ÁRA: 250 FT

A TARTALOMBÓL:

Juhász Judit:A magyar nyelv napja

Balázs Géza:150 év, 150 vonatnév

Balogh Judit:Tárgy vagy határozó?

Büky László:

Reménytelen ügyek szószólójaBeszélgetés Pusztay Jánossal

Mészáros Márton:Madárhangok nyomában

Blankó Miklós:A „verselõ”

mesterséges intelligencia

Grétsy László:Nyelvünk és Kultúránk

És:fejtörõ, keresztrejtvény,

rendezvények, új könyvek

Gazé

ÉdesÉdes

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

2018. NOVEMBER2018. NOVEMBER

AnyanyelvünkAnyanyelvünk

BihariParasztfiú

Sándor:(Dinnyeevõ)

40. ÉVF. 5. SZÁM40. ÉVF. 5. SZÁM

ÉA

8. MAGYAR NYELV NAPJA2018. 11. 13.

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, szeptemberben és novemberben.Szakmai támogatók:Magyar Nyelvtudományi Társaság,MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Bizottság,Magyar Nyelvstratégiai KutatócsoportKiadja: az Anyanyelvápolók SzövetségeFelelõs kiadó: Juhász JuditFelelõs szerkesztõ: Grétsy LászlóSzerkesztõség:Balázs Géza balazs.geza@gmail.com,Kemény Gábor kemeny.gabor2@yahoo.com,Bobák-Hajdu Tímea (titkár) ea.szerkesztoseg@gmail.comSzerkesztõbizottság:Balázs Géza, Grétsy László, HeltainéNagy Erzsébet, Juhász Judit, Kemény GáborA szerkesztõség címe:1053 Budapest, Károlyi u. 16.Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

Villámposta: ea@anyanyelvapolo.hu,ea.szerkesztoseg@gmail.comA szerkesztõség csak a megrendelt írásokértfizet honoráriumot. Meg nem rendelt kéziratotnem õrzünk meg, nem küldünk vissza.Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: hirlapelofizetes@posta.huFax: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõ: Könyvtárellátó Kht.Ára: 250 Ft.Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják.Tagdíj: 2000 Ft/év, tanulóknak, nyugdíjasok-nak: 1500 Ft/év.Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Mûszaki szerkesztõ: Kovács Gyula

Lapunk kiadását

az Emberi ErõforrásokMinisztériuma,

a Nemzeti KulturálisAlap,

a Magyar MûvészetiAkadémia

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)Nyomdai elõkészítés: Opticult Bt.Nyomás: mondAT Kft.

TARTALOM

Juhász Judit: A magyar nyelv napja. . . . . . . . . . . . 2

Balázs Géza: 150 év, 150 vonatnév . . . . . . . . . . . . . 3

Balogh Judit: Tárgy vagy határozó?. . . . . . . . . . . . 4

Balázs Géza: Miért érdekes?Az állatok „beszéde” (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Büky László: Gazé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Kemény Gábor: Új szavakat tanulok.Coach, coaching . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Fedõnevek. . . . . . . . . . 8

Dóra Zoltán: Amúgy. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Minya Károly: Nyelvtantúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Gréczi-Zsoldos Enikõ: „A nyelvet nem dirigáljuk,hanem magyarázzuk”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Bincze Diána: Tájszólás a kertekben . . . . . . . . . . . 10

Reménytelen ügyek szószólója.Pusztay Jánossal beszélget Balázs Géza . . . . . . 11

Horváth László: Szerelem izé . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

K. G. Nyelvész-lelet – nyelv-észlelet. . . . . . . . . . . . 12

Mészáros Márton: Madárhangok nyomában . . . . 13

Holczer József: Friss internetes„melléolvasásaim” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Sz. Györffy Sarolta: „Rakásozható széket kérek!” 14

Kulcsár István: A Warszavától a láncos patkányig 15

Elek Lenke: Énidõ – az anyák új menedéke . . . . . 15

Kohári Anna: A dajkanyelv hangzásvilága . . . . . . 16

Blankó Miklós: Szó szót követ.A „verselõ” mesterséges intelligencia . . . . . . . . 17

Grétsy László: Nyelvünk és Kultúránk. . . . . . . . . . 18

Minya Károly: www.manyszi.hu . . . . . . . . . . . . . . . 19

Hírek, tudósítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20–21

Pontozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Keresztrejtvény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Új szavak, kifejezések (102.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Kemény Gábor: Utolsó oldal . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

„Mátyás király… Különös, rejtelmes és mégis derûsen ésédesen zengõ visszhangja van ennek a két szónak a magyar em-ber lelkivilágában. Mintha még ma is inkább a népmese Hu-nyadi Mátyása élne bennünk, mint a »történelemé«. De csakkevesen tudják, hogy a népmese Mátyása – az igazi.” Egyetlentörténelmi fogantatású, szépprózai ihletésû könyvének elõsza-vában írta ezeket a sorokat a tragikus sorsú Bajcsy-ZsilinszkyEndre országgyûlési képviselõ, lapszerkesztõ 1939-ben. Hanem ünnepelnénk idén nagy királyunk születésének 560. évfor-dulóját, talán nem is került volna a kezembe a remek Mátyáskirály-életrajz. A nagy uralkodónak szentelt emlékévben Má-

tyás királyt emeljük a ma-gyar nyelv napja gálamûso-rának „fõszereplõjévé”. AzAnyanyelvápolók Szövetsé-gének meghívott vendégei:felvidéki, kárpátaljai, mold-

vai, erdélyi, délvidéki és anyaországi gyerekek mesélnek Má-tyás királyról, az „igazságosról”. A népszerû, immár MagyarÖrökség díjjal elismert Cédrus Táncegyüttes idén a gyermek-csoportját is bevonja mozgalmas, látványos elemekkel teli mû-sorába, a felnõttek pedig a reneszánsz korból eredeztethetõ, el-sõsorban erdélyi forgós-forgatós táncokkal, a férfiak fegyver-tánccal készülnek. A november 13-án, kedden 16 órakor kez-dõdõ gálamûsor helyszíne ez alkalommal is támogatónk, a Ma-gyar Mûvészeti Akadémia székházának díszterme (a Pesti Vi-gadó). Itt ünnepeljük az idei Lõrincze Lajos-díj, az Arany Ka-zinczy-érem, a Maróti István-emlékérem, a Deme László-ösz-töndíj kitüntetettjeit s az anyanyelvi pályázatok nyerteseit is.Mindenkit szeretettel várunk!

Juhász Judit

A program csak elõzetes regisztrációval tekinthetõ meg. Aregisztráció 2018. november elejétõl az Anyanyelvápolók Szö-vetségében lehetséges, errõl minden tagunk értesítést kap.

Bihari Sándor (1855, Rézbánya – 1906, Budapest) Festõ.Gyermekéveit Nagyváradon töltötte, 1874-tõl Pesten retusõr,és esténként Székely Bertalan mintarajziskolai tanfolyamánaklátogatója volt. 1876-tól Bécsben a Képzõmûvészeti Akadémi-án képezte tovább magát, majd 1883-ban Párizsba ment. A Pá-rizsban megismert impresszionizmus és plein air irányzat erõshatással volt festészetére. Kereszttûzben címû képét 1885-bena budapesti õszi kiállításon Ferenc József megvásárolta.1886-ban Bíró elõtt címû festményével elnyerte a Képzõmûvé-szeti Társaság díját. E mûve a leghíresebb magyar életképfestõ-vé avatta.

„A mindennapi élet a maga egyszerûségében, természetes-ségében az õ képein jelent meg elõször ünneplõ ruha és etno-grafiai érdekesség nélkül. A közönség mindegyik alakot ismer-ni vélt és örömét lelte bennük” – írta a Mûvészet címû folyóirat1906-ban. 1911-ben a Szent György Céhben, 1919-ben a Nem-zeti Szalonban, 1950-ben pedig a Fényes Adolf teremben ren-deztek mûveibõl emlékkiállítást.

A magyar nyelv napja2018. november 13.

16.00 óra, Pesti Vigadó

Édes Anyanyelvünk 2018/5. 3

NyelvészmozdonyMost éppen Linzben van, de hamarosan visszajön, s száguld

mindenfelé a nyelvészmozdony vagy másként Manyszi-mozdony… Úgy kezdõdött, hogy a MÁV sajtóosztálya felkértea Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodát, hogy a MÁV 150. évfordu-lójára 150 nyelven gyûjtse össze a vasút (vonat) szót. A Manyszimunkatársai (Blankó Miklós, Mayer Péter, Minya Károly,Pölcz Ádám, Vesszõs Balázs) össze is gyûjtötték a lehetségesmegnevezéseket, és ezeket a MÁV ráfestette egy pompás vil-lanymozdonyra. A vasúttársaság a szavakból készített moz-donygrafikával a Guiness Rekordok Könyvébe is pályázik.

150Köztudott, hogy az elsõ magyar vasútvonalat Pest és Vác

között 1846. július 15-én nyitották meg. Százötven éve, 1868.július 1-jén kezdte meg mûködését a Magyar Királyi Államvas-utak, a MÁV jogelõdje. A 150 éves MÁV-ot 150 nyelven kíván-tuk köszönteni a vonat (vasút) szóval. Több ezer nyelv van,aligha lehet nehéz feladat. Más kér-dés, hogy a nyelvek túlnyomó több-ségének szókészlete szótárak híjáncsak nehezen érhetõ el. Össze isgyûjtöttük több mint 150 nyelven avasút szót, s azt tapasztaltuk, hogyegyes területeken, nyelvekben jó-részt ugyanazzal a szóval illetik avasutat. Ez nem meglepõ, hiszen anyelvek adják-veszik a kulturális ja-vakat és azok megnevezését. Perszeitt is felbukkannak a hatalmi-politi-kai viszonyok: egyes nyelvek csakadnak, mások inkább csak vesznekát szavakat. A másik ok: a nyelvro-konság. Az egymásból kibontako-zó, fejlõdõ nyelvek gyakran ugyanazt a terminológiát használ-ják: részben azért, mert folyamatosan hatnak egymásra, rész-ben azért, mert szóalkotásuk jellege (motivációja) eleveugyanaz.

Train, treno, tren, trein

A vasút elõzményei messze nyúlnak vissza a történelemben,de a két legfontosabb jelensége, a „vaspálya” és a gõzmozdonyangol találmány, ennek következtében a világ nagyon sok nyel-vében angol terminológiája van a vasútnak. Angliai találmányaz 1760-as években a vasból készült pálya (amelyen még lóvalvontatták a kocsikat). A vasút forradalmát George Stephensongõzmozdonya indította el; a világ elsõ gõzüzemû vasútját1825-ben a Locomotion No. 1 nevû mozdonyával nyitottákmeg Stockton és Darlington között. Ezért talán világszerte alegismertebb az angol train (vasút, vonat, szerelvény) szó,amely latin eredetû, és a francián keresztül érkezett az angol-ba. A mai ’vasút’ értelemben való használata 1820-tól adatol-ható. Ennek következtében az újlatin nyelvek szinte mindegyi-kében megtalálható, valamint közvetlen angol hatásra sok másnyelvben is: treno (olasz), trem (portugál), tren (spanyol), tren(katalán), tren (román), trein (holland), traein (ír), tren (afri-kaans), tren (haiti kreol), tren (török). A franciának van sajátszava a vasútra (chemin de fer), de a traint is használja. Az an-gol train és változatai világszerte elterjedtek, nemzetközi (in-ternacionális) szónak számítanak.

Vlak

Több szláv nyelvben bukkan fel a vasút vlak megnevezése,pl. vlak (bolgár). Idézzük fel közben Kosztolányi Esti Kornél-ját, aki a bolgár kalauzzal órákon át úgy beszélgetett, hogyegyetlen szót sem tudott bolgárul, így a ’vonat’ jelentésû szótsem ismerte. Ugyanez a vlak szó található meg a horvát, szlo-vén, cseh és szlovák nyelvben is. Egy másik, a délszlávoknál el-terjedt szó a voz (szerb, macedón, bosnyák). Mint rögtön látha-tó, a szó földrajzi környezete korábbi politikai kapcsolatok

tükre. A világ második legnagyobb vasúti hálózatával rendel-kezõ Oroszország (hosszú ideig Szovjetunió) saját, orosz szótalkotott a vasútra: pójezd. Környezetében ez terjedt el, átvet-ték az ukránok, kazahok, kirgizek, tadzsikok, tatárok, üzbégek.A lengyeleknek saját szavuk van a vonatra: pociag. Az egykorigyarmatbirodalmak helyi nyelvei jórészt a gyarmatosítók szó-használatát vették át.

Zug, Eisenbahn – vonat, vasút

A német Zug (kiejtése: cug) felbukkan a luxemburgi nyelv-ben is. A szó keletkezése azért érdekes, mert mintája a magyarszónak. A Zug a ziehen (húz) igébõl származik. A magyar vonatszó a von igébõl keletkezett -at névszóképzõvel, ’vasúti szerel-vény’ jelentésére (német mintára) 1840-bõl van adatunk. Mintsok nyelvnek, a vonatra van egy másik, nem teljes körûen azo-nos használatú szavunk: vasút. Talán nem meglepõ – ismerve aközép-európai technológiai és kulturális kapcsolatokat –, hogyez is német mintára keletkezett a nyelvújítás korában. Elõször1828-ból van adatunk rá. A német Eisenbahn (vas + pálya)összetétel ún. tükörfordítása: vas + út. Persze a teljesen németszemléletet tükrözõ vaspálya is létezett egy ideig, ma már csakutcanév õrzi emlékét (Vaspálya utca Kõbányán). Vasút szavunkeredetileg csak a sínpályát jelölte, késõbb ’vonat’ és ’vasút-

állomás’ értelmû használata is fel-bukkant. A mai magyar nyelvben avonat ~ vasút egyes esetekben fel-cserélhetõ: vasútállomás ~ vonat-állomás, vasúti jegy ~ vonatjegy,vasúti csatlakozás ~ vonatcsatlako-zás, de a legtöbb esetben megma-radt a különbség: vasútvonal van,de vonatvonal nincs, vonatkésésvan, de vasútkésés nincs. Egyarántvan azonban kisvasút és kisvonat,de itt jelentéskülönbséget érzünk:a kisvasút keskeny nyomközû vas-út, a kisvonat pedig játékvonat. Avasút és a vonat megkülönbözteté-se (és olykor keveredése) más

nyelvben is felbukkan: chemin de fer (francia chemin: út, fer:vas), ferrovia (olasz ferro: vas, via: út), valamint ferrovija (mál-tai).

Egyedi nevekTöbb nyelvi kultúrában törekedtek és részben ma is törek-

szenek az adott nyelv jellegének megõrzésére, ezért az idegen-bõl érkezõ fogalmakra saját nevet találnak ki. Ilyen egyedi néva lest (izlandi), a juna (finn), a rong (észt), galt teregnij (mon-gol). Érdekesség, hogy a holt latin nyelvnek létezik folyamatosnyelvújítása, ennek kapcsán a vonat szónak is van latin megfe-lelõje: agmen. A mesterséges nyelvek pedig értelemszerûenfontosnak tartották a vonat szó bevonását: trajno (eszperantó),treno (ido). Az indián nyelvek többségében nem volt szükség avonat szóra, de megvan a máig nagy létszámú kecsuában(antakuru) és a navahóban is. A második világháborúban anavahó nyelvet használták az amerikaiak titkos (kódolt) kom-munikációra, ezért ebben szükség volt a vonat szóra.

A vonat, vasút szó nyelvekben meglévõ terminológiája rész-ben nyelvrokonsági viszonyokat, részben kulturális-nyelvi kap-csolatokat mutat, részben pedig egykori politikai viszonyoknyelvi leképezõdését. Ugyanezt tükrözi a nyelvek egyéb szóál-lománya is. A vonatmegnevezések szemléletmódról is árul-kodnak, és azt is tükrözik, hogy egy-egy nyelvi kultúrában mi-lyen helyet foglal el a vasút (van, ahol egyáltalán nincs, van,ahol központi helyet). Elgondolkodtató, hogy a számunkraannyira fontos, mindennapi jelenség, tárgy (jelen esetben a vo-nat, a vasút) a nyelvek túlnyomó többségében meg sem jele-nik… Ezért, amikor a vonat megnevezését 150 nyelven megje-lenítõ mozdony végigfut hazánk vasútvonalain, gondolkoz-zunk el egy pillanatra a Föld technikai, kulturális, nyelvi sok-színûségén, a nyelvekbõl kimutatható óriási egyenlõtlenségen,s becsüljük meg, becsüljük meg jobban azt, amiben nekünk ré-szünk van.

Balázs Géza

150 év, 150 vonatnév

Nyelvészmozdony (kép: MÁV sajtóosztály)

Édes Anyanyelvünk 2018/5.4

Magyar szakos tanárnõ tette fel a kérdést azzal kapcsolat-ban, hogy vajon József Attila jól ismert versében elemezhetõ-etárgynak az alábbiakban kiemelt mondatrész:

A villamos is aluszik,– s mig szendereg a robogás –álmában csönget egy picit –aludj el szépen, kis Balázs.

A tárgyként való megítélést támasztja alá a kiemelt szóbana tárgyrag, ami a pici melléknéven megjelenik. Ugyanakkor acsönget ige nem tárgyas, hanem tárgyatlan ige, ezért tárgyat jel-lemzõen nem kaphat.

Érdekessége a kérdéses csönget egy picit szókapcsolatnak,hogy valójában itt egy kihagyásos szerkezettel állunk szemben,a csönget egy picit a csönget egy pici csöngetést tõismétléses szer-kezetnek (figura etymologicának) felelhet meg, vagyis annakrövidült változata. Ez azonban még nem ad választ arra a kér-désre, hogyan jelenhet meg a csönget tárgyatlan ige mellett azegy picit/(pici) csöngetést tárgy. Jobban átgondolva a szerkezetértelmét rá kell jönnünk, hogy az egy picit nem is „igazi” tárgy,hiszen nem a Mit csönget? kérdésre válaszol, jelentése szem-pontjából sokkal inkább határozóra emlékeztet, a Mennyire(milyen mértékben) csönget?, Mennyi ideig csönget? kérdésselkérdezhetünk rá. Vagyis a csöngetés mértékére, erõsségére,esetleg idejére utal, jelentése ’nagyon halkan, nagyon rövidideig’, azaz többnyire már csak a szó alakja, a picit -t tárgyragjaemlékeztet a tárgyra, valójában azonban határozó, mégpedigfokhatározó (esetleg idõhatározó). Nevezhetnénk fokhatáro-zói értékû tárgynak vagy tárgyragos/-t ragos határozónak.

Az egy picit természetesen valódi tárgya is lehet az igei állít-mánynak, ha az tárgyas ige, például itt: Ettem belõle egy picit(vagyis egy kis darabot).

A tárgy és a határozó a mondatelemzésben többnyire jól el-különíthetõ egymástól. A tárgy általában az a mondatrész (atárgyas ige azon bõvítménye), amire a cselekvés, történés irá-nyul (legjellemzõbb kifejezõeszköze a tárgyrag: fõzi az ebédet),a határozó pedig sokszor az esemény valamilyen körülményét(helyét: a kertben ül, idejét: kettõkor telefonál, módját: ügyesenrajzol, fokát: háromszor kérdez stb.) nevezi meg (gyakran hatá-rozóragos névszóval, mint az elõbbi példákban, vagy példáulhatározószóval: rögtön jön). Az esetek többségében ezek egy-értelmû, tiszta kategóriák.

Elõfordulhatnak azonban a tárgy és a határozó között át-meneti esetek, fõleg amikor a tárgyragos névszó tárgyatlan igemellett áll.

Egyrészrõl tárgyatlan ige mellett jelenik meg a tárgy példá-ul a táncot jár vagy az éli a világát állandósult szókapcsolatok-ban.

Másrészrõl határozói körülményre, a cselekvés helyére utala tárgyragos fõnév az Egész nap jártam a várost, illetve az Elsõ-ként futja a távot példában. Ezek helyhatározói értékû tárgyak,a szókapcsolatok át is alakíthatók helyhatározós szerkezetek-ké: jártam a városban, futott a távon. Kérdezni is leginkább aHol jártam?, Hol futott? kérdéssel lehet rájuk. Hasonlóak méga következõk: A falut már kevesen lakják (értsd: a faluban ke-vesen laknak), Ügyesen üli a lovat (értsd: ül a lovon). Ezek

mellett a tárgyak mellett a tárgyatlan ige (jár, fut, lakik, ül) –szokatlan módon – tárgyas/határozott ragozásba kerül.

Idõre utal, vagyis az idõhatározóhoz hasonló jelentést köz-vetít a Két órát aludt típusú példa tárgyragos fõneve, a tárgyasszókapcsolat át is alakítható a két óráig/két órán át aludt határo-zós szerkezetté. Hasonlók még: Nyolcvan évet élt (értsd: nyolc-van évig), Tíz percet késik (= tíz percen át), Öt napot dolgozik(= öt napig). Kérdései: Meddig aludt?, Meddig élt? Mennyi ideigkésik?, Mennyi ideig dolgozik? Ezekben a mondatokban a tárgyidõhatározói értékû tárgy.

Másfajta határozói viszonyt mutat a jókat nevet, jót mulat,nagyot ugrik, éleset füttyent tárgyragos szava. Mivel a Hogyan?kérdésre felelõ módhatározóra hasonlít (Hogyan nevet?,Hogyan mulat?, Hogyan ugrik?, Hogyan fütytyent?), módhatá-rozói értékû tárgynak nevezhetjük.

A hármat csönget, többet nem jön, kettõt telefonál, egyet-kettõt fordul szerkezetek tárgyragos szava számhatározóraemlékeztet, kérdése is ennek megfelelõ: Hányszor csönget?(háromszor), Hányszor nem jön? (többször), Hányszor te-lefonál? (kétszer), Hányszor fordul? (egyszer-kétszer). Hasonlómég A halottnak is hármat harangoznak szólás hármat ha-rangoznak tárgyas szerkezete. Ezekben számhatározói értékûtárgyak találhatók.

Okhatározói értékû tárgy van a Mit sírsz?, Mit félsz? Mitnyaggatsz? kérdésben, át is alakítható ekképpen: Miért sírsz?,Miért félsz?, Miért nyaggatsz? Az okhatározói értékû tárgy hatá-rozói értékét külön kidomborítja, hogy valódi tárgy is elõfor-dulhat mellette: Mit olvasol ilyen könyveket?

A kérdéses szerkezetek tárgyragos szavai tehát határozóikörülményre utalnak, határozói értékû tárgyak vagy esetlegtárgyragos határozók.

A határozói értékû tárgy azonban nemcsak ige mellett je-lenhet meg, hanem melléknév mellett is állhat, így például azegy kicsit ügyetlen szókapcsolatban. A melléknévnek természe-tesen semmiképpen sem lehet tárgya, hiszen a tárgy csakis igé-nek vagy abból képzett szónak, igenévnek a bõvítménye. AMennyire ügyetlen? kérdés fokhatározóra utal (= kissé). A ki-csit tulajdonképpen már nem is tárgyragos melléknév, hanemsokkal inkább határozószó. A szó ’kissé’ jelentése nem követ-keztethetõ ki a kicsi + -t (tárgyrag) jelentésösszegébõl.

Hasonlóság figyelhetõ meg a tárgy és a határozó között másszempontból is, bizonyos esetekben a határozó is ki tudja fe-jezni a cselekvés, a történés irányulását, például a következõpéldákban: vágyik vmire, irányul vmire, álmodozik vmirõl, lakikvhol.

