a meteorol ógia oktat ása a nyugat -magyarorsz ági egyetem ... · kipp -zonen , lux -mérı) 3.a...

Magyar MeteorolMagyar Meteorolóógiai Tgiai Táársasrsasáág XXXIII. Vg XXXIII. Váándorgyndorgyőőlléése Eger, 2010 aug. 31.se Eger, 2010 aug. 31.

A meteorolA meteorolóógia oktatgia oktatáása sa a Nyugata Nyugat--magyarorszmagyarorszáági Egyetem gi Egyetem

ErdErdıımméérnrnööki Karki Karáánn


�� MMúúlt:lt:–– 1925. B1925. Báánynyáászati szati éés Erds Erdéészeti Fszeti Fııiskola Erdiskola Erdııvegytani Tanszvegytani Tanszéék, Vk, Váági Istvgi Istváánn

–– 1947. 1947. TermTermııhelyismerettanihelyismerettani TanszTanszéék, k, BotvayBotvay KKáároly: Az roly: Az ééghajlattan ghajlattan öönnáállllóóttáárgy (Az rgy (Az ááltalltaláános meteorolnos meteorolóógia, idgia, idııjjáárráástan stan éés s ééghajlattan alapjai)ghajlattan alapjai)

–– 1960. Martos Andr1960. Martos Andráás: s: MezoklMezoklíímama éés mikrokls mikroklííma kutatma kutatáások elindsok elindííttáása sa éés s bebeééppííttéése a kse a kéépzpzéésbe. sbe.

–– 1984. 1984. VigVig PPééter: ter: ÚÚj hely j hely -- úúj szakok j szakok –– úúj tj táárgyak rgyak


�� Jelen: Jelen:

KKöörnyezetrnyezet-- éés Fs Fööldtudomldtudomáányi Intnyi Intéézetzet

–– ErdErdıımméérnrnööki ki MScMSc osztatlan, kosztatlan, köörnyezetmrnyezetméérnrnööki ki éés ks köörnyezettan rnyezettan alapkalapkéépzpzéés: s: ÉÉghajlattan (3. szemeszter, A 2+1ghajlattan (3. szemeszter, A 2+1óóra, 3 kredit)ra, 3 kredit)

–– KKöörnyezetmrnyezetméérnrnööki alapkki alapkéépzpzéés: Levegs: Levegııtisztastisztasáágg--vvéédelem (4. szemeszter, delem (4. szemeszter, A, 2+0 A, 2+0 óóra, 2 kredit)ra, 2 kredit)

–– Vadgazda Vadgazda éés terms terméészetvszetvéédelmi mdelmi méérnrnööki alapkki alapkéépzpzéés: s: TermTermııhelyismerettanhelyismerettan(2. szemeszter els(2. szemeszter elsıı fele, A, 3+2 fele, A, 3+2 óóra 5 kredit)ra 5 kredit)

–– ErdErdıımméérnrnööki ki éés ks köörnyezettudomrnyezettudomáányi nyi MScMSc: Klimatol: Klimatolóógiai mgiai móódszerek (6. dszerek (6. szemeszter, 2+1 szemeszter, 2+1 óóra, 3 kredit ) ra, 3 kredit )


�� ÉÉghajlattan:ghajlattan:-- A meteorolA meteorol óógia tgia t áárgya, az atmoszfrgya, az atmoszf éérara . .

-- A sugA sug áárzrzááss . .

-- A hA hıımméérsrs éékletklet . .

-- A A hidrometeorokhidrometeorok . .

-- A lA l éégnyomgnyom áás s éés a szs a sz ééll . . -- A lA l éégtgt öömegek megek éés ids id ııjjáárráási frontoksi frontok . .

-- A FA Fööld ld ééghajlati kghajlati k éépepe . .

-- HazHazáánk nk ééghajlataghajlata . .

-- Az erdAz erd éészeti klszeti kl íímaosztmaoszt áályozlyoz ááss , ,

-- Az erdAz erd ıı sugsug áárzrzááshsh ááztartztart áása sa éés hs hıımméérsrs éékleteklete . .

-- Az erdAz erd ıı vvíízgazdzgazd áálkodlkod áásasa-- Az erdAz erd ıı szerepe a meteorolszerepe a meteorol óógiai folyamatokbangiai folyamatokban . .

