a magyar kÁrtevÕirtÓk orszÁgos szÖvetsÉgÉnek ... · ma oek tájékoztató története...

XX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM2013. április

A MAGYAR KÁRTEVÕIRTÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK INFORMÁCIÓS LAPJA

Az idei húsvét – eddig úgy tûnik – helyetcserél a karácsonnyal. Rengeteg csapadékvolt a télen esõ és hó formájában, ezért ko-moly áradásokat várhatunk.

A kártevõirtásban eltöltött tízedik évemalapján annyit megtanultam, hogy a visz-szamaradó pocsolyákban vígan tenyész-nek a szúnyogok, így úgy gondolom, jólesz nekünk ez a tavaszi hó. Természete-sen az áradás sújtotta területeken élõk ke-vésbé fognak örülni. Gondolom, a méghúsvét elõtt megrendezésre kerülõ MagyarSzúnyogirtók Országos Szövetsége sze-zonnyitó konferenciáján is szóba kerül azidõjárás és annak várható következmé-nyei.

Az említett nedves idõjárás nem csak ha-zánkra jellemzõ. Olvasóink a “Hírek, cik-kek” blokkban olvashatják majd, hogyNagy-Britanniában a macskabolhák elsza-porodását szintén ennek az idõjárásnaktudják be. Nagyon érdekes, hogy az idõjá-rás milyen sokféle összefüggésben hatránk (pl. idõjárási frontok és a fejfájás), ésez a hatás mennyire elhúzódó is lehet.

Az egyik legnagyobb amerikai kártevõir-tó eszközöket gyártó cég Hírlevelében ol-vastam, hogy a 2010-es év idõjárása ked-vezõen hatott az USA északkeleti régiói-ban a tölgyfák 2011. évi makktermésére,amelynek következtében a következõ év-ben (2012-ben) elszaporodtak a fehér lábúegerek (Hesperomys leucopus). A fehér lá-bú egerek túlszaporodása miatt idén ta-vasszal a rajtuk élõsködõ kullancsok(Ixodes scapularis, Ixodes dammini, Ixodespacificus, Ixodes ricinus) nagy számú meg-

jelenését várják, ezek a kullancsok pedig aLyme-kórt terjesztik. Az amerikai Járvány-ügyi és Megelõzõ Központ (CDC) szerint amegoldás, hogy akkor semmisítsék megezeket a kullancsokat, amikor azok még agazdaállaton – fehér lábú egér, vagy észak-amerikai mókus – táplálkoznak, mivel csaka fiatal kullancsok terjesztik a Lyme-kórt(ezt egyébként egy ún. “kullancs ládával”kívánják megvalósítani, ami nagyban ha-sonlít egy patkány ládához).

A nedves idõjárás kedvezõ a kártevõkszámának növekedésére. Különösen igazez a hangyákra, mert a rendkívül magascsapadék a hangyákat helyváltoztatásrakészteti. Nos, ezt a napokban már magamis tapasztaltam, amikor fürdés közbentöbb tucat hangya szemlélte tevékenysé-gemet a kád peremérõl.

Emlékszünk még, hogy a 2012 év végénAmerikában tomboló Sandy hurrikánt kö-vetõen a New York-iak patkányinváziótóltartottak, hiszen köztudott, hogy a patká-nyok jó úszók, és nem feltétlenül fulladtakmeg az áradásban. Vagyis a hóolvadástkövetõen több patkányészlelés bejelentés-re számíthatunk.

A fentieket összegezve, bár most na-gyon utáljuk a tavaszi havazást, a kártevõ-irtó szakmában tevékenykedõk szempont-jából ez jót hozhat. Köszöntsük tehát a ha-vas húsvétot vidáman!

Németh MáriaBábolna Bio Kft.Titkárságvezetõ

Jó-e nekünk a tavaszi hó?

Tisztelt Tagjaink,

Az alábbiakban az Alapszabályban történt változásokatolvashatják, dõlt betûvel szedve.A 2012. november 8-án, Esztergomban tartott közgyûlésaz Alapszabály alábbi módosításait szavazta meg:

4. § A Szövetség tagjai, tagsági viszony1. A Szövetség tagjai lehetnek mindazok a személyek (ter-

mészetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nemrendelkezõ szervezet) akik a Szövetség Alapszabályátmegismerik, céljait elfogadják, nyilatkoznak a belépé-si szándékukról és a Szövetség biztosította jogokkal él-nek és a kötelezettségeket elfogadják.

6. A Szövetség tagsága megszûnik:– a tag halálával, illetve megszûnésével,– kilépéssel,– a törléssel.

Kilépés esetén a tagságról történõ lemondásról írásban, iga-zolható módon kell nyilatkozni, a lemondásról szóló nyilat-kozatot az Elnöknek kell megküldeni. A tagsági jogviszonya lemondásról szóló nyilatkozat Szövetség általi átvételéneknapján szûnik meg, azonban a tagot terhelõ, kilépésig fel-merülõ tagdíjhátralék megfizetése alól nem mentesít.8. A Szövetség tiszteletbeli tagokat vehet fel tagjai közé.

A Szövetség tiszteletbeli tagjává olyan személy válhat, akia Szövetség célja szerinti területen vagy ahhoz kapcsoló-dó területen folytat tevékenységet. A tiszteletbeli tagnaktagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli ta-gok a Szövetség rendezvényein, szerveinek ülésénrészt vehetnek tanácskozási joggal; döntési jogkörrelnem rendelkeznek. /1/

A tiszteletbeli tag nem válaszható tisztségviselõvé, kötelesbetartani az Alapszabály rendelkezéseit.5. § A Szövetség szervezete1. A Közgyûlés (küldött közgyûlés) a Szövetség legfõbb

szerve. A Szövetség Közgyûlését szükség szerint, delegalább 3 évenként kell összehívni. /6/

A Közgyûlés (küldött közgyûlés) összehívása:a Fõtitkár és az Elnök által – postai úton vagy a tag által er-re a célra megadott e-mail címre – kiküldött meghívónak aKözgyûlés (küldött közgyûlés) napját 15 nappal megelõzõ-en kell a tagokhoz megérkeznie.A Közgyûlés (küldött gyûlés) határozatképességéhez atagok több mint 50 %-ának ( 50 % + 1 szavazat ) jelen-léte szükséges. /6/

A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyûlés(küldött gyûlés) változatlan napirend mellett hívhatóössze ugyanazon napra, ugyanazon helyre, az eredetiközgyûlési meghívóban megjelölt egy órával késõbbi idõ-pontra. A megismételt Közgyûlés a megjelentek számá-ra tekintet nélkül határozatképes. /6/A Közgyûlés (küldött gyûlés) döntési rendje:– döntéseit a jelenlévõ tagok szótöbbségével, nyílt szava-

zással hozza;– titkos szavazással választja a Választmány tagjait, az

Elnököt és Fõtitkárt, valamint az Ellenõrzõ és Szám-vizsgáló bizottság tagjait;

– titkos szavazással dönt a tagsági jogviszony törlésseltörténõ megszüntetésérõl.

A Közgyûlés (küldött gyûlés) jegyzõkönyvvezetõt és a jegy-zõkönyvet hitelesítõ két tagot megválasztja, határozatait aHatározatok Tárában elhelyezi.2. Rendkívüli Közgyûlést (küldött gyûlést) kell összehív-

ni, ha a tagok minimum 20 %-a azt a Választmánytól– az ok és a cél megjelölésével – kéri. /6/

3. A Közgyûlés (küldött gyûlés) kizárólagos hatáskörébetartozik:– döntés az Alapszabály elfogadásáról, módosításáról;– döntés a Szövetség egyesülésérõl, szétválásáról vagy fel-

oszlásának kimondásáról;6. A Szövetséget a mindenkori elnök és fõtitkár önállóan

képviseli. Az elnök és a fõtitkár a bankszámla feletti ren-delkezési, utalványozási jogot is önállóan gyakorolja.

9. § A Szövetség gazdálkodása1. A Szövetség éves költségvetés alapján mûködik. Bevé-

teleinek alapját a 4. § 4-5 pontjaiban foglaltak képezik. 2. A gazdálkodás rendjét a hatályos jogszabályok és az

Alapszabály, valamint a Közgyûlés (küldött gyûlés)határozza meg.

3. A Szövetség célja megvalósítása érdekében nonprofit,kiegészítõ jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységetvégezhet.

10. § Záró rendelkezésekA Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat,szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támoga-tást nem nyújt.A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben aPolgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény és azegyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2012. éviCLXXV. törvény rendelkezései irányadók.

Magyar Kártevõirtók Országos SzövetségeAlapszabályának módosításairól

2 KÁRTEVÕIRTÁS XX. évfolyam, 1. szám

Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim!

Mivel a jövõ a jelenen keresztül amúlttal kezdõdik, ezért a korábban OKI,ma OEK Tájékoztató története elõadá-sunk szerves része.

A napjainkban már mindenki által jólismert kiadvány csírája 1966-ban, az Or-szágos Közegészségügyi Intézetben aDezinszekciós és deratizációs osztálymegalakulásához kötõdik.

Az irtószer hatóanyagokra vonatkozószakmai irányelvek már 1962-ben ismer-tek voltak. Ugyanis az Egészségügyi Mi-nisztérium sorozatának „Rovar- és rág-csálóirtó-szerek felhasználása – Óvó-rendszabályok” címen Makara Györgyés Zoltai Nándor közremûködésével el-készített elsõ kötete az ezek alkalmazá-sára vonatkozó gyakorlati kérdéseket ismegfelelõ mélységben ismertette.

Ugyanakkor az egyes hatóanyagokbólelõállított különféle formulációk fel-használásáról az azok alkalmazásábanérdekeltek (sem a közegészségügyi háló-zat, sem a képesített szakemberek) sem-minemû információval nem rendelkez-tek, tekintettel arra hogy a korábbi évek-ben (elõször 1955-ben, majd az 1959-ben) kiadott irtószer-rendeletek, jogsza-bályi jellegükbõl adódóan az engedélye-zett készítmények gyakorlati alkalmazá-sára vonatkozó utalásokat nem tartal-mazhattak.

Ennek a szakmai hiányosságnak kiik-tatása érdekében az osztály hozzáfogottnemcsak a hiányolt ismeretek tartalma-zó, hanem az irtószerek engedélyezésé-ben bekövetkezett változásokat folyama-tosan követõ és rendszeres idõközön-ként megjelenõ szakmai útmutató elké-szítéséhez.

Az elsõ, 1966. és 1967. évi kiadványok-ban megjelent információk csak a köz-egészségügyi hálózat részére készültek.

1968-tól azonban a „Tájékoztató a fel-használható rovar- és rágcsálóirtó sze-rekrõl” címmel megjelent kiadásokbanaz egészségügyi kártevõirtásban vala-mennyi érdekelt számára az összes, a ki-advány nyomdába kerülésének idõpont-jában engedélyezett készítmény és azokfelhasználására alkalmas eljárások is-mertté váltak.

Ezzel párhuzamosan megteremtettüka kiadvány jogszabályba rögzített kötele-zõ érvényû alkalmazásának lehetõségét.Az 1969-ben kiadott és 24 évig, 2003-ighatályban levõ irtószerrendelet rögzítet-te, hogy: „ az irtószerek használatánakszakmai irányelveit az OKI Tájékoztatótartalmazza.”

Ezt a kötelezettséget a járványügyirendelet végrehajtására 1973-ban ki-adott egészségügyi miniszteri utasítások,az egészségügyi kártevõirtás Szabályza-tai pedig megerõsítették.

Az évek folyamán a Tájékoztató márnemcsak az irtószerek felhasználásáravonatkozó ismereteket részletezte, ha-nem egyre inkább az egészségügyi kárte-võk elleni védekezés teljes vertikumáravonatkozó szakmai irányelvek ismerteté-sére törekedett.

Ennek megfelelõen annak ismeret-anyaga a munkavédelem területén azegyéni védõeszközökkel és az orvosivizsgálatok rendszerével, az elsõsegély-nyújtásban az orvosi szaksegéllyel, a kör-nyezetvédelemben pedig elsõsorban azélõvíz védelmére szolgáló, és a kártevõvállalkozások mûködésére vonatkozószempontokat tárgyaló ismeretanyaggalbõvült, amely a kiadvány újabb, a napja-inkban is használt címének felvételéhezvezetett.

