a hulladékprobléma nemzetközi...

FaragóT:Hulladék-nemzetk.vetületek 1

MÉLYEN A FELSZÍN ALATT

TÁVOL A FÖLDTŐL

A „LAKATLAN”KONTINENS

TENGER ÉSTENGERFENÉK

AZ ORSZÁG-HATÁRON TÚL

KÜLÖNÖSEN KÁROS HATÁSÚ

ANYAGOK

ÜVEGHÁZ-HATÁSÚ GÁZOK

KIBOCSÁTÁSA

NEMZETKÖZI„FENNTARTHATÓSÁGI”

PROGRAMOK

..

A hulladékprobléma nemzetközi vetületei dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár [email protected]

2013. január 29.


Az éghajlatváltozás veszélye:a hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások

A kibocsátás mértéke, összetevőia hulladékból származó kibocsátás globális szinten

megközelíti a szén-dioxid egyenértékben számított összkibocsátás öt százalékát:* legnagyobb része a depóniagáz metántartalma, * kisebb része a szennyvízből származó kibocsátás

(metán, dinitrogén-oxid), * hulladékégetés és komposztálás során bekövetkező

kibocsátás (elsősorban szén-dioxid).

A nemzetközi szabályozás1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

1997 Kiotói Jegyzőkönyv* hulladékkezelésből eredő kibocsátások számításba vétele* e kibocsátások szabályozása is a nemzeti programokban

A kibocsátások elszámolásakibocsátások forrásairól és a nyelőkről beszámoló készül

módszere hulladékokra is: É.v. Kormányközi Testület

A hulladékkezelésből eredőühg-kibocsátások becsült arányai az EU-ban (2008)

3% 4%

93%

LandfillIncineration w/o energy rec.Other waste treatment


Az éghajlatváltozás veszélye:a hulladékból eredő üvegházhatású gázkibocsátások

A kibocsátások csökkentéseA hatékony hulladékgazdálkodásnak

számos klímapolitikai előnye is van.A hulladékképződés csökkentésének

követelménye mellett a legnagyobb jelentősége a lerakókba kerülőszervesanyag-tartalmú hulladék csökkentésének van, ill. a lerakókból származó metánkibocsátás mérséklésének (e gáz kinyerésének és energetikai hasznosításának).

Többre van szükségA néhány területen tapasztalható

kedvező változások nem tudják ellensúlyozni, hogy globális szinten tovább emelkedik az ühg kibocsátás;ehhez növekvő mértékben hozzájárulnak a hulladékokból származó kibocsátások.

1740158514601345125012051120Total GHG emissions

60606050504040Incineration CO2b

100100100100909080Wastewater N2Oa

670630600590520490450Wastewater CH4a

910795700635590585550Landfill CH4 (av. of a and b)

1000800640520450400340Landfill CH4b

820790760750730770760Landfill CH4a

2020201520102005200019951990Source

A hulladékból eredő üvegházhatásúgázkibocsátások becslése

MtCO2-eq (Forrás: IPCC, 2007)


Egyes különösen káros hatású anyagok:nehézfémek

Nehézfémek a hulladékban és a hulladékbólPán-európai levegőkörnyezeti megfigyelési program

keretében kezdtek foglalkozni nehézfémek - ólom, higany, kadmium - (antropogén) légköri kibocsátásánakforrásaival, terjedésével és kiülepedésével.E légköri kibocsátási források sorában

* fontos szerepet tölt be a hulladékégetés(települési és kőrházi h. égetése)

* kisebb részben a lerakás.Nemzetközi megállapodásokPán-európai jk a nehézfémek

légköri kibocsátásának csökkentéséről, 1998: * 1990. évi szintre való csökkentés

h-égetésből eredő kibocsátásokat is beszámítva * égetőművek Hg kibocsátására határérték. * 2012 végén szigorítottákGlobális egyezmény készül 2009 óta csak a higanyról.