-- A vA váárosok klrosok kl íímmáájaja-- A klA kl íímavmavááltozltoz áás, a kls, a kl íímaingadozmaingadoz ááss . .


�� ÉÉghajlattan gyakorlatghajlattan gyakorlat-- Az operatAz operatíív meteorolv meteorolóógia eszkgia eszköözei zei éés ms móódszerei. dszerei.

-- A sugA sugáárzrzáás ms méérréése. se.

-- A hA hıımméérsrsééklet mklet méérréése. se.

-- A csapadA csapadéék mk méérréése. se.

-- A levegA levegıı ppááratartalmratartalmáának mnak méérréése. se.

-- A A mikrocsapadmikrocsapadéékk éés a ps a páárolgrolgáás ms méérréésséének mnek móódszerei. dszerei.

-- A lA léégnyomgnyomáás s éés a szs a széél ml méérréése se

-- MMőőszervizsgaszervizsga

-- TerepgyakorlatTerepgyakorlat


�� LevegLeveg ııtisztastisztas áágg--vvéédelemdelem

-- A tA táárgy helye a krgy helye a kéépzpzéésben; a levegsben; a levegııgazdgazdáálkodlkodáás fogalom kialakuls fogalom kialakuláása, sa, tartalma. Az ember szerepe a ktartalma. Az ember szerepe a köörnyezet rnyezet öösszetsszetéételteléének alaknek alakííttáássáában; A levegban; A levegııvvéédelmdelméét tt táárgyalrgyalóó fontosabb konferencifontosabb konferenciáák, kiadvk, kiadváányok.nyok.

-- A lA léégszennyezgszennyezııddéés fogalma s fogalma éés fajts fajtáái; a li; a léégkgkööri aeroszol. ri aeroszol.

-- Az Az emissziemisszióóforrforráásoksok

-- A lA léégszennyezgszennyezıı anyagok csoportosanyagok csoportosííttáása. sa.

-- A lA léégszennyezgszennyezéési hatsi hatáárréértrtéék. k.

-- A levegA levegıı ööntisztulntisztuláása, sa, éés az s az immissziimmisszióó. .

-- A transzmissziA transzmisszióós folyamatok legfontosabb modelljei els folyamatok legfontosabb modelljei eléérhetrhetıı szoftverek (Euler, szoftverek (Euler, Lagrange, Gauss).Lagrange, Gauss).

-- A levegA levegııminminıısséég vizsgg vizsgáálati mlati móódszereinek dszereinek öösszehasonlsszehasonlííttóó ááttekintttekintéése. se.

-- Az emissziAz emisszióó cscsöökkentkkentéésséének mnek móódszerei. dszerei.

-- A faA faáállomllomáányok lnyok léégtisztgtisztííttóó szerepe. szerepe.

-- A lA léégszennyezgszennyezıı anyagok nanyagok nöövvéényekre gyakorolt hatnyekre gyakorolt hatáása. sa.

-- A lA léégszennyezgszennyezıı anyagok eganyagok egéészsszséégkgkáárosrosííttóó éés a ms a mőővi kvi köörnyezetre gyakorolt rnyezetre gyakorolt hathatáása. sa.

-- A lA léégszennyezgszennyezıı anyagoknak a klimatikus rendszerben betanyagoknak a klimatikus rendszerben betööltltöött szerepe. tt szerepe.

-- MagyarorszMagyarorszáág lg léégtergteréének szennyezettsnek szennyezettséége. ge.


�� KlimatolKlimatol óógiai mgiai m óódszerekdszerek-- A klimatolA klimatolóógia tgia táárgya, mrgya, móódszerei, az dszerei, az ééghajlat fogalma, az ghajlat fogalma, az ééghajlatalakghajlatalakííttóó

ttéényeznyezııkk-- Az Az ééghajlati elemek idghajlati elemek idııbeli vbeli vááltozltozáásai a Fsai a Fööldldöön, a hn, a hııhhááztartztartáás s