Késõbb a HACCP-rendszer keretébenaz egészségügyi kártevõirtásra vonatko-zó irányelv is beépítésre került melynekalkalmazása 2003-2007. között az akkoriföldmûvelésügyi, illetve egészségügyiminiszteri együttes rendelet szerint köte-lezõ érvényû volt.

A kiadvány kötelezõ érvénye a jár-ványügyi és a biocid rendeletben foglal-taknak megfelelõen tovább bõvült ésnapjainkban egyértelmû, hogy:

– a védekezés szakmai irányelveit, – az alkalmazható irtószereket és eljá-

rásokat, valamint – a közegészségügyi hálózat intézetei-

nek feladatait, továbbá – az irtószerek szakszerû és biztonsá-

gos felhasználásával kapcsolatos részle-tes elõírásokat továbbá azok értelmezé-sének kötelezõ érvényû szabályait a Tá-jékoztató tartalmazza.

Tisztelt Hallgatóság!Több, mint 20 éven keresztül e jól be-

vált, mindenki által közismert szerkeze-tû kiadványnak általában 2 évenkénti ki-adását semmi sem akadályozta.

A korábban jól áttekinthetõ folyama-tok azonban az Európai Unió tagjaként,részben a „termékek szabad áramlását”biztosító irányelvre figyelemmel, rész-ben pedig a hatóanyag-felülvizsgálatiprogram miatt rohamosan felgyorsultak,amelyek az engedélyezett irtószerek szá-mának rohamos növekedéséhez veze-tett, de ebben a jelenségben az ún. „köl-csönös elismerésre” beérkezõ kérelmekegyre szaporodó száma sem elhanyagol-ható.

Ezért napjainkban, egy nyomtatásbanmegjelenõ kiadvány már nem alkalmasaz engedélyezett irtószerek korábbanmegszokott formában történõ ismerteté-sére, de akárcsak felsorolására sem.

Ezt támasztják alá a táblázatban fel-tüntetett adatok is, melybõl kitûnik,hogy a 2010. évi Tájékoztató megjelené-se óta, nem egészen 2 év alatt, az abbanfelsorolt készítmények közül 83 (ezekközül a rovarriasztó szerek közel 50, arágcsálóirtó szereknek pedig 30%-a) ke-rült visszavonásra és 149 új formulációengedélyezésre!

Ezért arra a következtetésre jutot-tunk, hogy a kiadvány tartalmát megvál-toztatjuk és a több, mint 45 éves gyakor-lattal ellentétben az irtószerek korábbanmindenki által jól ismert több szempon-tú felsorolásától a készülõ Tájékoztató-ban eltekintünk.

Az elmondottaknak megfelelõen az újTájékoztató – jelenlegi elképzelésünkszerint – a következõ fejezeteket tartal-mazza.

Az 1. fejezet a kémiai biztonság kérdé-se mellett a biocidekre és az azok közétartozó irtószerekre vonatkozó, részbenaz Európai Unió 2012-ben kiadott új,részben az elõreláthatóan még két évighatályban levõ 2003-ban megjelent hazaibiocid rendeletben rögzített fogalmimeghatározások ismertetésén túlmenõ-en az Európai Unió felülvizsgálati prog-ramjának a kiadvány nyomdába kerülé-sekor fennálló aktuális helyzetét is is-merteti.

XX. évfolyam, 1. szám KÁRTEVÕIRTÁS 3

Az új, 2013. évi OEK TÁJÉKOZTATÓ(az elõadás a MaKOSZ konferencián hangzott el,

2012. november 7-én, Esztergomban)


A 2 fejezet a kártevõk elleni védekezésáltalános érvényû vonatkozásai mellett arezisztencia késleltetésének gyakorlatilehetõségeit sorolja fel.

A 3. fejezet elsõ alkalommal, önállóanfoglalkozik a HACCP fogalomköre ke-retében az egészségügyi kártevõk ellenivédekezésnek az élelmiszer-ipari szak-ágazatokban, illetve a közétkeztetési- ésa vendéglátó-ipari egységekben alkalma-zandó rendszerével.

A kiadvány legjelentõsebb változásai a4. az 5. és a 6. fejezetet érintik.

Az ízeltlábúak, a rágcsálók és a mada-rak elleni védekezés módszereit azegészségügyi kártevõirtásra jogosítószakképzés ismeretanyagára építve ala-kítottuk át. Minden módszernél, egysé-ges szerkezet szerint, elõször leírjuk azeljárás alapelvét, majd felsoroljuk a cél-kártevõt vagy célkártevõket, ami, illetveamik ellen bevethetõ, megadjuk továb-bá, hogy az eljárás alkalmazására milyenszakképzettségû személy jogosult. Is-mertetjük az eljárás elõnyeit és hátrá-nyait, alkalmazásának gyakorlati techno-lógiai szempontjait, továbbá a felhaszná-lásakor betartandó biztonsági elõíráso-kat.

A jelenlevõ képesített szakemberekszámára nyilvánvaló, hogy a Tájékozta-tóban ismertetett valamennyi módszerhatékony alkalmazásához a különfélekártevõk biológiai tulajdonságainak is-merete nélkülözhetetlen. Ez az értékál-ló, évtizedek óta gyakorlatilag változat-lan tudásanyag az általunk készített,napjainkban már 15-re bõvült Módszer-tani levélbõl szükség esetén bármikorfelújíthatók. Az ábrán feltüntetett, ésmint látható egyes kártevõk esetébenakár többször is átdolgozott (de a kárte-võk biológiai tulajdonságait érintetlenülhagyó!) kiadványok az internetrõl meg-jelenésükkel egyidejûleg folyamatosanletölthetõk.

A 7. fejezet kizárólag a munkatársi el-sõsegélynyújtás bármely mérgezésnél al-kalmazható egyetlen lehetõségérõl, azáltalános eljárás végrehajtására vonatko-zó tudnivalókról, majd az orvosi szakse-gély ellátásához szükséges információk-ról, irtószermérgezés esetén az egyes ha-tóanyagcsoportoknak, gázmérgezéskorpedig az alkalmazható mérgesgázoknakmegfelelõen ad áttekintést.

A 8. fejezet a munkavédelmi elõírásokkeretében továbbra is az egyéni védõ-eszközökrõl, a munkaalkalmassági orvo-si vizsgálatok és a biológiai monitorozásaktuális rendszerérõ tájékoztat. A kör-nyezetvédelem területén pedig változat-lanul az élõvíz, a méhek, illetve a ha-

szon- és háziállatok védelme szempont-jából meghatározó, továbbá a veszélyeshulladékokat érintõ fontosabb elõíráso-kat tartalmazza.

A 9. fejezet ugyancsak változatlan for-mában és tartalommal a szakvállalatokatérintõ mindazon irányelveket rendszer-be foglalja, amelyek a vállalkozások ha-tékony és veszélytelen mûködésénekbiztosítékai.

A 10. fejezet továbbra is a közegész-ségügyi hálózat feladatait részletezi,amelyben kiemelt jelentõségû a védeke-zés aktuális helyzetérõl történõ folyama-tos tájékozódás. Ismerteti továbbá az el-látáshoz nélkülözhetetlen adminisztratívés operatív teendõket, valamint a köz-egészségügyi hálózat elérési lehetõsége-it.

E fejezet tartalmát azonban az állam-igazgatás területén bekövetkezett lénye-gi változások jelentõs mértékben megha-tározzák.

Az 1955-1990. között közismert ésmegyei tagozódású Közegészségügyi-Járványügyi Állomásokat, 1991-ben azÁllami Népegészségügyi és TisztiorvosiSzolgálat megalakulását követõen azÁNTSZ megyei (fõvárosi) intézetei kö-vették. Ezek az intézmények 2006-tól akorábbi 19 megyei és 1 fõvárosi tagozó-dás helyett már 7 regionális intézet kere-tében látták el tevékenységüket.

2011-ben azonban az ÁNTSZ korábbi(megyei majd regionális) intézetei a me-gyei tagozódású Kormányhivatalokhozintegrálódtak és napjainkban annakNépegészség-ügyi Szakigazgatási Szer-veként látják el feladataikat.

Az elõzõhöz hasonló változáson men-tek át az egykori városi Közegészség-ügyi-Járványügyi Szolgálatok, amelyeketkezdetben az ÁNTSZ korábban városi,késõbb kistérségi intézetei váltottak fel.Újabban pedig a korábbi kistérségi és fõ-városi kerületi intézeteket a megalakulójárási hivatalokhoz integrálták.

Kétségtelen, hogy 1984-ig a járások-ban már mûködött a hálózat Közegész-ségügyi-Járványügyi Kirendeltség elne-vezéssel.

Függelék formájában a Tájékoztatónyomdába kerülésének idõpontjában atevékenység egészét érintõ hatályos jog-szabályok teljes szövegét feltüntetjük.Megjegyezni kívánjuk, hogy az ismerte-tett jogszabályokban bekövetkezõ eset-leges változások az interneten az ábránfeltüntetett keresés alapján aránylagkönnyen és folyamatosan nyomon követ-hetõk.

Tisztelt Konferencia!Most az új kiadványból hiányzó feje-

zetre, az engedélyezett irtószerekre vo-natkozó és a gyakorlat számára fontosinformációhoz jutás lehetõségére kívá-nunk rátérni. Ugyanis szakmai szem-pontból a forgalomban levõ irtószerekrevonatkozó ismeretek a tevékenység ellá-táshoz nélkülözhetetlenek.

Ezért meg kívánjuk teremteni annaklehetõségét, hogy valamennyi engedé-lyezett készítménynek legfontosabb jel-lemzõi bárki számára az internet egymeghatározott honlapján elérhetõk le-gyenek.

Többcélú programot tervezünk. Így azirtószer megnevezésén túlmenõen módnyílik a termékcsoport/típus, a ható-anyag, a forgalmazási kategória, a fel-használási módszer, a gyártó és a forgal-mazó szerinti keresés lehetõségére.

Elérhetõvé kívánjuk továbbá tennipdf-formátumban valamennyi forgalom-ban levõ készítmény „Engedélyezésilap”-ját, amely elsõsorban az alkalmazá-si paraméterek és biztonsági elõírásokismeretéhez elengedhetetlen, ugyanis atermék eladásakor kötelezõen átadandó„Biztonsági adatlap” ezeket az informá-ciókat nem tartalmazza.

Ezeket az információkat – az újonnanengedélyezett, illetve az idõközben visz-szavont irtószereket – rendszeres idõ-közönként a honlapra feltesszük.

Az új kiadvány megjelenésének idõ-pontja az interneten történõ elérhetõséglehetõségének megteremtésétõl, az errevonatkozó információs program?? elké-szítésétõl függ.

Meggyõzõdésünk, hogy a védekezésimódszerek alkalmazására vonatkozó újismeretanyaggal kiegészített, módosítottszerkezetû, új OEK Tájékoztató tartal-ma mind a szakmai elvárásokat, mind ajogszabályokban rögzített követelmé-nyeket teljes mértékben kielégíti, továb-bá megfelel az Európai Unió elvárásai-nak.

Az engedélyezett irtószerekre vonat-kozó információknak a kiadványból valómellõzése pedig – véleményünk szerint –a Tájékoztató hosszú idõn keresztüli al-kalmazhatóságát teszi lehetõvé.

Reméljük, hogy ebben a várhatóan2013 elején megjelenõ kézikönyvben azegészségügyi kártevõirtás területén bár-mely érdekelt megtalálja az érdeklõdésikörének megfelelõ gyakorlati ismerete-ket.

(dr. Szlobodnyik Judit, Zöldi Viktor,Papp Kamilla, dr. Erdõs Gyula

Országos Epidemiológiai Központ,Budapest)

Az országos helyzet áttekintése és atapasztalatok értékelése érdekében, aszervezett csípõszúnyog-gyérítést légiúton, az Országos Tisztifõorvosi Hivatalengedélyével végzõ szakvállalatok a ha-tályos Tájékoztató 4.2.9.1. pontja szerinttárgyév október 15-ig kötelesek írásbanaz alábbi adatokról tájékoztatni az Or-szágos Epidemiológiai KözpontDezinszekciós és Deratizációs Osztályát:

• a ténylegesen elvégzett kezelésekszáma, a kezelt terület(ek) helye,nagysága és idõpontja (imágóirtásés lárvairtás vonatkozásában külön-külön);

• az egyes helyeken egy-egy kezelés-hez felhasznált készítmény (szú-nyogirtó és/vagy szúnyoglárva-irtószer) megnevezése és mennyisége(több készítmény alkalmazása ese-tén külön-külön);

• a kezelések hatékonyságának konk-rét, %-os mérési eredményei azegyes területeken alkalmazott ké-szítményekre (szúnyogirtó és/vagyszúnyoglárva-irtó szerre) vonatko-zóan, továbbá

• a kezelések során szerzett tapaszta-latok és javaslatok.