Olyan kapcsolatban is állhat egymással a kétféle mondat-rész, hogy néhány ige mellett váltakozhatnak: néz vkit – nézvkire; vár valakit – vár vkire; olajat ken valamire – olajjal ken va-lamit.

Néhány városnevünk helyhatározói alakja -t ragos formá-ban is él a nyelvben: Gyõrött, Pécsett, Székesfehérvárott, Kapos-várott, Kolozsvár(ot)t. Ez a valamikori locativusi eset maradvá-nya, ami mára teljesen kikopott a használatból, de néhány szó-alakban még tetten érhetõ. Így például a mutató névmásokbanis megõrzõdött: itt, ott, imitt, amott.

A fenti átmeneti eseteket leszámítva azonban nyelvünkbenalapvetõen elkülönül egymástól a kétféle mondatrész. Emel-lett a tárgyi bõvítmény hatással van az ige ragozására. A tár-gyas igék alanyi (általános), illetve tárgyas (határozott) ragozá-sát a tárgyuk határozatlansága (valamit olvas), illetve határo-zottsága (azt olvassa) befolyásolja. A határozónak ellenbennincs semmiféle hatása az igeragozásra.

Balogh Judit

Kis magyar grammatikaaz iskolában

Tárgy vagy határozó?

2019. január 22. 16.00A magyar kultúra napja: ünnepi ülés a klasszikus magyar irodalom szükséges voltáról

Elõadó: Adamikné Jászó Anna professor emeritusHelyszín: a Magyar Mûvészeti Akadémia székháza, Budapest, VI., Bajza u. 31.

Édes Anyanyelvünk 2018/5. 5

Állat és ember õsi közösségeVárkonyi Nándor ráébreszti a ma emberét természeti alap-

jaira, az állatokhoz való kapcsolatára, spirituális értékeire, el-fajulására, s így elõfutára a modern ökológiai, pszichológiai (ésmég sokféle) gondolkodásnak. „Õsemlékezése szerint az em-ber eredetileg benne élt a világot fenntartó nagy harmóniában,teljes közösségben a természettel. Tárgya volt a rendnek, minta növény és az állat. De sorsa az lett, hogy ki tudott lépni belõ-le, a természet alanyává küzdötte fel magát, s rendjét önös cél-jainak vetette alá. Diszharmóniát teremtett… […] Tetténekkövetkezményeképp elkülönült, magára maradt, s egymagá-ban szembe került a teremtés többi részével; a magány súlya, ahatalom terhe önvádra, a bûn tudatára ébresztette, s ezt az él-ményt örökítette meg a bûnbeesés mítoszaival. Élete ettõl fog-va visszavágyódás az elveszett öntudatlan harmóniába”(Várkonyi 2004: 401). Az õsi ember a „paradicsomi tudás” ál-tal együtt élt a szelíd állatokkal (Várkonyi 2009: 243), oly-annyira, hogy minden önmagához hasonló volt, homomorf,nem felülrõl elképzelve és kategorizálva: antropomorf. Nem„természetközelségben” élt, ahogy a tudomány terminusa ál-lítja, hanem benne élt a természetben, kozmikus kapcsolatokközepette. A metafora (képátvitel) egyik formáját antropo-morfizmusnak szokták mondani, vagyis emberiesítésnek, em-berhez való hasonlításnak. Szilágyi N. Sándor az antropomor-fizmus helyett a zoomorfizmus kifejezést ajánlja, vagyis álla-tokhoz való hasonlítást: „Ha antropomorfizmusnak hívnánk,azzal méltánytalanul és elméletileg megindokolhatatlanul ki-zárnánk az állatokat a viselkedõk közül, pedig õk sokszortatöbben vannak, mint mi emberek. Így viszont senkit sem kellettkirekeszteni, az embert sem, hiszen […] az állatrendszertan-ban neki is fenntartott helye van” (Szilágyi 1996: 86).

Az állatok barátságának visszaszerzéseA paradicsom, az állatok és az ember harmonikus világának

léte, emlékének nyomai másoknál is elõbukkannak. MirceaEliade, a jeles román etnológus, folklorista a sámánok extázis-ba esése, hangadásaikkal az állatok hangjának utánzása kap-csán hozza fel a paradicsommítoszokat. „A sámánok állat-hangutánzása, ami oly nagy hatást gyakorolt a megfigyelõkre, samit az etnológusok oly gyakran ítélnek holmi kóros megszál-lottság megnyilvánulásának, valójában az állatok barátságánakvisszaszerzésére és következésképp az õseredeti Paradicsomhelyreállítására irányuló vágyat tükrözi” (Eliade 2006: 108).Tehát az õsi, paradicsomi világ egyik jellemzõje az állatok be-szédének az ismerete. Várkonyi terjedelmes fejezetet szentelaz értelem korai formáinak, például az állatoknál (méheknél,hangyáknál; 2009: 37–78), ebben páratlanul alapos etológiaileírásokat ad. Várkonyi és Eliade paradicsomi õsképe kapcsánmeg kell említeni, hogy az emberiség univerzális, „humani-zált” állattörténetei, állatmeséi (fabulái) mind ebbõl a tudat-

ból, érzésbõl fakadnak. Nem véletlen, hogy a gyermek legked-vesebb elsõ történetei közé tartoznak az állatmesék, hogy amodern tömegkultúra is tele van állatfigurákkal, amelyekkönnyen érthetõ, átélhetõ és hiteles képet (információt) adnaka világról. S az õsi kapcsolat talán abban is megmutatkozik,hogy minden normális lelkületû ember gyermeki szelídséggelés kedvességgel fordul az embergyerek mellett az állatok köly-keihez is, sõt még a vadabb állatok sem bántják az ember cset-lõ-botló gyermekét (leszámítva a túltenyésztett, sérült állato-kat), s a gyerek sem fél a közelében lévõ állatoktól. Ez az õsigondolat szüli az állatregényeket, legyenek azok kaland- vagyfilozófiai regények. Tamási Áron Jégtörõ Mátyásában egy em-berpárt segít állatalakból állatalakba öltözve egy megjavulá-sért földre küldött lélek; aki elõbb rejtekezik, néma, késõbbazonban már emberi nyelven is megszólal. Könnyû fölfedezniitt, ahogy például Féja Géza (1970) meg is említi, a keleti filo-zófiák, a buddhizmus vagy a lélekvándorlás hatását, egyúttalviszont a mesterien kidolgozott pánpszichikus, panteista felfo-gást, a buddhista-folklorisztikus világképet: „Tamási […]»helyben utazott«, mégis Indiába érkezett, megismerkedett alélekvándorlás tanával. Utolsó írásában elbeszéli, hogy sokattöprenkedett az emberek alkatának, szellemi képességeinek éserkölcsi tartásának különbözõsége fölött, s megérezte bennükaz állatõsöket. Hosszú, bonyolult fejlõdés árán leszünk ember-ré, és a tudattalanban õrizzük a régi életeinkben szerzett ké-pességeket” (Féja 1970: 83). Féjánál is elõkerül az egykoriaranykor, szinte idézi Várkonyit: „Az antik kultúra és a folklóregyaránt sokat tudnak az »aranykorról«, midõn a létezõk, azemberek és az állatok, de olykor a fák is értették egymás nyel-vét” (Féja 1970: 84).

„Beszélgetés” kedvenceinkkelAz állatok és emberek közötti kommunikáció régóta foglal-

koztatja az embereket és részben a kutatókat is. A családi álla-tokhoz való beszéd a mindennapi kommunikáció szerves ré-sze: ez az interspeciális kommunikáció. Beszélgetni csak azember tud, az állatok mindenfajta hangokkal, mozdulatokkal,magatartással közvetített információcserével kommunikálnak(Csányi 2008: 119). A „gazdák túlnyomó többsége beszél a ku-tyájához, nagyjából úgy, ahogy a 2-3 éves gyerekekhez szok-tunk. A kutyák pedig érdeklõdve néznek, hallgatják a beszé-det, és azután cselekszenek valamit, az egyik így, a másikamúgy. A gazda nem várja, hogy a kutyája válaszoljon, de aztelvárja, hogy megértse, és megköveteli, hogy úgy tegyen, ahogymondta. A gazdák teóriája tehát az, hogy a kutyák megértik azemberi beszédet, vagy legalábbis annak egy részét. Ha ez az el-képzelés nem lenne olyan általános, akkor valószínûleg nembeszélnénk annyit a kedvenceinkhez” (Csányi 2012: 207).

Emellett egy átlagos kutya legalább 30–40 szót megért. „Azugatás tulajdonképpen az ember tagolt beszédének az utánzá-sa. Sok értelme még nincs, de már hasonlít” (Csányi 2013:183). Ráadásul „a kutyák, ha figyelünk rájuk, maguk is kérdez-nek. A kérdezõ információt vár. Ha reggel […] megkérdezi, kimegy vele sétálni, a választ elfogadja. Nem tud beszélni, és akérdése csak az én emberi, szociális megértésem keretében ér-telmezhetõ, de a megértés egyértelmûen következik abból,ahogy õ a válasz után viselkedik” (Csányi 2012: 216). Elmond-hatjuk, hogy „a kutyákkal folytatott kommunikáció nem egyol-dalú, nemcsak az ember mond, mutat, kér vagy kérdez valamit,hanem a kutyák is ezt teszik. A kommunikáció kétoldalú. Akutyák is igyekeznek a nekik fontos dolgokról számunkra ért-hetõ közléseket nyújtani” (Csányi 2012: 219).

ZárszóEliade – egyébként Várkonyi gondolataira pontosan rímel-

ve – a Paradicsom stabilan velünk élõ képében a következõketlátja: „A mítoszok, amelyek ezt az ideológiát alkotják, a lehetõlegszebbek és leggazdagabbak közé tartoznak: a Paradicsom-ról és a bukásról szólnak, az õseredeti emberi halhatatlanságá-ról és kapcsolatáról Istennel, a halál eredetérõl és a szellemfelfedezésérõl...” (Eliade 2006: 108–109). Vagyis az örök, azembert mindig foglalkoztató kérdésekrõl.

(Az írás elsõ része az Édes Anyanyelvünk 2018. szeptembe-ri számában jelent meg.)

Balázs Géza

Miért érdekes?Az állatok „beszéde” (2)

IrodalomCsányi Vilmos 2008. Kis etológia. Kossuth Kiadó, Buda-

pest.Csányi Vilmos 2012. A kutyák szõrös gyerekek. Libri, Bu-

dapest.Csányi Vilmos 2013. Segítség, kutyás lettem! Libri, Buda-

pest.Eliade, Mircea 2006. Mítoszok, álmok és misztériumok.

Cartaphilus, Budapest.Féja Géza 1970. Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükré-

ben. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest.Szilágyi N. Sándor 1996. Hogyan teremtsünk világot? Erdé-

lyi Tankönyvtanács, Kolozsvár.Várkonyi Nándor 2004. Pergõ évek. Széphalom Könyvmû-

hely, Budapest.Várkonyi Nándor 2009. Az elveszett paradicsom. Második,

javított kiadás. Széphalom Könyvmûhely, Budapest.

Édes Anyanyelvünk 2018/5.6

Pásztor Árpád regénye, A Muzi 1930-ban jelent meg.Története 1887 táján zajlik, fõ színtere a Magyar Nem-zeti Múzeum kertje, szereplõi tíz év körüli fiúk és lá-nyok. Sokaknak Molnár Ferenc zseniális regényébõl le-het ismerõs a hely. A Pál utcai fiúk is oda jártak játszani.Molnár regénye elõször 1906-ban jelent meg folytatá-sokban, majd egy év múlva kötetben kezdte meghódíta-ni a nagyvilágot.

Pásztor Árpád könyvének fõhõse„egy villogó feketeszemû fiú, akitPikinek hívtak...”, neki és társainak ak-kor „a Múzeumkert nem egy vas-ráccsal körülkerített kert, hanem azegész világ, amelynek határa minden-felõl a végtelenség. Nem is Múzeum-kert a neve, hanem röviden és mégismesszihangzón: Muzi!” A gyerekekma már ismeretlen vagy alig ismeretesjátékokat játszanak: „a laufméta vagymagyarosabban: longaméta” az egyikszórakozásuk, amelyet Pásztor Árpádrészletesen bemutat. Ugyanezt a sza-ladós labdajátékot a Pál utcaiak is ked-velik, Nemecsek kifejezésével: az édesgrundon. A játék egyik kelléke alevatta, amelyrõl lapunk egyik korábbiszámában (2017/2.) már beszámol-tam. A levattával, a 60–80 centiméterhosszú ütõfával a rongyból spárgávalösszefont, kemény, tömített labdátütötték bizonyos szabályokkal. Piki ebben a játékbanbajnok volt a Muziban.

A fiúcska egyszer a Városligetben végigcsodálkozza alátnivalókat: cirkusz, új gépringlispil, „látható a még so-ha nem tapasztalt óriáshölgy. 180 kiló és csak 18 éves”,jövendõmondó „magyarul, németül, szlovákul, kroátul”,célbadobás és a többi. Persze a fiúnak alig van pénze, pe-dig mindig csábítja valami: „Az Állatkert elõtt az úthosszában asztalokon nagy üvegedényekben sárga és vö-rös cukros citrom- és málnalészerû folyadékban hatal-mas jégdarabok úszkáltak, minden edényben egy merõ-kanál, az asztalon poharak... Egy krajcár a jó hûsítõ!... –hangzott a kiáltás, és Piki torkában összefutott a nyál,míg bámész szemmel nézte, hogy egy pohár ecetes vízbecukrot tesznek, majd egy kanálka fehér port hintenek, saz egészet egy hosszú nyelû fakanállal felkavarják. –Friss gazé!... Friss gazé!...” A gazé szónak köze lehet afrancia (eau) gazeuse ’szikvíz; szóda(víz)’ és a németgasen ’gázosít’ szavakhoz, ami a korabeli Városligetnyelvi kavalkádjában nem csoda. A fehér por, amelyetkészítésekor használtak, bizonyára NaHCO3. Ez a pezs-

gõporok, sütõporok készítésekor ma is használatos szó-dabikarbóna.

A gazén kívül más, ma már sokaknak ismeretlen szó isvan A Muziban, közülük a Muzi aligha szorul magyará-zatra. Piki hosszabb töprengés után tíz krajcárt kockáz-tat célbadobásra. Amikor ötször talál, „Itt a haci, fiam!”szavakkal kapja meg a nyereményt: egy ezüst hatost,amely nagy pénz az õ világában. Hiszen „Mardili Ibra-him ázsiatikai déligyümölcs keveréke” csak nedgrassza,ahogyan a török (!) árus mondja a magyar négy krajcárkifejezést. A hatos pénzérme tíz krajcárt, illetõleg húszfillért ért. Mikszáth Kálmán egyik regényében olvashat-

juk: „Keresgél [Trnowszky Péter] azsebében az aprópénzek között, denincs egyetlen ezüstpénz se, pedig ille-nék ilyenkor egy fényes hatos” (Besz-terce ostroma). Egy Mikszáth-novellafalusi gyerekhõse ropogós forintot kapajándékba. „De hát, én istenem, mireis költsön az ember annyi rengetegpénzt? [Új bek.] A krumplicukor csakegy krajcár, a pattogatott kukorica iscsak egy krajcár, márpedig egy krajcá-rért csakugyan nem érdemes felváltaniegy újdonatúj bankót” (Az elsõ forin-tos bankó).

A Pál utcai fiúk egyik emlékezetesepizódjában Csele törökmézre alku-szik iskola után: „A törökmézes emberugyanis szemérmetlenül felemelte azárakat. A törökméz ára tudvalevõlegaz egész világon egy krajcár. Ezt úgykell érteni, hogy a törökmézes embermegfogja a kis bárdot, s amennyit a

nagy darab fehér, mogyoróval spékelt masszából együtésre le tud belõle hasítani, az egy krajcárba kerül.” Atörökméz – amelyet olasz (!) árus emelt két krajcárraMolnár Ferenc remekmûvében – több módon készülhet(karamellizált) cukorból, mézbõl, keményítõbõl, tojás-fehérjébõl. Ezek mellett diót, mogyorót vagy más egye-bet is tartalmazhat, és többnyire szódabikarbónával puf-fasztják. Ez a vegyszer a háztartásokban több mindenrehasználatos a gyomorégés megszüntetésétõl az ezüsttár-gyak tisztításán át zsír- és kávéfoltok eltávolítására. Atöbbféle használat mellett a szer neve meg-megválto-zott: a régiségben kettedszénsavas szikeny, máskor nátri-um-bikarbóna, a patikában latinizálva: natrii hydro-gencarbonas. A nyelvjárási beszélõk a maguk számáravalamelyest értelmesítették a szót: szódabikabóna, szó-dabikapor fordult elõ még a közelmúltban is. Az ilyenmegnevezéseknek a nátrium-hidrokarbonáttal, a szóda-bikarbónával szemben motiváltsága, eredetkapcsolatavan a beszélõk számára, minthogy nem (vagy alig) isme-rik a kémiai összetételt, az anyag tulajdonságaira, hatá-sára figyelnek, arról van tapasztalatuk.

Büky László

Az Anyanyelvápolók Szövetségének (ASZ) tagjai a lapot atagdíjuk rendezését követõ második hónaptól kezdve a meg-

adott címükön fóliázott formában megkapják a megjelenés napján. A szerkesztõség visszamenõlegesen nem tudjabiztosítani a lapot. Az ASZ-tagdíjat kérjük átutalni az OTP-nél vezetett 11705008-20132015 sz. bankszámlára. Atagdíj 2000, illetve 1500 Ft/év (tanuló, nyugdíjas). 2019 februárjában csak azokhoz érkezik meg a lap, akik 2018. de-cember 31-ig rendezik tagdíjukat. – Lapunkat a postán is elõ lehet fizetni.

Hogyan juthat hozzá lapunkhoz?

Édes Anyanyelvünk 2018/5. 7

Új szavakat tanulok

Coach, coachingEgy hetilapunk megírja egyik interjúalanyáról, hogy

„coachként és személyiségfejlesztõként dolgozik […] egyinformációtechnológiai cégnél”. Igaz, az angol szót couch-nak írja, ez azonban, remélem, csak sajtóhiba, ne is foglal-kozzunk vele. Amirõl ebben a cikkben szó lesz, mindösszeennyi: mit jelent ebben a mondatban a coach, és hogyantett szert erre az értelemre.

Kezdjük egy kicsit messzebbrõl! Feltehetõleg mindenolvasóm tudja, hogy a kocsi egyike azoknak a magyar sza-vaknak, amelyek nemzetközi szóvá váltak. Eredetileg an-nak a ló vontatta, az addiginál kényelmesebb, csillapítottlengésû szekérnek volt a neve, amelyet a 15. század máso-dik felében Kocs községben (ma Komárom-Esztergom me-gye, tatai járás) kezdtek gyártani. A kocsi szekér jelzõsszerkezetbõl jelentéstapadással jött létre a kocsi, és ez szá-mos európai nyelvben meghonosodott: angol coach, németKutsche, spanyol coche, olasz cocchio,lengyel kocz, cseh koèár, szlovák koè,koèiar, ukrán kocs, szerb kocsije stb.

A coach fõnévnek az idõk során szá-mos különféle, egymásból többé-kevés-bé jól levezethetõ jelentése alakult ki:’szekér’, ’hintó’, ’vasúti kocsi’, ’(távol-sági) autóbusz’, ’parancsnoki kabin(hajón)’, ’turistaosztály (repülõgépen)’,’házitanító, korrepetitor’, ’csapatjáték-ban a többieket irányító játékos’, ’edzõ’(az adatokat Pajzs Júliának az interneten is olvasható ala-pos tanulmányából veszem: www.nytud.hu/oszt/lexi/pajzs/publ/kocsi.pdf). A legújabb fejlemény pedig az a jelentés,amely az idézett újságcikkben is megtalálható.

A Bakos-féle idegenszó-szótárnak a coach nem címsza-va, Tolcsvai Nagy szótárában már benne van, de csak’edzõ’ jelentéssel. Amirõl itt szó van, annak van valami kö-ze az edzõhöz, de azzal nem azonos. Elõször valami tanács-adófélére gondoltam, de a világhálón keresgélve kiderült,hogy ennél azért bonyolultabb a dolog. A coach ugyanisolyan tanácsadó, aki nem ad tanácsot. Lássuk, mit ír errõla Wikipédia coaching címszava: személyre szabott „ta-nácsadási” módszer, amelynek lényege, hogy nem ad taná-csot, hanem az ügyfelet saját erõforrásaira támaszkodvatámogatja a fejlõdésben. Fejlesztõ, nevelõ, edzõ jellegû te-vékenység, melynek során az ügyfelet valamely meghatá-rozott cél elérésében segítik. Fõ területei: life coaching,business coaching, executive coaching (sorrendben: élet-vezetési, üzleti, a munkahelyi vezetõket segítõ eljárás).

Másutt éppen a legilletékesebb helyrõl, a NemzetköziCoachszövetség (ICF) honlapjáról kaphatunk eligazítást acoaching mibenlétérõl: „A coaching az ügyféllel való part-neri együttmûködés, olyan gondolatébresztõ és kreatív fo-lyamat, amely arra inspirálja az ügyfelet, hogy a legtöbbethozza ki önmagából személyes és szakmai szempontból is.A coaching egyedi szolgáltatás, és elkülönül a terápiától,tanácsadástól, mentoringtól és a tréningtõl egyaránt.Akik résztvevõi lesznek egy coachingfolyamatnak, megta-pasztalhatják annak élményét, hogy másképp látják majdszemélyes kihívásaikat és lehetõségeiket, megerõsödikgondolkodásuk és döntéshozó képességük, fejlõdik szemé-lyes hatékonyságuk, nõ az önbizalmuk, és közelebb kerül-nek munkájuk és életszerepük beteljesítéséhez” (az erede-ti szöveg helyesírását itt-ott finomítottam). Aki ezt a mun-kát végzi, az a coach. Magyarul legegyszerûbben tanács-adónak mondhatnánk, de – mint láthattuk – a coachnak

éppen az a lényege, hogy nem ad tanácsot, hanem csakhozzásegít ahhoz, hogy mi magunk jöjjünk rá a megoldás-ra. Esetleg nevezhetnénk személyiségfejlesztõnek (egy szó-tag helyett hét szótag, nem ígér sok sikert).

Így jutottunk el a kevésbé zötyögtetõ szekértõl egyolyan új szakma képviselõjéig, amely zökkenõmentessé te-szi, fejleszti problémamegoldó képességünket. Közben pe-dig bepillantást nyerhettünk abba, hogyan dolgozik a szó-történet, és hogyan szolgáltathat adalékokat a mûvelõdés-történetnek.

Már be is fejeztem ezt a cikket, amikor véletlenül ke-zembe került folyóiratunk 2009. áprilisi száma és abbanNagy Levente cikke: Megszületett a coach magyar megfe-lelõje. Kíváncsian fogtam bele a cikk olvasásába, egybenazonban azzal a rossz érzéssel is, hogy ha kilenc évvel ez-elõtt megoldódott a coach kérdése, mi értelme most újból

napirendre tûzni. Vagyis hogy ennekfényében el kell-e dobnom a már megírtcikkemet. Nos, mint láthatja az olvasó,nem dobtam el, csupán kiegészítettemnéhány gondolattal az egykori cikkalapján.

Nagy Levente elõször is korrekt mó-don ismerteti a szó jelentésfejlõdését(ebbõl kiemelném, hogy a diákokatvizsgára felkészítõ tanár „szinte a há-tán cipelte” õket a sikeres vizsgáig,

ezért kapta a coach nevet). Ezután megállapítja, hogy acoach a mai (értsd: akkori) magyarban az üzleti életbenhasználatos, és ott ’edzõ, üzleti edzõ’ az értelme.

