a kovászna megyei szociális ellátási és gyermekvédelmi … · 2020. 10. 7. · printre care...

1

RÓLUNK – ÉRTÜK

DESPRE NOI – PENTRU EI A Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság kiadványa

Publicaţia Direcţiei Generale de Asistenţă Socială şi Protecţia Copilului Covasna

Un altfel de weekend

En stage

Borosnyay Kamilla Napok

Önkéntes Csibészkék társaságában

Látogatás a kilyéni

Székely-Potsa Rehabilitációs

Központba

Karácsonyi ünnepély a Baróti

Nappali Központban

Boldog Karácsony a Baróti

Rezidenciális Központban

Karácsony a Borosnyay Kamilla

Elhelyezési Központban

Pszichoszomatikus betegségek a

rendszerszemléletű

családterápiában

2016/2

2

Tartalom Cuprins

Események Evenimente

Dorina Șelaru, Florin Coman: Un altfel de weekend 3

Székely Csaba Flórián: En stage 5

Borosnyay Kamilla Napok 8

Sala Kincső, Székely Csaba Flórián: Önkéntes Csibészkék társaságában 11

Bedőházi Emese Aranka, Kádár Noémi Márta: Látogatás a kilyéni

Székely-Potsa Rehabilitációs Központba 12

Demeter Mária: Karácsonyi ünnepély a Baróti Nappali Központban 15

Demeter Mária: Boldog Karácsony a Baróti Rezidenciális Központban 17

Karácsony a Borosnyay Kamilla Elhelyezési Központban 20

Szakemberek fóruma Forumul specialiştilor

Székely Csaba Flórián: Pszichoszomatikus betegségek a rendszerszemléletű

családterápiában 22

Rólunk – Értük

Kiadja a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság

Sepsiszentgyörgy, Sajtó u. 8/A

Lapszerkesztők: Fehér Gabriella, Székely Csaba Flórián

Despre noi – Pentru ei

Editat de Direcţia Generală de Asistenţă Socială şi Protecţia Copilului Covasna

Sfântu Gheorghe, strada Presei nr. 8/A

Redactori: Fehér Gabriella, Székely Csaba Flórián

3

În octombrie am împlinit opt ani de când

am venit din Întorsura-Buzăului. Acești ani

au adus cu ei mari transformări. Din copii

am devenit tineri de 17, 18 și 19 ani. Eram

diferiți față de ceea ce azi văd la mine și la

ceilalți colegi din casă. Gândul mă duce și

la cei care au plecat în acești ani, din 2009

până acum. Ei spun că pe cont propriu

viața nu este atât de ușoară. După plecarea

lor alți copii și tineri le-au luat locul.

Anul acesta, după opt ani de la înființarea

casei am sărbătorit altfel decât în ceilalți

ani. Am mers în primul weekend din luna

noiembrie la o pensiune din Întorsura-

Buzăului. Locație frumoasă la periferia

micului orășel. Ajunși spre seară, imediat

după cazare am servit cina. La inițiativa

coordonatorului grupului nostru, am ur-

mărit un film interesant, după care am

purtat discuții referitoare la tematica

filmului.

Un altfel de weekend

Dorina Șelaru (19)

Florin Coman

Casa Familială Sfântu Gheorghe

Események Evenimente

4

A doua zi, după micul dejun am făcut o

plimbare de vreo trei kilometri pe lângă

râul Buzău. Râul, pădurea cu brazi,

muntele, aerul de iarnă și discuțiile dintre

noi au reușit să ne deconecteze de rutina

zilnică. Spre prânz, au venit cu familiile și

doamnele educatoare pentru a sărbători

împreună cu noi, cei opt ani de la

înființarea casei. Ne-am mobilizat și am

făcut carne, ciuperci, legume și pâine pe

grătar. Doamnele au venit cu diverse

sortimente de prăjituri.

Ne-au surprins cu un tort uriaș și foarte

gustos. Am servit masa într-o atmosferă

plăcută. Spre seară, o parte din noi s-au

plimbat prin oraș, au vizitat Casa Familială

din Întorsura Buzăului unde ne-am întâlnit

cu doamnele educatoare și foști colegi de

care ne-am despărțit în urmă cu opt ani.

Cei peste 16 ani au mers chiar și la

discotecă. Am adormit cu focul încins în

centrala pensiunii pentru că afară erau

grade cu minus.

Plimbarea de dimineață a fost și a treia zi.

Imediat după ora 12, băieții noștri au

provocat băieții din Întorsura-Buzăului,

5

printre care erau și din Casa Familială din

oraș, la un meci de fotbal. Au alergat după

minge aproape două ore. S-au întors la

pensiune satisfăcuți de jocul de fotbal.

