a rák elsôdleges megelôzésének elmélete és gyakorlatahuon.hu/2007/51/1/0007/0007a.pdf · a...

Krompecheremlékelôadás

© MagyAR ONKOLÓGUSOK Társasága www.WEBIO.hu Magyar Onkológia 51. évfolyam 1. szám 2007 7

A rák elsôdleges megelôzésénekelmélete és gyakorlataKrompecher emlékelôadás, 2006

Tompa Anna

Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet, Budapest

A rákprevenció elsôdleges célja, hogy megakadályozza a rákkeltôk szervezetbe kerülését. Miután azalacsony dózisok miatt valódi toxikus hatásokkal nem kell számolni, a klasszikus toxikológiai módsze-rek nem alkalmasak a rákkeltôk korai hatásainak kimutatására. A szervezetet ért rákkeltô vegyi expo-zíciókra a sejtmagon belül legérzékenyebben a kromatinállomány reagál. A környezeti, munkahelyirákkeltôk DNS-károsodásokat, kromoszóma-rendellenességeket és mutációkat okozhatnak, amelyekelôre jelzik a daganatok kialakulásának veszélyét. Ilyenkor a beavatkozás két oldalról lehetséges. Egy-részt igyekszünk a kiváltó ágenst a környezetbôl eltávolítani (primer prevenció), másrészt a szomati-kus mutációk eliminációját elôsegítjük (kemoprevenció). Ez utóbbi folyamot más néven aktív preven-ciónak is nevezzük, ami a másodlagos megelôzés részét képezi. A kemoprevenció elôsegíti azapoptózist, fokozza a DNS-repair enzimek aktivitását, vagy a mutagén metabolitok eliminálását, pl.antioxidánsok. Saját vizsgálataink kapcsán arról a 25 éves kutatásról számolunk be, amit különbözômunkahelyi ártalmaknak kitett csoportok géntoxikológiai elemzése kapcsán nyertünk, és amely ada-tok azt mutatják, hogy az aktív prevenció bevezetése a biomarkerek ismeretében hatásos lehet. Rész-letesen bemutatjuk a kórházi nôvérek citosztatikus infúzió készítése kapcsán kialakuló géntoxikus vál-tozásait az immuntoxikológiai és klinikai paraméterek alakulásával összefüggésben. A géntoxicitáscsökkenti az „oxidatív burst”-öt és az NK-sejtek aktivitását, ami magyarázata lehet a foglalkozási expo-zíció okozta immunszuppressziónak. Az ipari munkások körébôl két követéses vizsgálati csoport ada-tait ismertetjük részletesebben. 15 éve követjük a benzol elôállítását végzôket és 8 éve az aszfaltiparimunkásokat. Mindkét követés kapcsán megállapítottuk, hogy a munkakörülmények javításával agéntoxicitás is csökken, míg az idôszakos lazulás, vagy fokozott expozíció a paraméterek romlásáteredményezi. Miután a géntoxicitás idôben elhúzódó folyamat (4-5 hónap), független az aktuális higi-énés állapotoktól, így a valós expozíciós viszonyok hatásának feltárására is alkalmas. Vizsgálataink so-rán összefüggést mutattunk ki a genotoxikológiai érintettség és az immunválasz között, amit a munka-helyi expozíció mellett a gyógyszerek szedése és a dohányzás is negatívan befolyásol. Olaj- és aszfalt-ipari munkások követéses vizsgálata során megállapítottuk, hogy a kromoszómaaberrációk (CA) és atestvérkromatid-kicserélôdés (sister chromatid exchange, SCE) az expozíció mértékével arányosanemelkedik, majd a körülmények javulását követôen, némi idôeltolódással a kromoszóma-rendellenes-ségek száma csökken. Az expozíció és a krónikus betegségek elôfordulása között az ipari munkásoknálnem tudtunk összefüggést kimutatni. A citosztatikus expozíciónak kitett nôvérek esetében viszont avashiányos anémia és a pajzsmirigybetegségek halmozódásával összefüggésbe hozható a munkahelyiexpozíció. Magyar Onkológia 51:7–21, 2007

The primary aim of cancer prevention is to stop carcinogens from entering the body. Since the lowdoses involved in carcinogenesis do not cause true toxicological effects, usual toxicological analyticmethods do not allow the detection of the early effects of carcinogens. Exposure to chemicalcarcinogens causes damage to nuclear chromatin, the most vulnerable part of the cell, by inducingDNA damage, chromosomal abnormalities and mutations, which foreshadow the danger of cancerdevelopment. In such cases intervention is possible in two ways. On the one hand, we attempt toremove the causative agent from the environment, while on the other we aid the elimination ofsomatic mutations. The latter is called active prevention; the introduction of substances into the bodythat can help the elimination of defective cells (apoptosis induction) or stop processes responsible forelongation errors (i.e. with antioxidants). Concerning our own studies, we present the results of 25years of research on the genotoxicological characteristics of workers exposed to various chemicals,which show that active prevention can in fact be effective in conjunction with information on specificbiomarkers. We present in detail the genotoxic changes found in hospital nurses who routinely

Közlésre érkezett: 2007. február 22.Elfogadva: 2007. március 1.

Levelezési cím: Prof. Dr. Tompa Anna, Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet 1445 Budapest, Nagyvárad tér 4. Pf. 370, Tel./Fax: 1-210-2954, e-mail: [email protected]

A vizsgálatokat az NKFP 1/B-47/2004. számú pályázat anyagi támogatásával végeztük el.

8 Magyar Onkológia 51. évfolyam 1. szám 2007 © MagyAR ONKOLÓGUSOK Társasága

Bevezetés

A rákkeletkezés mechanizmusának jelenlegi ér-telmezése arra enged következtetni, hogy a daga-natokat elsôsorban környezeti hatások hozzák lét-re szomatikus mutációk sorozata révén, míg azeredeti veleszületett genetikai kód megváltozásá-nak csak az esetek kb. 5%-ban van jelenôsége (7).Másrészt a daganatok kialakulása szempontjábólmeghatározó a jelátviteli mechanizmusok hibája,ami a sejtek élettani funkcióit (12), szaporodását,anyagcseréjét alapvetôen megváltoztatja (1. ábra).

Azokat a sejt mûködését szabályozó géneket,amelyek gátolják a sejtszaporodást, gátló vagyszuppresszor géneknek nevezzük. Ezek felelôsek

a sejtszaporodás leállításáért, vagy a programo-zott sejthalálért. A szuppresszor gének pl. a P53gén mutációja is elvezethet a daganatok kialaku-lásához (4). A DNS-molekula épségét a DNS-repair gének garantálják, melyek meghibásodásaesetén számos mutáns keletkezhet, és ezek sze-rencsétlen kombinációja onkogének kialakulásáteredményezheti. Az onkogének különbözô fehér-je szignálok közvetítésével érik el a sejtmagot,mint azt az 1. ábrán bemutattuk; ezek közül külö-nösen nagy jelentôségûek a tirozinkinázok és aTGFß, amelyek gyógyszeres gátlását manapság arákterápiában is alkalmazzák (26, 33, 43). Egyet-len onkogén azonban nem elegendô a daganat ki-alakulásához, csak abban az esetben, ha az elsômutáció már az embrionális életben létrejött. En-nek következménye lehet a gyermekkori dagana-tok kialakulása (32, 34). A jelátviteli mechaniz-musok mellett meghatározó jelentôsége van a da-ganatok kialakulásában a sejtciklus szabályozásá-nak. A sejtciklus csak akkor indul be normális kö-rülmények között, ha megfelelô mennyiségû ésminôségû DNS-prekurzor áll rendelkezésre, és aproliferációs szignál, pl. a ras és a c-myc protoon-kogén aktiválódik. Amennyiben mutációt szen-ved, akkor a sejt DNS-állományának minôségétôlfüggetlenül is aktiválódhat, és legyárthatja aDNS-ben tárolt hibás üzeneteket is. Ennek gátjátképezheti a P53 gén épsége, ami képes a folya-matot még a G1 fázisban elvinni az apoptózis irá-nyába. Ha viszont a P53 is mutálódik, vagy a rasgén gátolja a c-myc apoptózist elôsegítô hatását(28), akkor beindul a Bcl-2 onkogén aktiválódása,ami már vissza nem fordítható módon serkenti asejtciklus folyamatát (4). Olyan ez, mint amikoregy lejtôn guruló gépkocsiban a fékpedál és a ké-zifék is egyszerre hibásodik meg (2. ábra).

Jelenlegi ismereteink szerint a normális sejt-mûködést az onkogének és a szuppresszor génekaktivitásának egyensúlya biztosítja (1, 18). Miértbomlik meg az egyensúly, és valóban egyensúly-ról, vagy a nyugalmat biztosító mechanizmusoktúlsúlyáról van-e szó, ezt pontosan még nem tud-


administer intravenous cytostatic therapy, and the relationship of these changes to their immunotoxicand clinical laboratory parameters. Genotoxic substances decrease the oxidative burst and naturalkiller (NK) cell activity, which may explain the immunosuppressive effects of occupational exposures.We also present the detailed results of a follow-up study involving two groups of industrial workers.We monitored the status of workers involved in benzene production for 15 years and of asphaltindustry workers for 8 years. In both studies we concluded that genotoxic effects can be decreased byensuring appropriate working conditions, while a temporary lapse in these conditions or accidentalchanges lead to increases in genotoxic parameters. Since genotoxic effects develop over an extendedperiod (4-5 months), they are independent of hygienic conditions at any single inspection and, thus,their detection also offers a way to ascertain true exposure levels. Our studies also show a connectionbetween genotoxic effects and immune function, which is adversely affected not only by occupationalexposures, but also by medications and smoking. From our results with workers in the oil and asphaltindustries, we concluded that the levels of chromosomal aberrations (CAs) and sister chromatidexchange (SCE) increase in proportion to exposure levels and decrease with a certain delay followingthe attenuation of the exposure. We could not detect an increased frequency of any chronic disease inindustrial workers. The increased numbers of iron deficiency anemia and thyroid disease in nursesproviding cytostatic therapy was, however, related to their occupational exposure. Tompa A. Theoryand practice of primary cancer prevention. Hungarian Oncology 51:7–21, 2007

Növekedésifaktor

TGF

Smad-komplex

AKT

RAF

MEK

MAPK

Mutánsras

PI3k

Vegyszer,gyógyszer, UV, rtg,

vírus stb.EGF-receptor

Sejtszaporodás

C-myc

1. ábra. A jelátviteli mechanizmusok szerepe a daganatok kialakulásában. A nö-vekedési faktorok hatására a mutáns receptor megköti a mutagén ágenst, ami aprotoonkogéneket onkogénné transzformálja és a sejtmagba juttatja a stimulálófehérjét, ami folyamatos sejtosztódást indukál. Így a EGFR ligandjaként viselked-hetnek különbözô vegyszerek, pl. a xenoösztrogének is. A ras és c-myc mutációkgyakoriak a vegyszerek által indukált tumorokban. myc: proliferációt aktiválógén, vagy mutánsként onkogén, PI3k és AKT: kinázok, ras: mutáns formájaindítja el a sejtciklusba történô belépést a RAF-MEK-MAPK kinázok kaszkádjánkeresztül.