Ezután beszámol egy szópályázatról és annak eredmé-nyérõl. Ezen a következõ magyarítások bizonyultak a leg-jobbnak: edzõ, üzleti edzõ, kócs, elmeedzõ, elmedzõ. Ezzel –a szerzõ szerint – a coach helyettesítésének kérdése meg isoldódott.

Nos, közel egy évtized elteltével úgy látszik, szavunksorsa másképpen alakult. Megnéztem az edzõ szó elsõ 50elõfordulását a Google-ban: egyetlen példa sem akadt az’üzleti edzõ, tanácsadó, fejlesztõ’ jelentésre. (Annál több-ször fordult elõ a személyi edzõ szókapcsolat, sokkal több-ször, mint a csapatsportokbeli edzõ.) A kócsról nincs mitmondanom. Ez nem is igazi magyarítás, csupán az angolszó fonetikus átírása. Az elmeedzõ szóban több a fantázia,elvben be is válhatott volna. Ma azonban azt kell megálla-pítanunk, hogy csupán az említett szómagyarító pályázat-ról szóló tudósításokban fordul elõ, másutt gyakorlatilagnem. A melléknévi szófajú elõfordulásokat (pl. elmeedzõtársasjáték) természetesen nem vehetjük figyelembe. Ahangkivetéssel létrehozott elmedzõ pedig a nyelvújításkuriózumainak hangulatát idézi.

Mindezek alapján elsietettnek látszik az a megállapítás,hogy „megszületett a coach magyar megfelelõje”. Nemszületett meg, és most már talán nem is fog. De amíg magaa fogalom, a munkakör, a tevékenység létezik, ne mond-junk le a magyarítás lehetõségérõl. Ha a tanácsadó és külö-nösen a fejlesztõ magába tudná szívni a coach sajátos jelen-téstartalmát, lehetne esélye az elterjedésre. Addig azon-ban tudomásul kell vennünk, hogy a szaknyelvben van egyilyen angol (eredetû) szó is. Van belõlük elég.

Kemény Gábor

Édes Anyanyelvünk 2018/5.8

A nyelvtudomány egyik ága a nevekkel foglalkozik. A név-tannak is számos ága van a személyneveken át a csillagnevekig.A nevek ágas-bogas családjának kevésbé ismert és megvizsgálttagjait képviselik a fedõnevek.

Szeged szürke eminenciása címû könyvem megírásakor is-merkedtem meg a rendõrség nyelvi módszerével. Egyes embe-reket titokban megfigyelnek. Az ilyeneket hivatalosan célsze-mélynek nevezik. Minthogy nem akarják õket leleplezni, semszóban, sem írásban nem saját nevükön emlegetik vagy írják le,hanem egyezményes nevet találnak a megfigyelt személyre.Ezt hívják találóan fedõnévnek.

A megfigyelést besúgók segítik. Nem éppen dicsõséges fel-adat. Ezért társadalmi kapcsolat vagy ügynök elnevezéssel ille-tik õket.

Meg kell jegyezni, hogy a megfigyelt személyek száma csakeggyel kisebb a besúgók számánál. A saját nevükkel megjelöltrendõröket nem is vettem számításba.

A könyvben említett célszemélyek fedõnevei a következõk:Fõnév: Huszár, Kõmûves, Dudás, KocsisBecézett személynév: GabiFõnevesült melléknév: Kecses, Segítõ, Agg, SzelídEzeknek a célszemélyeknek a besúgói is fedõneveket kap-

tak.A következõk valóságos személynevek: Diós, MargitaiMelléknévbõl fõnevesült: FényesFolyónév: TiszaFõnév: MannlicherFoglalkozásnév: Dudás, Történész, Õrzõ, FellazítókTársadalmi helyzetre, rangra utaló szó: HercegA megfigyelt személyek neve részben ismert a rendõrség

elõtt, de a rendelkezésemre bocsátott anyagban csak fedõnévtalálható. Feltehetõ, hogy a megfigyelõket nem akarták be-avatni abba, hogy az egész városban jól ismert dr. CsongorGyõzõt figyelik Kõmûves néven. A fedõnévbõl tudható vagysejthetõ, hogy szabadkõmûvesrõl van szó. A szintén szabadkõ-mûves dr. Bach Lászlót Huszár fedõnéven figyelték.

Gabit a neki küldött levélben nevén említették. „Egyikmegfigyeltet a magának a megfigyeltnek küldött levélben (is)Gabi néven szólítják meg.”

A jelzõvel ellátott személyek fedõnevüket feltehetõleg amegfigyelés alkalmával kapták meg.

Kocsijával ment el Kocsis. Kecses volt a másik, segített idõstársának, ezért érdemelte meg a Segítõ nevet, Agg társát így ne-vezték el, a Szelíd volt a jelenet során az egyik. Ezek voltakép-pen ragadványnevek.

Igen kényes ügy a besúgók névválasztása.Diós nem lehetett a valódi neve. Fényes azért kapta ezt a ne-

vet, mert nagyon fényes hazai és külföldi szellemi körökbenforgolódott. Tisza csak jobb híján kapta ezt a folyónevet. A má-sik besúgó a mannlicher nevû hatékony fegyverhez hasonlóanszolgálja a felderítést, ezért ezzel a névvel látták el. Történész aszabadkõmûvesség történetét mondta el hivatalos helyen – tel-jesen elferdítve, hamisan. Õrzõ portásként tett nagy szívessé-get a rendõrségnek, amikor tájékoztatta õket, hogy mikor éshol, hogyan lehet behatolni az épületbe. Herceg telefonjavító-nak álcázva helyezte be a lehallgatókészüléket a telefonba. AFellazítóknak fontos szerepük volt. Nekik kellett békétlenségetkelteniük a szabadkõmûvesek között. Az õ fedõnevük volt:Fellazítók.

A levéltári adatok szerint tevékenységükért megfelelõ díja-zást kaptak.

A több hónapos, sok megfigyelõvel, nagy költséggel elvég-zett megfigyelés eredménye szerint idõs, veszélytelen emberekután nyomoztak.

Péter László, Szeged legjobb ismerõje Szeged szürke emi-nenciása címmel írt errõl a könyvemrõl a Tekintet 2018. au-gusztusi számában, és a most említett fedõneveket azonosítot-ta a város több személyével. Ebbõl is kiderül, hogy egyes fedõ-neveket megfigyelt személy és besúgó megjelölésére is hasz-náltak. Így történt ez például a Segítõ esetében. Segítõ az volt,aki nehezen járó idõs társának segített, és valószínûleg egy má-sik személy a felderítésben adott segítséget, ezért kapta ugyan-csak a Segítõ elnevezést. A megfigyelt Kõmûves fedõnevû sze-mélyt Péter László mûve szerint besúgásra kényszerítették.Ekkor Margitaira változtatták fedõnevét.

Más rendõrségi iratokban szereplõ fedõnevek megvizsgálá-sára is szükség van.

Berényi Zsuzsanna Ágnes

Fedõnevek

Néhány évtizeddel ezelõtt hallottam a közhelyszerû Amúgyhogy vagy? kérdést, amelyet találkozáskor tettek fel egymásnakaz emberek. Szinte a kapcsolatteremtés eszközeként szerepelt.Arra is volt példa, hogy egyikük-másikuk tréfásan így válaszolt:Amúgy jól, de emígy nem. Az utóbbi idõben újra divatba jött azamúgy, méghozzá elsõsorban a sajtó nyelvében.

Vizsgáljuk meg közelebbrõl ezt a szót!

Az értelmezõ kéziszótárban a címszó után a „mut hsz” rövi-dítés áll. Ez arra utal, hogy szófaját tekintve mutató névmásihatározószóval van dolgunk. Gyakorisági mutatója 1-es. Azötfokú skálán tehát a legmagasabb. A szótár három jelentésétadja meg a szónak. Íme a jelentések. 1. Azon a másik, ill. azelõbbivel ellentétes módon. A 2. jelentést, amelyet kissé bizal-masnak minõsít a szótár, így fejti ki: <Nyomósításra:> a meg-jelölt módra jellemzõen. Például: amúgy férfiasan megmondta.A bizalmas stílus szavaként szerepel a 3. jelentés is: Egyébként.Íme a szótárbeli példa: Amúgy nem volt buta ember, csak hiszé-keny.

A sajtó nyelvében az én olvasatomban az értelmezõ kézi-szótárbeli harmadik, tehát az ’egyébként’ jelentésben szerepel.Begépeltem a szót a számítógép keresõjébe, és az ottani talála-tok közül idézem az alábbi néhány példát:

Forradalmi újítással sokkol egy amúgy elég uncsi autó, ezt néz-ze meg! (PIM nyári fesztivál); Leállította a liftet, amelyik amúgysem mûködött (Index); Cyborg vagyok, amúgy minden oké (Ma-gyar Narancs); Itt egy magyar app, amivel ott is parkolhatsz, aholamúgy nem (Totalcar); Nicole-lal akkor is nyár lenne, ha amúgynem lenne az (player.hu); Belehalni ebbe amúgy nem kell (Ma-gyar Narancs).

Megemlítem még Sarány Istvánnak, a Hargita Népe címûerdélyi napilap fõszerkesztõjének 2017-ben megjelent Szerte-len szószedet címû cikkgyûjteményébõl az egyik írást, amelyik-ben a következõ mondatot olvastam: A „sajtár” amúgy egy alu-míniumkanna. Ezt csupán annak szemléltetésére idéztem,hogy rámutassak: a határon túli magyar sajtó nyelvhasználatá-ban is megtaláljuk szavunkat.

Az amúgy – mint arról fentebb szóltam – az értelmezõ kézi-szótárban 1-es gyakorisági mutatóval szerepel. Ez azt jelenti,hogy elég sûrûn fordul elõ. Ez önkéntelenül is felveti a kérdést,hogy indokolt-e a gyakori használata. A fenti példák alapjánén úgy vélem, hogy esetenként helyettesíthetõ lenne azÉKsz.-beli 3. jelentéssel, az egyébként szóval, ez ugyanis válto-zatosabbá tenné a nyelvi megnyilatkozásokat. Megkockázta-tom, hogy olykor el is hagyható, mert elõfordul, hogy csakamolyan töltelékszó szerepét tölti be. Természetesen ez csakszubjektív vélemény, hiszen használata nem hiba, ezért„amúgy” semmi bajom az amúgy szóval.

Dóra Zoltán

Édes Anyanyelvünk 2018/5. 9

A nyelvészek szeretnek túrázni, közben felírnakezt-azt, lefényképeznek ezt-azt, és ha találkoznak valaki-vel, válaszolnak erre-arra. Ebbõl született ez a rovat.

Utcák, terek, feliratokA nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya római katolikus

társszékesegyház és a görögkatolikus Nyíregyházi Egy-házmegye adta át és áldotta meg a testvéregyházak közre-mûködésével Nyíregyházán, a Sóstó körüli sétányon felál-lított Házaspárok útját. A tizenhat stációból álló út a há-zasság fontos eseményeit, feladatait, nehézségeit és kor-szakait jeleníti meg. Ezek a következõk: 1. Egymásra talál-tunk – életre szólóan. 2. Az otthonunk a mi birodalmunk.3. Életet adunk, életet ka-punk. 4. A szeretet fájhat. 5.A nehézségek által növek-szünk. 6. Erõs gyermekeketnevelünk. 7. Az emberéletútjának felén. 8. Másokkalegyütt erõsebbek vagyunk.9. Küldetésünk van! 10. Hû-ek maradunk. 11. Elen-gedjük gyermekeinket. 12.Együtt idõseinkkel. 13. Meg-öregszünk, aratunk. 14.Mindennek értelme van. 15.Hálát adunk. 16. Otthon, amennyei Atyánál.

Szabály és normaChaïm Perelman jogból és filozófiából doktorált, a

Brüsszeli Szabadegyetemen tanított mint a logika, az eti-ka és a jog professzora haláláig, 1984-ig. A L’empirerhétorique (A retorika birodalma) címû könyvét 1977-benadta ki Párizsban. Retorikaelméletének kikristályosodottformájával szembesülünk, azzal, amely már kiállta az idõpróbáját. Ebben olvashatjuk a következõt: „Csak vitatottbizonyosság esetében van helye az érvelésnek, például agyakorlati tudományok, az etika és a politika esetében el-kerülhetetlenek a viták, ezért szükség van érvelésre minda magánéletben, mind a közéletben. Mikor lehet és kell ér-velni? Arisztotelész Nikomakhoszi etikájában fogalmazzameg azt, hogy világosan el kell különíteni az analitikus és adialektikus érvelést. Az egyik az igazságon, a másik a véle-ményen alapszik. Mindkét terület másfajta diskurzust kö-vetel: éppen olyan hiba volna, ha a matematikustól a ha-táskeltõ érvelést is elfogadnánk, mint az, ha a szónoktólbizonyítást követelnénk.” Mindezzel a szabályt és a nor-mát tudom párhuzamba állítani: A szabály kevéssé rugal-mas, nemigen enged manõverezést (pl. a piros lámpánálmeg kell állni), a norma viszont olyan elõírás, amelyheznem lehet tökéletesen alkalmazkodni, de nem lehet tökéle-tesen megszegni sem. A több norma létének elfogadása ésa stiláris adekvátság követelményének hangsúlyozásamindenképpen rugalmasabbá tette a nyelvmûvelõ elveketés irányokat. Íme: fogalmak és párhuzamok. Igazságon ésvéleményen alapuló érv – szabály és norma.

A dicséretes bõrészAz -ár, -ér képzõ ma már elavult toldalék, névszóképzõ,

a magyar nyelv külön életében alakult ki. A vele alkotottszó általában a cselekvõt jelöli, pl. búvár, vezér, de jelenthe-ti a cselekvés eredményét, pl. füzér és eszközét is, pl. töl-csér. A nyelvújítás korában felelevenítették, produktívvátették a képzõt, igei és névszói tõhöz is illesztették: hordár,üzér, idomár, bankár, tüzér. Ezek fennmaradtak, a szaladár’strucc’ viszont nem. Azóta, ha ritkán is, de találkozha-

tunk efféle kifejezésekkel. A rendszerváltás idején a kam-pányidõszakban az egyik igen fiatal párt vezetõ politikusahaladárnak nevezett egy közéleti személyiséget. A„neo-nyelvújító” titán a halad igéhez kapcsolta az -ár kép-zõt, és úgy alkotta meg a szót, ami olyasmit jelent, hogyfontolgatva haladó. Érezhetõ benne az ironikus felhang, acsináltság és a meghökkentés. Van némi él a mozgalmárszóban is, íme: „Az az elvem, hogy a mozgalmár mozgal-márkodjon, a szakpolitikus meg szakpolitizáljon.”

Az -ász, -ész foglalkozásnév-képzõ az õsmagyar kor fo-lyamán alakult ki, és a nyelvújítás koráig csak fõnevekhezjárulhatott, pl. halász, kertész, de a nyelvújítók igei alap-szókhoz is kapcsolták, pl. építész, szülész. Kazinczy korá-ban született a titokírász kifejezés, a titkárt jelentette vol-na, ha fennmarad. Jól ismert a firkász szó, amely nem alegelismerõbb titulusa a tollforgatóknak. A nyelvújítás ko-rabeli nyelvész fennmaradt, a hasonszenvész ‘homeopata’

viszont már nem. Ma is élõnévszóképzõ, és igen újsze-rû, egyedi szavak is kelet-keznek ily módon. Így példá-ul nemrég olvastam a követ-kezõ mondatot: „A SzentGyörgy Kórház SürgõsségiOsztályának Fürge sürgészelnevezésû csapatával szem-ben senkinek nem volt esé-lye, az elsõ helyen végeztek,öregbítve ezzel az egészség-ügyi intézmény és Székesfe-hérvár hírnevét.” Egy lelkes

fiatal mûvész bõrbõl készít ikonokat, szobrokat, képeket,és magát bõrésznek nevezi. Jogos és üdvözlendõ szóalko-tás, hiszen más, mint a bõrdíszmûves. Nem táskákat, de-rékszíjakat, egyéb használati cikkeket készít, hanem mû-vészi alkotásokat. Azaz mûvész. Dicséretes bõrész.

Bühnagy székely tájszótár

Több mint tájszótár és nem csak tájszótár Sántha AttilaBühnagy székely szótár címû kötete. Fajsúlyos és súlyoskönyv. Ötezer szócikkes, ötszáz oldalas és két kilogrammsúlyú, ezért is bühnagy a címe. A büh jelentése: ocsmány,tehát ocsmány nagy, azaz nagyon nagy szótár. Unikális ésegyedi mû. A szerzõ – aki Kézdivásárhelyen született, éstöbb verses-, irodalomelméleti és nyelvészeti könyv szer-zõje – a nyíregyházi könyvbemutatón elmondta azt is,hogy a székely tájnyelvi versei is motiválták ebben a mun-kában, mint például a következõ részlet: „Viritt künn a Fe-hérmartok, / Máris alatta pusmog, / Ahajt jõ egy berbécs, /Szarva mint egy bünagy szurony, / zákhányos szemibenguruzsma, / vajon hol a dühüben volt.” A szótárból meg-tudhatjuk, hogy a berbécs kost jelent, a zákhányos idegesí-tõen bolondot, kötekedõt, míg a guruzsma ráolvasással,kuruzslással való megbetegítést.

Az igényes megjelenésû és küllemû szótárt csodálatosfényképek illusztrálják. Ezeket egyrészt a csíkszéki Karc-falván született Ádám Gyula készítette, másrészt agyergyószentmiklósi Fodor István. A légi fotók mesés tája-kat mutatnak be, míg a portréfotók igazi székely embere-ket. S végül idézzük újra a szerzõt: „A Bühnagy székelyszótár több mint egyszerû szószedet: sok-sok szócikkbõlálló elbeszéléskötet – vagy regényfolyam –, mely a világlegképlékenyebb nyelve – a magyar – születésének csodá-ját is feltárja, és amelyet bárhol ütünk fel, Tündérországbaröpít minket.”*

Minya Károly

* A kötetrõl l. elõzõ számunk 15. oldalán Mészáros Már-tonnak a szótár szerkesztõjével készített interjúját is. (Aszerk.)

Nyelvtantúra

Édes Anyanyelvünk 2018/5.10

Egy csaknem nyolcvanéves kalendáriumban, a Légrádi-testvérek 1940. esztendei naptárában a sok nagyszerû írás közöttbukkantam Halász Gyula közíró, szerkesztõ nyelvmûvelõ cikkére.A naptár egyik érdekessége számomra az volt, hogy édesapámszületési évében jelent meg, ezért is kezdtem forgatni a lapjait.Örömmel láttam a változatos tematikájú kalendárium szerkesztõi-nek igényességét: a szépirodalmat Radnóti Miklós, KosztolányiDezsõ, Jékely Zoltán, Tersánszky J. Jenõ képviseli. De olvasha-tunk a kalendáriumban mûvészetrõl, Petõfi Sándor eltûnésénekkilencvenéves rejtélyérõl vagy Kárpátalja visszatérésérõl is.

Halász Gyula nyelvmûvelõ cikkét egy általa „tudós nyel-vész”-nek nevezett barátjától hallott vélemény ihlette, aki – bármegvallotta, hogy az õ türelme is véges, ha magyartalanságokathall – ezt mondotta: „A nyelvet nem dirigáljuk, hanem magyaráz-zuk.” Ebbõl a gondolatból indul ki Halász Gyula, aki írásában a„mondvacsinált nyelvi hibák”-kal foglalkozik. A „túlbuzgó nyelv-védelem” és a „túlhajtott szigorúság”, az idegenszerûnek kikiáltottnyelvi alakok üldözése nem tesz jót a nyelvnek – véli a XX. századelsõ felének nyelvmûvelõje –, hiszen rombolás, szegényítés lesz akövetkezménye. A nyelvszokással oktalanul ne viaskodjunk! – ja-vasolja. Többször hivatkozik levélíróira is, akik nyelvi kérdések-ben fordulnak hozzá tanácsért.

Érdemes végignéznünk, hogy melyek azok a nyelvhelyességikérdések, amelyek 80 éve foglalkoztatták a nyelvészeket és a ko-rabeli nyelvhasználókat.

A határozói igeneves szerkezet kárhoztatását álszabálynak mi-nõsíti, vele szemben szépirodalmi példákat idéz, Petõfi, Arany, Jó-kai és Gárdonyi lírai és prózai mondataival bizonyít. („Zavarvalelkem, mint a bomlott cimbalom.”; „El van zárva a világtól / Mintrab madár a párjától.”; „Szeretve mind a vérpadig”; „Két nemzet

van egyesülve bennünk…”) A sajtó nyelvébõl viszont rossz példátis említ: „Az egyház támogatása biztosított számára.” Ezt a mon-datot úgy értékeli, hogy „azt hisszük, hiányzik a mondat vége”.

„Védelmezzük meg igeragozásunkat és igeidõinket!” – szólítfel cikke következõ bekezdésében. Fájlalja, hogy múlt idõnk márcsak egy van, s újabban (ti. az 1940-es években) a jövõ idõt is kez-dik szorongatni, a fog segédigés alakot többen helytelenítik. Szólaz ikes igékrõl is, amelyeknek a kérdésében megengedõ álláspon-tot foglal el. Simonyi Zsigmonddal hirdeti, hogy „Rázzuk le azikes igát!”. Ez a felszólítás – tévedés ne essék – nem azt jelenti,hogy meg kell szüntetni ezt a ragozást, csupán arra utal, hogy anyelvész ne hadakozzék a nyelvszokás ellen, ne ragaszkodjék fel-tétlenül a régmúlt idõk nyelvi alakjaihoz. Többször hivatkozik anyelvjárások különbségeire – helyesen érzékelve a nyelvi változa-tosságot, a szinkrón variánsok egymást ki nem záró érvényességét.

A képzavarral hosszasan foglalkozik, a nyelvhasználat zava-rosságára a sajtó nyelvébõl idéz mondatokat. Kéri olvasóit a ma-gyartalan szóképek használatának kerülésére. S miközben egy bu-dapesti hegedûkészítõ mester és a Diósgyõri Papírgyár termékei-nek hirdetését olvassuk a korabeli kalendáriumban, a cikk utolsóoldalára érve a hétköznapi beszédben és a sajtó nyelvében elõfor-duló helytelen metaforák sorakoznak: „elõsegítették … vitorláit”,„lépésekhez nyúlni”, „gyermekcipõben élt”, „a haladás útja …gyökerezett”, „kihámozni az egyenes utat”.

A nyelvi hibákról szóló írás szerzõje bizakodással említi a ma-gyar nyelv ápolására és mûvelésére létrejött fórumokat: a MagyarTudományos Akadémiát és annak 1932-tõl mûködõ NyelvmûvelõBizottságát, amely ráadásul népszerû és igényes folyóiratot indí-tott a helyes magyarság védelmére Magyarosan címmel.

Érdekes és tanulságos ez az 1940-ben írott cikk. Érdemes meg-ismerni Halász Gyula példáit és nyelvi ítéleteit, hogy láthassuk:azok a nyelvi kérdések, amelyek a XX. század elején-közepén éltnyelvmûvelõket foglalkoztatták, még ma is napirenden vannak.

Gréczi-Zsoldos Enikõ

„A nyelvet nem dirigáljuk,hanem magyarázzuk”

Írásomban anyanyelvemnek szülõföldemen, a Nyugat-Dunán-túlon beszélt változatát igyekszem röviden bemutatni. A példákat,amikkel a különbözõ nyelvi jelenségeket szemléltetem, gyermek-koromtól fogva ismerem. És hogy miért választom a kertek szó-kincsét írásom témájául? Talán mert a nyelvjárási szókincsnek jórésze erõsen röghöz kötött? Ez is inspirálhat, de valójában érzelmiokok állnak mögötte. (Természetesen akkor írhatnék a konyhaszókincsérõl is, de ez majd egy másik cikkem témája lesz.)

