a pszichológia története i. a pszichológiatörténet szemléleti kérdései
DESCRIPTION
A pszichológia története I. A pszichológiatörténet szemléleti kérdései. Pléh Csaba [email protected]. Követelmények. (1) Zárthelyi a félév első feléből október 18 40 pont. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A pszichológia történeteI. A pszichológiatörténet
szemléleti kérdései Pléh Csaba
Követelmények
• (1) Zárthelyi a félév első feléből október 18 40 pont.
• (2) Szóbeli a félév során feldolgozott anyagból. Érték : 60 pont. Ez utóbbi kiváltható egyéni Wikipédia szócikkek írásával és lektorálásával.
• Feltétel: 1 elfogadott szócikk, két lektorálás. Megbeszélése folyamatos, szeptember 20-tól.
• Jegybeírás és értékelés a kollokviumon. • Kollokvium és jegybeírás időpontok: • December 13, január 10, 10 óra
Két tankönyv
A kurzus szemléleti jellemzői
• A társadalomtudomány többközpontú eszményéből, s nem a szokásosan bevett monocentrikus felfogásból indul ki.
• Szakmaközi beágyazás. Hibrid tudomány és szakma a pszichológiat.
• Hangsúly az európai pszichológia folytonos jelenlétén.
• Magyarázó modellek tágabb léptéke: szakmai, a társadalmi és a személyes kontextus hármassága.
Három hibridizációs minta Joseph Ben David, Kurt Danziger
Eredeti elmélet Mit hibridizál? Mai megfelelő
Laboratóriumi introspekció
Filozófia és TermTud
Kognitív pszichológia
Gyakorlati-fejlődési
Köznapi élet és evolúciós biológia
Evol Pszich
Fejlődés
EvoDevo
Klinikai-értelmező
Medicina és hermeneutika
Klinikai pszichológia v
A három mintázat (Danziger)
• Laboratóriumi önmegfigyelési. Kognitív pszichológia
• Gyakorlati, differenciális: terepe az élet
• Klinikai, értelmező, segítő. Terepe a kórház.
• Mindegyiknél: szerephibridizáció. Nincsen „csak” pszichológus
A pszichológiatörténet keretei
• Két attitűd: antikvárius és prezentista
• Leíró és elmélet orientált megközelítések
• Elmélet orientált: a pszichológiai megosztottságai és irányító elvei
Leíró
Anekdotikus Pozitivista: levéltári
Paradigmák a pszichológiában ?
• Mi a tudományos paradigma? Th. Kuhn: a kutatás elfogadott mintázata, a magyarázat keretei, a lehetséges és fontos
Paradigma Válság Új paradigma • A pszichológia paradigmái. Linearitás és a
felfedezés gondolata.• Preparadigmatikus vagy több paradigmájú
a pszichológia.? • Természettudomány-e a pszichológia?
Preskriptív párok Robert Watson objektivizmus szubjektivizmus
molekularizmus molarizmus
determinizmus indeterminizmus
empirizmus racionalizmus
statika dinamika
rögzített felfogás fejlődés
periférializmus centralizmus
tudatos tudattalan
E. Brunswik sémái a statikus-dinamikus váltásról a
tudományokban
Fraisse fogalmi modelljei a pszichológia fejlődéséről
A pszichológia egysége
• Unifikáció Egységes tudomány
E pluribus unum: ekletikus sokféleség
• Elmélet/gyakorlat
Túl elméleti
Legyen elméletibb !!!
Archilochos: A róka sokmindenfélét tud, a sün csak egyet.
A fragmentáció örök kérdése iskolák szerint
• A pszichológia egysége megkérdőjeleződik, amint találkoznak egymással.
• Bühler már 1927.-ben: embarras de la richesse: a bőség zavara. Virágozzék minden virág
• Bizonyosan alig áttekinthető a távolság az amőba egységes viselkedése és az emberi tudományos gondolkodás között. Mégis mindkettő közös fogalom alá rendelhető: egészleges módon szabályozott és értelemteli történéssel jellemezhető.