Spre seară, înainte de a merge spre casă la

Sfântu Gheorghe, am fost invitați în familia

șefului casei familiale la un suc. Acolo ne-

am exprimat impresiile cu privire la

evenimentele desfășurate, de la plecarea de

acasă până la îmbarcarea în mașini care

urmau să ne ducă spre Sfîntu Gheorghe.

Închei cu speranța că anii ce vor urma vor

fi din ce în e mai buni!!!

În perioada 3-14 octombrie trei eleve ai

Liceului St. Yves din Gourin (Franţa) au

efectuat un stagiu profesional la Centrul de

Reabilitare pentru Copii cu Handicap

„Székely-Potsa” din Chilieni. Acest stagiu a

fost organizat în cadrul programului

Erasmus+ (Bac Pro SAPAT). Această

perioadă de practică a avut ca obiectiv

punerea în practică într-o instituţie, spre

En stage

Székely Csaba Flórián

Centrul de Coordonare Székely-Potsa

6

beneficiul elevului, a cunoştinţelor

acumulate în perioada pregătirii şcolare,

respectiv verificarea aplicabilităţii

cunoştinţelor teoretice însuşite în cadrul

programului de instruire.

Cele trei eleve, Cynthia Lejosne, Barbara

Kervern şi Amélie Pelletier, s-au implicat

deosebit în activităţile care se desfăşoară în

Centru, în acelaşi timp au pregătit foarte

multe sarcini distractive pentru copiii şi

tinerii cu nevoi speciale, multe din

materialele utilizate aducând chiar din

Bretania.

7

Spre deosebire de anii precedenţi, în acest

anii şi profesorii care au însoţit elevele în

acest stagiu, s-au pregătit cu câteva

activităţi, implicând copiii şi tinerii cu

nevoi speciale (şi personalul Centrului) în

diferite programe distractive şi utile.

În această perioadă au fost organizate de

asemenea o serie de activităţi comune în

afara programului zilnic, dintre acestea cea

mai importantă fiind o excursie comună, în

urma căreia grupul format din elevii

Liceului Saint Yves, copiii şi tinerii cu

8

speciale şi personalul Centrului de

Reabilitare au vizitat mai multe localităţi

ale judeţului (Muzeul Haszmann Pál din

Cernat, Muzeul de Păpuşi din Târgu

Secuiesc, Băile Bálványos şi Lacul Sfânta

Ana).

O altă noutate a stagiului profesional a fost

faptul, că două eleve din cele cinci, care şi-

au petrecut stagiul în diferite instituţii

sociale din Sfântu Gheorghe, au petrecut o

a treia săptămână de studii fără a fi însoţiţi

de către profesori, acesta având scopul de a

dezvolta autonomia personală a elevelor.

A Borosnyay Kamilla Gyermekotthon 2016.

november 3-án tartotta meg a névadó

ünnepségét, a Borosnyay Kamilla Napot.

Ennek keretén belül a következő

programok voltak megrendezve: fociturné,

különböző mozgásos játékok (kötélhúzás,

célbadobás, zsákugrás), ünnepség, amely-

nek során a meghívott vendégeknek

Borosnyay Kamilla Napok

Borosnyay Kamilla Elhelyezési Központ

Izsák Annamária


9

szerepeltünk, verssel, énekekkel köszöntöt-

tük őket. Ezt az egy napos programot

zenés mulatság zárta, ahol gyerekek,

felnőttek egyaránt jól érezték magukat.

Nekem személy szerint a mozgásos játékok

közül a kötélhúzás tetszett a legjobban,

sokat nevettünk, mindnyájan együtt

voltunk és kikapcsolódtunk.

Nagyon jól telt a Borosnyay Kamilla Nap,

mivel sok program volt megszervezve,

valamint szerepeltünk is, ami úgy véljük,

hogy nagyon jól sikerült. Kicsit féltem,

hiszen minden gyerek és felnőtt ott volt

akire számítottunk,

de végül minden rendben ment. A

megszervezett programokon mind részt

vettünk, ami után buli is volt, ahol

örömmel tekintettem végig, hogy milyen

jól érzik magukat a kicsik és a felnőttek

egyaránt. Jó érzés volt annyi ujjongó

emberrel együtt lenni egy teremben,

mindenkinek az arcán mosolyt látni.

Az idei Borosnyay Kamilla Nap 2016.

szeptember 3-án volt megszervezve. Az

esemény a reggeli órákban megszervezett

minifoci bajnoksággal kezdődött, ahová

hivatalosak voltak a csíkszeredai és az

oltszemi elhelyezési központok fiataljai.

