Miskolci EgyetemGazdaságtudományi KarÜzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet

A Richter Gedeon Nyrt technikai és fundamentálisrészvényelemzése

Fedor Milán

2015

Tartalomjegyzék

Bevezetés................................................................................................................................................3

1.Elméleti összefoglaló........................................................................................................…...............6

1.2 Technikai elemzés..............................................................................................................................13

1.21 A technikai elemzés fő területei......................................................................................................13

1.31 A technikai elemzés előnye és hátránya...........................................................................................14

1.33. A technikai és a fundamentális elemzés kapcsolata........................................................................15

1.4 A fundamentális elemzés....................................................................................................................22

1.41 A fundamentális elemzés elmélete...................................................................................................17

1.42 A fundamentális elemzés módszertana.............................................................................................22

1.43 A két elemzési módszertan különbsége............................................................................................23

2. A Richter Gedeon Nyrt tevékenységének bemutatása.........................................................................42

2.1 A Társaság tulajdonosi struktúrája.....................................................................................................24

2.2 A Richter pénzügyi mutatói...............................................................................................................31

2.3 A Richter stratégiája..........................................................................................................................42

2.31 Terápiás fókusz................................................................................................................................33

2.32 A Társaság versenyképessége..........................................................................................................42

3. A Richter fundamentális értékelési modellje excel alapján.................................................................44

4. A Richter technikai elemzése...............................................................................................................49

5. A Richter befektetésértékelése.............................................................................................................57

5.1 Alapelvek, vállalat kiválasztási szempontok.....................................................................................50

5.2 A Richter társaságirányítása...............................................................................................................51

5.3 Stratégiai döntéstámogatás módszerei...............................................................................................57

5.31 SWOT elemzés.................................................................................................................................52

5.32 BCG mátrix......................................................................................................................................53

5.33 Porter modell....................................................................................................................................54

5.34 PEST elemzés...................................................................................................................................57

Összegzés.................................................................................................................................................59

Irodalomjegyzék.......................................................................................................................................60

Angol nyelvű összefoglaló.......................................................................................................................62

Bevezetés, elméleti összefoglaló

Jómagam a szakmai gyakorlatomat egy vállalkozásfejlesztéssel, üzleti és számviteli tan

tanácsadással foglalkozó társaságnál töltöttem, szakdolgozati témaként pedig egy konkrét

részvény, a Richter Gedeon Nyrt vállalat és befektetésértékelését választottam. A

dolgozatot 5 fejezetre osztottam fel. Az 1. fejezetben a tőkepiacok jelentőségéről és

szerepéről, a technikai és fundamentális elemzés elméleti hátteréről, szemléletmódbeli

filozófiájáról lesz szó, melynek keretében bemutatom és összehasonlítom a két elemzési

módszertant, amelyek segítségével megállapíthatók hogy a részvények diszkonton vagy

prémiumon forognak, felismerhetőek a buborékok. Ezt követően a 2. fejezetben

bemutatom a Richtert, mint hazai gyógyszeripari vállalatot elemezve annak pénzügyi

mutatóit, tevékenységét, szerepét és termékeit, működési környezetét, exportpiacait ezen

felül az iparági sajátosságokat, tendenciákat és trendeket ismertetem. A 3. fejezetben a

Richter és egy szektorbeli társa fundamentálisát értékelési modelljét mutatom be Excelből,

ennek alapján pedig egy modell alapján megállapíthatóvá válik annak kérdése, vajon a

tőkepiaci értékeltsége szerint alul vagy felülértékelt. A 4. fejezetben a Richter technikai

elemzéséről lesz szó, konkrét és a gyakorlatban alkalmazott elemzési eljárásokat mutatok

be, amelyeket manapság is használnak. Az utolsó, 5. fejezetben pedig értékelem a

társaságot vezetése, stratégiája alapján továbbá a részvényt, mint befektetési alternatívát.

Éppen ezért, mivel exportorientált vállalatról van szó, ezért ezzel összefüggésben

részletesen elemzem azon tényezőket, amelyek a jövőben jelentősen meg fogják határozni

a Társaság teljesítményét. Ezt követően ajánlást fogalmazok meg a Richterre vonatkozóan,

amelyet követően összehasonlítom a befektetést és a spekulációt, amelyek teljesen eltérő

műfajok.

A szakdolgozat céljai közé tartozik az is, hogy bemutassa hogy össze lehet hangolni a

technikai és a fundamentális elemzést annak érdekében, hogy felismerjük és értékeljük a

részvények értékeltségi szintjét, megállapítsuk hogy reálisan van-e árazva a mögötte álló

vállalat teljesítményéhez képest tehát összhangban van-e a valós gazdálkodási

teljesítményt mérő adatokkal. Így tehát a buborékok felismerhetőek, hiszen a múltban

mindig azért voltak óriási tőzsdei zuhanások, mert a buborékok kipukkadtak, amelyek a

piaci hangulat és irracionális pénzügyi döntések miatt nőttek nagyra, ez történt a

17.században a holland tulipánhagymákkal is, a piaci szereplők tehát feltételezésem szerint

gyakran nem hoznak racionális döntéseket, ezzel is szeretnék foglalkoznia a tanulmányban.

A döntéstámogató, döntéselőkészítő módszerek alkalmazásával és a piaci hangulat

figyelembe vételével, reálisan kell értékelni az aktuális piaci helyzetet, így a kockázat

kezelhetővé válik, ezáltal pedig lehetséges racionális döntéseket hozni.

Éppen ezért a technikai és a fundaelemzés együttes használatával még inkább

felfedezhetőek a buborékok, amelyek gyakorlati célja az, hogy megállapítsuk egy adott

gazdasági szektorban működő vállalatról hogy reális szinten van-e árazva a tőkepiacon a

részvénye. A részvényre pedig tulajdonrészként kell tekinteni, amely jövedelmet biztosít a

tulajdonosa számára, ezáltal a részvény belső értéke megegyezik a vállalat

jövedelemtermelő képességével, a vállalat jövőjét vesszük meg egy részvénnyel. Így

elemezni kell a termékek piacképességét, a vállalat alkalmazkodó képességét és reagáló

képességét a piaci igényekre, nemzetközi, globális folyamatokon belül a szektorok

aktuális trendjei.

1. Elméleti összefoglaló; a tőkepiaci instrumentumok elemzésének

módszertanai

Tényként megállapítható, hogy a világgazdaságban a vállalatok termelik meg a globális

GDP legnagyobb hányadát, a gazdasági növekedés is a vállalati szektor stratégiájának

megvalósulásának köszönhető.

Szakdolgozatom témájául éppen ezért választottam egy általam szabadon választott

értékteremtő vállalat részvényének, a Richter Gedeon Nyrt-nek a technikai és

fundamentális elemzését, amelynek keretében a vállalat értékelése előtt mellett bemutatom

a két elemzési módszer jellemzőit, sajátosságait, emellett részletezem a befektetés és a

spekuláció közti különbségeket hangsúlyozva az értékalapú befektetések melletti érveket,

hiszen a pénz és tőkepiaci válságokért elsősorban a buborékok, másnéven légvárak

kialakulása a felelős. Ezek általában azonban előbb-utóbb összeomlanak, hiszen a

túlárazottság mögött nincs valós érték, és az ár és az érték tartósan nem térhet el

szignifikánsan. A buborék fogalma egész pontosan abból a tőkepiaci folyamatból,

mechanizmusból adódik, hogy a nemzetgazdaságokban lévő likvid pénz nem ugyanolyan

mértékben növeli a GDP növekedési ütemét, így tehát a reálgazdaság, ipari teljesítmény

növekedését, mint a tőkepiaci eszközök árazását, így tehát a tőkepiaci műveletek

következtében a részvénypiacokra beáramló tőke következtében a részvényárak

növekedése jóval gyorsabb ütemben emelkedik, mint a valós megtermelt reálgazdasági

teljesítmény. Tehát a magas értékeltségi(P/E,P/Bvalapján), árazási szinten forgó részvények

mögött nincs olyan mértékű vállalati gazdálkodási teljesítmény, amely ezt a szintet

indokolna, hiszen számos vállalat teljesítménye jóval szerényebb mértékű tőkepiaci árazást

indokolna a részvénypiacokon, ezen megállapításokra számos példa volt az utóbbi 9

évtized során(1929,1973,1989,1998,2001,2008). A buborékok kialakulásában fontos

szerepe van az irracionális befektetői magatartásnak, döntéshozatalnak, nem megfelelő

kockázatkezelésnek is. Számos közgazdasági modell azzal a feltételezéssel él, hogy a piaci

szereplők racionálisak, minden információ a rendelkezésükre áll, valójában viszont ez a

gyakorlatban nem érvényesülő alapelv, soha nem is érvényesült. Továbbá lényeges még

egy fontos közgazdasági tankönyvpélda megemlítése, amely szerint a piacok az egyensúlyi

állapot, egyensúlyi árak szintje felé tartanak. Ennek azonban ellentmond a reflexivitás

elmélete, amelyet Soros György alkalmazott, aki a gyakorlatban felfigyelt erre a

tényre(forrás:Soros György a pénz alkímiája 1987). Ezen globális tőkepiacok működését

meghatározó mechanizmusok komoly befolyást gyakorolnak a vállalatok gazdálkodásának

teljesítményére, működésük eredményeire, így ezen keresztül technológiájuk

hatékonyságára is. A tőkepiacok globális szerepe nemzetközi szinten valójában az kellene

hogy legyen, hogy a reálgazdasági teljesítmény volumenét erősítse, az értékalapú

befektetéseket finanszírozza, így tehát azon valódi ipari és fogyasztási termékek

kibocsátási szintjét fokozatosan növelje, amelyek iránt a piacnak így a társadalomnak

szüksége van és használatából eredő hasznosságot realizál a gazdaság működése és a

társadalom ezen kibocsátott termékek használatából hasznosságot realizál a gazdasági

körforgás működése során. Az értékalapú szemlélet szerint tehát a tőkepiacoknak a szerepe

az, hogy azokat a K+F innovációs folyamatokat támogassa tőkebefektetésekkel, amelyek

olyan piacképes termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek ki, amelyre a világgazdaság

részét képező piacokon kereslet lesz és ezen termékek valóban technológiai fejlődést

alapoznak meg, hiszen a technológiai fejlődés az alapja a GDP növekedésnek és a piac

szerepének létjogosultságának, végső soron pedig a társadalom javára kell hogy történjen

mindez. Így tehát ha a tőkepiacok támogatják a K+F innovációs tevékenységet, a

folyamatos technológiai fejlődés következtében a gazdasági növekedés tartós lehet. Ezen

piac legfőbb szereplői a kockázati tőketársaságok, a jövőben pedig a gazdaság számára a

legjobb az lenne, ha szinte minden alapkezelő finanszírozna K+F tevékenységet, hiszen

ezen folyamatok eredménye a piacképes termékek létrejötte lesz.

Jómagam fontosnak tartom, hogy a befektetési portfóliókat olyan szemléletmód által

vezérelt megközelítéssel érdemes megérteni, mint mikroökonómiából a fogyasztói kosár

összeállítását, amikor maximális hasznossági szintre törekedtünk adott pénzösszeg

ráfordításával. A közgazdaságtanban fontos szerepe van tehát az optimalizálásnak, amely

vállalatok tevékenységének elemzésekor abból indul ki, hogy fontos cél adott

pénzösszegből a lehető legmagasabb kibocsátási szintet elérni, vagy ennek az állításnak az

inverze, adott kibocsátási szint elérése a lehető legalacsonyabb költségráfodítással.(Szilágyi

Dezsőné: Bevezetés a közgazdaságtanba 1. 2009)

A befektetési portfóliókat pedig azon szemléletmód mentén érdemes megközelíteni, hogy a

lehető legalacsonyabb kockázati szintet képviselő instrumentumokat érdemes kiválogatni,

amely diszkonton forognak lehetőleg nem a vállalat és tevékenysége, hanem gyakran a

működési környezet kockázata miatt. A kockázatkezeléssel kapcsolatban az egyik

legfontosabb megállapítás az, hogy minél alacsonyabb egy tőkepiaci eszköz értékeltségi

szintje, tehát árfolyama, annál alacsonyabb a kockázata az értékalapú szemléletmód

alapján. Ez könnyen belátható, hiszen egy részvény megvétele révén egy vállalat

tulajdonosává lehet válni, egy társaság jövőjét vesszük meg ezáltal, amelynek aktuális

árfolyamváltozása a piaci hangulat függvénye. Ezt jómagam olyan alkudozásként

értelmezem, mely során egységnyi tulajdonrész áráról folyik a vita, azonban fontos tudnunk

hogy az árfolyam sosem egyenlő a valós értékkel, hiszen az ár az amit fizetünk, az érték

pedig amit kapunk, ez esetben pedig belső értékről beszélünk, amely a társaság

jövedelemteremtő képességét jelenti, amely a gazdálkodási tevékenység teljesítményétől

függ. Ezért a hozamérték alapú szemléletmód a legfontosabb a befektetők számára, amely a

részvényesi érték, a shareholder value.

Alapvetően tehát a pénz és tőkepiaci instrumentumok jövőbeli árfolyammozgásának

előrejelzését, múltbeli árfolyamalakulásának ismeretében kétféle módszertan segítségével

lehet elvégezni, az egyik a technikai elemzés, amely a piaci áron alapuló megközelítés, míg a

másik a fundamentális, másnéven értékalapú elemzés, amely az értékalapú szemléletmód

alapján végez minősítést.