9PRIMER OREVENCIó Magyar Onkológia 51. évfolyam 1. szám 2007

juk. Bizonyos familiáris elôfordulást mutató daga-natok esetében a genetikai háttér nagyobb jelen-tôségû, máshol viszont elsôsorban a környezethatározza meg a daganat keletkezését. Ilyenek akörnyezeti és foglalkozási ártalmakkal összefüg-gô daganatok (tüdô, bôr, fej-nyak, vese, stb.).

A kialakulási útvonalak ismerete lehetôvé te-szi a kiváltó ágensek elkerülését, azaz a megelô-zést. A jelenleg leginkább elfogadott a többlépcsôskarcinogenezis-modell, ami mutációk sorozatánkeresztül jut el a daganat kifejlôdéséhez, amitepigenetikai tényezôk egyaránt befolyásolnak (8)(3. ábra). Saját prevenciós kutatásaink azt a célt he-lyezték elôtérbe, hogy a lehetô legkorábbi biológiaiválaszt detektálják, amelyek a kóros szabályozáskapcsán kialakulnak. A többlépcsôs karcinogene-zis-modell segítségével elhelyezhetôk azok a pon-tok, ahol a géntoxikológiai biomarkerekkel a hatáslemérhetô. A 3. ábrán látható, hogy a sejtiniciációkialakulása során is keletkezhetnek kromoszóma-mutációk, de különösen a sejttranszformáció stá-diumában erôteljes génaktivitás és sejtszaporodásmiatt a génhibák kumulálódhatnak. Mindkét fázisalkalmas a kromoszóma-rendellenességek kimuta-tására. A sejtiniciáció fázisában az eseményeknem csupán a célszövet sejtjeiben jöhetnek létre,hanem a szervezet egészét érinti a hatás. Éppenezért jó célpont a limfocita, hiszen a szervezet egé-szét képes reprezentálni, mivel valamennyi szerv-hez a keringés révén eljut. A promóciós esemé-nyek fogják eldönteni azt, hogy melyik szervbenalakul ki a tumor. Ebbôl az következik, hogy a pri-mer prevenció és a kockázatbecslés szempontjá-ból a sejtiniciáció tényének megállapítása a leg-fontosabb. Ilyen korai jelek kimutatása eseténugyanis lehetôség van az „anti-promócióra”, másszóval a kemoprevencióra, ami megakadályozhat-ja, vagy késleltetheti a célszerv tumoros átalakulá-sát. Magyarországon a kiemelkedôen magas rossz-indulatú daganatos halálozás elsôdleges megelôzé-se (primer prevenciója) érdekében készült el a ké-miai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, ill.a 26/2000 (IX.31.) EüM-rendelet, ami elôírja a rák-veszélyes munkahelyeken a kockázatbecslést és akockázatkezelést, ill. a kialakított kémiai biztonságellenôrzését. Ez a rendelet teszi lehetôvé, hogy arákkeltôkkel foglalkoztatott munkavállalók részé-re a géntoxikológiai vizsgálatok a kockázatbecslésrészeként felajánlhatóak legyenek.

A daganatokat kémiai, fizikai és biológiai kór-oki tényezôk egyaránt elôidézhetik. A genetikaihajlam teremti meg a kedvezô körülményeket adaganatok kialakulásához, ezért sok esetben csakdidaktikai oka van annak, hogy megkülönbözte-tünk örökölhetô és környezeti ártalmakra vissza-vezethetô daganatokat. Ezeknek a környezeti ésgenetikai tényezôknek a hatása egyéni mintáza-tot hoz létre, és ezek a variánsok alakítják ki a tu-morok egyéni jellegét. A 4. ábrán a különbözôrákkeltô tényezôk kölcsönhatásait ábrázoljuk,amiben közös pont a DNS átalakulása. A továbbieredményeket ennek a tumorkialakulási modell-nek a szellemében tárgyaljuk.

Részben kísérletes, részben epidemiológiaiadatok igazolják, hogy a daganatok 70-80%-a meg-

elôzhetô lenne, ha az egyensúly kibillentéséért fe-lelôs kémiai, fizikai, vagy biológiai tényezôket tá-vol tartjuk a szervezettôl, mint ez az alábbi össze-állításból is kiderül (1. táblázat). Elsôsorban a tü-dô- és a fej-nyaki rákok mutatnak összefüggést adohányzással és a táplálkozási tényezôkkel, de azéletmódnak jelentôsége van az emlô-, prosztata-


G2

S G1

M C-mycG2

S G1

MSejtciklus

Apoptózis

Bcl-2

P53

Karcinogenezis

INICIÁCIÓ

Karcinogén

sejtszaporulat

rosszindulatúsejt

rosszindulatúdaganat

genetikaiátalakulás



PROMÓCIÓ

Kromoszóma-rendellenességek

TRANSZFORMÁCIÓ PROGRESSZIÓ

Fizikai és sugárhatásokRákkeltô, kémiai expozícióHormonális rendellenességekÖröklött rendellenességekTáplálkozás és diétaDohányzásVírusfertôzés

DNS-károsodás vagy mutáció

eredményeként

4. ábra. A leggyakoribbdaganatkeltô ágensek

2. ábra. A sejtciklusszabályozásánakösszefüggése azonkogénaktivációval

3. ábra. A többlépcsôs karcinogenezis mechanizmusa. Az elsô lépés a sejtiniciá-ció, ami a rákkeltô primer hatását (mutációt) jelzi, a második fázisban tág terevan a környezeti hatásoknak, a sejtanyagcserének, az ún. epigenetikus hatások-nak, mivel itt újabb genetikai átalakulás nem történik. A következô lényeges vál-tozást mutációk sorozata hozza létre, amit csak mennyiségi változások különböz-tetnek meg a progressziótól.


és vastagbélrák kifejlôdésében is. Ezért a rákmeg-elôzés legfontosabb területe az életmód optimali-zálása. A géntoxikus hatások biomarkerek segítsé-gével történô meghatározása alapját képezheti akemoprevenciónak és az egészségmegôrzés egyé-ni formáinak. A prevenció részét képezi az egész-ségi állapot felmérése, és a romló tendenciákmegállítása (20). A pozitív géntoxikológiai ered-mények indikációt adhatnak az antioxidánsok,fitokémiai anyagok és a mikroelemek szupple-mentációjára, aminek hatékonyságát az ellenôrzôvizsgálatok (követés) igazolhatják.

Még a kifejezetten endogén hormonfüggô da-ganatok esetében is, mint amilyen az emlô- és aprosztatarák, a környezet befolyása nem elha-nyagolható. A vastagbél-, tüdô-, szájüregi- és ve-sedaganatok környezeti ártalmakkal való össze-függése pedig igen jól bizonyított (42, 46).

A primer prevenció módszertana:biomarkerekA primer prevenciós eszközök kiválasztásában azelsô kérdés az, hogy mibôl lehet tudni azt, hogyegy sejt vagy szövet elindult a daganatos átalaku-lás irányába. Ennek a kérdésnek a megválaszolá-sában a kutatók olyan korai jeleket keresnek,amelyek még a normális sejtmûködés biztosításamellett árulkodnak arról, hogy az egyensúly kezdfelbomlani. A szervezet a sejtmûködés átalakulá-sával reagál a kiváltó ágensre, aminek eredmé-nyeként megváltozik a fenotípus. Ezeket a bioló-giai változásokat, kisebb-nagyobb funkcionális el-téréseket nevezzük biomarkereknek. A biomar-kerek kimutatása lehetôvé teszi számunkra azt,hogy a betegség klinikai jeleinek feltûnése elôttmár észleljük a negatív tendenciákat. A biomar-kerek megjelenése nem feltétlenül visszafordít-hatatlan állapot. A változást elôidézô ágens eltû-nésével a sejtanyagcsere képes eliminálni az át-meneti funkciózavart (apoptózis). Ennek esélyeegyre csökken, ha a hatás állandósul, vagy felerô-södik, áttörve az adaptáció által biztosított védel-met. Ennek egyik legjobb példája a dohányzás ab-bahagyását követô javulás valamennyi érintettszövetben. A daganatokat kiváltó legfontosabb té-nyezôk elkerülésével és az egészséges életmódszabályainak betartásával a leggyakoribb daga-natféleségek kockázata csökkenthetô (1. táblázat).A biomarkerek és azok kombinációinak jelentô-

ségét csak a gyakorlatban tudjuk felmérni (17).Ehhez segítenek hozzá azok az analitikai epide-miológiai kutatások, amelyek képesek párhu-zamba állítani a biomarkerek megjelenésénekgyakoriságát a bekövetkezô kóros állapotok meg-jelenésének esélyével. Így ezek a módszerek akockázatbecslés részét képezhetik. A kockázatokmegállapításának egyénekre lebontott módszer-tanához igen nagy segítséget nyújthatnak azok agénexpressziós kutatások, amelyeket a legújabbtoxikogenomikai módszerek segítségével lehetjellemezni. A toxikogenomikai kutatások képe-sek párhuzamba állítani a környezet és a génállo-mány interakciója révén kialakuló válaszreakció-kat az egyéni érzékenységet jellemzô biomarke-rekkel. Ezek az adatok jól alkalmazhatók az élet-mód és a prevenciós stratégiák egyénre szabottmódozatainak kialakításában. Ugyancsak haszno-sak lehetnek az egyéni protokollok tervezésébena terápia kapcsán (45).