Kányádi Mária


Kalányos István


10

A minifoci bajnokságot egy zártkörű

ünnepi rendezvény követte a kézdivásár-

helyi Borosnyay Kamilla Elhelyezési

Központban, ahol jelen volt a Kovászna

Megyei Gyerekjogvédelem igazgatónője,

Vass Mária is. A rendezvényen az

Elhelyezési Központ növendékei egy

egyórás előadással szórakoztatták a

jelenlevőket. Az előadást Fazakas Mihály

központvezető és Vass Mária igazgatónő

ünnepi beszéde zárta. Az esemény egy

táncházzal fejeződött be, a gyerekotthon

tánctanárának, Horváth Tasnak köszön-

hetően. Az eseménysorozat megszervezé-

sében és a gyerekek felkészítésében részt

vettek nevelőoktatóink, Opra Ildikó és

Kocsis Beáta, akiknek köszönjük türel-

müket, kitartásukat és kreatív ötleteiket.

A kézdivásásárhelyi Borosnyay Kamilla

Gyermekotthonban 2016. november 3-án

megrendeztük a Borosnyay Kamilla

Napokat. Ezt az ünnepséget mint egy

születésnapot, úgy ünnepeltük meg, az

intézmény névadó évfordulójának a

tiszteletére.

Az ünnepség a délelőtti órákban a fiúk és a

nagyobb lányok számára focival kezdődött

a sportcsarnokban, ahol vendégcsapataink

is fociztak. A kisebb gyerekek számára

foglalkozásokat terveztünk be, az oktató-

nevelőkkel kézimunkázhattak a gyerekek.

A gyakorlati tevékenység, foglalkozás

után, meghívottunk, Cavar Mátis Katalin

mesemondás-mesefoglalkozás tevékenysé-

get tartott.A focit és a mesemondást ünnepi

előadás követte, amelyet az otthon

gyerekei adtak elő. Meghívottjaink Vass

Mária, Szász Katalin, Popa Magdolna,

Molnár István is elégedettek voltak a

zenés-verses műsorral. Megható volt látni

ezeket a gyerekeket, hogy milyen lelkese-

déssel próbálták megmutatni tehetségüket.

Az előadást ünnepi ebéd követte, majd

utána az udvaron sport és ügyességi

versenyek zajlottak. A hangulatot még

fergetegesebbé tette a táncház, amelyen

szívesen vettek részt a gyerekek. Jól

éreztük magunkat, mindenkinek jót tett a

közös program.

Ez az esemény nyomatékosította bennünk,

hogy az elkövetkezendő években is meg-

szervezzük ezt az ünnepséget.

Opra Ildikó

Kocsi Beáta


11

A kilyéni Székely-Potsa Rehabilitációs

Központ 2016. novemberében a sepsi-

szentgyörgyi Hófehérke Napközi Otthon

Csibészkék csoportjával közösen kapcsoló-

dott be a S.N.A.C. országos közösségi

programba, amely egy önkéntes munkán

alapuló nemzeti stratégia. A program

(Strategia Naţională de Acţiune

Comunitară) célja bevonni a pedagóguso-

kat és a gyerekeket egy olyan önkéntes

tevékenységbe, amely hátrányos helyzető

csoportokon segít. E közös tevékenységek

által lehetősség nyílik a fiatalabb generá-

ciókat ránevelni arra, hogy figyeljenek a

körneyezetükben élő, hátrányos helyzetű

emberekre, és fogékonyabbá tenni őket a

segítő munkára, ami hozzájárulhat e cso-

portok hatékonyabb társadalmi integráció-

jához.

Az együttműködést a Hófehérke Napközi

Otthon két óvodapedagógusa, Bedőházi

Emese Aranka és Kádár Noémi Márta

kezdeményezte, a központ munkatársai

pedig örömmel vállalták a programban

való részvételt, hiszen ennek céljai teljes

mértékben egybecsengtek azzal a

hitvallással, amely évek óta a Központ által

Önkéntes Csibészkék társaságában

Sala Kincső


Székely-Potsa Rehabilitációs Központ

12

szervezett, hasonló jellegű rendezvények

egyik vezérfonala: a gyerekek minél

korábban kerülnek kapcsolatba fogyaték-

kal élő társaikkal, annál elfogadóbbak és

nyitottabbak lesznek erre a különleges

világra.

A programfelelősök által összeállított

tervbe sokszínű tevékenységek kerültek:

közös készülődés a Karácsonyra, közös

zenélés és tojásfestés, közös Farsangi

mulatság és kirándulással egybekötött

kincskeresés. A Csibészkék és a Központba

bejáró gyerekek első találkozására

december elején került sor Kilyénben.

2016. december 13-án a Csibészkékkel

ellátogatottunk a kilyéni Székely-Potsa

Rehabilitációs Központba a S.N.A.C.

önkéntességi program keretén belül.

