a magyar gázszállító rendszer aspektusai - tdk · kapcsolatos környezetvédelmi...

Miskolci Egyetem

Műszaki Földtudományi Kar

Kőolaj és Földgáz Intézet

Gázmérnöki Intézeti Tanszék

A magyar gázszállító rendszer

aspektusai

Some aspects of the Hungarian Natural Gas

Transmission Pipelines

TDK-dolgozat

Konzulens:

Dr. Tihanyi László

intézetigazgató

egyetemi tanár

Miskolc, 2010. november 2. Készítette: Rónai Tímea

A magyar gázszállító rendszer aspektusai Rónai Tímea

2

Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................... 3

1. A földgázfelhasználás alakulása Magyarországon az 1990. és 2010. közötti

időszakban ............................................................................................................................ 7

1.1. Magyarország energiagazdálkodása ........................................................................... 7

1.2. A földgáz felhasználás jellemzői ................................................................................ 8

1.3. Az egyes szektorok földgázigénye Magyarországon ................................................. 8

1.3.2. A földgáz felhasználása fűtési és melegvíz előállítási célokra ............................... 9

1.3.3. Földgázelosztás a lakosság részére ....................................................................... 10

1.3.4. A tercier-, az ipari- és az erőműi szektor földgázfelhasználása Magyarországon az

1990. és 2010. közötti időszakban ....................................................................................... 12

2. A hazai földgázszállító távvezetékrendszer kialakulása, fejlődési fázisai ............. 13

2.1. A szállítórendszer leírása .......................................................................................... 13

2.2. A magyar gázszállítás kezdetei................................................................................. 14

3. A lefúvatási/fáklyázási technológia szükségessége .................................................. 20

3.1. A fáklyázás/lefúvatás módjai.................................................................................... 21

3.1.1. Néhány példa a távvezetéki technológiákhoz szükséges fáklyázásra/lefúvatásra 21

4. A lefúvatási/fáklyázási technológia kockázatai, szabályozása, környezetvédelmi

előírásai ............................................................................................................................... 23

4.1. A lefúvatási/fáklyázási technológia kockázatai ........................................................ 23

4.2. A lefúvatási/fáklyázási technológia szabályozása .................................................... 23

4.3. A lefúvatási/fáklyázási technológia környezetvédelmi előírásai .............................. 26

Felhasznált irodalom ......................................................................................................... 27


3

Bevezetés

Az energiahordozók az ipari forradalom kezdete óta nélkülözhetetlenné váltak az

emberiség számára. Ebben az időben még a kőszén volt a legfontosabb energiaforrás,

mivel nagy mennyiségű készlet állt rendelkezésre, és az akkori bányászati technológiával a

kőszén bányászata eredményes volt.

A növekvő igények és az egyre fogyó készletek arra sarkallták az embereket, hogy

korszerűbb energiahordozót keressenek, ami nagy mennyiségben rendelkezésre áll, ezért

viszonylag olcsó is. Ekkor esett a választás a kőolajra, majd később a földgázra.

A földgáz piaca ma is az egyik legvirágzóbb az energiahordozók területén, hiszen relatíve

nagy mennyiségben rendelkezésünkre áll, megfizethető áron lehet hozzájutni, és ami

napjainkban az egyik legfontosabb követelmény: sokkal inkább környezetbarát, mint a

kőszén és a kőolaj.

Hazánkban is a legfőbb energiahordozó a földgáz, annak ellenére, hogy sajnos csak

csekély saját forrással rendelkezünk, így import földgázra van szükség igényeink

kielégítésére.

A földgázfelhasználók száma igen jelentős, fogyasztási igényeik függvényében különböző

csoportokba sorolhatjuk őket: háztartási-, tercier-, ipari- és erőműi fogyasztók. A

szezonalitás, az életrend, a munkarend, a felhasználási technológia mind-mind hatással

vannak a gázfogyasztásra.

Ez a jelentős földgázigény megkövetel egy olyan szállítási technológiát, ami lehetővé teszi

azt, hogy a fogyasztók a szükséges mennyiségben hozzáférjenek a földgázhoz. Erre a

távvezetéki szállítás kínál megoldást. Ahhoz, hogy a rendszer jól működjön, szükség van a

folyamatos ellenőrzésekre, az esetleges hibák kijavítására, tehát a rendszer karbantartására.

Ez többféle munkafolyamatot von maga után.

Dolgozatomban részletesen elemezni szeretném a földgázfelhasználás alakulását

Magyarországon az 1990. és 2010. közötti időszakban. Be fogom mutatni a hazai

földgázszállító távvezetékrendszer kialakulását, fejlődési fázisait. Részletesen kitérek a

lefúvatási/fáklyázási technológia szükségességének, kockázatainak ismertetésére, valamint

szabályozásának bemutatására. Fel kívánom hívni a figyelmet a lefúvatással/fáklyázással

kapcsolatos környezetvédelmi előírásokra, a munkavédelem fontosságára.


4

A földgáz

Nem látjuk, nem érezzük, de nélküle szinte elképzelhetetlen az életünk. Egyik

legfontosabb energiahordozónk, meleget ad az otthonoknak, ellátja az ipar igényeit,

munkahelyeket teremt. De nem volt ez mindig így, hiszen volt idő, hogy a földgáz csupán

a kőolaj melléktermékeként került a felszínre, és mivel nem tudták hasznosítani, elégették.

Ahhoz, hogy valamely olyan témával foglalkozhassunk, amely a földgázzal kapcsolatos,

elengedhetetlen, hogy ne ismerjük magát a földgázt.

Definíció szerint: „A földgáz több szénhidrogén keveréke, főként metán, de általában

tartalmaz még etánt, propánt és lényegesen kisebb mennyiségben nagyobb szénatomszámú

szénhidrogéneket és bizonyos nem éghető gázokat, például nitrogént és szén-dioxidot.”

(MSZ ISO 14532:2002)

A földgázzal foglalkozó tevékenységeket, tudományágakat összefoglaló néven

földgázvertikumnak nevezzük. Ezen belül három különböző főcsoportot különböztethetünk

meg: „upstream”, „middlestream” és „downstream”. Az „upstream” tevékenységi körébe

tartozik a földgáz kutatása, feltárása, termelése, gyűjtése, kezelése, előkészítése szállításra

és felhasználásra. A „middlestream”, más néven a földgázellátó rendszer magában foglalja

a szállító rendszert, a tároló rendszert, az elosztó rendszert, a liberalizált földgázpiac

monopol létesítményeit és a működtetésükhöz szükséges rendszereket, valamint az LNG

létesítményeket. És végül a „downstream”, azaz a földgáz felhasználás tevékenységi köre

alá a különböző fogyasztói rendszerek, a gázkészülékek, a biztonsági és szabályozó

berendezések és az égéstermék-elvezető rendszerek tartoznak.