•
Ha valaki egy új témát vet fel, miért kell tudományosan kisebbrendűnek jellemeznie a szomszédját? A pszichológia nagy házában mindenki számára van hely; az egyik a manzárdból az értékek mennyboltjára irányíthatja távcsövét, mások legalább a pszichofizika pincéjét követelhetik maguknak, míg a falak arra hivatottak, hogy az egészet a dolgok oksági rendjébe állítsák
Robert Sternberg (2005)
• Mai vélt szakadások:• Tudomány-gyakorlat• Kutatás-oktatás• Alap-alkalmazott • Fel kell újítani az
egységességet• Ennek lényege, a sok
szempontúság és a problémacentrikusság
Skála Szembeállított gondolatok
Értékek: tudományos - humán Tudás növelés - élet javítás; metodika -. relevancia; elmélet - alkalmazás
A viselkedés törvényszerűségei: determinizmus - indeterminizmus
Szabályszerű - szabálytalan;érthető – értehetetlen; bejósolható-bejósolhatatlan; ellenőrizhető-ellenőrizhetetlen
A tudás forrása: objektivizmus-intuicionizmus
Érzékelés-empátia; megfigyelés-önbeszámoló;kutatás- józan ész
Módszertani stratégia: adatok- elmélet
Kutatás-értelmezés; indukció-dedukció
A felfedezés mezeje: labor-terep Kísérlet-felmérés; kísérlet-megfigyelés; hipotézisellenőrzés-korreláció; pontosság-ökológiai érvényesség
A törvényszerűség idői érvénye: történeti-ahistorikus
Fejlődési-leíró; longitudinális-keresztmetszeti
Nature-nurture: öröklés-környezet Fiziológiai-kontextus,élet-társadalomtudomány
Törvények általánossága Fajok közt-fajra jellemző; átlagember-egyén ; egyetemes-kultúra specifikus
Fogalmak konkrétsága Biológiai valóság-absztrakció
Elemzés – egészlegesség Molekuláris-moláris; rész-egész
Cselekvés vezérlés: kogníció-érzelem Ész-érzélem,gondolkodás-motiváció;értelem-ösztön;racionális-irracionális
A szervezet értelmezése: reaktív-kreatív
Automata-szándékos; asszociáció-konstrukció
Kimble (1984) skálái és értelmezésük a tudományos és lágyabb pszichológiai attitűdök elkülönítésére
Személyiségvonás Tudományos Humán
Extra-Introverzió Introvertált Extravertált Melegség Negatív korreláció Pozitív korreláció
Neuroticitás Kényszeres Hisztériás
Lelkiismeretesség Pozitív kapcsolat
Nyitottság Pozitív kapcsolat
Az értékválasztások és a személyiség közötti lehetséges viszonyok Conway (1993) szerint
A pszichológiai elméletek négy mozzanata.
Tények, módszerek, belső törvények s magyarázati módok mint szervező elvek.
Pszichológiatörténet és történeti- szociális magyarázat
• Externalizmus-internalizmus viták
• A személyi kontextus mint magyarázat Sajátos pszichológiai mondandók.
• A korszellem mint magyarázat. Pl. pozitivizmus és a kísérleti pszichológia
• A tágabb kontextus: pl. mérés és iparosítás.
• A valódi szociális magyarázat. Makro: mérés kell, mikro: állásválság az élettanban.
Szakmai és történészi történetírás
Hagyományos pszichológiai felfogás
Tudománytörténészi felfogás
Célok Szakmai szocializációs
A szaktudomány és a szakma, mint társadalomtörténet tárgya
Módszerek
Forrásközpontú, néha statisztikai adatgyűjtés
Levéltár és eszmetörténeti beágyazás kettőssége
Témák Hősök és elméletek sorsa
Társadalmi gyakorlatok gondjai, eszmetörténeti áthallások
Az erős program (Bloor, 1991)
1. Okság. A tudomány oksági meghatározottságok eredményeként jön létre.
2. Részrehajlás mentesség. A tudományos kérdések magyarázatában a magyarázatnak nem kell az elméletek igazságától függenie.
3. Szimmetria. Ugyanaz az oksági mechanizmus érvényes az igaz és hamis elméletekre.
4. Reflexivitás. Képes kell legyen megmagyarázni magát a tudomány társadalmi vizsgálatát, mint egy tudományos elméletet is.
Az erős program két kritikája a pszichológia öntörténete felé
Túl pozitivista Túl ideologikus
Egymás mellé teszi a dolgokat
Szakmai hősöket kultivál
Kiemeli a tudományt a köznapokból s a társadalomból
Zeitgeisttel operál
Túlzottan elhiszi a résztvevői adatokat
Nincs elég adata
Három kontextus a szakmai alapú pszichológiatörténetben
Gondolatok
Társadalom
EgyénEgyének ek
Egy példa: a rögzített és a dinamikus felfogás az 1960-as
években. Psziché és társadalom Területek Rögzített felfogás Dinamikus aktívfelfogás
viselkedéstudomány
pavlovi kondicionálás passzív érzékelés (tükrözés) egycsatornás pályák tanulás és tükrözés
instrumentális tanulás aktív és motoros percepciómodellek orientáció és szelekció többszörös utak motivált tanulás
kísérő társadalomszervezés és filozófia
fölülről lefelé szerveződés egyén passzív alany rögzített jutalmak zárt világ
alulról felfelé szerveződés egyének aktív ágensek változó jutalmak nyitott világ
Házi feladat szeptember 20-ra
• 1 WEB helyek a pszichológiatörténetről • 2. Magyar pszichológiatörténeti WIKIPÉdia
cikkek