a ket. hatása az iparjogvédelmi eljárásokra
DESCRIPTION
A Ket. hatása az iparjogvédelmi eljárásokra. Ficsor Mihály (MSZH). MIE-továbbképzés, Siófok, 2005. május 12. Ket.?. Ket. = „új Áe.”. Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény elfogadás: 2004. december 20. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1
A Ket. hatása az iparjogvédelmi eljárásokra
Ficsor Mihály (MSZH)
MIE-továbbképzés,
Siófok, 2005. május 12.
2
Ket.?
3
Ket. = „új Áe.”
4
Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
elfogadás: 2004. december 20. kihirdetés: a Magyar Közlöny 2004/203. számában, 2004.
dec. 28-án Ket. hatálybalépésével kapcsolatos feladatok ütemezése:
1145/2004. (XII. 22.) Korm. határozat; 3. pont: a különös eljárási szabályok módosításának tervezete: 2005. IV. 1.; 5. pont: egységes eljárási garanciák a kamarák fegyelmi és etikai ügyeiben
hatálybalépés: 2005. november 1.
5
iparjogvédelmi törvényeink Ket.-hez kapcsolódó módosításai: T/15886. számú törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő (sic!) egyes törvények módosításáról
www.mkogy.hu
6
Ket.: 189 §-ból áll T/15886. számú törvényjavaslat: 120. §, 163-
262. §, 340. § (1)-(3) bek., 345. § (1) és (4)-(5) bek., 346. § (1) bek., 4., 8. és 10. pont, 347. § (1) bek. 9., 10., 16. és 26. pont, 348. § (1) bek. 19., 23. és 25. pont – az iparjogvédelmi törvények módosításai
7
változások törvénymódosítások
8
- változások az eljárásban:
-- törvénymódosítás nélkül, mert „belép” a Ket.;
-- a Ket. miatt szükséges törvénymódosítás folytán;
-- a Ket.-től független módosítás eredményeként
- változatlan eljárás:
-- mert Ket. = Áe.;
-- fenntartható speciális szabály az iparjogvédelmi törvényben;
-- törvénymódosítás útján
9
- az iparjogvédelmi eljárások: ún. „kivett”, privilegizált eljárások: a Ket. rendelkezéseit az iparjogvédelmi eljárásokban csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg [Ket. 13. § (1) bek.]
- a Ket. szubszidiárius jelleggel történő alkalmazására utaló rendelkezés az iparjogvédelmi törvényekben [pl. Szt. 45. § (1) bek.]
- eltérés: pozitívan és negatívan;
- Ket. 13. § (4) bek.: a Ket. nem alkalmazható az EU közvetlenül alkalmazandó jogi aktusával vagy nemzetközi szerződéssel szabályozott kérdésben a közösségi és nemzetközi iparjogvédelmi eljárások „kétszeresen kivettek”
10
- A Ket. és az iparjogvédelmi eljárások viszonya:
„mozaik-elv” vagy tematikus kizárás?
11
Főbb változások
I. A Ket.-tel összefüggésben
II. Egyéb okból
12
I. Főbb változások – a Ket.-tel összefüggésben
- A Ket. fejezetei szerint (és az Szt. példáján):
-- alapelvek és alapvető rendelkezések;
-- joghatóság, hatáskör, illetékesség;
-- az elsőfokú eljárás;
-- a hatóság döntései;
-- jogorvoslatok;
-- végrehajtás és eljárási költség;
-- elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
13
I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések
1. - Ket.: főszabály – hivatalból való eljárás (3. §)
- iparjogvédelmi ügyek: főszabály – kérelemre történő eljárás [Szt. 45. § (2) bek.]; kivételek: SPC és egyes kontradiktórius ügyek esetében
2. - az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli [Ket. 6. § (2) bek.];
- rosszhiszeműség szankciója: eljárási bírság, többletköltségek megfizetése [Ket. 6. § (3) bek.];
- v.ö.: Vt. 3. § (1) bek. c) pont, rosszhiszeműség mint feltétlen kizáró ok
14
I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések
3. - nyelvhasználat: a hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar [Ket. 9. § (1) bek.];