Évmilliók során, a föld alatt és a tengerek mélyén szerves anyagok bomlási termékeként

keletkezett. A felszín alatt, a kőzetek repedésein keresztül fedőkőzetek által határolt

mezőkbe vándorolt. Ezek a nagykiterjedésű porózus kőzetekből álló – homokkő, laza

szerkezetű mészkő – mezők a földfelszín alatt néhány métertől több mint 5.000 méteres

mélységig találhatók. Leggyakrabban a kőolaj-lelőhelyeken található meg, azonban nem

ritkák a tisztán földgázt tartalmazó lelőhelyek sem. Széles körben megtalálható az üledékes

kőzetekben, de fellelhető a vulkanikus kőzetben is.

Színtelen, szagtalan gáz. Szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye. Nem mérgező, a

levegőnél könnyebb (sűrűsége megközelítőleg 0,68 kg/m3, míg a levegőé 1,293 kg/m

3). A

földgáz tökéletes égése során kék színű lánggal ég, káros égéstermékek, korom és hamu

nélkül, nagyon kevés szén-monoxid és kéndioxid kibocsátással - ezáltal környezetvédelmi

szempontból is a legtisztább energiahordozók egyike.

A fölgáz mennyiségét Magyarországon gáztechnikai normál köbméterben mérik (1 m3

megfelel annak a gázmennyiségnek, melynek térfogata 1,01325 bar nyomáson és 15 °C

fokon 1 m3), de a fogyasztókkal az energia tartalma alapján MJ számolnak el. Az

energiatartalom a gázösszetételtől függő fűtőérték (MJ/m3) és a mennyiség (m

3) szorzata.


5

Magyarországon az MSZ 1648:2000 szabvány szerint kétféle minőségű közszolgáltatású

vezetékes földgáz csoportot különböztetünk meg: 2H és 2S.

Gázcsoport jele 2H 2S

Jellemzők Követelmények

Wobbe-szám (Hf-ből)

MJ/m3 45,66-54,76 36,29-41,58

kWh/m3 12,68-15,21 10,08-11,55

Névleges Wobbe-szám

MJ/m3 50,72 39,11

kWh/m3 14,09 10,86

Felső hőérték (égéshő)

MJ/m3 31,00-45,28

kWh/m3 8,61-12,58

Alsó hőérték (fűtőérték)

MJ/m3 27,94-40,81

kWh/m3 7,76-11,34

Földgázok minősége MSZ 1648: 2000 szabvány

A gázhasználat története már időszámításunk előtt megkezdődött, elsőként a kínaiak

alkalmaztak földgázt templomaik megvilágítására. A gázt bambuszcsöveken szállították.

Ez volt az első példája a földgáz szervezett kitermelésének és szállításának.

Már a régi rómaiak is kétezer évvel ezelőtt kifejlesztettek egy olyan fűtési rendszert,

amelynek modern megfelelője ma is korszerűnek számít: a falakat melegítették. Az

úgynevezett hipokausztrális fűtés antik változata úgy működött, hogy az épület pincéjében

elhelyezett nyitott tűztérből távozó forró füstgázt a padlóban és a falakban kiképzett

légcsatornákon keresztül vezették a szabadba, ennek következtében az építőelemek

felmelegedtek és a fűtendő helyiségekbe sugározták a hőt.

Jan Peter Minkelaers 1784-ben kőszénből, lepárlás útján nyert gázzal világított meg egy

előadótermet. Az 1790-es években Samuel Clegg a kőszénből előállított gázt

disznóhólyagban tárolta, majd világításra alkalmaztza, ezen kívül az ő nevéhez fűződik

még a gáz tisztításának, mérésének, nyomásszabályozásának, felhasználásának elvi

kidolgozása is.

Friedrich Winser 1813. szilveszterére üzembe helyezte a londoni Westminster híd

díszkivilágítását, majd ennek hatására rohamosan terjedni kezdett a gázvilágítás Európa

más nagyvárosaiban is: Párizs 1815., Bécs 1818., Berlin 1862. Tehel Lajos 1816. június 5-

én meggyújtotta a saját maga gyártott gázzal üzemelő lámpát a Nemzeti Múzeum oldalán.

Magyarországon az első gázgyár a Józsefvárosi Gázgyár volt, amely 1856. december 23-án

kezdte meg működését. Ekkor még hazánkban csak szénalapú gázgyártásról beszélhetünk.


6

A fordulópontot a magyar gázipar történetében az 1950-es években az eredményezte, hogy

olajjal össze nem függő jelentős földgázkészleteket fedeztek fel. 1965-ben a Budapestet

körülvevő körvezetéknek köszönhetően elindult az ipari üzemek fokozottabb

földgázfelhasználása. 1970-ben a kormány jóváhagyta a Földgáz-felhasználási Központ

fejlesztési programját, melynek célja a gáztermelés növelése, valamint a Szovjetunióból a

KGST országok közös erőfeszítésével épült gázvezetéken érkező földgáz optimális

felhasználása. Ebben az időszakban 10 év alatt a földgáz részesedése az 1970. évi 13,6%-

ról 1980-ra 27%-ra emelkedett. 1974-ben aláírták az úgynevezett „Orenburg szerződést”,

miszerint 2,8 milliárd m3

földgázt kap országunk évente. 1987-re 1,375 millió háztartás

került bekapcsolásra a vezetékes földgázszolgáltatásba. 1988-ra teljesen befejeződött az

1971-ben elrendelt földgázra történő átállás.


7

1. A földgázfelhasználás alakulása Magyarországon az 1990. és

2010. közötti időszakban

1.1. Magyarország energiagazdálkodása

Magyarország energiagazdálkodását az utóbbi évtizedekben az jellemezte, hogy a hazai

energiatermelés mellett jelentős részt tett ki a nemzetközi együttműködésben való

részvételből származó energia behozatal.

Hazánkban az össz energiafelhasználás az 1990-es évek eleje óta nem változik jelentősen,

leginkább csak az időjárás befolyásolja (1992: 1057 PJ, 2002: 1055 PJ).

A hazai villamosenergia-termelő erőművek közül a Paksi Atomerőmű 14 TWh energiát

termel évente. 1 TWh évi termelés felett van még a fosszilis energiát felhasználó

Dunamenti Hőerőmű (6 TWh), a Mátrai Hőerőmű (4,1 TWh) és a Tisza II. Erőmű (3

TWh). További erőműveink, melyek energiatermelése alacsonyabb: Tiszapalkonya,

Bánhida, Pécs, Oroszlány, Inota, Ajka. A kiskörei és a tiszalöki vízierőművek

energiatermelése ezekhez képest elhanyagolható, néhány GWh évente.

Ha az erőművek teljesítményeit vizsgáljuk, akkor az 1999. januári adatok szerint a hazai

villamosenergia-rendszer teljesítőképessége 7800 MW, melyből 3826 MW (49 %)

szénhidrogének égetésével nyeri az energiát, 1840 MW (23 %) az atomerőmű kapacitás,

1954 MW (25 %) a szénerőművek összes potenciális teljesítménye. További két

energiatípus: a vízierőmű 48 MW (1 %), valamint az ipari energiák (2 %). Ezek az

erőművek nem termelnek egész évben teljes kapacitással.