2012-ben légi imágógyérítésre 20, te-nyészõhely-kezelésre 8 szakvállalat kért

és kapott engedélyt. Ezek közül 18, illet-ve 5 cég végzett ténylegesenkezelés(eke)t. Jelen közleményben is-mertetjük a szakvállalatoktól beérkezett,2012. évben végzett imágó- és lárvagyérí-tésre vonatkozó adatokat.

(1) ImágógyérítésA légi úton, ULV-eljárással végzett ke-

zelések összesített adatait az 1. táblázattartalmazza.

A 2012-ben kezelt teljes területnagy-ság az elõzõ évinél 20%-kal nagyobbvolt, viszont az azt megelõzõ 3 év átlagá-tól jelentõsen elmarad, annak csak mint-egy harmada (2. táblázat).

2. táblázat Légi ULV-eljárássalkezelt területnagyság, 2008-2012.

Év Területnagyság (ha)

2008 444073

2009 477310

2010 649773

2011 131230

2012 159174

Minden, erre a célra engedélyezett ir-tószer alkalmazásra került 2012-ben. Ahatóanyaga mind a 6 terméknek adeltametrin, amely így a hazai légi imá-gógyérítésben használt egyedüli biocidhatóanyag (megjegyzendõ, hogy aMosquitox 1 ULV Forte szinergenskéntpiperonil-butoxidot tartalmaz). A fel-használt ULV-formulációk közül 4 (aMosquitox 1 ULV, a Mosquitox 1 ULVForte, a K-Othrin ULV és a Delta ULVszúnyogirtó szer) felhasználásra kész, 2(az Aqua K-Othrine rovarirtó koncent-rátum és a K-Othrin 10 ULV-koncentrá-tum) hígítva alkalmazandó. Az utóbbikét formuláció felhasznált mennyisége, ahígítási aránnyal korrigálva lehetõvé te-szi az egyes készítmények kezelt terület-re kijuttatott arányának értékelését,amelyet az 3. táblázat szemléltet.

Az adatok alapján elmondható, hogya kezelt területek 85%-án két készít-ménnyel végezték a szúnyogimágók légigyérítését. Ez a kép hasonló a 2011. évi-


A 2012. évi szervezett csípõszúnyog-gyérítés adatai

1. táblázat Légi ULV-eljárással végzett kezelések adatai, 2012.


hez, azzal a különbséggel, hogy akkornem ennyire kiegyensúlyozott (45-40%),hanem 60-26%-os volt a K-Othrin ULVszúnyogirtó szer és az Aqua K-Othrinerovarirtó koncentrátum részesedése.

Az imágóirtás hatékonyságát a keze-lés elõtt, illetve azt követõen, idõegységalatt a vizsgált személyre szálló nõstényimágók számolásával állapítják meg. Az1. táblázatból kitûnik, hogy az elvégzettkezelések a szakmai követelménykénttámasztott legalább 80%-os hatékonysá-got elérték, illetve meghaladták. A ké-szítményenkénti összesített átlagokbólpedig megállapítható, hogy a közük lévõkülönbség elhanyagolható mértékû. Akezelések jelentõs részénél sajnálatosmódon nem történt hatékonysági mérés,illetve ha volt is, errõl osztályunkat nemtájékoztatták.

(2) LárvagyérítésA csípõszúnyog lárvákra szelektív

Bacillus thuringiensis var. israelensis (Bti)hatóanyagú készítményekkel végzett ke-zeléseket a 4. táblázat részletezi.

A táblázat adataiból kitûnik, hogy2002-höz viszonyítva a kezelt terület-nagyság az elõzõ évihez képest 44%-kalnagyobb volt, azonban jelentõsen elma-

rad az azt megelõzõ 3 év átlagától: an-nak csak mintegy 60%-át érte el.

Rendkívül kedvezõtlen az a tendencia,hogy a lárvagyérítésekkor a kivitelezõkmár második éve teljesen mellõzik a szi-lárd formulációkat. Ennek oka mindenbizonnyal ezek magasabb fajlagos költ-sége, azonban meg kell jegyezni, hogy anövényzettel fedett tenyészõhelyeken afolyékony halmazállapotú készítményekrosszabb hatásfokkal alkalmazhatóak, il-letve használatuk ilyen szituációkban ki-fejezetten ellenjavallt.

(3) Összefoglalás Összességében elmondható, hogy

2012-ben számottevõ csípõszúnyog-po-puláció az országban sehol nem alakultki. Gondot legfeljebb idõszakosan és lo-kálisan okoztak egy-egy faj, illetve több,együtt fejlõdõ faj alkotta szúnyoge-gyüttes koncentráltabban megjelenõnõstényei. Ebben szerepet játszott a kö-zepesen csapadékos tél, amelyet csapa-dékban szegény tavasz követett. Az aszá-lyos idõjárás nyáron is megmaradt, ami-hez kánikulai idõszakok társultak. Ezértnagyobb idõszakos, csapadék következ-tében létrejövõ tenyészõhelyek jellemzõ-en nem alakultak ki, illetve a nagyobb

folyók árterein is csak a tenyészõhelyekkisebb része került víz alá.

A kezelések egy részére – a beszámo-lók szerint – „preventív” jelleggel, nem-zeti ünnepet (augusztus 20.), illetve a te-lepülés közösségi életéhez kapcsolódó,jelentõsebb szabadtéri programot meg-elõzõen került sor.

(4) A szervezett szúnyoggyérítést érintõ

jogszabályi változás A 18/1998. (VI. 3.) NM (járványügyi)

rendelet 2012 áprilisában módosult. Eszerint:

Földi jármûrõl melegköd-képzésselvagy hidegköd-képzéssel vagy ULV-eljárással történõ szúnyogirtás csak akülön jogszabály alapján vagy az egész-ségügyi kártevõirtó tevékenységrõl és azegészségügyi kártevõirtó tevékenységengedélyezésének részletes szabályairólszóló 2/2010. (I. 26.) EüM rendelet alap-ján kiadott egészségügyi kártevõirtó te-vékenységi engedély birtokában végez-hetõ. A földi jármûrõl végzett szúnyogir-tást a kezelést megelõzõ 24 órával a ke-zelés helye szerint illetékes kistérséginépegészségügyi intézetnek be kell je-lenteni. A bejelentésben közölni kell

– a kezelendõ terület helyét és nagysá-gát,

– a szúnyogirtás kezdetének és befeje-zésének idõpontját,

– az alkalmazásra kerülõ irtószert, – a kijuttatás módját, valamint– a kezelésre jogosult szakképzett sze-

mély nevét.

(5) Újonnan engedélyezettkészítmény

A Bábolna Környezetbiológiai Köz-pont Kft. kérelmet nyújtott be aMosquitox®-LAMBDA 1 ULV szú-nyogirtó szer 2012. január 26-án kelt for-galomba hozatali engedélyének módosí-tására, amelyben kezdeményezték – aföldi kijuttatás mellett – a légi úton valóalkalmazásra történõ engedélyezést is. Akérelemhez a szakmai követelmények-nek megfelelõ hatékonyság-vizsgálati je-lentést mellékeltek. Ennek megfelelõena készítmény az idei szezonban már légiúton is kijuttatható lesz (ennek részlete-it az új használati utasítás fogja tartal-mazni.)

Zöldi Viktor, Papp Kamilla (Országos Epidemiológiai Központ,

DD Osztály)

3. táblázat ULV-formulációk megoszlása a kezelt terület arányában,2012.

Irtószer neve Területnagyság Részesedés (ha) a teljes terület

nagyságból (%)

K-Othrin ULV szúnyogirtó szer 70887 44,5Aqua K-Othrine rovarirtó koncentrátum 64106 40,3K-Othrin 10 ULV-koncentrátum 11884 7,5Mosquitox 1 ULV szúnyogirtó szer 11497 7,2Delta ULV szúnyogirtó szer 400 0,25Mosquitox 1 ULV Forte szúnyogirtó szer 400 0,25

4. táblázat Szúnyogtenyésztõ helyek kezelése, 2008-2012.

A kártevõirtási tevékenységet elsõsorban EU-irányelvek és-rendeletek szabályozzák, melyek a következõk:

• 2009/128/EK irányelv a peszticidek fenntartható haszná-latának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meg-határozásáról;

• 528/2012 rendelet a biocid termékek forgalmazásáról ésfelhasználásáról;

• 1107/2009/EK rendelet a növényvédõ szerek forgalombahozataláról;

• 2006/1233/EK irányelv a belsõ piaci szolgáltatásokról.Mivel ezek a rendeletek és irányelvek nem teljes körûen fe-

dik le a kártevõirtó szolgáltatók tevékenységét, ezért az Euró-pai Szabványügyi Szervezet (CEN) megalakította a CEN/TC404 mûszaki bizottságot, amelynek keretein belül elkezdték ki-dolgozni azt az európai szabványt, amely a „Kártevõ-mentesíté-si szolgáltatások. Követelmények és kompetenciák” címet kapta.A szabvány alkalmazói biztosak lehetnek majd abban, hogymegfelelnek az európai elõírásoknak, illetve az általuk nyúj-tott szolgáltatás elismert lesz mind a hazai, mind az európai pi-acon. Biztonságos és hatékony – valódi szakértõket felvonulta-tó – szolgáltatást tudnak biztosítani, ezáltal az ügyfelek bizal-ma és nem utolsó sorban piaci részesedésük is növelhetõ, hi-szen közbeszerzési pályázatok esetén a szabványoknak valómegfelelés, fõleg az európai szabványoké elsõbbséget élvez.

2011-ben megalakult a CEN/TC 404 európai mûszaki bi-zottság magyar tükörbizottsága az MSZT/MB 913, amelyreazért volt nagy szükség, hogy az európai szabványok készítésé-ben a magyar kártevõipar érdekei képviseltetve legyenek. AzMSZT/MB 913 tagjai által kialakított egységes álláspontot aCEN/TC 404 ülésein az MB tagjai által megválasztott szakér-tõ – jelen esetben Dr. Bajomi Dániel – képviseli.

A szabvány minden kártevõ elleni tevékenységet folytatóvállalkozásra vonatkozik, ugyanakkor nem vonatkozik a mezõ-gazdasági növényvédelemre és a rendszeres szerzõdéses taka-rítási szolgáltatásokhoz társuló szokásos takarításra és fertõt-lenítésre. Az alkalmazási területet követõen a szabvány legkri-tikusabb és egyben a legfontosabb része a fogalom meghatáro-zások, még érezhetõen kiforratlanok, de valószínûleg a tárgya-lások elõrehaladtával le fognak tisztulni.

Az európai szabvány kulcsfontosságú része az alábbi folya-matábra, amely a kártevõ-mentesítési szolgáltatás folyamatátmutatja be lépésrõl lépésre:

Az egyes lépésekhez tartozó feladatoknak – melyeket aszabvány szakaszai részletesen kifejtenek – nemcsak meg kellfelelniük a szolgáltatóknak, hanem bizonyítaniuk is kell, hogyképesek ezen folyamatok lépéseinek megfelelni.

Az alábbiakban nagy körvonalakban bemutatásra kerül ma-ga a szabványjavaslat.

A folyamat elsõ lépéseként fel kell mérni a FERTÕZÖTT-SÉG MÉRTÉKÉT, amely a következõkbõl áll:

• kártevõ(k) azonosítása (jelenlévõ, várható);• jelenlétük mértéke és eloszlása;• helyi tényezõk felmérése;• korábbi vizsgálatok, kezelések stb. hatékonyságának átte-

kintése és értékelése.Ha megállapításra került a kártevõk jelenléte, második lé-

pésként fel kell mérni a FERTÕZÖTTSÉG FORRÁSÁT/KI-

VÁLTÓ OKÁT, amelyet késõbb mind a formális ajánlathoz,mind pedig a kezelési stratégiák tervezéséhez figyelembe kellvenni.

