a magyar irodalom kezdetei
TRANSCRIPT
A magyar irodalom kezdetei
• Honfoglalás korában népi költészet
• Művelői: regösök, igricek, joculátorok, lantosok
• Témájuk: a szolgaságban élők vágyainak adtak kifejezést
mondák,
az Árpád-kor egy-egy kiemelkedő hőstette
A feudalizmus korabeli műveltség kezdetben kizárólag egyházi kultúra volt, a papok tudtak írni-olvasni.
Hivatalos nyelv a latin.
Irodalmi központ csak ott alakulhatott ki ahol írni-olvasni tudó emberek éltek:
egyházi székhelyek
királyi kancelláriák
I.A latin nyelvű irodalom-egyházi
• Latin nyelvű kódexek.
• Vallásos témájú művek:
• XII-XIII. sz. :himnusz
legenda: „olvasandók, olvasni valók”
1100 körül István királyról szóló
XII. sz. végén László királyról szóló
A latin nyelvű irodalom-világi műfajok
• Központja a királyi udvar, kancellária • Oklevelek elkészítése, történetírás, újraírás • Történelmi műfajok: • 1. krónika: gr. eredetű szó(kronosz), a
történetírás egyszerűbb formája, csak időrendben mondja el az eseményeket, nem elemez, nem magyaráz.
• 2. geszta: lt. eredetű szó: viselt dolgok, tettek, történetek. A nemzetség történelme, a király tettei, az események belső összefüggéseit magyarázza.
1. Anonymus: Gesta Hungarorum
Anonymus(névtelen), P mester – Béla király jegyzője(III.)
A mű 1200 táján keletkezett
A magyarság történetét Géza fejedelem koráig ismerteti, a magyar állam keletkezéséig jut el a műben.
Hangsúlyozza, hogy csak az írásbeliségnek van hitele, de megőrzi az Álmos-mondát.
Anonymus:Gesta Hungarorum
• Önálló feltevéseket ír meg valóságként:
• Fehér ló mondája helyett a Zalán és Mén Marót elleni harc
• Árpád Attila leszármazottja, hun-magyar rokonság
Ligeti Miklós:Anonymus(1903)
Gesta Hungarorum kezdőlapja
Gesta Hungarorum
2. Kézai Simon: Gesta Hungarorum
• Kézai Simon 1282-1285 táján készítette a Gesta Hungarorum c. művét
• IV. László király ideje, kunokkal szövetkezik
• Németellenes, harcol a babonákkal
• augsburgi csata leírása
• Csodaszarvas eredetmonda
• Botond története
Kézai Simon portréja
3. Kálti Márk: Képes krónika
• Chronica Hungarorum=Képes Krónika
Régebbi krónikaszövegek összeszerkesztése
• Csodaszarvas, fehér ló, Botond, Lehel története
• A trónviszályok novellisztikus elbeszélése
• A gazdagon illusztrált változat 1358-ban keletkezhetett
• patriotizmus, idegen hódítok gyűlölete
István koronázása
II. A magyar nyelvű irodalom kezdetei
• A középkor írásbelisége latin nyelvű. • Fokozatosan jelennek meg nemzeti nyelven írt
szövegek, mert szükséges lett, hogy megértsék • Nyelvemlékek: • 1. szórványok: idegen nyelvű szövegekben
előforduló magyar szavak, szókapcsolatok, tulajdonnevek, pl. bolatin, fuk
• 1055. tihanyi apátság alapító levele • Első magyar nyelvű mondat: • Feheru varu reah meneh hodu utu reah
A tihanyi apátság alapítólevele
A veszprémvölgyi apácák alapítólevele
A veszprémvölgyi apácák alapítólevele
• A veszprémvölgyi apácák adománylevele – szórványemlék (az első lejegyzett magyar szavak idegen nyelvű szövegekbe ágyazódtak be). A legkorábbi hazai keletkezésű oklevél 1002 előttről, amely egyúttal a legelső magyar származású nyelvemlékünk is. I. István király görög nyelvű adománylevele egy Könyves Kálmán idején, 1109-ben készített átiratban maradt fenn. (Pereskedés következtében újították meg a birtokot adományozó oklevelet Könyves Kálmán utasítására.) A hártyalapon a görög szöveg másolata, alatta pedig latin nyelvű változata olvasható. Ezért a magyar szavak görög és latin változatban egyaránt megtalálhatók, ezenkívül a kb. 100 év különbséggel írt két szöveg tükrözi a nyelv változását is. Az oklevélben leginkább helynevek fordulnak elő magyarul, mint például »Veszprém«, de olvasható benne a »király« vagy a »Duna« szó is.
2. szövegemlékek
• Már magyar nyelven írott szövegek.