Energiahordozó 1990. 1996. 1997. 2000. 2005 2010.

Szén 6,12 4,6 4,35 4,01 4,63 5,38

Olaj 8,52 6,85 6,98 7,16 7,52 7,75

Földgáz 8,9 10,22 9,7 10,06 10,23 10,32

Atomenergia 3,58 3,7 3,64 3,65 3,65 3,65

Vízienergia 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,05

Egyéb 0,37 0,22 0,44 0,99 1,03 1,08

Összesen 28,46 25,8 25,31 26,09 27,28 28,4

Magyarország primerenergia ellátása, 1990-2010.

(millió tonna olaj ekvivalens. Mtoe)


8

1.2. A földgáz felhasználás jellemzői

Magyarországon a legdominánsabb primer energiaforrás a földgáz. Az 1990-es évek óta a

földgáz szerepe jelentősen nőtt a villamosenergia és a fűtésre szánt hő előállításában. A

földgáz felhasználás részaránya a háztartások energiamérlegében megduplázódott, és az

1990. évi 24 %-ról 2000-re 57 %-ra nőtt. Ugyanebben a periódusban a tercier szektor

földgáz felhasználása 3,14-szeresre nőtt.

A háztartási és a tercier szektor jelentős mértékben fűtésre használja a földgázt (a

háztartások fogyasztásában a fűtés 70 %-ot, a használati meleg víz 15 %-ot képvisel). Ezért

földgáz felhasználásuk szezonális jellegű, a leghidegebb hónapokban akár 5-6-szorosa is

lehet a nyári felhasználásnak. A szezonalitást tovább növeli az a tény is, hogy a távfűtés is

egyre nagyobb mértékben a földgázra épül: a földgázból készített távhő részaránya az

1990-es 59 %-ról 2000-re 72 %-ra nőtt. Ugyancsak nőtt a közcélú erőművek részére

eladott földgáz mennyisége is: az 1992-es 2,1 Mrd m3-ről 2002-re 3,73 Mrd m3-re (21-ről

25 %-ra).

1.3. Az egyes szektorok földgázigénye Magyarországon

1.3.1. A háztartási szektor földgázfelhasználása Magyarországon az 1990. és 2010.

közötti időszakban

Fogyasztói létszám Magyarországon

A lakossági energiafogyasztás Magyarország teljes energiafelhasználásának 37 %-át tette

ki 2008-ban, így ez az ágazat komoly fogyasztónak számít hazánkban. A földgáz

felhasználása a háztartási szektorban igen jelentős, hiszen mind a szezonalitás, mind az

életrend nagyban befolyásolja. A háztartások óránként átlagosan 1-6 m3 földgázt

használnak fel. A statisztikák alapján 2008-ban a lakossági energiafelhasználás legnagyobb

része, 75,85 %-a a fűtési hőigény fedezésére, míg 10,73 %-a melegvíz előállításra

fordítódik, emellett 7,15 %-ot tesz ki a főzés energiaigénye. Annak ellenére, hogy az évnek


9

csupán egy részében van fűtésre szükség, mégis ez teszi ki a legnagyobb részarányt.

Budapesten 90 éves átlagot figyelembe véve körülbelül 190 nap az összes éves fűtési

napok száma. A hideg hónapokban jóval több földgázt használunk, mint nyáron, hiszen

akkor nem kell fűteni, viszont a főzésre és a melegvíz előállítására szinte az év minden

napján ugyanannyi földgázt használunk fel. Napközben a fogyasztás akkor a

legjelentősebb, amikor ételeinket főzzük, melegítjük – munkanapokon délután, hétvégeken

pedig ebédidőben.

A lakosság napi gázfogyasztása

1.3.2. A földgáz felhasználása fűtési és melegvíz előállítási célokra

A fűtés közel 60 %-át 2004-ben földgázból fedezte a magyar lakosság. Jelentős részt

(17,72 %) képvisel a távfűtés is, mely főleg városi panelházakra jellemző. 2009-ben

hazánkban 93 településen 220 távfűtő rendszer működött, a távfűtött lakások száma

körülbelül 650 ezer. Hazánkban 3125 településéből 2596 kapcsolódott földgáz hálózathoz,

így csaknem az ország egész területét behálózza gázvezeték rendszer.

2004-ben használati melegvizet 42 %-ban villanybojler, 31 %-ban gázbojler vagy cirkó

segítségével, míg 17 %-ban távhő segítségével állították elő hazánkban. A háztartások 7

%-ban nincs folyó melegvíz előállítás, 3 %-ában pedig egyéb módon nyernek háztartási

melegvizet.


10

1.3.3. Földgázelosztás a lakosság részére

Hazánk lakosságának földgázellátásáról a földgázelosztók gondoskodnak. A földgázpiac

liberalizációja előtt jellemzően hat gázszolgáltató látta el az országot földgázzal: a

DDGÁZ Rt., a DÉGÁZ Rt., az ÉGÁZ Rt., a FŐGÁZ Rt., a KÖGÁZ Rt. és a TIGÁZ Rt.

Főbb gázszolgáltatók Magyarországon

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

Bekötött települések száma (db)

DDGÁZ Rt. 48 62 87 109 129 165 173 212 259 299 325

DÉGÁZ Rt. 129 133 142 160 180 207 228 238 248 249 250

ÉGÁZ Rt. 20 26 36 79 127 188 233 265 325 397 412

FŐGÁZ Rt. 1 1 1 9 17 17 17 17 17 17 17

KÖGÁZ Rt. 99 106 121 142 176 193 203 242 286 357 400

TIGÁZ Rt. 156 162 202 436 586 768 830 869 876 846 851

MOL GÁZ Kft. 12 12 43 76 126

ZAB Rt. 30 91 108 110 110

DBGÁZ Kft. 0 42

Főnix-gáz Kft 1 1 14 57

Összesen: 453 490 589 935 1215 1538 1727 1947 2176 2408 2533

Főbb gázszolgáltatók által ellátott települések száma

Magyarországon 1990. és 2000. között


11

A fent említett hat gázszolgáltatón kívül jelentős piaci szereplők voltak még a Főnix-gáz

Kft., a ZAB Rt., a WAV- Gáz Kft., a DBGÁZ Kft. és a DELTAGÁZ Kft.

Földgáz értékesítés a közüzemi / egyetemes szolgáltatói piacon 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

lakossági Mm3

E.ON Energiaszolgáltató Kft. 706 625

E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. 437 427 342

E.ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. 366 330 283

GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. (korábban Égáz-Dégáz Zrt.) 1074 1035 877 856 786

FŐGÁZ Zrt. 993 951 862 856 835

Tigáz Zrt. 1831 1792 1549 1561 1493

Összesen 4701 4535 3913 3979 3739

Földgáz értékesítés a közüzemi / egyetemes szolgáltatói piacon

A piacnyitás (2007. július 1.) után elosztói engedéllyel rendelkező társaságok:

DBGÁZ Debreceni Gázszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (DBGÁZ Kft.)