Az elemzési módszereket általában döntés előkészítési, döntéstámogatási céllal

alkalmazzák, az egyes módszerek megközelítésbeli szemléletmódjának célja a jövőbeli

árfolyammozgások előrejelzése, trendek felismerése. Valójában akár a technikai, akár a

fundamentális, más néven értékalapú elemzést szemléljük, magának az elemzésnek a célja

minden esetben a kockázat kezelése és portfólió hozamának a növelése, amelyben a lényeg

hogy információk révén a dolgokat megfelelően kézben kell tartani. Ezen célt különböző

jövőre vonatkozó előrejelzésekkel lehet elérni, melynek során azonban mindig figyelembe

kell venni a legfontosabb tényezőt: a hozam és a kockázat összefüggését, egymáshoz való

viszonyulását. Általában véve a tőkepiaci, gazdasági elemzési módszerek alkalmazásával,

legyen az technikai vagy fundamentális elemzési szemlélet, nem lehetséges mindig 100%-

os bizonyossággal minden esetben jó befektetési döntést hozni, aki ezt szeretné elérni, az

vegye figyelembe, hogy a kockázatnak számos forrása lehet.(André Kostolany:A pénz és a tőzsde

csodavilága)

Az elemzések segítségével és azok helyes gyakorlati alkalmazásával azonban optimális

esetben nagyobb eséllyel lehet jó döntést hozni, mintha a véletlenre bíznánk magunkat

figyelmen kívül hagyva a fejleményeket és vonatkozó információkat, ezáltal az analízist

figyelemmel kísérő piaci szereplők képesek lesznek feltárni a befektetési célponttal

kapcsolatos kockázatokat is. A kockázat azonosítása azért kiemelkedően fontos minden

befektetési döntés meghozatala során, mert az elérhető hozam mértékét határozza meg,

továbbá a bizonytalansági tényezők, a kedvezőtlen események bekövetkezésének

lehetőségét is foglalkozik, figyelembe veszi azokat. Fontos tehát kijelenteni hogy a

kockázattól nem félni kell, hanem meg kell tanulni azt kezelni, releváns információkkal

minimálisra csökkenteni, hiszen rendelkezésre álló információk által lehetővé válik a

kockázat kezelése. A kockázatra leginkább úgy érdemes tekinteni, mint a jövőre vonatkozó

ismeretlen tényezőre, amelyet előre nem lehet látni.

1.2 A technikai elemzés

A technikai elemzés az árfolyamok jövőbeli alakulását próbálja meg előre jelezni azok

múltbeli mozgásainak megfigyelése, a grafikonokon megfigyelhető alakzatai és más

szemmel jól észrevehető dolgok alapján. Alapmottója egyszerűen fogalmazva akár az is

lehetne, hogy egy kép tízezer szóval is felér. Két alapvető feltételezésből indul ki. Egyrészt

abból, hogy már minden nyilvános információ beépült az árakba, ezért a jövőbeli

árfolyamváltozások az előre nem jelezhető váratlan eseményektől és a befektetői hangulat

változásától függnek. Másrészt feltételezi, hogy a befektetők tömegei hasonló

szituációkban hasonló módon cselekszenek, alapelvei közé tartozik, hogy a történelem a

piacokon is megismétli önmagát. A technikai elemzés része a tőzsde pszichológia is,

amelynek része, hogy bizonyos árfolyamszinteknek lélektani hatása van a piaci szereplőkre

nézve, döntéseket, reakciókat váltanak ki a befektetők bizonyos részéből. Ennek

jelentősége gyakran abban nyilvánul meg, hogy egy adott eszköz piacán egy pozitív

fejleményt követő jelentősebb emelkedés után a befektetők egy része már eladja a

részvényt, megelégedve a realizált nyereséggel, ezáltal short pozíciót vesznek fel, hisz az

eladás az short ügylet.

A technikai elemzés megközelítésének, szemléletmódjának alapelvei közé tartozik, hogy

egy adott eszköz árfolyamában minden környezeti hatás tükröződik, hiszen a chartizmus

alapján az aktuális árfolyam pontosan tükrözi a piac által ismert információkat, mint

például a kereslet és kínálat viszonyát, az eszköz jövőjére vonatkozó piaci várakozásokat,

továbbá akár a bennfentességet is. Fontos alapelv az is, hogy a piacok gyengén

hatékonyak, az árak ragadósak, tehát a piacnak van emlékezete, tisztában vannak a piaci

szereplők a múltbeli árfolyamváltozások alakulásaival, a kilengésekkel és a forgalmi

adatokkal. Lényegében a tőzsdén kialakult viselkedésformák megfigyelésének és

megismerésének következtében alakult ki a technikai elemzés rendszere. (Kecskeméti

István:Befektetések a technikai elemzés segítségével 2006)

A fő alapelvek közé tartozik, hogy az árfolyamok trendszerűen, ciklikusan mozognak, ez

pedig az a dolog, aminek a felismerése és megjátszása a legjobb eredményeket szolgáltatja,

ezek közé tartozik a január hatás, amelynek során sokak szerint jelentős emelkedés szokott

bekövetkezni. A másik hasonló megközelítés, már-már közmondássá vált sell in may and

go away, amely abból indul ki, hogy májust követően oldalazgatás bontakozhat ki a

piacokon, tehát nyáron nem érdemes foglalkozni a tőzsdével, hiszen a jelentősebb piaci

szereplők szabadságukat töltik. Ezek közé tartozik a szeptemberi hatás is, amikor a

forgalom, a tőzsde likviditása jelentősen növekszik a nyári hónapokhoz képest.

A technikai elemzés során fontos szempont az indikátorok, trendek és alakzatok elemzése

mellett továbbá a forgalmi, likviditási adatok figyelembe vétele is, hisz ezen adatokból is

lehet következtetéseket levonni a jövőre nézve, beazonosítani a már meglévő folyamatokat.

A forgalom, valamint a kereslet-kínálat alakulásának (vételi és eladási mennyiségek az

ajánlati könyvben) elemzése valójában az egyik leghatékonyabb segítség az

árfolyammozgás előrejelzésében rövid távon. A technikai elemzés alapján kereskedő piaci

szereplőknek nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy az árfolyammozgások mögött

mindig valamilyen piaci hangulatváltozás, befektetői reakció áll amely az adott eszközbe

vetett bizalmon alapul. Emellett lényeges szempont észben tartani azt az örök igazságot,

hogy ahogy a fák sem, úgy az árfolyamok sem nőnek az égig.

1.21 A technikai elemzés fő területei csoportosítás szerint (elméleti kategória

szerint alakzat, indikátor, trend - Dow elmélet)

- elméletek, amelyek alapvető szemléletmódot biztosítanak az elemzésekhez

- indikátorok, amelyek matematikai és statisztikai összefüggések alkalmazásával segítséget

nyújtanak vételi és eladási döntések meghozatalához. Fontos jelentősége van annak, hogy

egy adott trendet milyen indikátorokkal lehet modellezni, leghatékonyabban azonosítani,

felismerni. A gyakorlatban általában közép és hosszú távon alkalmazzák az indikátorokat,

azonban a megfelelő időperiódus kiválasztásával bármilyen befektetési időhorizontra

alkalmazhatóak.

- alakzatok, gyertyaformációk, amelyek jellemzően rövid távú árfolyammozgások

meghatározásában nyújtanak segítséget.

Lényegében a tőzsdén kialakult viselkedésformák megfigyelésének és megismerésének

következtében alakult ki a technikai elemzés rendszere.

(Kecskeméti István:Befektetések a technikai elemzés segítségével 2006)

A technikai elemzés eszköztárának legösszetettebb elemei azonban az indikátorok,

amelyek a múltbeli adatok alapján bizonyos matematikai és statisztikai formulák

segítségével szerkesztett számsorokból álló diagram, amely múltbeli mozgások alapján

következtet a jövőbeli árfolyamok irányára. A legegyszerűbb indikátorok közé a

vonaldiagramok, mozgóátlagok tartoznak, amelyeknek vannak komplexebb is, mint pl az

EMA, az exponenciális mozgóátlag és az MACD, emellett vannak volatilitást mérő

indikátorok is, mint pl a Bollinger. Ezek mellett fontos még kiemelni a japán gyertyák

jelentőségét, hiszen a technikai elemzésben ezen formációkkal találkozhatunk a

leggyakrabban, ugyanis ez a legtöbb információt szolgáltató grafikontípus, hiszen a

különféle árfolyamadatok elég szemléletesen vannak ábrázolva.

1.211Alakzatok, a japán gyertya mint grafikus eszköz

Japán gyertyák – napjainkban a japán gyertyák képezik a technikai elemzés alapját, hiszen

minden fontos információt tartalmaznak az árfolyam múltbeli alakulásával kapcsolatban,

jól szemléltetik azt grafikonon. A japán gyertyák komoly előnye, hogy egyetlen gyertya

alakzata szemlélteti a tőkepiaci instrumentum árfolyamának egész napi mozgását.

1.ábra:Japán gyertyák Portfólió füzetek: Technikai elemzés egyszerűen 2011 11.o

A gyertya teste a nyitó és a záróárat mutatja, a kanóca pedig a minimum és a maximum

árfolyamszintet szemlélteti. A gyertya testének komoly szerepe van, hisz ennek hossza az

ármozgás, árfolyamváltozás mértékét fejezi ki.

2.ábra: Japán gyertyák formációi Portfólió füzetek:Technikai elemzés egyszerűen 2011 12.o

1. A hosszú fehér gyertya azt reprezentálja, hogy az adott kereskedési napon a bikák

uralták piacot, amit tehát úgy értelmezünk hogy a vevők, a keresleti oldalon álló befektetők

volt túlsúlyban. 2. A hosszú fekete gyertya azt szemlélteti, hogy az előzővel ellentétesen az

eladók voltak túlsúlyban, így aznap a trend iránya lefelé mutatott adott az instrumentum

piacán. 3. A kis testű gyertyák piaci bizonytalanságként értelmezhetők, azt jelzik hogy a

vevők és az eladók száma megegyezik, ezért jelentősebb árelmozdulás nem történik, a

piacot az oldalazó mozgás jellemzi. 4. A hosszú alsó árnyék azt jelzi, hogy a kereskedés

első szakaszában az eladók, vagyis a kínálati oldal határozta meg az irányt, de ezt követően

napon belül megfordult a trend és a nap végére visszatértek a bikák, ennek megfelelően a

kereskedési napon pluszban zárt az eszköz. 5. A hosszú felső árnyék ez utóbbinak

fordítottját jelenti, így tehát a nap eleji emelkedést követően eladói nyomás jelent meg a

piacon, majd a túlkínálat következtében estek az árak és napi minimumon zártak azon a

kereskedési napon. 6. A hosszú alsó és felső árnyék úgy értelmezhető, hogy a bikák és a

medvék ugyanannyira voltak meghatározóak aznap a piacon, nem volt egyértelmű iránya a

trendnek, aznap oldalazó mozgás volt megfigyelhető az adott eszköz piacán.

3.ábra Forrás: KBC Equitas webinárium, belső anyag

4.ábra: Japán gyertyák grafikonon Forrás: Stockcharts 2013

1.1212 Indikátorok Bollinger-szalag; Ez az indikátor napjainkban a technikai elemzők által az egyik leginkább

alkalmazott elemzési eszközei közé tartozik. Használatával az árfolyam kitöréseket lehet

meghatározni. Ez az indikátor figyelembe veszi a relatív támaszokat és ellenállásokat.

Képlete a mozgóátlagon és a szóráson alapul.

1.képlet:Bollinger-szalag képlete, Forrás: Portfólió füzetek technikai elemzés 2, 5.fejezet 26.o

Fontos megjegyezni a grafikon értelmezésével kapcsolatban, hogy minél nagyobb a

volatilitás, annál szélesebb a sáv.

A Bollinger szalag az egyik legjobban használható trendkövető indikátor. A középső szalag

egy mozgóátlag, az alsó szalag a mozgóátlag-az árfolyam szórásának a kétszere, felső

szalag pedig a mozgóátlag+az árfolyam szórásának a duplája.

5.ábra:Bollinger-szalag, Forrás:http://193.6.12.228/uigtk/uipz/index.html

Gyakorlati alkalmazása céljából fontos tudni, hogy a szalag beszűkülésekor erősen volatilis

árfolyam elmozdulás valószínűsíthető. Amennyiben a grafikonon észrevehető, hogy az

árfolyam eléri valamelyik szegélyt, abban az esetben a tendencia tovább folytatódik. Ha az

indikátor elmozdul az egyik határszalagtól, azonban a másikat nem közelíti meg, abban az

esetben valószínűsíthető hogy a jelenlegi trend folytatódik. Amennyiben az árfolyam

szintje meghaladja a mozgóátlagot, akkor megközelíti a másik határszalagot, ennek a

szalagnak az áttörése pedig a kitörés kezdeteként értelmezhető. Tehát amennyiben a

mozgóátlagot alulról metszi az árfolyam eladási jelzést kapunk, amennyiben felülről

metszi vételi jelzést ad az indikátor. (Portfólió füzetek:Technikai elemzés egyszerűen 2011)

1.1213A Dow elmélet – Charles Dow elmélete

A Dow elmélet lényege a trendelméleten alapszik. Az elmélet feltételezései a következők:- az indexben minden tükröződik- az indexeknek igazolniuk kell egymást- a piacon egyszerre 3 trend uralkodik- az elsődleges trend 3 szakaszból áll- a forgalom megerősíti a trendet- a trend sértetlen az első határozott fordulópontig, tehát trendfordulóig

(KBC Equitas webinárium:Haladó technikai elemzés 2014)

A piacon egyszerre 3 trend uralkodik:6.ábra: Dow elmélete Forrás:KBC Equitas webinárium, haladó technikai elemzés belső anyag

Az ábrán jól látszik, hogy az árfolyamgörbe hosszú távon fokozatosan emelkedik,

azonban rövidebb időszakokra korrekciós fázisba, trendbe megy át. Az

árfolyamgrafikon mellett mindenképp érdemes a forgalom adatait is figyelembe

venni, elsősorban darabszám alapján.

Az elsődleges trend 3 szakaszból áll:

7.ábra: Trendelmélet, Forrás:KBC Equitas webinárium, haladó technikai elemzés belső anyag

A trendet általában a vállalat jövőjére vonatkozó fejlemény, hír indítja el, amelyre a

befektetők reagálnak. Így ennek alapján elsőként a tudatos, komoly gyakorlattal rendelkező

rutinos befektetők reagálnak leggyorsabban, akik elindítják a trendet, majd ezt követően a

középhaladók, majd végül a háziasszonyok.