A kezelési stratégia kiválasztásához az ügyfél és a helyszínKOCKÁZAT-ÉRTÉKELÉS-ére van szükség, ahol is fel kellmérni:

• az épület jellegét és szerkezetét;• a környezetet;• helyszínt és az ott végzett tevékenységeket;• az ügyfélnek a kockázathoz való hozzáállását;• számításba kell venni a környezetre és nem a célfajokra

gyakorolt hatásokat. Minden szolgáltatónak ismernie kell azokat a rendeleteket,

amelyek érvényesek rájuk és ezek ismeretében kell kiválaszta-niuk a megfelelõ irtási stratégiát.

A fentiek ismeretében el kell készíteni aKÁRTEVÕMENTESÍTÉSI TERV-et. A kártevõmentesítésiterv kialakításakor az alábbi lehetõségeket kell mérlegelni,majd kiválasztani a megfelelõ(ke)t:

* élõhely-módosítás;* biológiai irtás;* fizikai irtás;* mechanikai szabályozás.A következõ lépésként a szolgáltatónak el kell készítenie a

FORMÁLIS AJÁNLAT-át az ügyfélnek. A formális ajánlatlegalább a következõket tartalmazza:

* a fertõzöttség relatív kockázata;• a helyszíni vizsgálat eredménye;• a megállapított fajok eredete és elõfordulásuk helye;• a kártevõk eloszlása és nagysága;• a lehetséges károk, az intézkedés sürgõsségének meghatá-

rozása;• a javasolt kezelési stratégia leírása és teljes kockázatérté-

kelése;• külsõ segítség igénybevétele igen/nem (ha igen kikkel pl.:

közmûszolgáltatók);• árajánlat stb.Ha az ügyfél elfogadta a szolgáltató formális ajánlatát, a

szolgáltató megkezdheti a mûködési protokollok szerintiSZOLGÁLTATÁS-t, amely tartalmazza:


A kártevõirtás szabványosítása(Elhangzott a MaKOSZ XXII. országos konferenciáján,

Esztergomban, 2012. november 7-én)

• a megfelelõ irtási módszer kiválasztását;• az alkalmazási módszert;• a készlet szállítását;• a hulladékkezelést és a helyszín megtisztítását• a kezelésrõl készült nyilvántartásokat (milyen hatóanyag,

milyen mennyiségben stb.).A szolgáltatás elvégzése után a szolgáltatónak FORMÁLIS

JELENTÉS-t kell készítenie az ügyfél számára, amelynek tar-talmaznia kell, hogy a megegyezés szerinti szolgáltatást elvé-gezte, ugyanakkor minden eltérésrõl tájékoztatnia kell az ügy-felet. Ezt követõen minden olyan ajánlott intézkedésre is felkell hívnia a szolgáltatónak az ügyfél figyelmét, amellyel elke-rülheti a fertõzés kiújulását.

A szabvány külön kitér az egyes kompetenciára, ki mely fel-adatokra jogosult, és az egyes jogosultságokhoz mivel kell ren-delkeznie. Külön szakasz foglalkozik a szolgáltatás során hasz-nált berendezésekkel és eszközökkel, illetve kitér a szükségesdokumentációk körére.

Mivel ezen európai szabvány még nagyon kezdetleges fázis-ban van, ezért természetesen e cikkben szereplõ adatok/tartal-mak változhatnak, de mégis nagy vonalakban fel tudja hívni akártevõirtási szolgáltatást végzõ cégek figyelmét a várható eu-rópai elõírásokra.

Csík GabriellaMagyar Szabványügyi Testület


Az utóbbi idõben sok kár-tevõirtó szolgáltatónak gon-dot okozott a patkányirtássorán az etetõ szerelvénye-ken elhelyezendõ szöveg(felirat), mert az ellenõrzéstvégzõ közegészségügyi ha-tóság eltérõ szöveg feltün-tetéséhez ragaszkodott.

Ezért levélben fordultunkaz ÁNTSZ OTH-hoz, hogyadjon iránymutatást a38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes ren-delet 8. számú mellékleté-nek 6. pontjával kapcsolat-ban.

Mellékelten közöljük azOTH Járványügyi Fõosz-tályvezetõjének, Dr. ÓcsaiLajosnak a válaszát.

Irtószerek felhasználása

A CEPA-t 1974-ben alapította a Bel-ga, a Brit, a Holland, a Francia és a Spa-nyol Kártevõirtó Szövetség. A CEPAnapjainkban 22 európai ország nemzetiés regionális szövetségeit és kártevõ-mentesítési szolgáltató cégeit, valamintnagy nemzetközi gyártókat és forgalma-zókat tömörítõ konföderáció.

Európában a kártevõirtás területéntöbb mint 10.000 vállalat 40.000 alkal-mazott munkatárssal mûködik, mintegy3.000.000 euros évenkénti bevételt pro-dukálva. Ezen túlmenõen, a kártevõirtá-si tevékenység hatása kiterjed pl. azélelmiszerfeldolgozók, a -forgalmazókés a -szolgáltatók védelmére is, ezzeltöbb mint 4.000.000 euro-t elérve éven-te.

A szakmánk veszélyben van, amennyi-ben nem gyõzünk meg minden döntés-hozót, hogy mi nem elpusztítjuk az em-bereket, az állatokat, a környezetet...,hanem éppen hogy megvédjük ezeket.Minden nap ócsárolnak bennünket,hogy veszélyt jelentünk a környezetre éshogy alternatív megoldások is rendelke-zésre állnak – így próbálva meggyõznipolitikusokat.

Szükséges annak biztosítása, hogy akártevõmentesítõ ipart úgy ismerjék,mint amely felelõsséget vállal azért, hogy

megóvja a közegészségügyi kockázatok-tól az európai polgárokat és a környeze-tet, amelyben élnek. A kártevõk potenci-ális negatív hatása nem csak az élelmi-szert érinti azáltal, hogy megsemmisítivagy megfertõzi az emberi és állati élel-miszert, hanem az egészséget is, mivel alegtöbb kártevõ betegségek és potenciá-lis járványok hordozója.

Öt évvel ezelõtt a CEPA új stratégiátalakított ki, egy erõs brüsszeli ügyvitelicsapat felállításával, pénzügyi forrásai-nak jelentõs növelésével, új tagok vonzá-sával, és új látókör, valamint új megjele-nés létrehozásával. Mindezeknek a lépé-seknek az eredményképpen az EurópaiBizottság jobban elismeri tevékenysé-günk és mûködésünk fontosságát.

Részt veszünk a Termék Engedélyezé-si és Kölcsönös Elismerési Csoport mun-kájában, amely hat hetente találkozikBrüsszelben. Ez a csoport elsõdlegesfontosságú a biocid termékek engedé-lyezési eljárásában, valamint néhány bio-cid alkalmazásának esetleges korlátozá-sában.

A CEPA legfõbb tevékenysége 2010óta az Európai Kártevõmentesítési Szol-gáltató Ipar Európai Szabványának ki-alakítása. Az Európai Szabványügyi Hi-vatalon (CEN) belül létrejött a CEN TC

404 technikai csoport e szabvány részle-tes kidolgozása érdekében. Ennek a cél-ja a követelmények és alapkompetenci-ák meghatározása a kártevõmentesítõszolgáltató vállalatok által nyújtott szol-gáltatások olyan szakmai szintjének el-érése érdekében, amely megfelel a ma-gánvállalatok, a közintézmények és aszolgáltatást igénybe vevõk szükségletei-nek. Ebben a csoportban a legaktívabbeurópai szövetségek szakértõi vannak je-len, beleértve Dr. Bajomi Dánielt, aMaKOSZ elnökét is.

A 2013. évi véglegesítést követõen aszabvány rendelkezésre fog állni, hogyminden ország, illetve vállalkozás aztönkéntes alapon alkalmazza. A megfele-lés hitelesítése – az az eljárás, amely le-hetõvé teszi a kártevõirtó vállalatok szá-mára annak bizonyítását, hogy megfelel-nek ennek a szabványnak – a CEPA fel-ügyelete alatt kerül majd megszervezés-re.

A szabvány kulcsfontosságú lesz tevé-kenységeink szakmai jellegének, vala-mint a legfontosabb európai kártevõirtószolgáltató szövetségeket képviselõCEPA alapvetõ hatásának elismerésé-ben.

Bertrand MONTMOREAUa CEPA elnöke

A CEPA rendkívüli közgyûlése (2013. február 5., Brüsszel)egyhangúlag megszavazta az Alapszabály oly módon történõátalakítását, amellyel elõkészítheti az utat a Konföderációnon-profit szervezetté történõ átalakításához, a belga törvé-nyek szabályozása szerint.

A bejegyzési papírokat a CEPA öt legnagyobb nemzeti szö-vetsége (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyol-ország és az Egyesült-Királyság), valamint a Belga és a Hol-land szövetségek – mint a CEPA alapító tagjai – írták alá.

Ez egy mérföldkõ a Konföderáció fejlõdési folyamatában,egy jeladás minden törvényhozó testület felé, hogy a CEPAkész megragadni minden kihívást és lehetõséget, amely egy, aKártevõmentesítési Szolgáltatásra vonatkozó Európai Szab-vány kialakítására vár. A Szabvány jelenleg a CEN-nel, az Eu-rópai Szabványosítási Bizottsággal történõ együttmûködésbenkialakítás alatt van, és megjelenése jövõre várható.

A bejegyzési ceremónián megjelent CEPA Igazgatók (balróljobbra): Francesco Saccone, Rainer Gsell, Brigitte Guillot,Frederic Verwilghen, Bertand Montmoreau (az Igazgató Ta-nács elnöke), Simon Forrester, Martina Flynn, Daniel Lucien,Serge Simon, Alain van Lidth de Jeude és Roland Higgins.

(a sajtóanyag az amerikai PCT News internetes magazinban(www.pctonline.com/cepa-revises-corporate-structure.aspx) ismegjelent - a szerk.)

(fordította: Németh Mária)


A CEPA törekvése az európai kártevõmentesítés érdekében(Elhangzott a MaKOSZ XXII. országos konferenciáján, Esztergomban, 2012. november 7-én)

Az Európai Kártevõmentesítõ Szövetségek Konföderációja - CEPA -szervezeti struktúra átalakítást hajtott végre egy, a Kártevõmentesítési

Szolgáltatásra vonatkozó Európai Szabvány kiadása érdekében


Jogi alapokA biocid termékek, mint kész szerek fel vannak mentve a

REACH rendelet (1907/2006/EK) elõregisztrációs és regiszt-rációs kötelezettsége alól. Tehát ilyen termékek importja ese-tén 1 t/év mennyiség felett sincs ilyen feladat.

Azonban a felmentés nem szerepel az un. CLP rendeletben(1272/2008/EK), ezért a veszélyesnek minõsülõ biocid termé-kek forgalomba hozatala esetén az abban szereplõ veszélyesanyagkomponensek új osztályozását be kell jelenteni az Euró-pai Vegyi Anyag Ügynökségnek. Ez a feladat mennyiségtõlfüggetlen, de csak a felhasználói lánc elején álló cégeket érin-ti, akik kémiailag ezeket a hatóanyagokat gyártják, vagy a Kö-zösségbe importálják.

Hasonlóan nem vonatkozik felmentés a biztonsági adatlapadási kötelezettségre, és arra, hogy a felhasználó az abbanmegadott biztonságos módon használja a veszélyes terméke-ket (REACH rendelet, annak módosításai és aktualizálásai).A továbbiakban e két kérdéssel foglalkozom.

Idõben változott, hogy mikor, milyen jogszabály szabályoztae két területet. Itt három fontos idõpontot kell figyelembevenni:

2007. június 1. Az 1907/2006/EU rendelet (REACH) hatály-ba lép,

2010. december 1. A 453/2010/EU rendelet hatályba lép (aREACH II. mellékletét módosította, mely a biztonsági adatla-pok formáját szabályozza, a továbbiakban néha adatlap rende-letnek fogjuk hívni). Az 1272/2008/EU rendelet (CLP) hatály-ba lép az anyagok osztályozására.

2015. június 1. Az 1272/2008/EU rendelet (CLP) hatálybalép a keverékek osztályozására.