Mit értünk genotoxikológián?A genotoxikológiai vizsgálatok a testi sejtek örö-kítô állományában keletkezô, környezeti (bele-értve a munkahelyi) eredetû, szerzett károsodá-sok kimutatására szolgálnak. Ezeket a károsodá-sokat a genotoxikológiai monitor gyakorlati alkal-mazása során citogenetikai és génszintû vizsgála-tokkal lehet a legmegbízhatóbban kimutatni. Er-re szolgál az általunk kifejlesztett, ún. „több vég-pontos genotoxikológiai monitor”, ami nem elég-szik meg a kromoszómák hibáinak kimutatásá-val, hanem figyelembe veszi a HPRT-pontmutá-ciós gyakoriságot éppúgy, mint a DNS-repair álla-potát, vagy újabban az immuntoxikológiai para-métereket is. A testi sejteken végzett citogeneti-kai vizsgálatok a kromoszómák szerzett rendelle-nességeivel foglalkoznak (36, 39). A kromoszó-mák szerkezeti és számbeli eltéréseit összefogla-lóan kromoszómaaberrációknak nevezzük. Akromoszómatörések az ún. mutagén ágensek (ké-miai, fizikai, rtg., UV, stb.) hatására keletkeznek,a kiváltó ágensre nem specifikusak. Bármely kro-moszómán kialakulhatnak, de többségükben mára sejtosztódás során kiküszöbölôdnek (posztrepli-kációs repair). Amennyiben ez nem következikbe, akkor a súlyosan sérült sejtek az apoptózis ré-vén pusztulnak el, mivel a génhibák nem csupána DNS-repairt, hanem a P53 gént is indukálják,


Tumorok Alkoholtól Alacsony Antioxidánsok, Fitokémiai Várható és dohánytól kalóriabevitel mikroelemek, anyagok, csökkenés

mentes életforma vitaminok rostok becsült %-a

Életmód Kemoprevenció

Vastagbél + + + Aspirin, CaCo3 + 66-75

Prosztata + + + Finasteride + 10-20

Emlô + + + Tamoxifen + 33-50

Tüdô ++ - + ADT ? 90-95

Szájüreg ++ - + Isotretinoin + 35-40

ADT: anethole-ditholethione

1. táblázat.Megelôzhetô daganatok(9, 42)


ami a legfôbb védelmezôje a genetikai állományintegritásának. A szerzett kromoszóma-rendelle-nességek az elsô metafázis (48 óra) során mutat-hatók ki legnagyobb számban. A kromoszómákatért genotoxikus hatások eloszlása általában ran-dom jellegû, ezért nem feltétlenül fontos a kro-moszómák azonosítása (sávozás) ahhoz, hogy ké-pet nyerjünk a genotoxikus károsodás mértéké-rôl. A kromoszómákon alapvetôen kétféle elté-rést lehet kimutatni. Ha a genotoxikus ágensmutagén és/vagy karcinogén vegyi anyag, radio-aktív, ill. UV-sugárzás mindkét kromatidot káro-sította, akkor ún. kromoszóma-típusú eltérés ala-kul ki. Ha a károsodás csak az egyik kromatidonkövetkezik be, akkor ún. kromatid-típusú eltérés-rôl beszélünk. A kromoszómafonalak megnyúlá-sa a festés során hézagként, gap-ként értékelhetô,ami nem számít be a strukturális változások szá-mába.

Az SCE gyakorisága kísérleti rendszerekbenfügg az exponáló ágens koncentrációjától (dózisá-tól), azonban az élô szervezetben ez az összefüg-gés nem feltétlenül áll fenn. Az SCE monitorozásaa gyakorlatban elsôsorban az akut expozíciók ki-mutatására alkalmas. A DNS karbantartó (repair)rendszere végzi a szerzett hibák nagy hatékony-ságú javítását és az eredeti DNS-szerkezet vissza-állítását, ezért állapotának ismerete fontos a rizi-kóbecslés szempontjából. A jól mûködô DNS-repair képes az expozíció káros következményei-nek eliminálására, még akkor is, ha a károsítóanyag, vagy annak metabolitja kovalens módonkötôdik a DNS-molekulához (DNS-addukt), míg atúlterhelt vagy bénult DNS-repair a hibák számá-nak emelkedéséhez vezethet. A teljes repair-rendszer vizsgálata igen idôigényes és drága,ezért a rutin vizsgálatokban az egyszerû, de infor-matív, UV-fénnyel indukálható DNS-repair-kapa-citás mérését végezzük.

A DNS-repair által nem javított, ún. fixálódottmutációk kimutatására szolgáló modell a hipo-xantin-guanin-foszforibozil-transzferáz (HPRT)enzimnek a nemi (X) kromoszómán lokalizáló-dott génjében kialakult mutációk autoradiográ-fiás vizsgálata. A mutáns sejtek gyakoriságát asejtek proliferációs stimulálhatóságával (PHA)korrigált értékkel jellemzik. A fixálódott mutá-ciók gyakoriságának emelkedése, a kromoszóma-aberrációk értékének emelkedéséhez hasonlóan,az elszenvedett genotoxikus károsodás mértékétjelzi (35).

Mikor van szükség géntoxikológiai vizsgálatra?Elsôsorban a munkahelyi kockázatbecslés része-ként alkalmazható olyan esetekben, ahol nemzárható ki a karcinogén, mutagén, vagy teratogénágens expozíciójának lehetôsége. Ajánlható amódszer környezeti, vegyi katasztrófák késôi ha-tásainak lemérésére és a kemoprevenció tervezé-sére. Olyan esetekben is indokolt, ha egy bizo-nyos közösségben – rendôrség, katonaság, tûzol-tóság – indokolatlan módon megemelkedett a da-ganatos betegségek száma, vagy a dolgozók köré-ben félelem alakult ki bizonyos munkafolyama-

tok elvégzésével szemben. A munkahelyi vizsgá-latok esetében a költségek a munkáltatót, míg akörnyezeti katasztrófák esetében az államot,vagy a biztosítót terhelik.

A gén- és immuntoxikológiai monitorozásjelentôsége Saját kutatásaink szerint a fénymikroszkóppal islátható változások közül a korai jelek sorában el-sôdleges szerepet tulajdoníthatunk a szomatikusmutációk megjelenésének, amelyek mind a kro-moszómák rendellenességeiben, mind a pontmu-tációkban megmutatkozhatnak. A kromoszómarendellenességei egyértelmû összefüggést mutat-nak a késôbb kialakuló daganatokkal (11). Külö-nösen szoros ez az összefüggés akkor, ha ez pár-huzamos a HPRT gén pontmutációi számánakszignifikáns emelkedésével is (13, 35).

A második kérdés az, hogy ezek a még rever-zíbilis változások milyen funkcionális változáso-kat eredményezhetnek. Ennek leginkább kézen-fekvô megválaszolásához az immunrendszerfunkcionális változásainak kimutatása kínálko-zott. Ezért néhány évvel ezelôtt bevezettük a kro-moszóma- és génmutációs tesztek mellé az im-muntoxikológiái vizsgálatokat is, amelyek elsô-sorban az immunkompetens sejtek fenotipikusváltozásait vették célba (2, 3). Úgy gondoltuk,hogy a limfocitákban bekövetkezô kromoszóma-törések, mutációk nem hagyják érintetlenül afunkciót sem, ezért a különbözô sejttípusok kvan-titatív elemzése mellett a szervezet elsôdlegesvédvonalát képezô makrofágok „oxidatív burst”jelenségét kezdtük vizsgálni. Ismeretes, hogy aszervezet a testidegen kórokozókat szabadgyököksegítségével pusztítja el, és az erre a funkcióraképes sejtek aktivitása a termelt szabadgyökökmennyiségének mérésével megállapítható. Minda fenotípus-változás, mind a makrofágok „ölôké-pessége” jól jellemzi az immunrendszer védeke-zô képességének aktivitását.

A harmadik kérdés az, hogy ha megismertükezeket a géntoxikus és immuntoxikus hatásokat,mit lehet tenni a bekövetkezô változások kivédé-sére, vagy mérséklésére (42). A kemoprevencióslehetôségek kutatása jelenleg folyamatban van ésnem képezi e közlemény témáját.

Az immuntoxikológiai vizsgálatokelméleti alapjaiAz immuntoxikológia feladata az immunrend-szert érô károsító tényezôk detektálása és a vár-ható következmények felmérése, elsôsorban ab-ból a szempontból, hogy az emberi egészségremilyen hatással vannak. Toxikus válasz jöhet lét-re akkor, ha az immunrendszer valódi célpontjavalamely kémiai ágensnek, valamint akkor, ha avegyi anyag, mint antigén, specifikus immunvá-laszt vált ki.

Az immuntoxicitás eredményezhet fertôzé-sekkel szembeni fokozott érzékenységet, illetveallergiás tünetek, autoimmun betegségek és/vagydaganatok kialakulásához vezethet.




Limfocita-szubpopulációk meghatározásaimmunfenotipizálás segítségével

A limfociták három csoportba sorolhatók, ezek aB-sejtek, a T-sejtek és a természetes ölôsejtek(natural killer – NK-sejtek). A B-limfociták az im-munválasz során ellenanyagokat termelnek (hu-morális immunválasz). A T-sejteknek két fô cso-portja van, a citotoxikus T-sejtek, melyek képe-sek a kórokozót közvetlenül elpusztítani (sejtköz-vetített vagy celluláris immunválasz), és a helperT-limfociták, melyek a T- és B-sejtek osztódásá-hoz és differenciálódásához elengedhetetlenülszükségesek. Az NK-sejtek a vírussal fertôzött il-letve tumorossá fajult sejteket pusztítják el. Alimfociták csoportjait a felszínükön megjelenôsejtvonalmarkerek segítségével különítjük el, azún. immunfenotipizálás módszerével. Az im-munfenotipizálás a WHO által is javasolt, az im-muntoxicitás meghatározására alkalmas mód-szer. A vizsgált felszíni antigének: CD3 (T-sejt-re-ceptor), CD4 és CD8 (T-sejt-koreceptorok), CD19(B-sejt-koreceptor), CD56 (NK-sejt-marker). Alimfocita-szubpopulációk meghatározása sejtvo-nalmarkerek alapján történik: a T-sejteket aCD3+, helper T-sejteket CD4+/CD3+, a citoto-xikus T-sejteket a CD8+/CD3+, a B-sejteket aCD19+, az NK-sejteket CD56+/CD3- fenotípusalapján különítjük el.

Neutrofil granulociták ölôképességénekvizsgálata a „Bursttest” segítségévelA neutrofil granulociták fontos szerepet játszanaka gyulladásos folyamatokban, elsôsorban a bakte-riális fertôzések elleni védekezésben. Bakteriálisés gombás fertôzések során a fehérvérsejtek beke-belezik (fagocitálják) és elpusztítják a kórokozó-kat. A kórokozók elpusztításában elsôsorban a sej-tek oxigén jelenlétében mûködô enzimatikusrendszerei (elsôsorban a NADPH-oxidáz) vesznekrészt. A fagocitózist kísérô anyagcsere-folyamatok(oxigén-burst) során az aktivált fagocita sejtek an-timikrobiális hatású reaktív gyököket termelnek.A NADPH-oxidáz enzimkomplex a molekulárisoxigént redukálja szuperoxid-anionná, amelybôltovábbi reaktív oxigéngyökök keletkeznek. Minda szuperoxid-anion, mind a további gyökök (H2O2,hidroxilgyök, hipoklorit) mikroorganizmusok szá-mára erôsen toxikus anyagok. A leukociták reak-tív oxigénintermedier-termelésének vizsgálatávala leukociták bizonyos betegségekben elôforduló,vagy expozíciókkal összefüggô megváltozott ROI-termelésének mérése a cél, mely bizonyos ese-tekben magyarázatot adhat az exponált csoportokkésôbb kialakuló egészségkárosodására, elsôsor-ban a bakteriális és gombás fertôzésekre való ér-zékenységre.

MódszerekValamennyi munkavállaló az éves rendes alkal-massági vizsgálatuk keretében a foglalkozási or-vos beutalójával, éhgyomorral érkezett citogene-tikai és klinikai laboratóriumi vizsgálatra. Vizsgá-

lataink elvégzését minden esetben megelôzte egyrészletes, demográfiai adatokat, dohányzási és al-koholfogyasztási szokásokat, gyógyszeres kezelé-seket illetve a jelen és múltbéli egészségi állapo-tot feltáró anamnézis felvétele. Az anamnézis fel-vétele során külön gondot fordítottunk arra, hogyrészletesen megismerjük a donorok munkakörül-ményeit, a munkavégzés során általuk használtvegyi anyagokat és azt, hogy milyen munkavé-delmi felszerelések állnak rendelkezésükre, illet-ve azokat milyen mértékben használják.