- nem akadálya más nyelv használatának külföldi vagy nemzetközi szervekkel való érintkezés során;
- kisebbségi nyelvhasználati jogok [9. § (2)-(3) bek.];
- az EU jogszabályában vagy nemzetközi szerződésben szabályozott ügyekben más nyelvhasználati rend
érvényesülhet [Ket. 10. § (3) bek.];
- Szt. 52. § (2) bek.: csupán kiegészült – felülhitelesítés nélküli idegen nyelvű beadványnak is lehet bizonyító
ereje
15
I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések
4. - bővülő ügyfélfogalom (Ket. 15. §): akinek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz;
- megváltoztatási kérelemhez: ügyféli jogállás + MSZH előtti eljárásban való részvétel [Szt. 85. § (4) a) pont]
16
I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések
5. - jogutódlás a hatósági eljárásban (Ket. 16. §);
- speciális iparjogvédelmi szabály:
félbeszakadás helyett felfüggesztés [pl.: Szt. 50. § (2) bek];
- felfüggesztés: amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják;
- ésszerű időn belül nem jelentik be:
az MSZH az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt
17
I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések
6. - adatvédelem [Ket. 17. §]: védett adat és hivatásbeli titok megőrzése, személyes adat védelme - szabályozási konzekvenciák az iratokba való betekintésnél
- iparjogvédelmi eljárásokban előforduló védett adat, illetve „törvény által védett titok”: magán- és üzleti titok [v.ö.: Ket. 172. § n) pont és 68. §]
18
I. b) Joghatóság, hatáskör, illetékesség
- Ket.: újdonság a joghatóság szubszidiárius jellegű szabályozása [Ket. 18. §]; iparjogvédelmi törvénymódosítást nem igényelt
- joghatóság és alkalmazandó jog hivatalból történő vizsgálata és ideiglenes intézkedési kötelezettség [Ket. 22. §]
- eljárási kötelezettség: az MSZH nemperes eljárásban kötelezhető az eljárás lefolytatására [Ket. 20. § (6) bek.] = Áe. 4. § (5) bek.
19
I. c) Az elsőfokú eljárás
1. - értesítési kötelezettség [Ket. 29. § (3) bek. b) pont, 29. § (9) bek];
- e szabályok iparjogvédelmi ügyekben nem alkalmazhatók [Szt. 45. § (3) bek.]
2. - a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása [Ket. 30. §]:
-- joghatóság, illetve hatáskör hiányában;
-- nyilvánvalóan lehetetlen célra irányuló kérelem;
-- elkésett kérelem (ha jogszabály határidőt jelöl meg az igény érvényesítésére)
-- res iudicata;
-- nem hatósági ügy
20
I. c) Az elsőfokú eljárás (folytatás)
- nincs iparjogvédelmi speciális vagy kizáró szabály: „belép” és alkalmazandó a Ket. 30. §-a
3. - az eljárás megszüntetése [Ket. 31. §] : elvileg nem kizárt, de a speciális iparjogvédelmi szabályozás teljes körű
4. - felfüggesztés: előkérdés más szerv hatáskörében vagy MSZH előtti másik ügyben [Ket. 32. § (1) bek. és Szt. 50. § (1) és (3) bek.]; jogutódlás – a jogutód személyének bejelentéséig és igazolásáig [Szt. 50. § (2) bek.]; a megadásra
(lajstromozásra) irányuló eljárás a bejelentő kérelmére nem függeszthető fel előkérdés hiányában [Szt. 50. § (4) bek.];
21
I. c) Az elsőfokú eljárás
5. - ügyintézési határidő [Ket. 33. §] és egyéb intézkedési határidők a Ket.-ben
- e határidők az iparjogvédelmi eljárásokban nem érvényesülnek [Szt. 48. (3) bek.]
6. - kérelem: elektronikus űrlap előírható [Ket. 34. (3) bek.] és ezzel él is az iparjogvédelmi szabályozás [Szt. 57/A. § (1) bek.]
- nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései [36. § (3)-(4) bek.], amelyek valamely adat igazolásának más hatóságtól való beszerzésére vonatkoznak [Szt. 45. § (4) bek.]