Évekig külföldön éltem, a kert nyújtotta örömök nélkül. A kö-zösségi kerttõl ódzkodtam: egy darab föld mûvelése már nagyonodakötött volna a mediterrán országhoz. Azt az érzést úgysem adtavolna meg, amit egy itthoni kert meg tud adni. Olyan apróságragondolok, mint a kertszomszéddal való anyanyelvi beszélgetés va-rázsa. Sokan nem is sejtik, hogy ez micsoda kiváltság!

A katalán közösségi kert mellett elsétálva mindig eszembe ju-tott, hogyan nevezik az éppen termõ növényeket a vasi nyelvjárá-sokban.

Mi adja az ottani kertek hangulatát? A hordóban összegyûjtöttesõvíz, a pirosló paradicsomok és a zöld szín nyugalma? Habármindez nem hatástalan, a hangulatot valójában az ott beszéltnyelvjárás tájszavai adják.

Az elsõdleges nyelvváltozatot a beszélõ közvetlen környezeté-ben, a családban sajátítja el. Sokan iskoláskorukig anyanyelvük-nek csak ezt a változatát ismerik. Õk általában az iskolapadban ta-nulják meg a köznyelvi változatot, és többlettudásukkal kettõs-nyelvûvé válnak. Nyelvjárásuk minden egyes tájszava szókincsü-ket gazdagítja.

Háromféle tájszót különböztetünk meg: alakit, jelentésbelit ésvalódit. Míg az alaki tájszó a köznyelvitõl alakjában tér el, a jelen-

tésbeli legalább egy jelentésében, addig valódi tájszónak azokatnevezzük, amelyek a köznyelvben nem fordulnak elõ, és csak anyelvjárási beszélõ vagy a nyelvjárási ismerettel rendelkezõ értiõket.

A vasi kertekben mind a hárommal találkozhatunk. A kábosztaés a szöllüö alaki tájszó. Ha ezekkel a szavakkal akad dolga a csakköznyelven beszélõnek, nem okoz nehézséget a megértésük. Hajelentésbeli tájszóval találkozik, mint a zöldség ’petrezselyem’és abogár ’légy’, biztosan felkelti érdeklõdését, és talán rá is kérdez.Ha csádéról ’gaz’vagy kágyillóról ’meztelen csiga’hallunk, akkormegértésükben már a szövegkörnyezet sem sokat segít, az alakjasem nyújt fogódzót, hiszen – ahogy fentebb említettem – a valóditájszavakat csak a nyelvjárási beszélõ vagy a nyelvjárási ismeret-tel rendelkezõ érti.

Kíváncsi voltam, a Google mit tud errõl mondani. A keresõ-programmal a kágyilló szóra rákeresve 2620 találat jött ki, míg ameztelen csigára 46 100. Ez is mutatja, hogy a szó nem része aköznyelvnek.

Ezen a földön a zárt ë, a magánhangzóközi nyúlás, más névenintervokális gemináció és a nyitódó típusú kettõshangzók is meg-teremnek. A feketë szöllüöben mind a háromra tökéletes példát ta-lálunk.

Zárójelben megjegyzem, hogy a zárt ë a tíz nyelvjárási régióbólnyolcat jellemez.

Visszaköltözve magyar földre – habár jelenleg a fõvárosbanélek – a röghöz kötöttség érzése továbbra is ott van bennem. Egyszülõhelyemen eltöltött hosszú hétvége, egy szombati piac vagyegy beszélgetés a kertszomszéddal: írásra inspiráló egy bölcsészszámára.

Bincze Diána

Tájszólás a kertekben

Édes Anyanyelvünk 2018/5. 11

Hetvenedik születésnapján aVas megyei Megyeháza díszter-mében köszöntötték Pusztay Já-nos Príma Primissima-díjasnyelvészt, nyelvpolitikust, aszombathelyi fõiskola egyetem-mé válásának megálmodóját, aváros jeles értelmiségijét. Az ün-nepi köszöntõkbõl nyilvánvaló-vá vált, hogy Pusztay János tevé-kenysége alapvetõen meghatá-rozta a megye és a város szellemiéletét.

Mi indított a nyelvészet felé?A magyar szakon három féléven át finnugor kérdésekkel is

kellett foglalkozni. M. Velenyák Zsófia adjunktus asszonyhozkerült a csoportunk, aki az elsõ órán azt kérdezte, ki mit tud amagyar nyelv rokonságáról. Szerencsére nem engem szólítottfel. Egyik csoporttársam elmondta, hogy a magyar nyelv a finn-ugor nyelvcsaládba tartozik, amit én ámulva hallgattam. A má-sodik félévben egy finnugor nyelvet kellett tanulni, én egyszer-re többet is választottam, finnt, vogult, erza-mordvint és – merta komi nyelvet Velenyák Zsófia tartotta – a komit is. Ez lett a„vesztem”. Olyan érdekesen vezetett be a nyelvelemzésbe,hogy a harmadik félévben is eljártam hozzá speciális kollégi-umra. Õ meg azon volt, hogy vegyem fel a finnugor szakot is.Egyengette utamat Lakó György akadémikushoz, aki akkor atanszék vezetõje volt, s megengedte, hogy másodéves voltomellenére bejárhassak a finnugor szakosok órájára. Örökké há-lás vagyok Velenyák Zsófiának, hogy eltérített. Jó tanáraimvoltak. Hadd legyen elegendõ például Balázs Jánosra utalnom,akit mindmáig nagyon tisztelek, s akit a 20. századi magyaror-szági nyelvészet egyik legjelentõsebb alakjának tartok. Afinnugrisztika terén Lakó György tudása imponáló volt. A leg-többet azonban Bereczki Gábornak köszönhetem. Hozzá elsõ-sorban a cseremisz órákra jártam. Az a nyitottság, széles-látókörûség, a nyelvészeten kívül a népköltészet, a szépiroda-lom iránti érdeklõdés, a sokoldalú és hihetetlen magas szintûmûfordítói tevékenység és fõleg a szakmailag másként gondol-kodókkal szemben tanúsított megértés – azok az értékek, ame-lyek, remélem, érezhetõen meghatározzák tevékenységemet.

Finnugor nyelvésznek tartod magad?

Finnugor nyelvekkel és finnugor nyelvû – elsõsorban orosz-országi – népekkel foglalkozónak tartom magam. Egy akadé-mikusi értékelést a magam módján értelmezve én vagyok aszakmában a legsokoldalúbb ember: mert azon kívül, hogy „di-lettáns” vagyok, még „csodabogár-tenyésztõ” és „zöldségter-mesztõ” is. Nem vagyok hagyományos értelemben vett „-ész”,kutató. Nincs egyenes életpályám. Szinte a kezdetektõl fogvaazzal foglalkoztam, ami éppen érdekelt, s mindig igyekeztemvagy új kérdéseket feltenni és azokat megválaszolni, vagy a ha-gyományos s már megoldottnak tartott kérdéseket újragondol-ni. Az egyes kutatási témák általában nem is kapcsolódnakegymáshoz. Mindenekelõtt reménytelen ügyek szószólójánaktartom magam.

Vajon van-e, lett-e Pusztay-iskola? Másként: mit érzel a leg-fontosabb kutatási-oktatási területednek?

Nem lett Pusztay-iskola. Észtországban azonban – AgoKünnap professzor vezetésével – egy ideig mûködött egy dok-tori iskola, amelyik az én elképzeléseim átvételével jött létre.Annak, hogy itthon nem lett Pusztay-iskola, több oka is van

(errõl részletesen írtam Tanszék a végeken címû könyvem-ben). […] Amivel éppen foglalkozom, azt tartom mindig fon-tosnak. Azonban mégis megpróbálok valamiképpen súlyozni.Fontosnak tartom – nem azért, mert az elsõ könyvem volt – Az„ugor-török háború” után címû könyvemet, amelyet mind amai napig idéznek, s amelyben közérthetõ és tisztességes mó-don, nem egyes kollégáink ledorongoló stílusában tárgyalom amagyarral kapcsolatos tudománytalan rokonító „elmélete-ket”.

Finnugorok vagyunk még?

Ez attól függ, mire vonatkozik a kérdés. Ha a nyelvre, akkorigen a válasz, nyelvünk megcáfolhatatlanul finugor eredetû,amelynek voltak és vannak egyéb nyelvekkel is kapcsolatai,amelyek következtében jövevényszavak, de akár idegen szer-kezetek is kerülhettek és kerültek is a magyar nyelvbe. Ha akérdés a magyar népre vonatkozik, akkor a válasz egyértelmû-en nem. Már csak azért sem, mert nincsenek finnugor népek,csak finnugor nyelveket beszélõ népek vannak. A magyar isilyen: finnugor nyelvet beszélõ nép, amelynek genofondjában,antropológiai jegyeiben számos más népre jellemzõ jegy is van.Az kétségtelen, hogy a magyar mint nép keleti gyökerekkelrendelkezik, a genofond néhány százalékában még mindigmegtalálhatók a keleti jegyek az európaiak (közép-európaiak)mellett. Nézetem szerint a magyar nyelv végsõ soron (pa-leo)szibériai eredetre megy vissza, és ennek a nyelvnek a hor-dozói kb. 8–10 ezer évvel ezelõtt kerültek szorosabb kapcsolat-ba olyan népekkel (és nyelvükkel), amelyekkel kölcsönhatás-ban kialakult az ún. uráli nyelvcsalád õseként értelmezhetõuráli alapnyelv.

Életedben sok meghatározó pont van: Szombathely-Buda-pest-Pécs-Szombathely-Nyitra... és talán: Észtország, Oroszor-szág, Németország... Mit emelnél ki terveidbõl, programjaidból?

Szombathely a szülõvárosom, iskoláinak sokat köszönhe-tek. 1991-ben hazakerülvén a fõiskola élére, igyekeztem elõ-adásokkal, cikkekkel, interjúkkal, könyvekkel hatni a városfej-lesztési elképzelésekre. Ezt a célt szolgálták azok az alapítvá-nyok, szervezetek, amelyeket – néhány kollégámmal, barátom-mal – létrehoztam, pl. Miszlivetz Ferenccel a Savaria Univer-sity Presst, néhányad magunkkal a Societas ScientiarumSavariensist, a Genius Savariensis Alapítványt, ezen belül pe-dig a Genius Savariensis Szabadegyetemet stb. 1988-ban Pé-csett a Janus Pannonius Tudományegyetemen alapíthattammeg az Uralisztikai Szemináriumot, utána Szombathelyen azUralisztikai Tanszéket. 2008-ban meghívtak a nyitrai Konstan-tin Filozófus Egyetem Közép-Európa Tanulmányok Karáraprofesszornak. Fontosnak tartottam, hogy a határon túli terü-leten megmaradjon a magyar nyelvû szakemberképzés, ezértvállaltam az egyébként is megtisztelõ feladatot. Ottani mun-kám nagyon sok tapasztalattal járt, amelyekbõl újabb progra-mok, projektek ötlete is megszületett. Az egyik a maTer, egymagyar-magyar nyelvû terminológiai program, amelynek ke-retében – egyelõre az iskolai tantárgyak körében – összehason-lítjuk a határon túli magyar iskolákban használt magyar nyelvûtankönyvek és a hazai tankönyvek szakszókincsét. Egyelõre aprogram elején tartunk, még nincsenek átütõ eredmények, demár látszik az eltérés a különbözõ magyar nyelvû területekszakszókincse között.

Van-e olyan, amit még soha nem kérdeztek meg tõled, de jólesett volna...

Inkább én teszem fel a kérdést, afféle költõi kérdésként, mi-ért van az, hogy nálunk nem lehet normális vitákat folytatni –sem szakmai, sem politikai kérdésekrõl. Csak a szakmánknálmaradva, miért kell a szakmai egyetnemértést áttenni szemé-lyeskedõ szintre? Rendkívül kártékony, és nem vezet sehová.A tudomány vitákban alakul, nem pedig erõbõl képviselt véle-mények révén.

Részletek egy hosszabb interjúból. A teljes interjú itt olvas-ható: www.mnykt.hu (E-NYÉK). (A szerk.)

Reménytelen ügyekszószólója

Pusztay Jánossal beszélget Balázs Géza

B. G. felvétele

Édes Anyanyelvünk 2018/5.12

A gyerekek hajlamosak arra, hogy kifigurázzák a fel-nõttek beszédét: például a furcsa kiejtést vagy a félreérthe-tõ kifejezéseket. Annak idején a bátyámmal mi sem vol-tunk mentesek ettõl a szokástól. Azt azonban sohasemgondoltam volna, hogy az egyik játékos torzításunk ered-ményét ötven év múltán leírva, valódi adatként, egy re-génysorozat szövegében látom viszont.

Élcelõdésünkhöz az alapot az Ugye te is akarod? címûsláger adta; ez az 1960-as években Nádas Gábor és KalmárTibor szerzeményeként született. A táncdalnak a követke-zõ részlete késztetett minket tréfálkozásra: „Most mégcsak kóstolgatjuk a szerelem ízét, / Óvatos, gyerekes, félvelopott csók tüzét.” A dalt a kor több ismert énekesnõje iselõadta. Egyikük (a ritmustól is befolyásolva) a kiemeltszószerkezetet nagyjából így ejtette ki: szerelem izét. Atestvéremmel nevetve kérdezgettük egymástól: Mi a csudalehet az a szerelem izé? (Mentségünkre szolgáljon: semmi-féle „csúnya” választ nem adtunk.)

Fél évszázaddal késõbb, a 2010-es években jelent megMaros Edit ifjúsági regénysorozata, a Hûvösvölgyi suli.Fõhõse egy kedves gimnazista ikerpár, Dóri és Nóri, közü-lük is elsõsorban Dóri. A történet nagy részét az õ egyesszám elsõ személyû elbeszéléseként, naplójaként olvashat-juk.

Természetes, hogy Dóri gondolatai gyakran forognak aszerelem körül. Mint töprengésre hajlamos embert nem-csak a saját érzései foglalkoztatják, hanem maga a szere-lem mint jelenség, „mint olyan” is (hogy a pszichológusokvagy a filozófusok nyelvén mondjam). Ezt a ’mint olyan’tartalmat sûríti magába az egyszer egybeírt, egyszer pedigkülönírt, a ’szerelemnek nevezett dolog’ jelentésû szere-lem izé kifejezés Dóri naplójában éppen úgy, mint a soro-zatbeli betétregényben, amelynek szintén Dóri a szerzõje:„Ez a szerelemizé másoknál is így mûködik?”; „– Sz… sze-relmes? Te szerelmes vagy? – Zsófi fülében hirtelen visz-ketni kezdett az új fülbevaló. Ha Grétit is elveszíti e miatta hülye szerelem izé miatt… Pedig még csak most lettekilyen jóban! Nem is sejtette, hogy Gréti jár valakivel… nemmondta idáig!”

A szerelem megtoldása az izé elemmel hitelesen érzékel-teti használójának bizonytalankodását. Ugyanakkor per-sze némi körülményeskedésre is vall. És valószínûleg nem-zedéki nyelvhasználati jellemzõ is. Míg a középkorúak ésaz idõsebbek beszédében az izé helyettesíteni szokta a tar-talmasabb szavakat, a fiatalokéban, úgy látszik, melléjükcsatlakozik, mindenesetre ilyen módon is használatos. AHûvösvölgyi suli példáján kívül szintén ezt tanúsítja egymásik ifjúsági regénysorozat, Leiner Lauráé, A Szent Jo-hanna gimi. Ebbõl idézem a következõ példákat: „Még

egyszer sem voltam halloween izén, úgyhogy természete-sen reggel kilencre bementünk a suliba”, „Cortez falán [ti.a Facebookon] rögtön megláttam Móni profilképét. Nemvolt nehéz, küldött neki valami szív izét”, sõt „Meg né-hány idõsebb srác, fõleg a tizedik évfolyamból menõnek tû-nik, de miért nem érti meg senki, hogy az a filmekben lá-tott, »megláttam és görcsbe rándult a gyomrom« izé en-gem elkerült, és azt hiszem, el is fog”.

Maros Edit regénysorozatában nem csupán az izé visel-kedik így, sõt nála gyakrabban jelenik meg ilyenféle alkal-mazásban a téma: „De ezt az izgulás témát légyszi hagydmeg nekem, jó?”, „Biztos vagyok benne, hogy magábanmindenki jófejségnek tartotta, amiért Andi levezényelteezt az egész Varga-esküvõ témát”, „Még szerencse, hogy achaten írtam neki, hogy most kezdem – azaz kezded – a fu-tás témát”, „Érthetetlen, mit esznek ezen a csók témánannyira!”. – Az efféle téma egyáltalán nem idegen LeinerLaura hõsnõjétõl, Renitõl sem. Néhány példa: „Dave oko-san kivédte a díszítés témát”, „Persze ma már belátom,hogy bár általános után baromian elleneztem a magánsulitémát, anyuéknak igazuk volt”, „Elég ciki dolog ez a sze-relmi bánat téma, mert idõnként tök jól van az ember, az-tán hirtelen eszébe jut, és egy pillanat alatt befordul”, „Vi-rág zavart mosollyal ácsorgott Ricsi mellett, a többiek pe-dig tovább firtatták a tetkó témát”.

A téma szó ilyenfajta tolakodását körülbelül negyvenévvel ezelõtt tapasztaltam, késõbb nemigen. Csodálkozvaláthattam tehát, hogy – legalábbis az írónõk megfigyeléseszerint – a mai tizenévesek körében is divatos a téma hoz-zátoldása ahhoz a szóhoz, amely valóban a közlés lényegeseleme.

Errõl a jelenségrõl néhány évvel ezelõtt már írtam azÉdes Anyanyelvünkben a történet szóhelyettesítõ és szó-szaporító használatával foglalkozva (2013/2: 8). Az ’ügy,dolog’ jelentésû történet egyébként a Maros-regényben isfelbukkan: „Lényeg a lényeg, ez a suliújságos történeteléggé feldob, és úgy érzem, végre tettem egy lépést az író-vá válás felé.” Dóri itt arra utal, hogy remény van a hajda-ni iskolaújság felélesztésére, és õ kulcsszerepet játszhatbenne.

Nem tudom, hogy a szerelem izé Maros Edit egyéni alko-tása-e, az interneten ugyanis máshonnan is vannak ada-tok erre a szóegyüttállásra. Kétségtelen, hogy az olyanszerkezetek közé tartozik, amelyeknek a homályos jelenté-sû második tagja bizonytalanító vagy szószaporító (redun-dáns) elemként toldja meg az elsõt. Mégsem tartom olyanellenszenvesnek, mint a téma vagy történet utótagú ter-peszkedõ kifejezéseket. Könnyen lehet, hogy gyerekkoriemlékem miatt vagyok elnézõbb iránta. Köszönöm MarosEditnek és hõsének, Dórinak, hogy megleptek vele.

Horváth László

Szerelem izé

Összetételi utótagkéntis terjed a helység ’te-lepülés’ szóalak helyiség’épület, lakás, vendéglõstb. önálló része’ értelem-ben. Pedig veszteség len-ne, ha elhomályosulna akettõ közötti különbség.Helyesen, még mindig:üzlethelyiség, kerthelyiség.

K. G.

Nyelvész-lelet – nyelv-észlelet

Édes Anyanyelvünk 2018/5. 13

Hol élnek a madarak? – szokás kérdezni. A levegõben –szokás rávágni. Természetesen a legtöbb madárfaj alapvetõenlégi életet él, legalábbis élete javát „fent” tölti, de a szaporo-dás, a táplálkozás a földhöz köti. Ennélfogva könnyebben „tet-ten érhetõk”, Magyarország pedig amúgy is élen jár madár-megfigyelésben és -védelemben. Ugyanakkor számtalan állat-faj kommunikációját behatóan vizsgálták, de meglátásom sze-rint a madarak kommunikációját ezidáig csupán érintõlegesenkutatták.

A madaraknak akusztikus kommunikációjuk van, ezeketmondja a köznyelv madárhangnak. Kenesei István A nyelv és anyelvek címû könyvben megállapítja, hogy egyetlen állat – így amadár – sem tud beszámolni a múltról, a jövõt sem tudja vázol-ni, kérdezni és hazudni is képtelen.Emiatt a madár csak a pillanatnyi tör-ténést tudja egy bizonyos hangjellelhangzóvá tenni; történetmesélést, el-vont fogalom ábrázolását nem vár-hatjuk tõle. Ugyanakkor az akuszti-kus jeleket „lefordíthatjuk” emberinyelvre. És mivel az emberi beszédnem csak hangok sorozatából áll(nagymértékben támaszkodik kogni-tív képességeinkre), az ember elsajá-títhatja azt a tudást, amely lehetõvéteszi számára annak megítélését, va-jon mirõl értekeznek a madarak.

A fajjelek a fajtársaknak szólnak,de ismerünk példákat olyan jelzések-re, amelyeket más fajok is megérte-nek. Ilyen hangjel a riasztóhang. A társasan élõ madárfajok-nak vannak olyan riasztóhangjai, amelyek légi veszélyre irá-nyítják a figyelmet. Ettõl eltérõ módon képezik a földrõl érke-zõ veszélyt jelzõ hangot. A cinegefélék családjába tartozók alégiriadót különösen rövid és magas frekvenciájú hanggal jel-zik. Az éles hangra azért van szükség, hogy a jelzés minélmesszebbre jusson el, a rövidség pedig azért indokolt, mertamikor egy cinege észreveszi a rá fenyegetést jelentõ repülõ ra-gadozót, például a karvalyt, akkor gyorsan kell kiadnia a han-got, és gondolkodás nélkül be kell vetnie magát a legsûrûbbbokorba. (Mellesleg ebbõl a családból a kék cinege, az õszapókifejezetten lármás hangú.)

Beszélhetünk-e arról, hogy esetleg más fajok is megértikegymás jelzéseit? Igen. Például azok a fajok, amelyek nem so-rolandók a cinegefélékhez, de télen sokszor együtt mozognaka cinkecsapatokkal (ilyenek a fakúsz-, a csúszka-, a királykafé-lék), megértik a sajátos riasztóhang üzenetét, sõt reagálnak isrá. Ugyanakkor a hatás kölcsönös: például a fakúsz riasztó-hangjára a cinegék is felfigyelnek.

A köztudatban madáréneknek tartott hang másik típusúhangjelzés, ez alapvetõen az énekesmadarakra jellemzõ. Eznemcsak faj-, hanem ivarspecifikus is: kizárólag a hímek éne-kelnek. A madár legintenzívebben akkor énekel, amikor a ta-vaszi idõszakban a revírek (a madár fészkelési területe, egyet-len fészkelõ párhoz tartozik) kijelölése zajlik. Lássunk példátegy konkrét erdei fajra, az eurázsiai feketerigóra! Amikor ta-vasszal, a revír kiválasztásának idõszakában a már párban állótojó és hím kijelöl egy területet, akkor ez azt jelenti, hogy úgydöntöttek, a terület megfelelõ nagyságú ahhoz, hogy késõbbmegfelelõ mennyiségû táplálékot lehessen begyûjteni a fiókákszámára. Ezután elkezdik védeni a területet. A revír különbö-zõ pontjain hallatják hangjukat. A feketerigónak elegendõ haj-nalban és alkonyatkor hangosan énekelnie, ebbõl tudni fogjáktársai, hogy a terület, amelyen tartózkodik, foglalt. Ha mindeztemberi nyelvre szeretnénk fordítani, akkor a madár éneke eztjelentené: „Itt vagyok, a helyemen vagyok.”

