a nat és a kerettantervek dr. kaposi józsef oktatáskutató és fejlesztő intézet
DESCRIPTION
A NAT és a kerettantervek dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Budapest, 2012. szeptember 27. A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai. Kormányrendelet 2012. május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 szept. vége – okt. eleje Pedagógiai program/ - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A NAT és a kerettantervek
dr. Kaposi JózsefOktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Budapest, 2012. szeptember 27.
A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai
Kormányrendelet2012. május 16.
Miniszteri rendelet,kerettantervek2012 szept. vége – okt. eleje
Pedagógiai program/helyi tanterv2012. október-december
A NAT küldetésének újradefiniálásaAz értékközvetítés hangsúlyozása a nevelési-oktatási
folyamatban
A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolásaA nevelés révén az értékközvetítés megerősítése .Új tantárgyi és
tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése.
A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése
A NAT 2012 főbb jellemzői
Változás: Fejlesztési célok „hálózata”
Fejlesztési területek – nevelési célok
Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias
nevelés Állampolgárságra, demokráciára
nevelés Az önismeret és a társas kultúra
fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért,
önkéntesség Fenntarthatóság,
környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása
Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és
technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári
kompetencia Kezdeményezőképesség és
vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság
és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
Közműveltség
Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás.
Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja.
Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.
• a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása;
• az informatika alkalmazása;
• a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;
• a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek kialakítása;
• az egészséges életmód kialakítása;
• az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása;
• a médiumok alkotó használata
A műveltségi területek kiemeltközös céljai
kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével;
az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;
nem lezárt rendszerként jelennek meg;
nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg;
hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;
A műveltségi területek általános jellemzői
Alapelvek, célok Fejlesztési feladatok
tantárgyanként– Az adott nevelési-
oktatási szakaszra(1-4. évfolyam, 5-8.
évfolyam, 9-12. évfolyam)
Közműveltségi tartalmak tantárgyanként– Az adott nevelési-
oktatási szakaszra(1-4. évfolyam, 5-8.
évfolyam, 9-12. évfolyam)
Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás.
A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg.
Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja.
A műveltségi területek szerkezete
„A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák:
a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó
követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek
fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre
álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”
Forrás: Nemzeti alaptanterv
A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT)
Kerettantervi mappák
Az alábbi egységes struktúrájú kerettantervi mappák kialakítása történt meg:
Alsó tagozat Felső tagozat Négy évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium Nyolc évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (külön projektben)
További fejlesztések:
Nemzetiségi iskolák– alsó tagozat– felső tagozat– négy évfolyamos gimnázium SNI kerettantervek– alsó tagozat enyhén értelmi
fogyatékos tanulók számára– felső tagozat enyhén értelmi
fogyatékos tanulók számára Két tanítási nyelvű iskolák– felső tagozat– négy évfolyamos gimnázium
Kerettantervek: 1–4. évfolyam
Kötelező tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
Választható tantervekEmelt szintű képzéshez: Ének-zene
További tantervek: Dráma és tánc
Tánc és mozgás
Készülő új tantervek Családi életre nevelés Sakk Lovaskultúra
Kötelező minimális óraszámok 1–4. évfolyamon
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6
Idegen nyelvek 2
Matematika 4 4 4 4Erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés 5 5 5 5Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
Emelt szintű ének-zenei képzés1-4. évfolyamon
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6Idegen nyelvek 2
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1Ének-zene 5 5 5 5Vizuális kultúra 2 2 2 2
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés 5 5 5 5
Felhasznált órakeret* 25+1 25+1 24+1 26+1
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
*A jogszabályban foglaltaknak megfelelően az ének-zene óraszámába az énekkari vagy a kórusfoglalkozás összesen heti egy óra erejéig beszámítható.
Magyar nyelv és irodalom 1-4.Bevezető
Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.
(…)
Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek
1-2. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2. ‑ az olvasás jelrendszerének
elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3. ‑ a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi k Az írástanítás előkészítése ‑ az írás megtanulásának technikai
alapozása kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az írott betűalakok tanítása ‑ írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése ‑ az eszközszintű írás előkészítése Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:
mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése
3-4. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:
mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék
fejlesztése
Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek
Magyar nyelv és irodalom 1-4.Táblázatrészlet
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése
Órakeret 25 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A témakör nevelési- fejlesztési céljai
Az olvasástanulás előkészítése.
Tevékenységek/Ismeretek KövetelményekKapcsolódási
pontokMotiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése.Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság).
A tanuló- nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás
tanulásában;- rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és
szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően;
- részképességei elérték a szükséges szintet.
Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció.Ének-zene: ritmus, tempó, dallam.Matematika: irányok.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.
Erkölcstan 1-4.Bevezető
Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.
A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak.
3-4. évfolyamon: Milyen vagyok, és
milyennek látnak mások? Közösségben és egyedül P
a társaim és én Az osztály és az iskola Kulturális-nemzeti
közösség A környezetem és én – Az
épített és a tárgyi világ A mindenség és én –
Születés és elmúlás
Erkölcstan 1-4.Tematikai egységek
1-2. évfolyamon: Az én világom Társaim – Ők és én Közvetlen közösségeim –
A család és a gyerekek Tágabb közösségeim – A
lakóhelyi közösség A környező világ
Erkölcstan 1-4.Táblázatrészlet
Tematikai egységAz én világom Órakeret
11 óra
Előzetes tudás, tapasztalat
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:
Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése. A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKi vagyok én?Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mit jelent a nevem? Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam? Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik őket a másokéitól?Ilyen vagyok Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban? Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért? Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések?Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre? Miben kell erősödnöm?Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeimHol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem őket? (…)
Vizuális kultúra:személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.
Környezetismeret 1-4.Bevezető
Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét.