E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság (DDGÁZ

ZRt.)

Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Égáz-Dégáz

Földgázelosztó Zrt.)

ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (ISD

POWER Kft.)

FŐGÁZ Földgázelosztási Korlátolt Felelősségű Társaság (FŐGÁZ

Földgázelosztási Kft.)

Magyar Gázszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (MAGÁZ Kft.)

Ózdi Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (OERG

Kft.)

TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Korlátolt Felelősségű Társaság (TIGÁZ-DSO Kft.)

E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság

(KÖGÁZ ZRt.)

Alpiq Csepeli Erõmű Korlátolt Felelősségű Társaság (Alpiq Csepeli Erőmű Kft.)

NATURAL GAS SERVICE Ipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

(NGS Kft.)


12

1.3.4. A tercier-, az ipari- és az erőműi szektor földgázfelhasználása

Magyarországon az 1990. és 2010. közötti időszakban

A földgáz felhasználását a tercier szektorban mind a szezonalitás, mind a munkarend

nagyban befolyásolja. A tercier szektor óránkénti átlagos földgázfogyasztása 1-100 m3. A

tercier szektor földgázigényét – a háztartásokhoz hasonlóan – az elosztók elégítik ki.

A földgáz felhasználást az ipari szektorban a szezonalitás, a munkarend valamint a

felhasználási technológia befolyásolja. Az ipari szektor óránként átlagosan több mint 20 m3

földgázt használnak fel. Szükségleteiket az elosztók, valamint közvetlenül a szállító elégíti

ki.

Az erőműi szektorban igen jelentős a földgázfelhasználás, hiszen a tüzelőanyag-csere, a

szezonalitás, a munkarend és az életrend mind-mind hatással vannak rá. Az erőművek

óránként akár 300000 m3 földgázt is felhasználnak. Igényeiket a felhasználási technológia

függvényében vagy közvetlenül a szállító vagy az elosztó elégíti ki.

Közüzemi / egyetemes szolgáltatásra jogosult nem

lakossági fogyasztók száma

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

E.ON Energiaszolgáltató Kft. 38491 37774

E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. 19065 19540 19883

E.ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. 19747 19985 20257 GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. (korábban

Égáz-Dégáz Zrt.) 51780 53610 54419 54943 51580

FŐGÁZ Zrt. 38418 37547 37644 37667 35960

Tigáz Zrt. 68089 70597 73564 37667 35960

E.ON Földgáz Trade Zrt. 18 17 6 8 0

EMFESZ Kft. 3 4 57 125 4007

Összesen 197120 201300 205830 206961 202751

Közüzemi / egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztók száma

A szállító által átadott földgáz a gázszolgáltatóknak valamint a közvetlen fogyasztóknak 2009-ben


13

2. A hazai földgázszállító távvezetékrendszer kialakulása,

fejlődési fázisai

2.1. A szállítórendszer leírása

Hazánk szállítói engedélyese, az FGSZ Földgázszállító Zrt. egy teljesen integrált

gázszállító rendszert működtet, amely betáplálási pontokból, kompresszorállomásokból,

vezetéki csomópontokból, nagynyomású vezetékrendszerből és gázátadó állomásokból áll,

ezeken keresztül látva el a gázszolgáltató társaságokat, az erőműveket és a nagyipari

fogyasztókat.

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. nagynyomású vezetékrendszerébe a gáz - a betáplálási

pontokon keresztül - importforrásokból, hazai gázmezőkből, illetve a hazai gáztárolókból

kerül be. A rendszer több mint 5000 km hosszúságú acél csővezetékből áll, mely

jellemzően 63 bar-ig (egyes esetekben 75 bar-ig) terjedő nyomás alatt működik.

A vezetékrendszerbe beépített kompresszorállomások feladata az, hogy a gáznyomás

megemelésével növeljék a rendszer kapacitását, így továbbítsák a gázt a csővezetéken

keresztül a fogyasztókhoz. Hazánkban jelenleg öt kompresszorállomás működik: a

beregdaróci, a nemesbikki, a hajdúszoboszlói, a városföldi és a mosonmagyaróvári. A

vezetékhálózat kapcsolódási pontjain vannak kialakítva a fő földgázszállítási

csomópontok, melyek a földgáz szétosztását, továbbítását szolgálják az elosztó vezetékek

felé.

A vezetékrendszeren szállított földgáz kiadása a gázátadó állomásokon történik. Jelenleg

közel 400 gázátadó állomás működik, melyek legfontosabb feladata, hogy ellenőrzött

módon, folyamatosan szállítsák és adják át a gázt a csatlakozó rendszerüzemeltetőknek és

a közvetlen ipari fogyasztóknak. Minden betáplálási és kiadási ponton folyamatosan

történik a földgáz mennyiségének mérése és minőségének ellenőrzése.

A földgázszállító rendszeren, a siófoki rendszerirányítási központban és a 6 területi

távvezetéki üzemben komplett telemechanikai, távfelügyeleti rendszer működik. A földgáz

szagosítása a törvényi előírásoknak megfelelően és a fogyasztókkal kötött külön

szerződések alapján történik. Az acél távvezeték hálózat teljes egészére kiterjedő

katódvédelmi rendszer üzemel, amelynek feladata a vezetéki korrózió megakadályozása.

Ám nem volt ez mindig így, hiszen ahhoz, hogy ez a csúcstechnológiai rendszer létrejöjjön

nagyon hosszú út vetetett.


14

2.2. A magyar gázszállítás kezdetei

Hazánkban a szénhidrogénipar megalakulását 1937. februárjától, a budafa-pusztai kőolaj-

és földgázmező felfedezésétől számítjuk.

Az első olajtöltő vezetéket 1938-ban építették meg Bázakerettye és Ortaháza között.

Hossza 12 km, vastagsága 3 coll. A vezeték átadásával egyidőben Ortaházán egy vasúti

töltőállomást is létrehoztak. Az első gázvezeték ugyanebben az évben Budafa és Újudvar

között készült el. Öt évvel később, 1943-ban a MAORT megépítette és üzembe helyezte a

Bázakerettye és Nagykanizsa közötti gáztávvezetéket, amely a kísérőgázok hasznosításán

túl megteremtette a zalai térségben a földgázszállítás alapjait. Később ehhez a vezetékhez

épült hozzá a Zalai Regionális Gázrendszer, amely a környék településeihez juttatta el a

földgázt.