öösszetevsszetevııinek inek ééves meneteves menete-- Az Az ééghajlati elemek ghajlati elemek öövezetes rendjevezetes rendje-- Az Az ééghajlat ghajlat áábrbráázolzoláása, alaptsa, alaptíípusaipusai-- ÉÉghajlati rendszerek ghajlati rendszerek -- A FA Fööld ld ééghajlati kghajlati kéépepe-- A fA fööldtldtöörtrtééneti korok neti korok ééghajlataghajlata-- A klA klíímavmavááltozltozááss-- HazHazáánk nk ééghajlataghajlata-- TerepklimatolTerepklimatolóógia. A vgia. A váárosi rosi mezoklmezoklíímama-- A mikroklA mikroklííma kialakulma kialakuláássáának feltnak feltéételei, ttelei, tíípusai. A npusai. A nöövvéénynyáállomllomáányok nyok

mikroklimatikusmikroklimatikus ttéérszerkezete. rszerkezete. -- NNöövvéénynyáállomllomáányok energiahnyok energiahááztartztartáásasa-- A nA nöövvéénynyáállomllomáányok vnyok víízgazdzgazdáálkodlkodáásasa-- SpeciSpeciáális mikrokllis mikroklíímmáák (barlang, pince, vk (barlang, pince, víízpart, zpart, üüveghveghááz, stb.)z, stb.)


�� KlimatolKlimatol óógiai mgiai m óódszerek gyakorlatdszerek gyakorlat-- AdatforrAdatforráásoksok

-- A PA Pééczely czely -- ffééle klle klíímaosztmaosztáályozlyozááss

-- A Borhidi A Borhidi -- ffééle klle klíímazonmazonáális vegetlis vegetáácicióóttíípusokpusok

-- A nedvessA nedvesséégellgelláátottstottsáági mutatgi mutatóókk

-- Egy faEgy faáállomllomáány sugny sugáárzrzááshshááztartztartáásasa

-- Egy faEgy faáállomllomáány vny víízhzhááztartztartáásasa

-- Egy faEgy faáállomllomáány szny széélkllklíímmáájaja

-- Az erdAz erdéészeti tszeti táájaink klimatikus jaink klimatikus öösszehasonlsszehasonlííttáásasa

-- TerepgyakorlatTerepgyakorlat


�� InfrastrukturInfrastrukturáális hlis hááttttéérr-- BotankertiBotankerti klklíímamaáálomlomááss

-- HidegvHidegvíízvzvöölgyilgyi hidrometeorolhidrometeorolóógiai mgiai méérrııkertkert


�� A kA k öözelmzelm úúlt lezlt lez áárt kutatrt kutat áási projektjeisi projektjei�� „„ A A KlimabizonytalansKlimabizonytalansáágg hathatáása a hazai erdsa a hazai erdııtakartakaróórara”” NKFP pNKFP páálylyáázat (2003zat (2003--

2006)2006)

�� GVOP GVOP –– 3.2.1 3.2.1 -- 2004 2004 –– 04 04 –– 0327/3.0 Klimatikus v0327/3.0 Klimatikus vááltozltozáások hatsok hatáása a bsa a büükkkköös s áállomllomáányok biolnyok biolóógiai stabilitgiai stabilitáássáára (2004ra (2004--2009) 2009)

�� Jedlik: StratJedlik: Stratéégigiáák k éés technols technolóógigiáák az erdei k az erdei öökoszisztkoszisztéémmáák k éés az s az erderdııgazdgazdáálkodlkodáás kls klíímavmavááltozltozááshoz alkalmazkodshoz alkalmazkodáássáának javnak javííttáássáára (2007ra (2007--2010)2010)


JJöövvııTTÁÁMOP, TIOP, MOP, TIOP, ……


KKööszszöönnööm a megtisztelm a megtisztelıı figyelmet!figyelmet!


�� ÉÉghajlattan:ghajlattan:1.A meteorol1.A meteorol óógia tgia t áárgya, az atmoszfrgya, az atmoszf éérara . A meteorol. A meteorolóógia tgia táárgya, rrgya, röövid tvid töörtrtéénete, nete,

helye a tudomhelye a tudomáányok rendszernyok rendszeréében, az idben, az idıı, id, idııjjáárráás s éés s ééghajlat fogalma, a fghajlat fogalma, a fööldi ldi lléégkgköör kialakulr kialakuláása, sa, öösszetsszetéétele, rtele, réétegztegzııddéése.se.