Látogatásunkat egy játékos, mesekeretbe

felépített tevékenység előzte meg, ami a

másság elfogadására fókuszált. Egy Misike

nevezetű, szeplős kisfiú látogatott

csoportunkba, aki kérte, hogy fogadjuk be

és segítsünk elvarázsolni arcáról a

szeplőket, mert őt kinevették és kicsúfolták

a másik oviban. Örömmel fogadták be a

csoportba, megsimogatták és amiután

megtörtént a varázslat, együtt hallgatták

meg a magas, sovány, horihorgas kisfiúról

Látogatás a kilyéni Székely-Potsa Rehabilitációs

Központban

Bedőházi Emese Aranka

Kádár Noémi Márta

Hófehérke Napközi Otthon

13

szóló mesét. Ezután egy bemutatón

megnéztük a központba járó gyermekeket,

megtudtuk, hogy kinek mi a kedvenc

időtöltése, ki mit szeret és igyekeztünk

megjegyezni nevüket, hogy majd a

találkozáskor tudjuk megszólítani,

köszönteni őket.

Mivel első találkozásunk volt a központba

járó gyermekekkel, főképpen az ismerke-

désre, a központ helyiségeinek megfigye-

lésére került most a hangsúly. A talál-

kozással célunk volt a másság fogalmának

a megértése, szemléltetése és elfogadása. A

központ felfedezése nagyon tetszett a

Csibészkéknek, kevés volt a délelőtt, és

időhiány miatt, közös döntésre, a

betervezett karácsonyi kézműveskedést, az

előkészített angyalkákat a csoportokba

készítjük el, amit fotókkal dokumetá-

lunk. A Csibészkék nagyon jól érezték

magukat, közvetlenek voltak az ottani

gyermekekkel, együtt énekeltek,

kezet fogtak, ölelkeztek és beszélgettek

azokkal a gyermekekkel is, akik csak a

szemükkel képesek kommunikálni. A

legjobban a tornaterem és a titokszoba

nyerte el tetszésüket, ahol sok új

tapasztalattal, élménnyel gazdagodtak.

14

A Csibészkék következőket mondták

amikor megkérdeztük, hogy mi tetszett a

legjobban: „amikor lementünk a titok-

szobába”, „amikor voltunk a titok-

szobába”, „amikor bementünk a négy

csoportba és megismertük a gyermekeket”,

„amikor szökdöstünk a tornateremben”,

„amikor emelkedtünk az ágyon. Azt

hittem, hogy az égbe emelkedünk”,

„amikor az edzőterembe voltunk”,

„minden tetszett, de a legjobban a titok-

szoba és az emelkedő ágy”, „a titokszoba

és az emelkedő ágy”, „az a csaj, Szende,

mert szép és kedves. Tetszett amikor a

titokszobába kivetítőztünk”, „az tetszett a

legjobban amikor az lány, Eni megölelt”, „a

titokszoba”, „amikor a tornaterembe

voltunk”, „amikor a buborékok mentek fel

a nagy csőbe”, „amikor játszodtunk a

tornaterembe”, „amikor emelkedtünk fel

az ággyal”, „amikor a titokzatos szobában

voltunk és az a világító függönyszerűség”,

„a baba, akit Deborának hívnak és a nagy

vastag csíkban az a sok víz és szín”, „a

titokszobában az a varázsfüggöny”, „a

titokszobában a nyomogató gomb, ami a

színeket váltja”, „minden tetszett, de a

legjobban a világító függöny”, „amikor

játszodtunk a tornaterembe és ugráltunk”,

„a tornateremben amikor emelkedtem az

ággyal”, „amikor lementünk a titok-

szobába, ahol színes dolgok voltak”.

15

A nappali központ gyermekei nagy

izgalommal készülődtek a Karácsonyi

ünnepélyre. Verseket, énekeket tanultak,

mézeskalácsot sütöttek közösen a

nevelőkkel, amelyet a szülőkkel együtt

diszítettek ki egy kézműves foglalkozás

keretében. Ezeknek a tevékenységnek a

célja, az önálló életre való nevelés, mert

tudjuk hogy minél több dolgot tanítanak

meg a gyerekeknek, annál sikeresebb

felnőttekké válnak majd az életben.

A Baróti Nappali Központ munkaközös-

sége a gyerekekkel együtt, egy kis szellemi

ajándékkal lepte meg a szülőket ezen az

ünnepen is. A kis verses, zenés műsort a

szülők meghatottan fogadták.

Karácsonyi ünnepély a

Baróti Nappali Központban

Demeter Mária

Szociális munkás

16

A gyerekeket a nappali központ nevelőnői

tanítottak be: Lázár Enikő, Pakocs Aida és

Farkas Gizella. A műsort követően, mint

ahogy az elmúlt években, most is

csodálatos karácsonyi dalokat adott elő

gitár kíséretében Kolumbán Sándor, fiatal

látássérült önkéntes barátunk, akinek

csengett a hangja az egész központunkban.