Minden donorral ismertettük a vizsgálat cél-ját. A vizsgálatok minden esetben a foglalkozásiorvos javaslatára, beutalóval, de önkéntesen, adonorok írásbeli beleegyezésével történtek. Vizs-gálataink során a donorok adatait titkosan, a be-tegjogok tiszteletben tartásával kezeltük. Az érté-kelések során a donorokat kódszámmal jelöltük,és az értékelést dupla vak módon végeztük.

A donoroktól éhgyomri vérvétel keretébensteril körülmények között ülô pozícióban, kö-nyökhajlatból heparinnal alvadásgátolt vérmintátvettünk. A levett vérmintákat klinikai laborató-riumi, géntoxikológiai és immuntoxikológiai vizs-gálatok céljára használtuk fel, az alább ismerte-tett módszerek szerint:

Klinikai laboratóriumi vizsgálati módszerekA hematológia vizsgálat kiterjedt az alábbi para-méterekre: vörösvérsejt-süllyedés, vörösvérsejt-szám, MCV, MCH, hematokrit, hemoglobin, szé-rum-vas, TVK, fehérvérsejtszám és trombocita-szám meghatározása.

Májfunkciós vizsgálatok közül meghatároztuka szérum-összbilirubint, valamint az SGOT, SGPT,gamma-GT enzimek szintjét. A vesefunkciók jel-lemzésére a vizeletüledék, vizelet NAG-aktivitás,szérum-karbamidnitrogén-, szérumkreatinin-,szérum-húgysavszint meghatározása szolgált. Azéletmódbeli kockázatok jellemzésére meghatároz-tuk a vizelet-rodanid-, szérum-glükóz-, szérum-összkoleszterin-, HDL-, LDL-koleszterin-, és szé-rum-trigliceridszint.

A klinikai laboratóriumi paraméterek ered-ményei alapján az egyes vizsgálati csoportokbanelôforduló vashiányos anémia megállapítása ese-tén az alábbi kritériumokat tartottuk szem elôtt:alacsony szérum-vasszint, alacsony szérum-he-moglobinszint, csökkent szaturáció, emelkedettTVK-érték, csökkent MCV és MCH. A metaboli-kus x-szindróma esetén kritérium volt az emelke-dett triglicerid-, koleszterin- és vércukorszintegyüttes elôfordulása.

Géntoxikológiai módszerekKromoszómavizsgálatokA citogenetikai vizsgálatok a kontroll és exponáltdonorokból nyert vérbôl izolált limfociták meta-fázisos kromoszómáin történtek (6). A vizsgála-tokhoz a levett vérbôl 0,8 ml-t tenyésztettünk20% borjúsavóval és 0,5% PHA-val kiegészített10 ml RPMI-1640 tápfolyadékban. A kultúrákat37 ºC-on 5%-os CO2 páratartalom mellett 50 (CA)



illetve 72 (SCE) órán keresztül inkubáltuk. Az in-kubáció 22. órájában 5 µg/ml koncentrációjú 5-bróm-2-dezoxiuridint (BrdU) adtunk a tenyészet-hez. A lemezek preparációja standard módszerszerint, a kromoszómák festése az ún. fluoresz-cens+Giemsa módszerrel történt (23, 29). Az el-készített preparátumokon vizsgáltuk a kromoszó-mák szerkezeti aberrációinak (CA) és a testvér-kromatidok kicserélôdésének (SCE) gyakorisá-gát. A kapott vizsgálati eredményeket egyénilegés csoportszinten egyaránt kiértékeltük.

Szerkezeti kromoszómaaberrációA kromoszómaaberrációk az expozícióval össze-függô károsodások egyértelmû jelei, melyek hát-terében mindig valódi mutációs esemény áll. Azaberrációk meghatározását két értékelô, egymás-tól függetlenül végezte kódolt lemezrôl, egyen-ként 100 metafázis értékelésével. Az értékelés so-rán csak a 46±1 kromoszómaszámú elsô metafá-zisokat vettük figyelembe. A táblázatokban a CAjelzés a kromoszómák szerkezeti aberrációinak(töréseinek) százalékos elôfordulását jelenti.

Testvérkromatid-kicserélôdésAz SCE mutagén ágens által indukált DNS-kicse-rélôdés a kromoszóma testvérkromatidjai között.Az SCE-gyakoriságok meghatározása során aDNS-bázisokkal rokon 5-bróm-dezoxiuridinnellétrehozott Giemsa-festôdési különbséget hasz-náljuk fel a DNS-molekulák rendellenességeinekkimutatására. Az SCE-gyakoriság meghatározásá-ra a limfociták 72 órás standard tenyésztése éspreparálása után került sor 50 metafázis értékelé-sével (6, 29).

Immunológiai módszerekA donorok immunológiai státusát a perifériáslimfociták felszíni antigénjeit felismerô, fluoresz-káló festékkel konjugált monoklonális ellen-anyagok segítségével, illetve a leukociták ölôké-pességével arányos oxidatív burst meghatározá-sával határoztuk meg (38).

Felszíni antigének vizsgálata áramlásos citometriávalA perifériás limfociták alpopulációit (T-limfocita,helper T, citotoxikus T, B-limfocita és NK-sejt) alimfociták felszíni antigénjei ellen termelt, fluo-reszcens festékkel jelölt monoklonális ellenanya-gok segítségével határoztuk meg (2, 3, 38). A mé-rést áromlási citofluoriméteren végeztük.

A vizsgált felszíni antigének: CD3 (T-sejt-re-ceptor), CD4 és CD8 (T-sejt-koreceptorok), CD19(B-sejt-koreceptor), CD45 (protein-tirozinfoszfa-táz, pan-leukocitamarker), CD56 (neural cell ad-hesion molecule, NK-sejt-marker).

Neutrofil granulociták reaktív oxigénintermedier-termeléseA fehérvérsejtek ölôképességével arányos reaktívoxigénintermedier-termelést Bursttest (Phago-burst®) kit segítségével mértük (38). A kitben lévôfluorogén szubsztrátot oxidálják az aktivált granu-lociták által termelt oxigénintermedierek. Az át-

alakult szubsztrát mennyisége arányos az aktivá-lás során keletkezett intermedierek mennyiségé-vel. Az aktivációt fMLP (kemotaktikus peptid), el-lenanyaggal opszonizált E. coli, és PMA (forbol-mi-risztil-acetát) használatával végeztük. A méréstFACSCalibur áramlási citométeren végeztük. Min-tánként tízezer fehérvérsejt adatait gyûjtöttük ésCellQuest Software 3.1 segítségével értékeltük ki.

Statisztikai módszerekAz adatok statisztikai elemzését és a szignifikan-ciákat a Student t-próba segítségével számoltukki. Az esélyhányadosok számításánál adatainkata vizsgálati csoporthoz használt kontrollok ada-taival hasonlítottuk össze.

EH =(a × d)

(b × c)

beteg (+) nem beteg (-)

exponált (+) a b

nem exponált (-) c d

Eredmények

A kórházi nôvérek követéses géntoxikológiaivizsgálataAz egyik legnagyobb létszámú, foglalkozása so-rán különféle daganatkeltô ágensekkel potenciá-lisan, ill. ténylegesen exponált hazai munkaválla-lói réteg az egészségügyi dolgozók körében talál-ható. Elsôsorban a különféle onkológiai egysé-gekben, osztályokon, ill. részlegeken dolgozókvannak kitéve veszélyes, köztük daganatkeltôvegyszerek hatásának. A kezelôszemélyzet isérintkezésbe kerülhet a daganatellenes gyógysze-rek porával, gôzével, illetve a beteg váladékaival,ürülékével, ami még tetemes mennyiségû ható-anyagot, vagy azok toxikus köztitermékét tartal-mazhatja. Ezek a gyógyszerek komoly expozíciótjelenthetnek különösen az onkológiai és hemato-lógiai osztályokon, ahol naponta több liternyi in-fúziót is adnak a betegnek. Ezt a tényt támasztjaalá az általunk (14, 40, 41) és számos külföldiszerzô (5, 25, 47) által írt, hazai és nemzetközi fo-lyóiratokban megjelent közlemény is. Az infú-ziók kiszerelése ill. elkészítése korábban sok eset-ben helyhiány miatt a kezelôkben, tartózkodók-ban vagy egyébként más rendeltetésû helyiség-ben történt, melyek berendezése nem alkalmas amunkavédelmi szabályok betartására. A gyógy-szergyártás irányelveiben sem szerepelt a dolgo-zók védelme az elôállítandó termék expozíciójá-tól. A rendelkezés elsôsorban a terméket védte abakteriológiai és egyéb humán eredetû szennye-zésektôl, de arra vonatkozólag nem rendelkezett,hogy a gyógyszer a gyártás, csomagolás, ampullá-zás, tablettázás során milyen veszélyt jelent amunkavállaló egészségére nézve. Ebben a vonat-kozásban nagy áttörést jelentett a Primer Preven-ciós Fórum, amelyik elsôként 1993-ban foglalko-zott a témával és már 1994-ben megjelentette a



„Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Fü-zetek” (30) sorozatában az elsô ajánlást a citoszta-tikumokkal foglalkozók egészségvédelme érdeké-ben. Majd az OGYI kiadványa csak 2004-ben je-lent meg (27), amely szintén a citosztatikumok-kal foglalkozó személyzet egészségvédelmére vo-natkozott. A legújabb ajánlás, amit az OKBI 2006-ban adott ki, egyesíti a két fenti kiadványt éshasznos útmutatóul szolgál az onkológiai nôvé-rek biztonságos munkavégzéséhez (31). Erreazért is nagy szükség van, mert mindazokon amunkahelyeken, ahol nem kielégítôek a feltéte-lek, a géntoxikus hatások kialakulhatnak.

Hasonló bizonytalanságok tapasztalhatók asterilizáló munkakörben (16), ahol az ETO-expo-zíció már gyakorlatilag nem létezik, hiszen azETO-gázzal mûködô kézi sterilizálók használatátnem engedélyezik, de még mindig elôfordul,hogy a központi sterilizálóknál is a gázsterilizáltanyagok „kiszellôztetése” során fokozott expozí-ció jön létre. Azt a tényt, hogy az egészségügybendolgozók munkahelyi egészségvédelme nem tö-kéletes, az egri kórházban 1993-94-ben lezajlottvizsgálat is bizonyította (21, 22, 37). Ebben azesetben az etilénoxidos sterilizálóból szivárgó gázmérgezte a kórház csecsemôosztályán dolgozó-kat, de ennek kapcsán kiderült, hogy a gyógysze-rek, vegyszerek, izotópok kezelése sem megfele-lô. Az egészségügyben foglalkoztatottak általánosmunkavédelmi szabályozásának hiányában je-lentôs áttörés ezen a területen a jövôben sem vár-ható. A minimális feltételek megteremtésénekugyanis anyagi vonzata van, amennyiben ez kö-telezô, akkor ezt a munkáltatónak kell finanszí-rozni. Erre viszont az egészségügyben soha sin-csen elég pénz. Marad tehát irányadónak a Kémi-ai Biztonsági Törvény munkavédelemre vonatko-zó rendelete, de ez alól is ki lehet bújni, hiszen amellékletben felsorolt rákkeltôk közül a gyógy-szereket kihagyták. Ma pedig csak az számít rák-keltônek Magyarországon, ami a rendeletbenbenne van.

