A magyarországi pártrendszerek változásai a 20. században

Vázlat

A párt

Olyan szervezet, amely jelölteket állít a választott törvényhozói és közhivatali pozíciókra,

Ami még fontos Önkéntesség, A szervezettség, Közös ideológia, Érdek, Hatalomszerzés, Program

Közhatalmi jogosítvánnyal nem rendelkeznek,

A pártok funkciói

Közvetítés és képviselet, Érdekek artikulációja és aggregálása, Mobilizáció és integráció, A politikai vezetés rekrutációja és

szelekciója, Kormányzati funkció, Politikaformálás, Legitimáció,

Pártok alaptípusai

Rétegpárt, Érték, Érdekalapú,

Aggregált gyűjtőpártok, A fragmentált kontinentális

pártrendszerben nagyon fontos megosztó erő; az ideológiai szempont,

Stein-Rokkan modellje

A modern pártok fejlődésében kétszer két törésvonalat írt le;

I. Az „ipari forradalom” jóvoltából a tőke –munka pártjai alapján rendeződnek az erők (tőke/polgár kontra munkás változatban)

II. a város - vidék ellentétpárja és érdekellentéte adja,

Mindkét változatban létezik mérsékelt és radikális változat,

Stein-Rokkan modellje

Ipari forradalom

PolgárokMérsékeltek-radikális

MunkásokMérsékelt-Radikális

VárosiakMérsékelt-radikális

Vidékiek-agráriusokMérsékelt-radikális

Stein-Rokkan modellje

A modern pártok fejlődésében kétszer két törésvonalat írt le;

A másik nagy törésvonalat a kulturális dimenziók adják, Az egyik az állam és az egyház viszonya –

főleg katolikus államokban, A másik az erőforrások elosztásáról szól azaz a

centrum és a periféria viszonyáról ez utóbbinál lehet etnikai jellegű is, amivel ő nem számolt,

Mindkét változatban létezik mérséklet és radikális változat,

Stein-Rokkan modellje

Nemzeti forradalom

EgyházKeresztények

Mérsékelt–radikális

ÁllamSzekulárisok

Mérsékelt-radikális

CentralistákMérsékeltek-radikálisok

AutonimistákMérsékeltek-radikálisok

Giovanni Sartori modellje

1. Egypártrendszer, Államszocializmus

Szovjetunió, Magyar Népköztársaság, De voltak többpártiak is. pl. Lengyelország.

Bulgária 2. Hegemón párt,

Nincs érdemi vetélkedés a hatalomért, mert kimondatlan szabályok alapján a hegemón párt marad hatalmon,

Működik több párt is, de szerepük színesíti a képletet, ennyi

Pl. Magyarország 1922-1944

Giovanni Sartori modellje

3. Uralkodó párt, Választásról választásra ugyanaz a párt

marad hatalmon, nem machinációknak és csalások miatt,

hanem mert van támogatásuk, az uralkodó párt pluralisztikus, Versenyezni kell a hatalomért, Pl. Japán

Giovanni Sartori modellje

4. Kétpártrendszer, Angolszász országokban – egymást

váltják, bár több párt is küzd a hatalomért,

Pl. Nagy-Britannia, USA 5. Mérsékelt többpártrendszer,

Sokan vannak és általában koalíciós kormányzás van,

A kicsi pártok királycsinálók tudnak lenni, farok csóválja a kutyát,

Pl. Magyarország 1990-2010 között, m

Giovanni Sartori modellje

6. Szélsőséges többpártrendszer, A sok párt miatt nehéz koalíciós

kormányokat létrehozni, vagy azok nagyon ingatagok,

Pl. Weimar alapesetben 7. Atomizáció,

A politikai erők között olyan erős az ideológia szembeállás, hog ynem képesek tartósan kormányozni, ingataggá válik a rendszer,

Pl. Weimar a végórákban m

A magyarországi pártrendszerek változásai

1. A dualista korszak 1900- 1918, 2. Az átmeneti korszak 1918-1922, 3. A hegemón pártrendszer 1922-1944, 4. Átmeneti erősen korlátozott mérsékelt

többpártrendszer 1945- 1948, 5. Egypártrendszer 1948-1990, 6. Többpártrendszer 1990-