2007. június 1. elõtt a veszélyes vegyi anyagok osztályba so-rolását és a mellékelendõ biztonsági adatlapok kezelését, tar-talmát és formáját a 44/2000 EüM rendelet szabályozta, teháta kétféle szabályozást megadó rendelet ugyanaz volt. Ezt kö-vetõen a rendeleti háttér szétvált, majd 2010-tõl kezdve attól isfüggött, hogy anyagokról, vagy keverékekrõl volt-e szó. Mind-ezt az 1. táblázat szemlélteti:

A fenti határidõket úgy kell tekinteni, hogy az adatlap ki-adási dátuma szabja meg, hogy milyen elõírásoknak kell, hogymegfeleljen. Voltak átmeneti felmentések, de azok 2012. de-cember 1-vel lejártak.

Feldolgoztam egy biocid termékekkel kereskedõ cég hon-

lapjáról letölthetõ biztonsági adatlapokat és az 1. ábrán adommeg az „eredményt”.

1. ábra A forgalomban lévõ adatlapok száma a kiadási dá-tum függvényében.

Az adatlapokat átvizsgálva megállapítható volt, hogy szinteegyetlen egy sem felelt meg teljesen az adott idõszakban érvé-nyes követelményeknek. Az öt db. 2010 után kiadott adatlapközül pl. csak egyetlen, nem is hazai eredetû adatlap feleltmeg többé-kevésbé a 453/2010/EK bizottsági rendeletnek.

Az adatlapok kezelési és tartalmi követelményei– minden, a címkéje alapján veszélyes termékhez kell, hogy

magyar nyelvû adatlappal rendelkezzünk,– a formának meg kell felelnie a kiadási dátum alapján meg-

szabott követelményeknek. Ezért (is) kell ilyen dátum azadatlapon, azon kívül olyan lapszámozás, mellyel igazol-ható, hogy minden oldal a rendelkezésünkre áll. 2010. de-cember 1. után kötött szakasznevek és alpontok. Mind-egyiket ki kell tölteni, vagy jelezni, hogy miért nincs adataz adott pontra,

– az a célszerû, ha az adatlapok részét képezik az irányításirendszerünknek, mint külsõ, ill. belsõ dokumentumok,

– ha rendelkezésre áll, meg kell adni a regisztrációs számo-kat. Ha nincs ilyen, jelezni lehet ennek okát (felmentés,még nem regisztrálták, stb.,

– a 2. szakaszban meg kell adni a termék PBT vagy vPvB be-sorolását.

Biztonsági adatlapok és expozíciós forgatókönyvek:hogyan készítsük, mire használjuk?

(Elhangzott a MaKOSZ XXII. országos konferenciáján,Esztergomban, 2012. november 8-án)

2007 elõtt 44/2000 44/2000 44/2000 44/2000 44/2000 44/2000

2007-2010 44/2000 REACH REACH 44/2000 REACH REACH

2010 – 2015 CLP REACH 453/2010 44/2000 REACH 453/2010

2015-tõl CLP REACH 453/2010 CLP REACH 453/2010

IdõtartamOsztályozás

Anyagok Keverékek

Kezelés Adatlap formája Osztályozás Kezelés Adatlap formája

1. táblázat Az osztályba sorolást és az adatlapok kezelését meghatározó rendeletek (a fenti pontos dátumok helyett csak az éveket adva meg)


– A veszélyességi osztályba soroláshoz(akár a sajáthoz, akár a beérkezõbentaláltak ellenõrzéséhez) a lehetségesforrás csökkenõ fontossági sorrend-ben:

• Az anyagok harmonizált osztályozá-si listája a CLP rendelet VI. mellék-letében. Az adott végpontra ezek al-kalmazása kötelezõ. Figyelni kell,hogy ennek már két aktualizálása ismegjelent (a mûszaki haladáshozvaló igazítás). Az egyesített lista Ex-cel fájl formájában letölthetõhttp://ecb.jrc.ec.europa.eu/classifi-cationlabelling/clp/ghs/downanx6.php

• Az eddigi regisztrációkban meg-adott osztályozások: ezek a vizsgála-ti eredmények legteljesebb anyagaalapján, több regisztráló megegye-zésébõl születtek, tehát megalapo-zottnak tekinthetõk. Az Ügynökséghonlapjáról www.echa.europa.eu ajobb felsõ sarokban található kere-sõvel elérhetõek a regisztrációs do-kumentumok publikus részei, köz-tük az anyagok régi és új (CLP) osz-tályozásai is. Ugyanitt elérhetõek azÜgynökségnél történt CLP bejelen-tések is. Ezeknél általában több el-térõ osztályozás található ugyanarraaz anyagra is, saját döntés, hogy me-lyiket választjuk.

• A beszállító által megadott osztályo-zás: jogilag ezt kell elfogadni, de hatovább forgalmazzuk a terméket,teljes felelõsségünk van a megfelelõosztályozásra, tehát jó, ha a fenti kéthelyen ellenõrizzük azt.

• További források a hazai elektroni-kus bejelentések anyaga, vagy anagy finomvegyszer gyártók (Merck,Sigma-Aldrich) által megadott osz-tályozás.

A 3. szakaszban felsorolandó kompo-nensek

A veszélyes anyagkomponenseket felkell sorolni a biztonsági adatlapok 3.szakaszában. Azt, hogy milyen koncent-ráció felett, a 453/2010 rendelet adjameg részletesen (általában 0,1 és 1%-osak a koncentrációs határok).

A PBT, a vPvB és a jelöltlistánhttp://echa.europa.eu/hu/candidate-list-table szereplõ anyagokat már 0,1% fe-lett meg kell adni. Ezek mind olyankomponensek, melyeket tudatosan ad-tunk a biocid keverékünkbe. Amennyi-ben olyan komponenst is keverünk be,mely nemzeti munkahelyi határértékkelrendelkezik a 25/2000 rendelet 1. mel-lékletében, akkor ezekre nincs koncent-rációs határ: akármilyen kis mennyiséghozzáadását meg kell adni a 3. szakasz-ban.

Más a helyzet azokkal az összetevõk-kel, melyek az anyagkomponensekbenvannak. Mivel ezek együtt születnekezekkel az anyagokkal, megadásuk nemkötelezõ, de a fenti esetekben, fõként,ha munkahelyi határérték vonatkozik rá-juk, megadásuk célszerû: nem felsorol-va, hanem az adott anyagkomponensheztartozóan, pl. lábjegyzetben.

Elvileg lehetséges, hogy bizonyoskomponenseket ne azonosítson az adat-lap készítõ, pedig a felsorolásuk kötele-zõ. Erre a magyar hatóságtól kell enge-délyt kérni. Nem volt ez bevett gyakor-lat, ennek ellenére sokszor tapasztaljuk,hogy komponensek – bizalmas informá-cióra való hivatkozással – nincsenek azo-nosítva a 3. szakaszban.

Végül külön figyelmet kell fordítaniazokra a komponensekre, melyekre bárharmonizált osztályozás vonatkozik, debizonyos követelmények fennállása mi-att mégsem a harmonizált osztályozásérvényes rájuk. Ilyenek pl. a szénhidro-gén származékok, melyeknek ha a ben-zoltartalma 0,1% alatt van, akkor márnem rákkeltõek. Vagy a nehezebb párla-tok, melyekben a poliaromás szén-hidrogéntartalom egy bizonyos százalékalatt van, és ezért szintén nem kell õketa harmonizált osztályozásban megadottrákkeltõként osztályozni. Ezt a harmoni-zált listában egy „megjegyzés” teszi lehe-tõvé és célszerû a 3. szakaszban erre is azadott anyagkomponensnél lábjegyzet-ben hivatkozni. Így elkerülhetõ, hogy azadatlapot fogadó ne akadjon fenn azon,hogy a CAS vagy EC szám alapján rák-keltõ harmonizált osztályozású kompo-nenst nem így osztályozta az adatlap ké-szítõ.

A szabályozással kapcsolatos infor-mációk, 15. szakasz

Ez a szakasz sok félreértés forrása. Ál-talában az adatlap-készítõk ide hosszújogszabálylistát tesznek, még jó, ha a ha-zait és nem azon országét, ahol az adat-lap készült (amivel mi itt Magyarorszá-gon nem sokra megyünk). Ezzel szem-ben a 453/2010/EK rendelet az adatlap-ban szereplõ anyagokra vonatkozó spe-ciális jogszabályokat kívánja itt feltüntet-ni. Pl. a SEVESO, a PIC vagy a POPrendelet. A hazai jogszabályokat akkor,ha „az anyag vagy a keverék jogszabályistátusára vonatkozó (a keverékben lévõanyagokra is kiterjedõ) nemzeti informáci-ót, ideértve az arra vonatkozó javaslatot is,hogy e rendelkezések eredményeként mitkell tennie a címzettnek” feltétel teljesül.Tehát pl. a keverékre vagy a benne lévõanyagkomponensekre vonatkozó hazaibejelentési számokat, vagy a biocid ren-delet alapján kapott engedélyezési szá-mokat. Ezzel igazolja az adatlap készítõ,

hogy az adott termék és minden kompo-nense elfogadható a hazai piacon.

Létezhetnek olyan iparági dokumen-tumok is, melyekre itt lehet hivatkozni.Ezek az adatlapban szereplõ anyagokbiztonságos kezelésére adnak tanácso-kat. Ilyen pl. izocianátokra az ISOPAajánlása, vagy a klórozott oldószerekreaz EUROCHLOR ajánlata.

Az expozíciós forgatókönyvekHa az anyagot gyártó vagy importáló

regisztrálta, és az adott anyag veszélyes,és ha mennyisége nagyobb volt, mint 10t/év, akkor készítenie kellett kémiai biz-tonsági értékelést és csatolnia a regiszt-rációs dossziéhoz. Ennek része az expo-zíciós forgatókönyv. Ezt a legközelebbiaktualizáláskor mellékelnie kell a biz-tonsági adatlaphoz. A regisztrációs szá-mot egyidejûleg meg kell adni, anyagok-ra az 1. szakaszban, keverékek anyag-komponenseire pedig a 3. szakaszban.

A kereskedõk és a keverékkészítõk aregisztrációs számokat (az utolsó négyjegyet elhagyhatják) be kell, hogy írjákaz adatlapba, ha már megkapták.

Érthetetlen, hogy a nagyvolumenûanyagokra, pl. olajtermékek, etanol, izo-propil-alkohol, hajtógázok, a keverékké-szítõk nem kaptak még forgatókönyvet,ill. regisztrációs számot, pedig ezeketminden bizonnyal már 2010. december1. elõtt regisztrálták.

A keverékkészítõnek nem kell a hozzábeérkezõ anyagkomponensekre vonat-kozó forgatókönyveket továbbadnia, deaz azokban lévõ információt be kell épí-tenie vagy egy keverék-forgatókönyvbe(nem kötelezõ keverékekre ilyet készíte-ni!!), vagy pedig a keverék biztonságiadatlapjába. Tehát nagy valószínûséggel,ha ilyet kap, aktualizálnia kell a keveré-kének a biztonsági adatlapját.

Felhasználás-azonosításA REACH rendelet alapvetõ célja,

hogy a felhasználók biztonságosan hasz-nálják a hozzájuk beérkezõ vegyi anya-gokat. Az erre vonatkozó tájékoztató azadatlapban található, és azt be kell tar-tani (ha nem értünk vele egyet, jeleznikell a beszállítónak). Ha azonban expo-zíciós forgatókönyvet is kapunk, akkorennél többre van szükség. A forgató-könyv készítõ bizonyos felhasználásokraadta be a regisztrációját és az õ felhasz-nálási láncában csak ezekre a felhaszná-lásokra lehet használni a veszélyes anya-got, ill. az anyagot tartalmazó veszélyeskeverékeket. Ezeket az „azonosított”felhasználásokat tartalmazza a forgató-könyv (és ilyen esetben az adatlap 1. sza-kasza) azokkal a mûszaki paraméterek-kel együtt, melyek az adott felhasználástelfogadható biztonságúvá teszik.


Azért, amennyiben forgatókönyv ér-kezik egy felhasználóhoz (ha kereskedõ-höz érkezik, haladéktalanul tovább kelladnia), ellenõriznie kell, hogy a saját fel-használási paraméterei belül vannak-e aforgatókönyvben megadott biztonságosparamétereken. Ilyen paraméterek azadott idõtartam alatt felhasznált meny-nyiség, a felhasználás idõtartama, a hõ-mérséklet, az alkalmazott mûszaki intéz-kedések (szellõzés, szennyvízkezelés,véggázkezelés, zárt technológia, stb.).