Kórházi dolgozók követéses vizsgálata1994 óta összesen 717 kórházi nôvér több mint2000 vizsgálatát végeztük el a géntoxikológiaimonitorozás segítségével, amit 94 korban egyez-tetett nem exponált kontrollal hasonlítottunkössze. Fôvárosi és vidéki kórházak nôvérei közelazonos számban szerepeltek. Átlagéletkoruk azexpozíció függvényében különbözött, mint azt a2. táblázat adatai mutatják, 28-45 év között válto-zott, átlagosan 37,9 év volt. A dohányzók száma26-47% között ingadozott, átlagosan 36,7% do-hányzott. A rendszeres alkoholfogyasztás is meg-lepôen magas volt, míg a kontrolloknál 36,2%,addig az aneszteziológus asszisztensek körében68,2% volt. Az összes minta átlagában is magasvolt ez a szám: 57,7%.

Három különbözô munkaterületen dolgozónôvérek citogenetikai adatait hasonlítottuk összeaz 5. ábrán. Jól látható, hogy a fertôtlenítôszerek-kel exponált nôvérek adatai kezdetben igen kiug-róak voltak, majd rohamos javulás következett

be. Az adatok nem csupán egyetlen munkahelyrevonatkoznak, hanem összevontan szerepelnekkülönbözô területi kórházakban dolgozók bevo-násával készült éves bontásban.

Az aneszteziológus asszisztenseket csak 2000-ben kezdtük vizsgálni, de körükben sem meg-nyugtató a helyzet, hiszen az altatógáz mellett ôkis érintkeznek fertôtlenítôszerekkel, sugárhatás-sal (rtg), gyógyszerekkel, izotópokkal, stb.

Ennek eredményeként 2005-ben a CA érté-kek a várható ipari kontroll szint fölé emelkedtek(2,5%). Hasonló romló tendencia mutatható ki acitosztatikumokkal exponált nôvérek körében,ahol átmeneti javulást követôen 2005-ben a cso-portátlag ismét 3,4%-ra emelkedett.

Az elvégzett citogenetikai, illetve géntoxikoló-giai vizsgálatok eredményeit a 3. táblázatban fog-laljuk össze. A különbözô expozíciók mellett meg-vizsgáltuk, a dohányzás hogyan függ össze a CAés az SCE értékekkel. Látható, hogy a CA és SCE

Vizsgálati n Átlagéletkor Dohányzik* Alkoholt csoportok (év±SE) (%) fogyaszt+ (%)

Nem exponált — 94 39,9±1,4 26,6 36,2kontroll (nôi)

Citosztatikumok Védelem 339 34,2±0,6 43,9 38,4nélkül

Védelem 147 33,2±0,7 43,5 49,0mellett

ISO szab- 14 28,9±2,1 42,9 85,7vány szerint

Altatógázok Védelem 44 40,9±1,4 47,7 68,2nélkül

Védelem 87 39,6±1,0 33,3 63,2mellett

Fertôtlenítôszerek Védelem 66 42,3±1,2 36,4 39,4nélkül

Védelem 20 44,9±2,4 20,0 45,0mellett

* aktív dohányzó; + kevesebb, mint 80 g tiszta alkohol

CA%

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998év

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

9

8

7

6

5

4

3

2

1

0

Citosztatikum-exponáltakAnesztetikum-exponáltakFertôtlenítôszer-exponáltak

5. ábra. A kórházi nôvérek kromoszóma-rendellenességeinek alakulása az idôfüggvényében

2. táblázat. A kórházi nôvérekdemográfiai adatai



értékek különösen a dohányzók körében magasaka nem exponáltakhoz képest, amit korábbanGorecka (10), Jensen (15), és Norppa (24) is kimu-tatott. Amíg a dohányzás önmagában nem okozottszignifikáns különbséget a CA értékben a kontrol-lok körében, addig a dohányzó citosztatikum-exponáltaknál közel duplájára emelkedett. Fel-merül a kérdés, hogy a kromoszóma-rendellenes-ségek számának emelkedése milyen egészségiál-lapot-változással jár, és egyáltalán a kórházban el-szenvedett vegyi expozíció jelent-e valami ve-szélyt bizonyos betegségek halmozódására. Meg-vizsgáltuk, hogy a nôvérek között a magas szé-rum-cukor-, lipidszint, a metabolikus x-szindró-ma, az anémia, pajzsmirigybetegségek és a külön-bözô daganatok elôfordulásának milyen esélyevan az átlagpopulációhoz képest. Az eredménye-ket az esély-hányados (EH) kiszámításával jelle-meztük (4. táblázat). Amennyiben az EH értékmeghaladja az 1-et, akkor fokozott kockázat jósol-ható. Megállapítottuk, hogy a felsorolt állapotokközül az altatógázzal, citosztatikumokkal és fertôt-lenítôszerekkel exponáltak a cukor- és zsíranyag-csere zavarára, az anémiára, a pajzsmirigybeteg-ségekre és a myomára, az ETO-exponáltak arosszindulatú emlô- és petefészekrákra is különö-sen hajlamosak. Az adatok közötti eltérést az eset-számok különbözôsége magyarázhatja. Meglepô,hogy az allergiás habitus a nôvérek között nemgyakoribb, mint az átlaglakosság körében. Ennektalán az lehet az oka, hogy az allergiás személyeknem vállalkoznak szívesen a kórházi munka leg-veszélyesebb feladatainak elvégzésére. A citoszta-tikus expozíciónak kitett nôvérek részletes egész-ségi állapotát jellemzô adatokat a 6. ábrán mutat-juk be, ahol az összes donor klinikai státusát ha-sonlítottuk össze a saját szelektált nem citosztati-kum-exponált kontrollal és a hazai lakosság egész-ségi állapotával, amit az életkorra standardizál-tunk. Látható, hogy a kontroll csoportokhoz ké-pest a nôvérek gyakrabban lesznek vashiányosakés ennek eredményeként anémiásak, könnyeb-ben betegszenek meg daganatokban és a pajzsmi-rigy-elváltozásokkal járó betegségek gyakoribbáválhatnak közöttük. A mindezek hátterében lezaj-ló immunológiai történéseket keresve megállapí-tottuk, hogy a vashiány és a vas szaturációja ösz-szefügg az „oxidatív burst” csökkenésével, ami aleukociták ölôképességének gyöngülését jelenti,különösen a PMA-val történt stimuláció esetén (7.ábra). A kromoszóma-rendellenességektôl rész-ben független, de párhuzamos eltérést jelent avashiányos anémia kialakulása. A vasanyagcsereváltozásai viszont alapvetôen befolyásolják a sza-badgyökök képzôdését és azt, hogy a folyamatmennyire állandó. Enyhe vashiány fokozza a ké-miai anyagok által indukált emlôrák gyakoriságát.Vashiányban az emlô kifejlôdése zavart szenved,ami az emlô pubertáskori fejlôdésének visszama-radásával magyarázható. A fehérjékhez kötött vasnem alkalmas a folyamatok katalizálására. A vaskatalizálja a leukocitákban a szabadgyök OH• ke-letkezését, így vashiány esetén csökken a leukoci-ták ölôképessége, ami a fertôzésekkel szembenifokozott érzékenységet jelent a vashiányos ané-

Vizsgálati CA SCE csoportok (%) (1/mitózis)

Dohányzó Nem Dohányzó Nem dohányzó dohányzó

Nem exponált — 1,75±0,44 1,75±0,32 6,92±0,20 6,21±0,18kontroll (nôi)

Citosztatikumok Védelem 2,87±0,26* 1,95±0,17 6,84±0,07* 6,50±0,07nélkül

Védelem 2,14±0,26 1,97±0,32 6,92±0,09 6,65±0,11mellett

ISO szab- 1,29±0,71 0,29±0,29 6,54±0,26* 5,85±0,10vány szerint

Altatógázok Védelem 1,60±0,30 1,50±0,36 6,96±0,22* 6,37±0,17nélkül

Védelem 1,44±0,33 1,75±0,24 6,44±0,16 6,09±0,08mellett

Fertôtlenítôszerek Védelem 5,72±0,78 5,23±0,57 6,87±0,16* 6,35±0,16nélkül

Védelem 0,66±0,42 1,54±0,46 6,55±0,41 5,96±0,19mellett

*szignifikáns különbség a nem dohányzókhoz képest (Student’s t-próba, p<0,05)

Betegségek Citosztatikumok Altatógázok Fertôtlenítôszerek

EH

Emelkedett szérum-glükózszint 1,9 1,6 1,7

Anémia 1,4 2,2 1,3

Metabolikus X-szindróma 1,2 1,4 1,4

Pajzsmirigy 9,1 9,1 8,0

Emlô- és petefészek-karcinóma 0,6 0,8 18,8

Myoma 3,8 11,6 9,2

Allergia 0,7 1,0 0,8

vashiány vashiányosanémia

emelkedettszérum-glükóz

diabetes zsíranyagcsere-eltérés

májfunkcióseltérés

pajzsmirigy-betegség

5000

4500

4000

3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

0

prevalencia (10.000 fôre számítva)

Magyarországi átlagNem exponált nôi kontrollCitosztatikum-exponáltak

6. ábra. A citosztatikumokkal dolgozó nôvérek morbiditásai adatai az átlag nôilakossághoz és a saját kontrollhoz viszonyítva

4. táblázat. A különbözô expozíciónak kitett kórházi dolgozók esélyhányadosaa leggyakoribb krónikus nem fertôzô betegségekre

3. táblázat. Kromoszómaaberrációs- és SCE-gyakoriság összefüggése a dohányzással



miás egyéneknél. Az aktivált leukociták képesekvasat mobilizálni a ferritinbôl, míg a humántranszferrinbôl nem. A folyamat részben a szövetoxigenizációjától, részben a redox-státusától isfügg. Gátolható a vas felszívódása fokozott szabad-gyök-képzôdéssel, ugyanakkor a természetes anti-oxidáns enzimeknek, mint pl. szuperoxid-diszmu-táznak az aktivitását a vas képes fokozni, ami elô-segíti az elhúzódó oxidatív folyamatok leállítását(19). Mindebbôl következik, hogy a redox-státusépségéhez optimális szérum-vaskoncentrációszükséges.