2.A sug2.A sug áárzrzááss . A sug. A sugáárzrzáás fogalma s fogalma éés fontosabb fizikai ts fontosabb fizikai töörvrvéényei (nyei (Stefan-Boltzmann- éés Wiens Wien--ttöörvrvéény), a ny), a napsugárzás intenzitintenzitáássáát mt móódosdosííttóó ttéényeznyezıık k (bees(beeséési szsi szöög, elnyelg, elnyelııddéés szs szóórróóddáás, visszavers, visszaverııddéés), a napsugs), a napsugáárzrzáás s ididııtartamtartamáát befolyt befolyáásolsolóó ttéényeznyezıık (nappalok hossza, k (nappalok hossza, orografikusorografikushorizontkorlhorizontkorláátoztozáás), a fs), a fööldfelszldfelszíín kisugn kisugáárzrzáása, az sa, az albedalbedóó. A felsz. A felszíín sugn sugáárzrzáási si egyenlege.egyenlege.

3.A h3.A hıımméérsrs éékletklet . A h. A hıımméérsrsééklet fogalma; a klet fogalma; a hhııkköözlzlééss mmóódjai; a levegdjai; a levegııfföölmelegedlmelegedéésséének mechanizmusa; a talajok hnek mechanizmusa; a talajok hııtani tulajdonstani tulajdonsáágai gai (sug(sugáárzrzááselnyelselnyeléés, fajhs, fajhıı, h, hııvezetvezetéés, hs, hıımméérsrséékletvezetkletvezetéés); a hs); a hıımméérsrsééklet klet periodikus periodikus éés aperiodikus vs aperiodikus vááltozltozáásai; a hsai; a hıımméérsrséékleti gradiens, az inverzikleti gradiens, az inverzióó éés s az az izotermiaizotermia fogalma.fogalma.

4.A 4.A hidrometeorokhidrometeorok . A leveg. A levegıı nedvessnedvesséége ge éés az azt jellemzs az azt jellemzıı fogalmak (abszolfogalmak (abszolúút t nedvessnedvesséég, relatg, relatíív pv pááratartalom, telratartalom, telííttéési hisi hiáány, specifikus lny, specifikus léégnedvessgnedvesséég, g, harmatpont, stb.); a levegharmatpont, stb.); a levegıı ppááratartalmratartalmáát befolyt befolyáásolsolóó ttéényeznyezıık; a felhk; a felhıı éés a s a kkööd kd kéépzpzııddéése, a szse, a szááraz raz éés nedves s nedves adiabatadiabatáákk; a nemzetk; a nemzetköözi zi felhfelhııosztosztáályozlyozáásisirendszer; a csapadrendszer; a csapadéék kialakulk kialakuláássáának lehetnak lehetıısséégei (kgei (kööd, harmat, esd, harmat, esııkeltkeltéés, s, jjéégesgesıı--elhelháárrííttáás); a zivatar, a hs); a zivatar, a hóó. .


5.A l5.A l éégnyomgnyom áás s éés a szs a sz ééll . A l. A léégnyomgnyomáás defins definíícicióója; az izobja; az izobáár felr felüületek kialakulletek kialakuláása sa éés magasss magassáági kgi kééplet; a Fplet; a Fööld izobld izobáár tr téérkrkéépe; a pe; a konvekcikonvekcióó éés s advekciadvekcióókialakulkialakuláása; a sa; a geosztrofikusgeosztrofikus szszéélmodell; a planetlmodell; a planetááris hatris hatáárrrrééteg; a teg; a hemiszfhemiszféérikusrikus cirkulcirkuláácicióós rendszer; s rendszer; makroszinoptikusmakroszinoptikus llééptptéékkőő lléégmozggmozgáások; sok; helyi szelek; a szhelyi szelek; a széél irl iráánya nya éés sebesss sebesséége; a szge; a széélprofil, a felszlprofil, a felszíín sn súúrlrlóóddáási si egyegyüütthattthatóója.ja.