A forgalom megerősíti a trendet

8.ábra: A forgalom megerősíti a trendet Forrás:KBC Equitas webinárium haladó technikai elemzés belső anyag

A forgalom és a trend között szoros összefüggés van, leginkább a trend iránya és a

forgalom közti korrelációt fontos figyelembe venni, ezt a gyakorlatban lehetséges úgy is

elemezni, hogy a kereskedési könyvet érdemes figyelemmel kísérni, hiszen itt láthatjuk a

10 legjobb vételi és eladási ajánlatok adatait, amely alapján megállapítható hogy túlkereslet

vagy túlkínálat van-e a piacon, a rövid távra vonatkozóan ez is meghatározza a trend

irányát. A múltbeli forgalomból is sokat lehet következtetni, főleg arra vonatkozóan, hogy

melyek azok a szintek, amelyeknél magasabb és melyek amelyeknél alacsonyabb a

forgalom volumene.

Az ajánlati könyben, amely tehát mutatja a kereslet-kínálat aktuális helyzetét, arra érdemes

figyelni az adott árakat tartalmazó ajánlatoknál a mennyiségnél hogy az hány ajánlatból áll,

hiszen amennyiben több ajánlat tartozik adott darabszámhoz akkor valószínűleg

kisbefektetőkről van szó, azonban ha egy, az azt jelenti hogy egy nagyobb piaci szereplő

szándéka venni vagy eladni az adott értékpapírból. Jellemzően intézményi befektetők

szoktak nagyobb tételű megbízásokat adni.

A trend sértetlen az első határozott fordulópontig

9.ábra: A trend sértetlen Forrás: KBC Equitas webinárium haladó technikai elemzés belső anyag

Az ábrán látszik, hogy megtörni látszik a csökkenő mélypontok és csúcsok sora.

1.31 A technikai elemzés előnye

A technikai elemzés nagy előnyének számít, hogy megfelelő grafikonrajzoló program

segítségével könnyen elkészíthető, és összefüggései is viszonylag könnyen értelmezhetőek.

Az elemzések alkalmazásának sikerességét számos indikátor, valamint egyéb eszköz segíti,

és minél több releváns technikával vizsgálunk egy adott instrumentumot, annál nagyobb

eséllyel hozhatunk megfelelő kereskedési döntéseket. A technikai elemzés további

előnyeként említhető, hogy segítségével rövid idő alatt nagy mennyiségű pénzügyi

terméket tudunk figyelemmel kísérni. Különböző idősorok alkalmazása pedig lehetővé

teszi mind a napon belüli, mind a hosszú távú árfolyam mozgások vizsgálatát. Tehát

módszertanából kifolyólag alapvetően a mikorra ad választ, ezáltal olyan stratégiai

döntéstámogató eszközrendszert biztosít, amely képes adott instrumentum piacán precíz be

és kilépési pontokat meghatározni, amelynek segítségével olyan döntést lehet meghozni,

amely trendkövető kereskedési gyakorlatot tesz lehetővé. Ez azért fontos, mert

szemléletmódom szerint a rövid távú kereskedések, a spekuláció műfajának

alkalmazásakor trendeket és azok irányait kell felismerni, továbbá érteni mi folyik a

piacon, milyen hangulat van a befektetők körében, és az adott instrumentum árfolyamára,

jövőjének megítélésre milyen hírek, fejlemények gyakorolnak hatást, amelyre az összes

befektető hasonlóképp reagál.

1.32 A technikai elemzés hátránya összegzésszerűen

A technikai elemzés egyik nagy hátrányaként az róható fel, hogy nem feltétlen igaz az a

feltevés, hogy a múltból teljes bizonyossággal meghatározhatjuk a jövőt. Az elemzés során

a szubjektív, egyéni értelmezések kiemelt szerepet kapnak, így könnyen előfordulhat, hogy

két technikai elemző egymással szöges ellentétben lévő dolgot állít. Bár ez utóbbi a

fundamentális elemzésnél is bizonyosan megfigyelhető. A technicista megközelítésről

kijelenthető tehát, hogy bizonyos fokig szubjektív, és lehetőséget teremt az egyéni

értelmezésre. Megközelítési módszertanából kifolyólag a mikor kérdésre válaszol, ezért az

árfolyamkilengések okaira, magyarázatára értelemszerűen nem ad választ, hiszen a

technicista szemléletmód matematikai, statisztikai képleteken, grafikus ábrázoláson

alapszik, emellett fő mottója hogy a történelem megismétli önmagát.

1.33.A Fundamentális elemzés kapcsolata a technikai megközelítéssel

Fontos azonban átgondolni és észben tartani azt, hogy gyakran a valós trend mögött vajon

mindig biztos fundamentumok állnak? Lényeges tehát figyelembe venni, hogy a két

elemzési módszer együttes alkalmazásával lehet a legjobb eredményeket elérni. A piaci

szereplőknek a döntések előkészítése során fontos tisztában lenni egy társaság

eredményeivel, hiszen egy értékalapon nem magyarázható emelkedés gyakran vezethet

buborékok, légvárak kialakulásához, aminek általában jelentős zuhanás a vége, erre

számos példa volt a 2002-es internetbuborék idején, amelynek során a '90-es évek végétől

olyan frissen alapított vállalatok részvényárfolyamai kezdtek el hihetetlen mértékben

emelkedni, amelyeknek számottevő eredményeik még nem is voltak, mindössze a piaci

szereplők túl pozitív jövőképet áraztak be nekik. Azt a megállapítást tehát mindenképpen

figyelembe kell venni, miszerint a trendek a befektetők részvény iránt megnyilvánuló

bizalmát, hangulatát testesíti meg, azonban minél tovább tart egy túlzottan emelkedő trend,

annál nagyobb lehet a későbbi korrekció mértéke is.

A vállalati életciklus (alapítás – növekedés – stagnálás – csökkenés) szakaszaihoz

hasonlóan az árfolyamok mozgását is ciklusok (felhalmozás – emelkedés – szétterülés –

korrekció) jellemzik. A technikai és fundamentális elemzés közös használatával még

könnyebben meg lehet határozni egy részvény árfolyamának jövőbeli alakulását azáltal,

hogy megállapítjuk, azonosítjuk a jelenlegi piaci hangulatot, továbbá azt, hogy adott

vállalat részvénye reálisan van-e árazva, az árfolyama összhangban van-e a társaság valós

értékével, vagyis jövedelemtermelő képességével. Épp ezért a fundamentális elemzést

érdemes a szentiment, azaz piaci hangulat elemzésével együtt használni, saját

szemléletmódom szerint a szentiment elemzés a technikai elemzés kategóriájába tartozik,

hiszen a befektetői reakciókkal, a piaci hangulattal foglalkozik, amely a befektetői

magatartással, döntéshozatallal áll összefüggésben. Érdekes továbbá belegondolni abba is,

hogy egy vállalati fundamentumokat meghatározó híráram, fejlemény milyen reakciókat

vált ki a piaci szereplőkből, tehát a kérdés hogy a befektetők ezt hogy értékelik, milyen

jövőképet vízionálnak a hír ismeretének tudatában a társasággal kapcsolatban. Manapság

tehát egyre inkább elterjedt az a nézőpont, miszerint a technikai és a fundamentális

elemzés mellett van egy harmadik kategóriájú elemzés, a szentiment, vagyis hangulati,

bizalmi tényezőkre vonatkozó elemzés, amely adott instrumentumban vetett hitet vizsgálja,

tehát ez az új elemzés középpontjának mottójában a hit-hangulat-bizalom elvének

triumvirátusa áll.

1.4 A Fundamentális elemzés„Az ár az amit fizetsz, az érték az, amit kapsz; akár részvényekről, akár zokniról van szó, a

minőségi árut szeretem, amikor le van árazva”. - Warren Buffett portfólió 2001

„A cinikus az, aki mindennek tudja az árát, de semminek sem az értékét” - Oscar Wilde

1.41 A fundamentális elemzés elmélete

A hosszabb távú befektetési döntéseinket elsősorban a gazdasági és pénzügyi helyzet

vizsgálatára alapozva kell meghoznunk. Prognózisokat, üzleti előrejelzéseket érdemes

figyelembe venni a jövőre nézve, majd a releváns tényezőket figyelembe véve

információhoz lehet hozzáférni a vállalat vagyoni és pénzügyi, jövőre vonatkozó

eredménytermelő képességére vonatkozóan. Meg kell tehát vizsgálni a vállalat mutatóit,

gazdálkodási folyamatait, az iparágra ható gazdaságpolitikai, makrogazdasági tényezőket,

hisz a vállalat működési környezetének is komoly szerepe van. Amennyiben hosszútávon

kívánunk befektetni egy vállalat részvényeibe, a fundamentális elemzés eszköztárából kell

hogy kiválasszuk a megfelelő módszereket a döntés előkészítési folyamat, döntéstámogatás

hatékonnyá tétele érdekében.

„Alapvetően a részvények árfolyammozgását a vállalat jövőbeli pénzárama határozza meg,

vagyis a kérdés mindig az, hogy a jövőben milyen fundamentuma lesz a vállalatnak és ez

milyen mértékben növeli a részvényesek értékét. Ahhoz, hogy ezt megválaszolhassuk azt

kell figyelembe venni, hogy a ciklikusságot leszámítva, a világ folyamatosan növekvő

pályán halad a technológiai fejlődésnek köszönhetően, amit a részvények árfolyamai

értelemszerűen lekövetnek. A világűr folyamatos tágulásával, lehetne képletesen jellemezni

a világgazdaság változását is. Ez a folyamatos növekedés azonban vállalati szinten

kezdődik, vagyis azokból a mikro szintű fundamentumokból, ami a jövőbeli

várakozásokból táplálkozik. A növekedés potenciális feltételeit alapvetően a piacgazdaság

alapjai biztosítják, ami már évszázadok óta uralja a főbb gazdasági szektorokat. Pontosan

ezért ez egy pozitív spirál, vagyis a piaci szereplők pozitív egyéni várakozásai kereslet

támasztóak, ami végsősoron növeli a vállalati profitot és eképpen a vállalat árfolyamát.

Hogy hol van ennek a vége? Talán ott, ahol a világ vége, de ami még fontosabb, hogy a

növekedési kényszer alapvetően állandó. Ebből nem következik más, mint ami közel 100

éve történik a részvénypiacokon, amely a hosszútávú hihetetlen

emelkedés”.Forrás:http://www.randomcapital.hu/randomvalosag_usa.html 2014

Ezen állítások bizonyítékát a következő grafikon szemlélteti az S&P500 index alakulásáról1928 óta:

10.ábra: S&P500 index 1928-tól 2015-ig

Forrás:http://www.randomcapital.hu/randomvalosag_usa.html 2014

Az ábra jól mutatja, hogy 2014 második felében az S&P500 index meghaladta a 2000

pontot.

Tehát a fundamentális elemzés a részvény értékének a meghatározására törekszik a

gazdasági folyamatok hatásainak értékelésével, számszerűsítésével. A vállalat

teljesítményének, profitjának növekedési üteméből határozza meg a részvény értékét. A

fundamentális elemzés a külső/működési környezetnek a vállalatokra és azok termékeire

gyakorolt társadalmi, technológiai, gazdasági, szociológiai hatásait vizsgálja, és ezen

keresztül következtet a társaságok nyereségére, gazdasági, piaci lehetőségeire és a

részvények árfolyamára is.

1.42 A fundamentális elemzés módszertanaA fundamentális elemzés szemléletmódjából kifolyólag vizsgálja egy vállalat

számszakilag, számszerűen mérhető pénzügyi adatait, emellett természetesen a működési

környezetét is elemzi, a makrogazdasági adatokat, továbbá minden olyan tényezőt

figyelembe vesz, amely hosszú távon meghatározza egy vállalat versenyképességét és

teljesítményét.

Ezen belül a vállalatértékelés tehát közvetlenül a részvény mögött álló vállalatot

gazdálkodását, belső folyamatait értékeli, ezt nevezhetjük mikroelemzésnek, hiszen szinte

kizárólag a társaság pénzügyi jelentésében szereplő számviteli információkat elemzi.

Elsősorban azokat a fontosabb mutatószámokat érdemes figyelembe venni, amelyek

segítségével jellemezhető egy társaság gazdálkodása, ezek közé tartozik a mérlegfőösszeg

mértéke és annak változásai az évek során. Emellett lényeges az eszköz és forrásoldal

alapos vizsgálata is, pl a saját tőke és a kötelezettségek változása, tételesen pedig

figyelembe venni hogy milyen gazdasági események eredményezik a gazdálkodás

trendjének bizonyos irányba történő elmozdulását. Ezen tényezők mellett fontos

megemlíteni a hányadoselemzés lényegesebb mutatóit is. Ezek bemutatását érdemes a

vállalat tőkeáttételi mutatójával kezdeni, amely a vállalat adósságállományát fejezi ki.

