A meglepő Isten

2 Királyok 8:1-6

Bevezetés: Az egyik legérdekesebb rész a Szentírásban az, amikor Pál látja a makedón férfit álmában. Gondoljuk el: Pál engedelmeskedik a látásnak, a meghívásnak, elmegy Makedóniába, és az első városban sehol nem talál emberre, a második pedig gyarmatváros, kicsi eséllyel, hogy valaki érdeklődjön, és csak egy pár asszonnyal találkozik.

Az „I have a dream”, a „Van egy látásom” egy divatos szó fordulat, de ha nem úgy lesz. Pál azonban tudta ki adta neki a látást és mindvégig engedelmeskedett. Neki más látása volt Valódi látása.

Ebben a részben Isten ad útmutatásokat, majd el tudjuk képzelni a Sunemita csalódását, de láthatjuk, hogy Isten nem ok nélkül cselekszik, hanem mindig célja van, bár meglepetéseket is okoz!

A. Ítélet Izráelen! Az éhséget Isten okozta, és nem magától jött. Nem egy természeti katasztrófa volt, mint ahogyan ma is nevezik a Száheli övezetet is. Tulajdonképpen minden esemény Isten akaratából van, de ezt egyenesen rendelte Isten, azért a bálványimádásért, amiben Izráel leledzett.M. Emlékszünk, mikor volt még ilyen? Illés idejében. Isten akkor gondoskodott Illésről, és a sareptai özvegyről. Most Elizeus idejében Isten gondoskodik Elizeusról, és a többi szentről is, de Isten tervében az volt benne, hogy a Sunemita legyen az, aki által megmutatja az Ő kegyelmét!1. Miközben egész Izráelen ítélet van, Isten elküldi a Sunemitát!

Hova küldi? Egy biztos helyre? Pontos útmutatást ad?Nem, egy idegen helyre; sőt, azt sem tudják, hogy hova menjenek. Érdekes nem? Meg van adva a szabadulás lehetősége, fel van kínálva, de ő kell, eldöntse, hogyan használja. Pl. Az amerikai és a brit hadseregek között a fő különbség az volt, hogy a tisztek eldönthették, hogyan cselekedjenek az adott terven belül. Isten mozgásteret ad nekünk sok területen. Kell, engedelmeskedjünk, de sokszor mi kell, megtervezzük, hogyan. Pl. Isten Igéje azt mondja, hogy ne paráználkodjunk, és a táborban éppen volt szó a pornográfiáról. Nyilván, az efézusiakhoz hasonlóan mi kell, eldöntsük, hogyan kell, azt véghezvigyük.M. Érdekes, hogy amikor Izráel kellett szakítson a bálványokkal, akkor az engedelmesek tudták, hogy mit kell, tegyenek. Ha meg kell tenni valamit, Isten ad hozzá bölcsességet.

2. A Sunemita a filiszteusok földjére megy.Nem csak Dávidnak adott menedéket az a Föld.Érdekes azonban, Isten hogyan bánik a népekkel. A filiszteusok sem az igaz Istent imádták, mit, ahogy a Szidóniak sem, ahova Illés is menekült. Mégis, mint az egyiptomiakat, úgy sújtotta Isten Izráelt. Izráel bűne sokkal nagyobb volt, főleg, hogy Szamária ostromával sem szakítottak a bűnnel. M. A hívők bűne sokkal súlyosabb, mint a hitetleneké. A hitetlenek bűnét másképp kezeli Isten, mint a hívőkét. Annál is inkább legyen bennünk a vágy, hogy engedelmeskedjünk. M. Ugyanakkor, aki itt van, hitetlenként lássa meg, hogy Isten megfeddi népét, és súlyosabb büntetéssel sújtja, ha elfordulnak Tőle. De ők akkor is népe maradnak. Ugyan a test szerinti Izráelt Isten elvetette, de a lelkit nem.

A hívőket hát mindig magához fogadja, és végül üdvözülnek, de ha te Bűneidben maradsz hitetlenül, akkor biztosra nem lesz részed üdvösségben!Ez az igeszakasz is megtérésre hív, akár hitetlen vagy, akár hívő. Ha vannak előtted ismert, de meg nem vallott bűneid, akkor sürgősen térjél meg.

3. A Sunemita egész háznépével megy. Isten kiterjeszti az ő kegyelmét a gyerekekre is. Azért is keresztelünk gyerekeket. Tudjuk, hogy Isten szövetséget kötött a családdal. Nem tudjuk, hogy a Sunemita férje ki volt, de azt tudjuk, hogy mindenben egyetértett kegyes feleségével. Az is tény, hogy ő már idős volt, nincs hát min csodálkozni, hogy a felesége intézkedik. Igen, a háznépen is ott az áldás, de vigyázat, ha engedetlen vagy, akkor egész háza néped megsínyli, mint Dávid szerettei is.

4. Hét évig lesz a Sunemita elmenve.Ez a negyedik tényező. Hét bő esztendő és hét szűk esztendő volt Egyiptomban. Most Izráelben lesz hét szűk esztendő. Az a hét szűk esztendő azonban Isten ítéletének jele, és nem a kegyelem, a megtartatás jele, mint József idejében. Tudta, hogy hét évig kell, elmenjen, és semmiképpen sem lehetett könnyű, egy berendezkedett élettel, mindent felépítve, és elfogadva, hogy bár felépítette a felházat, áldozatot hozott Isten szolgájáért, mégis Isten változtatást akar az életében!Kérdések:a. Meg tudnál válni kényelmedtől Isten kedvéért?b. Meg tudnál válni kényelmedtől, ha Isten azt mondja neked?c. Meg tudnál válni kényelmedtől, Istennek engedelmeskedve?d. Meg tudnál válni mindenedtől?e. Tudnál életmódot változtatni, és továbbra is Istent szolgálni, amikor Isten elveszi azt,

amiben addig bíztál?Isten meglepetést tartogatott a Sunemitának. Egyik napról a másikra elveszít mindent. Élete megmarad, de nem marad semmi egyebe; és ez a jutalom a szolgálatért!M. Mert tudjuk, hogy nem marad el a jutalom; ha az Úrban szolgálunk, akkor mindig van értelme a munkánknakM. Nagyon hosszan maradni nem lett volna jó, mert nehéz lett volna ünnepelni, nehéz lett volna elcsendesedni.