Ha nincsenek, lehetséges, hogy a for-gatókönyvben megadott kockázatkeze-lési arány még messze az elfogadható 1-es érték alatt van. Ekkor a forgatókönyv-

ben megadott arányosítással ki kell szá-molnunk, hogy a saját, kevésbé biztonsá-gos paramétereink esetén is még azarány 1 alatt marad-e. Ha igen, a fel-használásunk elfogadható biztonságú.Ha nem, jeleznünk kell ezt elõször a be-szállítónak, aki saját számításával igazol-hatja, hogy a felhasználásunk mégis biz-tonságos (ekkor általában aktualizálniakell a regisztrációját, mindkettõ költsé-get jelent…). A másik lehetõség, hogysaját magunk végezzük el a kémiai biz-tonsági értékelést a REACH XII. mel-léklete alapján. Ehhez nagyon gyakranúj toxikológiai vagy ökotoxikológiai vizs-gálatokat kell végeztetnünk. Ezt a tényt

fél éven belül (a forgatókönyv és a re-gisztrációs szám beérkezésétõl számítva)az Ügynökségnek jelentenünk kell, ésegy évünk van a felhasználásunk bizton-ságossá tételére.

Lehetõségünk van beszállító váltásra,de kicsi a valószínûsége, hogy az õ forga-tókönyve más paramétereket tartalmaz,hiszen a regisztrációban a gyártók és azimportálók ezeket egyeztették. Végsõlehetõségként abbahagyhatjuk az adottveszélyes termékkel való nem elfogadha-tó kockázatú munkát (termékváltás vagya tevékenység abbahagyása).

Dr. Körtvélyessy Gyula

A szúnyog után a kullancs a második legfontosabb kóroko-zó vektor, ugyanakkor a szakemberek elõtt ismert, hogy a kul-lancs elleni integrált védekezésbõl több éve hiányzik a rovar-ölõ szeres védekezés (nincs engedélyezett készítmény). Eddigúgy tûnt, a hatóságok nem kellõ súllyal veszik figyelembe akullancsok közegészségügyi – járványügyi fontosságát. Ebbenlátszik elmozdulás, miután az Európai Betegségmegelõzési ésJárványügyi Központ (European Centre for DiseasePrevention and Control /ECDC/) 2012-ben kiadta az elsõ át-fogó, 30 Uniós és EFTA országra kiterjedõ felmérését a kul-lancsok által terjesztett agyhártyagyulladás (TBE) helyzetérõl.Ugyan a tanulmány nem önálló felmérésen alapul, hanem atagországok jelentett adataira, ill. publikált irodalmi adatokratámaszkodik – melybõl következõen a metodika nem teljesenegységes – nagyon fontos következtetéseket tesz közzé. Eztmegelõzõen csak részleges felméréseket készített az ECDC.

Továbbra sem áll azonban rendelkezésre megfelelõ infor-máció annak megválaszolására, hogy a kullancsok gyérítésé-nek hiánya mennyiben befolyásolja a kullancsok által terjesz-tett betegségek elõfordulását.

Kullancsok által terjesztett leggyakoribbbetegségek:

Európában két általánosan elterjedt kullancs eredetû beteg-ség van: kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás (TBE)és a lime kór. Nincs megfelelõ kezelés a TBE megbetegedésgyógyítására, viszont hatékony vakcina áll rendelkezésre a fer-tõzés megelõzésére. A lime kór ezzel szemben hatékonyan ke-zelhetõ és gyógyítható antibiotikumokkal. Ezen kívül csak né-hány déli országban (Törökország, Albánia) fordul elõ aKrími-Kongói vérzéses láz, ami nagyon gyors és súlyos lefolyá-sú.

Lime kór:A lime kór a legelterjedtebb kullancsok által terjesztett be-

tegség Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában és a föld-rajzi kiterjedése egyre növekszik. Európában a lime kór gya-korisága: átlagosan a kullancsok 12 %-a fertõzött. Közép-Eu-rópában a legmagasabb fertõzöttség: adult kullancs: > 20 %,nimfa: > 10%.

TBE fertõzött kullancsok elterjedéseA kullancsok elterjedése Európa nyugati partjaitól Japánig

tart, de a TBE-vel fertõzött kullancsok elterjedése csak vi-szonylag korlátozott területekre terjed ki. A legnagyobb TBEfertõzési veszélyt jelentõ terület egy egybefüggõ sáv: a közép-kelet európai, az észak európai, illetve a balti államokban van.Az utóbbi évtizedekben Európa fertõzött, endemikus területe-in nõtt a fertõzések száma, ill. a fertõzött terület továbbterjedtészak felé. Ennek lehetséges okaiként a globális felmelege-dést, a szociális-ökonómiai változásokat, a növényzet és állat-populációk változását, valamint a hatékonyabb diagnosztikátés információs rendszert jelölte meg a jelentés. A lehetségesokok felsorolásban nem szerepel a rovarölõ szeres védekezés(populáció gyérítése) hiánya.

Kullancsok TBE fertõzöttségeAnnak a kockázata, hogy valaki TBE vírussal fertõzött kul-

lanccsal találkozik, három tényezõ alapján határozható meg: akullancs sûrûsége az adott területen, a fertõzött kullancsokaránya és az emberek viselkedése (humán expozíció).

A kullancsok sûrûségérõl továbbra is kevés adat áll rendel-kezésre, inkább a TBE fertõzések adatai elérhetõk. A tanul-mányhoz készült irodalomkutatás azt mutatta, hogy a publiká-ciók 72 %-át az agyhártyagyulladás szempontjából legveszé-lyeztetettebb országokban publikálták (a felmérésben résztve-võ országok egyötödében).

A korábbi (nem teljes körû) felmérések alapján a legtöbbkullancs nem fertõzött TBE vírussal, a veszélyeztetett terüle-teken is csak a kullancsok 0,1 – 5 %-a fertõzött, de egyes terü-leteken ennél sokkal magasabb is lehet. A TBE fertõzésveszé-lyes területek jellemzõen a népszerû szabadtéri pihenõ és ki-ránduló helyek.

A TBE fertõzés veszélyére leggyakrabban a bejelentett fer-tõzések alapján következtetnek. A területek behatárolása vi-szont ebben az esetben problémás, hiszen az inkubációs idõegy-két hét, ezért nem minden esetben határolható be: a fer-tõzés mely területen történt.

Magyarországon a TBE esetek száma jelentõsen csökkent a1982-2007-es idõszakban: az idõszak elején még 100 000 lakos-ra 3 eset jutott, az idõszak végén, már csak 0.6 eset. Ezzel el-lentétes tendenciáról számolt be a 2012-es ECDC jelentés, mi-

Elsõ átfogó felmérés a kullancsok által terjesztettagyhártyagyulladás helyzetérõl


szerint Európában a TBE fertõzések száma az 1976-1989-benregisztrált évi 1452 eset szintrõl közel duplájára emelkedett a1990-2007-es idõszakban (évi 2805 eset). Az utóbbi évtizedekTBE eseteinek európai növekedését részletesebben áttekint-ve, a 2003, 2006 és 2009-2010 es években volt jelentõs növeke-dés. Az összes esetek 25%-át Csehország jelentette. Magyar-ország nincs az 5 legtöbb esetet jelentõk között. A védõoltás-ok alkalmazása elõtt Ausztriában volt a legmagasabb a fertõ-zések lakossághoz mért aránya.

A TBE fertõzés természeteMegközelítõen a TBE fertõzések kétharmada tünetmentes

(aszimptomatikus). A fertõzés után a súlyos betegség kifejlõ-désének az esélye: minden 4 fertõzésbõl egy súlyos. Megbete-gedések esetén a betegek egyharmada hosszú távú egészségká-rosodást szenved. TBE fertõzés esetén nincs megfelelõ keze-lés, az egyetlen hatásos védekezés a megelõzés, a vakcina. ATBE vírussal való fertõzõdés immunitás kialakulásához vezetés véd az újabb fertõzésektõl. Az Oroszországban találhatóTBE vírustörzs kimenetele nem ritkán végzetes, sokkal súlyo-sabb megbetegedést okoz, mint az európai törzs. Viszonylagfriss eredmény: kimutatták, hogy a pasztõrözetlen nyers tejjelis bejuthat az emberi szervezetbe a vírus és megbetegedéseketokozhat.

Javasolt védekezés, megelõzésAz ECDC tanulmány az alábbi javaslatokat teszi:Fontos ismerni a TBE fertõzés veszélyes területeket Euró-

pában és megfelelõ óvintézkedéseket tenni a humán fertõzé-sek megelõzésére.

Megelõzés: DEET tartalmú rovarriasztó használata a fedetlen bõrfelü-

leten.Megfelelõ védelmet nyújtó ruházat viselése: hosszú ujjú

ing/pulóver és hosszúszárú nadrág, szárát zokniba vagy csiz-mába gyûrve

Zokni és nadrág szárának permetrin hatóanyagú rovarölõszerrel való kezelése.

Az ECDC tanulmány nem tesz javaslatot a kullancsok elle-ni vegyszeres, rovarölõ szeres védekezésre. Figyelembe véveazon megállapítást, hogy a TBE fertõzésveszélyes területekjellemzõen a népszerû szabadtéri pihenõ és kiránduló helyek,az integrált védekezésben helye lenne az irtószeres védekezés-nek is. Koncentráltan, a leglátogatottabb, a legfertõzésveszé-lyesebb területeket kezelve.

(az anyagot fordította és összeállította:Karikás Sándor, Bábolna Bio Kft.)

HÍREK, CIKKEKwww.vancourier.com - 2012. augusztus 14.

Mobil utánfutókkal harcolnak az ágyi poloskák ellen Vancouverban

A tavalyi évben a B.C. Housing cég 800.000 dollárt (kb. 182millió Ft) költött Lower Mainland (Kanada) területén az ágyipoloskák irtására.

A B.C. Housing cég 130.000 dollárt (kb. 30 millió Ft) költöttkét darab, a lenti képen látható hõkezelõ utánfutó megvételé-re, hogy felvegyék a harcot az ágyi poloskák ellen LowerMainland-i telephelyükön.

A mobil utánfutók 2012 februárjában kezdték meg a hely-színekre történõ “utazásukat”. Mindegyikben generátor, ká-belek, melegítõk, ventillátorok és szenzorok találhatók, ame-lyek az érintett egységekben felállíthatók. A hõ nagyon hatá-sos az ágyi poloskák megsemmisítésében, mivel mind a kifej-lett poloskákat, mind a petéket elpusztítja, míg a permetezés apetéket nem öli meg.

A hõmérsékletnek négy óráig 50 C°-on kell maradnia. Ezt aB.C. Housing szerint sokkal könnyebb elérni favázas épületek-ben, mint betonépületekben.

“Fontos megjegyezni, hogy a hõkezelés vagy bármely máskezelés nem zárja ki feltétlenül a megismételt kezelések szük-ségességét. Amennyiben a helyszín ismét fertõzötté válik –amely számtalan módon könnyen megtörténhet – újabb keze-lés válik szükségessé”, magyarázza Dale McMann, a B.C.Housing Lower Mainland-i irodájának ügyvezetõje.

McMann elmondta, hogy a B.C. Housing széles körben al-kalmazza a tradicionális permetezést, de ez rengeteg elõkészü-letet igényel, valamint a lakóknak el kell hagyniuk a helyszínta permetezés alatt és azt követõen, ráadásul a permetezés nemöli meg a petéket.

“Továbbá, az elmúlt néhány évben a leghatásosabb rovarir-tók közül néhányat kivontak a piacról, az ágyi poloskák pediga megmaradt rovarirtók közül néhányra rezisztensekké vál-tak,” mondja McMann. A B.C. Housing új hõkezelõ utánfutó-ja 18 különbözõ helyszínt kezelt, ebbõl kilencet Vancouverben.Mindeddig egyetlen helyszínre sem kellett visszatérniük a hõ-kezelés megismétlésére, ezzel szemben számos esetben utóla-gos permetezést kellett végezni. A B.C. Housing professzioná-lis kártevõirtókat alkalmaz, akik a rendelkezésre álló legjobbkezelést javasolják, továbbá a lakók számára széles körû segít-séggel és tanácsokkal szolgálnak az ágyi poloskák kiirtása ér-dekében, valamint javaslatot tesznek, hogy milyen megelõzõlépéseket tegyenek annak érdekében, hogy azok ne is térjenekvissza.