Emellett komoly szerepe van az értékelésben a likviditási mutatóknak, ezek a vállalat

működésének gördülékenységét jelzik, a tevékenységi körének ellátásához szükséges napi

feladatok végrehajtását. A jövedelmezőségi mutatók közül a ROA, ROE, valamint a ROI

tartoznak a legfontosabbak közé. Ezen felül, a befektetésértékelés kapcsán pedig fontos

megemlíteni az értékeltségi mutatókat is, amely alapján adott vállalat részvényének

árazását lehet a reális, vállalati teljesítmény szintjéhez viszonyítani. A legelterjedtebb

értékeltségi mutatók közé az EPS, P/E, EBITDA, EV/EBITDA. Fontos tehát ezen

mutatókat figyelembe venni az értékeltségi szint megállapítása során, amely során

eldöntjük hogy diszkonton v prémiumon forog a tőkepiacon az instrumentum, továbbá

hogy a vállalat eredménytermelő képessége hogyan alakul, mennyire piacképesek a

termékei, a vállalat versenyképességénél ezeket érdemes megvizsgálni. Az ár és érték

egymáshoz való viszonyításánál tehát a legfontosabb hogy a vállalat tevékenységéből

származó eredmények alátámasszák-e a jelenlegi árazást, így tehát fontos különbséget

tenni a reálgazdasági teljesítmény mint érték és a tőkepiaci árazás között, ez utóbbi a

befektetői hangulattól, a piaci szereplők előrejelzéseitől és a vállalatról alkotott jövőképtől

függ. A fundamentális elemzés egyik fontos területe annak megvizsgálása, hogy a

gazdaság jelenleg milyen ciklusban van annak érdekében, hogy döntés meghozatalához

szükséges információhoz jussunk afelől hogy mely üzletágakba és iparágakba való

befektetés a megfelelő döntés. Mivel ebben a tanulmányban egy gyógyszeripari vállalat

által kibocsátott által kibocsátott részvényekről van szó, így fontos megemlíteni a

működési környezet elemzését is, gondolok elsősorban a termékei iránt való piaci

keresletre, a demográfiai helyzetre, piaci igényeknek való megfelelésre, reagálásra. Ennek

során érdemes figyelembe, hogy az adott eszközök milyen árazásúak, továbbá a várható

gazdasági folyamatok ismeretében.

A fundamentális elemzésen belül érdemes kategóriákat képezni, hiszen külön kell

választani azokat a tényezőket, amely a vállalaton belüli folyamatokkal foglalkoznak, tehát

elsősorban a társaság gazdálkodási tevékenységével, és emellett figyelembe kell venni a

vállalat működési környezetét is, azokat a tényezőket amelyek a vállalati gazdálkodási

döntéseitől függetlenek, a döntéshozók nincsenek rá közvetlen hatással, azonban mégis

hatást gyakorolnak a társaság jövőjére. Ennek megfelelően az egyik kategória a

vállalatértékelés területe, amely a társaság számviteli beszámolójában szereplő adatokra,

információkra alapozva értékeli annak teljesítményét. A másik kategória a külső, működési

környezet elemzése, azoknak a tényezőknek a vizsgálata, körülményeknek a feltárása,

amelyek hatást gyakorolnak a társaság gazdálkodásának eredményességére,

teljesítményére. Előbbi kategóriára jellemző mutatókat néhány sorral korábban említettem,

a következőkben a külső környezet elemzésének szempontjaival foglalkozom.

Amennyiben termelési gazdálkodási folyamatot folytat a társaság, fontos szerepe van

annak hogy a nyersanyagokat milyen árfolyamon tudja beszerezni, ez leginkább az adott

árupiaci eszköz világpiaci árfolyamának függvényéből adódó tényező. Emellett fontos az

adott ország, mint működési környezet GDP növekedésének üteme, gazdasági helyzete,

annak nemzetközi megítélése, ebbe beletartozik az államadósság mértéke, államháztartási

deficitje, központi bankjának alapkamata, inflációs rátája, belső fogyasztása, devizájának

árfolyamalakulása, külkereskedelmi mérlege, befektetői szempontból pedig a

hitelminősítői besorolása, az állam adórendszere, a kormányzat befektetőkhöz való

hozzáállása, befektetőbarát gazdaságpolitikája. Emellett amennyiben az adott társaság

exporttevékenységet is folytat, fontos az exportpiacok gazdasági helyzete, kereslete az

exportált termékre, a társaság exportteljesítményből származó eredményére azonban a

devizakeresztárfolyamok gyakorolják a legjelentősebb hatást. Az exportáló vállalat

számára a leginkább előnyös a gyenge hazai és a minél erősebb exportpiacon használatos

fizetőeszköz árfolyama. A külső környezetben álláspontom szerint komoly szerepe van a

társadalmi folyamatok alakulásának is, hiszen a demográfia meghatározó szerepet tölt be

bizonyos iparágakban működő vállalatokra, az azok termékei iránt támasztott keresletet

meghatározzák, a demográfián belül a korfa jelentősége tehát meghatározó, hogy mely

korosztályok milyen számban vannak jelen egy adott társadalomban, hisz ez a fogyasztói

döntésekre befolyást gyakorol.

A legfontosabb alapelv tehát a fundamentális, értékalapú befektetéselemzés során, hogy az

ár az amit fizetsz, az érték pedig az amit kapsz a kifizetett árért cserébe. Az érték alatt a

vállalatok bevétel és eredménytermelő képességét kell érteni, a likvid rendelkezésre álló

pénzből tehát tőkét érdemes vásárolni, amely értéket teremt a reálgazdaságban, ezáltal

hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a GDP előállításához, amelynek révén a

tulajdonosok számára is rendszeres jövedelmet biztosít. Ez tehát az alapelve, valóságalapot

tartalmazó megközelítése a gazdasági értékteremtésnek, amely a fogyasztási javak

előállítására fókuszál.

1.421 A legfontosabb vállalat és befektetésértékelési mutatók közül a

leggyakrabban a relatív értékelési mutatókat alkalmazzák a befektetési

döntések döntéstámogatása, döntéselőkészítése céljából

Az összehasonlító, értékeltség, árazás mutatói:

1. EPS – earnings pers share – a vállalat részvényenkénti profitja, egységnyi tulajdonrészre

jutó nyeresége

2. P/E – Price per earnings – az aktuális részvényárfolyam osztva az EPS-el, ez tehát a

vállalat részvényárfolyamának értékeltségi szintjét mutatja, értelmezését tekintve úgy kell

megközelíteni, hogy az éves nyereség hányszorosát fizetjük ki a részvényért, vagyis hány

évnyi nyereségét teszi ki a vállalatnak az aktuális részvényárfolyam. Jómagam a

megfigyeléseim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy minél magasabb a P/E ráta,

annál magasabb kockázatú adott részvények vétele, minél olcsóbb annál kisebb kockázatú,

ez az értékalapú befektetések egyik alaptétele Benjamin Graham és Warren Buffett

szakmai szemléletmódja szerint. Erre kiváló példa a 2002-es internetbuborék, mely egy

kiváló tőzsdei értékeltséggel kapcsolatos eset, amikor is a túlárazott részvények értékük

törekedékére estek vissza a technológiai vállalatok papírjai, ennek következtében a

NASDAQ index történelmi mélypontja esett, 5400-as szintekről 1200-asra. Érdemes tehát

belegondolni abba, hogy ugyanazt a részvényt negyedakkora árfolyamon mennyivel

érdemes megvenni mint annak a csúcsán, továbbá meg kell jegyezni, hogy nem a

vállalatok működésével volt a baj, hanem azzal hogy a részvényárfolyam szintjét nem

indokolta a társaság teljesítménye. Manapság már egyre gyakrabban alkalmazzák az

előretekintő P/E rátát, amellyel a jövőbeli teljesítményt próbálják meghatározni (Ben

Graham: Az intelligens befektető 2013)

3. P/BV – Piaci kapitalizáció/könyv szerinti érték, saját tőke; ez a mutató a mérlegben lévő

saját tőkét és a társaság tőkepiaci kapitalizációját méri össze, ezáltal meg tudjuk állapítani

hogy a részvény diszkonton v prémiumon forog a piacon, tehát alul v felülértékelt szinten

van az árfolyama. Az alapelve az, hogy első lépésként meg kell határozni mennyi az egy

részvényre jutó saját tőke, amely a szakzsargonban a BVPS, így tehát a Saját Tőke értékét

osztjuk a részvények darabszámával. Így tehát megtudhatjuk hogy a saját tőke értékéhez

képest mennyi prémiumot kell kifizetni pénzegységben kifejezve részvényenként

egységnyi tulajdonosi részesedésért, hisz a részvények a saját tőkében vannak.

4. EV/EBITDA

- EV – Enterprise Value: vállatérték (kapitalizáció és nettó hitel)

- EBITDA: Kamat, adózás és amortizáció előtti eredmény

A mutató a várt EBITDA növekedést mutatja, előretekintő EV/EBITDA, a vállalat

teljesítményének jövőjét meghatározó mutató.

A relatív értékelési mutatókkal tehát arra keressük a választ, hogy minősítést kapjunk

afelől, hogy a tőkepiaci eszköz aktuális árfolyama mennyire reális, mennyire indokolja a

vállalat teljesítménye a jelenlegi értékeltségi szintet, ennek megfelelően fair, diszkonton és

prémiumon forgó minősítésekkel jellemezhetünk egy vállalatot. (elemzés módszertana)

Alul/felülértékeltség megállapítása

Nagyobb növekedés=Magasabb P/E

11.ábra: P/E ráta gyakorlati alkalmazása;Forrás:KBC Equitas webinárium belső anyag

1.43 A két elemzési módszertan szerepének megkülönböztetése

Amíg az értékalapú (a fundamentális elemzést így is definiálhatjuk) elemzési szemlélet

tehát a gazdasági folyamatok hatásain keresztül vizsgálja az árfolyamokat, addig a

technikai elemzés abból indul ki, hogy a befektetők azonos eseményekre, általában hasonló

válaszokat adnak, és ezek a válaszok tükröződnek az árfolyamokban. Az információkat és

azok feldolgozásainak eredményeit a fundamentális elemzés szolgáltatja, míg az erre

várható piaci reakciókat az azonos helyzetekben mutatkozó viselkedésformákat vizsgáló

technikai analízis adja meg. A nagy tőzsdéken bizonyított, hogy a fundamentális és

technikai elemzés együttes használata a tőkebefektetés egyik legsikeresebb stratégiája.

Fontos azonban kijelenteni, hogy nem helyes olyat állítani hogy ez vagy az az elemzés

jobb, hiszen mindkét elemzési módszertannak más a szerepe, más a funkciója, más a

szerepe, hiszen a technikai elemzés a grafikon elemzését teszi lehetővé, amely mindenképp

rövid távra jelez előre.

Tőkepiaci elemzési módszerek 1.táblázat: Az elemzési módszerek összehasonlítása

Elemzési módszerek

Technikai elemzés Fundamentális elemzés

Szemléletmód Árfolyamközpontú,múltorientált

Értékközpontú a hozamértékelmélet szerint

Cél Előrejelzés, trendfelismerés Belső érték megállapítása

Eszköz Grafikon,matematikai,statisztikai eszközök,

Vállalatértékelés számvitellel,külső környezet elemzése

Elvek A történelem megismétliönmagát

A vállalat értéke ajövedelmezőségen

Időtáv Rövid táv Közép és hosszútáv

Mire ad választ? Mikor Miért Forrás:Saját munka

Az elemzésekkel kapcsolatban érdemes megtenni azt a gyakorlatban is létező tényt, hogymanapság már a 2 alapvető elemzési műfaj mellett létezik egy 3. is, amely a hangulatielemzés, ami a piaci hangulattal, szentimenttel foglalkozik, ennek egyaránt van köze afundamentális elemzéshez és a befektetői viselkedéshez, reakciókhoz is.

2. A Richter Gedeon Nyrt bemutatása

A Richter Gedeon Nyrt hazánk egyik meghatározó jelentőségű vállalata, a legdominánsabb

képviselő a magyar gyógyszergyártásnak, a legnagyobb magyar tulajdonú gyógyszeripari

vállalatcsoport. A Társaság 1997 óta a legnagyobb hazai gyógyszergyártó társaság, jelentős

szerepet tölt be a közép-európai piacokon, kijelenthető tehát hogy regionális

multinacionális vállalattá nőtte ki magát. A közép-európai térségben mindenképpen

egyedülálló, figyelemre méltó annak tekintetében, hogy a régióban öt kontinensre kiterjedő

piachálózattal rendelkezik, termékei így a világ csaknem száz államába eljutnak. A magyar

vállalatok közül széleskörűen kiterjedt értékesítési hálózattal rendelkezik, termékeit ennek

köszönhetően exportálja az Európai Unió országaiba, a FÁK államokba, az ázsiai és a latin

amerikai térségbe is. A Richter komoly hangsúlyt fektet a K+F tevékenységre, magas

összegeket fektet innovációba, amelyekkel új termékeket fejleszt ki.

2.1 A Richter Gedeon Nyrt tulajdonosi struktúrája:

12.ábra Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent

%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf A Társaság tulajdonosi struktúrája 2.táblázat

Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent%C3%A1ci

A Richter 2013 július 11 óta áll 186 374 860db törzsrészvényből, hiszen ekkor történt meg

a felaprózása, a splitje annak érdekében, hogy a tőzsdei forgalom megnövekedjen.

Főrészvényese az MNV 25,25%-al, a legnagyobb külföldi intézményi befektetője pedig az

Aberdeen Asset Management befektetési alapkezelő.

2.2 A Richter pénzügyi mutatói a 2014-es üzleti év soránFőbb fejlemények- forintban 0,5%-al magasabb árbevételt realizált a Richter, €-ban azonban 3,4%-al

alacsonyabbat, mindemellett az adózott eredmény 42,4%-al csökkenti forintban, €-ban

pedig 44,6%-al

- jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban

- komoly fejlemény a dél-amerikai terjeszkedés, továbbá a Cariprazine és Esmya

készítmények bevezetése a külföldi piacokon

2.211 Vezetői összefoglaló Főbb pénzügyi mutatók 3.táblázat

Forrás:Saját munka excelben

2.212 A konszolidált árbevétel földrajzi megoszlása

13.ábraForrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf

A Richter számára fontos, hogy az árbevétel egyre alacsonyabb hányada származzon a

FÁK országokból, hiszen ezáltal csökken a kelet-európai régió működési környezetének

kockázati hatása a Társaság eredményeire. Ez része a Richter stratégiájának és ezt

fokozatosan lehet megvalósítani, ennek céljából új piacokra való penetráció szükséges és

sikeres K+F innovációs tevékenység, amelynek eredményeként versenyképes termékek

kerülnek bevezetésre. A Vállalat éppen ezen folyamatokból kifolyólag egyre inkább az új

piacokra fókuszál, hiszen arra törekszik, hogy árbevételének egyre jelentősebb része az új

piacokról származzon, amelyek kevésbé problémás külső környezetként értékelhetők.