A koncert végén a gyerekek Sándorral

együtt énekelték kedvenc karácsonyi

énekeiket, majd mindenki izgatottan várta

az angyal ajándékát, amely az idén

gazdagabb volt, mint máskor, hiszen a

központunk ajándéka mellett még minden

gyerek kapott egy cipősdobozba csomagolt

ajándékcsomagot a Brassói Rotary Club

részéről is. A csomagbontással a jókedv

fokozódott és mindenki örömmel telt

arccal távozott a várva várt vakációra.

17

A karácsony a család és a szeretet ünnepe.

Ezen az ünnepen minden a családról, a

szülő – gyermek kapcsolatról szól.

A rezidenciális központban a gyerekek

családjuktól külön élnek, igaz, hogy kiváló

körülmények között, van ételük, meleg

ruhájuk, szép kellemes környezetbe élnek.

A gyermekotthon lakóinak a karácsony két

dologról szól, család hiányáról, amelyet

valamennyire a nevelők próbálnak pótolni

és arról, hogy hinni a csodában, remény-

séggel.

Karácsony estéje előtt egy nappal,

december 23-án gyermekotthonunkban

minden nevelő, alkalmazott tudja, hogy ez

a pár óra a gyerekeké, ilyenkor nem

terveznek más programot maguknak,

bármennyire felgyorsul is ilyenkor az

életük. Ilyenkor nagy az izgalom, már a

bentlakó gyerekek a légkörből is érzik,

hogy ez a nap más, mint a többi, ilyenkor

izgatottabbak, több figyelmet igényelnek és

több szeretetet.

Boldog Karácsony a

Baróti Rezidenciális Központban

Demeter Mária

Szociális munkás

18

Ez a legnagyobb ünnepünk, amely

hatalmas szervezői munkát igényel.

Titokban készülnek a csomagok, próbálják

a nevelők kitalálni a nagyobb gyerekek

vágyait, hogy az angyal azt tehesse a

karácsonyfa alá, amire igazán vágytak,

hogy láthassák azt a pillanatnyi örömöt a

gyerekarcokon.

Most is így történt minden ezen a

karácsonyon, de mégis más volt mint a

többi.

Eljött újra a római katolikus tiszti és a

csengőszó után a gyerekek izgatottan jöttek

ki a csoportjaikból, a tiszti áldást adott a

központ lakóira és alkalmazottjaira, majd

az asszisztensnőnk fia, Jáger Kristóf egy

csodálatos karácsonyi versel ajándékozta

meg a jelenlévőket, majd közösen

karácsonyi dalokat énekeltek a karácsonyfa

körül. Ezt követően gyermekotthon

nagyobb lakói is elszavalták karácsonyra

tanult versecskéjüket és izgalommal telve

várták, hogy átvehessék az angyaltól

hozott ajándékokat.

19

Ekkor újabb csengőszót hallottunk és az

ajtónyitásnál egy édesapát láttunk, aki a

Baróti Családi háztól elkérezett két

gyermekével, látogatóba jöttek a kisebb

testvérükhöz, aki nemrég lett a gyermek-

otthonunk lakója. A látogatóknak fenn-

tartott szobában helyet foglaltak és a

kisebb gyereket is kihívtuk, hogy együtt

lehessen a család.

Ilyen tiszta örömet ritkán lehet látni és

érezni. A szoba megtelt vele. A gyerekek-

nek nem volt más ajándékuk, amit kistest-

vérüknek adhattak volna, csak két csokolá-

dé, amit a Családi házból jövet a

táskájukba tettek, és amelyről mindany-

nyian tudjuk, hogy gyermekszemmel

kincs.

Azt elővették, feltörték, és szerre adogatták

kistestvérüknek. Próbáltam mondani, hogy

itt is kapott testvérük édességet és vigyék

haza a csokoládét, mert majd jól fog esni

később nekik, de ők nem hallgattak erre.

Mondták, hogy ezt neki hozták és örömmel

telt arccal etették, simogatták tovább

testvérüket és játszottak vele. Ez a két

kisgyermek tudta, érezte, hogy nem

jöhettek üres kézzel, hiszen annak idején a

pásztorok is vittek ajándékot a kis

Jézusnak, számukra a legnagyobb kincs a

két csokoládé volt, mert ők mikor még a

családban éltek nehezen jutottak hozzá

ilyen kincsekhez és ezt nagy szeretettel

adták, hogy könnyet csalogattak vele az

arcomra. Az édesapa is ölébe ültette a

kistestvért simogatta, puszilták egymást

20

és a gyerekek kérdezgették közben, hogy

kistestvérük itt jól van-e? Hol lakik, hogy

megy sora?