A madarak nyelvi jelenségeihez sorolandók a kapcsolattar-tó hangok. Ezek olyan hangjelek, amelyeket a csoportosan élõmadárfajok hallatnak. Adekvát példaként szolgálhatnak a vad-ludak, darvak kapcsolattartó hangjai. A hivatkozott madárfa-jok fent, a magasban szoktak hangot kiadni; elõbb halljukmesszire hangzó hangjukat, mint látjuk meg a vonulásukat. ANobel-díjas svéd írónõ, Selma Lagerlöf a Nils Holgersson cso-dálatos utazása Svédországon át címû kultikus regényének ele-jén kifejti azon megállapítását, miszerint a ludak azt kiáltozzáka magasban, hogy: „Te hol vagy? Én itt vagyok.” Ez azért érde-kes, mert a mû 1906–1907-ben történt megjelenésének idejénmég nem foglalkoztak behatóan a vadludak kommunikációjá-val, de Lagerlöf, bár nem ornitológiai fejtegetésnek, hanem él-vezetes földrajztudományi ismeretterjesztõnek szánta munká-ját a svéd diákok számára, ráérezhetett a dologra. Olyannyira,hogy késõbb az orvosi-élettani Nobel-díjjal elismert osztrákornitológus, Konrad Lorenz életének utolsó tudományos kö-tetét Én itt vagyok – te hol vagy? A nyári lúd etológiája címmellátta el. Az 1988-ban kiadott munka a nyári ludak etológiaimegfigyelésén alapul; Lorenz, noha emlõs ragadozókat és fõ-

emlõsöket is vizsgált, a nyári ludaketológiájával hatvan esztendõn ke-resztül foglalkozott.

A madarak kommunikációjábanelkülönítünk fiókahangokat is, ezekeleségkérõk. A fióka hangadása arrais utalhat, mennyire éhes, mert minélélesebben, sûrûbben, rövidebb szüne-tekkel hallatja a hangot, annál inkábbtudatosítja a szülõben, hogy mennyireéhes. Az pedig ebbõl ítéli meg, me-lyiknek érdemes minél elõbb odavin-ni például az akkoriban fogott egeret.Tehát a hang etetési ingert vált ki. (Eza hang nem kizárólag a baglyokra, ha-nem az énekesmadarakra is vonatko-zik. Fiókáik jellegzetes eleségkérõ

hanggal és tátogó csõrrel jelzik éhségérzetüket. Minél maga-sabbra nyújtja a nyakát, minél tágabbra tátja az élénk belsejûcsõrét, minél hangosabban adja ki a hangot, annál aktívabbkulcsingert vált ki a szülõbõl.)

Az 1960-as években dr. Szõke Péter foglalkozott a madár-ének és az emberi zene közötti kapcsolattal. Az ornitológus azáltala vizsgált tudományterületet ornitomuzikológiának ne-vezte el. Szõke bizonyos madárfajok énekében századmásod-percnyi zenei motívumokra, belõlük építkezõ zenei sorokra ésezek alkotta többsoros zenei formákra lelt. Ugyanakkor a ze-nei madárhangrészletek olyan gyors tempóban váltják egy-mást, és annyira magas fekvésûek, hogy a zeneinek minõsítettjellemzõik kizárólag magnetofonos lassítás segítségével észlel-hetõk az emberi fül számára. A kutató számtalan állami ésszakmai elismerésben, támogatásban részesült, munkásságáttöbbek között az azóta megszûnt Madártani Intézet, valaminta Magyar Tudományos Akadémia fogadta be, szakfolyóiratokgyakori szerzõje, szakmai fórumok rendszeres elõadója volt.Kortársai közül egyedül Pernye András bírálta, dolgozatátÉnekelnek-e a madarak? Kritikai megjegyzések Szõke PéterOrnitomuzikológia címû tanulmányához címmel a Magyar Tu-domány 1963. évi 1. száma közölte. Szõke elmélete nem bizo-nyult maradandóan idõtállónak, ám vitathatatlan érdeme az,hogy tanítványa, dr. Országh Mihály az õ hatására kezdett han-gokat gyûjteni. A madárhangkutató nevéhez kapcsolódnak azelsõ magyar madárhanglemezek, gyûjteménye felbecsülhetet-len értékû, éppen ezért aggasztó, hogy sorsáról vajmi kevesettudni a kutató nyolc évvel ezelõtti halála óta. Országh gyûjte-ményét követõen Zsoldos Árpádnak van a leggazdagabb hang-adatbázisa: mintegy kétszáznegyven faj hangját õrzi. (Hitele-síthetõen háromszázhetvenhárom faj fordult elõ Magyaror-szág mai határain belül.) A „hangvadászként” emlegetettZsoldos és Országh által gyûjtött adatbázis további kutatásoktárgya lehet a késõbbiekben.

Mészáros Márton

Madárhangoknyomában

Széncinege

Édes Anyanyelvünk 2018/5.14

Írásom címében idézõjelbe tettem e szót: „melléolvasása-im”. Nem arra utalok ezzel, hogy – hirtelen ránézve – más szótláttam a szövegben, hanem hogy a naponkénti internethasz-nálat mellett a kinyomtatott, pénz ellenében kapható sajtóter-mékeket is rendszeresen olvasom. És ennek a „melléolvasás-nak” meg is van a haszna. Ráadásul épp az internet kapcsán:róla szóló, vele kapcsolatos, nem akármilyen sorokra bukkan-va. Friss idézetgyûjteményem ezúttal nem hibakavalkád, ha-nem olyan, nagyon is költõies, sõt költõi szövegeket idézek,amelyekkel azon melegében, amint kinyomtatták, máris talál-koztam. Nem is olyan rég: mindegyikük 2018 júniusában, júliu-sában nyomatott ki. Megosztom õket: nem internetes vagy éppfacebookos megosztással, hanem a hagyományosabb módon.

Nem szorul manapság már magyarázatra a hardver meg aszoftver. E két internetes szakszó szinte egyszerre bukkant felegy egyházi hetilap meg egy megyei napilap cikkében. Mind-kettõnek idézem a szövegkörnyezetét is. Teszem ezt azért,hogy lássuk: milyen költõies képhasználatra, remek hasonlat-alkotásra nyújtották szinte tálcán az alkalmat. Az egyik lap(hetilap) kivonatosan ismertette Bábel Balázs érseknek a Ka-locsa-Kecskeméti Fõegyházmegye 25 éves fönnállása alkalmá-ból mondott kecskeméti szentbeszédét. Az érsek atya remek,igazán modern hasonlattal élt. Következzék:

Mi, mai hívek is a megújítás feladata elõtt állunk, s nemcsak atemplom külsõ megújítása értendõ ez alatt, hanem a belsõ meg-újulás kötelezettsége is. A templomainkat, iskoláinkat, intézmé-nyeinket könnyû számba venni, ez a „hardver”. Ám a mindezeketmûködtetõ „szoftver”, a keresztény lelkület már sokkal nehezeb-ben megfogható, pedig ez a túlélés záloga. Lényege az Egyház,Krisztus titokzatos teste, melyben minden tagnak megvan a magafeladata, melyben mindenkire szükség van (Új Ember, június 3.,3. oldal).

A könyvhét/könyvünnep értékeléseként írta meg HorváthPéter Szellemünnep címû glosszáját. Valószínûleg több lap islehozta, én a Petõfi Népébõl idézem (június 11., 3. oldal) azt arészt, amelynek szintén megragadott a szemléletes tálalása:

Számítógépes hasonlattal a könyvekben rejlõ tudás a szoftver,amit feltölthetünk agyunk hardverére, ami után fejlettebb egység-ként mûködhetünk. Nem lényegtelen különbség a számítógéphezképest, hogy az agy egy élõ hardver, a beérkezõ tudás hatására át-alakul, új idegi kapcsolódások keletkeznek, és magasabb szintenfunkcionál, aminek hatására intelligensebbé válunk, részletesebbtérképet kapunk a világban való eligazodáshoz. A könyvekbenrejlõ tudás formál és reformál.

A könyvhéten az idén is megvettem az új Szép versek köte-tet. Tóth Krisztina Kikapcsolom a gépet címû versét olvasvamáris megéreztem: helyben vagyunk! Mármint egy másik, eléggyakori szakszónál. Legyen elég kedvébresztésül a legutolsóversszak (265. oldal):

Lementem a képet. Ezernyi / számozott emlék. Hol a felhõ,/ amelyben ott van, mint a mennyben, / együtt a múlt, jelen, jö-vendõ, / egymásba folyva, tükrözõdve / arany pontként mind-egyik élet? / Van ilyen felhõ? Nem tudom. / Kikapcsolom a gé-pet.

Utolsó példám, Véssey Miklós Vírus címû verse a Vigilia jú-liusi számából (519. oldal). E nyolcsornyi szabadversen végig-vonul a címadó fogalom, elõbb hasonlatként, majd metafori-kus képként:

Úgy jön a bûn, ahogyan ablakot / nyit egy vírus a böngészõ-ben: / mire észreveszed, már betöltött, / bezárod, de újra felug-rik, / nem akarod újraindítani a gépet, / meggyõzõdsz róla,hogy nem lát senki, / aztán csak ülsz, / és nézed.

E cikkem írásakor a magam gépe is vírustól „szenvedett”.Ennek kiküszöbölésére (facebookon és e-mailben egyaránt)számtalan ötletet kaptam hozzáértõ ismerõsöktõl, jó barátok-tól, öregdiákjaimtól. Ez valamiképp a fogfájós Csokonai szto-riját juttatta eszembe (Debrecenben mindenki orvos).

Amiket itt „melléolvasásom” eredményeként hamarjábanidéztem, valószínûleg csak egy kis metszet abból a számos – tu-datos – leleményességbõl, amellyel a számítógép, az internetnyelve(zete) megnemesítheti, hatékonyabbá teheti az egyházibeszédet, a költészetet.

Jó húsz éve írtam ezt a bökverset: „Internetes. / Rettene-tes.” A fentiek arról tanúskodnak, hogy nem is mindig olyanrettenetes az, ami internetes!

Holczer József

Friss internetes„melléolvasásaim”

Ezt mondja az ismert áruházlánc egyik üzletében egyvásárló. Különös alakulat ez a meglehetõsen új keletûrakásozható melléknévi igenév – a megszámlálhatatlan,sokszorosan továbbképzett szavak tömegében is. Felfi-gyelt már az ugyanolyan jelentésû rakásolható változatáraBalázs Géza is az Új szavak, kifejezések rovatában (ÉA2004. december), mint ezt megtudtam Kemény Gábor írá-sából (ÉA 2011. június), amelyben a szerzõ a szó eredeté-nek alaposan utánanézett A magyar nyelv szótárában, akészülõ Nagyszótár cédulaanyagában, idézi a szócikket azelsõ megjelenéstõl (Czuczor–Fogarasi-szótár) egy frissinternetes blogbejegyzésig bezárólag, kiemelve a kevésséismert szakipari jelentését.

Én viszont azon tûnõdtem, mi okozza ennek a minden-képpen újszerû hangzású alakulatnak a különös voltát,furcsaságát. A rak igéhez kapcsolódó négy képzõ közül(rak > rakás > rakásoz > rakásozhat > rakásozható, azazsorrendben: névszóképzõ, igeképzõ, újabb igeképzõ, majda folyamatos melléknévi igenév képzõje) a különösséget az-ás névszóképzõt követõ -z igeképzõ okozhatja, amely eb-ben az esetben ’az alapszóban megjelöltet létrehozza’ je-lentéssel bír – hozzátenném még: némi gyakorító jelentés-árnyalattal. A magyar nyelv szóvégmutató szótárában

(Akadémiai Kiadó, 1969) próbáltam olyan képzett szórabukkanni, amelyben az -ás, -és fõnévképzõt a -z igeképzõköveti – sikertelenül. A rendkívül termékeny és sokféle je-lentésû -z igeképzõ többnyire tõszavakhoz kapcsolódik:lármáz(ik), utazik, motoroz, csatáz, színez, magáz, duplázstb., de semmiképpen sem az -ás, -és fõnévképzõhöz. Amitrakásozunk, azaz ’egymásba rakunk’, azt rakásozhatják azeladók és a vevõk is, azaz az efféle székek rakásozhatóváválnak. (Lám, most éppen én toldalékoltam tovább ezt azigencsak továbbképzett szavunkat az eredményhatározó-vá, -vé ragjával, és mivel a határozóragok általában lezár-ják a szavak toldalékolását, így ennek a szónak a továbbibõvítése már nem lehetséges.)

A nyelvi ötletesség ezúttal egy jelentésben gazdag,figyelemre méltó, új jelentéssûrítõ szót eredményezett.Mert bizony egyébként a rakásozható szóval kifejezett je-lentéstartalmat csak egy vonatkozó kötõszót is beiktató,minõségjelzõs alárendelt összetett mondatban lehetnepontosan kifejezni: Kérem, mutasson nekem olyan széke-ket, amelyek (könnyen) egymásba illeszthetõk/rakhatók!

Feltételezem, hogy a rakásozható szó elõször írásban, areklámújságok lapjain volt olvasható, majd ezek nyománmegjelent a vásárlók beszédében is.

Sz. Györffy Sarolta

„Rakásozható széket kérek!”

Édes Anyanyelvünk 2018/5. 15

Lehetséges, hogy azok a hibák, félreértések, amelyeket akövetkezõkben szóvá kívánok tenni, nem kifejezetten e fo-lyóirat hasábjaira kívánkoznak, mivel csak közvetve vonat-koznak édes anyanyelvünkre. Miután azonban magyar saj-tótermékekben, magyar nyelvû rádiókban, televíziókbanfordulnak elõ, mégis célszerû foglalkozni velük.

Arra gondolok, hogy bizonyos idegen szavak – többnyi-re tulajdonnevek – a magyar szerkesztõk, korrektorok (haugyan léteznek még ilyenek), továbbá riporterek, hírolva-sók „jóvoltából” helytelenül rögzültek nálunk az emberektudatában, és az ezen változtatni próbálók valósággal a DonQuijote-i szélmalommal találják szemben magukat.

Jóllehet a magyar utakon már jóformán egyetlenWarszawa márkájú gépkocsi sem fut, néha mégis szóba ke-rül ez az orosz Pobeda licence alapján gyártott néhai lengyelautótípus, amely a lengyel fõvárosról kapta a nevét. Az em-berek megközelítõleg száz százaléka nálunk varszavánakemlegeti, holott a helyes kiejtés: varsava; hiszen a lengye-lek az sz-t – éppen fordítva, mint mi – s-nek ejtik.

A lengyeleknél maradva: a történelembõl ismert a meg-bocsáthatatlan katyñi vérengzés, amelynek során szovjetkágébések több ezer lengyel katonatisztet végeztek ki. Ittbizonyára a ty csábítja a magyarul beszélõket arra, hogy ty-t(mint pl. tyúk) ejtsenek (katyin), holott a megközelítõenpontos kiejtés: katiny.

Mi, magyarok fölöttébb hajlamosak vagyunk arra is,hogy a saját helyesírásunk szerint írjuk le a ski-re végzõdõlengyel neveket. Hiszen ha a népszerû táncdalénekesAradszky volt, akkor mintegy természetesnek vesszük,hogy Slowacki, a költõ vagy Cybulski, a színész neve is y-ravégzõdik. Pedig – ezt sem árt tudnunk – lengyel családi névsohasem végzõdik y-ra, csak i-re. (Ellenpéldaként legfel-jebb Stefan Batory, azaz Báthory István említhetõ, õ azon-ban, mint tudjuk, bár Lengyelország királya volt, magyar-nak született, és a neve is magyar.)

A II. világháborúról szólva, Budapest ostroma kap-csán ugyan ma már ritkán emlegetik Ilja Osztyapenkót,de mégsem ment feledésbe a neve, ugyanis sokan még ma

is így hívják azt a budai útelágazást, ahol egykor a szovjetparlamenter emlékmûve állt. Valamilyen – számomrafelfoghatatlan – okból azonban makacsul Osztyapenkó-nak ejtik, holott a százados Osztapenko volt.

Az orosz neveknek az utóbbi idõben burjánzó, ezerféleönkényes magyar átírásáról hosszan értekezhetnék, de ittcsak a Ljudmilát említem, amit honfitársaink – mintegy va-lamiféle belsõ kényszertõl hajtva – csaknem következete-sen Ludmillának írnak és ejtenek, j nélkül, de két l-lel. Ha-sonló a helyzet az orosz Alekszandr vagy a szerb Alek-szandar névvel, amely „magyarul” okvetlenül Alekszander,ha ugyan nem Alexander lesz. (Hogy helyes-e nem latin be-tûs szó átírásánál a magyarban x-et használnunk, nos, ezmegint más téma.) Hasonló „belsõ kényszer” következmé-nye a Dmitrij név elsõ két betûje közé nálunk rendszeresenbekerülõ i. A spanyol comandante szóban viszont okvetle-nül megkettõzzük az m hangot, illetve betût, így lesz belõlecommandante. (Még annak ellenére is, hogy a spanyolban adupla r és a dupla l kivételével nincs kettõzött mássalhang-zó.)

Nem tudunk megegyezni a kínai és a koreai nevek átírá-sában sem. Ebben a jelenségben részben talán az a körül-mény a ludas, hogy hol angol, hol orosz szövegbõl idézzüke neveket, márpedig a kínai és a koreai nevek transzkrip-ciója e két nyelvben, illetve helyesírásban nagyon különbö-zik. Ez ugyan részben talán magyarázza a szóban forgó je-lenséget, mégsem lehet normálisnak nevezni, hogy ugyan-azon a napon Észak-Korea elsõ emberének nevét a magyarmédia három különbözõ átírásban tálalja: Kim Dzsong Un,Kim Dzsongun, Kim Dzsong-un. És ez már esetleg nem iscsupán az esztétikai érzékünket sérti, hanem számottevõfélreértés forrása is lehet. A közelmúltban láttam egy dolgo-zatban a dél-koreai Syngman Rhee-t emlegetni. A szakem-bereket leszámítva nálunk a kutya sem tudja, hogy ki volt ezaz úriember, aki pedig Dél-Korea diktátoraként nem cse-kély szerepet játszott az 1950–53. évi koreai háborúban.Mert nálunk akkoriban a dél-koreai elnök nevét még nem azangol, hanem az orosz minta alapján írták át. Így: Li SzinMan. Ugye, így már – legalább az idõsebb nemzedéknek –sokkal ismerõsebb? Hiszen õ volt az imperialisták sokatemlegetett láncos patkánya.

Kulcsár István

A Warszavátóla láncos patkányig

Új fogalom terjed, elsõsorban a nõi magazinok hasábja-in: énidõ vagy néhol kötõjellel, én-idõ. Az az idõtartam,akár csak egy óra, amit magadra fordíthatsz, és nem a csa-ládod kiszolgálására, a gyerekekre, vagy éppen nem ke-mény munkával töltöd azt.

Igen, kétségkívül sokkal rövidebb és frappánsabb meg-fogalmazás ez, mint ha hosszabban részleteznénk, miregondolunk, tehát üdvözlendõ, még ha a nyelvészek esetlegkifogásolják is. Nem nagyon szoktunk az idõ szóval egybe-vonni más kifejezéseket, bár az idõtartam, az idõjárásvagy az idõkapszula régóta honos a nyelvhasználatban.Egy tévémûsor címeként a Kölyökidõ is megszokottá vált.

Ha persze tovább „ragoznánk”, a te-idõ vagy az õ-idõ –brrr! – nem hangzana jól. A mi idõnk már máshogy hang-zik, de nem is írjuk egybe.

Ez újdonság, de majd megszokjuk.Az énidõ kedvenc kifejezése lett a reklámszövegek írói-

nak is, hiszen a kozmetikai márkák világától sem áll

messze. Mert megérdemlem – emlékezzünk csak a híresfrancia cég szlogenjére. A nõk ilyenkor többnyire maguk-kal foglalkoznak, ami egy kis lazulást, piperézkedést je-lent, a drogériáknak, a wellnessközpontoknak meg a jóga-stúdióknak pedig jó üzletet.

Az énidõ mindazonáltal árulkodik egész társadalmi be-rendezkedésünkrõl és a nemek közötti viszonyról. Egy ma-gyar férfi esetében fel sem merül az énidõ: egy férfi több-nyire mindig azt csinál, amit akar, azaz kocsit vezet, dolgo-zik – bár ezt nem mindig szeretne –, otthon olvas, étkezik,házon kívül sportol, barátokkal találkozik. De ha fél órárabezárkózik a fürdõszobába, azt sem így nevezi.

Egy nõnek viszont luxus csak magára fordítani egy kisidõt, hiszen egyébként millió teendõ terheli, amit mások –a család, a gyerekek – érdekében csinál.

Ezt a néhány sort nem az énidõmben vetettem papírra,illetve ütöttem be a számítógépbe, hanem a munkaidõm-ben. De ha befejeztem, esetleg magammal foglalkozom –énidõtõl függetlenül…

Elek Lenke

Énidõ – az anyák új menedéke

Édes Anyanyelvünk 2018/5.16

A hétköznapokban gyakran tapasztaljuk, hogy a felnõt-tek megváltoztatják beszédüket, amikor egy gyermekkelkezdenek társalogni. A szülõk éppen a napi élményeiketosztják meg egymással, amikor pici gyermekük odatotyog,és elkezdi kérdezgetni õket. A szülõk ilyenkor nemcsak aviselkedésükön változtatnak tudatosan vagy tudattalanul,hanem más szavakat kezdenek használni, egyszerûbbszerkezeteket alkalmaznak, szavakat vagy kifejezéseketismételnek meg, sõt beszédük hangzásbeli tulajdonságai ismódosulnak. Azt a jelenséget, amelynek során a beszédtulajdonságai a beszélgetõpartnerhez igazodnak, beszéd-alkalmazkodásnak nevezzük. A dajkanyelv pedig nemmás, mint a csecsemõkhöz, kisgyermekekhez intézett,hozzájuk alkalmazkodó beszéd.

A dajkanyelv fonetikai tulajdonságait, azaz hangzásbelijellemzõit kísérleti úton felvételek rögzítésével szoktákvizsgálni. Összehasonlítják az édesanyák vagy édesapákfelnõtthöz szóló beszédét a gyerekükhöz intézett beszéd-del, és a két beszédmód közti különbségeket elemzik. Ilyenmódszerekkel többek között a következõ alapvetõ jellem-zõit tárták fel a dajkanyelvnek: a szülõk lassabban és ta-goltabban, azaz több szünetet tartva beszélnek gyermeke-ikhez; a dajkanyelvet magasabb hangmagasság és ponto-sabban artikulált, dallamosabb beszéd jellemzi.