14.ábra: Árbevétel Forrás:http://static.randomcapital.hu/pdf/fund/Richter_2015.02.1.pdf Az ábrán jól látszik hogy arányát tekintve egyre inkább a nemzetközi piacokról származik a

Richter árbevétele, tehát leginkább az exportpiacok működési környezete gyakorol hatást a

társaság eredményeire.

2.213 A Társaság beszámolójaA mérlegből jól látszik, hogy az immateriális javak értéke tovább nőtt az előző évi értékhez

képest, jól mutatva azt, hogy a Vállalat a 2014-es üzleti év során is jelentős összeget

fektetett be innovatív termékfejlesztési tevékenységbe, kutatásokba. Az eredménytartalék a

rendkívül nehéz működési környezet miatti üzleti időszak ellenére is 1,92%-al növekedett,

a hosszú lejáratú kötelezettségek mértéke pedig közel 28%-al csökkent, a rövid lejáratúaké

pedig közel ugyanennyivel nőtt. A forrás oldalon ugyancsak észrevehető, hogy a saját

részvények értéke 321millióról 4,881mrd-ra növekedett, míg az átértékelési tartalék 50%-al

emelkedett. Az értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési tartaléka több mint 61%-al

csökkent.

Konszolidált mérleg 4.táblázat

Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-Konszolidalt-beszamolok-

2014.pdf

Eredménykimutatás 5.táblázat

Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-Konszolidalt-beszamolok-2014.pdf

A Vállalat árbevétele minimálisan növekedett, K+F ráfordításai jelentősen emelkedtek,

üzleti tevékenységének eredménye jelentősen csökkent, pénzügyi tevékenységének

ráfordításai a geopolitikai feszültségek miatt növekedtek, adózott eredménye ezen hatások

miatt csökkent.

Árbevétel piaconként 6.táblázat

http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Negyedevesjelentes/RCH150209QR01H.pdf

2014-ben a Gyógyszergyártási szegmens árbevétele 305.149mrd Ft volt.

15.ábra Árbevétel régiónként Forrás:KBC Equitas elemzési hírlevél 2015.02.11

2.214 Üzleti szegmens információkA Vállalat tevékenységi körét tekintve három üzleti szegmensre bontható. A

gyógyszergyártási üzletágba sorolhatók azok a tagvállalatok, amelyek a Csoport fő

tevékenységi körét, a gyógyszeripari termékek kutatás-fejlesztését, előállítását és

értékesítési feladatait látják el. A nagy és kiskereskedelmi szegmensbe tartozik a

disztribúciós és patikai tagvállalatok teljesítménye, amelyek az egyes piacokon a

gyógyszeripari értékesítési hálózat szereplőiként közreműködnek annak érdekében hogy a

termékek eljussanak a fogyasztókhoz. A harmadik, egyéb működési szegmensbe továbbá a

konszolidációba bevont összes többi tagvállalat sorolható, amelyek mint szolgáltatók

támogatják a gyógyszergyártó tagvállalatok működését.

Üzletágak bevételei 7.táblázat

Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Negyedevesjelentes/RCH150209QR01H.pdf

2.22 Főbb releváns mutatók Egy részvényre jutó eredmény, EPS (earnings pers share)

16.ábra:EPS Forrás: http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-Eves-Jelentes-2014.pdf

Egy részvényre jutó osztalék

17.ábra:osztalék Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-Eves-Jelentes-2014.pdf A Társaság az Igazgatóság javaslata alapján a 2014-es üzleti év után részvényenként 33Ftosztalékot fog fizetni a befektetők részére.

Csökkenő bruttó fedezet és fedezeti hányad- jelentős forgalom visszaesés Oroszországban és Ukrajnában- €/RUB árfolyam gyengülése- Nagy és kiskereskedelmi üzletág növekvő aránya

- Árbevétel növekedés az EU15 piacokon, az egyéb FÁK államokban, Kínában és az USA-ban- € felértékelődése a HUF-al szemben

18.ábra: Fedezeti hányad Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf

Csökkenő üzleti eredményhányad- csökkenő fedezeti hányad jellemezte a gazdálkodást- K+F költségek mértékének növekedése

19.ábra:Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt

%C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf

2.3 A Richter stratégiája, mely meghatározza a társaság jövőjét,perspektíváját A Richter Gedeon Nyrt hazai gyökerekkel rendelkező, tevékenységét tekintve K+F

innovációs folyamatokra alapozó specializált gyógyszeripari vállalat. Tevékenységét

tekintve kijelenthető, hogy az vertikálisan integrált, hiszen foglalkozik kutatás-

fejlesztéssel, gyógyszergyártással, kereskedelemmel és marketinggel. Ami ez elmúlt

évtizedet illeti, elmondható az, hogy a Társaság valamennyi tevékenysége egyetlen

kulcsszóhoz kapcsolódik: innováció.

A Vállalat fókuszában elsősorban a nőgyógyászati, a központi idegrendszeri valamint a

szív és érrendszeri kezelésekre fókuszáló termékek állnak.

2.31 Terápiás fókuszNőgyógyászat – világszintű elismertség A Richter számára a nőgyógyászati szegmens azon kiemelten fontos üzletágai közé

tartozik, ahol a piaci rések fejlesztésében talál lehetőségeket. A Társaság kiemelkedő, több

évtizedet felölelő tapasztalattal rendelkezik ezen a területen, hiszen Richter Gedeon

gyógyszerészként világszerte elsőként végzett szteroid kísérleteket. A Vállalat tudatos

fejlesztések révén úgy alakította ki gyárait, hogy átfogó és összetett eljárásokkal képes

legyen elvégezni a kiváló minőségű nőgyógyászati termékek kifejlesztését és előállítását.

Azok a vállalatok vállalatok közül, amelyek nőgyógyászati termékekkel foglalkoznak, a

Richter rendelkezik az egyik legszélesebb termékválasztékkal, miközben folyamatosan

szélesíti termékportfólióját. Ezen termékek közül a legjelentősebb az Esmya és a Gravida.

A Vállalat a méhmióma kezelésére kifejlesztett eredeti termék, az Esmya mellett

fogamzásgátló készítmény széles skáláját, továbbá fertőzések és menopauzás tünetek

kezelésében segítséget nyújtó termékeket állít elő.

Központi idegrendszerA Társaság kutatási tevékenységét tekintve a nőgyógyászat mellett a központi idegrendszer

terápiás területeire komoly hangsúlyt fektet. Ilyen kezelendő területek a bipoláris

depresszió, a skizofrénia, ezen a téren pedig a Vállalat legígéretesebb terméke a

Cariprazine.

Onkológia, immunológia – Stratégiaváltás jelentőségeA globális gyógyszeripari trendek elmozdultak a generikus és originális készítmények felől

a bioszimilerek felé, a Richter pedig már rálépett erre az útra, megkezdte a fejlesztéseket

ebbe az irányba.

Pozitív fejleményekA Társaság offenzív terjeszkedési stratégiájának köszönhetően még több európai országba

jut el és szerez támogatást a Richter zászlós terméke, az Esmya.

További sikerstory

A Vállalat évi több százmillió $-os aranytojása, a Cariprazine értékesítése már 2016-tól

megindulhat, amennyiben az idei évi bejegyzése sikeres lesz.

Javuló diverzifikációLatin-Amerika és Kína, mint egyedülálló értékesítési régiók előző évben 27millió€,

valamint 44m€ bevételt jelentett a Társaságnak. A régiók dinamikus árbevétel növekedését

az Esmya idén 80millió €-ra növelheti.

2.32 A Társaság versenyképessége

20.ábra Az utóbbi időszak fejleményei Forrás: Random Capital jövőbe tekintő konferencia, belső anyag

A tanulmány során lesz még szó a Richter 2013-as splitjéről és az MSCI index

jelentőségéről, ez kettő szorosan összefügg egymással, emellett továbbá ugyanebben az

évben sor került az Egis kivezetésére, amely szintén hatást gyakorolt a Társaság tőzsdei

árfolyamának alakulására.

2.321 A magyar gyógyszergyártás eredete

21.ábra: A magyar gyógyszergyártás eredete Forrás:Random Capital jövőbe tekintő konferencia 2013

A magyar gyógyszergyártás eredete a KGST-n belüli államonkénti ágazati felosztásból

kifolyólagos gyógyszergyártásra orientált magyar szerepre vezethető vissza. A KGST-n

belül, amely egy tervgazdálkodási rendszer volt, a gyógyszeriparon belül kiemelt szerepe

volt a magyar gazdaságnak.

2.322 A Magyar gyógyszergyártás eredete

22.ábra:Magyar gyógyszergyártás a KGST-n belül Forrás:Random Capital jövőbe tekintő konferencia 2013,belső anyag

2.323 A Richter gyógyszergyártási tevékenysége

23.ábra:Tevékenység Forrás: Random Capital jövőbe tekintő konferencia 2013, belső anyag

Az árbevétel egy jelentős része még a generikus termékek értékesítéséből származik,

amelyek jellemzően a piac olcsóbb termékei közé tartoznak, cél azonban hogy az originális

és biosszimiler termékek aránya növekedjen.

2.324 A Társaság bevételeinek alakulása termékcsoportonként

24.ábra: Árbevétel termékenként Forrás: Random Capital belső anyag 2013

A termékportfólióval kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a Társaságnak érdemes

tovább diverzifikálnia, és új területeket megcéloznia, figyelembe véve a piaci igényeket,

nemzetközi gyógyszeripari trendeket. Emellett a Vállalatnak fontos figyelembe vennie az

egészségüggyel kapcsolatos statisztikai adatokat is, amelybe legfőképp a demográfiai

tényezők, folyamatok tendenciái tartoznak bele.

2.325 A jelen gyógyszergyártási folyamatai

25.ábra:Gyógyszergyártási eljárások Forrás:Random Capital belső anyag

2.3251 Originális fejlesztés 1

26.ábra:Originális fejlesztés Forrás:Random Capital befektetői klub,belső prezentációs anyag

2.3252Originális fejlesztés 2

27.ábra:Az originális gyógyszer kifejlesztése Forrás:Random Capital prezentáció,belső anyag

Richter az originális úton 1* Kutatás-fejlesztés – 1000 laboratóriumi alkalmazott* Árbevétel 13%-a – K+F – originális K+F 50%* Partnerségek (Forest, Watson, Mitsubishi)* Legalább 20 ígéretes origináli projekt

Richter az originális úton 2

28.ábra:Richter az originális úton Forrás:Random Capital prezentáció,belső anyag

A Richter két legígéretesebb készítménye az originális termékek közül a Cariprazine és az

Esmya. Hosszabb távon várhatóan ezek lesznek a legfontosabb exporttermékei a társaság

új piacain.

2.3253 A generikus piac

29.ábra:A generikus piac Forrás: Random Capital prezentáció,belső anyag

A generikus piac alapja a lejárt szabadalmú originális termékek átvételére épül,ebben kulcsszerepe van a nyilvánosságra hozott molekuláris ismereteknek, amelymellett némi fejlesztést is hajtanak végre rajta, az eredmény pedig az olcsó piaciáron értékesíthető készítmény lesz.

2.3254 A szektor aktuális piaci problémái

30.ábra:A gyógyszerpiac gondjai Forrás:Random Capital prezentáció,belső anyag

Globális szinten jelenleg a gyógyszerpiac egyik legnagyobb problémája a régóta a piacon

lévő gyártók számára az ázsiai piaci szereplők megjelenése, amelyek olcsó termékeikkel

elárasztják a világpiacot, ezzel elsősorban azoknak a vállalatoknak jelentenek problémát,

amelyek fejlődő piacokon is működnek, ahol a fizetőképes kereslet jóval alacsonyabb mint

a magasabb jövedelmi viszonyokkal rendelkező régiókban, térségekben, így tehát ezek a

távol-keleti gyártók az ezeken a piacokon régóta működő vállalatoknak jelentenek

konkurenciát.

2.3255 A Stratégiaváltás jelentősége

31.ábra: A Richter a stratégiaváltás útján Forrás: Random Capital prezentáció, belső anyag

A Richter a nemzetközi szektorbeli trendek, piaci elvárások, keresleti igények miatt

megkezdte a kutatási folyamatokat annak érdekében, hogy bioszimiláris gyártóvá váljon,

ezen a piacon is megjelenjen, szerepet vállaljon exportpiacain.

2.3256 A 21.század gyógyszergyártása

32.ábra: A 21.század gyógyszergyártása Forrás: Random Capital prezentáció, belső anyag

A 21.század gyógyszergyártására leginkább az jellemző, hogy míg a múltban az originális,

a jelenben pedig a generikus, a technológiai fejlődés és szemléletmódváltás következtében

a jövőben a biológiai gyártás tendenciáinak iránya felé haladnak a gyártók.

Aktív/inaktív paradoxon

* Elöregedő populáció (Európa, USA, Japán)

* Nyugdíjasok között több a krónikus betegség: jellemző a szívbetegség és tumor

* Egyre kevesebb aktív dolgozó keresi meg egyre több inaktív nyugdíját és

egészségbiztosítását

* A gazdasági válság miatt a kormányok megnyirbálták egészségügyi kiadásaikat

* Árrobbanás az onkológiai gyógyszerek piacán, hiszen a célzott terápiák költsége

exponenciálisan nő Forrás: Random Capital prezentáció tartalma, belső anyag

Mi a gyógyszer?

„Olyan anyag vagy azok keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megelőzése,

felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy

módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak.” Forrás:

1998. évi XXV.törvény Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről 4.§.a

1. Kémiai eredetű hatóanyag

2. Biológiai eredetű hatóanyag

Mi a biológiai eredetű gyógyszer?

Túlnyomóan fehérje/polipeptid alapú termék, melynek hatóanyaga vagy élő

szervezetből származik, vagy élő szervezet állítja elő.