6.A l6.A l éégtgt öömegek megek éés ids id ııjjáárráási frontoksi frontok . A l. A léégtgtöömeg fogalma, osztmeg fogalma, osztáályozlyozáása, sa, konzervatkonzervatíív tulajdonsv tulajdonsáágai; a mgai; a méérsrséékeltkeltöövi vi éés trs tróópusi ciklonok kialakulpusi ciklonok kialakuláása sa éés s mozgmozgáása; az idsa; az idııjjáárráási frontok tsi frontok tíípusai, hatpusai, hatáásuk; az idsuk; az idııjjáárráás els elıırejelzrejelzéése; az se; az ididııjjáárráás ks káártrtéételei.telei.

7.A F7.A Fööld ld ééghajlati kghajlati k éépepe . Az . Az ééghajlatot meghatghajlatot meghatáározrozóó ttéényeznyezıık; az k; az ééghajlati ghajlati ttíípusok; az pusok; az ééghajlati jellemzghajlati jellemzıık; a k; a fenolfenolóógiagia; a szol; a szoláárisris--; a K; a Kööppenppen-- éés a s a TrewarthaTrewartha--fféélele ééghajlatosztghajlatosztáályozlyozááss..

8.Haz8.Hazáánk nk ééghajlataghajlata . Az . Az ééghajlatghajlat--alakalakííttóó ttéényeznyezıık alakulk alakuláása hazsa hazáánkban; haznkban; hazáánk nk ééghajlatghajlat--osztosztáályozlyozáási besorolsi besoroláásai; a fontosabb sai; a fontosabb ééghajlati elemek; ghajlati elemek; ((globglobáálsuglsugáárzrzááss, napf, napféénytartam, hnytartam, hıımméérsrsééklet, klet, éés ings ingáása, szsa, széél, csapadl, csapadéék, k, potencipotenciáális lis evapotranszspirevapotranszspiráácicióó, , ééghajlati vghajlati víízhizhiáány) alakulny) alakuláása hazsa hazáánkban; nkban; hazhazáánk nk ééghajlati kghajlati köörzetei.rzetei.

9.Az erd9.Az erd éészeti klszeti kl íímaosztmaoszt áályozlyoz ááss , , mezoklmezoklíímama mikroklmikroklííma. A ma. A BorhidiBorhidi--ffééleleklklíímazonmazonáális lis vegetvegetáácicióóttéérkrkéépp; a J; a Jáárróó--ffééle erdle erdéészeti klszeti klíímaosztmaosztáályozlyozáás; a s; a KoncekKoncek--fféélele nedvessnedvesséégellgelláátottstottsáági index; a gi index; a BudikoBudiko--fféélele ariditariditáásisi index; a index; a mezoklmezoklíímama fogalma; a fogalma; a YoshinoYoshino--fféélele ééghajlati skghajlati skáálláák; a mikroklk; a mikroklííma fogalma, ma fogalma, ttíípusai.pusai.


10.Az erd10.Az erd ıı sugsug áárzrzááshsh ááztartztart áása sa éés hs hıımméérsrs éékleteklete . Az erd. Az erdıı, mint , mint mikroklmikroklíímatikusmatikusttéér; a koronaszint fr; a koronaszint féényny--abszorpciabszorpcióója, reflexija, reflexióója, ja, albedalbedóójaja, a lev, a levéélfellfelüületlet--index index (LAI); a t(LAI); a töörzstrzstéérbe rbe éérkezrkezıı sugsugáárzrzáás spektrs spektráális lis öösszetsszetéétele; az erdtele; az erdıı sugsugáárzrzáási si mméérlege; az erdrlege; az erdıı hhıımméérsrséékleti profiljkleti profiljáának napi nak napi éés s éévszakos vvszakos vááltozltozáásai; az erdsai; az erdııtalajtalajáának nak hhııgazdgazdáálkodlkodáásasa; az erd; az erdıı hhııhhááztartztartáása.sa.

11.Az erd11.Az erd ıı vvíízgazdzgazd áálkodlkod áásasa éés a levegs a levegıı ááramlramláása az erdsa az erdııben, az ben, az áállomllomáányok nyok lléégnedvessgnedvesséégg--profiljainak vprofiljainak vááltozltozáásai; a sai; a csapadcsapadéékk--intercepciintercepcióó fogalma; a fogalma; a csapadcsapadéék sorsa az erdk sorsa az erdııben az erdben az erdıı vvíízmzméérlege; a szrlege; a széél behatoll behatoláása az erdsa az erdııbe; be; az erdaz erdıınek a felsznek a felszíín sn súúrlrlóóddáási tsi téényeznyezııjjéére gyakorolt hatre gyakorolt hatáása; az erdsa; az erdıı lléégtisztgtisztííttóókkéépesspesséége.ge.