* tervezet kész, elfogadás 2013 végén* tételesen foglalkozik – összhangban a Bázeli Egyezménnyel – a higanyt tartalmazó hulladékokkal, azok ártalmatlanítási követelményeivel is

Ólomkibocsátások csökkenése a pán-európai (EMEP) térségben

(Forrás: LRTAP, 2012)


Egyes különösen káros hatású anyagok:szerves szennyezők

Környezetben tartósan megmaradószerves szennyezőkA környezetbe kikerülő, ott tartósan megmaradó

POP-nak súlyos egészségi, környezeti hatásaiA felismerés a DDT-vel kezdődött.Többsége szintetikus úton előállított rovarirtó szer;

talajban, vízben lassan bomlanak le, szárazföldi, vízi ökoszisztémákban felhalmozódnak.Ipari folyamatok, szilárd tüzelőanyagok elégetése,

hulladékégetés során is kerülnek a légkörbe, s a légkörön át nagy távolságokra is eljutnak.

Nemzetközi megállapodásokPán-európai jk 1998: szabályozza 16 POP gyártását,

felhasználását, nk. kereskedelmét, légköri kibocsátását (tiltás, átmeneti korlátozás), készletek ártalmatlanítását; hulladékégetés kibocsátási határértékeit. /módosítás Globális egyezmény, 2001: 12 POP gyártása,

felhasználása, nk. kereskedelme, légköri kibocsátása, készletek, hulladékok ártalmatlanítása – de konkrét kibocsátási határértékek nélkül. /módosítás

. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezők

„vándorlása” (GEO-3, 2002)

POP légköri kibocsátási trendek az Európai Környezeti Ügynökség

államaira, 1990-2010 (EEA, 2012)


Az országhatáron túl:veszélyes hulladékok szállításának korlátozása

Veszélyes hulladékokA veszélyes hulladékok kezelése komoly és költséges

feladat a fejlett országokban a szigorodó nemzeti szabályozások miatt e hulladékok és velük együtt a súlyos egészségi, környezeti problémák nagyobb mértékben jelentek meg a fejlődő országokban.A veszélyes hulladékok kategóriáinak meghatározását

részletes vizsgálatok alapozták meg.Nemzetközi egyezményBázeli egyezmény a veszélyes hulladékok

országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról, 1989: szigorú feltételekhez kötötte e hulladékok más országokba történő szállításátBázeli Tiltás, 1995:

a fejlett országok vállalták, a továbbiakban semmilyen céllal nem szállítanak ilyen hulladékot fejlődő országba

A végrehajtás problémáiadatszolgáltatási problémákillegális hulladékszállítások, e-hulladék „útvonalak”

E-hulladék szállítások fejlődőországokba „hasznosítási” céllal

(UNEP, 2002: Vital Waste Graphics. The great e-waste recyling debate)


Tenger és a tengerfenék:hulladékok a tengeren és a parton folytatott tevékenységekből

Tengeri szennyeződés és hulladékNövekvő tengeri környezetterhelés:

világszerte növekszik a hulladékmennyiség éshulladéklerakók létesültek tengerparti területeken,folyók mentén; a tengeri hajóforgalom, halászat,bányászati tevékenység nagy ütemben növekszik.Tengerbe kerülő hulladék nagy hányada műanyag:

viszonylag gyorsan kis darabokra bomlik,a felszínhez közeli vízrétegben lebeg, bekerül a tengeri élőlények táplálékláncába. A tengeri hulladék más összetevőinekjelentős része lesüllyed a tengerfenékre.

Nemzetközi megállapodásokEgyezmény a hulladék lerakásból eredő

tengeri szennyezésről 1972; jkv 1996: pár kivételtől eltekintve tiltja a hulladékok tengerbe lerakását, a hulladékégetést.Egyezmény a tengerjáró hajókról származó környezet-szennyezésről

és az ott keletkező hulladékokról, 1973: tiltja a hajókról a szennyvíz és a hulladék tengerbe bocsátását.Tengerjogi Egyezmény, 1982Globális program a szárazföldön folytatott tevékenységekből

a tengerekbe kerülő hulladékról, szennyvízről, 1995

A tengeri hulladék különbözőkategóriai az Atlanti óceán észak-keleti régiójában 2001-2006 között végzett vizsgálatok alapján (OSPAR, 2011)


Tenger és a tengerfenék:hulladékok a tengeren és a parton folytatott tevékenységekből

A szabályok annyit érnek, amennyit azokból betartanakA tengerek szennyezésének megelőzésére,

mérséklésére irányuló sokirányúnemzetközi szabályozás ellenére lesújtó a tényleges helyzet, amit szinte mindenütt a tengeri hulladék mennyiségének növekedése jelez.