Kémiai készítmény és biosimilar gyógyszer összehasonlítása

33.ábra:Kémiai és biológiai gyógyszer Forrás: Random Capital prezentáció, belső anyag

A technológiai fejlődés következtében a szektor egyre inkább a biológiai eredetű

gyógyszerek kutatásának és gyártásának iránya felé halad.

Bioszimilaritás: Hasonló, de nem ugyanaz

34.ábra: A biológiai és bioszimiler gyógyszerek nem ugyanazok Forrás: Random prezentáció, belső anyag

Miért vonzó célpont a biosimilar gyártás? 8.táblázat

Biológiai gyógyszerek Biosimilarek

A biológiai gyógyszerek drágák Az eredeti árának 50-70%-a

A biosimilarek fejlesztése nagyfokútechnikai felkészültséget igényel

Kevés versenytárs van a piacon

Az USA-ban nem alkották meg a biosimilarforgalmazás törvényi hátterét

A jövedelmező USA piac érintetlen, az Euforgalmazás jó referencia lehet

Forrás: Random Capital prezentáció tartalma,belső anyag

Vezető 15 gyógyszer brand közül 7 biológiai terápia

Gyógyszer Hatóanyag Gyártó Eladások 2014-ben

35.ábra: Vezető biológiai gyógyszermárkák Forrás:Random prezentáció 2015, belső anyag

Az ábrán jól látszik hogy már a szektor legjelentősebb nemzetközi márkái közé tartoznak a

bioszimiler gyártók, amelyek ezen szegmensbeli eladásai hamarosan meghaladhatják az

évenkénti 10mrd $-os forgalmat készítményenként.

Biológiai alapú gyógyszergyártás

36.ábra: A biológiai alapú gyógyszergyártás Forrás:Random prezentáció 2015, belső anyag

A Richter stratégiájával kapcsolatban lényeges kiemelni, hogy 2015-től kezdve kutatás-

fejlesztési tevékenysége révén évente 4-5 bioszimiler terméket fog tudni kifejleszteni.

3. A Richter fundamentális értékelési modellje excel alapján

A Richter értékeltségi szintjének megállapítása, a részvény belső értékének

meghatározása

Ebben a fejezetben a Richter belső értékét fogom meghatározni, amelynek során a vállalat

pénzügyi mutatóit összehasonlítom egy hasonló méretű régiós versenytársával, a szlovén

KRKA vállalatcsoporttal.

A belső értéket, a társaság eredménytermelő képességét meghatározását lehetővé tevő

képlet az összehasonlító hányadoselemzésen alapul, ebben az esetben tehát a Richter és a

KRKA, mint benchmark vállalat gazdálkodási teljesítményének mutatóit hasonlítottam

össze.

Az összehasonlító árazáson alapuló belső érték képlet:

P(richter)= EPS(richter)*(P/E)(krka)*(1+/-d)=134*11,76*0,7=1102Ft adódik.

Ezen eredmény alapján azt gondolhatjuk, hogy jelentősen túlárazott a Richter a jelenlegi

4600-as szinteken, azonban ez a modell jelentősen a benchmark társaság P/E rátájára

alapoz, így tehát figyelembe kell vennünk azt, hogy a Richter számára a 2014-es év az

orosz-ukrán válság miatt rendkívül nehéz volt, aminek következtében adózott eredménye

41%-al csökkent. Saját véleményként úgy gondolom, a D mutató olyan tételeket is

figyelembe vesz, amelyek nem annyira relevánsak a részvény belső értékének

meghatározásakor, ezek közé tartozik a szállítók forgási sebessége, az eszközök forgási

sebessége, az eszközarányos eredmény. Habár a két társaság árbevétele éves szinten

nagyon közel áll egymáshoz, a KRKA jóval nyereségesebb évet zárt az előző év során,

amely miatt magasabb EPS értékkel bír.

Jövedelmezőségi mutatók 9.táblázat

Forrás: Saját munka excelben

Likviditási mutatók 10.táblázat

Forrás: Saját munka excelben

Piaci ráták 11.táblázat

Forrás: Saját munka excelben

A d mutató értékére -30,6%-os ráta jött ki, amely azt jelenti hogy a Richter 2014-es

gazdálkodási tevékenysége ennyivel gyengébb mint régiós versenytársa, a KRKA. Ez

alapján 1102Ft-os belső érték jött ki, amely irreálisan alacsonyabb mint az utóbbi évek

árfolyamsávja, amelyek 3300Ft és 4800Ft között volt. Amennyiben d mutató nélkül

számítjuk ki a vállalat részvényének belső értékét, úgy 1575Ft adódik, amely szintén jóval

elmarad a jelenlegi szintektől. Lényeges megemlíteni, hogy a BVPS, tehát az egy

részvényre jutó saját tőke értéke a 2014-es beszámoló alapján 3014Ft. Így ezen

információk ismeretében, mivel jelenleg 4500-as szinteken forog a részvény, a 1,49-es

P/BV értékeltségi mutató alapján prémiumon forog a részvény, a KRKA is hasonló

értékeltségi szinteken van jelenleg annak tudatában, hogy 60,5€ árfolyamszinteken

kereskednek papírjával. Tehát kijelenthető, hogy ez a modell alapján nem kaphatunk

valósághű belső értéket a részvény valós értékére vonatkozóan. Abból a szemléletmódbeli

megközelítésből érdemes kiindulni, hogy a részvényesek számára az értéket a vállalat

jövedelemtermelő képessége jelenti/adja, amely számukra a rendszeres bevétel, az osztalék

a hozamérték elve alapján. A Richter 2014-es üzleti éve után 33Ft osztalékot fizet

részvényenként, amely elég alacsony az előző évi 57Ft-os szinthez képest. Az osztalék

mértékéből kiindulva az alkalmazható képlet: P=Div/(r-g)=33Ft/(3%-2%)=33Ft/(0,03-

0,02)=3300Ft

r-elvárt hozam, g-növekedési ráta

Tehát a részvény belső értéke a 2014-es év után fizetendő osztalék, továbbá az elvárt

hozam és növekedési ütem alapján 3300Ft. Ehhez képest jelenleg erősen túlértékelt

szinteken forog a részvény árfolyama. Ez a kijelentés, mint értékelés különösen igaz annak

tudatában, hogy a vállalatértékelés során a hozamértéktan a meghatározó, hiszen egy

vállalat stratégiai befektetői évekre, évtizedekre fektetnek be adott szektorok szereplőibe,

ez idő alatt pedig nem tesznek szert árfolyamnyereségre, hiszen nem adják el

részesedésüket, befektetésük hozadéka kizárólag az osztalék. Tehát kijelenthető, hogy

kizárólag a pénzügyi beszámolók alapján nem lehet meghatározni azt, hogy a piac miként

fog értékelni egy részvényt, hiszen a vállalat működésére ható fejlemények azok,

amelyeket igazán beáraz a piac, hiszen a befektetők a vállalat jövőjét veszik meg a

tőkepiacon.

4. A Richter technikai elemzése

4.1 Japán gyertyaalakzat

Az alábbi grafikonon a Richter árfolyamgörbéjének ábrázolása látható japán gyertyákkal

2014 utolsó negyedévétől, október 1-től 2015 április 20-al bezárólag.

A grafikonon jól látszik hogy ősztől egy folyamatos korrekciós szakasz volt megfigyelhető,

ezt a trendet az orosz-ukrán konfliktus indította el, hiszen mindkét ország a Richter komoly

exportpiacának számít. A zuhanás október 10-től a 4000-es szintektől egészen január 20-ig,

a 3300-as szintekig tartott, ezt követően a működési környezet is javult, emellett pedig

pozitív hírek érkeztek az Esmyaval kapcsolatban. Jól látszik az ábrán hogy a 3400 körüli

szinteken meglehetősen magas a kereskedési forgalma a papírnak db-ban kifejezve.

37.Ábra Japán gyertyák Forrás:Saját munka excel ábrázolás

4.2 Bollinger-szalag

E V

38.ábra Bollinger-szalag Forrás: Saját munka excel ábrázolás A Bollinger szalag alapján megállapítható, hogy 2014 utolsó negyedévétől kezdve egészen

2015 januárjáig folyamatosan eladási jelzést mutatott az indikátor, majd a 3300-as

mélypontot követően folyamatosan emelkedik az árfolyam. (Az ábrán azért nem látszik

hogy elérte a 3300-as szintet, hiszen az ábra záróárfolyamok alapján van megrajzolva, idén

január 2. felében azonban elérte ezt a szintet, ezt mint minimumárat megtekinthetik a Bét

honlapján a Richter kereskedési adatainál).

4.3 MACD

MACD

E

VV E V

39.ábra:MACD Forrás:https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/elrugaszkodott-a-richter

Az MACD (Moving Average Convergence Divergence) indikátorral kapcsolatban érdemes

megjegyezni, hogy habár exponenciális mozgóátlagok kombinációjából áll, amely miatt

jóval hatékonyabb mint az egyszerű mozgóátlag, azonban még így is viszonylag későn ad

eladási vagy vételi jelzést, ezen a grafikonon is jól látszik, hogy általában 1-2 hét késéssel

ad jelzést ez az indikátor, azonban előnye hogy megbízható jelzéseket ad, szinte sosem ad

fals jelzéseket. Ezen a grafikonon 2012 júliusától 2015 április első feléig láthatóak a

MACD jelzései, látszik hogy 2012 őszén eladási jeltést adott az indikátor, amely mögött az

állt, hogy a Richter kiesett az MSCI indexből, ennek következtében a piaci hangulat nem

volt kedvező a társaság jövőképébe vetett hit miatt. Ezt követően 2013 tavaszától

fokozatosan erősödött a papír, júliustól különösen, amikor a split, az 1:10 arányú

felaprózás következtében látványosan nőtt a részvény forgalma. Ez is mutatja, hogy a

trendeket a vállalat jövőjére vonatkozó hírek határozzák meg, a technikai indikátorok

ezeket képezik le, valójában azonban a befektetői hangulaton van a hangsúly. Fontos

észrevenni, hogy 2014 januárjától március közepéig a 4800-as szintekről egészen 3400-ig

esett a papír kurzusa, közben a MACD és az RSI is folyamatosan eladási jelzést adott.

4.4 RSI (Relatív piacerősség index)

40.ábra: RSI Forrás:https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/elrugaszkodott-a-richter

Az ábra azt mutatja, hogy 2014 őszétől az újrakezdődő orosz-ukrán válság miatt a júliusi

esést követően ismét lejtőre került az árfolyam, az RSI eladási jelzést is adott, tavaly ősztől

egészen január közepéig fokozatosan esett a Richter kurzusa, az RSI azonban már

E V

december 2. felétől jelezte a túladottságot. Ezáltal tehát a papír közelített a vételi zónához,

amely fordulatot jelzett előre, ez akkor meg is történt, hiszen január 2. felétől egyre inkább

a vevők kerültek fölénybe, így február végére a papír árfolyama már el is érte a 4000-es

szinteket, amelyet egy visszafelé korrigáló teszt követett, de ezután tavasz közepére

elsősorban a pozitív vállalati fejleményekre vonatkozó hírek, fejlemények miatt

megközelítette a 4300 szinteket.

Tehát a technikai elemzésről megállapítható, hogy alapvetően értékalapú befektetők

számára is hasznos lehet, hiszen tud megerősítő jelzéseket adni a trendek irányairól a

közeljövőt illetően, így a pontos be és kilépő szintek meghatározására alkalmas eszköz

lehet. Az egyik legfontosabb azonban mindig felismerni azt, hogy a piaci hangulatot mi

határozza meg, ennek következtében pedig az egyes árfolyamszintek milyen lélektani

hatást gyakorolnak a szereplőkre. A piaci hangulat jelentősen meghatározza a befektetők

döntéshozatalát, a szereplők általában a jövőről alkotott képe alapján döntenek, továbbá a

rendelkezésre álló információk megítélése alapján.

RSI ábrázolása látványosan

41.ábra: RSI Forrás: Saját munka excelben ábrázolva

A relatív piacerősség index a részvény piacán az adott kereskedési napokra vonatkozó

nyitó és záró adatokra épül, meghatározásához elsőként a relatív erősség értékét kell

kiszámítani a 14 napi felső és 14 napi alsó zárás hányadosából, ezt követően pedig a relatív

piacerősség indexet 1-(1/(1+relatív erősség) képletből adódik. Ezáltal megkapjuk hogy a

részvény piacán mennyire áll a vételi és eladási szintekhez közel. Általában a 0,8-0,2-es

arányt alkalmazzák, azonban a fenti esetben ezen az előre meghatározott szinten nem lett

volna semmilyen jelzés, így ez alapján a 0,3-as szintet jelöltem ki vételi, a 0,7-t eladási

szintnek. Így tehát mint a grafikonon látszik jóval több vételi mint eladási jelzést láthatunk.