A MAORT, azaz a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság 1938. július 15-én

alakult meg. A magyar olaj- és földgázkitermelésben és szállításban a társaság kiemelt

szerepet játszott. 1940-ben a MAORT kőolajtermelése már fedezte az ország belső

szükségleteit. A II. világháború után a politikai viszonyok kedvezőtlenül hatottak a

MAORT-ra, koncepciós per indult ellenük, majd 1948. őszén az államosításkor a társaság

megszűnt, helyét a MASZOLAJ (Magyar-Szovjet Olajipari Vállalat) vette át.

A második világháború után nem volt lehetőség arra, hogy az olajvezetékkel

párhuzamosan egy földgázvezetéket is kiépítsenek a megnövekedett földgázigényű főváros

számára. Erre a problémára végül a világon egyedülálló találmány segítségével találtak

megoldást. A Czupor Antal és Dr. Gyulai Zoltán bányamérnökök által kidolgozott

technológia, az úgynevezett ,,dugós” szállítás lényege abban rejlik, hogy egyazon

vezetéken az olajat és a földgázt egyszerre, szakaszosan, ,,dugóval” elválasztva lehet

szállítani. Ennek az egyedülálló technológiának köszönhetően indult meg a földgáz

szállítása 1949. május 1-én Bázakerettye és Budapest között egy 8 collos vezetéken

keresztül. Ezt a szakaszt látták el elsőként az országban korrózióvédelemmel 1953-ban. A

kezdetben előforduló elakadásokat, a vezeték kilyukadását a katódvédelemmel sikerült

kiküszöbölni. Ez a technológia 1966-ig működött.

1954. október 1-én megalakult a Kőolajvezeték Vállalat (KVV) siófoki központtal.

1957-ben megépült a Budafok- Pünkösdfürdő közötti 25 km hosszúságú nagynyomású (64

bar) gázvezeték, így a földgáz eljutott az Óbudai Gázgyárba. Ezzel egy időben épült meg a

Dunaújváros és Budapest, Albertfalva közötti gázvezeték is, amely a főváros egyre

növekvő gázigényét látta el.

1957-ben megalakult az Országos Kőolajipari Tröszt, amely 1960-tól Országos Kőolaj- és

Gázipari Tröszt (OKGT) néven 37 éven keresztül fogta össze a teljes magyar kőolaj és

földgázipart a termeléstől és kutatástól kezdve a kőolajipari gépgyártásig monopolhelyzetet

élvező állami ,,vállalatkonglomerátumként”.


15

1958-ban megépült a Csenger-Tiszaújváros- Kistokaj LKM gázvezeték, amely a diósgyőri

Lenin Kohászati Műveket, valamint a Mályi Téglagyárat látta el földgázzal. Ez volt az

ország legelső, ténylegesen földgázszállításra tervezett földgázvezetékének első ütemében

megépült szakasza. A teljes vezeték az úgynevezett ,,Román” földgázvezeték. Átmérője

300 mm, nyomása 28 bar. A vezetéken keresztül történt a jó minőségű román gáz

importálása. Ennek a vezetéknek köszönhetően helyezték üzembe a Tiszai Vegyi

Kombinátot és a Hejőcsabai Cementműveket, ez a vezeték látta el először gázzal az egész

borsodi iparvidéket. A régió szempontjából nevezetes dátum még 1963. is, hiszen ekkorra

épült meg a Hajdúszoboszlót Ózddal összekötő ,,Északi” vezeték, így vált biztosítottá az

ózdi kohászat és a kazincbarcikai vegyi művek számára a hazai, kelet-alföldi gázellátás. A

hatvanas évek közepére a „Román” vezetéket megépítették a Borsodi Vegyi Kombinátig,

így megkezdődhetett a PVC gyártás.

A hatvanas években számtalan gázszállító vezeték épült, ekkorra már szinte minden

nagyobb magyar települést, a legnagyobb gázgyárakat és üzemeket képes volt ellátni a

rendszer. A robbanásszerű fejlődést a hazai földgázmezők felfedezése és a modern

földgázalapú gyártási technológiák megjelenése eredményezte. A biztonságos üzemeltetés

érdekében a vezetékekkel egy időben hírközlő kábeleket is fektettek, ami akkoriban még

forradalmi újdonságnak számított. A rendszer összehangolt üzemeltetéséhez 1968-ban,

Siófokon diszpécser szolgálatot szerveztek, amely azóta is innen látja el a távvezetéki

rendszer egyensúlyozási feladatait. A gázátadó állomások számának gyors növekedése az

irányítás decentralizálását vonta maga után. az egymás után létesülő területi központok –

Kápolnásnyék, Gellénháza, Hajdúszoboszló, Vecsés, Kecskemét és Miskolc – ma is

működő üzemközpontok.

Robbanásszerűen indult meg a gázvezetékek kiépítése az Alföldön is. Az Algyőről és a

Kiskunhalasról származó gáz kitermelésével együtt a rendszer már egyre több települést

képes volt ellátni, így például már Debrecent és Hajdúszoboszlót is.

Az 1960-as évek elején épült mega Hajdúszoboszló-Miskolc- Center-Ózd (OKÜ),

Battonya-Kardoskút, Kardoskút-Orosháza és Üveggyár, valamint a Demjén-Eger, Üllés-

Szeged, Hajdúszoboszló-Szandaszőlős, Algyő-Kardoskút, Kardoskút-Városföld- Adony-

Kápolnásnyék, Adony-Dunaújváros, és az Üllés-Szank gáztávvezeték is. Utóbbi

biztosította Szeged ellátását szanki földgázzal. Földgázt kapott a Dunai Vasmű, a Csepel

Művek és a Dunamenti Hőerőmű is. A hatvanas évek második felében további

gáztávvezetékeket hoztak létre a Fedémes-Eger, Algyő-Szeged, Algyő-Hódmezővásárhely-

Kardoskút, valamint Kardoskút-Békéscsaba- Gyula vonalak mentén. Beüzemelték a

Hajdúszoboszló város ellátását biztosító Hajdúszoboszló ,,0” pont-Hajdúszoboszló város

(Hajdúszoboszló I.) vezetéket, valamint a települést Debrecennel összekötő vezetéket is, és

átadták a Kápolnásnyék-Pét- Ősi és az Adonyt Budafokkal összekötő gáztávvezetékeket,

amelyek akkoriban elsősorban a főváros, valamint a Dunántúl igényeit szolgálták ki.

1964-ben elkészült a Közép-magyar vezeték Szandaszőlős és Vecsés között, valamint a

főváros körüli első, Vecsést Újpesttel összekötő szakasz, majd ezt követően az Újpest-


16

Pünkösdfürdő vezeték. A Budapesti Körvezeték II. üteme pedig már tartalmazta a

Solymár, Hárshegy, Budafok, Vecsés közötti részeket is, így lassan kiépült a budapesti

körgyűrű, melynek központja a főváros közeli Vecsés lett.