A Csendes-óceán északi térségében felfedezett – de tudományos vizsgálatokkal még nem eléggéalátámasztott – nagykiterjedésű „hulladék folt”(hulladék sziget, örvény): óriási mennyiségű műanyag hulladék kereng és lebeg a felszín közelében.

A regionális tengerekkel kapcsolatban folytatott vizsgálatok hasonló tendenciákat mutatnak.

Tengeri áramlások a Csendes-óceán északi

térségében és a „hulladék foltok”

(Forrás: NOAA, 2010).


A „lakatlan” kontinens:környezetszennyezés, hulladékkezelés

Kutatási tevékenység és „melléktermékei”1957-től (Nemzetközi Geofizikai Év) mind több kutatóállomás.

A ~70 állomáson összességében évente néhány ezer ember. Szennyezésnek, hulladékoknak

sok jele van az állomások térségében. Korábban a hulladékok nagy részétől megszabadultak:az elsodródó és elolvadó jégtömbbel együtt a rajta lévő hulladék is „eltűnt”.

Nemzetközi szabályozásAntarktiszi szerződési rendszer alapja: 1959. évi egyezmény.

Környezetvédelmi követelmények: 1991. évi jegyzőkönyv:* megtiltotta a bányászati tevékenységet (kivéve: kutatás),* szabályozta a h-gazdálkodás feladatait (hulladék lehetőleg abba az országba, ahonnan a tevékenységet szervezték)* a korábban hátrahagyott hulladékok felszámolása* a hulladék nyílt téri égetésének tiltása.

A valóságAz előírások betartásával komoly gond van. Az elmúlt

években végzett felmérések szerint pl az állomások többségén a szennyvizet semmilyen módon nem kezelik.

Állandó antarktiszi kutatóállomások, 2002.

Neko öböl(www.wired.com

Report From Antarctica, J. Marlow, 2009)


Távol a Földtől:az űrhulladék problémája

Az űrhulladék mennyiségeAz elmúlt ~50 évben több ezer objektumot bocsátottak fel.

A Föld körül jelenleg keringő regisztrált mesterséges objektumok száma jóval meghaladta a tízezreta 2000 km-es távolságig terjedő földközeli pályán.A korábban felbocsátott objektumokból származó (a többi

űreszköz számára veszélyesnek tekintett 1 cm átmérőnél nagyobb) űrhulladék darabjai: több mint háromszázezer.

Nemzetközi megállapodásokAz űrkutatás, az űr békés felhasználásának alapelvei, 1967:

ezek során el kell kerülni annak káros szennyeződését Űrobjektumok által okozott károkról,

a károkozásért viselt felelősségről, 1973Űrhulladék mennyiségének

mérséklésére útmutató, 2007De:Az űrhulladék mennyisége növekszik:

* mind többen és mind több objektumot bocsátanak fel, * annak ellenére, hogy már a tervezés során figyelmet szentelnek a biztonságra, az űrobjektumok sorsára, amikor majd azok használaton kívül kerülnek. Az űrhulladék eloszlása,

növekedése (NASA, 2009)


Mélyen a felszín alatt:ami a geológiai szerkezetekbe kerül

Gázsajtolás a mélybeA kitermelt kőolajból/földgázból leválasztják

a kénhidrogén-széndioxid gázelegyet, s ezt földtani szerkezetekbe sajtolják.A mérgező kénhidrogén esetében ez költséghatékonyabb, mint a gáz kéntelenítése.A klímapolitika részeként foglalkoznak

a szén- ill. gáztüzelésű erőművek füstgázából a széndioxid elkülönítésével, tárolásával (CCS).Ha a cél a légköri kibocsátás elkerülése, földalatti tárolás,

akkor valójában gáznemű hulladék elhelyezéséről van szó.A szén-dioxid esetében nemzetközi problémák:

* e gázkibocsátás glob. éghajlatvédelmi jelentősége miatt,* a tárolási hely kiválasztása és a szén-dioxid szállítása miatt.Sokan ellenzik e technológia alkalmazását.