Az oxidatív folyamatok mellett a géntoxikoló-giai eltérések jelenléte is befolyással bír az im-munrendszerre. Megvizsgáltuk azoknak a nôvé-reknek az immunfenotípusát, akik a kontrollhozképest eltérô géntoxikológiai paramétereket mu-tattak. Ezeket a mintákat összehasonlítottukazokkal, akiknél az expozíció ellenére sem ala-kult ki géntoxicitás. Megállapítottuk, hogy minda Th-, mind az aktivált T-, Th- és B-szubpopulá-ciók aránya a nem érintett csoporthoz képestszignifikánsan emelkedett, míg az NK-sejtek ará-nya és az oxidatív burst aktivitása jelentôsencsökkent (5. táblázat). Az oxidatív burst jelenségetehát nem csak a vasanyagcserével, hanem a kro-moszómaaberrációk jelenlétével is összefüggéstmutatott. A 8. ábrán azt láthatjuk, hogy milyenmértékû géntoxicitás szükséges ahhoz, hogy azoxidatív burst jelenségét megváltoztassa. Az osz-lopdiagramok jól mutatják, hogy az igazi változá-sokat itt is a PMA-stimuláció esetén tudtuk kimu-tatni, és a különbség szignifikáns már az enyhegéntoxicitás mellett is, hiszen 1-4 közötti kromo-szómaszám elegendô ahhoz, hogy az oxidatívburst szignifikánsan csökkenjen.

Aszfaltipari munkások követéses géntoxikológiaivizsgálataAz aszfalt egyik legfontosabb összetevôje a bitu-men, aminek alacsony kátránytartalmú változa-tát már 1960-tól alkalmazzák Magyarországon. Ahagyományos bitumen az IARC beosztás szerint2B csoportba tartozó karcinogén, ugyanakkor afokozatos átalakítások eredményeként ma már azaszfalt az egyik leginkább környezetbarát építô-anyag. Ugyanakkor a technológia alkalmaz kü-lönbözô adalékanyagokat, oldószereket, és a hô-mérséklettôl függôen keletkezhetnek gôzök,amelyek károsak lehetnek az egészségre. Ilyeneklehetnek a PAH-ok és a gázolaj, amelyek már azobligát humán rákkeltôk közé tartoznak. Szá-munkra és a munkáltató számára is ezért voltfontos a kockázatbecslés elvégzése. A 6. táblázat-ban mutatjuk be az aszfaltipari munkások de-mográfiai adatait, átlagéletkorát, dohányzási ésalkoholfogyasztási szokásait és a munkában eltöl-tött idejét. A fizikai állomány életkora megegye-zett a kontrolléval, ugyanakkor a vezetôk 8-10 év-vel idôsebbek voltak. A dohányzók aránya a veze-tôknél és a kontrolloknál alacsonyabb volt,ugyanakkor az alkoholfogyasztási szokások aligtértek el egymástól. Némi torzítás az esetszámokkülönbözôségébôl adódik. Az expozíciós idô átla-

Vizsgálati Genotoxikológiailag Genotoxikológiailagparaméterek nem érintett érintett

Th-sejt (%) 43,79±0,56 46,93±0,90*

NK-sejt (%) 12,21±0,43 10,67±0,65*

Aktivált T-sejt (%) 12,70±0,78 16,30±1,10*

Aktivált Th-sejt (%) 18,53±1,10 23,42±1,10*

Aktivált B-sejt (%) 40,78±2,37 50,62±3,57*

Oxidatív burst 526,37±32,67 334,74±17,49*(fluoreszcencencia-intenzitás)

*szignifikáns különbség a genotoxikológiailag nem érintett csoporthoz képest (Student’s t-próba, p<0,05)

fluor

eszc

enci

aint

enzi

tás

Kontroll+ fMLP+ E. coli PMA

1400

1200

1000

800

600

400

200

0

*

+: 10x-es magasításFE<12, n=72FE=12,5-23, n=106FE>23, n=20

fluor

eszc

enci

aint

enzi

tás

Kontroll fMLP E. coli PMA

1400

1200

1000

800

600

400

200

0

CA=0, n=75CA=1-4CA>4

, n=91, n=25

* *

*

8. ábra. A kromoszómaaberrációk emelkedésének hatása az oxidatív burstszintjére; *szignifikáns különbség a CA=0-hoz képest (Student’s t-próba, p<0,05)

5. táblázat. Immunfenotípus-változások a citosztatikummal exponált nôvérekközött a genotoxikológiailag érintett és nem érintett csoportban

7. ábra. A szérum-Fe-szint összefüggése az oxidatív burst szintjével; *szignifikánskülönbség a normális (Fe=12,5-23) szérum-vasszinthez képest (Student’s t-próba,p<0,05)



gosan 10-13 év, míg a vezetôknél csak 4-6 év volt.Tehát több ciklusban változó munkakörülmé-nyek között végezték a munkájukat.

Az aszfaltipari munkások követéses vizsgála-tának eredményeit a 9. ábrán mutatjuk be. A CAértékek idôbeni változásai jelentôs ingadozástmutatnak. Egyébként a mintavételi idôpontokszerint elvégzett vizsgálatok két szakaszra bont-hatók. Az egyik periódus1996-1999 között zajlott,a másik 2003-2006 között. Ez utóbbiban a géntoxi-kológiai paraméterek meghatározása mellett im-muntoxikológiai vizsgálatokat is végeztünk. Ösz-szesen 89 aszfalt-exponált személyt vizsgáltunkmeg (23 vezetôt, 23 kézi terítôt, 28 gépi terítôt és15 aszfaltkeverôt). A vizsgálatok eredményeit 33nem exponált ipari kontrollhoz hasonlítottunk,akiket korban és nemben egyeztettünk a fizikaiállománnyal.

A legmagasabb arányú kromoszóma-rendelle-nességet a rosszul szellôzô zárt kabinban dolgozógépi terítôk és a keverôtelepi dolgozók között ta-láltuk 1997-ben (3,8%) és 1998-ban (3,2%). Ké-sôbb a munkakörülmények fokozott javításávaljelentôsen csökkent a CA érték és 2003-ra elérteaz ipari kontroll szintjét, majd enyhén újra emel-kedni kezdett. A kézi terítôk között 1996-ban kö-zel 3%-os csoportátlagot találtunk, ami egyenlete-sen csökkent 2003-ig, majd újra emelkedni kez-dett. Ennek oka minden bizonnyal a gázolaj hasz-nálata, amit idôszakosan környezetbarát oldószer-rel helyettesítettek. Hasonló javulás, majd romláskövetkezett be az aszfaltkeverôk körében is, bárez utóbbi csapat sokat tett a technológiai fegyelemmegszilárdításáért. A vizsgálataink során a dono-rok általános egészségi állapotát és krónikus be-tegségeit is számba vettük. Megállapítottuk, hogya nyári forróságban, és a szélsôséges idôjárási vi-szonyok mellett az oldószerként használt gázolajés a gépek üzemeltetése kapcsán felszabaduló ki-pufogógázok képezik a legfôbb veszélyforrást. Azalacsony bitumentartalmú aszfalt közepes hômér-sékleten nem oka az egészségkárosodásnak, erreutal az a jelenség, hogy az aszfalt-expozíciónakalig kitett vezetôk CA értékei igen hasonlóak vol-tak a fizikai dolgozókéhoz. A különbség abbanmutatkozott meg, hogy a vezetôknél az SCE értéknem emelkedett, míg a kézi terítôknél és a keve-rôtelepi dolgozóknál az SCE érték átlaga is szigni-fikánsan emelkedett (7. táblázat). A különbségmásik oka lehet az, hogy a vezetôk 8-10 évvel idô-sebbek voltak a fizikai állománynál, és a rendsze-res orvosi alkalmassági vizsgálat során náluk nemvolt kizáró ok bizonyos mozgásszervi, vagy kerin-gési betegségek megléte, amire rendszeresengyógyszereket szedtek. Ezt a jelenséget hívja azirodalom „egészséges munkás” hatásnak (healthyworker effect) (44).

A 8. táblázat adatai ezt a feltételezést részbenigazolják, hiszen a vezetôk hipertónia esélyhá-nyadosa (EH) 13,2, ami a kézi és gépi terítôk ese-tében alacsonyabb. A keverôtelepi dolgozóknálviszont már ez az érték szintén magas. A többi la-boratóriumi paraméter az ipari kontrollhoz ké-pest valamennyi csoportban emelkedett. Különö-sen szembetûnô az ízületi problémák emelkedett

Csoportok n Kor Expozíciós Dohányzik* Alkoholt (év) idô (év) fogyaszt+

átlag±SE n % n %

Ipari kontroll 33 39,48±2,37 0 15 45,45 20 60,61

Vezetôk 23 45,79±1,40 5,97±1,40 9 39,13 19 82,61

Kézi terítôk 23 32,98±1,39 9,40±1,11 18 78,26 16 69,57

Gépi terítôk 28 38,68±1,05 13,83±1,14 14 50,00 19 67,86

Keverôtelepi 15 38,77±1,08 11,64±0,96 13 86,67 12 80,00dolgozók

*valaha dohányzó; +kevesebb, mint 80 g tiszta alkohol

Csoportok Vizsgálat /donor CA (%) SCE (1/mitózis)

átlag±SE

Ipari kontroll 33/33 1,03±0,26 6,29±0,16

Vezetôk 57/23 2,02±0,32* 6,36±0,13

Kézi terítôk 45/23 1,82±0,29* 6,92±0,16*

Gépi terítôk 76/28 1,89±0,24* 6,46±0,10

Keverôtelepi dolgozók 53/15 2,08±0,28* 6,69±0,14*

*Szignifikáns különbség az ipari kontrollhoz képest (Student’s t-próba, p<0,05)

1996 1997 1998 1999

Év

2003 2004 2005

CA%4

3

2

1

0

Ipari kontrollVezetôkKézi terítôkGépi terítôkKeverôtelepi dolgozók

6. táblázat. Aszfaltipari munkások demográfiai adatai

9. ábra Aszfaltipari munkások követéses vizsgálata (CA)

7. táblázat. Az aszfaltipari munkások citogenetikai adatai

Betegségek Vezetôk Kézi Gépi Keverôtelepi terítôk terítôk dolgozók

EH

Magas vérnyomás 13,2 4,8 8,7 15,9

Ízületi kopás 2,4 1,1 3,4 2,6

Emelkedett szérum-vasszint 1,4 0,5 0,8 4,9

Emelkedett szérum-glükózszint 1,5 4,4 2,4 4,2

Emelkedett szérum-lipidszint 3,3 2,6 6,3 8,9

Veseproblémák 13,2 13,9 20,7 15,9

Emelkedett fehérvérsejtszám 2,9 6,7 10,7 36,5

8. táblázat. Aszfaltipari munkások követéses vizsgálata (EH az ipari kontrolldonorok adataihoz viszonyítva)



EH értéke. Az emelkedett szérum-vasszint csak akeverôtelepi dolgozókra volt jellemzô. A magasszérum-lipid- és cukorszint is ebben a csoportbanvolt a legmagasabb. A hipertóniával összefüggés-ben még érdemes kiemelni a vesebántalmakat,melyek vesekövesség, magas NAG érték és mik-rohematúria, gennyvizelés formájában mutatkoz-tak. A fehérvérsejtszám valamennyi csoportbanmagasabb volt a kontrollnál, melyre további vizs-gálatok adhatnak magyarázatot.