22
I. c) Az elsőfokú eljárás
7. – képviselet: a legtöbb változás a Ket.-től független;
- Ket. 78. § (4) bek.: a döntés kézbesítése az ügyfélnek (kérésére) akkor is, ha az ügyben képviselője van – ezt kizárja az Szt. a kötelező képviselet körében [Szt. 46. § (6) bek.]: valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni
8. – kérelemhez kötöttség, officialitás a tényállás tisztázásában – kiindulási pontok: Ket. 50. §, a hatályos Szt. 47. § (1) bek., ESZE 114. cikk, a magyar Alkotmány, Pp. 3. és 164. §
- Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001. augusztus
23
I. c) Az elsőfokú eljárás
- meglepő bírósági álláspont – idézetek Abszurdisztánból:
„a bárki által indítható megsemmisítési eljárásban az eljárás kezdeményezője – a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivételként – nem minősül a jogvitában érdekelt félnek és ebből következően a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján őt nem terheli” (a Fővárosi Bíróság észrevételeiből)
24
I. c) Az elsőfokú eljárás
- meglepő bírósági álláspont – idézetek Abszurdisztánból:
„ Az adott megsemmisítési kérelem ügyében az MSZH a tényeket – beleértve az újdonság kérdését is – hivatalból nem vizsgálta. Ezért az eljárásban olyan lényeges eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható. Az új eljárás csak akkor felel meg a törvényes követelményeknek, ha az MSZH a megsemmisítési feltételek fennállását hivatalból vizsgálja. A vizsgálat során figyelembe kell venni a technika állásához tartozó következő iratokat:” a végzés e ponton 14 tételből álló felsorolással folytatódott (a Fővárosi Bíróság 3.Pk.28642/2004/8. számú végzéséből)
25
I. c) Az elsőfokú eljárás
- Szt. 47. § (1) bek.: főszabály – az MSZH a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat az ügyfelek állításaira
- Szt. 47. § (2) bek.: megsemmisítési eljárásban és nemleges megállapítási eljárásban csak a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai alapján
- Szt. 47. § (3) bek.: figyelmen kívül hagyható a nem kellő időben előterjesztett nyilatkozat, bizonyíték
- Szt. 81. § (3) bek.: a megsemmisítési eljárás csak a kérelem keretei között, a felek korábbi nyilatkozatai és állításai alapján folytatható
- Szt. 81. § (1) bek.: a megsemmisítés alapjául szolgáló okok köre bizonyos határidőn túl nem bővíthető
26
I. c) Az elsőfokú eljárás
- Szt. 100. § (3) és (4) bek.: a bíróság is figyelmen kívül hagyja a késedelmesen előterjesztett új megsemmisítési okot, illetve az ilyen nyilatkozatot, állítást, bizonyítékot
9. – az eljárás irataiba való betekintés [Ket. 68. §]: kérhető az ellenérdekű ügyfél iratbetekintési jogának korlátozása (szervezetek csak üzleti érdek védelmében); önálló jogorvoslat az iratbetekintési jog kizárása vagy korlátozása miatt, ha az alapeljárás jogerősen lezárult vagy a hatóság szerint nem ügyfél kérte a betekintést
27
I. c) Az elsőfokú eljárás
10. – kontradiktórius ügyekben való eljárás szabályainak tisztázása: -- tanácsban a tárgyaláson és a határozat meghozatalakor
[Szt. 46. (2) bek.], az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható [Szt. 81. § (1) bek.];
-- a tárgyaláson hozott döntések kihirdetésének, írásba foglalásának és kézbesítésének részletes szabályai (a Pp. analógiájára) [Szt. 81. § (4)-(6) bek.]
28
I. d) A hatóság döntései
- – Ket. 71. §: döntés = határozat + végzés
- Szt. 46. § (1) bek.: az MSZH a szabadalmi ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést bocsát ki (együtt: „döntés”); ez számos módosítást igényelt
2. – a döntés közlése: kézbesítési vélelem és annak megdöntése [Ket 79. § = Áe. 47-47/A. §], hirdetményi kézbesítés [Ket. 80. § és Szt. 46. § (4)-(5) bek.] – eltérés a Ket.-től: nyilvántartó hatóság megkeresése nélkül, hirdetőtábla helyett hivatalos lapban (+honlapon, ugyanazon a napon), kifüggesztés helyett közzététel
29
I. e) Jogorvoslatok
1. – Ket. 95. § (1) bek.: a közigazgatási döntésekkel összefüggő jogorvoslatok két fajtája: a kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás és a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás
2. - fellebbezés szabályainál, de általános éllel: önálló fellebbezés (jogorvoslat) bármely határozat ellen, a végzés viszont csak a határozat elleni fellebbezésben (jogorvoslatban) támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést (jogorvoslatot) törvény megengedi
3. - Szt. 53/A. (1) bek.: az MSZH döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak; „belép” viszont a határozat felülvizsgálata az AB határozata alapján [Ket. 117. §]
30
I. e) Jogorvoslatok
4. - Szt. 53/A. (2) bek.: az MSZH csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:
31
I. e) Jogorvoslatok
a) a szabadalom megadása;
b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
c) a szabadalom megsemmisítése;
d) a nemleges megállapítás;
e) a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített magyar nyelvű fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása.