1967-1970. között üzembe helyezték a Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Szeged,

Kecskemét, Szank, Üllés, Kiskunmajsa, Algyő barakk és Kiskundorozsma gázátadó

állomásokat. Ezek az első gázátadók francia gyártmányú flexfló nyomásszabályozókkal,

MMG mérőműszerrel, DKG vagy BKG gázszűrővel, valamint biztonsági lefúvatót

helyettesítő hasadótárcsával voltak felszerelve. A gáz szagosítását BKG gyártmányú

átfolyós rendszerű szagosítóval végezték. Az állomások két nyomásszabályozó ággal,

valamint kézi szabályozóággal készültek. Az állomásokon állandó felügyelet volt, melynek

személyzete üzemzavar esetén végezte a kézi szabályozást és óránként adta le a jelentést a

kardoskúti diszpécsernek. A diszpécser tartotta a kapcsolatot a központtal, a termelőkkel és

a szerelőkkel.

1972-ben átállították gázszállításra a Nagylengyel-Devecser melegített olajtávvezetéket.

Megépült az Újkígyós-Mezőberény- Békés 32 km hosszú NA-150 méretű gáztávvezeték,

amely a Békési Regionális Gázszolgáltatás bővítését tette lehetővé. Gázt kapott a Tiszai

Kőolajfinomító (TIFO) és a Tiszai-Hőerőmű-I. (THE-I) A gázátadók technológia

fejlesztése következtében megjelentek a nyomásszabályozók mellett a VS601-es

gyorszárak, a hasadótárcsák helyett a SAPAG biztonsági szelepek. Megkezdődött a

hőcserélők építése, mert jelentős problémát okozott a rendszerek elfagyása. A MMG

műszereket felváltotta a FOXBORO és megkezdődött az intenzív telemechanikai rendszer

fejlesztése.

A Testvériség telemechanikai rendszer kiépítése és folyamatos beüzemelése 1974-ben

kezdődött meg. Ennek keretében VIDEOTON R-10 számítógépes vezérléssel és MMG-

AM hardverrel 30 állomás épült ki. A Testvériség gázvezeték 1975-ben, a szovjet gáz

beregdaróci importjának megkezdésekor Zsámbokig épült meg.

1974-ben megépült az NA-600-as 68 km-es Adony-Papkeszi és a 88 km-es Városföld-

Adony-II. gáztávvezeték. Ebben az évben július 1-től átszerveződött a Kőolajvezeték

Vállalat: különvált a Kőolajvezeték Építő Vállalattól az üzemeltetőként működő Gáz- és

Olajszállító Vállalat (GOV), a beruházások lebonyolítójaként pedig az OLAJTERV

Siófoki Beruházási Iroda. A gázszállításra alkalmas vezetékek váza ekkorra már kiépült.

Magyarországra először 1975-ben érkezett földgáz a Szovjetunióból. Az import

Beregdarócnál érkezett hazánkba – kezdetben húsért, gabonáért és műszerekért cserébe. A

szállításhoz 238 kilométer hosszan építették meg a Beregdaróc-Tiszaújváros- Zsámbok

Testvériség I. gáztávvezetéket, majd az első szerződést is ebben az évben kötötték meg. Az

orenburgi szállításról szóló egyezmény alapján évi 2 milliárd köbméter földgáz érkezett

hazánkba. Ezt követően 1985-ben a jamburgi szerződésben további évi 2,8 milliárd

köbméter földgáz szállításában állapodtak meg. Az orosz gáz behozatalával szükségessé

vált a nyomáskülönbségek kiegyenlítése. Ennek érdekében épült meg 1976-ban a

Városföldi Távvezetéki Nyomásfokozó Kompresszorállomás SOLAR gázturbinás


17

kompresszorok telepítésével. Ugyanezen évben alakult meg a GOV Távvezetéki

Hibaelhárító Szervezete is.

Az Országos Telemechanikai Rendszer (OTR) összekötő kapocs az információáramlás

terén az egymástól távol elhelyezkedő objektumok között. A rendszer szerepe az, hogy

ezek az egymástól távol levő pontok adatokat gyűjthessenek a másik objektumról és

beavatkozhassanak működésébe, illetve a kapott információk alapján szabályozhassák

működését. Hazánkban 1979-től több lépcsőben, siófoki központtal épült ki az Országos

Telemechanikai Rendszer, ezzel egységes irányítási rendszerbe kapcsolta be az olaj- és

gáztávvezeték rendszereket, megoldva és biztosítva az információáramlást, valamint az

automatikus üzemvitelt.

1991-ben az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 100 százalékos állami tulajdonú

részvénytársasággá alakult át Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MOL Rt.) néven, így

megszűnt a GOV, a földgázszervezet pedig a MOL Rt. önálló részeként működött tovább.

A MOL megalakulását követően számos szerkezeti átalakulás vette kezdetét. Az

,,upstream” divízióba olvadt be a Szénhidrogénipari Kutató – Fejlesztő Intézet, a

Geofizikai Kutató Vállalat, a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat, Kőolaj – és

Földgázbányászati Vállalat, Gáz és Olajszállító Vállalat; a ,,downstream” divízióba pedig a

Dunai Kőolajipari Vállalat, a Komáromi Kőolajipari Vállalat, a Zalai Kőolajipari Vállalat,

a Tiszai Finomító és az Ásványolaj Forgalmi vállalat integrálódott. Az olajipari gépgyárak,

a távvezeték építő vállalat és a területi gázszolgáltató vállalatok kiváltak az OKGT-MOL

szervezetéből és független gazdálkodó állami vállalatként működtek tovább. A hírközlési

részleg a MOL TELEKOM részévé vált.

A korszerűsítés és a gázszolgáltatás biztonsága érdekében 1991-ben elkezdődtek a sík

típusú gázátadó állomások rekonstrukciós munkái a Flexfló nyomásszabályozók, a BKG

szabályozó szekrények és a BKG kazánok korszerűbbre való cserélésével. Lecserélték a

régi CDC szabályozó szekrényeket is. Az OTR-I.-et felváltotta az OTR-II., a területi

diszpécser-központokat korszerű VAX Station munkaállomásokkal szerelték fel. Ebben az

évben kezdődött meg az elavult Dózelektrik szagosítók kiváltása LEWA központi

szagosító egységekkel.

1993-ban elkezdődtek a több mint 20 éves gázszállító vezetékek intelligens görényes

vizsgálatai, külföldi cégek kivitelezésében. Ennek célja: az élettartam meghosszabbítása, a

haváriák elkerülése, a karbantartási költségek optimalizálása. Elkezdődött az épületben

elhelyezett korszerű gázátadó állomások rendszerbe állítása – Instromet, Tartarini,

Fiorentini típusok.

1994-ben a MOL és a Ruhrgas hosszú távú földgázipari együttműködési megállapodást

írtak alá, amely kiterjed a nyugat-európai gázszállítási szerződés lehetőségére német

tranzitálási feltételek mellett. A MOL és az ÖMV február 15-én szerződést írt alá a Győr-

Baumgarten közötti HAG-vezeték megépítésére, amely vezeték az első kapcsolódás a

nyugat-európai gázrendszerhez.