Ha 0,6-0,4-es felosztást alkalmaztam volna, jól látszik hogy sokkal több jelzést lehetne

ezáltal kapni, de ez közül számos fals, tehát nem helyes döntéstámogató jelet

eredményezne

5. A Richter befektetésértékelése

5.1 Alapelvek, vállalat kiválasztási szempontok

Egy részvény befektetésértékelésekor figyelembe kell venni a számszerű információk

mellett olyan számszakilag nem mérhető tényezőket is, amelyek a vállalat

gazdálkodásának jövőjét meghatározzák, hosszú távon jelentős hatást gyakorolnak a

társaság adott szektoron és piacon belül betöltött szerepére. Az egyik ilyen szempont a

személyi kérdések témaköre, amelyeket a tőkepiaci elemzők kevésbé szoktak górcső alá

venni. Úgy gondolom, fontos szempont az, hogy milyen személyek vannak jelen a társaság

döntéshozó szerveiben, hiszen a vállalat stratégiáját és annak megvalósítását ők viszik

véghez, ők gazdálkodnak a vállalat vagyonával, amely a közgyűlésen részt vevő

részvényesek tulajdonát képezi. A befektetők érdekeit figyelembe véve tehát

megvizsgálandó szempont az, hogy vajon a vállalat javát szolgálják-e a felsővezetők

döntései, azok összhangban vannak-e a főrészvényesek, a stratégiai befektetők hosszú távú

céljaival. Lényeges kérdés annak megítélése, hogy a felsővezetés elkötelezett-e az

átlátható, transzparens, korrekt működés iránt. A gyakorlatban annak van komoly

jelentősége, hogy a közgyűlés olyan igazgatóságot válasszon, amely a részvényesek

érdekét képviseli, továbbá a felügyelőbizottsággal együtt rendszeresen ellenőrzi a

menedzsment munkáját. Az igazgatóság legfőbb szerepe a hosszú távú stratégiai célok

kijelölése, amelyet a menedzsment hajt végre az operatív munka megvalósításával. Az

aktivista befektetők, akik szerint lényeges szempont még az is, hogy az igazgatóság és a

menedzsment ne játszon össze. Az aktivista befektetők azzal a céllal vásárolnak

részesedést egy vállalatból, hogy annak irányításába beleszóljanak, nagyon gyakran

igazgatósági tagot is delegálnak, igyekeznek tulajdonostársaikat meggyőzni terveikkel, így

azonos érdekből szavaznak a közgyűléseken, céljaikat igyekeznek véghez vinni. Fontos

szempont számukra az is, hogy a igazgatóság elnöke, aki egyben a társaság elnöke is, ne

legyen egy személy a vezérigazgatóval, lehetőleg túl jó barátok se legyenek, hiszen így

rövidtávú céljaikat előbbre tarthatják mint a társaság egészének céljait. Ezért fontos lehet

egy befektető számára akár a társaság javadalmazási politikájának, gyakorlatának elemzése

is, amely alapján jó döntést hozhat annak érdekében, hogy vajon megfelelő személyek

állnak-e a vállalat élén. A másik fontos szempont pedig, amit fontos figyelembe venni az,

hogy a társaság tulajdonosai körét kik alkotják, milyen befektetőkból tevődik össze. Ha

több jó hírnevű alapkezelő, intézményi befektető köztük van, akkor az bizalmunknak

joggal adhat alapot. Fontos szempont tehát megvizsgálni a tulajdonosi struktúrát, a legjobb

ha egy befektetői kézben sem összpontosul teljes irányítási hatalom, a világ legnagyobb

vállalatai, mint az Apple, Exxon Mobile, Coca-Cola esetén előfordul hogy a legnagyobb

befektető 3-5%-nyi részesedéssel, szavazati hányaddal rendelkezik. A hazai és nemzetközi

tőzsdéken is előfordulnak olyan vállalatok, amelyek esetén jellemző hogy kevés az állandó

tulajdonos, vagy túl magas a közkézhányad, és az jellemzően kisbefektetőkből tevődik

össze. A társaság felsővezetése ebben az esetben gyakran visszaél pozíciójával, hiszen a

kisbefektetők miatt elaprózott a befektetői kör, akik nem állnak ki egységesen érdekeikért.

Az intézményi befektetőkkel kapcsolatban érdemes figyelni azok tőkepiaci műveleteit, és

felfigyelni azokra, hiszen gyakran alapos indokkal tesznek lépéseket, például adják el

részesedésüket egy adott vállalatban, és ha több stratégiai befektető így tesz, akkor

feltételezhető hogy adott társasággal komoly problémák vannak. Az Enron botrány egy jó

gyakorlati és valósághű példa a személyi kérdések, vállalatvezetés és a bizalom

összefüggésének kapcsolatára nézve, tanulságos eset az üzleti élet, vállalati gazdálkodás,

befektetői kapcsolatos témakörben. Legfőbb üzenete a jelenkorra nézve az, hogy akik a

múlt hibáiból nem tanulnak, arra ítéltetnek hogy ismét átéljék azt. (ez utóbbi Ben Graham:

Az intellingens befektető 2013, 4.oldal Santayana idézete)

5.2 A Richter társaságirányítása

A Richter, mint a hazai tőzsdén jegyzett vállalat esetén elkülönül egymástól az elnök és a

vezérigazgató személye, amely a hazai gyakorlat alapján egy személy a MOL és OTP

esetén, amelyek ettől függetlenül transzparens, jól átlátható működéssel jellemezhető

társaságok. A Richter elnöke William de Gelsey, vezérigazgatója Bogsch Erik, előbbi

szereplő korábban több jelentős befektetési társaság igazgatóságában is jelen volt, Bogsch

úr pedig kutató vegyészmérnökként még a rendszerváltás előtt, a '70-es években is a

társaságnál dolgozott. Az igazgatóságnak emellett tagja Prof.Dr.Vizi E. Szilveszter

akadémikus, Christopher William Long diplomata, Lantos Csaba. A Társaság

Felügyelőbizottságának elnöke pedig Dr. Chikán Attila, aki egyben az Audit bizottság

elnöke is, aki mellett Méhész Tamásné, az S&M Economix Kft ügyvezetője okleveles

könyvvizsgálóként is tagja a Felügyelő és Audit bizottságnak, aki több gazdasági társaság

bejegyzett könyvvizsgálója. A társaság 2/3 részben külföldi intézményi, 1/3-adban pedig

belföldi tulajdonosok kezében van, legfőbb részvényese a nyugdíjpénztári rendszer

átalakítását követően magyar állam 25,25%-al, legjelentősebb külföldi befektetője pedig

az Aberdeen Asset Management, amely egy elég jó hírnevű befektési alapkezelő.

5.3 A Stratégiai döntéstámogatás eszközrendszere

A vállalat, mint befektetési alternatíva értékelésekor fontos figyelembe venni a működés

milyenségét meghatározó tényezőket, a teljesítményre hatást gyakorló körülményeket,

hiszen ezek szerepe rendkívül szignifikáns a gazdálkodás teljesítményét illetően. A külső

környezet jelentősége különösen fontos egy olyan exportorientált vállalat esetén, mint a

Richter Gedeon. Megfigyelésem szerint általánosságban igaz ezen Társaság esetén is a

kijelentés, miszerint hiába kiváló egy vállalat stratégiája és termékportfóliója, ha a

működési környezetével problémák vannak, így a piaci kockázat rendkívül magas. A

Richter számára a FÁK országok nagyon fontos exportpiacot jelentenek, különösen

Oroszország, így a tavalyi év során a romló orosz gazdasági teljesítmény és a gyengülő

rubel rendkívül negatív fejleményként volt értékelhető a vállalat számára. Emellett

természetesen a nemzetközi pénzügyi folyamatokat is figyelembe kell venni, főleg a

gazdasági-tőkepiaci ciklusokat, amelyek a központi bankok monetáris politikájához

kapcsolódnak, hiszen ezek a devizaárfolyamokra és azon keresztül a világgazdaság

teljesítményére is kihatnak. Egy olyan exportorientált vállalat teljesítményére, mint a

Richter, komoly hatást gyakorol a devizaárfolyamok változása, éppen ezért arra kell

törekednie, hogy ne legyen túlságosan kitéve az orosz piacnak, így tehát a stratégiájában

fontos szerepe van az új piacokra való penetrációnak.

A vállalat teljesítményére ható tényezőinek még részletesebb elemzéséhez érdemes

elvégezni olyan döntéstámogató elemzéseket, mint a BCG mátrix, SWOT elemzés, PEST

elemzés.

5.31 A Richter SWOT elemzése

Belső befolyásolható Külső nem befolyásolható

Erősség: a stratégia részét képezi az innováció,a piaci, társadalmi igényekre alapozó K+Ftevékenység, kiterjedt értékesítői hálózat, jószakmai partneri kapcsolatok, komoly éshatékony kutatóbázis, kiváló szakembergárda, jóhírnév; komoly előnye a társaságnak, hogy aCariprazine-t szabadalom védi 2027-ig, amelyetígy a generikus gyártók nem másolhatnak mégjó ideig nem másolhatnak

Lehetőség: új piacokra való behatolás, mástermékszegmensek, készítmények fejlesztése,befektetői kapcsolatok bővítése, a Cariprazinebevezetése az USA-ban komoly lehetőség, melymár folyamatban van, hiszen a Richter partnere,az Actavis több milliárd $-os lehetőséget lát atermékben, ezekből azonban még évek múlvalesz jelentős bevétel. Emellett az Esmya továbbifelfutása is várható a nyugati piacokon, de abővüléshez még idő kell, jelenleg közel 40m €az árbevétel a termék nyugat-európai piacain.

Gyengeség: a vállalatnak jobban kellenereagálnia a társadalmi, demográfiaitrendekre,hiszen legfőbb piacainak korfája aztmutatja, hogy egyre inkább emelkedik atársadalom átlagéletkora, így különösen fontosezen korosztályok számára készítményeketfejleszteni; mivel az orosz-ukrán krízis 2014eleje óta várható volt, ezen piacok miatt fedezetiügyleteket kellett volna alkalmaznia, azonbankijelentette a társaság hogy egyetlen piacon semalkalmaz fedezeti ügyleteket, pedig bizonyosesetekben ez kifejezetten előnyös lehetexportorientált vállalatok számára.

Veszély: kelet-európai exportpiacok negatívteljesítményű gazdaságai miatt kedvezőtlenkülső működési környezet, hiszen továbbra is azárbevétel magas, 30% körüli hányada ezentérségből származik; emellett minden piacon kivan téve az esetleges kedvezőtlendevizaárfolyamok alakulásának, adevizaárfolyam kilengés, mint tőkepiaci külsőveszélyt csak fokozhatja hogy fedezetiügyleteket nem alkalmaz a társaság, amelybizonyos esetekben előnyös, főleg instabilexportpiacok esetén, stabil piacoknál azonbannem szükséges alkalmaznia; ezen felül veszélytjelenthet még a vaklicit bevezetése

A Cariprazine USA-ba történő bevezetésével a Richter egy több mint 20mrd $-os piacra

kerülne be, ehhez pedig partnerével, az Actavissal együtt minden esélye megvan erre.

Jelenleg a készítmény még tesztelés alatt áll, azonban várhatóan a pozitív eredményeket

követően az FDA (az USA élelmiszer és gyógyszerügyi hivatala) engedélyezni fogja a

termék forgalomba hozatalát.

A Richter ezen termékét természetesen nemcsak az USA piacán szeretné forgalmazni,

tervben vannak más piacok is, az ideggyógyászati készítményeknek komoly felvevőpiacai

vannak nemzetközi szinten.

Mekkora árbevétel növekedést eredményezhet a Cariprazine a Richter 2014-es

értékesítéséhez képest?

42.ábra:A Cariprazine jövője Forrás:https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/milliardokat-erhet-a-richter-

csodagyogyszere

A Cariprazine tehát jelentősen hozzájárulhat a Richter részvényesi értékének növeléséhez.

5.32A Richter mint befektetési cél BCG mátrixa

A következő BCG mátrix 2 paramétert vizsgál egy részvény befektetés esetén: a részvény

befektetéssel elérhető hozamát, továbbá annak hosszabb távú tartásából származó

jövedelmét, az osztalékot.

43.ábra:BCG Forrás:http://profitline.hu/hircentrum/hir/288293/

A Richter ezen modell alapján a kérdőjel kategóriába tartozik, hiszen rendkívül alacsony

osztalékot fizet előző üzleti éve után.

5.33 Porter modell

Richter

44.ábra:Porter modell Forrás:www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Kornyezetstragtegia/

A Richter mivel olyan piaci szegmensekben tevékenykedik, amelyen kevés piaci szereplő

van, ezért a világ legnagyobb gyógyszergyártói, mint a Bayern, Sanofi, Roche nem

tartoznak a konkurensei közé, hiszen a vállalat résszegmenseket jelentő termékek piacán

van jelen. A helyettesítő termékek jelenthetnek veszélyt a társaságra nézve, ezek közé

gyógyterápiák, alternatív gyógymódok tartoznak.

5.34 PEST elemzés

A Pest elemzés a Társaság külső működési környezetének az elemzése, ezek jelentősen

meghatározzák a vállalat gazdálkodásának teljesítményét, eredményességét. Ezek közé a

politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai tényezők tartoznak.

Politikai tényezők

A politikai tényezők közé a kormányzat működésének stabilitása, kiszámíthatósága

tartozik. Hazánkban elég stabilak a politikai viszonyok, Richter külpiacai közül azonban a

kelet-európai meglehetősen problémás, ennek következtében magas az országkockázata is

a térségnek, a politikai tényezők kihatnak a gazdasági problémákra is. A Richter számára

egyelőre ez a térség miatt vannak jelentős működési kockázatok, azonban a társaság

törekszik arra, hogy a többi stabil piacáról minél magasabb árbevétel származzon, ezáltal

az orosz és ukrán piac súlya csökkenjen.

Gazdasági tényezők

A gazdasági tényezők közé az exportpiacok gazdasági növekedése, makroökonómiai

tényezői tartoznak. Fontos szempont a fenntartható GDP bővülés, továbbá a

gazdasápolitika szerepel. A Richter számára ezen tényezők közül meghatározóak a

devizaárfolyamok, ezek közül érdemes a Rubel árfolyamát górcső alá venni:

45.ábra:USD/RUB árfolyam Forrás:https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/elrugaszkodott-a-richter

Kijelenthető, hogy a Richter profitja a Rubel és a Hrivnya miatt esett annyira vissza a

tavalyi év során.

Érdemes figyelemmel kísérni a RUB/HUF árfolyamának alakulását is:

46.ábra:RUB/HUF Forrás: http://www.xe.com/currencycharts/?from=RUB&to=HUF&view=1Y

Társadalmi tényezők

A társadalmi tényezők közé a Richter szempontjából a leginkább fontos szempont a

demográfiai viszonyok, változások alakulása tartozik. A Társaságnak figyelembe kell

vennie az egészségügyi tényezők alakulását, az előforduló betegségekről információkkal

kell rendelkeznie, emellett tisztában kell lennie azzal is, hogy az állami kézben lévő

egészségügy milyen készítményeket támogat, az orvosok milyen összetevőket tartalmazó

gyógyszereket ajánlanak pánienseiknek. Fontos szempont emellett még a demográfia

részét képező korfa alakulása is, amely a Richter valamennyi működési környezetében

hasonló, hiszen Európából származik a bevétel döntő hányada, így mindenképpen annak

tudatában kell stratégiáját kialakítania, hogy tudatosul a döntéshozókban a fokozatosan

növekvő átlagéletkor, amely az egészségügyi folyamatokra is hatással van.