Hatalmas melegség töltötte be a szívemet,

nem volt nyoma testvéri féltékenységnek,

irigységnek, önzőségnek. Nagyszerű érzés

volt így látni a családot, akik tudják, hogy

milyen a nélkülözés, a szegénység, a

bizonytalanság és azt is tudják, hogy a

legnagyobb kincs számukra a szeretet és a

összetartozás és az önzetlenség, valamint

az öröm, hogy egymással együtt lehetnek,

még ha rövid ideig is.

Crăciunul este sărbătoarea în care uităm de

răul primit sau făcut și începem totul de la

zero. În această sărbătoare tot ce contează

este iubirea. Copii din familia mea s-au

pregătit cu diferite lucruri ce pot fi

prezentate si admirate. Împreună toate

familiile am organizat un mic spectacol, ca

Karácsony


Nyilas Nóra


21

în ziua de Crăciun să le facem o surpriză

educatoarelor și directorului. În ziua aceea

cei mici au prezentat nașterea lui Isus

Hristos, cei mijlocii au recitat poezie, iar

noi, cei mari, am cântat în cor, separat, și

am dansat.

Cu acestă sărbătoare am vrut să le

demonstrăm persoanelor care cred că

suntem niște simpli copii, faptul că nu

contează ce suntem ci cine suntem. Fiecare

dintre noi e special în felul lui, au talentele

lor... Iar acest lucru am reușit să şi

prezentăm.

Mint mindannyian tudjuk a Karácsony a

szeretet, a megbocsátás és együttlét

ünnepe, ezért a Kézdivásárhelyi Borosnyay

Kamilla Elhelyezési Központ nevelő-

oktatói, Opra Ildikó és Kocsis Beáta egy

karácsonyi rendezvényt szerveztek. A

rendezvény a családok bejglisütő versenyé-

vel kezdődött, amelyet a gyerekotthon

lakói kellett elkészítsenek. A bejglik

zsűrizése és a díjkiosztó után

Kalányos István


22

a családok előadásai kerültek sorra. Az

előadások nagyon csodálatosak, meghittek

voltak, mindezek ismét a gyereket

kitartásával és a nevelő-oktatók befektetett,

kitartó munkájával magyarázhatók. Az

előadások végén Fazakas Mihály központ-

vezető köszönő és ünnepi beszéde hang-

zott el. A nap végét egy fergeteges

karácsonyi party zárta.

A karácsonyi készülődés nagyon meghitt

volt. Az oktató-nevelők bejgli-sütési

versenyt rendeztek nekünk, a családok

versenyeztünk egymás között. Nagyon sok

finom mákos bejgli készült, ami

gazdagította az ünnepi asztalunkat és

megalapozta a karácsonyi hangulatot az

otthonunkban. Mi, a nagyobb gyerekek,

versekkel és énekekkel készültünk, míg a

kisebbek betlehemeztek. Ezt a kis

műsorunkat a nevelőknek és az

igazgatónak adtuk elő, ami után mind

együtt táncoltunk, beszélgettünk, és

töltöttünk el egy kellemes ünnepi délutánt,

mint egy nagy család.

A Borosnyay Kamilla Napokat követően

egy újabb fontos esemény volt az

otthonunkban a karácsonyi szereplés, ami

szintén jól sikerült és nagy szeretettel

adtuk elő. Ettől szebb lett otthonunkban az

ünnep és mindenkit örömmel töltött el.

Bejglit süttünk, ami tulajdonképpen egy

verseny volt a családok között, mi pedig a

szívünket is beleraktuk, ami aztán meg is

hozta a gyümölcsét, mivel mi, az A/III

család, nyertük meg. Nagyon örültünk és

nem is feltétlenül a győzelem miatt, hanem

mert egyáltalán meg volt rendezve a

számunkra egy ilyen szórakoztató

program, amin részt vehettünk és

teljesíthettünk, mindenki képességeihez

mérten. A programok után karácsonyi buli

következett, ahol mindenki táncolt és

boldog volt.

Izsák Annamária


Kányádi Mária


23

Meghatározás

A pszichoszomatikus betegség fogalmát

viszonylag nehéz meghatározni, mert az

orvostársadalomban többféle definíció

létezik rá. Egyik álláspont szerint álta-

lánosságban véve azok a pszicho-

szomatikus betegségek, melyek hátterében

vizsgálatokkal nem található szervi

elváltozás, tehát okozójuk feltételezhetően

valamilyen pszichológiai vagy szociális

probléma. Egy másik megközelítés szerint (és

a jelenleg hivatalos orvosi álláspont ez)

minden betegség pszichoszomatikus,

ugyanis minden betegség kialakulásában

szerepet játszhatnak a biológiai okok

mellett pszichés, szociális tényezők is és a

betegségeknek lehetnek lelki és társas

hatásai is.

