a nemek közötti munkamegosztás termékenységre gyakorolt hatása magyarországon
DESCRIPTION
A nemek közötti munkamegosztás termékenységre gyakorolt hatása Magyarországon. Makó Ágnes PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem MSZT konferencia – „Konfliktus és társadalmi innováció” Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola 2010. november 6. Tartalom. A kutatás logikája Háttér - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
23.04.24. 9:00
A nemek közötti munkamegosztás termékenységre gyakorolt hatása
Magyarországon
Makó Ágnes
PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
MSZT konferencia – „Konfliktus és társadalmi innováció”
Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola
2010. november 6.1
23.04.24. 9:00
Tartalom
• A kutatás logikája• Háttér• Családpolitika• A nők munkaerő-piaci helyzete• A háztartáson belüli munkamegosztás• Kutatási kérdések• Hipotézisek• Módszertani elképzelések
2
23.04.24. 9:00
A kutatás logikája
Állam Termékenység
Család
MAKROSZINT
MIKROSZINT
3
23.04.24. 9:00
A kutatás logikája
Állam• Családpolitika• Munkaerő-piaci szabályozás
Termékenység
Család• Munka-megosztás
4
23.04.24. 9:00
A kutatás logikája
TermékenységCsaládpolitika
Munkaerő-piaci szabályozás
Családi munka-megosztás
5
23.04.24. 9:00
Háttér
6
23.04.24. 9:00
Családpolitika• Pozitív kapcsolat a családtámogatási juttatások
volumene és a gyermekszám között – Blanchet–Ekert-Jaffé 1994, Gauthier–Hatzius 1997, Ferrarini
2006– Gábos 2005, Spéder–Kapitány 2007, Kapitány 2008, Bálint–
Köllő 2008, Gábos–Gál–Kézdi 2009
• A hatás létezik, de a magyar családpolitika merev, tradicionális, hosszú ideig vonja ki a nőket a munkaerőpiacról, döntés az összehangolás helyett
• A gyermekgondozási intézményrendszer szerepe
7
23.04.24. 9:00
A nők munkaerő-piaci helyzete• 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság –
magasabb termékenység
8
23.04.24. 9:00
A nők munkaerő-piaci helyzete
B
BG
CZ
DK
D
EST
IRL
GRE
F
I CYLV
LT
L
H
MT
NL
APLPRO
SLO
SK
FIN
SGB
HR
IS
N
CH
1,2
1,3
1,4
1,5
1,6
1,7
1,8
1,9
2,0
2,1
2,2
30 40 50 60 70 80 90
telje
s te
rmék
enys
égi a
rány
szám
női foglalkoztatottsági ráta (százalék)
A teljes termékenységi arányszám és a női foglalkoztatási ráta (százalék) közötti kapcsolat a 15-64 évesek körében, 2008
Forrás: Eurostat
9
23.04.24. 9:00
A nők munkaerő-piaci helyzete• 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság –
magasabb termékenység• Magas részmunkaidős foglalkoztatottság – magasabb
termékenység
10
23.04.24. 9:00
A nők munkaerő-piaci helyzete
B
BGCZ
DK
D
EST
IRL
GR
E
F
ICY
LV
LT
L
H
MT
NL
APLP
RO
SLO
SK
FINS
GB
HR
IS
N
CH
1,2
1,3
1,4
1,5
1,6
1,7
1,8
1,9
2,0
2,1
2,2
0 10 20 30 40 50 60 70 80
telje
s te
rmék
enys
égi
arán
yszá
m
részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya (százalék)
A teljes termékenységi arányszám és a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya (százalék) közötti kapcsolat a 15-64 évesek körében, 2008
Forrás: Eurostat
Közepes részmunkaidősfoglalkoztatottság ésmagas termékenységÉszak- és Nyugat-Európában
Magas részmunkaidősfoglalkoztatottságés alacsony termékenységNyugat-Európában
Alacsonyrészmunkaidősfoglalkoztatottságés alacsony termékenységaz új EU-tagállamokban
Közepes részmunkaidős foglalkoztatottságés alacsony termékenység a mediterrán államokban
11
23.04.24. 9:00
A nők munkaerő-piaci helyzete• 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság –
magasabb termékenység• Magas részmunkaidős foglalkoztatottság – magasabb
termékenység• Attitűd szerepe: hagyományos vs rugalmas nemek
közötti munkamegosztás (OECD-felmérés, Mörtvik–Spånt 2005)
12
23.04.24. 9:00
A háztartáson belüli munkamegosztás Magyarországon
• Blaskó 2006, Pongrácz–Murinkó 2009• A háztartási munka túlnyomó részét a nők végzik
– Házimunkára fordított idő 75%-a– Társukhoz viszonyítva 3,3-szer nagyobb rész – Hagyományos, rutinszerű női munkákban (főzés, takarítás, mosás) még nagyobb
egyenlőtlenség
• Nők munkaerő-piaci jelenléte nem növeli a férfiak háztartási munkában való részvételét
• Tradicionális szerepfelfogás – relatív elégedettség• Fiatalok és magas iskolai végzettségűek: kiegyensúlyozottabb
munkamegosztás
13
23.04.24. 9:00
Munkamegosztás és termékenység – pozitív
társadalmi hatások
14
23.04.24. 9:00