12.Az erd12.Az erd ıı szerepe a meteorolszerepe a meteorol óógiai folyamatokbangiai folyamatokban . A leveg. A levegıı öösszetsszetéételteléére re kifejtett hatkifejtett hatáás; az erds; az erdıı szszéél ellen vl ellen vééddıı hathatáása; a felszsa; a felszíín sugn sugáárzrzááshshááztartztartáássáára ra éés hs hııhhááztartztartáássáára gyakorolt hatra gyakorolt hatáás; a levegs; a levegıı ppááratartalmratartalmáára ra éés a talaj s a talaj vvííztartalmztartalmáára kifejtett hatra kifejtett hatáás.s.

13.A v13.A váárosok klrosok kl íímmáájaja s a ls a léégszennyezgszennyezııddééss--meteorolmeteorolóógiai hatgiai hatáásai. A vsai. A váárosi rosi felszfelszíín sajn sajáátosstossáágai; a vgai; a váárosi "rosi "hhııszigetsziget"; a v"; a vááros vros víízgazdzgazdáálkodlkodáása; a vsa; a váárosi rosi leveglevegıı öösszetsszetéétele; a sztele; a széél alakull alakuláása a vsa a váárosokban; a vrosokban; a váárosok rosok áátszelltszellııztetztetéése. se.

14.A kl14.A kl íímavmavááltozltoz áás, a kls, a kl íímaingadozmaingadoz ááss . az . az üüveghvegháázhatzhatáás mechanizmusa; a s mechanizmusa; a lléégkgkööri ri üüveghvegháázgzgáázok koncentrzok koncentráácicióójjáának alakulnak alakuláása az elmsa az elmúúlt idlt idııszakban; a szakban; a klklíímavmavááltozltozáást befolyst befolyáásolsolóó ttéényeznyezıık; a klk; a klíímavmavááltozltozáás regions regionáális lis kköövetkezmvetkezméényei; a klnyei; a klíímavmavááltozltozáás vs váárhatrhatóó hathatáásai erdeinkresai erdeinkre


�� ÉÉghajlattan gyakorlatghajlattan gyakorlat1.Az operat1.Az operatíív meteorolv meteorolóógia eszkgia eszköözei zei éés ms móódszerei. A Meteoroldszerei. A Meteorolóógiai giai

VilViláágszervezet, az Idgszervezet, az Idııjjáárráási Vilsi Viláágszolggszolgáálat szervezeti fellat szervezeti felééppííttéésese2.A sug2.A sugáárzrzáás ms méérréése. se. CampbellCampbell--StokesStokes--fféélele napfnapféénytartammnytartamméérrıı, a , a JanisewskyJanisewsky, ,

KippKipp--ZonenZonen, lux, lux--mméérrıı))3.A h3.A hıımméérsrsééklet mklet méérréése. (se. (áállomllomááss--hhıımméérrıı, maximum, maximum--hhıımméérrıı, minimum, minimum--hhıımméérrıı, ,

termogrtermográáff, pont, pontíírróó, ellen, ellenáállllááss--hhıımméérrıık, sekk, sekéély talajhly talajhıımméérrıık, k, LamontLamont--szekrszekréényny,),)

4.A csapad4.A csapadéék mk méérréése. (se. (HellmannHellmann--ff. . ombromombromééterter, , ombrogrombrográáff, a , a billenbillenııededéényesnyes éés s cseppkcseppkéépzpzıı szenzorok, szenzorok, MouginMougin, az , az intercepciintercepcióó mméérréése)se)

5.A leveg5.A levegıı ppááratartalmratartalmáának mnak méérréése. (hajszse. (hajszáálas higromlas higromééter, ter, polimpolimééterter, August, August-- éés s áállomllomáási aspirsi aspiráácicióós s pszichrompszichromééterter, , AssmanAssman, automat, automatáák)k)