„Hagyományos” és „új” pszichoszoma-

tikus zavarok

A klinikusok valaha úgy gondolták, hogy a

megbetegedéseknek csak egy meghatáro-

zott köre (gyomorfekély, asztma, krónikus

fejfájás, magas vérnyomás és szívkoszorú-

ér-betegség) tartozik a pszichoszomatikus

betegségek közé. Az újabb kutatások

azonban bebizonyították, hogy a szervi

betegségek igen széles körét okozhatják

pszichoszociális és fizikai tényezők

kölcsönhatásai.

A gyomorfekély kialakulásában olyan

pszichés tényezők játszanak szerepet, mint

a környezeti stressz, az erőteljes harag

vagy szorongás illetve a függő

személyiség; az asztma kialakulásának

hátterében az esetek 70 százalékában

Pszichoszomatikus betegségek a

rendszerszemléletű családterápiában


Szakemberek fóruma Forumul specialiştilor

24

pszichoszociális tényezők (környezeti

stressz, zavaros családi viszonyok,

szorongás és megnövekedett függőség-

igény) és fiziológiai tényezők interakciója

állhat (Weiss, 1997, Rees, 1964); a krónikus

fejfájásokat pszichoszociális tényezők

(környezeti stressz, passzív személyiség-

típus, krónikus tehetetlenségérzés,

ellenségesség, szorongás és depresszió) és

fiziológiai tényezők közötti interakciók

okozzák; a krónikus magas vérnyomásos

esetek 90-95 százalékát okozzák pszichés

tényezők (környezeti veszély, krónikus

harag illetve ennek elfojtása és ki nem

fejezett hatalomvágy), és csupán 5-10

százalékát olyan fiziológiai tényezők.

A szívkoszorúér-betegségek több mint fele

a munkahelyi stresszt és az úgynevezett A-

típusú személyiséget (türelmetlenség,

frusztráció, versengés, ellenségesség,

folyamatos harc a kontrollért és a sikerért)

magukba foglaló pszichoszociális tényezők

és fiziológiai tényezők kölcsönhatásából

jön létre.

A hagyományos pszichoszomatikus

zavarokon túlmenően, a kutatók felfedez-

ték, hogy a pszichoszociális stressz más,

különösen vírusos és bakteriális fertőzések

következtében fellépő betegségek

kialakulásához is hozzájárulhat. Kiderült

ugyanis, hogy a stressz képes jelentősen

befolyásolni a fehérvérsejtek működését

azzal, hogy lelassítja őket, így fokozva a

szervezet vírusos és bakteriális fertőzések-

kel szembeni védtelenségét (Ader, Felten

és Cohen, 1991).

A pszichoszomatikus betegségekben

szerepet játszó tényezők

Előfordul, hogy az emberekre háruló

társadalmi, szociális vagy családi terhelés

eredményez pszichoszomatikus zavarokat.

E szociokulturális tényezők közé tartoznak

a különböző események (háborúk,

természeti katasztrófák és egyéb, változa-

tos formában megjelenő stresszorok), a

rossz szociális körülmények (szegénység, a

lakóhely magas bűnözési indexe, nem

szívesen végzett munka, stb.) és az

átmeneti stresszorok (súlyos betegség a

családban, különböző veszteségek, stb.).

A pszichoszomatikus zavarok kialakulását

leginkább siettető pszichológiai tényezők a

stresszforrásokra adott túlzott reakciók. A

különböző attitűdök, szükségletek, érzel-

mek és megküzdési stílusok (elsősorban a

represszív, megküzdési stílus) szintén nö-

velhetik a betegségek kialakulását.

25

Hasonlóan fontos tényező az A típusú

személyiség.

A posztmodern elméletek szerint azok az

emberek, akik énjüket nem tudják

felépíteni a külvilág sokféle lehetőségéből,

akkor ők valamiféle személyiségzavarral

vagy testi tünettel pótolják a szelf hiányos-

ságait. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk:

azáltal jelzik saját maguk és a külvilág

számára, hogy léteznek, hogy kialakítanak

valamiféle betegséget, és az által definiálják

saját magukat. Sok ember annyira elveszett

a világban, annyira sokféle inger éri, hogy

nem tudja önmagát elhelyezni, hogy

valami erős bizonyítékra van szüksége

arra, hogy létezik, és ennek bizonyítéka-

ként kell egy erős fizikai érzés, másként

nem tudja magának megfogalmazni az

érzéseit (Csabai, 2006).

