2010.10.18. FÖLDRAJZ 1

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések

2010.10.18. 2

Mélységi magmatizmus

Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék.

Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk.

Érckiválás.

2010.10.18. 3

Felszíni vulkánosság

Ha a magma kijut a földfelszínre lávárólbeszélünk. A kilépés helyén tűzhányó, más néven vulkánalakul ki. A láva kihűlésével keletkező kőzetek a kiömlési kőzetek.

2010.10.18. 4

Kiömlési kőzetek:

andezit

bazalt

riolit

Gyors kihűlés – kis szemcsés kristályok.

2010.10.18. 5

Tűzhányók eloszlása és a kőzetlemezek

2010.10.18. 6

A magma:- hőmérséklete igen magas 1100-1200oC,

- nagy mélységből, az asztenoszférából érkezik,

- fémekben nagyon gazdag: magnézium, vas, mangán

- SiO2-ban szegényebb bázisos kőzetek (bazalt)

- Vulkánjainak működésére elsősorban a lávaömlés jellemző

- Formái: Jellegzetes gömbölyded formák párnalávák,pajzsvulkánok.

- Pl. Bükk-hegység peremén fekvő Darnó-hegyen és a szarvaskői Várhegy sziklabércein.

2010.10.18. 7

Vulkánosság közeledő lemezszegélyeknél

A közeledő lemezeknél, nagyon agresszív vulkánok alakulnak ki.

Kitöréseik gyakran katasztrofálisak

pl. Vezúv i.sz.79, Krakatau 1883,

2010.10.18. 8

Az alábukó óceáni kőzetlemez anyagát és az általa szállított, tengeri üledéket a lefelé növekvő hőmérséklet megolvasztja. Ez körülbelül 100km-es mélységben következik be. A friss olvadék reakcióba lép a mélyben levő anyagokkal, keveredésükből robbanékony elegy keletkezik, amely a kőzetlemez törésein felfelé igyekszik. Így alakult ki a Csendes-óceán két partjának és Eurázsiának legtöbb vulkánja.

2010.10.18. 9

Láva:

-SiO2-ban gazdag, savanyú- fémekben szegény,- sűrű folyó, andezites riolitos.Vulkáni formák:

A váltakozóan települő lávából és törmelékből (tufából) meredek falu vulkáni kúpok, rétegvulkánok(sztratovulkánok) alakulnak ki. Ezek közé tartoznak Földünk legszabályosabb vulkáni kúpjai pl. Vezúv, Fuji, Etna.

2010.10.18. 10

Rétegvulkán részei:

1. Láva

2. Magmakamra

3. Kráter

4. Kürtő

5. Vulkáni törmelék

Parazita vulkán

2010.10.18. 11

A vulkáni utóműködés

1. Szolfatára:forró (90-200 °C-os) vízgőz és kénvegyületek (kén-hidrogén, kén-dioxid) felszínre törése.

2010.10.18. 12

2. Fumarola:különböző kémiai anyagokat tartalmazó, 100 °C feletti hőmérsékletű gőzömlés.

2010.10.18. 13

3. Gejzír:

100 °C-nál kisebb hőmérsékletű forróvíz-kitörés.

2010.10.18. 14

4. Mofetta:A száraz mofetták CO2gázt, a nedves mofetták szénsavas vizet, savanyúvizet szolgáltatnak. A savanyúvizeket Erdélyben borvizeknek, a Felvidéken csevicének nevezik.

Torjai büdösbarlang

2010.10.18. 15

A földkéregben és a földköpenyben lejátszódó folyamatok (kőzetlemezek mozgása, magmaáramlás stb.) hatására feszültségek halmozódnak fel, amelyek földrengések formájában oldódhatnak. A feszültség feloldódásának a helye a rengésfészek (hipocentrum), ahonnan a földrengéshullámok kiindulnak, ennek felszíni vetülete a rengésközpont (epicentrum). A hipo- és az epicentrum közötti távolság a fészekmélység.

Földrengések

2010.10.18. 16

2010.10.18. 17

Földrengések eloszlása és a kőzetlemezek

2010.10.18. 18

A földrengések csoportosítása

Keletkezésük alapján:1. Tektonikus rengések: Az összes földrengés mintegy 90 %-a tartozik ebbe a csoportba, elsősorban a lemezhatárokon pattannak ki.

2. Vulkanikus rengések: A vulkáni működéssel kapcsolatos magmamozgás, gázkitörés következtében kipattanó, helyi jellegű, viszonylag enyhe földrengések.

3. Beszakadásos rengések: Föld alatti üregek beomlása következtében kipattanó gyenge földrengések.Nukleáris- vagy bányarobbantások mesterséges rengéseket idézhetnek elő.

2010.10.18. 19

Fészekmélységük alapján:

1. sekélyfészkű rengések (h=33 km)

2. közepes fészkű rengések (h=33-300 km)

3. mélyfészkű rengések (h=300-750 km)

2010.10.18. 20

A földrengések erőssége

A földrengések erősségét kétféle skálán mérhetjük:

• Mercalli skála 12 fokozatú és a földrengés által létrehozott látható változások, károk alapján alakították ki.

2. Richter skála fölfelé nyitott, a szeizmográf által rajzolt szeizmogramon mérhető amplitúdó alapján állapítják meg a földrengés méretét. Az eddig mért legerősebb földrengés 8,9 volt (Chile, 1960).

2010.10.18. 21

A földrengések kísérőjelenségei:

• Tűzvész

• Cúnami (szökőár)

2010.10.18. FÖLDRAJZ22

A kőzetlemezek és a hegységképződés

A gyűrődés

A gyűrődés során a két irányból összenyomott kőzetrétegek meghajlanak,összepréselődnek.

A gyűrődés eredményeként boltozatból és teknőből álló redők jönnek létre.

2010.10.18. 23

2010.10.18. 24

Redőtípusok:

Ha a kétoldalról jövő nyomás egyenlő nagyságú, álló-, ha különböző, ferde- és fekvő redők keletkeznek. A ferde redőktávolabbi felszínekre is áttolódhatnak, takaróvá alakulhatnak. A takaróredőklegjellegzetesebb előfordulásait az Alpokban találjuk.

2010.10.18. 25

Gyűrt rétegek

2010.10.18. 26

A vetődés

Ha a töréssík két oldalán fekvő szilárd,merev kéregdarabok egymáshoz viszonyítva elmozdulnak, vetődésről beszélünk. A vetődések a kőzetlemezek egyes részeit rögökredarabolják.

2010.10.18. 27

Vetődéses elmozdulástípusok:

I. szerkezeti vagy töréslépcső: Ha a vetősíkok párhuzamosak és az egyes rögök elmozdulása azonos irányú, de eltérő mértékű.Pl:Budai-hg.,Pilis

II. tektonikus árok: Ha két vetősík közötti rög a mélybe zökken.Pl:Móri-árok,Tanganyika-tó

III. sasbérc: Ha két vetősík közötti rög kiemelkedik.Pl:Gellérthegy

IV. tektonikus medence: Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedés.Pl:Párizsi-medence,Bécsi-medence