6.A 6.A mikrocsapadmikrocsapadéékk éés a ps a páárolgrolgáás ms méérréésséének mnek móódszerei. (Csomordszerei. (Csomor--f. zf. zúúzmaramzmaraméérrııkeret, keret, HiltnerHiltner--ff. harmatm. harmatméérleg, rleg, PichePiche--fféélele evaporimevaporimééterter, p, páárolgrolgáásmsméérrıı kkáádak, dak, lizimlizimééterekterek, kompenz, kompenzáácicióós s evaprotranszspiromevaprotranszspiromééterter))

7.A l7.A léégnyomgnyomáás s éés a szs a széél ml méérréése (se (FuessFuess, aneroid barom, aneroid baromééter, ter, barogrbarográáff, Beaufort, Beaufort--skskáála, Wild, la, Wild, FuessFuess, , CasselaCassela, elektromos sz, elektromos széélszenzorok, klszenzorok, kéézi zi anemomanemomééterekterek))

8.M8.Mőőszervizsgaszervizsga9.Terepgyakorlat9.Terepgyakorlat


�� LevegLeveg ııtisztastisztas áágg--vvéédelemdelem1. A t1. A táárgy helye a krgy helye a kéépzpzéésben; a levegsben; a levegııgazdgazdáálkodlkodáás fogalom kialakuls fogalom kialakuláása, tartalma. sa, tartalma.

Az ember szerepe a kAz ember szerepe a köörnyezet rnyezet öösszetsszetéételteléének alaknek alakííttáássáában; A lban; A léégkgköör, mint r, mint „„befogadbefogadó”ó”; A k; A köörnyezetszennyezrnyezetszennyezéés okai; A levegs okai; A levegıı vvéédelmdelméét tt táárgyalrgyalóófontosabb konferencifontosabb konferenciáák, kiadvk, kiadváányok.nyok.

2. A l2. A léégszennyezgszennyezııddéés fogalma s fogalma éés fajts fajtáái; a li; a léégkgkööri aeroszol. A levegri aeroszol. A levegıı termterméészetes szetes öösszetsszetéétele; A ltele; A léégkgkööri nyomanyagok eredete; A lri nyomanyagok eredete; A léégkgkööri aeroszol fogalma, ri aeroszol fogalma, keletkezkeletkezéése. se.

3. Az 3. Az emissziemisszióóforrforráásoksok A pontA pont--, vonal, vonal-- éés ters terüületi forrleti forráás jellemzs jellemzéése; Az se; Az energiatermelenergiatermeléés s éés ipari tevs ipari tevéékenyskenyséég, valamint a mezg, valamint a mezııgazdasgazdasáág kibocsg kibocsááttáása, sa, a biola biolóógiai giai éés antropogs antropogéén forrn forráások ersok erııssssééggéének nek öösszehasonlsszehasonlííttáása; sa; jellemzjellemzééssüük, tk, tíípusaik, kibocspusaik, kibocsááttáásuk nagyssuk nagysáágrendjei.grendjei.

4. A l4. A léégszennyezgszennyezıı anyagok csoportosanyagok csoportosííttáása. A szerves sa. A szerves éés szervetlen vegys szervetlen vegyüületek letek felfelééppííttéése, eredete, lse, eredete, léégkgkööri tartri tartóózkodzkodáási ideje.si ideje.

5. A l5. A léégszennyezgszennyezéési hatsi hatáárréértrtéék. A lk. A léégszennyezgszennyezéésre vonatkozsre vonatkozóó szabvszabváányok. A nyok. A leveglevegııminminıısséégi norma; A vgi norma; A véédettsdettséégi kateggi kategóóririáák; A hatk; A hatáárréértrtéékkel szabkkel szabáályozott lyozott szennyezszennyezıı anyagok teranyagok terüületi besorolleti besorolááststóól fl füüggggıı hathatáárréértrtéékei.kei.

6. A leveg6. A levegıı ööntisztulntisztuláása, a lsa, a léégszennyezgszennyezéés terjeds terjedéése se éés az s az immissziimmisszióó. A . A lléégszennyezgszennyezıı anyagok elsanyagok elsııdleges dleges éés ms máásodlagos ksodlagos kéémiai miai áátalakultalakuláásai; A sai; A szszááraz raz éés nedves s nedves üülepedlepedéés folyamatai; s folyamatai;

7. A transzmisszi7. A transzmisszióós folyamatok legfontosabb modelljei els folyamatok legfontosabb modelljei eléérhetrhetıı szoftverek (Euler, szoftverek (Euler, Lagrange, Gauss).Lagrange, Gauss).