• 1. Halotti beszéd és könyörgés (1200 körül)
• 1192-1195 között írta a szerző egy dunántúli bencés apátságban
• 1770-ben fedezte fel Pray György egy pozsonyi kvt-ban, 1813-tól Nemzeti Múzeumban, majd az OSZK-ban található az ún. Pray-kódex
• 190 szót tartalmaz
Halotti beszéd és könyörgés
• Mintaként szolgáló latin szöveg átdolgozása, erőteljes,kifejezőerőben, nyelvi fordulatokban gazdag, a latinban szereplő valamennyi stíluselemet megtartotta.
• A prédikáció a latinul nem tudók számára készült, de ők hittani ismeretekkel rendelkeztek.
• Első rész: 1-26.sor temetési prédikáció(halotti beszéd):
• A koporsó sírba bocsátása után hangzott el, a beszélő rámutat a halottra és utal rá, hogy mindenkire ez a sors vár.
Halotti beszéd és könyörgés
• Retorikai(szónoki) elemek: megszólítás T/2. személyű,majd T/1. személyben a közös emberi sorsra utal,felkiáltás, kérdés, válasz, érvelés
• Kérdések-válaszok, szó-és mondatismétlések • Figura etymologica: „halálnak halálával halsz” • Alliteráció: hallá holtát • A második rész: 27-32.sor könyörgés, egy
hivatalos liturgikus szövegnek szó szerinti fordítása.
• Utóélete: Kosztolányi Dezső és Márai Sándor
Halotti beszéd és könyörgés
Szövegemlékek
2. Ómagyar-Mária siralom (1300 táján)
Az első magyar nyelvű vers, fordítás, a latinnal egyenrangú szöveg, folyamatosan írták.
A fordító(k) ismeretlen
Műfaj: planctus, siratóének, szekvencia(ami következik – csak latinul)
Cím: a nyelvre és a műfajra utal
Téma: anyai fájdalom(Mária lelki gyötrődése)
Hangnem: fájdalmas, bánatos, fennkölt
• Szerkezet: később versszakokra bontották
• A lírai én = Mária E/1-ben szólal meg
• 1-2. vsz.: önmagáról, elviselhetetlen fájdalmáról vall
• 3-7. vsz.: felváltva szól hol a fiához, hol saját bánatát, szenvedését tárja elénk, anyai szeretet megjelenik
• 8. vsz.: saját életét kínálja fel gyermekéért cserébe
• 9. vsz.: utal Simeon szavaira, ő jósolta meg Máriának a szívét átjáró „bú tőr”-t
• 10. vsz.: a kínzás és az elválás fájdalma
• 11-13. vsz.: a kínzókhoz szól, kegyelmet kér Jézusnak, vagy őt is öljék meg.
• Kifejezőeszközök: alliteráció(siralommal sepedek), figura etymológica, metafora, hasonlat(édes mézül) fokozás,halmozás(búval aszok, epedek)
Verselés: változó hosszúságú kétütemű sorok
Fejlett rímek: páros-, fél-,bokorrímek, alliterációk: világnak világa
Retorikai elemek: megszólítás, kérdés, felkiáltás
Üzenete:egy anya számára a gyermekének szenvedését és halálát megélni a legszörnyűbb dolog a világon. Ez az érzés kortól és helytől független.
ÓMS története
• A leuveni kódex 134. lapjának hátulján van.
• I. vh. Idején a németek lebombázták az egyetem könyvtárát, kárpótlásul kapták a kódexet.
• A latin nyelvű prédikációgyűjteményben az érthetetlen nyelvű szöveget nagyjából kivakarták, vagy csak kikopott.
• 1922-ben fedezték fel, hogy magyar nyelvű Gragger Róbert.
• 1982-ben csere útján a magyar állam tulajdona.
• Utóélet: Demjén Ferenc: Honfoglalás(1996) „Úgy kell, hogy te is értsd- nem éltél hiába. Az a hely, ahol élsz- világnak világa. Az égig érő fának ha nem nő újra ága úgy élj, te legyél – virágnak virága!” (részlet)
• P. Mobil: Honfoglalás (1978)
• Földes László
„Túl az Üveghegyen, a Kék-kerek tengeren,
Az Égig érő fa alatt, egy szép helyen,
Ott, ahol a világ Virágos Bölcsője állt,
Élt népével Puszta, magyar király.”
Ómagyar Mária-siralom
Ómagyar Mária-siralom
3.szövegemlék
• Szójegyzékek: szótárak, tankönyvek ősei
• A nyelv tanulásához a latin szavakat csoportosították – mellé vagy fölé írták a magyar megfelelő fordítást ( XIV-XV.sz.)
• Sok van belőle
• Pl.: A Schlägli Szójegyzék (1400-1410 között)