32
I. e) Jogorvoslatok
- Szt. 53/A. (4) bek.: a megsemmisítés és a nemleges megállapítás kérdésében hozott – az eljárást befejező – döntését az MSZH megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza,
-- ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért,
-- vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik
- minden egyéb esetben a döntés a Ket. 114. § szerint módosítható vagy vonható vissza
33
I. e) Jogorvoslatok
5. - semmisség, valamint a döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése: a Ket. szerint (121- 123. §)
6. - Szt. 53/A. (2) bek.: az MSZH-nak a szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nemperes eljárásban vizsgálja felül
34
I. e) Jogorvoslatok 7. – változások az MSZH határozatainak bírósági felülvizsgálatában
-- MSZH-döntések [Szt. 85. § (1) bek.]:
• Szt. 53/A. § (3) bek.-ben felsoroltak (=korábbi érdemi határozatok; a Ket. rendjében határozatok és eljárást befejező végzések);
• nem új: eljárást felfüggesztő, ill. nyilvántartásba, lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntés;
• újdonság viszont: az iratokba való betekintést kizáró vagy korlátozó, a Ket. szerint önálló jogorvoslattal támadható végzés, valamint az eljárási költség viseléséről hozott döntés [nincs halasztó hatálya a döntés többi, nem támadott rendelkezésére – jogerőre emelkedhetnek – az Szt. 85. § (2) bek. szerint]
35
I. e) Jogorvoslatok 7. (folyt.) -- ki kérheti a döntés megváltoztatását?
• aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
• akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak [Szt. 85. (4) bek.];
• a szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti;
• az MSZH előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen [Szt. 85. (5) bek.]
36
I. e) Jogorvoslatok 7. – (folyt.)
-- a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje: 30 nap
• főszabályként a döntésnek a féllel (eljárás egyéb résztvevőjével) való közlésétől [Szt. 85. § (6) bek.]
• kivétel: igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől, illetve az AB határozat kihirdetésétől [Szt. 85. § (7) és (8) bek.]
-- a megváltoztatási kérelem továbbítása: 15 napon belül, ellenérdekű fél értesítésével, elvi nyilatkozat esetén 30 napon belül [Szt. 85. § (9) és (10) bek.]
37
I. f) Végrehajtás, költségek – iparjogvédelmi ügyekben végrehajtás: eljárási bírság és költségek
viselése tárgyában
- a Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései: az MSZH eljárási bírságot kiszabó végzéseire
- a költségek viselése tárgyában hozott MSZH-döntés: a bírósági végrehajtás szabályai (1994. évi LIII. tv., Vht.) szerint
- a Vht. 120. §-a f) pontjának kiegészítése
- költségek: az eljárási költség fogalma [Ket. 153. §]; indokolatlanul magas egyéb eljárási költség (minden, ami nem illeték vagy díj) helyett alacsonyabb összeg állapítható meg [Ket. 158. § (2) bek.]; iparjogvédelmi ügyekben nincs költségmentesség [Ket. 159. §, Szt. 53/C. §]
38
I. g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás
1. – Ket. X. fejezet és a 174. §-ban említett végrehajtási rendeletek
2. - elektronikus ügyintézés [Ket. 160-163. § és egyes eljárási cselekmények szabályozásában], (interaktív) elektronikus tájékoztató szolgáltatás [Ket. 164. §], időpontfoglalás elektronikus úton [Ket. 165. §], más elektronikus eszközök igénybevétele (távbeszélő, telefax stb.) [Ket. 168. §]
3. - főszabály: a hatóság a közigazgatási ügyeket elektronikus úton is intézi
4. - DE: törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezhet + iparjogvédelmi eljárások: „kivett” eljárások
- feltételek az ügyfél oldaláról: fokozott biztonságú elektronikus aláírás (közvetlenül vagy a KESZR-en keresztül); természetes személy a központi rendszer igénybevételével, ügyfélkapun át
39
I. g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás
5. – menetrend iparjogvédelmi ügyekben:
-- (interaktív) elektronikus tájékoztató szolgáltatás, más elektronikus eszközök igénybevétele (távbeszélő, telefax stb.) – már ma is;
-- időpontfoglalás elektronikus úton: a Ket. szerinti rendben 2005. nov. 1-jétől;
-- elektronikus bejelentés: védjegybejelentéseknél – 2007. január 1.; szabadalmi és mintaoltalmi bejelentéseknél – 2007. július 1.;
-- egyelőre nincs időpont: teljes elektronikus ügyintézésre, valamint a növényfajta-oltalmi és földrajzi árujelző-oltalmi bejelentésekre
40
I. g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás
6. – az elektronikus bejelentés főbb szabályai (Szt. 53/D. és Szt. 57/A. §)
• elektronikus űrlapon nyújtható be
• megérkezéséről az MSZH – külön jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek
• megérkezését követően az MSZH haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek
41
I. g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás
6. – az elektronikus bejelentés főbb szabályai (Szt. 53/D. és Szt. 57/A. §), folyt.