8. A leveg8. A levegııminminıısséég vizsgg vizsgáálati mlati móódszereinek dszereinek öösszehasonlsszehasonlííttóó ááttekintttekintéése. A se. A mintavmintavéételi eljteli eljáárráások; Az sok; Az áállomllomááshsháállóózat tervezzat tervezéése; A legfontosabb mse; A legfontosabb mőőszeres szeres mméérréési msi móódszerek, monitoring; A levegdszerek, monitoring; A levegııáállapot minllapot minııssííttéése.se.

9. Az emisszi9. Az emisszióó cscsöökkentkkentéésséének mnek móódszerei. A porlevdszerei. A porleváálasztlasztáás, adszorpcis, adszorpcióó, , mosmosóóberendezberendezéések, oxidsek, oxidáácicióós ms móódszerek dszerek öösszehasonlsszehasonlííttóó ááttekintttekintéése; A se; A kköörnyezetkrnyezetkíímmééllıı technoltechnolóógiai folyamatok kivgiai folyamatok kiváálasztlasztáása.sa.

10. A fa10. A faáállomllomáányok lnyok léégtisztgtisztííttóó szerepe. A faszerepe. A faáállomllomáányok hatnyok hatáása a lsa a léégtestek gtestek mozgmozgáássáára; A szra; A szááraz raz éés nedves s nedves üülepedlepedéés a fas a faáállomllomáányokban; A kinyokban; A kiüülepedett lepedett lléégszennyezgszennyezıı anyagok anyagok öökoszisztkoszisztéémmáán beln belüüli mozgli mozgáása.sa.

11. A l11. A léégszennyezgszennyezıı anyagok nanyagok nöövvéényekre gyakorolt hatnyekre gyakorolt hatáása. A fiziolsa. A fiziolóógiai giai éés ks kéémiai miai hathatáások; Ksok; Káárkrkéépek; Krpek; Króónikus nikus éés akut ks akut káárosodrosodáás, s, immissziimmisszióórezisztenciarezisztencia; ; BioindikBioindikáátoroktorok; Erd; Erdııpusztulpusztulááss

12. A l12. A léégszennyezgszennyezıı anyagok eganyagok egéészsszséégkgkáárosrosííttóó éés a ms a mőővi kvi köörnyezetre gyakorolt rnyezetre gyakorolt hathatáása. Az egsa. Az egéészsszséégkgkáárosrosííttáás ms móódjai; A ldjai; A léégszennyezgszennyezıı anyagok toxikolanyagok toxikolóógigiáája, ja, éélettani hatlettani hatáásuk; Hazsuk; Hazáánk knk küüllöönbnböözzıı szennyezettsszennyezettsééggőő terterüületeinek lakossleteinek lakossáági gi araráányai; Mnyai; Mőőszaki kszaki káárok (rok (ééppüületek, berendezletek, berendezéések korrsek korróózizióója).ja).

13. A l13. A léégszennyezgszennyezıı anyagoknak a klimatikus rendszerben betanyagoknak a klimatikus rendszerben betööltltöött szerepe. tt szerepe. AlbedAlbedóó--cscsöökkenkkenééss a a hhóófelszfelszíínekenneken; A hom; A homáályosslyossáági tgi téényeznyezıı nnöövekedvekedéése; A se; A napsugnapsugáárzrzáás spektrs spektráális lis öösszetsszetéételteléének megvnek megvááltozltozáása; sa; ÜÜveghvegháázz--hathatáás. s.

14. Magyarorsz14. Magyarorszáág lg léégtergteréének szennyezettsnek szennyezettséége. A regionge. A regionáális szennyezettslis szennyezettséég; A g; A hazai kibocshazai kibocsááttáás ss súúlypontjai; A klypontjai; A küüllöönbnböözzıı szennyezettsszennyezettsééggőő kköörzetek rzetek elhelyezkedelhelyezkedéése;se;

a meteorol ógia oktat ása a nyugat -magyarorsz ági egyetem ... · kipp -zonen , lux -mérı) 3.a...

Documents