18

1996-ban üzembe helyezték a Zsanai Földgáztárolót, valamint a szállítást biztosító Zsana-

Szank DN 800-as és a Szank-Városföld DN 700-as gáztávvezetéket. Beüzemelték továbbá

a városföldi csomóponton a folyadékleválasztó rendszert, valamint az Országhatár-Győr

HAG NA 700-as gázvezetéket és a mosonmagyaróvári mérőállomást. Szintén ebben az

évben készült el a ZAB (Zemplén-Abaúj) szállítóvezeték rendszer, összesen 97,5 km

hosszban és három gázátadó állomással (Szerencs, Sárospatak, Abaújkér) a térség

gázellátására.

Az 1990-es évek második felében is több vezeték épült: Kalocsa-Szekszárd,

Mosonszentmiklós-Csorna, Endrőd-Kiskundorozsma, Kardoskút-Városföld, Csorna-

Kapuvár és Bajánsenye-Pusztaederics.

1998-ban megkezdődött a PAC (Pipeline Air Control) légi nyomvonal felügyeleti rendszer

fejlesztése, mely számítógépes alapú GPS-es pozícionált légi videó felügyelet. E rendszer a

már üzemelő NYÍR (Nyomvonalas Információs Rendszer) teljes körű távvezetékes

térinformatikai rendszerből építkezve és arra visszacsatolva működik.

2001-ben történt az első géles vezetéktisztítás a Szerencs-Abaújkér szakaszon.

Magyarország EU-s csatlakozásával egy új, az uniós elvárásoknak megfelelő szabályozási

környezet kialakítása, valamint a magyar földgázszolgáltatás struktúrájának teljes

átalakítása és a belső földgázpiac újraszabályozása vált szükségessé. 2004. január 1-jétől

lépett életbe a 2003. évi földgázellátásról szóló XLII. törvény. A törvényi változások

legfőbb eredményeként megszűntek a korábbi gázipari monopóliumok, az addig

kizárólagos gázértékesítői engedéllyel rendelkező MOL Rt. Földgáz Divíziójának

szervezeteiből pedig megalakultak a jogilag önálló földgázszállító (FGSZ Zrt.), tároló és

ellátó részvénytársaságok. Az új szabályozás a földgázkereskedelmet leválasztotta a

földgázrendszer használatáról, és a belföldi gázkereskedelem a jövőben már nem

kizárólagosságon alapuló tevékenység, engedély birtokában bárki végezheti.

2009. év elején átadták a Pilisvörösvár-Százhalombatta DN 800-as 63 bar nyomású

gázvezetéket.

2010. október 14. újabb mérföldkő a nemzetközi gázszállítási kapcsolatok terén: átadták az

Arad-Szeged földgáz-távvezetéket. A vezeték jelenleg Magyarországról Románia felé

szállítja a gázt, de a felek nem zárják ki az ellenkező irányú szállítás technikai feltételeinek

megteremtését sem.


19


20

3. A lefúvatási/fáklyázási technológia szükségessége

A szállítórendszer megfelelő működéséhez szükség van a folyamatos ellenőrzésekre, az

esetleges hibák kijavítására, tehát a rendszer karbantartására. Ez többféle munkafolyamatot

von maga után.

Talán az egyik legfontosabb távvezetéki munkafolyamat a fáklyázás/lefúvatás, ami több

fontos technológiához is kapcsolódik, mint például a tisztítás, műtárgykiváltás, földgázos

öblítés (szellőztetés), stb.

A fent említett technológiák esetében a fáklyázás előre megtervezett, de olykor, pl. havária

esetén a fáklyázás nincs előre megtervezve.


21

3.1. A fáklyázás/lefúvatás módjai

Létezik égetéses és égetés nélküli lefúvatás.

Égetéses lefúvatás (fáklyázás): A földgáz szállítóvezetékből és/vagy tartozékából a földgáz

elengedése a környezetbe oly módon, hogy a földgázt a kilépési helyen elégetik. (Ez

általában állomáson kívül, a fáklyakertben történik, de vannak kivételek, ahol ki van építve

a fáklyabegyújtó szerkezet: pl. Rudabánya.)

Égetés nélküli lefúvatás: A földgáz szállítóvezetékből és/vagy tartozékából a földgáz

elengedése a környezetbe oly módon, hogy a földgázt a kilépési helyen nem gyújtják meg,

nem égetik el.

A földgázszállító vezetékek lefúvatását csak égetéssel szabad végezni környezetvédelmi és

biztonsági szempontok miatt – kivéve a rendkívülinek minősített esetekben. A

földgázszállító vezetékek tartozékait képező létesítmények (gázátadó állomások,

kompresszor állomások, csőgörény indító/fogadó állomások) lefúvatása elvégezhető égetés

nélkül is.

3.1.1. Néhány példa a távvezetéki technológiákhoz szükséges

fáklyázásra/lefúvatásra

Építés, karbantartás

Az építés/karbantartás során szükséges a rendszerbe bekerült levegőt és szennyeződést

kiszorítani lefúvatással. Építésnek, karbantartásnak minősül például a műtárgykiváltás, a

gázátadó állomások karbantartása, az új szerelvények (szűrőbetétek, gömbcsapok, stb.)

beépítése, cseréje stb.

Vezeték belső tisztítása (görényezés)

A csőtisztítás a gáz szállítása során a cső belső falán keletkezett, illetve lerakódott

szennyeződés eltávolításának módszere. Csőtisztítás szükséges még abban az esetben is, ha

egy megrongálódott, elavult vezetékszakaszt kicserélünk egy újra, továbbá akkor is, ha a

vezetékbe idegen anyag kerül (például kompresszorolaj). A csőtisztítás során érdemes

kizárni a leágazó állomásokat, hogy a szennyeződések ne kerüljenek be a gázátadó

állomásokra.


22

Kétmodulos, kefés-mágneses MFL berendezés

A tisztítógörényezés során a fáklyázás azért szükséges, mert így tudjuk befolyásolni a

görény haladását a befogadó rendszer felé, továbbá azért is szükséges még, mert a

vezetékben lévő szennyeződés egy részét elégetjük.

Földgázos öblítés (szellőztetés)

Szellőztetésre minden olyan esetben szükség van, amely során olyan munkálat, vagy

meghibásodás történik, ami által a rendszerbe levegő, vagy más szennyeződés kerül.

Minden egyes szellőztetés alkalmával a megadott technológiához ragaszkodni kell,

amelyhez az utasításban szereplő adatokat a SZELLŐ szoftver használatával számolunk ki.

A szellőztetést úgy végezzük, hogy a fáklyavezetéken lévő nyomásmérőn a nyomást

ellenőrizzük és a szabályzó szelepen keresztül szabályozzuk. A szellőztetés során a fáklyát

nem gyújtjuk be.