Miért változtatják meg a felnõttek a beszédüket, ami-kor gyermekekhez beszélnek? Vajon segíti ez a beszédfejlõ-dést? A kutatások azt igazolják, hogy a babák érzékelik adajkanyelvi sajátosságokat, és azok hatással vannak visel-kedésükre, a beszéd feldolgozására és nyelvi fejlõdésükreis. A dajkanyelvhez hasonló hangzású beszédre többet ésjobban reagálnak, mint a jellegzetesen felnõttekhez inté-zett beszédre. Továbbá a szemmozgáskövetõvel végzett kí-sérletek alapján úgy tûnik, hogy a dajkanyelv hangzásbelisajátságai jelzik a gyermek számára, hogy vele próbálnakkommunikálni, és figyelnie kell arra, amit mutatnak vagymondanak számára. A figyelem felkeltése és irányítása pe-dig lehetõséget ad a szociális érintkezésre, a kapcsolat ápo-lására és a tanításra is. A dajkanyelv fonetikai tulajdonsá-gai ugyanakkor közvetlenül is hatással lehetnek a nyelvel-sajátítás folyamatára azáltal, hogy megkönnyítik az el-hangzott információk feldolgozását. Egyrészrõl a dajka-nyelvben úgy ejtik a magánhangzókat, hogy egyértelmûb-bek a különbségek a magánhangzók között, könnyebb be-azonosítani a hangzót. Másrészrõl a lassabb tempó többidõt hagy a gyermek számára a beszéd feldolgozására ésmegértésére. Harmadrészt a dajkanyelvben jobban jelölika szavak és kifejezések határait például beszédhangoknyújtásával, szünetekkel vagy akár a hangmagasság válto-zásával, így könnyebb megérteni a hallott beszédet. Össze-foglalva tehát a dajkanyelv fonetikai tulajdonságainaktöbb funkciója lehet párhuzamosan. Ahhoz, hogy jobbanmegértsük az ezen tényezõk és a nyelvelsajátítás köztikapcsolatot, a lehetõ legpontosabban kell ismernünk a kü-lönbözõ tulajdonságok összefüggéseit.

Kutatásaink feltárták, hogy a magyar édesanyák las-sabban beszélnek egy év alatti (4 és 8 hónapos) csecsemõ-ikhez, de a lassabb beszédmód nem azt jelenti, hogy min-den egyes hangot vagy minden egyes szótagot hasonlóarányban hosszabban ejtenének. A dajkanyelvben néhányjelenség felerõsödve, eltúlozva jelenik meg. Úgy csökkenaz artikuláció tempója a dajkanyelvben, hogy közben pél-dául a rövid és hosszú magánhangzók közti idõtartambelikülönbség felerõsödjön. Az édesanyák hosszabban ejtik

például az u magánhangzót gyermekükhöz szóló beszéd-ben a felnõttekhez intézett beszédhez képest, de arányai-ban még hosszabban ejtik az ú-t, a hangzó hosszú párját. Adajkanyelvben a tagoló funkció is felerõsödik. Az édes-anyák a gyermekeikhez intézett felolvasásban jobbannyújtják a mondatok utolsó szótagjait, mint a felnõttekhezszóló verzióban. Ugyanakkor a szerkezethatárokon – ered-ményeink szerint – nem jelenik meg ilyenfajta extra nyúj-tás. Például a Látlak, ott vagy a barlangban! felolvasottmondat tagmondathatárán, azaz a látlak második magán-hangzója hasonló arányban nyúlik meg mind a gyerme-kekhez, mind a felnõttekhez szóló beszédben jelezve ezzela szerkezethatárt, de nem felerõsítve a jelenséget. A szer-kezethatárokon ugyanakkor gyakrabban jelenik meg szü-net a gyermekekhez szóló beszédben, mint a felnõttekhezintézett beszédben. A gyakoribb szünet még inkább a daj-kanyelv lassabb tempójának érzetét eredményezi a befoga-dóban.

A gyermekek életkorának növekedésével a dajkanyelvtulajdonságai is változhatnak. Megfigyelték, hogy a dajka-nyelvre jellemzõ tempó idõvel gyorsabb lesz, és a gyermekkétéves kora körül megközelíti a felnõttekhez intézett be-széd gyorsaságát. A dajkanyelv hangmagasságában és an-nak terjedelmében hasonló tendenciák figyelhetõk meg.Az egyéves kor alattiakhoz szóló dajkanyelvre magasabbhangmagasság és nagyobb hangterjedelem jellemzõ, mintaz idõsebb gyerekekhez intézett beszédre. A változás le-hetséges magyarázata, hogy a dajkanyelv a gyermek fejlõ-dési szakaszainak megfelelõen módosul. Ahogyan a gyer-mek egyre fejlõdik, és ennek következtében egyre észreve-hetõbben és egyértelmûbben reagál kommunikációs hely-zetekben, a felnõttek észlelik ezeket a változásokat, ésigazodnak hozzájuk, elõsegítve ezzel a nyelvelsajátítást,amely így újból elvezet a dajkanyelv módosulásához.

A személyes interakció fontos eleme a nyelvelsajátításifolyamatnak. Ezt igazolja az a kísérlet is, amelyben egymandarin kínai beszélõ amerikai babák egy csoportjánaktartott nyelvi foglalkozásokat személyesen, míg egy másikcsoportnak ugyanazokat az órákat képernyõn keresztülvetítették le. Az utóbbi esetben a nyelvi órák semmilyenhatással nem voltak a babákra, míg a személyes találkozókbefolyásolták a hangok észlelését. Az eredmények ráirá-nyították a figyelmet arra, hogy a társas érintkezés ösz-tönzi a nyelvelsajátítást, és közben a kommunikáló felekkölcsönösen hatnak egymásra.

A beszédalkalmazkodás motivációja tehát nem feltétlencsak az üzenet célba juttatásának megkönnyítése, éshosszabb távon ezen keresztül a nyelvi fejlõdés elõmozdí-tása. A beszédalkalmazkodás egyik elmélete szerint a je-lenség fõ mozgatórugója a szociális közelség, azon belül iselsõsorban a pozitív érzelmek kifejezése. A felnõttek a daj-kanyelvre jellemzõ bizonyos jegyek használatával kinyil-vánítják érzelmeiket, és ezzel egyúttal erõsítik a kötõdést.A boldogság, illetve a vidámság elsõsorban a magasabbalaphangmagassággal és nagyobb hangterjedelemmel kap-csolódik össze, amely egyik fõ jellemzõje a dajkanyelvnek.A kísérletek azt igazolták, hogy minél több érzelem jelenikmeg a beszédben, a babák annál jobban figyelnek.

Úgy tûnik tehát, hogy a dajkanyelv bizonyos hangzás-beli tulajdonságai (pl. gyakoribb szünet, túlzott idõtartam-beli különbségek) közvetlen kapcsolatba hozhatók a nyelvifejlõdés elõsegítésével azáltal, hogy segítik az éppen el-hangzó szöveg megértését, ugyanakkor az alkalmazkodáslétrejöttével a szociális közelség is kifejezõdik.

Kohári Anna

A szerzõ az Elméleti Nyelvészeti Osztály tudományossegédmunkatársa. A cikk az NKFIH K 115385 projekttámogatásával készült. (A szerk.)

A Nyelvtudományi Intézetmûhelyeibõl

A dajkanyelv hangzásvilága

Édes Anyanyelvünk 2018/5. 17

„Csakhamar ott tartottunk, hogy ha az ember tökéle-tes akart lenni, utánozni volt kénytelen a gépeket és amûveket, amik egykor az embert utánozták” – írja Ka-rinthy Frigyes az Utazás Faremidóba címû utópikus re-gényében. A száz évvel ezelõtti vízióhoz ma egészen közelkerült az emberiség. Rovatunkban a mesterséges intelli-gencia nyelvi lehetõségeivel foglalkozunk.

Kérdésünk így szólt:A mesterséges intelligencia a nyelvi rendszer dekódolá-

sára is képes lesz. Mit gondol, létre tud majd hozni irodalminyelven írt szöveget is? Szülhet a mesterséges intelligenciakölteményt?

NÁDASDY ÁDÁM költõ, mûfordító, professor emeritus • EötvösLoránd Tudományegyetem (Budapest)

Nem. Illetve ebben két kérdés rejlik. 1. Tud-e irodalmi nyel-ven? Erre igen a válasz, hiszen az irodalmi nyelv is egy nyelv-változat saját nyelvtannal, szókinccsel – ezt megtanulhatja agép. 2. Szülhet-e költeményt? Erre nemmel válaszolok, mertaz igazi vers mögött élethelyzet van, a nyelvnek a tapasztalata-inkkal való ütközése, ennek része az is, hogy mit tartunk szép-nek, érdekesnek vagy megrázónak. Véletlenül persze összeáll-hat olyan szó- vagy mondatsor, ami megmozgatja a befogadófantáziáját, de ez pl. egy szótár címszavainak összeolvasásábólis adódhat.

Z. KARVALICS LÁSZLÓ egyetemi docens • Szegedi Tudomány-egyetem (Szeged)

Amikor a gép „zenét szerez”, „képet fest”, „verset ír”, be-táplált algoritmusok alapján nagy számolásteljesítménnyeldolgoz fel és rendez újra jeleket. Ha a szabályok verstaniak ésgrammatikaiak, azoknak is meg tud felelni. Ezzel azonban agép nem alkot, nem teremt, mert ebbõl a képletbõl a legfonto-sabb elem hiányzik: a jelentés. Nincs gondolata, érzése, nemkifejez valamit, nem teremt a nyelvi jelek új elrendezése alap-ján új jelentéseket. Teljesen érzéketlen a szavak által felidézettképekre, hangulatokra, zeneiségre, ritmusra, asszociációkravagy mûvelõdéstörténeti áthallásokra. Ahogy egykor a mecha-nikus-tárcsás versgenerátorok sem mûalkotást hoztak létre,ugyanígy tekinthetjük a legfejlettebb rendszereket is primitívés buta (csak több szabályhoz igazodni tudó) szövegauto-matának.

TÓTH (TOMAJI) ATTILA költõ, igazgató • Magyar Nyelvstra-tégiai Intézet (Budapest)

A mesterséges intelligencia nyilván képes lesz a nyelvi rend-szer dekódolására. A többértelmûség és a szövegértés már ke-ményebb dió a számára, nem is beszélve a költészet megterem-tésérõl. Az iskolákban évszázadokon át tanították a versírást.A mindenkori diák megkapta a verstant, a poétikai, retorikai,stilisztikai szabályokat. Valami azonban hiányzott: a tanár lá-tomást, indulatot, elvágyódást, sóvárgást, hazaszeretetet, sze-relmet, örömöt, bánatot vagy halálfélelmet stb. nem adhatott.Márpedig ezek nélkül nem jön létre költészet. Az adatbázisok-ba való „betáplálási” folyamat analóg az iskolai folyamatokkal,csak hiányzik belõle az alkotva tanítás. Tehát akár irodalmiszövegeket is fog tudni szerkeszteni egy robotgép, de olyankölteményt, amelyben különbözõ nyelvû és kultúrájú, külön-bözõ korokban élõ emberek egyaránt gyönyörüket lelik – soha.

JÁNOS SZABOLCS egyetemi docens • Partiumi KeresztényEgyetem (Nagyvárad, Románia)

A lényegi kérdés, hogy mit is értünk költemény alatt. Ha ab-ból indulunk ki, hogy a költemény bizonyos formai-stiláris sza-

bályok szerint szervezõdõ szöveg, akkor igen, szerintem szül-het a mesterséges intelligencia költeményt – akár „irodalminyelven” is. Ugyanakkor egy jó vers nem itt kezdõdik: a gondo-lat, az ötlet, az érzelem, a nyelvi lelemény, az egyszeri fordula-tok, a meghökkentõ képek – többek között ettõl lesz egy szö-vegbõl vers, egyáltalán: irodalom. És ehhez szerencsére to-vábbra is az ember kell, nem az algoritmikus gondolkodás.

NYERGES GÁBOR ÁDÁM költõ, fõ-szerkesztõ • Apokrif irodalmi folyóirat(Budapest)

Természetesen, minden továbbinélkül, de azért a potenciálja nem leszhatártalan. Kicsit hasonlóan mûköd-het ez majd, mint a nem tehetségtelen,de nem is kiemelkedõ költõk esetében,akik szorgalmasan és jó érzékkel eltudnak sajátítani formanyelveket, ész-lelnek divatokat, és ami a mûveltsé-gükbõl rájuk ragad, képesek is lesznekkeverni. Ahogy a papagáj „beszél”,tényleges szavakat tanul meg megté-vesztõen utánozni, mégsem tudatosankommunikál velünk. A költészet – ittkikerülhetetlenné válnak idejétmúlt-

nak ható kifejezések –, az „ihlet”, az „isteni szikra”, a „zseni-(faktor)” lesz az, ami nem lehet a mesterséges intelligenciáksajátja. Ahogy a szorgalmas középszerû költõk sem képesekkompenzálni az eredendõ affinitás, kreativitás és egyediség hi-ányát, erre még egy jó darabig a legrafináltabb szoftverek semtalálnak majd módot.

SEBÕK MELINDA egyetemi adjunktus • Károli Gáspár Refor-mátus Egyetem (Budapest)

Ma már valóban mesterséges intelligenciával is elõ lehet ál-lítani verseket, ami sosem lesz olyan, mint egy igazi vers, demegtévesztésig hasonló lehet. A párizsi Magyar Mûhely költõ-je, a nemrég elhunyt Papp Tibor is állította, hogy a gép sajátmagától generál disztichonokat, és senki sem mondja meg,hogy azt nem ember írta. A mesterséges versek generálása le-hetséges ugyan, de nem hinném, hogy ez valós veszélyt jelente-ne a költõknek, hiszen hol van akkor az alkotói szabadság, azérzelmek kifejezése vagy a saját ötleteken alapuló nyelvi-ritmi-kai játék? Ne feledjük azt se, hogy már Arisztotelész a Poé-tikában kifejtette: az epika történéseket, a dráma cselekvése-ket utánoz, viszont a líra nem utánoz. A líra minden mûfajbanszubjektív, érzelmeket kifejezõ, emberi mûvészet! Irodalom-tudományi szempontból nem hiszek a mesterséges intelligen-cia „költõi erejében”.

SZARVAS RITA mesterpedagógus, magyartanár • Móricz Zsig-mond Gimnázium (Szentendre)

A robotok természetesen írnak majd verseket is, s birtoká-ban lesznek annak az „eszközparknak”: az adott nyelv szó-kincsének és a hozzárendelhetõ szabálykészletnek, amellyelmondatok hozhatók létre. Tökéletes szövegek születhetnekebbõl: adott motívumokra szerkesztett sémákat, tetszõlegesgeometriai szerkezeteket tudnak majd konstruálni; remekképversek teremtõdhetnek, és kifogástalan mondatokból álló,az érzelmi viszonylatokat steril és pontos módon megfogalma-zó, a formális és matematikai logika szabályait betartó remekszövegek jöhetnek létre. És épp „ez a bökkenõ”! Mi lesz Babitssoraival: „Hozzám már hûtlen lettek a szavak…” vagy egy mégismertebbel József Attilától: „Harmadnapja nem eszek, se so-kat, se keveset.” – ahol nyelvtani szabályok ellen vétenek nagy-jaink. Mégis, ezekkel a „döccenõkkel” együtt érezzük nagysze-rûnek, emberinek a mûalkotásaikat. Talán mert az emberi lé-lek addig ér, ahol a tökéletesség kezdõdik…

Bármennyire csodáljuk a mesterséges intelligencia tudásátés képességeit, hisszük, hogy az emberi érzések kifejezésénekegyik legmagasabb fokát, a költészetet továbbra is az ember, apoéta fogja mûvelni.

Blankó Miklós

A rovat anyagából készült kivonat az e-nyelv.hu oldalon ismegjelenik. (A szerk.)

Szó szót követ

A „verselõ” mesterségesintelligencia

Bla

nkó

Esz

ter

rajz

a

Édes Anyanyelvünk 2018/5.18

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társa-ságának megalakulásától fogva, immár csaknemfél évszázada van egy negyedévenként, de sokáigaz idõszaki kiadványok jelölésére szokásos sor-számozással megjelenõ folyóirata, amely – címé-nek megfelelõen – minden számában nyelvünk-rõl és kultúránkról, valamint a Társaság tevé-kenységérõl szól. A folyóirat létrehozásának gon-dolata 1970 nyarán vetõdött fel, célja pedig azvolt, hogy ez a kiadványsorozat segítsen bennün-ket, magyarokat a történelmi vagy egyéb okokmiatt az egész világon szétszóródott magyarság-gal valamilyen módon összekapcsolni. A legfelsõkönyvespolcaim egyikérõl kezembe akadó,1971-ben megjelent 3. számában például az aktuális hírek,valamint Lõrincze Lajosnak, az Amerikában élõ Nagy Ká-rolynak, Szende Aladárnak és másoknak cikkei mellettörömmel bukkanok az én „Magyarok és magyar nyelv Ju-goszláviában” címû írásomra is, amelyben az akkori, többmint félmilliónyi jugoszláviai magyarság családon belüli ésazon kívüli nyelvhasználatáról, a magyar nyelvû sajtóter-mékekrõl, rádió- és tv-adásokról, a magyar nyelvû iskoláz-tatás lehetõségeirõl stb. számoltam be, mindezekre irá-nyuló többhetes helyszíni vizsgálatom után.

Fél évszázad alatt a történelem kereke nagyot fordult,de a folyóirat mindmáig él, s 2013 óta jelentõsen megválto-zott, mégpedig egyértelmûen elõnyére. Ma már elektroni-kus (online) változata is van – a Nemzeti Média- és Hírköz-lési Hatóság 2013. október 31-én hivatalosan is bejegyezte–, a hagyományos NYÉK pedig évente egyszer, önállókönyv formájában jelenik meg, de mégis õrizve folyóiratjellegét. A legutóbbi a XLVII. évfolyam, azaz a 2017. 1–4.szám. A következõkben – kedvébresztõül – ezt az évfo-lyamkötetet mutatom be nagy vonalakban.

A kötet nyolc részre tagolódik. Az elsõ rész címe: Elõ-szó és beszámoló a 2017. évrõl (5–60). Hogy ilyen terje-delmes, annak az a magyarázata, hogy mivel 2017-benvolt Arany János születésének 200. évfordulója, s az évibeszámolónak is ez, vagyis az Arany János-év volt a köz-ponti témája, a kötet szerkesztõje, Blankó Miklós – nyilvána fõszerkesztõkkel, Balázs Gézával és Pomogáts Bélávalvaló egyeztetés után – azt a módot választotta, hogy a szá-mos eseményrõl, rendezvényrõl szóló, sõt már a 2018. éviprogramokról is elõzetes tájékoztatást nyújtó beszámoló-hoz hozzákapcsolta a kötet Arany Jánossal foglalkozó írá-sait. Érdemes is felsorolnom, melyeket: Fûzfa Balázs: A vi-lág legnagyobb költõje; Balázs Géza: Áldott Arany-kor…;Beke József: Arany szavainak félreértelmezése; PomogátsBéla: Népköltõ – nemzeti költõ; Adamikné Jászó Anna:Arany János humoráról; Pomozi Péter: Szólások, közmon-dások Arany költészetében; Balázs Géza: Arany János szó-kincse, költõi szótára; Minya Károly: Tanítsuk-e a Toldit?;Tuba Márta: Arany Szalontája, Szalonta Aranya. Mind-egyik hasznos és érdekes olvasmány, de közülük az„Arany János szókincse, költõi szótára” címût külön ismegemlítem, mert belõle nemcsak az írói szótárakról –fajtáikról, valamint az eddig megjelent fontosabb hazai éskülföldi szótárakról, adattárakról – kaphat kitûnõ áttekin-tést az olvasó, hanem az Arany János születésének 200. év-fordulóján megjelent háromkötetes, több mint 3000 oldalterjedelmû Arany-szótárról is, amelyet egy gyémántdiplo-más magyartanár, Beke József áldozatos, önzetlen mun-

kájának köszönhetünk. Mint látható, kötetünkben az õegyik Arany szavaival foglalkozó cikke is szerepel.

A Reformáció 500 címû második rész hat tanulmányaa reformáció fél évezreddel ezelõtti megjelenésével – az

Ágoston-rendi szerzetes, LutherMárton 1517. október 31-én szögezteki 95 hittételét a wittenbergi vár-templom kapujára –, valamint ennekanyanyelvünkre gyakorolt óriási ha-tásával foglalkozik (61–101). Közü-lük az elsõ, Balázs Gézának A refor-máció 500 éve és a magyar mûvelõ-dés címû nagy ívû írása élõszóbanhangzott el elõször, mégpedig az 51.magyar nyelv hetének Nagyváradon,a Partiumi Keresztény Egyetementartott megnyitóján, 2017. április25-én. A tanulmány igen jól érzékel-teti, hogy a reformáció gyors terjedé-sét több minden segítette. Legfõkép-pen az, hogy az anyanyelvûséget tar-totta fontosnak. Azt kívánta, hogy a

Biblia jusson el mindenkihez a saját nyelvén. Ez önmagá-ban is nagyon sokat jelent, de a reformáció sikerességét azis nagyban megnövelte, hogy érkezése éppen egybeesett akönyvnyomtatás fokozatos elterjedésével, valamint azókori retorika újrafölfedezésével. A kötetünkben találha-tó írások közül – bár mindegyik értékes – az említetten kí-vül még hadd hívjam fel külön is a figyelmet Blankó MiklósMetamorphosis religionis címû, igen tartalmas írására is.

A további részeket a kb. 6000–7000 karakteres terjedel-mi határ szorításában még rövidebben, csupán felsorolás-,sõt jelzésszerûen ismertetem. A harmadik rész összefogla-ló címe a tartalomjegyzékben: Öt égtájon magyarul. Ezalá nyolc olyan írás került, amelyet ilyen vagy olyan mó-don összefûz a kitûnõen megválasztott összefoglaló cím(102–129). A negyedik részé: Évfordulók, köszöntõk.Ebben nyolc köszöntõ található. Hét közülük valamilyenjeles személyiség születésének kerek évfordulójára ké-szült, a nyolcadik az európai egyetemek születését és tör-ténetét tekinti át. A tanulmány legelsõ sorában ez áll: „a11. századtól”, a legutolsóban ez: „a mai napig” (130–158).Az ötödik rész címe: Nyelvstratégia. Ez hat írást tartal-maz. Szemléltetésül az elsõnek a címét idézem: „Két újnyelvstratégiai sorozat”. Ennek keretében Balázs Gézabeszélget a sorozatokról a két programgazdával: PomoziPéterrel és Pusztay Jánossal (159–171). Végül pár sor a to-vábbi három részrõl, ugyancsak a tartalomjegyzék fõcímeirendjében: Társalgó. Beszélgetések, interjúk értékes em-berekkel tevékenységükrõl (irodalomról, könyvkiadásról,kultúráról, európaiságról stb.). Összesen hat írás (172–196). In memoriam. Végsõ búcsú az MNYKNT két ha-lottjától: Kolár Pétertõl és Kántor Lajostól (197–202).Szemle. Hat ismertetés, méltatás könyvekrõl, költõkrõl(203–234).

Remélem, e nagyon vázlatos ismertetéssel is sikerültérzékeltetnem, hogy bár ennek az évfolyamkötetnek fõcélja pusztán A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Tár-sasága (MNYKNT) tevékenységének, rendezvényeinek,eseményeinek a számbavétele, az anyanyelvüket szeretõolvasók számára olyan sok hasznos ismeretet, olyan érté-keket tartalmaz, olyan olvasmányos cikkek, interjúk, be-számolók találhatók benne, hogy nyelvmûvelõ könyvkéntis bátran ajánlhatom minden olvasónknak. Ha kedvükvan valamivel közelebbrõl is megismerni, csak írják be szá-mítógépük okos fejébe, hogy Nyelvünk és Kultúránk 2017,s máris kezdõdhet az ismerkedés!

Grétsy László

A NYÉK megrendelhetõ a Magyar Nyelvi SzolgáltatóIrodában (www.e-nyelv.hu). (A szerk.)