(…)
3-4. évfolyamon: Mennyi időnk van? Tájékozódás a tágabb a
térben Megtart, ha megtartod Miért érdemes
takarékoskodni? Az a szép, akinek a szeme
kék? Merre megy a hajó? Egészség és betegség Önismeret és viselkedés Vágtat, mint a paripa Kertben, mezőn
Környezetismeret 1-4.Tematikai egységek
1-2. évfolyamon: Az iskolás gyerek Tájékozódás az iskolában
és környékén Mi van a teremben? Anyagok körülöttünk Hóban, szélben,
napsütésben Mi kerül az asztalra? Élőlények közösségei
Környezetismeret 1-4.Táblázatrészlet
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Az iskolaÓrakeret
8 óraElőzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés).A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése.Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Mi van az iskolában? Hogyan tájékozódunk az iskola épületében?Az iskolai élet rendje.Kikkel találkozunk az iskolában? Hogyan öltözködünk az iskolában?(…)
Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben).Az iskolában dolgozók foglalkozásának összehasonlítása. Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használata.Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint.(…)
Vizuális kultúra: színek, formák.Matematika: távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése.Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség.
Kerettantervek: 5–8. évfolyamKötelező tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan
Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc* Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és
gyakorlat Testnevelés és sport
* 5. évfolyamon kötelezően választandó tantárgyak
Kerettantervek: 5–8. évf.Választható tantárgyak
Emelt szintű képzésekhez: Matematika Ének-zene Fizika
További tantervek: Természettudományi
gyakorlatok Technika, életvitel és
gyakorlat (városi és vidéki változat)
Tánc és mozgás
Készülő új tantervek: Családi életre nevelés Lovaskultúra Pénzügyi és gazdasági
kultúra Hon- és népismeret
Kötelező minimális óraszámok 5–8. évfolyamon
Tantárgyak5.
évf.6.
évf.7.
évf.8.
évf.Magyar nyelv és irodalom
4 4 3 4
Idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 4 3 3 3Erkölcstan 1 1 1 1Tört., társ. és államp. Ismeretek
2 2 2 2
Természetismeret 2 2 Fizika 2 1Kémia 1 2Biológia – egészségtan
2 1
Tantárgyak5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Földrajz 1 2Ének-zene 1 1 1 1Dráma és tánc / Hon- és népismeret
1
Vizuális kultúra 1 1 1 1Informatika 1 1 1Technika, életvitel és gyakorlat
1 1 1
Testnevelés 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret
2 3 3 3
Rendelkezésre álló órakeret
28 28 31 31
Ajánlások a szabad órakeret felhasználására (5–8. évfolyam)
Kerettantervek által tartalmazott ajánlások:
Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés
Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés
Emelt szintű (tagozatos) ének-zenei képzés
Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzés
Kerettantervek: 4 évf. gimnáziumKötelező tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom (2 változat)
I. és II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz
Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc vagy
Mozgóképkultúra és médiaismeret
Informatika Technika, életvitel és
gyakorlat Testnevelés és sport
Emelt szintű képzésekhez: Matematika Idegen nyelv Biológia Fizika Kémia
További tantervek: Filozófia
Kerettantervek: 4 évf. gimnáziumVálasztható tantárgyak
Készülő új tantervek: Családi életre nevelés Pénzügyi és gazdasági Vállalkozzunk! Munkapiac Sakk
Kötelező minimális óraszámok 4 évfolyamos gimnázium
Tantárgyak9.
évf.10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4 4 4 4
I. Idegen nyelv 3 3 3 3II. Idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 3 3 3 3Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek
2 2 3 3
Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Biológia – egészségtan
2 2 2
Földrajz 2 2
Tantárgyak9.
évf.10. évf.
11. évf.
12. évf.
Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc / Mozgóképk. és m.
1
Művészetek 2 2Informatika 1 1 Életvitel és gyakorlat
1
Testnevelés 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret
4 4 6 8
Rendelkezésre álló órakeret
35 36 35 35
Ajánlások a szabad órakeret felhasználására (4 évf. gimn.)
Kerettantervek által tartalmazott ajánlások:
Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés
Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés
Emelt szintű (tagozatos) humán képzés
Emelt szintű (tagozatos) művészeti képzés
Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzések– a) Fizika – Matematika– b) Fizika – Kémia– c) Biológia – Kémia
Kerettantervek: szakközépiskola
Kötelező közismereti tárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan
Földrajz Művészetek címszó alatt
egy év Ének-zene vagy Vizuális kultúra vagy Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret
Informatika Testnevelés és sport
Emelt szintű képzésekhez:Biológia / Fizika / Kémia / Földrajz
Kötelező minimális óraszámok szakközépiskola
Tantárgyak9.
évf.10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4 4 4 4
Idegen nyelvek 3 3 3 3Matematika 3 3 3 3Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek
2 2 3 3
Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia – egészségtan
2 2 1
Tantárgyak9.
évf.10. évf.
11. évf.
12. évf.
Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak 6 7 8 11Művészetek* 1 Informatika 1 Testnevelés 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret
4 4 4 4
Rendelkezésre álló órakeret
35 36 35 35
Az iskolák körvonalazódó feladatai (2012/13-as tanév)
A kerettanterv adaptációja 2012. szeptember –december között a helyi tanterv átalakításával:
Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő- a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása;- döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján
felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése;
- az értékelési rendszer kialakítása;- a pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele
2013 szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9. osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az átdolgozott helyi tantervek érvényesítése
A tantervkészítés egyensúlykeresés:
a szaktudományok és az iskolai tanítás a pedagógia elmélete és az iskolák gyakorlataa modern tantárgy-pedagógia lehetőségei és az elérhető feltételeka tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmakaz elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatoka szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei…és még számos más tényező
között.