“Szervezetünk szolgáltatást és támogatást nyújt azoknak azegyéneknek, akik gyakran nehéz körülmények között élnek,mint például a mentális egészségügyi és szenvedélyfüggõ ese-tek. A támogatott lakhatási körülmények között élõk – élet-módjuk miatt – kihívást jelenthetnek a kártevõirtás folyamatosvégzése szempontjából. Nem törõdnek azzal, hogy mit bizton-ságos vagy nem biztonságos bevinni az otthonukba. Így pedig


HÍREK, CIKKEKmindez ismételt kártevõirtási kezelésekhez vezethet, amelyszomszédaikra is kihatással lehet.”

A B.C. Housing a hõkezelõ utánfutók hosszabb ideig tartóalkalmazása után közzéteszi a hatékonysággal kapcsolatos in-formációkat.

A Capital Region Housing Corporation hasonló utánfutó-kat alkalmaz Edmontonban. Mielõtt a B.C. Housing megvettevolna a két utánfutót, tanulmányozták az edmontoni helyzetetés tevékenységet, és megállapították, hogy az utánfutók alkal-mazása jelentõs pénz- és munkaráfordítást takarít meg.

origo.hu – 2012. szeptember 5.

Gáztól károsodtak az egri múzeum mûtárgyai

Egy négy évvel ezelõtti fertõtlenítés során súlyosan káro-sodtak az egri vármúzeum mûtárgyai, amiért a fenntartó szer-vezet most feljelentést tett. Elképzelhetõ, hogy a vegyszer azott dolgozók egészségére is ártalmas lehetett.

A Dobó István Vármúzeum több mint 700 mûtárgya súlyo-san károsodott egy négy évvel ezelõtti fertõtlenítés során - kö-zölte a Heol.hu hírportál kedden. Nem zárható ki, hogy a fel-használt vegyszer az ott dolgozók egészségére is ártalmas lehe-tett.

A raktárban, ahol legalább 32 ezer vegyes összetételû kerá-mia, textil, bútor, viselettörténeti, képzõmûvészeti, mûszakitárgyi emlék volt elhelyezve - még 2007-ben súlyos rovar- ésgombafertõzés lépett fel - mondta a Heves Megyei MúzeumiSzervezet fenntartásáért is felelõs intézmény igazgatója, Bene-dek István.

Az, hogy a mûtárgyak károsodtak, csak 2011-ben jutott azakkori fenntartó, a Heves Megyei Önkormányzat tudomására,ami után belsõ vizsgálatot rendeltek el. Ennek során kiderült:a raktárban tárolt tárgyakon már 2009-ben elváltozások jelent-keztek, azonban az akkori illetékesek érdemi lépéseket nemtettek.

Ellentmondóak az információk, hogy mennyi helyiséget gá-zosítottak el, valószínûleg nem akkor zajlott a gázosítás, mintaz az eddigi dokumentumokból ismert, s a felhasznált gáztényleges mennyiségérõl sincs hiteles adatunk - hangsúlyoztaaz igazgató.

A legfertõzöttebb közel 700 tárgyat elkülönítették és elszál-lították, és több mint felének már részleges restaurálása ismegtörtént. A raktárban maradt tárgyak vizsgálata folyama-tos. A károsítás óta eltelt négy esztendõ ellenére olyan bizo-nyító erejû dokumentumok kerültek elõ, amelyek alapján aHeves Megyei Múzeumi Szervezet ismeretlen tettes ellen fel-jelentést tett az Egri Rendõrkapitányságon - írja a Heol.hu.

www.pestmagazine.co.uk – 2012. szeptember 12.

Növekedõben van-e a macskabolha fertõzés?

Az angol BBC Radio 4 fogyasztói mûsora, a “You andYours” az elõzõ hónapban riportot közölt a macskabolhákkalkapcsolatban, ami után elárasztották õket a hallgatók hozzá-szólásaikkal. Hasonló cikkek jelentek meg a médiákban és a

BBC News weboldalán, valamint néhány kártevõirtással kap-csolatos fórumon is.

Néhányan a macskabolhák számának növekedését az elmúltkét év nedves és enyhe nyári idõjárása valamint a jól szigeteltházak és viszonylag enyhe telek kombinációjára vezették visz-sza. Mások szerint ennek oka az, hogy a háziállat tulajdonosokegyre többször online rendelik meg a bolhairtó termékeket,kikerülve ezzel az állatorvosokat, ezáltal az õ tanácsaikat is ar-ra vonatkozóan, hogyan kezeljék a bolhaproblémát. Sõt, van-nak, akik a bolhák szaporodását annak tudják be, hogy azokrezisztenssé váltak az ellenük leggyakrabban alkalmazott ke-zelésekkel szemben.

Dr. Tim Nuttall-nak, a Liverpool-i Egyetem állatorvos bõr-gyógyászának nincs kétsége afelõl, hogy a bolhák az elmúlt ötévben, de kifejezetten az elmúlt két évben szaporodtak el. Vé-leménye szerint, míg a rezisztencia elkerülhetetlen része azevolúciónak, a jelenlegi probléma nagy részben annak tudha-tó be, hogy a háziállat tulajdonosok nem megfelelõen használ-ják a bolhakezelõ termékeket.

Mi is történik tehát? Nem is olyan régen, a bolhák elleni vé-dekezés egy kártevõirtó tevékenységének jelentõs részét ké-pezte, de a spot-on állatorvosi gyógytermékek, mint pl. aFrontline megjelenésével ez a tevékenység visszaszorult. Mostvajon ismét fellendülõben van ez a tevékenység?

Miami AP – 2012. október 9.

Meghalt egy floridai csótányevõverseny elsõ helyezettje

– jelentették a hatóságok – miután tucatnyi élõ bogarat és férget evett meg

Mintegy 30 résztvevõje volt egy hüllõkkel kereskedõ bolt ál-tal szervezett versenynek, amelynek fõdíja egy piton volt.

A 32 éves Edward Archbold nem sokkal a verseny vége utánrosszul lett, és a bolt elõtt összeesett. Kórházba vitték, aholmár csak a halál beálltát állapították meg. A hatóságok a bon-colás eredményére várnak a halál okának kiderítéséhez.

“Hacsak a csótányok nem voltak valamilyen baktériummalvagy más patogénnel fertõzöttek, nem gondolom, hogy a csó-tányok elfogyasztása nem biztonságos,” mondta MichaelAdams a Kaliforniai Egyetem entomológus professzora, hoz-zátéve, még sohasem hallott arról, hogy valaki csótányfogyasz-tás után meghalt volna. “Néhány ember allergiás a csótányok-ra,” mondta, “de a csótányokban, illetve a csótányok családjá-ba tartozó rovarokban nincsenek mérgezõ anyagok.”

A verseny többi résztvevõje közül senki sem lett beteg, je-lentette a helyi seriff irodája.

A versenyt szervezõ bolt tulajdonosának ügyvédje elmond-ta, hogy minden résztvevõvel aláírattak egy nyilatkozatot,amelyben “vállalták a felelõsséget részvételükért ezen az egye-di és szokatlan versenyen.”

Az elfogyasztott csótányokat “hüllõk táplálására, biztonsá-gosan és helyileg tenyésztették, kontrollált környezetben.”


HÍREK, CIKKEKYahoo!News - 2012. október 11.

Egy tanulmány szerint az egerek tudnak énekelni

...és nem csak a párjukat elcsábító ultrahangon elõadott sze-renádot. Tudnak csoportban is énekelni.

A Tulane Egyetem (New Orleans, USA) tudósai felfedez-ték, hogy amikor két hím egeret együtt tartanak, azok össze-hangolják a hangjukat. Igen, mint egy kórus... egy pöttöm egérkórus.

A Telegraph szerint a tanulmány azért nagy meglepetés, mi-vel eddig a kórusban éneklés a Beach Boys sajátossága volt,vagy, még inkább “emberek, denevérek és egy maroknyi ma-dár és a nagy emlõsfajoké”.

Dr. Erich Jarvis,neurobiológus, aki át-tekintette a tanul-mányt, azt nyilatkoztaa Telegraph-nak: “Aztállítjuk, hogy az ege-rek agya korlátozottahhoz, hogy vokáliséneklést tanuljanak,míg a beszélni tanulásképessége megtalál-ható az emberekben,a dalolni tanulás ké-pessége pedig a ma-darakban”. Hozzáte-

szi, hogy az egerek dalolási képessége nem olyan fejlett, mintaz embereké. (Vagyis, egyenlõre Justin Biebernek nincs egér-megfelelõje.)

Mindenesetre nem az “American Idol” (a magyar megfelelõlehetne mondjuk: az “Év hangja” - a szerk.) verseny rágcsálóver-ziója a tanulmány célja. A kutatás kedvezõen hathat az embe-ri rendellenességek tanulmányozásában. Jarvis szerint, “hanem tévedünk, ezek a felfedezések nagy lökést adhatnak a tu-dósoknak olyan betegségek tanulmányozásában, mint az autiz-mus és a szorongásos rendellenességek.”

Pest Magazin – 2012 November/December

Ezt mind én csináltam!Fenntartható rágcsálóirtás? Ne menjünk tovább egy Jack

Russel terriernél, ‘akit’ Basil-nek hívnakKépzeljenek maguk elé egy májusi reggelt Worcestershire-

ben (U.K.), ahol farmerünk, Andrew Parkes éppen takar-mányboltját készül kitakarítani a kis Basil-lel az oldalán. A te-leszkópos traktor elkezdi mozgatni a bálákat, ezzel együtt apatkányok is elkezdenek szaladgálni. Az ösztönnek engedel-meskedve Basil lecsap, és hamarosan 11 döglött patkány hevera porban.

A következõ négy órában, ahogy a takarítás folytatódik,Basil újabb és újabb patkányokat kap el, és a délelõtt végére35-re nõ a számuk.

Andrew, aki tejüzemet üzemeltet, illetve szántóföldet is mû-vel Spetchley-ben (Worcestershire megye) leszögezi, hogynem Basil a fõ “kártevõirtó” a farmon: ‘Mi is, mint a legtöbbfarmer manapság, kapcsolatban állunk egy professzionális

kártevõirtó vállalattal, amely kezeli a patkányproblémát” -mondja Andrew - “De minden évben, különösen késõ õsszelelszenvedjük a patkányok beáramlását a földekrõl.”

Sajnos, a kis Basil idén nyáron meghalt. A búzaföldön sza-ladt át kutyatársával, egy fiatal labradorral, amikor is szívroha-mot kapott. “Nagyon szomorú, hogy íly rövid élet jutott neki(2009-2012), de az teljes volt,” - mondja Andrew - “Minden-hová követett engem és nagyon ragaszkodott hozzám.”

Basil emlékére Andrew egy táblát helyezett el a farmon ál-ló ház oldalán: “Egy hûséges terrier; egy nagyszerû patkányfo-gó; egy kis legenda.”

Európai Betegségmegelõzési és JárványvédelmiKözpont (ECDC) – 2012. november

Helyzetjelentés a Dengue-lázrólElõször tapasztalták a dengue-láz tartós terjeszkedését Eu-

rópában az 1920-as évek óta. Az Aedes aegypti szúnyog általterjesztett vektor 2005 óta van jelen Madeira szigetén. A jár-vány nagy és jelentõs közegészségügyi eseményt jelent, tekin-tettel a dengue 20-30 éves globális terjeszkedésére, és a Made-irán megforduló nagyszámú turistára.

A járvány 2012. október elején kezdõdött, és mostanra már1357 dengue-lázas esetet számoltak össze a madeirai egészség-ügyi dolgozók. Ezek közül 669 esetben laboratóriumi vizsgálaterõsítette meg a dengue-lázat, 688 esetben csak valószínûsít-hetõ a kórokozó jelenléte. 89 ember kapott kórházi kezelést,halálesetrõl még nem érkezett jelentés.

Eddig 25 Madeira szigetérõl Európába visszatérõ embernélmutatták ki a súlyos lázzal és fájdalommal járó betegséget,amit breakbone-nak, vagyis csonttörõ-láznak1 is neveznek.