23

4. A lefúvatási/fáklyázási technológia kockázatai, szabályozása,

környezetvédelmi előírásai

4.1. A lefúvatási/fáklyázási technológia kockázatai

A fáklyázásnak/lefúvatásnak különböző kockázatai vannak:

műszaki,

munkabiztonsági,

környezetvédelmi.

A fáklyázás/lefúvatás a kockázat függvényében lehet:

sikeres,

sikeres, bár a folyamat során valamilyen zavar lépett fel, ami megoldódott,

sikertelen.

Sikertelen esemény alatt azt értjük, amikor a folyamat nem hozza meg a várt eredményt,

vagy amikor folyamat során súlyos esemény következik be.

Súlyos eseménynek minősül:

a munkabaleset,

az üzemzavar,

a környezetszennyezés – még akkor is, ha egyébként a folyamat sikeresen lezajlott.

Annak érdekében, hogy a kockázati tényezőket minimalizálni tudjuk minden esetben be

kell tartanunk a munkavédelmi-, tűzvédelmi szabályozást és a környezetvédelmi

előírásokat.

4.2. A lefúvatási/fáklyázási technológia szabályozása

Jogi szabályozás

A fáklya általában nem az üzemeltető területén van, így itt csak bizonyos jogokkal lehet

élni (üzemeltetési jog, szolgalmi jog). Ennek értelmében a területtulajdonost egy héttel a

fáklyázást megelőzően értesíteni kell. A területtulajdonost kár esetén mindig kártalanítani

kell (például a fáklyakertben lévő terményt, amit lekaszálnak meg kell fizetni).

Fáklyázás/lefúvatás során mindig be kell tartani az 1993. évi XLVIII. Bányatörvényt,

valamint a 79/2005. GKM rendeletet, kiváltképp a 6.5 pontját, miszerint ,, A

szállítóvezetékek lefúvatására szolgáló fáklya biztonsági övezetének nagysága megegyezik


24

annak hőhatás övezetének méretével. A hőhatás övezet méretét a szállítóvezeték

üzemeltetője határozza meg, de nem lehet kevesebb, mint a fáklyacső köré húzható, 50

méter sugarú kör által lefedett terület.

Egyéb szabályozás

Minden esetben rendelkezni kell munkavégzési engedéllyel. Mindig a Munkavédelmi

Szabályzat szerint kell eljárni, valamint be kell tartani az Általános Tűzvédelmi

Szabályzatot. Minden esetben szem előtt kell tartani a technológiai utasítást.

A szállítóvezeték fáklyázását/lefúvatását mindig be kell jelenteni a következő szerveknek,

hivataloknak:

a területileg illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelet,

a területileg illetékes önkormányzat jegyzője,

a területileg illetékes rendőrkapitányság,

a területileg illetékes tűzoltóság.

A bejelentést a címzettekhez úgy kell eljuttatni, hogy az a műveletet megelőzően legalább

48 órával beérkezzen. Havária esetén szóbeli bejelentés is elegendő, de utólagosan ezt

pótolni kell írásban is.

A fáklyázás helyét és időpontját helyi és/vagy országos médiában is meg kell hirdetni

legkésőbb a fáklyázás napját megelőző napi kiadásban.

Az égetés nélküli lefúvatás követelményei

A lefúvató állványtól mért 50 méteres sugarú távolságon belül semmiféle tűzveszélyes

anyag nem lehet, tűzgyújtás, tüzet okozó tevékenység végzése tilos. Addig, amíg a lefúvató

vezetéket tömören el nem zárták, a biztonsági övezeten belül még a műveletben részt vevő

személyzet sem tartózkodhat. A lefúvatást lehetőleg nappal kell végezni.

Az égetéses lefúvatás követelményei

Égetéses lefúvatás csak kizárólag az erre a célra kialakított távvezetéki fáklyán történhet.

Az égetés alatt a biztonsági övezeten belül senki nem tartózkodhat, a gyúlékony anyagokat

még a begyújtás előtt el kell távolítani a biztonsági övezetből. Már a fáklyázás előtt ki kell

alakítani egy tűzvédelmi sávot az esetleges tűz továbbterjedésének megakadályozására

(fáklyakert körülszántása). Mindig biztosítani kell tűzoltó készülékeket! A biztonsági

övezeten belül még a műveletben résztvevő személyzet sem tartózkodhat addig, amíg a

lefúvató vezeték nincs tömören elzárva. A fáklya begyújtása csak az erre a célra kialakított

szerkezettel végezhető. A begyújtást legalább két embernek kell végezni, az egyik a


25

begyújtást végzi, a másik a kiáramló gáz mennyiségét szabályozza. A fáklyázást lehetőleg

nappali időszakban kell végezni.

Fáklya begyújtása

Fáklya közelében elhelyezett tűzoltó készülék


26

4.3. A lefúvatási/fáklyázási technológia környezetvédelmi előírásai

Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta különösen nagy figyelmet kapott a

környezetvédelem. Környezeti elemeknek tekintjük a levegőt, a talajt, a vizet, az

élővilágot, az épített környezetet és a zajt.

A fáklyázás/lefúvatás a környezeti elemek közül leginkább a levegőt és az élővilágot

veszélyezteti és emellett nagy zajszennyezést okoz.

A Kiotói Egyezmény korlátozást ír elő az üvegházhatású gázok kibocsátására, aminek a

metán elégetésével próbálunk eleget tenni, hiszen ha a metánt égetés nélkül engedjük a

levegőbe, akkor az huszonötször jobban megterheli a levegőt, mintha elégetnénk és CO2

keletkezne. Ezért fontos az, hogy ha lehetőség van rá égetéses lefúvatási technológiát

alkalmazzunk.

A lefúvatás tervezésénél figyelembe kell venni a talajt és az élővilágot is, fel kell venni a

kapcsolatot a területileg illetékes nemzeti parkkal, hiszen természeti kincseinket óvnunk

kell: a védett növények és állatok miatt kiadhatnak időszakos korlátozásokat (védett madár

költési időszaka, stb.)

A zajszennyezés is sok kérdést vet fel a lefúvatás/fáklyázás kapcsán, ám sajnos hazánkban

még nincs olyan technológia, amellyel ez kiküszöbölhető lenne.


27

Felhasznált irodalom

Kapcsos dosszié 2006/4 – A távvezetéki Szénhidrogén Szállítási Enciklopédia

Gyűjtőlapjai

Kapcsos dosszié 2004/2 – A távvezetéki Szénhidrogén Szállítási Enciklopédia

Gyűjtőlapjai

Dr. Laklia Tibor – A magyar gázipar másfél évszázada

Magyar Gázipari Egyesülés – Éves jelentős 2009

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet - a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági

követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata

www.eh.gov.hu

www.foldgaz.hu

www.fgsz.hu

http://www.eh.gov.hu/

http://www.foldgaz.hu/

http://www.fgsz.hu/

a magyar gázszállító rendszer aspektusai - tdk · kapcsolatos környezetvédelmi...

Documents