B. Isten további meglepetéseket tartogat. A táborban hallhattuk, hogy Isten milyen tékozló; nem az a kép van Róla a Szentírásban, amiről a Világ beszél. A Világ beszél egy kegyetlen, érzéketlen Istenről, míg a Szentírás, egy szeretetteljes, tékozló Istenről.M. El is tudjuk itt képzelni, ahogyan hazaér a hölgy Sunembe, és összesúgnak: „Lám ő volt a nagy hívő, lám a prófétának élt, és még ki tudja mi volt ott, és lám Isten elvette mindezt. Kicsoda Izráel Istene? Hát nem Baál az igazi, hiszen nekünk még megvan a vagyonunk?”És elsőre úgy tűnik, hogy igazuk van. Elsőre úgy tűnik, hogy Isten nem törődik az Ő gyermekeivel.1. A Sunemita elvesztette minden vagyonát.

Nem tudjuk hogyan. Ami a leginkább elképzelhető, hogy sokan úgy tekintették, hogy ha már üres, akkor használhatják. Azaz éppen, mint évekkel ezelőtt gondolták Romániában is: hogy ha volt valakinek földje, de nem használta, akkor használta más, és ha nem kérték vissza húsz évig, akkor az, aki addig használta megtarthatta. M. Kevésbé valószínű, hogy hagytak volna ott szolgát, mert egész háza népével ment a filiszteusok földjére, és aligha hagyott volna hívőként valakit, hogy éhezzen, vagy másképp nélkülözzön. M. Ugyanakkor nehezen volt elképzelhető, hogy élelmiszer szállítmány eljusson Sunembe, amikor mindenki az élelmiszert lesi. Ezt csak azért is mondom, mert volt olyan igemagyarázó, aki lehetségesnek tartotta, hogy az otthagyott szolga tékozolta el a vagyont. M. Amúgy lehetett egy helybéli zsellér!

2. A Sunemita nem Elizeushoz megy panaszkodni, hanem a királyhoz. El tudjuk képzelni, ahogyan látja magát kifosztva, de nem találja támaszát. Nem találja azt, aki elküldte őt, hogy vele megbeszélje, és nem találja Isten más szolgáját sem. El tudjuk képzelni, hogy mit gondolhatott! Úgy gondolom, hogy egy komoly próbának volt kitéve. Megmutatja hitét, hűségesen szolgál, kap gyereket.A gyerek meghal, de Isten feltámasztja Elizeus által.Jön az éhség, menekülniük kell.Pl. Az Elit alakulatban láthattuk, ahogyan ártatlanok kell, meneküljenek. Sokan menekültek, sokan szenvedtek. Közöttük is voltak hívők; ne felejtsük el a szanitéct. És a menekülés után, hazaérve, lám mindene odalett. Igen, ez egy komoly próba volt. De minden próbának megvan az oka. A próbák nem rólunk szólnak elsősorban, hanem szólnak Istenről. Amikor Isten próbát ad nekünk, azért adja, hogy gyermekei megerősödjenek a hitben, még több szeretet legyen bennük, még inkább meglássák Isten dicsőségét.

3. Isten gondviselő szeretete meglepetéseket tartogatott a Sunemitának.Dicséretére legyen mondva Jórám királynak, könnyen bemehetett hozzá a Sunemita. Ezt nem lehetett minden királyról elmondani. Sőt, Isten még egyebet is elvégzett Jórámban, ugyanis Elizeus dolgairól kérdezte Géházit!Isten hát munkálkodott Géháziban, és Jórámban is. Géházi Isten dolgairól beszél, ami egyértelműen azt mutatta, hogy aki korábban hazudott, megbízható lett!Sőt, éppen azt a történetet mondja el, amikor feltámasztotta a Sunemita fiát!Alapvetően Géházi beszámolója készítette elő a király szívét, hogy hitelt adjon, annak, amit a hölgy fog mondani neki. Isten nem csúfoltatik meg, és minden ígérete igaz, és ámen.

4. Életünk eseményei NEM maguktól következnek ránk!Életünk eseményeit Isten irányítja szuverén módon! És nem is akárhogyan: bölcsen, szeretettel, a mi épülésünkre és Önmaga dicsőségére!Isten szeretete munkálkodott a hölgyben és családjában, Elizeusban is, és Géháziban is. Ahogyan Géházi észben tartotta az eseményeket és beszámolt a királynak!Isten szeretete, az, ami által mi most hallhatunk erről a történetről is, történetről, ami nekünk szól.Nekünk szól, mert ugyanúgy érnek bennünket próbák, és ugyanúgy vannak következményeik az életünkben.

5. Isten most is ugyanúgy munkálkodik, kegyelemből.Nem kell, aggódjunk, ha el kell, hagyjuk otthonunkat, és nem kell, aggódjunk, ha elveszítünk mindent, és nem kell, aggódjunk, ha nincsenek azok, akik eddig segítettek. Isten bárkit használhat erre, még hitetleneket is!