A magas gyermekszám pozitív hatásai
• GDP, jövedelemadó• Munkaerő• Járulékfizetés – nyugdíjrendszer fenntarthatósága• Állami kiadások (pl. egészségügyi) csökkentése• Idős szülők anyagi és lelki támogatása
15
23.04.24. 9:00
• GDP, jövedelemadó• Integráció a társadalomba• Szakmai kiteljesedés• Elégedettségérzet, hasznosságérzet• Önállóság, ön- és családfenntartó képesség – férfiakra
nehezedő stressz csökkentése• Állami kiadások csökkentése
A nők fokozott munkaerő-piaci részvételének pozitív hatásai
16
23.04.24. 9:00
A férfiak házimunkában, gyermeknevelésben való fokozott
részvételének pozitív hatásai• Integráció a családba• Jobb párkapcsolat• Elégedettség, szubjektív jóllét (Kopp–Skrabski 2007) • Hosszú táv: jobb fizikai és mentális egészségi állapot,
hosszabb várható élettartam (Kopp–Skrabski 2009) • Gyermekek kiegyensúlyozott családban történő
szocializációja, identitás, kétnemű gondoskodási minta• Állami kiadások (pl. TB) csökkentése
17
23.04.24. 9:00
Kutatási kérdések• Mi segíti elő, hogy a foglalkoztatottság termékenységre
gyakorolt – mikroszinten negatív – hatása makroszinten pozitív összefüggésként érvényesül? – Családpolitikai eszközök– Munkaerő-piaci szabályozás (rugalmasság)– Háztartási munkamegosztás
• A fokozott háztartási munkamegosztás elősegíti-e a nők esetében a gyermekvállalás és a munkaerő-piaci részvétel összeegyeztetését?
• Milyen családbarát munkaerő-piaci gyakorlatok működnek ma Magyarországon?
18
23.04.24. 9:00
Hipotézisek• A háztartási munkamegosztás és a rugalmas munkaerő-
piaci szabályozás nagyobb mértékben járul hozzá a foglalkoztatottság termékenységre gyakorolt pozitív hatásához, mint a családpolitikai juttatások emelése
• A fokozott háztartási munkamegosztás elősegíti a nők esetében a gyermekvállalás és a munkaerő-piaci részvétel összeegyeztetését
• A nemek közötti munkamegosztás kiegyensúlyozása sokrétű társadalmi és gazdasági előnyökkel jár, ezek közül egy a fertilitás növekedése
19
23.04.24. 9:00
Módszertani elképzelések• Másodelemzés
– KSH Népességtudományi Kutatóintézet „Életünk Fordulópontjai” c. panel adatfelvétel első három hulláma (2001, 2004, 2008)Háztartáson belüli munkamegosztás, munkavállalási és gyermekvállalási stratégiák, 2006-tól Gyes melletti munka lehetősége
• Szakértői interjúk– Jól-Lét Közhasznú Alapítvány – Magyarországi Női Alapítvány (MONA)
• Mélyinterjúk– 40 év alatti anyák
• Esettanulmányok– Családbarát gyakorlatot folytató vállalatok
20
23.04.24. 9:00
Hivatkozások• Bálint Mónika – Köllő János (2008): A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai. Esély,
2008/1. szám• Blaskó Zsuzsa (2006): Nők és férfiak – keresőmunka, házimunka. KSH NKI Kutatási jelentések 82.• Gauthier, Anne Helene – Hatzius, Jan (1997): Child-related benefits and fertility: An econometric analysis.
Population Studies, Vol. 51, No. 3 (Nov., 1997), pp. 295-306• Gábos András (2005): A magyar családtámogatási rendszer termékenységi hatásai. Ph.D. értekezés,
Budapesti Corvinus Egyetem• Gábos András – Gál Róbert I. – Kézdi Gábor (2009): The effects of child-related benefits and pensions on
fertility by birth order: A test on Hungarian data. Population Studies, 63:3, pp. 215-231.• Kapitány Balázs (2008): A gyed-hatás. Az 1985 és 1996 közötti családtámogatási rendszer termékenységre
gyakorolt hatása. In: Demográfia. 2008/1. 51-79.• Kopp Mária – Skrabski Árpád (2007): Női szerepek a mai magyar társadalomban. Vigilia 72. évf. 7. szám• Kopp Mária – Skrabski Árpád (2009): Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon. In: Nagy Ildikó
– Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások 2009. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest, TÁRKI – Szociális és Családügyi Minisztérium.
• Mörtvik, Roger – Spånt, Roland (2005): Does gender equality spur growth? OECD Observer, No. 250, July 2005
• Pongrácz Tiborné – Murinkó Lívia (2009): Háztartási munkamegosztás. Azonosságok és különbségek Európában. In: Nagy Ildikó – Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások 2009. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest, TÁRKI – Szociális és Családügyi Minisztérium.
• Spéder Zsolt – Kapitány Balázs (2007): Gyermekek: vágyak és tények. Műhelytanulmányok6. KSH NKI, Budapest.
21
23.04.24. 9:00
Köszönöm a figyelmet!
22