Az immunológiai paraméterek közül a T-sej-tek aránya, mind a citotoxikus (Tc), mind a segí-tô (Th) sejtek aktivációja fokozódott (9. táblázat).A B-limfocita-aktiváció viszont csak a fizikai állo-mányra volt jellemzô (CD71+CD19+). Lehetsé-ges, hogy a kiugróan magas fehérvérsejtszámotez a jelenség is magyarázhatja.

Olajipari munkások követéses géntoxikológiaivizsgálataMagyarországon évente kb. 100 ezer tonna ben-zolt gyártanak, ami fontos vegyipari- és gyógy-szeralapanyag. A benzolt a kôolaj-finomítás kap-csán állítják elô. A benzol rákkeltô anyag, azIARC-besorolás szerint A1-es kategóriába tarto-zik, amivel a bizonyítottan humán rákkeltôket je-lölik. A gyártási folyamat a termék veszélyessé-gére való tekintettel többnyire zárt rendszerben,automatikusan történik, mégis a minôség ellen-ôrzése kapcsán emberi expozíció is elôfordulhat.Ennek megakadályozására személyi védelem(gázálarc, vegyvédelmi ruházat, kesztyû, stb.) állrendelkezésre, a biológiai és környezeti monito-rozás mellett. A rejtett expozíciók kimutatására15 éve rendszeresen végzünk citogenetikai moni-torozást a legveszélyeztetettebb dolgozóknál. Abenzol gátolja a topoizomeráz aktivitását, amit aP53 gén szabályoz. Ennek eredményeként a kro-moszóma-rendellenességek száma és a koraicentroméra-szétválás esélye megnô. Fokozott ex-pozíció hatására a strukturális kromoszóma-rend-ellenességek (CA), az SCE és a pontmutációk szá-ma is emelkedik.

A 10. táblázatban mutatjuk be az olajiparimunkások demográfiai adatait az expozícióságens szerinti csoportosításban. 85 benzol-, 16sztirol-, 20 PAH- és 40 vegyes oldószer-exponáltatkövettünk nyomon, és a citogenetikai vizsgála-taik eredményét 87 ipari kontroll mintájához ha-sonlítottuk. A csoportok átlagéletkora 38 és 43 évközött változott, tehát jelentôs korbeli eltérés

nem mutatkozott. A kromoszómaaberrációk és azSCE értékek átlagait a 11. táblázat mutatja. Ennekértelmében a legmagasabb CA értéket a benzol-exponáltak között találtuk, de valamennyi expo-nált csoportban az SCE érték is szignifikánsanemelkedett.

Követéses vizsgálataink jól mutatják, hogy atöbb-végpontos humán géntoxikológiai monitoro-zás idôben képes jelezni a limfocitákban bekövet-kezô génkárosodásokat. Ezek az elváltozásokmegszûnhetnek, ha a munkakörülmények javul-nak. Ezért a követéses jellegû vizsgálatok nemcsupán a baj korai felismerését, a kockázatok fel-mérését, hanem a pozitív változásokat is képesekkimutatni.

Az évenkénti vizsgálatokat mindig nyár ele-jén, május-június hónapban végezzük. Átlagosan20 fô vett részt a vizsgálatban, férfiak és nôk ve-gyesen. A munkatérben uralkodó benzol-expozí-ció a mért adatok alapján 1 ppm alatti értéketmutatott az elmúlt 3 évben. Korábban voltak ki-ugrások, mint az a 10. ábrán látható, összefüggés-ben a kromoszómaaberrációkkal.

Csoportok n Aktivált T Aktivált Th Aktivált Tc CD71+ T-sejt CD71+ B-sejt

CD25+/CD3+ CD25+/CD4+ CD25+/CD8+ CD71+/CD3+ CD71+/CD19+

Ipari kontroll 33 16,9±1,7 26,1±2,3 6,0±1,5 3,70±1,48 50,6±4,8

Vezetôk 16 25,0±3,3* 34,2±3,2 9,7±3,0 2,10±0,33 56,0±4,5

Kézi terítôk 5 22,4±1,6 36,2±1,6* 3,9±0,6 1,79±0,42 70,7±7,3*

Gépi terítôk 16 18,9±2,0 31,0±2,6 3,3±0,6 1,84±0,34 69,3±4,5*

Keverôtelepi dolgozók 12 22,5±2,9 35,6±2,8* 5,7±1,9 1,85±0,23 70,1±6,2*


Csoportok n Kor Expozíciós Dohányzik* Alkoholt (év) idô (év) fogyaszt+

átlag±SE %

Ipari kontroll 87 38,6±1,1 – 42,5 40,2

Benzol 85 38,3±0,4 14,8±0,4 40,0 63,5

Sztirol 16 41,1±0,7 8,6±0,3 62,5 81,3

PAH 20 43,5±0,8 21,7±0,7 50,0 65,0

Vegyes oldószer 40 41,3±0,8 16,8±0,9 35,0 42,5

*valaha dohányzó; +kevesebb, mint 80 g tiszta alkohol

Csoportok Vizsgálat /donor CA (%) SCE (1/mitózis)

átlag±SE

Ipari kontroll 87/87 1,58±0,24 5,71±0,12

Benzol 381/85 3,08±0,18* 6,59±0,06*

Sztirol 163/16 3,03±0,22* 6,86±0,08*

PAH 121/20 2,71±0,24* 6,69±0,29*

Vegyes oldószer 118/40 2,67±0,23* 6,60±0,12*


9. táblázat. Aktivált limfocitákaránya a kontrollokés aszfaltiparimunkásokvérmintáiban

11. táblázat. Az olajipari munkások citogenetikai adatai

10. táblázat. Az olajipari munkásokdemográfiai adatai



Megbeszélés

Az elmúlt 25 év során egyre bôvülô metodikai skálasegítségével közel 8 ezer donor géntoxikológiai vizs-gálatát végeztük el. Az utóbbi 6 évben 1800 olyandonort vizsgáltunk, akiknél a géntoxikológiai para-méterek mellett az immuntoxikológiai fenotípust ismeghatároztuk. A jelen közleményben csupán 3 ex-pozíciós csoport eredményeit ismertetjük részlete-sen, a benzol-, az aszfalt-bitumen-exponáltakét és akórházi nôvérekét, melyek közül a legnagyobb cso-portot az onkológiai osztályokon dolgozó, citosztati-kumos infúziót és kezeléseket végzô nôvérek cso-portja jelenti. Ezeknél a követéses vizsgálat soránaz eredmények önkontrollos értékelésére is lehetô-ség nyílt. A 11. ábra oszlopdiagramja bemutatja azelmúlt 25 évben végzett vizsgálatok közül azokat,amelyeknél ismételt vizsgálatokra is lehetôségnyílt. A vizsgálatban szereplô exponált donorokat acsoport-szintû kromoszóma-rendellenességek %-osarányainak csökkenô sorrendjében mutatjuk be. Alegfelsô oszlopban az egri nôvérek adatai szerepel-nek, akiknél az etilénoxid-expozíció mellett az ivó-víz radon-expozíciója is szerepet játszhatott a daga-natos betegségek halmozódásában. A kromoszóma-aberrációk átlaga az eddig vizsgált donorok közülebben a csoportban volt a legmagasabb (9,1%),mint azt a korábbi publikációkban már ismertettük

(21, 22, 37). Az ismételt vizsgálatnál, amikor azETO-expozíció már 1 éve szünetelt, a CA értékekcsökkentek (4,9%). A második csoportban a policik-likus aromás szénhidrogén (PAH) exponált bitu-menalapanyag-gyártók szerepeltek. Náluk a vizsgá-lat kezdetén 6,5%-os CA értéket mutattunk ki, amiaz utolsó vizsgálatnál némi ingadozás után 2,3%-racsökkent. A sorrendben a harmadik csoport a vegy-ipari munkások voltak, akiknél több vegyszertôlszármazó, hosszú expozíciós idô (8-10 év) eredmé-nyeként kialakuló 4,88%-os CA értéket figyelhet-tünk meg. A követés végén ez az érték 2%-ra csök-kent. A benzol-exponáltak csoportját részletesen isismertetjük. Az exponáltak CA-csoportátlaga kez-detben 4,71% volt, ami a legutolsó, 2005-ös vizsgá-latra az ipari kontroll szintjére csökkent (1,62%).Hasonló jó eredmények mutatkoztak az aszfaltke-verôk között, ahol 3,86%-ról 0,89%-ra csökkent aCA érték. A sztirolt elôállítók körében 3,6%-ról1,2%-ra, a vegyes oldószerrel exponáltaknál 3,5-rôl1,5%-ra csökkent a CA érték. A kézi aszfaltozók kö-rében, akiknek vizsgálati eredményeit szintén rész-letesebben ismertettük, némi javulás után a génto-xicitás újra emelkedett. Az aszfaltipari vezetôk kö-rében is csökkent a CA érték 2,2-rôl 1,07-re, amimegfelel a várt értéknek. Tehát a vizsgált csoportokdöntô többségében a munkakörülmények javításá-val, az expozíció csökkentésének eredményekéntnéhány év alatt jelentôs javulás következett be.Csupán a kézi aszfaltozóknál és a citosztatikum-exponált nôvéreknél lehetett tapasztalni ingado-zást, ami részben abból adódott, hogy az ismételtvizsgálatokban újabb exponált dolgozók kerültek bea csoportba, másrészt a munkavédelem idôrôl-idôrefellazult. Érdekes az aszfaltipari munkások vezérka-rának vizsgálati eredménye, ahol a vártnál maga-sabb értékeket találtunk az elsô vizsgálatnál. Ennekpontos magyarázata még nem teljesen tisztázott, delehetséges, hogy az ún. „healthy worker effect” ná-luk is érvényesült (44). Ezt a fogalmat a foglalkozás-egészségügy jól ismeri. Röviden azt jelenti, hogy ve-szélyes munkakörökbôl az alkalmassági vizsgálatoka krónikus nem fertôzô betegségek bizonyos cso-portját kizárhatják, ezért nem kerülnek be az expo-náltak körébe. A vezetôk esetében ilyen szigorú el-lenôrzés nincs. Tehát elôfordulhat, hogy a vezetôiréteg egészségi állapota rosszabb, mint az exponáltdolgozóké. A másik ok lehet az életkor, hiszen a ve-zetôk átlagosan 8-10 évvel idôsebbek a fizikai állo-mánynál. Valamennyi vizsgálati csoportnál megál-lapítottuk, hogy a munkakörülmények optimalizá-lásával a géntoxikológiai paraméterek javulnak, ígya prevenció hatékony eszközeként alkalmazható agyakorlatban.

KKöösszzöönneettnnyyiillvváánnííttááss A kézirat elôkészítéséért és a statisztikai számítá-sokért köszönetemet fejezem ki Magyar Balázs-nak, és az Országos Kémiai Biztonsági Intézetmunkatársainak: Major Jenônek, Biró Annának,Jakab Mátyásnak, Klupp Tibornak, Briski Kriszti-nának, Fodor Zoltánnak, Rétháti Istvánnénak,Tölyhi Pálnénak, Szép Kiss Sándornénak,Szeremlei Szabóné B. Tündének, Bárdi Miklósné-nak és Czifra Évának.