A következő ábrán szemléltetem Magyarország 2015. január 1-i viszonyait jellemző

korfáját:

47.ábra: Magyarország korfája Forrás:https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html

Hazánk lakossága 2015.január 1-jén KSH adatok alapján 9 821 245 fő volt. A honlapon az

interaktív korfa bemutatja, hogy a lakosság számának lassú és fokozatos csökkenésével a

társadalom átlagéletkora egyre inkább növekszik.

Technológiai tényezők

A Vállalat korszerű kutatólaboratóriummal rendelkezik, amely modern eszközökkel van

ellátva, továbbá emellett ami még fontos tényező, az a jövőbeni rendelkezésre álló

szakembergárda, ehhez pedig adottak a jó oktatási színvonalú egyetemek, amelyek

biztosítják a szakemberutánpótlást a társaság számára, ez utóbbi azonban már részben

társadalmi, demográfiai tényező.

A Richter mint befektetési alternatíva értékelése

Jómagam úgy vélem, hogy a piaci szereplők tisztában vannak azzal, hogy a Richter

számára a 2014-es üzleti év a kedvezőtlen működési környezet miatt volt rendkívül nehéz,

a tudatos befektetők tisztában vannak azzal, hogy a Richter stratégiája kiváló,

termékportfóliója piacképes, ezért jómagam úgy gondolom, hogy a 2014-es év kedvezőtlen

eredményeinek hatása már kiárazódott a papírból, így jelenleg az utóbbi időszak

fejleményeinek ismeretében a jövőre vonatkozó várakozások, az ígéretes jövőkép

határozzák meg a Társaság árfolyamának alakulását. Azonban a jelenlegi 4600-as szinteket

kissé magasnak tartom, hiszen ez P/BV alapon már 1,5-es mutatót jelent, a jelenlegi

helyzetben úgy gondolom, hogy a negyedéves jelentés a még jelentős kelet-európai

kitettség miatt nem lesz túl kedvező, bár a társaság már túl van a profitwarning nehezén,

így amennyiben a 4000-es szintek alá beesne az árfolyam, abban az esetben érdemes

vételekkel próbálkozni. Tehát a 4000 körüli szinteken tartom igazán vonzó befektetési

alternatívának a Richter Gedeon Nyrt papírjait. Összegzésül pedig úgy gondolom, ha most

kellene címet választani a szakdolgozatnak, a Richter befektetésértékelése lenne, hiszen a

technikai és a fundamentális elemzés mellett van egy 3. elemzési műfaj, a piaci, befektetői

hangulat elemzés.

Tehát az AJÁNLÁS: VÉTEL 4000 körüli szinteken, a jelenlegi árfolyamszint

túlárazott.

Összegzés

A részvénypiacon a befektetés és a spekuláció műfajának megkülönböztetése

A tőkepiacokon a tranzakciók mögött döntési mechanizmusok, stratégiák állnak, amelyeket

a kockázatvállalási kedv mellett a jártasság, rátermettség és kereskedési kedv határozzák

meg. A spekuláns kategóriába tartozó tőkepiaci szereplők jellemzően aktívan kereskednek,

piaci hangulat és várható fejlemények, hírek alapján hoznak döntéseket, a kereskedést

gyakran játéknak fogják fel, nem kizárólag anyagi motivációból hajtanak végre

tranzakciókat, komoly hangsúlyt fektetnek az időzítésre. A jelenlétük fontos a piac egésze

számára, hiszen a spekulánsok műveleteikkel biztosítják a piacokon az állandó likviditást,

hatalmas forgalmat generálva nap mint nap. A spekulánsok célja rövid időtávon minél

nagyobb nyereség elérése, természetesen megfelelően kezelve a kockázatot, hisz gyakran

arra törekszenek, hogy adott hozamszintet a lehető legalacsonyabb kockázati faktor mellett

érjenek el, vagy adott kockázati szinten a lehető legígéretesebb hozamlehetőségekre

igyekszenek szert tenni. A spekulánsok árközpontúak, természetesen figyelembe veszik a

fundamentumokat, makrogazdasági folyamatokat, azonban mivel gyakran napi szinten,

akár csak pár órára vesznek fel pozíciókat, ezért elsősorban az árfolyamokból indulnak ki.

Hozzá kell tenni, hogy ezen piaci szereplők jelentős része igyekszik érzékelni, felismerni a

globális tőkepiaci és világgazdasági folyamatokat és azok irányait, a fejleményeket

értelmezni mint pl a jegybanki bejelentések, GDP-vel kapcsolatos információk és más

gazdasági adatok, azonban az ezen adatok, fejlemények által indukált, gerjesztett piaci

hangulat helyes értelmezését igyekeznek profitszerzési célra felhasználni. A tőkepiacon

jelenlévő másik kategóriát képező szereplők a befektetők, akik elsősorban nem az aktuális

piaci árfolyamból és hangulatból és gyakran csak ideig-óráig tartó trendek irányaiból,

hanem a valós, mögöttes értékből indulnak ki, hiszen értékalapú szemlélet, megközelítés

jellemzi őket. Az értékalapú szemlélet az alapján hoz döntést, hogy megvizsgálja milyen

értéket kap a kifizetett árért, árfolyamért cserébe. Ez a befektető egy tőkepiaci

instrumentumra úgy tekint, mint egy üzletrészre egy társaságban, amelynek ő is

tulajdonosa, olyan szemléletből közelíti meg a vállalatot, amely hosszú időn keresztül

folyamatosan jövedelmet termel. Warren Buffett, a Berkshire Hathaway elnöke ezen

szemléletmód alapján tekint a tőkepiacokra, csakúgy mint Benjamin Graham, akit

mesterének tekint. Graham állításai beigazolódtak, hiszen számos tőkepiaccal kapcsolatos

bölcs meglátást foglalt bele könyvébe, akik pedig ezt figyelembe vették és e szerint hozták

meg döntéseiket, azok nem bukták el pénzüket a 2002-es internetbuborék esetén, továbbá

nem fektettek olyan vállalatokba, amelyek ingoványos lábakon álltak. A történelem

Grahamet és Buffettet igazolta, amely egy járható út, egy kitaposott ösvény amelyen

számos sikeres befektető már évek óta menetel. A két stílusnak, mint műfajnak tehát

alapvetően más a szerepe, mindkettőre szüksége van tőkepiacoknak, mindenki döntse el a

saját maga stílusának, attidűdjének azonosításával, melyikbe tartozik, természetesen akár

mindkettőbe is lehet egyszerre, hiszen alapvetően befektetői beállítódású, alapértékeket

valló piaci szereplők is gyakran spekulációra szánhatják el magukat, elsősorban a

sikerélmény és a játék izgalmának átélése céljából. Ebbe a kategóriába tartozik a hazai

tőzsdén jegyzett Plotinus Holding elnökének szemléletmódja is, aki ez alapján hoz

döntéseket és fektet nemzetközi tőkepiaci instrumentumokba. Mindkét műfajt tudatos

hozzáállással lehet sikeresen alkalmazni a gyakorlatban, elmondható tehát hogy ez

valójában a döntések tudománya, amely kifejezés, jelző természetesen még sok más

területre igaz az életben.

Az egyik legfontosabb alapelv mindenképp az, hogy minél olcsóbb egy részvény

árfolyama, annál kevésbé kockázatos venni belőle, és minél drágább, annál kockázatosabb,

feltéve természetesen, hogy nem a társaság hibás döntései, hanem az aktuális gazdasági

ciklus miatt van alulárazva a részvény a piac által. A piaci folyamatok működésének

megértéséhez a gazdaság és a tőkepiac ciklusok szerinti működésének helyes értelmezése

szükséges. A lényeges alapelv azonban az, hogy az értékalapú befektető a vállalat értékét,

annak jövedelemtermelő képességét, gazdálkodási tevékenységét veszi figyelembe, így

nem az ideig óráig tartó árfolyammozgásokra alapoz, hiszen tisztában van azzal, hogy az

aktuális piaci árfolyam a hangulat függvénye, egész pontosan annak hogy a vevők és az

eladók alkudozása alapján éppen milyen árszinteken köttetnek ügyletek, hiszen az ajánlati

könyvben minden piaci szereplő láthatja hogy adott árfolyamszinteken hány db-t akarnak

venni vagy eladni. Végezetül, a buborékokkal kapcsolatban, amely összefügg a

tőkepiacokra jellemző tőkeáttételes ügyletekkel kapcsolatban azt szeretném kifejteni, hogy

a piaci hangulattal együtt ezek is felelősek a tőkepiaci légvárak (a buborék más

kifejezéssel) kialakulásáért, amelynek alapja, hogy adott instrumentumok tőkepiaci árazási

szintjét nem indokolja a mögöttes gazdasági teljesítmény, így ezek előbb-utóbb

kidurrannak. Benjamin Graham szerint „a befektetési művelet mélyreható elemzés alapján

a befektetett tőke biztonságát és megfelelő hozamát ígéri. Az ezeknek a követelményeknek

nem megfelelő műveleteket spekulációnak tekintjük.” (Ben Graham:Az intelligens

befektető 2013) Ha valaki mindössze technikai elemzés alapján vesz Richter részvényt, az

spekulál. Ha valaki pusztán azért vesz Richtert, mert szerinte az jó cég, az szintén spekulál.

Ha valaki azért vesz Richter papírt, mert ő a Richter alkalmazottja és ennek tudatában úgy

látja, hogy a vállalat komoly jövő előtt áll, de a számviteli adatokat már nem elemzi, ő

szintén spekulál. Ha azonban valaki azért vesz Richtert, mert elemezte az elmúlt évek

jelentéseit, tisztában van a tőkepiac működésével, ismeri a befektetésértékelési

módszereket, konkrét stratégia alapján fektet be, továbbá a vállalat tulajdonosának tekinti

magát és nincs időbeli korlátja a papír tartásának, ő minden bizonnyal befektető!

Gondolataimat azzal zárnám, hogy a tőzsde nem zéró összegű játék, hiszen nem azt

nyerjük meg, amit valaki más elveszít. Fontos észrevenni, hogy hosszútávon és közvetve a

vállalatok gazdálkodásából származó nyereséget nyerjük meg. Habár a piaci árfolyam

rövidtávon volatilis lehet, azonban hosszútávon tükrözi a társaságok gazdálkodásának

teljesítményét. A piac végül mindenképp az érték irányába halad.

Irodalomjegyzék

Portfólió füzetek: Technikai elemzés egyszerűen 2011

Soros György: A pénz alkímiája 1991

André Kostolany: A pénz és a tőzsde csodavilága 1984

Kecskeméti István: Befektetések a technikai elemzés segítségével 2006

Robert Hagstrom: Warren Buffett portfólió 2001

Benjamin Graham: Az intelligens befektető 2013

http://193.6.12.228/uigtk/uipz/index.html

KBC Equitas webinárium: Haladó technikai elemzés 2014 – belső anyag

http://www.randomcapital.hu/randomvalosag_usa.html

Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter

%20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf

http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon

%20sajt%C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf

http://static.randomcapital.hu/pdf/fund/Richter_2015.02.1.pdf

http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-

Konszolidalt-beszamolok-2014.pdf

http://www.richter.hu/huHU/Befektetok/jelentesek/Negyedevesjelentes/RCH150209QR01

H.pdf

KBC Equitas elemzési hírlevél 2015.02.11Random Capital jövőbe tekintő konferencia, belső anyag

https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/milliardokat-erhet-a-richter-csodagyogyszere

https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/elrugaszkodott-a-richterwww.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Kornyezetstragtegia/

http://profitline.hu/hircentrum/hir/288293/

http://www.xe.com/currencycharts/?from=RUB&to=HUF&view=1Y

https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html

Angol nyelvű összefoglaló

The fundamental and technical analysis of the Richter Gedeon stockIn this short study, in the first part of the paper I mentioned the most important features and

theses of the technical and fundamental analysis, so what are the basic approaches of them,

what are the determining principals of them, and the potential application metods of them,

and to summarize it, I wrote about the use them together in a framework. In the second part

of the study I showed some concrete technical indicators in the example case of the Richter

Gedeon stock. In the third part of the study I mentioned the key figures of the corporation

and I compared with the rival companies. In the fourth part of the paper I wrote about the

strategy of the corporation, about the production and products of the company and

mentioned the research and development activity, also the export markets and in some

chart I showed the investment possibilities. In my opinion if someone buy a share so by

this transaction the person also buy a part of property of a corporation and buy the future of

the company and the sector. We need to analyse the market demand for the products of the

company, and the processes of the macro factors and indicators which determine the

results, such as the exchange rates of foreign currency if the company is exporter, so the

operation environment is very important, which can be influenced by the economic policy

and another source of the risk is the geopolitical mechanism, for example the russian and

ukrainien crisis, so these factors prove that the macro environment of the company can

determine the future of the corporation. The main important purpose of this study is to

determine the two different market participant, the investor and the speculator. These

participants are absolutely different from each other, because their aspect and approach are

based on other things. So the speculator generally consider the prices on the market, and

try to make an optimal decision in order to make profit based on the market moody. The

speculators consider the financial and economic policy news, the current market trends,

and the direct of the capital instruments prices and try to make profit from their positions.

The segment of the investors is another type of market participants because this category

contains another aspects and principles. They analyse the real value of the instruments, and

the potentials of the items. The most important approach of the investors is the determining

of the internal value of the financial instruments and they concentrate for the future, they

look for cheap undervalued shares by the market. They password is the value based

approaching. To summarise it, both of them are needed in the market, so the speculators

provide the constant liquidity in the market, the investors provide the long term capital and

liquid money for the corporations.