• elektronikus beküldés esetén a szabadalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak,
• kivéve, ha az MSZH a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti
• a bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a számára az előzőek szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles
42
I. g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás
6. – az elektronikus bejelentés főbb szabályai (Szt. 53/D. és Szt. 57/A. §), folyt.
• ha a bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot
43
II. Főbb változások – egyéb okból - írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés a
szabadalom megadására irányuló eljárásban
- „póthatáridő” az európai szabadalom fordításának benyújtására
- a hivatásos képviselőket érintő változtatások:
-- általános meghatalmazás
-- irodának, társaságnak adott meghatalmazás
-- a külföldön adott meghatalmazás érvényességéhez is elegendő, ha a meghatalmazó aláírta: mind az MSZH, mind a bíróság előtt
- közösségi növényfajta-oltalom: illeszkedési szabályok (továbbítás, felélesztés)
- a 2003. évi CII. törvény 107. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése
44
II. Főbb változások – egyéb okból - írásos vélemény a szabadalom megadására irányuló eljárásban (Szt.
69/A. §)
-- modell: EISR, EESR – „written opinion”, egyes nemzeti hivatalok gyakorlata
-- indoka, célja: hazai bejelentők oltalomszerzési esélyeinek pontosabb felmérése és javítása, információ az elsőbbségi év felénél a külföldi bejelentési stratégiához
-- írásos vélemény: indokolást is tartalmazó, előzetes megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményeit
45
II. Főbb változások – egyéb okból - írásos vélemény a szabadalom megadására irányuló eljárásban (Szt.
69/A. §), folyt.
-- a kérelmet az elismert bejelentési naptól számított egy hónapon belül kell benyújtani (igazolásnak nincs helye)
-- díját (28 000 forint) a kérelem benyújtásának napját követő egy hónapon belül kell leróni
-- az MSZH az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést az elismert bejelentési naptól számított harmadik hónap utolsó napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el,
-- és azt az elismert bejelentési naptól számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek
-- az MSZH a díjat az Szt. 69/A. §-ának (8) bekezdésében meghatározott esetekben visszatéríti
46
II. Főbb változások – egyéb okból - „póthatáridő” az európai szabadalom fordításának benyújtására (Szt.
84/H. §):
-- 3+3 hónap, pótdíj mellett;
-- a PCT-ügyek (Szt. 84/S. §) mintájára;
-- pótdíj: 19/2005. (IV. 12.) GKM r. módosításával
- a hivatásos képviselőket érintő változtatások: általános meghatalmazás:
a képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat az MSZH hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt [Szt. 51. § (2) bek.]
- a hivatásos képviselőket érintő változtatások: iroda, társaság meghatalmazását – bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik [Szt. 51. § (2) bek.]
47
II. Főbb változások – egyéb okból - a hivatásos képviselőket érintő változtatások: a szabadalmi
ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának – akár belföldön, akár külföldön – adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta [Szt. 51. § (2) bek. és 94. § (2) bek. (!)]
- közösségi növényfajta-oltalom: illeszkedési szabályok (továbbítás, felélesztés)
-- CPVO AB: MSZH is átvevő hivatal – továbbítás szabályai (Szt. 115/A. §)
-- kizárt a párhuzamos oltalom: a „nyugvó” nemzeti oltalom után nem kell fenntartási díjat fizetni, kérhető viszont a felélesztése, ha „túléli” a közösségit, három hónapon belül, de csak „előre fizetve”; ha nem kérik a felélesztést, a nemzeti oltalom is megszűnik [Szt. 114. § (2) bek., 115/B. §]
48
II. Főbb változások – egyéb okból
- a 2003. évi CII. törvény 107. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése
-- védjegyjogi átmeneti szabályok
-- Gödölle István tanulmánya nyomán