10. ábra.A munkahelyibenzolkoncentráció és akromoszómaaberrációsgyakoriság összefüggésebenzol-exponáltdolgozók követésesvizsgálata során

CA%

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998

Év

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Benzol mg/m3

6

5

4

3

2

1

0

25

20

15

10

5

0

Benzol-exponált CA%Ipari kontroll CA%Benzol-csúcskoncentráció (mg/m )Átlagos benzolkoncentráció (mg/m )3

3

ETO+Radon

PAH

Vegyipar

Benzol

Bitumengyártók

Sztirol

Szerves oldószer

Aszfalt kézi

Citosztatikum

Aszfalt gépi

Aszfalt vezetôk

Fertôtlenítôszer

Anesztetikum

Ipari kontroll 1,58

1,64

1,80

2,22

2,23

2,76

2,90

3,50

3,60

3,86

4,71

4,88

6,50

9,1

1989

1993

1990

1993

1994

1996

1996

1996

1996

1992

2000

1996

1993

1990

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 6

elsô vizsgálat utolsó vizsgálat

10

1,58

2,00

1,67

1,57

2,20

3,00

1,50

1,20

1,62

2,00

2,33

4,90

1,07

0,89

2005

2005

2005

2002

2005

2005

2005

2005

2005

2005

2005

2003

1994

1990

11. ábra. A vizsgálati csoportok CA-átlagai az elsô és az utolsó idôpontban



Irodalom1. Basu A, Haldar S. Apoptosis, antiapoptosis and Bcl2. EOS J

Immunol Immunopharmacol 16:41-47, 1996 2. Biró A, Pállinger E, Major J, et al. Lymphocyte phenotype

analysis and chromosome aberration frequency of workersoccupationally exposed to styrene, benzene, polycyclicaromatic hydrocarbons or mixed solvents. Immunol Lett81:133-140, 2002

3. Biró A, Pállinger E, Falus A, Tompa A. Immuntoxikológiaivizsgálatok alkalmazása a kockázati csoportok jellemzésé-ben. Magyar Onkológia 48:137-139, 2004

4. Blagosklonny MV. Molecular theory of cancer. Cancer BiolTher 4:621-627, 2005

5. Bolognesi C, Nucci MC, Colacci AM, et al. Biomonitoring ofnurses occupationally exposed to antineoplastic drugs: theIMEPA Project. Epidemiol Prev 29(5-6 Suppl): 91-95, 2005

6. Carrano AV, Natarajan AT. Considerations on populationmonitoring using cytogenetic techniques. ICPEMC Publ.No.14. Mutat Res 204:379-406, 1988

7. Cavallo D, Ursini CL, Perniconi B, et al. Evaluation of geno-toxic effects induced by exposure to antineoplastic drugs inlymphocytes and exfoliated buccal cells of oncology nursesand pharmacy employees. Mutat Res 587:45-51, 2005

8. Esteller M. Epigenetics provides a new generation of onco-genes and tumour suppressor genes. Br J Cancer 94:179-183, 2006

9. Food, nutrition and the prevention of cancer: a globalperspective. Ed. by World Cancer Research Fund AmericanInstitute for Cancer Research, Diet and Cancer Process1997, pp. 54-71

10. Gorecka D, Gorski T. The influence of cigarette smokingon sister chromatid exchange frequencies in peripherallymphocytes among nurses handling cytostatic drugs. PolJ Occup Med Environ Health 6:143-148, 1993

11. Hagmar L, Brogger A, Hansteen IL, et al. Cancer risk inhumans predicted by increased levels of chromosomalaberrations in lymphocytes: Nordic Study Group on thehealth risk of chromosome damage. Cancer Res 54:2919-2922, 1994

12. Hussain SP, Harris CC. TP53 Tumor suppressor gene: atthe crossroads of the cellular-stress response pathway andmolecular carcinogenesis. In: Environmental and Occupa-tional Medicine. Ed: Rom WN, LWW, 2007, pp.101-108

13. Jacobson-Kram D, Albertini RJ, Branda FR, et al. Measure-ment of chromosomal aberrations, SCE, hprt mutants andDNA adducts in peripheral lymphocytes at increased riskfor cancer. Environ Health Perspect 101(Suppl 3):121-125,1993

14. Jakab MG, Major J, Tompa A. Follow-up genotoxicologicalmonitoring of nurses handling antineoplastic drugs. JToxicol Environ Health A 62:307-318, 2001

15. Jensen OM, Knudsen JB, McLaughlin JK, Sorensen BL.The Copenhagen case-control study of renal pelvis andureter cancer: role of smoking and occupational expo-sures. Int J Cancer 41:557-561, 1988

16. Kardos L, Szeles G, Gombkoto G, et al. Cancer deathsamong hospital staff potentially exposed to ethylene oxide:an epidemiological analysis. Environ Mol Mutagen 42:59-60, 2003

17. Krueger KE, Srivastava S. Biomarkers. In: Environmentaland Occupational Medicine. Ed: Rom WN, LWW, 2007,pp.109-119

18. Langlois NE, Eremin O, Heys SD. Apoptosis and prognosisin cancer: rationale and relevance. J R Coll Surg Edinb45:211-219, 2000

19. Lieu PT, Heiskala M, Peterson PA, Yang Y. The roles ofiron in health and disease. Mol Aspects Med 22:1-87, 2001

20. Magyar Gallup Intézet. Gyorsjelentés az országos lakosságiegészségfelmérésrôl. IV. Egészségi állapot. http://www.gallup.hu/olef/4.html

21. Major J, Jakab MG, Tompa A. Genotoxicological investiga-tion of hospital nurses occupationally exposed to ethylene-oxide: I. Chromosome aberrations, sister-chromatidexchanges, cell cycle kinetics, and UV-induced DNAsynthesis in peripheral blood lymphocytes. Environ MolMutagen 27:84-92, 1996

22. Major J, Jakab MG, Tompa A. Genotoxicological investiga-tion of hospital nurses occupationally exposed to ethylene-oxide: II. HPRT mutation frequencies. Central Eur JOccupat Environ Med 7:195-208, 2002

23. Moorhead PS, Nowell PC, Mellman WJ, et al. Chromosomepreparations of leukocytes cultured from humanperipheral blood. Exp Cell Res 20:613-616, 1960

24. Norppa H, Sorsa M, Vainio H, et al. Increased sisterchromatid exchange frequencies in lymphocytes of nurseshandling cytostatic drugs. Scand J Work Environ Health6:299-301, 1980

25. Oesch F, Hengstler JG, Arand M, Fuchs J. Detection ofprimary DNA damage: applicability to biomonitoring ofgenotoxic occupational exposure and in clinical therapy.Pharmacogenetics 5 Spec No:S118-122, 1995

26. Olayioye MA, Neve RM, Lane HA, Hynes NE. The ErbBsignaling network: receptor heterodimerization in develop-ment and cancer. EMBO J 19: 3159-3167, 2000

27. Országos Gyógyszerészeti Intézet. A citosztatikus keverék-infúziók elôállítása. Módszertani levél (OGYI-P-64-2004).Gyógyszereink 54:135-144, 2004

28. Peták I, Houghton JA, Kopper L. Molecular targeting of celldeath signal transduction pathways in cancer. Curr SignTransduct Ther 1:113-131, 2006

29. Perry P, Wolff S. New Giemsa method for the differentialstaining of sister chromatids. Nature 251:156-158, 1974

30. Rácz A, Tompa A. Citosztatikumokkal dolgozók egészség-védelme. Primer Prevenciós Füzetek. Munkahelyi egész-ség és biztonság. No. 2. A Rák Ellen az Emberért, a Holna-pért Alapítvány, Budapest, 1994

31. Rácz A, Major J. Citosztatikumokkal dolgozók egészségvé-delme. Országos Kémiai Biztonsági Intézet MódszertaniKözlemények No. 5, Budapest, 2006

32. Rice SC, Vacek PM, Homans AH, et al. Comparativeanalysis of HPRT mutant frequency in children withcancer. Environ Mol Mutagen 42:44-49, 2003

33. Sebestyén A, Hajdu M, Kopper L. TGFβ – a Janus arcúcitokin: a TGFα tumorszuppresszor és tumorpromoter sze-repének kettôssége. Orvosképzés 3:169-183, 2006

34. Sejersen T, Jin P, Rahm M, Ringertz NR. Changes in c-oncexpression during embryonal carcinoma cell differen-tiation. Environ Health Perspect 80:247-256, 1989

35. Tompa A, Sapi E. Detection of 6-thioguanine resistance inhuman peripheral blood lymphocytes (PBL) of industrialworkers and lung cancer patients. Mutat Res 210:345-351,1989

36. Tompa A, Major J, Jakab M. A perifériás limfocita genoto-xikológiai markereinek változása a vegyipari expozíciókkapcsán. (Genotoxikológiai monitor). Magyar Onkológia37:169-180, 1993

37. Tompa A, Major J, Jakab MG. Is breast cancer clusterinfluenced by environmental and occupational factorsamong hospital nurses in Hungary? Pathol Oncol Res5:117-121, 1999

38. Tompa A, Major J, Jakab M, Biró A. Géntoxikológiai ésimmuntoxikológiai vizsgálatok az egészségkockázat meg-határozásában. Egészségtudomány 45:213-227, 2001

39. Tompa A. A humán géntoxikológiai biomarkerek predik-tivitása a betegségek megelôzésében. Magyar Onkológia48:117-120, 2004

40. Tompa A, Jakab M, Biró A, et al. Chemical safety andhealth conditions among Hungarian hospital nurses. AnnNY Acad Sci 1076:635-648, 2006

41. Tompa A, Magyar B, Tóth F, et al. Citosztatikumokkal ex-ponált nôvérek egészségi állapotának jellemzése gén- ésimmuntoxikológiai módszerekkel. Magyar Onkológia50:153-161, 2006

42. Tsao AS, Kim ES, Ki Hong W. Chemoprevention of cancer.CA Cancer J Clin 54: 150-180, 2004

43. Várkondi E, Pintér F, Peták I. Epidermális növekedési fak-tor receptor család szerepe hámeredetû daganatok mole-kulárisan célzott gyógyszeres kezelésében és diagnosztiká-jában. Orvosképzés 3:37-244, 2006

44. Wen CP, Tsai SP, Gibson RL. Anatomy of the healthy work-er effect: a critical review. J Occup Med 25:283-289, 1983

45. Weis BK, Van Houten B. Toxicogenomics and exposureassessment. In: Environmental and OccupationalMedicine. Ed: Rom WN, LWW, 2007, pp. 943-953

46. World Cancer Report. Eds. Steward BW, Kleinhues P. IARCPress, Lyon, 2003

47. Xu SJ, Wang JX, Yang DP. An investigation on thechromosomal damage in nurses occupationally exposed toantineoplastic drugs. Zhonghua Yu Fang Yi Xue Za Zhi37:119-120, 2003

a rák elsôdleges megelôzésének elmélete és gyakorlatahuon.hu/2007/51/1/0007/0007a.pdf · a...

Documents