Nemzetközi vetületek1997 Kiotói Jk.: „szén-dioxid elhelyezési technológiák”Módszertana: 2006 Éghajlatváltozási Kormányközi TestületSzén-dioxid tengerfenék alatti elhelyezése:

2007 tengerjogi egyezmények módosítása

A szén-dioxid geológiai tárolásának lehetőségei

(IPCC, 2005)


Nemzetközi „fenntarthatósági” programok:az átfogó megközelítés szükségessége

A fenntartható fejlődés globális programja1992 ENSZ Körny. és Fejl. Konferencia: „Feladatok a 21. századra”hulladékgazdálkodás

* szilárd hulladék, szennyvíz: 2000-re minden országban h-minimalizálási politikafejletteknél a lerakókba kerülő hulladék mennyisége ne növekedjen csökkenjen a csomagolási hulladék; célok az újrahasználatra, hasznosításra, ártalmatlanításra.

* veszélyes hulladék: csökkentés, önellátás és közelség elve alapjánkörnyezetkímélő kezelés, országhatáron túlra szállítás csökkentése

2002 „Rió+10”: a kitűzött célok nem teljesültek Végrehajtási Terv2012 „Rió+20”: gond van sok korábbi kötelezettség végrehajtásával is +

A fenntartható fogyasztás és termelés programkerete2002: nem „fft” megváltoztatáshoz elvek, követelmények kellenek2012: „fft” programok 10-éves kerete. Mit kell a „fft” alatt érteni:

* fejlődés az ökológiai rendszerek eltartó képességének határain belül, * gazdasági növekedés szétválasztása a környezet terhelésétől, * erőforrás-használat és termelési folyamatok hatékonyságának javítása, * erőforrás-degradáció, szennyezés és hulladék csökkentése, 3R koncepcióFeltételek sokasága ! A programkeret hatása, haszna?


Nemzetközi „fenntarthatósági” programok: a zöld gazdaság

2012 Rió+20: a fő téma a Zöld Gazdaságúj gazdaságfejl. irány?, ami a f.f.-t, szegénység leküzdését,

a természeti erőf-kkal való hatékony gazdálkodást is elősegítiUNEP, 2011: átmenet teendői/eszközei szakterületeken is

Hulladékgazdálkodás - növekvő gondok, de lehetőség: * ipari hulladék - újrafeldolgozási arány megduplázása, * e-hulladék szinte teljes körű újrafeldolgozása, * települési szilárd hulladék újrafeld. arány 3,5x növelése * ezek gazdasági és foglalkoztatási előnyei .. , az átmenethez lényeges változások szükségesek: * hulladékpiac megerősödése, * egyes természeti erőf-k növekvő hiánya (piaci ár nő)* új, hatékony hulladékfeldolgozási technológiák.

Záródokumentumalig van szó a ZG tényleges tartalmáról: .. megerősíti

a képességünket, hogy a természeti erőf-kkal fenntarthatóan gazdálkodjunk a káros környezeti hatások mérséklése, az erőf-hatékonyság növelése és a hulladék csökkentése általkülön: életciklus, 3R megközelítés, nemzeti és helyi hg

politikák, veszélyes h-k megfelelő kezelésének fontossága, de bármilyen konkrét cél említése nélkül.Feltételek sokasága ! Az ajánlások hatása, haszna?


Összefoglaló

Globális szinten a népesség, a termelési és fogyasztási volumen növekedése együtt járt a természeti erőforrások fokozódó felhasználásával, a környezet-szennyezés mértékének és a hulladékok mennyiségének növekedésével.Az országok határait átlépő környezeti hatások, az emberi tevékenységekkel

összefüggő mind kiterjedtebb környezetszennyezés felismerése nyomán megerősödött a nemzetközi környezetpolitikai együttműködés.A hulladékprobléma, annak számos következménye átlépte az országok határait.

A legkritikusabbnak látszik* a különösen veszélyes anyagoknak a hulladékáramban való megjelenése, * a növekvő mértékű legális és illegális nemzetközi hulladékszállítás, * a nemzetközi területeken felhalmozódó hulladék (elsősorban a nyílt tengeren). Ezek megoldására megállapodások születtek vagy a célokat, intézkedéseket

belefoglalták az átfogó nemzetközi programokba, más egyezményekbe. Fontos fejleménynek kell tekinteni ezek elfogadását,

de a kötelezettségek és azok végrehajtására tett lépések összességükben egyelőre nem vagy csak részben tudják ellensúlyozni a növekvő hulladékproblémát.

a hulladékprobléma nemzetközi...

Documents