Nyelvünk és Kultúránk

Gondolatok egy hasznosnyelvmûvelõ könyvsorozatról

Édes Anyanyelvünk 2018/5. 19

Egy szövegben azt szerettem volnaleírni, hogy a koszos és a tiszta vizet kü-lön tartályokba gyûjtik. Így én azt ír-tam, hogy koszos-víz tartály és tiszta-víztartály. A szöveget koszos víztartály-raés értelemszerûen tiszta víztartályraváltoztatták. Én itt félreértés lehetõsé-get érzem, mivel nem a víztartály ko-szos vagy tiszta, hanem a víz, ami bele-folyik. Melyik változat a helyes, ho-gyan kell helyesen írni?

A 141. b) szabálypont alapján a koszosvíz-tartály és a tiszta-víz-tartály a helyes írásmód. A koszosvíz-tartály jelentése: a ko-szos vizet tároló tartály. Valóban van jelentéskülönbség: a koszosvíztartály esetében a víztartály a koszos. Egyébként a koszos he-lyett a szaknyelv és az igényesebb köznyelv a szennyes szót hasz-nálja.

A gonzo-tudósítás írásmódja érdekel. A gonzo vagy gonzóvégén rövid-e vagy hosszú a magánhangzó? És mit jelent ez aszó?

Mivel a közkeletû szótárak még nem tartalmazzák a kérdezettkifejezést, a nyelvhasználatra hagyatkozhatunk. Az amerikai új-ságírásban használt gonzo a magyar nyelvhasználatban gonzóalakban látszik meghonosodni. A szó végi ó beleillik abba a sorba,melyben az o a szavak végén megnyúlik, és ezt egy idõ után azírásban is jelöljük (mint ahogy a videó szóban is tesszük). A gonzószót a melléknevekhez hasonlóan használják, a különírás erre utal:gonzó újságírás, így a gonzó tudósítás írásmód ajánlható. A szó je-lentéséhez a következõ tömör meghatározást tudjuk adni: gonzó =tényeken túli, fikciós újságírás. (Balázs Géza: Médianyelvi stílu-sok, 53–56. In: Balázs–H. Varga szerk.: Sajtónyelv – médianyelv.Hungarovox, Bp., 2017.)

A spray szót milyen módon kell írni, ha többes számba te-szem? Pl.: spray-kkel vagy spray-kel?

A helyes írásmód a rag v hangjának hasonulása miatt:spray-kkel, illetve sprékkel, szprékkel. A spray és a szpré vagyspré írásmód egyaránt használatos.

Miképpen írandó: vasbeton + áruraktár?Ha az áruraktár vasbetonból készült, és a kifejezéssel erre akar

utalni, akkor különírandó (vasbeton áruraktár), ha vasbetonokatraktározó áruraktárról van szó, akkor kötõjellel (vasbeton-árurak-tár).

Hogyan írjuk az okos + város kifejezést? Pl. „Az okos városolyan település vagy településcsoport, amely természeti és épí-

tett környezetét, digitális infrastruktú-ráját, valamint a területén elérhetõ szol-gáltatások minõségét és gazdasági ha-tékonyságát korszerû és innovatív in-formációtechnológiák alkalmazásával,fenntartható módon, lakosainak foko-zott bevonásával fejleszti.” (A LechnerTudásközpont meghatározása.)

Az okos- elõtagú szavak még nincsenekszótározva. Ezekben az esetekben az okosnem alkalmi jelzõnek, hanem összetételielõtagnak minõsül, ugyanis nem pusztánarról van szó, hogy az okos- elõtaggal ellá-tott készülékek sokat tudnak, hanem különtípust jelölnek: digitális alapúak és sok-

funkciósak. Tehát okostelefon, okoshûtõ, okosbicikli, okosóra,okossütõ, okoslámpa, okosgrillsütõ. Ezeknek mintájára az ajánlottírásmód: okosváros.

Az a mögött különírására több tanács is volt már. Tudnánakegy példát mondani az egybeírásra is? Például ezek sem egybe-írandók: „Amit mondott, a mögött rossz szándékot sejtek.”„Ha ez a hiba, a mögött mindig más ok áll.”

Az amögött egybeírva határozószó. Például: Amit tett, amögöttnem volt rosszindulat. Az a mögött névutós mutató névmás. Példá-

ul: A mögött a könyv mögött van a boríték (Osiris, 458. old.). Akérdezett mondatokban határozószó: „Amit mondott, amögöttrossz szándékot sejtek.” „Ha ez a hiba, amögött mindig más okáll.”

Ha egy márkáról – jelen esetben a Hugo Bossról – van szó, a-val, -vel toldalékolás kötõjellel kapcsolódik-e a szóhoz, mint atulajdonnevekhez, azaz Boss-szal lesz-e, vagy simán két sz-szel

írjuk?A tulajdonneveknél (a névhatár egyér-

telmû jelölése miatt) sehol sem élhetünkaz egyszerûsítés lehetõségével, így a ket-tõzött mássalhangzókra végzõdõ szavakesetében kötõjellel kapcsoljuk a hasonult-val/-vel ragot. A helyes alak tehát: HugoBoss-szal.

Hogyan kell írni: LIBE Bizottság,LIBE-bizottság vagy LIBE bizottság?

A LIBE az angol European Parliament Committee on CivilLiberties, Justice and Home Affairs elnevezés Liberties szavánakrövidülése. Helyes alakja a magyar helyesírás szerint: Libe. AzAkH. 286. a) szabálypontja alapján a helyes írásmód:Libe-bizottság. Amédia átvette az angol LIBE-bizottság formát, azírásgyakorlat fogja eldönteni az írásmódot

A híres orosz színház Mariinszkij vagy Marinszkij?A színház orosz nevében két i van: Ìàðèèíñêèé òåàòð.

Marija Alekszandrovna orosz cárné tiszteletére nevezték el így, aszínház nevének eleje az õ keresztnevébõl van: Mari + inszkijképzõ. A két i emiatt indokolt a magyar átírásban.

A Wikipédia szerint Zákinthosz, angol átirata Zakynthos.Hogyan írjuk? Helyes a Zakinthosz?

A helyesírási szótárakban nem szerepel. Az efféle idegen nevekés szavak írásmódjáról az interneten érdemes tájékozódni. Itt aZakynthos 271 000-szer fordul elõ, a Zakinthosz 57 600-szor. Te-hát a nemzetközi (angolos) átírás a gyakoribb, a magyaros-foneti-kus az ötöde, de mindezek az alakok léteznek: Zakynthos,Zakinthosz, ill. Zákinthosz.

Hogyan írjuk: csá, csumi, csá vagy csácsumicsá?Az egybeírt forma a helyes: csácsumicsá, mivel ez egy kapcso-

latfelvételre szolgáló interakciós mondatszó.Hány ismeretlen eredetû szó van nyelvünkben, és hol talál-

ható meg ezen szók gyûjteménye?A Tinta Könyvkiadónál megjelent Etimológiai szótár (Zaicz

Gábor fõszerk., 2006) függelékben tartalmazza a magyar szókincsösszetételére vonatkozó listát. Ez a lista 300 ismeretlen eredetûszót tartalmaz, amelyeket kérdõjel jelez.

Mit jelent a gágó szó, és mi az etimológiája?1. A gágó rokonságot mutat a német Haken (’kampó’) szóval.

Horog alakú fa, vagyis kajmó, gajmó, melynek egyik végére a do-hányfüzért rákötik, másik végénél fogva pedig felakasztják(Czuczor–Fogarasi: A magyar nyelv szótára). Lelógó kampókkalfelszerelt vízhordó rúd, amelynek két végére akasztják az edénye-ket, és az egyik vállon viszik a rudat a menetiránnyal párhuzamo-san (Régi szavak szótára). 2. gágó: tátott szájú, málészájú, mam-lasz, hülye (Czuczor–Fogarasi: A magyar nyelv szótára).

Melyik a helyes? Nagy lattal esik súlyba vagy nagy súllyalesik latba?

A kérdezett szólás helyesen: sokat nyom a latban vagy nagysúllyal esik (a) latba. Jelentése: nagy jelentõségû. A lat szó egy ma

már nem használatos súlymérték,1,75 dkg (Magyar értelmezõ kézi-szótár).

Szeretném megtudni, létezik-eolyan szó, hogy koszítani.

Az internetes keresõben 170 al-kalommal fordul elõ ez a szó, azazha ritkán is, de létezik, mégpedig’összekoszol’ értelemben. Alkalmiúj kifejezésnek tekinthetõ. Például:„A gyerekeknek védõruhát kellkötni a ruhájuk elé, mert nagyonössze tudják magukat koszítani.”

Összeállította: Minya Károly

www.manyszi.huKérdések és válaszok

Blankó Eszter rajzai

Édes Anyanyelvünk 2018/5.20

HírekBeke József tanár úr az Arany-szótár

elkészítése után hozzálátott elsõ írói szótá-rának, a Bánk bán-szótárnak az átdolgozá-sához. A szótár az Anyanyelvápolók Szö-vetségének kiadásában jelenik meg 2019elején.

*1992-ben indult a Magyar Rádió mára

egyetlen anyanyelvi mûsora, a Tetten értszavak (Balázs Géza anyanyelvi mûsora).A mûsor 2017. november 6-tól Édes anya-nyelvünk címmel jelentkezett a Kossuth rá-dióban 20.31-kor, 2018. szeptember 24-étõlaz új idõpont: 19.55. A napi adásokat éjjelmegismétli a rádió. A mûsor alapító szer-kesztõje Fehérvári Gyõzõ, rendezõje Há-mor János volt. Másfél évtizeden át állandóbemondói voltak: Vadász Ági és Péter Fe-renc. A második ciklusban szerkesztõjeKövesdy Zsuzsanna, rendezõje Gáll Ernõvolt. Ma a mûsor szerkesztõje: Házi Hunor,állandó bemondói: Pölcz Ádám és ÚjszásziBogár László. A mûsor történetében többmint 100 nyelvész, irodalmár és néprajzku-tató szerepelt, sokuk hangját egyedül ez amûsor õrzi.

*A Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodát mû-

ködtetõ Inter Nonprofit Kft.-t az Igazság-ügyi Minisztérium 010773 számon fölvetteaz igazságügyi szakértõi névjegyzékbe. Aziroda korábban bejegyzett két igazságügyinyelvész szakértõje Nagy Levente és Ba-lázs Géza mellett mostantól az Inter Kultú-ra-, Nyelv- és Médiakutató Központ Non-profit Korlátolt Felelõsségû Társaság is hi-vatalos igazságügyi szakértõi cégnek szá-mít, mely közigazgatási, jogi jellegû kérdé-sekben hivatalos szakvéleményt bocsáthatki. Igazságügyi nyelvész szakértõket leg-többször nyomozati, peres ügyekben a nyo-mozóhatóság, bíróság, ügyvéd, ügyvédi iro-da, cégek, magánszemélyek keresnek föl.

37. Kazinczy anyanyelvi táborA gyõri Kazinczy Gimnázium és kollégi-

uma minden év augusztus végén élettel te-lik meg: az ország minden részérõl és hatá-rainkon túlról is érkeznek diákok (az idén40-en), akik érdeklõdnek a magyar nyelviránt. Az egyhetes programot Szívósné Vá-sárhelyi Zsuzsanna és Batári Antal szer-vezték. A szépkiejtés, szövegelemzés, no-vellaelemzés, magatartáskultúra mellettsok színes, játékos kulturális programon is

részt vehetnek a diákok. Az augusztus 21-imegnyitót követõen Balázs Géza tartottelõadást a magyar nyelvi jelenségek sokol-dalú megközelítésérõl, majd az éjszakábanyúlóan énekeltek, dramatikus játékokatjátszottak Bordi András vezetésével. Más-nap már mindannyian ismerõsként üdvö-zölték egymást, és várták az újabb és újabbelõadókat, programokat és élményeket. AKazinczy Gimnázium a hazai középiskolaianyanyelvi mûvelõdés egyik központja.Több mint fél évszázada itt rendezik megaz áprilisi Kazinczy-versenyeket, és –ahogy a címbõl is kiderült – 37. alkalommala versenyekre felkészítõ anyanyelvi tábort.(Manyszi-infó)

Ezt érezni és átélni kell…A nyár végi, 37. gyõri Kazinczy anya-

nyelvi táborban találkoztunk a 18 évesKósz Bencével (Nagykanizsai SzakképzésiCentrum Thúry György Szakképzõ Iskola),akit megkértem, hogy foglalja össze élmé-nyeit:

„Gyõrbe szinte hazajárok. A megyei Ka-zinczy-verseny után bekerültem az orszá-gos döntõbe. Helyezést, sajnos, nem értemel, de nem adtam fel, a következõ verse-nyen is szeretnék indulni. Az elsõ ilyen ver-senyem volt. Szeretek beszélni, kommuni-kálni, érdekel a mûsorvezetés. A gyõri ver-seny sok élményt adott, szép város, kedvestanárok, remek diáktársak. A gyõri ver-senybõl következett a Kazinczy-tábor. Éle-tem elsõ tábora volt. Bánom, hogy eddig

nem táboroztam, mert amit ittkaptam, nem lehet szavakbaönteni, ezt érezni és átélni kell.Az elsõ este az ismerkedésévolt. Zenéltünk, énekeltünk,játszottunk. Összekovácsolód-tunk, és már úgy éreztem, ezeréve ismerek mindenkit a csa-patból. Örülök, hogy az anya-nyelvi érdeklõdésem által re-mek embereket ismerhettemmeg. A gyõri verseny emléké-vel kezdõdött a tanévem is.Magyarórán éppen a nyelvek-rõl, a beszédrõl tanultunk, ésvalahogy eszembe jutott Ba-lázs Géza tanár úr egyik példá-ja, ezt kifejtettem az osztály-társaimnak és a tanárnõnek is.A Kazinczy-verseny nekem

azért fontos, mert úgy tudom, hogy azösszes híres és szépen beszélõ bemondó éle-te során megkapja a Kazinczy-díjat, és en-nek mini változata a Kazinczy-érem, ezt el-nyerni pedig nagy dicsõség. A középiskolaután szeretnék a kommunikációs területentovábbtanulni, mûsorvezetõ szeretnék len-ni.”

Amit a Partiumi nyáriszabadegyetemrõl magammal vittem…

… az a Rejtelmek címû József Attila-vers közös eléneklése. Sok vers, ének el-hangzott azon az estén, amelyekkel átél-hettük anyanyelvünk szeretetét, és felnõtt-ként is õszintén kifejezhettük érzelmein-ket. (TM)

Érsemjénben, Kazinczy Ferenc szülõhe-lyén járva megidézõdött a genius loci szá-momra, hiszen e falu utcáit járta a nyelvújí-tás vezéralakja, s ebbõl az elmaradott kö-zegbõl volt képes felemelkedni és naggyáválni. Ezt tanultam a partiumi szabadegye-temen: a földrajzi tér meghatározza az élet-eseményeket, mégsem zárt. Mindig lehetõ-ség van az embert körülvevõ kulturális kö-zegbõl továbblépni, abból építve újat alkot-

ni, de a gyökereinket sohanem szabad eközben elfe-lejteni... Köszönöm, hogyott lehettem. (BM)

Amit a Partiumi nyáriegyetemrõl magammal vit-tem, az a meggyõzõdés,hogy magyar tanítókéntegy romániai szórványkö-zösségben tovább kell éges-sem a „nemzetiségi öntu-dat fáklyáját”, hogy meg-maradjon népem, s közbenúgy felfedeztetni bölcsõm,a Sebes-Körös völgye ter-mészeti szépségeit, hogydiákjaim is magukénakérezzék például RadnótiMiklós néhány sorát, amitépp Élesden írt, vagy meg-ismerjék az itt születettPapp Lajos költõ, színmû-

író, publicista munkásságát, esetleg elin-duljanak Czárán Gyula nyomán a révicseppkõbarlangba... A tájat a szóval pedigcsakis interaktív eszközökkel szabad össze-kapcsolnom, arra törekedve, hogy a kette-jük játéka „titokban, holt súlyossá komo-lyodjon”. (CLA)

Középiskolások„Édes anyanyelvünk” versenye

2018. október 19–21-én az Anyanyelv-ápolók Szövetségének hathatós támogatá-sával immáron 46. alkalommal rendeztékmeg a középiskolások „Édes anyanyel-vünk” nyelvhasználati versenyét, amelyena hazai és a külhoni magyar tanítási nyelvûközépiskolák regionális elõdöntõin legered-ményesebben szereplõ fiatalok vesznekrészt. 1973 õsze óta abban a városban, Sá-toraljaújhelyen mutatják be képességeiketa versenyzõk, amely Kazinczy Ferenc mun-kálkodásának, Kossuth Lajos és KazinczyGábor pályaindulásának helyszíne volt,tisztes nyelvépítõ és retorikai hagyományfûzõdik tehát a nevéhez. A gyõri Kazinczy-versenyek mellett ez a diákok legismertebbanyanyelvi erõpróbája, amely a nyilvánosélõbeszédben való jártasságot kívánja meg.

Az elsõ fordulóban írásbeli feladatok út-ján mérik a résztvevõk nyelvtani, lexikai,stilisztikai felkészültségét, a másodikban

HÍREK – TUDÓSÍTÁSOK

Bordi András kiváló hangulatot teremt

Gyöngyösi Máté és Kósz Bence a Kazinczy-táborban

(BG felvételei)

pedig 20 percnyi felkészülés, vázlatkészítésután a kitûzött négy szóbeli téma egyikérõlkell háromperces beszédmûvet elõadniuk abírálóbizottság és az érdeklõdõ hallgatóságelõtt. Különbözõ monologikus beszédmû-fajok (kiselõadás, fejtegetés, vitaindító, fel-szólalás, nyilatkozat, válasz körkérdésre,vallomás, leírás, megemlékezés, élménybe-számoló), változatos témák (idõszerû köz-életi kérdések, az ifjúságot érintõ problé-mák, iskolai és családi események) közülválaszthatnak. A bírálóbizottság a DemeLászló nyelvészprofesszor által összeállí-tott szempontsor alapján értékel. A tartal-mi oldalt a beszédben foglaltak tárgyi he-lyessége, a gondolatmenet logikája, a be-szédmû felépítettsége és tagoltsága alapjánítélik meg. A mûfaji oldalhoz a beszédmû-nek a választott helyzethez, hallgatóság-hoz, mûfajhoz igazodó szóhasználata, mon-datfûzése, stílusszintje, szemléletességetartozik. Figyelembe veszik a nyelvi meg-formálást, az élõbeszéd befogadásáhozszükséges világosság, tömörség, szemléle-tesség szintjét, végül pedig az elõadási for-mát ítélik meg: a hangvételt, a szövegfone-tikai eszközök használatát, az elõadói kül-sõségeket, a hallgatósággal való kapcsolat-teremtést.

Az anyanyelvi verseny tehát gyakorlaticélt szolgál, a résztvevõket a mindennapokhelyzeteiben való sikeres kommunikációrakészíti fel. Általánosabb értelemben pedigelõsegíti azt, ami az Anyanyelvápolók Szö-vetségének a hivatása: az anyanyelvünk ésbeszédpartnereink iránti tiszteletet és fele-lõsséget, az igényes, az alkalomhoz illõnyelvhasználatot, mások közléseinek, iro-dalmi alkotásoknak a sikeres befogadását.Az utóbbi években az AnyanyelvápolókSzövetsége a versenyek alkalmából megje-lenõ kiadványokkal segíti elõ a nyelvi ha-gyomány átadását, a retorikai felkészültsé-get, illetve a verseny tanulságainak elem-zését. 2015-ben A nemzeti szeretet kapcsacímmel adtunk ki könyvet a több évtizedestapasztalatokról, 2016-ban Wacha Imréneka XX. század második fele magyar nyelvé-szeit anekdoták tükrében bemutató köte-tét, 2017-ben a rab Kazinczy útját szemlél-tetõ képes kiadványt adtuk át az érdeklõ-dõknek, idén pedig Pásztor Emil fõiskolaitanárról, a magyar nyelv idén már tízévesmúzeumának kezdeményezõjérõl jelentet-tünk meg ismertetõt. A verseny a kísérõ ta-nároknak alkalmat ad nyelvészeti, irodal-mi elõadások meghallgatására, a széphalmiKazinczy-emlékcsarnok elõtt tartott díjki-osztáskor pedig minden résztvevõt meg-érint a hely kisugárzása, annak tudata,hogy egy gazdag hagyományú nyelvi kultú-ra örökösei, õrzõi vagyunk. (Kováts Dániel)

A 2018. évi „Édes anyanyelvünk” ver-seny jutalmazottainak névsorát (lapunkkorábbi, novemberi megjelenése miatt)2019. februári számunkban közöljük. Aszerk.

Iskolakezdési ajánlatunk:Magyar nyelvtani kvízkönyv

érettségizõknekMagában a nyelvben rengeteg játékos-

ság rejlik, így hát a nyelvi ismeretek iskönnyedén elsajátíthatók játékosan, kví-zek formájában. A kedves érdeklõdõ egyolyan gyakorlókönyvet vehet kézbe, amelya középiskolai nyelvtananyagot 10 nagycsoportra osztva – fejezetenként 50 kérdés-sel – teszteli a tudását. A kérdések felelet-választósak, így mindegyikük gyorsan ki-tölthetõ és a kiadvány végén találhatómegoldókulcs segítségével ellenõrizhetõ. A

leíró nyelvészettõl a kommunikáción és aretorikán át a helyesírásig a legtöbb nyelvitémakört felölelõ kötetünket nemcsakérettségizõ diákoknak és tanáraiknak, ha-nem az anyanyelvi ismereteiket felelevení-teni kívánó felnõtteknek is ajánljuk. (Szer-zõk: Blankó Miklós – Mayer Péter, kiadó:Inter–IKU, Budapest, 2018. 172 oldal.)Megrendelhetõ e-mailen (iroda@e-nyelv.hu), telefonon (30-318-9666) vagy a www.e-nyelv.hu könyvesboltjában (webboltjá-ban). Ára 1600 Ft, csoportos iskolai rende-lés esetén 1200 Ft (egy tanári példányt pe-dig ingyen adnak).

Rendezvények

2018. november 9–10. 19. Kárpát-me-dencei Kossuth-szónokverseny, Budapest,ELTE-TÓK

2018. november 10. Péchy Blanka-em-léknap, Budapest, Gundel SZKI

2018. november 13. 16.00 A magyarnyelv napja, gála, Budapest, Vigadó

2018. november 22–23. A nyelv hálóza-tos leírása. Új nézõpontok a magyar nyelvleírásában, 7. ELTE Mai Magyar NyelviTanszék, Budapest

2018. november 23–25. „AnyanyelviAkadémia” – délvidéki kapcsolatépítés,Szeged

2019. január 22. 16.00 A magyar kultú-ra napja: ünnepi ülés a klasszikus magyarirodalom szükséges voltáról. Elõadó: Ada-mikné Jászó Anna professor emeritus.Helyszín: Magyar Mûvészeti Akadémiaszékháza, Budapest, VI., Bajza u. 31.

2019. március 2. „Práter” anyanyelvinap általános iskolásoknak, Budapest,Baár–Madas

2019. április 5–7. Az általános iskolások„Szép magyar beszéd” versenyénekfélországos döntõje, Kisújszállás

2019. április 8. Az 53. magyar nyelv hetemegnyitója – ünnepi ülés az ASZ megalapí-tásának 30. évfordulója tiszteletére, Buda-pest

2019. április 11–13. Az általános iskolá-sok „Szép magyar beszéd” versenyénekfélországos döntõje, Balatonboglár

2019. április 26–28. A középiskolások„Szép magyar beszéd” versenyének orszá-gos döntõje, Gyõr

2019. május 9–12. A magyar nyelv nap-jai, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége,Nagyenyed

2019. május 18. Az ASZ tisztújító köz-gyûlése, Budapest

KönyvekBalázs Géza – Minya Károly – Pölcz

Ádám szerk.: Az idõ szemiotikája. MSZT,Budapest, 2018. (Magyar szemiotikai ta-nulmányok 43—44.)