A portugál nemzeti és regionális közegészségügyi hatóságokminden ide vonatkozó óvószabályt foganatosítottak, ennekkövetkeztében a dengue vérrel vagy más emberi eredetûanyaggal történõ továbbadásának kockázata csökkent Madei-ra szigetén.

A Madeira-i lakosok, illetve odalátogatók számára javasoltaz egyéni védekezés a szúnyogcsípés ellen. A dengue-t egynappal aktív szúnyog terjeszti, következésképpen a védekezéstegész nap folyamatosan végezni kell.

Azok az utazók, akik a Madeira-i tartózkodásukat követõ 21napon belül lázas tüneteket észlelnek, fejfájással, szemüregifájdalommal, izom- és/vagy izületi fájdalommal, bõrkiütések-


HÍREK, CIKKEKkel társulva, forduljanak orvoshoz. Az ECDC információkatgyûjt be az EU/EAA tagállamokból jelentett, megerõsítettesetekrõl.

A földrajzilag szomszédos területeken (pl.: Kanári-szigetek)és más EU tagállamokban fel kell becsülni és ellenõrzés alattkell tartani az Aedes szúnyog-népességet.

1 A dengue-láz egy fertõzés, amelyet a dengue-vírus okoz. A betegségnekkét formáját különböztetik meg: a klasszikus dengue-lázat és a vérzésesdengue-lázat. A klasszikus forma az egész világon jelen van a trópusi területe-ken, míg a vérzéses forma fõleg Ázsia déli részén fordul elõ. A dengue-vírustszúnyogok adják tovább (azaz terjesztik). A dengue-lázat “csonttörõ-láz”-nakis nevezik, mivel olyan erõs fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, minthaeltörnének a csontjai. A dengue-láz tünetei között a láz, a fejfájás, a kanyaró-hoz hasonló bõrkiütés, valamint izom- és izületi fájdalmak szerepelnek. Ritkaesetekben a dengue-láz életveszélyessé is válhat, kétféle módon: az egyik avérzéses dengue-láz, ami vérzést, a vérerek szivárgását, és a (véralvadást elõ-idézõ) vérlemezkék számának csökkenését okozza; a másik életveszélyesséválható forma a dengue-sokk szindróma, ami veszélyesen alacsony vérnyo-mást okoz.

International Pest Control - 2012 november/december

USA adatok a West Nile vírusrólA Járványügyi és Megelõzõ Központ (CDC – USA) frissített

adatokat tett közzé, miszerint az USA 50 tagállamából 48 (akivételek Alaszka és Hawaii voltak) jelentett szúnyogokban,madarakban és emberekben talált nyugat-nílusi fertõzést,2012. szeptember 11-éig. 2.636 emberi megbetegedésbõl 118halállal végzõdött, amely mintegy 35 %-ot jelent.

A 2.636 esetbõl 1.405 (53 %) idegrendszert károsító (mintpl. meningitisz vagy enkefalitisz), 1.231 (47 %) pedig ideg-rendszert nem károsító megbetegedésnek minõsült. Összeha-sonlításul, 2012. szeptember 4-éig összesen 1.992 esetet jelen-tettek, ebbõl 1.069 volt idegrendszert károsító, 87 pedig halál-lal végzõdõ.

Ez az 1.405, nyugat-nílusi vírus által okozott, idegrendszertkárosító megbetegedés a legnagyobb szám, amelyet a CDC-nek szeptember második hetében jelentettek, mióta a nyugat-nílusi vírus megjelent az USA-ban, 1999-ben. A CDC szerintez a szám jelzi legjobban, hogy a nyugat-nílusi vírus járvány.Az össz 2.636 nyugat-nílusi fertõzéses esetszám 2003 szeptem-ber második hete óta a legnagyobb szám, amit jelentettek.

Petõfi Népe - 2013. január 6.

Támadnak az ágyi poloskák -szaporodnak, kellemetlenek, de járványokat nem okoznak

Egyesek szerint a turistaforgalom, mások szerint inkább azelszegényedés lehet az oka annak, hogy az utóbbi évtizedbenújra egyre több helyen lehet találkozni a ‘60-as években egy-szer már felszámoltnak vélt ágyi poloskával.

Legalább 3500 éve élõsködik az emberen. Európa-szerte,így Magyarországon a 20. század elsõ felében jól ismert és gya-kori kártevõ volt. A fejlett országokban viszont a második vi-lágháborút követõen – elsõsorban a DDT alkalmazásának és atársadalmi-gazdasági fejlõdésnek köszönhetõen – jelentõsmértékben visszaszorult az ágyi poloska. Mára legalább két ge-

neráció nõtt fel úgy, hogy szinte nem is hallott errõl az élõskö-dõrõl. Lehet, hogy itt az ideje, hogy megismerkedjenek vele,hiszen egyre több helyrõl jelezték: ismét elszaporodtak.

Zöldi Viktor biológus, az Országos Epidemiológiai Központfõtanácsosa azt mondja: az 1990-es években, Angliában jelentmeg az elsõ közlemény, amely az ágyi poloska fokozódó terje-désére utalt. Azóta több más európai országból, valamintAusztráliából, Kanadából és az USA-ból is jelezték, hogy is-mét felbukkantak a vérszívó rovarok. Az USA-ban és Nyugat-Európában döntõen a szállodák fertõzöttek, amit a globálissávált nemzetközi kereskedelemnek és az utazásnak tulajdoníta-nak.

Magyarországon az Állami Népegészségügyi és TisztiorvosiSzolgálat szaklaboratóriuma már 1997-tõl tapasztalta, hogyegyre nagyobb arányban küldenek be hozzájuk meghatározáscéljából ágyi poloskát. Itthon az esetek felében lakásokban, 20-25 százalékában hotelekben és kollégiumokban okoz problé-mát az ágyi poloska. Legalábbis ez derül ki abból a kérdõívesfelmérésbõl, amit 2011-ben több mint száz kártevõirtó töltöttki.

Bereczki Vilmos, az Irtó Profi Kft. egészségügyi gázmestereszerint hazánkban az elszegényedés is oka lehet a fertõzés ter-jedésének. A használt bútorokkal, könyvekkel, tárgyakkalkönnyen behurcolható az ágyi poloska a legtisztább otthonbais.

Napközben elsõsorban – nevét is innen kapta – az ágyakban,ágyrácsokban, ágykeretekben, az ágynemûk között és az ágykörüli tárgyakban (tükrökben, képkeretekben, kisebb búto-rokban, táskákban, lámpatestekben, kapcsolókban, konnekto-rokban) húzódik meg. Esetenként a falak áttörési helyein, avezetékek mentén vagy az álmennyezet fedezékében át ismászhatnak egyik lakásból a másikba, de nem ez a fõ terjedé-si módjuk. Ahogyan az is elõfordult már, mégsem gyakori,hogy valaki a 9. emeleti lakásából kirázott ágynemûvel fertõz-te meg az összes alatta lakó otthonát egy meleg nyáron, ami-kor mindenütt nyitva voltak az ablakok.

Kiirtani az ágyi poloskát nagyon nehéz, házi módszerekkel,boltban kapható irtószerekkel szinte lehetetlen. Hatékonyancsak szakember által elvégzett kezelésekkel (például permete-zéssel és ezt kiegészítõ egyéb módszerekkel), rovarirtássalpusztítható ki, ez azonban 8-15 ezer forintba is kerülhet, ésnem biztos, hogy egy alkalommal el is tüntethetõ a vérszívó –teszi hozzá a gázmester.

Denevérrõl emberre szokott átHogy nem csak a modern kor emberének életét keserítette meg

ez a 4-8 mm hosszú, rozsdabarna színû, szárnyatlan rovar, arra azegyiptomi sírokból elõkerült leletek szolgálnak tanúbizonyságul.Igaz, eredetileg e rovarok denevérekre “utaztak”, de a faji határo-kat átlépve hamarosan az ugyanazokban a barlangokban meghú-zódó emberek véréhez is hozzászoktatták magukat. Igaz, a mainapig elõfordulnak madarak, szárnyasok közelében is.

Az ágyi poloskák alapvetõen tehát kizárólag vérrel táplálkozórovarok, és bár nem terjesztenek járványokat, közegészségügyiszempontból ártalmasnak minõsülnek. Nyálmirigyük véralvadás-gátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladé-ka az emberi szervezetbe jutva bõrizgalmat, duzzanatot és gyulla-dást okoz. A fájdalmatlan szúrás az alvó embert legtöbbször a ta-karóval nem fedett testrészeken éri. A csípést normál esetben ki-sebb-nagyobb piros folt jelzi, viszketõ, égõ érzést vált ki.


2013. április 10-11. PestEx 2013Excel, London, U.K. www.pestex.org/

2013. július 9. CEPA Közgyûlés és Management DayBrüsszel, Belgium www.cepa-europe.org

2013. augusztus 25-29. 24th Conference of the World Association for the Advancement of Veterinary ParasitologyPerth, Ausztrália www.waavp2013perth.com

2013. szeptember 2-5. European Mosquito ControlAssociation (EMCA) 7th WorkshopIsztambul, Törökország www.emca2013.com

2013. szeptember 9-11. 1st Eurasian Pest Management ConferenceMoszkva, Oroszország www.pestmanagement.su

2013. szeptember 22-27. European Vertebrate Pest ManagementConference (EVPMC9)Turku, Finnország www.evpmc.org/home

2013. október 16-18. 3rd Central European Forum for MicrobiologyKeszthely, Hotel Helikon www.mmt.org.hu/index.php

2013. október 23-26. PestWorld 2013Phoenix, Arizona, USA

2013. november 13-14. Parasitec MaghrebCasablanca, Marokkó www.parasitec.org

2013. november 13-15. Barcelona Pest Control International ForumBarcelona, Spanyolország www.adepap.com

2013. november 26-28. 25th FAOPMA 2013Seoul, Korea www.faopma2013korea.com

2014. július 20-23. International Conference on Urban Pests Zürich, Svájc www.icup2014.ch

2014. augusztus 10-15. 13th International Congress of Parasitologywww.icopa2014.com

RENDEZVÉNYNAPTÁR

Az Angol Kártevõirtó Szövetség(British Pest Control Association) ezúton szeretné meghívni a Magyar Kártevõirtók Országos Szövetsége tagjait, valamint

ennek a magazinnak minden Olvasóját, a PestEx rendezvényre.A professzionális kártevõirtásra és know-how-ra nagy az igény; a technológiai változá-sok felgyorsulása miatt. Egy nemzetközi fórum létfontosságú az iparág számára, hogy újötleteket fedezzenek fel, valamint megismerjék a legújabb fejlesztéseket ebben a szek-torban. Ez a fórum a PestEx.

Találkozzon a kollégákkal egy nyugodt környezetben, a 2012-es londoni olimpiai játé-kok helyszínén, amelynek megközelíthetõsége kiváló. A belépés a rendezvényre ingye-nes. Budapest-London repülõjáratok már 23.000,- Ft-tól elérhetõk.

Sok, különféle angol nyelvû technikai szemináriumon vehet részt, valamint találkozhata kiállítókkal Európa minden országából és a világ nagy részérõl.

JÖJJÖN EL, ÉS ISMERJEN MEG– új termékeket,

– új módszereket,– új ötleteket.

A PestEx elsõrendû esemény bárkinek, aki a kártevõirtásban tevékenykedik, és azegyetlen olyan esemény az Egyesült-Királyságban amely a kártevõirtási tevékenységminden szegmensét lefedi.

A világ egyre kisebb. Jöjjön el és tapasztalja meg, hogyan birkóznak meg a világ min-den részérõl érkezett kollégái a kártevõirtással kapcsolatos kérdésekkel.

The British Pest Control Association

A Magyar Kártevõirtók Országos Szövetségének hivatalos szakmai lapjaFelelõs kiadó: Dr. Bajomi Dániel, a MaKOSZ elnöke. Szerkesztõ: Németh Mária. Lektor: Dr. Métneki Júlia.

Szerkesztõség: 1117 Budapest, Budafoki út 183. Telefon és fax: (36-1) 464-5241.Hirdetésfelvétel: a szerkesztõség telefonszámán. – Készült: Misztótfalusi Kft. Bábolna

Eng. sz.: B/SZI/2178/1994

a magyar kÁrtevÕirtÓk orszÁgos szÖvetsÉgÉnek ... · ma oek tájékoztató története...

Documents