Diplomáciai

Egyházi

Hatósági

Lakossági

Felszabadulás

A háborús bűnösök perei

Ajánlott irodalom

Szita Szabolcs: Együttélés, üldöztetés, holokauszt

Szita Szabolcs: Aki egy embert megment…

Karsai László: Holokauszt

Ember Mária: Siratóének

Auschwitz

A tábor története

1940 – A tábor megalapítása1941 – Heinrich Himmler kijelöli, mint a

zsidókérdés végső megoldásának egyik helyszínét

1942 – A birkenaui gázkamrák felépítése1944 – A „magyar rámpa” felépítése1944. október 4. – fellázadt a Sonderkommando1944. november – a gázosítások befejezése1945. január 18-26. – a tábor kiürítése (53 ezer fő)1945. január 27. – a tábor felszabadulása (7 ezer

fő)

Auschwitz fekvése

Auschwitz I.

Auschwitz II. (Birkenau)

Auschwitz III. (Buna-Monowitz)

Az Auschwitz Album története

Képek Auschwitzról?

A Karl Höcker-féle album

„Szerető felejthetetlen, hűséges Heinzed emlékére”

Auschwitz Album, Egy album – két szerep

Családi emlék

• Jákób Lili• Beregszász• 1944. május 26.• 3500 fő• Dora Mittelbau• Egyesült Államok• 1980: Yad Vashem• 1999. december 17.

Történelmi dokumentum

• Bernard Walter és Ernst Hoffmann („Azonosítási Osztály”)

• Az elkövetők és az áldozatok azonosítása

• 1963: a frankfurti Auschwitz-per

• Számos kiadás: 203 kép az eredetiben

• Általában 179 kép