Terápia

A legelterjedtebb módszerek közé a

relaxációs tréning, a meditáció, a hipnózis,

a kognitív beavatkozások tartoznak. Az

elmúlt években pszichoszomatikus

zavarokkal küzdő betegek családjával

végzett terápiás és kutatómunkák során

egyértelművé vált, hogy rendszer-

szemléletű családterápiával a pszicho-

szomatikus tünet is megfejthető és érthető

lesz, amennyiben meg lehet abban a

környezetben figyelni, ahol megjelenik. Ha

ugyanis a megfigyelést kiterjesztjük a

családra, ha a figyelmet a betegről a

családtagok közötti kapcsolatrendszerre

irányítjuk, akkor a pszichoszomatikus

tünet sokat veszít megfejthetetlenségéből

és teljesebb értelmet nyer. Ennek pedig az

az oka, hogy a tünet – amennyiben a család

kapcsolati és kommunikációs rendszerében

vizsgáljuk – maga is kommunikációs

magatartás, mert beilleszkedik a család

kommunikációjába, hozzáidomul e jelleg-

zetes kommunikációt működtető szabá-

lyokhoz és erősíti azokat (Onnis, 1993).

Ezért mondhatjuk azt, hogy a ebben a

környezetben a beteg teste a szó szoros

értelmében „kommunikál”, hiszen a test

üzenete, a tünet, bekerül a család

kommunikációs csatornáiba, hat rájuk és

azok is hatnak rá: beteg és családja

tulajdonképpen ugyanazt a „nyelvet”

beszélik. Ebben a környezetben a biológiai

elváltozás anélkül, hogy elvesztené

specifikus jellegét, összekapcsolódhat a

családban jelen lévő érzelmi és inter-

perszonális tényezőkkel, és a család

különböző tagjait összekötő kapcsolatok

fényében újra lehet olvasni a

pszichoszomatikus tünetet, immár

teljesebb jelentéssel.

26

Hogy mindez a hétköznapi életben hogyan

jelenik meg, azt Luigi Onnis (1993) által

leírt számtalan eset egyikével lehet

bemutatni. Marina, a 11 éves kislány,

akinek négyéves kora óta asztmás rohamai

vannak, többször szorult már kórházi

kezelésre. Az orvosok által javasolt

gyógyszeres terápiák azonban csak enyhe

javulást eredményeztek, ezért a kislány egy

speciális gyermekosztályra került, ahol

különböző vizsgálatokkal próbálták

kimutatni az esetleges allergia érzékeny-

séget. A pozitív eredmények hatására

allergia ellenes vakcinát és az otthoni

környezet megváltoztatását javasolták a

szakemberek. Ennek ellenére a rohamok

továbbra is jelentkeztek, habár enyhe

javulást mutattak gyakoriságukat és

hevességüket tekintve. A betegséget

krónikusnak nyilvánították, végül egy

pszichológus, a család ellenkezését

legyőzve, családterápiát javasolt.

Az első ülések során a család igyekezett

egy nagyon egységes és nézeteltérések

nélküli család képét mutatni, amelyben

„minden rendben lenne, ha nem kellene

Marina súlyos betegsége miatt aggódni”.

Amint felbukkant valamilyen elégedet-

lenség vagy feszültség a családtagok

közötti viszonyban, a családtagok azonnal

visszazártak, hogy megőrizzék a családi

egyetértés és egység mítoszát. Tagadtak

minden gondot, ami nem Marina asztmás

rohamaival volt összefüggésben, és

általában minden problémát a kislány

betegségére vezettek vissza. Úgy tűnt,

hogy a betegség magára vonta az egész

család figyelmét, ugyanakkor, mint egy

takaró, elrejtette a feszéltségeket és

ugyanakkor, mint egy kötőanyag,

biztosította a család egységét. A tünet

családbeli szerepe a harmadik ülés egyik

fontos mozzanatában vált világossá:

amikor a szülők először kezdtek egymással

élénken kommunikálni és vitázni nevelési

feladatokról, amikor a feszültség egyre

növekedett, Marina asztmás rohamot

kapott, ami azonnal leállította az éppen

kitörni készülő veszekedést.

Kiderült tehát a családi működés

alapszabálya: tilos veszekedni, hiszen ez

fenyegetően hat a családi egységre. Egy

olyan családi rendszerben, amelyet ez a

szabály és félelem irányít, egy ilyen

tünet/betegség békítő és stabilizáló

tényezőként jelenik meg. Ugyanakkor

Marina tünete a lehető legjobban

szimbolizálja a család fojtogató légkörét, és

metafora értékűvé válik.

Felhasznált irodalom

Biró S., Komlósi P. (2001) Családterápiás

olvasókönyv, Budapest, Animula

Onnis, L. (1993) Corpo e contesto. A

pszichoszomatikus zavarok rendszer-szemlélete,

Budapest, Animula

Thomas, J. (1996) Lelki jajok – testi bajok,

Budapest, Park Kiadó

a kovászna megyei szociális ellátási és gyermekvédelmi … · 2020. 10. 7. · printre care...

Documents