Blankó Miklós – Mayer Péter: Magyarnyelvtani kvízkönyv érettségizõknek. 500kérdés megoldásokkal. Inter-IKU, 2018.

Büky László: Lírai én a tárgyi és szelle-mi világban. Füst Milán költõi nyelvénekszemiotikai, szövegtani és stilisztikai hát-tere. MSZT, Budapest, 2018. (Magyar sze-miotikai tanulmányok 45.)

Bûnök és erények a Bibliában. Összeál-lította: Wappler József. Tinta Könyvkiadó,Budapest, 2016.

Halmai Tamás: Versmeditációk. FodorÁkos-olvasókönyv. IKU-TÁR 6. Budapest,2018.

Havas Judit: Csodaváró hangszer – Amûvészi beszéd oktatása a mindennapi életszínterein. Budapest, 2018.

Nyelv – nyelvközösség – közösségi pers-pektíva. Szerk.: Magyari Sára – BarthaKrisztina. Partium Kiadó, Budapest, 2018.

Pálfi József: „Bátor szívvel és okosésszel a Krisztus nyája körül…” KeresztesiJózsef tudós lelkipásztor életmûve. Debre-cen, Nagyvárad, 2017.

Szélrózsa. A Termini Magyar NyelviKutatóhálózat 2014. évi lendvai konferen-ciájának anyaga. Szerk. Gróf Annamária –Kolláth Anita – Szoták Szilvia. Termini,Budapest, 2017.

Tudományköziség és magyarságtudo-mány a nyelvi dimenziók tükrében. A VIII.Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus(Pécs, 2016) három szimpóziumának elõ-adásai. Szerk.: Benõ Attila – Gúti Erika –Juhász Dezsõ – Szoták Szilvia – Terbe Eri-ka – Trócsányi András. Termini Egyesület,Törökbálint, 2017.

Tájékoztató az Édes Anyanyelvünkterjesztésérõl

Lapunkat a postán lehet elõfizetni. AzAnyanyelvápolók Szövetségének (ASZ)tagjai a lapot a tagdíjuk rendezését követõmásodik hónaptól kezdve a megadott címü-kön fóliázott formában megkapják a megje-lenés napján. A szerkesztõség visszamenõ-legesen nem tudja biztosítani a lapot. AzASZ-tagdíjat átutalással kérjük rendezniaz OTP-nél vezetett 11705008-20132015sz. bankszámlán. A tagdíj 2000, illetve1500 Ft/év (tanuló, nyugdíjas). A tagsággal,tagdíjfizetéssel, lapterjesztéssel kapcsola-tos ügyekben az ASZ irodavezetõje és az ÉAszerkesztõségi titkára illetékes: bobak.hajdu.timea@anyanyelvapolo.hu vagy ea.szerkesztoseg@gmail.com. Cím: 1053 Bu-dapest, Károlyi u. 16.

A Hírek – tudósítások rovatba szántinformációkat a megjelenés elõtti 40.napig várjuk a balazs.geza@gmail.comcímen. Két szám között, folyamatosanaz ASZ honlapján találnak írott és ké-pes beszámolókat szövetségünk életé-rõl: www.anyanyelvápoló.hu. Elektro-nikus formában itt olvashatók az ÉAkorábbi számai is.

(forrás: www.e-nyelv.hu)

Édes Anyanyelvünk 2018/5. 21

Édes Anyanyelvünk 2018/5.22

PONTOZÓGrétsy László rovata

Mindenekelõtt a júniusi számunkban közölt feladvá-nyok megfejtését adjuk meg.

I. Városnézés. 1. Házi galamb – Igal (2009 óta város). Si-kongatás – Onga (2013 óta). 3. Tarkabarka – Kaba (2003óta). 4. Hajócsavar – Ócsa (2005 óta).

II. A jó áru hamar elkel! 1. Alsó. 2. Anorák. 3. Bikini. 4.Blézer. 5. Bugyi. 6. Cipõ. 7. Dzseki. 8. Farmer. 9. Harisnya.10. Kabát. 11. Mellény. 12. Nadrág. 13. Póló. 14. Szoknya.15. Zokni.

III. Nyolcszor nyolc. 1. Elégikus. 2. Embernyi. 3. Szik-kadó. 4. Forgalom. 5. Takargat. 6. Szülõágy. 7. Énekesnõ.8. Részeges. A bal felsõ saroktól induló átlóban olvashatószemély: emigráns; 4 – 8 – 2 – 7 – 3 – 6 – 1 – 5 átrendezésután a jobb felsõ saroktól induló átlóban pedig ez olvasha-tó: menekült.

IV. Szójátékos csattanó. Bocs, nem tudtam, hogy váran-dós vagy.

A sorsolásban való részvételhez megfejtõinknek ezúttal70 pontot kellett elérniük. Közülük a szerencse a követke-zõknek kedvezett: Almann Gergõ, Gyõr, Eörsy Péter u.25/D fszt. 2. (9024); Balázs Gergely, Kecskemét, Jókai u. 1.(6000); Engelberth Katalin, Balassagyarmat, Madách liget13. (2660); Komlós Józsefné, Pécs, Bajcsy Zs. E. u. 33.(7622); Kúcs Zsuzsanna, Budapest Soroksár, Hõsök tere35. (1238); Németh Ibolya, Budapest, Balázs park 7. 1/3.(1142); Miklós Józsefné, Komárom, Babits M. u. 17.(2900); Ottohál Andrea, Szeged, Gogol u. 25. (6722); TóthSándorné, Debrecen, Görgey u. 10. 9/77. (4032); VéghGáborné, Szécsény, Lipthay Béla u. 35. (3170). Nyeremé-nyük Tótfalusi Istvánnak Nyelvészeti ínyencfalatok címû,a Tinta Könyvkiadónál megjelent könyve. Gratulálunk!

A Pontozó új feladványai

I. Csak egy szótag hiányzik! E rejtvényünkben ti-zenhat három szótagból álló szót teszünk közzé, de úgy,hogy az elsõ szótagot elhagytuk, levágtuk belõlük. Olvasó-ink feladata e hiányzó szótagok megtalálása. Segítségülmegadjuk a három szótagosra kiegészített szavak megha-tározását, de nem a megfelelõ sorrendben, mert úgy gye-rekjáték volna rátalálni a megfejtésekre, hanem összeke-verve. Minden megtalált szóért 1 pont jár. Aki mindegyikhárom szótagú szóra rátalált, az a tizenhat szó kezdõbetûi-bõl egy sajátos tájék, terület ugyancsak sajátos elnevezésétállíthatja össze. Ennek megtalálásáért 4 pont jár, a telita-lálatos megfejtés tehát 20 pontot ér.

1. -berus. 2. -dilli. 3. -hai. 4. -heség. 5. -küvõ. 6. -melék.7. -nüke. 8. -peta. 9. -rafa. 10. -rándos. 11. -razit. 12. -szo-mány. 13. -terga. 14. -valda. 15. -vallér. 16. -voda.

A segítõ meghatározások ábécérendben: anyagmarad-ványok tömege – a színpad része – egyfajta nevelõintézet –elegáns férfi – elmerengõ – ételmegújrázás – frigy – idõjá-rási állapot – már nem élõ – meghitt – növényevõ bogár –robbanóanyag – szerszámgép – szigorú õr – szipirtyó –zsinórdísz.

II. Utak. Rejtvényünkben kétféle útburkolat szerepel.Olvasóink az adott meghatározások alapján az egyiketkiolvashatják a bal felsõ négyzettõl a jobb alsóig terjedõbetûkbõl, a másik pedig a sorok megfelelõ átrendezéseután a jobb felsõ saroktól a bal alsóig terjedõ négyzetekbentalálható meg. A meghatározásoknak megfelelõ szavakért7, a két útburkolatnévért pedig 5-5, összesen tehát 17 pontjár.

1. Álmodozásba ringat2. Szilíciumot tartalmazó

vegyület; máriaüveg

3. Túlzásba viszi az ivást

4. Nem erre

5. Mulatságos öltözet

6. Görcsösen rángatódzó

7. Falra kent habarcs

III. Ezt adja össze! Van egy fõleg a bizalmas beszéd-ben gyakran elõforduló helyzetmondatunk, amely ígyhangzik: „Ezt add össze!” Jelentése értelmezõ szótárunkszerint kb. ez: ’hát ehhez meg mit szólsz?’. Kérjük olvasó-inkat, hogy bár mi illembõl nem tegezõ formában éltünkvele, fogadják el ezt rejtvényünk címének. Fejtörõnknek aszó szoros értelmében véve is összeadás a lényege, ám en-nek a matematikai mûveletnek a helyes elvégzéséhez anyelvi játékok kedvelése és anyanyelvünk szeretete isszükséges. Megfejtõinknek tizenöt összeadást kell elvégez-niük, de ezúttal nem számokkal, hanem szavakkal. Mind-egyikért 2 pontot szerezhetnek, a hibátlan megfejtés tehát30 pontot ér!

1. Fekvõbútor + vízi sportot ûzõ (személy)= jellegzetes harci zaj

2. Megvehetõ termék + négy lábon álló tornaszer= hitszegõ

3. Dél-alföldi város + csapadékfajta = indiai táncosnõ4. Csomó + térelhatároló szerkezet

= fogantyús (fõzõ)edény5. Kör alakú tornaszer + kedvtelésbõl tett hosszabb út

= tréfás-gúnyos portré6. Fiatal disznó + mélységes meggyõzõdés

= zöld féldrágakõ7. Szõlõ édes leve + terület-mértékegység = pépes ízesítõ

8. Apró pehely + dáma = szünet a munkában9. Finom szemcsék tömege + faliszekrény

= árucikk népiesen10. Vasabroncs + üvöltés = valamihez felhasznált

anyagi javak összessége11. Tüskés hátú kis emlõs + dübörgõ hang

= settenkedés12. Tudomány valamely része + bejárat = gyékénykosár

13. Érzékszerv + kitüntetõ kis fémkorong= ösztönszerû tartózkodás14. Mamusz + panamázás

= tehetetlen, gyámoltalan (személy)15. Áru átviteléért fizetett díj + arcon látható szín

= vérszívó szellem

IV. Szójátékos csattanó. Olvasóinknak megfejtésülezúttal a Magyarázat és mosoly címû, túloldali rejtvénycsattanóját kell beküldeniük. A megfejtésért 25 pont jár.

Az e számunkban közölt rejtvények értéke 92 pont, demár 75 pont is elég ahhoz, hogy annak elérõje részt vehes-sen a sorsolásban, és egy értékes könyv nyertese lehessen.A feladványok megoldását 2019. január 15-éig szíves-kedjenek eljuttatni címünkre: Édes Anyanyelvünk, Ponto-zó, Budapest, Károlyi u. 16. (1053) vagy a rovat vezetõjé-nek címére: gretsyl@t-online.hu Minden olvasónak sike-res megfejtést kívánnak a feladványok készítõi:

Grétsy László (I., III.), Láng Miklós (II.),Schmidt János (IV.)

Édes Anyanyelvünk 2018/5. 23

Szójátékos csattanóÚj szavak, kifejezések

(102.)Nem szótározott szavak

tárházaaugmentált valóság – kiterjesztett valóság. Megj.:

Az informatikai fordulat újabb jelensége, amelynekkövetkeztében a számítógép képernyõjén vagy okos-telefonon valóságmozzanatokat (pl. egy épület, egytáj látványát) kiegészítõ információkkal (kép, szö-veg) látnak el.

Csánglia – CsángóföldElba parti Firenze – Drezda, Szászország fõváro-

sának megnevezése (IC-Magazin, 2018. nyár)forró krumpli – olyan (fõleg politikai) téma,

amelyhez nem szívesen nyúl a politikusgonzó újságírás – nem valódi tényeken, hanem

fikción alapuló, az olvasókat voltaképpen félreveze-tõ, kereskedelmi célú újságírás

iskolarendõr – rendvédelemre az iskolához kül-dött, az iskolával szoros kapcsolatot tartó rendõr

kampóz (áramot kampóz) – tiltott módon (sajá-tos eljárással) áramot vételez

kiacsarít – kibukkan, kinéz. Pl. Kiacsarított a nap(Tivadar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye).

lapozható (üveg)terasz – mozgatható vagy eltol-ható üveg- vagy mûanyag lapokból épített terasz

parazita folyóirat – olyan, tudományosnak álcá-zott lap, amely üzleti célból gyûjt és jelentet megpublikációkat. Megj.: az angol predatory journals ki-fejezésbõl fordítva.

páva-gyerek, páva-generáció – idejének java ré-szét a plázákban töltõ fiatalok megnevezése. Megj.:Az elnevezés állítólag külsõdleges, öltözködési je-gyekre utal, mások (esetleg a pesti folklór) szerint anagyobb budapesti plázák nevének kezdõbetûjébõlösszerakott mozaikszó: Pólus, Árkád, Westend,Aréna.

QR-kód – kétdimenziós vonalkód (tulajdonkép-pen pontkód). Megj.: 1994-ben a japán Denso-Wavecég fejlesztette ki. Nevét az angol quick response (=gyors válasz) rövidítésébõl kapta, egyszerre utalva agyors visszafejtési sebességre és a felhasználó általigényelt reakcióra. A legtöbb mobiltelefon is képesértelmezni.

Szivárványország – Dél-Afrika megnevezésenemzeti, kulturális és természeti sokszínûsége miatt(IC-Magazin, 2018. nyár)

transzbörzsönyi kisvonat – a Börzsöny hegysé-gen Szob–Márianosztra–Nagybörzsöny útvonalonkeresztülvezetõ kisvasúti hálózat neve a vasútiszlengben (IC-Magazin, 2018. nyár)

zebrazászló – sárga, fényvisszaverõ csíkkal ellá-tott zászló, amelyet a gyalogátjárónál lehet felvennia jobb láthatóság végett, majd pedig a gyalogátjárónátkelve az út másik oldalán (mások számára) leten-ni. Az ilyen gyalogátjárók neve: zászlózott zebra.(Pest megyei kezdeményezés, 2018.)

Zs-listás, -kategóriás – utolsó helyen szereplõ(legutolsó) (énekes, autó)

A rovat 1998–2015. közötti teljes anyaga megje-lent az Új magyar szavak szótára címû kiadványban(IKU-tár). Kapható: www.e-nyelv.hu/könyvesbolt.

B. G.balazs.geza@gmail.com

MAGYARÁZATÉS MOSOLY

– Nem értem, miértakarnak megbüntetni vala-kit, mert baleset érte.

– ???– Tudniillik egy illetõrõl

azt írja az újság, hogy ...(A folytatást az ábra fõ

sorában rejtettük el.)

Utolsó oldalA felújított Gül Baba

Még valamikor a 90-es években ezzel a címmel foglalkoz-tam az ilyenfajta szórendi hibákkal: Újabb eltévedt jelzõk (azértújabb, mert korábban Grétsy László is írt róluk).

A dolog lényege abban van, hogy a szerzõ (többnyire újság-író) jelzõt illeszt egy állandó szókapcsolat, formulaszerû kife-jezés elé, de mivel nem meri megbontani annak kialakult szó-rendjét, olyan szavak kerülnek egymás mellé, amelyek együttvalami értelmetlenséget jelentenek. Az akkori példák egyikeez volt: „Megkoszorúztuk a felújított hõsi halottak emlékmû-vét.”

Nos, a jelzõk azóta is el-eltévednek. Egy internetes lapbanezen a címen akad meg a szemem: Budapestre látogathatErdogan [török elnök] a felújított Gül Baba türbéje átadójára.Valamilyen központi forrásból (hírügynökségtõl) eredhet ez ahír, mert a nyomtatott sajtóban is így jelent meg: „… hamaro-san átadják Budapesten a felújított Gül Baba türbéjét”.

Nem kell magyarázni, hogy nem a jó öreg Gül Babát, „a ró-zsák atyját” újították fel, hanem a türbéjét (síremlékét). En-nélfogva a felújított jelzõt nem az együtt hagyott állandó szó-kapcsolat elé, hanem annak elemei közé kell beiktatni, ahogyezt az értelem megkívánja: Gül Baba felújított türbéjének átadó-jára (a címben), hamarosan átadják Budapesten Gül Baba fel-újított türbéjét (a hírben). Vagy tömörebben, összetett szóval: afelújított Gül Baba-türbét.

Lapunk olvasói bízvást hihetik, hogy ilyen szintû ismere-teket az általános iskolában szoktak tanítani, nem pedig azújságíró-iskolában. De hát jobb késõn, mint soha. Remélem,ma is van szervezett nyelvi képzés a lapok munkatársai szá-mára (korábban magam is részt vettem ebben). Így azután, haminden jól megy, se a hõsi halottakat, se Gül Babát nem fogjákfelújítani.

Belsõje, külsõje

Régebben úgy tudtam, hogy a kerékpár gumijának meg afutball-labdának van belsõje és külsõje. Az utóbbi idõben vi-szont más értelemben is találkozhatunk ezekkel a szavakkal:„Lenyûgözõ fényinstallációval változtatta csillagos éggé acambridge-i King’s College 16. századi gótikus kápolnájánakbelsõjét Miguel Chevalier francia fényfestõ mûvész” (egy heti-lapban); „[…] ezért számára is felszabadító olyan embereketfotózni, akik elfogadják és bátran vállalják külsõjüket” (ugyan-itt).

Az idézett mondatokban számomra a belseje, illetve a kül-seje szóalakok használata lett volna természetes: a kápolnabelseje, az emberek külseje, azaz külsõ megjelenése.

Mi történik itt? Egyetlen szóval: egyalakúsodás. (Enneksok más tünete is van.) De fejtsük ki egy kissé bõvebben! A sza-vak egy részének több tõváltozata is van, bizonyos jelentésbenaz alapalak, az ún. szótári tõ veszi fel a toldalékot, máskor vi-szont a melléktõ. A belsõ és a külsõ a tõvégi magánhangzót vál-takoztató típusba tartoznak: szótári tövük a belsõ-, külsõ-, mel-léktövük a belse-, külse-. A birtokos személyrag a jelentéstõlfüggõen hol az egyik, hol a másik tõváltozathoz járul: a labdabelsõje, de a szoba belseje.

Ez a szabály azonban lazulóban van. Összetett szó utótagja-ként már eddig is elõfordult, hogy a birtokos személyrag nem amelléktõhöz, hanem a szótári tõhöz kapcsolódott: ez volt az évdíjnyertes szobabelsõje (a példát én költöttem, de nyilvánvaló,hogy ebben az összefüggésben nem fordulhatna elõ a*szobabelseje alak). A most idézett két sajtónyelvi példa pedigazt tanúsítja, hogy a belsõ és a külsõ önmagában is egyalakúváválhat.

De akadnak példák az ellenkezõ irányú nyelvi változásra is.Egy cikkben azt olvastam, hogy „az állami látogatások alkal-mával neki [ti. Erzsébet császárnénak] kellett a vendéglátó sze-repét betöltenie és a vörös szalonban szórakoztatni[a] a koro-

nás fejek és diplomaták hölgykísérõit”. Ebben az esetben a töb-bes szám jelét a többalakú fõnévnek nem a melléktövéhez, ha-nem a szótári tövéhez, alapalakjához kellett volna illeszteni:koronás fõk. Az, hogy a koronás fõk a koronát a fejükön viselik,s olykor maguk is egészen jó fejek, más kérdés.

A kialakult nyelvszokástól való eltérések azt mutatják, hogynyelvünknek ez a részrendszere is mozgásban van. Ahogyan azegy élõ nyelvhez illik is.

Cigányok, bohémek, csehekRendszeresen hallgatom a Bartók rádió hétvégi komolyze-

nei mûsorát, mert ebben a szép zenéken kívül olykor nyelvi ér-dekességek is hallhatók. Ma reggel például RahmanyinovCapriccio cigány témákra címû szimfonikus költeménye voltmûsoron, de mielõtt a zene felcsendült volna, a mûsorvezetõmegjegyezte: „Valóban, ez a zene inkább cseh, mint orosz.” Dehogy kerültek ide a csehek?

Kezdjük azzal a magyarázatot, hogy a zenemû eredeti(francia nyelvû) címe ez volt: Caprice bohémien, vagyis ’cigánycapriccio’. Csakhogy a Bohemian az angolban nem csupán’bohém, cigányos’, hanem ’cseh’ is. Ugyanígy a franciában abohémien, -nne történeti értelemben ’cseh’ vagy ’csehországi’,egyébként ’cigány’.

A cigány és a cseh népneveknek ez a sajátos összefüggéseannak tudható be, hogy a cigányság a 15. században az akkorihiedelem szerint Csehországon keresztül vándorolt be Nyu-gat-Európába (lásd a Wikipedia Bohemianism cikkét).

A bohém mindezzel úgy függ össze, hogy a mûvészek élet-módját a polgári közfelfogás ugyanolyan kötetlennek, erköl-csileg lazának minõsítette, mint a cigányokét, ráadásul a sze-gény mûvésznépség rendszerint olyan alacsony bérû városne-gyedekben ütött tanyát, amelyekben sok volt a cigány.

Rahmanyinov zenemûvének tehát nincs semmi köze a cse-hekhez. Ettõl azonban magát a zenét még lehet csehesnekérezni (elvégre Dvoøáknak is van Cigánydalok címû mûve). Afiatal mûsorvezetõ megjegyzését az magyarázhatja, hogy –mint annyi más kortársa – õ is csupán az angolban szerzett ala-posabb ismereteket, a többi világnyelvben nem. (Világnyelv?Van még ilyen az angolon kívül?)

Egy kis lejterjakab Ferenc József temetésénUgyanabból az ismeretterjesztõ cikkbõl, amelyikben a ko-

ronás fejek szerepeltek, ezt is megtudhattuk I. Ferenc József te-metésérõl: „Az ajtóban [ti. a bécsi kapucinus templom kriptá-jának ajtajában] a fõudvarmester ura bebocsájtását kérteGuardian pátertõl.”

De hát ki is volt ez a Guardian páter? (A nagy kezdõbetû ar-ra utal, hogy ez volt a neve.) Egy kis rosszmájúsággal azt mond-hatnánk, hogy Leiter Jakab távoli rokona.

A szerzõ feltehetõleg idegen nyelvû forrásból merített (amipersze nem baj, sõt). Ennek nyelve a német lehetett, mert ab-ban minden fõnevet nagy kezdõbetûvel írnak, nem csupán atulajdonneveket. Pater Guardian ugyanis nem volt más, mint akolostor gvárdiánja, azaz házfõnöke. Hogy pontos neve mivolt, azt nem jegyezte fel a történelem.

Hogy jön mindehhez Leiter Jakab? Hát úgy, hogy egy régiújságíró a léghajósokról szóló német nyelvû cikket magyarrafordítva a Jakobs Leiter, azaz Jákob lajtorjája kifejezést (az -sragot észre nem véve és az egészet tulajdonnévnek vélve) ígyfordította magyarra: „Olyan magasra szálltak, mint Leiter Ja-kab.” Azóta az ilyen fordítási hibának lejterjakab a neve.

Ritkaság, hogy egyetlen cikkben két ilyen remek cikktémahúzódjon meg. Köszönet érte a szerzõnek. (Hogy azután az is-meretterjesztõ hetilap szerkesztõje megköszöni-e neki, vagysem, az más lapra – újabb szóhasználat szerint: más napra –tartozik.)

Kemény Gábor

24

9 7 7 0 1 3 9 0 4 5 0 0 5 50081